31.

A KÖZSÉG PANASZAI A TERHEK MIATT

1732

Ez a panaszlevél jól érzékelteti, hogy a földesúr is állandóan növelte az úrbért, különösen a robotot. Most pedig több mint kétszeresére emelte az erdőbérleti díjat. A priorral való egyezkedés nem vezetett eredményre, ezért a szerzetesrend magyarországi tartomány-főnökéhez fordultak, s neki panaszolták el az alábbiakat megértést, segítséget várva. Mit tudtak elérni? Azt a levél végére rávezetett intézkedés mutatja.

Fő Tisztelendő Provinciális, mint Kigyelmes Urunk /1/

Sok féle inséghtül minden felől s naponként többrűl többre szorongatatván kéntelenítettünk a mostani egyezkedésnek vagyis gyűléssnek alkalmatosságával mint kegyelmes Földes Urunkhoz alázatossan folyamodnunk. Elsőbb is á véget, hogy jól lehet néhaj Istenben boldogult Attyáink a miben az Urassághal megedgyeztek, mind azok most megh nem tartatna. Esztendőn-ként föllyebb és föllyebb takzáltatván /mindig magasabb díjat kérnek/. Holot az előtt a fát közelrü hordván, fölvágván, a tölgyfának ölétül három garast /2/, bük fának öllétül pedigh négy garast fizettünk. Most mindazon által meszirül hordván, bük fának öllétül ötven, tölgy fának öllétül negyven Peizt /pénzt/ fizetni kéntelenitettünk. Jól tudgya azt az Urasságh, hogy elegendő szántó földünk nincsen kibül élhetnénk, ha csak az erdőbül nem tengődünk. De illyetén taza /taksa, díjszabás/ mellett lehetetlen subsistálnunk/ megállapodnunk/.

Azomban az melly helységh /: az mint mássutt is a gyakorlatban van:/ egy egy hétben egy egy napot szolgál /robotba dolgozik/, sommát /pénzadót/ nem ád, de mink száz Tallért /3/ fizetünk esztendőnként. 100 öli Fát vágunk él hellyére horgyuk, 2 ártánt /4/, 22 szekér szénát, 25 icze vajat /20 liter/ adunk. Ezeken fölül az Erdőben két két napigh kaszálunk. Méghis mi nekünk valamire egy szóval kívántattik, mindenkoron elő köll állanunk. Illyetén robotunkér semi relazatiónk /fizetségünk/ nem lévén mind az előtt, hol 20, 10, 40 és 50 forintok is realizáltattak. Mellyhez accedált /hozzájött/ az is, hogy ennek előtte az Urassághnak Mészár Széktül soha semmit sem adtunk, mellybül könnyítő kevés hasznocsak és jövedelmecske azon kívül is csak az Uraság Cselédgyeire és az Urassahra, ha mégh három anyi vólna könnyen élkelné/?/ Abbúl mind az által most az Urasságh is kivan, ugy az Malomtúl három forintot.

Szent György Mezzeiek hellységünkön fölül egy puska lövésnyire az Erdőnket horgyák, mellytül minékünk Porczióznunk és Sommát /pénzadót/ adnunk kölletik, de ha mink csak egy ?csélyével /5/ viszünk is, fizetést kivánnak az Urak. Jól constálhat /megalapítható/ az is az Urasághnak, mennyi szarvasmarhánk esett el az el múlt nyáron és télben mirigyes dögh miát. Melly bizonyára illyetén kárunk nem egy-kétszáz forintokra, hanem százakra is menné.

Mindezekre való nézve nagy alázatossan instálunk /kérünk/, méltóztassék annyi fizetéssünket, robotolássunkat, taksánkat és elszenvedett kárainkat méltó respektusba /figyelembe/ s considerátióba /meggondolásba/ venni, és valamilly könnyítéssel hozzánk lenni, más különben utolsó romlássunkra és né talántán kóldulásra is kíntelennitettünk jutni. Melly eránt is midőn adandó kegyes resolutiot /határozatot,döntést/ óhajtva alázatossan Váránk, Maradunk

Fő Tisztelendő Provinciális Kegyelmes Urunknak
Alázatos holtigh való Szolgái s jobbágyi, Maróthy Lakossok közönségessen

/Marót ép viasz pecsétje/

/Az intézkedés rávezetve: /

1732. máj 12.

Minthogy Páter Prior által rendeltetett 50 pénz egy öl bükfátul és 40 pénz egy öl tölgyfátul soknak láttatik lenni; az kérelmezőknek arra való nézve, konyhára és ház körül való szükségre való fán kívül, tiltatnak az erdőnek ususátul / szokás szerinti használatátul/6/.
Hanem ha az Uraság általuk vágattat, vagy valahová ?pénzre vagy ? Pestre vitetett általok, szolgálattyokon kivűl, ami igazságos lészen, meg fizettetik nékik. Az mészárszék igazságosan az uraságé, azért P/áter/ Priorral az iránt végezzenek. /Tehát fizetni kell használatáért./ A Malomért mind Urbarium /7/ szerént, mind pedig szokásbul az három forintot tartoznak esztendőnként megfizetni.

Fejér Pál Provinciális Tartományi Titkár

Magyar Országos Levéltár E 153. 42. cs. 288. fasc.

1. Provinciális Ur: a Pálos Rend magyarországi tartományi főnöke, Nyitra megyében, a felsőelefanti klastromban élt.
2. garas: pénznem, váltópénz. A 17. sz-ban a Habsburgok bocsátották ki. 5-6 dénárt vagy 3 krajcárt tett ki 1 garast.
3. tallér: ezüstpénz, változó értékű
4. ártán, ártány: herélt disznó
5. esélye, sélye: /?/ kisebb, kétkerekű kocsi /?/, kevés famennyiségre utal
6. usus: szokásjog, bevett szokás; szokás szerinti használat, irattan szabályok.
7. urbárium: gazdasági irat, mely az úrbéres jobbágyok gazdasági helyzetét, szolgáltatási kötelezettségeit, az úrnak járó egyéb haszonvételeket vette számba. A 15. sz-tól tűntek fel ilyen iratok. Tartalmazták a jobbágyok családfőit, jogi helyzetüket, telki állományukat, pénz-, termény- és munkaszolgáltatásaikat, hasznaikat. Bormérés-, malom-, mészárszéki jogaikat. Szóltak az uradalom fekvéséről, adottságairól, a pusztatelkekről.

32.

A SZENTGYÖRGYMEZEI BÍRÓ LEVELE

1733

A szomszédos községek és a marótiak között -illetve az uraik között- gyakori volt a határvita, határper. Ha észrevették, hogy a magukénak tartott területet a másik fél megsértette, ott kaszált, vagy fát vágott, a tiszttartó parancsára "hatalmasságot tettek ", elvették munkaeszközeit, ökreit, szekerét stb. Ez a levél is efféléről szól.

Dicsértessék a Jézus Krisztus Tisztelendő Páter Prior Atyám Uram.

Kívánom, hogy sok számos esztendeig, a maga jó erejében élhesse ezen új Esztendőnek minden részeit. Értettem az Urnak hozzánk küldött levelinek continentiáját /tartalmát/, melynek teljes resolutiojára /megoldására/ az Uram hire /tudta/ nélkül tenni hatalmam nincsen. Hanem ami illeti a szekerek állapottyát, arrúl azt irhatom, hogy hajtó pinzt mink bizony egy garast sem füzetünk, hanem hogy ha az Urnak tetszik, mint szomszédságban, amicabiliter /barátságosan, viszály nélkül/ cselekedgyik velünk, míglen az dolognak bizonyos vége liszen. Az Ur is eressze ki a mi szekereinket, mink is haza bocsájtyuk.

Kelt Szt.György ?janh. 1733.
Az Urnak engedelmes szolgája szomszédgya
Kürtössy György Biró

Magyar Országos Levéltár E 153. 42.es 288 fasc. 58. pag.

33.

BITÓCÉRT FOLYÓ PER.

1733

Kérdések

Első: Tudgyaé avagy hallottai a Tanu, hogy Bitócz nevő Puszta török ideiben is, midőn tudnillik Esztergámban lakott, Bitócznak neveztetett, s az után is, midün Pater Paulinus Uraimék ususába léptek /lett/ volna, annak hivatott, s most is ugy hivattatik ?

Második: Vallya megh a Tanu, hogy fön nevezett Pusztának határa Szamár keő névő Hegynek tetein leidődik /van/ és Barát réttyének megyen, s nem de nem azon Pusztának szántó fölgye s erdője vagyon ?

Harmadik: Tudgyai avagy hallottai a Tanú, hogy azt a hegyet, mellyet most Szamár keőnek hinak, soha sem hitak Szamár hegynek, mert más az Szamár keő, s más peniglen az Szamár hegy ?

Negyedik: Vallya meg a Tanu, hogy azon rét, melyet Szamár keőtül emlétett Pusztának határa megyen, mindenkoron, s még török időben is Barát réttyének hivatott, s most is anak neveztetik. S nem de nem Török elmenetele után, midőn Pater Paulinus Uraimék birtokába estenek, az utántúl fogvást mindétig békességes ususágában /háborítatlan használatában/ voltanak emiétett Páterek ?

Ötödik: Hány esztendeje lehet annak, Szt György Mezeiek Maróthiakkal határok véghet visza vannak /viszálykodnak/, s Bitoczi határnak némely részét árendállyák /bérlik/ ?

Hatodik: Vallya meg a Fatens /tanú/, multától fogva azon contra versa /ellenségeskedés/ kezdődött soha Marothiak Esztergamiaknak békességes usust /szokás szerinti használatot/ nem engettek, hanem az hol kit kaptak, mind az nagyvárosiakat, ming peniglen Szt. Győrgy-Mezeiek közül ott min-denit el szedték ?

Hetedik: Tudgyai a vagy hallottai a Tanu, hogy Barát réttyétűl Palota keő teteig, Palota Keőtül /Ákos-palotája/ Csókás rétig, Csokás rétnél egész keöves Utigh, mely a Paloták alá lejár egész Bérczik /? a bércig/, s azon Bérczeken Somkerűlő háta megett Ráró keőigh, amit Fehér keöig a Bitócznak, Marothnak és Szt. Léleki klastromának megyen az határja. S nem de nem a szerint tartották és békességessen birták Marotiak azon határokat mindenkoron ?

Nyolcadik: Vallya meg az Tanu, hogy azon három nyárfát, mellyet most Szt Győrgy Mezeiek határnak estendálnak /kiterjesztenek/, soha sem tudgya, nem is halotta lenni határnak ?

Kilencedik: Tudgyai, avagy hallottai a Fatens, hogy azon fönt nevezet hegyek és helyek, kik a határokat jelentik, mindétig meg irt mód szerint denomináltattak /neveztettek/ ?

Vallomások

Első Testis /szemtanú/ _Horváth István Esztergam közelében lévő dömösi birtokon él, körülbelül 65 éves, hite szerint vallja.

Elsőre: Miolta él„ mindenkor Bitocznak neveztetni hallotta.

Másodikra: Direkte / nyiltan mondja/, szomszédságba lakik a tanú, s jelen is volt ennyihány rendbéli határjárásban.

Harmadikra: Semmit.

Negyedikre: Directe, mert sohasem hallotta másképpen nevezni azon rétet, vagyishogy valaki más tisztelendő Pesti Páter Paulinus Uraimékon kivül birta volna, vagyis eö kigyelmeket háborgatta vólna.

Ötödikre: Vallya, hogy körülbelül 10 esztendeje lehet annak, hogy Szt. György Mezeiek Maróthiakkal határok végett visza vannak. A további kérdésekre: Semmit

/További tanúk: Furuglás Mihály, Kertész György, Kecskés István, Péntér András.... Lényegében mindenki az előbbihez hasonlót állít./ "Körülbelül 10 éve van veszekedés Bitocz miatt Esztergamiak, SztGy.mezeiek és Marotiak között, azota hajtogattyák a marótiak eöket."

Magyar Országos Levéltár E 153. 42.es. 288. fsc.

34.

A MARÓTI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ 1730- 40- ES ÉVEK

/Latin nyelvű/ Esztergomi járás:

2. Esztergom alatt a Duna folyó mellett lévő Marót helységben, mely az említett Esztergom várostól egy mérföld távolságra van, jól megépített egyházzal /templommal/ rendelkeznek, kívül-belül díszes; a szomszédságában lévő Dömös helység egyházát nemrégiben újból felépítették, felszereléséhez szükséges eszközökkel rendelkezik. Mindkettőt Visegrád helység plébánosa /mely Pest vármegyébe esik/ adminisztrálja, és ez mindkettőtől egy mérföldre található.

Komárom- Esztergom Megyei Levéltár-Evl. I. jkv-i fogalmazvány töredék jelzet nélkül, 1730-40-es évek

mérföld: távolság mértékegysége, egy magyar mérföld 8354 m

Marót és Dömös a visegrádi katolikus anyaegyházhoz tartozik, annak filiája /leányegyháza, fiókegyháza/

35.

PESTISJÁRVÁNY

1740

Több lehetett az áldozat. Ez az irat csak az adózó családfőket veszi számba, akik 1740-ben haltak meg. Az országos járvány 1739-42-ig tartott.
Ismertetés:

A

1740-ben már Esztergom környékén enyhült a pestisjárvány /1/, de Esztergom vármegye rendjei ennek ellenére is jobbnak tartották, ha április 21-i megyegyűlésüket nem a Vízivárosban /2/, a vármegyeházán tartják meg, hanem Nánán /3/. Itt hoztak döntést arról, hogy az 1739-40-es katonai adóév /4/ alatt meghalt adózókat össze kell írni, s felül kell vizsgálni, hogy kivetett adójukkal mi történt, kifizetetlen maradt, vagy az örökösök az egészet vagy egy részét kifizették.

Az összeírásba 3 maróti adózó neve került, akik 1740-ben haltak meg:

Lakatos György 1738/9-re kivetett adója 1 ft 75 dénár. Megfizetett 1 ft 75 dénárt. 1739/40-re kivetett adója 3 ft, adós maradt 3 ft-al. Nincs örököse.

Imre János 1738/9-re kivetett adója 8 ft 27 1/2 dénár, megfizetett 8 ft 27 1/2 dénárt. 1739/40-re kivetett adója 3 ft 20 dénár, adós maradt 3 ft 20 dénárral. Az örökösök 1740-ben megfizettek 3 ft 20 dénárt.

Molnár István 1738/9-re kivetett adója 6 ft 27 p 1/2 dénár, megfizetett 6 ft 27 1/2 dénárt. 1739/40-re kivetett adója 3 ft 10 dénár, adós maradt 3 ft 10 dénárral. Az örökösök 1741-ben megfizettek 3 ft 10 dénárt.

B

/Latin nyelvű/ Ha az előző irattal összevetjük az alábbit, megállapíthatjuk, hogy az örökös nélkül meghalt Lakatos György adótartozását nem engedték el, kirótták a falura.

Azon helységek /adó/könnyítése, melyekben az elmúlt járvány alatt többen örökösök nélkül haltak meg, s amelyet Esztergom vármegye 1740. június 11-én, Szenttamáson /5/ tartott kisgyűlésén határozott, és az augusztus 25-i bizottság kidolgozott, s amely szerint az alábbi években a következő összegeket kell leróniuk:

Komárom-Esztergom Megyei Levéltár - Evl. jelzet nélküli irat 1740.
1. pestisjárvány: a nyirokmirigyek elgennyesedésével járó, pusztító, járványos betegség.
2. Víziváros: Esztergom egyik városrésze.
3. Nana: a Duna balpartján Párkánynána, Szlovákiában
4. katonai adóév: november 1-től a következő év október 31 -éig tartott.
5. Szenttamás: Esztergom egyik városrésze
6. érseki város: Esztergom egyik városrésze

36.

ADÓKÖNNYÍTÉSI KÉRELEM A JÁRVÁNY MIATT

1740

Könyörgő levél a Priorhoz

/Külső címzés/: Tisztelendő Füldes Urunkhoz Horváth Gergely Tekéntetes Pesti Convent Páter Prior Urunk Eő Atyaságához belől irt alázatos Instantia /kérelem/ Marot.
Az Ur Isten eő Szent Fölsége az Urat Páter Prior Urunk Eő Atyaságát Szerencsékel, fris jó Egéségel iltesse és tarcsa, szivből kiványuk. Mivel az elmúlt Esztendőben az Ur Isten minket sok nyomorusággal, szomorusággal és dög halalai is meglátogata, az Tekéntetes Nemes Várme-gyétul is majd esztendeig voltunk /elrekesztve, hogy sehova sem mehettünk /1/.Az inqvartiroso Militiabilieket /beszállásolt katonákat/ is alatta ránk hárította, közönséges Németet 20-at és Lajdímontot /hadnagyot/, kiket kellet kitartanunk, 66 személeket, és az Ur Isten döghalál által közülünk kiszolított.

Annyira elnyomorodtunk, hogy mégh ekoráigh is lábra nem álhatyunk. Kire valo nézve ezen alázatos kérelmünkkel az Földes Urunknak lábaihoz borulunk, s kérünk alázatosan, hogy méltoztassék felöl írt nyomorúságinkat meltó tekintetbe venni, és az Urunk kegyes gratiábul az elmút esztendőbéli censusból /pénzadóból /2/ engedelmességgel lenni /engedni/. Az mely Urunk kegyes grátiáját az Ur Isten is meg fizeti, mi es mint szegény méltatlan Uraság jobbágyi miltatlan szolgálatinkkal idekezünk /igyekezünk/ megszolgálni.

Maradunk az Tisztelendő Földes Urunknak
Alázatos Szegény Jobbágyi
Marothi Szegénység Közönségessen
Erre vigasztaló választ várva.

Magyar Országos Levéltár E 153. 42.cs 288. fasc.151.pag.

1. "majd esztendeik voltunk rekesztve, hogy sehova sem mehetünk": A járványok alatt katonaság segítségével zárlat alá helyezték a településeket, őrizték a kivezető utakat. Ezért piacra sem vihették termékeiket, ez jelentős bevételkiesés volt számukra.
2. census, cenzus: a föld használatáért a földesúrnak fizetendő pénzadó /a termékjáradékon, roboton kívül/
   

37.

ADÓBESZÁMÍTÁSI FOLYAMODVÁNY A VÁRMEGYÉHEZ

1740-ES ÉVEK

Tekintetes Nemes Vármegye !

Ezen alázatoss Instantiankal /kérelmünk-kel/ kivántuk Tekintetes Nemes Vármegyét Requirálni /felkeresni/ a viget tudniillyik: Minémű ölyfát Méltósztatott az Tekintetes Nemes Vármegye mi általunk Budára le vinni.

Köllötött /kellett/ más helységbül két Hajjót fogadnunk, mivel Tülünk ki nem telhetett. Annak a bérét, amint járandó, kormányossoknak kölötet /kellett/ meg fizetnünk, mely költségünk esten-dálya /kitesz, kiad/ magát Nyol-czad Fél Frintokra./7,5/ Hanem mint Szü-kelkedő /szűkölködő/ szegény Emberek alázatossan Instállyuk /kérjük/, ezen költségünket hogyha Portionkban acceptálni /hadiadóba beszámítani/ Méltósztasson. Mely hozánk megmutató kegyes Gratiáit /kegyeit/ minkis adandó mindenkori alkalmatosságal /alkalommal/ igyekszünk megszolgálni. Várván kegyes Válaszát Maradunk

Tekintetes Nemes Vármegyének

Alázatos Szolgái Maróthi Lakossak

Adófizető paraszt

Komárom-Esztergom Megyei Levéltár-Evl. 1. Folyamodványok év nélkül. 1740-es évek

38.

MARÓT ÉS DÖMÖS HATÁRPERE

1744

E dologról? /a határ hollétéről feltett kérdések/

Első /kérdés/: Tudja é, hallotta é és úgy érté é a Tanu, a minemű Szakó kúttyábúl ki jövő Kövess patak /a/ Szekrényes Piroska hegyek között bé szalad a Dunába, mindenkor az tartatott Maroth és Dömess ez N. Esztergam Vármegyében lévő helységek között az igaz határnak. Ezt penigh /pedig/ honnnéd tudgya?

Második: Vallya megh aztis a Tanu hiti /hite/ után, hogy a mikoron Marothiak azon említett Kövess patakon innénd lévő hegyeken fát vághtak közönségessen, holl Pattantyús névő /nevű/ hegyecskén innénd, holl pedigh a tulsó felin Dömös felül való uton minden haborgatás nélkül, a Duna partyán lévő Szomás /"szómás", szalmás/ révben, melly a kövess patak mellett esik, és ott is rakták hajóra. \

Harmadik: Tudgya é aztis, hogy midőn az ellmúlt kurucz világh előtt országh szerint, egy hellységbéli gyermekek mások ellen viaskodtak; akkor Marothiak és Dömessiek mindenkor a Kövess Patak folyásánál, a mint az országh uttyán által megyen, verekedni szoktak. És a Marothi gyermekek Pattantyús hegyecskét magok várának tartották.

A tanuk vallomásai a következőkép igazán következnek.

Első tanú Zsemberi György úr, Esztergom vármegyében fekvő Esztergom Szabad Királyi Város polgára, körülbelül 50 éves, az esküt letette.

Elsőre: Vallya a tanu, hogy az el múlt Rákóczi háborújának alkalmatosságával itt Maróton kilencz esztendeigh egymásután lakván az édes Attyával. Abban az időben Pereczes Mihály névő /nevű/ ispánnya /l/ volt a helységhnek. Gyakor izben a tanu a nevezett Ispánnyal egyött vadászának okáért ki ment az Maróthi határokra, és erdőkre. Egykor járván Kövess Patak névő vizecske mellet, a megh nevezett Ispány e tanúnak haját -mint hogy abban az ödöben /időben/ fiatal vala- megh foghta, és mondotta, Gyurka, úgy mond, emlékezzél jövendőben is, hogy ez a Patak, a melly oda föll az hegyben Szakó kúttyábúl szakad ki Maróthnak és Dömösnek igaz határja, a minthogy most is, sőt az elött is mind a két megh nevezett hellységh úgy birja, tudnyaillik Marothiak Maróth fölül /felől/, Dömössiek Dömöss fölül.

Másodikra: Vallya sőtt bizonyossan tudgya midőn a mint föllyebis, megh valotta Marothon kilencz esztendeigh lakott volna, abban az időben Szekrény hegyin öllyfáth vághván másokkal egyött, a melly munkában jelen volt a tanuis, és az fát minden háborgatás nélkül Szalma révre, az Dunára hordották az szekereken, és ott rakottak hajóra, sem a fának levágását sem onnénd való alá hordását senki nem ellenzette, sőt aztis tudgya, hogy abban az ödöben soha Dömössiek Szekrény hegyin fát nem vághtak, mindenkor Marothiak birták és élték, nem kölemben /különben/ Borjúmány névő /nevű/ Kövess Patak partyán lévő hellyben is mindenkor a Marothiak vághtak a Dongának való fát /2/, és nem Dömössiek.

Harmadikra: Tudgya aztis a Tanu, hogy az emiétett /említett/ Rákóczi háborújában a föllyeb attingál /megnevezett/ két helységhben lakozó ifjúságh, és gyermekcsék egymás ellen háborúságot tartván sok izben egész a határig, úgy mint a Kövess Patakig ki mentek és ottan harczoltak, és verekedtek egymás között, mégh azokis abban az ödöben az szerint observálták /figyelembe vették/ a határnak dolgát, a mint oda föllyeb megh Vagyon írva, a Maróthi gyermejej /gyermekek/ a Patakon innend Pattyantús hegyit tartván magok várának, e tanú maga is sokszor jelen volt, az ifjak vagyis gyermekek között...

Negyedik tanú Marothi András, őexcellenciájának, Grasssalkovics Antal Úrnak tótfalusi /3/ lakosa, körélbelül 47 éves, az esküt letette.

Elsőre: Vallya a tanu, hogy Kövess Patak Maróth és Dömös között határ-nak tartatott, ezt penighlen onnend tudgya, hogy itt Maroton 19 esztendeig lakott,... Maróthiak szabadon birták, és élték.

Másodikra: Vallya ezen tanú, hogy Marothiak azon emiétett Köves Patakon innend lévő hegyeken, fát vághtak, mellyet is mind Pattyantús névő /nevű/ hegyecskén innend, s mind penighlen túlsú felin Dömös fölül való uton, minden háborgatás nélkül a Duna partyán lévő Szalma révbe hordották, és ott is rakodtak a hajóra.

Harmadikra: Tudgya aztis, hogy az ellmúlt Kurucz világh előtt Gyermekek viaskodván akkor Maróthiak a Köves Patak folyásáigh, Dömössiek Penighlen ugyan azon patak folyásáigh gyöttenek úgy hogy a Maróthi Gyermekek Pattyantus hegyecskét magok várának tartották...

Kilencedik tanú Závodi Ádám Szentgyörgymező mezőváros jegyzője körülbelül 27 éves, az esküt letette:

Elsőre: Jól emlékezik a tanu, mivel hogy hat esztendeig a maróti uraknak gondviselőjük volt, azon idő alatt Sza/k/ó kúttyábúl ki follyó Kövess Patak, Szekrény, Borjúmány hegyekkel együtt Maróth és Dömöss között igaz hitárnak tarották, az mintis sok ízben, ha Dömössi embert vagy marhát kaphattak, az embertül fejszét elvették, a vagy marháját bé hajtották, azt fözetés /fizetés/ nélkül ki nem atták...

Kelt 1744. június 3-án Maróth helységben

Missics Mihály és Rajcsány János Esztergom vármegyei esküdtek
■

Komárom -Esztergom Megyei Levéltár. Esztergom vármegye törvényszéke VII. fasc. II. n. 13.

1. ispán: itteni értelemben a földesúr alkalmazottja, birtokainak és jövedelmeinek kezelője.
2. donga: hordó, dézsa oldalát alkotó hajlított deszka. Dongafa: donga készítésére alkalmas.
3. tótfalusi, Tótfalu: a Szentendrei -szigeten lévő település; oda való lakos
4. mezőváros: a feudalizmus jellegzetes várostípusa, amely magánföldesúri hatalom alatt állott, az állami adón kívül földesurának is adózott.

B

1744. június 8. és 9-én Maróton Frivaldszky András szolgabíró és Szentgály János ülnök /esküdt/ vizsgálatot tartottak határügyben. Az új vizsgálatot Barcsalovics Jakab prior kérte.

A felsorakoztatott tanúknak az alábbi kérdéseket tették fel:

1, Milyen széles volt régen a Somos mesgye /1/, mely az országúttól a Dunáig húzódott és határként szolgált? Igaz-e, hogy a dömösiek kiirtották a Somos mesgye és a Köves patak közti Berket /2/ és erdőt?

2, Tudja-e, hogy a Duna parton álló egyes, régen kétágú diófa ugyanaz, amelyre Horány Gábor akkori szolgabíró "bizonyos kuruczok véget" esküttetett?

3, Hallotta-e a régiektől, hogy a török urak tettek volna valami jelet a két falu határára, azt mutassa meg. Nem ez a fa volna-e az ? Mutassa meg, hogy az ország/út/ és a Szökrényhegy között mennyire terjedt a Pattantyús felé a marótiak földjei?

4, Tudja-e, hogy a két falu között nem az utak, hanem a Szakó kutjából eredő és a Dunába torkolló Köves patak a határ, azon kívül a hegyek teteje, a Jász- és Szép hárs-hegyeken át a Három-mezővel együtt ?

/ Összesen 14 tanút hallgattak meg./

Komárom-Esztergom Megyei Levéltár. Evl. VII. Proc civiles 1744./

1. mezsgye: határjelölő földhányás, földcsík
2. berek: bokros, cserjés hely, kis erdő

39.

MALMOK ÖSSZEÍRÁSA

1744

/ Latin nyelvű/ Maróton a malomvölgyi patak vizét használták fel malmok meghajtására. A malom járatása a patak vizének hozamától függött. Télen vagy szárazságban nem működött.

Komárom-Esztergom Megyei Levéltár-Evl Perceptorália 1745.

kallózás: gyapjúfonalból megszőtt szövet összetömörítése. Nedves állapotban nyomkodással, ütögetéssel az összekapaszkodó szőrszálak összetömörülnek.

kallósmalom: vízi energiával meghajtott szerkezet, mely ütögetéssel a gyapjú, a szövet tömörítését végzi.

40.

EGY SZARVASMARHA ELLOPÁSÁRÓL

1744

Mi alul irt Maroti Birák és Esküttek tudtára adunk az kikk illik, hogy az elmúlt napokban, ugy mint die 5. 9 birs /november 5./, azaz Szent Imre Herczeg Napján egy nagy örögh /öreg/ jármas ökör elveszet éjel az mezőrül. Az melly Ökröt keresvin az kárt valo /valló/ Ember, Helségünk lakosa, kigyelme Varga János. Az mely el veszet Marha felöl Szent Lászlói Ember által világosodott, hogy az Megyeri Mészáros nem az igasz uton, hanem az Ördöségen vite vólna. Az mely ökröt levágván, és a bőrit Váczra eladván az Varga Mester Embernek. /1/ Kárt való Helységünk lakosa az Marhának Szarvait elhozván, mi minyájan az többi szomszédinkal Hitünkel bizonyityúk, hogy saját marhájának Szarvai az kikket bizonyságnak okáért elhozta. Kire való nézve nagy alázatossan kirünk az Böcsületes Pócs Megyeri Helségnek Böcsületes Birákat és eskütt Uraiméket és az kiket illetni fog, hogy nem különben, hanem saját Marhája vólt, az mellyet levágta az Mészáros, hogy méltoztassék a kárt vallo Embernek satis factiot /elégtételt, kárpótlást/ venni. Mellre /melyre/ és hasonlo /esetekben/ és más egyébben Udekezunk /igyekezünk/ meg szolgálni.

Az elveszet Marhárul nagyob bizonyságnak okáért és elhiteljére, mint Hitünkel és szokott Helség Pecsétünkkel bizonságot teszünk. Maroth, 19. nov. 1744.Helségh Birája Bárcsak János
Törvény Bíró Kiss András
Esküttek, Mánya Márton, Pentér Páll János,
Horváth András, Szegbili Janosy, Pasték Joseph és a többi.

Magyar Országos Levéltár E 153.42.cs. 288. ífasc.

1. varga: 1. bőrt cserző mesterember: cserzővarga
2. bocskort, sarut készítő iparos
   
   

Wittinghof Károly: Szarvasmarhák

41.

FÖLDESÚRI RENDELET ÖRÖKLÉSI ÉS EGYÉB ÜGYEKBE

1748

Az alábbi cikkelyekből érzékelhető, hogy az örökös jobbágyok személyes függősége milyen mértékű volt. A földbirtokos mennyire szólt bele még személyes vagyontárgyaik, ingóságaik örökítésébe is. Külön figyelmet érdemel a sokféle illeték fizettetése ezekben az ügyekben is. A 18. században a sokféle illeték egyik jövedelemforrása volt a szerzetes-rendnek.

Én aláb irt Első Remete Szent Pál Szerzetbéli Pesti Conventnek Priora adom tudtára mindeneknek az kiknek illik, hogy Tekéntetes Nemes Esztergam Vármegyében lévö Maróth nevü Falunk Biráinak, Esküttyeinek és Lakosának jobb rendtartásnak okáért Földes-Úri Hatalmambúl illyen rendeléseket, amint következnek, adtam-légyen-ki, tudniaillik

I. Mivel a lakosok Házai az Földes uraság erdeibül épittetenek, azon okbúl senkinek az egész Ház-helyes Gazdák közül nem lészen szabad az Uraság hire /tudta/ és engedelme nélkül Házát eladni, avagy cserélni; ha pedig valaki az Uraság hirével el-adgya, avagy elcseréli, tartozzék az, aki eladgya, az Uraságnak egy körmöczy Aranyot /1/ adni, aki pedig megveszi, vagy csere-képpen jut hozzá, tartozzék az Uraságtúl iránta Levelet venni /2/, és az Pecséttül az Uraságnak két máriást /3/ fizetni. Melly rendelés hasonlóképpen értendödgyék az félhelyessek /féltelkesek/ és zsellérek felül is mindazonáltal illyen külömbözéssel, hogy az fél helyes csak két forintot, az zsellér pedig egy forintot tartozzék adni, fentmaradván az Levélváltásnak szabott taksája.

II. Valaki Testamentumot csinál tartozzék az Uraságnak négy forintot hagyni, a maradéki pedig tartozzanak az olyatén Testamentomot /végrendeletet/ az Uraságnak megmutatmi, ha nincs-é valami törvénytelen rendelés benne? hogyha nincs, helyén hagyhassa. Innét

III. Senkinek nem lészen szabad Szőlőjét, ortvány földét, réttyét vagy egyéb ortvány /irtvány/ jószágát, ugymint Földes Uraság fundusát /telkét/ Testamentomban, helyben lakó s Uraságnak szolgáló Attyafiain kivül, valakinek másnak, annyival inkáb Templomnak , Plebánusnak, vagy idegeny Szerzeteseknek hagyni; hanem ha ki lelkérül akar gondolkodni, más ingó jószágot, vagy pénzt hagyhat Misékre, vagy Plébánusnak, vagy Szerzeteseknek, vagy az Templom szükségére. Nemkülömben

IV. Senkinek nem lészen szabad szölöjét, ortvány földét, réttyét, vagy egyéb ortvány jószágát, annyival is inkáb az Házhoz tartozandó földeket, réteket, kerteket valamelly polgártársának, föképpen pedig külső és vidéki Lakosoknak, az Uraság engedelme nélkül Zálogba vetni. Továbbá

V. Senkinek nem lészen szabad, magtalan állapotban lévőnek fiat vagy leányt olly formán fogadni, hogy hólta után minden jussa /4/, fogadott, vagyis örökben tartott fiára, avagy Leányára maradgyon: mert az ollyan maradék nélküli világbúl kimúlóknak ingó és ingatlan jószágok, Hazánk Törvénye Szerént, az Földes Uraságra Szoktanak maradni, és az Uraság számára szoktanak confiscáltatni /lefoglalni,elkobozni/. Hanem az ollyatén örökben feltartott, avagy fiúnak, vagy leánynak fogadott személynek, ha az Uraság megengedi, egy két darab Borjút, valamelly mérő gabonát, ruhát, és valami tíz forintot, ha arra érdemes lészen, hagyhat igen is Testamentomban; de ha Testamentom nélkül hal-meg, minden jószága az Uraságra száll. Hogy pedig

VI. A Helységbéli Bírák és Esküttek tudhassák magokat Törvényes dolgokban mihez tartani, tehát illyen rendelés tétetik irántok: ti. hogy jólehet aprólyékos causákban / apró, kis ügyekben/ és dolgokban négy forintig valakit bírságolhatnak,, de fellyeb nem; azt is pegig úgy, hogy elöbb az dolog az Uraság Tisztinek / tiszttartónak/ Hírével /tudtával/ légyen, és hogy bizonyos helyes okokra nézve az meg nem álló rész az Urasághoz szabadon appellálhasson /fellebbezhessen/. Minazonáltal ami a vér-birságot,/5/ lopást és bika-pénzt illeti, /6/ abban magokat egyátallyában nem avathattyák, ugymint egyedül Uraságot illető állapotba, jólehet meg-engedtetik, hogy az ollyatén rosz cselekedetben tapasztalandó személyt lánczra tehessék, és mind addih tarthassák, miglen az Uraságtúl fel nem szabadíttatik. De ugyan csak tartozzék az ollyan rosz ember vagy személy az lánczon való tartástúl és felszabaditástúl az Bíráknak és Eskütteknek 50 pénzt fizetni.

VII. Hogy pedig ezen rendelések feledékenységbe ne bocsáttassanak, hanem szentül meg-tartassanak, mellyeknek nagyobb erejére és bizonyoságára, magamot tulajdon kezemmel alájok irtam, és az Convent pecséttyével meg-erősitettem. Datum Maróth, die 10. Marty, Anno 1748.

Tisztelendő Pongrácz Ignácz
Első Remete Szt. Pál Szerzetén Lévő Pesti Conventjének Priora /Ép viaszpecsétje /

Magyar Országos Levéltár E. 153. 42. cs288. fasc 175. pag.

1. körmöci arany, aranyforint vagy dukát: valóságos forgalmi pénz. A 18. sz-ban 430 ezüst dénárt ért 1 körmöci arany.
2. "...tartozzék az Uraságtul Levelet venni": kérni kellett hitlevelet, u.n. bizonyságlevelet, bizonyító írást vagy írásbeli engedélyt, melyekért fizetnie kellett.
3. máriás: a 18. sz-ban elterjedt váltópénz, amelyet a gyermek Krisztust tartó Mária veretképéről neveztek el. 20 krajcár értékű pénz.
4. juss: örökség, örök rész.
5. vér-bírság, vérdíj: Megölt ember rokonainak a gyilkos által fizetendő összeg.
6. bika- pénz: annak a legénynek kellett fizetnie, aki valamelyik falubeli leányzót teherbe ejtette.

42.

JADOCZKI ANNA VÉGRENDELETE

1748

Dicsértessék az Jesus Krisztus.

Én megh nevezett Jadoczki Anna , ezen levelemnek tanoságában adom tuttára mindeneknek, az kiknek illik, hogy Tisztelendő Páter Pesti Paulinus Uraiméknak Marothi örökes Határjában, Falu mellett lévő Kalló Malomban való száz forintomban lévő riszemet, azaz 100 ft. ütemben aszignálom /1/ és örökessen ajánlom mégh ütemben öt Szent Missé szolgálatokkért, illy Conditioval /feltétellel /, hogy mégh az Ur Isten ezen árnik /árnyék/ Világból ki nem szolit, mindenkor azon felöli emlitett Kalló Maloban, minden arenda /díj/ és fizetis nilkül, én magam riszére /részére/ kallolhassak /2/. Mellynek nagyob bizonyságnak okáért ezen alul emlitett Marothi Böcsületes Birák és Eskütteknek jelenlitiben magam kezem aláírásával, Pécsit hellett kereszt vonalal.

Kelt 1748. november 18.

Jadoczki Anna +
/nagy, erőteljes kereszt vonása/
Fö Biró Pastik Joseph Törvény Biró Horváth András
Esküttek Puchony Mátyás, Bertholom Vájsz és a többiek/jelen lévők/

Magyar Országos Levéltár E 153. 43.cs. 289. fasc.

1. assignál, asszignál: kijelöl, utal, utalványoz, itt adományoz
2. kallolhassak: Kallolás a szövetkikészítés egyik eljárása: a gyapjúfonalból megszőtt szövetet összetömörítik. Ez nedves állapotban nyomkodással, ütögetéssel történik. Ezt a munkát végzi el a vizi energiával meghajtott kallómalom. Saját részére díjtalanul végezhesse ezt a munkát.
   
   

43.

SZŐLŐHEGYI RENDSZABÁLYOK

1748

Maróton jelentős szőlőtelepítések voltak. Az alábbi Szőlőhegyi Rendtartás utal arra, hogy több dűlőben is volt szőlő /"Szőlő-Hegyeink"/. Érzékelteti, a prior milyen nagy hozzáértéssel, körültekintő alapossággal rendelkezett a telepítés gondos, szakszerű elő-készítéséről, a szőlők műveléséről, védelméről, az adózás apró mozzanatairól is. A szakszerű szőlőművelés, borkészítés a jobbágyok érdeke is volt.

Én aláb írtt Első Remete Szent Szerzetbéli Pesti Conventnek Priora, adom tudtára mindeneknek, az kiknek illik, hogy Tekéntetes, Nemes Esztergam Vármegyében helyhesztetett Maróthi jószágunkban és Határunkban lévő Szőlő- Hegyeinknek hasznosb megmaradására, és a Szőlős-Gazdáknak is nagyob javára, és minden történhető károktól való védelmezésére, Földes Uri Hatalmambúi, és a Hegybéli Gazdáknak is reá-hajlott akarattyokbúl, minden üdőben szentül megtartandó bizonyos Articulusokat, vagy-is Szőlői-Hegyi Törvényeket szabtam, tettem, rendeltem és adtam-légyen ki; mellyeknek is rendi ekképpen következik, tudniaillik

I. Minden esztendőben Szt. György napján /ápr. 24./ a hegybéli Gazdák a Hegy-Mesterrel és Esküttekkel egyetemben tartozzanak az Szőlő-Hegyen megjelenni, és egybe-gyűlni egy, egy forint birság alatt /2/. Ha pegig az nap alkalmatlan üdő vólna, csak az faluban, valamelly alkalmatos házban gyűlést tartani, és Hegy-Mestert és hat Esküttet választani. Kik-is kötelesek lésznek hiteket /esküt/ letenni, hogy hivataljokban híven el-járnak, és mindenekben igazságot szolgálnak és szolgáltatnak. Melly alkalmatossággal ezen Articulusok is nyilván elolvastassanak, el-olvastatván pedig, mindenkoron az Hegy-Mesternél jó gondviselés alatt ládában tartassanak. Innét

II. Tartozni fognak említett Hegy-Mester és Esküttek kiváltképpen arra vigyázni, hogy a szőlők barázdája egyik vagy másik szomszéd által egy vagy másfelé el-ne kapáltassék. Azki pedig el-kapálná vagy meg-fogyatkoztatná, azonnal a hegybéli Bírák és Esküttek egy forintot vehessenek magok számára rajta, és az ollyatén barázdát mindazonáltal helyre hozzák s meg-igazítsák. Nem külömben

III. Hogy minden Szőlős-gazda az Szőlőjének végén jó kerítést tartson: mert ha annak fogyatkozása miátt marha talál bémenni és kárt tenni, nem a marha gazdája, hanem a rossz kerítést avagy kaput tartó Szőlős-gazda fogja a kárnak az árát megadni. Ugyan azért

IV. Ha a meg-irtt mód szerént avagy erőszakos betörésképpen marha által valami kár okoztatnék, bőcsűltessék meg, és a kár szenvedőnek térítessék meg. Melly bőcsűléstűl az Hegy-Mesternek és Eskütteknek nyólcz garasok fog járni és fizettetni az kár-tévő marhának Gazdája, vagyis annak gondatlan szolgája által. Ha pedig sertés marha mégyen-bé, azt az Szőlő- Pásztorok szabadon meg-lőhessék, kinek is felét magoknak vehessék, más felét pedig az kié az sertés marha, annak adgyák.

V. Ha ki nappal szőlőt vagy másféle gyümölcsöt lop, vagy egyik Helybéli Gazda vagy annak cselédgye a másiknak szőlőjébűl, avagy gyümőlcsébűl valamit szakaszt, hat forintra birságoltassék, amellybűl négy forint Földes Uraságot fogja illetni, az két forint pedig a Hegy-Mestert és Eskütteket, az Szőlő- Pásztorokkal együtt.

Eredeti írás szerint egy részlet

VI. Ha ki éjjel lopásban tapasztaltatik, ha Szőlős-Gazda, az szőlőjét azonnal el-veszejtse, és örökössen az Földes Uraságra szállyon /3/. Ha pedig szőlője nincsen, negyven forintot fizessen birságúl, mellybűl 3 rész, ugymint 30 forint az Uraságot fogja illetni, a negyedik rész pedig, ugymint 10 forint a Hegy-Mestert, Eskütteket és hegybéli gazdákat az Szőlő-Pásztorokkal együtt.

VII. Ha ki a Szőlő-Hegyen káromkodik, avagy a Hegy-Mestert és Eskűtteket szidalmazza, négy font /kb.2kg/ viasz-gyertyára büntettessék, melly az Helység Szentegyházának adattassék.

VIII. Ha ki a Szőlő -Hegyen valami fajtalanságot követne el, avagy verekedne, 24 forintot fizessen birságul, mellynek fele az Uraságé lészen, másfele pedig az Hegy-Mesteré, Eskűtteké és Szőlős-gazdáké közönségessen az Pásztorokkal együtt.

IX. Midőn valaki az Főldes Uraság engedelmébűl szőlőjét el-adgya, tartozik az, aki szőlőt végyen, az Uraságnak egy forinot fizetni, az Hegy-Mesternek pedig és Eskűtteknek ötven pénzt az szőlőnek megvétele iránt való Levéltűl /tanúsítványtól/, melly nélkül az szőlőt nem birhattya.

X. Ha ki valamelly parlag főldben új szőlőt akar űltetni, tartozni fog az Uraságtúl Levelet váltani, s egy forintot adni.

XI. Minden ember, az kinek elletés szőlője / most telepített/ szőlője vagyon, miglen a szabad esztendei eltelnek /4/, minden esztendőben szűret alkalmatosságával, szőlőjének el-vesztése alatt, tartozik az Uraságnak az engedett szabad esztendők iránt-való levelét meg-mutatni és vizsgáltatni, s ugyan azért minden idén két garast fizetni.

XII. Minden Szőlős-Gazda régtűlfogva bé-vett szokás szerént tartozik az Földes Uraságnak kétféle igazságot /5/ termésébűl adni, tudniaillik kilencedet és tizedet. Azon kivűl egy, egy pár tyukfiat is adni és Pennaticumot /6/; a Hegy-Mesternek pedig és Eskűtteknek két icze /kb. 1,6 liter/ mustot, avagy új bort. Mellyeknek nagyobb erejére és bizonyságára magamat tulajdon kezemmel alájok irtam és a Convent pecséttyével meg-erősítettem.

Darum Maróth, 1748. március 10.
Tisztelendő Pongrácz Ignácz Első Remete szt. Pál Szerzetén lévő Pesti Conventusnak Priora

Magyar Országos Levéltár E 153. 42.cs 288. fasc.

1. articulus, artikulus: törvénycikkely, itt rendszabályok, rendtartás
2. "egybe-gyűlni egy, egy forint birság alatt" :t.i. ha nem jelenik meg, 1 forint bírságot fizet.
3. "Őrőkőssen Földes Uraságra szálljon..": t.i. büntetésből elveszi tőle a szőlőtelepítést, és a földesúr művelteti tovább robotmunkával a maga teljes hasznára.
4. szőlőt elletni: szőlőt telepíteni.
   "szabad esztendők" a szőlőtelepítés esetében azt jelenti, hogy mivel a fiatal szőlő nehezen, több év után fordul csak termőre, ezekre az esztendőkre /rendszerint 6 évig/ nem kell a telepítés után adót fizetni a gazdának.
5. "...kétféle igazságot termésébűl adni"...: kétféle adót: a kilencedet és az egyházi tizedet.
6. pennaticum: ? értelme eddig nem ismeretes
   

44.

ADÓBESZÁMÍTÁSI FOLYAMODVÁNY

1749

Tekintetes Nemes Vármegye

Hogy ezen alázatos Instantiánkkal /kérelmünkkel/ kintelenittetvén meresztettünk Nagyságtokat terhelnünk, nagy alázatossan /meg/követjük.
Tudnia illik: -nem kételkedvén, hogy jól nem constálhatna /ismert volna/ a Tekintetes Nemes Vármegye Tisztteji előtt, hogy a midőn 1748 dikben írván x-bri /december/, Nemes Vármegye Parancsolattyára két hajót adtunk vala fáknak le vitelire Esztergamból Budára, es ahoz való rendelt legényekkel, es hajót dirigáló két kormányossal, s vontató Lovakkal s minden kellékekkel.

Jól lehet ugyan, hogy szóban jelentettünk iránta Nemes Vármegye érdemes Tisztejének. Mind/ezt/ méltoztassék considerátioba /megfontolásba /1/ venni, hogy továbbra is perseverálhassunk /megmaradhassunk /2/ Tekintetes Nemes Vármegye Szolgálattyára, a mely Uri és kegyes, hozzánk mutatandó Grati-ájokat Nagyságtoknak minden jó moddal megh szolgálni el nem mulattyuk /mulasztjuk/.
Várván kegyes döntését Nagyságtoknak.

Nagyságtoknak és Kegyelmeteknek Mindenkor alázatos Szolgáji
Maróthi Beírák es Esküttek

Komárom Esztergom Megyei Levéltár-Evl. I. Folyamodványok 1749.

1. considerátio: megfontolás, mérlegelés, beszámítás
2. perseverál/ráhassunk/: kitart/hassunk/, állhatatosán megmarad/hassunk/
   A megfogalmazás burkoltan az elszökés lehetőségét / mint fenyegetést is/ hordozza.
   

Hajóvontatás

45.

SZÖKÖTT JOBBÁGY ÜGYE

1749

A 14-15. sz-ban, a jogilag egységes jobbágyosztály kialakulásával a jobbágyság ugyanazon adó-kötelezettségekkel, a telki állomány örökítési jogával és szabad költözködési joggal rendelkezett. Az 1514-es Dózsa-parasztháború után elfogadott törvények röghöz kötötték a jobbágyságot, nehezítették, sőt megvonták szabad költözködési jogát. A személyi függőség még szorosabb lett, örökös jobbágyokká váltak. Míg Ny-Európában a 17. századtól egyre inkább bekövetkezett a jobbágyok felszabadulása a földesúri függés alól, szabad paraszttá, bérlővé válhattak, addig Magyarországon a történelmi folyamatok a feudális viszonyok megmerevedését, a második jobbágyság viszonyait eredményezték. Ez a parasztságra nézve a növekvő adózási és robot-kötelezettségeken kívül azt is jelentette, hogy szabadon nem költözködhettek, csak a földesúr, a nemesi vármegye különleges engedélyével. Aki jobbágynak született, annak is kellett maradnia! A szabaddá válásnak gyakran csak "törvénytelen", rögös útjai voltak. Akadtak helyzetük ellen "lázadók" is. Az alábbi példa azt mutatja, hogy Horváth György a maga kezébe próbálta venni sorsa irányítását, Esztergom szabad királyi városba szökött, remélve, hogy "a városi levegő szabaddá tesz" -nála is érvényesül.

Kérdések

Vallya meg, lé tett hiti után az Bizonyság, hogy ismerte-é Fakan György, másként Horváth György nevő Embert? Az ki régi időtül fogva Maroth nevő T/ekintetes/ N/emes/ Esztergam Vármegyében levő és a Tisztelendő Páter Paulinusokhoz tartozandó helységben tartózkodott mindaddigh, miglen mintegy 12 esztendő előtt olly fortély alatt, mintha eö Nationalis Militiabéliek /a nemzeti seregbéliek/ közé Esztergam várossában állott vólna, s eö Fölsége /a király/ szolgálatyát fel venné, s az által jobbágyi terhét nyakárúl le vetné, Esztergamban által tartózkodott. Nem de nem azon Fakan, másként Horváth György, ki most Esztergam Várossában Maróthi Tótnak hivattatik közönségessen? Ugyanazon Első Remete Szt. Pál Szerzeten lévő Pesti Conventnek valóságos örökös Jobbágya? Tót /szlovák/ az Attya is, Horváth Miklós itt, Marothon jobbágykodott, s meg is hólt. Az egytestvér eöcse pedig most is jobbágykodik?

Vallomások

Első tanú: Horváth András a maróthi birtokon jobbágy, körülbelül 50 éves, hiti után vallja. Kurucz Háborútul fogva itten N. Esztergam Vármegyében, Maróth névő helységben lakván s feli nevelkedvén, hogy a deutrumban /kérdésben/ nevezett Fakan Györgyöt, másként Horváth Györgyöt, nem különben édes Attyát, Horváth Miklóst, úgy az egész Nemzetségét jól ismete. Hite szerént vallya, s tudgya is bizonyossan, hogy mint az Attya, Horváth Miklós, a tanú emlékezésétül fogva mindétig egész Maróthi Uraságnak valóságos, egész helyes /egész telkes/ jobbágya volt ezen földre való eljövetelétül fogva, s itt is hólt megh. Mint peniglen jelentett Fakan, másként Horváth György Attya kenyerétül ell válván, s megh házasodván, hasonló jobbágyoskodásba lépett, s azt mind addigh üzte, méglen megunván az jobbágyi kenyeret, és a házassága után jutott kevéssébe /kevés jussába/ bizakodván, mintegy 12 esztendő előtt N. Esztergam Várossában által szökött, és ott le telepedett. Ollyas hirt elszökése előtt bocsátván, minha eö Nationális Militiabéliek közé Esztergomban állott volna. Az, mint is mundért /katonaruhát/ magára is vette vólna, de csak olly fortéllyal, hogy kevés ideig abban lévén, jobbágyoskodástúl szabadúlhasson, s az által örökös Urait megh csalhassa. Mert csak rövid idi múlva az, mint hallotta a Fatens /tanú/, azon katonaságbúl magát egy kevés pénzen ki váltotta. Ehez tudgya azt is, az bizonyság, hogy Horváth János névő eőtse most is itten, úgymint örökös jobbágy a Fatenssel egyaránt jobbágyoskodik.

Második tanú: Vargha János a fenti birtokon lakó körülbelül 55 éves. Jól emlékezik a tanu, mivelhogy itt, Maróthon született és fel nevelkedett, a kérdésekben emlétett Horváth Miklósról, mikor tidnia illik még Kurucz Háború után mintegy tíz esztendővel ezen földre szakadt /költözött/, és lakássát ide, Maróthra vetté, hogy azon Horváth Miklós Feleségével s gyermekeivel együtt ell jövén egész élete futtáig, egész hellységben úgymint Valóságos Örökös Jobbágy jobbágyoskodot. Hasonlatossan a kérdéses Fakan, avagyis Horváth György, jelentett Horváth Miklósnak fia, ell szakadván az Attyátúl, s maga kenyerére szállván, az jobbágyi terhét mint addigh viselte, méglen egynehány esztendő elötte el adván itt, Maróthon levő Házát, Esztergamban által szököt, és ott telepedett. Hallotta az Tanú, hogy Nationalis Esztergami Lovas Militiában állott volna, azon Horváth György. De igen kis korig /kevés ideig/ kelletétt néki katonáskodni, mivelhogy elmenetele után csak rövid idö múlva az Tanu Esztergomban elrándúlván, paraszt ruhában látta ottan az megnevezett Horváth Györgyöt. Következőképpen csak csalárd mód alatt, hogy az job-bágyoskodástúl szbadúlhasson, ment vólna ell Maróthrúl. Tudgya azt is, hogy az egytestvér Eöcse az Atya háza helyén mostanságig is jobbágyoskodik.

Harmadik tanú Mánya Márton szintén a Maróthi birtokon lakik, kb. 55 éves, hiti után vallya: Miolta ezen tanu ide, Maróthra Kurucz Háború előtt esztendővel szakadván, s azúlta mindétig az jobbágyi dolgokban ell járván ismerte, s tudgya bizonyossan, hogy Horváth Miklós Körülbelül 10 esztendővel utóbb jött légyen ezen földre. Itten, Maróthon holtig jobbágykodott, s ezért az Fia is az kérdésben emlitett Fakan, másképpen Horváth György. Ell válván az Attya kenyerétül, s megh házasodván, szintén, mint Attya egész házhelyes jobbágyá lett, s az jobbágyi kötelességeket mind addig véghez vitte Maróthon, méglen meg unván az jobbágyoskodást,és feleséggel nyert kevés pénzben bízván, ell adván itt Maróthon levő házát, Esztergám Várossában által szökött. Előre ollyan hírt magárul bocsátván, hogy Nationalis Lovas Militiába állott vólna. Azonban ell menetele után csak egy héttel a Fatens egyszer is Esztergámban rándulván, elöl találkozott az Városon a megh irt Fakan, vagyis Horváth Györgyei, s beszélgetett is véle. De az katonaságot elől nem hozta, mivelhogy nem is vólt, sőt mondotta volna a tanunak, hogy imár házat is vett magának, s ott, a Városon telepedett.

Melly katonságnak hitetése, az mint a tanu referálja / elmondja/, csak fortélyos mód s színes beszéd lett légyen, mellyel az örökös Urai hatalma alul s az jobbágykodástúl szabadulhatott...
Kelt 1749. Áprilly 24.

/Olvashatatlan aláírások; pecsétek/

 

Magyar Országos Levéltár E 153. 43. 289. fasc.

Megjegyzések a további források olvasásához, értelmezéséhez

A század közepétől megszaporodtak a gazdasági természetű ügyiratok: levelek, bérleti szerződések, újabb és újabb egyezségek az uradalom és a jobbágyok, máshonnan jött árendások /bérlők/ között. Folytatódtak a határviták, a perek is. Különösen sok a feszültség Csató Ferenc tiszttartósága idején. Mindez nem véletlen, a feudális árutermelésbe való egyre erőteljesebb bekapcsolódásuk igénye arra ösztönzi a szerzetesrend gazdasági ügyintézőit, hogy a birtok Minél több lehetőségét kiaknázzák jobbágyaik ingyen munkájával vagy némi fizetség fejében.

Ezek az iratok különösen alkalmasak arra, hogy segítségükkel képzeletben betekintsünk a faluközösség, olykor az egyes emberek, családok hétköznapjaiba is. Első pillanatban unalmasnak tűnhet egy malom építésével vagy bérletével kapcsolatos szerződés, de a feltételek vagy a malom tartozékainak felsorolásakor betekintést nyerhetünk nemcsak a technikába, hanem életkörülményeikbe is. Láthatjuk, ami akkortájt falun ritkaság volt, az épület cseréptetős, üveg ablaka van, zöld cserépkályha benne /!/. Az sem közömbös, hogy Glancz Urbant miképp forgatja ki vagyonából az "Uraság"; vagy miképpen ad el egy parasztasszony egy pár tyúkot pálinkáért a zsidónak. Milyen zsivaly, zűrzavar közepette történhetett az "árendás zsidó" ingóságainak "elkótyavetyélése" a maróti árverésen, ahol "mind keresztények, mind zsidók belőle vettek"," a dömösi plébános cink edényt" vásárolt. Az újabb szőlőhegyi törvények megmutatják, mennyire szigorúan vették a magántulajdon, az értékek védelmét. Észrevehetjük, hogy megnövelték a szolgáltatásokat; érzékelhetjük a bírságokban megnyilatkozó földesúri hatalmat és kapzsiságot; a keserves indulataiban káromkodó paraszt megfékezését.

Kitapinthatjuk azt a rengeteg szálat, amellyel a földbirtokos gazdasági és hatalmi eszközeivel a maga függőségében tartotta a jobbágyokat, zselléreket. A Szentléleken élő jobbágyokkal kötött szerződések tanúsítják, hogy az ottani uradalom a maróti gazdatisztek irányítása alá tartozott. Elképzelhetjük belőle miként szekereztek át az erdőkön, hogy a maróti major raktáraiba behozzák a dézsmát, vagy gyalogolt át a bíró Szent György napján az esedékes cenzussal /pénzadóval/. Voltak olyan időszak, amikor a szent-léleki jobbágyok, zsellérek aratáskor csépléskor Maróton robotoltak.

46.

A DUNAI MALMOK ÖSSZEÍRÁSA

1750

/Latin nyelvű/ A dunai malomépítése nagyobb szakismeretet követelt, bonyolultabb volt a patakmalom elkészítésénél. Nagyobb, sokkal termelékenyebb is volt: 1, ameddig a Duna be nem fagyott, működhetett, /gyakran egész éven át/; 2, szárazságban is volt akkora vízhozam, hogy működni tudjon a patakmalommal ellentétben; 3, nagyobb őrlőkövek is beépíthetők voltak. 4, bizonyára volt mit őrölni a faluból és a környékről a patak-malmokon kívül a dunai malmoknak is.

Maroth
Pintér János dunai malom
Község /tulajdona/ dunai malom

Komárom Esztergom Megyei Levéltár-Evl. V. Conscriptiones 1750.

47.

FAKITERMELÉS ÉS PROBLÉMÁI

1751

A következő levélrészletek azt mutatja meg,, hogy a marótiak számára nagyon fontos pénzszerzési forrás volt a fakitermelés, fuvarozás, faeladás. A lélekszámhoz képest a század közepétől kevés termőföldről panaszkodtak. Az egész- és féltelkeseken kívül éltek itt nagy számmal zsellérek is. Egy ideig megengedték nekik, hogy robot vagy erdőbér fejében szabadon fát vágjanak, és azt eladják Esztergomban, Vácon, Budán, Pesten vagy helyben egy felvásárló kereskedőnek. Később megszigorították a feltételeket, magas erdőbért -több mint kétszeresét kérték- a kitermelt fáért. Arra is volt példa, hogy idegenek bérelték a fakivágást, s azok gyakran más községekből fogadtak föl favágókat, fuvarosokat. Ez különösen a maróti "pénzes kenyéren élőknek" hátrányos volt.
■

A

Tekintetes Tisztelendő Páter Priornak, ugy is mint Kegyes Földes Urunknak, ajánljuk kötelességgel való Szolgálatunkat.

Mi aláb megh irtak akarván ezen kérésünket Attyai hozzánk való kegyelmessiginek Panasz képpen essedeznünk, kiböl is hogy méltoztassék meg halgatni. Nem más okra való nézve, hanem hogy az szabadosok /1/ igen számlálatlanul sok fát vágnak, és noha az szegény Helysigh /Marót/ Földes Urunkot Szolgálya, mégh sem pusztitya olly módal, azmint azok rontyák s pusztityák /az erdőket/. Ki is más esztendükre fogh kívántatnai. /Jó lenne későbbi évekre. /Ugy nem különben Takács is /valószínűleg az idegen bérlő/ az előbeni dologban lévén, mégh az jó szót a Biráknak sem adott...
Szegény helységünk igaz hittel vallván, bé mutattuk panaszunkot. Méltóz-tassék Tekintetes Földes Urunk mind az két részrül, vigit szakajtani. Alázatossan kérvén, suplicaljuk /könyörgünk/...

1. szabados, libertinus: a jobbágyoknál szabadabb jogállású személy.

B

Mi alább megh írtak, Nagy alázatossan folyamodunk Tekintetes és Tisztelendő Földes Urunknak kegyes Attyai irgalmasságához, ezen alázatos, könyörgő Instantiánk /kérelmünk/ által. Nem más okokra való nézve, minthogy a megh tiltott Kis Bikben semmi nemü fa vágására hat esztendőktől fogva a Tiszt-Tartóktúl s mi Urainktól /uraságin kivül és magunk szükségire:/ nem engedődött! Íme mostani Tiszt-Tartó Urunktul magh termő fán kivül meg engettetett /a vágás/. Arra való nézve némellyek kösztünk a fa vágásán meg bottlotunk, amint mongyák: Hogy az száraz fa mellet, nyers is megh ég. /Vagyis nyers fát is kivágtak a tilalom ellenére./ Hanem mink ez mostani meg esett dologban alázatosan könyörgő kérel-mezéssel kérünk, méltóztassék Tekintetes Tisztelendő Földes Urunk irgalmas, kegyelmes az Ur Grátiájába való engedésire hozzánk lenni, avagy kik bünösök vagyunk öll számra szabott Büntetést tenni.

Nagy tehernek el viselésire /nem vagyunk képesek/, minthogy most is szegények vagyunk, és pénzess /vásárolt/ kenyéren élünk. Ne légyen úgy, nem különben arra siralmas, könyves szemmel nézünk. Sok szegény Emberektül ki kenyérből sem tód eleget enni, méltóztassék Földes Urunk azon statuált /elrendelt/ száz forintokat, azaz 100 ft /büntetésünket elengedni/. Nagy szükségünkben lévén... Mellyekért Isten éltetvén Bennünket Kegyes Földes Urunkkal együt, nagy alázatosan megh szolgálni igyekezünk, kire is maradunk Tekintetes Tisztelendő Földes Urunknak

Alázatos Szolgái és Jobbágyi Marothi Birák és Esküitek egész kösségel

Kelt Maroth, 1751.juli 26.

Az Búza vetésünkben igen nagy fogyatkozás esset, hogy az némelly holdban még magja sem tér vissza, minh mások is megh mondhattyák.

C.

Mi alabb megh irtak, Nagy alázatossan Folyamodunk Tekintetes Tisztelendő Földes Urunk kegyes Atyai Irgalmasságához, ezen könyörgő Instantiánk /kérésünk/ által, nem más okra való nézve: Hanem hogy azon megh téltott kiss Bikben Fa vágásáért, az előbbeni könyörgő Instantiánk által Földes Urunk ...föl tett döntésiböl Méltóztassék ezzen sok ügyünkben, szükségünkben lévén szakajtani /a büntetésből elvenni/, s számra ötven forintokra, azaz 50 le szállani... ...Mivel hogy mostan elé nem álléhattyák / a bűnösök/. Isten éltetvén Bennünköt Tekintetes Tisztelendő Földes Urunkal együt megh szolgálni igyekezünk kire is maradunk
Tekintetes Tisztelendő Földes Urunknak

Alázatos Szolgái és Jobágyi Marothi
Birák és Esküttek egész Kösséggel.

Kelt Maroth, 1751. nov. 5-én.

Az A, B, C, iratok jelzete: Magyar Országos Levéltár E 153. 43.cs. 289. fasc. 34-36. Pag.

48.

A TISZTTARTÓ LEVELEI MINDENNAPI DOLGOKRÓL

1751

A levél azt is érzékelteti, milyen mértékű volt a prior beleszólása a tiszttartó munkájába, a gazdaság ügyeinek intézésébe.

Bizodalmas Drága Tisztelendő Páter Prior Atyám Uram nékem, kegyes Patronusomnak

Ajánlom mindenkori kész köteles szolgálatomat. Tudtára akarom az Urnak T.P. Prior A. Uramnak adni, hogy a Zobi /szobi/l/ halászok nem ugy értették a dolgot, hogy mind a két /halász/ tanyátul /2/ három, három aranyat adnának, hanem csak a felsőtül hármat. De mivel a Fazekas, előbeni halász 4-et meg igért, tehát már ezek is, a Zobiak a 4-et meg igérték illy conditioval/ feltételekkel/, hogyha az alsót kitisztigyák, legaláb két vagy három esztendeig qvantát /3/, sem pediglen árendát /bért/ tűle nem fizetnének, mivel nekik sokba fog telni annak az ő ki tisztitása. Tehát mi tévő légyek, és melyiknek adgyam, méltóztasson informálni ezen emberem által, mert kedre adtam nekik az terminust /határidőt/, hogy jönnének el hozzám. Szerdán az Hajó hacsak az idő fogja engedni, minden bizonyal Pesten fog lenni. Ezek után midőn magamat tapasztalt kegyes Gratiájába /kegyébe/ és favoriba /jóindulatába/ ajánlom, maradok az Urnak T.P. Prior A. Uramnak mindenkor legkisebb szolgája

Hiloczky Mátyás
Az Hajdúk eleséget semmit nem kaphattak.

1. Zob, Szob: a Duna bal partján, Maróttal csaknem szemben lévő község
2. halásztanya: a maróti Duna-parton az a hely, ahol a halászok eszközeiket és a kifogott halat tartották és megpihentek. Az egyik tanya a források szerint a Zebugromi út közelében volt.
3. qvanta, kvantum: kiszabott mennyiség
   

B

A levélből kitűnik, hogy téglaégetéssel is foglalkoztak. Ehhez idénymunkásokat, konvenciósokat alkalmaztak.

Bizodalmas Drága T.P. Prior Urunk, nékem kegyes Patronámnak

Mindenkori kész kötelességei való szolgálatomnak ajánlatával teljes szivembűl örvendek, hogy ezen Szent Patronussának napját kívánt fris, jó egésségel érhette, és hogy töb számos Esztendőknek elfolyásaiban is szerencsésen és boldogul,...testi, lelki áldásokkal élhesse s múlathassa, szívem ohajtásábul kivánom...
/A továbbiakban arról ír, hogy kikre számíthatnak a Pilisszántóval kapcsolatos határperben, kik adnak majd aláírásukkal ellátott tanúsítványt a határról a kedvező elbírálás érdekében./

....Mostani alkalmatosságai semmi pénzt nem küldhettem, mert mivel az konvencionálistáknak /1/ november elsejére ki tölt /telt/ az esztendejük, ezen Esztergami vásárra egészen ki pusztitottak. Mivel pedig az adóssoknak tegnap utolsó terminust attam, az rejánk következő héten, ami ki telik, fogok küldeni. Az téglás nem bisztat az téglával, hanem két hét múlván. Ezek után midőn magamat továb való tapasztalt, kegyes Grátiájába és szépségébe recommendálom /beajánlom/, maradok

Az Urnak T.P. Prior A. Urnak mindenkori leg kisseb köteles szolgája

■ ■■Hilóczky Máttyás

Mostanában küldök 3 madarakat, mivel többet nem kaphattunk.

A kormányosnak méltóztasson kemény parancsolatot adni, hogy az hajóval visza siesen, és az uton ne mulasson.

Az A, B iratok jelzete Magyar Országos Levéltár E 153. 289. fasc.

1. konvencionalisták: szerződéses idénymunkások

49.

SÖRFŐZŐ HÁZ ÉS TARTOZÉKAI

1752

Istenben Boldogult Jakab Paur/tól/ iltiben /éltében/ meg vévén zsőr füző /sör főző/ Házat, százötven rhénes forintokon, azaz 150. Kit is Én aláb megirt... mód szerént minémü álapotban s épületben lévén, kezémhöz vöttem. Ami az egész Zsör fűző Házat illeti:

1, Egy szoba, pittar /konyha/, zsör ház, az ki csak mostan szalat széretőig /a szérűig nyúlik /. Lévén abban egy kis kamra és egy romlot istáló, az kit újonnan csináltattam, egy födés nélküli pincze, kiben szaladot /1/ csinálunk, a száraz patak felé vagyon, és egy kertecske.

2, Zsör füző kopott vass fazék, kitül is ujonnan fenekit csináltattam, harmincz rénes forintokat a repariloért /reparálásért, javításért / fizettem.

3, Egy nagy kád, kiben zsört hütenek, 2 négy akós, 6 egy, egy akós, huszonkét akóra való hordó, és két zsör hütő tekenyő /teknő/. Ezen kévöl aki épületben, vagy edényben több/el/ találkozik, mind magam, saját keresményem. Ugyan nem külömben nagyobb elhitelinek...okáért, fönt emlétett Istenben Boldogult Jakab Pautúl keresminyiböl megmaradott,föl iratattam, ugymint

1, Egy ló, a másik meg döglött, és két tehin, ki is mind a kettő nem az én gondviselétlenségem miát, hanem az eö nyavalyában el esett.
2, Egy kopott vasas kocsi.
3, Alsó mezőben egy darab szántó föld.
4, Helység kovácsának irányába egy kocsira való terminiből kaszáló rétecske.
Ezen kévöl magam keresményem.

Kelt Maroth, 1752. marti. 22.

Orbán Kloncz /2/

Magyar Országos Levéltár E 153. 43. cs. 289. fasc.

1. szaladot: régies szó, a sörfőzés alapanyaga

2. Más iratokban Gloncz, Glanc, sőt Plancz néven szerepel

50.

A PILISSZÁNTÓI HATÁRJELEK SZÉTROMBOLÁSA

1752

Az erdők, szántóföldek, rétek határát egy-egy fa, facsoport, út, patak jelezte, ha ilyen nem volt, jól látható módon kőrakásokat, földhányásokat raktak bizonyos távolságokra jelzésül. Ilyenek szétrombolásáról van szó, jelezve ezzel, hogy a pálosok konventje nem ismeri el az ottani határt, területet követel. Ezt az eseményt már megelőzte egy olyan konfliktus, melyben a marótiak és a hutaiak, /pilisszentlélekiek/ ugyancsak a tiszttartó parancsára felgyújtották a nevezett helyen a szán-
tóiak szénáját. A feltett kérdések már érzékeltetik a válaszok lényegét, a tényállást.

Kérdések:

1, Vallya megh a Tanu le tett hite után, tudgyaé vagy hallottaé, kitűl, hányan és kik voltak nevezet szerint Pesti Tisztelendő P. Paulinusok Emberei és Jobbágyai, az kik tudnillik Csév és Szántó között az 1750. esztendőben föl állított határokbul négyet az elmúlt 1751. esztendőben május havának eleje táján széjel hanták, és ki parancsolattyábúl?

2, Vallya megh azt is, hogy éczakának ödein /idején/ é vagy nappal, és micsoda ünnep napon széjel hányták eöket?

3, Vallya megh azt is, jelen volté azon határnak széjell hányásában emlétett T.P.Paulinusok Marothy mostani avagy előbeni Tisztartója?

4, Tudgyaé azt is, hogy minekutána említett Határok Szántóiak által ujonnan föl álíttattak volna, kik voltak nevezet szerint, akik azokat másodszor, most folyo 1752. esztendőben febr. havának vége felé ujonnan széjel hánták, és ki parancsolattyábul?

Vallomások:

Első tanú: Kiszelicza István Marothon lakik körülbelül 50 éves.

Elsőre: Tavali Esztendőben Falusi Biró lévén öt embert ugyan mostani maróti Tiszttartó parancsolattyábul az kérdéses mezsgyék széjel hányására ki hajtotta. Kettőnek nevét tudgya, ugy mint Hluczy Györgynek és Vury /?/ Miklósnak, az többinek nem.

2-dikra: Vallya, délután hajtván ki az embereket, azután éjszakával mentek az kérdéses határok elhányására.

3-dikra: Vallya, hogy az mostani Marothy Tiszttartó vélek volt midőn szét hánták az határokat.

4-dikre: Semmit Minthogy nem volt a Fatens odahaza, hanem haza jövén hallotta másoktól, hogy ismit oda voltak emberek az mezsgyék elhányására...

Negyedik tanúi Kiss András maróti lakos, körülbelöl 52 éves.

1-2-3. kérdésre: Semmit.

4-dikre: Vallya, hogy mostani Marothy Tiszttartó parancsolattyábúl vagy húsz ember oda volt az négy határok széjel hányására. Azt pedih onnét tudgya, hogy magha is köztök volt. Nevezet szerint pedig ezek lettek volna a tanúval, ugy mint Nyári Mártony, Varga János, Varga Mihály, Kiss Ferencz, Kiss János, Péntér András, Kemény János az kikkel Marothy Tiszttartó is vólt...
/ A további tanúk lényegében ugyanezeket vallják/

Magyar OrszágosLevéltár E 153.43. cs 289. fasc.

51.

SZŐLŐTELEPÍTÉS A BASAHARCI HEGYEN

1756

A telepítés lehetőségét az esztergomi szabad királyi városiak, a szenttamásiak és a szentgyörgymezeiek küldöttsége kérte a priortól. Figyelmet érdemel a sokféle földesúri járadék és illeték. Kilenced helyett nyolcad fizetését írták elő, melyet ha megadtak, "minden szőlős Gazda...tartozni fog az Uraságnak Maróthi Tiszttartójátúl czédulát /igazolást/ váltani, és ezért egy, egy garast fizetni" /!!/

Én alább írt Első Remete Sz Pál Szerzetbéli Pesti Nemes Conventnek Priora, adom ez levelemnek rendiben tudtára mindeneknek, az kiknek illik, hogy én az mi Bitócz nevezetű Pusztánk és örökös földünk iránt, mely Nemes Esztergam Vármegyében, Mező Sz. György Városának határos szomszédságában vagyon helyheztetve, Esztergamban lakó bizonyos becsületes emberektűl megh kerestetvén, és az végre illendőképpen kérettetvén, hogy ugyan azon Bitóczi földünknek egy alkalmatos részét Szőlő hegy építésének kedvéért nekik bizonyos szabad esztendők alatt /1/ fel adnám. Ez béli dicséretes kívánságokat és kéréseket reá hajlott akarattal meg halgattam légyen, és azon megh nevezett Bitóczi földünkön és határunkban, melynek régtül fogva mind eddégis békességes bírásában vagyunk, az kívánt Szőlő hegynek építtésére Basarcz névő hegynek délre feküvő egész oldalát ki mutattam, és ki adtam légyen nékik, ily okkal és móddal mindazonáltal: hogy

Először: Ezen folyó 1756-dik Esztendőben azon szőlő hegynek való földet, magok között fel osztván, megh tisztogassák, és az fákat ki gyökerezzék, s minden halasztás nélkül, szorgalmatossan ki ültessék jó fajta béli szőlő vesszőkkel; az szőlő hegyet pedig kőrnyős kőrűl, hogy az marha bé ne mehessen, vagy árkolással, vagy más külömben jól bé kerítsék.

Másodszor: Mivel az Uraság az maga földgyét nem gyümölcsös kertnek, hanem szőlő hegynek adgya ki, azon okbúl senkinek sem lészen szabad Baraczk és Mandola fákon kivűl semminemű fát az szőlőben űltetni vagy óltani, hogy a szőlőknek gyümölcse annál jobban megh érhessék, és jó bort termeszszen. Hanem a szőlők alján valami némű gyümölcsöt termő fákat akar valaki űltetni, szabadon űltethet. Senkinek pedig semmi alkalmatossággal és szín alatt nem lészen szabad az erdőben valami nyers vagy száraz fát vágni, vagy dőlt fát onnét hordani, szokott birság alatt, hanem csak az szőlőhegy kőrnyéke árkán, ha valami bokor vagy haszontalan törzsök találtatik.

Harmadszor: Hogy az szőlő hegyen mindenkoron jó red tartásban legyenek az szőlős Gazdák, és tudhassák magokat mihez tartani, szükséges Articulisok /rendtartás/ fognak annak idejében megh egyezett akaratbúl ki adattatni.

Negyedszer: Hogy a szőlő ültetéshez és plántáláshoz kezdő embereknek jobb kedvek lehessen, és szőlőjök gyarapodhassak, kinek, kinek közülök az Földes Uraság ezen folyó 1756-dik Esztendőben esendő szűretűl fogva, egész 1762-dik Esztendőben esendő szüretig exclusive /kizárólagos 2/ szabadságot engedett, ugy hogy azon idő alatt semmivel nem tartozzanak, hanem azon utolsó Esztendőben, t.i. 1762-dikben leendő termésbül, mihelyst az szőlő szedés el végeződik, és minden következendőben ki ki tartozzék az Uraságnak nyolczadik akót, fertályt, iczét, mészölyt az hegybéli mértékkel kiadni. /3/

Ötödször: Mindazonáltal ki ki közülök ezen jelen lévő 1756-dik Esztendőben tartozni fog az Uraságnak Pünkösd napra Földesúri jogomnál fogva Marothi Jószágunkban és Falunkban Tisztünk kezében egy egy Német forintot le tenni, ugy hogy magok között jóidein ki szedvén /maguk között időben összeszedik/, azon terminusra egyszer s mind sommásson le olvassák /egy összegben leszámolják/.

Hatodszor: Mind addég még az Uraság az maga Majorságbéli szőlőjét /4/ ugyan ott, Bitóczon megh nem szedeti, és termésit el nem hordattya, senkinek az szőlő szedéshez nem lészen szabad fogni, hanem az után. Ugy mindazon-által, hogy az szőlős Gazdák kössége /közössége/ az uraság Tisztéhez két embert küldgyön Maróthra, és az szedésre általok szabadságot tartozzék kérettetni.

Hetedszer: Nyolczad szedéskor az Uraság tartása /ellátása/ és a lovak abrakolása helyett az szőlős Gazdák tartozni fognak 6, azaz hat német forintokat le tenni. Nem külömben minden Gazda az Uraságnak fel aggatni való két pár szép fűrt szőlőt és pennaticumot /?/, egy egy pint /3/ bort, vagyis mustot tartozni fog adni.

Nyolczadszor: A kerülők, vagyis Szőlő Pásztorok, kiket az Hegybéli Kösség szokott időben fogadni, és egyedűl maga fogh tartozni fizetéseket megh adni, kötelesek lesznek az Uraság szőlőjére is vigyázni, ugy mint megh esküttetett emberek. Mind szüretkor, mind pedig nyolczad szedéskor, éjjel, nappal a hegyet kerüljék, hogy valaki alattomban termésébül valamit el ne vigyen, ha contra bontra valót /5/ találnak, az Uraságnak azonnal hiven megh jelenteni. Az Uraság pedig fáratságokért minden Esztendőben maga jó akarattyábúl fogh adni egy szapu /3/ közönséges kenyérnek való gabonát.

Kilencedszer: Minden szőlős Gazda, hogy megh adta egészen az nyolcadot, tartozni fog az Uraságnak Maróthi Tiszttartójától czédulát /igazolást/ váltani, és ezért egy egy garast fizetni.

Tizedszer: Minek előtte az nyolczad szedés után az Uraság vagy képe viselő Tiszti /6/ az szőlő hegyrűl le menne, Úr Széke /7/ fogh az hegyen tartatni, hogy az Uraság az hegy-Mesterrel és Hites Esküttekkel egyetemben le ülvén, s törvényt tartván, az kinek mi baja, vagy kára vólna, el intézze, és tellyes satis factiot adjon /elégtételt/.

Tizenegyedszer: Gyakran szokott az megh történni, hogy az szőlős Gazdák az szőlőjeket vagy el adgyák, vagy el cserélik reá fizetvén. Azokért, hogy az ollyatén cserélések és el adások levélváltás által helyesebben megh lehessenek, tartozni fogh az hegybéli kösség egy pecsétet csináltatni, melynek közepén cimerül Holló légyen, ki szájában tartson egy zsemlét /8/, környöskőrűl pedigh leveles szőlő vesző le függő szőlő gerezdekkel légyen. S a pecsét mindenkoron a Marothi Tiszttarónál tartassák, és az szőlő végett csinálandó levelek avval pecsételtessenek megh. Melybéli pecsét alatt ki adandó levéltül az Hegy-Mesternek és Eskütteknek három máriást tartozik az levél váltó Ember adni. De az Uraságnak midőn valamely szőlő el adattatik, vagy az cserélt szőlőre reá fizettetik, akár egyik, akár másik rész, az mint magok között megh alkusznak, minden forintbúl egy garast fogh tartozni adni.

Tizenkettődször: Midőn valamely szőlős Gazda, vagy Gazda-Aszony minden gyermek és maradék nélkül megh halálozik, annak az szőleje azonnal az Földes Uraságra szállyon, ne is légyen szabad szőlejét Sz. Szerzetünkön kivül más klastromra, vagy Templomra hagyni, hanem ha mit akar lelkéért hagyni, csak azon Esztendőbéli termésbűl hagyhat valamely akó bort. Mellynek nagyobb erejére és bizonságára ezen levelemet tuljdon kezmnek alá írásával és az Nemes Convent pecsétyével ki adtam és az Hegybéli Kösség is reá alván, maga közül némellyeknek tulajdon kezek kereszt vonásával megh erősítette.

Költ Maróthon 1756. marti. 12.

• Páter Toronyi János fönt említett Conventnek
• Priora Csenté Mártony Esztergom Királyi Várossának Lakossa +
• Csenté Mihály azon nevezett Nemes Váross Lakossa +
• Nagy Péter azon Váross Lakossa +
• Molnár Mihály Sz.Györgymezei Lakoss +
• Eröss András Sz.Györgymezei Lakoss +
• Moczik György Sz.Györgymezei Lakoss +
• Asztalos Istvány Sz.Tamássi Lakoss +
• Panyi Istvány Sz.Tamássi Lakoss +
• Párkanszky János Sz.Tamássi Lakoss +

Magyar Országos Levéltár E 153. 43.cs. 189. fasc.

1. szabad esztendők: 6 szabad, adómentes év. Mivel a fiatal szőlő több évig nem terem, ezért az országos szokásoknak megfelelően 6 évig a szőlő után nem adóznak a földesúrnak. Lásd a szabályzat 4. pontját.
2. exkluzíve: kizárólagosan, mást be nem véve, zárt körben.
3. űrmértékek: akó: 54,3 1. egy budai akó; fertály: valamely mennyiségből, mértékegységből 1/4 ; itze, icce: kb. 8 deciliter; mészöly, messzely: az iccének a fele volt; szapu: szemestermény űrmértéke. Különböző nagyságú lehet, leginkább 33,2 liter; pint: az icce kétszerese, kb. 1,6 liter
4. majorságbéli szőlő: Az uraság a szőlőművelés alá vont földterületből kihasított egy darabot, azt a saját kezelésébe vonta, s a jobbágyok robotmunkában dolgozták meg.
5. "contra bontra való": elkobozni való
6. " Uraság, vagy képe viselő Tiszti": az uraság képében, képviseletében megjelenő tisztségviselő, tiszttartó.
7. Úr Széke: a jobbágy, földesúr között vagy a jobbágyok közötti vitás ügyeket lerendező ítélőszék a földesúr irányításával. A szőlőhegyi kisebb vitákra vonatkozik.
8. "Holló légyen, ki a szájában tartson egy zsemlét" : ez a pálosok jelképe volt. Szent Pál a sivatag sziklái között remeteként élt, egy holló vitt neki kenyeret a monda szerint.
   

Szőlőművesek	Pincében

52.

HILÓCZKY TISZTTARTÓ LEVELE

1757

Maroth, 1757. maj. 4.

Bizodalmas Drága Tisztelendő Páter Prior Atyám Uram nékem kegyes Partónusom. Mostanában egy kosár sóskát és egy bögre téli ződ uborkát küldöttem, remélem, hogy az Szent Lászlói Hajdu már edig Pesten lészen az borjuval, gombával és gyöngy virágokkal. Hanem mai napon vettem Esztergami város kapitányának levelét, aki kér, hogy a jövő kedden a métákat /mezsgyéket, határjeleket/ renováltatnánk, mivel már ött vagy 6. esztendeje lészen miolta nem renovaltattuk. Minemű informatiot méltosztatik az Ur
T,P. Prior A. Uram adni, atevő leszek. Másutt ugyan semmi disputátio /vita/ nem eshetik, hanem edgyedül ahol az Urnak T.P. P. A. Urnak jól tudott dolog, azon az szeglén /szélen, szegleten/, amint az három /föld/hányások vannak, a Marothi, Esztergami, Sz. György mezei./Ezután további cselekvési variációkról ír a fenti határral kapcsolatban./...Talán remélem,hogy végire járhatunk. Ezek után magamot tovább való tapasztalt, kegyes Uri Gratiájába és favoriba ajánlom, magamot
az Urnak T.P.PriorA Uramnak

Mindenkori köteles szolgája Hilóczky Máttyas

Magyar Országos Levéltár E 153. 43.cs. 289. fasc.

53.

SZERZŐDÉS PLANCZ URBANNAL

1759

Plancz Urban nevét többféleképpen írták le: Ploncz Urban, Kloncz Orbán, Glancz, Gloncz Urban. Ez jelezhet hangzásbéli változást, de leírásbeli problémát is. Akkor jórészt helyesírási szabályok nélkül, főleg hallás után írták le a szavakat. Különböző írásgyakorlatú, írástudású és kiejtésű emberek írták a szövegeket, másképp hallották és írták. Sőt mindez olvasati problémákat is felvethet.

Alább megirt adom tudtára mindeneknek az kiknek illik ezen levelemnek rendiben, hogy Nemes Esztergam Vármegyében lévő Marothi Örökös Jószágunkban ugyan Marothon lakozó Plancz Urbán Serfőző Mester Embernek ugyan Marothi Jószágunk és Falunk határában Madarász hegy alatt lévő Puszta Malmunkat /1/ attam s engedtem illy okkal és módal

Elsőben. Hogy azon Malomért tartozzék az Uraságnak le tenni 150 azaz százötven Rhénes forintokat, a melyeket ugyan effektive /valóságosan/ Szent György napjára /ápr.24./ le is fog tenni. Az.malom kezéhez vételekor 100, azaz száz forintokat már le is fizetett.

Másodszor. Hogy azon szitás Malmot akár kőbül, akár fábul maga kőlcségivel föl álithassa, nem különben e mellé maga szükségire házat föl épithessen.

Harmadszor. Azon Malomtul az 1759. február 1-től tartozik az Uraságnak ugymint Tiszteletes Pater Pesti Paulinus Attyáknak minden Esztendőn 40, azaz negyven Rhénes forintokat Árendájul /bérleti díjul/ fizetni, két terminusra /időpontra/, ugy mint Szent György napra Húszat, Sz. Mihályra /szept. 29./ Húszat. Azon kivül tartozni fog fen nevezett Molnár és successori /jogutódai/ a Pesti Tisztelendő Convent számára fehér lisztet tisztán vulgo Pitlin 8, azaz nyolcz szapu, azaz tizenhat Pozsonyi Mérőt /2/ minden vám és fizetés nélkül őrölni, amidőn szükség kiványa. Nem különben Szent Mártony Napjára /nov. 12/ egy pár hizlalt ludat, Új Esztendőre pedig egy pár kövér kappant /3/ a magáibul Pestre Szolgáltatni a Conventbe. Feiszével pedig ahová az Uraság parancsolya egy hétig maga, successori /ökökösei/ pedig három hétig szolgálatott tenni.

Negyedszer. Ha pedig az fön jelentett Árendát a több hozzá tartozandokkal egyöt három esztendő el telésihez maga a Molnár, vagy Successori le tenni nem akarnák, vagy nem tehetnék, Elsőben. Hogy azon Malomért tartozzék az Uraságnak le akkoron az Uraság meg böcsültetvén a Malmot, Házát együtt akár el adhassa, akár pedigh maga meg tarthassa, ki fogván a házra maradott Árendát, /bért/ a többi Szolgálattal edgyütt elöb magának.

Ötödször. Ha hogy nagyobb vámot /4/ venne az őrlőktül, vagy gondatlansága miatt valakinek kárt okozna, Marothon lévő Tisztink által meg birságoltathassék.

Hatodszor. 6 azaz hat Pozsonyi Mérő Gabona alá valo /földet/ magának, a maga kölcségen Szabad lészen Földet ki irtani /5/ mostan, és azt Dézsma /terményadó/ fizetés nélkül, csak magának, még él. Minden jogutódjai pedig attul is dézsmát fognak adni az Uraságnak. De a Malmot Szabadon birhattyák successori is az fönt nevezett Conditiok /feltételek/ alatt, ha jol, jámborul s keresztényül élnek. Ellenben

Hetedszer. Nem lészen néki Szabad az Malomban semminemű italt árulni, se rosz embereket magánál tartani, vagy valamely rosz hirő személyeknek Szálást adni. Se a Konyhára való részén kivül, semmi nemű fát vágni, vagy el adni, az Uraság engedelme nélkül, mindenekben szokot bírság és büntetés alatt. Melynek nagyobb bizonyságára adom ezen levelet, és a Nemes Convent Petcsétyével meg is erösétem Magyar Királyi Pest Városában lévő Conven-tünkben Febr. Holnapnak első Napján 1759-dik Esztendőben.

Prior Kolarics Joahim Nemes Pesti Convent Priora.

Plancz Urban + vonása és pecsétye

/Kiegészítés 1764-ből/
Alább irt adom tudtára ezen levelemnek rendiben mindeneknek az kiknek illik, hogy ugyan ezen fönt nevezett Ploncz Urban Molnárnak adtam engedelmet, hogy föllebb emlitett maga Malmán föllűl mint egy öttven lépésnyire saját kölcségin egy Kallo Malmot épithessen ily Conditió alatt: hogy

Elsőben: Esztendőnként tartozzék azon Kallotul az Nemes Conventnek az 1764. év április 29-dik /napjátul/ árendájul fizetni 10, azaz tíz Rhénes forintokat, másodszor ismét esztendőnként egypár lóra való pokroczott.
Melynek nagyobb eröségére adtam ezen Levelemet Conventünk pecsétyivel meg erösítvén.

Kelt Maroth 1764. Ápril 24.

Prior Vidi Ferencz

Magyar Országos Levéltár E 153 43.cs 289. fasc.

1. "puszta Malom": elhagyott, lerombolódott.
2. mértékek: pitli: vödör; pozsonyi mérő kb. 621.
3. kappan: ivartalanított, herélt kakas
4. malomvám: az őrlésért bizonyos mennyiségű gabonával fizettek a molnárnak. 5. földet kiirtani: műveletlen, bozótos területet felégetni, kitisztítani, művelésre alkalmassá tenni. Ez az irtásföld vagy irtvány.
   ■
   
   
   

54.

A MARÓTI KATOLIKUS EGYHÁZ VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYVE

1761

/Latin nyelvű/ A vizsgálat megadott szempontok szerint történt. Sok adatot megtudunk nemcsak az egyházról, hanem a lakosságról is. Maróton ekkor nincs önálló római katolikus parókia, a dömösi egyház filiája, azaz fiókegyháza. A dömösi plébános látja el az egyházi tennivalókat. A tanító /a ludimagiszter/ az "egyház szolgájának" minősül. Pavelcsek József oskolamester neve más iratokon is előfordul, úgy mint a falu nótáriusa, azaz jegyzője. Ebben az időben gyakori, hogy a két tisztséget ugyanaz a személy tölti be.

Az egyházról

1. Ez a helység leányegyház /1/, tartozik Dömöshöz, attól fél óra járásnyira fekszik.
2. Ez az egyház korábban kálvinisták /2/ által építtetett, és 1738-tól szerezték vissza, és renováltatott az uradalom /3/ által, és Szent Lőrinc mártír /4/ tiszteletére szenteltetett fel.
3. Tartós anyagból áll, hossza 7 és fél öl, szélessége 3 öl /5/, mennyezete deszkából készült, és a nem tartós anyagból álló hozzáépített sekrestyével /6/ együtt zsindellyel fedett.
4. Semmiféle alapítványa /dotációja/ sincs.
5. Nincs kegyes adománya.
6. Készpénzben kap 73 forint 62 és 1/2 dénárt, aktív adóssága nincs.
7. Passzív adóssága sincs /7/.
8. Gondozását a sekrestyés /syndicus/ látja el, akit évenkint a járási egyházi elöljáró erősít meg, és ugyanő évente elszámoltatja.
9. Az egyház telke /8/ nincs elidegenítve.
10. A szakrális tárgyak /9/ a következők: egy kehely rézből, amely jóakaratúlag ezüstözve lett. Úrmutató: egy aranyozva, másik aranyozott Szent Lőrinc ereklyetartó /10/, egy bronz füstölő, egy medence a szenteltvíznek, egy miseruha, öt fehér stóla /11/, négy vállkendő a miseruhához, két öv, két consorália /12/, hat kehelytörlő, 19 papi karing, egy szekrény a különböző tárgyaknak és az áldozó edényeknek.
11. Oltárok: egy nem rögzített oltár három szárnnyal. Fából készült az aranyozott szószék.
12. Ferences koradviselő /harmadrendiek/, az ő irányításukkal./13/
13. Búcsú van. /14/
14. Közönsége vasárnap rendszeresen áldozik, de a szomszédos Szobról és az anyaegyházból, Dömösről körmenetre jönnek a védőszent és más ünnepekre.
15. Profán szertartások nincsenek, /l5/
16. Egy temetője van, és egy másik, nem felszentelt.
17. Áll itt egy Boldogasszony Szűz Mária kápolna, amelyet kilenc évvel ezelőtt az uradalom állíttatott, és az elmúlt évben javíttatott. A kápolnában Boldogasszony napján mise van, más ünnepeken megemlékezés.
18. Az urasági kápolna az uradalom épületében van, csak alkalmi célokra szolgál, szalmatetős. A falusiak nem használják, a plébános nem misézik benne.
19. A földesúr a páter pálosok pesti konventje.
20. A plébános újraválasztásába nem szólnak bele, más ügyekben viszont léggé eljárnak, intézkednek.
21. Görög katolikusok vagy görög nem egyesült egyházbeliek /16/ nincsenek az egyház területén.

A népességről

1. A lakosok katolikusok és kálvinisták. A felnőtt lakosok száma a katolikusok közül 537, a gyermekeké 67, a kálvinisták összesen 257-en, a zsidók 5-en vannak.
2. Magyar és szláv nyelvet használnak leggyakrabban, de németet is. A mise túlnyomóan magyar, de szlávul is van.
3. Az elmúlt időben a kálvinistáktól átkeresztelkedett: Blasó Marianna, Muzsik Mihály és Fekete Julianna. /17/
4. Vallásmegtagadó nem volt, különböző vallású szülőktől születés nem volt.Borcsák János és István, akik katolikus szülőktől születtek és anyakönyveztettek, eretnekségbe /18/ estek.
5. A keresztény ünnepek megtartatnak, a zsidó kereskedők nem zavarják az ünnepeket, házaikban vannak az ő ünnepeik alatt is.
6. A lakosság a szentségekkel /19/ jól él, a plébánost tiszteli.

A plébánosról

A plébánossal kapcsolatban nem ismétli meg az előzőkben kifejtetteket, csak amelyek speciálisan erre a helységre tartoznak.

1. A szentségek kiadásában az iskolamester segédkezik.
2. Panasz gyakran van, mert későn érkezik. Evvel szemben nem megfelelő, nem eléggé tiszteletreméltó kocsit küldenek érte.
3. Háromszor áldoztat ünnep előtt és vasárnap.
4. A nem katolikusoktól nincs juttatása.

A plébániáról és a plébános juttatásairól

1. Plébániaház nincs itt.
2. Az ól és az istálló az egyházban van,
3. Itt kap a plébános készpénzben 27 florénust /forintot/ salli /sarnói?/ szapu gabonát, 6 akó bort, fél mázsa sót, 12 öl fát, házanként egy tyúkot vagy fél mázsa tehénhúst a helységtől a mészárszékből, melyet havonta szolgáltat ki a község.

Az uradalomtól kap 3 sallói szapu gabonát, 3 akó bort, 2 szekér szénát. Földet két nyomásban bír, 1/2 sallói szapu mértékűt a Boldogasszonyföldi dűlőben Kiss András és Molnár Mihály földje között, amelyet az egész kösség művel meg és javít. A gyümölcsös kertet az egyház körül a plébános használja. Az egyházi szolgáltatások ára a szokásos: a mise 2 ft, a bemutatás /offertorium/ 1 ft 50 dénár, az ima 60 dénár, a büntetés háromszoros.

1. Mivel termény és bor adatik a plébánosnak az uraságtól, ezentúl adatik a helység tizenhatoda. A plébános beiktatásakor, 1736-ban ennek a filiának /leányegyháznak/ a tizedéről lemondott, nem használja, mivel az összes dolgokból az uraságnak kilenced és tized jár /terményadó/, azért van az, hogy a plébános a szokás szerint a tized 16-odát kapja.
2. A stóla megszabása /20/ ugyanaz, mint az anyaegyházban, és nem különböző. Keresztelés 28 és fél dénár, esketés 1 forint, temetés 1 forint, gyermeké és szegényeké 50 dénár, más helységekből valóké a duplája.
3. Anyakönyvet a nótárius kezeli /21/.
4. Más vallásúak nem fizetnek semmit sem.

Az egyház szolgáiról

1. Pavelcsek József a tanító /ludimagister/, 45 éves, az iskolai és egyházi feladatoknak megfelelő végzettségű. Paur Sebestyén a harangozó, 32 éves, jó erkölcsű, és jól szolgál.
2. A plébánost megfelelően szolgálják.
3. A tanító lakását az iskola épületében a község biztosítja.
4. A tanító kap készpénzben 20 forintot, 12 sallói szapu gabonát, 2 sallói szapu árpát, 30 font sót, 50 font húst, 12 font gyertyát, 1 szekér szénát, 12 öl fát. Két nyomásban használ egy földet másfél sallói szapusat, amelyet a község művel meg. Ezentúl adatik neki fél sallói szapu káposzta. A harangozó bír készpénzben 1 forintot, két sallói szapu gabonát, egy akó bort, a vihar elé harangozásért alkalmankint 10 dénárt. 5-6. A nem katolikusoktól nem kapnak semmit.
5. A tanító a nem katolikusokat nem tanítja.
   
   

Esztergomi Prímási Levéltár - Canonica Visitációk 186. kötet.

1. leányegyház / filia/: fiókegyház, a plébánián belül egy kisebb egység. A leányegyháznak nincs külön plébánosa, az anyaegyház plébániájától függ. Egyházi tevékenységét az irányítja vagy végzi.
2. kálvinista: Kálvin János hívei, reformátusok.
3. uradalom: a világi és egyházi nagybirtokosok birtokainak igazgatási és gazdálkodási egysége. Marót a pesti pálos szerzetes rend birtoka, uradalma volt ekkor.
4. Szent Lőrinc mártír: vértanú, keresztény hitéért szenvedett kínoztatást és halált. A maróti katolikus templom és egyház védőszentje. Ünnepe és búcsúja augusztus 10-én, Lőrinc napján van.
5. öl /főnév/: itt mint hosszmérték. A 16. századtól gyakran használták a bécsi ölet, mely 1,896 méter. Ebből származott a területmérték, a négyzetöl; a fa mennyiségének mérésére is használták, ez 3,41 köbmétert tett ki.
6. sekrestye: a templomhoz épített kisebb helyiség, ahol a kegytárgyakat, miseruhákat tartották, és ahol a plébános miseruhába öltözhetett.
   sekrestyés: templomszolga, a harangozást is ő végzi.
   szakrális tárgyak: szent, megszentelt,
7. aktív adósság: neki tartoznak; passzív adósság: ő nem tartozik
8. egyház telke: a plébános eltartására szolgáló földterület, mely a jobbágytelkek között helyezkedett el, és a jobbágyok közösen művelték.
9. szentséges tárgyak, melyek vallási szertartásokon használatosak.
10. ereklyetartó: a keresztény szentek, vértanúk tetemeit, maradványait, velük kapcsolatos tárgyakat foglalja magába. Díszes kivitelű.
11. stóla: katolikus liturgikus öltözethez tartozó sálszerű, hosszú, kb 10 cm széles textília, melyet nyakba vetve visel a szertartást végző pap.
12. consorália ? konzol ?: tartókar /valószínű, hogy gyertya vagy misekönyv tartó/
13. ferences korádviselő /harmadrendiek/: kordaviselő, övet viselő, szolgáló ferencesek; a ferences rend egyik csoportja
14. búcsú: a templom vagy egyházközség védőszentjének, vagy a templom fölszentelésének emlékünnepe.
15. profán szertartás: avatatlan, istentelen, elvetemült, nem keresztény
16. görög katolikus /egyesült egyház/: a katolikushoz csatlakozott görögkeleti egyház. A görög keleti egyház ortodox szertartásait és egyházfegyelmét megőrizte, de elfogadta a katolikus hitelveket, és főpátriarkájuk helyett elismerte a pápa főségét. Egyesülését a római katolikus egyházzal a rutének Ungváron 1646-ban, Erdélyben a román püspök 1700-ban írta alá. görög, /nem egyesült/ egyház: görögkeleti, ortodox egyház
17. átkeresztelkedett: más hitre tért, más egyház tagja lett. Itt fölvette a katolikus hit szerinti keresztséget, áttért a katolikus hitre.
18. eretnekség: az egyház által rögzített hitelvekben, dogmákban való kételkedés vagy azoktól eltérő tanok hirdetése. A két személy valószínűleg protestáns hitre tért.
19. Mentségekkel élés: a kegyelem részesévé tevő vallási cselekményben való részvétel./ Pl. a keresztség, az áldozás, a házasság szentsége, stb./
20. stólapénz: keresztelés, esketés, temetés alkalmával a plébánosnak járó fizetség
21. anyakönyv, anyakönyvezés: személyekre vonatkozó fontos bejegyzéseket, nevet, születési időt, a szülök nevét, az elhalálozást, a házasságkötés adatait tartalmazta. A 17. század óta a plébánosok feladata volt az anyakönyvezés. Maróton ekkor a nótárius, a jegyző végezte. Ez időtájt Pávelcsek József tanító a jegyző is.
    

55.

ÚJABB MALOM ÉPÜL

1763

Én alább irt adom tudtára mindeneknek az kiknek illik: hogy Marothi Helységünkben lakozó Molnár Mester Embernek, Benkovics Mártonnak adtam szabadságot ugyan Marothi határunkban, nevezett szerént a Malom Vőlgyben egy Malomnak tulajdon kőltségével léendő felepéttésére, melly eránt illyen meg egyezést tettem az emlétett Molnárral.

1. Csupán a Malomnak felepéttésére való szükséges fáért a meg nevezett Molnár tartozni fog az Uraságnak egy körmőczi aranyot tenni /1/.

2. A Malom egyszer fel épülvén, mihelyest abban az őrlés elkezdődik, azonnal az űdőtül fogvást az esztendőbéli Árenda /bérleti díj/ lészen készpénz 20, azaz húsz Rhénes foréntok, ezen kivűl tartozik esztendőnként, úgymint uj esztendőre egy pár hizlalt kappant, Sz. Márton napra /nov./ pedig egy pár hizlalt ludat az Uraságnak adni. Melly megirt mód szerént, valamint én e jelen való Levéllel szabadságot adok a Malomnak épéttésére; ugy Őis magát kötelezi a meg nevezett Árendának esztendőnként való hibátlan meg fizetésére. Mellyet bizonyit saját kezem subscriptiójával / aláírásával/ és Conventünk pöcsettyével, ugy azon Molnárnak saját keze kereszt vonásával meg erösittetett Contraktualis Levél /szerződés levél/.

Kelt Maroth 1763. év februári 1.

P. Vidi Ferencz Pesti Prior Benkovics Márton +

Mivel pedig a felleb irt Malom már fel épült, és a mult Szent Mihály naptul fogvást már forog, s őröl is, a fellebb nevezett Árendás, a most említett Sz. Mihály naptul fogva el-kezdődött, kihez képest Enis újra Szabadságot adok a tőbszőr nevezett Molnárnak, Benkovics Mártonnak, hogy azon Malmot ezen Levelemnek erejével minden háborgatás nélkül Szabadon birhassa, s használhassa firul fira, s maradékrul maradékra. Hogyha pedig a jövendőben ugyan azon malmot az Uraság magáévá akarná tenni, elébb jó lélek szerént meg-böcsültessék, és amire böcsültetik, azt az Uraság tartozzék letenni, s meg fizetni Benkovics Mártonnak, vagy Maradékinak. Melynek nagyobb bizonyságára s erősségére adttam ezen Levelet saját kezem subscriptiojával, Conventünk pőcsettyének reá nyomásával megerősítvén.

Költ Maroton 1764. november 20.

P. Vidi Ferenc

Magyar Országos Levéltár E 153.43.cs 289. fasc.

1. körmöczi arany: a 18. században 430 ezüst dénárnak felelt meg.

56.

BASARCON VENDÉGFOGADÓ MŰKÖDIK

1763

Aláb meg irt adom tuttára mindenkinek az kiknek illik, hogy Bitóczi Pusztán Basarcz Szőlő hegy alat lévő vendégfogadot Jován Jankovicsnak, ugy mint vendégfogadósnak esztendeig keze alá attam eképen:

1. Hogy az konyhától, szobáktól és istáloktúl, nem külömben mivel mind abrakkal, szénával maga fogja provideálni /ellátni/. Mindezekért első esztendőben fog fizetni az Uraságnak, az az T. P. Paulinusok Pesti Nemes Convenjének forintot huszonnyolczat, azaz Rhénes ft 28.

2. Az egész esztendőnek el folyása alatt mind Bort, mind pedig sert az Uraságét fog tartozni árulni, néki pedig minden akótól tíz, azaz 10 pénze fog járni.

3. Nem külömben ezen első esztendőben az Bor seprő az övé fog lenni, és palinkával is maga fogja provideálni, amint neki teczeni fog..

4. Valahány akót avagy hordót ki fog árulni, azonnal tartozni fog az árát minden fogyatkozás nélkül le tenni.

Melynek nagyob bizonságára saját kezem vonásával és pecsétemmel meg erősítettem.

Költ Marothon, 1763. Április 20.

Hilóczky Máttyás Tiszttartó

/Jován Jankovics aláírása nélkül/

Magyar Országos Levéltár E 153. 43.cs 289. fasc.

1. Basarczot később Basaharcnak nevezték.

57.

CSIMBALMOS ORSOLA TESTAMENTOMA

1764

Én aláb megh irott Csimbalmos Orsola megh látogatatvan az Ur Istentűl nehéz betegséggel, Kinek légyen eő Szent Felséginek hala adás, amelyér akarván az Árváim között valami Intizést vagy-is Testamentomot tenni, melly ez képen Következik:

1-ső Hagyom az Krisztina Leanyomnak Sás Rétemet az Uton, ahun Kender födek felé egy szekér termő Szína /szénára/ valót.

2-dik Hagyom Margita Leanyomnak Barcsáktul vett Rétemet.

3-dik Hagyom Maris Leanyomnak, aki Bogdanban férnél vagyon harom Német Aranyat.

4-dik Hagyom Eva Leanyomnak Visogradon férnél van, ugyan/csak/ harom Német Aranyat.

5-dik Az töbi Joszágocskámot pedighlen három részre egyenlően, két fiamnak és egy gyogyő /1/ Leányomnak hagyom Illy Conditioval /feltétellel/, hogy ha a Fiam, Gáspár meg házasonna, és a Bátyaval nem marathatna, tartozni fognak egymasnak segéteni föl építeni, mivel e mostani házacska dőlésre valo. És hogy ha valamikor egyűt nem Marathatnak, Érdemes Biroh Uraimékra bizom három felé az osztást fundusommal /telkemmel/ együtt.

Emellyet az Istenért is kirem az föl vött /vett/ hagyományommal /végrendelkezésemmel/ mindenik elégegyen megh, és magok között egyessek legyenek /egyezés legyen/, úgy az Ur Isten is gongyokot fogja viselni.

Lött Marothon 1764. Marty 8.

Aláb irtt Érdemes Bírák Urainék előtt

Csimbalmos Orsola

Fő Biró Chalupa Pál
Törvény Bíró Pástik Joseph
Pintér Mártony,Kömíves András, Szabó György,
Pávelcsik Joseph Hites Nótárius jelenlétében. /2/

Magyar Országos Levéltár E 153 43.cs. 289.fasc.

1. gyogyő, gyogyó: elméjében sérült, nem teljesen beszámítható
2. Pávelcsek oskolamester is volt.

58.

ASCHER IZRAEL ÁRENDÁS ESETE

1763-66

Sok irat maradt fenn e témával kapcsolatban. Olyan értelemben azonban mégis hiányos az iratanyag, hogy a kezdeti mozzanattól az ügy befejezéséig teljesen nyomon követhessük. A történet lényege, hogy Ascher Izrael nevű ó-budai zsidó és a pálosok szerződést kötöttek 1763-ban. A szerződés tartalmára csak következtethetünk: Maróton, de talán a többi pilisi pálos falvakban is, bizonyos -főleg kereskedelmi- tevékenység engedélyezéséért árendát, bérleti díjat fizetett. Pénzösszeg fejében megengedték neki, hogy boltot nyisson a faluban, terményeket, bort, állatokat vásároljon föl, erdőbérért ölfát vágathasson a falusiakkal, és a fával s más egyébbel kereskedhessen. A Duna olcsó szállítási lehetőséget kínált. Felvásárolhatta a seprőt /a bor alját/, s belőle törköly pálinkát főzethetett, malmot bérelt, kamatra kölcsönöket adott a megszorult embereknek. A pálosok megígérték neki, hogy boltot építenek számára, valamint Maróton, Szentléleken, Szentlászlón és Szentkereszten a kocsmárosok és a lakosok /büntetés terhe alatt/ csak tőle vehettek pálinkát.

Aschernek hamarosan komoly konfliktusai keletkeztek a maróti tiszttartóval, és az árendát nem fizette meg hiánytalanul. Szerinte csak kb. 57 ft körüli összeggel tartozott, melynek elengedését kérte. A pálosok fiskálisa szerint viszont 200, illetve 1179 ft-tal, kamatokkal, valamint a perek költségeivel adós. Úriszéki tárgyalások, perek, fellebbezések, könyörgő levelek, feljelentések, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek és több elszámolás található a levéltári anyagban latin, német és magyar nyelven. Tény, hogy a pálosok úriszéke elárvereztette Maróton -a Marosra vagy Budára ki nem menekített- ingóságokat. Az ördög a részletekben van" -szokták mondani. Érdemes tehát az ügy egyes -krimibe illő részleteivel megismerkedni. A források egy részét szó szerint, másokat pedig ismertetés formájában, idézetekkel közlöm.

A

Nagyságos, Nemeslelkű Uram Gondviselő, Pártfogó Atyánk Urunk.

Ime alázatossággal nyuitom Tekéntetes Urnak tudva lévő Páter Paulinusok felül /felől/ panaszomat, mely szerint Eö Kegyelmének /t.i. a priornak/ az ezer forintok adosságomban fizettem 889 ft 55 krajcárt. Aktivum adosságim /neki tartoznak/ pedig valának azon Uraság alat lévő Helységekben 52 forint 36 kr. Ugy hogy ha ezen adósságom beszedetni fog, föl megyen az egész deputátiom /járandóságom/ 942 ft. 31 kr-ra. Maradék tehát 57 forint 29 kr, mely hátrálékkal ugyan, azért is meg-szánhatnának /elengedhetnék/ Eö Kegyelmek, mivel Contractusnak /szerződésnek/ ereje szerint kötelezték magokat, hogy 1-ször: nékem egy boltocskát fognak építeni. 2-szor, hogy ött Helységek, ugy mint Maroth, Szent-Kereszt, Szent-Lélek, Szent-László, Battyány tartoznak 12 ft büntetés alatt az pálinkát tőlem hordani, de se edgyik, se másik nem observáltatott /nem tartották be/. Ugy hát kéntelen valék kárba esni.

Más ismét, hogy egy Béla Mihály nevü Marothi Ember 50 öl fámat az Erdöbül, az Duna partyárul pedig 7 ölt hírem és tuttom nélkül el vitt, mely fának erdőben ölit három máriáson, Duna partyán két forintokon el adhattam volna. Mégis panaszt tevém Tiszttaro Uram előt, egyéb satis factiom /elégtételem/ nem adatott /:azon Embert meg sem halgatván:/ Hanem hogy talán azt vélte azon Ember, hogy én ezen fát, soha ki nem viszem az erdöbül. Mely ha ugy volna, kétség kivül nem vágattam volna. Mellytül is valóságossan kitetszik, hogy Tiszttartó Uram szántszándékal kóldussal engemet tett.

Amint is ártatlanul hatvan forint büntetésben eitett Eö Kegyelme, reám bizonyitván, hogy én az Uraság Csépölöit buzza-lopásra tanitottam volna. Ezen lopásban öten részesek lévén; ezen kivül, ki nálam egykor Szolga lévén, és engemet meglopván, az Tiszttarto Uram által ezen lopássá miatt meg büntetődött, vallott reám. A többi négy leg kevessebbet sem vallhatták reám. Ezen egy hamis Tolvaj Tanu általam esett büntetése miát, egy részrül is, hogy Tisztarto Uram nagy fenyegetésekkel maid kényszeritette ezen hamis vallásra. Holott én az egész Helységet Tanu bizonyságnak állithattam volna, hogy én nekem akkor egy szem tavali buzzám nem voltt, a kibül tudniaillik ezen Cséplők loptak. De tölem egy Tanu bizonyságot sem halgatván, tellességgel csak ezen egy hamis Tanu bizonyság által, bűnösnek tett Tisztarto Uram. Azért Nagy alázatossággal kérem Tekintetes Urat, Mindenható Urunkat, mivel ezen rövidségeimben /hátrányaimban/ magamat magamtul nem segit-hetem, méltoztassék ezen dolgomban kegyes Patronusom lenni, és kegyes segítségével mellette föl állani. Mely nagy Uri kegyességét és Gratiáját az Ur Isten meg fogja jutalmazni, maradván
Tekéntetes Urnak

Alázatos Szolgaja Ascher Izrael O-Budai Zsidó.

/Dátum és címzés nélkül/
Battyány: Esztergom közelében

B

Ebből kitűnik, hogy a bíróságok többször is tárgyalták az ügyet.

Részletek:
...Az Tekintetes Ó-Budai Uraságnak széke előtt...Mivel pedig kentek...sokféle követelést titulált Tisztelendő Convent/nek/, ezen dolgot tehál Tekintetes Nemes Pest, Pilis és Solt uniált /egyesült/ Vármegyék által Törvényesen revideáltatván /felülvizsgáltatván/, ott minemű Sentencia /végzés/ hozattatott...Minthogy pedig már az dolog elsőrendű fontosságúnak ítéltetett, ugy hogy Marothon /:ahol kentek árendások voltak, s az melyből is a kentek adóssága származik:/ kentek azon Tisztelendő P. Paulinusok által tartandó Úr Széke előtt meg jelenni tartozzék, és ott uj számvetést mindenekről tevén, az dolog elvégeztessik...Kentek 1179 és talán több forintokkal is adóssak...

Ezen dolognak tehát elintézésére, ugy az számadás tételére rendelem Terminusul az jövő 1765-dik esztendőbéli januarius hónapnak harmadik napját...Maróth nevű Helységben; mely napon és helyen már titulált Tisztelendő Conventék tartandó Ur Székén kegyelmetek magok személyek szerint...meg jelenjen...Különben az tévő fog lenni azon Tekéntetes Uraság Széke, az mit az Törvény és köz igasság hozand magával.
Kentek jó akarojok

Somogyi Antal....T.Paulinusok Pesti Conventjének Fiscalissa

C

Ascher Izrael és Salanon Izsák úriszékhez írt panaszlevele sok különös eseményről szól.

A "Tekéntetes Ur Széknek" elmondja, hogy mivel a szerződés bizonyos pontjait a pálosok nem tartották be, ezért ők sem ismerték el 200 ft hátrálékukat. Ezért "feleségemet és napamat....vasra verték, Tömlöczben zárták, s egyszersmind...egész ingó javainkat zár alá helyezték, és teczésük szerint elatták, és akit el nem adhattak, vagy el adni nem akartak, magok számokra meg tartották. Marothon, Szent-Lászlón, Hután, Szent-Kereszten lévő activum adós-ágainknak /a nekik tartozóknak/ ki fizetését meg tiltották. Tiszttartó Uram által incassáltattak / beszedettek/, és az Árenda hátrálékba mind bé nem vették... A vasban és Tömlöczben lévő feleségemhez, és napamhoz senkit zsidok közül bé nem bocsaitottak, s tovább Négy Holnapnál annyira, hogy maid éhen meg hola, sanyargatták, és mind addig ki nem bocsátották, a mig emlétett 200 forintokról való egyezséget nem irtunk alá, és kezesseket nem állítottunk.

Midőn pedig azon contraktust /egyezség/... subscribálva /aláírva/ volt, kértük Tisztelendő P. Prior Uramtul a Marothi Tiszttartó uramra valo comissiót /intézkedést/, hogy az Asszony a Tömlöczbűl ki bocsaitassék, de aztat sem atta ki. Hanem mikor habitusra /öltözetre/ való 8 röf Posztot /1/,... egy pár ezüst kést és egy kanolat jutvalomul prasentaltuk /ajándékba adtuk/ eö Attyaságának, az után jollehet ki adta az kivánt intézkedést. Mind azon által Marothi tiszttarto ... ki nem eresztette még az 8 forintot le nem tettűk eö kigyelmmének... Marothrol legkisebb jószágunkat el nem hozhattuk... Alázatossan Könyörgünk Tekéntetes Ur Széknek, méltoztassék illy nagy rövidségünket, félelmünket és kénszeritéssünket tekintetbe venni és bennünket absolváli /felmenteni/, maradvám
Tekéntetes Ur Széknek

Alázatos Szolgai
Salamon Izsák, Ascher Izrael O-budai Zsidók

1. rőf: régi hosszmérték kelmék mérésére. 1 rőf 78 cm.

Vidéki és városi zsidók a 19. sz. első felében

D

Több jegyzőkönyv tartalmát összevontan ismertetem. Sok tanút felsorakoztattak, reformátust és katolikust egyaránt. Csaknem mindenki Maróton lakott. Az életkor megjelölése után ezekben a jegyzőkönyvekben szerepel a tanúk vallási hovatartozása is. Neveket csak néhány esetben közlök.

...A Tanuk minnyájan, de az egisz Helysig lakosai tudgyák, hogy a kérdésben lévő zsidó asszony midőn tapasztaltatott, hogy éjszakának idején letartóztatván Tiszttartó Uram parancsolattyábúl, lánczra veretődött, de nem tovább, csak két nap és egy éjjel...És midőn Tiszttarto Uram Pestről haza érkezet volna, az láncztul is meg szabadult azon zsido asszony. Egyedül vigyázás /figyelés/ alatt vala, hogy alattomban el ne szökne, s joszágát alattomban el ne vitetné. De semmi tömlöczben nem vala, /:Marothon
tömlöcz nincsen is:/, sem pedig valami setétségben nem helyheztetett. Hideget vagy inséget nem szenvedett. Jószágát akkor is, midőn láncon vala árulta, égetett borát /pálinkáját/ mérte...Midőn a lánczrul meg szabadult, mindenhova a helysigbe eljárt, joszágát maga tetszése szerint árulta. Egyedül vigyázás vala rája, hogy alattomban el ne szökne...

Mikolai András kb 50 éves ; A zsidó asszony maga atta kezébe, és a marosi zsidó, ezen asszon veje rakta az tanu kocsijára holmi aprólékos joszágot. Nevezetesen: nyoszolákat /ágyakat/, fogasokat, deszkékat, karszéket, dézsát és egy batyuban ágyi ruhákat....Kocsiját...megrakták, s hegyibe ülvén, Marosra vitette.

Versegi András 43 éves, a Helység /urasági/ kocsmárosa:..." a hordott pálinka iránt a Tiszttaró Ur elött számot vetett /a tanú/. A zsidó asszonynak annak árát, 9 forintokat 38 1/2 pénzeket megfizette, és a Tiszttarto Uramnak annak árából hátrálékába egy pénzt sem adott."
Mások szerint: ..."Voltak, akik hordót és más apróságokat vettek tőle...A zsidó asszonynak semmi egyebe itt nem maradott, mivel már annak előtte a naggyát elatta, és el kótya vetészte."

B. J. szemtanú, 40 éves:..."Kocsisa vala az zsidó asszonynak,.„és napszámban nála dolgozni szokott. Őtet alattomban fogatta maga lovai mellé, hogy alattomban ötet s jószágát Budára le vinné....Amintis észre lévén szökésit a Tanu, Tiszttartó Uramnak bé mondotta, és a többi Fátens tanú is, ki biro, ki polgár s ki kis biró lévén tapasztalták, hogy elszökni szándékozott...

F.M. :Akkoron kis biro lévén a Tiszttarto Ur parancsolattyábul maga is vigyázott az kérdésben lévő zsidó asszonyra, hogy el ne szökjék, s jószágát alattomban el ne vigye. Azon alkalmatossággal gyakrabban be fordulván /hozzá/, a lovai eránt vele alkuba esett, s ugyanazon zsido aszonytul a két lovat 8 forintokban /!/ meg is árulta, mely vevésit Tiszttarto Uramnak jelentvén, feleletül tette, hogy nem bánja, csak vegyen az zsidó aszonytul, mivel magát eö kigyelme nem avattya eö jószágának eladásába, csak az árának le tételirül gondoskodgyék, hogy mennél hamarab s előbb ..kézihez tehesse, az hova maga is zsidó asszony letétetni kívánta. Az Fatens oda, az zsido aszonynak kívánságára le is tette" / t.i. a tiszttartó kezébe/.

K.A. Kőmives, kb.44 éves: Egy lovat 18 forinton ugyan magátul zsido aszontyul megárult, és nékie árában egy forintot, az többit pedig ugyan az eö akarattya szerint Tisztarto Uram kezéhez le tévén....

Minyájan egyaránt vallják az tanuk, hogy az egész jószágát az zsido asszony és annak 3 zsido emberei nyilvánoságossan, annak módgya és rende szerint, s maga teczése és akarattya után árulta és kotya vetészte, Tisztarto Uramnak ugyan jelen létiben. Aki is a pészt beszedte ugyan, de magát az egész joszághnak árultatásában nem avatta. Azt nem gátolta, sött inkáb fölvetre annak árát. A vevés kinek, kienek szabad vala. Amintis külömb külömbféle emberek mid itt valák, mind külsöiek, mind keresztény, mind zsidok belöle vettek, amint az iránt az egész helsigh bizonságot tehet, mivel az égisz helsigh házonkint be vala parancsolva. Hozá tévén azt is, hogy mind az kádokat, mind pedig vasfogasokot, kiket tudnia illik az Uraság maga számára áru és böcsü szerint meg tartott,... mivel vevő és árusok, aki többet akart volna adni nem találkozott...."

Salamon Lazarus zsidó óbudai körülbelül 41 éves: "Azon le tett hite után vallya,....hire érkezvén Oh-Budára, ahol a Tanú lakik, hogy emlétett Zsidóknak joszágai áruba bocsájtatnak, maga is fel menvén, mintegy kétszáz forintára való réz edényekbül, zsidó könyvekbül és más egyébbül álló joszágokat maga meg vette, s ugyanazon alkalmatossággal tapasztalta, hogy az oda valo lakosok is azon joszágbul holmit, ugy nem különben Dömössi Plebánus Uram is czin edént vettek légyen. Hogy azonban Tisztelendő P. Paulinusok magok számára valamit meg tartottak volna bizonyosan nem tapasztalta....Azon Marothon vett jószágot, mivel sok holmibul álló volt, hellessen a Fatens részletesen felsorolni nem tudhattya, vallya azonban, hogy közönségessen ezen általa vett zsidó portékáján mind összve nyolczvan forintoknál többet nyert. Dátum 1764. december 31."

Lik András maróti, 33 éves: " Le tett hite alatt vallja, hogy sohasem hallotta, nem tudja, nem is tapasztalta, hogy Ascher zsido Marothi Uraságnak búzáját ellopta volna, és hogy lopatna valakit..., de hogy másoktul vett buzát, igen jól tudgya, mivel a szegénység mindenkor hozzája hordotta, tudván azt, hogy meg veszi tülek, sött tapasztalta azt is, hogy némely aszonyok is,...mindennemű jószágot vittenek nékie pálinkáért, és hogy abba az üdőben mintegy 21 zsák tiszta búzája vala, és nem több. Tudgya az Tanu bozonyosan, mivel eö szedte a zsákokba, és eö vitette le az hajokra, ugy mint fogadott gazdája.

....Gajdos Cséptö mondotta nékie, ugymond: csak sokat báncson engem az Tiszttartó, tudom /mit/ kölletik cselekednem vele, mert ugy mond: nem Ascher zsido lopta el az Uraság búzáját, hanem a Tiszttartó, Önmagam tulajdon vállamon hordatta ki az Granariumbul /magtárból/...."
További tanúkat hallgatnak meg, hasonlóan vallanak. Pastik Mária, rostáló asszony csak rozsról tud. Cséptö fenyegetőzéséről azonban egyik sem mond semmit.

Az A, B,C,D iratok jelzete: Magyar Országos Levéltár E 153. 43.cs. 289. fsc.

59.

A JOBBÁGYOK TANÁCSOT KÉRNEK A PRIORTÓL

1768

Ennek és a következő iratnak az értelmezéséhez segítséget ád a bevezető tanulmány Mária Terézia intézkedéseiről szóló része. Előzetes elolvasását szükségesnek tartom a források mélyebb megértése érdekében.

Fő Tisztelendő P.P Uram Atyánk, nékünk Irgalmas Kegyelmes Örökös Földös Urunk. Nagy alázatosságal kintelenétettűnk ezen kis Instantiánk /kérelmünk/ által mint Isten után kiváltképpen való Örökös Földös Urunkhoz folyamodni az mellynek oka ez: Mivel a conscriptorok /összeírók/1/ majt nyakunkra rohannak, és nem tugyuk magunkat mihez tartani. Azért is térdhajtással kérünk, hogy minket Informálni /tájékoztatni/, s Instruktiot /útbaigazítást/ adni, és az Bitoczi Praediumot /2/ mivel árendát /bérleti díjat/ ekoráigh tűle fizetünk az összeirásbul ki rekeszteni /vagy beíratni/ ?Ha ugy fogh Földös Uraságnak Teczeni Uri akaratára hagyuk. Meg jeleni Méltóztatnék, hogy ez után Sz.
Szerzetinek örökös Jobbágysághnak, az Sulyos Nagy Portio Qvantumra /3/ föl ne mehessen. Melly a béli Tekintetes Uraságnak kegyes s Irgalmas Uri Resolutioját /döntését/ s Informatioját el várván Maradunk

Fö Tisztelendő P.P. Uram Atyánknak alázatos holtigh való Őrőkős Jobágyi,

Marothi Szegény Lakossok Pavelcsik József Notárius

Magyar Országos Levéltár E 153. 43. 289. fasc.

1. conscriptorok: Mária Terézia által kiküldött kormánybiztosok, összeírók, akik az udvar által kiadott kilenc pontra adott válaszokat összeírták az urbáriumrendelet végrehajtása érdekében.
2. praedium: itt elnéptelenedett falu vagy telek. Bitóc a középkorban falu volt.
3. portio qvantum: hadiadó mennyisége
   
   

60.

A FALU VÁLASZA AZ ÚRBÉRI KILENC PONTRA

1768

Az iratot könnyebben tudjuk értelmezni, ha tudjuk, hogy Mária Terézia úrbérrendezésével /1767/ kapcsolatosan kormánybiztosok szálltak ki a megyékhez, a falvakba, és utasításuk szerint" kilenc kérdőpontra" vonatkozóan kihallgatták a falvak bíráit és az esküdteket urbáriumukról, helyzetükről, úrbéri szolgáltatásaikról, haszonvételeikről. Úrbér: a telek használatáért fizetendő feudális földjáradék a földesúr, mint földtulajdonos számára. Nem foglalta magában az állami, vármegyei és egyházi adókat. Ugyancsak nem tartalmazta az irtásföldek, szőlők adóját, az erdőhasználatért, halászó vizekért járó adókat, sem a majorsági földre telepített zsellérek adóját. Vannak tehát úrbéres jobbágyok és úrbéres földek, azaz telkek. Ezen kívül a telki állományba nem tartozó földek, pl. az irtásföldek, amelyekért külön szolgáltatást követelt a földesúr.

Urbárium: gazdasági irat, mely az úrbéres jobbágyok gazdasági helyzetét, szolgáltatási kötelezettségeit, az úrnak járó egyéb haszonvételeket vette számba. A 15. sz-tól tűntek fel ilyen iratok. Tartalmazták a jobbágyok családfőit, jogi helyzetüket, telki állományukat pénz-, termény- és munkaszolgáltatásaikat, hasznaikat. Italmérési, malomhasználati, mészárszéki jogaikat stb. Szóltak az uradalom fekvéséről, adottságairól, a pusztatelkekről. Célszerű az irat tanulmányozása előtt elolvasni a bevezető tanulmány Mária Terézia urbárium rendeletére vonatkozó részét.

Kérdések és válaszok
/XIX. századi másolat./

1. Vagyon -e mostanság Urbáriuma ezen helységnek, ha vagyon, minémű az, mennyi időtől fogva hozattatott bé?
-Urbáriuma nincsen, nem is volt.

2. Ha Urbáriuma nincsen, a jobbágyi kötelességet teszik a Contractus /szerződés/'1/ szerint mind a Jobbágyok /2/, mind a Zsellérek /3/. Mennyi ideje már annak, hogy azon bévett szokás kezdődött, avagy Contractusra lépett ezen helység a Földes Urasággal? Nem de nem /vajon/ ezen mostani Urbárium avagy Contractusnak létele előtt is voltak mások, és ha voltak minéműek ? Mikor kezdődött ezen mostani szokásban lévő kötelességeknek előírása?
-Mostanában Contractus sem találtatik. Emlékezünk midazonáltal, hogy egy időben Uraságh és miközöttünk tétetett, de minthogy az ususba /szokásba/ soha nem jött, és gondatlanságunk által elveszett és elha-gyattatott, valamint czikkelyeiről nem emlékezünk, úgy felőle többet szollani nem tudunk.

3. Ahol Urbáriumok vagy Contractusok nincsenek, miből álló a Jobbágyságnak és Zselléreknek adóssága és kötelessége, aki mostanság szokásban vagyon? Mikor és mi módon hozattatott be azon kötelesség és adósság?

-Szokásba vett adózásink ezekbül állanak:

1-ször. Censusért /pénzadó/ esztendőnként 100 forintot füzetünk, és hogy Atyáink is annyit füzettek, jól tudjuk.

2-szor. Gazdák öszve egyetembe /együtt/ magok határjokban 256 öly fát /1 öl 3,41 köbméter/, a Zsellérek közül pedig mindenike 6 ölet ingyen vágni és a Duna partyára, mely helységünk mellett folyik, lehordani tartoznak.

3-szor. A Convent /pálos rend/ számára az egész helység 130 ölet ismét vágni, kihordani és maga hajóin Pestre, mely város 6 mérföldnyire vagyon, a Dunán levinni köteles. Ez előtt a Faizás /erdőhasználat/ körül több dolgokat is tettünk, de az elmúlt esztendőben magunk akarattyábul kértük a földes Uraságot, hogy ezen említett szám mellett megmaradni kívánna /maradjon meg/, valamint is kegyesen reá állott.

4. Minémű haszonvételei /4/ vannak ezen helységnek és határjának, avagy ellenben minémű károk szokták közönségesen érni őtet és határját?

-Hasznai helységünknek eképpen következnek:
1-ször. Fél esztendei korcsma /5/.
2-szor. Tűzre való fát elegendőt, épületre valót pedig Uraságnak assig-nátiója /engedélye/ mellett pedig ingyen nyerünk.
3-szor. A község részére vagyon egy rétünk, melyen tíz szekérre való széna megterem.
4-szer. Szőlőink is vannak, melleken középszerű bor terem.
5-ször. Gyömölcseink és több szilvásaink is vannak.
6-szor. Marhajáró mező /legeltetésre alkalmas terület/ elegendő.
7-szer. 2 malomnak hasznát /6/ Uraság engedelmébül szedjük, úgy mind azonáltal ha szükséges, reájok tétendő költség felit magunk hozzá adni tartozunk.
8-szor. Őrölésünk /gabonaőrlés/ a községben helyben vagyon.
9-szer. Mindenünket jól eladhatjuk, mert Duna mellett lakunk, nemkülönben Esztergomhoz egy, Váchoz három és Budához hat mérföldnyire vagyunk.
10-szer. A körül lévő erdőkben megvett fával kereskedünk.
I1 -szer. Gazdaságnak nagyobb része szántás, vetésből áll.

Kárai pedig ezek:
1 -ször. Hogy a Duna néha kiönteni szokván földeinknek egy kevés részét elontja.
2-szor. Záporesők is azon földeinknek végeit, melyek a hegyek töviben vannak, néha károk alá vetik.

5. Hány és minémű szántóföldje és rétje vagyon egy egész házhelyes /egésztelkes/ gazdának? Hány pozsonyi mérőt vethet el egyik, egyik hold szántóföldjében? Nem de nem /vajon/ a rétjein sarjút kaszálhat /7/ ?
-Egész ház helyes gazdák közül némelyek 20, némelyek több és kevesebb holdat birnak két vetőre /nyomásra/ valamint a Conscriptióbul /összeírásból/ ki fog tetszeni. Ez pedig onnant történt, hogy valaha, hajdan némelyek a földeik végeit nagyobbították; és úgy praportió /arány / szerint az alábbi renden levő gazdák. Egész ház helyes gazdáknál esztendőnkint négy szekérre való szénát, és úgy ismét proportio /telekarányosság/ szerint a többieknek sarjút néha kaszálni lehet.

6. Minémű és hány napi munkát vitt egy egy gazda végbe, és hány vonó marhával /8/? És amidőn robotra /9/ mentek, és visszajöttek, beszámláltatott-é azon járás kelisnek/járás-kelés/ is a napi számhoz?
-Hány napi munkát egy-egy gazda esztendőnként tett, aztat megvallani nem tudjuk, mert soha fel nem írattatott, hanem amint az idő hozta magával, hol többet, hol kevesebbet, valamint az eltűrhető uraság szüksége kívánta ugyan, Uraság tetszése szerint dolgoztunk, amelyért is sem a menetel, sem a visszamenetel számba nem vétethetődött. /10/

7. Adnak -é az itt való lakosok a földes uraságnak kilenczedet /a termés 1/9-ed részét/, ha adnak minémü termésbül és javakbul adják azt? Mennyi időtül fogva? Vagyon-e a kilenczedbeli adósság ezen Esztergom Vármegyében más földes Uraságnál is bevett szokásban? Ezen kívül más adózás fejében, mit szokott ekkoráig egy egy jobbágy adni esztendőnként az uraságnak? Jelesül pedig ollasmi akár kész pénzbül, akár más egyébbül szokott adózás és adó ajándék /11/ miből álló volt?
-Mindenféle gabonából, borból, bárányokból és méhekbül a kilenczedet természettül kiadjuk, és mindenkor is kiadni szoktuk, noha körül lévő helységekben különbözést tapasztalunk, mert Szentgyörgyi /szentgyörgymezei/ szomszédink borból semmit, gabonából pedig fél kilenczedet, Dömösiek pedig Contraktus /szerződés/ szerint megváltván /pénzben/ semmit természettül nem adnak/l2/
-Hegyvámról /13/ itten semmit sem tudunk. Említett munka és adózáson kívül az egész község ad az Uraságnak esztendőnként 25 itze vajat /20 liter/, egész házhelyes gazda 20, a zsellér pedig 10 tojást.

8. Hány puszta /14/, és hol vagyon ezen helységben? Mennyi időtől fogva? Mi okból pusztultak el, és ezen helyet appertinentiaikkal /tartozékokkal 15/ együtt kik bírják?
-Puszta ház hel nincsen.

9. Ezen helységnek lakosai örökös jobbágyok é, vagy nem?
-Örökös Jobbágyoknak /16/ magunkat lenni valljuk.

Falu Birája Puhony János
T./örvény/ Biró Pácsek József
Kaluppa Pál, Kohnya Ádám, Pintér Márton Esküdtek
Janicsek Pál Notárius /jegyző/, aki által a nevek irattak.

 

---

Komárom-Esztergom Megyei Levéltár- Esztergomi járási úrbéri iratok

1. contraktus: szerződés, mely a földesúr és a jobbágyok között jött létre /egy vagy több évre vonatkozóan/. Az adófizetésre, a haszonvételekre vonatkozott, s a bevett szokástól eltérő megállapodásokat is tartalmazhatott. Pl.: a terményadót, a robotot pénzben váltották meg. A Jobbágyok számára a függőség lazább formáját jelentette. Dömösre hivatkoznak.
2. jobbágy: a 13. századtól a földesúri hatalom alatt élő, saját eszközökkel, igavonó állatokkal rendelkező, a földesúr földjén, /a telkén/ önállóan gazdálkodó telkes paraszt. Részletesebben lásd a Szó- és fogalomjegyzékben!
3. zsellér: általában 1/4 teleknél kisebb telken vagy a majorsági földön dolgozó", igavonó állattal, esetleg házzal sem rendelkező szegényparaszt, jobbágy neve.
   majorsági föld, allodiális föld: a földesúr saját kezelésében, robottal megdolgoztatott földje, gazdasága.
4. haszonvételek: amiből a földesúrnak vagy a jobbágynak haszna, jövedelme származik.
5. korcsma: kocsma, bor, sör, pálinkamérési hely. A földesúrnak az év meghatározott szakaszában kizárólagos joga volt borát, egyéb italokat kiméretni. A jobbágyságnak az italmérési jogot csak 1/4 vagy 1/2 évre Szt Mihály napjától /szept. 29./ Szt. György napjáig /ápr. 24./ engedte át.
6. malomnak haszna, őrletési haszon: a gabona őrlésének fejében bizonyos mennyiségű Babonával vagy liszttel fizettek a malom tulajdonosának vagy bérlőjének.
7. sarjú: levágott, lekaszált növény tövéből ugyanazon évben újra nőtt hajtás. Sarjúkaszálás, a második kaszálás.
8. vonó marha: igavonó állat. A jobbágygazdaságokban 2 vagy 4 igás állattal, leginkább ökörrel /marhával/ végezték a munkát. Az igás robot szántáskor 4, más esetben 2 igásállatot kívánt.
9. robot, úrdolga, szolgálat: munkajáradék, amellyel a jobbágy a földhasználatért tartozott a földesúrnak. A majorságban különböző munkákat kellett elvégezni: szántást, vetést, aratást, cséplést, kaszálást, szőlőművelést, favágást, fuvarozást stb. Az iparűző jobbágyok kézműves munkát végeztek, kész termékkel adóztak. Megkülönböztettek igás robotot /mely egy ekéhez elegendő igavonó jószágot kívánt/ és gyalogrobotot. Erős robotoltatás jellemző a majorsági gazdálkodás kiterjesztése miatt a 17-18. századra. Mária Terézia 1767-es úrbérrendelete az egésztelkes jobbágyokra évi 52 nap igásrobotot vagy 104 nap gyalog- /kézi/ robotot állapított meg. A töredéktelkeseké ennek arányában változott. A zsellér 18, a hazátlan zsellér 12 kézi robottal tartozott.
10. "sem a menetel, sem a visszamenetel számba nem vétetődött": Hosszú útú, több napot igénybe vevő fuvarozásokról van szó.
11. " adó ajándék": földesúrnak járó szolgáltatás, mely a jobbágytelek nagysága szerint történt. Bele tartozhatott minden, ami kívül esett a kilenced szolgáltatáson /állatok, tojás, gyümölcs, hal, kézműipari termék stb./ Országos szabályozás nélküli, a helyi termelési struktúra él a szokásjog határozta meg, mit kért a földesúr pl. nagy ünnepekkor ajándék adóba.
12. Dömös: Maróttól 3 km-re lévő szomszédos község. A szöveg utal arra, hogy Dömös a termékjáradékot külön szerződésben /contractusban/ egy összegbeni pénzjáradékra váltotta át.
13. hegy vám: a szőlőbirtok terméséből a földesurat megillető adó. Egyszer s mindenkorra megszabott bormennyiség szolgáltatását jelentette a legtöbb helyen. Lásd a Szőlőhegyi Articulusokat 43. számon!
14. puszta : elnéptelenedett falu vagy nem művelt, elhagyott telek, malom neve /puszta, pusztatelek, pusztamalom/. Az elnéptelenedés okai lehettek: háborúk, földesúri
    hatalmaskodások, járványok, tűzvészek, fokozódó állami vagy földesúri adóterhek miatti elvándorlások.
15. appertinentia: tartozékok / egy telek tartozékai: beltelek, szántó, rét, erdőhasználati jog, egyéb használati jogok./

16.örökös jobbágy: Werbőczy Hármaskönyvéből származó kategória. A 16-18. századi parasztság jogilag meghatározott csoportja: egyrészt örökölt örökös jobbágy, akiket a földesúr őseitől örökölt, és nem maga szerzett, másrészt a földesúrnak feltétlen és folytonos jelleggel alávetett paraszt, sokféle függőséggel /hatalmi, gazdasági, jogi, személyes függőséggel/.

Cséplés