Előző fejezet Következő fejezet

Művészetek és sportélet

(Tóth Ferenc)

A festészet 

 

Makó első festőjét Szikora Györgyben tiszteljük. Apja, idős Szikora György (1751–1806) tekintélyes egri festő és aranyozó. Ifj. Szikora György 1788-ban Egerben született. A serdülő fiú 1806-ban minorita novícius lett, de a próbaidő letelte előtt kilépett a rendből. Makóra sodródva beállt tanítónak. 1813–18-ban és 1820–29-ben a katolikus iskolában tanított, majd fölcsapott templomfestőnek.

Szikora György – Kőszeghy László portréja

Szikora festett szobákat, templomokat, templomzászlókat, képeket. Az aranyozáshoz is értett. A makói püspöki rezidenciának – Szirbik Miklós szavaival – „ékesen kifestett termei” az ő ízlését dicsérik. 1837-ben az új megyeháza festésében is közreműködött. Táblaképeket is alkotott. 1840-ben a kevermesi hívek rendelésére 14 stációs képet készített. Szeged város őt bízta meg nagy szülöttje, Kőszeghy László (1745–1828) püspök arcképének megfestésével 1838-ban. A csanádpalotai katolikus templom főoltárképét 1850-ben szintén Szikora mester festette. A Nepomuki Szent Jánost ábrázoló {423} nagyméretű kép többalakos kompozíció. A térdeplő figurában a templom építőjét, Fekete György grófot, az imádkozó nőben a gróf feleségét ábrázolja. 1955-ben  szegedi magántulajdonban két szentkép tűnt föl, melyeket Szikora festett. Festői vénával megáldott mester volt. Makón egyre inkább művészt láthattak benne, a Barcsay utcát ugyanis róla 1835-ben még Piktor, 1880-tól Képíró utcának nevezték.32

Károlyi Lajos (1877–1927), a csöndes, visszahúzódó, remeteéletet folytató szegedi festőművész makói rokonsága révén kapcsolódott városunkhoz. Münchent, Velencét és Rómát megjárva Nagybányán kötött ki, de betegsége miatt innen is visszavonult. Tolsztoj Leo társadalomformáló tanait magáévá téve elhatározta, hogy személyesen is fölkeresi mesterét. 1899-ben elzarándokolt Jasznaja Poljánába, de amint benyitott az író házába, döbbenve tapasztalta, hogy a mélységesen tisztelt eszménykép magából kikelve, ordítozva járt föl-alá a szobában. Csalódottan tért haza, és makói asztalos nagybátyjához, Károlyi Istvánhoz költözött, hogy mesterségét elsajátítsa. Féléves itt-tartózkodása alatt lassan visszanyerte lelki egyensúlyát. Közben egyre gyakrabban vette elő ecsetjét, és virágcsendéletet, portrét és tájképet kezdett festeni. Később szegedi íróbarátaival is szívesen ellátogat a Maros-parti városba. Makó irodalmi életét reprezentáló, a Hollósy Kornélia Színház lépcsőjénél 1924-ben készült csoportképen Móra Ferenc, Juhász Gyula, József Attila és mások társaságában Károlyi is ott áll.33

Károlyi Lajos Önarckép

Nagy István (1873–1937) csíkmindszenti születésű festőművész a müncheni akadémiát megjárva, testvérének hívására többször elvetődött Makóra. Előfordult, hogy fél évet itt töltött. Nem illeszkedett bele a józan kispolgári tanítói családok életformájába. Nagyon mélyre kellett zuhannia, hogy rátaláljon önmagára. Főleg szénrajzportrékat {424} készített. Korai alkotásain nem lehet fölfedezni a későbbi Nagy István drámai sűrítőképességét, karakterisztikus megfogalmazását, lényeglátását.34

Kléh János (1881–1919) a magyar művészettörténet érdemtelenül elfelejtett alakja. Makón született, polgári iskolai tanulmányait Budapesten végezte. A mintarajziskolában Barna Ede és Hegedűs László voltak a mesterei. 1908-tól haláláig a szolnoki művésztelep tagja volt. A plein air és a posztimpresszionizmus elveit valló művész figurális ábrázolásokkal kezdte munkásságát, de legjobb alkotásai a lírai ihletettségű tájképek és virágcsendéletek (Zagyva medre télen, Ősz a ligetben, Téli táj, Hóolvadás). Egyik méltatója az Alföld képíró poétájának nevezte.35

Nagy István szénrajza

A dualizmus idején a vármegyeházán jelentős történeti arcképgyűjteményt alakítottak ki, amely a közgyűlési terem falait ékesítette. Róla Sümeghy Dezső (1882–1957) megyei főlevéltáros 1923. március 15-én táblázatos forrástanulmányt állított össze, föltüntetve a levéltári lelőhelyet is. Jegyzékét néhány esetben sikerült teljesebbé tenni.36

Than Mór 1865-ben festette meg I. Ferenc József arcképét. Fizetségét, 220 forintot megyei rendeletre indított gyűjtésből födözték; a battonyai gyűjtés 109 forint 67 krajcárt tett ki.37 Návay Tamás főispán indítványára a kiegyezés emlékére 1869-ben Székely Bertalantól rendelték meg Erzsébet királyné és Deák Ferenc megörökítését 1225 forintban meghatározott összegért.38 Návay Tamás (1815–1879) negyvenéves  főispáni szolgálata alkalmából, 1875. június 28-án adták át Kern Ármin akadémiai festőnek róla készült alkotását. Emlékbeszédet Széll Ákos vármegyei főjegyző tartott. Pállik Béla festőművész 1896-ban rendelésre, 250×160 cm méretben 1000 forintért örökítette meg Kossuth Lajos alakját.39 Meskó Sándor főispán arcmását 1911-ben Stetka Gyula festőművész 2000 koronáért rendelésre festette.40 Návay Tamás II. főispán arcmását {425} 1911-ben Karlovszky Bertalan rendelésre készítette.41 Az arcképcsarnok 1914-ben Éder Gyulának II. Rákóczi Ferencet megörökítő festményével, vétellel, 800 korona 1914-ben Éder Gyulánal II. Rákóczi Ferencet megörökítő festményével, vétellel, 800 korona összegért gyarapodott.42 Lonovics József főispánt ábrázoló, a Stetka Gyula festette gyűjtési alapból rendelt festményt 1889. október 21-én Kristóffy József vármegyei főjegyző leplezte le.43 Sümeghy főlevéltáros a Széchenyi Istvánt ábrázoló festményről fötételezte, hogy 1860–1867 között került a megyéhez. Soborsini Forray András főispán félalakos portréját még életében Johann Ender készítette.44 Amikor a megye az özvegytől, Brunswik Júlia grófnőtől festményt kért a főispánról, az a birtokában lévő képről Barabás Miklóssal másolatot készíttetett, ezt ajándékozta 1836-ban a megyének.45 Prónay László főispán ismeretlen festőtől származó képéről Sümeghy Dezső azt hallotta, hogy Tököly Sebő (1761–1842) királyi tanácsos, táblabíró arcképe, aki egyik levele szerint vicenotáriusként korántsem fizetésért, de becsületért és ingyen  szolgált a megyénél, és a festményt maga ajándékozta volna a tekintetes nemes vármegyének.46 Marczibányi Lőrinc alispán, Muslay Antal és Teleky József gróf főispánok arcképéről szintén megjegyezte a megyei főlevéltáros, hogy a festmények hátoldalán szereplő nevek valószínűleg szájhagyomány alapján keletkeztek, Halmágyi Pál hitelesnek tartja. Jelenleg ismeretlen helyen lappang Marczibányi Lőrinc, II. Rákóczi Ferenc, Muszlay Antal, Návay Tamás II. és Teleky József arcképe. A makói múzeumban őrzött festményeket eredetileg Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze leltározta be; a kutatás arra nem terjedt ki, hogy a hiányzó művek a Nemzeti Múzeum arcképcsarnokába vagy a Nemzeti Galéria gyűjteményébe kerültek-e.

Stetka Gyula – Lonovics József arckép {426}

A Torontál megye székhelyén, Nagybecskereken kialakított történeti arcképcsarnok festményeivel a trianoni békediktátum után az utódállam helyi képviselői mit sem tudtak kezdeni, hiszen a közigazgatás folytonossága megszakadt. A festményeket 1924-ben Csanád megyébe szállították. Tíz festmény került Makóra. A megye megszűnését követően folyosókon hányódott, 1952-től a múzeum gyűjteményének törzsanyagát alkotják. Ismeretlen alkotóktól származik Mária Terézia, V. Ferdinánd, Andrássy Gyula, Hertelendy József és Balog Péter arcképe. Barabás Miklós alkotása Hertelendy Ignác és Karácsonyi László portréja. Gróf Batthyány János alakját Ramotori (?), Hertelendy Miksáét Johann Ender, Erzsébet királynéjét Karlovszky Bertalan örökítette meg.47

Justh Gyula indítványára a városi képviselő-testület 1887. január 10-én egyhangú határozatával Kossuth Lajost a város díszpolgárává választotta, és elhatározta, hogy a közgyűlési terem számára megfesteti életnagyságú képét. Udvardy Gyula akadémikus festő Kossuthot egyszerű öltözékben, polgári ruhában, asztal mellett állva ábrázolta. Az avatóbeszédet az 1891. augusztus 26-án tartott díszközgyűlésen Bakos Ferenc városi főjegyző mondta. A festmény később megrongálódott, lekerült a terem faláról, valószínűleg megsemmisült.48 1912-ben tartott mezőhegyesi hadgyakorlat alkalmából Ferenc Ferdinándnak a makói DMKE-épületben rendeztek be szállást; a mende-monda szerint a hivatalszolga az uralkodó képe helyett „tévedésből” Justh Gyula életnagyságú festményét akasztotta föl a lakosztály falára.

Farkas József polgármester kezdeményezésére a város 1905-ben Vastagh György festőművésszel festette meg Makó országgyűlési képviselőjének, Justh Gyulának arcképét.49 Erről a műről a megye megbízásából 1932-ben Héya Zoltán kisebb méretű másolatot készített. Mindkét mű a múzeumi gyűjteménybe került.

Makón az első képkiállítást, Tornyai János gyűjteményes tárlatát, Espersit János kezdeményezésére 1909. február 2-án rendezték a városházán.50 A művész az országban, sőt a világban szanaszét lévő alkotásait nagy gonddal szedte össze, így 25 éves művészi pályafutásáról teljességre törekvő képet kapott a látogató. A 167 műből álló bemutatót Návay Tamás főispán nyitotta meg. A helyi lapban Paál Jób elragadtatással jellemezte Tornyai János vásznait: „Megelevenedik előttünk az Alföld. Halljuk a madarak éneklését, a szőke Tisza habjainak mormogása olyan, mint az Alföldön született nóta, megszólal a hazatérő nyáj kolompja, érezzük a szelet, amely megrázza a fák lombjait, a délibáb tévedésbe ejt bennünket is…”51 A kiállítás jelentős erkölcsi és anyagi sikerrel zárult, 14 kép talált gazdára.52

1912 novemberében a hódmezővásárhelyi művészek majolika telepe rendezett nagyobb méretű kiállítást. Endre Béla díszül kiállított néhány festménye nagy tetszést aratott.

Espersit János unszolására 1913. március 16-án Endre Béla alkotásaival is megismerkedett a makói közönség. Návay Tamás – ekkor már nyugalmazott főispán – e szavakkal nyitotta meg a tárlatot: „Midőn ezelőtt négy évvel oly szerencsés lehettem az {427} első makói műtárlatot megnyithatni, valóban nem reménylettem, hogy azon felhívás, amelyet akkor a közönséghez intéztem, oly visszhangra fog találni, s a művészet iránti érdeklődés oly széles rétegekben fog gyökeret verni, hogy ma már egész természetesnek találjuk, ha Makón minden évben egy – vagy néha többször – tárlat lesz rendezve…”53 A kiállítás védnöke is Návay Tamás volt. Március 25-én a tárlat képei között nagysikerű hangversenyt is tartottak. Ilyen osztatlan sikere máig nem volt egyetlen makói tárlatnak sem. Espersit följegyzése szerint hétezer korona értékben 23 személy vásárolt képet, sőt néhányan többet is.54 A Szegedi Híradó a tárlat méltatásakor háromszor ismételte: hol vagyunk mi Makótól.55

1913. december 18-án Markovits Manó főispán rendezett vármegyeházi lakásán Endre Béla képeiből újabb tárlatot. A megnyitó résztvevőit, a „város intelligens közönségét” a főispán villásreggelin fogadta. A kiállítás anyagi és erkölcsi sikere ismét jelentős volt.56

Az első világháború előtt Vastagh Gyula rendezett a megyeházán hatalmas kép- és szoborkiállítást. Az 1914. április 3–9. közötti műkiállítás védnöke Markovits Manó főispán és Hervay István alispán volt. Vastagh Géza világhírű oroszlánfestő állatképeit, Vastagh György  az aradi minorita templom Szent Antal oltárképének Őrangyal-tanulmányát, Mednyánszky László néhány plein air művét, Perlmutter Izsák ló-, Edvi Illés Aladár tehénábrázolásait hozta el, Éder Gyula Rákóczi vásznát, Zombory Lajos  Szántás című képét, Lotz Károly freskóhoz készült tanulmányait mutatta be. Szerepelt még a tárlaton Ligeti Antal, Mészöly Géza, Jankó János, Barabás Miklós, Telepy Károly, Baditz Ottó, Benczúr Gyula, Innocent Ferenc, Komáromi-Katz Endre, Molnár József, Olgyay Ferenc és több, mára elfelejtett művész.57

Az eredményesen kibontakozó művészeti életet az első világháború derékba törte, és egy évtizedre visszavetette.

 

Lábjegyzetek:

31. Farkas József 1905. Kelemen Ferenc 1965.

32. Kassai Vidor 1940. 65–68. Kelemen Ferenc 1964. Szelesi Zoltán 1975. 26. Tóth Ferenc 2000. 29, 246. 234, 243. Reizner János 1900. 3. 406–407.

33. Kelemen Ferenc 1965.

34. Tóth Ferenc 1974.

35. Tóth Ferenc 1982. Halmágyi Pál 1982.

36. ML Makó városra vonatkozó történeti adatok iratgyűjtő.

37. CSM 1864. 4017., 1845. 334.

38. CSM Ik. 1868. 1279., Al. 1869. 3416.

39. CSM Al. 1896. 10 821.

40. CSM 154. kgy. 1910., Al. 1911. 866.

41. Uo.

42. CSM Al. 1914. 6178.

43. CSM 1889. kgy. 450-3.

44. Halmágyi Pál 2000.

45. CSM 1831. 1369., 1836. 1041, 1776.

46. CSM Közgy. jkv. 1792. 274.

47. Halmágyi Pál 2001.

48. ML Tan. 1891. II. 592.

49. MÚ 1905. ápr. 16.

50. Péter László 1955. 10.

51. MH 1909. febr. 2.

52. Tóth Ferenc 1968. Dömötör János 1994. 1994.

53. Szegedi Híradó 1913. márc. 18.

54. Espersit János 1928.

55. Szegedi Híradó 1913. márc. 18.

56. Espersit János 1927.

57. MH 1914. márc. 21., márc. 29. ápr. 1. ápr. 9.

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet