Kvetkez fejezet

FEJEZETEK NYÍRBOGDÁNY MÚLTJÁBÓL

Bory Zsolt

Bogdány

Háromnegyed évezrede közösség:

mégis milyen fiatal ez a község!

Mintha fa volna, él gyökere, ága,

ér gyárfüst e fának a virága.
 

Homok alatt a sárga csont föléled,

újra virul a csontból emberélet.

Összerakódnak törött edényszárnyak,

öblükből étkek illatai szállnak.
 

Hej, mennyi csont, cserép csörög a földben,

sok régi álom, vágy földmélyi ölben!

Majdanvolt mezővárosi lakosság

porlott szívét szivárgó vizek mossák.
 

Eltűnt tavakról, falukról regélő

szelek szavára figyel a ma élő.

Segíteni hívja a gazdag múltat,

múltjából gazdagabb jövőt tanulgat.
 

— Jókedvű isten adománya, Bogdány!

Hétszázötven év lángjában lobogván,

ünnepnap piros fényében ragyogva

készülj az újabb, még szebb századokra

Községünknek nincsenek történelmi nevezetességei, itt nem születtek nagy hadvezérek, költők, politikusok, híresebb csata sem zajlott le. Mégis, miközben az itt élők viaskodtak földjeikért, megélhetésükért, nevelték és tanították gyerekeiket, közvetve vagy közvetlenül részesei voltak azoknak a nagy eseményeknek, amelyeket a történelemkönyvekből ismerünk. Megszenvedték a tatár és a török hadak pusztításait, és ott voltak a hazánk függetlenségéért vívott szabadságharcokban. Ismerjük meg községünk történetét! A múlt hősei adjanak nekünk erőt, és mutassanak példát a mai életünkhöz!          

Miről tanúskodnak a régészeti leletek?

Bogdány lelőhelyekben leggazdagabb területe a Poros-hegy. Innen kerültek elő az emberi élet első nyomai is, amikor egy traktor a négyezer évvel ezelőtt fennállott rézkori településház- és szemétgödreit forgatta fel. Ekkor nagy hombáredények oldaltöredékei, kisméretűbögrék, egy orsógomb és egy kőbalta foka került a felszínre. A Poros-hegyen és környékén az élethez szükséges feltételek mindvégig biztosítottak voltak, és lakták is a területet, amit a későbbi korok leletei is bizonyítanak.

A korai bronzkorba sorolható edénytöredékek kerültek elő a Schwindel-tagból és a Poros-hegyről. A Szalánczy-Nagy-tanyán 1894-ben, a magtár alapozásakor a későbronzkorból származó, valószínűleg egy urnasír edénymellékletei bukkantak a felszínre. A Hajzer-tanya közelében szintén későbronzkori három agyaggyöngyöt, egy urnás temetkezés halottjának mellékleteit találták meg.

A volt Bégányi Ferenc-birtokon, 1892-ben, egy díszítés nélküli agyagedényben 137darabból álló bronzleletet, jobbára töredékes, beolvasztásra szánt tárgyakat találtak. A leletek a korai vaskorból származnak, és a *Gávai-kultúrába sorolhatók.

A késő vaskort a Poros-hegy és a Cserés-tó közötti területen 1932-ben előkerült, korongon készült nagy edény, míg a római kort egy darab világosszürke talpas tálka, egy hasonló töredékei és egy vastag falú, szürke színű tároló edény aljrésze képviseli. Utóbbiak a Poros-hegyen kerültek elő.

4. Rézkori leletek

 

VII. A bronz raktárlelet katalógusának két oldala

 

5. Római kori leletek

A honfoglalás korából nincsenek leleteink.

Érdekes „kincsre" bukkant Lisovszki István1950-ben, amikor 926 darab pénzérmét találta volt Szalánczy-kastély udvarán. A pénzérméket a megrémült tulajdonosa, talán egy garázdálkodó zsoldos csapattól való félelmében, a XVII. század végén rejthette el.

Feladat:

Olvasásra ajánlom:

A Nyírbogdány című könyv 11-17. oldalait.

 

A henei Árpád-kori templom

Ismételd át az ötödikes történelemkönyvedből, hogy milyen volt az egyházi élet az Árpád-házi királyok idején!

1967-ben érdekes ásatásokat folytattak községünkben, melyek során egy, a XI-XII. század fordulóján épített templom nyomaira bukkantak. Az ásatásról így számol be Németh Péter, a munkálatokat irányító régész:

„A bogdányi határ északi, henei részét használó kéki emberektől hallottam először a»Szentegyházi-dűlőről« beszélni, amely elnevezés országszerte az elpusztult középkori fal-vak templomának helyére utal. Helyszíni szemlénk során a felszínen téglatörmelék, eke felvetette emberkoponya és lábszárak jelezték, hogy az ásatást hol kezdhetnénk meg. Kutatóárkunkkal — amelyet, mint később kiderült, a templom hajójának derekán húztunk meg—először a templom hajójának, tehát a híveket befogadó részének két oldalfalát találtuk meg. Ez a két oldalfal már csak az alapozás keményre döngölt agyagtömbjéből állott, a felmenőfalakból egyetlen tégla sem maradt eredeti helyén. Szelvényekkel folytattuk a templom falainak, belsejének feltárását, s munkánk befejezése után előttünk áll az egykori Hene falu hajdan messze látszó, jobbágykezek munkájáról valló templomának alaprajza (...)

A hajó északi és déli oldalfala között húzódó átvágásunk nvomán kialakított tanú falmetszete szerint a templom belsejében két szintet különböztethetünk meg. Az egyiknek a mélységét az eredeti talajt alkotó sárga homokréteg, egy sárgásszürke döngölt agyag réteg és emberi csontokkal teli mélyedés jelzi. Az erre rakódó másik szint vonalát földes homok-réteg, valamint apró tégla és habarcstörmelékkel kevert homokos réteg adja. Ez utóbbi a felszín alatt 60 cm-rel jelentkezett, ugyanilyen mélységben az északi diadalív körül letaposott rétegre bukkantunk. Az alsó szinten található sárgásszürke, döngölt agyagalapozás csak-nem egy méter széles. Árpád-kori templomfeltárásaink eredményei után ezt az agyagréteget a templomkarzat alapozásának tekinthetjük (...)

VIII. Hene falu templomának alaprajza

A templom alapozása közelében két helyen sírra bukkantunk. A hajó északi oldala mentén egy 135 cm hosszú leánygyermek sírját bontottuk ki 60 cm mélységben. A sír ásásakor belevágtak az alapozás agyagtömbjébe is, tehát a medencére kulcsolt kézzel elhelyezett halott temetése már a templom felépítése után történt. A másik sír egy 60 cm hosszú,2-3 év körüli kisgyermek tetemét rejtette magában. Mellékletet ebben a sírban sem találtunk, a feltűnően karikalábú gyermek súlyos angolkórban .szenvedhetett (...) "

A henei templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték, és valószínűleg a XVI. századelső felében indult pusztulásnak, amikor a települést elhagyták a lakói. A templom még meglévő romjainak a végső pusztulása az első világháború előtt történt, amikor alapfalait magtárépítésre használták fel.

Feladat:

Érdekes!

A református templomban az első világháborúig volt egy nevezetes harang, amelyet a nép „böndösi harang"-nak nevezett, mert a toronynak azon az oldalán volt, amelyik a falunak a Böndi nevű utcája felé néz. A hagyomány szerint ezt a harangot a henei mocsárból húzták ki, ahová a falu pusztulásakor a heneiek rejtették. Ezen az 1556-ból való 4 mázsás harangon a következő felirat volt olvasható:

IX. A "böndösi harang" felirata

A feliratot többen próbálták megfejteni, nem nagy sikerrel, ahogyan ezt a prédikátor is megjegyezte: ,. Értelmezésre sokan fői kérettek oklevél tudósaink közül, de fejtetlen maradt. Míg közelebb Lugossy József tanár úr így értelmezé: Ger:(asimus) Tetragrammatos. A harangöntő neve hihetőleg. " Így a harangon lévő írásnak csak bámulója akadt, megfejtője azonban nem.

Egy másik hagyomány szerint a „szentmiklósi templom" harangját egy kútba rejtették, ahol az bizonyos időköz-önként meg szokott szólalni.

 

Községünk neve

Eddigi ismereteink szerint 1219-ben írták le először ezt a szót: Bogdány. Községünk neve a * Váradi Regestrumban egy latin nyelvű szövegkörnyezetben fordul elő de terra Bogdan alakban. Fordítása: Bogdán földjétől. Kettős értelme lehet: vagy magát a falut, vagy egy személyt jelöl. A lényeg az, hogy 1219-ben már volt itt valamiféle faluképződmény. A községnév a puszta személynévből alakult földrajzi nevek csoportjába tartozik. A Bogdán szláv eredetű személynév, jelentése: Isten adománya.

1241-ben a tatárhorda végigsöpört Magyarországon. Átvonultak a Nyírségen is, nyomukban vér és pusztaság maradt. Kiirtották a lakosság nagy részét, leégették a fal-vak sorát. Falunk neve csak 1324-bentűnik fel ismét Bogdanteluke alakban. A településnév megváltozott formában, a -teluke, -telke, utótaggal bővülve bukkan fel. E szónak a tatárjárást közvetlenül követő időben elpusztult falu volt a jelentése.

1811-ben településünk mezővárosi kiváltságlevelet kapott. Az 1830-40-esévekben „városunk" büszke polgárai kezdeményezték, hogy községünk neve vegye fel a Mező- előtagot, ezzel is kifejezve a kiváltságos helyzetet. A kezdeményezésük azonban nem vált valóra.

A Nyír- előtagot a XIX. század második felében kapta meg hivatalosan községünk. Az előtag célja a más, hasonló nevű településektől való megkülönböztetés.

X. A református egyház protokollumának előlapja

Feladat:

 

Bogdány birtokosai

Két család látszik ősi birtokosnak a faluban. Az egyik a magát a községről nevező Bogdányi, a másik az ugyancsak Bogdányi előnevet viselő Farkas család. Őseiket megállapítani nem lehet. A két család között állandó volt a viszálykodás. Az ezeket megőrző oklevelek, per-iratok alapján bizonyos szeleteket rekonstruálni tudunk községünk történetéből.

Azok az idegen birtokos családok (pl. Rohody, Ohati), akiket a XV. század folyamán iktattak be a falu bizonyos részeinek a tulajdonába, előbb-utóbb eltűntek községünkből. Kivétel ez alól a szolnoki Jármy család, akiknek egyes tagjai Szolnok pusztulása (1661) után végképpen Bogdányba költöztek.

A XVI. század vége és a XVII. század első fele a Bogdányi család virágkora, ám a nagytekintélyű Bogdányi János halála után megkezdődött a család hanyatlása, a birtokaik fel-aprózódása. A XVIII. században az egyre ritkábban említett Bogdányi család helyett a Jármyak kezdenek mind nagyobb hatalomra szert tenni, s most már ellenük követik el a hatalmaskodásaikat a Farkasok (és fordítva).

1772-ben a falu legjelentősebb birtokosai gróf Barkóczy János és Patay Sámuel voltak.1801-ből a prédikátor lejegyzéséből ismerjük a bennlakó földesurak neveit: Bégány iFerenc, Osváth János, Nemes Ferenc, Nemes László, Nemes János, Bogdányi FarkasGyörgy, Farkas József, Id. Ferenc Mihály, Ifj. Ferenc Mihály, Böszörményi László, Böszörményi János, Milotai Gábor és Sinka Mihály. A főúri birtokosok, ez időben gróf Barkóczy János és a Patay família, nem laktak a városban.

A földesurak közül kerültek ki a református egyház főkurátorai is. Bégányi Antal 1831-ben Szabolcs vármegye *szolgabírósága mellett töltötte be ezt a tisztséget. A földesurak szívükön viselték egyházuk fejlesztését is. 1833-ban a régi Patay família bogdányi földjét öröklő Rhédey Ferenc a templomba készülő órára és orgonára, míg Bilkei Nemes Zsigmond1843-ban egy 10 mázsás harang öntésére tett adományt.

A község birtokosai 1851-ben: Tahy József, Bégányi Kálmán, a Nemes család (Antal, Farkas, Ferenc, György, Tamás, Zsigmond), Jeney Dániel, Korda Ágoston, Hegymegi Lászlóés István, Böszörményi Lajos, Ferenczy Antal és József, Sutka István, Osváth Károlyné és a gróf  Barkóczy család. 1859-ben gróf Barkóczy János a fiúág kihaltával a nőágra is kiterjedő elsőszülöttségi * hitbizományt alapított településünkön.

6. Címer a Székely Elek-féle kastély homlokzatán

A XIX-XX. század fordulóján Szalánczy Ferenc, báró Ghyllányi László, gróf Hadik-Barkóczy Endre és Székely Elek a birtokosok. Míg egy 1931-es felsorolás szerint: Szalánczy Ferenc, Székely László, Rosenbaum Jenő, özv. Erős Arminné, Gergelyffy Mihály, Orosz Sándor, Farkas Bálint és Bégányi Kálmán a község földbirtokosai. Az ő földjük kerül 1945 után felosztásra.

Feladat:

Bogdányi János és a vásártartási engedély

Községünk első fénykora egybeesett a Bogdányi család dicsőséges napjaival. Ők voltak a református templom "* kegyurai, és nagy részük volt az iskola megszervezésében is. Nemesi udvarházuk a templommal és a parókiával szemben, az utca másik oldalán állt. A család tagjai fontos tisztségeket töltöttek be a vármegye életében is. A XV. század elején Bogdányi Balázs több ügyben ügyvédeskedett, de a peres ügyek kijelölt * királyi emberei is kerültek ki a családból. Bogdányi György a XVI. sz. végén előbb lovas hadnagy, majd a kallói vár alkapitánya lett.

A család leghíresebb tagja Bogdányi János volt. Sorra megnyerte az általa vagy az ellene indított pereket, gyarapítva ezzel birtokainak számát és vagyonát. A falu leghíresebb földesura lett, akinek sikerült tekintélyt szereznie a megye nemesi körében is. 1614-ben már megyei * alispán, sőt az ecsedi kapitányi tisztet is betöltötte! Bízva a hatalmában, birtokaiban és minden tekintélyét meg a vagyonát is latba vetve, vásártartási engedély elnyeréséért folyamodott, sikerrel. 1607. március 19-én, a Karászon tartott gyűlésen jelentették be, hogy II. Rudolf 1603. október 8-án, Prágában kelt oklevelében Bogdányi Jánosnak és a Bogdány nevű falunak évente hat országos szabad vásár tartását engedélyezte. A vásárok ideje: Szent Antal apát és hitvalló (jan. 17.), Szent Ágota szűz és vértanú (febr. 5.), Szent Márk evangélista (ápr. 25.), Szent Krisztina szűz (júl. 24.), Keresztelő Szent János fejevétele (aug. 29.), Szent Kelemen pápa és vértanú napján (nov. 23.).

Bogdányi János a vásártartási jog megszerzésével magának hírnevet és további gazdagodást, a falunk számára pedig a továbbfejlődés lehetőségét biztosította. E fontos tettet végrehajtó férfiú valószínűleg 1637 körül halt meg.

Feladat:

 

Bogdányiak II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában

Ismételd át a Rákóczi-szabadságharcról tanultakat!

A bogdányi legények talán harcoltak már Budai Nagy Antal és Dózsa György seregében is, de az bizonyos, hogy Rákóczi zászlói alatt ott találjuk őket.

A szabadságharcban sok bogdányi férfi elesett, más jobbágyok pedig megszöktek a faluból. 1704-ben öt lovast adott a község a fejedelemnek, 1707-ből pedig név szerint is ismerjük a Rákóczi seregében harcolókat: Farkas János, Major János, Sulykos Mihály, Sulykos János, Sinka András, Oláh János, Demjén András és Nagy János; ketten pedig salétromfőzéssel foglalkoztak.

Bogdányból már a XVI. századból van rá adatunk, hogy művelték ezt a népi iparágat, és a XVIII. századra már jelentős jövedelmi forrása lett a lakosságnak a puskapor alapanyagának a * salétromszérükön való gyűjtése és gyártásra való előkészítése. A salétromfőzésnek különös jelentősége volt háború idején, ezért Rákóczi is különös figyelmet fordított a szérűvel bírógazdák számontartására. A források Bogdányban Demjén Ferenc és Demjén Mátyás nevét említik, akik közül az egyik saját, a másik pedig mástól kapott üsttel dolgozott.

Szabolcs megye sok szép győzelemnek és szomorú vereségnek volt a színtere, Bogdányban azonban nem történt olyan esemény, amely szerepet kaphatna a szabadságharc krónikájában. Csak annyit tudunk, hogy Rákóczi karabélyosainak nyolcadik osztálya egyebek között községünkben állomásozott.

Feladat:

Salétromfőzés Szabolcs megyében(Olvasmány)

A salétrom a puskapor alapanyaga, háborúk idején értékes kincs. Megyénk területén már a XVI. században űzték a főzését. A központja Nagykálióban volt: innen kaptak tanácsot a salétromfőzök, s itt válthatták be a többé-kevésbé kész salétromot. Szabolcs megye gazdag volt salétromfőző községekben.

A salétrom a kálium, a nitrogén és az oxigén vegyi egyesülése révén jön létre. A salétromszérűkön, amelyek általában vízjárta szikes talajok voltak, gereblyével és seprűvel gyűjtötték össze. Ahol volt üst, ott kifőzték, ahol nem, onnan a nagykállói salétromházba szállították főzetlen állapotban.

A salétromfőzők túlnyomóan jobbágyok voltak, akik salétromfőző helyeik után * terragiumot fizettek a földesuraknak. Az ilyen termelőket II. Rákóczi Ferenc fejedelem salétromos gazdáknak is mondta. Ahol több jobbágy főzött salétromot, ott a salétromhivatal egy karámbírót bízott meg a hivatalos teendők ellátásával.

A szabolcsi salétromfőzés jelentős szerepet játszott a magyarság szabadságharcaiban. II. Rákóczi Ferenc egyik, Károlyi Sándorhoz intézett levele szerint a magyar salétromtermelésnek az 1703. évben a nyírségi emberek voltak a döntő tényezői. A salétromtermelők különféle kedvezményekben részesültek. Pl. 1716-ban III. Károly a megyét a legszigorúbban megintette azért, mert a salétromtermelő községek lakosaira salétromszérűjeik után havi egy forint adót vetett ki, amellyel a parasztokat a salétrommunkától elriasztotta. Ugyan-csak 1716-ban támadt Entzinger császári puskapor- és salétromfelügyelő megbízottjának,Bolfort Péter Pálnak egy rendkívülinek látszó vitája Jármy Andrással, Bogdány egyik birtokosával. Bolfort ugyanis a településen az embereivel salétromföldeket készíttetett, Jármy pedig e munkások gyűjtését leállította azzal, hogy elébb fizessék ki a megyebeli adójukat.

A salétromszérűk már a XIX. század elején erősen megfogyatkoztak, de a salétrom szérűn való termelésének a leállítása csak a füst nélküli lőpornak a hadseregben való rend-szeresítésével, az 1880. év után történhetett meg.

XI. Szabolcs vármegyei salétromfőző községek

 

Az úrbérrendezés Bogdányban

A hatodikos történelemkönyvedben ismételd át a Mária Terézia koráról tanultakat!

Magyarországon a XVIII. század folyamán mind a földesurak, mind az állam megnövekedett igényekkel lépett fel a jobbágysággal szemben. A jobbágyok szolgáltatásai azonban nem voltak szabályozva, Bogdányban is csak a „szokás" határozta meg azok mértékét, gyakoriak voltak a visszaélések. Országos jelenség volt a jobbágyok helyzetének rosszabbodása,ezért Mária Terézia 1767-ben kibocsátotta az úrbéri pátenst, amelyben szabályozta a jobbágyok földesúri szolgáltatásait.

Szabolcs megyében 1772/73-ban zajlott le az úrbérrendezés. Ezt megelőzte egy össze-írás, amelyben az * urbárium előtti állapotokat rögzítették. Bogdány urbáriumát 1773. július 12-én hitelesítették. Ez a fontos irat egy országosan egységes, községenként azonos szövegű, mindenütt az ott élő népesség nyelvén kiadott, 23 oldalas nyomtatvány volt, amely 9pontban, apró részletességgel írta elő a jobbágyoktól követelhető szolgálatokat.

XII. Bogdány úrbáriuma, 1773

Az első pontban a falubeli *belső telket egységesen akkora területben állapították meg,amekkorába két " * pozsonyi mérő mag vethető. Bogdányban az egésztelekhez tartozó szántóföld nagyságát huszonnyolc holdban határozták meg. A második pontban leírták a jobbágyok haszonvételeit. A bogdányi jobbágyokat Szent Mihály naptól karácsonyig illette meg a bormérés joga. Ezt követően részletesen szabályozták a jobbágyok szolgáltatásait. Eszerint minden egésztelkes jobbágy hetente egy alkalommal „ két marhával, maga szekerével,szántáskor mindazon által 4 marhával, maga boronájával, s ekéjével uraságnak dolgozni tartozzék, hogyha penig valamely jobbágy 4 igás marhának fogyatkozássá miatt meg irtmód szerént a szántást meg nem tehetné, az ollyatin jobbágy mással őszve fogván, egy napi szántást, két napi munkával végezzen. Mindazon által ezen terhes munkát minden szántás-kor csak egyszer tartozzék meg tenni, ha penig 4 marha mellé egy személy elegendő nem volna, akkoron a jobbágy egyet ugyan olyast, amely minden munkára alkalmatos légyen, másikát penig csak marha hajtásra valót tartozzék adni. Ezen két személy mindazáltal különös kézi munkára ne fordétathassék".

A fahasználati jog helyett Bogdányban az urbárium a következőt rendeli: „ Minthogy penigerdőnek fogyatkozása miat ezen helységben a faizás hellyel jobbágynak az nádolás uraság által megengettetik; azért is az urbarialis öli fának helyében, minden egész ház hellyes jobbágy 40 kéve nádat vágni fent irt mód szerént ki rendelendő hellyre vinni tartozzék ". A további pontokban több kiegészítés Bogdányra vonatkozóan nem történt.

Az 1772-es invesztigáció(Olvasmány)

Még az urbárium kiadása előtt fel kellett jegyezniük az összeíróknak a jobbágyoknak kilenc kérdéspontra adott válaszait, amelyben rögzítették, hogy a rendezést megelőzően milyen volt a helységben a jobbágyok helyzete: mekkora volt az egésztelek, milyen szolgáltatásokkal tartoztak a földesúrnak, mik a helység paraszti termelését elősegítő és hátráltató tényezői. Ezt az* invesztigációt 1772. december 7-én hitelesítették.

„I—II.—III. Sem urbáriuma, sem contractusa nincsen ezen helységnek, hanem csupa szokásbul az örökös jobbágyok rendszerint minden második hetet az úr dolgozásában töltik, hol gyalog, hol pedig marhával, magáiul telhető erővel, amint az földes uraság parancsolya. A szabad menetelű jobbágyok pedig szóval való egyezíssekbűl, kik bizonyos sumapénzt fizetnek, akik azon felül némely napokat is szolgálnak esztendőnként.

IV. Ezen Helységnek és Hatarjanak következendő haszon vételei vannak

  1. Három nyomásra vagyon a határ, melynek oly alkalmatos a földgye, hogy a búzát, rost, lent, kendert, zabot, kukoricát trágyázás nélkül meg termi.
  2. Ami rétyei vannak, mindenféle marha tartásra alkalmatos színát teremnek.
  3. Az hegyallyai vásáros városok három s négy mérföldnire, Kisvárda, Mada, Szálka háromra, Debrecen hatra esvén, azokra alkalmatos utakon járnak, és jószágokat el adhattyák, szükségeseket vehetnek.
  4. Legelő mezeje az falu csordájának elegendő vagyon.
  5. Itató vizek bővségesen vannak, még pedig oly sós tók is találtatnak, melyek mía az marhának só sem kivántattik.
  6. Nád bőven terem az határban, mind épület fedésre, mind tüzre alkalmatos.
  7. Az hegyallyai nagy szőlős városok nem meszére lévén, azokra napi szám kereséss véget eljárhatnak a lakosok,
  8. Szent Mihály napjátul fogvást új esztendeig való korcsma áruitatással szabadok ezen helységnek lakosai.
  9. Hasznos és elegendő len és kender asztato vizek vannak ez határban.
  10. Két szárazmalom vagyon ez helységben. E melet a szomszédcsagban egy s két óráné földre találtatnak vízimalmok is.
  11. Négy olaj sajtó vagyon a helységben, melyekben határokon termet, és máshonnan is venni szokot len magokbul, oly bőven ütnek olajat, hogy magok szükségek fölöt, pénzel is haszonan szokták el adni.

Ellenben pedig kövötkezendő fogyatkozással vágynak ezen Helységnek:

  1. Olvkor az föld árja az allyás szántóföldökben és kaszálókban károkat tészen, és a föld­nek mineműségéhez képpest sarnyút sem lehet kaszálni.
  2. Amidőn az hegyallyai városokra járnak, a tokai hídon nagy vámot kénteleníttetnek fizetni, még pedig ár víznek idején a raka-mazi töltísekre nézve kéczerest.
  3. Iga vonó marhájoknak jobb voltára nézve, a szomszéd kéki és szolnoki határokban kelletik legeltetíst bérleni a lakosoknak.
  4. Sem épületre, sem tűzre való fájok, annál inkáb makkoltatások nincsen a lakosoknak.
  5. Királyi dézmával is terhelteinek ez helység lakosai.

V.Sem telek, sem gazda számára nem lévén ez határ fel osztva, csak az uraságjó akaratyához képest, némely gazdáknak több, némelyeknek kevesebb, némelyeknek pedig semi földgye nem találtatik, amint az conscriptiobúl ki fog teczeni. Sarjút sem le­het kaszálni.

VI. Az örökös jobbágyok rendszerint min­den harmadik hetet az uraságnak dolgozzák, az szabad menetelüek állapottya pedig kölömb-kölömb féle képen, e szerint vagyon:

A méltóságos gróf Barkóczy eö excellentiaja szabad menetelü jobbágyai esztendönként öt vonás forintokat kölönössen fizetnek, és néha néha forspontozásra is mennek. Tekintetes Patay úré 7 marjást fizet, és 15 napot szólgál. Tahi Ádám és Szalay Pál uraké csak 15 napokat szolgálnak, azt is csak gyalogszerrel. A Bégányi Ferenczné aszonyomé 6 vonás forintot,egy zselérje pedig 3 vonás forintot, és Kornis Mihály uramé 4 vonás forintokat, a Farkas Ferenc uramé hat marjást, és 6 napot gyalog szolgál. A Pankotai Jósa Miklós uramé három forintot, az Ferencz Mihály uramé, egyik öt forintot, a másik három forintot. Fejér János úré egy * Rénes forintot esztendő által. Robottra meneteleknek és visza jöveteleknek is ideje bészámláltatik az olyaténoknak a napi számhoz, akik úr dolgozással tartoznak.

VII. Minden féle termésbül adnak kilenczedet ez helység lakosai, mint egv tizenkét esztendőiül fogva. Tudgyák, hogy más helységekben is, ezen nemes vármegyiben, ki adgyakaz olyan kilenczedet a földes uraknak. Egyéb iránt pedig semi némű adózás vagy ajándékfejiben sémire nem kénszerítetnek.

VIII.. Néncsen puszta hely ezen helységben, melyet a lakosok közönségessen bírnának.IX. Ezen helységnek lakosai rész szerént örökös, rész szerént szabad menetelű jobbágyok.

Bogdány, 1772. dec. 7.

Bíró: Angyal András.

Esküdtek: Ilosvay Ferencz, Albert János, Juhász István

Összeírók: Bessenyei László, ifjú Ormós Miklós, Nagy József. "

XIII. Az 1772-es invesztigáció aláírói

 

Feladat:

Érdekes!

A só nagyon fontos a legelőn járó és istállózott állatok számára, ezért nagy marhasódarabokat helyeztek el az itatókút mellé vagy a sózóvályúba, és ezt az állatok szükség szerint nyalogathatták. De sót kevertek a takarmányközé is. A XVIII. századi állatorvosi gyakorlat a sót a marhapestis gyógyszerének ajánlotta, amely emellett elősegítette az állatok kérődzését is. 1812-ben több állat elpusztult a megyénkben, mivel olyannyira felment a só ára, hogy a kevésbé tehetős gazdák nem tudtak elegendő mennyiséget vásárolni belőle!

 

Virágkor: az 1811-es mezővárosi kiváltságlevél

Nézz utána a 6. osztályos történelemkönyvedben, hogy milyen várostípusok léteztek a középkori Magyarországon!

Bogdányi János a vásártartási jog megszerzésével, 1607-ben Bogdány számára biztosította a továbbfejlődés lehetőségét. A fejlődés üteme a XVIII. század második felétől kezdve felgyorsult. Ennek a folyamatnak volt a betetézője az 1811-ben, I. Ferenc (1792-1835) által szentesített kiváltságlevél, mely Bogdányt jogilag is mezővárosi rangra emelte. A források településünket már korábban is „város"-nak (*oppidum) emlegették, de hivatalosan csak e kiváltságlevél által lett azzá.

Feladat:

 

A kiváltságlevél évi hét vásár megtartását engedélyezte ugyan, de nagy valószínűséggel csak négyet tartottak meg, mint ahogy erről egy forrás is beszámol a század közepén. Mezővárosi sajátosság, hogy a lakosok többsége földműveléssel foglalkozott, de már megjelentek az iparosok is. Míg egy 1828-as összeírás csak két iparosról, egy szabóról és egy csizmadiáról tud, addig 1845-ben a számuk már 15-re emelkedett. Találunk közöttük szabót, kovácsot, kerékgyártót, ácsot, molnárt, csizmadiát, lakatost és→ kötélverőt. Ugyan-ekkor 5 kereskedő is élt a mezővárosban, akik elsősorban zsidó származásúak voltak.

A század közepén már működik a gyógyszertár, 1851-ig királyi adóhivatal is székel itt, és 1854-ben felépítik a római katolikus hívek is templomukat. A lakosoknak telik egyházuk csinosítására, nemes lelkű adományokkal hívják fel magukra a figyelmet. Virágkorát éli a település!

Feladat:

Érdekes!

Szabolcs és Bereg megyének sohasem voltszabad királyi városa, míg Szatmárnak három is (Nagybánya, Nagykároly és Szatmárnémeti). 1846-ban Szabolcs megyében 17,Szatmárban 16 és Beregben 10 a mezővárosok száma.

XIV. Szabolcs vármegye mezővárosai 1816-ban

Bogdány mezőváros privilégiumlevele (Olvasmány)

Mi Első Ferenc

Isten kegyelméből Ausztria császára, Jeruzsálem, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia és Lodoméria apostoli királya ...tudomásul adjuk, s a jelenlevőknek a beleegyezésével kijelentjük, amely a közösségnek hasznos: Hogy Mi a Szabolcs megyei Bogdány mezőváros lakóinak Fenségünkhöz benyújtott alázatos kérelmére, ami valóban haszna és kiváltsága nemcsak a Szabolcs megyei Bogdány mezőváros meglevő lakosa-inak, hanem a többi körülötte fekvő helységeknek is, a megbízásból ugyanezért könyörgő la-kosoknak és ezek örököseinek, leendő utódaiknak, királyi hatalmunk teljéből és különlegeskegyelméből kegyesen és beleegyezően megengedjük, hogy az említett Szabolcs megyei mezővárosban hétszer évenkénti vasárnapok vagy évenkénti szabad piacok tartassanak, még-pedig először január 25-én, Szt. Pál napján, másodszor február 16-án, Szt. Julianna napján és harmadszor április 28-án, Szt. Vitális napján, negyedszer június 29-én, Szt. Péter és Pál napján, ötödször augusztus 29-én Szt. János fejevétele napján, hatodszor október 21-én, Szt. Orsolya napján, végül hetedszer november 19-én, Szt. Erzsébet napján, mindazon szabadság és előjogok alapján, amelyek alapján szabad és királyi városaink, mezővárosaink és falvaink a szabad éves vasárnapokat vagy szabad éves piacokat tartják, örökre tarthassák és tudják tartani a rendelethez csatolt nyilatkozathoz úgy, hogy a meghatározott éves vásárnapok vagy éves szabad piacok mindig a hónapnak arra a hetedik napjára essenek, amelyekre az előbbi ünnepek esnek, úgy, hogy mihelyt ezeken kívül az évek sorában a piac napja más ünnepnapra esne, ebben az esetben a piacokat a legközelebb eső ilyen ünnepet követő napokon tartsák, megengedjük és helyeseljük is a jelen lévők akaratával, de nem az éves szabad vásárok vagy éves szabad piacok és más bizonyos körülfekvős helységek beleegyezése nélkül, melyek vásári kegyes kiváltság alapján a szomszédos helyeken vásárokat szoktak tartani.

Ezért titeket mind és az egyes kereskedőket, kalmárokat, utazókat, és bármely máspiaci embereket, akik ezeknek a sorába tartoznak, biztosítunk, megerősítünk és bizonyossá tesszük, hogy ameddig a hétszer engedélyezett kijelölt éves vásárokra vagy éves szabad piacokra a Szabolcs megyei megnevezett Bogdány mezővárosban a vásártartás megengedtetett, minden pénzzel, áruval és javakkal szabadon és gondtalanul, félelem, személyetek, áruitok és pénzeitek féltése nélkül jöjjetek, siessetek és érkezzetek, és miután itt minden dolgotokat befejeztétek, újra a saját közösségetekbe, vagy ahova akartok, visszatérjetek, mindig sértetlenül személyetekben és áruitokban a mi védelmünk alatt és saját biztosításunk alatt maradva, és ezt akarjuk a piac alatt is, más nyilvános helységben is, ahol nyilvánosan lenni és kiabálni lehet, a jelenlegieket pedig titkos függő pecsétünkkel, amelyei az apostoli magyar király használ, megerősítjük, ezen határozat után újra megadjuk és megadatjuk a jelenlevőknek.

Kelt a tőlünk őszintén szeretett, hűséges, tekintetes és nagyszerű gróf Monyorókeréki Erdődy József keze által, (aki) az aranygyapjas rend, a Szt. István rend nagy keresztjének kiváló lovagja és a Claudius hegyé, és Várasd megye örökös főispánja, és az ugyanilyennevű várnak és közösségnek örököse, kapitánya és kamarása és a mi jelen államunknak titkos belső tanácsosa, Nyitra megye főispánja, magyar királyi udvarunkban, Bécsben 1811.december 27-én, magyar, cseh és többi királyságunk huszadik évében

Ferenc"

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

Ismételd át az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról tanultakat!

Szabolcs vármegyébe egy hét múlva érkezett meg a pesti forradalom híre. A jól megszervezett és nagy lelkesedéssel végrehajtott toborzások eredményeként 1848 júniusában már 900újoncot állított ki a megye, akik közül 623-at a 10. zászlóaljhoz soroztak be. Szemere Pál őrnagy parancsnoksága alatt a Délvidéken estek át a tűzkeresztségen, és sok nagy csatában vitézül harcolva, Borosjenőnél tették le a fegyvert 1849. augusztus 20-án.

1848. július 2-ára tervezték az országgyűlés megnyitását. Választásokat írtak ki, és a megyében a hat választókerület egyik központjául Nyírbogdányt rendelték. Az első népkép-viseleti országgyűlésre ebben a kerületben Elek Mihályi választották képviselővé. Megyénk 1848. augusztus 23-án egy önkéntes nemzetőri zászlóalj felállításáról határozott, magára vállalva a fegyverzet, a felszerelés és a ruházat költségeit. A zászlóalj teljesen felszerelve szeptember 10-én esküre és zászlószentelésre sorakozott fel Nagykálló főterén. A nemzetiszínű selyemzászlójukat a* főispán feleségétől, gr. Dégenfeld Imrénétől kapták ajándékba, rajta két szalaggal, melyek felirata: „ Szabolcs a hazáért" „ Győzni vagy halni". A zászlóalj október 7-én már részt vett Ozoránál Jellasics tartalékhadtestének lefegyverzésében. Még 1848 novemberében honvéd zászlóaljjá alakult ez az ízig-vérig szabolcsi alakulat. Ez volt a híres 48. szabolcsi honvédzászlóalj, amely sok dicsőséget szerzett nevének és ezzel megyénknek.

XVI. A szabolcsi 48.honvédzászlóalj zászlója

A bogdányi lakosság is kivette részét a szabadságharcból. Önkéntesen jelentkeztek nemzetőrnek, honvédeknek, a rájuk kivetett újoncilletéket mindig teljesítették, és elszállásoltak egy nemzetőr-századot is. Többen tagjaik voltak a 10. és a 48. szabolcsi honvéd zászlóaljaknak is. A bogdányi honvédek egyik név szerint ismert hőse volt Kövér István, aki1849-ben hadnagyi rangot kapott.

Hiába voltak a nagy erőfeszítések, az emberfeletti cselekedetek, és hiába hirdették meg az általános népfölkelést, 1849 nyarán a szabadságharc ügye vesztésre állt. A cári orosz csapatok június utolsó, július első napjaiban érték el Nyíregyházát és környékét, és július 12-én hagyták el a megyét. A szabadságharc elbukott ugyan, mi mégis büszkén emlékezhetünk azokra a szabolcsiakra és köztük a bogdányiakra is, akik készek voltak a hazáért és a szabadságért a legdrágábbat, az életüket is feláldozni.

Feladat :

Olvasásra ajánlom:

A szomszédos község, Kemecse, több híres, magasabb katonai fokozatot is elért hőst adott a szabadságharcnak. Olvashatsz róluk Kozma Sándor Kemecse című könyvében (111-122. o.)

A Nyírbogdány című könyv e korra vonatkozó fejezetét (69-71. o.) Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-49). Szerkesztette: Bene János. Nyíregyháza, 1998.

Érdekes!

A cári orosz csapatok ittlétéről a néphagyomány is őrzött meg emlékeket. Egy bogdányi férfi 1947-ben így emlékezett vissza az őseitől hallott eseményekre: „ mikor az oroszok bejöttek, sok hulla vál Székely és Tét között. Egy magyar vezette bele ott a lápba az oroszokat, mert arra kényszerítették, hogy mutassa meg, merre mentek a magyarok. Ó azután fáklyával a kezében bevezette az oroszokat a lápba. Azér van ott olyan sok csont".

 

Kövér István 1848-as honvéd hadnagy életrajza

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik név szerint ismert bogdányi hőse Kövér István volt, aki 1849-ben hadnagyi rangot kapott.

Kövér István 1826-ban született Bogdányban, református vallásúnak keresztelték. 1848 júniusában önkéntes nemzetőrnek jelentkezett. Krasznay Péter naplójában több alkalommal megemlíti a nevét, így nagy vonalakban nyomon tudjuk követni pályafutását a szabadságharc idején. Krasznay Kemecsén találkozott vele először, ahová gróf Vay József, a dadai járás toborzási biztosa vitte magával két apagyi fiúval együtt. Itt csatlakozott hozzájuk néhány kemecsei, köztük Krasznay is, és együtt folytatták a toborzást. Néhány nap múlva, a sikeres toborzókörút után Nagykállóba mentek, ahonnan Debrecenbe vezényelték őket. Itt volt a 10. hon-védzászlóalj toborzási székhelye.

A tűzkeresztségen szeptember másodikán estek át a perlaszi csatában, ahol a rácok ellenharcoltak. „Egy felénk irányzott szóró löveg durrant el előttünk melynek szilánkjai közülünk többeket megsebesítettek (...) Kövér Pistának bal alkarját súrolta végig (...) A csatából győztesen kerültek ki, de elveszítették őrnagyukat, Szemere Pált. Október elején még együtt volt Krasznay és Kövér, ekkor négy másik társukkal együtt a parancsnokuk Temesvárra küldte őket lőporért. A küldetést sikerrel teljesítették. Október 10-én Krasznayt altisztnek nevezték ki a 25. zászlóaljhoz, ekkor egy időre elváltak útjaik.

Amikor legközelebb találkoztak, 1849 áprilisában, Vácott, akkor Kövér már altiszt volt, őrmester. Ugyanezen év júliusában, Komáromban, a 48-as szabolcsi honvédzászlóalj parancsnoka, Rakovszky Sámuel Krasznay javaslatára,, három szabólesi fiut neveztetett ki és hozott által hadnagyokul más zászlóalyaktól, ugy mint Kövér István bogdányi és Igaz Samudadai fiukat a 10-ik zászlóaly azon századából, mely a Győr-Ihászi csatánál zászlóalyától elszakadt és még a Komárom alatti táborban tanyázott". Ezután a sorsuk újra összefonódott. Október 2-án ott vannak a komáromi vár átadásánál, és többedmagukkal együtt indulnak haza. A hazaút során, Gyöngyösön megnézték a várost, oldalukon a kardjukkal, ami tilos volt. A kardokat elkobozták tőlük, de ők sértetlenül továbbmehettek.

Kard nélkül ugyan, de épségben érkeztek Kemecsére, ahol az éjszakát Kövér még Krasznay-éknál töltötte, és másnap indult haza. A további sorsáról még annyit tudunk, hogy 1851-ben feleségül vette a jékei származású Palocsai Erzsébetet, akitől négy gyermeke született.

Érdekes!

Krasznay Péter (1830-1916) 7 füzetből álló kéziratos naplója, amelyet 1858-ban kezdett el írni, fontos kordoku-mentum, ma a levéltár egyik értékes kincse! Benne izgalmas, élvezetes stílusban számol be a szabadságharc eseményeiről is, melyet testközelből élt át. (A napló első két füzetét a Néprajzi Múzeum nyomtatásban is kiadta.)

Nemes Benjámin tanító feljegyzései 1848-1849-ből(Olvasmány)

„1848

Az 1848-iki rendkívüli idők az iskola életében is kimutatják magokat. A harcias szellem az iskolákba is mintegy átplántáltatik. Többé nem a régi slendrián modorú iskolázás divatozik, nem az iskola falai korlátozzák csupán a növendékek vágyait. Megértve a kor szavát, ők is mintegy óhajtoznak részt venni a hon szabadításában, s vágyódásukkal találkozók, midőn fapuskák készítésére engedelmet nyerve, azokkal katonai fordulatokat tanulnak, sekképp magokat is katonai lábra állíttatni látják. De irányukat nem tévesztve, a hon állása ismerete mellett, más komoly tudnivalókkal is foglalkoznak. Mintegy ösztönt nyerve egy szabad haza mívelt polgáraivá lenni, kettőzött iparral törekszenek előhaladni. Isten adja törekvésökre áldását! (...)

1849

Mint mindenre, úgy az iskolai életre is nagy hatással volt a forradalom. A nép szokott hangulatából s békés életéből felrázva, mindkét nemű ellenséges táboroktól zaklattaték, smezei munkáját nem folytathatá egész erővel. Gyakran nemzetőri szolgálatokkal tölté idejét, gyermekei is hon vagy mezőn foglalkozának, s így az iskola és tanulás háttérbe maradt. Vizsgálatunk is elmaradt. Azonban 30-35 gyermek naponta még így is járt. (...) "

A bogdányi nemzetőrök névjegyzéke

A kormány 1848 márciusában a közbéke és a rend fenntartására utasította a vármegyéket. Szabolcsban egy 29 tagú Közbátorsági Választmányi rendeltek ki az események éber figyelemmel kísérésére. A választmány elhatározta a * nemzetőrség felállítását.

Tűzzétek fel hát polgártársak fövegeitek mellé a nemzeti szabadság, a jó rend, a polgári egyetértés három színű szalagját, legyetek tagjaivá a nemzeti őrseregnek!"- hirdették a röplapok. A bogdányi férfiak meghallották a hívó szót, és a földesúrtól a földművesen át a református lelkészig, önkéntes nemzetőröknek jelentkeztek. Álljon itt a nevük örök emlékezetül.

XVII. Szabolcsi nemzetőr

 

Sor- szám Neve Kora Polgári állása Tehetetlen Önkéntes vállalkozás mellett
Gyalog Lovas Az állomány
fegyverével
Fegyverár megtérítéssel Ön- kéntes
1289. Sámuel Mózes 42 festő - / - / - -
1290. Angyal Ferencz 26 haszonbérlő - / - / - -
1291. Korpai Miklós 47 kerékgyártó - / - / - /
1292. Grümvald József 34 kocsmáros - / - / - /
1293. Tamás István 32 kovács _ / - / - /
1294. Ns. Farkas Miklós 38 földesúr - / - - / /
1295. Jakab Mihály 30 földműves _ / _ / - -
1296. Tót Ferencz 28 földműves - / - / - -
1297. Balog István 45 földműves _ / _ / _ _
1298. Erdei Ferencz 40 földműves   / _ / _ _
1299. Juhász Pál 40 földműves _ / - / _ -
1300. Kiss József 41 földműves - / - / - /
1301. Veiszner Sámuel 33 haszonbérlő - / - / - -
1302. Hartman József 40 haszonbérlő _ / - / _ -
1303. Szokolai András 40 földműves   / - / - -
1304. Kövér István 22 földműves _ / - / - /
1305. Ferenczi József 47 földműves - / - / - /
1306. Pólicz Áron 25 kereskedő - / - / - /
1307. Nvers András 32 csizmadia   / _ / _ _
1308. Sutka Antal 24 földműves - / - /   /
1309. Böszörményi
Zsigmond
29 földműves - / - / - /
1310. Sinka Ferencz 42 földműves - / _ / - _
1311. Ifi. Borók János 26 földműves _ /   / _ /
1312. Klein lgnácz 25 kereskedő - / - / - -
1313. Rádi István 35 földműves - / - / - -
1314. Ifi. Sinka András 22 földműves _ / - / _ -
1315. Sinka István 27 földműves - / - / _ _
1316. Albert Mihálv 30 földműves - / - / - -
1317. Angyal József 41 földműves - / - / - -
1318. Juhász Ferencz 20 földműves - / - / - -
1319. Nemes József 42 földműves - / - / - /
1320. Nemes György 20 asztalos - / - / - /
1321. Jenei Dániel 42 földesúr _ /   / _ _
1322. Sinka József 41 földműves - / - / - /
1323. lfj. Sinka József 21 földműves - / - / - /
1324. Jakab Ferencz 22 földműves - / - / - -
1325. Ifi. Pásztor Mihálv 20 földműves - / - / - /
1326. Nagy János 32 földműves _ / _ / _ _
1327. Sinka Mihálv 30 földműves - / - / - /
1328. Farkas Ferencz 28 földműves _ / - / - -
1329. Farkas Mihály 31 földműves - / _ / _ -
1330. Román Pál 32 földműves - / - / - /
1331. Pásztor István 42 földműves - / - / - -
1332. Sipos Mihály 45 földműves - / - / - -
1333. írj. Sinka Mihály 25 földműves - / - / - -
1334. Sinka Ferencz 28 földműves - / - / - -
1335. Ifj. Nemes Fercncz 24 szűcs - / - / - /
1336. Nemes Tamás 45 földműves _ / _ / - /
1337. Nemes János 24 földműves _ / _ / - /
1338. Ágoston János 35 földműves - / - / - -
1339. Albert István 28 földműves - / - / - -
1340. Kiss Ferencz 26 molnár - / - / - /
1341. Sinka József 28 asztalos - / - / - /
1342. Borbély Péter 30 asztalos - / - / _ /
1343. Cs. Sinka Ferencz 22 földműves - / - / - _
1344. Zsíros János 32 földműves - / - / - -
1345. Ilosvai Ferencz 35 földműves - / - / - -
1346. Májer József 22 földműves - / - / _ -
1347. Soltész József 34 kötélverö _ / _ / - _
1348 Korda Ágoston . 29 földesúr - / - - / /
1349. Krámer Ignácz 30 haszonbérlő - / _ / _ -
1350. Hegymegi István 44 földműves _ / _ _ / /
1351. Ifj. Sinka Mihály 38 földműves - / - / - /
1352. Balog György 40 földműves - / - / - /
1353. Balog Ferencz 30 földműves - / - / - /
1354. Ifj. Balog István 24 földműves - / - / - /
1355. Jakab István 47 földműves - / - / - /
1356. Balog József 21 földműves - / - / - /
1357. Horvát János 22 földműves - / - / - /
1358. László Mihály 40 földműves _ / _ /   _
1359. Juhász Pál 21 földműves - / - / - -
1360. Demjén Mihály 32 földműves - / - / - /
1361. A. Sinka József 35 földműves - / - / - /
1362. Borok József 26 földműves - / - / - -
1363. Sós Atlal 24 földműves - / - / - /
1364. Borók István 37 földműves - / - / - /
1365. A. Sinka Mihály 47 földműves - / _ / - /
1366. Dekman Ábrahám 25 kereskedő - / - / - /
1367. Bodnár Károly 20 földműves _ / _ / - /
1368. Izrael Jákob 40 kereskedő _ / - / _ _
1369. Volenszki Mihály 41 csizmadia - / - / - -
1370. Várdai Antal 30 jegyző _ / _ _ / /
1371. Nagy Mihály 33 földműves - / _ / _ /
1372. Bodnár Gábor 47 ref. lelkész - / - - / /
1373. Országh Pál 30 kat. tanító - / - / - /

Feladat:

A dualizmus kora

Ismételd át a Haynau rémuralmáról, a Bach-rendszerről és a kiegyezésről tanultakat!

A szabadságharc leverése után szomorú és nehéz évek következtek az ország népére, azonban ez a nemzeti öntudatot mélyen sértő időszak is magában hordozta a gazdasági fejlődés és a modern polgári közigazgatás csíráit, melyek a kiegyezéssel megvalósulhattak.

1861-ben az uralkodó elhatározta az országgyűlés összehívását. A nyírbogdányi választókerületben az emigrációban lévő Klapka Györgyöt választották meg országgyűlési követté.

A kiegyezés utáni időszak községünkben a viszonylagos fejlődés mellett a hanyatlás éveit is jelentette. 1872-ben felépült a Nyíregyháza-Ungvár közötti vasútvonal, ám Bogdányt csak egy megálló jelezte a község központjától három kilométerre. A néphagyomány szerint eredetileg az Árpás-kertben akarták a vasutat vezetni, de Farkas nevű földesura ezt nem engedte, így került a falutól távolabbra az állomás. Nagyobb a valószínűsége azonban annak, hogy a vasútépítő társaságot racionálisabb okok vezették: ott jelölték ki az útvonalat, ahol a legkevesebb földmunkával, tehát kisebb költséggel lehetett az építkezést megvalósítani.

Bogdány stagnálása innen veszi kezdetét, hiszen az ország gazdasági vérkeringésébe valóbekapcsolódás lehetőségeit biztosító, a nagy távlatokat jelentő vasút elkerülte az akkor még mezővárosi jogokat birtokló települést. E cím viselésétől véglegesen az 1888. évi, ún. községi törvény fosztotta meg, amely már nem használta a mezőváros megnevezést. Bogdány nagyközséggé degradálódott.

 

1784 1851 1869 1880 1890 1900 1910
Nyírbogdány 660 1466 1454 1389 1666 1878 2155
Demecser 520 839 1409 1456 2054 2375 2927
Kemecse 995 1923 2202 2404 2601 2918 3353

1877-ben a közigazgatás átszervezésével alakították ki a nyírbogdányi járást, melynek központja Kemecse lett. 1950-ig állt fenn ez a járás, amikor nevét a székhelyéről kemecseire változtatták. Kemecse a vasútnak köszönhetően rohamosan fejlődött, míg az attól távolabb lévő Bogdány visszamaradt. Nagyon jól látta ezt meg Kállay András (Szabolcs vármegye→főispánja volt 1889-1897 között), aki 1906 körül a következőket vetette papírra:,, Kemecse híres község Szabolcs vármegyében. Mindig is az volt. A nagy közönségrokonszenvének szárnyain emelkedett azon szédítő régiókba, amelyekből győzelmesen csapott le vetélytársára - Bogdányra.

Bogdány, a Bachkorszakban és a Provisoriumban a hatalom zenitjén, közigazgatási és politikai központ, csendőr és pénzügyőri állomás, szolgabírói székhely és dohány-beváltó hivatal; s íme a favorizált Bogdány, a Nemes Pálok és Lászlók szűkebb hazája és ősfészke, hasztalan erőlködött az ifjú Kemecsével szemben, amely a hegemóniát csak-hamar magához ragadta.

A járást ugyan bogdányi járásnak hívják most is, de a központ Kemecse; bogdányi választókerületről van ugyan említés a törvényben, de igazában most már csak élelmezési központ. Programm vagy beszámoló beszédeket Kemecsén tartanak".

7. Kossuth Lajos mellszobra Kemecsén. Kiss György és Gerendai Béla alkotása

1902-ben a járás székhelyén, Kemecsén leplezték le Kossuth Lajos mellszobrát, amelynek felirata: „Állították a nyírbogdányi járás polgárai Kossuth Lajos 100-ik születésnapjának, évfordulója emlékére 1902. szept.19-én ". A szobor előtti kis tér 1945 előtt az országgyűlési képviselőjelöltek programismertető beszédeinek színhelye is volt.

Feladat:

Érdekes!

Már egy 1851-es adat szerint működött gyógyszertár a településünkön, amiről egy 1873-ból való felmérés alapján a következőket tudjuk. A „Kígyóhoz" címzett patika eredeti tulajdonosa Liszt József volt. A gyógyszertár a Fő utca közepe táján van, „alkalmatlan és gvarló épület". A berendezés is egyszerű: ócska fekete lakkos állványok vannak négy oldalon elhelyezve. Külön megjelölt patika eszközei: mozsár, edények, főző serpenyők, „párlítókészlet és szürlék". A jegyzőkönyv végén a megyei főorvos saját kézírású következő megjegyzése olvasható: „ Gondos és lelkiismeretes magatartása állal a Gyógyszerész mindent elkövet a vidék patikaigényeinek teljesítésére nézve".

Az első világháború

Ismételd át az első világháború eseményeit! Ismertesd hazánk szerepét a háborúban!

1914-ben kitört az első világháború. Ahogy húzódott a háború, úgy fokozódtak a gazdasági nehézségek, miközben egyre több férfit hívtak be községünkből is katonának. Kevés az olyancsalád, ahonnan ne hiányozna a családfő vagy a kereső fiú. Nemsokára megérkeznek az első értesítések az elesettekről, és amint telnek a hónapok meg az évek, egyre jobban nő az elkeseredés, növekszik a szegénység, eluralkodik a nyomor.

Nyírbogdány férfiai közül 13-an haltak hősi halált. Testük jeltelen sírokban pihen, míg emléküket az 1992-ben felállított világháborús emlékmű őrzi.

XVIII. Vitézi jelvény

Érdekes!                

Községünk egyetlen szülötte, aki az első világháborúban tanúsított hősies magatartásáért vitézségi érmet kapott, vitéz Kulcsár Sándor(1892-1943). A 11. honvéd gyalogezredhez vonult be Jászberény-be, és a 23. menetszázaddal vonult a román harctérre 1916. június20-án. Az orosz harctéren két helyen láblövéssel megsebesült, és fel-gyógyulása után az olasz harctéren küzdött a világháború végéig. Ezredének valamennyi ütközetében részt vett, és szakaszvezetői rangot ért el. A nagy vitézségi ezüst érmet a piavei ütközetben tanúsított magatartásáért kapta, amikor tizenegyed magával 400 olasz katonát ejtett foglyul. A Horthy Miklós által alapított Vitézi Rend tagjai azok a katonaviselt férfiak lehettek, akik a világháború és az azt követő események idején kitűntek „a magyar állam védelmében". E kitüntető címhez vitézi telek is járult, Kulcsár Sándor 14 kat. holdföldet kapott a Lónyay-főcsatorna mentén. A vitézségi cím apáról fiúra száll, amelyet egyetlen fia örökölt is. Az 1989-es rendszerváltozás óta az addig külföldön tevékenykedő Vitézi Rend újra folytathatja munkáját Magyarországon. Ápolják a hagyományokat, és az  utódokat évente ünnepélyes keretek között vitézzé avatják.

 

Az első világháború nyírbogdányi hősi halottainak névjegyzéke

Gulyás János   Sinka József
Juhász Benjámin   Soltész János
Lakatos Pál   Szokolai Ferenc
Makara Pál   Támba Miklós
Márton János   Tóth Mihály
Pingur József   Vass József
  Vincze József  

 

A gyártelep története

A hazai kőolaj-feldolgozó iparalapítás feltételei a századforduló időszakában a szükségletnövekedése mellett az állami támogatások, hitelek, adókedvezmények és a külföldi eredetű kőolajipari termékek magas vámtételei miatt igen kedvezően alakultak. Ez a körülmény akisebb tőkeerővel rendelkező vállalkozókat is arra ösztönözte, hogy finomítókat létesítsenek. Az Osztrák-Magyar Monarchia határai között kezdetben csak Galíciában termeltek ki kőolajat. A Nyíregyháza-Ungvár vasútvonal megépítése után Galícia közelebb került Magyarország északkeleti részéhez, s ez lehetővé tette, hogy a vasútvonal mellé a Galíciából származó kőolaj feldolgozására üzemeket létesítsenek.

A nyírbogdányi finomítót 1904-ben egy Czwiber nevű vállalkozó alapította. Az üzemtechnológiája korszerűtlen volt; többszakos lepárlással csak gázolajat és világító petróleumot állítottak elő. 1910 és 1921 között szünetelt a termelés az addig mindössze 25 főt foglalkoztató kisüzemben.

Czwiber és társa 1922-ben a mintegy 3 hektáros telepet eladta Bartha Béla volt erdélyi olajfinomító tulajdonosnak, aki családi részvénytársaságot alapított, és a területet vásárlással 13,5 hektárra bővítette. A részvénytársaság állandóan fejlesztette az üzemet, így a gázolajon és a petróleumon kívül már benzint, fűtőolajat és bitument is gyártottak. 1938-ra a termelés 20 000 tonna lett, az alkalmazottak száma pedig 80-ra nőtt. A telep 1938 és 1944 között hadiüzemként működött. Közben a családi részvénytársaság alapítója, Bartha Béla elhunyt, fia, Bartha László vette át az üzem vezetését. Az utódnak ismét a terület bővítése volt az első feladata, majd igen nagy mértékben korszerűsítette és bővítette a gyár termelőberendezéseit. Ekkor építették a folyamatosan desztilláló atmoszférikus berendezést, a paraffingyárat, a központi szivattyúházat, a töltő-lefejtő állomást és az iparvágányt. Az újtechnológiával a termékválaszték is jelentősen bővült. A gyár az ország területén 18 helyen létesített kereskedelmi telephelyet.

8. Gyári látkép

1944-ben a szovjet csapatok közeledésekor a berendezések nagy részét vagonokba rakták, és a dunántúli Felcsút községbe szállították, hogy onnan majd Németországba vigyék tovább. A terv azonban meghiúsult, 1945 áprilisában a berendezések visszakerültek és újraindult a termelés.

1948. március 26-án államosították az üzemet, élére munkásembereket neveztek ki. A nyersolajat főleg Szovjetunióból hozták, de a hazai olajmezőkről is érkezett kőolaj. Az egy főre eső termelés 1949-ben 110, 1955-ben pedig már 280 tonna volt. Ez időben benzint, petróleumot, gázolajat, bitument, fűtőolajat, paraffint és kocsikenőcsöt gyártottak. Új gőz-kazánházat, kazánt és gyárkéményt építettek. 1956-ban beindították a gyógyászati és technikai vazelin gyártását, 1958-ra felépült az új vazelingyár, és 1959-ben a paraffingyár lebontásra került.

1967-től a termékszerkezetet újra átalakították. 1972-re elkészült a paraffintáblázó és a mikroparaffin üzem, amely különböző élelmiszeripari, papíripari, háztartási, vegyipari mikroparaffinokat állított elő. 1975-re olyan vazelineket sikerült előállítani, melyek versenyképesek voltak a tőkés piacon is, ugrásszerűen megnőtt a vállalat exporttevékenysége: míg 1975-ben 142 tonna terméket értékesítettek külföldön, addig 1976-ban már 998 tonnát termeltek exportra.

Feladat:

Érdekes!

A század elején a nyírbogdányi mellett finomítót létesítettek még Ungváron, Csapon, Kisvárdán és Kemecsén is, azonban ezek már születésük pillanatában korszerűtlenek voltak, és pár éves termelés után egytől-egyig leálltak. Csak Nyírbogdányban indult be újra a termelés.

A két világháború között és a második világháború

Az 1918-as őszirózsás forradalom eseményei nem érintették a falunkat. A Tanácsköztársaság kikiáltása után néhány nappal Bogdányban is megalakult felsőbb utasításra a munkástanács. Jelentős intézkedéseket azonban nem hozhattak, ugyanis 1919 augusztusától novemberig hazánk jelentős része román megszállás alá került, így községünk iskolájába és házaiba is román katonák szállásolták el magukat. A tanácsköztársasággal szimpatizálókat a demecseri román parancsnokságra vitték, ahonnan csak Papp Imre főbíró közbenjárására engedték szabadon őket.

E forradalmi idők és az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés után végre béke köszöntött hazánk földjére. 1920-ban 2115-en éltek községünkben. Közülük azonban csupán 74-en rendelkeztek földbirtokkal vagy bérelt földdel. A Bogdány határában lévő földek 69 százaléka 100-1000 hold közötti, 22 százaléka 20-100 holdas, és csupán 9 százaléka volt 20holdon aluli. Ekkor a község legnagyobb birtokosa Szalánczy Ferenc volt. 1918 októberében Fedor Istvánt választották meg Nyírbogdány jegyzőjévé. 1929-benúj iskolát létesített a Szalánczy-tanyán, körorvosi állást szervezett és körorvosi lakást vásárolt. A községnek megszerezte a szeszfőzésre az engedélyt, és a szeszfőzőt üzembehelyezte. Nagy érdemei voltak a *leventemozgalom és a tűzoltó egylet szervezése körül is.

Az 1904 óta működő petróleumgyáron kívül a Szalánczy Ferenc és a Székely László tulajdonában lévő két szeszfőzde jelentette az ipari lehetőségeket. 1922 táján alakult meg a községben a kereskedelmet irányító „Hangya Szövetkezet", amelynek az elnökéül Halka Istvánt választották meg.

Halka István (1889-1979) 1922-ben került községünkbe kántortanítónak, és 47 éven át Bogdányban tanítóskodott! 1924-ben megszervezte a református egyházban a dalárdát, amely 28-32 taggal működött. Egyházi és világi ünnepeken léptek fel nagy sikert aratva. Feladata volt még a leventeoktatás irányítása is.

1920 után 80 házhelyet osztottak ki településünk lakosai között, melyeket 21 kivételével be is építettek. 68 családnak azonban sem háza, sem házhelye, sem földje nem volt. Ezek közül 4 egyén van, aki a saját erejéből házhelyet tudna vásárolni. 64 egyén teljes mértékben állami támogatásra szorulna, mert ezek mind teljesen vagyontalan, legnagyobbrészt nagycsaládos földművelési napszámosok, kik munkájukkal alig képesek annyit keresni, hogy maguk és családjuk megélhetését biztosítsák. Ezek a családok bérházakban laknak.

A második világháború idején még jobban megnőtt a faluban a szegénység és a kilátástalanság. A hadiüzemmé nyilvánított petróleumgyárat a németek légvédelmi ágyukkal és idevezényelt katonai alakulattal védték, mígnem az orosz csapatok birtokukba nem vették. Nagyobb csata nem zajlott községünkben. Egy 1949-es statisztikai adat szerint a háborúfolyamán megsérült lakóházak száma községünkben 7 volt 1944 áprilisában a mintegy 30 zsidó családot a református iskolába gyűjtötték össze, ahonnan haláltáborba vitték őket. Bevonultatták már a leventéket is, de hiába. 1944. október 22-én megjelentek falunkban Székely irányából érkezve az első orosz katonák. A németek Nyíregyháza és Tokaj felé vonultak vissza. Nyírbogdány „felszabadult"!

Feladat:

 

A második világháború nyírbogdányi hősi halottainak és mártírjainak névjegyzéke

Baán János Henter János Molnár István
Bagdi István Herskovits Mátyás Molnár Sándor
Bagdi József Herskovits Mátyásné Nagv József
Balogh János és gyermekük Nagy József
Balogh Kálmán Huszár Miklós Nagy Sándor
Batári Ferenc Jakab István Nagy Sándor
Beer Mór Janóczki Mihály Petrovánszki László
Beer Mórné Jasku János Pollach Herman
Rosenbaum Zseni Jasku Mihály Pollach Hermanné
Berki Ferenc Jenei József és gyermekeik
Berki Lajos Juhász József Polyák György
Bodnár A ndrás Juhász Miklós Polyák Péter
Bodnár József Karakó István Radics György
Braun Izidor Klein Mór Rácz Ervin
Dávidovits Herman Klein Mórné Rácz Ervinné Beer Lili
Dávidovits Hermanné és gyermekük és gyermekük
és gyermekeik Kohn Adolf Rácz Sándor
Dékmár László Kohn Mór Rácz Sándorné
Echstein István Kohn Mórné és gyermekeik
Elischer János és gyermekeik Rákos Simon
Esik Ferenc Kovács F. István Réz Ferenc
Esik József Vitéz Kulcsár Sándor Réz József
Erős Andor Kupferstein Ármin Özv. Schwartz Leopoldné
Erős Ármin Kupferstein Arminné Schwartz Péter
FriedBéla Lakatos Gábor Schwartz Pétemé
Fried Béláné Lakatos Pál és gyermekeik
és gyermekeik Laskodi János Schwartz József
Fried Miklós Lefkovits Bertalan Schwartz László
Fried Miklósné Lefkovits Mátyás Sibula Antal
és gyermekeik Major Gyula Sinka János
Galicz József Makara Ferenc Sinka József
Gál András Márkus György Sinka Sándorné
Gál Mihály Márkus István Özv. SpitzAlbertné
Gernereich Jenő Márton Gyula Schwartz István
Gernereich Jenőné Megmondja György Schwartz Istvánné
és gyermekük Mencsik János és gyermekeik
Goldfarb József Mester Antal Spitz Miklós
Goldfarb Józsefné Mester Mihály Stark Leopold
és gyermekeik Mező Ferenc Slark Leopoldné
Özv. Grüner Izidorné Mihalovits Károly és gyermekük
és gyermekei Molnár István Soltész István
Szabó János Tóth János Veres Sándor
Szalai Gyula Tischler Herman Weinberger Ignác
Szendrei János Tischler Hermanné és gyermekeik
Szoboszlai István és gyermekük Weinberger Ignácné
Terdik Mihály Treuhaft Mátyás és gyermekeik
Tihanyi Béla Treuhaft Mátyásné Weisz Sámuel
Tolnai István és gyermekeik Weisz Sámuelné
Tóth Gábor Vancsicsák József és gyermekük
Tóth István Vass József Zsiros József

 

9. Világháborús emlékmű. Horváth Miklós alkotása, 1992

 

Hajzer András:

Orosz fogságban (Olvasmány)

1927. április 23-án születtem Oros községben, a temető szomszédságában, úgyhogy bölcsőmre már a koporsó árnyéka vetődött. A második világháború családunk 4 tagját magával sodorta, de Isten csodája folytán túléltük a háborút, a lágereket és mind a négyen hazatérhettünk.

1944. október 23-án Malinovszkij lovas partizánjai megszállták, ill. elfoglalták a Tiszán-túl keleti részét, ezzel egyidőben megkezdték a férfiak összegyűjtését és deportálását. Ekkor zajlott a II. világháború egyik legnagyobb páncélos csatája Debrecen körnvékén, Malinovszkij páncélos hadserege és az Afrikából kiszorult Rommell páncélosai között. Az Erdélyből visszavonuló német erők Malinovszkij lovasdandárját a fő erőktől elvágták és Oros, Nyíregyháza és a Sóstói erdő térségében felmorzsolták, az elhurcolt férfiakat kiszabadították. A 27-es székely hadosztály 70-es gyalogezredének parancsnoka, a gyilkos fasiszta érzelmű Rózsa alezredes magával vitette a kiszabadított civileket. Így öltözött katonaruhába édesapám két kisebbik fiával, Mezőcsáton. Ót azonnal a tűzvonalba vitték és sebesülten hozták vissza. Apámat, a bátor, szívós embert sírni láttam. Nem a sebek ütötte fájdalom miatt, hanem családját, gyermekeit siratta.

Én, középső bátyámmal, 17 évesen elfoglaltam helyemet Strassz főhadnagy csapatában. Mezőcsát, Gelej, Mezőkeresztes, Mezőkövesd; Bogács, Noszvaj és Eger utcáin harcoltam, ahol sok kislevente meghalt. Egernél kivontak a harcokból és Losoncra mentünk, ahol né-hány nap múlva szőnyegbombázást éltünk át. Egész városrész pusztult el, rengetegen meg-haltak. Én magam hallássérült és beszédhibás lettem a légnyomás következtében, amit nem gyógyítottak, hanem ki kellett bírni a hosszú menetelés alatt. Losonc, Zólyom, Nyitra, Baj-móc, Galánta, Dunaszerdahely, Pozsony, Lasszé, majd fogságba esés 1945. április 9-én.Amikor mint hadifoglyot Pozsony felé. hajtottak, döbbenetem nöttön-nőtt, hisz a szovjetek a kisebb létszámú hadifogoly csoportokat egyszerűen lelőtték, sőt meggyalázták. 1945.április 3-án a pozsonyi gyűjtőlágerből a szögesdróttal bekerített marhavagonokba raklak,és irány Máramarossziget, ill. a szlatinai sóbánya. Május 22-én vagonírozás a Szovjetunióba. Éjjeli rakodás. Sok őr, rengeteg kutyával, rugdosás, néha egy-egy lövés. Az ennivaló szárított orosz kenyér és sózott hal. 2 dl víz ára egy aranygyűrű. Zabrálás. Verés.

Június 7-én a foglyok egy részét teherautó hordta le a táborba a gyengeség miatt. Ételünk savanyú káposzta és csalánleves lötty. Az egyik nap felsorakoztatlak, hogy megyünk tovább. Trükk volt azért, hogy mindenünket elszedhessék, ami még megmaradt. A katonák megosztoztak rajta, mint Róma katonái Krisztus köntösén.

Egy lerombolt vasgyár ép területén helyeztek el, tömegpriccsen. Csupasz deszkán aludtunk patkányok, bolhák és poloskák támadása közben, ezren egy helyiségben. Bakancsainkat elszedték és facipőt adtak helyette. A hasmenés miatt a szoba és a latrina között körforgalom volt a facipők idegtépő, sokkoló kopogása közepette. A lágerparancsnok, Iszajev őrnagy, jó ember volt. Emberségesek voltak a magyar parancsnokok is, mint Szűcs főtörzs és Haranják szakaszvezető.

1945 szeptemberében vasútépítésre vittek. Csillagszállóban aludtunk két domb között,gépfegyverek árnyékában. Az öt napra kapott hideg élelmet három nap alatt megettük, két napot,, legeltünk ". Két társunk megszökött, de elfogták és agyonverték őket, majd kőnehezékekkel a nyakukban a folyóba dobták. Később a hídépítésnél dolgozó foglyok megtalálták őket, és behozatták velük a láger udvarára. A vízi ragadozók által is kikezdett testeket kitették közszemlére, minket pedig köteleztek, hogy ötösével körbejárjuk azokat, hogy legyenek elrettentő példaként a szökni kívánók előtt.

Iszajev helyett egy új parancsnokot kaptunk Honcsorenko személyében. Vele együtt beköltözött a KGB is, kiépült a foglyokból a spiclihálózat, és az emberek kezdtek eltűnni. Nem mertünk már beszélni sem, néma láger lettünk. Két testvér és egy barátjuk szökni próbált, de elfogták őket, és az egyiket agyonverték.

A munka reggeltől estig tartott, aztán ötösével sorba állítottak, hogy megszámoljanak, majd kiosztották a vacsorát: 20 dkg kenyér, melynek a fele törek, 2 dl híg köleskása, literlötty. Pokoli hangzavar, kiáltozások, hogy 11, 63, 45, 27, 29-es szakaszok ide sorba. Én, mint gyermek egy téglán ülve azon gondolkodtam, mit is vétettem Istenem ellen, hogy már itt a pokolra juttatott.

Október 6., Brianszki-erdő, hóvihar. A szálláshelyünk egy földverem. Óriási hómezö.14 hadifogoly, 5 őr, egy orosz munkavezető, aki partizán volt, alkoholista és szadista. 1946 februárjában visszavittek a központi lágerbe. Kevés pihenés után újra a pokol tornácára kerültem. Téglagyári munkára osztottak, a kemencéből kellett a tüzes téglákat kihordani.

1946 augusztus, Jampol. 300 fős bunkerláger, tőle nem messze rengeteg nyírfakereszt, egy hadifogoly-temető (56 halott). A bunker viszonylag meleg, csak az éjszaka ne jönne, amikor támadnak a tetvek, a bolhák és a veszélyes poloskák. 35-38 fokos hidegben kint dolgoztunk az erdőn. Magyar részről a lágerparancsnok Bitner Jenő antifasiszta főhad-nagy volt. Nem volt nagyon rossz ember, annál rosszabb volt az ellátásunk. Fagyos, fekélyes krumpli, tökből főzött lötty, kevéske kenyér. Szinte mindennapos volt, hogy a számolásnál egy-két ember kibukott a sorból végelgyengülés miatt.

1947 április. Tovább vittek Balnicskárkovóba, a föld mélyében nyitott kőbányába, ahová csúszdán jártunk le. A norma teljesíthetetlen volt, ezért a napi adag kenyeret 37 dkg-ra csökkentették. Drámai kép áll előttem, amint látom, hogy a robbantott falból ki kell törni 20—30 m3 követ, majd azt gúlába rakni. Aztán megszólal a gong, egy fára akasztott síndarab. A sok éhes, agyongyötört, csonttá soványodott ember csúszkál felfelé. Majd vánszorgunk, némelyek a kisvonatra felkapaszkodnak, mások leszédülnek, aláesnek, elvágja őket a vonat. Mi fásultan nézzük és vánszorgunk tovább, hisz ebédosztásról van szó.

1947. június. Füveket téptem, aprókra szeleteltem, majd a csalánlevesbe kevertem, hogy némileg sűrűbb legyen. Mérgezést, májgyulladást kaptam, melyhez csatlakozott a malária. Lázálmaimban a kis szalmatetős házunkat láttam, a régi bölcsöt, majd az örökké kísértőkoporsót. De láttam az égből egy felém nyúló angyali kezet is... Amikor az önkívületből ébredezni kezdtem, egy német orvos hajolt fölém és gyógynövényteát csepegtetett cserepes ajkamra. Nagy tudású, jó ember volt, de elvitték. Hamarosan kaptunk egy nagyobb embert, de nem tudásban, nem is emberségben, hanem csak darabban. Ő Hacsenkó doktor volt, aki akármilyen bajunk vagy fájdalmunk volt, egy kis jóddal bekente a hátunkat, mintha festő-mázoló hajlamai lettek volna. Keze alatt a fekélyek, sebek rendre elüszkösödtek, gennyeztek. Jó esetben tovább küldte a beteget, más esetben hagyta meghalni. A végelgyengülésben szenvedők számára fenntartott csukamájolajat rendszeresen megdézsmálta.

Kétezerből már csak ötszázan maradtunk, ki tudja meddig. A többi hazaindul. Van, aki öt év után most hallja először a nevét. Ültő helyükbe őrülnek meg emberek, hitüket vesztve az eget fenyegetik. Pár nap múlva vagoníroznak. Fásultság, öröm egy szál se. Kijev, Kalamia, kiszállni a vagonokból. Mindent elszednek, amin írás volt. Néhány embert elvisznek, ki tudja hová. Máramarossziget. A foglyok a szibériai, dombori és a kaukázusi lágerek nyomorúságairól, poklairól beszélnek.

1948. május 23., Debrecen. Káderezés, indulás haza. A gyorssegély 5 forint. Haza érkezem. Édesanyám sír, én nevetek. Nem bírtam felfogni, hogy mit jelent otthon, haza, anya, szeretet. A szüleim azt gondolták, hogy az elmémmel lett valami, de hála Istennek, nem így lett. Túléltem a lágerek poklát és megmenekültem.

Nyírbogdány a második világháború után

Ismételd át a magyar történelem legfontosabb eseményeit 1945-1989-ig!

1945-ben a község lakói felocsúdva a háború borzalmaiból, nekiláttak a falu újjáépítésének. Hamarosan bekapcsolódtak a munkába a frontról hazatérők is, de még sokan fogságban sínylődtek.

A község közigazgatását a megalakult pártok delegáltjaiból szervezett Nemzeti Bizottság látta el. A faluban a legtöbb tagot a Nemzeti Parasztpárt tömörítette, de voltak tagjai a Szociáldemokrata, a Független Kisgazda, a Polgári és a Magyar Kommunista Pártnak (MKP) is.

Az 1945 tavaszán, Debrecenben összeülő országgyűlés kimondta a földosztásról szólótörvényt, melynek értelmében Bogdányban is megalakult a Földosztó Bizottság. 257 családigényelt földet és 1534,5 kat. hold terület felosztásáról döntött a bizottság. Általában 1 és fél kat. hold jutott családtagonként. Felosztásra került a Szalánczy, Székely, Rácz Ervin ésErős Ármin földbirtoka.

Amikor az ország magához tért a háború okozta bénultságból, sajnos olyan változások következtek be a nagypolitikában, amelyek évtizedekre meghatározták hazánk jövőjét. Az„ideiglenesen" 40 évig hazánkban állomásozó szovjet hadsereg által támogatott MKP kezébe került a hatalom. 1950-ben bevezették a szovjet mintájú tanácsrendszert, mely csak formális jogokat biztosított a helyi közigazgatásnak, valójában a központi párt- és állami irányítás végrehajtó szervezete volt.

1949-ben megindult a községben az agitáció a termelőszövetkezetek megalakítására.1950-ben kettő is megalakult Dózsa, illetve Partizán néven. A politikai vezetők az 50-esévekben minden eszközzel igyekeztek a gazdákat a téeszbe kényszeríteni. Adóztatással, teljesíthetetlen beszolgáltatásokkal, gyerekeiknek munkahelyükről, felsőfokú iskolákból való kitiltásával terelték a község parasztságát a téeszbe. A két téesz 1965-benKossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven egye-sült.

1948-ban államosították az iskolákat, az ellenálló római katolikus plébánost internálótáborba küldték. Meg-alakult az iskolában az úttörőcsapat. A kisdobosok és az úttörők minden április 4-én és november 7-én ünnepi műsorral köszöntötték a kultúrházzal szemben álló hősi emlékműnél a „felszabadító" szovjet katonákat, illetve a nagy októberi szocialista forradalmat.

1969-ben megünnepelték a község alapításának 750.évfordulóját. Kétévi előkészületi munka után három napos ünnepségsorozattal emlékeztek e jeles eseményre.

10. Emléktábla a polgármesteri hivatal falán

Volt ünnepi nagygyűlés, helytörténeti kiállítás, a tanácsháza falán emléktáblát lepleztek le, tudományos előadásokat tartottak. Ez alkalomból adták ki a községről szóló könyvet is, melynek szerzői: Csermely Tibor, Mező András és Németh Péter. A múlt felidézésével volt is mit ünnepelniük a bogdányi lakosoknak, hiszen fokozatosan javult az anyagi, szociális és kulturális helyzetük. A fejlődésbizonyítékai a villany bevezetése, új utak, járdák építése, az újonnan létesített közintézmények. Új iskolaépületet, modern állomásépületet, postát, gyógyszertárat, egészségházat építettek.

11. Képeslap 1969-ből

1989-ben a Kádár-rendszer válsága miatt békés úton megvalósult a rendszerváltás. A csődbejutott egypártrendszert felváltotta a többpárti politikai demokrácia. Az ország népe szabadon választhatott és dönthetett sorsáról. Nyírbogdányban is a tanácsi irányítás helyé-be a megválasztott képviselőtestület lépett, élén a polgármesterrel.

Feladat:

1956 bogdányi eseményei
(Olvasmány)

1956-ban a vörös csillag mellett a remény csillaga is kigyulladt hazánk egén. Ez év októberében a fővárosban és vidéken egyaránt megmozdulásokra került sor a kommunista diktatúrával szemben. Kitört a forradalom!

Nyírbogdányban is voltak, akik felismerték a rendszer igazságtalanságait és jelképét a szovjet hősi emlékművet ledöntötték. Munkástanácsot alakítottak az Állami Gazdaságban és a községházán. A gyártelepen a Kőolajipari Vállalatnál október 27-én alakították meg a munkástanácsot, melynek elnökéül Szabó József üzemi dolgozót választották meg A november 2-án. közel 300 dolgozó részvételével megtartott nagygyűlésen a munkástanács el-nevezést forradalmi bizottságra cserélték. A forradalom alatt, egészen november 4-ig fegyveres őrség is működött itt, amelyet Török István miskolci egyetemista szervezett meg, aki korábban a gyárban volt technikusgyakornok. Nyíregyházáról kaptak 10 darab Mauser puskát és egy karabélyt.

November 4-e előtt pár nappal megérkeztek községünkbe a szovjet katonák, tankokkal gépkocsikkal és lefoglalták a gyártelepi kultúrházat. Az állomáson egy orosz katona amint a hátára dobta a géppisztolyát, az véletlenül elsült és valakit hasba lőtt, aki belehalt sérüléseibe. A gyárban a fegyveres őrséget feloszlatták, a fegyvereket egy kivételével beszolgáltattak. Ezt az egyet a kemecsei református templom padlásán rejtették el, amint az az 1957 áprilisában tartott kihallgatásokon kiderült. A vádlottakat szigorúan megbüntették 15 és 10-10 évi börtönre ítélték őket fegyver- és lőszerrejtegés miatt.

Az orosz tankok vérbe fojtották a forradalmat, többeket kivégeztek, bebörtönöztek Bogdányban a szovjet hősi emlékművet a ledöntőknek vissza kellett állítaniuk 33 évig újrahelyreállt a „rend".   

 Érdekes!                                                                                              

A  „ felszabadító" szovjet katonáknak állított hősi emlékműtől 1992-ben a vörös csillagot lecsiszoltatták és márványoszlopra a következő feliratot vésették: „Nyírbogdány községben 1944-ben elesett és kivégzett névtelen áldozatok emlékére állította a község önkormányzata 1992” Az új funkciót kapott emlékművet községünk temetőjében állították fel.

 

Jelképeink: címer és zászló

Minden országnak van címere, zászlaja, himnusza. Mit fejeznek ki ezek a nemzeti jelképek?

Feladni:

Községünk önkormányzati képviselőtestülete 1997-ben terveztette és készíttette el egykori pecsétábrázolások alapján a címerünket és a zászlónkat.

XIX. Pecsétábrázolások

Feladat:                                          

Községünk címere:

Kékkel vágott talpú, vörös-zölddel hasított, háromszög alakú pajzs. Az első mezőben lévő címer-motívum középen elhelyezett, szemben álló-lebegő arany férfialak. Jobb kezében arany, háromágú, földre támasztott szigonyt tart, míg bal kezében három szál egymástól szimmetrikusan széthajtó arany búzakalászt. Az alak öltözete: zsinóros mente, nadrág, kalap, csizma. A második mezőben lebegő, stilizáltarany tölgyfa (öt makk, három levél), melyhez aranynyelű, ezüstfejű balta van támasztva. A kék vágott talpon balra ívesen kanyarodó-ugró ezüst csuka látható, a farka és az orra azonos magasságban.

XX. Nyírbogdány címere

Községünk zászlaja:

A zászlólap fehér zászlóselyem, alul aranyrojt díszítéssel. A címer a zászlólap felső kétharmad alján foglal helyet, mely alatt a község neve fekete betűkkel, ívelten jelenik meg.

Feladat:

Olvasásra ajánlom:

A Pecsétnyomatok és címerek Bereg, Szabolcs és Szatmár megye településeiből című könyvből a következő fejezetet: Páll István: A községi címerek néprajzi vonatkozásai (31—40. o.)

Érdekes!

Községünk pecsétábrázolásain egy bárd látható, mely a lakosok egyik foglalkozására, a fakitermelésre utal. A középkorban a bárd volt a község valamennyi tagjának egyenlően járó erdőilletmény mértékegysége. A bárd, mint mértékegység akkora erdőrészt jelentett, amekkorát egy ember egy nap alatt bárddal kivághat. A bárd szóból származik a ma Kelet-Szlovákiában lévő Bártfa település neve.

 

Egy nap a polgármesteri hivatalban

Feladat:

A polgármesteri hivatal épületét 1910-ben, vályogból építették, 1984-ben átalakították és korszerűsítették. A hivatal dolgozóinak az irodái és egy házasságkötő terem található benne.

Jegyzeteid alapján válaszolj a következő kérdésekre:

Milyen szerepet tölt be a hivatal a falu életében?

Milyen osztályok találhatók benne?

Mi a jegyző feladata?

Mi az önkormányzati testület feladata?

Hogyan zajlanak az önkormányzati választások?

Milyen alapítványa van a hivatalnak?

Hogyan készül el egy éves költségvetés?

Az önkormányzati testületen belül milyen bizottságok működnek, mi a feladatuk?

Készíts kislexikont az alábbi fogalmakról: szavazópolgár, kopogtatócédula, önkormányzati képviselő, alapítvány.

Feladat:

Összefoglalás

A témakör végére érve most már elmondhatjátok, hogy ismeritek lakóhelyetek vázlatos történetét. Megelevenedtek a múzeum polcain porosodó régészeti leletek, a levéltárak mélyén bujkáló iratok, feltártunk egy templomot, életre keltek a földesurak, ott harcoltunk Rákóczi seregében, büszkeséget szereztünk megyénknek az 1848-49-es szabadságharcban, és megszenvedtük a két világháború borzalmait, hogy aztán újjáépíthessük községünket.

Gondoltad volna, hogy ilyen gazdag lakóhelyed története?

TE ma mit tehetsz érte?

Válaszolj a kérdésekre és oldd meg a feladatokat!

 

 

  
Kvetkez fejezet