Önkormányzat

Mint már tudjuk, Vas megyében Mersevát Karakóval együtt elsőként szabadult fel 1945. március 26-án. Az élet a lakosság egyéni dolgainak rendezésével indult meg. A megyei, járási közigazgatás csak a háború befejezése után indulhatott meg. Merseváton a Celldömölki Járási Főjegyzői Hivatal utasítása alapján az önigazgatási szervek megválasztására 1945. június első napjaiban került sor.
A megindult községi élet, az országos eseményekhez hasonlóan gyors változásokon ment át. Az írások és szemtanúk elbeszélései szerint a háború alatt és azt követő kialakulatlan időszakban a lakosság reális józanságát mindig megőrizte. A háborús károkat felszámolták, a leégett, lerombolt házakat újjáépítették és mindenki hozzálátott a maga elvei szerint jövőjének építéséhez.
Az 1957 után megindult új változások eredményeképpen, ha nehéz szívvel is, de 1959-ben Mersevát dolgozó parasztjai is a közös gazdálkodás útjára léptek. Az azóta eltelt negyven-egynéhány év átalakította falu életét, életvitelét.
Mersevát község közigazgatásilag Vönöck községhez tartozott, egészen a rendszerváltásig.
Magyarország Önkormányzati rendszere 1984-ig háromszintű volt, a jelenleg működő községek és városok közé beékelődtek a járások. Ma Magyarország önkormányzati rendszere kétszintű. A települési és területi önkormányzatokat összefoglalóan helyi önkormányzatoknak nevezzük. A helyi önkormányzatok rendszerváltozás utáni elvi alapjait az Alkotmány
1990. augusztus 9-én kihirdetett módosítása fektette le. A helyi önkormányzat önként ellátandó feladatait a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségétől függően maga határozza meg. A helyi önkormányzati autonómia népképviseleti szerve a képviselő testület. Tagjait az állampolgárok választják.

1989-90-ben a szocializmus összeomlásával, a rendszerváltás mellett a társadalomszerkezet alakulását alapvetően meghatározta, hogy a szocializmus egyenlőségelvű társadalom volt, azaz benne a magántulajdont minimálisra korlátozták, az állami tulajdont, pedig mint közösségi tulajdont, csaknem kizárólagossá tették. A rendszerváltozásnak pozitív és negatív hatásai is voltak.
Az 1990 nyarán elfogadott /LXV. törvény/ hatályon kívül helyezte a Tanácstörvényt, és létrehozta a helyi önkormányzatokat.
Mersevát 1990-91-ben még Vönöck és Kemenesszentmárton községek önkormányzataival működött együtt. Bevételeik, kiadásaik közösek voltak, üléseiket Vönöckön tartották. A vagyonmegosztással kapcsolatos határozati javaslatban a három község önkormányzati testületi gyűlésen határozott majd megegyezés szerint osztoztak a vagyonon.
1991-ben Mersevát Község Önkormányzata már önállóan működött, január 21-én megállapodást kötöttek a Celldömölk Város Képviselőtestületével a körjegyzőségi feladatok ellátásáról, mely szerint, Mersevát Község Képviselőtestülete és Celldömölk Város Képviselőtestülete az igazgatási feladatok ellátására körjegyzőséget alakít és tart fenn, Celldömölk székhellyel. Az egész országra jellemző eufórikus hangulat a választások során a községre is jellemző volt. Az emberek felszabadultan várták a következményeket, a választásokon nagy számban részt vettek, és bíztak abban, hogy az önálló önkormányzattal, sokkal inkább a helyi problémákra tudnak koncentrálni.

A község akkori és jelenlegi testülete fontos feladatának tekinti a falufejlődését.
A fejlődés már 1992-ben elkezdődött, amikor az önkormányzat pályázatot nyújtott be Idősek Klubja építésére, mely beruházás 1993-ra elkészült az önkormányzat sajáterejéből és pályázati pénzből. Átadása októberben megtörtént.
1994. augusztusában már tervezik a községben a gázhálózat kiépítését. A beruházás 1995. októberében átadásra került.
1995-ben a község Emlékművet állíttatott az I. és II. világháborúban elesett katonák tiszteletére, melynek térkövét 2005-ben teljesen felújítatta az önkormányzat.
A telefonhálózat és kábel Tv kiépítése és üzembe helyezése 1996-ban történt.
Szervezett szemétszállítás 2000-től megoldott a községben.
A közvilágítást 2002-ben korszerűsítette és újította fel az önkormányzat.
2002. augusztus 19-i Falunap keretében Faluzászlót és címert avattunk, amelynek tervei Feiszt György és Kamper László grafikái alapján készült.

A címer leírása:

Kék színű dobor pajzsban ezüst hullámpólya mögött, zöld talajból, három arany búzakalász növekszik, tőlük jobbra, hegyével felfelé mutató ezüst ekevas, balra ezüst csoroszlya lebeg.

A szimbólumok jelentése:

A községi képviselőtestület megtartotta középkori földművelésből élő jobbágyközségek által használt ekevas, csoroszlya és búzakalász szimbólumot, melyet a címerben a Marcal folyót jelképező ezüst hullámpólyával egészítettek ki.

A községi zászló:

A 200x300cm-es zászlólap arannyal és kékkel vágott fekvő téglalap, közepén a község címerével.
2004-2005-ben teljesen felújította az önkormányzat a ravatalozó épületét kívül-belül.

Az önkormányzat további beruházásai:

• 2005-ben a volt iskola épületéből alakította ki az új Polgármesteri Hivatalt,
• 2006-ra tervezett beruházás a Művelődési Ház és Könyvtár teljes felújítása.
• 2007-re a község legnagyobb beruházási terve, a szennyvízcsatorna és –hálózat kiépítése a célunk, mely beruházás egyik része, a csatornaépítés már elkezdődött.

A tervek megvalósítása csak pályázat útján valósulhat meg, mert az önkormányzat önerőből ezt nem tudja véghez vinni. A csatornahálózat kiépítéshez a lakosság 2003-ban megalakította a Marcalvölgyi Vizikőzmű Társulatot. A Társulat számlájára havonta fizeti a lakosság a hozzájárulást, havi 1520Ft-ot. Ami lakásonként 141 360Ft hozzájárulást jelent.

Mersevát Község önkormányzata mindig szem előtt tarja, hogy a község fejlődjön, gyarapodjék. Ehhez minden segítséget megad és meg kap a lakosság részéről, mert ha társadalmi munkáról van szó, jön a lakosság és teszi a dolgát. Továbbiakban is azon lesz, hogy minél jobban haladjon, gyarapodjék a község.
Elkészítette a Településrendezési Tervet is, amely alapján a községben további építési telkek kialakítására van lehetőség. A község lakosságának helyben nincs munkalehetőség, de a környék (Celldömölk, Pápa, Sárvár) infrastruktúrájának, a jó autóbusz közlekedésnek köszönhetően a munkanélküliség minimális.