|
|
|
Ez a forrás nagyon fontos utalást tartalmaz arra, hogy mégiscsak volt a falunak régtől fogva Urbáriuma, amiről a prior és a tiszttartó tudott, de a falu nem. Abban fel van sorolva, hogy milyen termények, állatok után kell a kilencedet szedni, "amik pedig nincsenek /felsorolva/, tellyességgel el tőrűltetik". Miért figyelmeztet erre, miért kér utasítást a tiszttartó? Valószínű, hogy a bárány és kecskegida nincs az urbáriumi felsorolásban, másrészt a megnevezett állatokból csak kilencedet szedhet és nem ötödöt. Most a bor után is 1/8-ot kérnek.
Ajánlom Alázatos Szolgálatomat T. Urnak
Szolga Biró Uram folyó hó 4-én Szent- Lászlon és Szent-Kereszten az Urbáriumot Cum publicatione Fiscalis Actio alatt kiatta /l/.Mivel Sz-Keresztre az ültetni való Szőlő veszöket is ki kűldőttem, annak el Űltetésire mai napon akarok menni, és szombatig igen ottan fogok lenni. Idehaza megh meg tettem az rendölést, két hajón fát, két Dömösi hajón pedig téglát rakván ezen az héten le küldetik, amint mai napon az fát horgyák az Erdőrűl, hamaréb is hordódott volna az fa de az Essők miát nem lehetet. Az Bárány és Gedáknak /kecskegidák/ dézsmálásának üdei /ideje/ itt vagyon, nem tudom az T. Uraság miképen méltóztatik parancsolni, mert az Urbárium egyedül kilencedölést parancsol itten, pedig ekkoráig Ötödik volt az dézsma /adó/ Az is specific meg van /részletezve van/ az Urbáriumban, hogy az 1481. Esztendőnek első Articulussa /törvény-cikkelye/ szerint, amik nevezet szerint meg vannak, hogy azokbúl az Uraság ki veheti /t.i.a kilencedet/, amik pedig nincsenek, tellyességgel el tőrűltetik. Ezekrűl Instruktioját /utasítását/ amidőn alázatosan elvárnám Magamot kegyes Gratiájába Alázatosan Ajánlom Maradok
Maróth 177O.Maj 10.
T. Urnák Alázatos Szolgája Csató Ferencz /tiszttartó/
Magyar Országos Levéltár E 153. 43. cs. 389. fasc.
1. cum publicatione fiscalis actio: ügyvéd által kihirdetve
/Latin nyelvű/
A Bitócz, Bánom, Boncz- hegyen a birtokosok nevei /helybéliek/
Kapák száma / kapaalja /
| Rhicsovszki György özv. | 2;4/8 | Barcsák István | 2 |
| Likk András | 5 | Zádori József | 4 |
| Likk István | 9 | Muzsik Mihály | 6 |
| Varga János özv. | 11 | Pápay Mihály | 6 |
| Imre András | 12 | Zákány Márton | 6 |
| Kiss István | 8 | Nyári András | 8 |
| Varga László | 9 | Saáros András | 4;4/8 |
| Németh István | 3 | Hejja András | 8 |
| Fehér Mihály | 11 | Kiss János | 8 |
| Peszeki István | 5 | ifj.Kiss István | 4 |
| Bassa István | 9 | Pintér István | 4 |
| Böke Mihály | 4 | Begyes Mihál özvegye | 5 |
| Tokodi József | 1 | Nyári Mihály | 3 |
| Marusi János | 14 | Farkas István | 1 |
| Pátkay János | 13 | Sáros János | 6 |
| Pintér András fia János | 8 | Kocsis János | 6 |
| Horváth István özv | 7 | Nagy István | 3 |
| Wersegi András | 7 | Pintek András | 2 |
| Kiss Ferenc | 7 | Fakany András | 7 |
| Warga István özv. | 12 | Rovenszki János | 2 |
| Papp Mihály | 10 | Bartok András | 1 |
| Kalupa József | 8 | Barcsák József | 5 |
| Kollár András | 3 | Nyári Márton | 3 |
| Kiss András | 12 | Pintér András P. fia | 5 |
| Lengyel János | 3 | Wirág András | 2 |
| Szegbéli Pál | 5 | Fazekas Ádám | 2 |
| Paulovics László | 6 | Horváth Márton | 4 |
| Pintér János | 3 | Nagy János özvegye | 4 |
| Zakany István özv. | 6 | Forizs Mihály | 5 |
| Michalovics Márton | 3 | Horváth János | 2 |
| Kiss Márton | 9 | Bandó János | 7 |
| Sááros István | 1 | Peszeki Mihály | 4 |
| Saross József özv. | 4 | Gloncz József | 2 |
| Warga Mihály | 6 | Slajger Mihály | 2 |
| Forizs András | 5 | Mikolay István | 3 |
| Trebesz András | 2 | Melles János | 2 |
| Szőr István | 8 | Kompány András | 2 |
| Szegbéli József | 6 | Szekrény József | 3 |
| Stang János | 6 | Jánosik József | 3 |
| Pauor Sebestyén | 3 | György Ignác | 3 |
| Szloboda Pál | 5 | Hangyasi János | 4 |
| Kósa László | 3 | Novák Ferenc | 3 |
| Szikorszki Jakab | 3 | Kapornai Ferenc | 2 |
| Róka János | 2 | Varga Mihály | 3 |
| Kalupa Mihály | 6 | Kőmives Márton | 5 |
| Kosa Antal | 3 | Puchony István | 4 |
| Kővári András | 4 | Kemény József | 3 |
| Malomvölgyi András | 4 | Hajdú István | 3; 4/8 |
| Kővári István | 3 | Veres János | 3 |
| Rétki András | 1 | Kőmives András | 5 |
| Pecsenka Mihály | 4 | Újlaki József | 3 |
| Szikorszki József | 4 | Kőmives József | 5 |
| Szabó György | 6 | Virág István | 2 |
| Gregorik Mihály | 3 | Pintek Márton | 1 |
| id. Pintér János | 3 | Gulyás János | 1 |
| Kochnya János | 3 | Kósa István | 1 |
| Pásték József | 5 | Pecsenka József | 4 |
| Szekeres Mihály | 1 | Belyó János | l;4/8 |
| Gloncz Orbán | 4 | Hejja János | 2 |
| Varga János | 10 | Fabi János | 3 |
| Róka Mátyás | 4 | Oltvány Ferenc | 3 |
| Benkovics András | 3 | Letó József | 4 |
| Gregorik József | 3 | Hranko Anna | 3 |
| Pauor János | 5 | Hustyava András | 4 |
| Jánszki József | 2 | Pagács György | 4 |
| Csúri András | 11 | Papánicz Ferenc | 4 |
| Hacszko Ferenc | 2 | Podásdi László | 2 |
| Nyári János | 4 | Trám pó András | 4 |
| Györgyi Ignác | 3 | ||
| Összes en: 626 kapaalja |
/A továbbiakban a Basarczi-hegyen lévő 44 szőlősgazda neve és 262 kapaalja szőlő összeírása következik. A többség szentgyörgymezei, esztergomi, szenttamási.
A pálos convent szőlőbirtoka Maróton 888 kapaalja, melyet 173 gazda művelt meg./
Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, jelzet nélküli. Kb. 1770 körüli
kapák száma, kapás, kapaalja: terület nagyságának megnevezésére használt kifejezés. Akkora terület, amelyet egy ember egy nap alatt megkapálhatott.
 |
||
| Szőlőprés a 18. századból | Vásárra menő paraszt házaspár | |
Ez a szerződés annyiban tartozik ide, hogy -több más irattal együtt- bizonyítja, Marót a pilisi birtokok gazdaság központja volt.
Ismét érdemes megfigyelni azt a körültekintést, szervezettséget, alaposságot, szakszerűséget és hatalmi tudatot, amelyet korukban képviseltek akár jogi, akár pénzügyi, gazdasági szempontból. Külön figyelmet érdemel a magántulajdon megszervezett védelme, melynek költségeit a parasztokra hárították. Elgondolkodhatunk azon is, hogy mennyi időt, energiát követelt a környező községek lakóitól az ide való kapcsolódás: a termények Marótra /vagy Pestre/ szállítása, a szentléleki jobbágyok aratási időben robot miatti Marótra gyaloglása az erdei többórás utakon, vagy a szüretelési, favágási, egyéb engedélyek kikérésének procedúrája. 1784-ig csaknem minden évben új Contraktust kötöttek Maróton, melyben a jobbágyi kötelezettségek /főleg a pénzadó, a census/ növekedett. A szerződés megkötését megelőzte a szentléleki elöljárók levele, melyben kérték a "magukat örökös jobbágyoknak valló telepített lakosok...a Méltóságos Földes Uraságot, hogy szegénységükre tekintettel lévén, velük egyességre lépne a Mária Terézia császárnő áltyal elrendelt Urbárium helyett".
Részletek:
...Hogy Én az meg nevezett Nemes Conventnek részéről meg engedem azon Szent-Léleky Jobbágyinknak, hogy az oda való Erdeinkbül kiki maga Szűkségire elegendő száraz tűzifát hordhasson; ugy mind azon által, hogy ezen tüzifa nem egyébkor, hanem minden holnapnak első és második dolog lévő napján az Uraság Szolgájának jelen léttében, s nem másképpen hordassék ki, az mennyi kinek kinek azon holnapra elegendő lészen. Ha valakinek házára, istálójára, pajtájára, a vagy más egyébb épülettjére vagy szekerére, s azok tartozandó Szerszámokra nyerss fára szüksige volna, meg engedem, hogy a Maróthy Tisztnek engedelme mellett Uraság Szolgája által kimutatandó helyen, sem máshol, kiki vághasson.
„ Midőn az egész község egyenlő értelemmel azon meg engedett őly fának vágására leg alkalmatossabb üdöt találni fog, akkoron azon űdött, s azon hetet tarozzék az sokszor emlétett Hellység, az Maróthy Tisztnek meg jelenteni: Ki is azonnal, ha maga Személe Szerint nem érkeznék, Uraság Szolgáit küldeni fogja, kik a vágásra való helyet ki mutassák, s az vágáson jelen legyenek. Hasonló Rendtartás observáltassék /figyelembe vétessék/ az meg vágott fának ki hordásában...
... Minden némő termésünkbűl, mellyekbül törvény szerint addig az dézsmát /kilencedet,tizedet/ ki adni szoktuk, ennek utánna is igazán ki adgyuk, s Marothra, az Uraság házához be horgyuk. Az Uraságnak Határinkban Lévő Jószágiban, ugy mint Szőlejében, Szántó földeiben, réttyeiben, valamint eddig, ugy ennek utánna is, minden szüksigess munkátt illendőképpen, s annak üdeéjében az midőn parancsoltatik, meg teszük, és azoknak termésért fel szedvén, Marothra bé horgyuk: és más, egy vagy két napi, határunkban elől adando aprolékos munkáktul is magunkat el nem vonzuk. Mivel az Tekintetes Földes Uraság eddig is nagy szükségünkbe sokszor meg szánni, és gabonával bennünket segitteni méltoztatott, ennek utánna is azon kegyess Gratiáját reménlvén, ha az Tekintetes Uraságnak Marothy aratáskor Segétségünkre szüksige volna, ajánlyuk akkoron három vagy négy napi munkánkat.
Az Esztendőbéli Censust /pénzadót/ valamint ekkoráig, ugy ennek utánna is fizetni akarjuk, ugy mint kész pénzül 25 Rh.ft., azaz húszon ött Rhénes forintokatt; mellyeknek felit Szt. György napra, más felit Szt Mihály napra le tenni tartozunk. In natura /természetben/ pediglen tisztán ki főzőtt tehén vajbul 8 iczét, csirkét 10 párt, tojást 200 adni fogunk, és negyven ölly fát meg vágunk, aztatt akár Marothra, akár Esztergámba be viszűk.
Kelt Maróthon, 1771. év Januáry 2-a.
Első Rend. Szt Pál N. Pesthy Conventjének Priora
Fő biró Sztranko Istvány +
T. Biró Gyurkovics András +
Esküttek: Dologh András + ?apon Joseph +
Magyar Országos Levéltár E 153. 43.cs. 291.fasc.
E szerződés jóval súlyosabb feltételeket tartalmaz, mint a régebbiek. Mind a bitóci árendát, mind a robotot, a terményadót előzőleg fokozatosan megnövelték, ebben a contraktusban pedig rögzítették. Az előző szerződések is, ennek is csaknem minden pontja, a földesúr követeléseit, a jobbágyok kötelességeit tartalmazza. Haszonvételeikről, jogosultságaikról nem esik szó, csak nagyon óvatos kívánság formájában a végén a legsúlyosabb teherrel, a robottal kapcsolatban.
Szembetűnő a sokféle robot. Új követelésként jelent meg a cserép- és téglahordás. /Ez jelentős mennyiség égetésére utal./ Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a robotok teljesítése után mennyi ideje, energiája maradt a parasztnak földjei, állatai gondozására, némi fölös termények piacra vitelére. A piacozás, vásározás is fontos volt, itt jutott pénzhez, melynek nagy részét elvitte az adó.
Először: Censusa /pénzadója/ minden Háztól az Tekintetes Uraságnak 1 rhénes forintot fizetni.
2-szor: Az Bitóczi Pusztárul Árendát 50 rhénes forintot.
3-szor: A ki mutatott helyen meg vágni, ki hordani, a homokon /a Duna-parton,a kikötőnél/ őlben rakni, számba adni, és amidőn szükséges az hajóban bé hordani 500 ől fát /a falunak/.
4-szer: Az Uraság földeit /1/ háromszor meg szántani, bé vetni, el boronálni, annak üdejében le aratni, bé hordani és asztagban rakni mind Tavaszit és Őszit./gabonát/.
5-ször. Az Uraságnak minden Réttyeit meg kaszálni, föl gyűjtvén, bé hordani, kazalban rakni, amidőn pedig sarjú lészen hasonló képpen.
6-szor: Az Uraságnak Basarczi, Maróthi Szőlleit meg munkálni, úgy mint ki nyitni, mag meczeni, venigéit ki hordani, megkarózni, kötözni s igazgatni, háromszor meg kapálni, meg szedni, az Termését bé hordani, ki présölni, karókat ki hurczolni és bé fedni.
7-szer: Az Hajóban bé hordani minden egész Ház helyes /egésztelkes/, úgy arányosan fél ház helyes, 2000 Téglát vagy Cserepet, bé hordani.
8-szor: Minden némő apró Szekerezést, mely egy egész napot nem foglal magában, úgy Levél hordást, úgy mint a Dunára valamit le vinni, úgy onnant föl hozni, nem külömben Szent-Lászlóra, Szent-Keresztre, Sz.-Lélekre vagy Esztergamban forspontot /fuvart/ tenni.
9-szer: Ezeken fölül minden egész ház helyes Gazda 16 napot Szekérrel négy marhával, maga szekerével, úgy arányosan az fél ház helyesek, szolgálni tartoznak. Ha pedig szükségesbb lenne a gyalog nap /kézi robot/, tehát egy szekér két gyalog napban számoltatik. Nem külőmben minden házas Zsellér nyolcz gyalog napot, az házatlan Zsellér 6 napot szolgálni tartozzik.
10-szer: Az egész Helség 12 Szekeret négy marhával hosszú fuvarban /2/ amikorra szükség, tartozik tenni.
11-szer: Az egész helség tartozik adni egy borjút, minden egész ház helyen Gazda egy pár kappant, egy pár Csirkét, 12 Tojást, 1 icze ki főzött Tehén vajat, úgy arányosan a többi.
12-szer: Minden némő földi Terménybül a szokott dézsmát ki adni, mellyeket kiki tartozik az szokot helyre bé hozni, helyre rakni.
13-szor: A Kender és Len dézsma helyett, minden egy egész ház helyes, úgy a többi arányosan egy új zsákot tartozik adni az Uraságnak.
14-szer: Az egész helség Esztendő által háromszor vadászatot tartozik tenni, amikor az Uraság kivánnya
15-ször: Ha pedig az Uraságnak Szüksége lenne pénzes munkásokra, kötelezik magokat az urbariális reguláció szerint, ugy mint egy Gyalog Ember 10 krajcár, egy szekér 20 kr. /3/
16-szor: Mivel a Biró, kis Birak ki hagyattatnak minden némő uraság robottyábúl kőtelyesek lesznek minden némő munkákra arányosan igy rendet tartani, sőrőnyen /serényen/ vigyázni.
17-szer: Amik pediglen az Urbariumban büntetés alat tiltva vannak, mind azok, azon büntetések alat tiltva lesznek, föl maradnak.
Az Helségnek kivánsága
1-ször: Hogy nap keltétül nap nyugatig ne terhellyék marhájokat az Uraság munkáján, mindaz által amint magoknak szoktak regvel munkára menni ollyan tájban az Uraságnak is.
2-szor: Hogy szőllő kötözésre, nem külömben széna gyűjtésre válogatás ne légyen az munkásokban, csak hogy alkalmatoság légyen az azon munkának végben vitelére. Úgy mindazonáltal az számos napoknak munkájára akkitül micsodás munkás telhet, tartozzon adni regveltül nap lé mentig.
3-szor: Az Marothi határban meg engettetik száraz dőlt fának ki vitele, magok házi szükségére tüzelni való.
4-szer: Szerszámnak, magok szekereinek igazítására /fát vághatnak/.
/Aláírások és dátum nélküli/
Magyar Országos Levéltár E 153. 43.cs. 289. fasc.
Ezeknek a contraktusoknak a részletei nemcsak azért érdemelnek figyelmet, mert régi ismerőseinkkel találkozunk újra, Benkoviccsal és Glancz Urbannal a szorgalmas malomépítőkkel, hanem azért is, mert új, fontos momentummal ismerkedhetünk meg: értékbecslés alapján megállapítják a felépített malmok és tartozékai értékét, /100, illetve 1200 ft/. Ezt szerződésben rögzítik, valamint azt, hogy az építményeket ezen értéken átadták a földesúr tulajdonába. De az összeget nem fizeti ki egyiknek sem a Convent, hanem engedélyezi, hogy azt továbbra is árendálhassák /bérelhessék/. Értéke kifizetéséről csak akkor eshet szó, ha elhagyják a bérlők vagy jogutódaik a malmokat.
Érdemes megfigyelni, hogy Gloncz Urban malmai milyenek, s mennyiféle haszonvétel tartozik hozzá, melyet a család sokéves szorgalmas munkával hozott létre.
Először Hogy eö azon Malmot, a mellette való Házat, mellyet...az Uraságnak Engedelmébül 1763. évben maga Kőltségével föl épített, minden belső s külső appertinentiáival /tartozékaival/ eggyüt, úgy mint a Malom elöt levő kertvei, s mellette való réttel, és ettől nem messze levő más rétvel egyűt e maj napon az emlitett Nemes Conventnek... mint Földes Uraságnak effektive által adgya 100, azaz száz Rhenes Forintokban: Úgy mind azonáltal
Másodszor Hogy mivel azon Molnár a meg alkudott száz Rhénes forintokat mostanában az Uraságtul fől venni nem kivánnya, s föl sem vette, a Földes Uraság eötet és az eö Maradékit azon Malomban tartcsa meg, úgy mint Árendátort /bérlőt/ azon árenda mellett, amellyet ekoráig fizetett. /Eszten-dőnként 20 rhénes forintot, egy pár kövér kappant, egy pár hizlalt ludat, fejszés robotot, " ahol az Uraság néki parancsolya Tizen nyolcz napot fog ki tölteni."/ A Földes Uraság pediglen meg engedi néki maga szükségére s konyhájára Száraz, dőlt fát hordani. Ha az Malomnak Consevatiojára /javítására/ avagy ahoz szükséges Szerszámokra nyers fa kőlletik néki, a midőn az iránt az
Uraságnál magát jelenteni fogia, meg fog engettetni neki arra a végre csak termetlen fát vágni /magot, makkot nem termő fát/.
Harmadszor Ha valaha a Földes Uraság azon Malomnak Árendáját vagy megmásolni /megmásítani/, nagyobbitani, vagy az eő jövedelmit mérésre venni, avagy az nevezet Molnárt és az eö Maradékit az Malombul ki tudni /kitenni/ akarná, akkoron tartozik az Földes Uraság a megalkudot száz Rhénes forintokat a Molnárnak vagy az eő successorinak /örököseinek/ kész pénzül le tenni... /A továbbiakban tiltja, hogy új épületeket építsen, ellenben rendben kell tartania, a szükséges javításokat el kell végeznie a malmon is, az árkon is és más tartozékokon is./ ...Ha valamikor a Földes Uraság a malmot ki fizetni akarná, s akkoron ezekben valami romlás vagy hiba találtatna, akkoron az a hiba meg bőcsül-tetvén, a meg alkudott summa pénzbül ki fog húzattatni...
Előszőr Hogy eő azon Malmot, mellyet az megnevezet Marothi Hel-ségűnkben, Madarász hegy alat a Nemes Conventnek engedelmébül 1759. évben, nem különben azon Malom mellet az Posztó Kallót, mellyet 1764. évben a maga kölcségével fől épétett, minden belső és külső appertinentiájával /tartozékával/ edgyűt az emlitett Conventnek, úgy mint Földes Uraságnak ez maj napon effekfive resignálja, voltaképen által adgya 1200, azaz ezer két száz Rhénes forintókban. Úgy mind azon által
Másodszor Hogy mivel Eő a meg alkudott ezer készáz Rhénes forintokbúl álló summát mosta az Földes Uraságtúl föl venni nem kivánnya, mind addig még azt föl nem veszi, eőtett és az eő Maradékit Malomban s ahoz tartozandó appertinentiájában mindenkor meg fogja tartani...
/A továbbiakban meghatározza a malmok éves bérleti díjait: a malomtól évi 40 rhénes ft készpénzt, a kallómalomtól évi 10 Ft-ot két részletben. A Convent számára, amennyit és amikor csak kívánják, lisztet kell őrölnie őrlési vám nélkül. Ezen kívül egy pár hizlalt ludat Szent Márton napjára, egy pár kövér kappant új év napjára Pestre kell eljuttatnia. A kallótól két lóra való pokrócot tartozik természetben adni./
...Fejszével pediglen Molnárt illető munkát az midőn s az hol az Uraság fogja Parancsolni tizen nyolcz napokat fog ki szolgálni. Tüzifát és szerszámfát engedéllyel a maga szükségére hozhat az erdőből...
Negyedszer Valamint, hogy azon Molnárnak tiltva lészen minden némő újjonnan teendő Épűlet a Ház, Malom és Kalló körül, hasonlóképen az külső tartozékoknak, úgy mint Szántó földeknek, és réteknek meg nagyobbitása. Úgy ellenben tartozni fog az mostani Épületeket, új Árkokat mindenkor a mostani jó statusban /állapotban/ tartani, a földeket illendő képpen mivelni, s a réteket tisztogatni. Más képen, ha valaha az Uraság Eőtet ki fizetni akarná, aminémő romlás vagy hiba találtatna akár az Épületekben, akár az Földekben, Rétekben, azon hiba akkoron meg bőcsültetvén, a meg alkudott Summábul le fog húzattatni.
Eőtődször Hogy pediglen az épületeknek, úgy az külső appertinen-tiáknak, /tartozékoknak/ minéműsége és száma iránt valaha valami kérdés ne támadgyon, azért mind azok itten specifice föltétetnek /részletesen föl-sorotatnak/, úgy mint: Egy Sövénnyel kerített udvar, veteményes és gyümölcsös kertvel edgyűtt, az Udvarban egy Ház, abban két Szoba, Kamra, Konyha, egy Cseréppel födöt Istálló, egy Cseréppel födöt Malom, egy Kalló, mellette egy Szoba, egy fábul föl állított Pajta /1/, egy kő sziklákbul, másik pedig keméy földbűl ki ásót Pincze, mind a kettőnek keő falbúl bolthajtás alat a torka. Az Malomnak pediglen a külső tartozékai ezek: Egy kenderföld, mely 160 qvadrátum öllyes /2/, egy Kukoricza föld 470 őles, Szántó föld Alsó Maróthon egy darab 468 öly, más darab 600 öly, Szekrény hegyen egy darab 7020 őles, más darab 1155. öles, Mogyoróson egy darab 2624 öles; kaszáló rétek pedig: az Hamvas keő alat egy darab, másik darab az Közép hegy alat, mely két darabban meg terem két szekér széna, az Szén Égetőbe is rét, azokban is hasonló képen.
Hatodszor Mivel ezen Molnárnak mind a tett Épületekben, mind pediglen az Malomhoz tartozó földeknek s réteknek ki irtásában különös iparkodását tapasztalta az Földes Uraság, meg engedtetik néki, hogy még eő maga élni fog, az Alsó Marothon lévő 600 őlyes és Mogyoróson lévő 2624 őlyes földeket szabadon, minden dézsma nélkül birhassa, a többibül a szokot dézsmát ki adván. Amidőn pediglen Eő meg halván, az Gyermekei fogják azon Malmot appertinentiáival edgyűt Árendálni, tartozni fognak minden földeknek termésébűl az illendő dézsmát az Uraságnak ki adni.
Hetedszer Ha pediglen valaha az Földes Uraság néminémő okbul, vagy azon fölül ki tett Árendát meg másolni / másítani/, nagyobbitani, vagy az Molnárt és az Eö Successorit /örököseit/ a Malomnak s Kallónak Árendálásábul ki tudni /kitenni/, avagy Eőket a Malom jövedelmének mérésére venni /rávenni/ akarná, tartozni fog a fönt meg alkudott ezer kétszáz forintokat a Molnárnak vagy az Eő Successorinak azonnal készpénzül le tenni...
Az A, 11 irat jelzete: Magyar Országos Levéltár E 153. 43. cs 289. fasc.
Több szempontból figyelemreméltó ez a magánlevél: 1. A Rendnek máshol tett szolgálatait felsorolva, bepillantást enged a határvitákba, a területszerzések eszközeibe, módjaiba. 2. Látható, hogy egy számtartótól /tiszttartótól/ milyenféle .tevékenységeket vártak el. 3. Érthető, hogy saját jövőjéről, idősebb kori megélhetése biztonságáról is igyekszik gondoskodni, lehetőleg földdel és házzal. 4. A tiszttartó személyisége is körvonalazódik előttünk.
Feő Tisztellendő Deffinitorium ! /1/
Tapasztalt nagy Kegyessége ösztönzött engemetis ezen Szent Szerzetnek, hogy tudnia illik, valakik még eddig híven viselvén Szolgálattyokban magokat, vigaztalás nélkül nem maradtak. Énis, Szegény leg kisebb Szolgája az Szent Szerzetnek Vörös-Marthon /2/ nyolcz Esztendőket, noha nem kevés búval és bajjal, sokszor majd életem vesztésével tőltöttem. Amidön oda mentem ez Sz. Szerzetnek Szolgálattyában, alig tíz, tizenkét Házat találtam. Azon nyolcz Esztendők alat majd ötven lakosokat Szaporétottam /telepítettem/. Egy Kalló malmot találtam, hármat contraversia /vitás 3/ földön sok pőrpatvarral. Ámbár veszekedéssel is Szaporétottam, mellyek a Szerzetnek egy pénzében sem teltek, most pedig pacificum Usussában /békességes használatában/ vagyon. Az Uraságnak Contraversa földőn Házat, Istállot, nagy Kertet, Udvart, ámbár nagy villongás, veszekedések közöttis csináltam, noha az Istállott, Kerítéseket az Contraversa részben két, három izbenis le vágatta, de csak ugyan mai napig is Usussában megmaradott az Nemes Pesti Conventnek.
A Farkas-Mályi Promontoriumot /szőlőhegyet/ sok izben Gyöngyös várossa el pusztítani, s semmivé szándékozott tenni, és nem csak egyszer az Garádjait /kerítéseit/4/ meg égette. Aholis a szőlős Gazdák mintegy pusztuló félben keszték hagyogálni szőllejeket, mellyben külömb féle praxisokkal /gyakorlattal/ kölletett a népet hódítanom. Úgy az várost én is, más szép móddal, hol pedig marháiok bé hajtásával is meg csillapítottam.
Azon nyolcz Esztendők alatt egy Nemes Vármegye Gyűlést el nem mulattam /mulasztottam/, aholis az Nyáriánusok /a Nyári-nemzetség és hívei/, amiben módgyok eshetett az Szerzet vagy Vörős-Marth ellen, más protestatiokkal /tiltakozásokkal/, hol némely bosszó állásokkal ellenkeztek, mellyet énis el nem halgatván. Mivel pedig úgyis Heves-Vármegyének tisztei leginkább Nyári familiábúl valának, egészlen gyűlöletes maradtam előttők, de kivált Tarródy V. Ispán uram amidőn Egri Püspök eő Excellentiája, mint feő Ispány ...Szememben mondotta, hogy eőtet ennek utánna el né felejcsem. Minek kőllyőn ősmérnem, úgyis már az nevem nála az fekete könyvben vagyon bé irva.
Sok számtalan fáradozásokban, persecutiokban /üldözésben/ folytak napjaim noha az akkori ott való véghezvitt munkáimhoz képest oly csekély conventiommal /juttatással,bérrel/ allig hogy kenyeret ehettem. Úgy mind azon által, amidőn az mód elől adta magát, csak ugyan az T. Uraság engemetis méltoztatott kegyessen megtekénteni, és azzal consolálni /megerősíteni/, hogy az Maróthi Jószágban méltóztatott által tenni, mellyet alázatossan köszönöm.
Való az, hogy ittis nem kevés Szorgalmatosságot kiván, annyivalis inkább az Urbariumnak bé jövetele okozott. Bátorkodván azért egy Summába tenni azon tizenhárom esztendőket, mellyek iffiúságomnak legdiszessebb üdei valának, mivel pedig napónként énis már majd az öregek körében láczatom számláltatni, mély alázatossan, ez Szent Szerzetnél mint Édes Anyáimnál, méltóztassanak engemetis, leg kissebb érdemetlen szolgájukat tekéntetben venni /:mint már sokakkal méltóztattak Cselekedni:/, hogy ahol Iffiúságomnak napiait el Tőltőttem, Őregségemre is nyugot elmével, Isteni dicsérettel, békességben Szárnyaik alat maradhassak; Melly alázatos instantiámnak /kérelmemnek/ czéllya nem egyébb, hanem kegyes enge-delmébül az Földes Uraságnak Maróthon az magam költségemmel, ámbár az alsó Falu végen egy Házat csináltathassak, ahol Esztendők múlván, ha vagy Őregségem miatt, vagy ne talán betegségem miatt, az T. Uraságnak Szolgálattyára elégtelenn lennék, lehessen Szegény fejem hova hajtanom;
Az Második: Mivel Marothi lakos Istenben nyugodott magtalan Kőppű Istványnak maradott az Mogyorósi nevezetű dűllőben egy Irtvány főlgye, melyben tiz Posoni Mérő Gabonát lehet el vetni /5/, ugyan az Saás nevezető Rétben egy rétecskéje, aholis egy jó hoszú, vagy két rövid szekér szénát lehet kaszálni; mivel ezek gondviselésemmel úgyis minden némő Conskriptiokbul /összeírásokból/, Urbáriumbúl ki maradtak.
Továbbis alázatossan Esedezem az T. Uraságnál, hogy ezen Kegyességét méltóztasson hozzám nyújtani, az mellyet csak holtomig, vagy nevemet viselvén Feleségemnek holtáig, mellyet midőn minden napi imádságinkkal s hiv szolgálatommal még élek Űgyekezem meg hálálni, az melyben is kegyes resolutioját /határozatát/ az T. Uraságnak midőn alázatossan óhajtanám magamot Atyai Kegyességekben alázatossan Ajánlom, Maradok s vagyok fölül titulált /6/ T. Uraknak
Alázatos Szegény Szolgája
Csató Ferencz Maróthi Számtartó
Magyar Országos Levéltár E 153. 289. fasc.
Előzetesen érdemes elolvasni a 65. B számú iratot, abból látható, hogy milyen életlehetőségtől kívánják megfosztani Gloncz Urbant /a neve itt így szerepel/. Mi lehetett a vétke? Csak sejteni lehet az alábbi levélből.
/Külső címzés:/ Az Méltóságos kegyes Földes Urasághoz, Első Remete Szent Pál Nemes Conventben lévő Szent Szerzetihöz alázatos, méltatlan Instantia.
Az belöl megirt Instansának Gloncz Urban Maróti Molnárnak
Méltoságos kegyes Földes Urasság és Nemes Pesti Conventben lévő Szent Szerzet!
Kihöz folyamodnom, kitül segitséget kérnem, avagy mőre fordulnom, éppen nem tudom; de isten után bátorkodtam magamat vigasztalván, hogy az Nemes Pesti Conventben lévő Szent Szerzetnél, Méltoságos, kegyes Földes Urassagomnál bé jelentem magamat, - mint egy leg kissebb szolgacska, továbá /elő/terjesztvén vakmerő probáimot és cselekedetimet, utolyára nagy nyomoruságimat. Nagy alázatossággal azért nyuitom ezen méltatlan, mondom méltatlan könyörgő Instantiámot /kérésemet/, kegyes Földes Urasságnak Lábait és meg Szentölt kezeit csókolván, valamint /a/ Tékozló fiu, ugy én még egyszer kegyességet ohajtván, hogy kegyes szemeivel engemet meg vigasztalni máltoztatna. Tudom s tapasztaltam, hogy bántottam meg az Méltosságos Földes Urasságomat én, meg bántotta vers /?/ vagy Instantiám Componáló is /a kérelmet író/: amidőn azt teszi föl, hogy malmot ingyen el akarják venni tölem.
Alázatossan azért kérem Méloságos kegyes Földes Uraságot, Méltóztasson az én hibáimat fire /félre/ tenni, és engemet tekintetben venni, az Malmot pedig apertinentiákkal /tartozékokkal/ valamint eddig, ugy ezután is azon Contractus /szeződés/ szerint kezemnél meg hadni. Tekincse meg örökségemet, és sok apró cseligyeimet /gyermek, család/, hogy hova leszek vagy hova fordulyak. Fogadom, hogy valamint eddig /: ki vévén mostani hibáimat:/, ugy ennek utanna mindenekben hiven, igazan Méltóságos, kegyes Uraságnak, ugy az magok jobbágyinak és másoknak is szolgálok.
Tanácsot adok Gyermekeimnek és más embereknek, söt az ellenkező Atyafinak is, hogy soha maga Földes Ura ellen ne hártzollyon, de mindeneket Szivessen Szenvedgye ; mert valamint az édes Attya haragjával fiait illeti egyszer, maskor pedig meg vigasztalya, ugy Cselekeszik az Földes Urassag is az alatta valoival.
Lábaihoz azért borulvan Méltóságos Kegyes Földes Urassaghoz, ismét alázatossan kérvén, hogy azon örökségemet, melly mellett iffiuságomat és egísségemet egészlen el vesztettem, azon Contractus szerint magamnak, ugy az gyermekeimnek meg hadni méltoztasson. Mely kegyesigért az Istent házi cseligyeimmel imadni el nem mulatom /mulasztom/.
Melyre is midön vigasztaló resolutioját /döntését/ meg óhajtom Maradok. Maroth, 1776. Marti 14.
Méltoságos kegyes Földes Urasságnak és a Nemes Conventnek Legkisseb Szolgája Gloncz Urban
Marothi Molnár és Árendátor
Isten áldgya meg Kendet !
Tekéntetes Nemes Esztergom Vármegyében lévő és Tisztelendő Pesti P. Paulinusok Conventtyihöz tartozandó Maróti helségben Kegyelmed által árendában birt vizi malom, s mellette lévő Kalló, ugy az Contractusban /szerződésben/ ki tett több appertinentiái /tartozékai/ végett, hogy ezeket T. Őrőkös Földes Uraság kegyelmedtül vissza venni kivánta. Ezen folyó s alább irt esztendőben Fölséges Asszonyunknak /Mária Terézia királynőnek/ kegyelmes parancsolattyábúl, hogy két rendbéli uriszékeket /két úriszéki tárgyalást/ is tartattak. Jól tudva vagyon Kegyelmednél, mivel pedig azon Urszékeken az 1773. esztendőben kőlt /kelt/ Contractusban tett pénznek le tétele mellet azon malom s kalló, ugy minden appertinentiái a T. Főldős Uraságnak ítéltettek.
Mely sententia /ítélet/ az urszékeknek föllebb irtt Tekintetes Nemes Vármegyének Tőrvényszékin helyben hagyatván, Főlséges Asszonyunk is eszt meg erősítvén, azokat az teendő executio /végrehajtás/ végett ugyan azon T. Nemes Vármegyéhez vissza küldeni méltóztatott. Hogy tehát Kegyelmed is maga sorsárul rendelést tehessen, tisztem hivatallya szerént jelentem Kegyelmednek, hogy azon emlitett Executiót ez most folyó -s alább irtt esztendőbéli december holnapnak 9-dik napján regveli órákban ugyanott, Maróton el kezdgyűk, s tellyesiteni is kiványuk. Azalatt Kegyelmedet intem, s tiltom arrul, se a házban, se az malmokban, se másokban kárt tenni és szerezni ne merészellyen. Én pedig maradok, Pest, 1776. november 15.
Kegyelmednek jó akarója
Somogyi Antal fellebb irtt
Tisztelendő Conyentnek Fiskálissa
/A malom tartozékainak, szerszámainak részletes felsorolás után/ szitáló kád, 2 nagy hambár, duplás egy, félfenekű nagy hordók. A Malom padlás ajtaja fölött üveg ablak minden hiba nélkül, egy búza forgató lapát. A Malom mellett való házon s Kamarákon 6 üveg /!/ ablakok, minden hiba nélkül. A Házban zöld kályha, jó. A Pitvar ajtaján saraglyás ajtó, jó. A Pitvar ablakán fábul rostély, jó. A Kerteken kis ajtók 3, mind deszkábul föl vannak csinálva. Egy szóval minden épületeken az ajtók s ablakok hiba nélkül vannak. Kapuk meg vannak, ugy a kerítések minden hiba nélkül meg gallérozva, szalmázva vannak.
Nem különben a Kalló...Vasfazék bé csinálva, a kalló házban a kályha jó, 2 üvegablak jó,...most új kerék, új gerenda, azon vas karikák...
....Azon kerítésbe bé foglalt 3 kert, azokban meg számlált gyümölcsfák: 13 diófa, 28 almafa, 12 körtvélyfa, 2 cseresznyefa, 100 szilvafa, 5 szederfa, 8 megyfa, két baraczkfa, 2 nyárfa. Ezek is, minden gyümölcsei haszon vételére engettetnek.
/A szerződést egy évre kötötték. Az árenda: évi 200 rhénes forint, 2 sertés meghizlalása, 100 pozsonyi mérő búza megőrlése az uraságnak ingyen, amikor kívánja, 18 nap fejszés robot./
Az A, B, C irat jelzete: Magyar Országos Levéltár E 153. 289-290. fasc.
Ajánlom alázatos szolgálatomat T. Urnak !
/Beszámol a megyegyűlésről, ahol/ ...sajnálva hallottam Szupiczy Uramtul Feő Tisztelendő Uramnak súlyos betegségiben fekvését...
...Mi illeti az Gloncz Urbán Molnának Állapottya felöl semmi sem érkezet. Hanem az Szent-Lélekiek Kesztőlcz felől az Fekete hegyen, aholis az Urbaniális réttyeik vannak, az régi Szekér útat meg tsinálták, hogy réttyeiket ne roncsák az Kesztölcziek.../beszámol az újabb perpatvarról/. Ha Feő Tisztelendő Uram méltoztatik meg engedni látogatásra ez héten valamely nap le mennék; ugy szóval bővebb informátiot tehetnék, Fiscalis urammal is.
Az Béres Szekereket, ha épen parancsollya Feő T. Uram le küldöm, de itt is dolgoznak az kőmivesek, azoknak követ, homokot, maltát /maltert/ hordanak. Az jobbágyok még nem szekerezhetnek Urbárium szerint, az Marháik nem győzik az Szekérben egész nap, mivel az szénájok el fogyot, az mezőn még jó nem lakhat. Hanem az egész Gazdák /egész telkesek/ már meg inditották az Uraság fájának hordását, ez héten az hajót is le külgyük. A parancsolt Cseléd liszttel, árpa kásával, zabbal, aszalt szilvával bárányokkal /elindult/. Talán jó volna most az le őletett Sertések Aprólékjának csak felét is el küldeni, mert az is most jobb, mintha soká ál....
Szent-Lászlórul le vitt Széna, ha szép, arra való volt, az többi is ollyan; Úgy a szőllő Karók is készen vannak, ha Pestre vagy Bottyánban mennyi parancsoltatik.
Magyar Országos Levéltár E 153. 43.cs. 291. fasc.
Bottyán: Esztergom közelében volt.
....Mostani alkalmatossággal küldetik egy gyenge Borjú, 2 javított sűdő /süldő, feljavított, nagyobb malac/ pecsenyének, 6 gyenge bárány, 6 1/2 icze irós vaj, 200 tojás. Ezek mind az Marothi majorságbúl, 30 gyenge csirkék, pénzen vett, párja 10 krajcár. Jelentem alázatosa T. Urnak, hogy az Szent-György-Mezeiek a múlt hetekben...a határ hányáson által jöttek,...le vágtak a mieinkben vastag fát 175, vékonyassat 127 darabot. Ennek már nagyobb részét által hordták a magok határában, ott ölekbe rakták...Legaláb 10 ölre bőcsültük a Maroti Esküttekkel...Eztet igy el nézni igen káros volna...Reménységgelis vagyok, hogy Szent-György-Mezeieknek Őregei vagy elől járói meg fogják ösmérni /a határokat/....
Magyar Országos Levéltár E 153. 43. cs. 289. fasc.
T. P. K. Tekéntetes Nagy Uram, Prefektus Uram ! Tisztelettel vettem Tekintetes Prefektus Uramnak Levelit, hogy Nyitrán kegyes Parancsolattya szerént meg jelennék, de nagy alázatossággal meg követem, Tekintetes Urat, hogy parancsolattyának eleget nem tehetek, mivel bizonyos okok elő adják magokat...
Emellett kívántam Tekintetes Urnak tuttára adni, hogy Maróthi Tiszttartó az Határ gyöpöt föl szántatta Tavaszkor, és Kőlessel bé vettette, és az Határon lévő körte fákat ki ásatta tővestől, és Maróthra bé vitette. Én pedig Tekintetes királyi fiskális Jeszenovszki Ur Parancsolattyábúl, zöldiben le kaszáltattam, és bé hordattam. Annak utánna ugyan Maróthi Tiszttartó az Szolga Birót ki hozatván, az Prior jelen léttében, engem és az Birákat az Határra cibáltak, hogy az Határt el mérnénk, én pedig meg írattam, hogy az határ mérés rajtunk nem áll, hanem Főlsége Insellérje /királyi mérnök/ s Fiscalissa /ügyvédje/ s egyéb Tisztei jelenlétekben hányattatik, és ujjítassék. Azon Határ pedig ugy őszve van szántva, hogy Duna felől csak egy barázda vagyon közben; Hogy pedig az Szolga Biró Úr meg értette, hogy T. /királyi/ Fiscalis Úr parancsolattyábúl kaszáltatott le azon említett köles, abban és függőben maradott mind azon köles bőcsűlés, ugy az Határ hányás is.
Azt is vélvén jól tudgya Prefectus Uram, hogy Szent-Kereszti és Dömösi határ között Firisz kőtűl fogva, Dobogó kőig semmi határhányás nincsen, és mihelyt marháinkat ott kapják, azonnal béhajtják...Méltóztassék említett Határokat meg vizsgálni és meghatároztatni....
Dömös, aug. 27.
T. Prefektus Ur alázatos Szegény leg kissebb Szolgája Nagy Istvány Dömösi Ispány /tiszttartó/
Magyar Országos Levéltár E 153. 43.cs 290. fasc.
1. prefektus úr: a nyitrai püspökség gazdasági ügyeit intéző személy. Dömös a püspök birtoka volt ekkor.
/Latin nyelvű/ Esztergom vármegye hiteles formában kiállított bizonyságlevele 1779. április 14-i dátummal arról, hogy Esztergom szabad királyi város, valamint Maróth és Szent-Lélek helységek közti határok bejárása megtörtént. A bejárás lefolytatására a vármegyét a szabad királyi város részéről Petheő Sebestyén, bíró és az egész község, a pálos atyák pesti konventje részéről Szentgály Ágoston, a konvent priorja kérték fel. Kívánságuk a helységek közt meglévő határok, illetve határjelek megújítására és az új határjelek felállítására irányult.
A bejárásban részt vettek: Sissay János vármegyei alispán, Szentgály Ágoston prior, Somody Antal a tartomány fiskálisa /ügyvédje/. Csató Ferenc maróti intéző, Verseghy András, Pastég József, Marosi János, Varga-Pál Mihály, Nyári András, és Varga János, Sáros András maróti jobbágyok. Kemény József, Sztresko István, Mayer András, Gyurkovics András szent-léleki lakosok és más, e helységben lakók, nagy számban. Esztergom város részéről: a bíró, Valther Imre, Putz József, Puntatir János
városkapitány stb ...
/ Az irat további 3 oldalon keresztül 26 pontban foglalja össze a bejárás egyes állomásait. A hármas határjelnél kezdték a bejárást, melyek egyike nyugatra Esztergom városának, másika keletre Marót helységnek, harmadika északra Ákos-palotája területét, az érseki városi és szentgyörgymezei lakosok területeit választják el... A jeleket mindkét fél elismerte, azokat megújították./
Komárom-Esztergom Megyei Levéltár-Evl. I. Metales 1779.
Méltóságos Gróf, nekünk érdemünk fölött kegyelmes Patronus Urunk /1/.
Mély alázatossággal Méltóságodnak kegyelmes szinye elejben ezen alázatos instantiánkkal /kérelmünkkel/ folyamodni, és panoszinkat ki terjeszteni kintelenittetünk. Mé /mi/képpen, mi szegény adakozó jobbágyok, kik ennek előtte immár Excellentiádnak kegyes grátiájában léjendő jobbágyoknak ajánlottuk magunkat /2/, az uraságunknak ellenünk való dühösködő gátolássa szabadulásunkat úgy meg gátalni igyekezett, hogy semmiféle jószáginkat distrahálni /elvinni/ és el adni az kemény büntetisnek sulyos terhe miatt nem mérészelyük, mely csak ippenségessen atul veszi eredetit, hogy Excellentiádnak kegyes oltalma alá akarjuk magunkat rejteni, és örökös jobbágyi szolgálatunkat tenni.
Mivel pedig hogy ezt meg hallá uraságunk, keminyen tilta elmenetelünket, és azon szándikoskodik, hogy éppenségessen azért se engedi, hogy Excellentiádnak kegyes oltalma alá menni szándikoskodunk. Szóval is mondá, inkább bocsát más urasághoz, hogysem Excellentiádhoz. Erőssen meg parancsolá az bakteroknak /éjjeli őröknek/, hogy ha valamely jobbágyát éjel szökisnek adni magát kapnák, fogják meg, és a vármegye tömlöcsiben vessik. Ezt pedig mi meg halván folyamodtunk tekintetes vicse ispány urunkhoz /3/ panaszinkkal. Ki mingyárt szivessen segitségünkre ajánlotta magát, de ugy, ha Excellentiádtul leg kisebb levelet kaphatna, hogy tudná magát mihez tartani. Tiszttartó Urunk /Csató Ferenc/ is még ellenünk való dühösködő Bajával merészlett Mlinarics prefectus /4/ urunk ellen, ily szókkal föl fegyverkeszni, hogy ő mint egy esztelen ember, ugy küldi az Országban más jobbágyait el csaló kurensit /5/, holott /ő/ nem prefectus urunk; sőtt keserves nyomorúságink kintelenittenek /kényszerítenek/ Excellentádhoz való folyamodássunkra.
Mely okra nézve Méltóságod kegyelmes szinye előtt mély nagy alázatossággal essedezünk, először is mentül hamarébb való szabadulássunkért, és tekintetes vicse ispány urunkat levele által való informátióért Amely igasságos végzésit, és dispositioját /rendelkezését/ a midőn nagy alázatossággal mentül hamarébb el várni fogjuk.
Méltóságodnak leszünk holtig való alázatos, hiv jobbágyai,
Kiszelicsa András, Heja János marothi lakossak Esztergami vármegyében.
Eredeti - Károlyi- család levéltára Bp. Fasc . CLXIX.
Megjelent: Jobbágylevelek. Szerk. H. Balázs Éva
 |
Marót térképe. Országos katonai felvétel 1763-87 között /Hadtörténeti Múzeum Térképtár XIII. -17./1. Basaharc, 2. Bitóc, 3. Bánom, 4. Öregek, 5. Kishegy, 6. Pángorok; két malom, két templom. |
Ismertetés: A korábbi századok becslései után az első hiteles adatokat a falu népességéről a II. József-kori összeírás adja.
Marót jogállását tekintve falu. Birtokosa a pesti pálos szerzetesrend. A házak száma 187, a családok száma 261. A jogi népesség 1183 fő. A távollévők száma, akikről az összeírók tudnak 12 fő. Az idegenek, akik az összeírás időpontjában itt tartózkodtak 9 fő. Az 1183 lakosból 599 férfi és 584 volt a nők száma.
További bontást csak a férfiakról készítettek: 249 volt a nős, 350 volt a nőtlen férfiak száma.
Helyben lakó pap és nemes nem volt.
Foglalkozást tekintve: 1 tisztviselő, 2 polgár, 59 paraszt szerepelt. E két utóbbi csoport örököseinek, férfi leszármazottainak száma 52 volt. A zselléri állapotúak száma 196, egyéb 52. Szabadságolt katona 2 fő. /l/
Külön megadták a 17 év alattiak számát két bontásban:
1-12 év közötti "sarjadék" : 182
13-17 év közötti 53 fő volt.
/Az első korcsoportban az éves átlag 15,1 fő, a második korcsoportban 10,6, ami a nagy csecsemőkori és fiatalkori halandóságot mutatja./
Komárom-Esztergom Megyei Levéltár adataiból közelebbi jelzet nélkül
 |
1. Szabadságolt katona 2 fő, távollévők száma 12. Valószínű, hogy katonák adhatták ki elsősorban a tartósan távol lévők számát. Az országgyűlésen megszavazott újonckontingenst lebontották a megyékre, azok pedig a falvak bíráinak, esküdtjeinek megparancsolták, hány katonát állítsanak ki. A falu vetetői rábeszélést vagy pressziót alkalmaztak a fiatalokra. Gyakran verbuváló tisztek végezték a toborzást a császári hadseregbe. Rábeszélés, itatás, mulattatás, nemegyszer az erőszakos katonafogdosás volt a módszerük. /A sajátos ritmusú toborzó, verbunkos zene és tánc kialakulása erre vezethető vissza./ Ha a legény a tiszt tenyerébe csapott, fejére nyomták a csákót, A képen katonatoborzás a XVIII. sz. második feléből. A háttérben 2 katona között csákóval, karddal táncol a katonának felcsapott parasztruhában lévő legény. Elöl a dudás fújja a toborzót. |
Mielőtt az alábbi dokumentumokat elolvasnák, mélyebb megértés végett ajánlatos lenne elolvasni a bevezető tanulmány II. József császár rendeleteire vonatkozó részét.
Rendeletei közül Marót község életét a protestánsok vallásszabadságáról kiadott un. türelmi rendelet, a jobbágyok jogállásáról tett intézkedései és a szerzetesrendek föloszlatásáról szóló un. szekularizációs rendelete befolyásolta. A világi és egyházi földbirtokosok ellenállása miatt intézkedéseit -a türelmi, és jobbágyrendelet kivételével- halálos ágyán visszavonta. 1781-ben kiadott "türelmi rendelete" lehetővé tette a protestánsoknak és görögkeletieknek is a szabad vallásgyakorlatot. Ahol ennek anyagi feltételei megvoltak, templomot építhettek, papot, iskolát tarthattak fönn saját költségükön. Így a maróti és dömösi református egyház is újjáéledt.
Részletek
...Attól az időtől fogva azért ez az Ekklesia árva vólt mind addig, mig nem 1787-dik Esztendőben, dicsősséges emlékezetü II. József Császár és király Uralkodása alatt, más több árva Ekklésiákkal együtt meg vigasztaltatott /2/. Az midőn az Dömösi Reformátusok csatlakoztatván magokat az Marothiakhoz, és igy az két Helységekben mind öszve 441 Lelkek találtatván, az úgy neveztetett különleges vallásgyakorlási szabadságot nyertenek. Mellyről való Felséges Kegyelmes Határozatot hasonlóképen az Ekklésia mostani Ládájában tartattatik ...
Igy meg nyervén a szabad vallásgyakorlatot, az Maróthi és Dőmősi egyesült Reformata Szent Ekklesia....Lelki Pásztorává lett Tiszteletes Dienes Sámuel.... Az ki is odá hagyván Miskoltzot áprilisnak 2-dikán, 5-dikén estve ide Maróthra érkezett, és 7-dikén reggel első könyörgést, 8-dikán pedig első Prédikációt tett.
Oskola Rectornak /igazgató-tanítónak/ pedig hozattatott Budai György Vátzról. Az vallásgyakorlat kezdödött és folyt, -mig Templom készíttetett-az Öreg Kis András Házában. Mihelyt az akkori Húsvéti Innepek elmúltak, mindjárt Presbiterek tétettettek: ugymint Maróthon Idösbb Marusi János Kuratornak, több Presbitereknek /3/ pedig: Öreg Lik András, Kis István, Györi Dániel, Varga László, Bartsák István, Sáros András, Lik István, Kis János. Egyházfinak Horvát János.
Dömösön pedig Kapornai András Kuratornak és több Presbitereknek Öreg Pintér András, Pintér János, Pintér István, Szabó Márton, Fabi István, Egyházfinak Kapornai Mihály. Ezek a prédikátorral elsőben is abban munkálkodtak, mint lehessen mennél hamarabb Templom. Az alatt az Római Katolikusok ki fizették az Reformátusokat az Úri Szék rendelése szerént itt Maróthon az közös Harangokból 100 Rhénes forintokkal. És szerezvén Budán egy harangotskát 40 forintokon és 30 krajczáron, az 1788 Esztendőnek első napján kezdetett azzal elsőben jel adattattni.
Az mi az Templomot illeti: elsőben is az Római Katholikusoktól el hagyattatott, hegyen lévő Kő Templomhoz jutni igyekezett az Ekklesia. Az iránt kérelem nyújtatott az Adminisztrátiohoz Pesten. Melly Méltóságos Kamarai Adminisztrátio /4/ alatt volt már akkor ez a /maróti/ földbirtok, el törőltetvén az Remete Szent Pál Rendén lévő Szerzet.
Ezen Méltóságos Adminisztrátionak határozata szerént Esztergomi Mesterek által meg betsültetvén -Nemzetes Csató Ferentz tiszttartóságában- az fent nevezett Templom. Nem nyugodott meg az felettébb való betsen /a megállapított értéken/ az Ekklesia, hanem Templom hely eránt kérelmet nyújtott be az M. Aminisztrátio elé. Ki is mutattatott /kijelöltetett/ ugyan már az hely, magának az Adminisztrátornak, Báró Schilfonnak jelen léttében, de mivel az Uraság azon helyen levő juh aklának el rontattatása mind csak halogattatott /Csató tiszttartó által/, sokáig kellett utánna várakozni.
Történt azonban, hogy újabban más Mester emberek, Budai Kamarai Kőmives és Áts Mesterek által betsültetett meg az hegyen lévő Kő Templom. És ismét azzal meg kináltatván, az Ekklesia kérelmet nyújtott bé az M. Adminisztrátio eleibe, hogy adattassék által az a Templom az Felséges Kegyelmes /császári/ Rendelésekkel leg inkább meg egyező módon. Akkor ez az dolog az Méltóságos Administrátioról az Felséges Helytartó Tanácsra /5/ fel adattatván, ki jött az határozat, hogy 70 rh.forintokért és 12 krajczárokért, az mennyire a Budai Mesterektől betsültetett, adassék által. Mellynek is másolata az akkori Tiszttartó Nemzetes Mészáros István Urnák aláirásával és a Dominium /uradalom/ petsétjével meg erősittetvén az Ekklésia mostani Ládájában tartattatik....
Ezen határozaton az Ekklésia meg nyugodván le fizettetett az fent nevezett Summa pénz az Templomért...Igy a Templom által adattatván meg újittatott ugyan 1788-dik Esztendőben, és az került körül belöl mintegy 329 rh. forintokba, azonkívül az mit magok múnkájok által vittek véghez az emberek. Kik mit adakoztanak pedig a Templomra és egyéb Ekklésia Épületekre meg tetszik az Ekklésia.... lajstromából /listájából/. Nevezetes az, hogy az Supercatedrálét és Koronát /6/ csináltatták Dömösön lakozó Öreg Pintér András, Kapornai András, Pintér István, Szabó Márton és Fabi István.
Ezen újonnan el készittetett Templomban bé vezettetett az Nép, ugyanaz 1788-dik Esztendőnek szeptember hónapjának 14-dik napján Prédikációval, melly mondatott a helyi Prédikátor, Tisztelendő Dienes Sámuel által...Felszenteltetése októbernek 19-én azon Esztendőben. Az szereplők belől az Templomban Tisztelendő Kármán János Úr, Diós-Jenői Prédikátor... Kivül pedig Tisztelendő Szilvási Gábor, Úr Verőtzei Prédikátor...Két Dömösi gyermekek kereszteltettenek ugyan T. Kármán János Úr által. Az Uri Szent Vacsora pedig ki szolgáltatott Tisztelendő Marton Jósef Úr, Tótfalusi Prédikátor és Tisztelendő Sárkány Jósef Ur, Pócs-Megyeri Prédikátor által.
Jelen voltt T. Etsedi Mihály, Kis-Oroszi Prédikátor Úr is. Hasonlóképen Tisztelendő Andrassy Antal, Dömösi Plébánus Úr, egy Franciscánus /ferences/ Barát, az Tekintetes Nemes Vármegyének Fő Szolga Birája, Esztergom Királyi Városnak Kapitánya, az Uradalmi Tisztek, Csató Ferentz Úr, Dömösi Ispán Úr, az Nagy-Marusi és Kis-Oroszi Református Oskola Rektorok, az Marothi Római Katholikus Mester /Bozóky Mihály/, és ugyan az Marothi Notarius /jegyző/ urak, egy Ó hiten lévő Esztergomi kereskedő, Constantin Stephanovits, és más sok helyekről öszve gyülekezett külömbb külömbb Valláson lévők.
Véghez menvén a Szentelés, egy tisztességes ebédet adott az Ekklesia az Parochián /lelkészi hivatal/, az mellyen az fent nevezett Személlyek mind jelen vóltanak az Aszszonyságokkal együtt, és mások is még szép számmal. Ez az tisztességtétel pedig mennyibe került meg tettzik az Lajstromokból.
Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Pápa . Protocollum, közelebbi jelzet nélkül.
Nemes Vármegye!
Ő Felsége /II. József császár/ erre való nézve, hogy Maróton és Dőmősőn mindöszve 441 lelkek találtatnak, és a Dömösi gyülekezet önként akarja magát Marothoz affiliáltatni /egyesülni/. Mivel ennek az utolsóbb helységnek /a megye szélén/ az Isteni tiszteletnek gyakorlására nézve, ennyibe nem lehet segiteni, hogy az ott lévő Duna folyó vize nagy akadált okoz, és ennek helységnek egyesülését /ti. a kisoroszi vagy a bogdányi gyülekezettel/ lehetetlenné teszi.
Az emlitett Maróti Reformátusoknak egygyesittetvén a Dőmősi gyülekezettel, különös Isteni tisztelet meg engedtetik, és amaz a Kis Oroszi, a Bogdányival edgyütt a már meg nyert szabadságban /vallásgyakorlásban/ tovább is meg hagyatik...A melly Felséges Királyi engedelem a Nemes Vármegyéhez küldettetik annak bé tellyesitése végett, és hogy adassék tudtokra azoknak akiknek engedtetett.
Adatott a Felséges Királyi Helytartó Tanátstul Budán, 1787. február 13.
Révai Ferentz T. Nográd Vármegye Szolga biró./l/
1. Azért foglalkozott a Nógrád megyei szolgabíró az üggyel, mert Dömös eredetileg a kisoroszi egyházhoz tartozott volna, Kisoroszi pedig Nógrád vármegye községe volt.
Eő Felsége kegyes Engedelméből az Maróti és Dőmősi, Helvética /1/ hitvalláson Lévő Lakósok öszve filliáltatván /egyesülvén/. Ímé most fel szabadulván, Eő Felségének kegyes Engedelmét és Parantsolatyát meg nyertük és kezűnkhöz vetűk, mely Engedelemmel elindultunk, hogy magunknak Prédicatort és Oskola Rectort /igazgató-tanítót/ keresünk. Azértis ezen fent említet kétt Helségből az Tiszteletes Urunk Pénzbéli Fizetése fog lenni: 70 Rh. forint, Búza liszen 52 pozsonyi mérő /egy p.m. 62, 4 liter/, Bora fog lenni 17 akó bor /egy akó 54,3 liter /, tüzelő fája liszen 6 őll. Az Rector Uramé /igazgató tanító/ is így következik: Pénzbeli fizetése liszen 35 Rh. forint, Buzája liszen 26 pozsoni mérő, Bora liszen 10 ako Tüzelő fája liszen 2 őll.
Ezeknek meg fizetésére magunkat minyájan obligáljuk /kötelezzük/.
Maradok Fő hajtó Szolgája Maróti és Dőmősi Lakosok
Az Dömösi atyafiak ígértek Tiszteletes Uramnak 12 Rh. forintot, búzát 12 p.
mérőt, bort 5 akót.
Rector Uramnak 6 Rh forintot, Buzát 6 p. mérőt, Bort 3 akót.
Kőlt Maroton, 1787 Marty 30.
A C, D irat lelőhelye: Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Pápa /közelebbi jelzet nélkül/
1. Helvétia: Svájc latin neve. Kálvin János Svájcban működött. Róla nevezik a reformátusokat kálvinistáknak, népiesen "kálomisták".
A följegyzést átolvasva nemcsak az a feltűnő, hogy mennyi hányattatásnak volt kitéve az iskola és vele együtt a rector /igazgató tanító/. Bámulatra méltó és példás az oktatás fontosságának felismerése és az az összefogás, áldozatvállalás, mellyel ideiglenesen helyet biztosítottak az iskolának. Gondoskodtak a tanító elhelyezéséről, míg az új "Tanuló Házat" és rectorlakást fölépítették.
....Volt itten a Helységnek egy Háza, mellyben az előtt az Nótárius, utoljára pedig az R. Cath. Oskola Mester lakott és tanított is. De mivel csak nem el pusztult, azon Oskola Mester a magáéba hordozóskodott, és ott is tanítja még most is az gyermekeket. /Bozóki Mihály/
Igy üressen hagyatván az Ház, az Ekklesia az Helység Elöljáróival Contractusra /egyességre/ lépett, hogy az helyett a Notárius számára más olly forma Házat fog építtetni más helyen. A minthogy már az fel is épültt 1789.és 90-dik Esztendőkben...
Igy el foglalván azon Helység Házát, az Tisztelendő Prédikátor, az ki is azelőtt néhai ifju Varga István özvegyének Házában lakott. Mindgyárt azon 1788-dik Esztendőben újj fedél alá vétettetett, és 1790-ben Maróthi Kis Istvány és Dömösi Kapornai András Curátorságok alatt Tanúló Ház ragasztatott hozzá. Istálló óll, satöbbi építtetett, és az udvar kővel körös körül keríttetett, melly is mennyibe került légyen meg tettszik az is az Laistromból / az elszámolásokból/. Az mi utoljára az Oskolát és annak Tanítóit illeti: Az első Oskola Rector Budai György. Lakott elöször néhai Varga János Özvegyének Házában, azután a Fóris Mihályéban. A gyerekek pedig taníttattak az öreg Lik Andráséban.
De aztán...?... mind az Rector, mind az Oskla 1788-ban, egy kevés ideig, az Oskola Rector Marusi János Curátomak házában tanitott, maga pedig az Kis Istvánéban rendeltetett. Mig nem végre oda hagyván az Gyülekezet az öreg Kis András házát /l/, azon jó keresztyén ember azon két Házakat ismét által engedte az Ekklesiának, hogy légyen ott szállása mind az rektornak, mind az Oskolának, mig ujj Házak építtetnek. Ott is lakott és tanitott Budai György 1789-nek április hónapjáig, az midőn önként le tévén az Rektori Hivatalt. Helyében hozattatott Budárol, ottan ...tanuló Ifjú Váci /?Vári/ János /2/ ki is ugyan csak két esztendők alatt lévén itten az Oskola Rector.
....Helyébe hozattatott az 1791-dik Esztendőben, mártius vége felé az... Szilágy István, ki is az Kis András házában nem sokáig lakott, mert kevés idő múlva meg vévén az Ekklésia örökössen 50 rhénes forintokon a Rector és Oskola Ház részire az Kocsis Jánosnak régi romláshoz készülő Házát... Addigis míg azon az helyen ujj Házak épittettnek, oda ment lakni az csak most /ki/nevezett Oskola Rector, és az Oskola is ottan vagyon. Ezeket kivánta följegyezni Dienes Sámuel, ki is minek utánna ebben az Ekklesiában 5 esztendők és csaknem három holnapok alatt munkálkodott, az Marothi és Dömösi Reformata Ekklesiától 1792 júni 24-én az Templomban el butsuzván, Dios-Jenőre vitettetett az Isteni bölcs Igazgatás szerént ugyan az Prédikátori Hivatalnak folytatására.
Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményéből Pápa. Protocollum,közelebbi jelzet nélkül.
 |
|
Református templom
|
Római katolikus templom |
Az alábbi források a római katolikus templom fölépítéséről, a Vallásalap és a "maróti katolikusok buzgó közreműködéséről, áldozatvállalásairól" szólnak.
/Latin nyelvű/ /1792/ Április 12-én tétetett le az új maróti templom alapköve. Őeminenciájának, Battyán József Bíborosnak kifejezett rendelkezésére Drásánszki János szobi plébános által, Kovatsits Baltazár kihelyezett káplán idejében, Mészáros István Úr /a Vallásalap, mint földbirtokos maróti tiszttartója/ védnöksége alatt, nagyszámú hívősereg jelenlétében, "dörgedelmes" buzdító beszédek közepette, az esztergomi konventből való ferences barátok segédletével.
Pilismaród Római Katolikus Parókia. A Maróti Egyház Jegyzőkönyve 1787. 118. oldal
Fordította Dr. Beér Miklós pilismaróti plébános
/Latin nyelvű/ Maróth temploma Szent Lőrinc tiszteletére épült kőből, ám az erős földmozgások miatt rövidesen javításra szorult, ami hamarosan meg is történt./1/
A templom ugyan meg van áldva /Nedeczky Imre főesperes úr által/, de mindeddig nincs felszentelve. Két oltár található a templomban. Az egyik /a főoltár/ a szentélyben, a mellékoltár pedig a templom-hajóban. Míg az előbbi kőből van, a másik fából készült, de mindkettő fel van szentelve. A templom építését 1792. április 12-én kezdték dicsőségesen uralkodó I. Ferenc Ausztria császára és Apostoli Királyunk rendeletére a Vallásalap Intézkedéséből. Az építkezést 1794. június 27-én fejezték be a maróti katolikusok buzgó közreműködése nyomán.
Pilismaróti Római Katolikus Parókia irata 1812. júl. 15. Fordította Dr. Beer Miklós pilismaróti plébános.
/Latin nyelvű/ Ugyanezen év /1787/ április 27-én kiosztatott és birtokba adatott egy rét a maróti kihelyezett káplán használatára, amelyet annakidején Héja János végrendeletében hagyott az egyházra. Ugyanezen év április 20-án bizonylat íratott, hogy a rét használatának fejében évente 4 szentmise mondassék Héja János lelki üdvéért. Ez a rét pedig az úgynevezett Miklós deák völgyében, vagy másképpen a Szőlők aljában van mintegy 1200 négyszögöl terjedelemben. Mikola János földje ettől nyugatra, a Pap Mihályé délre, míg maga a rét keleti irányba fekszik.
Pilismarót Római Katolikus Parókia. A Maróti Egyház Jegyzőkönyve 1787. 118. oldal. Fordította Dr. Beer Miklós pilismaróti plébános.
Az 1784-es népszámláláskor Maróton nem írtak össze nemest. Csak a későbbi összeírások alkalmával találkozhatunk a kisnemesek számának megszaporodásává. Időközben nemesi oklevelet szereztek érdemeikért. Ők az úgynevezett armális nemesek. A nemesi oklevél mellé birtokot nem kaptak. /Az armalista, taksás nemes részletesebb magyarázatát célszerű megnézni a Szó- és fogalomjegyzékben./ A nemesi oklevelet szerzett kisnemesek adóját, taxáját becsléssel állapították meg a felsorolt vagyon alapján. Saját földjük nem volt, az uradalom földjén gazdálkodtak.
/Latin nyelvű/
Csató Ferenc : / volt tiszttartó/ Van: 2 szolga, 4 ökör, 1 fejős tehén, 1 darab kétéves, tinó /fiatal ökör/, 1 db borjú, 2 ló, 2 sertés, 1 harmadosztályú ház. Ezektől fizet a házipénztárba 1 ft 30 kr-t.
Szombaty György /jegyző/: 1 szolga, 4 ökör, 1 fejőstehén, 3 db kétéves tinó, 1 db kétéves öszvér /1/, 2 db sertés. Ezektől fizet 1 ft 30 kr-t.
Szombaty Péter: 2 db fejőstehén, 2 ló, 2 sertés, harmadosztályú ház, melyektől fizet 40 kr-t.
Komárom-Esztergom Megyei Levéltár - Evl. 634/1797. 1. öszvér: ló és szamár kereszteződéséből származó állat.
■ ■
Ekkor már javában zajlottak Európában a napóleoni háborúk. Ez hazánkat több vonatkozásban is érintette. 1. A magyar nemesség az országgyűléseken -királyi kérésre- évről évre egyre magasabb hadiadót és több újoncot szavazott meg a parasztság rovására. 2. Napóleon előrenyomuló csapatai ellen a reguláris hadseregen kívül szükség volt a nemesi fegyveres felkelés meghirdetésére is. A fenti két törvénycikk kimondja: a király az országgyűlés nélkül is fegyverbe szólíthatja a nemesi felkelést. Meghatározta, kinek kell a felkelésben részt vennie. Az adóztatáson kívül ezért is írták össze gyakran a falusi kisnemeseket, armális nemeseket. Az utolsó magyar nemesi felkelés /a nemesség csatába vonulása/ 1809-ben volt. Győrnél ütköztek meg a francia sereggel, és vereséget szenvedtek.
| Maróton/ Család- és vezetéknév | kora 18-50 év | 50 felett | 18 alatt |
| Mészáros István intéző/1/ Matóton | 56 | ||
| fia János orvosdoktor | 26 | ||
| fia András tanuló Budán /még két kisebb gyermeke is van/ | 14 | ||
| Ketskés József zsellér, törvényeítése folyik/2/ /két kisebb gyermeke van/ | 45 | ||
| Bozóky Mihály jegyző, nincs kihirdetve/3/ | 54 | ||
| fia János , Csongrád vármegyében van | 23 | ||
| fia Mihály, beteges | 20 | ||
| Farkas Gábor helyi káplán/4/-- | |||
| Szokolay Benjamin kálvinista pap/5/ /két kisebb gyermeke Pest megyében van/ | 40 | ||
| Bóka József ács, törvényesítése Pozsony vármegyében folyik /három kisgyermeke van/ | 35 éves | ||
Komárom-Esztergom Megyei Levéltár-Evl. 130/1809. jegy.sz.
 |
| Szántás, vetés. A szántó ruhájáról ítélve kisnemes. A vető vállára, derekára kötött vászonban tartja a vetőmagot, minden lépésnél tenyeréből egyenletesen szórja a magot. |
Az alábbi iratok érdekessége az is, hogy a parasztság körében /ritkán ugyan/ megjelent a házassági szerződés gyakorlata.
1. Fejér Miháj Házasságáról Benkó Erzsébetel, Lik Jánosnéval való egyben kelissek: Hogyha az Ur Isten akár Fijú, akár Leány Magzatokal meg áldani fog, valamint elébeni Feleségemtűl származot Gyermekeim minden valóimban, ki ki mínémű Jussban Részt fognak venni. Azon szerint ezen más Anyátúl származot Gyermekeknek is hasonló Részek fog lenni.
2. Hogyha penig Gyermekem fogna születni és az Özvegy elébeni Gyermekeimmel nem Lakhatna, Gyermekeim tartoznak Őzvegyemnek 40 rh. forintokat, azaz negyven forintokat fizetni. Gyermekeim penig taroznak az én Házamban meg szivlelni, és Özvegyemnek Lakó hejet adni vagy rendelni, valamig az én Nevemet viselni fogja.
3. Kenyerekkel penég az Mostoha Gyermekek Mostohájukat tartani tartoznak adig, miglen Fejér Miháj Nevit viselni fogja.
4. Lik Jánosné, Fejér Miháj mostani Hitvestársának igiretben fel jegyezteti, hogyha Hitvestársának eléb Halála tőrtinne, tehát Férjének hagy egy Párnát, egy Lepedőt, egy Dun/n/át, két vánkost.
Kiölt Maroton, 1803. Január 14.
Jelen Vóltak : Kis János, Marosi János, Pintér János, Pintér Mihály
Bandó János, Benkó Ferencz, Lik István, Lik András Fejér Miháj házasulandó szeméj.
Győri Dániel színe előtt.
1, Mikolai Istvánnak mint Házasulandó Személynek az lévén meg határozott akarattya, mostani Vejének, Kiss Ferentznek is önként való meg eggyezésével /: mint annak is maga alá irása bizonyitja alúl:/, hogy jövendőbéli Felesége, emlitett Benkó Erzsébet, az Ö történhető Halála után is az Ö Házánál mint Anya Gazdasszony Igazgató meg háboríthatatlanúl maradjon; tehát semmi különös pénzbéli vagy jószágbéli ajánlást nem tészen arra az esetre is, ha a Szabados Uralkodású Felség /Isten/ ötet Emlitett Hitvesénél elébb ki szóllitaná, annál egyebet a mi már ezen punctumban bé foglaltatott.
2. Benkó Erzsébet mint Férjhez menendő személy, N. Fehér Mihály özvegye arra a meg történhető esetre nézve, hogy ő elébb ki szóllittatik az élők közzül, Férjének, Mikolai Istvánnak ajánl életbe maradó Férjének, hozzá való szeretetének Zálogául :egy derékallyt, két vánkost, egy lepedőt, egy dunyhát. Ezen meg eggyezés esett 1808.esztendőben, juni 12. a mingyárt következendők aláírásával.
■
A Férfi részéről Mikolai István maga keze vonása
Az Asszony részéről N. Fehér Mihály özvegye Benkó Erzsébet +
Tanú Öreg Kiss János + Tanú Idösb Lik András +
Az A, B irat a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményéből Pápa, közelebbi jelzet nélkül.
Alább irt Tekintetes Nemes Esztergom Vármegyében helyheztetett Maróth Helységnek Bírái és elöl Járói ezen levelünk által bizonyítást teszünk arról, hogy Bozóky Mihály Úr a mi helységünkben 1776. Esztendőben 12. Martius napján elkezdett Szolgálattyát, úgy mint Oskola Mester. Esztendőnként mint egy száz Nevendék Catholicus és Református Iffiak közül eleibe járt, azokat jámborul, Istenessen nevelte Keresztényi és Felebaráti szeretetben oktatta.
A midőn pedig Notáriust /jegyzőt/ a Kösség szükségéhez képest nem kaphatott, annak a Hivatallyát is viselte. Üdővel pedig a Református Atyafiaknak meg engedtetett, hogy különös Oratoriumjok /imahelyük/, Prédikátorjok, és Oskolájuk légyen, akkor a Chatolicus Oskola Ház bizonyos conditiok /feltételek/ alatt a Református Prédikátornak lakására rendeltetett, és így Bozóky Mihály Úr a maga költségén házat szerzett, és a Chatolicus Iffjuságot abban tanitotta tizennégy Esztendeig, a Házbérnek jutalmazása nélkül. A tanitásért pedig minden üdőben 12 frt fizetése járt, mely iránt Fáradságához képest többet is érdemlett volna, de hogy Szegénységünket tapasztalta, több fizetéssel bennünket terhelni nem kivánt.
1800. Esztendőben pedig magára vállalta a Notáriusságot, és e mai napig betsületessen, Jámborul, nem botránkoztató, vagy garázda életében, hanem példássan viseli, úgy, hogy senki őtet csak egy krajczár károsodásban sem vádolhattya. Mellynek valóságára Neveink aláírásával és Helységünk Pecséttyével meg erősitett Levelünket ki adtuk.
Marothon Mind Szent Havának 20 Napján. 1824. Esztendőben.
Biró Verseghi Józseph saját kezével, Lik András Törvény Biró
Szikorszky István, Nyár Lör Joseph, Petsenka Pál, Ujlaky Mihály, Molnár Mihály, Varga Andrá
Esküttek bizonyéttyuk.
Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Pilismarót község jegyzői leveleskönyve 1823.
 |
| Bozóki Mihály", A' Maróti Egyháznak legkissebb Szolgája, és Kántora által MUSZIKA-KÓTÁKRA alkalmaztatott" KÓTÁS ÉNEKES KÖNYVE. Vác, 1797. |
A kézzel írt vers Bozóky Mihály " A’ JÓL MEG-HALÁSRA SERKENTŐ MAGYAR ÉNEKES KÖNYV"-ében a címlap belső oldalán található a család birtokában lévő példányban. Egy beteg, halálba készülő asszony gyermekeitől és szeretett férjétől búcsúzik. Nem tudjuk, hogy ki írta, csak valószínűsíthető, hogy Bozóky Mihály felesége. A Halotti anyakönyv szerint Paulovics Veronika 1829. április 29-én, Bozóky Mihály május 15-én halt meg.
/A dőlt betűvel szedett részek más által írt betoldások. Az - a'- megfelel az- nak. Az írás verssorokba tördelése -minden más meghagyása mellett- e könyv szerzőjétől származik./
Csupán csak az esik nehezen szivemnek,
hogy szomoruságot hagyok nemzetemnek,
kivált gyászban borult szeretett hívemnek,
43 évig volt kedves férjemnek,
és nevelettlen két árva gyermekimnek.
Azértis még egyszer hozzája fordulok,
zokogó ajakkal nyakába borulok,
mert örökké való útra elindulok,
fáj a' szivem, hogy már tőle ki mozdulok.
Özvegyi bús sorsát Isten igazgassa,
világi dolgait olly uton forgassa,
hogy panaszit maga az ég meghallgassa,
dicső koronáját számára tartassa.
Nyugodjatok ti is bús árva gyermekek,
többi kedves vérek, énis nyugalmamra kész síromba térek,
de töled a' Jézus szent kegyelmet kérek,
jöjj, védelmezz engem még egekbe érek.
/Cím és aláírás nélkül/
|
|
|