Előző fejezet Következő fejezet

{771} Föltalálók, szabadalmak

 

Galamb József (1881–1955)

Galamb József a Ford Motor Campany kötelékében tervezőként fejtette ki máig számon tartott munkásságát.

Makó-újvárosi, kisparaszti, református család sarja. Heten voltak testvérek, a fölnőtt kort öten érték meg: Sándor ügyvéd (1878–1956), József (1881. február 3.–Detroit. 1955. december 4.), Rozália (Sternád Ferencné 1885–1913), János géplakatos (1887–1926) és Ferenc géplakatos (1891–1965). Az elemit az újvárosi református iskolában, a középiskola alsó osztályait a makói községi polgári fiúiskolában 1885-ben végezte. Bár 15 éves korában édesapja meghalt, a két idősebb testvér tovább tanult. Önfenntartók voltak, otthonról nem kértek semmi támogatást. Sándor jogot végzett, József két évig a szegedi fa- és fémipari szakiskolában, majd a budapesti állami felsőipari iskolában tanult. Fönnmaradtak szegedi ipariskolai ábrázoló geometriai rajzai, ezek bámulatosan szabatosan és esztétikusan kidolgozottak. Valamennyi gépszerkezettan jellegű gyakorlati jegye jeles volt. A mai Bánki Donát Műszaki Főiskola jogelődjénél, az állami felső ipariskolában 1901. júniusban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Mint kitűnő rajzoló, átmenetileg a diósgyőri vasgyárban vállalt munkát, de még 1901-ben önkéntes katonai szolgálatra Polába, a haditengerészethez vonult be, ahonnan műszaki szakaszvezetőként szerelt le. Rövidebb ideig egy hódmezővásárhelyi mérlegkészítőnél dolgozott. Az aradi MARTA 300 koronás ösztöndíján tanulmányútra indult Németországba. Ellátogatott Drezdába, Berlinbe, Hamburgba és Brémába. Mivel elfogyott a pénze, Frankfurt am Mainban az Adler Automobil Company-ban szakmunkásként helyezkedett el. Meglátogatott néhány holland és belga autógyárat, de olthatatlan vágyat érzett magában, hogy eljusson Saint Louisba, az 1904-ben nyíló autó-világkiállításra. 1903. október 6-án érkezett meg New Yorkba. Dobozgyárban, dekorációs vállalatnál helyezkedett el, majd Pittsburgban szerszámkészítő lett. Az autó-világkiállítás annyira lenyűgözte, hogy már nem is szándékozott visszautazni Európába. Clevelandban karburátorokat szerelt össze, Nilesben nyomdagépgyárban szerszámtervező lett. Végül 1905. december 11-én a Ford Motor Campanynél vállalt tervezői munkát. 1908–1914 között a Ford gyár tervezőosztályán a kísérleti munkák irányítója. 1914-ben a gyár főkonstruktőre; később főmérnöki és igazgatói megbízást kapott. 1915-től megkapta az USA-állampolgárságot. 1917-ben feleségül vette az USA-beli Toledóból Dorotty Beckhamet. Házasságából két leány született: Clair (*1918) és Glória (*1927). Gyomorbántalmaiból 1943-ban, szívbetegségéből 1944-ben meggyógyult ugyan, de orvosai tanácsára 1944 márciusában az aktív munkától visszavonult. Detroitban halt meg 1955. december 4-én.1

A szülőváros őrzi emlékét. Az egykori Ford-lerakat (Deák Ferenc u. 61.) épületét születésének centenáriumán, 1981-ben emléktáblával jelölték meg. A helyi ipari szakmunkásképző és szakközépiskola 1990. december 1-jén fölvette Galamb József nevét. 2002-ben a főtéri szoborparkban fölállították mellszobrát.

Első nagyobb munkája a négyhengeres N-modell hűtőrendszerének és hátsó futóművének átszerkesztése volt. Elejében – európai származása miatt – hollandusnak hívták. Henry Fordnak tetszettek Galamb rajzai, az európai képzésnek megfelelően {772} másfajta stílusban rajzolt. Ezután a hathengeres K-modell motorjának áttervezését kapta föladatul.

Galamb József

A nehezen eladható, árban sem versenyképes kocsi sikertelenségén okulva, Henry Ford elhatározta egyszerűbb, könnyen kezelhető, árban a társadalom szélesebb rétegeinek is elérhető autó piacra hozását. Ford így szólt hozzá: „Joe, az az ötletem támadt, hogy új kocsit tervezünk. A III. emeleten, hátul egy külön szobába vigyen egy fekete iskolatáblát és a saját rajztábláját, majd azonnal hozzákezdünk egy új modell megtervezéséhez. Nem kell róla tudni senkinek. Akkor nem tudtuk, hogy ez lesz a T-modell. Az első dolog – mondta H. Ford – meg kell tervezni egy új sebességváltót. A mostani nem elég praktikus. Újat kell csinálni.” A bolygórendszerű sebességváltón fél évig dolgozott. Több változatból kiválasztották a legmegfelelőbbet. A Galamb-féle bolygóműves sebességváltó újszerű és egyszerű volt, kiemelkedő technikatörténeti érdekesség. Ezzel látták el két évtizedig a T-modellt. Az USA-ban a repülőgépgyártásban is alkalmazták, de a Ford-féle A-modell már a ma is szokásos mechanikus, tolókerekes sebességváltóval készült. A T-modell gyújtóberendezésének tökéletesítése is Galamb nevéhez fűződik.

Galamb József hat munkatársával (köztük Farkas Jenővel) dolgozott a tervezésen. 1908. szeptember 24-én gurult ki a szerelőműhelyből az első T-modell. A St. Louisban rendezett kiállításon szenzációt keltett, 350 ezret rendeltek belőle. A futószalagrendszer megszervezését Galamb József elhárította magától. A T-modell üzembiztonságával, egyszerű kezelésével rövidesen népautóvá vált. 15 456 868 db készült belőle.2

Ford lelkesedett a versenyautókért. Megbízta Galamb Józsefet, készítsen nagyobb lökettérfogatú motort alumínium hengerekkel a T-modellhez hasonló alvázzal. A {773} New York–Seattele versenyre, a parttól partig futamra két autóval nevezett be, a 2. számú megnyerte a versenyt.

1914-ben Galamb József a Highland Parkban lévő tervező részleghez került, a T-Ford fejlesztése lett a föladata. Az első világháború alatt – angol megkeresésre – tenger-alattjáró fölismerésére alkalmas szerkezet és kisebb harckocsi tervezésével bízta meg főnöke. Ezek – a háború befejezése miatt – nem jutottak ki a frontra.

A T-modell

A traktorgyártás gondolata 1907-ben vetődött föl. Kiindulópontja – Galamb József tervezésében – a B-modell motorja és a T-modell hátsó tengelye volt. Két év múlva újat gyártottak, amely három-négy évig mindenki megelégedésére dolgozott. Az első világháború után H. Ford ezekkel a szavakkal indította el a Forson-traktor tervezését: „Joe, tervezzen egy új traktort, nagyobbat és erősebbet a réginél. Alacsonyabb legyen, hogy beférjen a fák alá, és az összes fogaskerék készüljön öntöttvasból.” Galamb József és a hozzá beosztott tervezők készítették a motor tervét, de gyártásával a Hercules Motor gyárat bízták meg. A Ford-traktor diadalútja éppoly gyors volt, mint amilyen az autóé volt. A külföldi piacot is meghódította. Amikor a Szovjetunió hozzákezdett a mezőgazdaság racionalizálásához, tízezer traktort rendelt Fordtól.

A Ford máig használt márkaföliratát is Galamb József tervezte
{774}

Galamb József 1921. május 10-én hat Fordon-traktort küldött Magyarországra. Vízhűtőjére magyar zászló volt festve. Mivel a vámmal, az illetékkel és a szállítási költséggel megkétszereződött az ára, hazánkban akkor nem terjedt el. Ezek a traktorok aztán a budapesti Műszaki Egyetemre és a mezőgazdasági akadémiákra kerültek.

1937-től Galamb József a Ford kocsiszekrénygyár vezetője lett. Ezt a posztját 1944-ig, visszavonulásáig megtartotta.

Miután a T-modell iránt megcsappant a kereslet, hozzákezdett az új A-modell tervezéséhez és kivitelezéséhez. Részt vett a V–8 modell kialakításában is. A fő konstrukciókon kívül öt- és hathengeres motorokat, mentőautókat, teherautókat, pályamunkás vagonokat is tervezett. Közreműködött a prototípusok kísérletein, új gyárrészlegek tervezésében, fejlesztésében. Edsel Ford ötletére hathengeres kocsit tervezett; 1942-re készült el. H. Ford elismerte tehetségét. Fizetése évi 75 ezer dollár volt: annyi, mint az Egyesült Államok elnökének.

1921-ben Makón százezer koronás ösztöndíjat alapított, hogy kamataiból olyan szegény sorsú, makói diákokat támogassanak, akik felsőipar-iskolában kívánnak tanulni.

Galamb József ösztöndíj-alapítványa

Galamb József a világháborúban megrokkant öccsének, Ferencnek megélhetéséről azzal gondoskodott, hogy részére Makón Ford-lerakatot létesített.

Az első kisebb Ford-karaván 1921. március 8-án érkezett meg Makóra; motorokból és traktorból állt. A traktor műszakai adatait a korabeli újság a szakirodalomban szereplő adatoknál részletesen ismertette.

„A szerkesztésnél nagy gondot fordítottak arra, hogy a gép minden része a portól és a piszoktól megóvassék, ezért az összes mozgó részei burkolva vannak. A motor a sebességváltóval és a hátsó tengellyel egybe van építve.

A traktor olyan erős, hogy egy kettős ekét, amely a két ekefejjel 75 cm szélességben és 20 cm mélyen szánt, könnyen elhúz, s 10 órai munkaidő alatt 6-8 kat. hold földet felszánt. {775}

Használható benzinre, petróleumra és alkoholra. A petróleum és a benzin fogyasztása óránként átlag 3-5 kg. A traktor súlya teljes felszereléssel, bele értve a víz és petróleum vagy benzin súlyát is, 12 métermázsa. Hosszúsága 2,6 m, magassága 1,4 m és szélessége 1,6 m.

A motor egybeöntött, négyhengeres, négyütemű, furata 101,6 mm, lökete 127 mm. Az összes szelepek egy oldalon vannak elhelyezve, és szeleptakaróval vannak ellátva. A főtengely, vezértengely és dugattyúrudak erre a célra a legalkalmasabb chróm-vanadium acélból vannak készítve, s fehér fém csapágyakon szaladnak.

A lóerő. A motor percenkint 1000 fordulatnál 20 lóerőt fejt ki úgy a benzin, mint a petróleum használata mellett. A levehető hengerfej lehetővé teszi, hogy a szelepekhez, dugattyúkhoz és hengerekhez könnyen hozzá lehessen férni. A carter alsó része könnyen leszerelhető, mi által a motor belső szerkezetéhez lehet férni a traktor szétszedése nélkül.

A Galamb testvérek: Sándor, József, János, Ferenc

A gyújtás külön erre a célra szerkesztett és motorba beépített Ford-féle mágneses áramfejlesztővel történik. Az áramfejlesztő olyan erős, hogy nemcsak a gyújtáshoz szükséges áramot lehet vele előállítani, hanem elegendő áramot termel az esetleges éjjeli munka idejére szükséges világítás céljaira is.

A sebességváltó kulisszás rendszerű, s a fogaskerekei állandó érintkezésben állanak egymással. Három sebesség van előre és egy hátra. Az összes kerekek a Ford gyár által külön erre a célra gyártott legfinomabb chróm-vanadium acélból készülnek. Az összes tengelyek golyóscsapágyakon szaladnak. A hátsó kerekek hajtása végtelen csavar és végtelen csavarkerék által történik, amely olajban fut és teljesen burkolt.

A kerekek. Az első kerekek állítható kúphengeres csapágyakon szaladnak. Úgy az első, mint a hátsó kerekek acélküllőkkel vannak ellátva, amelyek az aggyal egybe vannak öntve és a keréktalphoz melegen vannak szögecselve. A hátsó keréktalp 106 cm átmérőjű és 30 cm széles, s el van látva szögletes vaskarmokkal is. A nyomtávolság 96 cm, keréktávolság 160 cm. A traktor meg tud fordulni egy 6,5 m átmérőjű körön belül.

A kormányzás kúp fogaskerekek és fogas ív által történik, amely teljesen burkolva van és állandóan olajban mozog. A kormánykerék a traktor közepén van elhelyezve, s közvetlen alatta van a gázszabályzó kézi emeltyű. A vezető ülése a traktor közepén van, amelynek az az előnye, hogy a vezetőnek minden emeltyű azonnal a kezénél van.

A külön szíjkerék erre a célra préselt papírból készül, s a keréken a hajtószíj nem csúszik. A külön szíjkerék átmérője 22 cm, szélessége 15 cm.

A traktor szántó sebessége első sebességgel 2,4 km, harmadik sebességgel 12 km, hátrafelé 4,2 km.”3

A Ford-karaván 1926 tavaszán egész Európát bejárta. Magyarországra május elején érkeztek. A trieszti Ford Motor Campany az összes magyarországi képviselethez körlevelet intézett, hogy akiknek Ford-gyártmányú személy- vagy tehergépkocsi van {776} birtokukban, csatlakozzanak a karavánhoz. Makóra a Ford-karaván július 2-án érkezett. Tizennégy személy- és teherautóból, valamint négy traktorból állt. Kiszombor felől érkeztek Makóra, a Szegedi utcán, főtéren, Úri utcán, Vásárhelyi utcán és Kossuth utcán vonultak végig, és a főtéri artézi kút közelében álltak meg közszemlére. Este kilenc órakor a főtéren ingyenes mozibemutatót rendeztek.4 

Szakáts Gábor (1893–1937)

Szakáts Gábor haditechnikai találmányaival vált híressé. Volt időszak, amikor a világsajtó emlegette nevét, vagy kémszervezetek lesték minden lépését. Lehetett volna milliomos, de koldusszegényen halt meg.

1893. március 17-én született Makón. Szülei jómódú gazdálkodók voltak. Apja, Szakáts Gábor Justh Gyula 48-as politikájának legfőbb híve volt. Fénykép őrzi, amint a korteskedő politikus a főtéri sokadalomban ágaskodó ló hátán, karddal a kezében élteti a város megválasztott követét. Ezt a fölfokozott szangvinikus tulajdonságát örökölte fia is. (Jellemző, hogy Purjesz Béla szegedi egyetemi tanárnak írt levelében egy oldalon mentegetőzik előző napi erőszakoskodása, tudálékossága, tiszteletlensége, udvariatlansága miatt; az elveit nem vonja vissza, „nem tudok felületes lenni”.) Már kisdiák korában kitűnt leleményessége és találékonysága. Kilencéves lehetett, amikor faszénnel fűtött gőzgépet szerkesztett. Gimnáziumi tanulmányai után a budapesti József nádor műegyetemen képezte magát, de közben elvégezte a szegedi felsőipari iskola gépészeti szakát. Az első világháború alatt a Hadügyminisztérium is fölfigyelt zsenialitására, behívták a minisztériumba, és sorra alkotta hadi találmányait. A német Kriegsministerium átkérte a magyar hadügytől, és attól kezdve találmányain Eisenachban a német hadigépgyárak dolgoztak. Katonai találmányai miatt ő lett hazánk egyetlen háborús bűnöse. Az első világháború után az esseni Krupp-művekben tevékenykedett. Szakáts-koncern alakult találmányainak kimunkálására és értékesítésére. Kálvária u. 41. (ma 57.) alatti makói házának kertjében 25 m magas antennarendszer emelkedett. Szabadsága alatt rádióval tartott a kapcsolatot a Krupp-művek vezetőivel. Németországban a háború után egy színésznő vonzásába kerülve színházat vásárolt. Színházigazgatóként a kis színésznőt primadonnává nevezte ki. 1924-ben Horthy Miklós kormányzó mezőgazdasági találmányáért, egy újfajta motorekéért kormányfőtanácsossá nevezte ki, méltóságos címet is jelentett. Ekkor Szakáts tervezetet nyújtott át a kormányzónak a termelés várható válságról és a bekövetkező munkanélküliségről. Tanulmánya szerint a termelési költségeket „redukálják a tömegautomata-rendszerhez hozzászabott konstrukciók” – nyilatkozott. Németországi munkahelyét az 1930-as évek elején ismeretlen okokból el kellett hagynia. (Ez összefügghetett szalmaláng természetével, kompromisszumra képtelen modorával, mások érveinek figyelembe nem vételével, vakmerő rögeszméivel.) Ezután néhány évig Angliában tevékenykedett. Károlyi István makói hagymakereskedelmi kiküldöttel együtt tartózkodott Londonban. Hazaköltözve Budapesten az Erzsébet Királyné Szállóban lakott. Kulisszák mögött dolgozott. Szülővárosába egy alkalommal kis repülőgéppel érkezett haza, szántóföldön szállt le.

Nyolcszemélyes gépkocsival közlekedett, amelyet 120 lóerős Diesel-motor működtetett. Műszerfalába 16 mérőórát épített be. Golyóálló szélvédővel és hatalmas teljesítményű fényszóróval látta el. A 24 mázsás súlyú kocsit nagyrészt maga konstruálta. Oldalán Szakáts-patent fölirat díszelgett. Bohém embernek tartották. Mély barátság fűzte a makói arany ifjakhoz: Páger Antalhoz, Echhardt Tiborhoz és Gerzanits Elemérhez. Szakmai kapcsolat kötötte dr. Diósszilágyi Sámuelhez. Levelei a Diósszilágyi-hagyatékkal a makói múzeumba kerültek. Őri Erzsébet szegedi színésznővel szoros kapcsolatot tartott fönn, de viszonyuk kudarcba fulladt, akkor már ugyanis kezdett elszegényedni. Hazai lakosként is zömmel Budapesten lakott, bár makói házában találmányainak kidolgozására laboratóriumot rendezett be. A gazdasági világválság után találmányai révén kezdett újra boldogulni. Mind a német, mind az angol szervek bizalmatlanok lettek iránta. Élete utolsó szakaszában ellene irányuló merénylettől tartott, ezért találmányterveit, rajzait és fontosabb iratait kis táskában mindig magával hordta. Élete végén nyomorban élt. Személyautóját a város lefoglalta. Mivel a föltaláló az adagolóját leszerelte, a végrehajtók kénytelenek voltak lóval behúzatni a városháza udvarába. Alkotó élete delelőjén, 44 évesen, 1937. július 22-én ragadta el a halál. Budapesten, a Rókus kórház ingyenes osztályán hasnyálmirigy-gyulladás gyanújával kezelték. Makón az a hír terjedt el, hogy titkos kémek gyémántport kevertek italába, ennek rendkívül éles szemecskéi tették tönkre veséit, de ezt nem lehetett kimutatni. Utolsó perceiben menyasszonya, Méder Erzsébet volt mellette. Tőle búcsúzott el: Baba ne hagyj itt! … Az irataim … {777} vigyázzanak. Fekete öltönyében akarták eltemetni, de a szálloda adóssága fedezetéül összes holmijával együtt ezt is visszatartotta.5

Az első világháború második esztendejében mint fiatal tüzértiszt bemutatta első találmányát, az újfajta gépfegyvermodelljét, amelyet K 76 néven ismer a hadtudomány. A német, osztrák és magyar hadsereget fölszerelték a Szakáts-féle 18-as hegyi ágyúval is. Ez szétszedhetősége miatt lett népszerű. Korszerű katonai találmánya volt a levehető ágyú-irányzékszerkezet, amely lehetővé tette a precíziós irányzó műszer kímélését, és többszörösen megjavította a célzási eredményeket.

Szakáts Gábor 1902-ben szerkesztett gőzgépe

Föltalálta az első világháború legfélelmetesebb fegyverét, a lángszórót. A németek használták először a francia hadszíntéren. A lángszóró és a lángszórós gyalogság a Maginot-vonal elleni küzdelemben tűnt föl. Az erős lángoszlop a két-három méter vastag betonfalat 140-150 foknyira is fölhevítette. Egyik alkalmazása az egyéni támadás, amikor erre a célra betanított katonákat permetezőgépre emlékeztető folyadéktartállyal láttak el. Tartozéka a sűrített levegővel töltött acéltömlő, amelyen azbeszttel bevont másfél méteres cső van. Az azbesztruhába öltözött katona a drótakadályok és csapdák között előre kúszva közelítette meg az erődöt, és megindította a lángoszlopban kicsapódó tüzet. A lángot lövellő cső 30 fokos irányban tartva fejtette ki a legerősebb hatást. Alkalmas volt géppuskaállások fölperzselésére. A lángszóró másik alkalmazási módja a lángszórós tankcsapat. Nagyobb arányú támadás esetén a tankelhárító századok páncélos kocsijait szerelték föl lángszórós egységekkel. Védelemben a roham visszaverésére használták, de eredményesen alkalmazták torlaszok, hidak, házak fölgyújtására.

1920-ban a nagykövetek értekezlete összeállította a háborús bűnösök névsorát. Ezt február 4-én küldték el a német delegáció helyettes vezetőjének, Lersnernek. Ez volt a háborús bűnösök végleges névsora, amelyet lord Birkenhead angol lord kancellár {778} jelenlétében revidiáltak. Az 1260 név 900-ra apadt. Franciaország a 900 személy közül 330-at kért ki magának. A 330 név között, akit nemzetközi törvényszék elé kívántak állítani, egyetlen magyar szerepelt, Szakáts Gáboré.

Több országban ismeretes volt már 1930-ban az a katonai találmány, amely elektromos hullámok segítségével elállítja a repülőgép motorját. Szakáts Gábor meg kitalálta a védekezést ellene.

Az első világháború végén találta föl az olvasztó lövedéket. A Schmelzgeschoss képes volt áthatolni a legvastagabb acéllemezen is. A harckocsik hatástalanítására szánta. Egy nagy német bank finanszírozásával már készen állt a gyár Szakáts legújabb haditalálmányának előállítására, de az utolsó pillanatban visszalépett, szabadalmát nem adta el.

A lángszóró működés közben

A haditalálmányok általában titkosak. Legtöbb ország szabadalmi irodákban számon tartott találmányt nem vásárolt. Szakáts Gábor 1930-ban találmányairól így nyilatkozott Rab Gusztávnak: „Háromszáz van szabadalmaztatva. A szabadalom az egész világra szól. De ezek közül csak negyven a hadászati találmány. A másik negyven az én kizárólagos titkom. Ne higgye, hogy csak gyilkoló fegyverek feltalálásával foglalkozom. Mellékesen az is érdekel. De tulajdonképpen praktikus gazdasági gépek konstruálása a kenyerem. Fő tevékenységem inkább közgazdasági. Néhány érdemem is van ezen a téren. Ezért kaptam a méltóságos címet.”6 A Magyar Szabadalmi Hivatal kizárólag első világháború idejéből tart számon néhányat szabadalmaiból. Valamennyit gépszerkesztő mérnökként Eisenachból küldte.

  75 678. sz. Kapaszkodókerék. A bejelentés napja 1919. január 13. A keréken a kapaszkodó tolórudak a keréktengelyhez képest excentrikusan ágyazott forgattócsapokkal, excenterekkel vannak összekötve. Az excentricitás akképpen van megválasztva, hogy esetről esetre az alsó kerékfél kapaszkodói kifelé mozognak, ellenben a felső kerékfél kapaszkodói befelé mozognak. Az 1. ábra a kapaszkodókerék függélyes középmetszete, a 2. ábra annak elölnézete. {779}

  76 350. sz. Berendezés a teremszögjavítás önműködő beállítására röpülőgépekbe mereven beépített lövegek irányzékán. A bejelentés napja 1918. február 4. A terepszögjavítás földi lövegeknél számítás útján (táblázatosan) megállapítható, a repülőgépekbe mereven beépített ágyúknál a célzás oly módon történik, hogy a repülőgépet olyan repülési helyzetbe hozzuk, amelyen az irányvonal a célra van irányítva. A találmány tárgya: a mereven beépített lövegek irányzéka a lőtávolságnak megfelelően a repülőgép magassági kormányának befolyása alatt áll.

  77 075. sz. Cső lőfegyverekhez, különösen lövegekhez. A bejelentés napja 1918. augusztus 12. Elsőbbsége 1916. július 30. Huzamos használatban a addigi csövek belső rétege maradandóan megnyúlt; a külső réteg, amely jóval kisebb igénybevételnek volt kitéve, nem szenvedett változást. A külső és belső réteg között feszültség lépett föl. A találmány tárgyát képező bordás cső ellenálló képessége sugárirányban növelhető, ellenben hosszirányban a kisebb igénybevételnek megfelelően csökkenthető.

  77 436. sz. Lőszerszállító készülék forgó adagolószerkezettel ellátott géplőfegyverekhez. 74 479. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1918. július 21. Elsőbbsége 1918. május 28. A berendezés célja, hogy a töltényhevedert az adagolószerkezet és az adagolótengely időszakonként megszakított forgása folytán föllépő lökésektől tehermentesítse, és annak nyugodt behúzását a fegyverbe biztosítsa.

  74 479. sz. Lőszerszállító készülék forgó adogatószerkezettel ellátott géplőfegyverekhez. A bejelentés napja 1917. dec. 27. A találmány abban áll, hogy a lőszerszállító tengely számára az adogat tengelyen elrendezett hajtókerék az adagoló tengellyel rugalmasan van összekötve úgy, hogy a lőszerszállító tengely az adogató tengely forgása alatt a rugó megfeszítése mellett visszamarad, és ennek megállásánál a megfeszített rugó ereje folytán tovább forog.

Szakáts Gábor nyolcszemélyes kocsija

74 480. sz. Töltőkészülék géplőfegyverek adagoló szerkezetéhez. A bejelentés napja 1917. december 27. A találmány abban áll, hogy az adogató kerekek között minden fogköz számára fogóközegek vannak elrendezve, amelyek akképpen vezéreltetnek, hogy a heveder segélyével bevezetett töltényeket sugár irányban kifelé és a fegyvercső tengelyéhez párhuzamosan akképpen mozgatják, hogy azok a hevederből kihúzhatók és a fegyvercső tengelyéhez állandóan párhuzamosan vezetve a fegyvercsőbe tolhatók.

  76681. sz. Készülék a bombák lehajítására légi járművekből. A bejelentés napja 1917. december 27. A találmány tárgya a bombák lehajítását érzéktelenebbé, illetve egyáltalán érzéktelenné teszi azon kiszámíthatatlan és a lehajító elemek megállapításánál figyelmen kívül hagyott erőkkel szemben, amelyek a légi jármű ingadozó mozgásai, a légcsavar által okozott légáram, a bombák lecsatoló szalagjainak oldásánál föllépő egyenlőtlen lökések vagy más effélék folytán keletkeznek és a találási biztonságot csökkentik. {780}

A Magyar Szabadalmi Hivatal mindössze a fenti találmányait tartja nyilván. Ausztriában 1919–1922-ben 18, Németországban 1919–1920-ban 3, Franciaországban 1922-ben 1, Dániában 1923-ban 1, Szerbiában 1922-ben 1 szabadalmát fogadták el. Minden bizonnyal titkos tárgyalások során – szabadalmaztatási eljárás nélkül – értékesítette találmányait. Magát a béke emberének tartotta, de a civil életet szolgáló találmányairól alig tudunk valamit. Találmányait Berlinben, Amsterdamban és Londonban konzorciális vagy szindikális formában nagy bankok vagy nagy ipari konszernek révén hasznosította. 1930-ban a berlini filmhíradósok angol, holland, japán, török és német politikusokkal, nagyiparosokkal és pénzemberekkel folytatott tanácskozását vette lencsevégre.

Szakáts Gábor

Főleg német szakemberek látták el munkával, és kérték ki tanácsát. Ha Németországba hívták tárgyalásra, többször repülőgépet küldtek érte. Nemcsak külföldön, de itthon is folyamatosan szállodában lakott. 1935-ben Frankfurt am Mainból írta Diósszilágyi Sámuelnek: „Közel egy hónapja vagyok itt egy hétre, és annyira le vagyok kötve a tárgyalásokkal, hogy igazán nem volt fizikai időm a levélírásra. Nem kevesebb, mint Berlin, Magdeburg, Halle, Leipzig, Lübeck, Hamburg, Brema, Oldenburg, Wiessmor, Köln, Dortmund, Essen, Frankfurt, Coblenc, München, Ludvigshafen, Nürnberg, Würtzburg, Frankfurt, Honnau, és ismét Berlin – helyeken voltak tárgyalásaim.”7

Makón rejtélyes, titokzatos személynek, különös mágusnak, modern Faust doktornak tekintették. Lakóházát Rab Gusztáv így mutatta be: „A nagy ház sűrű kert közepén áll. A kapu régimódú csengőjét megrántjuk. Ki gondolná, hogy épp ennek a kapunak {781} ilyen ósdi csengője van. Egy cseléd nyit ajtót. Átveszi a névjegyet, beenged az udvarra és hátramegy a nagy ház mögé, ahol egy másik, alacsony, kivilágított épület áll. Amikor az ajtó nyílik, gépek zakatolása, elektromos szikrák percegése és csattogása szűrődik ki az épületből […] A titokzatos zaj elnémult. Amikor megint nyílik a rejtélyes műterem ajtaja, már állanak a gépek. A sötétből előtűnik egy fiatal, sima, borotvált arc. Legfeltűnőbb rajta a szeme, barna, nagy, nyugtalanul csillogó szeme. Fiatal arca mellett meglepő: a haja egészen ősz. Kulcsot vesz elő a zsebéből, és kinyitja a nagy ház ajtaját. Tágas, hideg előszobán át bevezet egy kis szobába, amelynek közepén magas állványra helyezett rajztábla áll. A táblán nagy, szürke papír, a papíron érthetetlen ábra, amelynek vonalai tussal félig már át vannak húzva. Az ábra mellett apró számok és gyökjelek. A falakon különös képek. Itt függ a tavalyi torpedó autó furcsa képe, mellette egy megsebzett hasú tank képe, amott egy ágyúcső tátja a torkát, a szemközti falon egy óriáseke, amint a földbe hasít. Az állvány mellett egy nagy asztalon méter magas üvegszekrény, amelyben a laikus számára érthetetlen elektromos tekercsek sorakoznak. A falon fantasztikus méretű hangszóró. A szája legalább négyméteres. Aki itt él e furcsa tárgyak között, mintha el akarná terelni róluk az érdeklődésemet, az egyik szekrény mélyéből egy nagy, barna, lapos dobozt emel ki. Akkora, mint egy kupékoffer. Kíváncsian hajolok a doboz felé, amikor kinyitja. Jó másfél arasznyi celluloidhengerek sorakoznak benne. Parancsoljon! – mondja, és felém nyújtja a dobozt. Kiveszek belőle egy hengert, gyámoltalanul forgatom. Húzza ki a dugóját – figyelmeztet előzékenyen. A dugót kihúzom, és a celluloid tokból most már könnyen kihúzható a tartalma. Amikor lebontom róla az ezüst staniolt, egy óriás szürke szivar van a kezemben. Másfél óráig tart, amíg elszívom a szivart.”8

Akármerre járt, kémek nyomoztak utána. Makón keveset tartózkodott. 1934-ben földúlták makói házát. „Mindent össze-visszadobáltak az ismeretlen tettesek – írta Diósszilágyi Sámuelnek –, és elloptak rengeteg értékes apróságot, szerszámot, és összekeverték a finom műszereket a gipsszel stb. rengeteg iratot, műszakit, családit. Magántermészetűt tárgyak szerint csomagolva tartottam, vagy 40 kisebb-nagyobb csomagban. Ezt mind felszaggatták és szana-széjjel dobálták a földön. A ruhaneműimet, fehérneműt, ágyneműt össze-visszakevertek a szeméttel.”9

A Maroson vízi erőmű fölállítását tervezte és indítványozta. Elgondolása szerint a gyors sodrású folyó képes lett volna olyan áramfejlesztőt hajtani, amely Makót és Csanád megyét ellátta volna villanyárammal. A város vezetése elutasította tervét. Trianon után a határ közelsége sem kedvezett a megvalósításnak.

A legjelentősebb makói találmánya a légmellkészülék tökéletesítése. A 19. század végétől a tüdőgümőkór elleni legkitűnőbb módszer a beteg tüdőnek vagy tüdőrészletnek teljes kivonása a mozgásból, nyugalomba hozása volt. Ezt tüdőtöltéssel érték el. A kezelést a fertőzésnek minél korábbi szakaszán kellett elkezdeni. A kavernás betegek a legveszedelmesebbek a környezetükre. Köpetük majdnem színtiszta tenyészete a Koch-bacillusoknak, amelyekkel köhögéskor elárasztják az őket környező levegőt. A légmellkezelés szinte egy csapásra megszüntette a köhögést, és véget vetett az addig igen bő köpetürítésnek. A kaverna a másik tüdőt is megtámadja, ezért a légmellkezelés mind a kora fertőzés, mind a széteső kavernás betegség esetében leállítja a folyamat terjedését. {782}

Az első tüdőtöltőt, pneumothorax-készüléket 1892-ben Forlamisi készítette. Módszerét tovább tökéletesítették. A mesterséges légmell alkalmazása az első világháború után vált általánossá, és az 1930-as években is a tüdőbaj gyógyításában a legeredményesebb eljárásnak bizonyult. 1939-ben a makói tüdőbeteg-gondozó intézetben a légmellkezelések száma 56, első töltések száma 32, utótöltések száma 611 volt.10 A Csanádmegyei Szent István Kórházban erre a célra az Ambrus-féle töltőt és a Kováts-féle tűt használta. Diósszilágyi Sámuel főorvos a tüdőtöltések során egyre több hibát födözött föl a töltőkészülékben, és a műveletnél használt tű kivitelezésében. A továbbfejlesztésben egymásra talált a lelkiismeretes orvos és a zseniális föltaláló. Öt évig, Szakáts Gábor haláláig leveleztek a fejlesztés árnyalatbeli finomításáról. Diósszilágyi Sámuel és Szakáts Gábor 1932. október 13-án a szegedi egyetem orvosi szakosztályán Új pneumothorax-tű és készülék címmel tartott bemutatással egybekötött előadást.

A Szakáts-féle tüdőtöltő készülék

Olyan tüdőtöltő készülékre volt szükség, amely nemcsak gyors és pontos töltést tett lehetővé, hanem – a töltés kezdetétől befejezéséig – hűen regisztrálta is az egyes mozzanatokat.

A tüdőtöltő-készüléknek a lelke a tű volt. Szakátsnak olyan tűt kellett kialakítania, amely nem hegyes, mégis fájdalom nélkül hatol be a mellkasfalon, és a tüdőt nem sérti meg. A tű elkészítését hosszas kísérletezések és számítások előzték meg. Előbb a tüdőhártya szakadásszilárdságát vizsgálta. Frissen kioperált állati tüdő fölületére testhőmérsékleten különféle hegyű tűvel nyomást gyakorolt úgy, hogy a tű fölső végére kis tartályt erősített, ebbe egy másik edényből finom homokot csurgatott mindaddig, amíg a tű hegye a tüdőhártyát át nem szakította. Az igen erős hártyán a tű nyomására tölcsérszerű mélyedés képződött. Az 1 mm vastag tömör tű használata 20 mm-nyi tölcsérképződésig volt biztonságos. Mégis a biztonság végett a tölcsérmélységet 10 mm-ben határozta {783} meg.

A tű iránt támasztott másik igény az volt, hogy a bőrt, az izomzatot és a parietálét lehetőleg könnyen, minél nagyobb emberkíméléssel szúrja át. Miután hosszas kísérletekkel a megfelelő tűt kialakította, a beszúrás mélységének és a parietálé átszúrása pillanatának jelzésére kis légtartalmú manométer szolgált, amely 1,5 mm nyílású gumicső által összeköttetésben van a tűvel. A korábban használt készülékek nem voltak manométerrel ellátva, ezért az orvos a beszúrás mélységét saját érzése és becslése szerint végezte. Ezzel Szakáts a készülék használatát a kevésbé jártas orvosok számára is veszélytelenné, biztonságossá tette.

A német szabadalomhoz mellékelt tüdőtöltő tű alkalmazási rajza

Bár a készülék manométere igen érzékeny, olykor alig tért ki 1-2 fokot, s ott megállt. Friss kutya- és sertés mellkasának átszúrásakor észlelték, főleg kövérebb mellkasfalon, hogy a tű különleges hegye – áthatolván a bőrön és az izmon – a mellhártyát maga előtt tolva széles alapú kúpot alkotott, amelyben eléggé nagy vákuum képződött, és ez térítette ki a manométert. A Szakáts Gábor tervezte tüdőtöltő egyrészt regisztrálta a művelet folyamatát, másrészt vákuumkészülékkel is ellátta. Elkészítette a prototípust, kidolgozta elméleti és szerkezeti leírását. Más készülékekkel szemben a Szakáts-féle gép könnyen kezelhető, a fölhasznált oxigént vagy nitrogént pontosan adagolta, érzékeny higanymanométerrel volt fölszerelve, nyomás-liminátor alkalmazásával a túltöltés kizárva, az oldalélű, tompa tű a mellkasfalon érzéstelenítés nélkül áthatolt és a tüdőt nem sértette meg, a tű mellhártyaűrbe való behatolásának pillanata a manométerrel látható, segédfecskendő alkalmazása szükségtelen.

Diósszilágyi Sámuel folyamatosan beszámolt a készülék és a tű alkalmazásakor a tapasztaltakról. Szakáts Gábor minden részletre odafigyelt, észrevételei igen hasznosak voltak. „A mai postával – írta barátjának – utánvéttel elküldettem a 12 db tűt, – saját kezűleg hegesztve és köszörülve. – Ajánlom, hogy ne tartsátok őket olyan skatulyákban, {784} amelyekben ide-oda csúszkálva kiverődik az éle, ha nekiütköződik a doboz végfalának.”11

Szakáts Gábor a tüdőtöltő készülék és a tű elfogadtatásáért valóságos kálváriát járt. Szabadalmaztatását először Németországban indította el. A német szabadalmi hivatal a vizsgálati eredményét 1934 novemberében küldte meg. Szakáts örömmel újságolta Diósszilágyinak: „Az újszerűséget teljes egészében védettség alatt lehet tartani. Tehát a német szabadalmat megkapjuk.”12 A bírálóbizottságnak semmi kritikai megjegyzése nem volt. Berlinből 1936. május 18-án írta: „A gyár kikötötte, hogy Neked cikkeket és tanulmányokat kell megjelentetni magyar és külföldi orvosi szaklapokban a készülékről és az azzal szerzett tapasztalatokról. Az első 4 db mintakészülék már néhány hét múlva készen lesz. Olyan szép és kitűnő, hogy elképedsz tőle. Azután 2 darabbal nekimegyek Kozmának [Kozma Miklós belügyminiszter is tbc fertőzött volt], és megtöltöm vele Egyet küldök Bécsbe, egyet Angliába. A szerződést még nem írtuk alá. Nincs időm.”13 Gyártását a T. H. Rosenberg berlini és a tűét E. Kratz fankfurti cég végezte. 1936. október 29-i értesítés szerint: „A munkakészülékek Berlinben készen vannak. Elég jól megcsinálták őket. Egyelőre egy példányt el is küldettem. Ha megérkezik és elvámolták a vámnál, azonnal elküldöm címedre. Kipróbálására személyesen lejövök Makóra. Higanyt, privátszállást és desztiláltvizet meg betegeket, remélem, a kórház adni fog hozzá.”

Itthon szívós harcot folytatott az újítás elfogadtatásáért. „Vagy 15 gyárral, a minisztériumokkal, ’orvos-nagyfejűekkel’ a kimerültségig kellett harcolnom, hogy igazunkat és az ügyet kerékvágásba és mozgásba hozzam. Vehemens akciót folytattam és folytatok a pneumothorax győzelméért, és mondhatom igen változó és szélsőséges eredményekkel. Hosszadalmas és igen heves viták fordultak már elő.”14 A tüdő-szakorvosok hiúságból sem álltak a találmány mellé, hiszen a kutatás a klinikák föladata és nem egy vidéki közkórházé. Szakáts rendkívül széles baráti kapcsolatait is fölhasználta az újítás érdekében. 1937 februárjában különösen fontosnak tartotta Budapesten részvételt egy szakmai demonstráción.

Diósszilágyi Sámuelt arra bíztatta, hogy tanulmányokban népszerűsítse addigi tapasztalatait. Nem szimpla beszámolókra volt szüksége, hanem lehengerlő, agitatív erejű leírásokra. Ha nem ilyen volt a cikk, ironikusan megjegyezte: „Vadabbnál vadabb dolgokból csináltok magatoknak illúziókat. Nem mondom, alsózás közben szellemi tápláléknak az is jó lehet.”15 Hajlandó volt már arra is, ha a szabadalmaztatás ügyét átadja makói barátjának. Ha vállalja, utaljon át a német gyártó cégnek a készülékre 200, a tűre 150 márkát schillingben. Diósszilágyi Sámuel eredményesen használta a gépet, de a szabadalmaztatás költségeit nem vállalta. Szakáts minden kommentár nélkül annyit jegyzett meg: „A szabadalom tárgyában álláspontodat tudomásul veszem, mely szerint elálltál a szabadalmazástól.”16 Bár ekkor már föltalálónk rossz anyagi körülmények között sínylődött, mégis az 1937. júniusi – Egerben megrendezett – tüdőorvos-kongresszuson szerette volna gépét bemutatni, de a rendezők a szükséges költségeket {785} nem vállalták.

Végül egyszer s mindenkorra lezárult a találmány sorsa: Szakáts Gábor váratlanul meghalt; a megye kezdeményezésére decemberben fölavatták Makón a tüdőbeteg-gondozó intézetet. Dióssziágyi Sámuel belgyógyász főorvos maradt, az új intézet főorvosa Nagy Pál lett. Szabadalmaztatás nélkül tovább használták a Németországból behozott készüléket.

Szakáts az 1930-as évek közepén a sugárzás hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott. Az anyag és az energia közötti összefüggés foglalkoztatta. Mindezt Rőder Vilmos altábornagynak, vezérkari főnöknek írt leveléből ismerjük.17 Minden anyag minden besugárzásra szekunder sugárzással felel. Minden sugárzás anyagon áthatolva – az anyag milyensége szerint – annál inkább növeli vagy csökkenti a frekvenciát, minél nagyobb utat tesz meg az anyagban. Minden frekvenciacsökkenésnek vagy növekedésnek azzal arányos szekunder sugárzás a következménye. A belépő és a kilépő primer sugárzás frekvenciája közötti differencia adja az illető anyag frekvencia szelekcionális áttételi viszonyát. A primer sugárzás és a szekunder sugárzás frekvenciája közötti differencia adja az illető anyag frekvencia dominenciális áttételi viszonyát. Vagyis nincsen anyag, amely teljesen átengedné vagy visszaverné a sugarak bármely fajtáját.

Szakáts Gábornak sikerült elemi orientálás révén többféle frekvenciaszelektív anyagot előállítania, s ezeket frekvenciatranszformen szubsztanciának nevezte el. Innen a fölfedezett jelenség elnevezése, a szubsztanciális frekvenciadegresszió és ennek fordítottja, a szubsztanciális frekvenciaprogresszió. Szubsztanciális frekvencia-transzformációval tetszés szerinti hullámhosszú sugárzás állítható elő, vagy minden sugárzás tetszés szerinti rezgésszámú sugárzássá (energiává) alakítható át. Gammasugárzásnál száz- és ezerszer rövidebb hullámhosszú sugarak is előállíthatók.

Szakáts szerint, ha a szemünk elé megfelelő frekvenciadegresszort teszünk, sötét éjszaka is éppúgy látunk, mint nappal, mert ekkor nem a fénysugarakkal, hanem az úgynevezett kozmikus sugarakkal látunk. Ezek ugyan jóval rövidebb hullámhosszúak, mint a látható fénysugarak, de a megfelelő degresszor alkalmazása szemünk számára láthatóvá teszi ezeket. Megoldhatónak vélte a köd, a füst vagy a felhő átláthatóságát. Fölfedezésétől havat is üvegszerűen átlátszónak vagy legalább áttetszőnek vélte.

A szubsztanciális frekvenciadegresszor által a rák is gyógyítható, hiszen a sejtosztás menetét tetszés szerint lehet irányítani. Megpróbálta átterelni a figyelmet az akkoriban már széles körben használt röntgenbesugárzásról a saját találmányára. Szerinte a röntgensugárzás nem elég szelektív, így sok egészséges sejtet is elpusztít. Elméletét kiterjesztette a bacilusfertőzésekre is.

Szakáts Gábort tehetsége, föllépése, tájékozottsága, szuggesztív egyénisége, de kormányfőtanácsosi rangja révén is egyenrangú partnere volt miniszternek, egyetemi tanárnak, külföldi bankárnak, politikusnak, katonai szakértőnek, diplomatának. Zseniális lángelméjének termékeit valószínűleg örökké homály födi.

Elfelejtett föltalálók

A makói gépkereskedők egyben iparosok, sőt középiparosok is voltak. Lakatos vagy kovács szakmában szabadultak föl. Forgalmaztak mindenféle mezőgazdasági és háztartási gépet, de a vevők igényeit találmányaikkal is igyekeztek kiszolgálni.

Kucses Károly (1861–1931) középiparos és nagykereskedő Makón született, itt végezte iskolai tanulmányait is. Ipari pályafutását 1879-ben kezdte meg Budapesten és {786} nagyobb külföldi városokban. 1896-ban Makón gépjavító műhelyt és mezőgazdasági gépkereskedést alapított. A egyik város legtekintélyesebb iparosa volt. Az Országos Iparegyesület 1909-ben bronz, később ezüstéremmel tüntette ki. Elévülhetetlen érdemei voltak a makói ipartestület újjászervezése körül, amelynek alelnöke is lett. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, a város képviselő-testületének, a római katolikus egyháztanácsnak, a vármegyei és városi gazdasági egyesületnek; kültagja a szegedi kereskedelmi- és iparkamarának.18 Találmányai közül a csuklós borona nagy népszerűségnek örvendett. A 8 mm-es gömbacélból készült fogai külön-külön simultak a talajhoz. A fogak csuklós kapcsolódása és minden irányban haránt állása következtében a csutkatő és a gaz nem torkollt össze. Alkalmazták talaj-előkészítésben, vetés után magtakarásra és a kelő gyomok gyomirtására. Az egyik hirdetés úgy reklámozta, hogy ötezer kelt el belőle; a Mezőhegyesi Állami Gazdaság százat használt.19 A Makókörnyéki gazdaságok körében elterjedt a háromsoros kukoricavetőgép konstrukciója is. Hat találmányát szabadalmaztatta.

51 600. sz. Újítások láncszivattyúkon. Kucses Károly géplakatos Makón. A bejelentés napja 1909. október 25.

62 768. sz. Újítások láncszivattyúkon. Kucses Károly mű- és géplakatos Makón. Pótszabadalom az 51 600. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1913. március 7.

66 551. sz. Csuklós borona. Kucses Károly mű- és géplakatos Makón. A bejelentés napja 1914. március 7. A találmány tárgya csuklós borona, melynél a fogak szálvasakból hajlított kengyelalakú elemeken vannak kiképezve, és ezen elemek láncokká, a láncok pedig hálószerű szerkezetté vannak egyesítve. A fogakat a kengyelszáraknak akként meghajlított szabad végei alkotják, hogy ugyanazon kengyel két foga egymás felé, s a mellett rézsútosan lefelé és hátrafelé irányul. A kengyelek szárain és középső részén e mellett ugyancsak hajlítás útján gyűrű alakú szemek vannak kiképezve, melyek a kengyel alakú boronaelemeknek egymással való összekapcsolására szolgálnak.

96 966. sz. Kerékagy két küllősorú kerekekhez. Kucses Károly gépműhely tulajdonos Makón. A bejelentés napja 1926. március 21.

Kucses Károly kukorica-vetőgépe

97 331. sz. Sorba-vetőgép, különösen tengeri-vetőgép. Kucses Károly gépműhely tulajdonos Makó. A bejelentés napja 1928. március 21. A találmány sorbavető-, különösen tengeri-vetőgépekre vonatkozik és célja az, hogy úgy a sorbavetés pontossága, mint a csoroszlyák mélységbeállítása és a sorközök változtatása tekintetében megbízható és egyúttal a gazdaságos működés összes feltételeinek aránylag egyszerű kiképzéssel és az állati vonóerő megtartásával tehessünk eleget. A találmány a kisebb gazdaságok részére is lehetővé teszi a nagy hatásfokú művelés feltételeit kielégítő gépnek olcsón való beszerzését és olcsó üzemben tartását. Az állati erővel vontatott vetőgépeknél eddigelé az egyenes vonal állandó pontos betartása nem sikerült, mert a gép haladása az igavonó állat megbízhatatlan, {787} szeszélyes járására volt bízva. Ezért az eddigi vetőgépektől eltérően a jármű vázára szerelt vezetőülés felől hajtható kényszermozgású kormányszerkezetet alkalmaz.

97 763. sz. Állati erővel vontatott talajművelő gép. Kucses Károly gépműhely tulajdonos Makón. A bejelentés napja 1928. március 21. Egyes mezőgazdasági gépeknél, különösen, pl. sorba-vetőgépeknél elsőrendű fontosságú a sorközi művelés természetéből folyó egyenes vonalú haladás pontos betartása. Az állati erővel vontatott gépeknél azonban az egyenes vonal állandó, pontos betartása (hacsak nem alkalmaztak e célra a jármű előtt haladó külön személyt) eddigelé nem sikerült, mint a gép haladása, az állat megbízhatatlan, szeszélyes járására volt bízva. E hátrányt azzal küszöböljük ki, hogy az állati erővel vontatott eddigi talajművelő gépektől eltérően a gép járművázára szerelt vezetőülés felől működtethető, a mellső kerekekre ható kényszermozgású kormányzószerkezetet alkalmazunk, mi mellett a vezető a centrális ülésről kényelmesen működhet és egyéb beállításokat is végezhet. Ezt a célt a találmány szerint azzal érjük el, hogy a gyeplőszárakat a fent jelzett kormányzószerkezet valamelyik kilengő alkatrészével, segéd gyeplőszárak révén a mellső kerekeknek jobbra-balra kilengő tartókeretével kötjük össze.

Lipták Béla tolókapa (dikkelő) szabadalma 1912-ből

Lipták Béla (1884–1928) mezőgazdasági gépkereskedő Makarján született. Iskolai tanulmányait a Felvidék városaiban végezte. 1908-ban került Makóra mint a Bächer és Melichar Gépgyár főszerelője. Itt mezőgazdasági gépkereskedést és nagyszabású gépjavító műhelyt nyitott, és hamar a város egyik legtekintélyesebb iparosa lett. Az első világháborúban a lángszóróosztagban teljesített szolgálatot. A gazdaközönség kérelmére fölmentették a katonai szolgálat alól, hogy általános szükségletet szolgáló gépjavító műhelyét üzembe helyezhesse.20 Az általa szabadalmaztatott dikkelő~dikkölő vagy hagymakapa, hagymakaparó-gép néven forgalmazott tolókapa tovább tökéletesítve máig nélkülözhetetlen kertészeti eszköz.21 A tolókapára ő alkalmazott először száremelőt.

58 987 sz. Hagymakapa. Lipták Béla gépszerelő és lakatosműhely tulajdonos és Nagy István földbirtokos Makón. A bejelentés napja 1912. március 21. A hagymakapa (tolókapa) két egymáshoz képest tetszőlegesen beállított penge. A munkás a hagymakapát a nyélnél fogva kezeli, és a kerék tovább gördülése közben a villa által a szárakat védve és félre tolva a kapálást végzi. A hagymakapára száremelő van szerelve, hogy munkavégzés közben a kapa ne sértse meg a hagyma szárát. A pengék a sortávolságnak megfelelően állíthatók.

64 506. sz. Tüskeborona. Lipták Béla gépszerelő és lakatosműhely tulajdonos Makón. A bejelentés napja 1913. június 10. A találmány tárgya vaspálcák különleges hálózatából készült tüskeborona, mely az eddigi favesszőkből képzett boronákkal szemben a tartósság, több módon való kihasználhatóság előnyét nyújtja és súlya folytán külön súlyok alkalmazása nélkül is nagyobb hatékonyság által tűnik ki.

77 606. sz. Olajtüzelésű sütőkemence. Lipták Béla lakatosműhely tulajdonos Makón. A bejelentés napja 1914. február 13. {788}

80 450. sz. Olajtüzelésű kemence tégla és más efféle agyagtárgyak kiégetésére. Lipták Béla gépműhely tulajdonos Makón. A 77 606. sz. törzsszabadalom pótszabadalma. A bejelentés napja 1921. január 25.

Gulácsi János lakatos és gépkereskedő 1870-ben született Makón. Itt végezte középiskoláit, azután államsegéllyel az aradi vas- és fémipari iskola mestertanfolyamán vett részt. Kisiparosi pályáját kovácsmesterként kezdte szülővárosában. Később lakatosműhelyt és gépkereskedést nyitott. Villanyerőre berendezett gépműhelyét gépészmérnök fia vezette. A város tekintélyes iparosaként elöljárósági tagja volt az ipartestületnek, választott tagja a városi képviselő-testületnek, valamint az ipariskolai és építészeti bizottságnak. Országos kiállításokon számos kitüntetést kapott.22 A lóvontatású tüskeborona-találmánya hideg úton előállított gömbacél szemekből és szemenként négy kengyelből állt.

72 378. sz. Csuklós borona. Gulácsi János gépműhely tulajdonos Makón. A bejelentés napja 1916. szeptember 9. A csuklós borona két elemi alkatrész, mégpedig szemek és az ezekbe beakasztott, a fogakat tartalmazó kengyelek sorozatából van összetéve. A fogak szálvasból hajlított kengyeleken párosával vannak elrendezve, és a kengyelek az ugyancsak szálvasból hajlítás útján kapott boronaszemekbe vannak beakasztva. Minden egyes szemben négy-négy kengyel találkozik, melyek egymással közel derékszöget zárnak be. A szemek az egyik főirányban egymással párhuzamosan haladó vízszintes sorokban vannak elrendezve, míg a szemeket a másik főirányban összekötő vonalak zegzugosan haladnak úgy, hogy a szemekbe beakasztott boronafogak két-két szomszédos függélyes vagy közel függélyes sorban a borona vonótengelye felé konvergálnak, illetve divergálnak. A boronafogak ily módon nagyon hatásos munkát végeznek, mert a talajt nem egyes párhuzamos sorokban, hanem úgyszólván egész terjedelemben egyenesen lazítják.

Több zseniális makói lakatos- vagy műszerészmester találmányait nem szabadalmaztatta, megelégedett azzal, hogy kisebb-nagyobb szériában előállította őket.23 Ilyen volt Szabó György (1897–1967) lakatosmester is. Már gyermekkorában vonzódott a lakatosság iránt, mégis abbahagyta tanulmányait. Az első világháborúból gránát-légnyomással hadirokkantként került haza, de a budapesti állami gépgyárban kitanulta a fémipari szakmát. Makón önállósította magát. Tovább fejlesztette a hagymamag-vető gépet, amelyet szórvavetőgépnek nevezett. Négyszázötven-ötszáz darabot állított elő. Külön szerkesztett a petrezselyem termesztéséhez utalóval egybeépített gyökérmag-vetőgépet, amely vetéskor egyúttal a dughagyma ültetéséhez is megvonalazta a talajt. Ezt a vetőgéptípust nem tolták, hanem igen hosszú nyelével húzták.24

Nagy keresletnek örvendett a petróleumlámpára fölszerelhető szélvédő szerkezete. Alkalmazásával a petróleumlámpának lángját a legerősebb szél sem oltotta el. Találmányát a város iparosainak a helyi ipartestületben is bemutatta, itt a nagy légmozgást disznóperzselővel állította elő. Mintegy négyezer darabot gyártott belőle.

Találmányai főleg a Makón annyira elterjedt tömegközlekedési eszközzel, a kerékpárral függtek össze. Népszerűek voltak kerékpár névtáblái. A bicikli első tengelyére felerősíthető, fényes lemezből sajtolt lemezre fölpattintható keret közé helyezett névkártyát az esőtől celluloidlap védte. A Weisz Manfréd gyár és a Hangya Szövetkezet kettő-négyezrével rendelte a praktikus táblákat. Mintegy 18-20 ezret gyártott belőle. Az akkoriban forgalmazott kerékpárnyergek kemények és kényelmetlenek voltak. Tíz préselt alkatrészből állította elő az általa konstruált üléseket. A ruganyosságát a belehelyezett rugók szolgálták. Kerékpár-csomagtartóinak újszerűségét a csomagot leszorító rugós lefogó jelentette. Országszerte használták kerékpárállványát is. A középsőagy {789} melletti kettős villára fölcsavarozott V alakú állványt menetközben rugó tartotta nyugalmi helyzetben, állványként alkalmazva – az első kereket fölemelve – függőleges helyzetben tartotta a kerékpárt.25

Kapósak voltak a kályhakönyökcsövei is. A Tóth-malom műhelyében olyan présgépet alkotott, amely a hengeralakú csőből egyetlen munkafogással könyökcsövet ráncolt, hajlított. Ezzel a préssel naponta hétszázötven-nyolcszáz darabot állított elő.

A Szabó György-féle nyitott csoroszlyás vetőgépeket Kiss Antal (1902–1989) géplakatos fejlesztette tovább. Ő alkalmazott először a magtartályban csavart vitorlát. 1931-ben megalkotta a szélvédős, tőcsérös, (tölcséres) vetőgépeket. Találmánya mindenféle apróbb vetőmag (hagymamag, petrezselyem, sárgarépa, cékla, mák stb.) vetésére egyszerű állítással alkalmas volt. A vetőmagot akár műtrágyával együtt is lehetett a talajba juttatni. A gép gondos beállításával a növények ritkítása, egyelése is fölöslegessé, legalább is minimálissá vált. 1943-ig ötezret gyártott belőle. Terjesztője volt a Mauthner-, a Monori -cég, továbbá a Magyar Mezőgazdák és a Hangya Szövetkezet. Állandó megrendelői voltak Szegedről, Hódmezővásárhelyről, Békéscsabáról, Orosházáról, Debrecenből, Pécsről, Szabadkáról, Újvidékről. Bulgáriában is ismertek voltak a Kiss-féle gépek; oda Stefan Sbojagyijev cég révén jutottak. Olyan tökéletesen megalkotta az aprómag-vetőgépet, hogy a helyi lakatosok ma is minden változtatás nélkül gyártják őket.26

A hagymatermesztésben nélkülözhetetlen tolókapát, a dikkelőt szintén tökéletesítette. Az általa kialakított eszközt ma is minden változtatás nélkül készítik a helyi kismesterek.

A Szabó György-féle kerékpár-csomagtartó módosított változatát a második világháború előtti időszakban Nagy József kerékpár-kereskedő nagy szériában gyártotta. Országos forgalmazásából – noha egy-egy darabon mindössze 50 fillér haszna volt – a Posta utcában emeletes házat épített.

Hagymás szabadalmak

A hagymatermesztés technikai találmányai kizárólag a makói termesztési módnak, a dughagymás eljárásnak a gépesítéssel függnek össze.

138114. Gépkapa. Bejelentés napja: 1947. február 26. Bejelentő és feltaláló: Lelkes Alfréd, Makó.

146563. Emelőberendezéssel vontatógépre függeszthető ágybavető, növényápoló és terménykiemelő gép aprómagvú növényekhez. Bejelentés napja: 1958. július 31. Bejelentő és feltaláló: Bruder János, Makó, Kovács Mihály, Kiszombor.

151628. Dughagymafelszedőgép. Bejelentés napja: 1963. december 10. Bejelentő és feltaláló: Bruder János, Makó, Kovács Mihály, Kiszombor.

154436. Adapter automata hagymadugványozó géphez. Bejelentés napja: 1964. október 23. Bejelentő és feltaláló: dr. Lelkes Alfréd, Makó.

160528. Vetőszerkezet hagymás és gumós növények, főleg dughagyma vetésére. Bejelentés napja: 1971. május 26. Feltaláló: Kovács Mihály, Kiszombor, Bruder János Szeged.

202344. Vetőgép szárított dughagyma vetésére. Bejelentés napja: 1987. szeptember 23. Bejelentő és feltaláló: dr. Lelkes Alfréd, Budapest. {790}

A makói hagymanemesítés eredményeit szintén szabadalom védi. A makói hagymanemesítőket mindvégig az a cél vezette, hogy az általuk kinemesített vöröshagyma makói beltartalmú és tulajdonságú legyen.

200536. Dughagymáról termeszthető étkezési hagyma. A növényfajta neve: Makói CR. Bejelentés napja: 1986. január 13. Jogosult: Gabonatermesztési Kutató Kht. Szeged. Feltaláló: dr. Szalay Ferenc, Makó, Pintér Hermina, Hunya, dr. Barnóczki Attila, Makó.

57530. Közepes érésű, magról termeszthető étkezési hagyma „Javított Makói Bronz”. Bejelentés napja: 1990. január 8. Feltlálók: dr. Barnóczki Attila, Makó, dr. Szalay Ferenc, Makó.

300015. Makóméta vöröshagyma. Bejelentés: 2003. február 25. Feltalálók: dr. Barnóczki Attila, Makó, dr. Barnóczki Attilán, Makó, Balázs Imréné, Makó.

Hagyma fölhasználásával gyógyszernek nem minősülő kivonatok előállításával az 1980-as években egy szegedi munkaközösség kísérletezett, amelynek Makóról tagja volt dr. Stepper Magdolna főorvos.

191550. Eljárás a szervezet regeneráló képességét növelő és gyulladáscsökkentő hatású kivonat előállítására. Bejelentés napja: 1984. április 11.

204197. Eljárás afta, herpesz, szájsebek, valamint mitesszer, pattanás és furunkuluskezelésre alkalmas kivonat előállítására. Bejelentés napja: 1986. október 30.

204198. Eljárás allergiás bőrgyulladások, asztma, légúti házipor- és atkaalergia elleni, valamint antianginás hatású kivonat előállítására. Bejelentés: 1986. december 18.

A makói Lovas Zsigmondné 1994–1999-ben fagylalt és jégkrém gyorsfagyasztásról; baromfi és vágóállatok májának tartósításáról; hús, máj és egyéb belsőség fagyasztás nélküli és tartósítószer-mentes kezeléséről; tojás konzerválásáról nyert el szabadalmat. Legtöbb makói szabadalom díjfizetés hiányában érvénytelen.

A terméktanács védjegye – grafika Karsai Ildikó

A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyek védelmét is szavatolja. A Makóról származó hagymák eredet megjelölésére a MEZŐKR Kft. 2000. augusztus 21-én Makói hagyma fölirattal színes védjegyet lajstromoztatott. A Magyarországi Hagymatermelők, Feldolgozók, Forgalmazók Szövetsége és a Terméktanács Makói vöröshagyma fölirattal 2002. július 4-én hirdette meg a lajstromozást. A makói Benkő és Társai Termeltető, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. is védjeggyel forgalmazza termékeit.

 

Lábjegyzet

1. Terplán Zéno 1979. Bátyai Jenő: A Ford Művek első főmérnöke. 1–3. CSMH 1981. jan. 30.–febr. 1. Halmágyi Pál 2001.

2. Makói História Galamb József száma. 2001. 1. sz. Magyarok Ford-országban. OldtimerPress. Bp., 2001.

3. MFrÚ 1921. márc. 6.

4. Mv 1926. júl. 2.

5. Rab Gusztáv: Halálhullámok a fegyverkezés titkos piacán. Pesti Napló 1931. jan. 1. Szakáts Gábor kormányfőtanácsos tragikus, hirtelen halála. Szombaton ágynak esett, ma éjjel meghalt. MÚ 1937. júl. 22. Mérgezés gyanúja miatt nem engedték elétemetni Szakáts Gábor holttestét. MÚ 1937. júl. 27. Eltemették Szakáts Gábort MÚ 1937. júl. 30. Komlós Jenő: A lángszóró apja, a zseniális Szakáts Gábor nagy nyomorban meghalt a Rókusban. Az Est 1937. júl. 24. Rab Gusztáv: Szakáts Gábor riportja a sírontúlról Szakáts Gáborról. Az Est. 1937. júl. 31. Mit adott a magyar a világnak? MÚ 1943. febr. 18. Király Ferenc: Ma lenne nyolcvan éves. JAM A. 32.

6. Pesti Napló 1930. dec. 25.

7. 1935. szept. 14-i levél.

8. Rab Gusztáv: A világháború egyetlen magyar „bűnösénél” egy alföldi városban. Pesti Napló 1930. dec. 25.

9. 1934. november 26-i levél.

10. A tüdőbeteg-gondozó intézet 1 évi működése számokban. MÚ 1940. ápr. 14.

11. JAM 1935. máj. 4.

12. Szakáts levele Diósszilágyinak 1934. nov. 23. JAM

13. 1936. máj. 18-i levél.

14. 1934. nov. 11-i levél.

15. 1937. márc. 23-i levél.

16. 1937. ápr. 28-i levél.

17. JAM A.

18. Vermes Ernő 1929. 90.

19. Tóth Ferenc 1998. 317.

20. Vermes Ernő 1929. 92.

21. Tóth Ferenc 1998. 337.

22. Vermes Ernő 1929. 79.

23. l. Tóth Ferenc 1998. 321–324.

24. Tóth Ferenc 1998. 323.

25. m. i. [ Mándoki István] Felfedező úton Makó őstehetségei után. Egy makói kisiparos, aki pesti gyárnak és nagykereskedőknek gyárt tömegcikkeket. MÚ 1941. márc. 9.

Tóth Ferenc 1998. 323–324.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet