Előző fejezet Következő fejezet

A várost éltető struktúrák és változásaik

Egyházak, oktatás, kultúra

TÓTH FERENC

Népoktatás

Iskolaépületek, tantermek és felszerelésük

Iskola céljára telket általában a püspöki uradalom biztosított, magát az iskolát az érdekelt egyház építette fel. A benépesült városrészekben meglévő ház vásárlásával oldották meg az iskola létesítését. A helyi gyakorlat szerint minden tanteremhez tanítói lakás is tartozott. Az iskolák nem igen különböztek a parasztházaktól. Eredetileg vertfalúak voltak, náddal fedettek, a fűtés bennük kemencével történt, padlózatuk döngölt föld; a későbbiekben már nem véges, hanem inkább fordított épületek voltak, nagyobb ablakokkal és jobbára zsindellyel fedettek.

Makón az iskolázás terén a reformátusok jártak élen. Már 1713-tól volt iskolájuk. A másodikat 1778-ban, a harmadikat 1796-ban létesítették. „Az első leányiskola — írja 1878-ban Szőllösi Antal református lelkész — a legújabb időkig a régi sövény templom szomszédságában állott, azon a helyen, mely most Vad István tulajdonát képezi, s innen 1857-ben tétetett által a Hold utca sarkán ez évben épült helyiségbe. "96 Az első leányiskola a mai Szirbik Miklós u. 18. alatt állt. Az 1787-ben létesített második leányiskola helyéről szintén Szőllösi Antal tájékoztat: „az iskola 35 éven át azon a telken állott, mely most Zsazsónénak, a megyei bábának tulajdona a kettős utcában,"97 vagyis a mai Kazinczy utca 6. (Espersit ház) és a Hajnal utca 10. alatt. Innen a Kisaradi vagyis a Batthyány utca 15. alá helyezték, amelyet előbbi tulajdonosáról „Görbe" iskolának hívtak. 1842-ben tovább vándorolt az Aradi utca 4. alá.98 A Vásárhelyi utca 37. alatt épült 1821-ben az első, 1834-ben a második újvárosi, 1840-ben a gerizdesi oldalon, az Aradi u. 2. alatti református iskola. Az emeletes nagyiskola 1820-ban készült el.

Református nagyiskola
{602}

A katolikusok első iskolája a mai Szent István tér 14—16. alatt állt, működéséről az első adat 1730-ból való.99 Mivel a 19. század elején „roskatag nádtetejű épület volt,"100 már 1807 június 7-én aláírták Nepper József szegedi építőmesterrel az új iskola építéséről a szerződést. Helybeli mesterektől 120 ezer téglát és 86 400 vályogot rendeltek. A tetőszerkezethez szükséges fát Szászrégenben, a zsindelyt és zsindelyszeget Szegeden szerezték be. Az iskola és a tanítólakások építési költsége 12 046 forintba került. A kis harangtoronnyal, tanítólakással ellátott három tantermű iskolában 1811 őszén indult meg a tanítás. 101

Római katolikus iskola

A püspökség 1818-ben a kálváriával szemben ajándékozott iskola céljára telket, az épület 1821-ben készült el. Újváros kiépülése után, 1846-ban 1675 váltó forintért megvették a mai Vásárhelyi és Búza utca sarkán Komáromi Pál házát.

A görög katolikusoknak a hitközség megalakulásától, kb. 1745-től működött iskolájuk. 102 1838-ban iskolájukat oly rossz karban találták, hogy a tanítónak csak egy szobácskája volt, egy másik tágasabb szobában pedig a gyerekeket tanítota.103 A zsidó {603} iskoláról 1788-ból van először adat.104 Az 1824. évi Giba térkép a zsinagóga mellett tünteti föl iskolájukat.

A tantermek felszerelése igen szegényes. A fal fehérre meszelt, rajta fa fogas, a tanítónak egy szék és asztal, a gyerekeknek hosszú padok álltak rendelkezésre. Nyéky Antal, a Csanád megyei népnevelésre ügyelő küldöttség elnöke Makó városának kénytelen 1843-ban felróni: „az oskolák épületében botránkoztató a tisztátalanság, mely a városnak meszeltetés és tatarozás körüli gondatlanságát bélyegzi, hibáznak itt a téli ablakok, s a tanulóterem földje oly egyenetlen, takarítatlan, hogy az iránt nem lehet észrevételést nem tenni. "105

A tanulóknak tankönyvekkel, iskolaszerekkel, tintával, papirossal való ellátottsága szintén hagyott kívánni valót. 1847-ben a katolikus iskola első osztályában 111 tanulóból 20-nak, a második osztály 32 tanulójából 6-nak, a harmadik osztály 34 növendékéből 7-nek hiányzott a tankönyve; az izraelita iskola 150 diákjából 1848-ban 106-nak nem volt könyve. 106

Iskolamesterek

A 18. században az iskolamesterek képesítéssel nem rendelkeztek. Az 1806-ban kiadott Ratio a tankerületek székhelyén mintaiskolákat jelölt ki, ahol a tanítójelölt, a preparandista tanítási gyakorlaton vett részt, néhány hónap után vizsgázott és bizonyítványt kapott. A tanító alkalmazásakor Makón is legtöbbször megelégedtek a gimnázium valamelyik osztályának elvégzésével.

A makói református iskolákban a rektor 1790-ig kántortanító, majd igazgató, aki a latin osztályokban tanít; az első nemzeti iskolában 1804-ig a Debreceni Kollégiumból hozott diákok, a pártikulisták, a második nemzeti iskolában a préceptorok, a harmadikban — amely a latin iskola első osztályának is számított — a konrektorok tanítottak.

4. táblázat
A makói tanítók végzettsége és nyelvismerete 1838-ban

Név Végzettség Nyelvismeret
Római katolikus iskola    
Szikora Károly 4 deák isk. német, román
Széchenyi József 8 deák isk. német
Szalai László 4 deák isk.
Kasztel Ignác 8 deák isk.
Református iskola    
Hajnal Ábel bölcselet, német, francia,
teológia görög, latin,
  zsidó
Szabó János 1 filozófia latin, német
Turutzkay Pál grammatika
László Sándor 1 filozófia latin, német
Komáromi Mihály 1 filozófia latin
Halász Péter 1 filozófia latin
Bíró Gáspár 1 filozófia latin
Szalóki Mihály 1 filozófia latin
Görög katolikus iskola    
Horváth László 6 deák isk. latin, orosz
Izraelita iskola    
Deutsch Pál preparandia német, zsidó,
    cseh, tót
{605}

A makói iskolamesterek közül Hajnal Ábel tanítói ismereteit Berlinben, Deutsch Pál Prágában szerezte. 1840-ben hozták létre Pesten, Szegeden, Miskolcon, Érsekújváron és Nagykanizsán a két éves királyi képezdét. 1848-ban már három Szegeden végzett tanító folyamodik Makón állásért.

1796. május 19-én a békési református egyházkerület Makón tartott gyűlésén az iskolamesterekről általánosságban megállapították, hogy többnyire hűségtelenül folytatják hivatalukat, engedetlenek, függeni nem akarók, büszkék, úri rendet majmolók, részegesek, feslett erkölcsűek, az eklézsia előljáróit nem becsülők, gyűlölséget, veszekedést szerzők. Elhatározták, hogy minden eklézsia három tagú vigyázót, inspektort választ az iskolamesterek ellenőrzésére. 107

Nyéki Antal, a Népművelési küldöttség elnöke 1842-ben Csanád megyei tapasztalok alapján leszűrte, hogy a tanítók általában alkalmatlanok munakörük betöltésére. Hibás a választás módja, ezért a vármegyei küldöttség véleménye nélkül nem lenne szabad tanítót alkalmazni; akiről a felügyelőség megállapítja alkalmatlanságukat, el kell bocsátani, az eredményes munkát jutalmazni kell. „A tanítók fizetése még az élet legközelebbi szükségeit sem fedezi. Éhező, rongyos, télen megfagyásnak kitett tanítóság"-ra nem lehet építeni, társadalmi „becsületben kell tisztöknek állni. "108 Megalázó a tanítói díjnak szülőktől, főleg szegény családoktól iskolamester általi beszedése, fizetésüket közpénztárból kellene fedezni. Nem megfelelőek a tanítói lakok sem.

A tanítók jövedelme nem volt szabályozva. A római katolikus iskolában 1755-ben a kántortanító fizetése: 40 forint készpénz, 40 mérő búza, 40 mérő árpa, 3 öl fa [1 öl fa = 2 méter hosszan, 2 méter szélesen, 1 méter mélyen összerakott mennyiség], 40 font hús, 10 font szalonna, 400 kéve nád és stóla.109 A helytartótanács 1845. évi szabályozása után: készpénzben az alsó osztálybeli tanítónak évi 120, a felsőbb osztálybelieknek és a leányok tanítóinak 140 forint ezüstben, két öl puha tűzifa, egy vékás [kb. 200 négyszögöl] kenderföld, egy darab káposztás, szabad lakás, annak fűtésére elegendő szalma.110

A reformátusok az első nemzeti iskola tanítójának 1821-ben 150 forint készpénzt, 10 köböl búzát, 10 köböl árpát, 10 font faggyút, 2 öl puhafát, két kocsi szalmát, kender és veteményes földet biztosítottak.111 1838-ban a tanítók 80 váltó forintot, 20 köböl búzát, 20 köböl árpát, 2 öl fát, 2 kocsi tűzrevalót, minden tanulótól 20 karcárt (ami 25 forintra mehet) és egy csirkét. Hajnal Ábel rektornak 650 váltó forint, 20 köböl búza, 20 köböl árpa, 12 öl fa és 25 font gyertya a javadalma.112 A görög katolikus tanító a várostól 150, az egyháztól 50 váltó forintot, 6 köböl búzát, 6 font gyertyát, 1 öl tűzifát, fűteni szalmát, szabad lakást kapott, az izraelita tanító 100 pengő forintot és szállásbér fejében 24 pengő forintot. 113 {605}

Pák János görög katolikus plébános 1836-ban panaszkodott, hogy az alacsony javadalmazás miatt „alkalmatos tanítót nem kaphatunk, vagy ha kapunk is, nem állandó, alig várja, hogy elteljen az esztendő, s elmégyen."114

Népiskolai és gimnáziumi oktatás

A makói iskolai oktatás színskálája a reformátusok körében teljesedett ki leggazdagabban. 1713-tól 1790-ig rektor végezte a tanítást, akik akkor kántortanítói szerepkört töltöttek be. Debrecenben teológiát végeztek, és külföldi tanulmányaik folytatásához így szereztek pénzt. Tanítói képzésben nem részesültek, pedagógiai gyakorlattal nem rendelkeztek, néhány évnél tovább nem is működtek. Külföldről hazatérve többen prédikátorként vállaltak hivatalt. 115

A makói rektorok működési idejét Szirbik Miklós leírásából ismerjük: Polgári Sámuel 1713, Simontornyai György 1714, Sz. Földvári János 1715—1719, Vári András 1720—7122, Szikszai János később kistarcsai prédikátor 1723—1725, Berhidai János később gyomai prédikátor 1726, 1727, Sallói Ágh István 1728—1730, Hatvani András 1731—33, Bánfi István 1734, 1735, Horváth István 1736, 1737, Szathmári Mihály pestisben itt hal meg 1738—1739, Ónodi István 1739, Szikszai István 1740, Inántsi István Makón gazdává lett 1741—1743, Királyi Márton később Öcsödön prédikátor és esperes 1744—1746, Sárvári István 1747—1749, Czeglédi József 1750, Molnár István 1751, Pataki István 1752—1754, Nyéki István 1755—1757, Bod Zsigmond a makói Kúsz famíliából nősült 1758—1760, Nagy József 1761, 1762, Nánai Márton 1763, Borsos János itt halt meg 1764, 1765, Turgonyi István 1766—1768, Balog Péter 1769—1771, Veres Zsigmond 1772—1773, Polgári Gábor 1774—1776, Szaklányi Imre 1777—1779, Balogh Sándor 1780, 1781, Tóth János 1782, 1783, Dezső János később Somogyban prédikátor 1784—1786, Szoboszlai Sámuel 1787—1789, Nagy István 1790, Győri Mihály Pestre ment törvényt tanulni, majd Csanád megyénél írnok, esküdt lett 1791 — 1793.

1769-ben állítják fel a második iskolát; Balog Péter rektor mellett Szabó Ferenc működött préceptorként, aki a vásárhelyi gimnázium hat osztályát végezte el, és negyven évi szolgálat után itt halt meg 1809-ben. 1787-ben rendszeresítették a harmadik tanítói állást; 1792-től 1799-ig, haláláig Szoboszlai Pál töltötte be. A rektor az elemi oktatásból fokozatosan kinő, és az igazgatói felügyeletet gyakorolja, a latinul tanulókat oktatja. 1796-tól, a nemzeti iskolák létrehozásától különül el az elemi iskola a deák iskolától. A nemzeti iskola első osztályában 1804-ig a latin iskola növendékei, a pártikulisták tanítottak, akik kora reggel, délben és este a rektor vezetésével maguk is tanulók voltak. A második nemzeti iskolában (1804-től az elsőben is) a préceptorok, a debreceni főiskola teológusai és bölcsészei tanítottak, akik egy-két év után tovább folytatták tanulmányaikat. 116 1796-ban a harmadik nemzeti iskola tanítója Szoboszlai Pál lett konrektor minőségben, a másodiké Szabó Ferenc, az elsőben pártikulisták tanítottak. A konrektorok Szoboszlai Pál halála után gyakran változtak, miként a pártikulisták helyébe lépő préceptorok is. 117

A sövény templommal szemben lévő leány iskolának a múlt századból egyetlen tanítójának neve ismert, Asztalos Jánosé. 1783-ban a Hajnal utcában létesült a második, 1821-ben Újvároson a harmadik leány iskola. A belső leány iskolában 1800—1802-ig Deák István, 1803—1829-ig Szatmári Miklós, 1830—1940-ig Halász Péter,    1841 —1847-ig   Zsarkó   Péter   tanított.    A   középvárosiban   (Hajnal   utca) {606} 1800—1817-ig Maróthi Ferenc, 1818—1823-ig Szabó Ferenc, 1824—1847-ig Bíró Gáspár működött. Az újvárosiban 1821—1823-ig Bíró Gáspár, 1824—1842-ig Szalóki Mihály, 1843-ban Thúróczkai Pál, 1844-ben Oláh Sámuel, 1845-ben Koroczkai Pál, 1846-ban Hegedűs József, 1847-ben Gál Pál oktatott.

A gimnáziumok hét osztállyal működtek: az első osztály anyaga azonos a harmadik nemzeti iskoláéval, a második osztály deklinista (declinato = névragozás), a harmadik osztály konjugista (coniugatio = igeragozás), a negyedik osztály grammatista (grammatica = nyelvtan), az ötödik osztály szintaxista (syntaxis = mondattan), hatodik osztály poéta vagy noviciusz rétor (verselés és szónoklás alapjai), hetedik osztály a rétor (rhetorica = szónoklattan). Akik a deák iskolát elvégezték, azokat szubszkribendusoknak, főiskolára jogosultaknak nevezték.

A református gimnázium alapját Orbán József rektor vetette meg 1794—1795ben. Szirbik szerint „kis nyomorék, púpos hátú, szép tudományú, angyali erkölcsű" ember volt. Hamvai Makón nyugosznak. Az ő munkáját a vas szorgalmú Berei István folytatta 1796— 1798-ban. Két év alatt hat osztályú gimnáziuma lett Makónak, ahonnan akadémiára mehettek a tanulók. Az így elért színvonalat Szűcs József (1799) és Lugosi József (1800—1803) még fönntartották, de utódaik alatt az iskola gyors hanyatlásnak indult. A tíz éves emelkedést harminc évig tartó visszaesés és sínylődés követte. Bár a későbbi rektorok jeles felkészültségűek voltak, az iskola mégis önmaga árnyéka lett. Ennek az időszaknak rektorai: Miskoltzi János 1804—1805, Vajda Sámuel később kisigmándi prédikátor 1806—1808, Nagy Sámuel 1809—1811, Tóth Ferenc később Vásárhely első prédikátora 1812—1814, Kovács János később Arad vármegye földmérője 1815, 1816, Kováts Sámuel később pataki prédikátor 1817—1820, Peleskei Pál később börvelyi prédikátor 1821—1823, Dvorszki András később debelliántsai prédikátor 1824, 1825, Nagy Mihály professzor később magyarberényi prédikátor 1826, Buzás Lajos 1827—1829, Munkátsi Mihály 1830—1832, Tegze János 1833.

A gimnázium újabb virágzása Hajnal Ábel professzorsága (1834—1839) idején kezdődött. Tudományos felkészültsége, sokoldalú műveltsége nagy szorgalommal és buzgósággal párosult. Konrektort hozatott, aki az első osztályt tanította, ő maga a többit vezette. Télen-nyáron reggel hat órától tanított. A rendszeres iskolai anyakönyvek vezetését ő kezdte el. A makóiak ragaszkodtak hozzá, Balogi József gazda fél teleknyi földet ajánlott fel használatára, de mégis visszament előző állomáshelyére, Békésre. 118 Miklovics György 1839— 1849-ig, Vince Sándor 1849-től eredményesen vezette a gimnáziumot, az iskola jó hírnevét fenntartotta. 119 a gimnázium általában öt osztályból állt, valamennyit egy professzor tanította. 1841-ben 45 diákkal működött.

5. táblázat
A református gimnáziumba járó tanulók száma (1841)120

Orátorok 4
Poéták 3
Rétorok 6
2. éves szintaxisták 12
1. éves szintaxisták 20
  45
{607}

Az alsóbb osztályok látogatottabbak voltak, a felsőbb gimnáziumi végzettséget nem tartották szükségesnek, csak 3—4 diák vette ezt igénybe.

A római katolikus iskola első ismert tanítója, Kelemen László színigazgató nagyapja, Kelemen András, aki Almási Mária tanítónővel 1730 november 11-én kötött házasságot. Feleségében bizonyára az első makói tanítónőt tisztelhetjük. 1735—1740 között elköltöztek Makóról. 121 A következő adat is a Kelemen családhoz kapcsolódik; Kelemen András fia, Mihály 1754-ben kántortanító Makón. 122 Engl Antal püspök 1755 március 10-én a helytartótanácshoz írt levelében Horvát István makói kántortanítót említi, aki a tanításban egy altanítót is alkalmaz. 123 A levélben egy leánytanitóról is szó van, aki 80 gyereknél többet tanít, mindössze 20 forintot kap a lakosságtól. 1785ben Kajzer János tanítóval kötött szerződésben kikötik, hogy második tanítót, Suhaltert köteles fogadni. Ezekből az adatokból egyértelmű, hogy 1830-tól egy tanító és egy altanító működött a katolikus iskolában, ami két tantermes iskolát feltételez. 124 Mindebből következik, hogy 1730 előtt egy tanítós iskolaként már működhetett a katolikus iskola, és alapítását tekintve közel egykorú lehetett a reformátussal.

Az 1811-ben felépült iskola három tantermes volt, két fiú és egy leány osztály kapott benne helyet. Ennek az időszaknak római katolikus tanítói: Ruber István 1807-1816, Szikora György 1813-1818, 1820-1829, Kayser János 1815-1816, Simonits János 1816—1817, Simonits Mihály 1817, Troska János 1816—1817, Themleitner Károly 1817—1820, Tóth Szilveszter 1818—1820, Vanhay Tamás 1817—1818, Bencsik Lajos 1818—1819, Csutak Imre 1819—1820, Wértessy Mihály 1820—1830, Riskó Sándor 1820—1822, Kelemen László 1822—1829.125 A továbbiakban már az egyes tanítók tartósabban működnek iskolájukban. A belvárosi első nemzeti iskolában Kelemen István 1829-től 1835-ig, Kasztel Ignác 1836-tól 1881-ig; a második és harmadik nemzeti iskolában 1829-től 1859-ig Széchenyi József; a leányok iskolájában 1830-tól 1835-ig Sólyom Etelka, 1836-tól 1849-ig Szikora Károly; a kálvária melletti fiú és leány iskolában 1822-től 1849-ig Szalai László; az újvárosi fiú és leány iskolában 1846-tól 1849-ig Auer János tanított. 126

Tanítási anyag

A népoktatás célja a valláserkölcsi nevelésen nyugvó elemi ismereteket adó képzés. A hittan mellett el kellett sajátítani az írást, olvasást és számolást; a deák iskolában a tudományok alapjait.

A római katolikus iskolákban 1838-ban az első nemzeti osztály anyaga: a keresztény tudomány magyarázata, evangélium megfejtése, a szentírás rövid kivonatban, a betűk ismertetése, számvetés, írás, olvasás, erkölcstani magyarázat. A második nemzeti osztályban: hittudomány, szentírásbeli történetek, a föld leírása, helyes és ékes írás, iskolai rendtartás, számvetés négy nemei, hármas regula nemzeti nyelven és deák olvasás.

A reformátusok első nemzeti iskolájában: apró történetek elbeszélése, írás, olvasás, keresztény vallás, ótestamentumi história, iskolai könyörgések és imádságok, vallástudomány, főből és írásbóli számvetés, földleírás kezdete, nevezetesebb magyar férfiak életleírása, természethistória, erkölcsi szabályok, templombeli énekek. A második {608} és harmadik nemzeti iskolában ugyanez bővebben. Az első deák iskolában: hit és erkölcsi tudomány; könyörgések, zsoltárok, templomi énekek; föld leírás, számvetés, technológia, deák grammatika bővebben, természettudomány, geometria kezdete, hunok és avarok históriája; szerződés, kötelezvény és levelek készítés módja. Felsőbb latin iskolában: hittudomány, biblia; magyar törvény kivonatosan, az úrbér, Magyarország históriája egészen, a reformáció históriája, plántákróli tudomány, mechanika, geometria, fizika, matematika, politikai geográfia, római és görög história, tört számokkali számvetés, magyar, német, görög írás és olvasás, declamatió, római régiségek, magyar és deák versek, mitológia.

A görög katolikus iskolában: írás, olvasás, számvetés, hittudomány, föld leírás, Magyarország története, magyar nyelvtan. Az izraeliták iskolájában vegyesen tanultak magyar, német, zsidó olvasást és írást, a számvetésnek négy nemét, Isten, ember és haza iránti kötelesség szabályait, politikai földleírást, német grammatikát és syntaxist, helyesírást és kaligrafiát.127

A helytartótanács 1845-ben kiadta Magyarország elemi tanodáinak szabályait, de ez a tananyag beosztását csak általánosságban határozta meg. Ennek következtében a nemzeti iskola egyes osztályai között a tananyag beosztása már nem volt tételesen meghatározva. Szirbik Miklós református lelkész elpanaszolta: „némely tanító a már megtanultakhoz a második vagy harmadik esztendőben alig ád valamit. Ha szemére vetik, igazítja magát, s állítja, hogy tanítványai az elébbi esztendőben még azokat nem tanulták. Innen van a szülék szája teli azon panasszal, hogy gyermekeik elébb nem mennek, s csak azt tanítja a későbbi tanító, amit már az elébbeni megtanított. 128 Innen adódott, hogy az első nemzeti iskolába 6-tól 11 éves korig jártak, viszont a 2. nemzeti iskolába 6—7 éves tanulók nem igen jártak.

6. táblázat
Életkor megoszlás a belvárosi református iskolában (1840)

Életkor 1. nemzeti isk. 2. nemzeti isk.
6 11 __
7 12 __
8 25 6
9 8 20
10 4 16
11 1 1
  61 43 129

Módszeres tanításról ebben a korban még nem igen lehet beszélni, de az iskolamesterek között voltak tehetséges és lelkiismeretes tanítók, akik eredményesen oktattak.

Nyéki Antal küldöttségi elnök 1842-ben a katolikus tanítók közül egyedül Széchenyi József tanításával volt megelégedve. Tanítványai a kérdésekre „társalgási hangon, értelmesen feleltek, s amit elmondottak, azt meglehetősen értették. "130 Kasztely Ignác, Szikora Károly és Szalai László tanítványai viszont „emlékezetükbe oltott tanulmányaikat egyhangúan s sebesen elmondják ugyan, de mihelyest ugyanazon {609} kérdések más szavakban adatnak eléjükbe, mintha indus nyelven szólanánk hozzájuk, többé felelni nem tudnak; könyv nélkül hiba nélkül felmondanak, maguk szavaival válaszolni nem képesek, vagyis azt, amiket tanulnak, nem értik és azokbul közéletileg hasznukra soha semmit sem fordíthatandnak."

A református tanítók közül Miklovits György minden várakozást kielégít és a közigazgatás figyelmébe ajánlja személyét. A szintén református Thorotzkay Pál tanulói „meglepő feleletekkel örvendezteti hallgatóit, ez idén egy táblára egy millióig terjedő sommát írt fel, és a számokat össze-vissza törölgeti, változtatá és helyettesítgeté, a tábla háta mögött ülő gyengéd gyermekek pedig minden változtatás után a sommát észből kimondják."

Az elnök szerint tanításra csak az az iskolamester alkalmas „ki észt és szívet képezve tanítványaival a tanultakat megértetni és őket gondolkozásra szoktatni tudja, a szajkózatok mételye a tanításnak." Nagyon szomorúnak tartotta, hogy a vizsgák, a próbatételek alkalmával legtöbb tanító könyvből olvasta föl a kérdéseket, és könyvből igazította ki a felelők hibáit. Ebből adódott, hogy a kérdésekre a tankönyv szövegét szórói-szóra mondták el a tanulók.

Miklovits Györgyöt „tanító tudós"-nak tartotta és a bizottságnak javasolta, hogy a főispáni helytartónak ajánlják táblabíróságra vagy a népnevelési küldöttség tagjává neveztessen ki; Széchenyi József és Turnutzkay Pál tanítóknak a megye hiteles pecsétjével dicsérő bizonyítványt adjanak.

A helyi elöljárók nem vettek részt a próbatételeken, ez a részvétlenség Nyéki Antalt igen bántotta: „Légyen a nevelés politikai mindennapi imádságunk, esmértessük meg csak népünkkel az emberiség rendeltetését, tanítsuk meg csak megértetni, mit tész lelkünket parlagon hagyni vagy jobban mondva a belénk teremtett istenséget elfojtani."131

Hajnal Ábel professzor 1838-ban kidolgozta a református fiúiskola tanítási rendszerét, így nemcsak a tananyagot, de a feldolgozás módját is megismerhetjük.

Tanítási rendszer a P. makai ref. fiú oskolában

Első nemzeti oskola

  1. Hogy az iskolába adott gyermekeknek kedvök az iskolához élesztessék, s egyúttal figyelmezni is tanuljanak: a tanító délelőtt szintúgy, mint délután egy órát arra fordít, hogy a kis gyermekek előtt rövid és könnyű meséket mond, próbálja a gyermekekkel is mondatni kérdezgetés által; azon igyekezvén, hogy a gyermekek a dolgot felvegyék, nem pedig hogy szóról szóra elmondani tudják.
  2. A betűk ismertetése a Debrecenben kiadatott Új Abc szerint, olvasás, melyben naponként minden gyermek kétszer gyakoroltatik.
  3. Írás, melyre minden olvasó gyermek szoríttatik hetenként háromszor: kedden, szerdán és szombaton délután. Jegyzés: ez a rend az írásra nézve, a többi oskolákban is megtartatik.
  4. Keresztyén vallás tudományja ezen című könyv szerént:  Útmutatás a Keresztyén Vallás előadására, ennek lső darabjából három rész a gyermekek megfogásához alkalmaztatva.
  5. Az ótestamentomi história kezdettől a Tékozló fiúig.
  6. Az iskolai könnyebb könyörgések, Úri imádság, apostoli hit formája.
  7. Szent Dávid soltárai közül néhány könnyebb énekek, az Úr dicséretek közül a Reggeli s Estvéli ditsérések könyv nélkül s énekelve. {610}
  8. A római s arabiai számok ismertetése,  kimondása,  számolás,  az észből való összeadás, kivonás.
  9. A geográfiába való bevezetés a kezdő gyerekek megfogásához alkalmazva. Magyarország általános ismertetése Csanád vármegyére különös tekintettel.
  10. Némely nevezetesebb magyar emberek életleírása, s néhány erköltsi történetek elbeszélése. Erkölcsi regulák versekbe foglalva.
  11. Természet históriából az ismeretesebb háziállatokról.

Második nemzeti oskola

  1. A   gyermekek   figyelme   ébresztése   tekintetéből   mesék,    erkölcsi   történetek elbeszélése.
  2. Értelmes olvasás naponként kétszer, jegyekre, vigyázva.
  3. A keresztyén vallás tudománya a megnevezett könyvből, mit a gyermekek a tanítótól hallás után tanulnak.
  4. Keresztyén erkölcsi tudományból az Isten iránti kötelességek, magunk, mások, szüleink iránti kötelességek; szinte hallásból, nem könyvből taníttatva.
  5. Minden iskolai könyörgések.
  6. Ótestamentomi história kezdettől végig.
  7. Szent Dávid soltárai és a dicséretek énekkel, könyv nélkül, néhány halotti ének.
  8. Írás hetenként háromszor, hogy a keddi órán a tanító diktál egyes szavakat, majd maga is leírja a táblára, hogy láthassák a gyerekek, jól írták-e le a diktált szót.
  9. Számvetés négy első nemei táblán észből, táblán, papiroson.
  10. Geográfiából Magyarország általános ismertetése. Magyarország vármegyéi a Kis Tükör szerint: Tisza mellék, Tiszán túl, Erdély.
  11. Némely nevezetesebb emberek élet leírása, erkölcsi története.
  12. Természet históriából több nemű állatok,  mely állatok a gyermekek előtt ismeretlenek, azok a táblára festve. Szent Györgyi s Fábián szerint.

Harmadik nemzeti oskola

  1. Olvasás, írás mint a második nemzeti oskolában.
  2. Keresztyén vallás tudományából a második nemzeti oskolában tanultak ismételve. Különböző vallásbeli felekezetek.
  3. A keresztyén erkölcsi tudományból  a második nemezeti oskolában végzetteket valamivel bővebben. Ezen kívül: gazdák, gazdaasszonyok, cselédek, földesurak, elöljárók, királyok. Halottak iránti kötelességek.
  4. Minden   iskolai   könyörgések,   szinte   az      Úrvacsorája   vételekor   mondandó imádságok.
  5. Szent Dávid soltárai, dicséretek, halotti énekek, részint ismételtetnek, részint folytattatnak kotta szerint.
  6. Szent biblia, más könyvek s kéziratok olvasásában naponkint gyakoroltatnak.
  7. Számvetés négy első nemei, arany regula, főből való számlálásra nagy figyelem.
  8. Az írásbeli folyvási gyakorlat.
  9. Természeti história.
  10. Mesterség tudománya. Technológia röviden.
  11. Magyar grammatika. Helyesírás ejtegetés, egybehasonlítás, névmás, segítő igék.
  12. Geográfiából Magyarország vármegyéi bővebb leírásban. Ausztriai császárság s hozzá tartozó országok rövid leírása. {611}
  13. Kéziratok olvasásábani gyakorlás.
  14. Némely nevezetes emberek élet leírása.
  15. Latin olvasás. Latin nyelv alapjai közül: declinatio, motio, comparatio, pronomenek.

Jegyzés: ezen három nemzeti oskolákban előadott tanítni valók taníttatnak a leány oskolákban is, a nyelvtudományokon kívül. 132

Kis Bálint református alesperes 1844-ben már a gyakorlati oktatás bevezetését javasolta. Az iskolai kerteket gyümölcsfák nevelésére használják, és a tanulókat tanítsák meg a fák oltására, a nemesítésre. 133

Az iskolamulasztások okai

A második Rátio Educationis reálisan írta elő a tankötelezettséget: lehetőség szerint minden szülő járassa gyermekét az „elemi" iskolába. 134 Így nem pusztán a mulasztásokat kell számbavenni, de az iskolaköteles gyerekek „beiskolázását" is.

5. táblázat
A tankötelesek iskolába járása Makón 1838-ban135

Felekezet Tanköteles Iskolába jár
Római katolikus 903 562
Görög katolikus 230 80*
Református 900 650
Zsidó 125 50
* télen 80, nyáron 200 tanuló jár

Az iskolába járást a primitív szülői beállítottság is megakadályozhatja. A makói római katolikus egyház filiája, Lele [ma Maroslele] kertészközség lakói erőszakosan gátolták az iskola működését. Makra Imre plébános 1842-ben panaszolta: „A lelei iskola minden buzdításaim, ösztönzéseim, intéseim mellett is ez iskolai évben még meg sem nyittathatott. Nincs gyerek, ki azt látogatná, "136

A város lakói a reformkorban a beíratást nem igen hanyagolták el, de a mulasztások igen magasra szöktek, aminek több oka volt.

1. Szirbik Miklós prédikátor 1838-ban úgy látta: „a szülék naponként szegényednek, s ennélfogva némelyeknek a gyermekeikért járó fizetés terhökre van, vagy még a szükséges ruhákkal, könyvekkel sem láthatják el azokat. "137 Szirbik javaslata: legalább a szegény szülők gyerekei ingyen tanulhassanak; könyvet és ruházatot kapjanak. A Népművelési Küldöttség indítványozta: „legyen minden községnek szabad minden évben bizonyos számú csizmácskákat vásárolni, és azt a helybeli lelkipásztor, a bíró és {612} a tanító ítélete szerént vallás különbség nélkül a legszegényebb mezítlábosoknak a téli hónapokra kiosztani."138

2. A szántó-vető ember gyerekét főleg az aratás és nyomtatás idején mezei munkára fogja, ezért a nyári próbatétel idején üresek az iskolák. A küldött úgy kívánja ezt orvosolni, hogy a nyári szünetet június 15-én kellene kiadni. A gondatlan szülőket a szószékről javasolták meginteni, illetve személyenkint gondolták az elöljáróság elé idézni. A lelei bojkott miatt a főszolgabíró intézkedését kérték.

A mulasztások mértékéből úgy tűnik, hogy az első nemzeti iskolát komolyabban vették. 1840-ben a belvárosi református iskolában az első nemzeti osztály növendékeire évi tíz mulasztott nap jutott, a másodikban 16. A tanító nagyobb hiányzásoknál megjegyezte: „beteg volt", máskor: „aratás olta nem jár oskolába", „aratáskor hagyta el az oskolát", egy esetben pedig az apára tett bejegyzést: „korhel".139 A gimnazisták már érettségüknél és családi körülményeknél fogva rendesen járnak iskolába. 1841-ben egy diákra évente 5 hiányzási nap jut.

Az izraeliták 125 tanköteles gyerekei közül 1838-ban 50 iratkozott be az eredményesen tanító Deutsch Pál iskolájába. A bojkott mögött vallási ellentétek feszültek, ugyanis ebben az évben mintegy 10—12 magános tanító működött Makón. 140 Megindult az elkülönülés a neológ és ortodox felfogás között. Sveiczer Fábián 1814 augusztus 2-án magyar nyelven prédikál, 1837-től magyar nyelven vezeti az anyakönyveket. A két irányzat még évtizedekig együtt él: egy zsinagógát, egy temetőt használ. A vallási civódás az 1860-as években vezet az ortodox irányzat kiválására; új temetőt nyitnak, új templomot építenek, új iskolát alapítanak.

Az iskolázás terén a kiváló képességű Deutsch Pált sem fogadja el egyértelműen a zsidó kommunitász, hiszen közben tucatnyi talmud iskola is működik. Deutsch halála után Königsthal Áron ideiglenes tanító a „nemzeti iskolát zsidóra változtatta," ezért az iskolafelügyelet hivatalából elmozdította, és helyébe 1840 nyarán Schönberger Móricot nevezték ki ideiglenes tanítónak. 1848-ban a próbatétel alkalmával három nemzeti iskola működik az izraeliták körében; a létszám már papíron 150-re emelkedett, de a ténylegesen iskolába járók száma ennek töredéke.

