Előző fejezet Következő fejezet

A várost éltető struktúrák és változásaik

Egyházak, oktatás, kultúra

TÓTH FERENC

Tudomány

 

A tudományos kutatás terén kimagasló hely illeti meg Szirbik Miklós prédikátort. (Krónikájával az első fejezetben foglalkoztunk részletesen.)

Szirbik Miklós 1781. április 3-án született Makón gazdálkodó családból. A család a 18. század első évtizedeiben települt be a Maros-parti városba. Anyja a szintén makói születésű Kovács Katalin volt. Tanulmányait szülővárosában kezdte Szabó Ferenc préceptornál, a deák osztályokban Orbán József és Berei István keze alatt folytatta. Innen került a debreceni kollégiumba. 1808. augusztus 16-tól a következő év húsvétjáig Göttingában, az Universitas Georgia Augusta teológia hallgatója. Ebből az időből maradt fenn egyetlen arcképe. Két évig Feketegyarmaton lelkész, majd öt esztendeig Dobozon prédikátor. Innen hívták haza szülővárosába 1817-ben Szilágyi József helyébe másod prédikátornak. Szikszai Benjámin halála után, 1828-ban első prédikátor. 1829-ben a traktus tanácsbírája és Csanád vármegye táblabírája. Soós Lídiával kötött házasságából tizekét gyermek született, magasabb kort csak Lídia, Viktória, Gábor, Róza és Eszter ért meg. Egészségi állapota 1850 után fokozatosan romlott. A következő évtől Gábor fia káplánként segédkezett. Az egyháztanács látva szeretett papjának hanyatló erejét, 1851. december 3-án fölmentette „betses öregsége miatt a hivatalához tartozó és férfias erőt kívánó teendők teljesítése alól." 1853. október 10-én halt meg vénségi gyengeségben.229

A makói református parókia továbbra is szívet keserítő hely volt. Szikszai Benjámin halála után a kurátor felvetette a presbiteri gyűlésen: ki legyen az első pap. A megüresedéskor Juhász István esperes fiát, Juhász Antalt hívták meg prédikátornak, ekkor egyesek az új, fiatal lelkészt akarták beköltöztetni a nagyparókiába és a nagyobb földet is neki szánták. Az esperesnek, az új pap apjának Szirbik meg is írta: „mint 19, és már csak ezen ekklésiában is 12 esztendős prédikátor, egy magamnál ifjabb tiszttárs mellett, óhajtottam volna azt a megbecsülést, mely az úgynevezett első prédikátorsággal együtt jár. "230 Kérte az esperest, hogy egy középszerű csendes helyre ajánlja be, „soha háládatosabbat, jót nem tenne" vele. Végül Szirbik megkapta a nagyparókiát, a nagyobb földet, de továbbra is elvágyódott; 1829. április 4-én ismét megpendítette esperesének írt levelében: „ha valami apertúra [üresedés] volna olyan helyen, ahol engem legalább hírembe esmernek, és önként elfogadnának, és az másoknak, akiknek talán a változásra nagyobb szüksége volna, kára nélkül megeshetne: méltóztassék engem ajánlani. "231 Ketten-hárman szólaltak fel ellene, de ez szívéig hatott. Keserű fájdalommal ekkor állapította meg, hogy csak négy pap halt meg eddig Makón, az is mind búvában.

Szirbik Miklós széles látókörű, jó felkészültségű személyiség volt. Ez kitűnik könyveinek jegyzékéből, amelyet eladás céljából az özvegy állított össze. Könyvtárának 58%-át az egyházi beszédek, az imádságos és vallási könyvek tették ki, de képviseltetve van a természetrajz, a filozófia, a matematika és a földrajz is.

10. táblázat
Szirbik Miklós könyvtárának tematikus megoszlása

  Magyar nyelvű Idegen nyelvű Összesen
Természettan 3 4 7
Vallásos 33 82 115
Imák 5 1 6
Egyházi beszéd 43 24 67
Filozófia 10 10
Orvosi 1 3 4
Számtan 2 3 5
Nyelvtan, irodalom 12 26 38
Történelem 5 26 31
Földrajz 1 7 8
Utazás 4 4
Vegyes 10 15 25
  115 205 320

 

Szembetűnő a nyelvek iránti fokozott érdeklődése. Beszélte a németet, a latint és franciát. Könyvtárának kétharmada idegen nyelvű könyvekből állt, ugyanilyen arányban könyvei 18. századiak vagy ennél régebbiek.

11. táblázat
Szirbik könyveinek kiadás ideje szerinti megoszlása (db)

1700 előtti 21 7 %
1701—1750 62 19 %
1751-1800 122 38 %
1801 után 104 33 %
évjel nélkül 11 3 %
  320 100 %

A 31 történeti munka között csak öt volt magyar nyelvű: Budai Ézsaiás Közönséges históriája, Kemény János erdélyi fejedelem házassága s hadviselései, Jernei János Gondolatok a jászkürtről, Kónyi János A Szegeden lévő régi felírások magyarázata és Kelemen pápa levelei. Ebből feltételezhetjük, hogy különösebben nem érdeklődött a korabeli történeti és néprajzi irodalom iránt, de a magyar történelem vagy a leíró statisztika sem állhatott szellemi fókuszában. Könyveinek jegyzéke is aláhúzza Fejér Gábornak azt a megállapítását, amelyet a krónika alapján szűrt le: „nem ismerhette mélységében kora néprajzi irodalmát."232

Krónikájának írása után alakult meg a makói Olvasó Társulat, így akkor helyben nem volt könyvkölcsönzésre lehetősége. Az Olvasó Társulatnak egy 1847-ből származó könyvkötői számlájából tudjuk, hogy gyűjteményükben többek között tíz Jósika regény, Eötvöstől A falu jegyzője, Szalaytól Státusférfiak és szónokok könyve, Wesselényitől Szózat, Fényes Elektől Magyarország statisztikája volt található.233 Ez utóbbi mű 1841—43-ban jelent meg.

A kortárs Kis Bálint, a szentesi prédikátor a népélet ismerete terén sokkal felkészültebb volt, de mégis az összefogottabb munkát Szirbik alkotta meg, ugyanis kulturáltsága, szűkebb hazája iránti mély szeretete sok mindent pótolt nála. A makói népélet ismeretét éppúgy az anyatejjel szívta magába, mint a régi szabadságjogok igenlését. Krónikájában önmagát adta, de ugyanakkor módszeresen kutatta a szájhagyományt és az írott forrásokat is.

Szirbik Miklós munkásságával egyenértékűnek tekinthető az a földmérői tevékenység, amelyet a 18. század végén és a 19. század első felében a megye vagy az uradalom szolgálatában álló mérnökök kifejtettek. Vertics József, Giba Antal, Mátéffy Pál munkásságával monográfiánk első kötete foglalkozott.

A város orvosa, felsőőri Cseresnyés Sándor Makón 1829-ben írta meg az első magyar fülészeti szakkönyvet A hallás élőműszereiről, a hallásról, ezeknek bajairól s orvoslásokról címmel. Mivel azt az elvet követte, hogy nonum prematur in annum, hagyjuk a művet érni, ezért csak 1832-ben jelentette meg könyvét Veszprémben, Számmer Alajos betűivel. Fő elve volt, hogy a gyógyításban a törzsök betegség okait kell keresni.

Az újjátelepülés után a város szellemi életének hordozói az egyházak voltak. A reformátusság képezte a folytonosságot, de megtörtént a helyi katolikus egyház restaurációja is, így a szellemi megújhodás kettős irányú. Az európai kultúra, a barokk szellemiség két csatornán jut el: egyrészt Utrecht, Amsterdam, másrészt Róma, Graz közvetítéssel. A város nagy fiai: a Marczibányi Istvánok, a Szirbik Miklósok, a Dobsa Lajosok is a nyugati kultúra emlőin nevelkedtek. Csak a népi hagyományvilág fejlődése ment végbe öntörvényei alapján.

 

Lábjegyzetek:

  1. SZIRBIK M. 1979. 42. REIZNER J. 1892. 89.
  2. SZIRBIK M. 1979.20.
  3. HAMVAS I. 1971. 387—388.
  4. SZIRBIK M. 1979. 42.
  5. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  6. REIZNER J. 1892. 89.
  7. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  8. SZIRBIK M. 1979. 38. ugyanezt az adatot közli FÉNYES ELEK 1851-ben.
  9. SZIRBIK M. 1979. 48.
  10. KIS B. 1992. 96. Tévesen írja, hogy Makóra rektornak és káplánnak jött. Csatári nem menekülési helye volt, hanem a csatári zsinat rendelte Makóra.
  11. KIS B. 1992. 97.
  12. SZIRBIK M. 1992. 18, 49.
  13. SZABÓ A. 1927. 19—20.
  14. Keresztyéni Tanítások... 304—317. SZABÓ A. 1927. 20.
  15. SZABÓ A. 1927. 20.
  16. Idézi SZABÓ A. 1927.23.
  17. SZABÓ A. 1927.22.
  18. TLREL I. b. 14. 247.
  19. Uo.
  20. SZABÓ A. 1927.23.
  21. Uő.
  22. TLRELI. 1.b. 14.247.
  23. Uo.
  24. SZABÓ A. 1927.25.
  25. TLRELI. 1. b. 14. 247.
  26. UO.
  27. SZABÓ A. 1927. 28.
  28. TLRELI. 1. b. 14. 247.
  29. Uo.
  30. 30 TLRELI. 1. b. 14. 351.
  31. Uo.
  32. SZABÓ A. 1927. 30.
  33. SZABÓ A. 1927. 31.
  34. KIS B. 1992.101.
  35. SZIRBIK M. 1979. 49.
  36. KIS B. 1992. 101.
  37. SZIRBIK M. 1979. 54.
  38. SZÓLLÖSSI A. 1878. 7. közlemény.
  39. SZIRBIK M. 1979. 65-66.
  40. KIS B. 1992. 223-224.
  41. TLRELI. 29. i. 114. d.
  42. Uo.
  43. SZIRBnCM. 1979. 52.
  44. TLRELI. 29. i. 114. d.
  45. SZIRBIK M. 1979. 122.
  46. TLREL i. 29. i. 114. d.
  47. UO.
  48. UO.
  49. UO.
  50. JUHÁSZ K. É.n. 54. BOROVSZKY S. 1897. 2. 375—376.
  51. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  52. LOTZ A. 17.
  53. HORVÁTH I. 1896. 10.
  54. BARNA J. 1929.240.
  55. Néhány adat a makói róm. kath. plébánia múltjából. Maros. 1885. szeptember 27.
  56. KOVÁCS S. 1908.91.
  57. Lakatos—Orbán 1993.
  58. KELEMEN F. 1964. 172.
  59. Uő.
  60. UŐ.
  61. UÓ.
  62. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  63. UŐ.
  64. Uő.
  65. Paphonvédek 1892. 19.
  66. i.m. 264.
  67. KOVÁTS S. 1908. 369.
  68. Paphonvédek 1892. 269.
  69. Paphonvédek 1892. 19.
  70. i.m. 5.
  71. KELEMEN F. 1964. 173.
  72. JANKA—LAKATOS 1992.
  73. SZIRBIK M. 1979. 40.
  74. JUHÁSZ GY. 1878.
  75. GÉCZI L. 1984. 253.
  76. JUHÁSZ GY. 5.
  77. SZIRBIK M. 1979. 40.
  78. JUHÁSZ GY. 5.
  79. Uő.
  80. JANKA—LAKATOS 216, JUHÁSZ GY. 6.
  81. Kánoni egyházlátogatási jegyzőkönyv 1942. november 7. Görög katolikus egyházi hivatal.
  82. BARNA J. 1929. 245.
  83. UŐ.
  84. SZIRBIK M. 1979. 42.
  85. BARNA J. 1929. 245.
  86. KECSKEMÉTI Á. 1929. 6.
  87. KECSKEMÉTI Á. 1929. 39.
  88. MM 1. Mappa: 7.
  89. 1. az iparról szóló fejezet összeírását.
  90. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  91. KECSKEMÉTI Á. 1929. 22.
  92. EPERJESSY K. 1928. 22.
  93. KECSKEMÉTI Á. 1929. 22-26.
  94. KECSKEMÉTI Á. 1929. 6-7.
  95. KECSKEMÉTI Á. 1929. 14-15.
  96. SZŐLLÖSI A. 1878. 10. közi.
  97. Uó.
  98. UŐ.
  99. LUGOSI D. 1927. 11.
  100. HORVÁTH I. 1896. 14.
  101. SÍPOS I. 1992. 3—4.
  102. HORVÁTH I. 1896. 23.
  103. SZÁNTÓ I. 1971. 123.
  104. HORVÁTH I. 1896. 29.
  105. CSML CSM Népművelési Küldöttség iratai. 1843.
  106. Uo. 1847.
  107. TLREL I. 29. i. 1. d.
  108. CSML CSM Népművelési Küldöttség iratai. 1839.
  109. HORVÁTH I. 1908. 11.
  110. Róm. kat. egyház irattára. Makó, K. 9. 15.
  111. SZIRBIK M. 1979. 63.
  112. CSML CSM Népművelési küldöttség iratai. 1838.
  113. UO.
  114. Uo.
  115. HORVÁTH I. 1896. 17.
  116. HORVÁTH I. 1896. 18.
  117. SZIRBIK M. 1979. 57.
  118. Fiának, HAJNAL ANTALnak (1838—1907), a fiumei kikötő tervezőjének 1988-ban a szülőház helyén, a Kálvin téri óvoda homlokzatán emléktáblát helyeztek el.
  119. SZŐLLÖSSI  A. 1878. 9. közi.
  120. CSML CSM Népművelési küldöttség iratai. 1841.
  121. LUGOSI D. 1929. 11.
  122. SÍPOS I. 1992. 7.
  123. HORVÁTH I. 1896.13—14.
  124. HORVÁTH I. 1896.13—14.
  125. SÍPOS I. 1992. 15. Kelemen László az első színigazgató fia.
  126. Róm. kat. egyház irattára.
  127. UO.
  128. TLRELI. 29. i. 114. d.
  129. UO.
  130. CSML CSM Népművelési küldöttség iratai. 1838.
  131. UO.
  132. Uo.
  133. TLREL I. 29.
  134. SZÁNTÓ I. 1979. 35.
  135. CSML CSM Népművelési Küldöttség iratai. 1838.
  136. Uo. 1842.
  137. TLREL I. 29. i. 114. d.
  138. CSML CSM Népművelési Küldöttség iratai. 1842.
  139. TLREL I. 29. i. 114. d.
  140. Uo. 1838.
  141. Róm. kat. egyház irattára. K. 9.
  142. HORVÁTH I. 1896.92-93.
  143. SZABÓ A. 1927.
  144. PAPP J. 1957, 1958, 1959.
  145. Emlékezés SZIKSZAI GYÖRGYre 1993.
  146. BARNA—SÜMEGHY 1913. 190.
  147. SZABÓ A. 1927. 12.
  148. UŐ.
  149. Idézi SZABÓ A. 1927.99.
  150. SZIKSZAI GY. 1846. IV.
  151. Idézi SZABÓ A. 1927.51.
  152. SZABÓ A. 1927. 98.
  153. Idézi SZABÓ A. 1927. 84.
  154. papp j. 1858. június.
  155. NAGY G. 1930. 112.
  156. SZABÓ A. 1927.18.
  157. PAPP J. 1959. 106—107.
  158. RE 1957. 8—9. sz. 187-193.
  159. RE 1957. 10. sz. 212.
  160. RE 1958. 2. sz. 51.
  161. Egyháztörténet 1959. 1—2. sz. 101-107.
  162. MIKLÓS D. 1958. 345.
  163. Idézi PAPP J. 1959. 111.
  164. MIKLÓS D. 1958. 344.
  165. PAPP J. 1957. 193.
  166. PAPP J. 1959. 105.
  167. papp J. 1958. 280—282.
  168. MIKLÓS D. 1958. 344.
  169. ZOVÁNYI J. 1894. 3. 285. Pallas Nagy Lexikon 15. 686. Révai Nagy Lexikon 17. 602.
  170. RAVASZ L. 1915. 237.
  171. Keresztyén Család képes naptára az 1926. évre. 31—34.
  172. NAGY G. 1930. 112.
  173. Uő.
  174. FODOR LÁSZLÓ Makó Deák Ferenc u. 53. szám alatti lakos tulajdona.
  175. Lelki Áldozatok 646-687.
  176. Idézi SZABÓ A. 1927. 98.
  177. Uő.
  178. TÓTH F. 1993. a.
  179. GIDAY K. 1985.
  180. József Attila Múzeum Adattára.
  181. REIZNER J. 1992. 84, BOROVSZKY 2. 372.
  182. Közli KELEMEN F. 1971. 172.
  183. Uő.
  184. UŐ.
  185. DIÓSZEGHY A. 1927. PÉTER LÁSZLÓ 1959. HEGEDŰS—PÉTER 1974.
  186. DOBSA L. 1848.
  187. PÉTER L. 1959. 43.
  188. HEGEDŰS—PÉTER 1974. 12.
  189. HEGEDŰS—PÉTER 1974. 21.
  190. BÚZÁS L. 1988. 17-26.
  191. VÁRNAI P. 1953. 593-600.
  192. GILITZE I. 1973. TÓTH F. 1972.
  193. EPERJESSY K. 1927. 9—13.
  194. LAKATOS—ORBÁN 1993. TÓTH F. 1989.
  195. SZŐLLÖSSI A. 1878. 7. közl.
  196. SZABÓ A. 1927. 21.
  197. SZIRBIK M. 1979. 98.
  198. JUHÁSZ GY. 1878. 4—6. JANKA-LAKATOS 1992. 215-221.
  199. KOVÁCS GY. 1929. 14-15.
  200. ORBÁN I. 1992. 7—10.
  201. KELEMEN F. 1971. 5
  202. HALMÁGYI P. 1988. 11-24.
  203. TIPITY—TÓTH 1992. 17.
  204. KELEMEN F. 1971. 10-13.
  205. FÉJA G. 1957. 269.
  206. HÓMAN—SZEKFŰ 5. 214.
  207. CSEPREGI I. 1937. 18.
  208. PÉTER L. 1964.
  209. Uő.
  210. CSEPREGI I. 1937. 12-13.
  211. Péter L. 1964.
  212. BÁLINT S. 1944. 65.
  213. BÁLINT S. 1975. 138.
  214. CSEPREGi I. 1937. 14.
  215. UŐ.
  216. UŐ.
  217. CSEPREGI I. 1937. 6.
  218. UŐ 5.
  219. LAKATOS—ORBÁN 1993.
  220. KASSAI V. [1941] 66—67.
  221. SZELESI Z. 1975. 26.
  222. KELEMEN F. 1964.
  223. P. BRESTYÁNSZKY I. 1970. 2.
  224. SZiRBIK M. 1979. 98.
  225. Kovács gy. 1929. 11.
  226. Honművész 1835. 499, 506.
  227. BARNA J. 1929. 194.
  228. Uo.
  229. EPERJESSY K. Szirbik Miklós élete és munkássága = SZIRBIK 1979. 121 — 125.
  230. TLREL I. 29. i. 114. d.
  231. Uo.
  232. FEJÉR G. 1991.
  233. Jelzet nélküli irat a József Attila Múzeum kiállításán

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet