Régi vágya valósult meg a háború után a községnek. A kultúrház épületét
Horváth Ferenc és felesége Kreizer Mária építették lakásnak, amikor nyugdíjba
mentek. Kreizer Máriának élt Pápán egy jómódú testvére, aki még az 1920-as
években ajánlatot tett a külsővati plébánosnak, hogy Merseváton épít egy
templomot, ha a plébános legalább havonta mond misét Merseváton is, hogy a
hívőknek ne kelljen Külsővatra járni. A plébános ezt nem fogadta el, így nem
lett Mersén templom.
Amikor az 1930-as évek elején Kreizer Mária és férje házat épített, pápai
testvére segítette őket. A tanítónő szerint a lakást olyan feltétellel
építették, hogy ha ők meghalnak, az lesz a merseváti templom. /107/
A tanítónő előbb meghalt, mint a férje, gyermekeik nem voltak, de a tanítónak
még éltek a testvérei. Az 1945 utáni változott viszonyok között mégsem lett a
házból templom. A tanító eladta a községnek, és a testvérei közelében épített
egy kis házat, ahol haláláig, 91 éves koráig élt. 1972 szeptemberében halt meg.
A községi tanács megnagyobbíttatta a házat, és jelenleg is itt működik a
kultúrház.
Az idők folyamán az épület elhasználódott, korszerűtlenné vált.
Szükségessé vált a megnagyobbítás és korszerűsítés. Az intézmény kinőtte magát.
Az Alapító okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint
2005-től már nem, mint Kultúrház szerepel, hanem Művelődési Ház és Könyvtár.
Napi nyitva tartással, ingyenes Internet-hozzáféréssel működik. A fiatalok
televíziózási, videó filmnézési lehetősége az Ifjúsági Klubban megoldott. Minden
nemzeti és egyházi ünnepet méltóan megtartunk. A helyi szervezetek részére
biztosítjuk a próbák lehetőségét, előadásokat szervezünk, támogatjuk, segítjük a
rendezvények lebonyolítását.
Az itt lakók életében meghatározó jelentőségűek a helyben működő intézmények,
civil szervezetek /Óvoda, Gondozási Központ, Ifjúsági Egyesület, Sportkör,
Népdalkör, Vöröskereszt, Tűzoltó Egyesület/ előadásai és rendezvényei.
2006-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Közkincs programjában
sikerült kedvezményes hitelhez jutni, és az Önkormányzat hozzájárulással talán
sikerül korszerűsíteni, megnagyobbítani az intézményt.
A könyvtár állományát bővítjük, szerződésünk van a Celldömölki Kresznerics
Ferenc Könyvtárral, rendszeresen cserélik a könyveket, így még jobban biztosítva
van az olvasók rendszeres ellátása.
Remélem, hogy a felújítás után, szebb környezetben még szívesebben látogatják az
intézményt.
Mersevát községben az átfogó, magas színvonalú idősgondozás 1994. január
1.-én valósult meg.
1992-ig a Községi Tanács, majd az azt követő Községi Önkormányzat napi egyszeri
meleg ételt biztosított a Kemenesszentmártonban működő termelőszövetkezet
konyhájáról. 1992-ben már egy fő hivatásos szociális gondozónő segített az étel
házhoz szállításában, a rászoruló betegek ápolásában, bevásárlásban és ügyeik
intézésében.
A jelenlegi Gondozási Központ az 1993. október 23.-án ünnepélyesen átadott új
faluház épületében kapott helyet a polgármesteri hivatallal együtt. A Közösségi
ház létrejöttére mindenki büszke. Az utolsó munkálatokban az emberek szívesen
segítettek társadalmi munka keretében.
A szociális munka 1994. Január 1.-én indult, Szociális Segítő Szolgálat néven.
Az épületben minden tárgyi és személyi feltétel megfelel a többször módosított
1993. Évi III. törvény / a szociális igazgatásról és szociális ellátásról
1/2000.Sz.Cs.M.rendelet előírásainak. 1999-ben alakult át Gondozási Központtá,
mely egyszerre több alapellátási szolgáltatást biztosít a településen élő
egyének, családok részére.
Az intézmény szakmai hitvallása, filozófiája: személy központú, humánus, magas
szintű, komplex- fizikai, pszichés- ellátás és gondozás kialakítása, működtetése
szakképzett, empatikus személyzettel.
Az intézmény az alábbi ellátásokat nyújtja:
• Étkezés
• Házi segítségnyújtás
Szakosított ellátás keretében:
• idősek nappali ellátása- Idősek Klubja formájában- biztosított.
Az intézmény feladata, célja, hogy a településen élő idős illetve szociálisan
rászoruló egyéneknek, családoknak segítséget nyújtson a helyzetük javításában,
saját környezetükben az önálló életvitelhez.
Étkeztetésben azok az idős, beteg, szociálisan rászoruló személyek és
családtagjaik részesülhetnek, akik önmaguk illetve eltartottjaik részére
átmenetileg vagy tartósan nem képesek biztosítani a napi egyszeri meleg ételt. A
rászorulók jövedelmi viszonyaik, illetve jövedelmi értékhatárok alapján a
térítési díj fizetésénél csak a táblázat alapján rájuk eső százalékát kell
megfizetniük az intézményi térítési díjnak, mely megegyezik az ebéd árával.
Emellett a településen élő lakosok közül bárki a teljes térítési díj megfizetése
mellett vendégebédet igényelhet.
Házi segítségnyújtás keretében történik a gondoskodás azokról a személyekről,
akik otthonukban önmaguk ellátására csak segítséggel képesek. Az intézmény
hivatásos gondozónője végzi a házi gondozást, mely az alábbi feladatokból áll:
Az ellátott fizikális, mentális szükségleteinek kielégítése az önálló életvitel
biztosításához.
• Alapellátási feladatok
• Ebéd házhoz szállítása
• Bevásárlás
• Gyógyszerek íratása, kiváltása
• Orvos házhoz hívása, szükség esetén orvoshoz kísérés
• Kórházi kezelés esetén látogatás
• Házimunkában segítség nyújtása
• Hivatalos ügyek intézése, a gondozott személyes kapcsolatainak ápolása
• Az ellátott személyi és környezetének higiénében segítségnyújtás
Idősek Klubja: A szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk
ellátására részben képes időskorúak napközbeni ellátását, gondozását,
felügyeletét biztosítja, valamint azoknak a 18. Életévüket betöltött
személyeknek az ellátását, akik egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük
miatt a fent említett támogatásra szorulnak.
Az intézmény 50 férőhelyes. A tagok az épületen belül napközben kulturált
körülmények között tartózkodhatnak, tölthetik idejüket. Mosásra, tisztálkodásra,
a személyi higiéné biztosítására lehetőségük van. Ehhez az intézmény külön női-
és férfifürdőt biztosít, melyek fürdőkáddal és zuhanyzóval egyaránt
felszereltek, illetve a szükséges tárgyi feltételeket biztosítják. A
szolgáltatást igénybe vevők részére mosási, mosatási és vasalási lehetőség
rendelkezésre áll.
A napközbeni kikapcsolódásra, pihenésre is lehetőség van a pihenő szobákban.
Az épület tolókocsival is megközelíthető.
Heti egyszeri orvosi ellátás az orvosi rendelőben történik. A
szűrővizsgálatoknál a gondozónők segítséget nyújtanak. Gyógyszerek íratása,
kiváltása, szedésének felügyelete, injekció beadása, rendszeres vérnyomás- és
testsúlymérésre, illetve ellenőrzésre is lehetőség van nemcsak a tagok, hanem az
egész falu lakossága részére. Sürgős esetben orvos házhoz hívása, felírt
gyógyszerek azonnali kiváltása, a beteg fokozott felügyelete, még munkaidőn
kívül is. Kórházba kerülés esetén a beteg látogatása, kezelőorvosával rendszeres
kapcsolattartás, konzultáció. Szükség esetén a kórházi ruházat tisztítása.
Szakrendelésre, vérvételre kíséret biztosítása.
Az intézmény biztosít szórakozást, művelődést és szabadidős programokat is.
Ennek keretében televíziózás, rádióhallgatás, napi és hetilapok biztosítottak. A
nemzeti és egyházi ünnepeinket rendszeresen megtartjuk, melyekre mind a
dolgozók, mind a tagok közös programokkal készülnek. Az ebédlőt és a
pihenőszobákat a tagjaink által hímezett terítőkkel és az általuk készített
tárgyakkal díszítettük. Férfitagjaink segítettek a ház körüli park
kialakításában, gondozásában. Asszonyaink a kézimunka szakkörben vidáman és
szorgoskodva töltik délutánjaikat.
Jó kapcsolatot alakítottunk ki a falu többi intézményével. Az iskola
megszűnéséig a tanulók műsorai tették színesebbé műsorainkat, az idősek és a
dolgozók, pedig ajándékokkal kedveskedtek nekik. Ezt a viszonyt most a község
óvodájával tarjuk fenn. Többek között közösen vártuk a mikulás érkezését,
melyhez ők adták a műsort. Az asszonyok heteken át készítették számukra az
ajándékzacskókat. Karácsony előtt mézeskalácsot sütöttünk, melyek díszként
remekül mutattak karácsonyfánkon. Jó hangulatú összejövetellel, saját kezűleg
sütött, szalagos fánkkal ünnepeljük a farsangot. A Klub férfi tagjai virággal és
műsorral köszöntik a nőket március 8.-án. Március 15.-én részt veszünk a falu
ünnepén, és szűkebb körben ellátogatunk az 1848-as hős, Vidos József családi
kriptájához. Anyák napján az óvodások műsorral köszöntik a nagymamákat.
Minden évben szervezünk kirándulást, így elmondhatjuk, hogy lassan az egész
Dunántúlt bejártuk a 12 év alatt. Októberben az Idősek napját együtt ünnepeljük
a falu minden nyugdíjasával, mely alkalmával színvonalas műsorokat és finom
vacsorát kapnak a résztvevők.
Mindenszentekkor közösen vonulunk ki a temetőbe és gyújtunk gyertyát már
eltávozott tagjainkért. Több alkalommal vettünk részt színházi előadásokon,
főként a Celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ által szervezett műsorokon.
Helyet adunk az időseket érintő vagy érdeklő egészségügyi előadásoknak,
gyógytermékek bemutatásának.
Mersevát Község Önkormányzata és a Gondozási Központ dolgozóinak célja az
intézményhez segítségért fordulók számára az adekvát segítségnyújtás biztosítása
oly módon, hogy tiszteletben tartják a szolgáltatást igénybe vevők autonómiáját
mindennemű negatív megkülönböztetés nélkül, és eleget tesznek titoktartási
kötelezettségüknek.
Az óvoda létrejöttének körülményei:
Az óvoda korábban idényjelleggel, a nyári időszakban működött csupán, mely
nagy segítség volt az édesanyáknak, akik biztonságban tudhatták a gyermekeiket a
mezei munkák dandárja idején. A gyermekekkel foglalkozók érdeme a
színdarabokról, és a közös játékokról őrzött sok-sok kedves emlék.
Ez a megoldás azonban nem biztosította az édesanyáknak a rendszeres
munkavállalás lehetőségét. Egyre erősödött az igény, hogy éven át üzemelő óvodát
alapítsanak a községben. A pénz kevés volt, de egy olyan összetartó közösség
esetében, mint a Merseváti, ez nem lehetett akadály, különösen akkor nem, ha a
gyermekeikről, unokáikról volt szó. A merseváti nép összetartó, elszánt, és nem
utolsó sorban tettre kész. Jöttek a fiatalok, a szülők, nagyszülők társadalmi
munkába dolgozni, s időt, fáradtságot nem kímélve tette mindenki, amihez értett:
téglát hordott, maltert kevert, falat rakott, villanyt szerelt, hordta a
cserepet, építette a kerítést, szervezte a munkákat és elkészült a község
óvodája, alakítással és hozzáépítéssel a valamikor tanító lakásként használt
házból.
Tették azért, hogy a gyermekeknek ne kelljen ingázniuk egészen kicsi korukban,
és tették azért, hogy az édesanyák munkát tudjanak vállalni és a családok
könnyebben boldoguljanak . Bámulatos volt látni az összefogás erejét és
eredményét.
Az ünnepélyes átadón Gosztonyi János országgyűlési képviselő vágta át a
szalagot, és a község egyházi vezetőinek áldásával indult a munka az óvodában és
a hozzá tartozó 50 adagos konyhában.
Az első gyermekeket 1979. december 04-én fogadtuk.
Egy vegyes életkorú csoportban 25 gyermeket tudtunk ideális körülmények között
óvni, nevelni.
Huszonhat év alatti fejlődés az intézmény életében:
Sajnos a demográfiai hullámok nálunk is érezhetőek. Volt olyan év, hogy 36
gyermek is járt az óvodába, de olyan is, hogy csupán csak 17.
Az elmúlt 26 évben sok-sok változás történt.
Az épület karbantartása, állagának megőrzése, modernizálása mindig fontos volt a
községnek.
Olajkályhákkal indult a fűtés, majd a nyolcvanas évek második felében modern,
vegyes tüzelésű központi fűtést kaptunk. A gáz bevezetése a községbe 1995-ben
történt meg, és az azt követő évtől már az óvodában is élvezhettük annak
kényelmét.
Az Idősek Otthonának pincéjében az iskola részére tornaszobát rendeztek be,
melyet mi is használunk az óvodásokkal, és amióta az iskola megszűnt, mi
örököltük meg a termet, felszerelésével együtt.
A konyha modernizálására is szükség volt, hiszen az idősek étkeztetését is az
óvoda konyhájáról kívánta megoldani a község. A konyha kapacitásának növelése
100 adagra az ÁNTSZ által előírt feltételek teljesülésével valósult meg, és
1997. novemberétől látja el ezt a feladatot is.
Ezt követően pedig a HACCP rendszert kellett kiépíteni, melyet 2004. májusa óta
működtetünk.
2005-ben a Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásától nyert
pályázati támogatással tudtuk kialakítani és berendezni belső átalakítással a
logopédiai- és fejlesztő szobát, mely lehetővé tette hogy a gyermekek az óvoda
épületén belül juthassanak fejlesztéshez. Az alakítás következtében az egyik
raktár bekapcsolásával új mosdóhelyiséget hoztunk létre, amely megfelel a kor
követelményeinek.
A kertünk és játszóudvarunk alakítása, parkosítása folyamatos munkát jelent.
Karbantartásában az önkormányzat alkalmazottja van a segítségünkre. Esztétikus
fajátékok segítik az udvaron töltött játékidőben a gyermekek mozgásfejlődését,
melyeket adományból, pályázatokból, az Önkormányzat támogatásából és nem utolsó
sorban szülők segítségével tudtunk megvalósítani.
Arra törekszünk, hogy állagukat megőrizzük, és folyamatosan bővítsük a
biztonsági feltételeknek megfelelő játékeszközökkel.
Az elkövetkezendő években is lesz teendőnk bőven. Az óvoda külső tatarozása, és
a kerítés rendbetétele, udvarunk betonos területeinek felújítása, valamint a
konyhánk további modernizálása, valamint a folyamatos állagmegőrzés lesz a fő
célunk.
Személyi feltételek:
A törvényi előírásoknak megfelelő létszámú dolgozót alkalmazunk.
Minden konyhai alkalmazottunk rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel, mely
alapfeltétele a problémamentes munkavégzésnek. Két szakképzett szakácsnő és egy
konyhalány munkáját az élelmezésvezető irányítja, aki szintén rendelkezik a
megfelelő végzettséggel.
A gyermekekkel két főiskolai végzettségű óvónő és egy szakképzett dajka
foglalkozik.
Az egyik óvónő rendelkezik fejlesztő óvónői végzettséggel is.
Logopédus fejleszti a beszéd fejlődési problémákkal küzdő gyermekeket immár 17
éve. Jelenleg a logopédus kistérségi alkalmazásban dolgozik nálunk.
Továbbképzések:
A szak- és folyóiratokból és a folyamatos továbbképzéseken szerzett
információkból biztosítjuk naprakész és pontos munkánkat.
Mindig fontosnak tartottuk a továbbképzéseken, tanfolyamokon való folyamatos
részvételt, hiszen azzal tudásunkat bővíthettük, meglévő ismereteinket
felfrissíthettük, és olyan ismeretekhez juthattunk, amelyeket a gyermekek
fejlesztésében kamatoztathattunk.
Tapasztaltuk, hogy egyre több az olyan gyermek, akinek bizonyos részterületen
segítségre lenne szüksége, mi pedig nem vagyunk kompetensek a probléma
megoldására. A szülők, pedig sokszor a távolság vagy egyéb okok miatt nehezen
tudnák megoldani, hogy fejlesztésre, terápiára hordják a gyermekeiket. A korral
haladva egyre többször használjuk a számítógépet.
Pedagógiai tevékenységünk
Helyi programunkat az „Óvodai nevelés országos alapprogramja „alapján
készítettük el, valamint felhasználtuk Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek
eszközeivel című alternatív program egyes részeit.
Fontosnak tartjuk az itt élő emberek óvodával kapcsolatos elvárásait, az élő
néphagyományok ápolását, a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazított
nevelőmunkát, az esztétikus, nyugodt, családias légkör kialakítását, hogy a
gyermekek vidáman, játékosan sajátíthassák el mindazt, ami az iskolába lépéshez
szükséges.
Arra törekszünk, hogy gyermekeink a szó igazi értelmében egészséges emberek
legyenek. Számunkra a gyermek, mint az egyéniség legyen fontos, éppen ezért az
alkalmazott módszereink testi, lelki, szellemi fejlődését maximálisan figyelembe
veszi, mindig akkor és mindig azt „tanítjuk”, amire az adott életkorban a
legfogékonyabb a gyermek.
Élményeket és tapasztalatokat nyújtunk a környező világ megismeréséhez. Mint
tudjuk az óvodás gyermek ismeretei érzelmein keresztül épülnek be, csak az olyan
ismeret lesz tartós, ami saját belső érdeklődéséből fakad.
Személyisége egységes egész, egyedi és megismételhetetlen.
Mi a gyermekközpontúságot hirdetjük, hiszen az alkalmazott módszerektől
függetlenül, az élmény, az érzelem, és a szeretet fejleszti leginkább a
kisgyermeket.
Lényeges, hogy higgyünk szakmai munkánkban. Nagyon fontos, hogy tiszteletbe
tartsuk a gyermekeket megillető jogokat .
Feladatunk:
- Nem a családok helyett, hanem velük együtt kell megoldanunk a gondokat.
- Tudjunk azonosulni a család gondjaival, de csak azok megoldását vállaljuk,
amiben mi vagyunk a szakemberek.
- Segítünk a szülőknek megtalálni a helyes utat, hogy legyenek képesek
felelősséget vállalni a gyermekük iránt.
-El kell fogadtatnunk, hogy csak kellően felkészített, alapvető szociális
együttlétre alkalmas stabil érzelmi háttérrel rendelkező gyerekeket tudunk a
tőlünk elvárt módon fejleszteni, iskolára felkészíteni.
- Segítsük a szülőket, hogy sok pozitív élményt éljenek meg a gyermekükkel
kapcsolatban.
-Törekedjen óvodánk arra, hogy minden területen pozitív mintát adjon a
szülőknek.
-Teremtsen lehetőséget arra, hogy a mintaértékű családok pozitívumként álljanak
a többiek előtt.
- Meggyőződésünk, hogy a család semmivel sem helyettesíthető örömforrás a
gyermek számára, melynek alapja a szeretet.
Koncepcionális elemek
1. Pedagógiai feladatai között kiemelt jelentőségű az anyanyelvi nevelés.
2. A gyermekeink közművelődési tapasztalatainak szerzésére és bővítésére a
közeli Kemenesaljai Művelődési Központ előadásaira szervezünk látogatásokat.
3. Óvodánk közvetlen környezetében kiváló lehetőségek vannak, melyeket
kihasználva megalapozzuk szűkebb környezetünk megismerését, és a hazaszeretetet.
(Marcal, Rába, Ság hegy, Tőzeg-tó)
4. Mozgásszegény életmód ellensúlyozására az udvar és a csoportszoba
lehetőségeit kihasználjuk.
5. Nevelésünk során építünk a falusi hagyományok szokások eseményeire nevelésünk
során.
(májusfaállítás, szüreti felvonulás, falunap stb.).
Ami a gyermeknek joga, az a felnőttnek kötelessége
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek szükségleteit minél jobban kielégítő környezetet tudjunk biztosítani, mely elősegíti a fejlődésüket. Kihasználva a pályázatok adta lehetőségeket minden évben 1-3 pályázat beadásával próbálunk anyagi fedezetet előteremteni a céljaink megvalósításához. Így sikerült bővíteni játék- és eszköz készletünket, de kirándulásra, úszásoktatásra, gyermeknapi programokra, néphagyományaink őrzésére, jubileumi ünnepély megvalósítására, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására is tudtunk programokat finanszírozni pályázaton nyert támogatásból.
A közelmúltban volt az óvodánk 25 éves évfordulója, melyet négynapos ünnepség sorozattal ünnepeltünk. Szakmai napot szerveztünk bemutatóval összekötve a Celldömölk környékén dolgozó fejlesztő óvónőknek és az érdeklődőknek. Nagyszabású gyermeknapot szerveztünk légvárral, vetélkedővel, bábszínházi bemutatóval a második napon a gyermekek örömére. Autóbuszos kirándulásra utaztunk a megyeszékhelyre a harmadik napon, ahol A falumúzeumban megismerkedtünk a régen használt eszközökkel és megcsodálhattuk a régi parasztházakat, épületeket, majd a KRESZ-parkban töltöttünk felejthetetlen órákat a gyermekekkel. Az utolsó nap az emlékezésé és az ünneplésé volt, hisz a délután során találkozót szerveztünk a volt kollégáknak az óvoda épületében, majd a község művelődési házában búcsúztattuk a nagycsoportosokat és mutattuk be évzáró műsorunkat. Ezt követően pedig meghívott vendégeink körében meghitt hangulatban, fehér asztal mellett köszöntöttük fel az óvoda 25 , 20, és 10 éves dolgozóit és a már nyugdíjas éveit élvező kollégáit.
Bízunk benne, hogy az elkövetkezendő évtizedek is ilyen sok szép, és
eredményes évet tartogat a számunkra.
Keresztúri Dezső szavaival szeretném zárni gondolataimat, mely a pedagógiai
hitvallásunkkal is megegyezik:
„Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd.
De ne magad vágyait, emlékeid álmodd újra bennük,
Ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd,
Inkább szeresd érdemük szerint,
Becsüld meg őket.
Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder,
Hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma,
Hogy önerejükből törhessenek utat maguknak,
S ne nyelje el őket a lápok iszapja,
S a sivatag homokja.”
A falu történetének szerves része az iskola története, illetve az iskolaalapítást megelőző időkben a tanítás megszervezése. A XVIII. században természetesen az egyház ,,közreműködésével” oldották meg a gyermekek tanítását. Erről csak kevés adat áll rendelkezésünkre, de a kutatások során néhány utalást találunk az oktatásra vonatkozóan. A falu történetében, földrajzi elhelyezkedéséből adódóan két település, a mai Külsővat, és Celldömölk játszik szerepet. Így van ez az egyház működésében is. Merseváton nagyobb részben katolikusok, kisebb részben evangélikusok éltek és élnek ma is. Az evangélikusokat a fennmaradt források 1695-ben említik, mint Dömölkkel (Celldömölk) egyesített gyülekezetet, de lelkészük ekkor nem volt. Azelőtt Külsővattal közösen tartottak lelkészt , de később a dömölkiek csatlakoztak hozzájuk és együtt tartották Gazdag István nevű tanítójukat. 1725-ben, mint olyan gyülekezetet említik, amelynek csak tanítója van. A katolikusokat a külsővati kántortanító tanítja a XVIII. században, iskola csak Külsővaton van, de a tanító néha kiszáll Belsővatra, ahol azonban,,nincs rendes iskolaház, a tanító majd itt-ott tanít”. Érdekes feljegyzést találunk a tanítók javadalmazásáról Pacher Donát: A dömölki apátság története c. munkájában: ,,A tanítók fizetéséről is mostohán van gondoskodva. Belsővaton és Mersén kap minden háztól fél köböl gabonát, aztán 5 dénárt, minden igás gazdától 1 kocsi tűzifát; azon felül megmunkálnak neki őszi és tavaszi alá egy-egy hold földet; két holdon a többi szükséges munkát is a hívek végzik; ha éjszaka énekel a holtnál, akkor 25, ha csak amúgy kíséri 12 dénárt kap. ”Ezután csak 1853-53-ben bukkan fel egy adat:,,Az 1853-54-es tanévben a kimutatás szerint Mersén is van tanító: Reichart Pál, magyarul beszél, három éve tanít, tanítási módja jó, a magaviselete nem, szinte rossz.” Az 1867. évi kiegyezés után a kulturális élet megmozdult Vas megyében is. Az 1868. XXXVIII. Törvénycikk szerint ,,az általános elemi iskolai tankötelezettség elvén az egyházi iskolák mellett közös, vagyis felekezeti jelleg nélküli iskolák létesítésének elvén alapult.” E törvény alapján jött létre az államilag segélyezett községi elemi iskola Merse-Belsővaton. Alapítási éve 1872.
Az iskola épülete a falu közepén van. Az építéshez a község államsegélyt kapott. Tehát nem egyházi iskola volt. Ennek tényét a megye okiratába így foglalták bele:,,….a községi vagyon a hitfelekezetek intézkedési körébe nem tartozik.” 1879-ben 482 elemi iskola volt az akkori Vas vármegyében. Ezek közül 9 állami, 46 községi (köztük Merse), 3 magán, 287 római katolikus, 101 evangélikus, 13 református, és 13 izraelita felekezetű volt. A mersei iskolaépület egyik fele volt a tanítói lakás, másik fele a tanterem. Az első ,,iskolamester’’ Horváth Mihály volt, őt 1903-tól fia, Horváth Ferenc követte 1932-ig. 1912-ben Kreiser Mária személyében második tanítót is alkalmaztak. Ő is 1932-ig tanított. A falu lakossága 1869-1930-ig növekedett, ennek megfelelően a tankötelesek száma is. Kevésnek bizonyult az egy tanító és az egy tanterem. Az iskola fenntartása és a tanító fizetése elég nagy gond volt a község számára, de 1912-től mégis alkalmaztak második tanerőt (Kreiser Mária). Tanterem építésére nem volt pénz, ezért az iskolával szemben Vörös József házában egy szobát béreltek ki és a tanítónő egy darabig abban tanított. 1918-ban a meglévő tantermet kettéválasztották így két kisebb tanteremben tanítottak 1945-ig, utána az iskolát megnagyobbították. Ekkor két nagy, egybenyitható tanterem keletkezett. Az egybenyitott helyiségben tartották a katolikus hívek istentiszteleteit. Ez az állapot 1979-ig tartott, amikor elkészült a katolikus templom. Még a háború előtt, 1930-ban megépült a második tanítói lakás is. Ennek első lakója Kreiser Mária volt, de csak nyugdíjazásáig, 1932-ig lakott itt. 1932-től Takács Károly és Wiedmann Erzsébet tanított. A tanítónő az új tanítónői lakásban 1937-ig lakott, ekkor ugyanis Takács Károllyal összeházasodtak. A Takács házaspár 1960-ig tanított a községben. 1960-tól Zalavári Károly és felesége került az iskolába, ők 1974-ig tanítottak együtt. 1974-75-ben Zalavári Károly és Mészáros Ernő, 1975-76-ban Varga Károly és Némethné Őri Irma, 1977-78-ban Somogyi Lászlóné és Némethné Őri Irma, 1978-79-ben Varga Károly és Némethné Őri Irma, 1979-től 1982-ig Varga Károly egyedül tanított. 1982-83-tól Vargyainé Fodor Hajnalka tanított-ekkor már csak egy tanulócsoporttal az első Két osztály tanult Merseváton. 1983-ban megvalósult a napközi otthoni ellátás is. Kezdetben képesítés nélküli tanítók látták el a napközit. 1985-től Császárné Szalai Andrea lett a kinevezett napközis tanítónő. Vargyainé és Császárné 2003-ig, az iskola megszűnéséig tanítottak Merseváton.
A tanítók változásai után nézzük hogyan alakultak 1923-tól a tanulók létszámai: 1923-26-ig 6 osztály és az ismétlő iskolások jártak ide 100 körüli létszámmal. 1927-től 1941-ig 6 osztály 80. 100 tanuló. 1942-től 1949-ig 8 osztály 110 körüli létszámmal. 1950-től 4 osztály, kezdetben 70 körüli létszámmal, de a létszám folyamatosan csökkent. 1950-től a felső tagozatosokat Celldömölkre vitték és az iskola a celldömölki 1. számú Általános Iskola tagiskolájaként működött. A közigazgatás átszervezésével 1980-tól a merseváti iskola a Vönöcki Általános Iskola tagiskolája lett egészen a rendszerváltásig. Ekkor újra Celldömölkhöz csatolták és a Gáyer Gyula Általános Iskola tagiskolája volt egészen a megszűnésig. A felsőbb osztályos tanulók Celldömölkre vagy Külsővatra jártak a szülők választása alapján. Szállításukat autóbusszal oldja meg a község. 1982-től a tanulók létszáma általában 10 fölött volt, de a 20-at csak egy tanévben érte el. A rendszerváltás utáni önkormányzat minden erejével arra törekedett, hogy az iskola megmaradjon, sőt már-már erőn felülinek tűnő anyagi ráfordítással átlagon felüli feltételeket teremtett az oktatáshoz. Mersevátnak jól felszerelt, számítógéppel és egyéb korszerű eszközökkel ellátott, gázfűtéses, minden igényt kielégítő, jól működő iskolája volt. A 90-es években az addig is alacsony tanulólétszám elkezdett tovább csökkenni. Ennek egyfelől a csökkenő születésszám volt az oka, másfelől a szülők egy része úgy látta, hogy gyermeke számára nem felel meg a merseváti iskola, és Celldömölkre íratta gyermekét. Az anyaiskola és az Önkormányzat megpróbálta ellensúlyozni ezt a kedvezőtlen folyamatot (nyelvoktatás, informatikaoktatás, ingyenes tankönyv, logopédiai ellátás stb.), de a létszám folyamatosan csökkent, és tartósan 10 alatt maradt. Végül 2003-ban az önkormányzat határozatot hozott az iskola megszűnéséről. 2003. júniusában utolsó alkalommal volt Merseváton tanévzáró ünnepély, ekkor 9 gyerek vette kezébe bizonyítványát. Elbúcsúztak iskolájuktól a volt tanulók, pedagógusok….A falu nem tudta tovább életben tartani 131 éves iskoláját. Sokunk szerint szegényebbek lettünk, de vannak olyan vélemények is, hogy jó döntés volt. Hogy kinek van igaza, majd a jövőben eldől. A megüresedett iskolából korszerű Polgármesteri Hivatalt alakítottak ki. Az iskola pedig tovább él azok emlékezetében, akik valaha itt tanultak, vagy tanítottak.
A Vöröskereszt Merseváti Szervezete 1990 decemberében alakult, akkor 85 fő
volt tagja a szervezetnek, és négy fős vezetőség irányította. Nem önállóan
bejegyzett szervezet, hanem a Magyar Vöröskereszt Celldömölk Területi
Szervezetének tagjaként működik. Megalakulása óta nagy szerepet tölt be a falu
életében, azóta is szinte minden területen kiveszik részüket a munkából. Fő
feladatuknak a segítségnyújtást tartották, de kulturális téren is mind a mai
napig tevékenykednek. Mióta működik a Vöröskereszt, itt helyben szervezik meg a
véradást. Merseváton mindig aktív véradók éltek, ezt mutatja az is, hogy a
község megkapta a „kiváló véradó falu” kitüntetést. Véradóink száma azóta is
évente 40-50 fő között mozog. Aktív véradóinknak háromévente véradó ünnepséggel,
vacsorával kedveskedünk, amin a többszörös véradók a Területi Vöröskereszt
vezetőjének (jelenleg Csótár Csaba) és a Vöröskereszt Merseváti Szervezetének
vezetőjének (Kovács Imréné) köszöntése után átvehetik emléklapjukat.
1997-ig évente rendeztek februárban farsangi bált, ahol a saját készítésű
sütemények árusításából, a tombola-jegyek árusításából származó bevétel
meghatározta az egész éves működést. 1998-ig a Vöröskereszt Merseváti Szervezete
rendezte meg minden év augusztusában a falunapot, amely eleinte több napos volt,
ma már csak egy napból áll, és a szervezését is átvette a Merseváti Ifjúsági
Baráti Egyesület.
A Vöröskereszt rendezi meg minden évben október első szombatján a Nyugdíjas
napot, melyen köszöntővel, színvonalas műsorral – melyben az óvodások,
iskolások, a népdalkör és más meghívott vendégek szerepelnek -, vacsorával
kedveskednek az időseknek.
1998-ban először – felelevenítve a ’60-as évek hagyományait – szüreti
felvonulást és bált rendezett a szervezet. A falu apraja-nagyja maskarába
öltözve zeneszóval, lovas-szekerekkel végigjárta a falut, pogácsával, borral
kínálva a közönséget, lisztet, hamut fújva az érdeklődőkre. Ez a hagyomány
sikeresen tért vissza, hiszen azóta is kétévente rendezzük meg ezt az
ünnepséget, töretlen sikerrel és élvezettel.
Szintén 1998-ban gyűjtést szerveztek az árvízkárosultak számára, csatlakozva
ezzel az országos felhíváshoz. Elsősorban meleg ruhát és burgonyát kaptak a
falutól, bizonyítva ezzel a község lakosságának együttérzését.
1999-től minden évben megrendezzük a Falu karácsonya ünnepséget, amelyen a
gyerekeknek ünnepi műsorral, szaloncukorral kedveskedünk.
Ettől az évtől kezdve évente kétszer szerveznek véradást, hiszen a község aktív
véradói szívesen segítenek, teszik ezt annyiszor, amennyiszer lehetőséget kapnak
rá.
2000-től a tagok létszáma ismét nőni kezdett, csatlakoztak a helyi fiatal
lányok, asszonyok, biztosítva ezzel a további aktív munkát, a szervezet
továbbhaladását. Igyekszünk támogatni a rászorulókat, a súlyos, daganatos
betegeket jótékonysági esttel, pénzbeli támogatással, látogatással.
Mióta megalakult az Idősek Klubja, velük is közös programokat szervezünk:
farsangi délutánt, nőnapi délutánt, kirándulásokat, kézműves foglalkozásokat.
Az idősebb tűzoltók elmondása szerint a tűzoltó egyesület 1912-ben alakult
Merseváton. Külön kocsifecskendője volt Mersevátnak és Belsővatnak, mivel akkor
a két falurész két különálló település volt. Egységkönyvet 1958 januárjától
vezettek a községben. Székhelyileg a Vönöcki Közös Tanácshoz tartoztunk, egészen
a rendszerváltásig. A járásban megrendezett tűzoltó versenyeken mindig részt
vettünk, kezdetben a Tanácshoz tartozó minden falu, aztán felváltva Vönöck,
Kemenesszentmárton és Mersevát. Részt vettünk továbbá azokon a vizes
gyakorlatokon, amelyet a környékbeli községek rendeztek minden évben.
Az egyesület 1964-ben kapott egy kismotoros fecskendőt, ami a mai napig
üzemképes.
1967. május 28-án tűzoltó versenyt rendeztek a községben. 1972-ben tartották a
60 éves jubileumot ünnepélyes keretek között a helyi művelődési házban, ahol
kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a tűzoltóknak.
Jelenleg a tűzoltó-szertár a művelődési ház egyik melléképületében van, ahova
1987. november 11-én költöztünk. Ugyanebben az évben ünnepeltük a tűzoltóság
megalakulásának 75. évfordulóját.
Miután a rendszerváltáskor kiváltunk a Vönöcki Közös Tanácsból, 1990-ben, a Vas
megyei Bíróság 1992. december 16-i hatállyal nyilvántartásba vette
egyesületünket „Mersevát Község Önkéntes Tűzoltó Egyesülete” néven.
A búcsúi rendezvényt hosszú évtizedekig a tűzoltóság rendezte, a rendszerváltás
után bekapcsolódott a Sportkör, a Vöröskereszt Szervezete, majd a Merseváti
Ifjúsági Baráti Egyesület is.
A Szent Flórián Tűzoltó Szövetségbe 2000-ben léptünk be, rendezvényeiken,
versenyeiken azóta is mindig részt veszünk.
Merseváton 2004. május 29-én rendeztünk területi tűzoltó versenyt, a környék
falvainak részvételével.
Mersevát Község Önkormányzata 2005. augusztus 20-án, a falunap keretein belül,
ünnepélyes hangulatban csapatzászlót adományozott az egyesületnek.
Jelenleg egyesületünk 23 fővel működik, felszereltségünk pedig kielégítő.
Településünk legfiatalabb önszerveződő civil közössége, amely 1999. április 9-én alakult meg. Csoportunk a helyi művelődési igények kielégítésére, a hagyományok ápolására szerveződött kulturális közösség. Az egyesület létrehozásának fő célja a merseváti fiatalok összefogása, a 600 fős kisközség valamennyi korosztálya számára- de főként – a gyermekek részére érdekes programok, kulturális, sport és egyéb rendezvények, egyszóval hasznos időtöltés szervezése, rendezése, melyek elősegítik a helyi kötődések erősítését. Fontos kérdésnek és egyben feladatnak tartjuk a helyi hagyományok feltárását, újraélesztését, ápolását. Szervezetünk hagyományteremtő jelleggel immár 7 éve május hónapban gyermeknapot, augusztus hónapban falunapot, december hónapban pedig Télapó-váró ünnepséget szervez. Igyekszünk miden évben újabb és újabb, jobbnál-jobb ötleteket megvalósítani, számunkra érdekes előadókat, fellépőket meghívni, színesebb és érdekesebb programokat szervezni rendezvényeinken. A változatos, sokszínű rendezvények, az igényes programok a helyi lakosságon kívül a szomszédos települések lakóit is vonzza. A kulturális rendezvények mellett igyekszünk a fiatalok számára a szabadidő hasznos eltöltése, valamint az egészséges életmódra nevelése érdekében minél több sportprogramot szervezni a községünkben működő Sportegyesület támogatásával.
1992. decemberében alakult meg, s a helyi sportélet fellendítésében jelentős szerepe van. Az 1993/94-es körzeti bajnokságban kezdte meg a labdarúgó-csapat a tevékenységét. 5 éven keresztül a körzeti bajnokságban, majd 1998 óta a megyei II. osztályú bajnokságban vesz részt egy ifjúsági és egy felnőtt csapattal. Az egyesületnek nincsenek szakosztályai. Az utánpótlás-nevelést szolgálja az ifjúsági csapat működése. 1999. évben került átadásra az új labdarúgó-pálya, amely színvonalas, kultúrált körülményeket biztosít a mérkőzésekhez. A pályától kb. 300 méterre találhatók az öltözők, a Művelődési Házzal közös udvarban.
A Merseváti Népdalkör 1994. augusztus 23-án alakult tíz lelkes, énekelni
szerető asszony kezdeményezésére. Céljuk az volt, hogy önmaguk kedvtelésére heti
egy alkalommal összegyűljenek, és az általuk kedvelt dalokat együtt énekeljék.
A műkedvelő csoport tagjainak száma egyre növekedett, s hamarosan a községi
műsorokat is színesítették néhány dallal. Rövid időn belül egyre több helyi
ünnepély résztvevőivé váltak az asszonyok. A lelkesedés meghozta gyümölcsét. A
népdalkör a környező falvakba is meghívást kapott falunapokra, dalos
találkozókra.
Jó kapcsolatot alakított ki az énekkar a szomszédos települések népdalköreivel,
citerazenekaraival, akiknek vezetőitől az induláskor szakmai segítséget kapott.
A tagok fellelkesedve a szereplések sikerén 2000 májusában beneveztek egy
országos minősítő versenyre, Körmendre. A megmérettetés óriási sikert hozott:
egy vasi és egy bakonyi népdalcsokor előadásával aranyminősítést kapott a
népdalkör.
A kis közösség célja, hogy a csodálatos magyar népdalkincsből minél többet megismerjen, és azokat megismertesse a hallgatósággal . A népdalkör Mersevát kulturális életét minden téren hangulatosabbá, változatosabbá szeretné tenni, ezért többféle módon próbálja a közönség tetszését elnyerni, nem zárkózva el a népdaloktól oly távol álló örökzöld és mai slágerek előadásától sem. A zenei kíséretet Szórádi Szabolcs, celldömölki lakos szolgáltatja élőben a szereplések alkalmával. A népdalkör kedveli a hazafias dalokat is, amiket az idősebbek tanítottak meg a fiatalabbakkal. Ezek a régi dallamok főként nemzeti ünnepeinken hangzanak el nagy-nagy sikerrel.
Az énekkar jelenleg húsz főből áll: tizenöt felnőtt nő és öt általános iskolás diáklány énekel együtt rendszeresen vidám, lelkes hangulatban Szabóné Nagy Henriette vezetésével.