Sándorfalva

 

Részlet a Magyarország Városai c. könyvből

Szerkesztette: Dr. Karvalics László

Szegedtől észak-nyugatra 11 km-re Csongrád megyében a Szegedet Csongráddal összekötő út mellett, Szeged és Ópusztaszer között félúton található. A település szom­szédjai: délről Szeged, kelet­ről Algyő és Hódmezővásárhely, északról Dóc, nyugatról Szatymaz és Balástya. Keletről egy km hosszban a Tisza sodorvonala a közigazgatási határ. A település az alapítóról, Pallavicini Sándor őrgrófról kapta nevét.

A város lakónépessége 2005. január 1-én 8 158 fő, a lakások száma 2994. Közigazgatási területe 55,77 km2, ebből belterület 4,57 km2, zártkert 1,51 km2, a népsűrűség 146 fő/km2. A lakosság 7%-a él külterületen, illetve zártkertben. A lakosok száma a természetes fogyás ellenére folyamatosan növekszik (1990 óta 1200 fővel). A lakosság átlagéletkora nagyon kedvező, hiszen a beköltözők túlnyomó része fiatal, akik családalapítási szándékkal vásárolnak telket. A telekalakítást negatívan befolyásolja, hogy a közigazgatási terület 53%-a védett területen található.

A város címere: kékkel és arannyal sakkozott reneszánsz pajzs, amelynek kék mezői díszítettek: a jobb felsőben zöld zsombékon balra forduló természetes színű póling lép balra; a bal felsőben élével jobbra néző csoroszlya és hegyével felfelé, él ével balra forduló fekete ekevas van; a pajzsderék közepén kilenc ágú, csúcsaiban gyöngyös őrgrófi aranykorona található: a jobb alsó mezőben jobbra dűlő (balra domborodó) hasas citera áll; a bal alsóban jobbra tarajosodé zöld vízben arany halak úsznak balra illetve jobbra. A pajzson lebocsátott rostélyú, természetes színű harci sisak helyezkedik el. A foszlányok: kék és arany.

A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriába tartozik. A kék arany sakkozás a Pallavicini család címeréből ered, s arra utal, hogy Sándor őrgróf birtokának e szegletében a szegedi nagy árvíz után az áradástól kisemmizett, de dolgozni, élni akaró embereknek területet adományozott művelésre. Ezt jelzi az őrgrófi korona is a pajzsderék középső mezőjében és a pajzsra helyezve. A póling és az aranyhalak a táj természeti gazdagságát jelképezik, a csoroszlya és az ekevas (amely egy 1903-ból való pecséten is szerepel) azt a szorgalmat és kitartást örökíti meg, amellyel a község népessége termővé tette e területet; a citera pedig, amely eredendően népi hangszer, a lakosság bizakodó, nagy kulturális fogékonyságát és az egykori híres sándorfalvi citerazenekart idézi.

A település zászlaja, lobogója: fehér színű rideau, vagy labarum alakban használva felső harmadában a címer, alsó har­madában Sándorfalva felirat olvasható. A helység pecsétjének közepén a címerpajzs található, körirata pedig „Sándorfalva város pecsétje". (1995-től a várossá válásig „Sándorfalva nagyközség pecsétje" volt a felirat.)

A település fiatal, hiszen 1879. június 12-én alapították. 1879. március 5-én a Tisza Sándorfalvától 10 km-re északra 40 m szélességben áttörte a védtöltést. Március 7-én Algyőt és Tápét, 12-én pedig Szegedet is romba döntötte az árvíz. Pallavicini Sándor őrgróf az algyői árvízkárosultak részére 40 000 holdas birtokának déli részén, „vízmentes" területen 300 kataszteri hold földet ajánlott fel új település létrehozására, ebből 597 lakótelket alakítottak ki. 1882-ben felépült a templom, a községháza az iskola, a csendőrőrs épülete. Az őrgróf az uradalom székhelyét Sándorfalvára helyezte át. 1983-ig Algyő is ide tartozott. A betelepülők elsősorban az uradalomban munkálkodtak, béresként, cselédként és iparosként. A későbbiek során az iparosok a közeli Szegeden is dolgoztak, oda, illetve vásárba hordták a portékáikat.

Sándorfalva sokáig elzárt település volt, hiszen nem kötötte össze jól járható szilárd út sem Szegeddel, sem pedig a tőle 2 km-re levő „nemzetközi" úttal. A településen 1949-ben indult meg az áramszolgáltatás, 1968-ban készítették el a vízvezeték­hálózatot. 1980-tól folyamatosan épült az utcákban a szilárd burkolat, jelenleg a belterületi utcák 80%-a már ilyen. 1984-88 között megépült a gázvezeték-hálózat a teljes belterületen, 2005-ig több mint 2500 lakást kapcsoltak rá. A teljes belterületen 1993-ban elkészült a telefon- és a kábeltelevíziós hálózat, 2005-ben már 4 internet-szolgáltató működik a településen. Az alapításkori állapothoz képest ötszörösére nőtt a lakótelkek száma, részben a korábbi 2000 négyzetméteres telkek megosztásával, részben pedig új területek igény­bevételével, így a belterület is több mint két és félszeresére nőtt. A települést Csongrád Megye Tanácsa 1970. január 1-vel nagyközséggé nyilvánította.

SÁNDORFALVA MADÁRTÁVLATBÓL

A település gazdasági szerkezetére az 1960-as évekig a földművelés volt a jellemző annak ellenére, hogy 1948-ban megalakult az első ipari szövetkezet, amelyet 8 cipész alakí­tott. A szövetkezet később varró-, asztalos-, műkőkészítő- és lakatosüzemet is működtetett, tevékenységi köre építőipari és személyi szolgáltatással bővült. Telephelyei voltak Kisteleken, Csanyteleken, Dócon, Bugacon Szatymazon és Ruzsán. Az 1980-as években több mint 400 főt foglalkoztatott. A '90-es évek közepétől tevékenysége szűkült, majd 2000-ben a szövetkezet felszámolással megszűnt. Központi telephelye önkor­mányzati tulajdonba került, ott személyi szolgáltatók, kereske­dők és termelőüzem működik. Itt látja el feladatát a hivatásos nevelőszülő, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, vala­mint az okmányiroda, amely 2005. május 2-ától szolgálja ki a szegedi okmányiroda alirodájaként teljes hatáskörrel Sándorfalva, Szatymaz és Dóc települések tizennégyezer lakosát.

Az 1930-as években Barakonyi István seprűkészítő mester létrehozta 40 főt foglalkoztató üzemét, ennek utódja lett az 1940-es évek elején alakult Népjóléti Seprűüzem. 1952-ben itt alakult meg a Háziipari Termelőszövetkezet. Bővítette tevékenységét csuhéjfonással, majd fafeldolgozással, később ál­latiszőr-feldolgozással. A dolgozói létszám a rendszerváltást követően ebben a szövetkezetben is csökkent, majd 2004-ben felszámolással megszűnt a htsz. Jelenleg telephelyén az Erfo 60 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztat.

Az egyetlen ipari termelőüzem a településen a Hódmező­vásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat sándorfalvi gyáregysége volt. 1948-50 között Csongrád me­gyében 24 gépállomást hoztak létre. A géppark a sándorfalvi gépállomáson is folyamatosan bővült, majd a gépjavítási pro­filt is felvették. Az 1970-es évek elejétől gépalkatrészek gyártása lett a fő profil. A gyáregységet 1989-ben kft-vé alakították, majd 1994-ben felszámolták, így 160 munka­hely szűnt meg. A néhai gyár­ egység területén jelenleg négy gazdálkodó egység működik. amelyek mintegy 80 főt foglalkoztatnak. A főtér sarkán működött a kenyérüzem, amely a '90-es évek közepére megszűnt, helyén áruház épült.

A külterület majd három­negyede 1945-ig a Pallavicini uradalom birtoka volt, csupán a külterület dél-keleti és északnyugati részén volt néhány középgazdának földje. A sándorfalvi családok az 1945-ös földosztás során 2-5 hold földhöz jutottak. 1948-ban megalakult az első termelőszövetkezet, 1960-ban pedig a termőföldek 99%-a termelőszövetkezeti használatba került. Kezdetben 5 szövetkezet volt a településen, majd 1974-től már csak egy. Később a dóci és a baksi termelőszövetkezetet is a sándorfalvihoz csatolták. Ekkor ez a szövetkezet volt a legnagyobb foglalkoztató. Az 1970-es évek végén a külterületen megtörtént a melioráció, ezzel javult a termőképesség. Az 1980-as évek elején több ipari melléküzemága is volt a szövetkezetnek, azonban a rendszerváltást követően először részvénytársasággá alakult, majd 1995-re ezt is felszámolták, jogutód nélkül. A külterületi földek túlnyomó részét a szegedi Karotin Kft. és az Agroplanta Kft. műveli.

A megszűnt munkahelyeken dolgozók egy része vállalkozóvá vált, más része Szegeden talált munkát, illetve a helyi vállalkozásoknál (Délfa Kft., Márkiker, KM-7 Kft.) helyezkedett el.

Összességében a gyáregységek és szövetkezetek rendszer­váltást követő megszűnése mintegy ezer munkahely kiesését okozta, emiatt hatalmas munkanélküliség alakult ki a településen. A munkanélküliségi rátát 2005-re sikerült 9%-ra leszorítani. Az önkormányzat közhasznú illetve közcélú foglalkoztatással már 10 éve gondozza a közterületeket.

A szocialista szektor mellett mindig volt kisiparos a településen. Az 1970-es évek közepétől — a tanácsi hivatali szervezés hatására — gyorsan növekedett a kisiparosok száma. 1974-ben 38, 1982-ben 124, 1987-ben 214 fő dolgozott iparengedéllyel. Jelenleg az egyéni vállalkozók száma csaknem 500, az összes vállalkozások száma 620. A vállalkozások közül 100 főt meghaladó foglalkoztatottal egy sem rendelkezik, 50 főnél nagyobb létszámmal is csak kettő.

A VÁLYOGBÓL ÉPÜLT REFORMÁTUS TEMPLOM BEJÁRATA

A kereskedelemben 1945 előtt csak magánkereskedők működtek. Az 1950-es években megépült a kenyérüzem, amely boltot is üzemeltetett. 1945 után a megalakult földműves­ szövetkezet — később ÁFÉSZ — tevékenysége volt a meghatározó. Az 1980-as évektől az ÁFÉSZ-egységeket - kettő kivételével — magánszemélyek bérlik. 1990-től ugrásszerűen megnőtt a kiskereskedelmi üzletek száma (15 év alatt három és félszeresére). A 86 kiskereskedelmi üzletből 25 élelmiszer-jel­legű, de megtalálhatók az iparcikküzletek, ruházati, vasáru-, festék-, üvegszaküzletek, valamint könyv, újság és papíráru főprofilú üzlet is. A 32 vendéglátó egységből 14 étterem és cukrászda. A településen egy panzió működik, 20 férőhellyel.

A településen nagyon sok szolgáltató kisiparos dolgozik, szinte minden szakmában. Az iparosok (főleg az építőipar­ban) munkájuk jelentős részét más településen végzik, kivéve a személyi szolgáltatókat.

A település infrastrukturális ellátottsága jó. A belterületi utak 80%-a szilárd burkolatú. Járda az úttestek több mint 90%-át kíséri. (A belterületi úthálózaton 51 km a megépített járda hossza.) A belterületen — az átmenő utak mentén — 4 km kerékpárút javítja a közlekedést.

A vezetékes ivóvíz a teljes belterületen hozzáférhető, a közüzemi vízhálózatba csaknem 2900 lakást kapcsoltak be. A vízmű 4 fúrt kúttal üzemel, a sűrűbben lakott külterületi rész számára viszont új kút fúrása szükséges.

A település önkormányzata 1999-ben elkészítette a szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító létesítésének vízjogi engedélyét, azonban a benyújtott pályázatok eredménytelenek voltak, ezért nincs megépített szennyvízcsatorna a városban. 1984-ig csak palackos PB-gázt lehetett kapni, 1984-88 között viszont a teljes belterületen meg­ épült a gázvezeték. Ezt köve­tően már a lakossági szilárd hulladékot a közterületre kihe­lyezett konténerekbe gyűjtik. 1995-től megszervezték a szemétszállítást a belterületen. 1997-ben a szelektívhulladék­ udvar is megnyílt, 2001-ben szelektív gyűjtőkonténert helyeztek ki. 2003-tól a csomagoló­ anyagokat, 2004-től pedig a komposztálható hulladékot is heti rendszerességgel elszállítja a szolgáltató.

1993-ig alig volt magánhasználatú telefon a településen. 1993-ban - a kábeltévé-hálózattal együtt - a teljes bel­ területen megépült a telefonvezeték. 1994-ben a külterületi sűrűn lakott helyeken is felszerelték a telefonvezeték-hálózatot. A mobilok elterjedésével azonban csökken a vezetékes telefont fenntartók száma.

A város közigazgatási területén nincs vasútállomás, a legközelebbi 6 km-re, Szatymazon található. Az autóbuszközlekedés kiváló, hiszen a Szeged-Sándorfalva vonalon napi átlagban több mint 50 busz közlekedik. A helyközi és távolsági járatok közül is megáll 30 a település megállóiban. A belterületen 17, a külterületen 22 buszmegálló van.

A település alapítását követően — a benépesedés függvényében — megindult helyben az oktatás. Az 1920-as években a külterületen is épült két iskola. 1956-tól a volt uradalmi intézői lakás (kastély) is oktatási célokat szolgál. Jelenleg 33 iskolai tanteremben, évfolyamonként 3—4 osztályban folyik általános iskolai oktatás, ezen túl egy eltérő tantervű osztályt is működtet az önkormányzat.

Az általános iskolában emelt szintű rajz- és matematika­ oktatás van. Az iskola két — jól felszerelt — számítástechnikai tanteremmel rendelkezik. A diákok beltéri testnevelése megoldatlan, hiszen a 290 m2 területű tornaterem nem elégíti ki a csaknem 700 iskolás igényét. Az iskola fejlesztő és gyer­mekvédelmi pedagógust is foglalkoztat.

A belterületen öt épület szolgálja az oktatást. 2001-től kihelyezett gimnáziumi oktatás is folyik, amit a településről, illetve Szegedről, valamint a szomszédos falvakból 80—90 fő vesz igénybe. A településen már 1904-ben működött óvoda, eleinte magánházakban, az 1950-es évektől pedig középületekben. Jelenleg 30 dolgozó — ebből 17 óvónő — látja el a 230 óvodáskorút 3 épületben.

A településen a kultúra az alapítást követően a külterületi olvasókörökben, valamint a belterületi magán-vendéglátó helyeken bontakozott ki. A belterületen az iparos kör könyvtára és „vigalmi felelőse" járt élen a kultúra közvetítésében. Tánccsoportok, zenekarok alakultak, amelyek a népi kultúra megőrzésében töltöttek be fontos szerepet. Az 1960-as évek­től van tanácsi (önkormányzati) művelődési ház, amely korábban kocsma és bálterem volt. Az ezredfordulóra az önkormányzat felújította és jelenleg is üzemelteti, részben önálló intézményén keresztül. Problémát jelent, hogy kevés terme van, továbbá a nagyteremnek is kicsi a befogadóképessége.

A KASTÉLY-ISKOLA

A művelődési ház a hét minden napján foglalt, hiszen a művészeti iskola (csaknem 300 tanuló), valamint a civil szer­ vezetek többsége is itt tartja az oktatást és a rendezvényeik zömét. A művelődési házban található a teleház, amely 2001-ben nyílt meg. A művelődési ház családi rendezvények tartását is vállalja.

A művelődési házban — elsősorban sándorfalvi kötődésű festőművészek részvételével — évente 3—5 kiállítást rendeznek. A könyvtár 1974-ben került jelenlegi helyére, 2004-ben fel­ újította az önkormányzat, megteremtve ezzel a magas színvo­nalú könyvtári szolgáltatás feltételeit. A bibliotéka olvasóte­remmel, valamint a „hangos könyvtár" eszközeivel is rendelkezik. A községi könyvtáron kívül az általános iskolában is van könyvtár, több mint tízezer kötettel.

AZ EGÉSZSÉGHÁZ

Sándorfalva híres embere Budai Sándor, a népművészet mestere, a sándorfalvi citerazenekar megalapítója. Emlékének adózva a művelődési ház és a citerazenekar is felvette a nevét. Volt lakóházán emléktábla hirdeti munkásságát.

Jelentősebb rendezvény a településen a tavaszváró koncert, a Sándor napi citerafesztivál, a falunap, a nyugdíjas táncegyüttesek országos találkozója, a nemzetközi megyejáró fesztivál és a böllérnap.

A városban 3 körzeti orvos, egy gyermekorvos, két fogorvos, valamint több magánpraxisú szakorvos látja el a rászorulókat. Az önkormányzat az egyesített egészségügyi és szociális intézmény keretében oldja meg 3 védőnővel az anya- és csecsemővédelmet. Az 1971-ben átadott egészségházat 2004- 2005-ben teljesen felújították, új szakorvosi rendelőt is létesítettek.

1953 óta folyamatosan működik a bölcsőde, 1973-tól az idősek klubja, amely az idős korúak nappali gondozását látja el. Helyben megoldott a gyermekvédelmi és családsegítő szolgáltatás is.

A település lakosságának több mint kétharmada római katolikus. A településen római katolikus és református templom található. Sándorfalván a település alapítása óta van római katolikus plébánia, amelynek gondozásába tartozik az ún. alsó- és felső temető is. A római katolikus templom 1882-ben épült fel, a település alapítójának támogatásával. A templom kifestésére 1945-ben, restaurálására 1972-ben került sor, orgonáját 1987-ben javították meg. A templomban az utób­bi években falunapon ökumenikus szentmisét, karácsonykor pedig a helyi általános és művészeti iskolások részvételével hangversenyt tartanak. 2001-ben a templom­ kert keresztúti stációinak reno­válása is megtörtént . A templomkert teljes felújítását az önkormányzat 2002-2003-ban végeztette el. 2000-ben avatták Szent István mellszobrát Kelemen Kristóf alkotása) a főtéri szoborpark fő helyén.

Az 1920-as években -Trianon után - Sándorfalvára is települtek reformátusok, akik az Újszegedi Misszió Egyházközséghez tartoztak (és tartoz­nak ma is). Rövid időn belül szükségessé vált Sándorfalván egy kis templom felépítése. A település elöljárósága két telket bocsátott a helyi reformátusok rendelkezésére templom építésére, illetve temető létesítésére. A templom érdekessége, hogy vályogból épült. 1940. október 20-án szentelték fel. (Építője Kónya József sándorfalvi építőmester). A helyi önkormányzat segítségével 1993-ban villamosították, 1999-ben pedig felújították. Az utóbbi 30 évben a sándorfalvi reformátusok is a római katolikus temetőbe temetkeznek.

A RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A településen 20 civil szervezet van. Az önkéntes tűzoltó­egyesület a település legrégebbi szerveződése, 1904-ben alakult, mentő-, megelőző tűzvédelmi és katasztrófavédelmi tevékenységet folytat. A Sándorfalvi Sport Klub és Egyesület az 1920-as években alakult. Férfi és női labdarugó-, kézilabda-, kick-boxszakosztályai vannak. Busa Rita kick-box világbajnoki bronzérmet szerzett 2004-ben. A Sándorfalváért Alapítványt 1991-ben az önkormányzati testület tagjai alapították. A Sándorfalvi Nagycsaládosok Egyesülete a nagycsaládosok összefogásán túl jelentős társadalmi munkát végez. A Sándorfalvi Általános Iskolás Gyermekekért Közalapítványt a képviselő-testület alapította 1996-ban, feladata a jó tanulók elismerése, a felzárkóztatás segítése. A Sándorfalvi Citerások Egyesülete alapító tagjai a világhírű Budai Sándor citerazenekar tagjai. Jelentős a szerepe a település kulturális életében. Az ipartestület jogelődje az 1920-as években alakult, jelenleg több mint 100 tagja van. A Sándorfalvi Kulturális Egyesület 1995-ben jött létre, működteti a teleházat, valamint a csaknem 300 gyermeket oktató alapfokú művészeti iskolát. A Sándorfalvi Polgárőr Egyesület 1995-ben alakult, együttműködik a helyi rendőrőrssel, segíti annak munkáját.

A Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének sándorfalvi helyi csoportja az 1990-es évek közepén szerveződött, a Sándorfalvi Nyugdíjas Egyesület pedig 1993-ban. Az egyesület tagjai tevékenyen részt vesznek a települési események előkészítésében, régiós és országos dal- és tánctalálkozókat hívnak életre. A Sándorfalvi Vadásztársaság rendszeresen szervez bérvadásztatást vízi vadra, fácánra, nyúlra és őzre. A gazdakör a mezőgazdasági termelőket fogja össze. A Dél-alföldi Egészséges Életmódot és Sporttevékenységet Támogató Alapítvány regionális szerveződés. A Sándorfalvi Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület — névváltoztatása a várossá avatással vált esedékessé — gondozza a tan- és sétaösvényt, de jelentős a kezdeményező szerepe a parlagfűírtásban, az illegális szemét­lerakók felszámolásában és a település szépítésében is. A Sándorfalva Nagyközség Fejlődéséért Alapítvány közreműködik a város rendezvényeinek munkálataiban, támogatja a fejlesztési célokat. A Gyermekmosoly Egyesületet óvodai dolgo­zó k alapították, rendezvényeik bevételét, a megszerzett támogatásokat az óvodások körülményeinek javítására fordítják. A Lila Akác Nyugdíjas Egyesület 2004-ben alakult, tevékenyen közreműködik a település ügyeinek intézésében. Az „Együtt Egymásért" Nyugdíjas Egyesület 2005-ben született, részt vesz a város kulturális életében és idősgondozási feladatokat is ell át. A Kék Szivárvány Mozgáskorlátozottak Egyesülete is 2005-ben alakult, az érdekvédelmi tevékenységen túl közösségi szolgáltatásokkal segíti rászoruló tagjait.

A helységben egységes sportkör működik. A női labdarúgók az NB/II-ben szerepelnek. A férfi labdarugó szakosztályban 7 éves kortól oktatják a gyermekeket. első csapatuk a megyei I. osztályban szerepel. Az egyesület labdarugószakosztálya régiós szinten is elismert utánpótlásnevelő. A női kézilabda-szakosztály 10 éves kortól foglalkozik a lányokkal. Első csapatuk megyei bajnokságban szerepel. A kick-boxszakosztály az ezredforduló után alakult, ennek ellenére Sándorfalva első világbajnoki érmét ez a szakosztály „hozta", Busa Rita a korosztályos VB-n bronzérmes lett. 2004-től az autósrally-szakosztály a technikai sportot űzők részére biztosít versenylehetőséget. Az egyesületnek kb. 250 tagja van. Az iskolai DSK-ban futball, kézilabda és kosárlabda szakcsoport működik. A település rendszeresen részt vesz a Kihívás Napján. Házigazdája a falunapi nemzetközi kispályás labdarugó tornának, amelyen 16—20 csapat szerepel, a május elsejei kispályás labdarugó emléktornán 8 csapat szórakoztatja a majális résztvevőit.

A BUDAI SÁNDOR CITERAZENEKAR ÉS AZ IFJÚ TÁNCOSOK

Sportolási célokra 2 füves nagypálya (az egyik világítással ellátva), 3 füves, 1 salakos, 1 bitumenes kispálya, salakos teniszpálya szolgál. A nyári szünetben úszásoktatást folytatnak a strandon, amely 33 m-es úszómedencével és gyermekmedencével is rendelkezik.

Sándorfalva élénk nemzetközi kapcsolatokat ápol. A romániai, Temes megyei Újszentessel (Dumbravita) 1995 óta folyik a barátkozás. E kapcsolat a legrégebbi: önkormányzati, intézményi, egyesületi együttműködés tölti ki. Az újszentesi gyerekek minden évben részt vesznek a kulturális egyesület által szervezett alkotótáborban. A svájci — Bern melletti - Stettlen településsel 1998 óta zajlanak kulturális találkozók. Sándorfalvi csoportok (citerazenekar, szépasz-szonyok ének- és táncegyüttese, mazsorettek) többször léptek fel Stettlenben és Bernben, illetve a stettleni hagyományőrző asszonykórus Sándorfalván és a szomszédos településeken. A németországi Loitz településsel 1999 óta jó viszonyban van a város, 2002-ben testvértelepülési megállapodást kötött a két település önkormányzati testülete. Az olaszországi Baragiano-val 2001 óta van kapcsolata a Sándorfalvának, rendszeresen részt vesznek egymás gasztronómiai rendezvényein (pl. a sándorfalvi böllérnapon), továbbá a helyi folklór bemutatásával erősítik a két település írásban is rögzített együttműködését. A Szerbia-Montenegró területén levő Muzsla településsel 2004 óta van kapcsolatuk. Kulturális delegációk vesznek részt egymás rendezvényein.

A FEHÉR-TÓ A VÁROS SZÉLÉN

A település idegenforgalmi nevezetességeit szerényebb építészeti, viszont gazdag természeti értékek képviselik. Mivel Sándorfalva csak 126 éves település, műemléke nincs, figyelmet érdemlő azonban az ezredforduló után felújított, dísz­ burkolattal ellátott kálvária, a római katolikus templom, a Szent István-, a Petőfi Sándor- és az Arany János-szobor. A Dózsa György utcában található a 65 éves, vályogból épült református templom, valamint a korábbi malom épülete, amelynek felújított homlokzata visszaidézi a 60 év előtti állapotot. Az Ady Endre utca elején található a kastély épülete, amely a Pallavicini-uradalom jószágigazgatójának lakása, valamint Pallavicini őrgróf vadászkastélya volt. Ebben az épületben jelenleg iskola működik. Parkjában tartják a települési rendezvényeket (falunap, majális, táncfesztiválok). Az „öregfalu" jellegzetessége a sakktáblaszerű utcakialakítás. A 15 öl széles, egyenes utcák némelyike 3 km-nél is hosszabb.

A strand csendes környe­zetben található, június közepétől augusztus végéig kelle­mes kikapcsolódást nyújt 24,5 °C-os vizével. Ha Szeged felé megyünk, a település belterületétől 500 m-re található a Nepomuki Szent János-szobor, amelyet 1992-ben restaurált Kalmár Márton szobrász­ művész. A településről Csongrád felé haladva látható a Csúzdi dűlői jellegzetes tanyai házsor. Szatymaz (E5-os) irányában tavasszal csodálatos látványt nyújt az út melletti tamariszkuszsövény.

A település közigazgatási területének 53%-a tájvédelmi körzet. A Ramsari egyezmény alá tartozó Sasér kócsag- és gémtelepeiről híres (látogatása csak kísérővel lehetséges). A településtől délre található a Fehértó. A tavon a Szegedfisch Kft. haltenyésztéssel foglalkozik. Tekintettel arra, hogy üzemi terület, csak kísérővel járható be. A tavon és környezetében a víziszárnyasok kavalkádja található. A színes madárvilág megtekintése felejthetetlen emlék.

A várostól északra terül el a fürdésre, csónakázásra és horgászatra alkalmas kővágói bányató. A fürdőhely népszerűségét bizonyítja, hogy egy-egy hétvégén több ezren keresik fel.

A Csongrádi út jobb oldalán húzódó akácerdő — különösen az akác virágzásakor — kellemes sétára nyújt lehetőséget.

Sándorfalán már több, mint egy évszázada meghonosodott a méhészkedés. Ehhez segítséget nyújtott a helyi több száz hektáros akácerdő. Jelenleg 15 méhész több mint ezer méh családdal rendelkezik. Keresett termékeik az akác- és vaddohány-méz.

AZ „ÖREGFALU"

Az erdőtől keletre található a Tisza atkai holtága, amely a szegedi Hermann Ottó Horgászegyesulet kezelésében van Messze földön híres ez a horgászparadicsom. Az erdő és a holtág között terül el a Fehérföldes, ahol legelő birkanyáj mellett hallgathatjuk a madarak énekét. Az 50 hektáros területen egyetlen nap alatt 39-féle madárral találkozhatunk.

Vadászati lehetőséget a Sándorfalvi Vadásztársaság, horgászatit a Hermann Ottó Horgászegyesület, lovaskocsikázást Szemerédi Ferenc nyújt.

A vendégek a Fajka panzióban találnak kényelmes szállást. Gazdag ételkínálattal a Street vendéglő, a Muskátli étterem és a Fehér Akác kisvendéglő várja az ide látogatókat.

A település jelentős fejlesztéseket tervez Legfontosabb célkitűzésük a szennyvízcsatorna-hálózat és -tisztító megépítése a szomszédos Szatymaz településsel közösen A beruházás megvalósítása esetén lehetőség nyílik az ipari park kialakítására is. A terület tulajdonjogát az önkormányzat megszerez­ te, az alapközművek kiépítése megtörtént. Az ipari park kialakítása csökkentené az eljáró ingázást, valamint a helyi mun­kanélküliséget. A település művelődési házának kicsi a befo­gadóképessége, ezért elkészíttették egy multifunkcionális művelődési központ tervét. Az objektumban — a hagyományos kultúrotthoni funkció mellett — konferenciaterem, könyvtár, mozi, teleház és szálláshely kapna helyet. Elkészült egy 12 tantermes iskola terve is Megépítésével lehetővé válna, hogy a jelenleg öt épületben folyó tanítás két épületben összpontosuljon. A művelődési központ és a tervezett iskola mellett épül fel a nemzetközi küzdőterű sportcsarnok, amely lehetővé tenné — az iskolásokon túl — a sportklub versenyzői edzését is.

A szomszédos Szeged zárttéri rendezvényeinek is helyet tudna adni.

A szeged—csongrádi út mellett épülő kerékpárútnak a terve elkészült, ez bonyolíthatná le az átmenő kerékpáros turistaforgalmat is. Az ivóvízjavító program keretében új kút fúrását tervezik, elvégzik a régi gerincvezetékek cseréjét és megoldják a sűrűn lakott külterületi részek egészséges vezetékes ivóvízzel való ellátását, valamint a víz tisztítását Tovább szépítik a főteret, megőrizve- megszépítve ezzel a település központját

Az 1999-ben kiadott Sándorfalva és története című könyv előszavában Darázs Sándor polgármester így fogalmazott: „Talán nem tévednek, akik egy takaros kisvárost álmodnak ide néhány évtized erőfeszítései árán. Ez még az a lépték, amelyben egyesíteni lehet a civilizációs előnyöket a személyességgel, a kisvárosias kényelmet a világ elérhetőségével, az egymásra figyelést az érvényesüléssel. Kis kertvárost álmodhat ide a sándorfalvi polgár, amelyben az öreg utcák megújulnak, de megőrizhetik meghittségüket és nemes egyszerűségüket. Átalakulhat körülötte a határ, a védett környezet, interneten tudakolhatja a világot, de kis erdeiben énekelhetnek a madarak, szőlőiben, gyümölcsö­seiben pompás gyümölcsök, gazdag szántóin gyönyörű búza terem

 

SÁNDORFALVA The town of Sandorfalva (population 8158) lies 11 kilometers northwest of Szeged in Csongrád County along the road connecting the towns of Szeged and Csongrád, halfway between Szeged and Opusztaszer The settlement is a young one, it was founded on 12 June 1879.

Agriculture charactenzed the settlement's economy up to the 1960s, despite the fact that the town's first industrial cooperative was founded in 1948 Following transition, the closing down of factories and the dismantling of cooperatives brought major unemployment to the settlement with over one thousand people losing their jobs The unemployment rate was brought down to 9% by 2005.

The number of retail stores increased rapidly after 1990 (to three and a half times their onginal number in the courseof fifteen years) Of the 86 retail stores,25 are food stores, but there are a significant number of stores selhng products of industry, clothing, ironware, paint, glass-ware, books and newspapers as well. Of the 32 catering units, 14 are restaurants or confectionaries.

There are many artisans working in Sándorf alva in a wide range of trades. These artisans (especially those in the construction industry) do the majority of their work at other settlements, with the exception of those who offer personal services

The settlement's infrastructure is well developed 80% of the planned inner own area roads have been constructed There are sidewalks along 90% of the roads, (there is a total length of 51 kilometers of sidewalk in the inner town area).

There are also four kilometers of bicycle routes helping transportation in town. Tap water is accessible on all points of the inner town, over 2900 homes have access to the water network The water works provides the settlement with water from four drilled wells.

There are five buildings in town that serve educational purposes Primary school education is conducted in a total of 33 classrooms with three to four classes to a grade The municipality also runs a class with alternative curriculum.

The cultural house, which the municipality renovated for the turn of the century, is the center of Sandorfalva's cultural life Most of the non-governmental organizations hold the majonty of their events here. The cultural house hosts three to five exhibitions annually, mainly with the cooperation of artists who are connected to the settlement in some way The library was moved to its current place in 1974 The facility was renovated by the municipality in 2004, making it possible for the hbrary to provide high standard service.

Prominent events in the life of the settlement are the Spring concert, the Sándor Day zither festival, the Village Day, the national meeting of pensioners dance groups, the International cross county festival and the slaughtermen's day.

Besides the few architectural values, the settlement's main tourist attraction is its natural surroundings Since Sándorfalva is only 126 years old, ít has no historical monuments Nevertheless, the renovated Calvary, the Roman Catholic church, and the statues of Saint.

Stephen, Sándor Petőfi and János Arany are worth seeing The 65-year-old Reformed church built of clay and straw mortar can be found in Dózsa György Street along with the building of the old mill, whose renovated facade recalls what ít was like 60 years ago.

The mansion in Ady Endre Street was a home to the director of the Pallavicin manor and also served as a hunting house for the margrave of Pallavicin This building serves as a school today Its park hosts some of the events of the settlement (such as the village day celebrations or dance festivals).

53% of the town's admimstrational area belongs to a nature conservation area The Sasér area, under the protection of the Ramsar Convention, is famous for its heron and spoonbill population A lake called Fehértó is situated south of the settlement, where Szegedfisch Ltd. is involved in fish breeding The rich birdlife in this area ensure an unforgettable experience for visitors.

North of the settlement is a lake by Kovagó, which provides an excellent opportunity for bathing, boating and fishing The lake is a popular spot visited by thousands on the weekends.

The Sándorfalva Hunting Association offers hunting opportunities, while the Ottó Herman Fishing Association makes fishing a possibility. Ferenc Szemerédi runs a coach-ride service.

Visitors will find accommodation at the Fajka Boarding House The Street Restaurant, the Muskátli Restaurant, and the Fehér Akác (White Acacia) Restaurant await guests with excellent cuisine.

 

 

SÁNDORFALVA (Seelenzahl: 8158) liegt 11 km von Szeged entfernt, im Komitat Csongrád an der Landstraße die Szeged mit Csongrád verbindet, auf halbem Weg zwischen Ópusztaszer und Szeged. Die Siedlung ist relativ jung, sie wurde am 12. Juni 1879 gegründet.

In der wirtschaftlichen Struktur der Siedlung behielt die Landwirtschaft bis 1960 ihre führende Rolle, obwohl bereits 1948 die erste Gewerbsgenossenschaft gegründet wurde. Nach der politischen Wende losten sich die Fabnkeinheiten und die Genossenschaften auf, was zum Ausfall von über tausend hiesigen Arbeitsplätzen und gewaltiger Arbeitslosigkeit in der Siedlung führte. Die Arbeitslosenrate wurde 2005 auf 9% zurückgedrängt.

Ab 1990 stieg die Zahl der Geschäfte des Kleinhandels sprunghaft an (auf das drei-einhalbfache in 15 Jahren). Von den 86 Kleinhandelsgeschaften vertreiben 25 Lebensmittel, aber es finden sich in der Siedlung auch Industneartikel-, Bekleidungs-, Eisenhandels-, Anstrichfarben-, Glasfachgeschafte sowie Buch-, Zeitungs- und Papierwarengeschafte Von den 32 Gaststatten sind 14 Restaurants und  Konditoreien.

In der Siedlung arbeiten viele Klein-gewerbebetreiber in fast jedem Handelsfach. Die Großzahl der Handwerker (vor Allem die in der Bauindustrie tätig sind) arbeiten zumeist in anderen Siedlungen, ausgenommen die Dienstleistungsbetriebe.

Die Ausbaustufe der Infrastruktur der Siedlung ist hoch. 80% der Straßen im inneren Gebiet sind bepflastert 90% der Strassen sind mit Burgersteigen versehen. (Im inneren Gebiet beträgt die Gesamtlänge der Burgersteige 51 km.) In der Innenstadt befinden sich noch außerdem - am Rande der Hauptstrassen- 4 km lange Fahrradwege. Die Trinkwasserversorgung ist im gesamten inneren Gebiet ausgebaut, 2900 Wohnungen wurden an das Netzwerk des Wasserwerks angeschlossen. Das Wasserwerk gewinnt das Wasser aus 4 Bohrbrunnen.

In der Innenstadt befinden sich fünf Unterrichtsgebaude. Der Grundschulunterricht verlauft in 33 Schulräume in 3-4 Klassen pro Jahrgang Die Stadtverwaltung organisiert auch eine Schulklasse mit eine grundverschiedenen Lehrplan.

Das Kulturhaus, das von der Stadt-Verwaltung an der Jahrtausendwende erneuert wurde, ist Zentrum des kulturellen Lebens der Stadt. Der Großteil der Zivilorganisationen halt auch ihre meisten Veranstaltungen im Kulturhaus ab. Hier befindet sich auch das so genannte "Telehaus", dass 2001 eröffnet wurde Jedes Jahr finden hier 3-5 Ausstellungen aus den Werken der hauptsächlich hiesigen Kunstlerstatt Die Bibliothek steht seit 1974 auf ihrem jetzigen Platz. 2004 hat die Stadt 7 Millionen Forint in Erneuerungsarbeiten investiert und dadurch den Weg zu kultivierten, niveauvollen Buchereidienstleistungen ermöglicht.

Die wichtigsten Veranstaltungen der Siedlung sind: das Frühlingsbegrußungskonzert, das Zitherfestival am Sándor (Alexander) Tag, das nationale Treffen der pensionierten Volkstanzer, das internationale Wanderfestival des Komitats und der Metzgertag.

Einige bescheidene Gebäude und reiche Naturschatze gehören zu den touristischen Sehenswürdigkeiten. Sändorfalva beheimatet keine wirklichen Baudenkmäler da die Siedlung nur 126 Jahre alt ist. Allerdings sind der Kreuzweg mit verzierter Bepflasterung, die römisch-katholische Kirche, die Sankt Stephan, Sándor Petőfi und die János Arany Statue einige Blicke wert In der Gyorgy Dózsa Strasse befindet sich die 65 Jahre alte, aus Lehm gebaute protestantische Kirche und das Gebäude der einstigen Mühle, deren Fassade an die Zeit vor 60 Jahren erinnert. Am Anfang der Endre Ady Strasse steht das Schlossgebaude, hier wohnte der Rechts- und Gutsverwalter der Pallavicini Herrschaft, zugleich war es auch das Jagddomizil des Pallavicini Reichsgrafen Zurzeit befindet sich eine schule in dem Gebäude. Im Schlosspark werden die verschiedenen Veranstaltungen (Dorftag, Maifest, Tanzfestivals) der Siedlung abgehalten Typisch für das "Altdorf' ist das schachbrettartige Straßennetz. Einige der 15 Fuß breiten, gradlinigen Straßen sind über 3 km lang.

53% de Administrativgebietes der Siedlung steht unter Naturschutz. Sasér steht im Ramsarer Abkommen und ist berühmt für seine Reihersiedlungen (Nur mit einem Begleiter betretbar). Südlich der Siedlung befindet sich der Fehér-tó (Weiß-See) Die Szegedfisch GmbH nutzt das Gewässer zur Fischzucht. Rund um den See findet man eine Kavalkade an Wasservogeln Die Vogel und ihre Umgebung bieten ein unvergesshches Erlebnis.

Nördlich der Siedlung findet man den zum Angeln, für die Bootfahrt und zum Baden geeigneten kövágóér Mienensee. Der Badeplatz ist sehr beliebt, was auch die Tatsache beweist, dass an manchen Wochenenden mehrere tausend Leute hier her kommen.

Jagdgelegenheiten bietet Die Sándorfalver Jagdgesellschaft, Angelmoghchkeiten der Otto Hermann Angelverein, Pferde kutschenfahrten Ferenc Szemerédi. Unter kunftsmoghchkeiten finden die Gäste in der Fajka Pension Das Street Restaurant, der Gasthof Muskátli und das kleine Restaurant Feher Akác bieten ein reiches Speise angebot.