Kvetkez fejezet

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI ÉLET

Oskola! Jó tanító! Népnevelés! Ezeknek hanyatlása
az egész társas élet pusztulása!"

(Bodnár Gábor, 1840)

A római katolikus egyház vázlatos története

Mikor kerültek először kapcsolatba a honfoglaló magyarok a kereszténységgel? Szt. István király milyen törvényekkel szolgálta a kereszténység megerősítését?

Szent István király a kereszténység fölvételével nemzetünket a keresztény Európa államainak sorába vezette. Szabolcs vármegye területén a középkorban két főesperesség jött létre: a szabolcsi és a borsovai. 1337-ben már 84 plébánia működött a vármegyében, közöttük a Bogdánnyal határos henei is, amelynek a templomát a XI-XI1. század fordulóján építették. Bogdánynak 1330 táján még nem volt plébániája, hiszen a neve nem szerepel a pápai tizedjegyzékekben.

12. Az 1854-ben épített római katolikus templom

 

A reformáció az 1540-es évek közepén kezdett meggyökerezni Szabolcs vármegyében. Egy 1699-es összeírás szerint már csak két plébánia volt egész Szabolcsban, és csak a kisvárdai templom volt katolikus! A bogdányi katolikus templom is, amely nem tudjuk pontosan, hogy mikor épült, a reformátusok kezére került. Tahy földesúr házában egy kápolnát rendeztek be, ahova időnként házikáplánt hívtak. 1750-ben a hívek plébánia felállításáért folyamodtak, de hiába. 1813-ban az volt a kérdés, hogy Demecser vagy Bogdány kapjon-e plébániát, de az akkori érsek Demecser mellett döntött, holott Bogdányban valamivel több katolikus élt. Ekkor az eddig a leveleki plébániához tartozó Bogdányt Demecserhez csatolták. 1828ban 287 a katolikus hívek száma (Demecserben 245), míg 1851-ben már 354. 1854ben templomot építettek, melyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek.

1938-ban végre meghallgatódott a bogdányi katolikus hívek többszöri kérése, és az egyházat Szmrecsányi Lajos egri érsek plébániai rangra emelte. Első plébánosa Tárkányi Nándor (1911-1972) volt, akit 1949-ben, amiért szót emelt a katolikus iskola államosítása ellen, jogtalanul elítéltek és bebörtönöztek. A váci börtönben és a kistarcsai internáló táborban két évig raboskodott. Szabadulása után nem került vissza Bogdányba, hanem Mályi község plébánosa lett.

1982-ben a régi templom mellett, amely méreténél és állagánál fogva sem volt már megfelelő a növekvő számú hívek befogadására, új templom építésébe kezdtek. Fekete István plébánossága idején, 1983. október 23-án szentelték fel újra a Szentháromság tiszteletére.. Közvetlenül mellette található a hittanterem és a plébánia épülete is. A Szentháromságot ábrázoló, tűzzománcból készült oltárkép Józsa János alkotása. A hajó falán Prokop Péter keresztút-képeinek a reprodukciói láthatók. A hajóban található egy mellékoltár, rajta a Jézust ábrázoló szoborral. Itt láthatók még Szűz Mária és Szent József szobrai is. Az előcsarnokban Jézus szíve, Szent Antal, Szent Rita és Kis Szent Teréz szobrai fogadják a betérő híveket. A templom mennyezete fakazettás. A templom mellett lévő toronyban a nagyobbik harang 82 cm átmérőjű, kb. 450 kg és 1950-ben készült, míg a kisebbik 66 cm átmérőjű, 144 kg és 1949-ben készíttették a nyírbogdányi római katolikus hívek. A templom előtt kőkereszt áll, melyet 1946-ben állítottak. Felirata: „A nagy világégés után Isten dicsőségére emelte a nyírbogdányi róm. kath. egyházközség 1946".

Görög katolikus hívek is élnek községünkben. A számuk 1851-ben 52, 1910-ben 218, 1941 -ben 315, míg napjainkban 350 körüli. Ők a nyírturai parókiához tartoznak, de számukra is e templomban mutatják be a szentmiseáldozatot.

Nyírbogdány népességének vallási megoszlása
  1851 1892 1910 1941 1949
Róm. katolikus 354 587 7X7 935 41,7%
Görög kat. 52 127 218 315 12.5%
Református 932 771 962 1147 44,7 %
Evangélikus - 15 16 9 0,5%
Izraelita 128 166 171 105 0,1%
Unitárius - - - 2 -
Baptista - - - 3 0,1%
Görög keleti - - 1 - -

Feladat:

A római katolikus plébánia alapító oklevele (Olvasmány)

Emlékezetül adjuk mindeneknek, akiket illet, hogy Mi a főpásztori gondjainkra bízott nyájnak mentői jobb lelkipásztori ellátását biztosítani és üdvösségét minden tehetségünkkel előmozdítani legfőbb feladatunknak ismervén, a nyírbogdányi Kedvelt Híveinknek ismételten Elénk terjesztett kérelmére elhatároztuk, hogy Nyirbogdány *+ fiókegyházat, amely már az Úrnak 1332. esztendejében is plébániai egyház volt, de mint ilyen a törökdúlással kapcsolatos szomorú események és még szomorúbb hitszakadás következtében elpusztult, ősrégi temploma pedig abban az időben az újhitűek kezére került - Szent István királyunk megdicsőülésének kilencszázadik évfordulóját is megörökítendő újból plébániai rangra emeljük és az Úrnak 1854. esztendejében felépített s a Szentháromság oltalma alá helyezett nyírbogdányi templomot plébániai templomnak nyilvánítjuk. Ugyancsak elhatároztuk, hogy Székely fiókegyházat, amelynek a Szeplőtelen Fogantatás oltalma alá helyezett kápolnája az Úrnak 1858. esztendejében építtetett fel, fiókegyházképpen ehhez a plébániához csatoljuk.

Minek okából az egyházi törvénykönyv 1427. kánonja szerint való főpásztori joghatóságunknál fogva, minekutána az 1428. kánonhoz képest meghallgattuk Székesfőkáptalanunkat, nemkülönben az illetékes demecseri plébánosunkat is, a szabolcsi főesperességünkben a nyíregyházi esperes i kerületbe bekebelezett demecseri plébániától Nyirbogdány és Székely fiókegyházakat ennek az esztendőnek Szent Jakab hava első napjával kezdődő hatállyal jelen iratunk erejével elválasztjuk, a nyírbogdányi egyházat plébániai rangra emeljük és ahhoz a székelyi egyházat fiókegyházképen hozzácsatoljuk, egyszersmind a nyírbogdányi templomot plébániai templomnak kijelentvén, megadjuk az időszerinti nyirbogdányi lelkészeknek plébániájuk területére mindazon jogokat, egyúttal azonban reájuk ruházzuk mindazon kötelességeket is, amelyeket a Szent Kánonok és a Zsinati Törvények, nemkülönben főpásztori rendeleteink is a lelkészeknek meghagynak, vagy a jövőben meghagyni fognak, megszüntetvén ezzel a demecseri időszerinti lelkészeknek a nyírbogdányi és a székelyi Egyházhoz való minden jogait, egyúttal azonban minden kötelességeit is.

Az ezek szerint felállított nyírbogdányi plébániához tartozó összes Kedvelt Híveinknek főpásztori áldásunkat küldjük s kérjük, egyben főpásztori tekintélyünkkel is kötelezzük őket, hogy Egyházukat mindenkor illően fenntartsák és mindazokat a szolgáltatásokat, amelyekkel lelkipásztoruknak tartoznak, megadni soha ne vonakodjanak, hanem azokat tisztességgel és becsülettel megadják.

Minek nagyobb hitelére jelen iratunkat nevünk aláírásával és hiteles pecsétünkkel ellátva kiadni és azt az illetékeseknek megküldeni rendeljük.

Kelt Egerben, Érseki Lakunkban Szent György hava huszonharmadik napján, az Úr ezerkilencszázharmincnyolcadik esztendejében."

Érdekes!

Az alapító oklevél következő állítása téves olvasaton alapszik: „már az Úrnak 1332. esztendejében is plébániai egyház volt". Az oklevél megfogalmazója egy Nyírbogátra vonatkozó adatot rendelt helytelenül Nyírbogdányhoz. Ekkor Bogdány neve még nem szerepelt a pápai tizedjegyzékekben!

A református egyház történetéből

 

Ismételd át a reformációról tanultakat!

A XVI. században az egész Nyírségben elterjedt a reformáció. Segítette a terjedését, hogy több főúri család a pártjára állt, valamint a sárospataki és a debreceni iskolák közelsége.

Már a XVI. században volt református gyülekezet, de csak 1620-ból ismerjük az első bogdányi *prédikátor nevét: Buclorogh Mátyás. A katolikusoktól átvett templom *kegyurai ekkor a híres Bogdányi család tagjai voltak, akik a templomba temetkeztek. Bogdányi Gábor 1642-ben azért hívta a *szolgabírót és az esküdteket Bogdányba, mert a családnak a templomban lévő kriptájából elrabolták az arany- és ezüsttárgyakat.

1796-ban, Domján Mihály prédikátorsága idején, új templom építésébe kezdtek. A munkálatok irányításával Frantz Ignác tokaji kőművesmestert bízták meg. 1799-ben elkészült a torony, és kisebb ünnepségek közepette feltették rá a Debrecenben készített gombot. A nyersanyagokat hozták Lagmacról, Máramarosról, Sátoraljaújhelyről és Miskolcról. A pénzt a gyülekezet teremtette elő, és bizony néha szűkében volt, amit ez a prédikátori bejegyzés is bizonyít:

,,Óh, bár már csak ez a mész eleget tenne!

  Így az Ekklézsia igen boldog lenne!

Mert ideig az árát letette egy szóra,

De már eztet vette repartitióra".

13. Református templom, 1796-1800

 

A munkálatokat 530 református lélek örömére 1800. augusztus 29-én fejezték be. A templom bővítése új lendületet vett 1831-től, Bodnár Gábor prédikátorságának a kezdetén: kívül-bévül felújították, elkészítették az orgona * karzatát, a toronyba óra került, míg orgona, papi szék, úrasztal a templomba. Új paplakot építettek gazdasági épületekkel, és az iskolát sem hanyagolták el. Büszkén jegyezte meg a prédikátor 1855-ben: „ 24 évek alatt templom, torony, óra, orgona, paplak, iskolaház, magtár és minden egyéb szükséges épületek megtétettek, semmi nagy munka nem hagyatott az utókornak. Csak tartsajói karban, ne engedje elpusztulni azokat, miket a vallásos és buzgó elődök példás áldozattal készítettek számukra ". A mezővárosi lakosság öntudatosságának egyik bizonyítéka bilkei Nemes Zsigmond cselekedete: jelentős pénzadományt adott az egyháznak, hogy így a „ városunk terjedelmességének megfelelő'", 10 mázsás harang öntessék. Bár a szükséges pénzmennyiség nem gyűlt össze, de így is sikerült egy 550 kg-os harangot elkészíttetni.

Feladat:

 

A református templom építészeti megjelenése (Olvasmány)

A templom tornya már messziről jelzi, hogy körülötte település terpeszkedik, és a tetején lévő betlehemi csillagot jelképező csillag, mint egykor a napkeleti bölcseket Betlehembe, most a látogatókat Bogdány szívébe vezeti. A templom és közvetlen környezete a parókiával és a gondosan ápolt kerttel, harmonikus egységet alkot.

A 28 méter magas torony aljában nyílik a főbejárat, melyhez lépcső vezet fel. A toronysisakot 192l-ben fémlemezzel borították, amint azt a rajta lévő évszám hirdeti. Tetején toronygomb, zászló és csillag látható. A toronygombot 1799-ben Osváth János Debrecenben készíttette, és öt * véka gabona ment bele. A toronygomb és a csillag között egy zászló látható, rajta az 198 l-es évszámmal; ekkor tették fel, a templom javításakor. A hasáb alakú torony egyik éke az 1834-ben, egy debreceni órás, Bauer Antal által készített óra.

A főbejárat fából készült ajtó, melyet kosárívű kőkeret fut körbe, felül indákkal övezett * kartusdísszel, oldalt a * káván egy-egy *  rozettával. Az ajtó fölött *supraporta, kőfaragással díszített kereteit mező látható.

14. Szószék, 1836

A templomtető aljának magasságában, a torony két oldalán, a templomfal elülső részeként, timpanonszerű mellvéd emelkedik. A tornyon, közvetlen az óralapok alatt, mind a négy oldalon, egy-egy * szegmensíves ablak található könyöklővel, míg a párkányzat fölött, a mellvéd magasságában, a keleti oldalon egy fekvő nyílású ablak. Az északi és a déli oldalon a helyét kőkeret jelzi.

A templom K-Ny-i tájolású, teteje nyeregtetős, nyugati oldalában kontyolt, csornai műemlékcseréppel fedett. A tetőn gomb és azon zászló látható. A gomb ötszörte kisebb, mint a tornyon található. A templomfal északi oldalába három, míg a déli oldalába 2 félköríves ablak mélyül, könyöklővel.

Az oldalbejárat a templom déli oldalában található. A tetőzete nyeregtetős, eleje díszes *timpanon, borítása a temploméval megegyező. A timpanonon 1758-as évszám olvasható. A kapuzata és annak díszítése megegyezik a főbejáratéval. A torony, a templom és az oldalbejárat fala téglából készült és fehérre meszelt.

A templombelsőbe a torony aljában lévő előcsarnokból és az oldalbejáraton nyílik az ajtó. Mindkét ajtó díszítése megegyezik a főbejáratéval. Az előcsarnok és az oldalbejárat belső mérete is ugyanaz: 4 m x 2,80 m széles. Az előcsarnok jobb oldalában található a fából készült, kékre festett lépcső, mely a * karzatba, ill. a toronyba vezet. A baloldalán egy harangdarab látható a falon, melynek felirata: „Öntette Nyírbogdány" (az utóbbi szó félbevágva). A hagyomány szerint ezt a harangot - mely nem tudjuk pontosan mikor készülhetett - az első világháború idején öntötték be. A falon látható darabot valakinek sikerült elrejtenie. Sokáig a padláson őrizték, mígnem 1981-ben a falba illesztették.

A templombelső 18x10 méter nagyságú, a teret * teknőboltozat zárja le. A belső nyugati oldalán, két oszlopon nvugvó, három kosárívvel nyíló, boltozott karzat emelkedik. Ez az ún. *kegyúri karzat, ahol egykor a templom kegyurai és azok családtagjai ültek. Rajta párkányok és kődíszítések. A karzaton fapadok találhatók. A keleti oldalon az 1833-ban, fából készített orgonakarzat áll, rajta az orgonával és a padokkal. Az orgonát 1834-ben készítette Komornyik József kassai mester. Festette és aranyozta Tóth Áron, nagykállói festő. Pneumatikussá 194l-ben építették át. 2 manuálos, lábjátékra (is) alkalmas.

A templombelső középpontjában látható a szószék. Amint a rajta olvasható felirat is elárulja, „ 1836. Készítették N. Szondi Borbála asszony és Tek. Bilkei Nemes Zsigmond Úr", mégpedig egy helybeli asztalosmester, Kassai János által. Festette és aranyozta Tóth Áron. A klasszicista stílusú szószék két fő részből áll: a falból kiugró, téglából készült, rozettás díszítésű testből, és  a fából készült koronából. A tojás-soros párkányú szószékkoronát kétoldalt sárkány, középen angyalfej ékesíti. A sárkány a Bibliában és a keresztény művészetben Isten ellenfelét, az ördögöt testesíti meg. A csúcson váza ékeskedik.

A szószék mellett a fából készült, kékre festett papi szék látható, amelyet 1834-ben Bodnár Gábor lelkész készíttetett. Késő barokk, ^ ,, istenszemes " díszítésű, a tetejében nyitott könyv- és váza-faragványa. A szószékkel szemben áll az úr asztala. Polírozott kerek falapja négy oszlopon áll. Felirata: „Tek. Bilkei Nemes Sigmond ajándéka 1835". A padok 1830 körül készültek, késő barokk stílusúak. A padlózat csempe borítású.

Ma kél harang hirdeti a templom üzenetét. A nagyobbik 1842-ben készült, átmérője 85 cm, súlya 550 kg. Díszítése: fent → palmettás, oszlopos indás, alul palmettás és tulipános. Palástján szép plasztikus betűkkel készítőjének neve és a készítés éve olvasható latinul, míg bekarcolva: „Tek. Bilkei Nemes Sigmond Úr ajándéka a M Bogdányi ref. Ekklésiának 1843". A kisebbik harang súlya 350 kg. Felirata: „Öntette a nyírbogdányi református egyház híveinek közadakozásából az 1925. évben. Öntötte Walser Ferencz Budapest".

A templom községünk egyetlen műemlék jellegű épülete.

Bodnár Gábor prédikátor élete

Mezővárosunk virágkora egybeesett Bodnár Gábor prédikátorságának az idejével. E dicső kor megtalálta méltó emberét, ki megérdemli, hogy felidézzük alakját.

1801. május 4-én született Pazonyban, ahol édesapja 31 éven át tanítóskodott. 1810és 1822 között a nagyhírű Debreceni Református Kollégium diákja volt. Legtöbbször jeles bizonyítványt kapott, csak a magatartásával volt néha probléma. A Kollégium után 3 évre Csengerbe került *rektornak. Munkáját mindenki nagy megelégedésére végezte. Az 1826-os évet Kassán töltötte, ahol további tanulmányokat folytatott. A latin mellett megtanult németül és franciául is. 1827-ben lelkészvizsgát tett és Nagykállóba került segédlelkésznek. Itt ismerkedett meg Szondy Borbálával, akit 1829-ben feleségül vett, ám házasságuk gyermektelen maradt. 1828 és 1831 között Paszabon, majd 1831 tavaszától Bogdányban lelkipásztorkodott.

Megkedvelte a bogdányi gyülekezet, amelyhez ő is hű volt egészen haláláig. Áthatották a reformkor eszméi, amelyet közvetlen környezetébe is kisugárzott. 1840-ben ezeket a sorokat vetette papírra: „ Oskola! Jó tanító! Népnevelés! Ezeknek hanyatlása az egész társas élet pusztulása".

Az egyházközség nyugodt hátteret biztosított számára a különböző hivatalok elvállalásához. 1845-ben aSzabolcs vármegyei Tűzkármentesítő Intézet egyik szakaszának az elnökévé választották. 20 településen az ő irányításával végezték az ingó és ingatlan vagyonok felmérését biztosítás céljából. 1847-ben papi ülnöknek választotta az egyházmegye és megbízta a pénztár vezetésével is.

15. Bodnár Gábor és felesége síremléke

1848 júniusában, 47 évesen, önkéntes nemzetőrnek jelentkezett, és ahogy tudta, segítette a szabadságharc ügyét. A környező községekben adományokat gyűjtöttek, melyeket aztán ő juttatott el a megfelelő helyre. A szabadságharc leverése után vészterhes idők következtek az ország egész népére. Ezen időszakban új fejezet kezdődött Bodnár Gábor életében is.

1854-ben a tilalom ellenére a Felsőszabolcsi egyházmegye * esperesévé választotta. Nagy terheket rótt rá ez á megbízatás, hiszen 92 egyházközséget kellett igazgatnia, de ő nagy szorgalommal és becsülettel látta el feladatát. Három év után, 1857-ben, gyakori betegségeire hivatkozva lemondott hivataláról. Az esperesi évek után Bogdány egyszerű prédikátoraként, nyugalomban teltek napjai.

67 éves korában, 1868. február 25-én, szélütés következtében hunyt el Bogdány szeretett prédikátora. A Debreceni Református Kollégium az özvegye halála után mindkettőjük számára sírkövet állított, amely ma is áll a temetőnkben. Bodnár Gábor halálával az egyház és a mezőváros dicsőséges napjai is a sírba szálltak, de jó volna, ha mi mindezeknek az emlékét megőriznénk.

Feladat:

Érdekes!

A debreceni Református Kollégium levéltárában fellelhető Bodnár Gábor iskolai bizonyítványa, amelyből kiderül, hogy a mindig jó előmenetelű tanulónak csak a magatartásával volt néha probléma. Először éjszakai kihágások, majd táncos mulatságok gyakori látogatása miatt kapott büntetést. A Kollégium akkori törvényei a táncot a legveszedelmesebb mulatságnak tekintették, és még 1822-ben is 24 órás börtönnel büntették!

 

Iskolai élet a kezdetektől 1948-ig

Az iskolák fenntartása és irányítása az egyházak kezében volt egészen 1948-ig. Községünkben a református és a katolikus egyház működtette az elemi iskolákat.

A legelső adat a bogdányi iskoláról a XVI. század közepéről való: 1555-ben Farkas Sándor és Bogdányi Ferenc arra kérte a szolgabírót, hogy jöjjön ki az iskola elfoglalt földjének, rétjének és házának visszaadása végett. Az iskolát a református egyház tartotta fenn és valószínűleg a Bogdányi család volt a legfőbb patrónusa. A XVII. század közepén német katonák garázdálkodtak községünkben, és az iskolát is felégették, amely nagyon nehezen heverte ki a pusztítást, hiszen 1736-ban még mindig romos állapotban volt. A század végére azonban helyreállt a rend, és újra működött az iskola. A református egyház 1842-ben új iskola építéséről határozott, de csak 1845-46-ban készült el kőből és vályogból a 8,5 x 6,5 x 3,5 méteres épület, amelyhez tanítói lakás is csatlakozott. Az iskola épülete a templommal szemben, a mai Idősek Otthona helyén állt.

A katolikus iskola jóval kisebb múltra tekint vissza. Róla a múlt századból csak annyit tudunk, hogy tanítója, Országh Pál, 1848 júniusában nemzetőrnek jelentkezett. Az épület a katolikus templom mellett állt.

Az iskolát az egyház gyülekezete tartotta fenn: hívta a tanítókat, felügyelte azok működését, gondoskodott lakhelyükről, fizetésükről, ellátásukról, valamint az iskola épületéről. Az első név szerint ismert tanító Szigeti József volt, 1797-ből. A három éves szolgálati időt nem mindig töltötték ki, sokan idő előtt továbbálltak. A ritka kivétel ez alól Nagy József, aki 1843-48 között volt a falu kedvelt tanítója. Mivel a tanítóskodás a lelkipásztorkodásra való készülődés első állomása volt, így sok tanítóból pap lett.

A prédikátor fizetése 1833-hail Készpénz Búza Gabona
  Rf. Xr. K. V. K. V
1. A földes Urak vagynak most, kik fizetnek 1 köböl búzát és 4 máriást, 28-an. 32 4 28 - - -
2. Gazdák, kik fizetnek 2 véka rozst, 1 véka búzái és 30 Xrt, vagynak 75-en. 37 30 18 3 37 2
3. Sellérek, ki fizetnek 1,5 véka rost és 15 Xrt. vagynak 28-an. 7 - - - 10 2
4. Szénát termő földje van 4 bogjás. Egy fordulón nem használódik. A gazdák, kik egész béresek, a szekér szénát megváltják 1 f. 15. Xr. 93 45 - -   -
5. Tűzi fát, keményet, ad az Ekklésia 8 ölet. - - - - - -
6. Három járásokon van 24 köblös földje. Az őszi vetés alá való 8 köblöst az Ekklésia megszántatja kétszer. Az ebbeli jövedelem esztendőnként - - 5 - 30 -
7. A tavaszföldeknek minden munkája a prédikátor gondoskodása alatt van. Az ebbeli jövedelem egy köblös föld hasznát tisztán véve 3 Vezforintjával teszen 24 - - - - -
8. Dohányos kertje van mintegy 2 vékás. Ez megterem 400 csomó dohányt. - - - - - -
9. Esketésért fizetnek 1 Vezf., keresztelésért 12 réz Xrt, halotti tanításért 2 vf. Ezekből esztendei jövedelme a prédikátornak teszen 40 - - - - -

 

A tanító fizetése 1833-ban Készpénz Búza Rozs
  Rf. Xr. K. V. K. V.
1. A földes Urak vagynak most, kik fizetnek 1 véka búzát, 1 véka rozst és 311 Xrt, 28-an. 14 - 7   7 -
2. Gazdák, kik fizetnek 1 véka rozst és 15 Xrt, vagynak 75-en. 18 45 - - 18 3
3. Sellérek, ki fizetnek 0,5 véka rost és 7,5 Xrt, vagynak 28-an. 3 30 - - 3 2
4. Szénatermő földje két esztendőben, ha a víz el nem borítja van 1 bogjás. De harmadik esztendőben semmi sincs. - - - - - -
5. Tűzi fára a T. földes urak adnak 30 Xrt, kik most vagynak 28-an. 14 - - - - -
6. Földjei vagynak három járásba 12 köblös. Ezek közül az őszit, mely 4 köblös az Ekklésia kétszer megszántatja. Egyéb munkája az oskola tanító gondja. Az ebbéli jövedelem esztendőnként - - 2 2 15 -
7. A tavaszföldeknek minden munkája az oskola tanító gondja Az ebbéli jövedelem egy köblöst 3 fjával. 12 - - - - -
8. Dohányos kertje van 0,5 vékás. Terem 50 csomó dohányt. - - -   - -
9. Temetésért, prédkátzióért 48 xr, énekszóért 24 xr, butsuztatásért 1 ft. Esztendőnként 20          
10. Tanuló gyermekekért, ábécésért 24 xr, olvasóért 48 xr, könyv nélkül tanulókért 1 ft, és mindenikért fél véka gabona, esztendőnként 26 24 - - 4 2

Rf. = rénes forint 

K. = köböl                

Xr. = krajcár   

V. = véka

A tanító az „egyházi mindenes" szerepét töltötte be, hiszen a tanítás fárasztó munkája mellett (sokszor 70 gyerekkel kellett egyedül foglalkoznia!) az istentiszteleteken rendszeresen orgonáit, vezette az éneklést, sőt néha prédikált is. Ha a prédikátor távol volt, vagy ha a halott nagyon szegény volt, akkor temethetett is, és a * presbitérium ülésein vezette a jegyzőkönyvet.

A tanítás ideje az őszi betakarítási munkák után kezdődött és a nyár elején, vizsgával ért véget. 1848-ban, Nemes Benjámin tanítósága idején hat osztályban, 67 gyerekkel folyt a munka: a vallástörténet, törvénytan, történelem, latin nyelv, magyar nyelvtan, egészségtan, erkölcstan, szent történetek, földrajz, zsoltárok, olvasás, számtan, fejbeli számvetés, szépírás, könyörgések, fogalmazástan (nyugtatvány, kötelezvény, kérvény, végrendelet és levelek írása) oktatását végezte az egyetlen tanító. A következő évben közbeszédtannal (retorika) és természettannal bővült a tantárgyak sora.

A századfordulón lassan emelkedett az iskolába járó gyerekek száma. Az iskolai törvény értelmében a létszám két tanterem és két tanítói állás fenntartását tette szükségessé. 1908ban a régi mellé új iskolát építettek, amelynek mérete 10,5 x 7 x 4,4 méter volt. Megszervezték a második tanítói állást is. 1914-ben, Kardos Erzsébet személyében, először alkalmaztak női tanítót. A zsidó gyerekek egyik része a katolikus, másik része a református iskolába járt. Nekik nem volt kötelező részt venniük az istentiszteleteken.

A két világháború között, Klehelsberg Kunó minisztersége idején állami kölcsönt kapott a község. Ebből a pénzből tatarozták a régi református iskolát, és bővítették egy tanteremmel a katolikus iskolát, ahol már szintén ketten tanítóskodhattak. Így a község tantermeinek száma négyre, majd 1929-ben a Szalánczy-tanyán létesített községi iskola termével ötre emelkedett. 1938-39-ben a református iskolához egy újabb tanítói lakást építettek.

A második világháborút követően 1948-ig a felekezeti iskolákban folyt az oktató-nevelő munka. Ekkor az iskolákat országszerte államosították.

XXI. Iskolai bizonyítvány 1918-ból

Feladat:

Mai iskolánk

A szervezett oktatást a kezdetektől egészen az iskolák 1948-ban bekövetkezett államosításáig az egyházak végezték. Községünkben előbb a református, később a római katolikus egyház is elemi népiskolát tartott fenn.

1945 után nagy gondot jelentett az egyre növekvő létszámú tanulósereg elhelyezése; kevésnek bizonyult a község négy tanterme. Ideiglenes megoldásként a Székely-féle kastélyban két szükségtantermet létesítettek, később ehelyett a Farkas Boldizsár-féle elhagyott épületben kaptak két kis méretű termet. Ugyanezen telken 1955-60 között építettek egy négytantermes iskolát, de bevonták a volt katolikus és református iskola épületeit is. A gyártelepen is előbb ideiglenes, később korszerűen felszerelt kéttantermes kisiskolát építettek. Az alsós gyártelepi gyerekek még mindig ebben az iskolában tanulnak.

A község alapításának 750. évfordulóján, 1969-ben, az iskola tantestülete és tanulói Kazinczy Ferencet választották névadóul.

1987-ben egy modem iskola építésébe kezdtek. A felépült és korszerűen berendezett iskola a benne lévő 6 tanteremmel, szertárakkal, tornateremmel, könyvtárral és ebédlővel mind a pedagógusok, mind a diákok igényeit maximálisan kielégíti. Ezzel létrejött egy oktatási centrum és megszűnt a tanulók vándoroltatása. 1997-ben a Polgármesteri Hivatal még egy kéttantermes iskolát építtetett azon a helyen, ahol egykor a község óvodája működött.

16. Kazinczy-dombormű. Sebestyén Sándor alkotása, 1989

Az 1991—1992-es tanévben beindult a szakiskolai képzés, melynek keretében az első években élelmiszertartósítás és cipőfelsőrész-készítés, majd szövegszerkesztés és gépírás közül választhattak. A két éves képzés önálló programját az iskola dolgozta ki. Iskolánk neve 1992-ben következőre módosult: Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Szakiskola. Az 1998/99-es tanévben 329-en tanultak a községi iskolában, 38-an a szakiskolában és 35-en a gyártelepi iskolában.

Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (Részlet)

(...) Délben már Kótajban valánk. Ibrányi Károlyné asszony kérete, szálljunk oda, de Szulyovszky nem akart. Hiába mondám, hogy az asszony testvére Kraynik sógoromnak, s háza fogadó; ne vonjuk el magunkat. Az asszony ismét s harmadszor is hívata; végre tiszteink is kérék Szulyovszkyt s mentünk. Szulyovszky megszereté a tiszteletes asszonyt, s hálásra ott maradánk.

Augusztus 13. Kótajban.

Augusztus 14. Virradatkor az anyám cselédje egy Mufti nevű lovamon, melyet egy katona Belgrádból hoza kancaanyjával, akkor még csikót, Kótajban vala. Az anyám Bogdányban vára, s ide kiilde megtudni, hol vagyunk. Feleltem, hogy még ebéd előtt csókolni fogom kezeit. (...)"

Feladat:

 

Összefoglalás

 

 

  
Kvetkez fejezet