Dr. Frisnyák Zsuzsa

Nyíregyháza vasúti forgalma a dualizmus korában

„A nyírségi városok közt minden tekintetben legnevezetesebb Nyíregyháza, Szabolcs vármegye székhelye. E városnak nagy hirtelenséggel történt felvirágzása majdnem páratlan a vidéki magyar városok történetében, egyszersmind tanulságos is. Történeti hagyományok, kedvező fekvés, egészséges vidék, lakosainak értelmessége s szívós jelleme, vezetőinek előrelátó bölcsessége, - mind megannyi tényezők, melyek egy város fejlődésének és felvirágzásának alapfeltételei, - itten szerencsésen összetalálkoztak."1 Ilyen hízelgő, bár némileg elfogult szavakkal jellemezték Nyíregyháza városát a dualista kor reprezentatív könyvsorozatában, az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. munkában. Kétségtelen, Nyíregyháza egyike azon városoknak, melynek vezetése nemcsak felismerte a vasútnak a gazdasági életre gyakorolt jótékony hatását, hanem a vasútépítést anyagiakkal is ösztönözte.

Nyíregyházán 1859-től állnak meg a vonatok.2 Ettől kezdődően a város egy jelentős szállítási kapacitással rendelkező szállítási struktúrát használhat ki és fordíthat előnyére. Ez a vasúti infrastruktúrához való hozzáférés fogja kitágítja a város gazdálkodóinak mozgásterét és ebből következően az egyének életlehetőségeit. Mindazonáltal a vasút nem egy csapásra, hanem fokozatosan dinamizálja a város árutermelő energiáit.

Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy a 19. század városfejlesztő tényezői közül a vasútnak a városra gyakorolt hatását - az áru- ill. személyszállítás szempontjából - bemutassa és elemezze. Sajnálatos módon a vasút-statisztikai adatfelvételek a korban igen következetlenek, a vasútállomások forgalmát csak rendkívül szűk körben és szempontrendszer alapján ismertetik. A közmunka- és közlekedésügyi ill. később a kereskedelemügyi miniszter a törvényhozás elé terjesztett éves jelentésében 1888-1897 közötti periódusra vonatkozóan szerepelteti a vasútállomások számottevő jelentőségű csoportjának áru- és személyforgalmi adatait. Azonban 1898-tól a vasutak áruforgalmi adatait már sem a kormányjelentés, sem pedig más, a Statisztikai Hivatal által összeállított vasúti statisztikák nem tartalmazzák. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó másfél évtizedének állomási forgalmáról tehát kizárólag a személyforgalomra vonatkozó adatok kerültek nyilvánosságra.

A vasútállomások forgalmának jellegzetességéről - a feladott és érkező árucikkek fajtáiról - egyetlen forrás, Edvi Illés Sándor: A magyar királyi államvasutak és kezelésében lévő helyiérdekű vasutak áruforgalmi viszonyai c. kétkötetes monográfia ad tájékoztatást. Ez a munka kizárólag egyetlen év, 1895 adatait tartalmazza, de azt viszont rendkívüli részletességgel. Ez a részletesség a magyarázata annak, hogy a kereskedelmi miniszter 1895-ös éves jelentésében szereplő adatok és az Edvi Illés féle statisztikai táblázatok végszámai nem azonosak. Az előbbi forrásban a forgalmi adatok kizárólag tonnában vannak kifejezve, az utóbbiban pedig az élő állatok darabszámban, esetenként kocsirakományban szerepelnek. így tehát a miniszteri jelentésben az szerepel, hogy Nyíregyháza állomáson 1895-ben 55 388 tonna árut adnak fel. Ezzel szemben Edvi Illés azt állítja 53 242 tonna terméket és 32 301 különféle haszonállatot (túlnyomó többségük malac) szállítanak el a vagonok Nyíregyházáról. A két forrás adatait szinkronba hozni ma már lehetetlen. Nem ismerjük ugyanis, hogy a darabra szállított árucikkeket tömegét hogyan állapították meg a kor statisztikusai. Semmilyen forrás nem közli a különféle darabáruk egységtömegét.

Mindazonáltal a rendelkezésünkre álló statisztikák hiányosságait és következetlenségeit mérsékelni lehet, ha egy-egy állomás forgalmát más állomásokkal, illetve a vasútállomás vonzáskörzetében élő népesség létszámával is összehasonlítjuk. E nélkül ugyanis nehéz a meglévő adatokat tényleges súlyuknak megfelelően kezelni.

A személyforgalom sajátosságai

Az 1889-ben, a MÁV hálózatán bevezetett zónatarifa, amely többek között a vasúti személyszállítási díjak nagyarányú csökkentésével járt együtt, az egész országban jótékonyan hatott a személyforgalomra. 1889-től kezdődően a vasúti utazások száma dinamikusan növekszik. Amíg 1888-ban alig 37 ezer utas száll fel a nyíregyházi állomáson a vonatokra - miközben a város teljes népessége 33 ezer fő - addig 1889-ben már 69 ezren utaznak el. 1888 és 1897 között a pályaudvaron összesen 1,76 millió utas fordul meg. (1. ábra)

Nyíregyháza személyforgalmának jellemzője, hogy az utazások túlnyomó többsége kis távolságra irányul: Királytelekig, Újfehértóig és Nagykállóig. Ezen úticélok között zajlik a forgalom fele. A vasúti utazások sajátossága, hogy a 20 km-nél rövidebb utazási távolságokra rendkívül erős hatással voltak a menetjegyárak. Ez az a távolság, mely fogatolt járművekkel egy nap alatt oda-vissza megjárható. 1889-től jobban megérte vonattal, mintsem fogatolt szekérrel a városba utazni. A 20 km-nél kisebb utazási távolsággal együttjáró személyforgalom élénkségét mutatja, hogy a 20. század első évtizedében a száz lakosra eső szomszédos utazások számában Nyíregyháza túlszárnyalja Debrecent és megközelíti a miskolciak értékeit. (2. ábra)

1895-ben Nyíregyházáról átszállás nélkül Mátészalkáig, Szerencsig, Debrecenig és Ungvárig lehet utazni. A főváros és Nyíregyháza között nem járnak közvetlen vonatok. A középtávolságban (26-225 kilométer közötti zónák) zajló utazások számát a menetjegyárak kevésbé befolyásolják: az utazások számában a települések közötti tényleges utazási szükségletek, a városnak más településekhez fűződő kapcsolatai tükröződnek. Nyíregyházáról többen utaznak a távolabbi Debrecenbe vagy Mátészalkára, mint a közelebbi 26-40 km közötti zónában fekvő állomásokra (pl. Nyírbátor, Tarcal). De a nyíregyháziaknak több kapcsolata van Miskolccal vagy Sátoraljaújhellyel is, mint az alig messzebb fekvő Munkáccsal vagy Nagykárollyal. (3. ábra)

Az áruforgalom jellemzői

Az 1888-1897 közötti tíz év alatt a nyíregyházi vasútállomás teljes áruforgalma több mint 812 ezer tonnára rúgott - az állomás a magyarországi vasútállomások összesített áruforgalmi rangsorában ezzel a 47. helyen áll.3 Az áruforgalom nagysága ebben a tíz éves periódusban Zákány, Csáktornya, Kolozsvár és Mezőhegyes állomásokon hasonló. Nyíregyháza vasútállomás áruforgalmi jellemzője: több áru távozik, mint amennyi érkezik. (4. ábra)

1. ábra, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza állomások személyforgalma 1888-1897 között

2. ábra. A szomszédos (a 20 km-nél kisebb távolságú) vasúti forgalomban a száz lakosra eső utazások száma 1899-1911 között

3. ábra A nyíregyházi állomáson felszálló utasok száma az utazási távolság szerint 1895-ben

4. ábra A nyíregyházi vasútállomás áruforgalma 1888-1897 között

Az 1890-es évek elejének gazdasági konjunktúrájára a város termelői helyesen reagáltak: a feladott áruk mennyisége 1889-ről 1890-re dinamikusan, mintegy kétszeresére nőtt. Az 1890-es 74 ezer tonna feladott árumennyiséget azonban a város már megismételni nem tudta, ettől kezdve évről-évre lassú tempóban csökken az elszállított termékek mennyisége. Mindeközben a régió más gazdasági központjaiban (Debrecen, Miskolc, Szerencs) az árutermelés növekedése nem egyetlen év forgalmát dinamizálja, hanem töretlenül folyik a századvég kedvezőtlen dekonjunkturális időszakáig. (5. ábra)

1895-ben Nyíregyháza vasútállomás vonzáskörzetébe hét település (Nyíregyháza város, Pazony, Oros, Kótaj, Ibrány, Besenyőd és Paszab) mintegy 37 ezer lakosa tartozik. Ezekről a településekről érkeznek a megrakott fuvarszekerek az állomásra.