6. táblázat
A mulasztások mértéke az izraelita iskolában 1848-ban

Napok száma
0 4
1—50 86
51—100 17
101—150 6
151—200 9
201—250 2
251-300 18
301 felett 8
  150

A tanító azzal menti a nagyarányú mulasztást, hogy „nem rendesen az oskola év {613} kezdetén jövének említett tanítványok, hanem néhány az év közepetén, néhányan egykét holnap előtt. "141

Makón az iskoláztatás feltételei a 19. század közepére a kor színvonalán biztosítottak voltak. Horváth Illés ezt így összegezte: „A római katolikus hitközségben volt 5 tanító vezetése alatt 6 osztály, 4 iskolaépület. A görög katolikus hitközségben volt 1 tanító vezetése alatt 1 osztály, 1 iskolaépület. A református hitközségben volt 8 tanító vezetése alatt 16 osztály, 6 iskolaépület. Az izraelita hitközségben volt 1 tanító vezetése alatt 3 osztály, 1 iskolaépület. Összesen 15 tanító vezetése alatt 26 osztály 12 iskolaépület. "142 a népiskolai oktatás szintje az országos átlagnál nem volt sem jobb, sem rosszabb; a református gimnázium az 1830-as évektől megközelítette a nagy múltú vásárhelyi iskola eredményeit. Általában nem megnyugtató a tanítók felkészültsége, az iskolák állapota, felszereltsége, a tankönyvellátás, a beiskolázás és a hiányzás mértéke; de tiszteletreméltó az az erőfeszítés, amelyet a nemzeti kultúra fejlesztése érdekében kifejtenek.

 

Lábjegyzetek:

  1. SZIRBIK M. 1979. 42. REIZNER J. 1892. 89.
  2. SZIRBIK M. 1979.20.
  3. HAMVAS I. 1971. 387—388.
  4. SZIRBIK M. 1979. 42.
  5. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  6. REIZNER J. 1892. 89.
  7. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  8. SZIRBIK M. 1979. 38. ugyanezt az adatot közli FÉNYES ELEK 1851-ben.
  9. SZIRBIK M. 1979. 48.
  10. KIS B. 1992. 96. Tévesen írja, hogy Makóra rektornak és káplánnak jött. Csatári nem menekülési helye volt, hanem a csatári zsinat rendelte Makóra.
  11. KIS B. 1992. 97.
  12. SZIRBIK M. 1992. 18, 49.
  13. SZABÓ A. 1927. 19—20.
  14. Keresztyéni Tanítások... 304—317. SZABÓ A. 1927. 20.
  15. SZABÓ A. 1927. 20.
  16. Idézi SZABÓ A. 1927.23.
  17. SZABÓ A. 1927.22.
  18. TLREL I. b. 14. 247.
  19. Uo.
  20. SZABÓ A. 1927.23.
  21. Uő.
  22. TLRELI. 1.b. 14.247.
  23. Uo.
  24. SZABÓ A. 1927.25.
  25. TLRELI. 1. b. 14. 247.
  26. UO.
  27. SZABÓ A. 1927. 28.
  28. TLRELI. 1. b. 14. 247.
  29. Uo.
  30. 30 TLRELI. 1. b. 14. 351.
  31. Uo.
  32. SZABÓ A. 1927. 30.
  33. SZABÓ A. 1927. 31.
  34. KIS B. 1992.101.
  35. SZIRBIK M. 1979. 49.
  36. KIS B. 1992. 101.
  37. SZIRBIK M. 1979. 54.
  38. SZÓLLÖSSI A. 1878. 7. közlemény.
  39. SZIRBIK M. 1979. 65-66.
  40. KIS B. 1992. 223-224.
  41. TLRELI. 29. i. 114. d.
  42. Uo.
  43. SZIRBnCM. 1979. 52.
  44. TLRELI. 29. i. 114. d.
  45. SZIRBIK M. 1979. 122.
  46. TLREL i. 29. i. 114. d.
  47. UO.
  48. UO.
  49. UO.
  50. JUHÁSZ K. É.n. 54. BOROVSZKY S. 1897. 2. 375—376.
  51. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  52. LOTZ A. 17.
  53. HORVÁTH I. 1896. 10.
  54. BARNA J. 1929.240.
  55. Néhány adat a makói róm. kath. plébánia múltjából. Maros. 1885. szeptember 27.
  56. KOVÁCS S. 1908.91.
  57. Lakatos—Orbán 1993.
  58. KELEMEN F. 1964. 172.
  59. Uő.
  60. UŐ.
  61. UÓ.
  62. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  63. UŐ.
  64. Uő.
  65. Paphonvédek 1892. 19.
  66. i.m. 264.
  67. KOVÁTS S. 1908. 369.
  68. Paphonvédek 1892. 269.
  69. Paphonvédek 1892. 19.
  70. i.m. 5.
  71. KELEMEN F. 1964. 173.
  72. JANKA—LAKATOS 1992.
  73. SZIRBIK M. 1979. 40.
  74. JUHÁSZ GY. 1878.
  75. GÉCZI L. 1984. 253.
  76. JUHÁSZ GY. 5.
  77. SZIRBIK M. 1979. 40.
  78. JUHÁSZ GY. 5.
  79. Uő.
  80. JANKA—LAKATOS 216, JUHÁSZ GY. 6.
  81. Kánoni egyházlátogatási jegyzőkönyv 1942. november 7. Görög katolikus egyházi hivatal.
  82. BARNA J. 1929. 245.
  83. UŐ.
  84. SZIRBIK M. 1979. 42.
  85. BARNA J. 1929. 245.
  86. KECSKEMÉTI Á. 1929. 6.
  87. KECSKEMÉTI Á. 1929. 39.
  88. MM 1. Mappa: 7.
  89. 1. az iparról szóló fejezet összeírását.
  90. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  91. KECSKEMÉTI Á. 1929. 22.
  92. EPERJESSY K. 1928. 22.
  93. KECSKEMÉTI Á. 1929. 22-26.
  94. KECSKEMÉTI Á. 1929. 6-7.
  95. KECSKEMÉTI Á. 1929. 14-15.
  96. SZŐLLÖSI A. 1878. 10. közi.
  97. Uó.
  98. UŐ.
  99. LUGOSI D. 1927. 11.
  100. HORVÁTH I. 1896. 14.
  101. SÍPOS I. 1992. 3—4.
  102. HORVÁTH I. 1896. 23.
  103. SZÁNTÓ I. 1971. 123.
  104. HORVÁTH I. 1896. 29.
  105. CSML CSM Népművelési Küldöttség iratai. 1843.
  106. Uo. 1847.
  107. TLREL I. 29. i. 1. d.
  108. CSML CSM Népművelési Küldöttség iratai. 1839.
  109. HORVÁTH I. 1908. 11.
  110. Róm. kat. egyház irattára. Makó, K. 9. 15.
  111. SZIRBIK M. 1979. 63.
  112. CSML CSM Népművelési küldöttség iratai. 1838.
  113. UO.
  114. Uo.
  115. HORVÁTH I. 1896. 17.
  116. HORVÁTH I. 1896. 18.
  117. SZIRBIK M. 1979. 57.
  118. Fiának, HAJNAL ANTALnak (1838—1907), a fiumei kikötő tervezőjének 1988-ban a szülőház helyén, a Kálvin téri óvoda homlokzatán emléktáblát helyeztek el.
  119. SZŐLLÖSSI  A. 1878. 9. közi.
  120. CSML CSM Népművelési küldöttség iratai. 1841.
  121. LUGOSI D. 1929. 11.
  122. SÍPOS I. 1992. 7.
  123. HORVÁTH I. 1896.13—14.
  124. HORVÁTH I. 1896.13—14.
  125. SÍPOS I. 1992. 15. Kelemen László az első színigazgató fia.
  126. Róm. kat. egyház irattára.
  127. UO.
  128. TLRELI. 29. i. 114. d.
  129. UO.
  130. CSML CSM Népművelési küldöttség iratai. 1838.
  131. UO.
  132. Uo.
  133. TLREL I. 29.
  134. SZÁNTÓ I. 1979. 35.
  135. CSML CSM Népművelési Küldöttség iratai. 1838.
  136. Uo. 1842.
  137. TLREL I. 29. i. 114. d.
  138. CSML CSM Népművelési Küldöttség iratai. 1842.
  139. TLREL I. 29. i. 114. d.
  140. Uo. 1838.
  141. Róm. kat. egyház irattára. K. 9.
  142. HORVÁTH I. 1896.92-93.
  143. SZABÓ A. 1927.
  144. PAPP J. 1957, 1958, 1959.
  145. Emlékezés SZIKSZAI GYÖRGYre 1993.
  146. BARNA—SÜMEGHY 1913. 190.
  147. SZABÓ A. 1927. 12.
  148. UŐ.
  149. Idézi SZABÓ A. 1927.99.
  150. SZIKSZAI GY. 1846. IV.
  151. Idézi SZABÓ A. 1927.51.
  152. SZABÓ A. 1927. 98.
  153. Idézi SZABÓ A. 1927. 84.
  154. papp j. 1858. június.
  155. NAGY G. 1930. 112.
  156. SZABÓ A. 1927.18.
  157. PAPP J. 1959. 106—107.
  158. RE 1957. 8—9. sz. 187-193.
  159. RE 1957. 10. sz. 212.
  160. RE 1958. 2. sz. 51.
  161. Egyháztörténet 1959. 1—2. sz. 101-107.
  162. MIKLÓS D. 1958. 345.
  163. Idézi PAPP J. 1959. 111.
  164. MIKLÓS D. 1958. 344.
  165. PAPP J. 1957. 193.
  166. PAPP J. 1959. 105.
  167. papp J. 1958. 280—282.
  168. MIKLÓS D. 1958. 344.
  169. ZOVÁNYI J. 1894. 3. 285. Pallas Nagy Lexikon 15. 686. Révai Nagy Lexikon 17. 602.
  170. RAVASZ L. 1915. 237.
  171. Keresztyén Család képes naptára az 1926. évre. 31—34.
  172. NAGY G. 1930. 112.
  173. Uő.
  174. FODOR LÁSZLÓ Makó Deák Ferenc u. 53. szám alatti lakos tulajdona.
  175. Lelki Áldozatok 646-687.
  176. Idézi SZABÓ A. 1927. 98.
  177. Uő.
  178. TÓTH F. 1993. a.
  179. GIDAY K. 1985.
  180. József Attila Múzeum Adattára.
  181. REIZNER J. 1992. 84, BOROVSZKY 2. 372.
  182. Közli KELEMEN F. 1971. 172.
  183. Uő.
  184. UŐ.
  185. DIÓSZEGHY A. 1927. PÉTER LÁSZLÓ 1959. HEGEDŰS—PÉTER 1974.
  186. DOBSA L. 1848.
  187. PÉTER L. 1959. 43.
  188. HEGEDŰS—PÉTER 1974. 12.
  189. HEGEDŰS—PÉTER 1974. 21.
  190. BÚZÁS L. 1988. 17-26.
  191. VÁRNAI P. 1953. 593-600.
  192. GILITZE I. 1973. TÓTH F. 1972.
  193. EPERJESSY K. 1927. 9—13.
  194. LAKATOS—ORBÁN 1993. TÓTH F. 1989.
  195. SZŐLLÖSSI A. 1878. 7. közl.
  196. SZABÓ A. 1927. 21.
  197. SZIRBIK M. 1979. 98.
  198. JUHÁSZ GY. 1878. 4—6. JANKA-LAKATOS 1992. 215-221.
  199. KOVÁCS GY. 1929. 14-15.
  200. ORBÁN I. 1992. 7—10.
  201. KELEMEN F. 1971. 5
  202. HALMÁGYI P. 1988. 11-24.
  203. TIPITY—TÓTH 1992. 17.
  204. KELEMEN F. 1971. 10-13.
  205. FÉJA G. 1957. 269.
  206. HÓMAN—SZEKFŰ 5. 214.
  207. CSEPREGI I. 1937. 18.
  208. PÉTER L. 1964.
  209. Uő.
  210. CSEPREGI I. 1937. 12-13.
  211. Péter L. 1964.
  212. BÁLINT S. 1944. 65.
  213. BÁLINT S. 1975. 138.
  214. CSEPREGi I. 1937. 14.
  215. UŐ.
  216. UŐ.
  217. CSEPREGI I. 1937. 6.
  218. UŐ 5.
  219. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  220. KASSAI V. [1941] 66—67.
  221. SZELESI Z. 1975. 26.
  222. KELEMEN F. 1964.
  223. P. BRESTYÁNSZKY I. 1970. 2.
  224. SZiRBIK M. 1979. 98.
  225. Kovács gy. 1929. 11.
  226. Honművész 1835. 499, 506.
  227. BARNA J. 1929. 194.
  228. Uo.
  229. EPERJESSY K. Szirbik Miklós élete és munkássága = SZIRBIK 1979. 121 — 125.
  230. TLREL I. 29. i. 114. d.
  231. Uo.
  232. FEJÉR G. 1991.
  233. Jelzet nélküli irat a József Attila Múzeum kiállításán

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet