![]() | ![]() |
Az óvodák az állami elemi iskolákhoz csatolva működtek. A Szegedi utcaihoz tartozott az I. sz. Szép utcai, a III. sz. Vámbéri utcai és az első világháború után alakított Almásy utcai óvoda; a Deák Ferenc utcai elemi iskolához a IV. sz. Úri utcai és a II. sz. újvárosi óvoda.
Az I. számú óvoda a Teleki László utcából 1926-ban költözött a Szép u. 12. sz. alatti bérelt épületbe. A rendelkezésükre álló két szoba közül 1928-ban az egyik nagyrészt bútorral volt tele. A Balga Zsuzsanna vezetése alatti óvoda 35 férőhelyes, de 1927-ben a fölvett gyerekek száma megközelítette a százat. A körzet családi és kereseti viszonyai nem tették szükségessé napközi otthon szervezését.
Az Almásy u. 2. alatti egytermes óvodát magánházból alakították át. Játszótere sem a teremben, sem az udvaron nem volt. Kiss Etelka óvónő részére óvónői lakás nem létesült. A 40 gyerekre méretezett óvodába 1928-ban 66 gyereket vettek föl. A szomszédos iskolateremben 70 tanulót helyeztek el. Kölcsönösen zavarták egymás munkáját, ezért kívánatosnak tartották az elszakadást az iskolától, és új óvoda építését. Tekintettel arra, hogy a környékbeli lakosság szegény volt, főleg napszámos és gazdasági munkás, kisebb mértékben ipari munkás, szükségesnek tartották napközi otthon fölállítását.
![]() |
Matolcsy Ilona óvónőre emlékezett az újvárosi református nőegylet 1936-ban Első sor: 1: Tóth Ferencné, 7: dr. Joó Imre, 8: Horváth Ferencné. Második sor: 1. Tóth Edit |
A Vámbéri u. 2. sz. alatt működő óvoda kétablakos foglalkoztató és háromablakos játszószobából állt. A helyiségek sötétek és nedvesek voltak. A körzet lakossága hagymakertészekből állt, ezért napközi otthonra nem volt szükségük. Simon Vilma óvónő munkáját egy „cseléd” segítette.
A Zrínyi u. 57. alatt működő állami gyermekmenedékházat a város építette. A kétablakos munkaterem 6 × 6,7, a játszóterem 9,5 × 6,7 m alapterületű, magassága 4 m. Udvara viszont igen szűk. 1928-ban 53 gyermek iratkozott be, július kivételével szorgalmasan látogatták.1
Sági István állami iskolai igazgató szerint a makói óvodák a minisztérium igényeitől igen mesze álltak. Egyetlen óvodában sem volt födött, udvari játékszín, de még pihenőágy sem. Csak a Szép utcaiban fordult elő kifolyóval ellátott artézi kút. Az Almásy utcai óvoda kútjának vize ihatatlan volt. Egyetlen teremben sem alkalmaztak födeles, zománcozott, csappal ellátott víztárolót. Egyik óvodában sem akadt födött szeméttároló. Szerencsére járvány nem támadt, bár hatósági orvos legföljebb évente egyszer fordult meg az óvodákban.2
![]() |
Az újvárosi katolikus elemi 3–4. osztályának csoportképe 1936-ban Középütt Kocsis Ferenc kántor, Maricz Emil tanító, Tóth Ferenc tanuló |
A Bajza utcához tartozó Tulipán utcai óvodába 1925–26-ban beiratkozott 140 gyermek; naponta följárt 90–100 gyermek. A II. sz. gyermekmenedékházba beiratkozott 104 gyermek, naponta följárt 55–80. Sztodolnichné Kutassy Emma jelentette, hogy pad hiányában a gyerekeket kénytelen a földre ültetni. Négy padot kértek a gondnokságtól.3
Az óvodák túlzsúfoltak voltak, de a hivatásuknak élő óvónők képesek voltak föladatuknak megfelelni. {477}
Felekezeti népiskolák
Eötvös József népiskolai törvénye a népoktatásban megtörte az egyházak monopóliumát. A községi iskolák megjelenését valamennyi felekezet úgy tekintette, mint első lépést a vallástalanság felé. A római katolikus és a református egyház városi iskolái nem kerültek veszélybe; képesek voltak fönntartani és működtetni. Nem így a tanyai iskolákat. Itt a kiegyezés után az egyházak újabb iskolalétesítésre már nemigen vállalkoztak, ezért a 19. század végén az iskola nélküli tanyai körzetekben a város négy községi iskolát alapított. De az egyházaknak az általuk fönntartott tanyai iskolák működtetése egyre nagyobb gondot okozott. 1898-ban valamennyi tanyai iskola városi kezelésbe került. Ez azonban nagy terhet jelentett a városnak, ezért szabadulni akart valamennyi községi iskolájától. 1903-ban a belterületi (Szegedi utcai népiskola, gazdasági- és tanonciskola) és a tanyai községi iskolákat államosították. A történeti egyházak tovább is ragaszkodtak belterületi iskoláikhoz, de mellettük egymásután jöttek létre állami népiskolák. A Szegedi utcait követték a Deák Ferenc, Bajza és Almásy utcai állami iskolák. 1930-ra az állami iskolák tanulóinak száma már valamelyest meghaladta az egyházi iskolákét: az állami népiskolák növendékeinek száma 1816, a nem államié 1762 volt.
![]() |
Újvárosi katolikus fiúiskola |
A református és a görög katolikus iskolai épületek rendben voltak. A Szent István téri katolikus iskolának népiskolai része 1927-ben, a Klebelsberg Kunó-féle építkezés keretében elkészült. Itt 1935-től az oktatás a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek irányításával folyt. Az újvárosi zárdaépület – ahol az 1910-ben behívott iskolanővérek tanítottak – újszerű állapotú volt. A Deák Ferenc utca elején álló emeletes izraelita neológ iskola helyiségei kihasználatlanok. Az ortodox izraelita hitközség intézményei lepusztultak. {478}
Tagozat | Szervezett | Férfi | Női | Tanterem | |
állás | tanító | tanító | tanító | ||
Szent István téri róm. kat. | Vegyes | 6 | 3 | 2 | 5 |
Újvárosi róm. kat. | Fiú | 3 | 3 | - | 3 |
Újvárosi róm. kat. | Leány | 4 | - | 4 | 3 |
Görög katolikus | Vegyes | 1 | 1 | - | 1 |
Református | Vegyes | 19 | 13 | 3 | 17 |
Izraelita neológ | Vegyes | 2 | 1 | 1 | 3 |
Izraelita ortodox | Vegyes | 3 | 2 | 1 | 3 |
Erzsébet árvaház | Leány | 2 | - | 3 | 2 |
Összesen | 40 | 23 | 14 | 37 |
![]() |
Görög katolikus elemisták 1941-ben Középütt Oláh Kornél segédlelkész, Rohály Ferenc dr. esperes |
I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | Összes | |
Szent István téri róm. kat. | 43 | 51 | 50 | 68 | 38 | 14 | 264 |
Újvárosi róm. kat. | 35 | 38 | 32 | 22 | 14 | 8 | 149 |
Újvárosi róm. kat. | 29 | 35 | 43 | 43 | 30 | 7 | 187 |
Görög katolikus | 3 | 6 | 9 | 7 | 5 | 3 | 33 |
Református | 180 | 187 | 175 | 194 | 106 | 41 | 883 |
Izraelita neológ | 19 | 26 | 23 | 18 | - | - | 86 |
Izraelita ortodox | 35 | 27 | 23 | 18 | 20 | 13 | 136 |
Erzsébet árvaház | 1 | 5 | 5 | 8 | 5 | - | 24 |
Összesen | 345 | 375 | 360 | 378 | 218 | 86 | 1762 |
Állami népiskolák
A Szegedi utcai iskolában működött 1922-ig a Belterületi Állami Elemi Iskola igazgatósága, amelyhez a Szegedi utcai elemin kívül a Deák Ferenc utcai és a Bajza utcai Állami Elemi Iskola is tartozott. Az utóbbi két intézet 1922. szeptember 1-től önálló lett, az újonnan létrehozott Almásy utcai iskola viszont a Szegedi utcai elemi igazgatóságához tartozott.
![]() |
A Bajza utcai iskola csoportképe 1924-ből Kiss Lajos igazgatóval |
Az 1901-ben épült Szegedi utcai iskolát Micsák Márton tanfölügyelő 1928-ban már elavultnak mondta. „Az iskola a munka temploma, a tanteremben a lélekformálás nagyszerű munkája folyik”; ezért fölhívta az igazgató figyelmét apróbb javításokra. Sági István igazgató – minden realitást nélkülözve – átadná az épületet a hontalan tanonciskolának, ha új elemi iskola épülhetne. A tanfölügyelő szorgalmazta tanítói szoba kialakítását. A gyerekek előadó-képességének és fogalmazási készségének tökéletesítése kívánatosnak tartotta iskolai rádió fölállítását.6 Már 1928-ban!
![]() |
Hoffmann Irén tanítónő |
![]() |
Kárpáti Béla tanító |
![]() |
Faragóné Lélek Erzsébet |
A Bajza utcai állami elemi iskola 1922. szeptember 1-jétől önálló intézményként működött. Első igazgatója az Aradról áttelepült Kiss Lajos lett. Legfőbb törekvése az iskola bővítése volt. 1923 márciusában azzal a kéréssel fordult fölötteséhez, az iskoláztatásra vonatkozó legújabb rendelkezések szellemében találjanak módot, hogy minden jelentkező tanuló az iskola bármely osztályába zavartalanul fölvehető legyen. A tanfölügyelőség két tanterembővítést kért a polgármestertől, de ő a város súlyos anyagi helyzetére hivatkozva elutasította a kérelmet. A tanfölügyelő újabb sürgetésére Szabó Imre városi főmérnök 1924. augusztus 25-én emeletráépítési tervet készített. A nevelőtestület 1925. november 7-i jegyzőkönyve szerint Borsodi Kálmán és Kárpáti Béla tanítók azért nem tudják a tananyagot elvégezni, mert 85–90 gyerek van bezsúfolva a termekbe, és állandó az átirányítás hozzájuk más iskolából.
1926-ban a kultuszminiszter az építésre 220 millió koronát utalt ki. A terveket Istók Zoltán városi főmérnökhelyettes átdolgozta. A város versenytárgyalást hirdetett. Hat pályázó közül Schmidt Péter ajánlatát fogadták el, és vele a szerződést 1927. július 28-án meg is kötötték. Az emeletes iskolába már december 22-én be is költözhettek. Az igazgatói lakás a Bajza utcai fronton volt. Ide zsúfolódott be Kiss Lajos igazgató kilenctagú családjával, valamint Gorcsa János szintén népes famíliájával. A képviselő-testület még 1927-ben megvásárolta szolgálati lakásnak a Murányi u. 1., 1932-ben pedig a Szemere u. 24. alatti házat. Az emeleti két tantermet iskolai ünnepségek rendezésére összenyitották. A kettős deszka válaszfalat Tóth János asztalosmester jutányosan, 200 pengőért készítette el.
![]() |
Miskiné Juhász Irén és Miski István tanítók |
![]() |
Sági István igazgató |
Kiss Lajos az addigi négyosztályos iskolát hat tanerősre fejlesztette. 1925-ben az I. osztályt özv. Weidmanné Kelemen Anna, a II-at Borsody Kálmán, a III-at Kárpáti Béla, a IV-et Molnárné Rubrinyi Irma, az V-et Katona Sándor, a VI-at Kiss Lajos tanította.7
A tantestület nevelési kérdésekkel is foglalkozott. Az új tanterv szellemében a nevelők előadást tartottak módszertani kérdésekről. Kárpáti Béla helytelenítette, hogy {481} óraközökben a gyerekeknek az udvaron páronként kell sétálniuk. A gyerekeknek – úgymond – több mozgási szabadságot kell teremteni. A páros sétát nem tartotta összeegyeztethetőnek a gyermek természetes mozgási vágyával, játékos természetével. A tantestület elvileg egyetértett az indítvánnyal, de az udvar kicsisége, továbbá a gyermekek nagy létszáma miatt, az indítványt 2 : 4 arányban leszavazták.8
Az állami népiskolákban figyelembe vették, hogy a tanítók és a tanulók között vallás szerint aránytalanság ne forduljon elő. Erre Kiss Lajos igazgató különösen odafigyelt.
Az iskolában 1930-ban megalakult a 390. sz. Honvéd cserkészcsapat. A zászlóavató rendezvényen dr. Diószeghy András kereskedelmi iskolai igazgató mondott ünnepi beszédet. A tanfelügyelő a nevelők tanításon kívüli munkáját 1931-ben elismerésben részesítette. Szirbik Sándor református lelkész, csapatparancsnok a cserkészetben, Weidmanné Kelemen Anna a leányegyesületben, Gaálné Bugyi Katalin a Szívgárdában, Molnárné Rubrinyi Irma a Vöröskereszt egyletben, Borsody Kálmán a leventeegyesületben dolgozott eredményesen.9
A város periférikus iskoláiban – még az 1920-as évek közepén is – a ruha, cipő és a tankönyv hiánya nehéz helyzet elé állította az iskolát és a szülőt egyaránt. 1926 őszén 260 tanköteles gyerek maradt távol az elemi iskolától, ezért a kihágási bíró a szülők és a gondozók ellen eljárást indított. A törvény szerint 50–100, sőt 200 ezer koronára büntethette a szülőket. A távolmaradás mögött legtöbb esetben a nyomasztó szociális helyzet húzódott meg. A Marosvidék szerint: „A Stefánia Egylet házról házra járó védőnői drámákat mesélnek ezeknek az iskolából kirekedt szürke verebeknek az életéről. Három lépés hosszú és két lépés széles kis odúk kenyértelen és bútortalan nyomoráról, a nedves, nyirkos lakások mezítlábos és ruhanélküli borzalmairól, amelyek az ápolónők szerint még a köveket is megindítanák.”10
Az egyik gyűjtéskor Kiss Lajos igazgató megjegyezte: „Az iskola körzetéhez tartozó lakosság oly szegény, hogy még a mindennapi kenyere sincs meg, szó szoros értelemben az éhséggel küzd.” 1931-ben ruhasegélyben 33, cipősegélyben 82 tanuló részesült.11
Makóról indult el az országban az óvodások és az iskolás gyermekek részére szervezett ingyenes tejakció. Dr. Batka István OTBA-orvos kezdeményezését 1937-ben a képviselő-testület magáévá tette. 600 pengőt szavaztak meg. Ehhez hozzájött az ínségakció keretéből 1200 pengő. Az első évben öt iskolában vezették be a „tejtízórai” rendszert, amely napi 650 adagot jelentett. A következő tanévben már húsz iskola és óvoda kapcsolódott be az akcióba, és ez napi 900–1000 üvegre emelte a tejfogyasztást.12 Lebonyolítását a Makói Gazdák Tejszövetkezetének agilis elnöke, Tóth János szervezte meg. (Laboratóriumot állítottak föl, amelyben vegyelemezték a beérkező tejet, majd pasztörizálták. 85 Celsius fokra hevítették, utána két fokra hűtötték, és a csírátlanított tejet palackozva 10–14 fokra melegítették.) Dr. Batka István országos lapokban cikkezett a magyar népbetegség, a tüdőbaj leküzdéséről, megelőzéséről, a helyes és higénikus táplálkozásról. A felsőházban pedig a makói S. Bálint György javasolta: módot és alkalmat {482} kell adni, hogy a tejakció – akár kényszer útján is – az országban megvalósuljon.13
Beosztás | Vallás | Szolgálat | Nyelv | Osztály | Létszám | ||
A l m á s i u t c a i iskola | |||||||
|
Proska Gusztáv | ig. | r.kat | 1895 | - | I. v. | 63 |
|
Szegediné Kállai Emília | h | ref. | ? | - | II. v. | 66 |
|
Vajda Dávid | r. | izr. | 1904 | n. | III.v. | 47 |
|
Matós Etelka | r. | ref. | 1928 | - | IV. v. | 38 |
B a j z a u t c a i iskola | |||||||
|
Gaálné Bugyi Katalin | r. | r.kat. | 1929 | - | I. v. | 50 |
|
özv. Weidmanné Kelemen Anna | r. | r.kat. | 1907 | - | I. v. | 50 |
|
özv. Mertsené Dövényi Vilma | r. | ev. | 1902 | - | II. v. | 74 |
|
Kiss Lajos | ig. | ref. | 1900 | n., r. | III. f. | 41 |
|
Kőszeghy Márton | r. | r.kat. | 1907 | n., r. | III. l. | 46 |
|
Szirbik Sándor | s. | ref. | 1932 | - | IV. v. | 68 |
|
Molnárné Rubrinyi Irma | r. | r.kat. | 1907 | n. | V. v. | 83 |
|
Nagykőrösi János | r. | r.kat. | 1918 | n., f. | VI. v. | 46 |
D e á k F e r e n c u t c a i isk. | |||||||
|
Kissné Fábián Ilona | r. | ref. | 1908 | - | I. v. | 71 |
|
Lengyel Rezső | ig. | r.kat. | 1897 | - | II. v. | 63 |
|
Faragóné Lélek Erzsébet | r. | r.kat. | 1924 | - | III. v. | 61 |
|
Csorbáné Kocsis Irén | r. | r.kat. | 1916 | - | IV. v. | 31 |
|
Hoffmann Irén | r. | r.kat. | 1917 | - | IV. l. | 31 |
|
Borsody Kálmán | r. | ev. | 1919 | - | V. v. | 49 |
|
Toma Gyula | r. | g.kat. | 1906 | - | VI-VIII. v. | 61 |
S z e g e d i u t c a i iskola | |||||||
|
Nyilassy Mária | r. | r.kat. | 1912 | - | I. v. | 59 |
|
Künzlné Tarnay Ilona | r. | r.kat. | 1905 | - | II. v. | 46 |
|
Vitéz Csaba László | r. | r.kat. | 1908 | n. | III. v. | 65 |
|
Szabolcsi Gábor | r. | g.kat. | 1905 | - | IV. f. | 38 |
|
Vezényiné Horváth A. | r. | r.kat. | 1929 | n. | IV. l. | 37 |
|
Kárpáti Béla | r. | r.kat. | 1916 | - | V-VI. f. | 55 |
|
Kárpátiné Irlanda Margit | r. | ref. | 1917 | - | szabadság | - |
|
Sági István | ig. | r.kat. | 1905 | - | V-VI. l. | 66 |
r. = rendes, h. = helyettes, r.kat. = római katolikus, g.kat. = görög katolikus, ref . = református,
f. = francia, n. = német, r. = román, s. = segédtanító
Tanyai iskolák
A makói tanyavilág ellátottsága iskolákkal elég jó volt: tizenöt iskola működött a határban. Ezeket két külterületi körzetbe osztották. Az igási körzethez tartozott a Békési úti, a hatrongyosi, a csókási, a sűrűtanyai, az igási, a bogárzói, a lelei úti és a papháti iskola. A Rákos körzethez sorolták a dáli, a járandószéli, a rákosi, a Rákos-tanyaszéli, a Mezőhegyesi úti, a Komlósi úti külső és a Komlósi úti belső iskolát.
Az 1921. XXX. tc. szerint a három kilométer sugarú körön belül eső tanyák közt, amelyeken legalább húsz család lakik, és ahol a legközelebb eső állami népiskola három kilométernél távolabb esik, ott jogos az iskola létesítése. 1926 elején a város szakértői {483} bizottsága olyan körzetet talált, ahol a gyerekeket 3–7 km távolságra járatták iskolába. Ennek a központja az Igási úton a Járandó és az Ugar találkozása. A városi képviselő-testület 1926. március 9-én elhatározta az Igás-ugari iskola fölépítését. Utasította a tanácsot egy hold iskolatelek vásárlására. Az iskola építéséhez a kultuszminiszter 180 millió korona segélyt, a város téglát és homokot adott. A makói tanyavilág egyetlen Klebelsberg-iskolájában az 1928–29. tanévben kezdődött a tanítás.
![]() |
Békési úti tanyai iskola |
![]() |
Klebelsberg-iskola az Igási úton |
Az 1926-ban kiküldött városi szakértők az igási, a csókási, a hatrongyosi, a bogárzói, a Mezőhegyesi úti és a Rákos-tanyaszéli iskolákat oly rossz állapotban találta, hogy költséges tatarozás és állandó javítás ellenére sem felelnének meg rendeltetésüknek. Fölújításukhoz a képviselő-testület több alkalommal kért állami támogatást, 1929-ben meg is kaptak. Így a három legelhanyagoltabb iskolát (csókási, bogárzói, igási) újjáépítették.15
Rákoson 1934-ben épült föl az új iskola. Húsz pályázó közül a kőműves munkát Csala István–Szabó István, az ácsmunkát Gera István, az asztalosmunkálatokat Zombori Lajos nyerte el. A Békési útfélit 1937 őszén építették újjá.16
Beoszt. | Vallás | Szolgálat | Nyelv | Osztály | Létszám | ||
Békési úti tanya | |||||||
L. Nagy Teréz | h. | ref. | - | - | I–VI. | 46 | |
Bogárzó tanya | |||||||
Tóth Ferenc | h. | r.kat. | - | - | I–VI. | 29 | |
Csókás tanya | |||||||
Mészáros Mihály | h. | r.kat. | - | - | I–VI. | 60 | |
Dáli tanya | |||||||
Pallagi György | h. | g.kat. | - | - | I–VI. | 57 | |
Hatrongyos | |||||||
Szűcs János | h. | r.kat. | - | - | I-VI. | 29 | |
Igási tanya | |||||||
Hufnágel Gyula | h. | r.kat. | - | - | I–VI. | 50 | |
Igás ugari | |||||||
Tarnovszky Ferenc | r. | g.kat. | 1918 | - | I–VI. | 34 | |
Járandószéli | |||||||
Fülöp Miklós | r. | ref. | 1910 | - | I–VI. | 33 | |
Komlósi úti belső | |||||||
Bodolay Ilona | h. | r.kat. | - | - | I–VI. | 50 | |
Komlósi úti külső | |||||||
Thurzó Sándor | r. | ref. | 1918 | - | I–VI. | 26 | |
Lelei úti | |||||||
Orlai Elemér | r. | r.kat | 1911 | - | I–VI. | 61 | |
Mezőhegyesi úti | |||||||
Vay Dezső | r. | ref. | 1921 | - | I–VI. | 23 | |
Papháti | |||||||
Baranyi Piroska | h. | r.kat | - | - | I–VI. | 34 | |
Rákos tanya | |||||||
Miskiné Juhász Irén | r. | g.kat. | 1917 | - | I–III. | 36 | |
Miski István | ig. | ref. | 1910 | - | IV–VI. | 35 | |
Rákos-tanyaszél | |||||||
Kiss Erzsébet | h. | ref. | - | - | I–VI. | 47 | |
Sűrű tanya | |||||||
Barabás Anna | r. | r.kat. | 1930 | - | I–VI. | 25 |
r. = rendes, h. = helyettes, r.kat. = római katolikus, g.kat. = görög katolikus, ref . = református
ig. = igazgató
A tanyakérdés gondjainak megoldására a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1927 márciusában tanyai szakosztályt alakított. A kecskeméti alakuló ülés hatására Steinbacher József bogárzói tanító Megszólal a tanya c. cikkében üdvözölte a kezdeményezéseket: „Miért ne kellene minden tanyai iskolában minden vasárnap és ünnepnap az esti órákban egy népművelési előadás. Miért ne kellene minden tanyai iskolához egy mentőszekrény […] Miért ne lehetne minden tanyai iskolánál telefon. Miért ne lehetne minden tanyakörzetben járlatkezelő. Nem kívánunk minden tanyához kövezett {485} utat, autóbuszjáratot, orvost, jegyzőt, postát, távírdát, de még végrehajtást sem, ha szerény kívánságaink teljesülnének, még annak is kevesebbszer kellene kijönnie.”18
I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | Összes | |
Igás | 16 | 14 | 7 | 14 | 6 | 1 | 58 |
Igás-ugari | 7 | 10 | 8 | 6 | 7 | - | 38 |
Bogárzó-tanya | 3 | 2 | 5 | 4 | 3 | 4 | 21 |
Csókás | 19 | 10 | 14 | 13 | 7 | 1 | 64 |
Békési úti | 7 | 8 | 11 | 4 | 4 | - | 34 |
Hatrongyos | 3 | 8 | 6 | 7 | 4 | - | 28 |
Papháti | 6 | 5 | 4 | 6 | 2 | 1 | 24 |
Lelei úti | 9 | 10 | 10 | 6 | 9 | 1 | 45 |
Sűrű tanyai | 5 | 3 | 5 | 1 | 2 | 1 | 17 |
Dáli | 13 | 15 | 10 | 12 | 4 | 3 | 57 |
Járandó-széli | 8 | 6 | 6 | 7 | 2 | 3 | 32 |
Komlósi úti belső | 9 | 8 | 8 | 8 | 5 | 1 | 39 |
Komlósi úti külső | 7 | 9 | 8 | 5 | 5 | 3 | 37 |
Mezőhegyesi úti | 9 | 11 | 9 | 6 | 3 | - | 38 |
Rákos | 14 | 18 | 15 | 16 | 6 | 1 | 70 |
Rákos-tanyaszél | 12 | 12 | 6 | 4 | 4 | 1 | 39 |
Összesen | 147 | 149 | 132 | 119 | 73 | 21 | 641 |
A magyar tanyavilág közigazgatásának megjavítására 1927. július 1-jén megjelent 33 307. III. BM sz. rendelet szellemében Makón a Közigazgatási Bizottság héttagú bizottságot küldött Makóra a tanyaiak sérelmeinek, panaszainak meghallgatására. A tanyalátogató körút után értekezletet hívtak össze a vármegyeházán Purgly Emil főispán elnökletével. Itt Gorcsa Péter polgármester-helyettes összegezte a tapasztalatokat. Legfontosabb tennivalónak az utak kiépítését, karbantartását tartotta. A közigazgatás megjavítására a külterületet négy igazgatási területre kell osztani. Egy-egy terület középpontjába tanyai községháza épülne. Ezekbe futnának össze a közigazgatási, kulturális, egészségügyi, gazdasági, köz- és tűzbiztonsági intéznivalók. A várossal telefonon lennének összekötve. Minden tanyakörzetben szülésznői állást szerveznének, a fejlettebb kerületben orvosi állást is.19
A gazdasági világválság leállította a tanyavilág közigazgatási átszervezését. Csak 1938-ban épült ki a rákosi telefonvonal. A képviselő-testület 1939. január 7-én elhatározta a rákosi tanyaközpont kiépítését. Iroda és tisztviselőlakás mellett orvosi rendelővel ellátott egészségházat, piacot és templomot terveztek.
Azok a fiatalok, akik az elemi népiskola elvégzése után nem folytatták tanulmányaikat ipari vagy kereskedelmi szakiskolákban, polgáriban vagy középiskolákban, a gazdasági népiskolában tanultak tovább. Szinte valamennyien valamelyik paraszti rétegbe tartoztak. A makói iskola létszáma 750–800 főt tett ki. {486}
A mezőgazdasági, kertészeti és háztartási ismereteket nyújtó iskola a korszerű elméleti ismereteket a gyakorlati munkába ültette át. A kor színvonalán álló kutatási eredményeket továbbította a leendő kétkézi kertészek és mezőgazdák számára. Mindezt nem elméleti szinten tették, hanem a gyakorlatban. Gyakorlókertjében volt konyhakert, mezőgazdasági terület és faiskola.
A makói iskolának alapozó igazgatója K. Molnár Jenő volt. 1909-re fölépítette a Vásárhelyi és Szegfű utca sarkán a korszerű épületet, és az intézetet öt szakoktatóból, tíz közismereti tanítóból álló tantestületet hozott létre. Az iskolát a két világháború között Schill János fejlesztette országos szintűvé.
Schill János Újpanádon (Horia, Románia) született 1881-ben. Középiskoláit és a tanítóképzőt Aradon végezte, részt vett a Földművelésügyi Minisztérium kétéves gazdasági iskolai szaktanfolyamán. Négy évig Kunszentmártonban tanított, majd tizenhat esztendeig Ópécskán volt gazdasági iskolai igazgató. 1920-ban Makóra menekült, 1921-től nyugdíjba vonulásáig igazgatta a helyi gazdasági iskolát. Munkáját a Faluszövetség makói, a Magyar Nők Szövetsége 1927. évi szegedi kiállításán elismerő oklevéllel, 1926-ban a makói kertészeti kiállításon aranyéremmel, Pancsován 1925-ben és az 1927. évi Nemzetközi Tanügyi Kiállításon elismerő oklevéllel, két ízben a mezőgazdasági iskolák első díjával, országos nagy vándorserleggel ismerték el. A gazdasági oktatás reformjában való közreműködéséért a Gazdasági Szaktanárok Országos Egyesülete két ízben egyhangúlag elnökévé választotta. Tagja volt a vármegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának és a városi gazdasági egyesület választmányának.20 1961-ben hunyt el, hamvai a makói római katolikus temetőben nyugodnak.
![]() |
Schill János családjával (Dorottya, Schillné Kósch Vilma, Gabriella) |
Első föladatának tekintette a szakszerű hagymanemesítés megindítását. A makói hagyma tulajdonságát és fajtabeli összetételét kívánta megismerni.21 A nemesítést 1922-ben 308 törzshagyma beállításával kezdte. Módszerként a szelekciót alkalmazta. Eredményeiről nemesítési naplót vezetett, amelyet Obermayer Ernő, Kossuth-díjas növénynemesítő is tanulmányozott. Nemesítési naplója elkallódott, de munkaterve és iskolai szemléltető táblái fönnmaradtak.22 Két hároméves kísérleti ciklust vezetett végig. 1937-re 12 elit törzset állított elő, amely – elgondolása szerint – kitenyésztés után a további {487} hagymanemesítés alapul szolgálhatott.23 Anyaga veszendőbe ment. Erdei Ferenc szerint: „A gazdasági iskola Schill János igazgató kezdeményezésére és irányítása mellett hibátlan gondossággal végigvezetett egyedi kiválasztást folytatott. A hagyma természetrajzának és a makói tájfajtának egészen általános ismeretében hosszas makói hagymafejeket választott ki indulásul, és tenyészcélul tűzte ki egy kerekdedebb alak előállítását, és állandó változattá való kitenyésztését.”24 Kísérletei kiterjedtek a hagyma köztes növényeire: a petrezselyemre és a tengerire, valamint a sortávolságra, növénytávolságra, trágyázásra.25
Az iskolai gyakorlókertben okszerű nemesítési kísérletek folytak a gabona, a takarmány-, az ipari-, a kereskedelmi növények mellett a konyhakertészetben, a gyümölcsészetben, a szőlőművelésben, a borgazdaságban stb. is. A konyhakertet öntözőberendezéssel látták el. Az iskola tíz magyar hold kiterjedésű gyakorlókertje kicsinynek bizonyult, ezért az igazgató mindent megtett növelésére. A város 1939-ben tíz hold földet bocsátott a rendelkezésükre és az intézettel szemközt egy holdnyit. Az oktató-nevelő munka eredményességéhez szemléltető táblákat, grafikonokat készítettek. Nem hiányoztak a tantermek faláról a gazdamondások sem, amelyek a helyes munkára figyelmeztették a növendékeket: Az eke a világ kenyéradója! Mély barázda, hosszú kalász! Aki aratás alatt alszik, az télen felébred! Jó a makói hagyma, ha termesztője magára nem hagyja!26
![]() |
Makói kiadású segédkönyv |
![]() |
Katekizmus-szerű földolgozás |
Az újabb nemesítésű bánkúti búzák kísérleti termesztésével is foglalkoztak, hogy a mi viszonyainknak megfelelő újabb búzafajták kiválasztásával is előmozdítsák a kisgazdák érdekeit. A termelési kísérletekbe tízféle újabb nemesítésű bánkúti búzát {488} állított be. Az időjárás hatásait is vizsgálták; mérésekkel bizonyították a bánkúti búza fagytűrő tulajdonságát. 1935-ben az ország különféle gazdasági iskolái a makóiak búza vetőmagját vették igénybe gyakorlati munkájuk folytatásához.27 Nagy értékű teljesítménye volt az iskolának a nemesített kora tavaszi árpa, amely 90 nap alatt beért, és így fogott ki az Alföldön oly gyakori nyár eleji aszályon. Kísérleteztek a jeruzsálemi kopasz árpával is.
Nemzedékeket tanítottak meg a gyümölcsfák szeretetére és ápolására. A faiskolában a magvetéstől a kiültetendő csemetéig a fák minden fajtáját és kezelését elsajátították. Megismerték a gyümölcsfák kártevőit és betegségeit, az ellenük való téli és nyári permetezést.
A gazdasági szakértők különös fontosságot tulajdonítottak az intézet gyapottermesztési kísérleteinek. Bíztak abban, hogy az intézetnek sikerül kitermelnie olyan minőséget, amely az itteni éghajlati viszonyok között is különösebb gondozás nélkül tenyészthető.28 Gyapotkísérletezésük széles körben ismert volt; 1937-ben országos rekordtermést értek el.
Az iskola 1934-ben 17 fajtával szójababkísérletekbe kezdett, hogy termesztését a legmegfelelőbb fajta kiválasztásával meghonosítsa.29
A leányok részére háztartási tanfolyamokat tartottak. Gyakorolták a gyümölcseltevést, a zöldségfélék konzerválását, de elsajátították a baromfitartás, tejkezelés és sertéstenyésztés fortélyait is. Szorgoskodtak a kézimunkában is. Évente kiállításon mutatták be magyar stílusú kézimunkáikat és más háziipari készítményeiket.
A szorgalmas és kitűnő előmenetelű fiúnövendékek jutalomkönyveken kívül hasznos kertészeti eszközöket: metszőollókat, oltókéseket, a leányok tejgazdasági eszközöket, vajköpülőt, tejszűrőt és más hasznos tárgyakat kaptak.
1940-ben a budapesti országos mezőgazdasági kiállításon 100 éves a makói hagymatermesztés bemutatásával az iskola országos első díjat nyert. Élethű modellen mutatták be a hagymatermesztés minden munkafázisát a hagymamag vetésétől, a dughagymán át az étkezési hagyma termesztéséig. Nem hiányzott a hagymakertész házának, szarvasmarha-istállójának modellje és a számos fénykép sem. Az Országos Magyar Meteorológiai Társaság a makói gazdasági iskolát hazánk éghajlatának megismeréséért 30 éven át lelkiismeretesen teljesített meteorológiai megfigyeléseiért 1937-ben Hegyfoky–Kabos-emlékéremmel tüntette ki.30
A város egyedülálló iskolája munkaműhelyével, tangazdáságával gyakorlati munkára nevelt. Az iskola oktatói segédtankönyveket is készítettek. A módszeresen összeállított füzetek – amelyeket Horváth Ferenc könyv- és papírkereskedő adott ki és forgalmazott –, kérdés-feleletekre bontva, katekizmusszerűen dolgozta föl a tananyagot. Az igazgató olyan igényesen, tudományos megalapozottsággal és olyan növénynemesítési kísérletekkel irányította az iskolát, hogy ebből később középiskolát is lehetett volna létrehozni. Erről évekig cikkeztek is. Olykor tanulmányozás és okulás végett a felnőtt gazdák is fölkeresték az iskola gyakorlókertjét. Az iskola küldetésszerű jelmondata: „Amit az életbe akarsz átültetni, annak magvát az iskolában vesd el.”31 {489}
A proletárdiktatúra bukása utáni első tanév az iparostanonc-iskolában 1919. szeptember 29-én kezdődött. A város még román megszállás alatt állt. Éppen ez okozta, hogy a tanítás nem kezdődhetett el a rendes időben. A szegedi utcai elemi iskola tantermeit ugyanis, ahol délutánonként a tanoncképzés folyt, a román hadvezetés lefoglalta, s csak a termek kiürítése után lehetett a tanítást megkezdeni.32 302 fiú és 34 leány, összesen 336 ipari tanuló iratkozott be, mindössze fele a háború előtti „béketanév” 625 fős létszámának. A csekély létszám miatt nem kezdődött téli tanfolyam, s a szakrajztanítást is el kellett halasztani.33
Az oktatómunka mostoha körülmények között kezdődött, mivel hiányoztak a legszükségesebb eszközök, s pótlásukról a háború okozta drágaság miatt nem lehetett gondoskodni. Emellett a mértéktelen hiányzás is akadályozta a tanítást. A tüzelőanyag hiánya miatt a tanévet 1920 januárjában idő előtt be kellett rekeszteni.34
A román megszállás alóli fölszabadulás, majd a konszolidálódó politikai és közigazgatási viszonyok az ipariskola számára is kedvezőbb helyzetet teremtettek. Ez elsősorban a folyamatos létszámemelkedésben volt érezhető: az 1921/22. tanévre 540, az 1924/25. tanévre pedig már 658 tanonc iratkozott be. Ez már meghaladta a háború előtti létszámot.35 A magas tanonclétszám lehetővé tette, hogy ismét megindítsák a szakrajzoktatást. Az 1921/22. tanévben fémipari szakrajzra 42, faiparira 35, szabóiparira 23, cipésziparira pedig 45 tanonc járt.36
A tanoncok szakma szerinti összetételében a két világháború között nem következett be lényeges változás. Az iskolába járók továbbra is a korábbi évtizedekre jellemző kisipari szakmákat tanulták, ez is jól tükrözi Makó fejletlen iparszerkezetét. A 19. század végének legdivatosabb szakmája, a csizmadia elveszítette ugyan népszerűségét, de a többség ebben az időben is szabó, asztalos, kovács, lakatos és cipész szakmát tanulta.37 Ezek az iparágak főként a helyi igényeket elégítették ki, nagyobb részük szolgáltatás jellegű volt. A tanoncok szakmaválasztása főként attól függött, milyen mesterséget űző iparoshoz lehetett őket szerződtetni. Befolyásoló tényező volt a szülők választása is, hiszen ők biztos megélhetést nyújtó szakmát igyekeztek keresni gyermekeik számára. E kettősség vezetett oda, hogy bizonyos szakmákból már a századforduló óta túlképzés folyt, míg más iparágakból hiányzott a megfelelő szakember. Lényegében ez az aránytalan szakképzés még évtizedekig a makói iparostanonc-oktatás jellemző sajátossága maradt.
A első világháború és a trianoni békeszerződés után az erkölcsileg és gazdaságilag válságban lévő országot kellett konszolidálni. Ennek egyik alappillérét jelentette az aránytalanná váló, piacát és nyersanyagát vesztő magyar ipar és kereskedelem talpra állítása. A gazdaság helyreállításának fontos eleme volt az 1922. évi új ipartörvény, amely túl azon, hogy a több tekintetben is fölülvizsgálta és kiegészítette az elavult 1884-i ipartörvényt, részlegesen a tanoncoktatást is megreformálta.38 Az ekkor hatályba {490} léptetett rendszer a második világháború végéig szinte változatlan formában jelölte ki a tanoncképzés tartalmi és szerkezeti kereteit.39
A törvény értelmében, ahol a tanoncok száma elérte a 40 főt, meg kellett szervezni a tanonciskolát, s ahol az egy iparágban foglalkoztatottak száma külön is meghaladta a 40-et, gondoskodni kellett számukra a szakirányú oktatásról.40 A jogszabály a tanonciskolák három típusát különítette el. Általános iparostanonc-iskoláknak nevezték azokat, amelyekben a csekély tanulószám miatt nem lehetett a rokonipari szakokat elkülöníteni. Ahol legalább a tanulók egy részét a rokonipari szakmák szerint szakrajzoktatásban részesíthették, ott szakoktatással kiegészített általános iparostanonc-iskolákról beszéltek. Szakirányú tanonciskoláknak pedig azokat az intézményeket minősítették, melyekben az összes tanulót legalább a II. osztálytól kezdve rokon ipari szakmacsoportokra bontva tudták oktatni.41
A tanonciskolák három osztályból álltak. Ahol az első osztályba legalább 15 olyan tanuló iratkozott be, akiknek nem volt meg a szükséges ismeretszintjük, a korábbi gyakorlatnak megfelelően megszervezték az előkészítő osztályt. Ha a III. osztályt végzettek között volt legalább 15 olyan tanuló, akiknek a tanoncszerződése még nem járt le, s emiatt továbbra is iskolakötelesek voltak, továbbképző (IV.) osztályt indítottak.42 Sem a törvény, sem a végrehajtását szabályozó VKM-rendelet43 nem rögzítette ugyanis a tanulóviszony idejét, csupán alsó és felső határát szabta meg. A tényleges iskoláztatási idő a mester és a tanonc között létrejövő szerződésben megállapítottaktól függött. Emiatt fordulhatott elő Makón is számos esetben, hogy a tanonc befejezte ugyan az iskolát, mégis látogatnia kellett az órákat, mert szerződése ezt írta elő. E növendékek ellátását szolgálta a továbbképző osztály.
Az új ipartörvény a tanoncok heti óraszámát 7-ről 9-re emelte. Ez az elméleti képzés idejét gyarapította, hiszen a gyakorlati képzés ezután is a hagyományos rend szerint, a kisiparosok műhelyeiben, a mesterműhelyekben vagy üzemekben folyt. A törvény tehát nem változtatott az elméleti és gyakorlati oktatás sokak által bírált elkülönültségén, így az iskoláknak továbbra sem volt semmi hatásuk a gyakorlati képzésre.
Az oktatás tartalma is megváltozott. Célja a tanonciskolák szakirányú fejlesztésének elősegítése volt. Az 1924-i tantervben megkövetelt tananyagban a közismereti tantárgyak (hit- és erkölcstan, magyar nyelv és üzleti levelezés, földrajz és történelem, számtan–mértan, természettan–vegytan, polgári és közgazdasági ismeretek, szabadkézi és mértani rajz), mellett erőteljesebben jelentek meg az ipari hivatásra előkészítő szaktárgyak, így az ipari könyvviteltan és költségvetéstan, a szakrajz és szerkezettan, valamint a technológia.44 Ezzel a tananyag differenciáltabbá vált ugyan, s valóban erősödött {491} a szakmai képzés, ám mivel a gyakorlati képzés nem tartozott a tanonciskolák hatáskörébe, az ott folyó oktatás jószerivel ellenőrizhetetlen volt. Emiatt gyakran előfordult, hogy az elméletben tanultak nem voltak összhangban a gyakorlati képzés során elsajátított ismeretekkel. Ennek ellenére az új rendszer a korábbi gyakorlathoz képest tagadhatatlan előrelépést jelentett, mert a képzés súlyát az elméleti ismeretekről a gyakorlat irányába tolta el. A gazdaság szerkezetéből szükségszerűen következett, hogy a tananyag nagyobbrészt az önálló üzleti tevékenységet folytató kisiparosok számára szükséges ismereteket tartalmazta.45
Az eltérő helyi igények és lehetőségek okolták meg az 1924. évi iparostanonc-iskolai tanterv keretjellegét, azaz helyi tantervek összeállításának lehetőségét. Maga a tanterv az elsajátítandó tudásanyag teljes körét felölelte, a helyi tanterveket készítő szakembereknek ebből kellett kiválasztaniuk a helyi viszonyoknak és igényeknek megfelelő tananyagot.46 A tanonciskolai tanárok számára kötelezettséget csupán az oktatandó tantárgyak körének és azok óraszámának meghatározása, valamint a tantervben rögzített műveltséganyag választhatósága jelentett, egyebekben a tanterv meglehetős tág keretet teremtett számukra a helyi igények kielégítésére.
A tanév tíz hónapig tartott. Az 1922-i ipartörvény eltörölte a vasárnapi oktatást: „tanítani csak hétköznapokon lehet, és pedig a tanítás este hat óra után nem terjedhet”.47 A törvény értelmében egy napon öt óránál többet és két óránál kevesebbet nem lehetett tartani. Ettől kezdve az iskolalátogatás időtartamát beszámították a tanoncok napi munkaidejébe.48 Ezzel számos korábbi visszaélésnek vették elejét.
Noha az új törvény és a nyomában kiadott rendeletek átfogóan megreformálták a tanoncoktatás korábbi rendszerét, a modernizációt érdemben nem tudták elősegíteni. Az oktatás hiányos föltételei: az anyagi és technikai ellátottság szűkössége, az önálló iskolaépületek és a főállásban a tanoncképzéssel foglalkozó tanárok csekély száma csökkentette a tanítás hatékonyságát. Ezt tetézte a tankönyvek, segédeszközök hiánya, a tanoncok eltérő előképzettsége és rendszeres mulasztása, a szakmailag vegyes osztályok fölállítása és még számos, iskolánként változó gond. Nem ok nélkül jelentette ki a rendszer visszásságait közelről látó dr. Tahy István, az Ipartestületek Országos Központjának titkára 1941-ben kelt s reformokat sürgető jelentésében: „Tanonciskoláink jelenlegi szervezete, tanrendje, berendezése – tisztelet a csekély számú kivételnek – nem alkalmas arra, hogy magasabb ipari kultúra alapjainak lerakását biztosítani tudja.”49
A továbbra is hányatott sorsú makói tanonciskola sem tartozott a Tahy említette csekély kivételek közé. Elsősorban a létszámában folyamatosan növekvő intézmény állandó elhelyezésének megoldatlansága, hiányos fölszerelése és az állandó tanerők hiánya okozott vissza-visszatérő gondokat. A legsúlyosabb nehézséget az önálló iskolaépület fölépítésének elhúzódása jelentette.
Megépítése már az intézmény alapításakor, majd utána számos alkalommal fölvetődött, de az érdemi intézkedések mindig a pénzhiányra hivatkozva elmaradtak.50Az {492}első világháború után jelentősen földuzzadó tanonclétszám (az 1925/26. tanévben 737)51 azonban elengedhetetlenné tette az állandó épület kijelölését. Ezzel indokolta Kucses Károly városi képviselő is 1925. július 19-i beadványát, amelyben többek között a székesfővárosi ipariskola igazgatóságának közleményéből idézett: „Az elemi iskolákban való iparostanonc-tanítás sohasem felelhet meg e célnak. Az ipariskola is nagykorúsíttassék, legyen mielőbb önálló ipariskola, önálló ipariskolai tantestülettel.”52
Beadványával, majd nyomában az iparostanonc-iskolai felügyelő bizottság javaslatával, melyben a Lonovics László (ma József Attila) utca 3. alatti Wertheimer-ház tanonciskolai célra való átalakítását szorgalmazták, a városi képviselő-testület 1925. szeptember 14-i ülésén érdemi döntést nem hozott, mert előbb tájékoztatást kért, hogy az állam hajlandó-e átvállalni az átalakítás költségeit, 600 millió koronát. Mivel a Vallás- és Közoktatási Minisztérium elutasító választ adott, az építkezés terve akkor meghiúsult.53
![]() |
Iparos tanoncotthon (ma Ipartestület) |
Fontos, ámbár mégis csak részeredményt jelentett az iparos tanoncotthon létrehozása. Ezt Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter támogatása tette lehetővé, aki állami forrást ígért iparos-továbbképző tanfolyamok szervezéséhez, továbbá bentlakásos tanoncotthon létrehozásához.54 A tanoncotthonokat azzal a céllal alapították, hogy a családjuktól elszakadt tanoncok számára lakásról, élelmezésről és felügyeletről gondoskodjanak.55 Alapításukat az 1922. évi XII. tc. is szorgalmazta. A menekültek számára létrehozott otthonok mellett azonban a húszas évek közepén létrejöttek elit tanoncotthonok is, melyeknek célja „a középosztálybeli szülőknek oly gyermekeit művelt iparosokká kiképezni, akik legalább is a középiskolát elvégezték”.56 Ilyen „mintaintézmény” volt a makói is, melynek elit jellegét jól mutatja, hogy a tanulóknak német nyelvet is {493} oktattak. Az új intézményt az eredetileg tanonciskolai célra hasznosítani akart Wertheimer-házban (József Attila u. 3.) helyezték el. Ezt állami kölcsönből 25 tanonc elhelyezésére tették alkalmassá. 57
A tanoncotthon megnyitása nem oldotta meg a több mint hétszáz tanoncot képző intézmény elhelyezését. A gondokat csak tetézte, hogy az iskolát délutánonként befogadó szegedi utcai elemi iskola vezetése fölmondta a vendégjogot, és a tanonciskolát kiköltözésre szólította föl. Az intézmény utcára kerülését a képviselő-testület megakadályozta ugyan,58 de az eset világossá tette, a megoldás nem halasztható tovább.
Biztató jelnek látszott, hogy 1926/27-ben megkezdődtek az új iskolaépület tervezésének előkészületei. Ám érdemi lépés évekig nem történt, mert a város vezetősége képtelen volt az építkezéshez államsegélyt szerezni.59 Az 1926/27. tanévben a leánytanoncokat elegendő tanterem hiányában a polgári leányiskolában helyezték el. A következő évben a református egyházközség mondta föl az iskolájukban a póttantermek használatát, így a szegedi utcai elemi iskolában már nyolc tantermet kellett tanonciskolai célra igénybe venni. De még ez sem volt elegendő, mert további tantermekre lett volna szükség ahhoz, hogy a törvényben megkívánt osztálybontást meg tudják oldani.60
A tanonciskola elhelyezésének áldatlan állapota hosszú ideg foglalkoztatta a város vezetőit. Az államsegély megszerzésére irányuló kísérleteik évről évre meghiúsultak, mire erőfeszítéseiket 1930-ban végre siker koronázta. Ekkor Makó az önálló tanonciskola fölépítésére 150 ezer pengős állami támogatást kapott, azzal a megkötéssel, hogy az építkezésnél a munkanélküliség enyhítése legyen a cél, tehát csak olyan mesterekkel lehetett szerződést kötni, akik e munkára valóban rászorulnak.61
Nikelszky Jenő polgármester a képviselő-testület 1931. január 19-i ülésén mutatta be az egyemeletes iparos- és kereskedőtanonc-iskola terveit és költségvetését. Az intézményt a néhány évvel korábban megnyitott D’Orsay (ma Posta) utcai városi telken kívánták megépíteni. A terv szerint a földszinten 3 tantermet, 2 szertárat, igazgatói szobát és mellékhelyiségeket, míg az emeleten 3 rajztermet, 2 szertárat, tanítói szobát és mellékhelyiségeket kívántak kialakítani.62 Úgy tervezték, hogy az építkezéssel és a helyiségek berendezésével 1931. október végére elkészülnek. A kivitelezést azonban a telek szükséges bővítése miatti kisajátítási eljárás, valamint az építkezés tervezettnél lassúbb üteme hátráltatta, így módosítani kellett a határidőket. Az építés végül 1932. május 20-án fejeződött be, a berendezés elkészítésének határidejét pedig, amelyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatott október 1-jén állapították meg.63 Mivel a belső berendezés időre elkészült, Szabó Imre városi főmérnök október 3-án elégedetten jelenthette a polgármesternek: „az iparos és kereskedő tanonciskola f. év. október 1-jén a tanítás céljaira átadatott. Abban az iparostanoncok és a felsőkereskedelmi iskolások tanítása megkezdődött.”64
Az új épület az eredeti tervekkel ellentétben nemcsak iparostanoncok képzését szolgálta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyanis engedélyt adott a városnak, {494} hogy itt helyezze el a négy évfolyamú Návay Lajos Felsőkereskedelmi Iskolát, majd a polgármester október 11-i kérelmére ideiglenesen engedélyezte a kereskedőtanonc-iskola elhelyezését is. Igaz, ezt azzal a kikötéssel, hogy ha az iparostanoncok létszáma emelkedik, akkor az épület tovább kereskedőtanonc-oktatás céljára nem vehető igénybe.65 A város így egy csapásra három iskola elhelyezését oldotta meg. Ám jól láthatóan mindez csak ideiglenes megoldást jelentett, hiszen hamarosan megmutatkozott a régi gond: a tanteremhiány.
![]() |
Az iparos tanonciskola tanári kara 1939-ben Ülő sor: Lélek Erzsébet, x, Nagy Erzsébet, Kelemen Ferenc, Párkányi Lászlóné, Loós Jánosné Erdős Anikó, Pataki Józsefné Mály Olga. Álló sor: Toma Ádám, Dehény Lajos, Mező Rozália, x, Loós János |
Az épület már átadásakor kicsinek bizonyult. A zsúfoltság szinte elviselhetetlenné vált, amikor az 1937/38. tanév kezdetén a felsőkereskedelmi iskola leánytagozatát is benne helyezték el.66 Nem véletlen, hogy már 1938-ban napirendre került a hat éve átadott épület bővítése. Főként a szegedi tankerületi főigazgató szorgalmazta, s újabb emelet fölhúzását, valamint tornacsarnok megépítését javasolta. A városi képviselők 1938-ban a pénztelenségre hivatkozva még elutasították ugyan a fölvetést,67 de az iskolában uralkodó áldatlan állapotok miatt 1940 áprilisában állást foglaltak az építkezés mellett. A háborús viszonyok miatt azonban ehhez állami támogatást szerezni reménytelen vállalkozásnak bizonyult.68
Az önálló épületbe költözéssel a tanoncoktatás fejlődését gátló leglényegesebb akadály elhárult ugyan, de ez korántsem jelentette valamennyi probléma automatikus megoldódását. Az épület birtokbavétele után az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a legfőbb feladat a főhivatású tanári állások megszervezése volt. Eddig olyan tanítók oktattak itt másodállásban, akik valamely elemi vagy középiskolában álltak alkalmazásban. A másodállású tanítók természetesen nem mindig voltak képesek a {495} délelőtti óráik után délután a tanonciskolában hatékony munkát kifejteni, ezért volt fontos, hogy mielőbb főállású tanonciskolai státusokat létesítsenek. Mivel a város ezeket az álláshelyeket nem tudta pénzelni, államsegélyt igényeltek. Ennek kiutalásától függően állhattak munkába az állandó tanonciskolai tanítók. Az első főállású pedagógust az 1937/38. tanév kezdetén alkalmazhatták, a másodikat 1940 márciusában.69
A negyvenes évek elején megváltozott az iskola jellege: az addigi általános irányú iparostanonc-képzést szakirányúvá alakították. Az új rend szerint az 1941/42. tanév elejétől kezdett el oktatni az intézmény. Ezzel párhuzamosan szervezték meg a harmadik főhivatású tanonciskolai álláshelyet egy női tanító számára.70 A szakirányú képzés bevezetését az intézmény körzeti tanonciskolává minősítése tette lehetővé az 1940/41. tanév elején. „Ez annyit jelent – hangsúlyozta az erről szóló VKM-rendelet –, hogy a szomszédos és Makóval vasúti összeköttetéssel bíró községekben lakó iparostanoncokat arra kívánja kötelezni, hogy a makói községi iparostanonc-iskolát látogassák.”71A rendelkezés főként Kiszombor, Apátfalva, Magyarcsanád és Földeák tanoncait (kb. 60 főt) érintette: nekik 1940. szeptember 1-jétől a makói iskolába kellett járniuk. A város a tanonciskola amúgy is nagy költségeinek enyhítésére tanonconként 25 pengő hozzájárulást követelt e községektől.72
Amikor az iskola átszervezése folyt, már tartott a második világháború. A hadiesemények egészen 1943 tavaszáig csupán közvetve érintették a várost, így az oktatásban nem volt fönnakadás. A II. magyar hadsereg doni katasztrófája azonban Makón is éreztette hatását: az ipariskola helyiségeit a Magyar Királyi 264. sz. Vörös Kereszt Hadikórház a keletről érkezett sebesültek ápolására foglalta le. A kórházban mintegy 200 sebesültet helyezetek el. Számukra 1943 nyarán az udvaron 200 személyes légoltalmi óvóhelyet építettek, amelyet – a képviselő-testület elképzelése szerint – a később fölépítendő tornacsarnok alapjának szántak. Az óvóhely 1944. április 25-re készült el. A tanonciskolának emiatt ki kellett ürítenie épületét, s a tanoncok óráit ezután Bécsy Bertalan polgármester 1943. február 5-én kelt határozata értelmében a Gróf Bethlen István Református Polgári Fiúiskola épületében tartották.73 Az iskola itteni munkájáról nem maradt fönn adatunk, de valószínű, hogy a korábbi rend szerint működött a tanév végéig, 1944 júniusáig. Változást csupán az okozott, hogy a VKM 1943. július 30-i rendelete értelmében a III. osztályos tanoncok heti egy órában polgári, közgazdasági és egészségügyi ismereteket is tanultak.
Községi polgári leányiskola (1880–1948)
Az iskola épülete 1914-től 1918-ig hadikórháznak adott helyet, ezután 1920. március 30-ig a francia és román megszálló katonák kvártélyául szolgált. Ez alatt az egyik tanterembe bezsúfolt taneszközök jelentős részét barbár kezek megsemmisítették. {496} A bútorzatot az idegen megszállók föltüzelték. A városháza nagytermében elhelyezett könyvállomány fele a Tanácsköztársaság áldozatául esett. Az iskola 16 856 leltári tárgyából 7257 db maradt meg. A Kayzer Lajos- és a Szundy Károly-alapítvány összege devalválódott.
Közben az iskola életében jelentős személyi változások mentek végbe. Horváth Illés igazgató nyugdíjba vonult, helyét Broda Béla foglalta el.
Broda Béla Makón született 1877. január 1-jén. A református elemi népiskolában, majd a makói Községi Polgári Fiúiskolában tanult. Tanári képesítést Budapesten szerzett. Előbb a békéscsabai polgári iskola tanára, majd Brádon hét évig polgári iskolai igazgató. A románok kiüldözték Erdélyből, hazamenekült. 1920-tól 1941. december 30-ig a polgári leányiskola igazgatója. Nyugdíjba vonulása után fiukhoz Bodajkra költöztek. 1961. február 1-jén halt meg.74
![]() |
Broda Béla |
Goltner Lajos és Gebéné Paulik Róza egészségi okokból szabadságon volt. Dr. Pappné Wenczell Adriennt Szegedre helyezték. Neuné Bogár Izabella és Csukásné Derecskey Erzsébet helyére az iskolaszék Réthy Izabellát és Nagy Ilonát választotta meg. Több új nevelő állt munkába: Dull Margit, Darvas Ilona, Bálintné Tóth Ilona és Strausz Mária. Az elhunyt dr. Dózsa Sámuel ügyvéd, iskolaszéki elnök örökébe 1923-ban Tarnay Ivor alispán lépett. Goltner Lajos utódául 1928-ban Urbán Gábort választották meg.
Urbán Gábor 1901. június 12-én Csanádapácán született. 1919-ben Kolozsvárott tanítói és egyházi ének-zenei, 1923-ban polgári iskolai énektanári képesítést szerzett. A makói polgári leányiskolában 1928-tól 1950-ig tanított. A Petőfi Dalkörnek öt évig volt karnagya. Versek megzenésítésével, kórusművek szerzésével foglalkozott. Írt szimfóniákat és operákat (Zóra, Erzsébet királyné) is, de bemutatásukra nem került sor. Hangzatok világa címmel zenetudományi munkát írt. Budapesten halt meg 1984. december 10-én.75
Az iskola hatévi hontalanság után 1920-ban költözött vissza hajlékába, amelyet már rég kinőtt. Hét osztálynak öt tanterem jutott. Nem volt torna-, rajz- és kézimunkaterem. Kénytelenek voltak a tanári szobát is fölszámolni, a nevelők az igazgatói irodába költöztek. A Szegedi utcai állami népiskola két tantermet bocsátott rendelkezésükre. A {497} vármegye közigazgatási bizottsága 1921. november 14-én a város kötelességévé tette az épület bővítését. A városi közgyűlés az építést 1922. április 11-én kölcsön fölvételétől tette függővé, majd levette a napirendről.
A közgyűlés három év múlva, 1925 januárjában 138 szavazattal 3 ellenében szavazta meg az épület bővítését. Az újjávarázsolt épületet 1926. január 15-én vette birtokba az iskola. Az emeletráépítéssel bővített épület kivitelezése másfélmillió koronába került; magába foglalt nyolc tantermet, négy szertárt, két öltözőt, egy-egy rajz- és tornatermet, igazgatói-, tanári-, könyvtár- és kapusszobát. Az épület bebútorozására a város 105, a minisztérium 25 millió koronát fordított.
Az 1927. évi XII. tc. saját lábra állította a polgári iskolákat. A Klebelsberg-féle törvény kifejezésre juttatta, hogy ez az iskolatípus a magyar polgári osztály nevelésében jelentős érdemeket szerzett. A rendelkezések végrehajtását a világgazdasági válság késleltette, nemcsak a várost, de a polgári leányiskolát is anyagi nehézségek elé állította.
A trianoni békediktátum 10. évfordulója alkalmából a polgári leányiskolát Zrínyi Ilonáról nevezték el. A névadó életét például állították a leányok elé: „A nemes női erények mindenikét megtaláljuk nála. Mélyen vallásos érzésű odaadó hitves, gyermekeiért rajongó és hazáját s szabadságot mindenek fölött szereti! Föláldozza vagyonát, szabadságát, majd megosztja férjével a számkivetés keserves éveit, viseli a gyermekeitől való elszakítás mártíromságát; mindezeket a nagy megpróbáltatásokat, ezeket a nagy áldozatokat a szétdarabolt, szabadságától megfosztott hazájáért viselte el.”76 Az iskola új neve A Makói Községi Zrínyi Ilona Polgári Leányiskola lett.
![]() |
Abonyi Erzsébet |
![]() |
Réthy Izabella |
Az iskola fönnállásának ötvenedik évfordulója alkalmából 1930. június 15-én a városháza közgyűlési termében díszülést tartottak. Ünnepi beszédet Tarnay Ivor alispán, iskolaszéki elnök mondott, Micsák Márton tanfölügyelő, dr. Nikelszky Jenő polgármester. A jubiláló intézet nevében Broda Béla igazgató köszönetét fejezte ki Makó város közönségének és az iskolaszéknek félévszázados áldozatkészségükért.77 {498}
Az iskola volt tanítványai körében mozgalom indult olyan egyesület fölállítására, amely egy táborba tömöríti az egykori növendékeket és mindazokat, akik az intézményt nemes hivatásában támogatják. A kezdeményezők 1930. május 30-án megtartották alakuló ülésüket. Az egyesület neve A Makói Községi Zrínyi Ilona Polgári Leányiskola Barátainak Szövetsége. Elnök Tóth Imréné; alelnökök Gerzanits Jánosné, dr. Kovács Károlyné, özv. Goltner Lajosné; ügyvezető elnök Broda Béla; titkár Kelemen Ferenc lett. A választmány negyven tagot számlált. A tagok száma néhány hét alatt meghaladta az ötszázat.
1920-tól a megújhodás szellemében az igazgató és a tantestület szükségesnek tartotta ifjúsági körök szervezését. 1920-ban kelt életre a Hungária Önképzőkör. Tanárelnöke Dull Margit, Nagy Ilona, majd Nagy Mária volt. Vasárnapi ülésein a III. és IV. osztályos tanulók vehettek részt szavalatokkal, zeneszámok előadásával és kisebb dolgozatok fölolvasásával. Nyilvános ünnepélyeket is tartottak a magyar irodalom klasszikusainak évfordulóin.
![]() |
A polgári leányiskola 4. osztálya 1940-ben 1. sor: Szabó Márta, Kucses Magdolna, Popovits Erzsébet, Lőwinger Éva, Nagy Margit; 2. sor: Balló Ilona, Bedekovits Ilona, Urbán Gábor, Nagy Ilona, Broda Béla, Nagy Erzsébet, Kelemen Ferenc, Nagy Mária, Abonyi Erzsébet, Szatmári István; 3. sor: Fürge Jolán, Pikó Ilona, Túri Irén, Szűcs Rozália, Mágori Etelka, Szabó Eszter, Rapp Judit, Unk Emília, Ludányi Margit, Szabó Mária, Simon Éva, Vadaszán Zsófia; 4. sor: Salamon Éva, Szabó Margit, Pánczél Julianna, Szikes Magdolna, Schelb Mária, Molnár Rozália, Nyers Mária, Tóth Hortenzia |
Az Ifjúsági Vöröskereszt Csoport 1923. október 18-án alakult meg Réthy Izabella tanárnő vezetésével. Az önként jelentkező III. és IV. osztályos tanulók hetenkénti munkadélutánjain a helybeli Stefánia Egyesület babakelengyéit készítették, és hét év leforgása alatt ötezernél több gyermekholmit szabtak-varrtak az egyesülettől kapott anyagból. Mikulás-napokon maguk készítette fehérneműket ajándékoztak a szegényebb gyerekeknek. Óvodások részére mesedélutánokat is rendeztek. 1929-től minden év májusának első vasárnapján, anyák napján megajándékozták szüleiket. 1924. december 14-én Albrecht királyi herceg, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület fővédnöke a vármegyeház nagytermében lezajlott ünnepségen Jártó Lujza és Gera Katalin IV. osztályos {499} tanulókat a Vöröskereszt érmével tüntette ki. 1929 májusában ezüstéremmel jutalmazták Réthy Izabella vezető tanárt. Az egyesület 1932. november 28-án alakult újjá Abonyi Erzsébet vezetésével.
A Zrínyi Ilona Sportkört 1926-ban hívták életre; elnöke Nagy Ilona tanár volt. A Zrínyi-lányok a tornaünnepélyeken gyakorlataikkal elismerést szereztek iskolájuknak.
1928-ban Nagy Erzsébet tanár vezetésével alakult meg az Ifjúsági Önsegélyző Egyesület. Segélykönyvekkel, rajz- és írószerekkel látták el a szegény tanulókat.
![]() |
Kelemen Ferenc |
Fáy István főispán feleségének kezdeményezésére kezdődött Makón a leánycserkészet szervezése. Kérésére Lindenmeyer Antónia, a Leánycserkész Szövetség elnöke lejött Makóra, és útbaigazításokkal látta el az iskolákat. Az első cserkészleányokat 1935. február 10-én avatták föl. A gimnazista leányok a Zrínyi Kata, az iparos leányok – Perényi Imréné, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége makói szervezete kezdeményezésére – Ildikó névvel hoz létre leánycsapatot. Az utóbbi kisleányokból, „tündérkékből” állt. Nagyasszonyuk Fáy Istvánné lett, az iparosoké Papp Józsefné, az ipartestület elnökének felesége. A polgári leányiskola 1935 szeptemberében hozta létre Szilágyi Erzsébetről elnevezett csapatát Pataki Magda tanítónő vezetésével. A csapat 1937 júliusában a Leánycserkész Szövetség balatonszárszói otthonában Nagy Erzsébet tanár vezetésével két hétig táborozott.78 Az 1938–39. tanévben Pusztamérgesre rándultak ki, a Fölvidékre vándorkosarat készítettek. 1940-től szünetelt a csapat működése.79
Broda Béla igazgató nyugdíjba vonulása után, 1941-ben Kelemen Ferenc lett az iskola igazgatója.
Kelemen Ferenc 1890. szeptember 27-én született Kunágotán. (Később írói álneve Kun Ágota lett.) Édesapja hat gyermeket nevelő kovácsmester. Tanulmányait a temesvári piaristáknál, a losonci állami gimnáziumban, a szegedi tanítóképzőben végezte. Budapesten, a tanárképző főiskolán törtélem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Első állomáshelye a felvidéki Nagytapolcsány. 1913. október 1-jén egyéves katonai szolgálatra vonult be, amelyet Bécsben töltött. Nagy hatással volt rá a bécsi zenei és képzőművészeti élet. A háborúban súlyosan megsebesült, tanulmányi szabadságot kapott, hogy a pesti egyetemen folytathassa tanulmányait. {500} Négy félév elvégzése után sikeres tanári alapvizsgát tett. 1920 őszén Makóra, a tanfelügyelőségre helyezték iskolán kívüli népművelési titkárnak. Közben a makói Reggeli Újságnak is munkatársa. 1923-ban került a helyi polgári leányiskolába, és csaknem két évtizedig igazgatóhelyettes volt. Az 1930-as években tagja volt a városi képviselő testületnek és a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. 1947. január elsején saját kérésére nyugdíjazták. A személyi kultusz idején meghurcolták. 1958-tól hallgatólagosan rehabilitálták, cikkei a helyi lapokban jelentek meg. 1973. február l3-án hunyt el, a makói katolikus temetőben pihen.
A polgári leányiskola kiváló igazgatói és igényes nevelői magas követelményeket szabtak maguk és növendékeik elé.
|
I. a | I. b | II. a | II. b | III. a | III. b | IV. a | VI. b | Összes |
1920–21 | 49 | 48 | 39 | 40 | 31 | 30 | 42 | – | 279 |
1921–22 | 52 | 52 | 39 | 40 | 31 | 31 | 52 | – | 297 |
1922–23 | 58 | 58 | 41 | 42 | 31 | 28 | 46 | – | 304 |
1923–24 | 59 | 49 | 46 | 49 | 29 | 37 | 48 | – | 317 |
1924–25 | 59 | 61 | 52 | 47 | 35 | 37 | 35 | 26 | 352 |
1925–26 | 43 | 47 | 59 | 60 | 48 | 45 | 36 | 34 | 372 |
1926–27 | 38 | 35 | 46 | 46 | 50 | 51 | 43 | 43 | 352 |
1927–28 | 31 | 27 | 36 | 32 | 40 | 39 | 47 | 45 | 297 |
1928–29 | 33 | 32 | 25 | 28 | 30 | 21 | 38 | 39 | 246 |
1929–30 | 40 | 41 | 31 | 33 | 30 | 26 | 41 | – | 242 |
1930–31 | 50 | 49 | 39 | 40 | 31 | 30 | 28 | 26 | 293 |
1931–32 | 49 | 52 | 45 | 47 | 36 | 34 | 26 | 29 | 318 |
1932–33 | 48 | 49 | 48 | 47 | 42 | 39 | 55 | – | 328 |
1933–34 | 47 | 46 | 47 | 41 | 44 | 41 | 33 | 30 | 329 |
1934–35 | 40 | 39 | 40 | 42 | 37 | 34 | 35 | 30 | 297 |
1935–36 | 44 | 43 | 38 | 39 | 34 | 38 | 34 | 32 | 302 |
1936–37 | 43 | 45 | 40 | 43 | 38 | 37 | 34 | 35 | 315 |
Református polgári fiúiskola (1923–1948)
A főgimnáziumot 1895-ben úgy hozták létre, hogy a város addig fönntartott, 1881-től 14 éven keresztül, eredményesen működő polgári fiúiskoláját bezárták. Annak ellenére, hogy a főgimnázium a második tanévtől államivá minősült, hivatalos helyről nem merült föl a polgári fiúiskola fönntartásának szükségessége. Így a város kereskedő, iparos és kisgazda társadalma megfelelő iskola nélkül maradt. A főgimnázium nem tölthette be maradéktalanul a polgári iskola hivatását és szerepkörét. A főgimnázium alsó négy osztályában járt ugyan mintegy ötven olyan növendék, akiknek célját inkább szolgálta volna a polgári fiúiskola.
Hozzávetőleg évente ötven makói polgári iskolai magántanuló Nagyszentmiklósra vagy Battonyára járt át vizsgázni. Az a réteg, amely sem a gimnáziumi, sem a magántanulás terhét nem vállalta, kirekesztődött a továbbtanulás lehetőségéből.
Buday Géza gimnáziumi tanár 1919-ben, a román megszállás idején kezdeményezte polgári fiúiskola létrehozását. Dr. Galamb Sándorban lelkes támogatóra talált. A Makói Földmíves Egyesület szervezésében 1919. október 1-jén a főgimnázium egyik tantermében nyílt meg a polgári fiúiskola. Ehhez az egyesület választmánya járult hozzá, de akkor gyülekezési tilalom volt a városban, döntésével hatáskörét túllépte. Végül a közgyűlés megsemmisítette a választmány határozatát. Az iskola ugyan gazda nélkül maradt, de a lelkes tanári testület, élén Buday Gézával, nem engedte szélnek a növendékeket, {501} hanem átszervezték az iskolát polgári fiúiskolai előkészítő tanfolyammá. Év végén a tanulókat mint magántanulókat a battonyai polgári iskolában vizsgáztatták le. Az előkészítő tanfolyam létszáma évről évre gyarapodott. Nyilvánvalóvá vált, hogy Makónak elvitathatatlan szükséglete a nyilvános jogú polgári fiúiskola. Négy éven át mégsem akadt olyan közület, amely az eszmét magáévá tegye és megvalósítsa.
![]() |
Buday Géza |
Szirbik Sándor református lelkész indítványára, dr. Galamb Sándor főgondnok támogatásával a presbitérium 1922. december 29-én név szerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy a törvényszabta föltételekkel és kötelezettségekkel négyosztályú református polgári iskolát állít föl. A város képviselő-testülete 1923. május 24-i közgyűlésén egyszer s mindenkori segély címen négymillió koronát szavazott meg az iskola céljára, és vállalta az intézet mindenkori fűtési költségeinek viselését, egy hivatalsegéd javadalmazását és az építéshez ötszázezer téglát. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 89/1923. sz. rendeletével engedélyezte az iskola szeptemberi megnyitását.
Az előkészítő tanfolyamnak 55 növendéke volt, így 1923. szeptember 1-jével az iskola akár négy osztállyal is megnyitható lett volna, de az egyháztanács a fönntartási költségek miatt aggodalmát fejezte ki. Ekkor Szirbik Sándor és dr. Galamb Sándor kötelezettséget vállalt, hogyha az iskola fönntartására az 1923–1924. tanévben a városi segély, a közületek, magánosok hozzájárulása és a tandíjjövedelmek elegendő alapot nem nyújtanának, a hiányt saját vagyonukból födözik. Ennyi önzetlenség láttára most a presbitérium nem gördített akadályt a négy osztállyal meginduló református polgári fiúiskola megnyitása elé.80
A Makói Állami Segélyezésű Református Gróf Bethlen István Polgári Fiúiskola 1923 szeptemberében megnyílt a református nagyiskola épületében. Az igazgatói teendők ellátásával Szirbik Sándort bízták meg. Helyettesül Buday Gézát kérték föl. A tantestület tagjai az első iskolai évben főgimnáziumi és polgári leányiskolai tanárok voltak óraadóként. {502}
A fölügyeletet az egyház részéről igazgatótanács látta el. Elnök: dr. Galamb Sándor városi főügyész, alelnök: Szirbik Sándor református lelkész, tagjai: Nagy Károly elnök lelkész, dr. Bánffy József vármegyei főügyész, B. Nagy Ferenc gazdálkodó, Buday Géza gimnáziumi tanár, az intézet helyettes igazgatója, Hegedüs Kálmán vármegyei árvaszéki elnök, H. Szabó Imre lapszerkesztő, Nagy Gyula főszolgabíró, Nagy Imre István gazdálkodó, Nagy Sándor lakatosmester, dr. Rohoska Dezső intézeti tanár, Szűcs József gazdálkodó, Zayzon Zoltán nyugalmazott pénzügyi főtanácsos. Az egyházi szakfelügyeletet dr. Papp Ferenc református tanítóképző intézeti igazgató (Debrecen) látta el. Az állami fölügyeletet dr. Micsák Márton tanfelügyelő és Kolthay Alajos polgári iskolai szakfelügyelő (Szeged) gyakorolta.
![]() |
Dr. Ravasz Dezső feleségével |
Négy év múlva, 1927-ben – a Klebelsberg Kunó képviselte művelődéspolitika keretében – elkészült a nyolc tantermes iskolai épület. Ebben volt 4 tanterem, rajz- és tornaterem, igazgatói és tanári szoba, szertár, tornaszertár; a földszinten helyezték el az elemi iskola négy osztályát, az elemi iskolai igazgatói irodát.
Klebelsberg Kunó 1927-ben megreformálta a polgári iskolákat. Az új tantárgyak közé fölvették az élet- és egészségtani ismereteket, a fiúiskolákban a közgazdasági és jogi ismereteket, valamint a kézimunkát.
Az 1929–1930. tanévben Szirbik Sándor igazgató és Buday Géza h. igazgató lemondott; az iskola vezetésével dr. Rohoska (Ravasz) Dezsőt bízták meg. Szőllősy Géza állásáról lemondott, helyét Somogyi János polgári iskolai tanár foglalta el. 1930-ban nevezték ki tanárnak Glósz (Gallyas) Ferencet és Jégh Józsefet.
Az 1932–1933. tanévben alakult meg A Református Iskolabarátok Egyesülete, amely az iskolák anyagi és erkölcsi támogatását tűzte ki célul. Elnöke dr. Diósszilágyi Sámuel kórházi főorvos, alelnökei Nagy Gyula főszolgabíró, dr. Joó Imre járási tiszti főorvos; tagjai dr. Bánffy József vármegyei tiszti főügyész, dr. Diósszilágyi József ügyvéd, Erdei Lajos városi számvevő, dr. Bánáthy Péter református lelkész, Mágori Sámuel elemi iskolai igazgató, dr. Rohoska Dezső igazgató és Glósz Ferenc tanár voltak. Ekkor választották meg óraadónak Raffai Szilárd középiskolai tanárt, hitoktatónak pedig Hajdú Gábort és Szabó Józsefet. Somogyi József helyét Danczkay Győző foglalta el; óraadó lett Cziriák Zoltán kántor. {503}
Nagy veszteség érte az iskolát Jégh József (1899–1936) rajztanár halálával. Tóti községben született. A református tanítóképzőt Debrecenben végezte. A Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Mint továbbképzős hallgató Rudnay Gyula tanársegéde volt. Komoly, sőt komor egyéniségnek tartották. Hallgató korában festményeivel hivatalos elismerést aratott, fiatal művészekkel sikeresen mutatkozott be. Azt tartotta, nincs, aki az ő művészetét kellőképpen értékelné vagy aki műveit megfizethetné. Ezután képeit elzárta, csak magának festett, alkotásait csak legjobb barátainak mutatta meg. Gőgös lett, és még jobban magába zárkózott. Képei egyéniségét tükrözték. Vihar előtti, komor tájképeket festett, és sötét erdőrészleteket, amelyeken alig van egy kis világos felhő; arcképeket, melyeken elesett, szomorú sorsú, megviselt és fáradt sorsok elevenednek föl elkomorító erővel. Tanári munkája annyira igénybe vette, hogy két év elteltével letette az ecsetet. Agydaganat okozta halálát.81
Danczkay Győző 1936-ban a nagykőrösi református tanítóképzőben helyezkedett el. Helyét Görbe Imre (1909–1991) mennyiségtan–fizika szakos középiskolai tanár vette át. A rajz–kézimunka szakos tanszéket dr. Sárközi Zoltán középiskolai rajz szakos tanárral, két év múltán Molnár Zoltán ipariskolai rajzoktatóval töltötték be. Az egészségtant Batka István iskolaorvos tanította.
![]() |
Dr. Erdei János |
Erdély és Bácska visszacsatolásával gondoskodni kellett az ottani tanügyi szükségletek kielégítéséről. Érzékenyen érintette a makói iskolát, hogy 12 évi igazgatói tevékenység után dr. Ravasz Dezsőt a nagyszalontai állami gimnáziumhoz nevezték ki. Határozott és erős egyéniségű nevelő volt. Szaktudásának elismerését jelentette, hogy az Egyetemes Konvent Tanügyi Bizottsága őt bízta meg a hazai református polgári iskolák rendtartásának elkészítésével. Vele távozott felesége, Matolcsy Margit, a Rádió kedvelt népdalénekesnője. Raffai Szilárdot a beregszászi állami gimnáziumhoz, Molnár Zoltánt a fővárosi polgári iskolához nevezték ki. Az igazgatói ügyvitelt dr. Erdei János látta el. A nevelői hiányt fokozta, hogy Erdei Jánost, Görbe Imrét és Gallyas (Glósz) Ferencet katonai szolgálatra hívták be. Óraadói megbízással tudták a tanítást ellátni. Alkalmazták Raffai Szilárdné és dr. Nagy Kálmánné, Sebestyén Vilmosné középiskolai {504} tanárnőket, Loós János iparművészt, Bábonyi Tóth István gimnáziumi tanárt, Mágori Sándor és Takács István segédlelkészeket, valamint Veress László tanítót.
1941 augusztusában Görbe Imrét a zombori állami gimnáziumba nevezték ki. A megüresedett helyekre Varga Ernőt, Varga Ernőné Sípos Ilonát és Szabó Jolánt választották meg. Egy év múltán Szabó Jolán helyét Karakas Lajos foglalta el.
![]() |
Gallyas Ferenc |
Gallyas Ferenc 1942. november 3-án távozott el Makóról, haditudósító lett. 1943. január 13-i halálhírére gyászolt az iskola és a város egyaránt. A főtéri hősi emlékműre – mint elesett katonának – a nevét föl is vésték. Hét hónap múlva a 74. sz. hadifogoly táborból életjelet adott magáról. Szabadulása után könyvet írt Hősi halálom után címmel.
Dr. Erdei János hadba vonulása után az igazgatói teendőket helyettesként Varga Ernő látta el. A tantestület óraadókkal egészült ki. Ekkor alkalmazták Domján Gyula református elemi iskolai igazgatót, Vida István és Vékony István református tanítót, Tompa Károly gazdasági szaktanítót, Boleman Dénes építő iparművészt, dr. Rakó István tanügyi fogalmazót.
Az iskolában különféle ifjúsági egyesületek működtek. A Gróf Bethlen Gábor Önképzőkör tanárelnöke dr. Erdei János volt, a háborús években Varga Ernő. Üléseiken szavalatok, fölolvasások, eredeti költemények, ének- és zeneszámok hangzottak el.
A 292. számú Turul cserkészcsapat 1924-ben alakult meg, első parancsnoka Raffay Endre református elemi iskolai igazgató volt. A csapatzászlót 1925. június 7-én dr. Győrffy István szegedi egyetemi tanár avatta föl. A parancsnok 1926-tól dr. Rohoska (Ravasz) Dezső, 1929-től H. Kovács Mihály, 1930-tól Glósz (Gallyas) Ferenc lett. Az első időszakban a közeli Csanádon, Püspöklelén (a mai Maroslelén), Gyulán, Szegeden táboroztak. Mihelyt sátrakat tudtak szerezni, nyári nagytáborokat is szerveztek. 1933-ban csapatuk képviseltette magát a gödöllői világjamboree-n is. A Magyar Cserkészszövetség 1936 februárjában engedélyezte a csapat számára az ötvenfős leventekeretet. 1938-ban a református elemi iskolai kiscserkészcsapat és a polgári iskola csapata a {505} Makói Református Egyház 292. sz. Lehel cserkészcsapata néven egyesült. Létszámuk a korábbi 20–30 főről 120-ra növekedett. A második világháború éveiben a tanárok katonai szolgálata miatt a református cserkészélet megtorpant, sőt meg is szűnt.82
A dalkör tagjai heti két órában az ünnepélyeken előadott énekszámokat tanulták. A gyorsírókör munkájában a III. és IV. osztályos növendékek vehettek részt.
![]() |
A református fiúpolgári 4. osztálya 1941–1942-ben |
1. sor: Höss Zoltán, Nagy Imre, Varga Bálint, Mágori Sándor, dr. Erdei János, Gallyas Ferenc, Nadobán László, Szalai Sándor, Borbás Sándor; 2. sor: Szilágyi János, Forrai István, Király Sándor, Palocska Sándor, Szűcs Dániel, Halasi Imre, Ács Zoltán, Szabó János, Börcsök Sándor, H. Kovács István, Váradi Imre, Kiss István, Jenei Imre, Dobsa Mihály; 3. sor: Benák Sándor, Patkós László, Váradi József, Szabó Péter, Vigh Lajos, Sípos Imre, Diós Sándor, Szilágyi Sándor, Szalai István, Fazekas Imre, V. Tóth Béla;
A Szikszai Bibliakör 1929-ben alakult meg. Önkéntes jelentkezés alapján 60–70 tanuló részvételével működött. Két csoportba osztva hetente tartották összejöveteleiket a segédlelkész vagy a hitoktató irányításával. Az első csoportban a bibliai jellemképzés, a másodikba a református öntudat elmélyítése volt a cél.
A református Bethlen internátus 1927 szeptemberében nyílt meg, hogy benne elhelyezést nyerjenek azok a bármely vallású reálgimnáziumi, felsőkereskedelmi iskolai, polgári fiúiskolai és elemi iskolai növendékek, kiknek szülei vidéken élnek. A 36–40 tanuló fölügyeletét a középiskolai tanárok vállalták. Ötévi eredményes működés után a világgazdasági válság okozta nehézségek miatt további fönntartásáról a református egyház nem tudott gondoskodni. {506}
A református polgári fiúiskola létszámának alakulása83
Osztályozott nyilvános | Osztályozott magántanulók | |||||||||||
|
I. | II. | III. | IV. | Össz. | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | Össz. |
1923–24 | 22 | 15 | 16 | 14 | 67 | 12 | 6 | 8 | 2 | – | – | 28 |
1924–25 | 46 | 31 | 12 | 23 | 112 | 22 | 17 | 23 | 14 | – | – | 76 |
1925–26 | 49 | 43 | 33 | 14 | 139 | 51 | 54 | 35 | 41 | 17 | 15 | 213 |
1926–27 | 35 | 53 | 36 | 28 | 152 | 17 | 42 | 32 | 60 | 11 | 52 | 214 |
1927–28 | 28 | 39 | 50 | 38 | 155 | 17 | 31 | 39 | 49 | – | 4 | 140 |
1928–29 | 30 | 25 | 34 | 43 | 132 | 17 | 29 | 48 | 48 | – | – | 142 |
1929–30 | 20 | 23 | 23 | 36 | 102 | 3 | 5 | 8 | 6 | – | – | 22 |
1930–31 | 28 | 24 | 20 | 29 | 101 | 6 | – | 1 | 6 | – | – | 13 |
1931–32 | 38 | 32 | 19 | 16 | 105 | 3 | 3 | – | 5 | – | – | 11 |
1932–33 | 42 | 39 | 25 | 17 | 123 | – | – | 1 | 1 | – | – | 2 |
1933–34 | 35 | 42 | 33 | 20 | 130 | – | – | 1 | 1 | – | – | 2 |
1934–35 | 40 | 35 | 34 | 34 | 143 | 3 | 3 | 2 | 1 | – | – | 9 |
1935–36 | 38 | 36 | 32 | 33 | 139 | 1 | 4 | 4 | 5 | – | – | 14 |
1936–37 | 41 | 39 | 33 | 32 | 145 | 1 | – | 2 | 2 | – | – | 5 |
1937–38 | 38 | 40 | 32 | 32 | 142 | – | – | 3 | 2 | – | – | 5 |
1938–39 | 33 | 43 | 36 | 30 | 142 | – | – | – | 1 | – | – | 1 |
1939–40 | 39 | 34 | 37 | 34 | 144 | 4 | 3 | 2 | 8 | – | – | 17 |
1940–41 | 30 | 39 | 33 | 36 | 138 | 7 | 9 | 6 | 4 | – | – | 26 |
1941–42 | 40 | 39 | 39 | 31 | 149 | 8 | 6 | 11 | 13 | – | – | 38 |
1942–43 | 43 | 45 | 33 | 33 | 154 | 6 | 7 | 8 | 8 | – | – | 29 |
1943–44 | 53 | 39 | 50 | 28 | 170 | 5 | 4 | 13 | 12 | – | – | 34 |
A református polgári fiúiskola a jó hírű középfokú intézetek közé tartozott, az ott folyó munka méltó volt a nagy múltú makói protestáns hagyományokhoz.
Római katolikus polgári fiúiskola
A római katolikus egyházközség tapasztalta, hogy az elemi iskolából kikerülő, gyakorlati pályára készülő fiúk, akik nem kívánnak tudományos pályára menni, nagy érdeklődést mutatnak az általános műveltséget adó polgári iskola iránt. Az 1923-ban megnyílt református polgári iskola növendékeinek fele római katolikus volt. Ez a fölismerés egybeesett minden idők legnagyobb iskolaépítő kultuszminiszterének, Klebelsberg Kunónak iskolaépítő művelődéspolitikájával.
A katolikus polgári iskolát rendkívüli buzgalommal és hozzáértéssel dr. Takáts Lajos reálgimnáziumi tanár szervezte. Első osztálya 31 tanulóval a régi katolikus elemi iskola épületében 1927 szeptemberében kezdte meg működését. Padokat és rajztermi fölszereléseket a reálgimnáziumtól kaptak kölcsön. Szertáruk nem volt, a szemléltető eszközöket saját erőből igyekeztek előteremteni. Az igazgatást dr. Takáts Lajos vállalta.
Dr. Takáts Lajos 1879. január 27-én született Apátfalván szegényparaszti családból. Makón, Szegeden és Egerben járt gimnáziumba. 1907-ben a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán magyar, latin, görög, történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Gyakorlótanárként 1906 őszén a szamosújvári, helyettes tanárként 1911-től a jászberényi főgimnáziumban tanított. Az első világháborúban végig katona volt. 1918-ban került a makói főgimnáziumba. Fiatalon verselgetett, költeményei a Magyar Szemlében, a Magyar Géniuszban, a marosvásárhelyi Egyetértésben és a makói lapokban láttak napvilágot. 1900-ban Makón Rózsabokor címmel verseskötete jelent meg. 1909-ben a Magyar Nyelvőrben Az igeragozás a csanád-apátfalvi nyelvjárásban címmel tanulmánya jelent meg. 1926-ban könyvet írt Az apátfalvi nyelvjárásról. Több nyelvészeti tanulmánya {507} a Népünk és Nyelvünkben látott napvilágot. 1931-ben a Csanádvármegyei Könyvtár sorozatban jelent meg Csanád vezér című tanulmánya. A makói Honvéd városrészben napközi otthont létesített. 1931-től 1939-ig a Klauzál Gábor szegedi gimnáziumban tanított. 1955-ben hunyt el, az apátfalvi temetőben nyugszik.84
A megnyitás alkalmából dr. Glattfelder Gyula megyés püspök üdvözlő iratában hangsúlyozta: „Az új intézet a nemzet művelődésének épp úgy, mint a hithű szellem ápolásának legyen valóságos szentélye, mellyel egyház és haza nemcsak egy iskolai számtöbbletet nyerjen, hanem a lelki művelődés komoly eszközével mindenki szemében számottevő kultúrértékkel gyarapodjék.”85 A tanítást önzetlenül, jóformán ellenszolgáltatás nélkül dr. Erdélyi Pál, Gedeon László, Hoffmann János és Zékány Gyula reálgimnáziumi tanárok és Zsilkó József elemi iskolai tanító végezte. {518} A hősi korszak hitoktatója Simon Zoltán, Haverda (Havadi) Ferenc és Szijjas János volt.
![]() |
A katolikus polgári fiúiskola tanárai 1927–1937-ben |
1. sor: Gedeon László, Simon Zoltán, dr. Erdélyi Pál, dr. Takáts Lajos, Zékány Gyula, Kiss László, Virgil Hubai János; 2. sor: dr. Szalkai Zoltán, Haverda (Havadi) Ferenc, Laudai Sándor, Tibor István, Szíjjas János, Szatmáry István, Vajda Etel; 3. sor: Szita József, dr. Szabó Ödön, Kubinyi Zoltán, Dehény Lajos, Merksz Elemér; 4. sor: Vályi József, Tatay József, Héber János, Fülöp Béla, Kincses Ferenc, dr. Somogyi Lajos, Sziklós Gábor.
Bezdán József apátplébános kezdeményezésére 1927 nyarán új katolikus elemi és polgári fiúiskola építését határozták el. A régi iskolának templom felöli szárnyát lebontották, és Kövecs Antal (1870–1940) építési vállalkozó tervezésében, kivitelezésében tíz hónap alatt elkészült a manzárdtetős középső rész és az iskola jobb szárnya. Bár az államépítészeti hivatal a meglévő, 1811-ben létesített földszintes épületet 1928. december 15-én életveszélyesnek nyilvánította, a világgazdasági válság miatt az építkezés {508} egyelőre nem folytatódhatott. A tanfelügyelőség a régi iskola rendbehozatalát rendelte el, az egyháztanácsi szemle a tantermek aládúcolása mellett döntött.86
1930-ban lett az iskolának Dehény Lajos, Kubinyi Zoltán, Lauday Sándor és dr. Szabó Ödön megválasztásával önálló tantestülete. Lelkészei Szita József, Merksz Elemér, Kenderella József voltak. 1930–1931-ben megnyílt a negyedik osztály. Dr. Takáts Lajos Szegedre helyezésével, 1931-ben a fiatal és agilis Tibor István került az intézet élére. A tanulólétszám növekedésével az osztályok elhelyezése egyre nagyobb nehézségekbe ütközött.
Az 1931-ben Makóra helyezett dr. Csepregi Imre apátplébános első föladatának a félbe maradt építkezés folytatását tekintette. Ehhez Hóman Bálint kultuszminiszter államsegélyt folyósított. Az építés második üteme is Kövecs Antal tervei szerint valósult meg, de az építőmesterrel áldatlan per keletkezett. Az építkezés befejezésére az 1933. április 7-i nyilvános versenytárgyaláson a Makói Kőművesmesterek Alkalmi Csoportja (Csala Ferenc, Keserű István, Hévízi Imre, Varga István, Szabó István és Siket István makói, valamint Kiss István szegedi kőművesmester), az asztalos, lakatos, mázoló és üvegező munkák elvégzésére Zombori Lajos asztalosmester mint legelőnyösebb ajánlattevők kaptak szerződést. A kőművesmunkák 45 456 pengő 23 fillért, a szakipariak 5883 pengő 25 fillért tettek ki.
![]() |
Kubinyi Zoltán |
A díszes neobarokk épületet Glattfelder Gyula megyés püspök fényes ünnepség keretében 1933. október 29-én szentelte föl. Az egyik megszentelt keresztet e szavakkal helyezte el a tornaterem falára: „Az iskolát nemcsak kőből és habarcsból kell építeni, hanem lélekből. Az egyház azt akarja, hogy a templom szelleme legyen jelen az iskolában. Ne úgy tekintsék a szülők ezt az iskolát, mint egy nagy rideg palotát, ahová naponta 4–5 órára elküldik gyermekeiket, hanem tekintsék olyan intézménynek, amely a családdal, a szülőkkel karöltve fáradozik a gyermekek lelkének jövendő boldogságának {509} kiépítésén.” A fölszentelt falak között a munka azzal a jelszóval indult, amelyet a főpásztor is hangoztatott: „A templomban és az iskolában egyformán Isten országának építése folyik.”87
Az impozáns épület az anyagi gond egyik részét oldotta meg, 1934 tavaszán a dologi államsegély összegét 1620 pengőről 900 pengőre csökkentették.88 Az iskola a várostól semmi támogatást nem élvezett. A tanári fizetés kiegészítését szolgáló 35%-os államsegélyt pontosan folyósították, az illetmény többi részét az egyházközség födözte.
Az új épület jobb szárnyát az elemi, az Iskola utca felőlit a polgári iskola használta. Ez utóbbi a legszükségesebb helyiségeket foglalta magában: 4 tantermet, tornatermet, közös szertárt, igazgatói irodát, tanári szobát.
1934 februárjától Tibor István igazgató a győri, Lauday Sándor a jászberényi tanítóképző intézetben folytatta tanári működését. A tanév végén dr. Szalkay Zoltán távozása is súlyos veszteséget jelentett. Az iskola igazgatására Kubinyi Zoltán kapott megbízást.
Kubinyi István Zoltán 1907. április 29-én Debrecenben született tisztviselőcsaládból. A tanítóképzőt Nyíregyházán, a főiskola matematika–fizika–kémia szakát Budapesten és Szegeden végezte. 1930. szeptember 1-től tanított a makói katolikus fiúpolgáriban. 1934. április 1-től igazgatói megbízást kapott. Az iskolák államosításakor megszűnt a polgári iskola, de még egy évig, 1949. augusztus 31-ig a Szent István téri általános iskola igazgatója volt. A következő két tanévben a Kálvin téri iskolában (a korábbi református polgáriban) igazgatói, továbbá 1950-ig fizikából megyei szakfelügyelői megbízást kapott. Az 1951–52. tanévben a makói gimnáziumban tanított. 1952-től a szegedi tanárképző főiskola gyakorlóiskolájában szakvezető tanárként működött. Hatgyermekes családjával ez év decemberében költözött át Szegedre. 1955-ben a pesti egyetemen matematikából középiskolai tanári diplomát szerzett. 1956-ban Kiváló tanár kitüntetésben részesült. Közben szakmetodikusként adjunktus lett a főiskola fizikai tanszékén. 1967-ben nyugdíjazták, 1969. október 7-én szívroham következtében halt meg.89
![]() |
Dr. Szabó Ödön |
A tantestületben nagy volt a fluktuáció. 1934 nyarán, mielőtt első állását Salamon János elfoglalhatta volna, katonai gyakorlat közben mindkét szemét elvesztette. Az idehelyezett Vályi Józsefet egy hónap múltán a helyi reálgimnáziumba osztották be. A tantestület tagjai közül Dehény Lajos és Tatay Jenő sokat betegeskedett. A helyettesítést ellátó Kincses Ferenc 1937-ben elhagyta az iskolát. Ekkor állandó helyettesnek Tömösi {510} Emit alkalmazták. A tanév végén eltávozott a négy éve itt tanító Siklós Gábor és Tömösi Emilt.
Az 1939–1940. tanévben katonai szolgálatra behívták dr. Szabó Ödönt, Siklós Gábort, Dehény Lajost és Héber Jánost. Ebben a tanévben megvált az iskolától a tizenegy éve itt tanító Dehény Lajos rajztanár. A gyakori tanárváltozás azzal is összefüggött, hogy a nevelők közül többen okleveles középiskolai tanárok, azaz egyetemi végzettségűek voltak. A gazdasági világválság idején csak átmenetileg vállaltak polgári iskolai állást, ám mihelyt lehetett, képesítésüknek megfelelően középiskolába pályáztak.
Több mint egy évtizedig működött a makói polgári iskolában Szabó Ödön. A cserkészek Dönci bácsiját egykori tanítványai ma is tisztelettel emlegetik. A kiváló nevelő 1909. május 11-én született Pesterzsébeten. A szegedi tanárképző főiskolán 1930-ban szerzett földrajz, természetrajz, vegytan szakon diplomát. Első állomáshelye a makói katolikus polgári volt. Mivel a tanügyigazgatásban kívánt dolgozni, 1936-ban Szegeden jog- és államtudományi oklevelet szerzett. A minisztérium 1941-ben tanügyi fogalmazóként Szatmárnémetibe a tankerületi főigazgatósághoz helyezte. Innen a Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóságra, 1950-től a Pest-megyei Tanács Oktatási Osztályára került. 42 évi szolgálat után, 1972-ben saját kérésére vonult nyugdíjba. Ma is Budapesten él.
A katolikus polgári fiúiskola fontosnak tartotta a szomszédos falvak fiataljainak beiskolázását is. A Szeged–Csanádi Vasút igazgatósága megértő jóindulatából diákvonatot indított Ferencszállás, Kiszombor, Apátfalva, Csanádpalota és Földeák községekből. Az 1940–41. tanévben a 208 osztályozott nyilvános tanulóból 89 (43%) volt bejáró. Ehhez jött még ebben a tanévben a Szent Gellért Konviktusban lakó 9 diák.
Az 1930-as évek közepétől egy-egy osztály létszáma meghaladta az ötven, sőt a hatvan főt, 1943-ban már előfordult a 74-es létszám is. A nehézségeket az igazgató is jól látta: „Sajnos, hogy a népes osztályokat tanterem hiánya miatt nem tudtuk párhuzamosítani. A nagy létszámú osztályokban nagyon nehéz volt eredményes munkát végezni. Nehezítette a helyzetet az utóbbi években fellépett tanárhiány is. A megüresedett állásokat nehezen tudtuk csak betölteni. A tanári testület azonban nem törődve a nehézségekkel s a munkatöbblettel, híven teljesítette mindig hivatásbeli kötelességét.”90
A nagyarányú fluktuáció továbbra is jellemző maradt. A második világháború alatt új nevelők kerültek ide: Bugyi Gyula, Kiss János, Legeza Pál Dénes, Loós János, Orbán Ottó, Vida Zoltán.
Kubinyi Zoltán igazgató nagy lelkiismeretességgel és rátermettséggel irányította az iskola oktató-nevelő munkáját. Központi szerepet kapott a valláserkölcsi nevelés, a nemzeti öntudat ápolása, fejlesztése és a szociális nevelés. A tanulók vasár- és ünnepnap szentmisét hallgattak; év elején, karácsonykor, húsvétkor és tanév végén gyóntak, áldoztak. Húsvét előtt két napos lelkigyakorlaton vettek részt. A Szívgárda is eredményesen működött az iskolában.
A hazafias nevelés szellemében a Felvidék visszacsatolása alkalmából 1939. április 23-án emléktáblát helyeztek el az iskola lépcsőházában. Tervét Dehény Lajos készítette. Az ipolysági, lévai, füleki, ungvári, munkácsi, kassai, alsó-vereckei, érsekújvári, rimaszombati, rozsnyói, losonci, komáromi, beregszászi, uzsoki iskoláktól kapott porszemeket, hogy hirdesse a magyar együvé tartozást, az emlékmű márványtömbjében helyezték el.
Tartalmas munka folyt az ifjúsági egyesületekben. A Szent Imre Önképzőkör Lauday Sándor, Siklós Gábor, Tatay Jenő tanárelnök vezetésével működött. Benne nemcsak szavalattal, dolgozattal, színdarabbal vettek részt, de énekszámmal és Dehény {511} Lajos rajztanár szorgalmazására festményekkel is. Az iskola növendékei, de maguk a tanárok is rendszeresen fölléptek a katolikus körben.
A katolikus polgári fiúiskolában a cserkészet a 92. sz. Csanád-csapat védőszárnya alatt 1928-ban bontakozott ki. Az iskola önálló csapata 596. sz. Szent István király cserkészcsapat néven Dehény Lajos irányításával 1931-ben alakult. A cserkészélet dr. Szabó Ödön csapatparancsnok vezetésével 1934-től lendült föl. Az iskolai csapat cserkész, kiscserkész és leventecserkész rajra tagozódott. A próbákra a téli hónapokban elméleti oktatással készültek, tavasztól a gyakorlati ismereteket a szabadban sajátították el. Az 1936. május 25-i cserkésznapon 23, egy év múlva 18 újoncot avattak cserkésszé. 1937-ben városi szintű céllövőversenyen kimagasló eredményt értek el. A 16 éven aluli korcsoportban csapatversenyben az első két, egyéniben az első három helyezést nyerték meg.91 Nyári nagytábort szerveztek többek között a Bükkben, Szilvásváradon vagy a közeli Püspöklelén (a mai Maroslelén) is. 1941-ben Délvidéken kerékpáros portyán vettek részt. A csapat főleg karácsonykor karitatív munkát végzett, máskor színi előadásokat tartottak. Dr. Szabó Ödön áthelyezésével (1941) elsorvadt a polgári iskolai cserkészélet. Átmenetileg Kiss Ferenc segédlelkész, majd Kubinyi Zoltán igazgató vette át a csapatvezetést, 1943 tavaszától a Csanád-cserkészcsapat parancsnoksága alá kerültek.92
![]() |
Csoportkép 1938-ból Tanárok: Dehény Lajos, Szabó Ödön, Tatay József, Kubinyi Zoltán, Szita József, Héber János, Tömösi Emil |
Az ifjúsági énekkar Héber János kántortanító vezetésével 1933-tól szép sikerrel működött iskolai ünnepélyeken, ünnepi miséken, egyházzenei hangversenyeken. Teljesítményeikkel szegedi és fővárosi szakértők elismerését is kivívták.
A Szent László Sportkör Dehény Lajos vezetésével 1938. február 21-én alakult meg. A tagok száma már az első esztendőben megközelítette a százat. A MAK-sportegyesület a Maros-parti pályát játékdélutánok tartására a sportkör rendelkezésére bocsátotta. Itt tartották a tornavizsgákat és az atlétikai versenyeket. A sportkör vezetését 1939-ben dr. Szabó Ödön vette át. Ekkor a 159 köri tag három korosztályban és három szakosztályban (atlétikai, torna és labdajáték) végezte gyakorlatait. 1940-től Vida Zoltán személyében testneveléstanára lett az iskolának, a sportkör vezetését is ő vette át. {512}
A katolikus polgári fiúiskola minden tevékenységével mindig hű maradt a nagy névadó, Klebelsberg Kunó szelleméhez.
A római katolikus polgári fiúiskola létszámának alakulása93
R e n d e s t a n u l ó k | M a g á n t a n u l ó k | |||||||||
|
I. | II. | III. | IV. | Össz. | I. | II. | III. | IV. | Össz. |
1927–28 | 29 | – | – | – | 29 | 6 | 6 | 5 | 6 | 23 |
1928–29 | 27 | 22 | – | – | 49 | 5 | 3 | 4 | 5 | 17 |
1929–30 | 29 | 27 | 26 | – | 82 | 2 | 5 | 5 | 10 | 22 |
1930–31 | 49 | 29 | 27 | 27 | 132 | 4 | 6 | 11 | 11 | 32 |
1931–32 | 38 | 51 | 25 | 26 | 140 | 4 | 6 | 8 | 9 | 27 |
1932–33 | 38 | 38 | 47 | 24 | 147 | 1 | 2 | 5 | 9 | 17 |
1933–34 | 41 | 37 | 30 | 40 | 148 | 2 | 1 | 3 | 10 | 16 |
1934–35 | 38 | 45 | 34 | 31 | 148 | – | 1 | 5 | 3 | 9 |
1935–36 | 42 | 41 | 41 | 32 | 156 | 4 | 6 | 3 | 3 | 16 |
1936–37 | 55 | 49 | 38 | 39 | 181 | 2 | 2 | 4 | 5 | 13 |
1937–38 | 65 | 56 | 48 | 37 | 206 | 3 | 3 | 1 | 4 | 11 |
1938–39 | 46 | 61 | 50 | 44 | 201 | 5 | 5 | 5 | 6 | 21 |
1939–40 | 39 | 45 | 60 | 45 | 189 | 11 | 8 | 6 | 8 | 33 |
1940–41 | 60 | 46 | 47 | 55 | 208 | 15 | 16 | 9 | 12 | 52 |
1941–42 | 65 | 61 | 42 | 41 | 209 | 20 | 26 | 31 | 35 | 112 |
1942–43 | 59 | 67 | 61 | 35 | 222 | 25 | 30 | 28 | 25 | 108 |
1943–44 | 74 | 59 | 60 | 61 | 254 | 12 | 11 | 33 | 19 | 75 |
Felsőkereskedelmi iskola
A Makói Kereskedők Egylete, főként az egylet elnöke, Iritz Nándor kereskedelmi tanácsos érdeme a Makói Návay Lajos Fiú Felsőkereskedelmi Iskola megalapítása. A kezdeti nehézségek leküzdésére a város kereskedői és pénzintézetei háromévi segélyt ajánlottak föl. Az új iskolát a megye közönsége és a város képviselő-testülete szintén segéllyel támogatta.94
1923. szeptember 1-jén a reálgimnázium épületében nyílt meg az intézet első osztálya. Az iskola ügyeit a Makói Kereskedők Egyletéből választott Vezérlő Bizottság intézte Tarnay Ivor alispán elnökletével. Első igazgatója a trianoni békediktátum után elüldözött aradi női felsőkereskedelmi iskola vezetője, Kepes Ármin (1875–1924)95 lett. A reálgimnázium tanárai óraadóként tanítottak. Mivel az iskola fönntartási költségei meghaladták a Kereskedők Egyletének erejét, az intézményt 1926. július 1-jén átadták Makó városának.96 A fönntartási költségekhez a kultuszkormány havi 260 pengő államsegéllyel járult hozzá. Ekkor a Vezérlő Bizottság szerepkörét a városi képviselő-testület által három évre választott Felsőkereskedelmi Iskolai Igazgatótanács látta el, az elnöki {513} tisztet szintén Tarnay Ivor alispán töltötte be. A szívszélhűdésben 1924. november 19-én elhunyt Kepes Ármin utóda dr. Barna János lett.97
Dr. Barna János 1880. november 15-én Budapesten született. Középiskoláit Szegeden, Nagyszebenben és Szarvason végezte. Budapesten magyar–történelem szakos középiskolai, később felsőkereskedelmi iskolai tanári oklevelet szerzett. 1906-ban a szatmári katolikus főgimnáziumba nevezték ki, 1912-től a szatmári felsőkereskedelmi iskolába helyezték át. Fiatal korában sokat tartózkodott Makón, édesanyja ugyanis Meskó Sándor alispán húga volt. 1924-től 1929-ig a makói Návay Lajos Felsőkereskedelmi Fiú Iskola igazgatója. 1929-től a budapesti gyakorló felsőkereskedelmi iskola tanára. 1934. november 15-én hunyt el. Makói temetőben pihen. Makón főleg színháztörténeti kutatásokat végzett. Szerkesztette az 1929-ben megjelent városi monográfiát. Társszerkesztője volt a Csanádvármegyei Könyvtárnak.
Az új igazgatónak egyik fő törekvése az iskola állandó tantestületének kialakítása volt. Diószeghy András 1924-től, Benjamin Gyula, Lélek Péter és Schwartz Antal 1925-től, Merksz Rezső 1929-től került a makói felsőkereskedelmi iskolába.
Dr. Diószeghy András (1886–1966) Désen született, Kolozsvárt szerezte történelem–földrajz szakos középiskolai tanári oklevelét, professzora volt Márki Sándor és Szádeczky Lajos. Tanári pályáját a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban kezdte. Történeti és irodalmi tárgyú cikkei az Alsó-Fehérmegye 1909–1910. évfolyamában jelentek meg. Munkatársa volt a Diáklexikonnak. Önállóan megjelent munkája Magyarországon átvezető kereskedelmi útvonalak az Árpádok korában, doktori értekezését Rotaresti Dobsa Lajosról írta. Az első világháborúban katona volt, majd orosz fogságba esett. Hazavergődése után az aradi felsőkereskedelmi iskolában tanított, onnan menekült Makóra. A kiváló igazgatót Kelemen Ferenc, a kortárs-helytörténész érzékletesen jellemezte: „Ha az elhunyt Diószeghy András emléket idézem, mindig egy tömör betonoszlopra kell gondolnom, mely nagy teher viselésére képes és hivatott. Szervezésében céltudatos, munkában fáradhatatlan, szakmájában kiváló, eljárásaiban következetes: vezetésre termett férfiú volt.”98
![]() |
Az osztályfőnök és az igazgató 1926–27-ben |
A felsőkereskedelmi iskola elhelyezése 1932. október 1-jén véglegesen megoldódott. A város által a D’Orsay (a mai Posta) utcában fölépített iparostanonc-iskola épületében igénybe vettek négy tantermet, igazgatói irodát, tanári szobát, géptermet, {514} amely utóbbi szertárhelyiségül is szolgált.99 Tornaterme nem volt az iskolának, kedvező időben az udvaron, rossz idő esetén a református polgári fiúiskolában tartották meg óráikat.
![]() |
A felsőkereskedelmi első érettségizett növendékei |
A világgazdasági válság a makói tanintézetek közül legjobban a felsőkereskedelmi iskolát sújtotta. Az addigi 25–30-as osztálylétszám 1932-re 7 főre apadt. Az iskolát 1933-ra pénzügyi csőd fenyegette. A kultusztárca az évi 3000 pengő államsegélyt beszüntette. A város a Kereskedők Egyesületétől azzal a föltétellel vette át az iskolát, hogy évi 1600 pengővel hozzájárul a fönntartáshoz, ám az összeget 1926 óta nem fizette. Az intézet a nyugdíjjárulék vagy a 2500 pengő különóradíj átutalására is képtelen volt. Szigorú takarékoskodással a pénzügyi helyzet megszilárdult.100
A kis létszámú tantestület talán a város legjobban összetartó tanári karának számított. A tanárok 1935-ben saját pénzükön vásároltak vetítőgépet. A népművelői előadások tiszteletdíját új filmek beszerzésére fordították.
A tantestület új tagja 1935-től dr. Kárpáti Ede, 1937-től Loósné Erdős Anna, Czipf Antal, óraadóként Dal’ Olio Alajos, dr. Nagylakiné Nagy Ilona, Párkányiné {515} Újfaludi Margit. A kultuszminisztérium 1937-ben elrendelte, hogy a felsőkereskedelmi iskolák igazgatótanácsának elnöke a mindenkori polgármester legyen. Így ezt a tisztet 1937-től dr. Nikelszky Jenő, 1939-től dr. Bécsy Bertalan töltötte be.101 Néhány évig az olasz nyelvet Pataki Szilveszter tanította, de 1940-ben a munkácsi gimnáziumba helyezték.
(A Szilviónak becézett tanár a Felvidéken megtanult ruszinul és oroszul. 1945 után szegedi középiskolai, majd főiskolai oktató lett. A Rákosi-korszak visszásságairól írt három fölvonásos szatírájának kézirata körbejárt a városban. A főiskoláról eltávolították. 1956-ban Montreálba távozott, ledoktorált, majd a chicagói egyetem oktatója lett. Az Arizona állambeli Prsescottban halt meg 1993-ban.)102
A kultuszminiszter és a kereskedelemügyi miniszter 1933-ban engedélyezte, hogy a fiú felsőkereskedelmi iskolához csatolva kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam induljon. Élén Tarnay Ivor elnökletével külön tanfolyami elnökség állt. A kis létszámú (10–15 fő) tanfolyam oktatását a felsőkereskedelmi tanári kara látta el.
![]() |
Goltner Adrien |
1936-ban mozgalom indult, hogy a fiú felsőkereskedelmi iskola kapuit a leányok előtt is nyissák meg. A város kérelmét Kisparti János szegedi tankerületi főigazgató pártolólag terjesztette föl, de a minisztérium elutasította.103 A következő év nyarán a minisztériumi ügyosztály elegendő növendék jelentkezésétől tette függővé.104 1937. augusztus 26-án azután a kultuszminiszter megengedte, hogy „a makói városi négyévfolyamú Návay Lajos fiú felsőkereskedelmi iskolában női tagozat szerveztessék, és annak I. évfolyama az 1937–38. tanév elején megnyittassék. Az intézeti fiúiskola jellegének megóvása végett, de a tényleges szükségletnek megfelelően is, a női tagozaton minden második évben nyitható meg az I. évfolyam, vagyis 1937–38. évben az első, az 1938–39. évben csak a II., 1939–40-ben a III. és I., 1940–41-ben a IV. és a II. női {516} évfolyam működhetik és így tovább mindenkor csak két páratlan, vagy két páros évfolyam.”105 Bár az első évben mindössze 22 növendék iratkozott be, ez igazolta, hogy kellett tanintézet, ahová a leányok a polgári leányiskola elvégzése után beiratkozhattak, miután a reálgimnázium csak korlátozott számban vehetett föl leánytanulókat az V. osztálytól kezdve. A női tagozat létrejöttével a kétéves szaktanfolyam megszűnt.
Két héttel a tanév megkezdése után dr. Fried Ármin be akarta szüntetni a leánytagozatot: „az egész iskola létezése bizonytalan, a leánynövendékek felsőbb képzése – hangsúlyozta a városi képviselő-testület – csak az állástalan ifjúság számát növelné.” A baloldal támadása értetlennek látszott, mivel korábban két alkalommal is egyetértően szavaztak. Korábban azt mondták: „Ha van lótenyésztés, van szarvasmarha-tenyésztés és hagymanemesítés céljára a képviselő-testületnek pénze, legyen kultúrára, iskolára is.”106
A fiútanulók származásuk szerint kisiparos, kiskereskedő, kisbirtokos és tisztviselő családból valók voltak.
Középbirtokos (100–1000 hold) | 4 |
Kisbirtokos (100 hold alatt) | 12 |
Őstermelő | 3 |
Gazdasági cseléd | 1 |
Nagyiparos | 1 |
Kisiparos | 24 |
Ipari tisztviselő | 3 |
Ipari munkás | 6 |
Nagykereskedő | 4 |
Kiskereskedő | 12 |
Kereskedelmi tisztviselő | 5 |
Kereskedelmi altiszt | 1 |
Közlekedési kisvállalkozó | 1 |
Közlekedési tisztviselő | 3 |
Közlekedési altiszt | 9 |
Köztisztviselő | 11 |
Pap, tanár, tanító | 9 |
Más értelmiségi | 4 |
Összesen | 109 |
A kisbirtokos rétegből származott növendékek nem kívánták a paraszti életmódot folytatni, de az egyéb társadalmi rétegből származottak igencsak a szülők foglalkozását követték. {517}
Hivatalnok | 6 |
Iparos | 4 |
Kereskedő | 3 |
Mezőgazdaság | 1 |
Mérnök | 1 |
Tanár | 1 |
Hírlapíró | 1 |
A nevelésben a vallásos és a hazafias célt mindig szem előtt tartották. 1934-ben a katolikusok részvételével újjászervezték a Mária-kongregációt. Nyaranta kongregációs táborozást tartottak a püspöklelei Maros-erdőben. A református tanulók hetente bibliai megbeszélésre és énekgyakorlásra gyűltek össze. A lelki önképzést szolgálta a Soli Deo Gloria ifjúsági szövetsége.108
Az ifjúsági egyesületek már nevükben is a helyi hagyományok ápolását szolgálták. A Dobsa Lajos Önképzőkört dr. Diószeghy András alapította. Tagjai irodalmi művekkel, sőt festményekkel, zene- és énekszámokkal is szerepeltek. A továbbiakban tanárelnöke Merksz Rezső László volt.
![]() |
Molnár Károly |
Bár az iskola növendékei négy évig tanultak gyorsírni, gyakorlati tudásuk fejlesztésére eredményesen működött a Tarnay Ivor Gyorsírókör. Városi és iskolaközi versenyeken vettek részt.
A 290. sz. Návay Lajos Cserkészcsapat 1924. október 17-én alakult Kási Jenő tanár vezetésével. 1926-ban három őrsük volt. Raffay Endre református tanító vezetésével háromhetes mozgótábort szerveztek. 1933-ban a gödöllői jamboree-n tizenegy cserkészük vett részt. 1937-ben a makói cserkészek céllövőversenyén a csapatbajnokságot a Návay-csapat nyerte meg. 1940-ben Návay Lajos mártírhalálának 21. évfordulóján a Návay-szobornál díszkivilágítást rendeztek és díszőrséget álltak. Molnár Károly Lajos parancsnok vezetésével 1941-ben délvidéki kerékpáros körútra indultak. 1943-tól a csapat önálló tevékenysége megszűnt, beolvadt a leventemozgalomba.109
A Kepes Ármin sportkör asztalitenisz-, labdarugó- és céllövőszakosztállyal működött.
I. | II. | III. | IV. | |||||
|
Fiú | Női | Fiú | Női | Fiú | Női | Fiú | Női |
1923–24 | 32 | – | – | – | – | – | – | – |
1924–25 | 29 | – | 37 | – | – | – | – | – |
1925–26 | 25 | – | 22 | – | 35 | – | – | – |
1926–27 | 18 | – | 21 | – | 22 | – | 32 | – |
1927–28 | 35 | – | 17 | – | 18 | – | 24 | – |
1928–29 | 27 | – | 28 | – | 17 | – | 26 | – |
1929–30 | 19 | – | 24 | – | 27 | – | 24 | – |
1930–31 | 26 | – | 19 | – | 25 | – | 30 | – |
1931–32 | 18 | – | 24 | – | 25 | – | 21 | – |
1932–33 | 7 | – | 16 | – | 23 | – | 26 | – |
1933–34 | 13 | – | 6 | – | 16 | – | 20 | – |
1934–35 | 21 | – | 15 | – | 6 | – | 17 | – |
1935–36 | 20 | – | 20 | – | 15 | – | 6 | – |
1936–37 | 32 | – | 20 | – | 20 | – | 17 | – |
1937–38 | 38 | 21 | 31 | – | 23 | – | 19 | – |
1938–39 | 39 | – | 39 | 22 | 38 | – | 25 | – |
1939–40 | 47 | 31 | 40 | – | 39 | 23 | 36 | – |
1940–41 | 52 | – | 49 | 25 | 47 | – | 38 | 23 |
1941–42 | 45 | 29 | 45 | – | 45 | 21 | 35 | – |
1942–43 | 39 | – | 43 | 23 | 42 | – | 39 | 20 |
1943–44 | 38 | 43 | 35 | – | 40 | 21 | 41 | – |
Gimnázium
Iskolatörténet
A forradalmak utáni újrakezdés nehéz körülmények között indult. Az idegen megszállás jelentős anyagi kárt okozott. Az épületben elszállásolt francia gyarmati (színes) katonák, majd a románok az általuk használt fölszereléseken kívül sok mindent magukkal vittek. Az őszirózsás forradalom idején Boromisza Jenő megalakította a forradalmi eszmék terjesztésére a Diáktanácsot, de külső szereplése annyira lekötötte, hogy az iskola szellemét különösebben nem befolyásolta. {519}
A kultuszminiszter Madzsar Gusztáv igazgatót 1918. augusztus 16-án kelt rendeletével a nagyváradi tankerületi főigazgatóság temesvári kirendeltségéhez nevezte ki főigazgatónak. Gebe Mihály megbízott igazgatótól 1919. március 1-jén dr. Sárkány Lóránd fogarasi főgimnáziumi igazgató vette át az intézet vezetését. A tanulmányi és fegyelmi helyzet dr. Gedeon Alajos vezetése alatt szilárdult meg.
Dr. Gedeon Alajos Alsó-Mecenzéfen (Abaúj-Torna vármegye) született 1875. augusztus 6-án. Középiskoláit a rozsnyói, eperjesi és nagyváradi főgimnáziumban végezte, a budapesti egyetemen Eötvös Kollégistaként szerzett magyar–német szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet, majd Párizsban francia nyelvi diplomát. Miniszteri megbízásból hosszabb tanulmányutakat tett Franciaországban, Ausztriában, Németországban és Olaszországban. 1909-ben Nagyváradon reáliskolai igazgató és egyben a nagyváradi tankerületi főigazgató állandó helyettese. A román megszállás idején Nagyváradon a hűségeskü megtagadása miatt állandóan zaklatták, fizetését megvonták. Mindenéből kifosztva érkezett meg Makóra. 1920 augusztusában nevezték ki a makói gimnázium élére. Önállóan megjelent munkái: Német hősmondák (1904), Csíky Gergely mint drámaíró (1899). Az alsó-mecenzéfi német nyelvjárás hangtana (1905), és Német stílusgyakorlatok (1906). 1926. március 2-án hosszú szenvedés után Makón hunyt el.110
![]() |
Gedeon Alajos |
Átmeneti évek után a gimnázium tanári kara is állandósult. A katonai szolgálatot teljesítő tanárok (Altmann Jakab, Buday Géza, dr. Magyar József, Matusik István, Tettamanti Béla, Thurzó Ferenc) 1918 novemberében leszereltek. Új tanárokat neveztek ki Takáts Lajos és Eperjessy Kálmán személyében. Az 1926-ban Budapestre helyezett Gál Zsigmond (1887–1937)111 helyét dr. Galamb Ödön foglalta el. 1919-ben helyezték ide Kovalik Antalt és Márton Görgyöt. A bécsi Collegium Hungaricumban egy-egy éves tanulmányi ösztöndíj után Tettamanti Bélát 1926-ban, Eperjessy Kálmánt 1928-ban Szegedre helyezték. Helyükre Pfitzner Jánost és dr. Lőrincz Jenőt nevezték ki. {520} Abaffy Béla 21 évi működés után 1918-ban elhunyt. Fülöp Béla és Gebe Mihály 1923-ban, dr. Kovács Károly 1924-ben nyugalomba vonult.
Eperjessy Kálmán emlékiratában hiteles képet rajzolt arról a tantestületről, amely ezekben az években József Attilát és Erdei Ferencet is tanította: „Tanártársaim szeretettel és nagy segítőkészséggel fogadtak. Volt a tanári karban kívülem még három Eötvös kollégista: Magyar József, Márton György és Kási Jenő. Magyar József görög–latin szakja mellett több nyugati nyelvet beszélt. Így a legjobb kezekbe került az ő személyében az angol nyelv tanítása. Jó hasznát is vették később tanítványai angoltudásuknak. Márton György földrajzot és biológiát tanított. A harctérről fejlövéssel jött haza. Makói tanársága kezdetén már bölcsészdoktor volt. Kási Jenőt – mint makói református tanító fiát – mindenki ismerte. Mint matematika–fizika szakos tanárnak jó neve volt a tankerületben. Ő volt az, akitől a helyi dolgokról bizalmas értesüléseket szerezhettem. Hoffmann János, a testület nesztora számára a rajz volt mindenek fölött. Szigorú az osztályzásban. Jó néven vette, ha szabadkézire jártak hozzá. Mint festőművészt is számon tartották. Klasszikus irányzatú, realista képei ma is értéket képviselnek. Az értesítőkben megjelent tanulmányaim illusztrációinak elkészítését neki köszönhetem. Buday Géza a szó nemes értelmében volt úriember. Széles látókörű, jóindulatú. Mint ifjúsági író is hallatott magáról. Igazgató is lett, mint tankerületi főigazgató ment nyugdíjba. Tettamanti Béla tanítványai és kartársai előtt igen rokonszenves. Szabadkőműves, nagyműveltségű tanár. Mint a szegedi egyetem pedagógiai professzora fejezte be pályáját. Takáts Lajos kitűnő tanár. Az apátfalvi nyelvjárás és Csanád vezér c. tanulmányok szerzője. Tudott a nép nyelvén beszélni. Képviselővé választását szabálytalanul megakadályozták. Thurzó Ferenc típusa a jobboldali, Habsburg-ellenes, a »kékvérűekkel« szembenálló, 48-as érzelmű tanárnak. Pénzes Zoltánnak és Boromisza Jenőnek a politikai életben is vezető szerepe volt […] Pénzes a helybeli Radikális Pártnak, Boromisza az SZDP-nek volt vezetőségi tagja. Jól éreztem magam ebben a környezetben. Soha a legkisebb félreértés vagy súrlódás nem zavarta meg együttlétünket.”112
![]() |
Dr. Magyar József |
A makói gimnázium az erős középiskolák közé tartozott. Máshonnan kibukott tanulóknak gyülekező helye volt. Azt tartották, itt majd ráncba szedik őket. Miniszteri rendeletre 1921-ben az intézeteket kimagasló történeti személyiségekről kellett elnevezni. Eperjessy Kálmán javaslatára Ajtony legyőzőjéről, Csanád vármegye első ispánjáról, Csanád vezérről kapta nevét.
![]() |
Fülöp Béla |
![]() |
Pfitzner János |
Gedeon Alajos halála után egy évig dr. Magyar József megbízott igazgatóként, 1927-től 1930-ig Sebes Gyula vezette a gimnáziumot.
![]() |
Sebes Gyula |
Sebes Gyula 1885-ben született Vácott. Középiskoláit Vácott és Rózsahegyen, egyetemi tanulmányait Kolozsvárt és Budapesten végezte. 1907-től 1927-ig Gyöngyösön tanított. Tagja volt az egri Gárdonyi Irodalmi Társaságnak. Az Uránia folyóiratban földrajzi és hadtörténelmi cikkeket írt.113 Makói igazgatóként melegszívű, diákot és tanárt egyaránt magához ölelő embernek ismerték meg. „A lélek szerint való nevelők s a lélekben élő emberek fajtájából való volt.”114 1930-ban az ország egyik legnagyobb létszámú középiskolája, a budapesti X. kerület állami reálgimnázium élére nevezték ki.
Távozása után az intézet igazgatásával a magyar–latin szakos Buday Gézát bízták meg. Ezt a tisztet 1936-ig töltötte be.
Buday Géza 1882-ben született Ófehértón. Középiskoláit Nyíregyházán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Rövid budapesti tanárkodás után 1907-ben helyezték Makóra. Hosszabb ideig egyben a református polgári fiúiskola tanulmányi igazgatója is. Két épület története címmel megírta a polgári fiúiskola történetét. Tárcacikkei a Hazánk és Az Ország évfolyamaiban láttak napvilágot. Szerkesztette a Diáklexikont. Ifjúsági regényei közül A lord 1918-ban, A Bay fiúk 1927-ben jelent meg.115 Ifjúsági színdarabot írt A szökött diákok, további ifjúsági regényt Ábel és Csitri címmel. 1936-ban a tankerületi főigazgató helyettesének nevezték ki. Az 1944 őszén megalakított Közigazgatási Bizottságnak – mint ny. tankerületi főigazgató – elnöke lett. 1954-ben Makón hunyt el. A belvárosi református temetőben pihen.116
Hoffmann János nyugállományba vonulása után, 1931-ben a rajztanítást Szerencsi Zoltán vette át. 22 évi szolgálat után Hencz Antal magyar–latin szakos tanár 1932. március 3-án, dr. Galambos Dezső 1937. június 10-én, Pfitzner János hosszú betegség után, 1938. január 22-én hunyt el.
![]() |
Galamb Ödön |
Már a húszas évek végén Tettamanti Béla és Eperjessy Kálmán Szegedre kerülésével elindult egy folyamat, ami a továbbiakban tendenciává szélesedett, hogy ti. a makói gimnázium ugródeszkává vált néhány tehetséges tanárnak. Innen többen Szegedre vagy Pestre kerültek. 1931-ben dr. Márton Györgyöt, a makói hagymakutatás megalapozóját és dr. Takáts Lajost saját kérésükre a szegedi Klauzál Gábor reálgimnáziumba helyezték; dr. Galamb Ödön 1932-ben a minisztérium gyorsírástanítási szakfelügyelője lett; 1934-ben dr. Lőrincz Jenő, az Ady-rajongó, ragyogó beszédkultúrájú, a Rádióban is előadást tartó nevelő a budapesti Széchenyi István reálgimnáziumba; 1935-ben {523} Makó fölszínének kutatója, dr. Peja Győző a balassagyarmati;117 a festőművésznek is kiváló Szerencsi Zoltán az egri reálgimnáziumba, Zékány Gyula internátusi igazgató a budapesti Berzsenyi Dániel gimnáziumhoz került.
A vezetésben is változás állott be: 1936-ban dr. Tarnai Lászlót nevezték ki igazgatónak. Vezetői rátermettsége nagyfokú igényességgel párosult. A gimnázium tanulmányi és fegyelmi állapota megszilárdult.
Tarnai László 1899. május 9.-én született Nagyszalontán, akit még Mihalik Lászlóként anyakönyveztek az akkor ott élő kékfestő iparos család hatodik gyermekeként. 1903-ban visszaköltöztek régi családi fészkükbe, Gyulára. Elemi és középiskolai tanulmányait is itt végezte, majd 1917-ben a római katolikus gimnáziumban érettségizett. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem természettudományi karán földrajzból egyetemi doktori címet, majd természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Cholnoky Jenő professzor gyakornokként, majd tanársegédként tanszékére vette. Itt mind az oktatásban, mind a tudományos munkában jelentős gyakorlatot szerzett. Cikkei a különböző földrajzi szakfolyóiratokban láttak napvilágot. 1929-ben Makón házasságot kötött. (Gyulai születésű felesége, a korán árvaságra jutott Karácsonyi Magdolna, nagybátyjánál, Karácsonyi János akadémikus–püspök nagyváradi otthonában, részben makói anyai nagyszüleinél nevelkedett.) 1929–30. tanévtől a mezőtúri Teleki Blanka leánylíceumban tanított. 1933-ban a szegedi Klauzál Gábor gimnáziumba helyezték, ahol az 1935–36. tanévben az intézet vezetésével is megbízták. Családi nevét – fölvéve anyai dédnagyanyja nevét – 1936-ban Tarnaira változtatta. 1936-tól 1945-ig a makói gimnázium igazgatója volt. Korszerű oktatási és nevelési módszereket alkalmazott. Támogatta a nehéz sorsú diákokat. 1945-től egykori alma materében, a gyulai római katolikus Karácsonyi János Gimnáziumban tanított. Az iskolák államosítását követően egy évig igazgatói beosztásban dolgozott. 1959-ben vonult nyugdíjba. 1977-ben fiai lakhelyére, Szegedre költözött. 1985. január 21-én hunyt el.118
![]() |
Tarnai László |
Az áthelyezések után kárpótlást jelentett, hogy 1935-ben olyan kiváló tanárokat helyeztek Makóra, mint dr. Vidacs Aladár, Berg Pál, Párkányi László; 1937-ben Brucker Szilárd; 1938-ban Fáy Lóránt, Inczefi Géza, Korenchy Lajos, Niklai Ferenc; {524} 1939-ben Kertész Antal, Hetvényi Lajos, 1940-ben Ecsődi Ákos, Selymes Péter, Ollexik Viktor, Sinály Károly, Bábonyi Tóth István; 1943-ban dr. Giday Kálmán. A háború éveiben tanárnőkkel (Bulyovszky Katalin, Katona Anna, dr. Tyukodi Piroska, Zubán Márta) is bővült a tantestület.
A tanulók képzőművészeti adottságának fejlesztését szolgálta a rendkívüli rajz, amelyet művésztanárok oktattak. A két esztendeig itt működő Fáy Lóránt vásznain az élénk színek gazdagsága és meleg líraiság vonul végig. Ecsődi Ákos korábban Csók István tanársegéde volt. Mint rendkívül kultúrált festő finom és lágy tónusokba öltöztette festményeit.
![]() |
Falábú Jenő |
Az intézeti vezetés nagy gondot fordított az iskolai ünnepségek szervezésére. Iskolai ünnepséget rendszeresen tartottak március 15-én, október 6-án, június 4-én a trianoni békediktátum évfordulóján. 1924. június 1-jén a gimnázium hősi halottjaira emlékeztek, az épület előcsarnokában márványtáblán örökítették meg nevüket.119 Megemlékeztek történelmünk és művelődéstörténelmünk nagy alakjai születésének vagy halálának kerek évfordulóira, így Báthory István, Beethoven, Bethlen Gábor, Gyóni Géza, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Kisfaludy Károly, Liszt Ferenc, Madách Imre, Pázmány Péter, II. Rákóczi Ferenc, Szent Imre, Zrínyi Ilona és mások évfordulóira. Az ünnepségeket részben az önképzőkör ünnepi ülésén tartották.
A tanulmányi kirándulásokat főleg Szegedre és Budapestre szervezték, de olykor többnapos dunántúli, sőt ausztriai útra is mód került. Az 1930-as évek végén főleg dr. Vidacs Aladár nevelési elveinek megfelelően meghatározó szerepet kaptak a tanulmányi kirándulások. Vidacs Aladár a Ferenc József Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Intézetének 1931-től gyakornoka, 1935-től tanársegéde volt. {525}
Az 1939–1940. tanévben az alábbi tanulmányi kirándulásokra került sor:
Az I. osztály 1939. október 17-én félnapos kiránduláson vett részt a Maros partján, a vízrajzi viszonyokat tanulmányozták. (Vezető: Niklai Ferenc.) Ugyancsak az I. osztály rándult ki november 17-én a város melletti Baranyásba, a Maros árterületének füzeseibe és a Lúdvári-erdőbe. Célja az őszi élővilágnak és a talaj fajtáinak tanulmányozása volt. (Vezető: Vidacs Aladár dr.) Ugyanez az osztály 1940. május 25-én egész napos kirándulásra Szegedre utazott. Megtekintették a nevezetesebb épületeket, hidakat, a Hősök kapuját, a Fogadalmi templomot, a Nemzeti Emlékcsarnokot, az alsóvárosi Havi Boldogasszony templomot és múzeumát. (Vezető Niklai Ferenc, kísérő Vidacs Aladár dr.)
A II. osztály 1940. július 8-án félnapos természetrajzi kiránduláson a Gyilkos-tavat, a szántóföldeket és réteket kereste föl. (Vezető Vidacs Aladár dr., kísérő Kenyeres István.)
A III. osztály 1940. május 31-én a villanytelep meglátogatásával természettani ismereteit gyarapította. (Vezető Kertész Antal, kísérő Párkányi László.)
A IV. osztály 1940. június 1-jén Szegeden a Hősök kapuját, a Nemzeti Emlékcsarnokot és a gázgyárat látogatta meg. Megtekintették a szegedi ipari vásárt és kiállítást. (Vezető Vidacs Aladár dr., kísérő Fáy Lóránt.)
![]() |
Tabló 1926-ból |
Az V. osztály 1940. május 10-én az egyetem növénytani intézetében és az újszegedi botanikus kertben végzett növénytani tanulmányokat. (Vezető Vidacs Aladár dr., kísérő Korenchy Lajos.)
A VI. osztály tanulói 1939. szeptember 30-án Szegeden megtekintették a Nemzeti Emlékcsarnokot, a Fogadalmi templomot, az orgonát, amelyet Csomák Elemér karnagy játéka tett feledhetetlenné. Fölkeresték a templom kriptájában Klebelsberg Kunó sírját, az egyetem élet- és vegytani intézetét, laboratóriumait. Itt munka közben találkoztak Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudóssal! Meglátogattak egy tiszai halásztelepet és a városi múzeum képtárát, természetrajzi gyűjteményét. (Vezetők: Fáy Lóránt és Vidacs Aladár dr.)
1940. május 4-én 28 vegyes osztálybeli tanuló Budapesten megtekintette a Hősök emlékművét, voltak a Halászbástyán, a Bástya-sétányon, a királyi vár udvarában, az állatkertben és a Budapesti Nemzetközi Vásárban. (Vezetők: Tarnai László dr. igazgató és Vidacs Aladár dr.)
Madarak és fák napját minden évben megtartották a város erdejében. {526}
Az oktatófilmek vetítésének fontosságát különösen dr. Vidacs Aladár ismerte föl. A gimnáziumban hordozható elsötétítő berendezés segítségével bármely helyiséget vetítőteremmé lehetett átalakítani, és a földszinti előadóterem erre szakszerűen ki volt alakítva. Az 1937–1938. tanévben a gimnáziumban 116 filmet vetítettek, ebből 74 db-ot Vidacs Aladár óráin. Ő maga is készített oktatófilmeket. Országosan a legkiválóbb oktatófilmes szakembernek számított.
Oktatófilmek vetítése az 1937–1938. tanévben120
Term.rajz | Földrajz | Fizika | Műv.tört. | Egészségt | Összesen | |
I. | – | 8 | – | – | – | 8 |
II. | 32 | 9 | – | – | – | 41 |
III. | – | 1 | 4 | 2 | – | 7 |
IV. | 13 | 1 | – | 1 | – | 15 |
V. | 7 | – | – | 1 | 1 | 9 |
VI. | 15 | 3 | – | 1 | 1 | 20 |
VII. | – | 3 | 4 | 2 | 1 | 10 |
VIII. | – | – | 2 | 3 | 1 | 6 |
Összesen | 67 | 25 | 10 | 10 | 4 | 116 |
Osztálykép 1928-ból. Középen Sebes Gyula igazgató és Galamb Ödön osztályfőnök
A oktató-nevelő munkában a valláserkölcsi nevelésnek meghatározó szerepe volt. A katolikus tanulók vasár- és ünnepnapokon tanári fölügyelettel szentmisén és szentbeszéden vettek részt, havonta járultak szentségekhez. Ősszel háromnapos lelkigyakorlatot tartottak részükre. A reformátusok külön diák-istentiszteleten vettek részt. {527} Az alsó osztályú tanulóknak négy csoportban vasárnapi iskolát, a fölsőbb osztályosoknak bibliaköri megbeszéléseket tartottak. A csendes napok a katolikusok lelkigyakorlatával egy időben folytak. Az egyházi vezetés különösen fontosnak tartotta a valláserkölcsi nevelést. 1940-ben Glattfelder Gyula megyés püspök és Révész Imre, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke is meglátogatta az intézet növendékeit.
Vallási egyesületek is alakultak. Az 1932–1933. tanévben hívták életre a Szívgárdát. Hitbuzgalmi egyesületként működött a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett és Szent Imre pártfogása alatt álló ifjúsági Mária-kongregáció és a reformátusok körében a Soli Deo Gloria. A 20–40 taggal működő egyesületek élén diáktisztikar állt; hetente, kéthetente tartottak ülést. A katolikus szülők nagyobb számban járatták gyermekeiket gimnáziumba, mint amekkora számban a lakosság számarányában szerepeltek. Az 1934–35. tanévben a reálgimnáziumban a római katolikusok száma 201, a reformátusoké 86, az izraelitáké 26 volt.121
A korábban megalakított Makói Felolvasó Egyesület és a Szabad lyceális előadássorozat megszűnt, de a gimnázium tanári kara rendszeresen tartott téli népszerű tudományos előadásokat. A tanfelügyelőségen 1920–1923-ban Kelemen Ferenc volt az iskolán kívüli népművelés titkára, és nagy gonddal alakította ki az időszak programját. A kaszinóban és a katolikus körben tartott előadásokon a fölső osztályos tanulók is részt vehettek. 1923 telén pl. Gedeon Alajos igazgató a német irodalom magyar vonatkozásairól, dr. Magyar József az építészet remekeiről, Altmann Jakab Görgey Artúrról, Eperjessy Kálmán Árpád-kori emlékeinkről, Tettamanti Béla Herczeg Ferencről, Kelemen Ferenc Madách Imréről, Kási Jenő a Tesla-kísérletekről beszélt.
![]() |
Erdei Ferenc érettségi fényképe |
A gimnáziumnak a Horthy-korszakban sok értékes diákja volt. Tehetségük szorgalommal is párosult. Benne éltek koruk társadalmában, gondolkodásukat érettség jellemezte. {528} A tanár-diák viszonyra a nevelők részéről a megértés volt jellemző; akkor is a tanítványok mellé álltak, ha politikai meggyőződésükkel nem értettek egyet. Ezt három növendék pályáján kísérlem bemutatni.
A 16 éves Erdei Ferenc szerint a trianoni szétszakítottság állapotában Széchenyi Istvánnak a de facto fölfogása mutat utat. Ő ugyanis fontolóra vette a dolgot, és oda irányította a nemzet elé azt az egyetlen módot, amely kivezet az akkori tarthatatlan állapotból. „Való, hogy csúfondárosan megtéptek bennünket – állapította meg Erdei –, de mindazt tudni és az ellen szemébe kiáltani sokszor igazságtalanságát, mindez mit használ? A szomszédaink jószántából sohse állunk talpra […] Igaz, hogy jogtalanság esett rajtunk, de ha csak örökké kiabáljuk ártatlanságunkat, esetleg még nagyobb jogtalanság esik rajtunk […] Hiszem és vallom, hogy a roncsokból a Duna–Tisza délibábos völgyében építhetünk oly nemzetpalotát, ha vissza nem is adja a régi határokat, de ad olyan boldogságot, amely többet ér a Kárpátoknál. Egy nemzet boldogulása nincs kötve határaihoz.”122
![]() |
Tabló 1932-ből |
Kétségtelen, hogy a történeti realitásokra érzékeny hatodikos diák nem kergetett romantikus álmokat, pedig a tantestület minden tagja a történeti Magyarországhoz való jogaink eszméit plántálta növendékeibe.
Öccse, Erdei Sándor szintén hatodikos volt 1932-ben, amikor A Toldiért c. önképzőköri dolgozatában önálló véleményalkotásáról tett tanúbizonyságot: „Nekünk nem jelent {529} mást ez a halhatatlan eposz, mint egy nagy raktárt, melyből árad a stilisztikai szag […] Stilisztikát tanultunk a Toldi helyett […] Mégiscsak fontosabb az, amit a szókép kifejez, mint maga a szókép. Nem azért álmodta a szalontai paraszt jegyző a híres, neves Toldi Miklós alakját, a legnagyobb paraszt és magyar eposszá, hogy hangjait és színeit eltompítsa az iskola pora, hanem hogy éljen és hasson az élők között.”123
Erdei Sándort 1933-ban a rendőrség megkeresésére ki akarták csapni az iskolából, mivel az egyik pesti ifjúmunkást elhívták házukba beszélgetésre a történeti materializmusról. A fegyelmi eljárás során a tantestület nem engedte a tehetséges diák eltávolítását. Az volt a véleményük: „Nem csak bírái vagyunk, de nevelők is, nem szabad lemondani egy derék, értelmes tanulóról.”124
Négy nappal a német megszállás előtt, 1944. március 15-én Keresztúri Ferenc VIII. osztályos tanuló a gimnázium előtti téren, a Kossuth-szobor előtt olyan gyújtó hangú beszédet mondott, hogy a főispán félbeszakította az ünnepséget. Az érdemi felelőségre vonás mégis elmaradt, Tarnai László igazgató ugyanis elsimította az ügyet, és megvédte diákját.
A gimnázium neves diákjai 1920–1944 között125
Adler Péter | 1920–1928 (I–VIII.) | szemészprofesszor |
Antal József | 1923–1932 (I-VIII.) | a Testnevelési Főiskola tanára |
Batka István | 1937–1945 (I–VIII.) | Ybl-díjas mérnök |
Bódi Ferenc | 1919–1927 (I–VIII.) | főiskolai tanár |
Dékány Kálmán | 1932–1940 (I–VIII.) | író |
Erdei Ferenc | 1921–1929 (I–VIII.) | Kossuth-díjas akadémikus |
Erdei Sándor | 1925–1934 (I–VIII.) | író, kritikus |
Hadik Magda | 1928–1932 (V–VIII.) | szobrászművész |
Hencz Aurél | 1922–1930 (I–VIII.) | művelődéstörténész |
József Attila | 1920–1923 (V–VIII.) | költő |
Kamocsay István | 1938–1940 (VI–VII.) | Munkácsy-díjas szobrászművész |
Korchmáros Imre | 1918–1926 (I–VIII.) | szemészprofesszor |
Márton Géza | 1932–1938 (III–VIII.) | agrármérnök, egyetemi tanár |
Oltvai Ferenc | 1921–1929 (I–VIII.) | megyei levéltári igazgató (Szeged) |
Probst Tamás | 1924–1932 (I–VIII.) | címzetes egyetemi tanár |
Szendrei János | 1938–1945 (I–VIII.) | matematikus, főiskolai tanár |
Szentpéteri István | 1937–1945 (I–VIII.) | alkotmányjogász, egyetemi tanár |
Szirbik Ferenc | 1923–1929 (III–VIII.) | közgazdász, egyetemi docens |
Tettamanti Károly | 1924–1927 (I–III.) | Kossuth-díjas kémikus |
Takáts Endre | 1917–1925 (I–VIII. | megyei levéltár-ig. (Sopron, Veszprém) |
Tóth Károly | 1924–1932 (I–VIII.) | egyetemi tanár, fogász |
Vértes László | 1929–1933 (V–VIII.) | ősrégész |
Vida Elemér | 1922–1930 (I–VIII.) | róm. kat. püspök, USA |
Zalányi Sámuel | 1933–1941 (I–VIII.) | orvos, egyetemi tanár |
Az Eötvös József Önképzőkör
Tanárelnök irányításával ifjúsági titkár, főjegyző, pénztáros, aljegyző közreműködésével működött. A kör rendes tagjai VII. és VIII., a pártoló tagok V. és VI. osztályos tanulók voltak. Üléseiket kéthetente, általában vasárnap délelőtt, ritkán szombat délután tartották. Szerepelni lehetett szabad előadással, szépirodalmi alkotással (verssel, novellával), fölolvasással, szavalattal, zeneszámmal, fordítással. Az előadásokat két-két {530} bíráló értékelte. A bírálót az előadó is megválaszthatta; ennek hiányában a tanárelnök vagy az ifjúsági titkár jelölte ki. A bírálatokhoz a pártoló tagok is hozzászólhattak. A bírálók három fokozat közül választhattak: dicséret, elfogadás és elutasítás. Ez utóbbi nemigen fordult elő.
A forradalmak és az idegen megszállás alatti három évben szünetelt a kör tevékenysége. Később is visszafogottabban működött. Csökkent a rendes ülések száma, viszont önképzőköri föladattá vált a nemzeti ünnepek és a történeti évfordulók alkalmából az iskolai szintű díszülések szervezése, megszűntek a jeligés irodalmi és történeti pályázatok.
Az önképzőkör életét József Attila és Erdei Ferenc tevékeny szembeállításával ismertethetjük. Bár azokból az esztendőkből sem kerültek levéltárba iratok vagy jegyzőkönyvek, tevékenységükről visszaemlékezésekből alkothatunk képet.
Balog József így idézte föl József Attila egyik önképzőköri szereplését: „Kértem Attilát, hogy nyújtson be két verset, és kösse ki, hogy az egyik bíráló én legyek. Attila kötélnek állt. Már nem emlékszem, melyik két verse volt, egyikben valami részeg emberről volt szó. Az önképzőköri ülés napját kitűzték, megjelent a hirdetés. József Attila két versét olvassa föl. Bírálják Nagy László VII.-es és Balog József VI.-os. Izgatott voltam. Sok papírt firkáltam tele különböző elgondolásokkal és alig olvasható gyerekes írással. Végül egy csomó salátát vittem magammal, amiknek semmi hasznát nem vettem. Vasárnap délelőtt a kör ülését Tettamanti tanár úr nyitotta meg, aki Hencz tanár úrtól átvette a tanár elnökséget. Valaki valamit fölolvasott. Se holt, se eleven nem voltam. Életemben még nem szólaltam meg spontán. Mi lesz, hiszen hallottam, hogy VII.-esek előre nevettek, hogyan készíti ki Nagy Laci Attilát. Tudtam, hogy sokan fenekszenek Attilára, és azt a kevés hímport, amit Nagy rajta hagy, a hozzászólók készülnek leverni. Csak egy segít – gondoltam szorongatásomban –, ha elsőnek jutok szóhoz. Felolvasás közben indult meg az üzengetés, kértem Nagy Lacit, hogy engedje át nekem az elsőbbséget életem első próbálkozásánál. Nagy Laci biztos volt a dolgában, gálánsan beleegyezett. Attila felült a katedrára, felolvasta a két verset s következett a bírálat. Izgalomtól és megilletődéstől elfúló hangon kezdtem beszélni. A salátákat csak szorongattam, bele se néztem, aztán belelendültem megrészegülve saját hangomtól, amelyet a súlyos csöndben visszavertek a falak. A gondolataim fölszabadultak, és majd hogy nem habzó szájjal beszéltem. Azt hiszem, sikerült kiemelnem azt, amit akartam, az alkotást […] Föltettem a szónoki kérdést, hallottunk-e a közelmúltban eredeti munkát, alkotást. Nemmel feleltem, és kénytelen volt mindenki igazat adni. Azután Attilára tértem. Egy fiatal ember, aki alkot. Úgy alkot, hogy ezzel a nyilvánosság elé léphet. A legnehezebb alkotói munka egyikével – verssel –, most már gúnyolódni is mertem – pedig ezt a kör tagjai közül sokan értékelhetnék – tudomásunk van fűzfapoétákról, akik még barátaiknak sem merik zöngeményeiket megmutatni, mivel tisztában vannak azok gyatraságával stb. stb. Aztán jött az ajánlás. Mint eredeti alkotásnál nem tartottam elégségesnek a dicséretet, mert azt elnyerheti az interpretáló is, akiknek érdemeit nem akarom kisebbíteni. Javasoltam viszont, hogy a tisztelt kör készíttessen aranykönyv elnevezésű füzetet a kiemelkedő alkotások megörökítésére, és ebbe most először József Attila két versét egész terjedelembe írják be. Leültem. Döbbent csönd volt. Majd megszólalt a titkár, a másik bíráló Nagy László volt. Nehéz helyzetbe került, levágásról már szó sem lehetett. Hirtelen kivágott néhány közhelyet, s nem telt bele két perc, befejezte azzal, egyet értek az előttem szólóval. Más hozzászóló nem akadt. A tanárelnök szavazásra {531} tette föl a javaslatot és a tisztelt kör egyhangúan elfogadta! – Döntő győzelem. Attila – szerintem – elösmerése.”126
Erdei Ferenc haláláig megőrizte Gimnáziumi évek föliratú dossziéját, amelyben irodalmi szárnypróbálgatásai (novellák, versek, naplószerű följegyzések) mellett önképzőköri kéziratok is akadtak. Mindez betekintést nyújt a gimnázium akkori életébe, de alkalmas arra is, hogy az érettségi előtti Erdei Ferencnek gondolkodásáról, világszemléletéről benyomást szerezzünk.
Az önképzőkör tanárelnöke akkor a kitűnő fölkészültségű, személyiségében, sőt öltözetében is megnyerő dr. Lőrincz Jenő volt. Adyt évezredünk legmélyebb magyar alakjának tartotta.
![]() |
Dr. Lőrincz Jenő |
Erdei Ferenc igazi alkotóműhelynek tekintette az önképzőkört: „Ha az iskolában kifáradunk vagy sebet kapunk, megyünk az önképzőkörbe, ahol megvédjük magunkat, és a nyolcéves háború egyik frontját alkotjuk.”127 1928 novemberében titkos szavazással, szótöbbséggel megválasztották az önképzőkör titkárává, amelyre egész nyáron készült. A gyűléseket lelkesen szervezte. Diáktársaitól számon kérte az önállóságot, az őszinteséget, a munkák jó szerkesztettségét. Elmarasztalta az általánosságban mozgó és a művek puszta kivonatára leszűkített dolgozatokat. Maga is sokat szerepelt szavalattal, bírálattal, fölolvasással.
Bírálói versmondásában hibáztatták az éneklő előadásmódot, a monoton hangot, a szavalói pózt. A tanárelnök azt tanácsolta, „ne gesztikulálva, hanem inkább egyszerűen” mondja el a verset. Dal a kis Demeter Rózsikáról és A fülemüle című versek előadásával az önképzőköri szavalóverseny győztese lett. Öt pengő jutalomban részesült.
Egyik önképzőköri foglalkozáson műfordítását Hogyan adta rá fejét Pickwick úr a kocsi hajtásra címmel osztálytársa, Tézsla József olvasta föl. Erről Erdei Ferenc az {532} alábbi bírálatát olvasta föl:
A Pickwick kalandokon abban az időben egész Anglia nevetett. Dickens annak köszönhette ezeket a sikereket, hogy egyrészt nyelve sziporkázik a humortól, másrészt olyan komikus helyzetekbe hozza hőseit, hogy a leghidegebb vérű angol is elmosolyodik rajta.
A komikumot elég könnyű átültetni a magyarba. Egyszerűen csak le kell írni a helyzetet, akár ugyanazon szavakkal. D(ickens) azonban néha, sőt igen sokszor az ilyen komikus helyzetet nem csak egyszerűen leírja, hanem komoly, méltóságteljes szavakkal, körmondatokban adja elő, a hatás természetesen még nagyobb. T(ézsla) ebben az esetben fordított legjobban. Mi szerint, ennél fogva, mindazon által és több efféle kötőszavakat közbevetett és körmondatokat elég jól visszaadja. D(ickens)nél néha olyan hosszúak és szónokiasak ezek a mondatok, hogy T(ézsla) meg-megrövidítette őket, pedig ha D(ickens) humorérzékét nem bántották az ilyen talán – túlzások, akkor a mienket se bántaná, ellenkezőleg a hatás annál nagyobb lenne.
![]() |
Hetvényi Lajos |
Máshol a komikus helyzeteket is humorral írja le, ez természetesebb és félreérthetetlenül megnevetteti az embert. Pl. a hajtás és lovaglás. Itt könnyebb dolga van a fordítónak, annak, ki amúgy is hajlik a humorhoz. T(ézslá)nak azonban ezek kevésbé sikerültek, néha nem találta meg azt a kifejezést, amely oda illett volna. (Az ostor esete.)
A humor már teljesen a nyelvben van, minden a nyelven fordul meg, tehát van mit fordítani a fordítónak. Sokszor ugyanazon szó, kifejezés teljesen megfelel a magyar gondolkodásnak, de más esetben, ha szóról szóra lefordítanánk, azt mondaná a magyar: Hát evvel mit akar? Éppen az ilyen gondolatra legnehezebb kifejezést találni. Ebben a kalandban nem sok ilyen van, majd mind egyezik a magyar felfogással. A kocsi leírása, a vörös ember bizalmatlansága, a ló szándékának vizsgálata ugyanazon szavakkal a magyarban is hat. Ezeket elég jól visszaadja Tézsla, de darabosan, az eredeti szövegnek pedig éppen az az érdeme, hogy folyik minden zökkenés, szakadás nélkül. Hanem egy helyen, ahol az angol azt mondja, miután a ficánkoló hosszúra nyújtotta az időt, {533} T(ézsla) egyszerűen azt mondja, miután a ló, lóvá tette. És ez szerintem teljesen kifogástalan, bizonyára, ha D(ickens) magyar lett volna, így mondta volna. 128
Erdei Ferencet, az önképzőköri titkárt diákújság kiadása is foglalkoztatta. Abban a tanévben két rövid életű iskolai újság is napvilágot látott. A hagyatékában fönnmaradt egyik hiányos példányra ráírta: „Wiener Jánossal szerkesztettem 1928-ban.” Sokszorosítását műszaki rajzhoz hasonlóan, fénymásolással tervezték megoldani, ezért a szöveget pauszpapírra írták. Ebben jelent meg A világ sorja című elbeszélése, amelyet az önképzőkör 1929. február 16-i ülésén föl is olvasott. A közzé tett rejtvény formabontó alakzatú volt, a Tutsek Anna szerkesztette Magyar Lányok című képes hetilap egyik borítóján szereplő női alak adta a rajzolatát. A lap második száma már stencil sokszorosítással készült.
Az 1928–29. tanévben Diákélet címmel adtak ki lapot az internisták. Szerkesztője Höpp Henrik IV.a osztályú tanuló volt. A rajzokkal illusztrált lapban jelent meg Erdei A felsült Nógáthy című elbeszélésének első része.
Ekkor már messze mutattak Erdei lapszerkesztői ambíciói. Országos diáklap kiadásának gondolata foglalkoztatta. Wiener Jánossal neveket írt ki Az Erő című protestáns lapból, a katolikus Zászlónkból, a Magyar Cserkészből. A diákírók verbuválásakor olyan képességű fiatalokat kerestek meg, mint Sőtér István, Rónay György, Aradi Zsolt. Jött is néhány igenlő válasz. Anyagiak hiányában azonban tervük irreális volt.129
![]() |
Galamb Ödön díszoklevele Kós Károly aláírásával |
A tankerületi főigazgató 1936-ban új önképzőköri alapszabályt hagyott jóvá. Ez megengedhetővé tette, hogy az egyesület a legnagyobb önkormányzattal és öntevékenységgel működjék. A kor igényeinek megfelelően tanárok bevonásával hungarológiai, modern irodalmi és természettudományi szakosztályt hoztak létre. Párkányi László és {534} dr. Vidacs Aladár a természettudományi szakosztály tevékenységét tette eredményessé. Az így kibontakozó színvonalas munkát a második világháború vihara törte meg.
A gyorsírókör
A gyorsírókör tanárelnök irányításával működött, a tanév elején megválasztották az ifjúsági tisztikart: az ifjúsági elnököt, főjegyzőt, pénztárost, könyvtárost, aljegyzőt. Csekély tagsági díjat – 1927-ben havi 40 fillért – fizettek, ennek fejében kapták a Gyorsírástudomány c. folyóiratot. Kerületi vagy országos versenyek alkalmából segélyben részesültek.
![]() |
Galamb Ödön munkásságát oklevéllel is elismerték |
Eredetileg szabadon választott tárgyként jelent meg a főgimnáziumban a gyorsírás. Már az intézet fönnállásának második évétől Tóth Sándor igazgató vezetésével három tanéven át eredményesen tanulhatták a német eredetű Gabelsberger–Markovits- rendszerű gyorsírást. Az 1898–99. tanévben két tanuló (Bacsó Gyula, Székely Elemér) országos versenyen második díjat nyert. A siker ellenére négy év szünet következett. 1903 szeptemberétől Abaffy Béla, 1918–19-ben Gál Zsigmond szintén eredményesen fogta össze a gyorsírás iránt érdeklődőket. 1921-től 1924-ig Matusik (Maros) István vezetésével Markovits-gyorsírókör néven szervezett formában tevékenykedtek. 1922-ben az országos verseny vándordíját a makóiak nyerték el. Kimagasló eredményt ért el a VII. osztályos Szebasztián (Biborka) Ferenc, a gimnázium későbbi tanára. Az 1923. május 19–20-án tartott országos gyorsíróversenyen a hazai tanintézetek között a második helyre küzdötték föl magukat. Azok közt az iskolák közt, melyekben nem volt kötelező gyorsírástanítás, Makó állt az első helyen.130 Matusik Istvánt három évben „Magyarország legjobb gyorsírótanára” címmel tüntették ki. Eredményei alapján elnyerte az első gyorsírónak, Tironak a szobrát is.131 1924 tavaszán a budapesti Fabró Henrik-emlékversenyen {535} – az ő nevéhez fűződött hazánk gyorsírásának egységesítési gondolata – harmadik, a nem kötelező tantárgyra vetítve első helyre került a makói kör.
![]() |
Fodor Antal országos ifjúsági bajnok |
József Attila gyorsírási ismereteit Matusik Istvántól tanulta. Osztálytársai percenként 180 szótagig vitték.132 Leghitelesebben Galamb Ödön tájékoztat József Attila gyorsírási tudományáról: „Attila maga is tanult gyorsírást. Hatodik osztályos korában részt vett Maros (Matusik) István rendkívüli gyorsírótanfolyamán. Bizonyítványa tanúskodik jeles osztályzatáról. Később is gyakorolta a gyorsírást, álláskereséskor hivatkozott rá. Párizsi – 1927. január 23-án kelt – levelében gyorsírással – a Gabelsberger–Markovits-rendszer hibátlan alkalmazásával – közli francia versének fordítását. Egyszer, még utolsó makói éveinek egyikében, verset is írt valamely gyorsíróköri ünnepi alkalomra. Ez a verse – sajnos – elveszett. Szegeden eljött egyszer velem egy gyorsíró-összejövetelre is. Ez az 1925. évi szegedi tavaszi verseny alkalmával történhetett. Természetesen a gyorsírási viszonyokról volt szó, Radnai Béla hatalmasan előretörő gyorsíró rendszeréről, melynek a jelenlévők valamennyien lelkes hívei voltak. A Radnai-rendszer később, 1927-ben egységes magyar gyorsírássá lett, akkor még nagyon sok iskolában üldözték a régi gyorsíró rendszerek képviselői. Megjegyezte valaki, hogy a Radnai-rendszert a diákok sokhelyütt csak titokban tanulhatják, úgy gyakorolják, mint a keresztyén vallást a katakombák időszakában. Attila fellelkesedett az új rendszer híveinek szavain, s mikor a régi keresztyénüldözés hasonlata elhangzott, megjegyezte: - De terjed, mint a keresztyénség.”133
A zenei érdeklődésű Weisz Ernő, akit Ajnóként szólítottak társai, a gimnáziumban 16 tagú férfikart alakított négy-négy tenor I.–II., basszus I.–II. Egyik délután hangzatos velencei gondolás dalt, barkarolát és néhány fülbemászó népdalt gyakoroltak, amikor a gyorsírók különórája volt. Az osztálytárs emlékezése szerint: „Érdekes véletlen folytán osztályunk gyorsírói kivétel nélkül botfülűek voltak. Attila inspirációjára {536} megalakították a gyorsíró énekkart. Tízpercekben összeálltak, és fahangon népi énekeket adtak elő, mondanom sem kell, falrengető sikerrel.”134
A makói gimnázium gyorsírókörének fénykora dr. Galamb Ödönhöz fűződött. Makói tanárként sajátította el a gyorsírást, meglepetést keltett a hír, hogy 1924-ben a szegedi országos versenyen elvitte a pálmát, húsz aranykoronát és díszoklevelet nyert. 1924 őszén vette át a gyorsírótanfolyam és a gyorsírókör vezetését. Mivel ekkor a minisztérium ideiglenesen engedélyezte a Radnai-féle rendszer használatát, Makón elsőnek vezették be. De a régi rendszer mellett maradó tagoknak módot adtak, hogy a házi versenyeken részt vehessenek. Galamb Ödön tanítványai az 1926. évi országos versenyen megszerezték a tízes diákgyorsíró-csapatbajnokságot, 1927-ben a budapesti országos verseny ötös intézeti csapatbajnokságot.
1928. április 28–29-én Makón rendezték meg a délvidéki kerület gyorsíróversenyét. Elnökévé Bezdán József plébánost kérték föl. A 317 résztvevőt Nikelszky Jenő polgármester a város vendégeként fogadta. A kerületi versenyen a makóiak kimagaslóan szerepeltek. Fodor Antal VI. osztályos tanuló 350 szótagos fokon országos ifjúsági bajnokságot ért el. A VII. osztályos Erdei Ferenc könyvjutalomban részesült.135
1929-ben Fodor Antal VII. osztályos tanuló 300 szótagos fokon másodízben szerezte meg a déli kerületi bajnokságot, 350-es fokon ugyancsak másodízben az országos ifjúsági bajnokságot. Tézsla József VIII. osztályos növendék a budapesti versenyen 250 fokon első díjat nyert, 300 szótagos versenyen második lett.136 1930-ban Fodor Antal VIII. osztályos tanuló 400 szótagos fokon országos ifjúsági bajnokságot szerzett.137
![]() |
Fodor Antal Magyarország 1930. évi diák-gyorsíróbajnoka |
Fodor Antal egy életre eljegyezte magát a gyorsírással. 1934-ben letette a parlamenti gyorsírói vizsgát. 1935-ben és 1938-ban országos gyorsíróbajnoki címet nyert.138 Nemzetközi versenyeken is eredményesen vett részt. Az Est-lapoknál dolgozott, majd a fővárosi tanács gyorsírója lett. Parasztszülők gyermekeként 1910. január 10-én született Makón, 79 éves korában, 1989. január 3-án Budapesten hunyt el.139
Az egységes magyar gyorsírás rendszerét Radnai Béla (1891–1962) dolgozta ki. Első kiadása 1912-ben jelent meg. Az elméletileg is kitűnően megalapozott rendszer hívei sikeresen megvívták harcukat a konzervatív táborral. Az 1925. évi országos gyorsírókongresszuson követelték az egységes magyar gyorsírás megvalósítását. A kormányzat 1926-ban fölállította a gyorsírási ügyek kormánybiztosságát. Traeger Ernő dr. kormánybiztos javaslatára Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyar nyelv törvényeihez alkalmazott Radnai-rendszert 1927-ben egységes magyar gyorsírássá tette. A küzdelem ezután a gyorsírástanítás kötelezővé tételére irányult. Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter 1932-ben rendelte el a középiskolák negyedik és ötödik osztályában a gyorsírás kötelező tanítását. Két évvel később Hóman Bálint kultuszminiszter ezt törvénybe is iktatta. Galamb Ödönt, a gyorsírás makói apostolát 1932 szeptemberében a minisztérium középiskolai gyorsírástanítás szakfelügyelőjévé nevezte ki.
![]() |
Kovalik Antal |
A gimnáziumi gyorsírókör vezetését ismét Matusik István vette át. A tagok száma 55-ről 27-re apadt, de a következő évre 48 fővel lényegében visszaállt a korábbi szintre. Galamb Ödönt a kör tiszteletbeli tagjává választották. A következő években kimagasló eredményt ért Tamás Elemér, Nagy Dezső, Strausz [Nyikos] Gyula, Herczeg {538} Géza, Szeibert Egon. 1936-ban rádió-gyorsíróversenyt is tartottak. 1937-ben a körnek a következő gyorsíró folyóiratok jártak: Gyorsírástudomány, Az Írás, Szegedi Gyorsíró, Magyar Gyorsíró Szemle, A Gyorsíró, Gyorsírói Keresztrejtvény, Korunk Írása. Áprilisban jegyzőkönyvi kivonatban üdvözölték Radnai Bélát, a Magyar Gyorsírók Szövetsége országos elnökét rendszeralkotói működésének 25., valamint az egységes magyar gyorsírás életbeléptetésének 10. évfordulója alkalmából.
![]() |
Kási Jenő |
A lelkes körvezető tanár, Matusik (Maros) István 1937. november 1-től 1938 április 30-ig betegszabadságon volt. A megkezdett tanévben tanárelnökként Lélek Péter felsőkereskedelmi iskolai tanár helyettesítette. Maros István 1939. március 1-jével nyugdíjba vonult. Ezzel a gimnázium nagyhírű gyorsíróköre megszűnt. A gyorsírás kötelező tantárgyként még egy ideig élt tovább.
A cserkészet
A vármegyei Ifjúsági és Testnevelési Bizottság szervezésében 1920 szeptemberében alakult meg a Makói Cserkészet nevű csapat, amely rövidesen fölvette a Csanád, majd a 92. sz. Csanád nevet. Négy őrsből állt, vezetőjük Popovics Miklós és Wenich (Nagylaki) Gyula volt. A csapat az V. Cserkészkerülethez tartozott. Havonta csapat-, hetente őrsi összejövetelt tartottak. A gimnázium rövidesen otthont biztosított számukra. Gimnazistákon kívül iparos- és kereskedőtanoncokat is beszerveztek. Az 1923–1924. tanévben a csapat 48 tagjából 18 kicserkész, 7 iparos- és kereskedőtanonc volt.
Tevékenységük köre fokozatosan bővült. Előbb jótékonysági műsoros esteket, egy-két napos kirándulásokat szerveztek. Mihelyt megfelelő fölszerelésre tettek szert, általánosak lettek a nyári táborozások. Bélapátfalván, Dunaföldváron, a Bükk-hegységben, az Esztergom megyei Kesztölcön, Sümegen táboroztak. Mivel 1923-ban Wenich Gyulát megyei főtitkárnak nevezték ki, a csapatparancsnok előbb dr. Vásárhelyi Miklós városi árvaszéki vezető, majd Czibulás (Csaba) László gimnáziumi énektanár {539} lett. Kezdeményezésére vonós, majd 12 tagú fúvós zenekar és külön internátusi raj is alakult.
A cserkészcsapat szerepköre és súlya egyre növekedett. 1924. május 4-én Makón rendezték meg a szegedi V. cserkészkerület tisztikarának harmadik vándorgyűlését. Részt vettek 1926-ban Megyeren rendezett Nemzeti Nagytáborban. Az I. és a III. próbával elsők lettek, ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a nagytábor vándordíját az V. cserkészkerület nyerte el. 1929-ben az angliai jamboree-n a csapatból hárman vettek részt: Csaba László parancsnok, Korcsmáros Lajos és Stenszky József cserkészek. A király nevében a walesi herceg is meglátogatta a magyar cserkészeket. Az árvalányhaj – amelyből két mázsát vittek ki a magyarok – és a cigánymuzsika egy csapásra népszerűvé tette őket. Augusztus 20-án Szent István királyra emlékeztek. A Szent György templomban tartott misén részt vett Lord Rothermere, a magyar követség és sok kint élő magyar. Sík Sándor ünnepi beszédét megkönnyezték. Munkájukért a csapat elismerő oklevelet és zászlószalagot kapott. A cserkész-világtalálkozón készült ötrészes riportfilmet változatos műsor keretén belül a Park Moziban is bemutatták.140 Stenszky József Szent István ünnepe Angliában címmel az önképzőkörben tartott élménybeszámolót.
![]() |
Strausz (Nyikos) Gyula |
![]() |
Csaba László csapatparancsnok |
A világgazdasági válság éveiben a táborozások mérsékeltebben folytak. Az internátusi raj élére Koncsek László hittanár került, a gimnáziumiak munkájába Peja Győző cserkésztiszt kapcsolódott be.
1933-ban a IV. világjamboree színhelye Gödöllő lett. Erre a makói csapatok is lelkesen készültek. A szükséges anyagiak előteremtésére hangulatos ünnepélyt rendeztek a Hollósy Kornélia Színházban. Buday Géza reálgimnáziumi igazgatónak Muki nyomora c. cserkész életképet és Az erdő lánya c. háromfölvonásos cserkészszíndarabot adták elő. A csapat tagjai (Nagy Sámuel, Strausz [Nyikos] Gyula, Szathmáry János, Hencz Gyurka, Sziebig Béla, Korcsmáros Lajos, Bánáthy László és Bánáthy Béla) jóízű humorral adták elő a fordulatos cserkészjeleneteket. A 92. sz. Csanád-cserkészcsapat Csaba László csapatparancsnok vezetésével 35 fővel vett részt. A csapat több száz virág {540} mellé tűzhető színes kopjafát vitt magával. Néhányan tolmács szerepet is vállaltak. A táborkaput nyolc méter magasan Csaba László faragott kopjafáiból állították össze. Az altáborparancsnokságot erre a célra készült makói jellegű parasztházban helyezték el. A tábor látványossága volt a gólyafészek, két szélmalom és Gábor Áron két ágyújának mása. Csaba László másfél méteres, magyaros díszítésű vezérpálcát ajándékozott Baden Powellnek, a világ főcserkészének. A makói tábort Glattfelder Gyula püspök és József főherceg is meglátogatta.141
A világtalálkozó után visszazökkent a csapat élete a megszokott mederbe. Buday Géza gimnáziumi igazgatónak Cserkész karácsony színdarabját nagy sikerrel Döme Mihály, Tamás Elemér, Korcsmáros Imre, Forrai Lenke és Thurzó Margit mutatta be. Szavalatokkal Zalányi Sámuel, Tóth János és Miklós Zita aratott elismerést.
1936-ban megkezdődött a vízi élet. Favázas csónakház, kis vitorlás, két- és egyszemélyes kajak szolgált ennek alapjául. A nyári táborokon kívül lehetőség nyílt a Maros adta lehetőségek kihasználására.142
![]() |
Kertész Antal |
1936. május 24-én a Makói Atlétikai Klub pályáján tartották az első makói cserkésznapot. Az ünnepségen cserkészparancsnoki díszben részt vett és beszédet mondott Fáy István főispán. Faragó Ede országos vezetőtiszt vette ki a fogadalmat az avatásra kerülő cserkészektől. Az avatási szertartás után tábori jeleneteket és cserkészjátékokat mutattak be.143
A cserkészet fönnállásának 25. évfordulóján, 1936 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott ünnepi díszközgyűlésen Hóman Bálint kultuszminiszter 17 cserkésztisztnek fejezte ki köszönetét és elismerését. Köztük volt Csaba László, a makói 92. sz. Csanád-cserkészcsapat parancsnoka is. {541}
1937-től 1940-ig, a megújulás éveiben jött létre a Csanád csapat autonómiája (önkormányzata). Csaba László a Csanád cserkészcsapat parancsnoka, az V. cserkészkerület társelnöke és a „Csanád Vármegyei Cserkészszerv” elnöke is. Az ő bölcs belátása szerint 1938-tól két új segédtiszt irányítja a csapat munkáját. Strausz Gyula a vezetői őrs parancsnoka, (1937-ben érettségizett, szegedi egyetemista) és Pintér Péter Pál (1939-ben érettségizett) a makói Házi Örsvezető Képzés parancsnoka. Szentpéteri István is a Csanád cserkészcsapat főerősségét a függetlenségében látta: „A II. emeleten lévő cserkészotthonba belépni én tanárt 6 évig – amíg ott voltam – nem láttam. Nem volt a gimnázium tanári karából a csapatnak vezető tanára, a csapat cserkészparancsnoka nem a gimnázium oktatója volt. Ez olyan önnevelési lehetőséget biztosított, aminek a lehetővé tételéért a tanári karnak rendkívül hálásak voltunk. Ők nem akartak ránk telepedni, mi nem csináltunk nagyobb botrányokat, és kialakulhatott az a szellemiség, hogy a diák felelős magáért, és különösen felelős azért, hogy önneveléssel kiegészítse a tanári nevelési folyamatokat.”144
![]() |
Nádaszentmihályi táborozás. (Fekete nadrágban dr. Szilas József hittanár) |
Csaba László 1941-ben katonai szolgálatra vonult be. A parancsnokhelyettes egyetemi hallgatóként Pintér Péter Pál cserkésztiszt lett. 1940-41-ben Németh Ferenc nyolcadikos érettségizős, 1941-42-ben Varga Gyula utolsó éves érettségizős az örsvezetők örsének vezetője, gyakorlatilag a parancsnoki teendők, döntések felelős ellátója. A Csanád csapatban az egyetemről visszajárók hozták a tájékozottságot és látták el tanácsokkal a vezetést. Nagy erőssége volt ez a Csanádnak a gimnáziumi évek alatt. Ezért lehetett mindig egy nyolcadikos érettségizős a csapat vezetője. Ez a hazai cserkészmozgalomban csak a 92. sz. Csanád cserkészcsapatnál jött létre és valósult meg.
A második világháború éveiben a cserkészcsapat tevékenységének középpontjába a népi kultúra kincseinek ápolása és megőrzése került. A csapat 1940-ben – az előző évek kabaré stílusú mókái helyett – nyilvános előadáson már a népi kultúra kincseiből tartott előadást. Népdal, ballada és a népi írók művei szerepelnek a műsoron. 1941 tavaszán a szegedi egyetemi cserkészekkel együtt tartottak a városháza dísztermében nyilvános {542} rendezvényt.
Dr. Kogutowitz Károly és Sík Sándor egyetemi tanárok előadását néhány Bartók népi gyökerű zongoradarabja és pár szép népdal kísérte. A Csanád cserkészcsapat tagjai ugyanis 1940-től fogadalom-szerűen csak népdalt énekeltek, furulyáztak, zongoráztak, magyar nótát többé nem. 1941–42-ben megerősödött a csanád cserkészek szellemi műhelye. A cserkészcsapat 1942. év tavaszán – Sík Sándor egyetemi tanár előadásával és a szegedi egyetemi ifjúság tagjai (SzEI) szereplésével – a Szép Magyar Szó délután keretében a megyeház dísztermében rendezett ünnepi előadást. A csapatvezetés népi írók felé fordulása óta jellemző lett a csapat szellemre a szociális érzékenység és a társadalmi felelősség tudata. Püski Sándor által kiadott Magyar Élet könyveket bizományban Szabó János terjesztette. Havi forgalma 8-10 kötet volt.
![]() |
Sináli Károly |
![]() |
Bábonyi Tóth István |
1942–1943-ban a vezetői őrs irányítója Molnár Kálmán érettségiző diák lett. Ekkor előtérbe került a regös tevékenység. Nyilvános előadásuk a Belvárosi Katolikus Körben volt és a Magyar Szó Estje keretében. Bálint Sándor egyetemi tanár beszélt a népi tudásról; a csapat népdalokat, a Regös őrs népi táncokat, népi mesejátékokat adott elő. 1943. december 10–12-én rendezte a csapat a gimnáziumban és az épület előtt az első nagyszabású könyvkiállítást és vásárt, melyen a Magyar Élet és az Exodus kiadó irodalmi értékű könyveit népszerűsítették és terjesztették. A Regős őrs Bökényben, Apátfalván, Kiszomboron, Kiskundorozsmán regős előadást tartott.
1938-tól érezhető a háborús hatás az ország és a cserkészcsapat életében is. 1939-ben kimagasló őrsi munkát végzett Sípos József, Varga Gyula, Zalányi Sámuel, Németh Ferenc, Tőzsér Lajos és Vrecznik István. A gimnáziumban az elsősegély nyújtási feladatot Sziebig Ferenc orvosnak készülő cserkész látta el egészen 1944-ig 145.
Magyarország 1941. június 27-i hadbalépése után történt az elhatárolódás az „egységes honvédelmi nevelés”-től (levente) a csapatban 147a. A Csanádban elmaradnak a segédtiszti – militarista jellegűvé vált – címszerzések.
1943–1944-ben a csapatot Szani István és Szegedi Miklós érettségizők vezették. Ez időben jutott el a csapatvezetés az „egységes honvédelmi nevelés” tagadásától a {542} német militarista megszállás-ellenes magatartásig. Szöllősi Jenő nyilas politikus legkisebb fia, Dániel egyik alkalommal kijelentette, nem hajlandó egy őrsben lenni a szociáldemokrata Kiss Ernő fiával, Ernővel. Mire a Szani–Szegedi csapatvezetés közölte vele: cserésznek lenni nem kötelező.
Az országos rendelkezésű zsidótörvény ellenére a csapat zsidó felekezetű tagjai: Rácz Pál, Rácz Hugó, Grűn (Gyímesi) József a csapat tagjai maradtak.
A nyári tábort 1940-ben Kassa mellett, 1942-ben Erdélyben, Csucsa alatt, Kőrösfeketén tartották. 1943-ban a nyári nagytábort az erdélyi Nádasszentmihályon szervezték meg. A tábor parancsnoka Németh Ferenc, helyettese Molnár Kálmán. Mindenben ők döntöttek. A tábort meglátogató parancsnokhelyettes, dr. Pintér Péter Pál vezetésével a tábor cserkészei egynapos kolozsvári látogatást tettek.
1944 nyarán a csapat Püspöklelén (Maroslelén) a Maros-part melletti erdőben táborozott. A tábort Pintér Péter Pál cserkésztiszt, parancsnokhelyettes vezette. Emlékezetes jellegzetessége a tábor közepén a földbe vájt, paddal körülvett, fonott vesszővel bevont földszinti tábori ebédlő asztal.
1944 őszén a csapatot Szentpéteri István mint csapatparancsnok-helyettes vezette. Az őrsvezetői tanfolyamot és vizsgát még megtartották; az új őrsvezető Szekeres István lett. November elején újoncoztak. Mivel 1944-ben a gimnázium épületét német hadikórház céljára foglalták le, a cserkészotthon bútorzatát és fölszerelését Széll Sándor cserkész szüleinek Báró Erdélyi (ma Erdélyi püspök) utcai házában helyezték el. A cserkész csapatot a német militarista befolyástól sikeresen távol tartották.
Ebben a szellemben vendégül látták Sík Sándort, Kogutovicz Károlyt és Bálint Sándort. A regös őrs tábortüzet tartott Bökényben, Apátfalván, Kiszomboron, Kiskundorozsmán. Amikor a csapat parancsnoka, Csaba László 1941-ben katonai szolgálatra vonult be, a vezetést Pintér Péter Pál rajtiszt, Németh Ferenc és Varga Gyula segédtisztek látták el. Kimagasló őrsvezetői munkát végzett Sípos József, Zalányi Sámuel, Tőzsér Lajos, Vrecznik István. A Hajóháznál a vízi cserkészetnek Pintér Péter Pál vízi vezető irányításával tíz lelkes tagja volt. 1943-ban a nyári nagytábort Erdélyben, Nádasszentmihályon szervezték meg. A tábor parancsnoka Németh Ferenc, helyettese Molnár Ferenc volt, a tanári fölügyeletet dr. Szilas József hittanár látta el. A gimnáziumban az elsősegélynyújtást a nagyobb cserkészek, főleg az orvosi pályára készülők végezték.
1944 nyarán Püspöklelén (a mai Maroslelén), a Sándor-major melletti erdőben táboroztak Szani István és Szegedi Miklós segédtisztek vezetésével. Mivel 1944-ben a gimnázium épületét német hadikórház céljára foglalták le, a cserkészotthon bútorzatát és fölszerelését Széll Sándor cserkész szüleinek Báró Erdélyi [Erdélyi püspök] utcai házában helyezték el. A cserkészcsapatot a német befolyástól sikeresen távol tartották.
A Csanád Vezér Sportkör
A főgimnázium első sportkörét Testgyakorlókör néven 1908-ban alakították meg. Vezetője Csukás Géza tornatanár volt. A szép eredményeket elérő kör munkáját az első világháború derékba törte. Csukás Gézát hadi szolgálatra rendeleték, majd 16 éves makói működés után elhelyezték. Három évre Ács Sándor helyettes tornatanár került az intézethez. 1921-től ismét jó kezekbe került a gimnáziumunkban a testnevelés oktatása: ekkor helyezték ide Csornyák Emilt, és ő egyhuzamban 18 évig – majd újabb két esztendeig – működött Makón. {544}
Az akkoriban kötelező jelleggel bevezetették a játékdélutánokat. Emlékét József Attila osztályfőnöke, Eperjessy Kálmán így idézte föl: „Hetente egyszer ki kellett vinni a gyerekeket két-két órára a szabadba. A gimnáziumnak egy tornatanára volt, Csornyák Emil, de ő nem tudott megbirkózni annyi osztállyal, hát rásózták a fiatalabb tanárokra. Tettamanti Bélával szövetkeztem össze, és együtt mentünk ki a lúdvári erdőbe. Mindig akadt a fiúk között néhány, akinek vagy a foga fájt, vagy valami más baja volt, és nem akartak futballozni. József Attila mindig ezek közé tartozott. Akkor Attila odadörgölődzött hozzánk, és minket szóval tartott. Mindenről és mindenkiről önálló véleménye volt. Az osztálytársai ezt görbe szemmel nézték, mi nemcsak meghallgattuk, de egyúttal jót is szórakoztunk.”145
Csornyák Emil 1924 decemberében alakította meg a Csanád vezér sportkört. Csütörtökön du. 3 és 5 óra között tartották foglalkozásaikat. A hó- és jégsport szakosztály a Maros környékére, a korcsolyázók a Gyilkos-tóra jártak. Az atlétikai szakosztály tavasztól szabadban gyakorolta a futást, ugrást, a diszkosz- és gerelyvetést. A tenisz szakosztály az MTK-pályán, a vízi sport szakosztálya a Maroson tartotta edzéseit.146
![]() |
Tabló 1943-ból |
Kerületi versenyeken az iskolát a sportkör mintacsapata képviselte. Az 1926. március 14-i Szegedi kerületi tornászversenyen a sportkör mintacsapatának minden tagja kitüntette magát. A VIII. osztályos Molnár István aranyéremmel jutalmazott nyújtóbajnok lett. 1928-ban Szentesen nyújtón és gyűrűn kerületi bajnok, a budapesti országos versenyen I. osztályú minősítést nyert a makói csapat. Később is szép sikerrel szerepelt a sportkör mintacsapata a kerületi versenyeken. 1931-ben Kiskunfélegyházán, 1934-ben Kecskeméten, 1937-ben Békéscsabán képviselték iskolájukat.
1937-ben alakult meg a repülés és a légvédelemi ismeretek terjesztésére az Endes György Aërokör. Tanárelnöke dr. Vidacs Aladár, diáktitkára André Gyula és Herczeg Géza VII. osztályos tanulók lettek. Célja a repüléssel és légvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztése. Ebben az évben a siklórepülő-képzés is megkezdődött. Endes Györgyné levélben üdvözölte a kört, és férjének, a nagy magyar óceánrepülőnek dedikált fényképét küldte el ajándékba. A Honvédelmi Minisztérium egy kimustrált repülőgéppel is megajándékozta a gimnáziumot.
Csornyák Emilt 1939-ben Munkácsra helyezték. Távozása után a sportköri tevékenység szünetelt, az iskolai testnevelés tanítása akadozott. A tornatanárok (Hajdú Gyula, Jakab Sándor, Mocskosi Béla, Szabadi Ernő, Botokej Mihály, Simon Tibor, Oláh Miklós) egymást váltották.147 Csornyák Emil visszakerülésével 1945-ben ismét föllendült a gimnázium sportélete.
Az internátus
A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület (DMKE) alapította internátus az első világháború és az idegen megszállás idején nehéz éveket élt át. 1914-ben a Vöröskereszt használta az internátus épületét, ezért egy tanévre a 131 tanulót családoknál szállásolták el. 1916-ban 51 erdélyi menekült diák lelt itt otthonra. A román megszálló katonaság kaszárnyának rendezte be. Az összeomlás idején itt helyezték el a közélelmezési és az államépítészeti hivatalt, sőt a vármegyei csendőrparancsnokságot is. Az intézetben lakott Kaufer Ede, az államépítészeti hivatal vezetője, Szép Lajos csendőr-tiszthelyettes, Neumann Miklós katonai főszámvevő, Gebe Mihály és dr. Galamb Ödön főgimnáziumi tanár, dr. Szmolenszky Gyula szolgabíró és Paulik Imre római katolikus tanító.
Maga az épület siralmasan festett: „Az intézet három nagy kapuja a sarkából kiforgatva nem csukható, a falak téglákig megfosztva a vakolattól, a régen festett ajtók össze-vissza irkálva és szurkálva, szanaszét heverő, rozoga bútorok, tönkretett más felszerelések és törmelékdarabokkal, meg mindenféle hulladékkal, piszokkal telt udvarok fogadták az intézetbe lépőket. Még hónapok multán is a vízvezetőcsövekből, a fürdőház kazánjából, valamint a mellékhelyiségekből rossz katonacsákókat pionírásót, csajkákat, rossz zubbonyokat, patronokat […] kellett eltávolítani.”148
A DMKE szinte teljesen elveszítette támogatóit. Az anyagi csőd elkerülésére az állam dr. Eöttevényi Olivér személyében miniszteri biztost nevezett ki. Ő a kiutat abban látta, hogy az internátust az egyesülettől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vegye át, és saját kezelésében működtesse. 1921. szeptember 1-jén lett a makói intézmény a csonka ország első állami középiskolai fiú internátusa. A hivatalok kiköltöztetése {546} és az épület lakhatóvá tétele vontatottan haladt. A külső helyreállítást a DMKE, a belsőt – valamint a berendezés pótlását – a minisztérium vállalta magára.149
A nagy tiszteletben álló nevelő Gebe Mihály igazgató megvált az intézettől.
Gebe Mihály 1869. december 10-én született a Gömör megyei Jólészen. Középiskoláit a rozsnyói evangélikus és a miskolci református főgimnáziumban végezte. Matematika–fizika szakos diplomáját a kolozsvári egyetemen szerezte. Kolozsvári, zilahi és nagyenyedi helyettes tanári működés után 1898-tól a makói főgimnázium rendes tanára, 1913. szeptembertől 1921. júniusig a DMKE internátus igazgatója, 1923 szeptemberéig a főgimnázium tanára. József Attila a Szépség koldusát elsők között neki ajánlotta: „Miska bácsinak meleg fiúi szeretettel. Makón, 1922. december 20. József Attila”.150 Nyugdíjaztatása után is tanított a gimnáziumban, a makói felső-kereskedelmi iskolában és a református polgári fiúiskolában. 1927. június 3-án halt meg, a reálgimnázium tornatermében ravatalozták föl.151 Gebe Mihály liberálisnak számított, szabadkőműves páholytag volt.152
Az internátus élére 1921 szeptemberétől a minisztérium Kályáni Ferencet nevezte ki. A latin–görög szakos tanár 1885-ben Mezőszentmártonban született, Kolozsváron végzett, Nagykállóról helyezték Makóra. Az egykori szerzetes magas követelményeket támasztva, következetes szigorral megszilárdította a fegyelmet.153 Mellette Galamb Ödön, dr. Márton György, Falábu Jenő, Csornyák Emil és Kovalik Antal, 1923-tól dr. Erdélyi Pál lettek az internátus nevelő tanárai. A trianoni békediktátum miatt erősödött a hazafias-nemzeti szellem. Mivel a forradalmi időkben lazult a fegyelem, az új igazgató a házirendet is megszigorította. Kötelező lett a közös reggeli és esti ima. Csak kísérettel mehettek iskolába, templomba vagy moziba. A vasárnapi istentisztelet után 12 óráig szabad kimenőt kaptak.
![]() |
Gebe Mihály |
Kováts József, az egykori diák az 1920–1922. tanévekről emlékeit így összegezte: „Belépve a kapun, néhány lépcsőn a magas földszinti folyosóra érhettünk. A folyosóról jobbra egy tanuló nyílt. Itt tanultak a diákok szilencium alatt. Benne ósdi bútorok voltak […] Széles lépcsőház vezetett fel az emeleten lévő hálószobákhoz. Az emeleti folyosón a falhoz bádogvályúkat erősítettek. Ezeken helyeztük el a mosdótálakat reggelenként – mosakodáshoz. A vályúkkal szemben a hálószobák […] Egy szobában 12–16 vaságy volt. Én az ajtón belépve baloldalt az ötödik, Attila jobboldalt a negyedik ágyon feküdt. Reggel hat órakor volt az ébresztő. Az internátustól nem messze katonaság állomásozott, így reggelenként hallottuk a katonák ébresztő kürtjelét. Amikor az elhangzott, mindenki felugrott az ágyból és mosakodni ment […] Reggelire friss zupát (köménymaglevest) kaptunk. Nagy, zománcos tálakban hozta a napos […] Egy órakor ismét visszamentünk az internátusba. A szűkös ebéd legtöbbször babból, lencséből, borsóból, burgonyából állott. Többször kaptunk zsizsikes borsót is. A kenyér barna volt, nemegyszer drót, zsákmadzag volt benne […] A vacsora egyszerű volt: legtöbbször főzelék, főtt tészta, ritkán hús. Vacsora után az idősebb diák a fiatalabbtól kikérdezte a leckét. Végre este 8 óra lett, a hálóba mentünk. Mindenki rendbehozta ruháját, cipőjét, majd megmosakodott és lefeküdt. Így teltek a hétköznapok.”154
![]() |
Dr. Márton György |
Az 1921–1922. tanévben megalakult a Vöröskereszt Egyesület internátusi ifjúsági csoportja dr. Márton György vezetésével. Szabad idejükben gyakorlati ismereteket és készségeket sajátítottak el. Kertészettel, méhészettel vagy más gazdasági munkával (tengerimorzsolás, burgonyaválogatás, nyúletetés, galambászat, szivattyúzás) foglalkoztak. 1922 őszén a betegszobákat a diákok vakolták és festették újra.
Az internátus visszanyerte hírnevét, még a világgazdasági válság első éveiben is tudta tartani nagy létszámát. Falai között színvonalas munka folyt. Angol és német nyelvtanfolyam indult, zeneórákat és tánctanfolyamokat szerveztek. Megalakult a Szent {548} Gellért-cserkészraj, cserkészotthont is berendeztek. A játszóudvaron sportszereket (nyújtót, korlátot) állítottak föl. Nem hiányzott a tenisz- vagy korcsolyapálya sem. Az internátusi olvasókör az alábbi folyóiratokat járatta: Zászlónk, Jóbarát, Magyar Cserkész, Ifjúsági Vörös Kereszt, A Cél, Új Vívmányok.
![]() |
Kályáni Ferenc |
A minisztérium 1935. augusztus 13-án Kályáni Ferencet a hatvani állami reálgimnáziumba helyezte át; szeptember 9-én az igazgatói teendőkkel Zékány Gyula matematika–fizika szakos tanárt bízta meg. Ő már tíz éve volt a makói reálgimnázium nevelője. Két év múlva, 1937. augusztus 1-i hatállyal saját kérésére a budapesti Berzsenyi Dániel gimnáziumba helyezték. Ekkor az internátus igazgatójává Pellei Emilt, a szegedi Klauzál Gábor gimnázium mennyiségtan–természettan szakos tanárát nevezték ki. Az intézetben nevelőtanárként működött Berg Pál, Görgényi László és Varga József.
1921–22 | 73 |
1922–23 | 95 |
1923–24 | 135 |
1924–25 | 140 |
1925–26 | 83 |
1926–27 | 114 |
1927–28 | 104 |
1928–29 | 114 |
1929–30 | 125 |
1930–31 | 113 |
1931–32 | 74 |
1932–33 | 71 |
1933–34 | 71 {549} |
1934–35 | 58 |
1935–36 | 60 |
1936–37 | 67 |
1937–38 | 68 |
1938–39 | 63 |
![]() |
Az internátus |
Az első bécsi döntés 1938. november 2-án visszacsatolta a Felvidék egy részét, Kassát is. A kormányzat 1939 nyarán úgy döntött, hogy a makói állami internátust nemzeti érdekből Kassára helyezi át. Ezzel a makói intézmény megszűnt.
A konviktus
Glattfelder Gyula megyés püspök képes volt a csonka egyházmegyét országos szintre emelve újjászervezni. Kiváló reálpolitikusként az egyházmegye nélkülözhető javaitól igyekezett megszabadulni. Makón eladta a Korona Szállót és a Püspökkertet, amelyekre Dessewffy Sándor püspök még annyit költött. Mivel az egyházmegye magyar részére a Szentszék Szegedet jelölte ki székhelyül, fölöslegessé vált a makói püspöki rezidencia mint püspöki nyaraló. Glattfelder Gyula 1935-ben a belvárosi római katolikus egyházközség használatába adta.
Dr. Csepregi Imre pápai prelátus már 1935 szeptemberében 20 induló létszámmal létrehozta a Szent Gellért Fiúnevelő Intézetet, a konviktust. Vezetését Havadi (Haverda) Ferenc hittanárra bízta.
A szervezést végző lelkész 1902. október 14-én Gyulán született. A teológiát Esztergomban és Budapesten végezte. 1925. június 29-én Szegeden szentelték pappá. Káplánként működött Kunágotán, Kisteleken és Makó-Belvároson. A makói gimnázium hittanára volt 1934-től 1940-ig, konviktusi igazgató 1941-ig. Lelkészként működött Medgyesegyházán, plébánosként Csanádpalotán. Nyugállományba vonult 1967-ben.155 {550} Elhunyt 1988. január 10-én.156
Csepregi Imre prelátus mint a konviktus felügyelő-bizottságának elnöke 1936-ban a konyha és a gazdasági munkák végzésére meghívta a szegedi iskolanővéreket. A hatékonyabb nevelői tevékenység végett a püspökség 1939 nyarán Makóra hívta a szervita rendet. A konviktus igazgatója P. Jáger M. Rafael atya lett, a tanulmányi felügyelői P. Váry Bonajuncta, P. Németh Alajos és P. Galambos M. Lőrinc szervita áldozópapok, hitoktatók.
A nevelőintézet kapuja a 16–38 gimnazistán kívül nyitva állt a kereskedelmibe vagy polgáriba járó tanulók előtt is. Az épületben öt hálótermet, egy-egy tanulótermet és betegszobát alakítottak ki.
A szerviták 1943. március 31-én átvették az egész épületet. Ellenszolgáltatásként vállalták, hogy a püspökség tulajdonának használatáért tizenöt évig egy ingyenes helyet adnak, a makói egyházközség tulajdonának használatáért két ingyenes helyet tartanak fönn papi pályára készülő diáknak.157
A konviktus 1948 nyaráig működött. Ősztől állami kezelésbe vették, a rendházat 1949-ben kobozták el. Az atyákat az Államvédelmi Hatóság toloncolta ki a városból.
Lábjegyzet
1. ML Szegedi utcai Állami Elemi Iskola iratai. 1928. 151.
3. ML Bajza Utcai Elemi Iskola iratai. Tantestületi jzk. 1926. máj. 1.
4. CSML CSM Tanfelügyelőségi iratok 4. doboz
6. ML Szegedi u. Elemi Iskola iratai. Tantestületi jzk. 1928. jan. 21.
7. ML Bajza József Iskola iratai. Tantestületi jkv. 1925. okt. 3.
9. Uo. Tantestületi jkv. 1931. márc. 4.
11. ML Bajza József Elemi Iskola iratai. 1931. 270.
12. MÚ 1937. jan. 31., máj. 26., okt. 15.
14. CSML CSM Tanfelügyelőségi iratok. 1936.
16. MFrÚ 1934. máj. 19., MÚ 1937. okt.9.
18. Mv 1927. ápr. 2. Idézi Nagy Júlia 1983. 46–47.
21. Mezőgazdasági Népoktatás. 1938. jan. Kny. A Makói Állami Népiskola ismertetése. Kiskunfélegyháza. 1938.
22. JAM gyűjteménye. Tóth Ferenc 1988. 49–52.
24. Jelentés a makói Hagymakertészek Szövetkezetének 1936. évi nemesítési munkájáról. JAM A 22.
33. Uo. és ML Tan. 1920. 10 995.
35. ML Tan. 1922. 12 363. és 1926. 2861.
37. ML Tan. 1922. 12 363., 1926. 2861., 1932. 90., Marosvári Attila 1993. 64–65.
38. Lásd: Az 1922. évi törvények gyűjteménye. Kiadja a M. Kir. Belügyminisztérium. Bp. 1922. 58–138. Az új
ipartörvény kézikönyve (1922. évi XII. törvénycikk és a végrehajtás tárgyában kiadott miniszteri rendeletek). Összeállította: Dr. Szekeres Róbert és Kováts Endre. Bp., é. n.
39. Már 1919. augusztus 10-én megjelent az a VKM-rendelet, amely hatályon kívül helyezte a Tanácsköztársa- ság minden közoktatásra vonatkozó intézkedését (lásd: Hivatalos Közlöny. Kiadja a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 27. évf. 33. 1919. szept. 11. 284–285, 35. 1919. szept. 25. 313–315), de a képzés új rendszerét csak az 1922-i ipartörvény és az 1924-i tanonciskolai tanterv léptek életbe.
40. Uo. vö. Vig Albert 1932. 698–699.
43. A M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 60.000/1924. VII. számú rendelete = Hivatalos Közlöny. 32. évf. 16. 1924. aug. 15. 196–198., Az iparostanonc-iskolák (tanonctanfolyamok) szervezete, tanterve és tantervi utasítása. Bp. 1926.
47. Az 1922. évi törvények gyűjteménye. 130–131. ML Tan. 1922. 12 363
49. Dr. Tahy István: Kézművesipari politika. = Magyar ipar és kereskedelem. Szerk. Dobsa László és Máriás Imre. Bp., 1941. 316.
50. Marosvári Attila 1993. 48–50. és 54.
51. ML Tan. 1922. 12 363, 1926. 2861, 1926–13 479.
53. Uo., ML Kgy. jkv. 681/1925.
55. Vig Albert 1932. 703–704., Az iparoktatás az 1906–1908. években. Bp. 1909. 53.
57. Uo., ML Tan. 1927. 2007., ML Kgy. jkv. 272/1927.
58. ML Tan. 1933. 13., ML Kgy. jkv. 58/1926.
59. ML Kgy. jkv. 569/1926., 411/1928., ML Tan., 1928. 1134., 1933. 13.
61. ML Tan. 1933. 13., ML Kgy. jkv. 75/1931.
62. ML. Kgy. jkv. 75/1931., 144/1931.
63. ML Tan. 1931. 13., ML Kgy. jkv. 21/1931., 414/1931., 558/1931., 469/1932.
65. Uo. A kereskedőtanonc-iskola október 17-én költözött be az épületbe, melynek 2 tantermét hetente 3 alkalommal használhatta.
68. ML Kgy. jkv. 187/1940., ML Tan. 1941. 19 520.
69. ML Tan. 1943. 20854., ML Kgy. jkv. 565/1937., 699/1938., 555/1940., 387/1941.
70. ML Kgy. jkv. 253/1941., ML Tan. 1943. 20 854.
71. ML Tan. 1940, 2592, 1943. 20 854.
72. Uo. Lásd még: ML Kgy. jkv. 253/1941.
73. Lásd: ML Kgy. jkv. 434/1943., 529/1943., 582/1943., 92/1944., 176/1944., ML Tan. 1945. 327., 1948. 2218., 1949. 6283.
74. Siket István László 2002. 52–54.
75. Leányának, dr. Nyíri Lászlóné Urbán Jolán ének–magyar szakos tanárnőnek szíves közlése.
76. Iskolai értesítő 1929–30. 103.
78. Kulcsár Sándor 1935–1938. 9, 19, 35.
79. Kulcsár Sándor 1939–1944. 8. 18, 34.
80. Iskolai értesítő 1932–1933. 1–5.
81. Iskolai értesítő 1935–1936. 3–4. Gallyas Ferenc 1936.
83. A református polgári fiúiskola évkönyve 1944. 22.
84. Péter László 1999. 282–300.
85. Iskolai értesítő 1931–32. 3.
86. Tóth Ferenc 2000. 249–250.
87. Iskolai évkönyv 1933–1934. 4–5.
88. Iskolai évkönyv 1936–1937. 7.
89. Leányának, dr. Pásztor Jakabné Kubinyi Ágnes szíves közlése.
90. Iskolai évkönyv 1943–44. 4.
91. Kulcsár Sándor 1935–1938. 37–38.
93. Iskolai évkönyv 1943–1944. 28.
94. Barna János 1929, 214–215.
95. A makói neológ zsidó temetőben elhelyezett sírkövének fölirata így méltatta: „Szeretett tanár / Igaz magyar
/ Hű barát voltál”.
96. Megvált a Kereskedők Egylete iskolájától. Mv 1926. febr. 26.
97. Tóth Ferenc 1993. 28. Barna János 1929. 176.
98. Kelemen Ferenc 1967. 30–32.
99. Marosvári Attila 1993. 74.
100. ML Návay Lajos Felsőkereskedelmi Fiú Iskola iratai. 1933. 435.
101. Iskolai évkönyv 1937–38. 3. 1939–40. 3.
102. Apró Ferenc: Kistelektől Chicagóig. Pataki Szilveszter halálára. Délvilág 1993. aug. 14. Rakonczai János: Pataki Szilveszter. Szegedi Műhely, 1996–97. 67–78.
104. MÚ 1937. júl.13., júl. 23.
105. Iskolai évkönyv 1937–38. 12.
108. Iskolai évkönyv 1935–35. 3.
109. Kulcsár Sándor 1920–1928, 1929–1932, 1933–1934, 1935–1938, 1939–1944.
110. Magyar József 1926. 3–5. Barna János 1929. 178. Vermes Ernő 1929.74. Gulyás Pál 1992. 10: 67.
111. Unitárius hitoktatói minősítést szerzett. H. Kovács Mihály szerint: „Félelmetes volt a híre, félelmetes volt ő maga is magas, tagbaszakadt termetével, orra fölött vészesen csillogó cvikkere, csíptető szemüvege mögött komorra és erélyesre összehúzott szemű, fürkésző nézésével, orrából jövő szuszka beszédével”. Vö. Tóth Ferenc 1985. Gál Zsigmond Madzsar Gusztáv veje volt. 1910/11-ben és 1913–26 között tanított Makón. Vö. Gulyás Pál 1992. 1. 115.
112. Eperjessy Kálmán : Makói tanáréveim. JAM A
Gimnáziumi értesítő 1931. 4
115. Vermes Ernő 1929. 66. Barna János 1929. 175. A temetői fejfán felesége hiúságból dr. címmel tüntette ki.
116. Tóth Ferenc 1996. 26. Nem szerzett doktorátust, fejfáján a felesége tüntette ki ezzel a címmel.
117. Később a diósgyőri gimnázium Kossuth-díjas igazgatója.
118. Az adatokat köszönöm Tarnai László és Tarnai István építészmérnököknek.
119. A gimnázium 34 hősi halottjának emléke. Mv 1924. jún. 3.
120. Gimnáziumi értesítő 1938. 13.
123. Idézi Tóth Ferenc 1986. 11.
125. A makói gimnázium 100 éve.
127. Erdei Ferenc kéziratos hagyatéka. Gimnáziumi évek. Gépelt másolat JAM A.
128. Erdei Ferenc kéziratos hagyatéka. Gimnáziumi évek.
130. Értesítő az 1922–23. évről. 4.
131. M. Tullius Tiro (született Kr. e. 103-ban, meghalt Kr. e. 4-ben) Cicero rabszolgája volt, aki nemcsak betűt,
de szótagot is rövidített.
132. H. Kovács Mihály 1980. 17.
134. Balog József emlékezése. JAM A.
135. Galamb Ödön 1928/a, 1928/b.
136. Értesítő 1828–28. évről. 37–39.
137. Az idén is megvédte Fodor Antal a bajnokságot. MFrÚ 1930. ápr. 15.
138. Kréz Tiborné Fekete Erzsébet 2000.
141. Kulcsár Sándor 1933–1934.
143. Kulcsár Sándor 1935–1938.
144. Szentpéteri István 1996. 38.
146. Domokos László 1995. 126–127.
147. Domokos László 1995. 126–129.
148. Idézi Szabolcsi Miklós 1963. 218.
149. Halmágyi Pál 1995. 47–49.
150. JAM Irodalomtört. gyűjt. 78. 31. 1.
151. Matusik István 1927. 3–5.
152. Szabolcsi Miklós 1963. 220., 271.
153. Vermes Ernő 1929. 87. Szabolcsi Miklós 1963. 248.
154. Szabolcsi Miklós 1963. 219–220.
155. Csanád egyházmegye 1980. 136.
156. A szeged-csanádi egyházmegye névtára. Szeged, 1996. 60.
157. Halmágyi Pál 1995. 52–54.
![]() | ![]() |