|
|
|
A
abrak: szemes takarmány lovak számár /főleg zab, árpa/
absolvál: felment; absolutio: felmentés
accedál: hozzájárul
acceptál: elfogad, figyelembe vesz
actum: kelt, adatott
adóév, katonai adóév: egy adóév november 1-től október 3 l-ig tartott.
aga: magas török katonatiszti rang az oszmán korban
akindzsik: portyázó, fosztogató török csapategységek literes
akó: 50-60 literes űrmérték, főleg bor mérésére használták. Leggyakoribb az 52-54,3
amicabiliter: barátságos
anno: év
apellál: fellebbez, hivatkozik
appertinentia: tartozék, a telekhez tartozó haszonvételi lehetőségek /kert, szántó, rét stb./
árenda: haszonbérlet; haszonbérleti díj; árendátor: bérlő
armalista, armális nemes: a kisnemesség egyik csoportja. Valamilyen érdemükért címeres nemesi oklevelet kaptak a királytól, de birtokot nem. Többségük paraszti telken gazdálkodott, a parasztokéhoz hasonló életszínvonalon élt. Mások különböző tisztségeket vállaltak: katonáskodtak, megyei hajdúk, gazdatisztek voltak. Sok volt közöttük a mesterember. Értelmiségi munkakört csak akkor vállalhattak, ha ehhez megvolt a képzettségük /írástudás, latin nyelv, jogi, orvosi ismeretek/. Ez esetben hivatalt, jegyzőséget, papi, tanári, ügyvédi, orvosi állást tölthettek be. Adófizetésre kötelezettek voltak. Adójukat, a taxát becsléssel /taksálással/ állapították meg. Taksás nemeseknek is nevezték őket. Számuk a 18. században szaporodott meg.
articulus, artikulus: törvénycikkely; törvény, rendszabály, rendtartás
assignál, asszignál: kijelöl, utal, utalványoz
attingalt: érintett, említett
B
beglerbég: török főméltóság, vezér, tartományi kormányzó, a bégek vezetője
bég: magasrangú török katonatiszt
bíró, főbíró, törvénybíró: a falvak, városok választott helyi vezetője. A községekben rendszerint a földesúr jelöltjeiből választották 1 évre. Feladata a faluközösség apró, ügyes- bajos dolgainak intézése, adózási ügyeknek, szervezési feladatoknak az ellátása a földesúrral vagy a tiszttartóval egyetértésben. Segítői az ugyancsak választott törvénybíró és az esküttek.
bizonyságlevél: valamit tanúsító hivatalos irat
bognár: faipari munkát, főleg kerekeket készítő mesterember
bonificatio, bonifikáció: jóváírás, megtérítés, kártalanítás, pótlás
bris: hónapok nevénél:7.bris: szeptember; 8.bris: október; 9. bris: november; X.bris:december
C
cardinális: bíboros, magas papi rang
Census: pénzadó, a jobbágy földhasználat fejében a földesúrnak fizetett pénzszolgáltatása
comendáns: erődítmény parancsnoka
commissio: bizottság, intézkedés, megbízás
conditio: feltétel, állapot, kikötés
confiscál: elkoboz, lefoglal
conscriptor: összeíró, adóösszeíró
considerátióba vesz: megfontol, meggondol, beszámít
contrabont: elkobozni való
contraktus: szerződés
contraveniál: ellenére cselekszik
controversia: veszekedés, vita
convent: ezekben az iratokban szerzetesek közössége
convencionalista. konvenciós: szerződéses idénymunkás, egyesség szerint kapja bérét. CS
CS
csausz: alacsonyabb rangú török katona, testőri, futári vagy követi szolgálatokat is teljesített a szultáni udvarban.
D
decima: tized, dézsma
declarál, deklarál: kijelent, kinyilvánít, említ
definitorium: a szerzetesrend főtanácsa, 6-8 tekintélyes szerzetesből választották dékán: itt a káptalan, a kolostori birtok ügyeinek intézője
dénár: fizetési eszköz, pénznem. 100 dénár 1 magyar vagy 120 dénár 1 rhénes /rajnai/ forintnak felelt meg.
deutrum continentiája: a kérdőpontokra adott válaszok/ tartalma szerint
dézsma: egyházadó, papi tized a termésből, állatokból, kézműipari termékekből.
dica, dika, díkális adó: magyar hadiadó, a rovás egyik neve; Hadiadókulcs, mely szerint számították a parasztságra kivetett hadiadót.
domestica: lásd háziadó
dukát: a középkor óta elterjedt aranypénz
E
efendí: nagytudású, írástudó szultáni hivatalnok
effektive: valóban, valóságosan, ténylegesen
ekklesia, eklézsia: egyház, egyházközség, gyülekezet
eminentiás, eminenciás, ő eminenciája: főméltóságú, ö főméltósága
eretnekség: az egyház által rögzített hitelvekben, dogmákban való kételkedés, vagy azoktól eltérő tanok hirdetése. Eretnekek, akik ezt teszik; más vallásra térnek.
esküdtek: 1, a nemesi vármegye választott tisztségviselői. Amikor a szolgabírók nem győzték a megszaporodott vármegyei igazságszolgáltatási és közigazgatási teendőket ellátni, akkor alakult ki e tisztség. A szolgabírók segítői voltak. 2, A falusi bíró mellé is választottak esküdteket, akik a bírót segíttették munkájában.
excedo: kimegy, eltávozik, elköltözik excellenciás: nagyméltóságú, kegyelmes úr
excessus: kihágás, szabálysértés, túlkapás
executio: végrehajtás
extrahál: kikényszerít
F
faizás, faizási jog: erdőhasználat. Pénz, termék vagy munkaszolgáltatás ellenében a jobbágyok az uradalmi erdőket használhatták: vághattak tűzi-, szerszám- és épületfát.
fatens, fátens: tanú, vallomást tevő
favor: jóindulat, pártfogás; favori: pártfogolt, kegyenc
fertály: valamely mennyiségből, mértékegységből az 1/4
filia: fiók- vagy leányegyház. Lásd az utóbbi címszó alatt.
florénus: forint
font, funt: régi súlymérték, mely kb. fél kilónak felel meg.
forint: számítási pénz. 1 magyar forint 100,1 rhénes, rajnai vagy német forint 120 dénár. fráter: szerzetes testvér
fundus: telek
G
garas: váltópénz. A 17. sz-ban bocsátották ki. 5-6 dénár vagy 3 krajcár tett ki 1 garast.
gratia: kegy
görög egyház / nem egyesült/: görögkeleti, ortodox egyház
görög katolikus /egyesült egyház/: a katolikusokhoz csatlakozott görögkeleti egyház. A görögkeleti egyház ortodox szertartásait és egyházfegyelmét megőrizte, de elfogadta a katolikus hitelveket, és főpátriárkájuk helyett elismerte a pápa főségét. Egyesülését a római egyházzal a rutének Ungváron 1646-ban, Erdélyben a román püspök 1700-ban írta alá.
generális: 1. magasrangú katonai vezető; 2. a szerzetesrendben rendfőnök.
H
hadiadó: állami adó, a hadsereg, a hadi költségek fedezésére. Előbb rendkívüli adóként, majd Mátyás korától rendszeresen szedték pénzadó formájában a jobbágyságtól. Nevezték rovás- és dikális adónak is egy időben. A rendi országgyűlés szavazta meg. 1715-től az állandó hadsereg fölállításával jelentősen megnövekedett.. A pénzadón kívül a beszállásolt katonák ellátása, a portió, a fuvarozás és egyéb robot is része lett.
hajdú: 1, eredetileg marhahajcsár. 2, Altiszt, fegyveres legény a vármegyénél, aki adóbehajtó, rendfenntartó, kapuőrző, fogházőri, hivatali-szolgai feladatokat látott el.3, A
földesúr vagy a tiszttartó az uradalomban is alkalmazott hajdút, hasonló feladatok ellátására.
háziadó, domestica: a nemesi vármegyének fizetett adó. Az alispán szedette be a jobbágyoktól és a kisnemesektől. A megye kiadásait fedezték belőle: közcélokra, közérdeket szolgáló intézményekre használták fel. Díjazták belőle az országgyűlésre küldött követeket, egyéb küldötteket és a megyei tisztségviselőket, alkalmazottakat.
helytartótanács: Magyar Királyi Helytartótanács. A király mellett működő magasrangú hivatal, ahol legfelső fórumként tanácsosok döntenek az elébe kerülő ügyekről.
hites nótárius: hivatala ellátására fölesküdött jegyző
honorárium: tiszteletdíj
I
Icce, icze: űrmérték, kb. 8 deciliter
Illustrissime: kiválóságod, igen tisztelt úr
Imperturbále: zavartalan
Incassál: beszed /pénzt/, a kintlévőséget behajtja
Informál: értesít, tájékoztat
Inquisitio, inkvizíció: vizsgálat; inquisitor, inkvizitor : vizsgáló bíró
Inspector: tiszttartó
Instantia, instancia: kérelem, folyamodvány
Intéző: gazdatiszt, tiszttartó.
Irtvány, irtásföld, ortvány: bozótos vagy erdő kiirtásával, megtisztításával, feltörésével művelhetővé tett terület
ispán: 1. előkelő nagybirtokos, akit a király várak, megyék élére nevezett ki./ várispán, megyei ispán, erdőispán, főispán/ 2. ritkán: egy-egy uradalmat irányító földesúri megbízott, azaz gazdatiszt.
iszlám: a VII. században Mohamed próféta által alapított egyistenhitű vallás. Istene Allah, követői a muzulmánok, szent könyve a Korán.
J
janicsár: elrabolt vagy tizedként beszedett fiúgyerekekből kiképzett, válogatott gyalogsági katona az oszmán török hadseregben
járás: kisebb közigazgatási egység. Egy járásba több község tartozott. jobbágy: a 13. századtól a földesúri hatalom alatt élő, saját eszközökkel, igavonó állatokkal rendelkező, a földesúr földjén /a telken/ önállóan gazdálkodó telkes paraszt. A föld használatáért pénzjáradékkal /censussal/, terményjáradékokkal /1/9-del/, munkajáradékkal /robottal/ és ajándékokkal tartozott a földesúrnak. Adót fizetett a királynak, /hadiadót/, az egyháznak /dézsmát/, később a nemesi vármegyének /háziadót/ is. A telekhasználat jogát örökíthette, a 16. század elejéig szabadon költözködhetett. Ezt a jogát korlátozták. A telek nagysága szerint van egésztelkes, 1/2 ,1/4,1/8... telkes. Ez utóbbiakat zselléreknek nevezik.
juss: örökség, örök rész
K
kádi: mohamedán törvénytudó, bíró
kallolni: a gyapjúszövet kikészítés egyik eljárása: a szövetet összetömörítik nedves állapotban ütögetéssel. Ezt a munkát végzi a vízi energiával meghajtott kallómalom..
kálvinista /népiesen kálomista/: Kálvin János követői, reformátusok.
kamara, Magyar Királyi Kamara: kincstár. A királyi javakat kezelő intézmény: a királyi jövedelmek, birtokok, hadiadó stb. tartoztak hatáskörébe.
kamararovó: hadiadó összeírás, hadiadó kivetés
kancellár: királyi okmányokat, törvényeket, rendeleteket szerkesztő magasrangú udvari tisztségviselő a középkorban
kán, khán: a török és mongol népeknél a király
kanonok: katolikus magas papi méltóság, a káptalan testület tagja
kapás föld, egy kapaalja föld: egy ember által egy nap alatt megkapálható terület.
káplán: udvari pap; katolikus segédlelkész
kappan: ivartalanított, heréit kakas
káptalan: kanonokok testülete
kaszás, egy kaszaalja föld: akkora terület, amelyet egy kaszás egy nap alatt lekaszálhat / kb. 800-1200 négyszögöl/
kepe: levágott gabona kévéiből összerakott kereszt
kétnyomásos gazdálkodás: a faluközösség gazdálkodási módja. A kettéosztott szántóterület egyik részébe őszi vagy tavaszi gabonát vetettek, a másik részt ugaron hagyták, melyet legeltetésre használtak. A következő évben megcserélték, az ugart bevetették, az előző évi vetés helyén ugar lett.
kilenced: terményadó. A jobbágyok a földhasználatért terményeik 1/9-ed részét a földbirtokosnak szolgáltatták be.
konvenciósok: szerződéses idénymunkások
köböl: űrmérték szemestermény mérésére használták. Különböző méretűek voltak. Legelterjedtebb a 62,9 literes, de volt 125 literes is.
köblös föld: a köböl idővel területmértékké is vált. Egy köblös föld akkora, amelyet egy köböl gabonával lehetett bevetni, /kb. 1 kataszteri holdnyi, azaz 1600 négyszögöl/
körmöd arany: aranyforint, dukát, valóságos forgalmi pénz. A 18. században 430 dénár. krajcár, kr.: 1659-től váltópénz. 60 krajcár = 1 rhénes forint
kurátor: gondnok. Az egyházközség anyagi ügyeire felügyelő, ennek életét a lelkésszel együtt irányító választott világi vezető.
kuruc: a Habsburg uralom ellen szervezkedő és harcoló magyarok neve. A Wesselényiösszeesküvés leleplezésétől, 1670-től a bujdosókat, majd a Thököly- és a Rákócziszabadságharc katonáit nevezték így.
L
láb: hosszmérték,28-35 cm
leányegyház, filia, fiókegyház: a plébánián belül egy kisebb egység. Nincs külön plébánosa, hanem az anyaegyház plébániájától függ. Egyházi tevékenységét az irányítja vagy végzi.
M
majorság, allodium: a földesúr saját kezelésében tartott földje, amelyet a jobbágyok robotmunkában dolgoznak be.
makkoltatás: erdőhasználati jog. A sertésekkel feletették a lehullott makkot.
máriás: a 18. században elterjedt váltópénz, amelyet a gyermek Krisztust tartó Mária vertképéről neveztek el.
mérő: űrmérték szemestermény mérésére. Különböző nagyságú mérők voltak. Legelterjedtebb a pozsonyi mérő, 62, 39 liter. 1 mérő föld kb.600-800 négyszögöl.
mészöly, meszely: űrmérték, kb. 4 deciliter
mezőváros: a feudalizmus jellegzetes várostípusa, amely magánföldesúri hatalom alatt állott, az állami adón kívül a földesurának is adózott.
militáris assistentia: katonai jelenlét, kíséret, karhatalom
monostor: kolostor, zárda; szerzetesek együttélésére szolgáló épület
N
nádor, palatínus, nádorispán: a királyi udvar magas méltósága, a király helyettese.
notárius: jegyző
O,Ö
olajbég: egy török ezred, hadosztály élén álló katonai vezető
öl: 1. mint hosszmérték. Egy bécsi öl 1,896 méter. 2. Ebből származott a területmérték, a négyzetöl.
öl/fa/ öly/fa/: erdészeti köbmérték a fatömeg mérésére; 3,41 köbméter.
örökös jobbágy: A 16-18. századi parasztság jogilag meghatározott csoportja. Egyrészt akiket a földesúr őseitől örökölt, és nem maga szerzett, másrészt a földesúrnak feltétlen és folytonos jelleggel alávetett parasztok sokféle függőséggel. Werbőczy Hármaskönyvéből származó kategória. Lásd még a jobbágy címszót.
öszvér: ló és szamár kereszteződéséből származó állat.
P
padisah: török császár
parochia, parókia: lelkészi hivatal
pasa: magasrangú török katonai és kormányzói cím
pater: atya
perseverál: kitart, állhatatosan megmarad
pint: 1.6 literes űrmérték
pintér: faipari mesterember, kádár, aki a bor feldolgozásához, tárolásához készített faedényeket /kádat, hordót stb/.
porta: 1. Eredetileg egy jobbágytelek kapuja, melyen egy szénásszekér befért. 1609-től egy porta = 4 egésztelkes jobbágyi vagy 12 zselléri háztartással. Ez volt az állami adó kivetésének alapja. 2. a török szultán udvara
portio. porció: a hadiadónak természetben lerótt része. A jobbágyhoz beszállásolt katona napi fejadagja 1 font /0,5 kg./ hú 2 font kenyér, 1 icce /0,8 1 / bor vagy sör, só és tüzelőfa, gyertya és ágy biztosítása. Lovának egy napi adagja 6 font zab, 6 font széna, heti 3 csomó szalma. A téli ellátás ennél kevesebb volt.
possessio: birtok, birtoklás
pozsonyi mérő: szemestermény űrmértéke, 62, 39 liter. Lásd mérő.
prépost: a püspöknél alacsonyabb rangú katolikus pap, a káptalan, azaz a kanonokok testületének vezetője
prépostság: a préposti méltósággal járó javadalom, birtok
presbiter: a protestáns egyházközségi tanács világi, választott tagja
prior, perjel: szerzetesrendi elöljáró, az apát után következő tisztség. A kolostor gazdasági ügyeivel vagy az apátság fiók rendházának vezetésével foglalkozik
procátor: ügyvéd
promontorium: szőlőhegy
protocollum: jegyzőkönyv
puszta /falu, telek, malom/: elpusztult, elnéptelenedett
R
regulamentum: hadiszabályzat, hadparancs
robot: úr dolga, munkajáradék a földesúrnak a földhasználat fejében. A majorságban szántást, vetést, aratást cséplést, favágást, fuvarozást, egyéb munkákat végeztek a jobbágyok, amikor a földesúr megparancsolta.
rőf: textília hosszmérték, 78 cm
S■
somma, summa: egy összegben adott vagy kapott pénz.
statisfactio: elégtétel
Strigoni: Esztergom latin neve
sententia, szentencia: ítélet
successor: jogutód, örökös
supplicátio: könyörgés
Sz
szabad királyi város: a király joghatósága alá tartozó város. Csak a királytól függ polgárai neki fizették az adót. Kiváltságokkal rendelkezett, erős önkormányzata volt.
szabados, libertinus: a jobbágynál függetlenebb, szabadabb jogállású személy. 1514-től, az örökös jobbágyság deklarálása után azok voltak a libertinusok, akik vagy a földesúrnak tett valamilyen szolgálat miatt, vagy a vele kötött megegyezés szerinti pénzösszegért szabadabb jogi és adózási helyzetbe kerültek
szandzsákság: török közigazgatási terület
szapu: szemestermények űrmértéke. Többféle nagyságú volt. Legelterjedtebb a 33,2 literes.
szekularizáció: az egyházi javaknak világi célokra való lefoglalása.
szolgabíró: a nemesi vármegye választott tisztségviselője. Az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban volt szerepe: birtokba iktatás, határbejárás, adóösszeírás, adókivetés, igazságszolgáltatás stb.
T
taksa, taxa: különféle adónemek neve. Pl. az államnak, a vármegyének fizetett taxa, amelyet a kisnemesekre, a falusi kézművesekre vettek ki. Volt városi taxa is, stb./
taksálás: díjszabás, becslésen alapuló adókivetés
taksás nemes: lásd az armális nemes címszónál
tallér: birodalmi ezüstpénz.
talpasok: hajdúk, gyalogoskatonák neve a kuruc korban
testamentum: végrendelet
tized, dézsma, decima: az egyháznak fizetett terményadó, a termés 1/10-e.
törvénybíró: a falusi bíró /főbíró/ választott helyettese
u,ü
ugar: a termés betakarítása után egy évig vetetlenül hagyott terület, melyen az állatokat legeltették. De azért 3-szor felszántották: első a májusi ugarolás, a második a forgatás, vagy keverés, a harmadik az őszi vetőszántás volt.
urbárium: gazdasági irat, mely az úrbéres jobbágyok gazdasági helyzetét, szolgáltatási kötelezettségeit vette számba a 15. századtól. Tartalmazták a jobbágycsaládok családfőit, jogi helyzetüket, telki állományukat, pénz-, termény- és munkaszolgáltatásaikat, hasznaikat. A bormérés, malom és mészárszéki jogokat stb. ismertették az uradalom fekvését, adottságait.
úrbér: a telekhasználatért fizetendő feudális földjáradék a földesúrnak, mint földtulajdonosra /pénzadó, kilenced, robot, ajándékok/. Nem foglalja magában az irtásföldek, szőlők adóját, az erdőhasználatért, halászó vizekért fizetett adókat, sem a majorsági földre telepített zsellérek adóját. Tehát az úrbéres jobbágyok úrbéres földek után fizetett adója.
úriszék, úr széke: bíróság. A jobbágyok közötti, illetve a földesúr és alattvalói közötti vitás ügyeket lerendező földesúri ítélőszék.
usus: szokásjog, íratlan, bevett szokások, szabályok szerinti
üsző: fiatal, még nem borjadzott tehén
V
varga: bocskort, sarut készítő iparos; cserzővarga: nyers bőröket kikészítő iparos.
véka: szemestermény űrmértéke, változó nagyságú: 20,8 - 33,2 literes
vérbírság, vérdíj: a gyilkos által fizetett összeg a megölt ember rokonainak
verdung: régi űrmérték, kb 2 deciliter
vicarius, vikárius: megbízott, papi funkciót helyettesítő, helynök.
viceispán: alispán a vármegyénél
z,zs
zsellér: általában 1/4-ed teleknél kisebb telken vagy a majorsági földön dolgozó, igavonó állattal, esetleg házzal sem rendelkező szegényparaszt, jobbágy neve.
zsindely: hosszúkás falemezek, melyeket pikkelyszerű elrendezésben raktak a tetőre.
|
|
|