|
| |
(Tóth Ferenc)
A megye valamint a város földbirtokos és dzsentri rétege hozta létre az első sportegyesületeket. Ennek megfelelően inkább az arisztokratikusabb sportágak iránt nyilvánult meg szűkebb körű érdeklődés. Ilyen volt a tekézés, az agarászat, a lóverseny, a vívás és a korcsolyázás.
A Makói Tekéző Egylet 1872 májusában alakult meg. A tekepályát a megyeházán építették ki, fölújítva 1881-ben nyitották meg. Az egylet 1885 májusában tartott tisztújító közgyűlésén az addigi elnök, Farkas Mihály lemondott, ám örökös tiszteletbeli elnöki tisztséggel becsülték meg. Elnöknek dr. Borotvás Dezsőt, alelnöknek Szentes Vidort, igazgatónak Balku Gyulát, titkárnak Hanny Eleket, ügyésznek Széll Ákost, orvosnak dr. Fodor Jánost választották meg.98 1888-ban az egylet már „kimúlás előtt állt”, de sikerült életre kelteni. A Vigadó telkén 1908-ban létesített tekepálya már a polgárok igényeinek kielégítésére jött létre.99
A Csanádmegyei Agarász Egyletbe tömörült előkelőség agarászversenyt, lóversenyt és hajtóvadászatot szervezett. 1870. október 25-én Földeákon, november 12-én Mezőkovácsházán tartotta első versenyeit. 1882. november 6–7-én kölyökagárversenyt rendeztek. Később is az őszi hónapokban tartották versenyeiket, pl. 1888 novemberében, 1899 októberében. Az 1906. október 24–25-én rendezett kölyökagárverseny első díját, ezüstből és metszett üvegből álló likőrkészletet Návay Géza nyerte Mókus nevű agarával; a másodikat, ékkövekkel díszített cigarettatárcát, báró Gerliczy Ferenc Virgonc nevű kutyájával. A verseny első napján Návayné Eötvös Ilona bárónő, másodikon Eckhardt Oszkárné vendégszeretetét élvezték.100
Eckhardt Oszkár egyleti titkár kezdeményezésére 1880. október 26-án a dombegyházi pusztán tartották meg az egyik nevezetes lóversenyt. A gátversenyen a Csanád megyei birtokosok lovai vehettek részt. A távolság kétezer méter volt, hat akadállyal. A síkversenyre lovát bárki benevezhette. Az akadályversenyt egyleti tagoknak tették lehetővé. A földészek (földművelők) 1500 méteres versenyére minden Csanád megyei földműves benevezhetett lovával. 1885. szeptember 27-én ezrekre menő érdeklődő jelenlétében a püspöki uradalom dáli pusztáján ügető- és futóversenyt rendeztek. A 2900 méteres trappversenyre heten neveztek be. Első gróf Breda Viktor cs. kir. huszár főhadnagy, második Purgly János lett. A síkversenyen a gazdasági egyesületi tagok lovai vehettek részt. A háromszáz frank első díjat Breda Viktor Margit nevű lova kapta. A mezei gazdák ezerötszáz méteres versenyére nyolcan neveztek be. A száz frank első díjat Tamasi József lova nyerte. Az ügető tenyészversenyen csak Csanád megyében tenyésztett lovak vehettek részt. A háromezer méteres kört Simay Endre lova 6 perc 35 másodperc alatt tette meg. A gátverseny díját a hölgyek adták össze, Breda Viktor könnyen győzött. A {445} vadászversenyen Breda Viktor vezetésével az itt állomásozó két század altisztjei vettek részt. A kaszinó termeiben rendezett vacsorán 84-en voltak.101 A püspöki uradalom dáli tanyáján 1885. október 3-án is tartottak lóversenyt. Trapp versenyre 9, síkversenyre 4, gátversenyre 4, tenyészversenyre 4 versenyző nevezett be. Ezután a gazdák versenyeztek. Olykor hajtóvadászatot is szerveztek. 1881. december 24-én 24 nyulat és két rókát ejtettek.102
Ünnepi körülmények között zajlott 1880. szeptember 11-én a Szegedi Torna Egyesület Makóra befutó gyaloglóversenye. A 19 angol mérföld hosszúságú távon kilenc szegedi versenyző vett részt; önkéntes, amatőr gyaloglóként benevezett a makói Lukács György is, és a városháza előtt kifeszített célszalagot éppen ő szakította el 3 óra 41 perceses teljesítménnyel. A városháza erkélyén a zenekar az ő tiszteletére zendített rá a Rákóczi-indulóra.103
A Makói Korcsolyázó Egylet alakuló ülését 1872. november 17-én a kaszinóban tartotta. A tisztségviselők tíz év múltán sem változtak, elnöke Füzesséry Kálmán, igazgatója Lukács György, titkára Vastagh Frigyes volt.104
A Makói Torna-egylet 1886. november 17-én alakult meg a nyári színkör helyiségében. Elnök Török Imre, alelnök Kemény Mihály, titkár Kemény Zoltán, pénztáros Bóna János, háznagy dr. Novák József, orvos dr. Borotvás Dezső, ügyvéd Wizinger Károly lett. Induláskor vívás, csónakázás és korcsolyázás megszervezését kezdeményezték.105 Az egylet iránti lelkes érdeklődés hamar lelohadt. 1903 márciusában Makói Sport-egylet néven alakult újjá. Tevékenységüket kiterjesztették az atlétikai gyakorlatokra, a vívás minden nemére, céllövészetre, kerékpározásra és csónakázásra. Igénybe vehették a gimnázium tornatermét. Szakmai vezetőnek a testnevelőt kérték meg. Évente három hónapra vívótanárt alkalmaztak. 1898-ban Agrimme Gyula vívómester oktatta az érdeklődőket, de mivel kevés volt a növendéke, hamar búcsút mondott városunknak. Meghívásra Falchetto Ettore olasz mester jött el edzéseket tartani, de már 1909-ben a gyönge érdeklődés miatt ő is távol maradt. A vívósport hívei újra és újra szerveztek tanfolyamot.106
Birkózók az első világháború előtt még nem akadtak Makón, ezért nagy sporteseménynek számított 1906. november 17-én, amikor Európa-hírű cseh, ausztriai, olasz, német birkózó mesterek mérték össze erejüket a Vigadó porondján az 500, 300 és 200 koronás díjért.107
Az első emlékezetes tornaversenyen a hódmezővásárhelyi református, a szegedi és a makói állami főgimnázium tornászai szerepeltek a makói gimnázium Szegedi utca végi játékterén, a Háromszögben. A verseny szabadgyakorlatokból, százméteres síkfutásból, mintacsapat-tornászásból, füleslabda-mérkőzésből állt.108
Ilyen kezdeti próbálkozások után alakult meg 1912-ben Lévay Károly buzgólkodása folytán a város érdemes sportéletét megteremtő Makói Atlétikai Klub (MAK). Az elnök dr. Gerő Géza, az alelnök dr. Daróczi Mátyás és Vertán Endre, a főtitkár Lévay Károly lett. Eleinte a gimnazisták alkották a sportolók zömét, de őket az iskolai rendtartás {446} a nyilvános sportegyesületben való játéktól eltiltotta. A klub rövidesen kiheverte ezt a veszteséget. Átvette a megszűnt Munkás Testedző játékosait, sőt kecskeméti, szegedi és aradi labdarugókkal is erősödött. A vásártéri pályán naponként edzettek. A lelkes szurkolók, mint Antal Miklós, Lévay Károly, Pfádler Lajos, Somlay Béla. 1914-ben már több emlékezetes mérkőzést játszottak. A Földeáki Torna Clubbal vívott küzdelemben elnyerték a dr. Návay Lajos fölajánlotta ezüstserleget. A Szabadkai Vívók csapatán 3 : 1 arányban nyertek. A szegediek első osztályú klubja, a SZAK csak 1 : 0-ra tudott győzni. A mezőny legjobb játékosa, Vér Sándor számos esetben úgyszólván egyedül tartotta föl a szegediek támadásait. A helybeli sajtó Fuzák Sebestyén kitűnő védését emelte ki.109
Az egyesület fő sportága a labdarúgás volt, de szerveztek birkózó, vívó és atlétikai szakosztályt is. Az 1914-ben kitört világháború megbénította az egyesület fejlődését. Hősi halottjai is voltak: Incze Ferenc, Kocsis Ernő, Kocsis István, Mágori Mihály, Wébel Dezső. De ezekben a nehéz években is tovább élt az egyesület. Traum Gyula elnök ezer korona juttatással igyekezett a klubot talpra állítani.110
Lábjegyzetek:
|
| |