Előző fejezet Következő fejezet

Mozaikok

 

A Rózsaszentmártonban eltöltött évek nagyon kedves emlékeim közé tartoznak. Boldogan emlékszem vissza minden ragyogó kis szempárra, melyek bizalommal pillantottak rám, s akiket én vezethettem be a betűk és számok világába, hogy onnan továbbhaladva az ismeretek birodalmába jussanak.

Legtöbb emlékem a régi iskolához fűz. Akkoriban valóságos otthonom volt a kis iskola, hiszen ott zajlott az életem, csak a késő estéimet töltöttem otthon. Meleg szívvel gondolok vissza Jakab Feri bácsi kollégámra, aki sokat mesélt nekem a faluról, az iskoláról, az életről, vagy Szabó Gizella kolléganőmre, akivel sokszor még a szabad nyarunkat is együtt töltöttük.

Ahhoz, hogy az emlékeimet soroljam a bőség zavarával küzdők.

Szerettem a németet, szerettem a zongorát, és szerettem tanítani. Boldogan emlékszem vissza a bányásznapi ünnepségekre, amikor az én kis tanítványaim sikeresen énekeltek és szavaltak.

 

 

Szívesen gondolok a munkára, amit szakszervezeti titkárként végeztem, mert jót tehettem, és még intenzívebben vehettem részt az iskolavezetés munkájában, segíthettem a problémák megoldásában igazgatómat, Szemán Bélát, akivel öröm volt együtt dolgozni.

 

 

Szerettem a operettek próbáit és előadásait, melyeknek zongorakísérője voltam, s amikkel emlékezetesen szép perceket szerzett tantestületünk a falu lakosságának.

Egyik legkedvesebb emlékem pedig az, hogy mikor betegen feküdtem egy budapesti klinikán, az akkori negyedikeseim lefényképeztették magukat, s a fotót utánam küldték a kórházba.

Szívesen gondolok vissza mindenre és mindenkire.

Mindig igyekeztem adni, sokat adni, cserébe sokat kaptam s kapok vissza még ma is.

Szép és szívet melengető emlékeket őrzök, hisz sok emberi megértéssel és jósággal találkoztam, s hogy Rózsaszentmártonból még ma is érkeznek karácsonyi üdvözletek -- ez a legszebb jókívánság nekem.

 

Dzsatkó Józsefné

 

12 év. 1960 augusztusától 1972 augusztusáig. Nagyon hosszú idő. Ennyit töltöttem el Rózsában. Fiatalságom 12 hosszú esztendejét.

Fiatal házasként kerültem a faluba nejemmel együtt, aki mint védőnő dolgozott 11 évig itt.

A volt Csuka-féle házban kaptunk lakást, ami szeptember l-jén még magtár volt. 15-én pedig már mi költöztünk be. Két év múlva Fáczán Jancsi bácsi háza elkészült, ők kiköltöztek, mi meg az ő helyükre, a könyvtár lakásba.

Régi szép idők. Itt született a fiam. Itt álmodtuk, és hoztuk színpadra a "Háry János "-t.

 

 

 

Valóságos népünnepély volt az előadás. Később a Leányvásár, Száz szál rózsa, a Bűvös kalapács, Hamupipőke, valamint a Hófehérke és a hét törpe c. darabokat adtuk elő. Még a környező falvakat is felkerestük -- sikerrel.

Felejthetetlenek a táborozások is. Első sátortáborunk a Balatonnál volt. Gondolom sokan emlékeznek rá, hogy még a szalmát is itthonról vittük --természetesen ezen aludtunk. Majd következtek a többi táborok: Aggtelek, Szeged, Pécs. Mind megannyi gyönyörű emlék. Szerveztünk ezen kívül túrákat, majálisokat, juniálisokat.

Az egész falu megmozdult egy-egy rendezvényre.

Nemcsak kirándultunk, szórakoztunk, hanem nagyon sok társadalmi munkát is végeztünk: a termelőszövetkezetben őszibarackot telepítettünk, a költést termőre fordítottuk, pocokirtás, szüret stb.

 

 

1961-ben megkezdődött az új iskola építése. Indult az iskolai napközi, aminek egy évig gazdasági vezetője is voltam.

Nem is felejtem el soha! Hamarosan ki kellett bővíteni az iskolát, majd kézilabdapályát építettünk. Rendbetettük a delelőtt még emlékművet is állítottunk.

Természetesen élénken él emlékezetemben az úttörő fúvószenekar megalakulása és sikeres megyei szereplései Szemán Béla vezetésével.

A tablók az iskola folyosóin a végzett osztályokról, az úttörőavatások, a dolgozók iskolájának évfolyamai, záróvizsgái.

Sok szép emlék. Sok jó kolléga. Szeretettel gondolok vissza mindenkire, és meghajtom fejem azok előtt, akik már nem lehetnek közöttünk, mért sokat tanultunk tőlük, mint idősebbektől. Szabó Giziké, Jakab Feri bácsi, Fáczán Jancsi bácsi, Kerti Sanyi, Szarka Samu...

Sok szép emlék, kedves gyerekek, szülők.

Az ott eltöltött 12 év számomra örök emlék, és még most is sokat gondolok vissza.

Fábián Károly

Sok kedves emlékünk fűződik a rózsaszentmártoni évekhez, ahová 1959-ben kerültem igazgató helyettesi állásba, a feleségem pedig beosztott nevelő volt.

A főiskolát akkor végeztem levelező tagozaton, matematika-fizika szakosként. Beosztásomból adódóan ennek ellenére kémiát, testnevelést is tanítanom kellett -- szakos hiányában.

 

 

 

Kedves emlékeim közé tartozik egy kézilabdapálya építése az iskola udvarán. Elterjesztettük ezt a játékot nemcsak az iskolában, hanem a faluban is.

A gyerekeknek különböző szakköröket indítottunk. Szemán Béla igazgató úrral létrehoztuk a bélyeggyűjtő kört, majd indult az énekkar, az elektromos szakkör.

Szemán Béla községi színjátszókört alakított, különböző operetteket tanított be (Montmartrei ibolya, Háry János stb.), amelyeket a környező községekben is bemutattunk. A Háry János-hoz a régi iskola udvarán még szabadtéri színpadot és építettünk!

Nem tudom, a mai diákok mennyire ismerik Csabai Dániel nevét, aki sok elektromossággal foglalkozó könyv megírója, és a régi iskolában nálam tanulta meg az első detektoros rádió elkészítését.

Több generáció végezte el a 8. osztályt a dolgozók iskolájában, aminek vezetője voltam.

Az új iskolában sokkal jobb körülmények közé kerültünk, még szolgálati lakás is elfért a falai között -- én voltam az első lakója.

Folytatni lehetne az emlékezést még oldalakon keresztül, helyettem beszéljenek a fényképek.

Sántha József és felesége

 

 

 

Iskolánk létszámának alakulása 1962/63. tanévtől 1992/93-ig

1962/63.

-- 407 tanuló

1972/73.

-- 241 tanuló

1983/84.

-- 188 tanuló

1963/64.

-- 420 tanuló

1973/74.

-- 238 tanuló

1984/85.

-- 193 tanuló

1964/65.

-- 411 tanuló

1974/75.

-- 211 tanuló

1985/86.

-- 219 tanuló

1965/66.

-- 407 tanuló

1975/76.

-- 208 tanuló

1986/87.

-- 222 tanuló

1966/67.

-- 405 tanuló

1976/77.

-- 200 tanuló

1987/88.

-- 219 tanuló

1967/68.

-- 364 tanuló

1977/78.

-- 190 tanuló

1988/89.

-- 210 tanuló

1968/69.

-- 333 tanuló

1978/79.

-- 188 tanuló

1989/90.

-- 208 tanuló

1969/70.

-- 307 tanuló

1979/80.

-- 185 tanuló

1990/91.

-- 200 tanuló

1970/71.

-- 286 tanuló

1980/81.

-- 187 tanuló

1991/92.

-- 195 tanuló

1971/72.

-- 269 tanuló

1981/82.

-- 171 tanuló

1992/93.

-- 183 tanuló

 

 

1982/83.

-- 180 tanuló

 

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet