| |
Nyíregyháza éghajlata szárazföldi jellegű. Az Alföldnek azon a részén fekszik, ahol részben már átmeneteket mutat a meleg-száraz éghajlati területből a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű területek felé. (Magyarország Nemzeti Atlasza 1989.)
A város éghajlatának alakításában a napsugárzáson kívül a szárazföldi hatások túlsúlyával az atlanti-óceáni és a földközi-tengeri légtömegek hatása játszik szerepet. A domborzat jelentéktelen (15-20 m) magasságkülönbségei önmagukban nem eredményeznek jelentősebb éghajlat-módosító hatásokat. Kétségtelen, hogy a város klímáját az emberi létesítmények; pl. a lakóépületek térbeli rendje, magassága, az utcák futásiránya, burkolata, a zöld felületek nagysága, az ipari üzemek égtáji helyzete stb. időnként módosítják, mikroklimatikus viszonyokat idéznek elő, de éghajlatában alapvető változásokat nem okoznak.
Nyíregyházán rendszeres meteorológiai megfigyeléseket 1866 óta végeznek, így sokéves éghajlati adatsorok (napfénytartam, léghőmérséklet, légáramlások, felhőzet, csapadék) állnak rendelkezésünkre, melyek jó alapot jelentenek a város klimatikus viszonyai a feltárásához.
2.1. Napsugárzás
Az éghajlat alakításánál meghatározó az a sugárzó energia, amely a Napból a földfelszínre jut. Számszerű jellemzésére a globálsugárzás szolgál. A globálsugárzás az az energiamennyiség, amely a teljes sugárzásból a vízszintes sík felületegységre időegység alatt érkezik. A város globálsugárzás évi összege - 42 év (1958-2001) átlagai alapján - 4300-4500 MJm2 (Mega Joule). Ezzel az értékkel hazánk globálsugárzásban bővebben ellátott területeihez - Debrecen, Szolnok, Baja, Pécs környéke - tartozik. A sugárzási viszonyok a nyári félévben a legkedvezőbbek, ekkor a sugárösszeg havonta 590-697 MJm2 között változik. Legkevesebb a besugárzás december hónapban (77 MJm2) a nagy borultság és a rövid nappalok miatt.
Az éghajlat fontos alkotóeleme a napsütéses órák száma. Nyíregyházán a napfényes órák évi összege 1966 óra. A sokévi átlagtól azonban jelentős eltérések lehetnek (7. táblázat).
1. táblázat. Havi és éves napfényes órák száma 1901-2002 között
| Hónap | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | Sokéves átlag |
| Napfényes órák száma | 62 | 75 | 139 | 189 | 251 | 259 | 281 | 262 | 191 | 138 | 67 | 46 | 1966 |
Voltak évek, amikor lényegesen több volt a napsütéses órák összege az átlagnál. Pl. 1934-ben 2200 óra, 1946-ban 2280 óra, 1961-ben 2340 óra, 1986-ban 2205 óra. Előfordultak olyan évek is, amikor összesen csak 1620-1637 órát sütött a Nap (1970-1972 évben). A napfénytartam óraösszegei mintegy 20-130 órával maradnak el Békéscsaba, Szeged, Kecskemét hasonló adatai mögött, és 30-70 órával haladják meg Sátoraljaújhely, Miskolc, Ózd évi napfénytartamát.
A napsütéses órák száma júliusban és augusztusban a legtöbb (262-281 óra), decemberben és januárban pedig a legkevesebb (46-62 óra). A legnapfényesebb napszakok általában májusban és augusztusban vannak, 10-15 óra. A lehetséges időtartamnak 75-80 %-ában van napsütés. Legszegényebb napfényes napszakok (napi 1-2 óra) decemberben tapasztalhatók. A napfénytartam elsősorban a nappalok hosszával változik egyértelműen, másodsorban szoros összefüggésben van a felhőzet mértékével. A felhős napok évi átlaga 59,9 % (2. táblázat).
2. táblázat. A felhőzet havi és éves átlagai 1901-2002 között (%)
| Hónap | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | Sokéves átlag |
| Felhőzet átlagai %-ban | 71,5 | 69 | 60,4 | 58,7 | 56,5 | 53 | 52 | 46 | 49 | 51,5 | 75 | 76,5 | 59,9 |
A város légtere hazánk legderültebb részeihez tartozik. Hasonló értékeket találunk Debrecen, Szolnok, Jászberény, Baja körzetében. A táblázat adataiból megállapítható, hogy legnagyobb a felhőzet aránya decemberben (76,5 %), legderültebb hónapunk augusztus (46 %) és szeptember (49 %).
2.2. A levegő hőmérséklete
A hőmérséklet legalapvetőbb éghajlati elemünk. Értéke érzékenyen befolyásolja a hőháztartás alakulását, a légáramlatok aktivitását, a levegő páratartalmát, a bioszféra folyamatait.
A város hőmérsékletének évi menete lényegében ugyanolyan, mint az Alföld egyéb területein (1. ábra). A legalacsonyabb hőmérséklet (-2,4°C) januárban, a legmagasabb júliusban (+20,6 °C) van (3. táblázat). Az évi középhőmérséklet 9,8 °C, amely 0,7°C-kal több mint Kisvárda területén, de 0,3 °C-kal kisebb Debrecen hőmérsékleténél.
 |
| 1 ábra. A hőmérséklet évi menete °C-ban |
A hőmérséklet sokévi átlagától egyes években jelentős eltérések lehetnek. Ezt bizonyítja a 4. táblázat adatsora is, ahol látható, hogy 1934-ben 1,9 °C -kai volt több, 1940-ben pedig 2,4 °C-kal volt kevesebb az évi középhőmérséklet (4. táblázat).
A hőmérséklet évi menetében a januári minimumtól a júliusi maximumig, illetve a júliusi maximumtól a januári minimumig kisebb-nagyobb hőmérsékleti ingadozások jelentkeznek. Legjelentősebb a június elején bekövetkező hőcsök-kenés, amit az atlanti hűvös csapadékot szállító légtömegek érkezése okoz. Kisebb hőmérsékleti visszaesések közül a február első felében és május 10., 20. körüli (májusi fagyok) jelentősek, melyek jelentkezését a sarkvidéki hideg légtömegek beáramlásával magyarázhatjuk. A februári hőcsökkenést fokozhatja a hótakaró kisugárzása is. Felismerhető még a hőmérséklet évi menetében szeptember második felében jelentkező felmelegedés, ez különösen kedvező feltételeket nyújt a gyümölcs és a szőlő éréséhez. November vége felé a Földközi-tenger felől áramló enyhébb levegő okoz felmelegedést.
3. táblázat. Havi és éves léghőmérsékleti átlagok 1870-2002 között
| Hónap | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | Sokéves átlag |
| °C | -2,4 | -0,1 | 4,6 | 10,7 | 15,9 | 19 | 20,6 | 19,8 | 15,5 | 9,9 | 4,2 | -0,4 | 9,8 |
A legnagyobb havi ingások márciusban és októberben fordulnak elő. Márciusban lehet 15 °C-os fagy, de 20 °C-os meleg is. Októberben mértek már 30 °C-os hőséget, de -6 °C-os fagyot is. Figyelemre méltóan alakul a hőmérséklet napi ingása. Télen átlagosan 5-6 °C, nyáron 12-14 °C. Borús, esős időben ennél kisebb, felhőmentes nyári napokon viszont elérheti a 25 °C-ot is. Az első nagyobb lehűlés augusztus végén és november 10., 20. között figyelhető meg, amit a sarkvidéki eredetű hideg betörések hatása idéz elő.
Az egyes hónapok középhőmérsékleteit összehasonlítva tapasztalhatjuk, hogy amíg a nyári és a téli hónapok között 1-2 °C-os a hőmérséklet különbség, addig tavasszal és ősszel 5-6 °C-kal emelkedik, illetve süllyed a havi középhőmérséklet egyik hónapról a másikra.
A téli hónapok középhőmérséklete a legbizonytalanabb. 132 év alatt előfordult legenyhébb (+3,6 °C) és leghidegebb (-11,6 °C) január középhőmérséklete 15,2 °C-kal különbözött egymástól. A téli hőmérséklet erőteljes csökkenését az ÉK-ről érkező szárazföldi hideg légtömegek uralomra jutása okozza. A januári, illetve a téli hónapok átmeneti enyhülése akkor következik be, amikor az Adria felől egy-egy ciklon halad át a Kárpát-medence fölött.
4. táblázat. A léghőmérséklet havi és éves szélső értékei 1870-2002 között (°C)
| Hónap | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | Átlag, Év |
| Legmagasabb | 3,6 | 4,9 | 9,1 | 15,1 | 20,7 | 23,3 | 24,2 | 23,5 | 20,8 | 14,5 | 10,4 | 4,0 | 11,7 |
| Év | 1936 | 1925 | 1934 | 1920 | 1891 | 1964 | 1932 | 1952 | 1892 | 1896 | 1926 | 1915 | 1934 |
| 1936 | 1973 | 1960 | |||||||||||
| Legalacsonyabb | -11,6 | -8,4 | -1,6 | 6,9 | 10,6 | 16,4 | 17,7 | 17,2 | 11,9 | 5,9 | -1,6 | -10,7 | 7,4 |
| Év | 1893 | 1940 | 1875 | 1929 | 1874 | 1923 | 1913 | 1940 | 1912 | 1920 | 1908 | 1879 | 1940 |
| Ingás | 15,2 | 10,7 | 8,2 | 10,1 | 6,9 | 6,5 | 6,3 | 8,9 | 18,3 | 12,0 | 14,7 | 4,3 | |
| Abszolút max. | 13,6 | 18,7 | 25,3 | 30,6 | 33,5 | 37,0 | 38,7 | 39,9 | 34,2 | 30,2 | 27,0 | 16,0 | Absz.max.-min., év |
| Év | 1931 | 1925 | 1974 | 1950 | 1958 | 1908 | 1928 | 1952 | 1928 | 1935 | 1961 | 1903 | |
| Nap | 14 | 16 | 21 | 21 | 15 | 20 | 17 | 16 | 9 | 6 | 19 | 2 | 39,9 1952. VIII.16. |
| Abszolút min. | -26,7 | -27,8 | -16,5 | -7,4 | -3,4 | -0,2 | 4,5 | 3,2 | -3,4 | -14 | -17,2 | -27,5 | -27,8 |
| Év | 1942 | 1940 | 1929 | 1931 | 1914 | 1918 | 1902 | 1919 | 1921 | 1920 | 1948 | 1902 | 1940. |
| Nap | 24 | 18 | 2 | 3 | 4 | 4 | 4 | 26 | 30 | 31 | 29 | 14 | II.18. |
| Absz.ingadozás | 40,3 | 46,5 | 40,5 | 38,0 | 36,2 | 37,2 | 34,2 | 35,2 | 37,6 | 44,2 | 39,6 | 43,5 | 67,7 |
1940. február 18-án mérték. A hőmérséklet abszolút ingása 67,7 °C, amely az óceántól való nagyobb távolságra, illetve a kontinentális légtömegek dominanciájára utal.
Éghajlata szeszélyességét tanúsítják a hőmérséklet változékonyságának értékei is. Változékonyság alatt az egymást követő napok hőmérsékletének eltéréseit, ingadozásait értjük. Legnagyobb változások mindig a hőcsökkenések alkalmával lépnek fel. Pl. Nyíregyházán 1921. augusztus 13-án 11,7 °C-kal, 1961. április 9-én 10,1 °C-kal, 1977. április 29-én 10,1 °C-kal volt alacsonyabb a napi középhőmérséklet az előző napon mért értéknél. A hőcsökkenéseknek nagyobb a valószínűsége, mint a hőemelkedéseknek. A levegő felmelegedése (intenzív sugárzás esetén is) sokkal lassabban következik be mint az erős lehűlése. Kivételt képeznek ez alól a téli hónapok. A téli hónapokban az egy napi felmelegedés maximális értékei nagyobbak lehetnek a lehűlésnél. Pl. 1963. február 2-án a hajnali - 23 °C-ról 3-án a délutáni órákra + 2 °C-ra emelkedett a hőmérséklet. 16 óra leforgása alatt 25 °C-os hőingadozás következett be. Ilyenkor a gyors és nagy hőmérsékletváltozást a meleg földközi-tengeri eredetű légtömegek érkezése okozza. Nyáron a nagyobb mértékű hőmérsékletváltozás rendszerint akkor fordul elő, ha hőség idején É felől áramló, zivatarokat okozó hideg légtömegek árasztják el területünket.
A fentiekből megállapíthatjuk, hogy Nyíregyháza hőmérsékletének napi és évi átlagai igen tág határok között ingadoznak. Előfordulhat, hogy ugyanazon a napon egyes években 20, sőt 30 °C -kal melegebb vagy hidegebb lehet. Éghajlatunknak ez a szeszélyes volta a mezőgazdaságban okozhat jelentős károkat.
2.3. A szélviszonyok
Nyíregyháza szélviszonyainak kialakításában az Északi-középhegység, az ÉK-i Kárpátok és az Erdélyi-szigethegység viszonylagos közelsége, valamint az északi és a déli nyitottság játszik döntő szerepet. Elsőként a szél két fő tulajdonságát, irányát és sebességét vizsgáljuk meg. Talaj közeli légterében 100 év átlagában a leggyakoribb szélirány az É-i, ÉK-i, illetve a DNy-i - a többi irányból fújó szél alig vehető számításba (5. táblázat).
5. táblázat. A szélirányok gyakorisága %-ban 100 év (1901-2001) átlagában
| Égtáj | É | ÉK | K | DK | D | DNY | NY | ÉNY | Szélcsend |
| % | 18,5 | 16,7 | 5,2 | 3,0 | 9,7 | 11,5 | 4,7 | 2,6 | 28,1 |
Nyáron ilyen nagymértékű változások nem fordulnak elő, de 5-6 °C-os ingadozás ebben az időszakban is lehetséges. Tekintélyes ingást figyelhetünk meg a hőmérséklet tényleges, legmagasabb és legalacsonyabb értékeinél (4. táblázat). Az adatokból kitűnik, hogy Nyíregyházán 1871-2002. között a legnagyobb meleg (39,9 °C) 1952. augusztus 16-án, a leghidegebbet pedig (-27,8 °C) Az É-i, ÉK-i szélirány kialakulása azzal magyarázható, hogy az Alföld É-nak, ÉK-nek tartó része az Északi-középhegység és az ÉK-i Kárpátok által összeszűkülő csatornát alkot. Ez arra kényszeríti az Ukrajna felől érkező Erdős-Kárpátok hágóin átjutó szeleket, hogy a csatorna tengelyébe haladjanak. A csatornából az Alföld sík területére kilépő légtömegek szétterjednek és az E-i irányból érkező szél egy része ÉK-i irányúvá válik. Ennek következtében Nyíregyháza az É-i és az ÉK-i szelek fő útvonalába esik.
A DNy-i szelek nagyobb gyakorisága onnan származik, hogy a Dévényikapun át nagy sebességgel behatoló ÉNy-i áramlás az országban szétterülve az Alföld K-i részén DNy-i irányból fúvó szélként jelentkezik (Péczely Gy. 1957).
Az évi szélcsend-gyakoriság viszonylag alacsony %-a arra utal, hogy Nyíregyháza területe az ország szeles tájaihoz tartozik, mint például Sátoraljaújhely, Sopron, stb. környéke.
A szélirányok gyakoriságának arányszámai az egyes évszakokban jelentékeny változást mutatnak (6. táblázat)
6. táblázat. A szélirányok évszakos gyakorisága 50 év (1951-2001) átlagában (%)
| Égtáj | É | ÉK | K | DK | D | DNY | NY | ÉNY | Szélcsend |
| Tél | 14,8 | 14,5 | 5,6 | 4,0 | 12,7 | 13,1 | 4,5 | 1,3 | 29,6 |
| Tavasz | 23,9 | 20,5 | 6,4 | 4,0 | 8,6 | 12,0 | 3,4 | 3,2 | 19,7 |
| Nyár | 18,9 | 15,9 | 4,9 | 2,1 | 7,8 | 10,0 | 7,5 | 4,0 | 27,6 |
| Ősz | 14,9 | 15,8 | 3,9 | 2,0 | 9,7 | 10,9 | 3,6 | 2,0 | 35,5 |
| Éves átlag | 18,5 | 16,7 | 5,2 | 3,0 | 9,7 | 11,5 | 4,7 | 2,6 | 28,1 |
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy minden évszakban legnagyobb gyakorisággal az É-i, az ÉK-i szél fúj majdnem egyenlő arányban. Ugyancsak minden évszakban gyakori a DNy-i szél is. A D-i irányból fújó szelek gyakoriságának arányszáma télen és ősszel jelentősen megnő, ilyenkor legtöbbször enyhe és páratelt légtömegeket szállítanak.
Az uralkodó szelek jellemzője még, hogy az É-i, ÉK-i szelek leginkább szárazak, míg a DNy-i irányból jövők általában esőt hozók.
Az évszakok közül szélgyakoriságával, szélerősségével különösen kiemelkedik a tavasz (március, április). Ilyenkor az É-i, ÉK-i szelek a legintenzívebbek, ugyanakkor a szélcsendek arányszáma nagymértékben visszaesik. A szélgyakoriság évi menetében figyelmet érdemel a szélcsendnek az őszi tetőzése. A koraősz leginkább szélcsendes évszak. Ilyenkor derült, kissé nyárias időjárás jut uralomra, s erre az időszakra esik a „vénasszonyok nyara". A szélsebesség évi menete nem mutat jelentősebb változásokat (7. táblázat).
7. táblázat. A szélsebesség havi és éves középértékei 1968-2001 között (m/sec)
| Hónap | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | Sokéves átlag |
| m/sec | 2,4 | 2,8 | 3,5 | 3,2 | 2,9 | 2,9 | 2,9 | 2,4 | 2,3 | 2,8 | 2,5 | 2,3 | 2,6 |
A nagyobb sebességű szelek leggyakrabban, március és április hónapokban jelentkeznek. Átlagsebességük 15-20 km/óra között ingadozik, amelyek száraz időben már kisebb mértékű homokmozgást is előidézhetnek.
A talajpusztító és közlekedést akadályozó (hófúvások) hatásuk miatt különösen figyelmet érdemelnek a viharos szelek, amelyek döntően az É-i hidegbetörések alkalmával jelentkeznek.
A viharos napok gyakorisága márciusban, áprilisban tetőzik - ebben az időszakban átlagosan 10-15 napon lehet viharos szelekre számítani. A nyári és az őszi hónapokra leggyakrabban az ÉK-i és DNy-i viharos szelek jelentkeznek.
A szélviszonyok vizsgálatánál figyelembe kell vennünk azt is, hogy a város lakókörzetei a közöttük futó utcákkal milyen szerepet töltenek be a szélirányok alakításában. Megfigyelések azt igazolják, hogy az érkező szelek az eredeti irányukhoz viszonyítva a városban az utcák iránya szerint eltérnek. Pl. a város külső körzetéhez érkező ÉK-i szél a Kossuth L., a Korányi F., a Dózsa Gy., Vasvári P. utcában É-ira módosul, az áramlás az utcák irányába terelődik. Ezt a jelenséget télen, de leggyakrabban, legmarkánsabban tavasszal figyelhetjük meg. Különösen a magas házak közötti keskeny utcákban érvényesül a csatorna-hatás. Ennek következtében a szélnek nemcsak az iránya változhat meg, hanem az ereje is megnő. A felerősödött szél kellemetlen hatást vált ki különösen tavasszal, amikor szállítja a homokot, különböző eredetű hulladékot.
2.4. Csapadékviszonyok
Alföldi területeihez hasonlóan a csapadék évi eloszlásának Nyíregyházán is kettős maximuma - nyár eleji és késő őszi - van (8. táblázat). A kora nyári csapadék általában május végén, június elején jelentkezik - Medárd nap körül. Ilyenkor a páratelt, hűvös óceáni légtömegek, sokszor hetekig tartó esőzéseket idézhetnek elő, és a levegő hőmérséklete átlagosan 2-3 °C-kal csökken. A második csapadék maximum nagy gyakorisággal október és november hónapban jelentkezik, de ez a nyár eleji csapadékmennyiséget már nem éri el. Az őszi időszakban a Földközi-tenger felől beáramló páradús légtömegek a Kárpátmedencében lévő hűvösebb, nehezebb légtömegekre felsiklanak és ez több napig tartó kiadós, csendes országos esőzéssel jár. A város 132 évi csapadékösszegének átlaga (562 mm) az országos átlagokat (550-600 mm) tekintve közepesnek mondható. Több és rendszeresebben eloszló csapadékot kap mint az Alföld középső része. Kevesebbet, mint a Szatmár-beregi síkság területe, vagy mint az Északi-középhegység magasabb részei. Az átlagoktól egyes években, hónapokban feltűnően nagy eltérések lehetnek (9. táblázat).
8. táblázat. Havi és éves csapadékösszegek 1870-2002 között (mm)
| Hónap | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | VIII. | IX. | X. | XI. | XII. | Sokéves átlag |
| Csapadék összegei | 29,5 | 30 | 30 | 39,5 | 54 | 76 | 66,5 | 65 | 43 | 44 | 46,5 | 40,5 | 562 |
9. táblázat. Havi és éves csapadékösszegek szélső értékei 1870-2002 között (mm)
| Legnagyobb havi és évi csap.összeg | 102 | 91 | 110 | 95 | 140 | 204 | 184 | 173 | 129 | 143 | 146 | 120 | 900 |
| Legkisebb havi és évi csap.összeg | 4 | 1 | 3 | 3 | 12 | 18 | 9 | 9 | 0 | 0 | 0 | 2 | 346 |
A táblázatból kitűnik, hogy voltak évek, araikor az őszi csapadékmaximum időszakában mérhető csapadék nem hullott. A csapadék évi összegei (hasonlóan a hőmérséklet évi értékeihez) is tág határok között változhat. Nyíregyházán pl. az utóbbi 132 évben huszonkilenc alkalommal volt 500 mm alatt, 10 évben pedig a 400 mm-t sem érte el az évi csapadékmennyiség. Voltak azonban olyan évek is, amikor a csapadék meghaladta a 800 mm-t (2. ábra). Az átlagtól szép számmal vannak kilengések mindkét irányba. Túl száraz (346 mm 1917., 356 mm 1972., 353 mm 1986) vagy túl csapadékos (900 mm 1878, 898 mm 1915, 857 mm 1966, 846 mm 1980) évek is előfordulnak.
 |
| 2. ábra. Évi csapadékösszegek Nyíregyházán 1867 és 2002 között (mm) |
Nyíregyházán évente 30-35 zivatarra és 2-3 jégesőre számíthatunk. A zivatar-tevékenység évi menetére jellemző, hogy legtöbb júliusban fordul elő, míg január 1-től április l-ig és szeptember 30. után gyakorlatilag nincs számottevő zivatari jelenség.
A téli évszakban a csapadék egy része hó alakjában hull, amelynek bizonyos %-a azonnal elolvad, más része azonban hótakaró formájában hosszabb-rövidebb időn át megmarad a felszínen. A havas napok sokévi átlaga 30-35-re tehető, amely hasonló az Alföld É-i peremvidékeihez. Száma évről-évre rendkívül változó, mivel létrejöttük a két legváltozóbb éghajlati elemből: a csapadéktól és a hőmérséklettől függ. Előfordult már, hogy elmúlt a tél mérhető hócsapadék nélkül, de voltak olyan évek is, amikor több hónapon keresztül hótakaró borította a felszínt (1940., 1952., 1955., 1985., 1986., 1999.). Az első havazás átlagosan november 18-a, az utolsó pedig március 23-a körül jelentkezik. Egyes években azonban ettől nagy eltérések lehetnek. Előfordult már, hogy szeptember végén (1906. IX. 26.) és májusban is (1919. V. 2.) havazott.
Érdemes még megemlíteni az évi csapadékmennyiség területi eloszlását is. Nyíregyháza területén az évi csapadékmennyiség átlagértékei azonosak. A nyári hónapokban azonban a záporesők alkalmával megfigyelhetjük, hogy a város egyik részén mérhető csapadékmennyiség hullik, más részeken viszont nyoma sincs a csapadéknak. Területi eloszlásában azonban semmiféle rendszert, törvényszerűséget nem lehet kimutatni a bonyolult légköri folyamatok miatt.
| |