Nyíregyháza állomás feladott áruforgalmát a mezőgazdasági termelésből származó árucikkek alkotják. Nyíregyházának nincs számottevő, a város határán túlterjeszkedő - tehát a vasúti szállítást igénybe vevő - ipari termelése. A város környéki homokos talaj a rozsnak, burgonyának kedveznek.

A vasútállomáson 1895-ben dohányt, rozsot, tengerit, búzát, burgonyát, repcét, szeszt, babot, árpát, nádfonatot, gyapjút, téglát, berendezési tárgyakat (kályha, konyhaszerek), ekét, gépalkatrészeket, olajpogácsát (összesen több mint 53 ezer tonnát) adnak fel a vonzáskörzet termelői. A feladott tömegtermények 58%-a dohány, 19%-a rozs és 10%-a tengeri. (5. ábra) A nyíregyházi állomás bonyolítja le a vidéki Magyarország legnagyobb dohányforgalmát. Az itt feladott dohánymennyiség nagyságrendileg több, mint amit Debrecenben, vagy Kál-Kápolnán feladtak a termelők. (6. ábra)

5. ábra. A feladott áruforgalmának változásai négy városban 1888-1897 között

6. ábra. A nyíregyházi vasútállomáson feladott termékek az élő állatok kivételével, 1895

Számottevő mennyiségben szállítanak a nyíregyházi állomásról burgonyát Dobsinába, Homonnába, Soborsinba, és Temesvár-Józsefváros állomásokra. Káposztát adnak fel Füzesabonyba, Miskolcra és Szentesre, dohányt Sátoraljaújhelyre. A nyíregyháza környéki rozs eljut Vágbeszterce, Újzsolna, Radvány, Puchó-Kocskóc és Munkács állomásaira. Kukoricát visznek Nyíregyházáról Homonnába, Radványba, Újfehértóra és Hajdúszentgyörgybe.

Ezeken felül jelentős mennyiségben elszállítanak a városból haszonállatokat is. (8. ábra)

7. ábra. A több mint kétezer tonna dohányt feladó vidéki vasútállomások 1895-ben

8. ábra. Nyíregyháza állomáson feladott haszonállatok, 1895

Ami a feladott lovak számát illeti, a nyíregyházi állomás az országos rangsor 15. helyén áll.4 A feladott sertések mennyisége is kiemelkedő - az állomás sertésforgalmát a vidéki állomások közül csak Debrecen, Nagyvárad, Gyula, Hajdúnánás, Győr, Szabadka, Darány, Kecskemét és Kiskundorozsma állomásai előzik meg. A feladott szarvasmarhák számában a nyíregyházi vasútállomás a jelentős, de nem a legnagyobb forgalmú vidéki állomások csoportjába tartozik.

A feladott tömegtermények túlnyomó többsége közvetlenül Ausztriába távozik. A nyíregyházi állomás vonzáskörzetének országos viszonylatban is kivételesen szoros közvetlen gazdasági kapcsolatai vannak Ausztriával: a feladott árucikkek 89%-a osztrák célállomásokra irányul.

Mint már említettem 1895-ben a tömegterményekből több mint 53 ezer tonnát adnak fel a vasútállomás vonzáskörzetében élő termelők ül. kereskedők. Ez az jelenti, hogy Nyíregyháza állomás a magyarországi vasútállomásoknak azon szűk csoportjába (14%) tartozik, melyben az egy főre eső feladott árumennyiség 1-2 tonna közé esik. Az egy főre eső feladott árumennyiség a nyíregyházi állomás esetében 1,44 tonna. Hasonló relatív árumennyiséget adnak fel Tokajban, Érsekújvárott, Forró-Encsen, Segesvárott vagy Liszka-Tolcsván.

Nyíregyháza állomás vonzáskörzetébe vasúton érkező tömegtermények mennyiség szerinti csökkenő sorrendben: tűzifa, kő, épületfa, ócskavas, kőolaj, szén, liszt, szesz, cukor, só, sör és bor - összesen 50,5 ezer tonnányi áru. A városba érkező 1 250 tonna cukor például országosan is kiemelkedő mennyiség, csak öt vidéki állomásra (Szerencs5, Nagysurány, Pozsony, Arad és Debrecen) érkezik ennél több cukor. Nyíregyháza állomás vonzáskörzetének cukorfogyasztását némileg lemaradva követi Szatmárnémeti, Győr, Kassa és Miskolc. Hasonlóképpen nagy mennyiségben (5 450 tonna) érkezik az állomásra kőolaj. Ennél több kőolajat a vidéki Magyarországon csak Brassó vasútállomás fogad. A terméskő Tokajból és Bodrogkeresztúrból, a sör Kőbányából és Debrecenből, a cukor természetesen Szerencsről, az épületfa Gölnicbányáról és a galíciai Skole-ből érkezik a nyíregyházi állomásra. Ungvár, Vocsi és Volóc állomásokon adják fel a Nyíregyházára érkező tűzifát, Salgótarjánban és Kisterenyében a kőszenet. Nagyváradi, budapesti és debreceni malmokból érkezik a liszt. A sót Máramarosszigeten rakják vagonokba, a kőolajat Fiumében, Mezőtelegden és a fővárosban. Nyíregyházára a szesz Kisvárdáról és Nyírbátorból, a bor Kőbányáról és Budafokról érkezik.

Nyíregyháza állomásra érkező árucikkek fogyasztási területe természetszerűleg nagyobb, mint a város közigazgatási területe. Egyes ide érkező termékek ismét vasúti szállításra kerülnek - pl. Nyíregyházáról szállítanak Ungvár és Hadház állomásokra kőolajat, Demecserre fűszereket, kézműárut, Újfehértóra sört, rövidárut, Törökszentmiklósra vasat stb.

***

A nyíregyházi vasútállomás, mint a megye legfontosabb forgalmi csomópontja Nyíregyháza város térszerkezét is átalakította. A városban összefutó vasútvonalak - 1897-ben a legforgalmasabb a Nyíregyháza-Debrecen közötti vonal évi 3707 vonattal - hozzák és viszik az árut, az utasokat és az információt. A 19. század végén a város legnagyobb forgalmú útvonala a városközpontból az állomásra vezető ún. vasúti út, két oldalán faraktárakkal, árulerakatokkal, a Júlia gőzmalommal (1897-től), egy kisebb gőzfűrész teleppel. A növekvő forgalom miatt kibővített vasútállomás mellé telepedik le a Közraktár Részvénytársaság és a M. Kir. Dohánybeváltó-hivatal (1890-től). Itt vannak a gabonakereskedők raktárai és irodái is. Ezen területek között áramlik az áru, itt köttetnek az üzletek, zajlik az információcsere. Az itt összesűrűsödő kapcsolatrendszer és erőviszonyok formálják a vonzáskörzet árutermelését, áruszállítását.

INDEX

1. Szívós Géza: A Nyírvidék. In. Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Az Alföld.
2. A Debrecen-Miskolc közötti pálya megépítésével összefüggő, nem közforgalomban felvett szállítmányok már 1858 őszétől haladnak a vonalon.
3. 1888-1897 közötti tíz évben a legnagyobb, tóbb mint 2 millió tonna forgalmat lebonyolító állomások csökkenő sorrendben: Salgótarján, Budapes-Nyugati, Budapest-Dunapart, Barcs, Pozsony, Budapest-Déli, Sziszek, Budapest-Józsefváros, Fiume, Mohács és Petrozsény.
4. A legtöbb lovat feladó vidéki állomások csökkenő sorrendben: Szabadka, Győr, Temesvár-Gyárváros, Csáktornya, Kiskőrös, Mezőhegyes, Tata-Tóváros, Simontornya, Debrecen, Szeged, Nagykikinda, Pécs, Temesvár-Józsefváros, Hidas-Bonyhád.
5. A szerencsi cukorgyárba 100 ezer tonna nyerscukor érkezik más cukorgyárakból.