Kvetkez fejezet

LAKÓHELYÜNK TERMÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA

Váci Mihály

Nyugalmas táj

Szülőföldem! Nyírség homokja!

Peregtél omló halmokon.

Ha felvert is a szél, szétszórva

szitáit le fáradt alkonyon
 

De jó parasztok magot szórtak,

s oltottak lágy vesszőt is ott,

s összekulcsolt ujjakként fognak

dűlőutak s hűs pázsitok.
 

Így szétszóródni vágytam én is.

Felemelt már sóhajnyi szél is.

Szárny nem emelt, súly nem kötött.
 

De kis ágak, gyökerek, magvak,

lassan bennem is megfogannak,

s nyugalmas tájként zsendülök

A társadalom életjelenségei és a sorsfordulók történelemformáló eseményei térhez, a föld-rajzi környezethez kötődnek. Elődeink nehéz, küzdelmes munkával teremtették meg azokat az életfeltételeket, amelyek fennmaradásukhoz szükségesek voltak. Az első témakör fejezeteiben a táj és az ember különleges kapcsolatát vizsgálva azt szeretnénk bemutatni, hogy Nyírbogdány földrajzi fekvése, vízrajza, éghajlata, talaja, növény- és állatvilága hogyan befolyásolta az itt élő emberek mindennapi életét.

Nyírbogdány földrajzi fekvése

Nyírbogdány hazánk északkeleti régiójában, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szabolcsi területén található. Eredetileg csak a Nyírséghez tartozó település volt, de a XIX. században hozzákapcsolt Hene pusztával a Rétköz peremére került. Így ma a Nyírség és a Rétköz kölcsönösen osztozik településünkön, és a lakosok is e két tájegység örökösei.

A Nyírség hazánk második legnagyobb hordalékkúp-síksága 20-30, helyenként 50 méteres domborzati szigetként emelkedik ki a környező ártéri síkságokból. A Rétköz a Felső-Tisza-vidék önálló kistája, fiatal süllyedék.

I. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tájai

Feladat:

Érdekes!

Krúdy Gyula (1878-1933), Nyíregyháza szülötte szerint „a Nyírség Magyarország legszebb tája". Te hogyan vélekedsz erről?

 

A község területének megoszlása

Nyírbogdány összterülete 35,03 km2 (3503 hektár). Ebből termőterület 2883, míg a kivett, azaz a mezőgazdaságilag nem művelhető terület (pl. utak, csatornák stb.) 620 hektár. A termőterület legnagyobb része magánkézben van.

Feladat:

 

Érdekes!

Nyírbogdány területét tekintve megyénk 211 falva közül a 37. legnagyobb területű település.

 

Községünk vízrajza

Nyírbogdány 200-250 évvel ezelőtt tavakban, mocsarakban, lápokban gazdag vidék volt. Egy 1772-es felmérés arról tudósít, hogy bőségesen találhatók itt az állatok számára itatótavak, melyek közül némelyik igen sós. Len- és kenderáztató vizek is vannak, és elegendőnád is terem. A tavak gazdagságát igazolják a földrajzi nevek is: Hosszú-tó, Kákás-tó, Tökös-tó, Sós-tó, Tatos-tó, Mosó-tó stb. A Rétközhöz tartozó henei részen a tavak száma meghaladta a tizet, de halastó alig volt 2-3. Bogdány tavai szikesek, tisztavizűek voltak, vagy annyira csekély mélységűek, hogy nyáron kiszáradtak, télen pedig fenékig befagytak.

Az 1784-ben készített térképen látható, hogy településünket mindkét oldalról mocsarak vették körül: Hosszú-rét, Széna-rét, Fertő-rét, Szolnok-rét. A legtöbbjük járhatatlan volt, és csak száraz időben lehetett átkelni rajtuk néhány gázlón vagy fahídon. Néhol a víz apadása után dúsfüvet is tudtak kaszálni. A henei részen szép számmal volt láp is: pl. Dióssziget-láp, Kutya-láp.A rétközi vízi világ egyik érdekes jelensége az Elült-láp, amely olyan lápot jelölt, amelyet szárazabb időben a lenyúló gyökerek a fenékhez kötöttek, és egy újabb vízbőség idején eltűntek.

Hála a tavak bőségének, a bogdányi lakosság életmódjában sokáig előkelő helyet foglalt el a halászat. Nem véletlen, hogy a község pecsétábrázolásain látható férfialak a jobb kezében egy háromágú szigonyt tart!

Bár községünket a fekvése miatt sohasem fenyegette árvíz, mégis jótékony hatással voltak rá a XIX. század második felében nagyobb lendületet vevő folyamszabályozási és bel-vízlevezető munkálatok: a vizek, nádasok eltűntével megnövekedett a gazdasági művelésre fogható területek aránya. A Tisza szabályozása Széchenyi István (1791-1860) kezdeményezésére és Vásárhelyi Pál (1795-1846) tervei alapján 1846-ban, Tiszadobnál indult meg. Azonban a rétközi területek teljes ármentesítéséhez szükség volt a Nyírség felől érkező vizek szabályozására is. A Berkesztől Gávavencsellőig, 44,6 km hosszan, Nyírbogdányon is keresztül húzódó csatorna megépítésével fokozatosan eltűnt a Nyírség ősi tó-, láp- és mocsárvilága. Ezt a nyíri főfolyásokat levezető csatornát 1879-1882 között építették meg. Nevét a Felső-Szabolcsi Tiszaszabályozási és Belvízlevezető Társulat elnökéről, Lónyay Menyhértről (1822-1884) kapta 1 884-ben.

1. A Lónyai-főcsatorna

A Bogdányban Nagy-kanálisnak is nevezett Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőterülete, amelynek nagysága 2087 km2, a Nyírség északi részén helyezkedik el, és annak vizeit vezeti le. A Lónyay-főcsatorna Bogdány gyártelepén folyik keresztül és beletorkollik az V. számú fő-folyás, amely községünk egyik belvízlevezető csatornája. A másik a Cserés-tói szivárgó.

Feladat:

 

Időjárási jellemzők

Nyírbogdány éghajlata mérsékelten meleg. Az évi napsütéses órák száma a Nyírségben 2000-2050, az évi középhőmérséklet 9-10,5 °C között váltakozik. A relatíve magas napfénytartam előnyösen befolyásolja a mezőgazdasági termelést, a hő- és fényigényes kultúrák (gyümölcs, szőlő, dohány, napraforgó, paradicsom stb.) elterjedését.

Az Alföldön a Felső-Tisza-vidéken és a Nyírségben a leghosszabb és a leghidegebb a tél (-2,5 és -3,9 °C-os januári középhőmérséklettel). A tavaszodás későn indul meg. A nyár enyhébb, mint az Alföld többi területén (a július havi középhőmérséklet 22-23 °C). Az évi közepes hőmérséklet-ingadozás 23-24 °C.

A csapadék évi mennyisége 600-650 mm. A Nyírségben a csapadék időbeli eloszlása nem mindig kedvez a mezőgazdaságnak. Átlagosan 75 mm az évi vízhiány, amit öntözéssel kell pótolni. A késő tavaszi és a kora nyári csapadékmaximum következtében gyakran jelentkeznek belvizek, ami károsítja a mezőgazdasági területeket. Az Alföldön a havas napok száma a megyénkben a legmagasabb (35-40), és itt a leghidegebbek a telek. A hótakarónak a mező-gazdaságban igen nagy a jelentősége, a hiánya vagy vékonysága miatt kifagyhat a vetés.

A Nyírség szeles vidék, igen alacsony a szélcsendes napok aránya. A leggyakoribb az ÉK-i és a DNy-i szél.

Feladat:

 

Nyírbogdány talaja, növény- és állatvilága

Fényes Elek 1851-ben megjelentetett Magyarország geographiai szótára című művében így jellemezte községünk talaját: „ Földje homokos, trágya után terem búzát, rozsot, árpát, zabot, tengerit, burgonyát, káposztát, dohányt ".A nyírségi homokhát jellemző talajtakarója a barna erdőtalaj, a humuszos erdőtalaj és a réti talaj.

A Nyírség eredetileg erdős-sztyepp vidék volt, kiterjedt lápokkal és mocsarakkal. 200 éve még a terület egyharmadát erdők borították. A tavak bővelkedtek halakban, az erdők vadakban. A terület jellegzetes fája volt a nyírfa, amelyből mára csak mutatóban maradt meg néhány a községünkben is.

Az ember fokozatosan meghódította, és művelés alá fogta a tájat, előidézve ezzel a növény-és állatvilág átalakulását is. Nyírbogdányt ma a kultúrnövényzet, a szántóföldek, gyümölcsösök és kertgazdaságok jellemzik, e képet néhány legelő és kaszáló színesíti. A vadon élő fák közül elsősorban a fűzfa, a kökény és a bodza maradt meg, míg a vadon élő növények emlékét a legszívósabban a gyomok őrzik, ilyen a muhar, a vadrepce és rengeteg más fűféle. Ma a telepített erdőkben, amelyek faállománya elsősorban akác és nyárfa, valamint a mezőkön, kanálisok partján bújnak meg a vadak, mint pl. a róka, vadmacska, görény, őz, mezei nyúl, fácán. A madárvilág is elég változatos: évente visszatérő vendégünk a fehér gólya és a füsti fecske, de felfedezhető a széncinege, veréb, rigó, búbos banka, seregély, holló és a szárcsa is.

Községünk lakóinak hosszú évszázadokon keresztül a legfontosabb foglalkozása az állattenyésztés és a földművelés volt, amit halászattal egészítettek ki. Elsősorban sertést, szarvas-marhát és juhot tartottak elődeink, míg a szántóföldeken gabonát, kukoricát, takarmánynövényeket, kendert és lent termesztettek.

2. Bogdányi táj

 

Feladat:

Érdekes!

Az akácfa őshazája Észak-Amerika és a XVII. században díszcserjeként, növénytani ritkaságként került Európaba. Magyarországon az 1 720-as években jelent meg, de csak a XIX. században terjedt el tömegesen. Az akácfa különösen alkalmas a nyíri homok megkötésére!

 

Bogdány katonai leírása

(Olvasmány)

Mária Terézia 1763-ban elrendelte birodalma összes országának katonai szempontú fel-térképezését. Ez az ún. I. katonai adatfelvétel, mely Szabolcs megyéről 1782-1785 között készült el. Ez a felmérés féltve őrzött hadititok volt, csak a legfelsőbb császári katonai vezetés használhatta. Bogdányról a következőket jegyezték fel:

„1. A kálvinista templom és az urasági épület szilárd, kőből van.

2. A helység mindkét oldalán mocsarak vannak, amelyek soha nem száradnak ki, ezért a hidakon és gázlókon kívül nem lehet járni.

3. Demecser felé egy kis, sok apró vízzel vegyes bozót található, Székely felé alacsonybozót, Sényő és Tura felé egy kis, magastörzsű tölgyerdő.

4. Ingoványos rétek, amelyek soha nem száradnak ki egészen.

5. Az országút Székelybe jó, a kemecsei országút szintén.

6. Völgyben fekszik, mindkét oldalon magaslatok emelkednek. Kemecse felől is ezek az uralgók."

Feladat:

Vidékünk településrendszere az Árpád-kor végére nagyjából kialakult. A község első írásos említésekor, 1219-ben, már egy faluképződménynek kellett itt lennie. Falunk bizonyára királyi adományozás révén került a névadó Bogdány, vagy valamelyik őse kezére. A középkori Bogdány határa sokkal kisebb volt a mainál, hiszen északon Hene és keleten Szolnok még nem tartozott hozzá. Viszont délkeleten, délen és nyugaton a mai határvonal környékéig terjedt a falu földje.

Hene nevét 1219-ből ugyanaz a forrás említi először, amely Bogdányét. A régészeti leletek tanúsága szerint ekkor már egyházas hely volt, és állt a temploma. A Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházának Márton nevű papja 1332-ben 10, 1333-ban és az 1334. évi I.részlet fejében 3-3 garas pápai tizedet fizetett. A települést még 1483-ban falunak jelzik, de a XVI . századból már nem találni rá adatokat. Az elpusztult faluhelyet a földesúr 1596-banmegpróbálta újra benépesíteni, de kísérlete kudarcot vallott. Ez csak később sikerült, amit jelez, hogy a XIX. században már több tanyát lehetett a régi Hene falu közelében találni.

Szolnokot az 1221-es forrás már falunak nevezi. 1597-ben református egyháza volt. Birtokosa, a Jármy család mindent megtett a megerősítése érdekében, de hiába. 1661-ből már a pusztulásáról kapunk hírt.

II. Első katonai felvétel, Bogdány és környéke 1784-ből

 

 

Bogdány Szolnok
1543 140 80
1549 320 100
1553 220 120
1556 185 60
1578 150 40
1623 275 Nincs adat.

Az egyikforrás szerint német, míg a másik szerint török katonák dúlták fel és fosztották ki. A birtokosok és a jobbágyok többsége Bogdányba menekült.

Nyírbogdány külterületi lakossága 1910-ben
Szolnok tanya 137
Hene tanya 128
Egyéb külterület 527
Összesen 792

Az el-pusztult templom harangját is a bogdányi egyháznak adták. Ezután már csak mint pusztát említik, azonban a néphagyomány máig megőrizte emlékét, hiszen az egyik földdarabot Szolnoknak nevezik. A XIX. században hivatalosan is Bogdányhoz csatolták Hene pusztát az 1200, míg Szolnokot az 1400 hold földjével. Ekkor jött létre a falu mai tagolt határvonala.

III. Nyírbogdány és határai

 

Feladat:

Olvasásra ajánlom:

A Nyírbogdány című könyv 24-28. oldalait.

Érdekes!

Pesty Frigyes 1863-ban országos földrajzi névgyűjtést indított el. Összegyűjtötte a faluban élő jegyzők segítségével az egy-egy községben használatos határneveket, földrajzi elnevezéseket. A bogdányi határról a következőket jegyezték fel: „A bogdányi halárban több puszták vannak, melyek falvak voltak, nevezetesen Szolnok, mintegy 4000 hold földdel, Hene, mely ingoványos rétsége a Tisza folyónak, nádtermő láp, szigetekkel, 1200 holdterületben. Kéklő 3000 hold földdel. Ezen puszták egyesíttettek a bogdányi határral, így lelt területe a városnak 11.000 hold szántó, kaszáló föld és rétség. "

A belterület fejlődése

Bogdánynál kezdetben mind Hene, mind Szolnok jelentősebb hely volt, de a fejlődésben nemcsak hamar utolérte, hanem le is hagyta azokat, olyannyira, hogy míg azok elpusztultak és beolvadtak a határába, addig Bogdány virágzó település lett.

A tatárok 1241-ben Bogdányt is elpusztították, a XIV. század elejétől azonban újra benépesült. 1556-ban már Szabolcs megye egyik jelentékeny települése volt. Ekkor 185 körüli a valószínűsíthető lélekszám (össze-hasonlításképpen ugyanekkor Nagykállóban 895-en, míg Nyíregyházán 495-en éltek).

Bogdány eredetileg É-D irányú, egyutcás település volt, amely középrészen térszerűen kiszélesedett. Itt állt a református templom kőépülete és az egyik földesúr (valószínűleg a Jármy családból) szintén kőből épített úri laka. Ez a mai Fő utca valószínűleg Bogdány legrégibb utcája, amely egy hosszan elhúzódó dombháton fekszik. Az év nagy részében csak a két végén lehetett megközelíteni, hiszen határait rétek és tavak zárták le (Hosszú-rét, Széna-rét, Pálcás-tó). A Fő utca két végét már régen is helyzete segítségével különböztették meg. Az északi rész neve egy 1832-es adat szerint Felső vég formában van meg (mai neve Felvég), a déli felét Alsó végnek (mai neve Alvég) nevezték. Községünk a népesség növekedésével fokozatosan alakult át többutcás, *szalagtelkes településsé. Az első mellékutcák a XVIII. század táján alakultak ki, ezeket a nép Böndinek és Csornának nevezte el. A XVIII. század végén a falu központjától nyugatra induló és délnyugatra forduló Csoma utca, valamint a Fő utca közepétől keletre ágazó Szoros népesedett be. 1784-ben a falu lakossága 660-ra tehető.

A XIX. században a lakosság számának a növekedésével házak épültek a Fő utca déli végétől (ahol egykor a vásártér állt) keletre induló Székelyi úton is. A századforduló óta újabb utcák nyíltak, ezáltal a község halmazos alaprajzot mutat. 1900-ban 1878-an éltek a községünkben. A politikai közhangulat változásai nyomon követhetők az utcanevek változásaiból is.1938-ban az erdélyi és a felvidéki területek visszacsatolásával a Felvégből Kassai, az Al-végből Váradi, a Csomából Pozsonyi, a Böndiből Munkácsi utca lett. Az 1945 utáni politikai fordulat újabb változtatásokat eredményezett. Utcákat neveztek el Leninről, Sztálinról,Rákosiról, a Vöröshadseregről és a Néphadseregről. 1989 után újra módosították ezeket a neveket, remélhetőleg már véglegesen.

1948 után a politikai vezetők igyekeztek a tanyákat felszámolni. (Az 1948-as népszámlálás adatai szerint a község lakosságának több mint egyharmada, mintegy 1100 lélek a falu tanyavilágában szétszórtan élt.)

IV. Az utcahálózat kialakulása

A Rácz-tanya lakói elsősorban a falu Dzsungel nevű részében építették fel új házaikat. A Szalánczy-Nagy-tanyán, az egykori Hene falu örökösén, 1929 óta még iskola is működött, de lakóinak, a mintegy 60 családnak innen is be kellett költözniük a gyártelepre.

Községünk teljesen különálló része a gyártelep, amely 3 km-re található a falu központjától. 1872-től vasút, 1882-től a Lónyay-főcsatorna vezet keresztül rajta. A betelepítése csak 1904 után kezdődött meg, amikor egy Czwiber nevű vállalkozó petróleumfinomító üzemet építtetett ide. Elsősorban agyár dolgozói telepedtek le itt, de a gyár tulajdonosai is építtettek házakat, így jött létre fokozatosan az üzemi lakótelep. 1951-ben kultúrház, 1953-banmunkásfürdő és orvosi rendelő, 1961-ben egy két-tantermes iskola épült itt. Ma a község lakosságának kb. egyharmada él a gyártelepen.

3. Nyírbogdány madártávlatból

Érdekes!

Tudod-e, hogy van a gyártelepen egy „Gatyaszár", a községben pedig egy „Kutyaszorító" nevű utca? Mindkét elnevezés zsákutcát takar!

V. A gyártelep utcahálózata

Feladat:

VI. Nyírbogdány mai utcahálózata

 

 

Az I. népszámlálás adatai 1784/85
Házak Családok Jogi népesség Tényleges népesség rfiak száma Nők összesen Sarjadék
Házas Nőtlen Összesen 1-12éves 13-17éves
87 129 660 645 121 227 348 312 101 26

 

A férfiak közül
Pap Nemes Tisztviselő Polgár Paraszt Polgár és paraszt örököse Zsellér Egyéb Szabadságolt katona
1 59 - - 27 25 88 10 -

 

Nyírbogdány népességének alakulása 1869-1997 között
1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 1997
1454 1389 1666 1878 2155 2115 2388 2519 2765 3045 3117 2903 2831 2906

 

 

Feladat:

Olvasásra ajánlom:

A Nyírbogdány történeti földrajzi neveiről itt következő tanulmányt megtalálhatod a Nyírbogdány című könyv101-116. oldalain.

 

Mező András

Nyírbogdány történeti földrajzi nevei (Olvasmány)

„A földrajzi nevek a táj és az ember kapcsolatából születnek. Az a szükség hozza létre őket, hogy az ember tájékozódni akar természeti környezetében. A nevek tehát kapcsolatban vannak a tájjal, annak növényzetére, állatvilágára, részeinek méretére, fekvésére stb. utalnak, és kapcsolatban vannak az emberrel, aki megművelője, lakója, tulajdonosa vagy bizonyos cselekedetek végrehajtója, a tájban lefolyt események szereplője volt. Ennek alapján bátran mondhatjuk, hogy a földrajzi neveknek igen sok mondanivalójuk van a történész számára, hiszen a föld és a rajta, belőle élő ember múltja tükröződik bennük. Sőt igen sok apróságot, de a helytörténész számára nagyon fontos „ apróságot" csak belőlük tudhatunk meg.

(...) Elsőként a puszta személynévből valókról emlékezzünk meg. (...) A Bogdány valamely szláv nyelvből került hozzánk, a Szolnok azonban egy magyar közszó kicsinyítő képzős alakja. Legrégebbi adatainkban még l nélküli formájában találjuk meg, tehát az l másodlagosan torlódott a névbe, ugyanúgy, mint a Miskolc, hold, oldani stb. szavakba. A Hene névre nincs biztos etimológiánk.

(...) A két ősi nemesi családról is több bogdányi területet neveztek el. A Bogdányiak osztozkodásában (1637-ben) az övék a János szőlője. A név első eleme a család valamelyik tagjára utal. Mivel ez idő tájt élt a nagy tekintélyű Bogdányi János, arra gondolhatnánk, hogy ő volt a névadó. Ezt azonban cáfolja a névben lefolyt változás, hiszen az adatokban erdőről van szó, holott nyilvánvaló, hogy korábban szőlőt jelölt. Ma is mellette van a falu szőlője, amelynek ezt a részét a kataszteri térkép is Ókertnek írja. További jelölésátvitel történi, amikor az erdő kiirtása után a tájnak egy másik jellegzetes darabja, egy kákás, nádas, mocsaras tó kapta a János-szőlő nevet, még ma is ezt értik rajta. Ugyanez az ember lehetett a névadója egy másik régi tónak, amely a falu alatt a temető északi végénél terül el. A János-rétről csak 1730óta vannak adataink, ekkor folyik a per a felső farkán levő földek lekaszálása miatt. (...) A Farkas család nevét pedig a Farkas-csere tartotta fenn. Amint az utótag jelöli, a régiségben erdő volt ezen a területen, az egyik részét Varjasnak hívták. A birtoklás tudatának elhomályosulása után a lakosság képzelete ezt az erdőt farkasokkal népesítette be. Azt mesélik, hogy télidőben ki-kitörtek az erdőből, és a magányosan kiengedett gyerekeket elvitték

(...) Máskor nem a valóságos birtoklás a névadás alapja, hanem egyéb tényezők. A jobbágynevekből származóknál arra gondolhatunk, hogy az illető jobbágynak itt volt a külsőtelke. 1754-ben Ramocsaházy Anna kerülője a guba hegyrül, a búzából hajtja be Farkas György két lovát. A domb neve ma is él, a bogdányi emberek azzal magyarázzák a keletkezését, hogy a legeltető juhászok a meleg napon itt akasztották ki a gubákat a kunyhó elé. Ez a magyarázat azonban népetimológia. Egy 1572-ből származó tanúvallatási jegyzőkönyvben szerepel gwba mihálj jobbágy, róla nevezték el ezt a helyet. Jobbágynévből való az 1738-ban említett Laskod cseréje is. Ilyen nevű földbirtokosról nincsen tudomásunk, de jobbágyról igen: 1745-ben Ramocsaházy Anna szökött jobbágyai között megemlítik Laskodi Sinka Mihályt is. Egyébként Laskodi nevű család ma is él a faluban.

(...)A Nyírség egykori jellegzetes fája, a nyírfa ma már nem él községünk határában. A talaj és éghajlat szempontjából közömbös fa azonban a régiségben gyakori volt. Ez a névadója egy területnek a falutól északra, amelyről 1738 óta van történeti adatunk: A nyírjeshegyénél. Ugyanilyen típusú az 1864 óta adatolt Körtvélyes. Bizonyára nem erdőről ha-nem egv jellegzetes fáról, bokorról kapta nevét az Ebfa, Ebfa út, Ebfa-hegy.

(...) A henei és a bogdányi határ közelében, a nyugati oldalon feküdt két kis nádas, kákás,vizes mélyedés, a Kettős-kátyú. A Rétközön oly gyakori vízrajzi köznév csupán két történeti névben fordul elő (a másik a Pap-kátyú). Már gyakrabban szerepel a tó és a rét. A kettő jelentése között a különbség, hogy a tóban állandóan víz volt, a réten viszont csak időszakosan, és a víz elvonulása után dús füvet lehetett kaszálni. Ezeket is elnevezhették méretükről, mint az1580-ban feltűnő Hosszú-tót, a bennük lévő víz ízéről (Sós-tó, Borkút laposa), jellegzetes növényükről (Tökös-tó, Kákás-tó, Diós-sziget) és állatvilágukról (Tatos-tó, Darvas-tó, Farka-sok lápja). A Mosó-tó a falu közvetlen közelében volt, bizonyára az asszonyok mostak benne.

(...)A természeti nevek túlsúlyából arra következtethetünk, hogy a falu lakosságának az életében igen sokáig nagy szerepe volt a létfenntartás és gazdálkodás primitívebb módjainak: a halászatnak, és az állattenyésztésnek. Sőt még a műveltségi nevek egy része is ezek-re utal. Az 1591-ben feltűnő Disznós-rét a sertések legeltető helye volt, a néphagyomány szerint a Ködmönös és a Bömbölő is a legeltetésre vonatkozik. Az állattenyésztés fejlettebb formáját juttatja eszünkbe a Szénarét. Bizonyára a halászat egyik módja volt a névadó a Kékkas és a Vészi ő esetében, az első a kassal, a második a vésszel való halászásra utal. A Csík-gát olyan tó neve, amelyben gát segítségével csíkászlak. A mezőgazdaságra utalnak még a következő adatok: Két kút, Szőlőhegy, Ókert, Újkert, Konyhahely, Keles-hegy. Az1824-ben feltűnő Lenáztató megerősíti korábbi történeti adatainkat, hogy valaha nagyarányú lentermesztés folyhatott Bogdányban.

(...) Nagyon értékes helytörténeti mozzanatokra utal az Akasztó-hegy, Korhány és a Határ-hegy. Az Akasztó-hegyről ugyan nincsenek 1849 előtti adataink, azonban bizonyos, hogy sokkal korábban keletkezett a név. Helyi történelmi ismereteink alapján pontosabban is elmondhatjuk a névadás indítékát. Szabolcs megye 1607-ben megparancsolta a községeknek,hogy az elszaporodott tolvajlások, garázdaság, gyújtogatás és egyéb gaztettek miatt minden halárban akasztófát és nyársaló helyet csináljanak, a falukban pedig kalodákat állítsanak. A Korhány a távolabbi múltba visz bennünket. Történeti adataink is korábbról vannak róla, 1654-ben már megemlítik. A szó végső soron török eredetű, de valamelyik szláv nyelv közvetítésével jutott hozzánk. Olyan mesterségesen összehordott dombot jelent, amelybe az ősök halottaikat temették. Régészeink számos szabolcsi kurgánt (tehát: korhányt) bontottak meg, s majd mindegyikben gazdag régészeti lelőhelyre bukkantak, hacsak a kincskeresők és a sírrablók ásója nem előzte meg őket. A Határ-hegy csak a XIX. század eleji térképen tűnik fel. Ezen a ponton találkozott a bogdányi, kemecsei és a nyírturai határ, innen kapta a nevét. A néphagyomány szerint falunkban is élt az a szokás, hogy a határ megújításakor egy fiatal gyermeket nagyon megvertek, emlékezzék öreg korában is, hogy hol van a falu határa. "

Feladat:

 

Összefoglalás

Az első témakör fejezeteinek a segítségével megismerkedhettetek szülőföldünk természeti és történeti földrajzával. Megszerzett ismereteitek alapján oldjátok meg a következő feladatokat!

 

 

  
Kvetkez fejezet