Előző fejezet Következő fejezet

Néphit, hiedelmek

Vallásos élet

Kisegyházak

ÁRGYELÁN  DIÁNA – PURGEL  NÓRA

 

A kisegyházak a reformáció korának eretnekmozgalmaira vezethetők vissza. A lutheri és a kálvini irányzat után a reformáció harmadik irányának vagy radikális reformációnak is nevezik őket. Az egyszerű emberek között a házi gyülekezetek szolgáltatták a Biblia alapos ismeretét. A 19. század közepén  házi gyülekezetek (parasztecclesiolák) hálózták be az Alföldet. Istentiszteleteiken a templomba járó buzgóbb, jámborabb, istenszeretőbb emberek és asszonyok vettek részt. A hivatalos egyháztól elidegenülő, független házi gyülekezetek híveiből toborzódtak a kisegyházak tagjai.

A 20. század folyamán ezek a közösségek létszámban megerősödtek. Az általános urbanizálódás miatt ez különösen igaz a városi gyülekezetekre. A társadalmi változásokkal együtt megkezdődött a kisegyházak társadalmi elfogadása is. A hagyományaitól megkötött történelmi egyházakhoz képest a szabadegyházi gyülekezetek kis sejtjei sokkal rugalmasabban tudtak a társadalmi változásokhoz alkalmazkodni. Az életmódbeli változások, a törvényesen rendezett új helyzet azonban próbára tette a gyülekezetek belső összetartását. Az addigi társadalmi kirekesztések ugyanis összekapcsolták a híveket, hiszen nemcsak hit-, hanem sorstárssá is tették ezen gyülekezetek tagjait a negatív diszkriminációk. Elfogadottságukkal azonban a nyomor helyébe az anyagi jólét lépett; már nem kellett vallási különbségek miatt hátrányos megkülönböztetéstől tartaniuk a híveknek.  Viszont nem ment zökkenőmentesen azon gyülekezet-összetartó erőknek a megtalálása, amelyekre a mai embernek szüksége van.246

A kisegyházi közösségek azonos jellemzője és a történelmi egyházaktól legszembetűnőbb megkülönböztető jegye, hogy nem lehet beléjük születni, hanem felnőtt korban, tudatos döntés alapján válhat valaki bejegyzett tagjukká. Tehát míg például egy katolikus felekezetű ember a szülei akaratából csecsemőkorban megkapott keresztsége óta bejegyzett tagja a katolikus egyháznak – ami természetes módon vonja maga után az egyházba való beleszocializálódást –, addig a kisegyházaknál született gyermekek ugyan beleszocializálódhatnak az adott felekezetbe, de tagságot csak érett (felnőtt vagy csaknem felnőtt) fővel kaphatnak, amikor saját, szabad akaratukból keresztelkednek meg. Ezt minden esetben tudatos döntésnek, Jézus Krisztus elfogadásának és a bűnök elhagyásának kell megelőznie, amit megtérésnek neveznek. Ezen életfordulatot minden esetben megváltozott életvitellel kell igazolni, amely a hívő egész életmódját befolyásolja. A megtérést a szülők, rokonok példája befolyásolhatja, de nem minden hívő szülő gyermeke válik a közösség tagjává.

A megtérést megkeresztelkedés pecsételi meg, amely ezekben a szabadegyházakban a test teljes alámerítését jelenti. A víz alá merítkezéssel és a vízből való fölemelkedéssel azt jelképezik, hogy az illető meghal az előző, bűnös élet számára, és elkezdődik a tisztára mosott új élete. A jelöltek rendszerint fehér ruhába öltöznek, jelképezve, hogy Jézus vére fehérre mosta őket. Az alámerítést a 20. század második harmadában még jellemzően élővízbe merítéssel gyakorolták. A makói közösségekre a Marosba merítkezés volt a jellemző. Egy adatközlőnk szerint ezt 1956-ban tiltották be. Napjainkban a bemerítkezés leggyakrabban a gyülekezeti termekbe épített medencékben történik, az uniós adventistáknál hordozható keresztelőmedencében. Ezáltal válhat valaki gyülekezeti taggá, s csak ettől kezdve vehet úrvacsorát. {989}

Nazarénusok

A magyarországi kisegyházak külföldről terjedtek el hazánkban. Ez a vallás a Dél-Alföldön a 19. század közepén terjedt el.

A Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet a legrégebbi neoprotestáns közösség Magyarországon. E vallás alapjait S. H. Fröhlich svájci lelkész tette le a 19. század első felében. Magyarországon 1848 után virágzott föl a mozgalom Kalmár István és Hencsei Lajos missziói alapján. Makóra föltehetően a Vajdaságból terjedt át 1846-ban.247 A gyülekezet 1867-ben alakult meg, és az ország egyik legjelentősebb közösségévé vált.248 Megjelenésének okai között a súlyos egyházi terhek és történeti egyházakkal szembeni elégedetlenségek szerepeltek. A gyülekezeti ház a Sóház utcában állt, ma ez a Kossuth utca 220. (ma Kossuth u. 11.) szám.249 Az egyik alapító, Lőkös József 1871-ben a város keleti részén a soványi szőlők mellett temetőnyitást kérvényezett a nazarénus hívők számára.250

A folyamatos létszámgyarapodás miatt az 1868-ban megvásárolt gyülekezeti ház csak rövid ideig volt. 1875-re új épület készült (Kossuth u. 22.) számukra. Társadalmi bázisa a 19. század közepén javarészt parasztokból állt a gyülekezet társadalmi bázisa, de összefogói vidéki iparosok és vállalkozók voltak.

Az 1870-es években a reformátusok közül 128 fő, a római katolikusok közül 14 fő tért át a hitre. Az 1875-i nazarénus anyakönyv szerint a makói gyülekezet 191 tagú volt, 42%-a férfi,251 tehát a nők voltak többségben. A 19. század végén erőteljesen növekedett a tagok száma, kb. 250 főt számlált a gyülekezet, a szervezettség és a missziós munka is meglehetősen magas színvonalú volt, így ezt az időszakot tekinthetjük a gyülekezet virágkorának. Ekkor fogadta el a többfelekezetű város a közösséget.252

A makói gyülekezethez tartozott többek között a nagylaki, a kiszombori, a földeáki közösség. Kunágotán és Csanádpalotán is a makóiaknak köszönhető a hit megjelenése.253 Kiterjedt kapcsolatrendszerük volt az erdélyi nazarénusokkal is, amit többek között adományok küldése jelzett. Egymás segítése különben is jellemzi a nazarénus testvéreket. A makói gyülekezet tagjai zömében magyarok voltak, de akadtak köztük szlovákok, németek és románok.254

A hívők fegyverfogási mentessége sok gondot okozott főleg a két világháború idején. 1869–1875-ig volt érvényben az a véderőtörvény, amely lehetővé tette a nazarénus hadkötelesek fegyver nélküli szolgálatra való beosztását. Ezt a kedvezményt később megvonták tőlük, s 1898-ban a Honvédelmi Minisztérium elutasította kérelmüket a fegyverfogás és az eskütétel alóli felmentésre. 255

1930-ra a tagok száma 141 főre apadt.256 1968-ban már csak 50 tagot számlált a gyülekezet, s ez mára 11 főre redukálódott. A tagság csökkenésére az iparosítás és a városiasodás, bizonyos politikai szemléletmódok hatottak; a fiatalok számára pedig a szórakozás nyújtotta élvezetek voltak vonzók. A fegyverkezési problémákat az 1960-as években kötött helsinki egyezményben foglaltak oldották meg.

A nazarénusok legfontosabb döntő fóruma a gyülekezet, mely egyaránt dönt hitbéli és a gyülekezeti dolgokról. A gyülekezet ítéli meg, hogy valaki megtántoríthatatlan-e hitében. Ha {990} igen, fölveszik a tagok közé. A fölvételt bűnbánat előzi meg,  és a hitelvekről, magatartási normákról szóló oktatás. A tagjelölt az egyházi szolga előtt vallást tesz előbb elkövetett bűneiről. A keresztelés nem nyilvános: csak tagok vehetnek rajta részt. Először a férfiakat, majd a nőket merítik alá.257 Makón jelenleg nincs bemerítő medence, egyszerű és ideiglenes megoldásokat alkalmaznak, de alámerítés 15 éve volt utoljára. A gyermekeket 12 éves koráig ártatlannak tekintik, a hívő általában legkorábban 16-17 évesen keresztelkedhet meg.

Ha valaki halálos bűnt követ el, pl. embert öl, házasságtörést követ el, Isten nevét káromolja, vagy többszöri intés ellenére visszatér a bűnhöz, kizárják a gyülekezetből. Ha nem halálos bűnt követett el, és később bebizonyosodik, hogy jó útra tért, visszatérhet a közösségbe.

A tagok egyenjogúak, részt vehetnek a gyülekezeti tanácsokon, úrvacsorát vehetnek, tisztségük lehet. Közös föladatuk a testvéri közösség ápolása, alkalmazkodás a gyülekezeti rendhez, a közös anyagi terhek képesség szerinti enyhítése, azaz az önkéntes adakozás.258

A gyülekezet elöljárói intézik mind a lelki, mind gazdasági ügyeket. A diakónus férfiak keresztelési, úrvacsorai, házasságkötési szolgálatban segítenek, vagy ha az egyik szolga megbízza őket, önállóan végzik föladataikat. A tanítónak vagy igeszólónak tanítási szolgálata van, hirdeti az Igét. Őt is a gyülekezet választja, csak férfi lehet, és a nagyobb közösségekben egy évre választják. A tanítókból lesznek az egyházi szolgák, akik több gyülekezet lelki ügyeit intézik, más néven ők a „gyülekezetek közötti elöljárók”. Föladatuk a keresztelés, a bűnvallomás meghallgatása, házasságkötés stb. Ők intézik a legnagyobb ügyeket a gyülekezet érdekében, élvezve bizalmukat. Megválasztásukról az érdekelt gyülekezet és az egyházi szolgák testülete dönt.259

Makón szerdán, csütörtökön és vasárnap délelőtt, délután van istentisztelet. Az istentiszteleten a férfiak és nők külön foglalnak helyet. A vasárnapi és hétköznapi istentiszteletek szerkezete azonos: éneklésből, imádságból, igeolvasásból és igemagyarázatból áll. Az igeszóló szabadon választott részt olvas föl a Bibliából, majd imája után újabb igét olvas, és ezeket magyarázza. Ezután a befejező ének következik.

Az istentisztelet keretében osztanak úrvacsorát. Ez kovászos kenyérből és erjedt borból áll. Csak tagok részesülhetnek úrvacsorában, és legalább egyszer egy évben élni kell vele. Az egyházi szolga mondja a kenyér fölött az Igét, majd kiosztják a hasábokra vágott kenyeret, és mindenki tör belőle. Ezután következik a pohár, vagyis a bor kiosztása. Előre bejelentik, mikor lesz úrvacsoraosztás, hogy a tagok lelkiekben is fölkészülhessenek rá. Időnként a tagok kérésére is sor kerülhet erre.260

Gyülekezeti tanácskozásokat istentiszteletek után tartottak. Ezen a szabados tagok (akik nem állnak egyházi fegyelmi alatt) vehetnek részt.261 Általános a hangszeres zenei kíséret, de Makón a megfelelő zenei képzettségű ember hiányzik ehhez. A Sion hárfa és a Hangoljátok szíveteket című énekes könyvekből énekelnek.

Az ünnepeken is az egyszerűségre és a Biblia követésére való törekvés jellemzi őket. A vasárnap számukra nem szigorú munkaszüneti nap, azaz nem tartózkodnak a munkavégzéstől. Megünneplik a karácsonyt, újévet, nagypénteket, húsvétot és pünkösdöt.262 Karácsonykor az istentisztelet mindenféle pompa nélkül zajlik, csak Jézus születéséről szól. A karácsonyfa nem biblikus, ezért nem hagyomány náluk, de nem is tiltják. Évtizedekkel ezelőtt még nem volt szokásban, manapság azonban külső hatásokra előfordul.

A húsvétot is különleges szokás nélkül ünneplik, a Bibliát alapul véve. {991}

A temetésben is egyszerűségre törekszenek. A szertartás énekkel kezdődik, majd a tanító Igét hirdet. A búcsúzáskor is Istent dicsőítik, a halottat ezután ének kíséretében helyezik sírba. A gyülekezetnek megvan ma is a temetője. Síremlék állítása régen nem volt szokás, manapság viszont lehet látni néhányat. Nem nazarénus vallásúak is temetkezhetnek temetőjükbe, a sírhelyért helypénzt nem kérnek. Véleményem szerint talán ezért is jelentek meg a fejfák. Halottak napját nem ünnepelik meg.

Az esküvőt házasságkötésnek hívják, mivel nem tesznek esküt. A házasságkötést vasárnap az istentisztelet után tartják. Nazarénus csak nazarénus vallásúval köthet házasságot. Makón már majdnem 50 éve nem volt házasságkötés. Ezen az alkalmon nem gyülekezeti tagok is részt vehetnek. A házasulandóknak a szolgálattevő tesz föl az életre vonatkozó kérdéseket; például: elfogadja-e a házastársának szüleit, tisztelni fogja-e őket stb. A pár letérdelve imádkozik, és kéri az Úr áldását. Nem húznak egymás ujjára karikagyűrűt. A menyasszony öltözéke régebben fekete, kosztümszerű ruha volt, ma már fehér, és a menyasszony nem visel fátylat. A házasság minden díszes külsőségét, így a lakodalmat is ellenzik.263 A házasságkötés után csak egyszerű ebédet adnak a meghívottaknak. A házasság fölbontásának egyetlen oka a házasságtörés lehet.264

Korábban egy-egy családban 10-15 gyermek sem volt szokatlan.

A hétköznapokban fontos a munka becsületes elvégzése, a szorgalom. Egyszerű, egészséges életre törekszenek. Igazmondók, s mivel az eskü számukra tilos, körükben az adott szó az eskü erejével bír. Napjainkban is segítik, támogatják egymást, jól ismerik a közösség tagjait. Gyakran forgatják a Bibliát. Reggel, este és étkezéskor is saját szavaikkal imádkoznak. Hitük szerint nincs tisztátalan állat, csak a vérét nem fogyasztják. A részegség bűn, de nem absztinensek. A rádiót, tévét nem vetik el, de van, aki elvből nem nézi. A ruházatuk egyszerű, nem a divat követése a fontos. A nők mindig bekötött fővel járnak, a férfiak pedig a gyülekezetben leveszik a kalapjukat. Ennek magyarázata a Bibliában van; Pál apostol tanácsát követik ezzel.

Baptisták

A másik jelentős kisegyházi misszió a baptistáké. Szintén vándoriparosok, Rottmayer János és társai hozták Magyarországra 1846-ban. A baptista misszió a mezőgazdaság kapitalista átrétegződésének viharai közepett hirdette az új hitet, és építette az új gyülekezeti közösségeket.265 1905 óta törvényesen elismert vallásfelekezet, a keresztyénség protestáns ágához tartozik. Törekvésük, hogy gyülekezeti és egyéni életüket az evangéliumban és az apostoli levelekben található elvekhez és egyszerűséghez szabják. Az erkölcsös és szent élethez tartozónak vallják a példás polgári viselkedést és a hazafiasságot is.266

Imaházukban, lakásaikban nincsenek szentképek, szobrok, a kereszt üres, nincs rajta korpusz, jelképezve, hogy Jézus föltámadt. Biblikus vallás, tehát a Biblia tanait, elveit tekintik alapnak, hangsúlyozzák mindennek a Biblián keresztül való megvizsgálását.

Makón az 1910-es évek második felétől élnek. Erre utalnak a hívek adakozásáról szóló írásos följegyzések: a legkorábbi 1916. évi dátummal. A gyülekezet az 1920–30-as években 20-30 főből állt. Számuk később megcsappant. Ennek okai közt szerepelt, hogy az idősebbek meghaltak, a fiatalok pedig elköltöztek, elmaradtak. A kezdeti időkre vonatkozó pontos adatok azért nem állnak rendelkezésünkre, mert sem írásos dokumentum, sem élő kortárs nincs, aki elbeszélhetné. 1985-ben a gyülekezet már csak két főre apadt. Az 1990-es években kezdődött lassú gyarapodás, személyes és szervezett evangélizációk nyomán. 2004-ben a {992} gyülekezetnek már 14 bemerített tagja van. Kívülük rendszeresen látogatja az istentiszteleti alkalmakat 8-10 gyermek és érdeklődő.

Az első lelkipásztor, Rotár Demeter, Makón lakott. Ezt azért fontos megemlíteni, mert jelenleg a makói baptista gyülekezet Szeged körzetébe, szegedi lelkészhez tartozik, ugyanúgy, mint a hódmezővásárhelyi, a magyarcsanádi és a deszki. Még egyszer volt Makón a baptistáknak saját lelkipásztor-jelöltjük, 2000-ben, ám ő csak egy évig szolgált itt. 

Első gyülekezeti helyük a Gyóni Géza utca 40. szám alatt volt. A korábban kocsmaként szolgáló parasztházat egy gyermektelen házaspár alakíttatta át imaházzá. 1998-ban a gyülekezet a Megyeház utca 14. alá költözött át. Egyrészt, hogy a hívek a város központjában gyűlhessenek össze, másrészt pedig, mert a központból könnyebb az evangélizálás, a „világi emberekkel” való kapcsolattartás.

Központi épületüket azért hívják imaháznak, mert méretében, megjelenésében is különbözik a templomoktól. A helyiséget székekkel szerelték föl (a régiben még padok voltak), és ez lehetővé teszi a teremnek az alkalomhoz illő gyors átalakítását. Így például a kötetlenebb ifjúsági alkalmakon a fiatalok kört alkotva szeretnek beszélgetni. A szószék mellett, amelyről az igehirdetés hangzik, található kisebb szószék is, ahová az úrvacsorai jegyeket, a kenyeret és a bort szokták helyezni. A gyülekezet éneklésének kíséréséhez elektromos orgona is rendelkezésre áll, de a dicsőítés (Isten dicsőítése énekekkel) az utóbbi időben gitárkísérettel folyik. Ennek fő oka talán az, hogy a hangszereket fiatalok kezelik, és az újabb, fiatalosabb lendületű énekekhez gitár-, dobkíséret illik jobban. Az éneklés legtöbbször már nem énekeskönyvből, hanem írásvetítővel folyik: a gyülekezet a fóliákra kinyomtatott énekeket a falról olvashatja. Ez a módszer lendületesebb, szabadabb dicsőítést tesz lehetővé. 

Sem írott illemszabályok, sem öltözködésbeli szokások nincsenek. Kisgyermekek jelenléte az istentiszteleteken nem zavarja a közösséget. Ülésrend nincs, szabad a helyválasztás.

Az istentiszteletek nyitottak, bárki részt vehet rajtuk. 2004 novemberéig vasárnap délután tartották; azóta délelőtt 10 órától. A vidéki tagokra tekintettel alakítják ki az összejöveteli alkalmak időpontjait, mert a többség nem makói: Szegedről, Hódmezővásárhelyről, Magyarcsanádról, sőt Sándorfalváról is járnak át. Az alkalom énekléssel, dicsőítéssel kezdődik. Ezt igehirdetés követi, majd ismét énekel a gyülekezet. Lehetőség van bizonyságtételek elmondására, amellyel a testvérek egymást szeretnék építeni. Ennek során az illető bizonyságot tesz arról, hogy Isten mit tett az életében, például segítette valamiben, csodát tett vele, vagy a többieket is építő lelki vívódásáról, gondolatairól számol be. A bizonyságtételét elmondhatja valaki versben, énekkel is. A hívek vallják, hogy gyülekezetbe járni azért kell, mert az Istennel való egészséges kapcsolat e nélkül nem, vagy nagyon nehezen tartható fönn; a gyülekezetben „a hit épül és nem leépül”.

Ifjúsági összejövetelek szombat délutánonként szoktak lenni. Olyan fiatalok vezetik, akik már több éve megtért, bemerítkezett tagok. Erre az alkalomra az istentiszteleteket is látogató fiatalokon kívül érdeklődők, barátkozók is eljárnak. Itt éneklés, bibliatanulmányozás vagy igehirdetés folyik, játékokkal tarkítva. Kb. két éve filmvetítéseket tartanak. Mindig meghatározott témához kapcsolódva – például házasságtörés, drogozás – vetítenek filmet, s utána közösen beszélgetnek arról a témáról úgy, hogy a Biblia alapján megvizsgálják a kérdést. Ezek a filmklubok összehozzák a hívő és hitetlen fiatalokat: a filmek kapcsolódási pontokként működnek.

Ünnepeik szinte azonosak a többi egyházéival: advent, karácsony, húsvét, pünkösd. Megünneplik a karácsonyt, Jézus születésére emlékezve. A karácsonyfa-állítás sok baptista gyülekezetben általános, de a makóiban nem vált szokássá. Húsvétkor Jézus halálára és föltámadására emlékeznek. Pünkösdkor a Szentlélek kitöltetését ünneplik, és hálát adnak érte. Ezeken az ünnepi jellegű istentiszteleteken az alkalomhoz illő igehirdetés és énekek hangzanak el, de hangsúlyozni szokták, hogy nem csak ezeken a napokon ünneplik Jézusnak az értünk tett áldozatát vagy a Szentlélek kitöltetését, hanem minden vasárnap is ünnep. {993}

A szilveszter nem ünnep, hanem összejöveteli alkalom. Ilyenkor a gyülekezet rendszerint együtt van az imaházban: imádkoznak, beszélgetnek, hálát adnak Istennek az elmúlt esztendőért, segítségét kérik az elkövetkezendőkre, s így mennek át az új esztendőbe. Ilyenkor a testvérnők ételeket készítenek, majd a testvérek együtt vacsoráznak.

Hálaadónapot minden év őszén szoktak tartani: hálát adnak Istennek az elmúlt évben tapasztalt áldásaiért. Ez ünnepi istentisztelet, amelyet Makón általában evangélizációval is összekötnek. Erre a tagok barátokat, rokonokat, ismerősöket is elhívnak, ezért ilyenkor szinte teljesen megtelik az imaház. Szokás, hogy máshonnan hívnak meg vendégprédikátort, és a környező gyülekezeteket is vendégül látják. Az ünnepi alkalom után szeretetvendégséget tartanak, amely az egybegyűlteknek megvendégelését jelenti süteménnyel, üdítővel. Régebben kalácsot és teát kínáltak. A változás az anyagi jóléthez köthető. Az is szokás ilyenkor, hogy a szószék elé fölhalmoznak gyümölcsöket, zöldségeket, kenyeret, bort, és a Bibliát is odateszik. Ezek jelképesen mind olyan dolgok, amelyekért hálát lehet adni.

Mivel nincs gyermekkeresztelés, születéskor csak gyermekbemutatás van. A szülők a csecsemőt általában 6-7 hetes korában elviszik a gyülekezetbe, ahol a lelkipásztor megáldja, s a szülők kérik Isten vezetését a nevelésre és a gyermek életére.

A keresztelkedést bemerítésnek hívják. Ezt hathetes előkészítésnek kell megelőznie. Ez alatt a lelkész a leendő tagot megismerteti a gyülekezeti tagság tudnivalóival. Mivel a makói imaházban nincs bemerítőmedence, a bemerítéseket Szegeden tartják. A gyülekezet beleegyezése kell ahhoz, hogy valaki bemerítkezhessék. Ez azt jelenti, hogy megvizsgálják: érett-e hozzá, az élete megtérést tükröz-e. A tagok szavazással döntenek róla. A bemerítkezés fehér ruhában történik, s a bemerítő lelkész is fehér ruhában van. Szokás, hogy a bemerítkezők ilyenkor elmondhatják megtérésük történetét. Ezek az alkalmak nyitottak, rokonok, hozzátartozók is részt vehetnek rajtuk; szokás is meghívni őket.

Régen nagyon fontosnak tartották, hogy ne kössenek vegyes házasságokat. Azt, aki mégis „felemás igába került”, kizárták. Manapság már nem veszik ilyen szigorúan. Bár a makói gyülekezetben nem fordult még elő „felemás” házasságkötés, de általában elfogadják, ha a leendő házastárs „élő hitű”.

Makón a baptistáknak nincs külön temetőjük. A baptista temetések jellegzetessége a sok ének, amelyet általában énekkar vagy a gyülekezet énekel egészen az elhantolásig. Régebben és falvakban még manapság is szokás a virrasztás. Lényege, hogy a hittestvérek, hozzátartozók összegyűlnek a halott körül, énekelnek, beszélgetnek az Igéről, a halottról, vigasztalják egymást. Tehát ez is bizonyos fajta gyülekezeti alkalom. Halottak napját nem tartanak, a sírhoz csak gondozása végett járnak. Nem imádkoznak a halottak lelki üdvéért.

A baptisták szervezésében Makón 1996 nyarán volt az első Sátoros evangélizáció, és ezt 1997-ben megismételték. Ezek egyhetes ökomenikus összejöveteli alkalmak voltak, amelyeket a József Attila Városi Könyvtár előtti téren fölállított nagy sátorban rendeztek meg. Napközben házról házra járva hívogatták az embereket, és a sátor körül gyermekfoglalkozásokat, játékokat rendeztek. Esténként az evangéliumot meghívott evangélista lelkipásztor hirdette, majd a hívek bizonyságtételeket, a bűnből való megtérésük történeteit mondták el. Az énekek is evangélizáló jellegűek voltak. A cél az volt, hogy minél több ember megtérjen. Az este végén lehetőség nyílt, hogy a megtérni akarók jelezzék szándékukat, egy lelki gondozó előtt négyszemközt megvallják bűneiket, és imádkozva jó útra térjenek. Azért szerveztek evangélizációs alkalmakat sátorban, mert az a tapasztalat, hogy az emberek bátrabban térnek be egy semleges helyre, ahol kötetlenebb minden, a környezet sem feszélyez annyira, mint templomban vagy imaházban. Ezért bár a Megyeház utcai imaházban is szoktak evangélizációs alkalmakat szervezni, ott az érdeklődés sokkal kisebb. 

Országszerte általános, Makón is rendeznek néha női konferenciát.  Ezeken csak nők vesznek részt, őket érintő témák kerülnek szóba, a meghívott előadó is nő. Ezek a konferenciák is nyitottak, de általában csak már hívő lányok, asszonyok jönnek el. Más gyülekezetekből, {994} helységekből is el szoktak látogatni. Célja, hogy segítséget nyújtson a keresztény nők problémáinak kezeléséhez, identitásuk megtalálásához.

Az úrvacsora Jézus parancsára történik, és vele Krisztus halálára és váltságáldozatára emlékeznek. Havonta egyszer istentiszteleten osztják ki. A kenyeret darabokra törve kínálják, a bort pedig kis poharakban. Csak az úrvacsorázhat, aki bemerítkezett, és aki önmagát megvizsgálva alkalmasnak találja magát rá. Az úrvacsorát osztó minden alkalommal elmondja előtte, hogy méltatlanul senki sem fogyaszthat belőle, mert különben átkot eszik és iszik, nem áldást. Úrvacsorát csak fölavatott lelkipásztor vagy presbiter oszthat. Ha valaki bemerített tag, és mégsem úrvacsorázik, akkor vele a lelkész elbeszélget, megtudva, mi terheli a lelkét.           

A baptista hívő számára a bibliaolvasás mindennapi gyakorlat. Általában kétféle Biblia forog kézen: a Károlyi Gáspár-féle fordítás és a református egyház készítette új fordítás. A Biblia mindennapi olvasásában segít a népszerű bibliaolvasási vezérfonal Áhítat címmel, amelyben minden napra ki vannak jelölve reggeli és esti igerészek, rövid magyarázattal. Ezt sokan használják. Fontosnak tartják, hogy meglegyen a mindennapi reggeli „áhítat”, amikor Isten felé fordul az ember, Bibliát olvas, imádkozik, és Istennel kezdi a napját. Természetes az étkezés előtti ima. Családi összejöveteleken a családfő hangosan is imádkozik. Az imádkozás szabadon, saját szavakkal történik. Ez lehet egyéni, csöndes ima is, de hangos is. A hangos imádságot az egymással való kapcsolat szempontjából tartják fontosnak, ezáltal is többet tudnak meg egymásról a testvérek.

Sajátos köszönésük: Áldjon meg az Úr! Van, aki mindig így köszön a testvéreknek, van, aki csak az imaházban, de van olyan is, aki már ott is általános köszönési formát alkalmaz.

Tévé, rádió nézése, hallgatása el van fogadva, de tudnia kell mindenkinek, hogy nem minden használ, ahogy Pál apostol is írja: „Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává.” (1. Kor. 6. 12.)

Folyóiratuk a Szegeden szerkesztett Örömhír. Ez pár oldalas újság időszerű hírekkel, bizonyságtétellel, érdekes cikkekkel. Országos folyóiratuk a Békehírnök, amely megyei tudósításokat is tartalmaz.

A makói gyülekezetben a vasárnapi istentisztelet alatt külön teremben működött rövid ideig vasárnapi iskola. Ez a többi baptista gyülekezetekben is általános. Ezt a szolgálatot testvérnők végezték: gyerekeknek adtak tanítást a Bibliából, számukra könnyen érthető formában, játékokkal, énekekkel. Most nincs rá igény, mert a gyülekezetben nincsenek ilyen korú gyermekek.

Lelkipásztor úgy lehet valakiből, ha elvégzi a baptista teológiát, s egy gyülekezet meghívja és fölavatja. Jó lelkipásztor az, akinek az igehirdetése vonzza a hívek figyelmét, de nemcsak a szószéken prédikál, hanem gondja van a „nyájra” is. Föladata a lelki gondozás, tanácsadás. Mellette a gyülekezet élén állhatnak a presbiterek, akiknek szintén van úrvacsoraosztási joguk. A gyülekezet választhat gyülekezetvezetőt, példás életű, a vezetésre alkalmas férfit. Jelentősége főleg akkor van, ha a gyülekezetnek nincs saját lelkipásztora. A makói gyülekezetnek jelenleg nincsen presbitere és gyülekezetvezetője, mert nincsenek e tisztség betöltésére alkalmas férfiak. Fegyelmi bíráskodás, kizárás eddig nem esett.

A vasárnapi munkavégzést régebben sokkal szigorúbban vették. Manapság nem jár feddés, ha valaki több műszakban dolgozik, s emiatt nem tud istentiszteletre menni.

Az egyházat az adakozás tartja fönn, ez azonban senki számára nem kötelező. Szokás, hogy a tagok a jövedelmükből az Ószövetségben meghatározott egy tizedet adják be, de ez sem kötelező. Mindenki maga dönt róla.

Ami a gyülekezetnek a városban betöltött helyzetét, szerepét illeti: saját bevallásuk szerint jelenleg nem találják a hangot a kívülálló emberekkel. Az együttlétek jók, de az evangélizálás visszaszorult. Ennek oka, hogy a tagok többsége nem makói, főleg a fiatalok, {995} pedig ők könnyebben megtalálnák a kívülállókkal a kapcsolatot. Nincs helyi lelkipásztoruk, aki irányítaná a gyülekezetet ebben a munkában.

A többi egyházzal való viszonyuk jó, bár nem szoros. Legjobb a kapcsolatuk a reformátusokkal és a karizmatikus katolikusokkal. Főként az egyházak elöljáróival tartanak kapcsolatot, de előfordult már, hogy a gyülekezetek látogattak el egymás alkalmaira.

Adventisták

A Hetedik Napi Adventista Felekezet, más néven szombatisták nevüket onnan kapták, hogy ünnepnapjuk – mint az izraelitáké – péntek estétől szombat estig tart. Ekkor nem dolgoznak, hanem pihennek, elmélkednek. (Nevük: Advent = várakozás).

Az első adventista prédikátor, Huenergardt János Frigyes 1898-ban telepedett le hazánkban, és Erdélyben kezdett missziót a kisemberek körében. Magyarországon 1957-ben lett elismert egyház. Az adventista tanítás hangsúlyozza az egészséges, mértékletes életmódot. A hívek tartózkodnak a dohányzástól és az alkoholtól. A gyógyításban a természetes gyógynövényeket részesítik előnyben. Étrendjük is meghatározott: csak házi szárnyasokat, hasadt körmű kérődző állatokat, pikkelyes halakat fogyasztanak. Egy részük vegetáriánus. A szórakozástól, tánctól, ékszerek viselésétől tartózkodnak. Öltözetük egyszerű, puritán. 1917 körül az unióból kivált egy antimilitarista mozgalom, hivatalos nevük: A Hetednapi Adventista Reformmozgalom. Reform-adventistáknak is hívják őket.267

E vallás 1918 és 1920 között jelenhetett meg Makón. Napjainkban a 30-40 fős adventista gyülekezeten belül négyféle irányzat található meg: az uniós adventisták, a Keresztény Adventi Közösség és a reformadventisták, akik további két ágra különíthetők el.

Saját szavaikkal imádkoznak, de ismerik az egyetemes imát, a miatyánkot, melyet szerintük az Úr mintául adott. Egyszerű, önmegtartóztató és a Bibliához mélyen ragaszkodó életmódot követnek. A Károlyi-féle Bibliát olvassák.

Egymást így köszöntik: Áldjon meg az Úr! A reformadventisták nem esznek húst: a tagfelvétel föltétele a hústól való tartózkodás.

Magánházban szoktak összegyűlni szombatonként. Délelőtt 9 órakor kezdődik a szombatiskola, mely 10 óráig tart; ekkor az előző heti tanulmányok tanulságait vonják le. 10 és 11 óra között bibliaórát tartanak, amikor az új leckét tanulmányozzák. A tagok közül minden órának van egy szolgálattevője, aki értelmezi az elhangzottakat, és „vezeti a jelenlévők értelmét”. Délután is a délelőtti tanulmányról beszélgetnek: hogyan okulnak, épülnek belőle. Az óratartó vagy a diakónus vagy egy tag, aki jól ismeri a Bibliát.

Amikor belépnek a gyülekezetbe, meghajolnak és köszöntik egymást. A férfiak leveszik kalapjukat. A nők nem viselnek kendőt, mert hitük szerint a haj is fedi a fejet. Mózes könyve szerint nem viselhet férfi ruhát női személy, azaz csak szoknyában járnak.
A gyülekezetben meghatározott ülésrend van: középen áll a szószék, szemben vele a nők és gyerekek, a szószék két oldalán pedig a férfiak. Nők is léphetnek a szószékre. A diakónust 3 hónapra választják meg. Ő hozza rendbe a rendellenességeket, és ő inti a tagokat a helyes viselkedésre.

A szombaton kívül más ünnepük nincs. Húsvétkor megemlékeznek Jézus haláláról.

Úrvacsorát negyedévente vesznek, mely előtt szigorú önvizsgálat van. Az úrvacsora kovásztalan kenyérből és erjedetlen borból áll.

Saját szavaikkal imádkoznak étkezéskor és a nap bármely szakaszában.

Kizárni akkor zárnak ki valakit, ha többszöri figyelmeztetés ellenére sem jár istentiszteletre, gyülekezetbe. Fél év után, ha nem változtat viselkedésén, kézföltartással szavaznak, {996} hogy kizárják-e. A visszavétel lehetséges, ha újra rendszeresen jár a gyülekezetbe és kéri újrafölvételét. Ha erkölcstelen magaviselete miatt zárták ki, újra kell keresztelkednie.

Házasságkötés előtt sokáig lehet jegyben járni, de az erkölcsös, tiszta élet nagyon fontos. Például nem lehet a jegyespár kettesben otthon, csak ha van valaki a házban rajtuk kívül. Óvakodni kell még a rossz látszattól is. Az esküvőn a menyasszony nem hosszú, fehér ruhát visel, hanem olyan ruhában megy férjhez, amelyet máskor is tud viselni. A lakodalom inkább vallásos összejövetelhez hasonlít; zenét, énekkart is meghívhatnak, de nem táncolnak.

Igyekszenek már életükben Istennek tetszően élni. Törekednek arra, hogy ne érje őket váratlanul a halál. Temetőjük a Vásártérnél, az Aradi utca végén volt már akkor is, amikor még felekezetüket államilag nem ismerték el. Előfordult azonban, hogy más felekezet temetőjébe temetkeztek. A temetési szertartás énekkel kezdődik, bibliai megemlékezéssel folytatódik, majd ima következik. Egyszerű síremléket állítanak. Nem ünnepelnek halottak napját.

A makói reformadventisták másik ága 1997-ben alakult meg. Gyülekezeti házuk a Csanád vezér téren található. A többi adventistához hasonlóan ők is Jézus Krisztus második eljövetelét várják. A tagok többnyire kétkezi munkát végeznek, de vannak köztük nyugdíjasok is.

A közösség együtt tölti a szombatot, hiszen szombaton tartják istentiszteleteiket fél 10-től a gyülekezeti házban. Ők is péntek estétől szombat estig ünnepelnek. A szombatiskolai tanulmány első részében fölidézik az előző héten tanultakat, majd megkezdik az új, napi tanulmányt, mely rövid bibliai téma földolgozása meghatározott tematika alapján. Ezután a nap igehirdetéssel folytatódik. Az ülésrend nincs megszabva. A közösség más ünnepet nem tart, mert szerintük, például a karácsony nem bibliai ünnep, és nincs dátumhoz kötve Jézus születése sem.

A gyülekezeti vén fölszentelt személy, aki úrvacsorát oszt, és keresztel. Az úrvacsora kenyérből és borból áll. A gyülekezetvezető fogja össze a gyülekezet életét. A titkár nyilvántartja a létszámot, és levelez más gyülekezetekkel. A pénztáros az anyagi ügyeket intézi, és nyilvántartja a tizedfizetést, melyre minden tag kötelezve van, de a hívek még ezen kívül is adakozhatnak, például kiadványok támogatásához. A szombatiskola titkára beszámol az elmúlt hét eseményeiről a gyülekezeti életben. Az ifjúságvezető a fiataloknak a közösséghez való kapcsolatát segíti elő, például programok szervezésével. Hasonló beosztású a misszióvezető, a gyülekezeti misszió irányítója.

Saját szavaikkal imádkoznak önmagukban vagy közösen a nap bármelyik szakában. Áhítatot reggel és este tartanak.

Egymást a Békességet! vagy az Áldjon meg az Úr! kifejezésekkel köszöntik.

Kiközösítés a reformmozgalomban még nem volt.

A gyülekezetben belül levelező iskola működik. A tanulmányok kéthavonta országos találkozókon folynak. A Keresztény Adventi Gyülekezetben államilag elismert teológiai oktatás van.

Működik egyesületük, mely újságot is megjelentet Hitünk Horgonya címmel. Ebbe mindenki írhat. Negyedévente jelenik meg, közel 4 éve.

A szórakozás nincs megtiltva, de úgy tartják, hogy sok időt vesz el a Bibliától. A tévéműsorokról azt gondolják, hogy sok az oda nem illő műsor.

Házasságkötéskor a lelkész adja össze a párokat. Mindkettejüknek adventista hívőknek kell lenniük. A szertartás keretében igehirdetés is hangzik, melynek témája a házassághoz kapcsolódik. A lelkész és a házasulandók letérdelnek, és a lelkész ima keretében áldást kér a frigyre. A szertartást zongorakíséret színesíti, mely a többi istentiszteletre is jellemző. A menyasszony ruhája egyszerű, fehér.

Az élet másik fordulópontjánál, temetéskor a lelkész rövid igehirdetés keretében búcsúztatja el hozzátartozóitól a halottat. A sírnál bibliai részlettel bárki más is elköszönhet az elhunyttól. A gyertyagyújtás nincs szokásban. Mindenki oda temetkezhet, ahová akar, mert a {997} reformmozgalomnak nincs külön temetője. A házastársakat egymás mellé temetik, közös síremléket állítva nekik.

Nem fogyasztanak húst, csak zöldségeket és gyümölcsöket. A tagoknak egészségre ártalmas életmódot sem szabad folytatniuk, például nem dohányozhatnak. Vannak, akik tejet és tojást esznek, de van, aki még ezektől is tartózkodik.

Az uniós adventista gyülekezet idős korú hívőkből áll. Ez 1844 után alakult meg az adventista közösség a Miller-mozgalom nyomán, Makón pedig az 1920-as évektől van jelen. Adatközlőm szerint Makó környékén is jelentős gyülekezetek működnek, így Ambrózfalván, Kisteleken, Kiszomboron, Magyarcsanádon.

Gyülekezeti házukat nem ők építették, hanem körülbelül 50 éve egy házból alakították ki a Deák Ferenc utcán. A lelkész vagy prédikátor a gyülekezet lelki vezetője. A jelenlegi vezető nem helybéli. A presbiter vagy vén tevékenysége is hasonló az övéhez, egyaránt sokoldalú. A diakónus feladata a tagok lelki gondozása és összefogása.

Összejöveteleiket szombatonként fél 9 órakor kezdik. Ekkor a szombatiskolai tanítók 2-4 csoportban egyórás foglalkozást tartanak. Fél 10-től énekkel kezdődik a szombatiskolai istentisztelet az imateremben, majd közös imával folytatódik. Ezen nincs meghatározott ülésrend.

Úrvacsoravétel negyedévente van: egynapos böjt előzi meg. Mindenki maga dönti el, hogy ez idő alatt mit von meg magától. Lényege a lelki fölkészülés. Az úrvacsora kovásztalan kenyérből és mustból áll.

Egy évben 52 ünnepnapjuk van, hiszen minden szombat annak számít. Karácsonykor meglátogatják egymást, vagy családi összejöveteleket tartanak. Fontosnak tartják, hogy nagy eszem-iszom ne kapcsolódjék össze az ünneppel. A karácsonyfa-állításról nincs rendelkezés, ezért vannak közöttük, akik állítanak, de ez nem általános.

Egymást az Áldjon meg téged az Úr! köszöntéssel üdvözlik. Étkezéskor és lefekvéskor, mint a nap más, kötetlen időpontjában is, saját szavaikkal imádkoznak, de mondják a miatyánkot.

Hittanórán a keresztelkedés előtt vesznek részt, tehát ez nem a gyermekek számára kötelező oktatás.

Az étkezéssel kapcsolatban az adventisták Ellen White-nak a Biblia alapján adott tanácsait követik. Legelső a kézmosás, amelyet már Mózes is gyakorolt, és a mértékletesség. Bizonyos húsok ehetők, azaz tiszták, de a sertés nem tiszta állat, hiszen már a Bibliában is utcatisztítóként említették. Az állati vér és a kövérje fogyasztásától tartózkodnak. Ehetnek szárnyasokat, kecskét, juhot, bivalyt és szarvast is, de pontosan a Bibliában foglaltakat követik. Sokan nem esznek húst. A húst a betegségek miatt sem tartják előnyösnek. Ellen White azt hirdette, hogy az Úr eljövetelének közelségét az jelzi majd, hogy el fog tűnni az adventisták asztaláról a húsétel. Makón évente szoktak rendezni kétnapos Egészség Expót, amelyen neves orvosok tartanak előadásokat.

Az egyház öltözetről és a szórakozásról is rendelkezik. Szem előtt tartják, hogy a szórakozás ne terelje el a figyelmet az Úr Jézusról. Az öltözetben az egyszerűség a követendő: ne öltözetével, „lelke tisztaságával tűnjék ki” valaki. Ékszerek viselésétől és az arcfestéstől tartózkodnak. A nők a gyülekezetbe födött fővel járnak, kendővel vagy egyéb ruhadarabbal átkötik fejüket. Ma már azonban lehet látni a közösségben modernebb hajviseleteket is. 

A temetési szertartásuk énekkel kezdődik, majd a lelkész imádkozik, és elmondja beszédét. A szertartáson a reménység, az elhunyt személyisége és a hit a föltámadásban kapja a fő hangsúlyt. A szertartás nem hosszú, végén fejfát állítanak. A sírt látogatják, de gyertyát nem gyújtanak.

A Keresztény Advent Közösség 1975 táján alakult, mert az adventi közösségben hatalmi ellentétek támadtak. Ők külön elnököt választottak. Voltak kezdeményezések az egyesítésre, de kudarcba fulladtak. {998}

Jehova tanúi

Ez a bibliatanulmányozó csoport az Egyesült Államokban kezdte el működését az 1870-es években. Munkájuk 1909-ben vált nemzetközivé, majd 1931-ben vették föl a Jehova Tanúi nevet.268 Magyarországon már 1906-tól jelen voltak, akkor még Nemzetközi Bibliakutatók Egyesülete, Világító Őrtorony és Bibliai Traktátus Társaság néven. Az első világháború után az amerikai központ jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a missziót hazánkban kiépítse. A mozgalomnak először kispolgári támaszpontjai voltak, majd az 1930-as évektől születtek népi bázisai is.269

Jehova Tanúiról – akkori nevükön: bibliakutatókról – Makón az 1920-as évektől tudunk. Pontos adatoknak híjával vagyunk, mert az a néhány fő az első időkből már nem él.

Magyarországi első kongresszusukat 1945-ben Makón, az akkori művelődési házban tartották Konrád János országszolga vezetésével. Ez oktatási rendezvény volt. Ekkor Makón már kb. 30 Jehova tanúja működött annak ellenére, hogy munkájuk tiltott volt. 1989-ben, a rendszerváltás után már 80-100 főről tudunk. Mára ők is államilag elismert felekezetet alkotnak.

A makói gyülekezet jelenleg kb. 200 fős. Lakóhely szerint két részre oszlik. Összejöveteleiket ugyanabban a 2003-ban épült Jehova Tanúi Királyság Termében tartják, csak külön időpontokban.

Nem tartják magukat szektának, hangsúlyozva a szó pontos jelentését: egy fő vallásból kiágazó mellékvallásnak. Ennek alapján pl. az evangélikusokat, reformátusokat tekintik szektának. Ők pedig saját bevallásuk szerint nem valaminek a változatát, hanem egészen mást tanítanak, mint a többi keresztény egyház. Nem ragaszkodnak hagyományokhoz. Érvei­ket a Szentírásra alapozzák.

A Bibliát Isten ihletett szavának fogadják el. Bibliájuk az 1984. évi angol nyelvű bibliafordítás magyar nyelvű változata. Új Világ-fordításnak is nevezik, mert azt az új világot hirdeti, amely hitük szerint már nagyon közel van. Ennek a fordításnak jellegzetessége, hogy nem az Ószövetség és az Újszövetség címeket használja, hanem a Héber iratok és a Keresztény görög iratok kifejezéseket. Magyarázatként elmondták: „egyik se ó és egyik sem új, mind a kettő fontos”. Bibliájuk jellegzetessége ezen kívül, hogy az Isten helyére mindenütt a Jehova nevet helyettesítették be. Ezt azzal magyarázták, hogy a Mindenség Urával szemben nagyfokú tiszteletlenség és becstelenség lenne nem a nevén szólítani őt. Sajátosságuk még, hogy a Jehova név (vagy JHVH vagy Jahve) saját bibliafordításukban ezt az értelmezést kapja: „Azzá válok, amivé válni akarok”.

Azt vallják, hogy az örök élet e földön fog megvalósulni, és csak 144 000 fő fog a mennyben élni, akik „társuralkodók” lesznek Jézus mellett 1000 évig.

Istent nem háromságként fogják fel, hanem így: Isten a Teremtő, aki teremtette Jézust, az eget és a földet. Jézus a Fiú, aki már teremtmény, minden további dolgot a földön ő teremtett. Őt elfogadják Királynak, Megváltónak, akit követni kell. De nem tekintik Istennek. A Szentlélek Isten tevékeny ereje, de nem személy. Ő a Segítő.

Gyülekezeti helyüknek neve: Jehova Tanúi Királyság Terem. Terem, ahol Jehova eljövendő királyságáról tanulnak. Előadótermük nagy és esztétikusan van berendezve; ülőhelyül székek szolgálnak, elöl pódiumon mikrofonnal tartja meg előadásait az előadó. Az ajtóval szemközti falon bibliai idézet: „Segítségem Jehovától jön.” A gyülekezet énekeskönyvekből énekel, a zenét korszerű stúdióból szolgáltatják lemezről. A kisgyermekes családok az előadóteremtől üvegfallal elválasztott könyvtárhelyiséget használhatnak az előadás alatt, ahová hangszórót vezettek be. {999}

A makói gyülekezetnek vannak nem makói tagjai is, akik a környező falvakból járnak be az összejöveteli alkalmakra, például Magyarcsanádról, Csanádpalotáról, Pitvarosról. Ők maguk eldönthetik, lakóhelyükön vagy Makón szolgáljanak-e. Ez a Szántóföldi szolgálatot takarja, amely kötelező, de életükben nem mint kényszer jelenik meg, hanem mint engedelmesség a bibliai parancsnak, és saját javukat is szolgálja. Isten üzenetének elmondását jelenti házról házra vagy utcán.

Szokásaik, hagyományaik csak olyanok, amelyekre a Biblia indította őket: például összejövetelek látogatása, makulátlan testi tisztaság, dohányzástól és mindenféle szenvedélytől mentes élet. A nők általában hosszú szoknyában járnak az összejövetelekre, de ez nem szabály, hanem ezzel is az erkölcsös életvitelt akarják tükrözni. A férfiak ruházata is jellemzően tiszta, általános a nyakkendő-, ingviselet. Egyik adatközlőm így fejezte ki: „a ruházat megmutatja: kik vagyunk, hogy gondolkodunk, merre tartunk.” Hangsúlyosan törekszenek arra, hogy pogány eredetű hagyományokat ne keverjenek alkalmaikba, ünnepeikbe, életükbe.

Mindent központi utasításra cselekszenek, elfogadva a felsőbb vezetést.

Folyóirataikban, kiadványaikban föltűnően sok színes kép, rajz látható, hogy ezek is normákul szolgáljanak például a megfelelő öltözködéshez.

Hetente háromszor tartanak összejöveteleket. (Külön az egyik, külön a másik gyülekezetnek.) Makón kedden, csütörtökön vagy pénteken és vasárnap vannak gyülekezési alkalmak. Az összejövetelek énekkel és imával kezdődnek és fejeződnek be.

Szombaton és vasárnap a bibliai tanításokkal, próféciákkal és a keresztény életmódra vonatkozó tanácsokkal foglalkozó 45 perces nyilvános előadás van. Ezt az előadást bibliatanulmányozás követi, amely egyik hivatalos folyóiratuk, Az Őrtorony valamelyik cikkét használja föl. Felolvasnak egy bekezdést belőle, és a tanulmányvezető fölteszi a rávonatkozó kérdéseket.270

Csütörtökön vagy pénteken van a Teokratikus Szolgálati Iskola, amely képzést nyújt arra, hogyan kell bibliai anyagot gyűjteni és másokkal hatásosan megtanítani. Ezután a tanulók rövid gyakorló előadást tartanak, s az iskola oktatója fejlődést elősegítő tanácsot ad. Ezt követi a Szolgálati összejövetel, amely előadásokat, megbeszéléseket, demonstrálásokat foglal magába.271 Ezek az alkalmak a Szántóföldi szolgálat (az 1980-as években Kivonulásnak hívták) előtti összejövetelek, amelyen azok vehetnek részt, akik Jehova üzenetét már házról házra, utcán, tereken terjesztik. Ők a keresztelt hírnökök. Vannak kereszteletlen hírnökök is, akik még nem adták át magukat nyilvánosan Jehova szolgálatára, de már alkalmasak a szolgálatra, tehát ismerik a Biblia alaptanításait, összhangba hozták vele életüket. Az Őrtorony című folyóirat segítségével Jehova tanúi hétről hétre az egész világon ugyanazt tanulják.

Vasárnap nyilvános összejövetelek szoktak lenni.

Jehova tanúinak külön ünnepeik nincsenek. Egyedül az úrvacsorát tartják meg évente egyszer, nissan hó 14-én, a tavasz első holdtöltéjekor, amikor a zsidók a pászkabárányt áldozták föl, és Jézus is ekkor áldozta föl magát. Az úrvacsora kovásztalan kenyérből (liszt, víz) és tökéletes borból (amelyben nincs fűszer, pl. burgundi) áll. Ezt fölkínálják mindenkinek, de csak azok ehetnek belőle, akik a 144 000 fölkenthez tartoznak. A nagy sokasághoz tartozók nem ehetnek belőle. A 144 000 fölkent az, akik nagy üldözést éltek meg hitük miatt, például mártírhalált haltak. Vallásuk szerint ezek begyűjtése már 1935-ben befejeződött. Ez azt jelenti, hogy ma már Makón senki nem vesz úrvacsorát.

Más ünnepet nem tartanak, mert a Biblia a keresztények számára csak erről rendelkezik. A karácsonyt sem ünneplik, mert ennek régi pogány ünnep az alapja: a napfordulóval kapcsolatos ünnep idején van, Jézus nem akkor született, és véleményük szerint nem a gyermek {1000} Jézust kell ünnepelni, hanem azt, amit az emberekért tett. Szeretetük kimutatását sem szeretnék egyetlen naphoz kötni, sem pedig az „ajándékozási versenyben” részt venni.

Névnapot, születésnapot azért nem ünnepelnek, mert ezek a Bibliában negatív eseményekkel, szereplőkkel vannak összekötve (pl. Heródes, Fáraó).

Gyermekbemutatás náluk nincs. A gyermekeknek nem tartanak külön foglalkozásokat, ők is a szülőkkel együtt járnak az alkalmakra. A gyermekek bibliai tanítását, nevelését otthon végzik, ez a családok dolga. Csak felnőttek között evangelizálnak.

Folyóirataik az Ébredjetek és az Őrtorony, amely kéthetente jelenik meg a világon 140 nyelven. Ezek a folyóiratok díjmentesek, előállításuk költségét önkéntes adományokból födözik. Teljes idejű munkások készítik, akik ezért csak szállást és étkezést kapnak, s kiadásaikért csekély térítést.

Minden rendezetten és szervezetten történik. Mindennek van felelőse. Csak férfiak taníthatnak. Két főbb elöljárói tisztség van náluk: fölvigyázók és kisegítőszolgák.

A fölvigyázók képesítésüket a Bibliából kapják. A testvéreket segítik, tanácsot adnak. Az utazó-fölvigyázó férfiaknak sokéves tapasztalatuk van a prédikálásban és a fölvigyázásban is. Szabadokká tették magukat a világi munkától és a családi kötelezettségeiktől, így fölajánlhatták magukat a teljes idejű szolgálatra. A nős embereknek rendszerint a feleségük is részt vesz a teljes idejű szolgálatban a férjükkel együtt. A körzetfölvigyázók egy 18-25 gyülekezetből álló körzetről gondoskodnak. Ez abból áll, hogy a körzet minden gyülekezetét évente kb. kétszer meglátogatják. Két vagy három évvel később egy másik körzetbe kerülnek át. Így a gyülekezetek a változatos tapasztalatok és különböző képességű körzetfölvigyázók szolgálatát fordíthatják hasznukra. A körzetfölvigyázó meggyőződik a gyülekezet szellemi állapotáról és tevékenységéről. Különféle előadásokat tart a gyülekezetnek, találkozik a vénekkel és a kisegítő szolgákkal, hogy mérlegelje, miként javíthatják a gyülekezetnek végzett szolgálatukat. Elkísérik a helyi tanúkat a szolgálatba, segítve nekik a házról házra való szolgálat javításában. A kerület-fölvigyázó körzetről körzetre utazik, a körzetgyűléssel kapcsolatban végez szolgálatot minden héten.272A kisegítőszolgák felelősei valaminek (például takarításnak, sajtóreferenciának stb.). A tanítást a vének végezhetik, s alájuk tartoznak a kisegítőszolgák is.

Mindenki egyéni igény szerint tanulmányozza a Bibliát. Mindennapi olvasását fontosnak tartják, mert így tud hatni az ember életére.  Gyakorolják a személyes imát és a mások előtt mondott imát is.

Mielőtt valaki Jehova tanúja lesz, keresztelt hírnökök segítségével tanulmányozza a Bibliát, utána kezd el gyülekezetbe járni. Nagyon fontosnak tartják, hogy életüket a gyülekezet köré szervezzék, a szolgálat legyen az első. Gyakori, hogy részmunkaidőben dolgoznak, hogy teljes időben szolgálhassanak Jehovának. Gyülekezetből való kizárás abban az esetben történhet, ha valaki nem él a Biblia magas irányadó mércéje szerint. A kizárás azonban nem föltétlenül örökre szól, a visszatérés lehetséges, ha bekövetkezik a bűnbánat, bűnelhagyás. A makói gyülekezetben sok kizárás volt már.

Csak önkéntes adakozás van. Összejöveteleken nincsen perselyes gyűjtés, hanem a bejárat mellett láda van, amelybe az adományokat lehet bedobni.

Tévé, rádióműsorok követése meg van engedve, de azzal a kikötéssel, hogy nem minden használ, sőt van, ami káros, mint pl. az erőszak, ökölvívás. Ilyen a Forma 1 is, mert az életet veszélyeztető sportot népszerűsíti.

Házasságkötés a gyülekezetben csak a polgári házasságkötés után van. Szertartása egy bibliai előadásból áll, amelyet egy fölkért vén tart meg. Ezután ének következik, majd a fogadalom, amelyet az ifjú pár mond el egymásnak. Az esketést követheti vendégség, lakodalom {1001} tánccal, zenével. Ilyenkor vőfély vigyáz a rendre. Az alkoholfogyasztás meg van engedve, de fontos a mértékletesség. A vegyes házasságot nem fogadják el.

Temetéskor Biblián alapuló temetési beszéd vagy előadás van. Szó esik arról, hogy miért van halál, hova kerülnek a halottak. Föltevésük szerint, miután az emberi test elporlad, Jehova emlékezetében tartja számon a halottakat. Az ember halálakor a lélek megszűnik létezni. A bibliai Lázár példájából kiindulva azt vallják, hogy senki sem kerül rögtön Istenhez. Mindenki majd a millenniumkor fog föltámadni, de más testben, mint amilyenben meghalt. Ez a test hasonlít majd elhunyt testéhez, hogy mások is megismerhessék, és fokozatosan nyer majd el tökéletesebb formát. Azok az emberek, akiknek életét Isten helyesli, örök életet nyernek. A pokol az emberiség közös sírja. Külön temetőjük nincs.

Meggyőződésük szerint a Jehova tanúinak munkája azért sikeres, mert Jézus tanítási módszereit követik: ő parancsolta tanítványainak, hogy házról házra járva tegyenek tanítványokká minden népet, és hogy kettesével hirdessék a jó hírt. Más egyházakkal semleges viszonyban állnak. Csak úgy kerülnek velük kapcsolatba, hogy tagjaikat is meglátogatják, hogy tanítsák őket a Biblia igazságaira, de semmilyen vallásköziséget, ökumenizmust nem fogadnak el. Azt vallják: ahogyan Noé idejében is az özönvízkor egyetlen bárkán menekültek csak meg az igaz emberek, az ítélet napján is csak ennek az egy egyháznak a tagjai fognak megmenekülni.

Pünkösdiek

A két világháború között születő szabadegyházi közösségek közül a legjelentősebbnek a pünkösdi mozgalom látszik.273 Előfutárai az első világháborúból hazatérő hadifoglyok és az Amerikából visszajött emigránsok voltak. Az Amerikába kivándorolt magyarok közül elég sokan az amerikai pünkösdi ébredéssel is kapcsolatba kerültek, és hazatérve ezt hirdették.

Makón az 1940-es években már voltak pünkösdiek. Kezdetben a Honvéd városrészben kis házi csoportként működtek. Ebben az időben Pilinyi bácsi volt a gyülekezet „szolgálója”. 1988-ban vették meg az Eötvös utca 22. számú ház volt gabonaraktár helyiségét, és átalakították imahelynek, Azóta is ott van a pünkösdiek hivatalos gyülekezési helye.

Néhány éve kettévált a gyülekezet, azóta másik, fiatalosabb lendületű pünkösdi csoport is működik Makón. Helyzetük központilag még nincs tisztázva, ezért az ő mozgalmuk ismertetéséről most le kell mondanunk. A kettéválás okaként a stílusok összeférhetetlenségét nevezték meg, ami azt takarja, hogy a fiatalabbak másként, lendületesebben élik meg a hitéletüket, mint az idősek. 

A kettéválás előtt a gyülekezet pásztora Pánczél János volt. A gyülekezet 48 tagból állt. A szétszakadás után néhányan a Hit Gyülekezetébe mentek át, vagy az újonnan alakult pünkösdi gyülekezetbe.

A pünkösdiek között sem mindenki makói. Marosleléről is járnak, valamint Kiszomborról, ahol ugyan szintén van pünkösdi gyülekezet. Látogatásaikkal a testvérek „erősítik egymást”.

Már a nevükben is hordozzák azt, ami megkülönbözteti őket más vallásoktól: a Szentlélek-keresztség azon formáját élik meg még ma is, amilyet a bibliai leírás szerint az első pünkösd napján az első keresztények is megéltek. Vallják, hogy a Szentlélek megnyilatkozásai ugyanúgy működnek a gyülekezetben, mint akkor. A makói gyülekezetben a Szentléleknek nem mindegyik ajándékára van példa, hanem főként a tanításra, a pásztorlás lelkületére, a prófétálásra, az imádkozás ajándékára, a gyógyításra.

Vallják, hogy a Szentlélek ajándékaiból ki-ki Isten belátása szerint részesül. A gyógyítás pedig nemcsak az apostolok idejében működött, hanem hit által ma is megtapasztalható. {1002}

Ami miatt a kívülállóktól a legtöbb támadás éri őket, a nyelveken szólás, amely szintén a Szentlélek ajándéka. Azt jelenti, hogy a Szentlélek beszél ismeretlen nyelveken Istenhez az ember ajkán keresztül. Azt vallják, hogy ha ezt nem gyakorolnák, akkor Isten csodálatos ajándékát utasítanák vissza.

Az ő imaházuk is mentes fényűzéstől, dekorációtól, szobroktól. Egyik adatközlőnk így fogalmazta meg: „Csak Jézus van jelen.” Egyszerű terem, a falon szintén csak Krisztus nélküli kereszt található, mint a baptistáknál.

Istentiszteleti alkalmaik vasárnap délután vannak.

Legnagyobb ünnepük a pünkösd. Ezt nem csak egy napig ünneplik, hanem mindenkor igyekszenek megélni, mert Jézus azt mondta: „Veletek vagyok minden nap a világ végezetéig.” A karácsonyt, húsvétot ugyanúgy megünneplik, mint mások, de nem a külsőségekre fordítanak gondot, hanem az ünnep lényegére, sőt folyamatos megélésére.

Már két alkalommal rendeztek ők is Sátoros evangélizációt, mint a baptisták, ugyanazon a helyen, a könyvtár előtti téren.

Az úrvacsorához a kovásztalan kenyeret egy testvérnő süti. A bort közös pohárból isszák. Az úrvacsorai szertartást általában havonta, a hónap utolsó vasárnapján gyakorolják.

Hálaadó napot, mint a baptisták, minden év őszén tartanak. Ilyenkor a gyülekezet általában az egész napot együtt tölti. Együtt ebédelnek, bizonyságot tesznek egymásnak. Jellemző a környékbeli pünkösdi gyülekezetek vendégül látása is és vendég igehirdetők meghívása e jeles napra.

Ha gyermek születik, elviszik a szülők bemutatni a gyülekezetbe. A pásztor bátorítja és fölszólítja a szülőket, hogy kötelezzék el magukat a biblikus szülői hivatás mellett. A gyülekezetet pedig arra inti, hogy mutassanak jó példát a gyermek számára, és rendszeresen imádkozzanak érte és szüleiért. A pásztor kezébe veszi a gyermeket, és hálát adva imádkozik érte és a szülőkért.

Fontosnak tartják a rendszeres bibliaolvasást. Különböző bibliafordításokat használnak, bár a legáltalánosabb a Károlyi-féle.

Köszönési formájuk: Békesség! vagy Az Úr áldjon!

Folyóiratuk az országos terjesztésű, kéthavonta megjelenő Élő Víz. Ebben gyermekeknek szóló lapok is találhatók. Régebbi újságjuk az Apostoli Lap volt. Előtte pedig a minden gyülekezetnek küldött körlevelek szolgáltak újságként.

A lelkipásztort ünnepélyes keretek között avatják föl. Általában hozzákötik valamilyen nagyobb alkalomhoz. A közösség vezetője végzi. Hozzátartozik az ima is, bibliai példára kézrátétellel (ApCsel. 6.6.).

A makói gyülekezetben előfordult már, hogy kizártak tagot. Ennek menete is bibliai alapon zajlott le: 1. megintés; 2. szemtanú segítségével beszéltek az illetővel; 3. az ügyet a gyülekezet elé tárták. A cél viszont mindenkor az, hogy ne veszítsenek el egyetlen lelket sem, ezért törekszenek előbb a békés megbeszélésre. Kizárás után az illetőt megvonják az úrvacsorai közösségtől. Istentiszteletre továbbra is járhat, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat a rossz útra tévelyedettel sem.

Korábban a prófétálás ajándéka sokkal nagyobb mértékben működött Makón, mint manapság. Főként az 1940–50-es évekre volt ez jellemző. A prófétálás abban nyilvánul meg, hogy a hívő a Szent Szellem ihletésére Isten és nem a saját gondolatait mondja el. Ez természetfölötti beszéd valamely ismert nyelven. A prófécia nem jövendölés, hanem Isten Igéjének és Jézus Krisztus evangéliumának a hirdetése. Ez leginkább a prédikálás alatt nyilvánul meg, építést, intést és vigasztalást tartalmazhat.

A pünkösdieknek elég jó a viszonyuk más felekezetekkel, főként a baptistákkal és a karizmatikus katolikusokkal. Szívesen vállalják a más felekezetű testvérekkel való közösséget, az együtt imádkozást. Az elzárkózást elítélik, a nyitottságot fontosnak tartják anélkül, hogy más dolgaiba beavatkoznának. Saját bevallásuk szerint ma már például akár a baptistákkal is {1003} alkothatnának egy gyülekezetet. Régebben élesebb határt húztak egymás közt, de ez lazult. A Hit Gyülekezete munkásságának örülnek, mert az evangélium és a Biblia tisztaságát őrzőknek tartják őket.

 A Hit Gyülekezete

A Hit Gyülekezete az újkori reformáció egyik magyarországi képviselőjének tartja magát. Teológushallgatók alapították 1978-ban. Az alapítók – így Németh Sándor, a gyülekezet vezető lelkésze – célja a Szentírás mind jobb megismerése és az ebben leírt dinamikus keresztény élet megvalósítása volt. Elítélik a vallási alapon történő diszkrimináció valamennyi formáját. Nyitott egyház.274

Makón első csoportjuk 1990-ben alakult meg. Kezdetben a szegedi gyülekezetnek makói „házi csoportjaként” működött. Gyülekezeti házuk ma a Návay téren van. 2003 őszén alakult másik házi csoport is; ők több mint tízen vannak.

A Hit Gyülekezete egy interjúalany szavaival élve: „megújult pünkösdi gyülekezet”. A megújulás hitben történt. Apró különbségek vannak a két gyülekezet között: ez kevésbé tradicionális, nyitottabb, szabadabb.

Elnevezésük abból adódik, hogy hitük az Ószövetségen, a zsidóknak tett ígéreteken alapul. Ábrahám volt a hit első embere, az első, aki hitt az élő Istennek. Így lett a zsidóság Isten választott népe. A Hit Gyülekezete is a hit által létezik, és a hitet mindennél fontosabbnak tartja.

A gyógyítást a Szentlélek ajándékának és a hit erejének tulajdonítják. Leggyakrabban ezért érik őket támadások. A Szentlelket az Istenség 3. személyének tekintik, és megjelenését csodálatos szellő formájában érzékelik.

Hiszik, hogy a beszédnek, kimondott szónak hatalmas ereje van. Ezt egyik adatközlőm így fogalmazta meg: „Amit kimond az ember, az lesz meg neki. Ha a rosszat mondja ki: a rossz, ha a jót, akkor a jó.”

Az angyalok és szellemi lények létét és munkásságát hangsúlyozottan vallják. A betegségeket is gonosz szellemi lényeknek tulajdonítják.

Összejöveteli alkalmaik függetlenek a vasárnaptól, hétköznap is tarthatják őket. Mindenki dolgozik, ezért esténként 4-5 óra körül jönnek össze. Az istentiszteleti alkalmaik tanításból állnak. Ez az ige olvasását és a Szentlélek által kinyilatkoztatott magyarázatot jelenti.

Nem ünneplik a karácsonyt, mert pogány ünnephez kapcsolódik, mint ahogy a faállítás is. A „szeretet ünnepe” helyett ők mindennap gyakorolni igyekeznek a szeretetet, az adakozást. A gyülekezet egyébként nagyon adakozó a szegényeknek.

A húsvétot megünneplik, Jézus keresztre feszítésére és föltámadására emlékeznek ekkor. Pünkösdöt is ünneplik.

Az alámerítkezést megelőző megtéréshez kapcsolódik a bűnvallás, amelyre azért van szükség, mert ettől fölszabadul az ember lelke. Ehhez van úgynevezett bűnvallás-előkészítő. Megkülönböztetik: 1. a gondolati bűnöket, 2. a nyelv bűneit, 3. a cselekedetekét, 4. az okkult bűnöket. 666 féle bűn van, ez a Sátán száma is. A bűnvallást tevő személy a pásztor vagy valamely gyülekezeti vezető vagy – hölgy esetén – valamely szent életű nőtestvér (a pásztor felesége vagy diakonissza) előtt vallja meg bűnét. S ekkor ez az egy-két elöljáró imádkozik nyelveken szólással a megtérő emberért. Ezek után még a gyülekezet is imádkozik érte.

A házasságkötést szövetségre lépésként fogják fel Istennel és egymással, Isten embere előtt. A lakodalmat biblikusnak tartják, tehát meg van engedve a zene, tánc, mulatás, de hangsúlyozzák mindenben a mértékletességet. {1004}

Külön temetőjük nincs. A sírt sem látogatják, mert Jézus azt mondta: „Az élőkkel törődjetek!”. Úgy tartják, hogy a lélek nem hal meg, csak Isten országába kerül, ezért nem úgy gyászolják a halottaikat, mint mások.

Az erőszakos térítésnek nem hívei, szeretettel és hittel igyekeznek szót érteni a világ embereivel. A többi a Szentlélek dolga.

A bizonyságtevéshez is a Szentlélek ajándéka, kenete szükséges. Bizonyságtevésen annak a jó hírnek elmondását értik, hogy mit végzett Isten az életükben, például kit milyen betegségből gyógyított meg.

Az úrvacsorából csak az vehet, aki már fölismerte jelentőségét, aki Istennel szövetséget kötött. Fontos, hogy úrvacsora előtt mindenki rendezze a dolgait, például bocsásson meg, ha haragudott valakire. Úrvacsoravétel után jókívánságokat szoktak egymásnak mondani, mert hiszik, hogy amit „kimondanak, az úgy lesz”. De a hitetleneknek a hívők ellen kimondott átkai nem teljesülnek, mert ellenük Jézus védelmet ad.

Kétféle ima van: 1. Értelemből való, amikor az ember saját szavaival elmondja Istennek, amit akar; ez kommunikáció. 2. Szellemtől való ima, amikor a Szentlélek használja az ember száját, nyelvét ahhoz, hogy Istennel kommunikáljon.

Hisznek abban, hogy az anyagi javak, a gazdagság Isten áldása, mert ő így is kedvére tesz az ő gyermekeinek. Az anyagi javak mértékét a hit mértékéhez kötik.

Az eleve elrendelés elvét vallják.

A Hit Gyülekezetének van akadémiája is: a Szent Pál Akadémia, amely hittudományi főiskola. Ide Makóról is többen járnak.

A gyülekezet pásztora Németh Sándor, akin apostoli kenet van. Házi csoport vezetője az lehet, aki Istentől erre kenetet kap. Életvitelén tükröződnie kell a szeretetnek, kedvességnek, szelídségnek, és minden tekintetben feddhetetlennek kell lennie. A gyülekezet megáldja kézrátételes imával, és kiküldi szolgálatba. Lényeges, hogy csak nagyon komoly, hosszabb, Istennel töltött szent élet után jelölhetnek ki valakit vezetőnek. A pásztorláshoz sokoldalúság szükséges, s a Szentlélektől több ajándékának kell lennie az illetőnek, hogy a rábízottaknak segíteni tudjon. A pásztor legfontosabb ajándékai a prófétálás, tanítás, tudomány beszéde.

Hangsúlyozottan nem szigetelik el magukat a többi egyháztól. Nem állítják, hogy csak ők fognak üdvözülni.

Összegzés

Ezek a gyülekezetek sajátos helyet foglalnak el Makó vallási életében. Itteni megjelenésük időrendjében sorakoztattuk föl őket, kezdve a nazarénusokkal, akik mára megfogyatkoztak, de a múltban nem elhanyagolható létszámban voltak jelen. A baptista gyülekezet egy hanyatló időszak után az elmúlt években ismét növekedésnek indult. Az adventi és a pünkösdi közösség 30-40 fővel képviselteti magát a városban. Mára kiveszi a részét a Hit Gyülekezete is a „lélekmentő munkából”. A legnehezebben kisegyháznak nevezhető közösség a Jehova Tanúi. Ők már körülbelül 200-an vannak, s tevékenységük eredményeképpen számuk egyre növekszik. S ha betérünk ezen gyülekezetek összejöveteli alkalmaira, megeshet, hogy nagyobb közösséget találunk, mint a történelmi egyházak templomainak padsoraiban.

Más szempontból is érdemes azokra az egyházakra figyelni, amelyeket nem is olyan régen a köztudat még szektaként tartott nyilván. E gyülekezetek keletkezésükkor s még utána is egy darabig úgy élnek, hogy merev szertartásaik, rögzült szokásaik nincsenek, később azonban a tagok létszámának s főleg életkorának növekedésével törvényszerűen együtt jár bizonyos szabályok kialakítása, szokások megtelepedése, még ha ezek éppen a kárhoztatott szokások kivédése végett születnek is. {1005}

 

Lábjegyzetek:

246. Szigeti Jenő 1990. 483–487, 491–495.

247. Orbán Imre 2001. 10.

248. Uo. 7.

249. Ombódi János 1979. 1.

250. Orbán Imre 2001. 41.

251. Uo. 23–25.

252. Uo. 45.

253. Uo. 46–47.

254. Uo. 52–54.

255. Ombódi János 1979. 4.

256. Uo. 4–5.

257. Palotay Sándor–Szigeti Jenő 1969. 65.

258. Uo. 57.

259. Uo. 59–61.

260. kardos lászló–szigeti jenõ 1988. 447.

261. Palotay Sándor–Szigeti Jenő 1969. 64.

262. Uo. 63.

263. Uo. 67.

264. Uo. 71.

265. Szigeti Jenő 1990. 488.

266. Uo. 488.

267. Szigeti Jenő 1990. 489–490.

268. Jehova Tanúi – Kik ők?, 2000. 6–7.

269. Szigeti Jenő 1990. 492.

270. Jehova tanúi világszerte egyesülten cselekszik Isten akaratát, 14.

271. Uo. 14–15.

272. Jehova tanúi világszerte egyesülten cselekszik Isten akaratát. 1988. 20–21.

273. Szigeti Jenő 1990. 492.

274. http://www.hit.hu/index.php?cx=100050

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet