II. Népesség, közigazgatás

A NÉPESSÉG ALAKULÁSA

A népességre vonatkozó első adatok okiratban 1320-tól olvashatók, melynek alapján a Dózsa nádor által, 3 megye részére megtartott megyegyűlés időszakában a falu lakossága mintegy 500 fő volt. Az 1556-ban kelt írásos dokumentumok 320-330 főt említenek. Az 1839-ben 1110 fő, 1890-ben 1549 fő (lakások száma: 203 db), 1900-ban ugyancsak 1549 fő, 1913-ban 2033 fő (lakások száma: 323 db), 1930-ban 2800 fő (lakások száma: 393 db), 1940-ban 2856 fő (lakások száma: 549 db), 1949-ben 3059 fő (lakások száma 646 db), 1960-ban 3569 fő, 1967-ben 3339 fő (lakások száma 776 db), 1970-ben 3417 fő, 1980-ban 3092 fő, 1990-ben 3043 fő, 1997-ben 3123 fő élt a településen.59-60

Érdekes statisztikai adatot tükröz az alábbi táblázat, amely az élve születéseket és a halálozásokat mutatja be a XX. század elején, 1901-1910 között.

A statisztikai táblázat alapján az állapítható meg, hogy az élve születéseket és halálozásokat tekintve a természetes szaporulat 338 fő volt. A lakosság száma 1901-ben 1824 fő, 1910-ben 2242 fő volt.

541 halálozásból a halál oka 135 főnél veleszületett gyengeség, 106 esetben egyéb betegség, 51 fő gümőkór, 3 fő baleset, 1 fő öngyilkosság, 1 fő gyilkosság áldozata lett.

15. Az első képeslap Szakolyról (Községháza, Weisz Lipót kúriája, előtérben a cselédház)

1949-ben a település belterületén az utcaelnevezések és a lakott külterületek az alábbiak voltak a képviselőtestület 597/1949.K.SZ. és az 1/1949. Kgy. határozata alapján:

1. Szent István utca mindkét oldala Juszku Istvánnal bezárólag (mai neve Balkányi utca)
2. Zrínyi Miklós utca (ma is az)
3. Petőfi Sándor utca (ma is az)
4. Vörösmarty utca (ma is az)
5. Kölcsey Ferenc utca (ma is az)
6. Lengyel kert (mai neve Erkel utca)
7. Jókai Mór utca (ma is az)
8. Rákóczi Ferenc utca (ma is az)
9. Arany János utca (ma is az)
10. Mátyás király utca (ma újra az, volt Balkányi utca egyik szakasza)
11. Bay kert (mai neve Mihálydi utca)
12. Sárgödör (mai neve Kossuth utca)
13. Árpád utca (ma is az)
14. Létai utca (ma is az)
15. Oncsa telep (ma Létai utca vége, Béke utca, Szabadság utca első része)
16. Szeptes (ma Szabadság utca és Kossuth utca egy része)
17. Tisza tanyai utca (mai Esze Tamás utca)
    
    Külterületi lakott helyek:
    
    Bán kert, Nagy kert, Pap rét, Dugó tanya, Miklósi tanya, Tökös hegy, Tisza tanya, Fekete tanya, Földvár, Fűzfás, Hadházi tanya, Bivaly lapos, Kis ordas, Nagy ordas, Bay tanya.61

1960. november 11-én készült tanyakimutatás adatai a Szakoly községben lévő tanyaterületekről:

A tömbös kijelölésű Miklósi tanya település lakosai voltak:

Az 1970-es népszámlálás már csökkenő népességszámot regisztrált. Okok elsősorban: megélhetésbeli gondok, városba vándorlás, iskolák körzetesítése.

A népesség-csökkenés az 1980-as évek végén stagnált, az 1990-es évektől kezdve folyamatosan növekszik, lakónépesség 3200 fő körül alakult. A külterületi népesség csaknem megszűnt, százalékos aránya alig mérhető (1% alatt).

Jelenleg a lakosság létszáma 3130 fő, életkor szerinti megoszlása: 0-3 éves korig 4%, 4-7 éves korig 5%, 8-15 év között 11%, 16-18 év között 3%, 19-60 év között 60%, a 60 év felettiek 17%.62

A következőkben bemutatjuk az 1911-es utca- és házszámjegyzéket, amely az akkori birtokegyeztetés alapján készült. Utána a 200l-es népszámlálás utcaszerinti beosztását közöljük, amely 90 év múltán óriási különbséget mutat.

1911-es utca- és házszámjegyzék

Az 1909. évi V törvénycikk végrehajtása iránt kiadott 53501-909. évi utasítás alapján foganatosított birtokvalósítás alapján újból szerkesztette és jelen házszámjegyzék helyességét igazolja.

Szakoly, 1911. aug. 31.

A 2001. évi népszámlálás összesítő adatai:

Számlálókörzeti címjegyzék és gyűjtőív

Képzettség

A lakónépesség képzettségi adatainak vizsgálata során megállapítható, hogy az általános iskola 8 osztályát a kötelezettek 98%-a elvégzi. 63

A lakosság képzettségének százalékos megoszlása: 8 osztályt végzett 99,8%, szakmunkásképzőt-szakiskolát végzettek aránya 35%, középiskolát végzett 25%, felsőfokú iskolát végzett 6%.

Az általános iskola tanulói létszáma az elmúlt években 350-400 fő között változott.

Valamennyi tanuló továbbtanul középfokú intézményekben, szakközépiskolában, gimnáziumban 37,4%, szakmunkásképzőben 60%, a középiskolát végzők 1/3-a tanul tovább felsőfokú oktatási intézményekben.

A felnőtt lakosság szakképzettségének fő iránya építő-, cipő- és textilipari, valamint mezőgazdasági szakterület. A település életében fontos szerepet tölt be a mezőgazdaságban és az iparban tevékenykedő 12 fő, az egészségügyben 5 fő, 40 fő pedagógus és egyéb területeken dolgozó 11 fő felsőfokú végzettségű értelmiségi.64

Foglalkoztatás

Az 1960-as években a szakolyi emberek egy része rákényszerült arra, hogy megélhetését családjától távol biztosítsa.65 Az 1970-1980-as években elkezdődött ipartelepítés keretében bővültek a helyben foglalkoztatás lehetőségei, csökkent az eljáró dolgozók száma, amely azért még mindig jelentős. Az 1980-as évek második felétől ez a réteg kedvezőtlen helyzetbe került, elsőként vált munkanélkülivé.

A munkaképes korú lakosság száma 1727 fő, melyből az összes aktív keresők létszáma 993 fő. A foglalkoztatottak aránya 57%. Az összes foglalkoztatottból ágazatonként az iparban 31%, mezőgazdaságban 15%, kereskedelemben 12%, nem anyagi ágazatban 42%.

Napi ingázók száma 195 fő, amelyből 148 fő eljár a településről, Szakolyba bejár 47 fő.

A munkanélküliségi ráta 22,5%-os. E súlyos gondok megoldásában a nagy ütemben megvalósuló infrastrukturális beruházások segíthetnek, melyek legfontosabb célja, hogy megfelelő környezetet teremtsenek a helyi munkahelyek létesítéséhez. Előnyben részesülnek az önkormányzati beruházások vállalkozásba adásakor azok a kivitelezők, akik helyi embereket foglalkoztatnak.

Az önkormányzat a támogatás egyéb formáival is ösztönzi a vállalkozókat, így például kedvezményesen területet biztosít a vállalkozók részére, illetve meghatározott ideig mentesíti az új vállalkozókat a helyi iparűzési adó megfizetése alól. Ennek eredményeként erősödnek a helyi vállalkozások. 11 gazdasági társaság, 3 szövetkezet, 9 intézmény és 70 kereskedelmi és szolgáltató egység kínál munkalehetőséget.

Az önkormányzat szükség szerint változó összetételű és létszámú közhasznú munkást foglalkoztat.

A KÖZIGAZGATÁS TÜKRÉBEN

Az első írásos dokumentumok IV László uralkodásától állnak rendelkezésünkre, tehát a település közigazgatása több, mint 700 éves.66 Levéltári adatok a település közigazgatásáról teljeskörűen azonban csak a XX. századból maradtak fenn.

A település a török hódoltság idején ritkán lakott volt. Népessé csak az 1720-as éveket követően vált. Ekkor önálló közigazgatási jogkörrel még nem rendelkezett, annak valószínűsíthető időpontja az 1700-as évek végére, az 1800-as évek elejére vezethető vissza. Ezt támasztja alá az a levéltári adat, amely arról informál, hogy a Rákóczi-szabadságharcban szakolyiak nem vettek részt, mert a település ritkán lakott volt. Az 1800-as évek elején a község lakóinak száma egyre gyarapodott, ettől az időponttól kezdve Szakoly önálló jogállású település.67

A helyi képviseletet a virilizmus (legtöbb adót fizetők) és a mindenkor hatályos választójogi törvény alapján gyakorolták egészen a II. világháború végéig. Ezután a Nemzeti Bizottság, majd 1950-től, a tanácsválasztásokat követően a tanácstestületek gyakorolták a helyi végrehajtó hatalmat.

írásos jegyzőkönyvek a helyi hatalomgyakorlásról lényegében 1928-tól állnak rendelkezésre, azonban egyes korábbi jegyzőkönyvi kivonatokat sikerült felkutatni.

A testület által tárgyalt napirendeket döntő többségében a főjegyző vagy helyettese terjesztette a testület elé és ő készítette el a jegyzőkönyveket is.

Levéltári adatok szerint az 1931. február 19-én megtartott rendkívüli képviselőtestületi ülésen a következők vettek részt:

Elek András főbíró, mint elnök, Dr. Újhelyi Tibor, Papp Gábor, Bleuer Béla, N. Kapitány György, Lövy József képviselők és Gönczy Sándor főjegyző.

1932. december 30-án helyi képviselőválasztás volt a településen, amely után változott a személyi összetétel:

Legtöbb adót fizetőkből rendes tagok (virilizmus elve): Gróf Tisza Lajos, Klár Béla, özv. Horváth Mihályné, Szakolyi Sándor, özv. Bay Györgyné, Bleuer Béla, Szakolyi Miklós, Klein József, Szentmiklóssy Barnabás, özv. Szentmiklóssy Ferencné, ifj. Gődény Ferenc.

Póttagok: Hadházy Lajos, Dr. Lévay Miklós, Szentmiklóssy László, özv. Kiss Sándorné, N. Kapitány György és báró Bornemissza Károly.

Választott rendes tagok: 1935. december 31-ig. Viznyiczki Mihály, Vadon Sámuel, vitéz Molnár András, Hadházy Ferenc, Kapitány János.

Választott póttagok 1935. december 31-ig:

Palóczy János, Kiss Béla, Sarkadi Mihály, Hegyes Ferenc, N. Kapitány György és Győri Sámuel.

Választott rendes tagok 1938. december 31-ig:

Hadházy Lajos, Kriston Elek, Tulipán Miklós, Keresztessy József,

N. Kapitány György és Lövy József.

Közfelkiáltással községi bírónak megválasztották Hadházy Ferencet, helyettesének Jelics Józsefet.

Ezen személyek letették az 1886. évi XXII. tc. 85 §-ában előírt esküt.

1934. február 10-én rendes tavaszi közgyűlése volt a képviselőtestületnek, amelyen a következők vettek részt:

Hadházy Ferenc főbíró, mint elnök, Szakolyi Sándor, Szakolyi Miklós, Bleuer Béla, Eötvös Imre, Kriston Elek, Keresztessy József, Tulipán Miklós, Vadon Sámuel, vitéz Molnár András, Palóczi Lajos, Jelics József, Muraközi József, Elek Ferenc, Vadon József, ifj. Szabó László képviselők és Gönczy Sándor főjegyző, mint előadó.

Ekkor Szakoly község 1933. évi háztartási számadását is elfogadták, amely a következőképpen alakult:

18.560 pengő 71 fillér bevétellel, 18.560 pengő 71 fillér kiadással

- pengő - fillér maradvánnyal jóváhagyták.

Szemelvények a számadás egyes fejezeteiről:

1. szegény alap,
2. testnevelési alap,
3. munkás segély alap,
4. tűzoltó alap,
5. szegény gyermekek alapja,
6. szeszfőzde alap, stb.

Az ingyen gyógykezelésre jogosultak névjegyzékét is megállapították, amelynek alapján 146 fő részesült ebben az ellátásban.

Ezen az ülésen döntöttek az 1934. évi költségelőirányzatról is, amely a következőképpen alakult:

22.448 pengő 28 fillér szükséglettel 6.200 pengő - fillér fedezettel

A költségelőirányzatot 16.288 pengő 28 fillér fedezetlen hiánnyal állapította meg a testület, melynek fedezetére 144%-os pótadó kivetését rendelte el.

A képviselőtestület 1942-ben a 2014.K. 15/1942. Kgy. számú véghatározatával a település DÍSZPOLGÁRÁVÁ választotta meg Dr. Kállay Miklóst, a magyar királyi Miniszterelnök Úr Őméltóságát.

1945-ig hasonlóan folyt a települést irányító közigazgatási tevékenység, azonban a település a háborús időszakban különösen nehéz helyzetben volt. 1944 október közepéig, a kiürítési parancsig Gönczy Sándor főjegyző hivatalában volt, majd elhagyta a falut. Ide később sem tért vissza, úgyhogy a front elvonulása után, 1944 decemberében az új, demokratikus hatalmi szervek felhívására a községi Nemzeti Bizottság K. Nagy Miklóst választotta főjegyzőjévé, helyettese pedig az Erdélyből visszatért korábbi segédjegyző, Eötvös Imre lett.

1945-ben, sőt már 1944 végén - a fasizmus elnyomása alóli felszabadulás után - a bizonytalan államhatalmi és közigazgatási időszakban is megfelelően működött a település helyi közigazgatása. Sor került a földosztásra, amelyen az eddig nincstelen lakosok is földtulajdonhoz jutottak a család létszámához viszonyított mértékben és azonnal megkezdték a régi kultúrák vetését és művelését. Az 1945 utáni választásoknál helyi szinten a Független Kisgazda és Polgári Párt, a Nemzeti Paraszt Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt jelöltjei kerültek be a helyi testületbe, a Nemzeti Bizottságba.

A Tanácstörvény elfogadása után 1950-ben a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) térnyerése következtében a párt jelöltjei kerültek a helyi hatalmi szervekbe. Az 1950-es választáskor az alábbi személyek töltötték be a vezető tisztségeket:

1. VB elnöke Fazekas István
2. VB elnök- helyettese Hanzel Imre
3. VB titkára K. Nagy Miklós
4. VB tagjai voltak: Antal László, Bíró Sándor, Kovács József, Mátó Irén, Sipos István, Szabó Sándor

1952-ig a VB elnöke és helyettese, valamint titkára személyében nem történt változás. 1952-ben a VB elnöke Kígyósi Mihály lett, a VB elnökhelyettesi állást Hanzel Imre töltötte be és titkára Tóth Piroska lett.

1953- ban a VB titkári állást Trencsényi Józsefné látta el.

1954-ben VB elnök Nagy Sándor, helyettes Bíró István volt, majd 1954. január 26-tól kezdődően Trencsényi Józsefnét Stock Gyuláné váltotta fel a VB titkári tisztségben.

1954-ben a VB tagjai voltak: Biró Sándor, Gulyás Ferenc, Koppány János, Kovács József, Mátó Irén, Papp Sándor.

A II. világháborút követően az ország újjáépítése és a lakosság megfelelő élelmiszerellátása érdekében működött az ún. beszolgáltatási rendszer, amely minden egyes paraszti gazdaságra óriási terhet rótt. A szakolyi emberek türelemmel viselték ezt a nagyon súlyos kötelezettséget.

A beszolgáltatási rendszert 1956-ban szüntették meg.

Ez az időszak súlyos lelki sérüléseket okozott, különösen azoknál a családoknál, ahol a beszolgáltatási kötelezettség teljesítése után üresen maradtak a kamrák. Ez alultápláltsághoz vezetett. Így a közigazgatásnak újabb kihívással kellett szembe nézni.

Az 1956-os forradalmi események Szakolyban sem múltak el nyomtalanul. Az abban résztvevő személyeket meghurcolták ugyan, de az akkori helyi vezetés a települését szerető emberek döntő többségének egyetértését és támogatását bírta.

Az 1956-os események utáni konszolidációs időszakban sem történtek olyan közigazgatási cselekmények, amelyek a településen élő lakosságot vagy annak egy részét elviselhetetlen helyzetbe hozták volna. Ezt mutatják az 1958-as választások is, amelyek rendben és fegyelmezetten zajlottak le.

1956-ban változás történt a VB elnök személyében. A tisztséget az 1958-as választásokig Kapási Péter töltött be.

1958-ban:

1. tanácselnök Biró István,
2. VB titkár Stock Gyuláné lett.

Az 1958-as tanácsülés elnöke Kalitza András volt. Az 1958-ban megválasztott tanácstagok:

Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején a konszolidációs időszakban újabb teher hárult a közigazgatásra. Ebben az időben folyt a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok (tszcs-k) szervezése.

Ekkor a településről az iparilag fejlettebb vidékekre sokan költöztek el, ami a lakosságszám nagymértékű csökkenéséhez vezetett. 1961-ben két szakszövetkezet is alakult: Virágzóföld- és az Árpád-. A kevés magántulajdonban maradt földet a tagosítások után rossz minőségű termőhelyi adottsággal rendelkező helyeken adták ki, ez a magángazdálkodás elsorvadásához vezetett.

Az 1960-as években a szakszövetkezetek gazdasági helyzete stabilizálódott, az 1968-ban bevezetett gazdasági mechanizmus hatására a növénytermesztésen és állattartáson kívül bizonyos ipari, építőipari tevékenységgel is bővítték a helyben foglalkoztatást.

A lakosság száma stabilizálódott, az 1970-es évek elejére az életkörülmények javultak. Ebben az időben tett látogatást - megyei programja keretében - Szakolyban Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A község vezetőivel a mezőgazdaság fejlesztésének helyi lehetőségeit vitatta meg.

A település közigazgatásának legújabb kori történetében a III. Tanácstörvény hatására - az új gazdasági mechanizmus bevezetésével -a tanácstestületek számára is javultak a fejlesztés feltételei.

1962-től 1970. októberéig a tanácselnök Galambvári János volt. Ezen időszak alatt a VB titkári funkciót Stock Gyuláné és Zsigó Miklósné látták el.

Az 1971-ben megválasztott új tanácstestület már annak reményében kezdte meg működését, hogy a jobb gazdasági feltételek a település számára is jobb jövőképet biztosítanak. Az 1970. október 31 -én nyugdíjba vonult Galambvári János helyett Kirimi Jánost bízták meg a tanácselnöki teendők ellátásával, az áprilisban megtörtént választáson tanácstaggá, majd az alakuló ülésen a tanács elnökének választották. Az 1971-es választást követően tanácstagok voltak (39 fő):

Az 1970-es évek a közigazgatás számára új kihívásokat jelentettek, mivel szigorúan az ötéves tervhez illeszkedő fejlesztéseket lehetett megfogalmazni, amelyhez már állami pénzeszközök is jobban párosultak. A nagymértékű közös tanácsú település-összevonások a községet elkerülték, így önálló tanácsú településként tudta munkáját ellátni, közigazgatásilag a Nagykállói járáshoz tartozott. 1978-ban a Nagykállói járás megszűnt, és körzetközpontilag 1979. január 1-től a település - tiltakozás ellenére - a Nyírbátori járáshoz csatolták a települést.

A járási hivatalok megszűnése után a község Nyírbátor városkörzethez való tartozása továbbra is megmaradt a községnek az 1990-es választásokig.

1970. júliusától a VB titkári teendőket 1972-ig Magyar Jánosné látta el, majd 1990-ig Takács Ferenc volt a VB titkára. Az 1985-ös tanácsi választások során Kirimi János nyugdíjba vonulása miatt új tanácselnököt választott a település Rényai János személyében, aki azóta is első számú vezetője a településnek. Az 1985-ös tanácsválasztásokon 26 főt választottak meg tanácstagnak:

Győri Andrásnét Szakoly és Nyírmihálydi községek megyei tanácstagjának is megválasztották, aki egy cikluson keresztül látta el ezt a feladatot. A megyei tanácsban a Pénzügyi Bizottság tagjának is megválasztották.

Az 1985-ös választást követően a település egy kiegyensúlyozott, nyugodt időszak kezdetét tudhatta magáénak. Stabillá vált a gazdálkodás, az új helyi adóként bevezetett településfejlesztési hozzájárulás (TEHO) eredményeként ekkor épült ki a település egész belterületén társadalmi munkában a szilárd burkolatú járda. A tanács nagy gondot fordított a belterületen lévő házhelytömbök kialakítására, amely a későbbiekben a közmű beruházásokat tette olcsóbbá. A kétoldalú beépítettség másrészt elősegítette a fiatalok letelepedését, a belterületek rendbetételét a következő utcákban: Zrínyi utcán a volt egyházi temető Zrínyi- és a Kállai út által határolt területen, valamint a Mosolytó-, Létai-, Domb-, Árpád-, Mihálydi- és Petőfi utcákban. Önkormányzati telekre és támogatással felépült az ABC, amely nagyban javította a község kereskedelmi ellátását. Megépült a ravatalozó, megtörtént a községi köztemető kialakítása, előtte buszforduló, a Zrínyi- és Létai utcán út épült, Az Esze T. utcán a Szövetkezet épített szilárd burkolatú utat. Az oktatás területén egy új nyolc tantermes iskola építése kezdődött el.

Az 1989-es társadalmi változások a településen belül is segítették a közigazgatás fejlődését. Az életkörülmények javultak, az ipar kezdett meghonosodni, amely a munkahelyek bővülésével a helybenmaradás feltételeit javította. Az 1970-es évek elejétől kezdődően 1990-ig sok új, többszobás, komfortos lakás épült. 1981-ben megépült a település egész belterületére kiterjedő vezetékes ivóvízhálózat. A közigazgatásban és a közszférában dolgozók szakmaisága révén - szakigazgatási szerv, óvoda, iskola, egészségügy, szociális intézmények - olyan új feladatokkal is gazdagodott a település, amelyek a mezőgazdasági szövetkezet gazdasági stabilitása mellett már nem csak a mezőgazdaságban dolgozó, hanem a humán és a magánszférában dolgozó és a magasan kvalifikált munkaerőt is meg tudta tartani. A jobb életfeltételek kialakulásával sok felsőfokú végzettségű szakember telepedett le a településen, ami az igazgatástól is igényesebb és magasabb színvonalú feladatellátást követelt meg.

Összességében a tanácsrendszer 1950-től 1990-ig változó sikerrel tudta megoldani a ráháruló feladatokat, de egy fontos funkciót mindig meg tudott őrizni: a település önállóságát. A tanácsrendszer második felében új intézményekkel gazdagodott a település -új iskolák, orvosi rendelő, szociális intézmények- jöttek létre, amelyek a település eltartó- és megtartóképességét megszilárdították. Ez a folyamat mélyítette a rendszerváltozást követő új, demokratikusan megválasztott képviselőtestületek számára azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek egy évtized alatt a települést soha nem látott fejlődési ütemhez juttatták.

A tanácsrendszer lezárását követően újra az 1945 előtti önkormányzati rendszer visszaállítása volt a fő iránya a demokratikus változásoknak. Az 1989-es vér nélküli forradalom meghatározta Magyarország államformáját, a korábbi Népköztársaságból Köztársaság lett, amely elindította az egész államszerkezet és ezen keresztül a helyi végrehajtó hatalom demokratikus átalakulását.

Egyre nagyobb mértékben érvényesült a szólásszabadság. Kiteljesedett a választójog. Ez a településen belül is elindította azt a szerveződési folyamatot, amely országos szinten megvalósult. 1989. október 23-án - a Magyar Köztársaság kikiáltásának napján - és az 1990. márciusáprilisában megtartott kétfordulós országgyűlési, majd szeptemberében a helyi egyfordulós önkormányzati választások során kialakultak azok a demokratikus intézményrendszerek, amelyek egy évtized alatt elvezettek a demokrácia kiteljesedéséhez.

A helyi önkormányzatokról szóló törvényt már a demokratikusan megválasztott országgyűlés fogadta el (1990. évi LXV tv.), amely a helyi képviseleti demokráciának azt a megnyilvánulását eredményezte, hogy a választópolgárok szabadon gyakorolhatták választójogaikat. A településen is megtörténtek azok a pártszerű kezdeményezések, amelyek az alulról való demokratikus építkezés elemeként jöttek létre. A választási időszakban a rendszerváltást megvalósító pártok helyi szervezeteként jött létre a Független Kisgazda és Polgári Párt (FKGP), a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP), valamint a Szabad Demokrata Szövetségének (SZDSZ) helyi szervezete. Ezen helyi alapszervezetek az önkormányzati választásokon elindították tagjaikat jelöltként, illetve támogatásukról biztosították azokat a pártszimpatizánsokat, akik nem léptek be ugyan a szervezetbe, de közel azonos álláspontot képviseltek a demokráciáról.

1990-ben az első demokratikus választás alkalmával a tisztség elnyeréséért polgármester-jelöltként indult Rényai János, Győri András és Hadházi István.

Érdekes színfolt, hogy polgármesterré Rényai Jánost választották, alpolgármester Hadházi István lett, jegyzőnek pedig Győri Andrást nevezte ki pályázat útján az első demokratikusan megválasztott képviselőtestület. 1990-től kezdve napjainkig mindhárman ugyanezen beosztásban munkálkodnak a település fejlődése és az itt élő emberek életfeltételeinek javítása érdekében.68

A helyi pártszervezetek által támogatott jelöltek közül négy fő jutott be a helyi képviselőtestületbe. A lokálpatriotizmusukról ismert helyi választópolgárok nem a pártprogramokat, hanem a személyeket részesítették előnyben, a későbbi választások során is ez történt.

Szakoly Község Önkormányzata képviselőtestülete az 1990. évi demokratikus választások után 1 fő polgármesterrel és 11 fő megválasztott képviselővel, 12 fővel alakult meg.

Az önkormányzat polgármestere Rényai János (1990-től) Az önkormányzat alpolgármestere Hadházi István (1990-től) Az önkormányzat jegyzője Győri András (1990-től)

Az önkormányzati törvény előírásait figyelembe véve a képviselőtestület létrehozta azon bizottsági szervezetét, amely gyakorolta azokat a jogosítványokat, amelyek a vezetés és a testület számára is megfelelő információkat szolgáltattak a törvényes működés érdekében. Mindezeket figyelembe véve az alábbi bizottságok kezdték meg működésüket:

• Ügyrendi és Jogi Bizottság,
• Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság,
• Népjóléti és Rehabilitációs Bizottság.

A képviselőtestület a bizottságokon kívül megalakította a munkaszervezetét, létrehozta a Polgármesteri Hivatalt, amely a polgármester irányításával és a jegyző vezetésével végzi azóta is a településre háruló közigazgatási feladatokat.

A rendszerváltás után a Polgármesteri Hivatalra hárult az átalakítás feladata, amit a képviselőtestületen és bizottságain keresztül az intézményrendszerben, az igazgatási tevékenységben valósított meg. A képviselőtestület a megváltozott társadalmi, gazdasági és jogi környezetben a tisztségviselőkkel együtt arra törekedett, hogy a korábbi időszak hátrányait leküzdje.

Az 1990-es évek nem csak a lehetőségét teremtette meg a továbbfejlődésnek, hanem az átalakulás visszásságaira is felhívta a figyelmet. A munkanélküliség rövid időn belül óriási mértékűre emelkedett, az első ciklus elejére megközelítette az 50%-ot. Óriási terhet jelentett a foglalkoztatás helyzetének javítása, a meglévő és részben elavult intézményrendszer korszerűsítése, illetve olyan új intézmények létrehozása, amelyek a megváltozott helyzethez igazodva igyekeztek javítani az életkörülményeket. Ez az igazgatási tevékenység már sokkal nagyobb területeket ölelt fel, mert az önkormányzati törvény nem csak a kötelező feladatokat határozta meg, hanem lehetővé tette a helyi szükségleteket kielégítő önként vállalt feladatellátást is.

A képviselőtestület döntése és felhatalmazása alapján rövid időn belül olyan fejlesztések valósultak meg, amelyek több évtizedes lemaradást pótoltak. A legjobb fokmérője a felgyorsult fejlesztéseknek és az igazgatási tevékenységnek az önkormányzati vagyon gyarapodásának látványos és gyors ütemű fejlődése. Ennek szemléltetésére a vagyonmérleg összesen sorait jelenítjük meg az alábbiak szerint:

Önkormányzati vagyon összesen: 1990 év: 17 209 eFt   1995 év: 401 071eFt 2000 év: 418 249 eFt

1990 és 1994 közötti időszakban valósult meg a még tanácsrendszerben elindult iskolaépítés befejezése, az egész település kül- és belterületén elvégzett villamoshálózat korszerűsítése, a szennyvíz- és gázhálózat kiépítése, belterületi és összekötő utak, illetve a telefonhálózat megépítése. Ezek a beruházások és fejlesztések, az ezekhez megszerzendő pályázati pénzek, a saját erő megteremtése, a beruházások bonyolítása és üzembe helyezésük sok többletmunkát jelentettek az új igazgatási tevékenységben. Ebben az időszakban a korszerű irodai eszközök még nem álltak rendelkezésre, de nagymértékben segítette a munkát a már akkor meglévő egy számítógép.

Nagy segítséget jelentett a közigazgatási munka végzésében az, hogy Győri András jegyzőt a közigazgatási érdekvédelmi szervezet megyei tagozata elnökének, a Magyar Közigazgatási Kamara Megyei Tagozata elnökének megválasztották, aki a megyei szakmai tanácskozásoknak Szakoly községben történt megtartásával elismerést szerzett a településnek. Ebben az időszakban a szakmai érdekvédelem kiemelkedően érvényesült, amit a polgármesteri hivatal dolgozói is eredményesen segítenek, amit megyei és országos fórumokon is elismernek.

Az 1990-1994 közötti időszakban a település fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséért a képviselőtestület Tamás Miklós kezdeményezésére a polgármestert és a jegyzőt kitüntetésre terjesztette fel. A Magyar Köztársaság elnöke, Dr. Göncz Árpád Rényai János polgármestert és Győri András jegyzőt a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Ezüst Fokozata kitüntetésben részesítette, melyet a belügyminiszter adott át.69

Az 1994-es választáson 3 polgármester-jelölt indult, a polgármesteri tisztséget ismét Rényai János nyerte el, nagy szavazataránnyal megelőzve a másik két jelöltet.70
Polgármester: Rényai János (független) Jegyző: Győri András

1996-ban dr. Komoróczy Zoltán elköltözött a településről, helyette a testületbe Jenéi András képviselő került be.

Az 1994-es választások során a képviselőtestület korábbi tagjainak kétharmada továbbra is képviselőként folytatta tevékenységét, az egyharmad arányú változás pedig pozitív irányba befolyásolta a képviselői tevékenységet. Ilyen módon a folyamatosság a munkában biztosított volt.

Az új képviselők hamar beilleszkedtek a döntési folyamatba. Újabb feladattal kellett megbirkózni, ugyanis ekkor került sor a kárpótlási törvény végrehajtására és a nevesített aranykorona értékű földek végleges birtokba adására.

Az intézményrendszer további bővítésével és köztéri alkotások gyarapodásával tovább épült és szépült a település, pedig a nehézségek egyre jobban sűrűsödtek az önkormányzati gazdálkodásban is. Olyan súlyos döntéseket kellett hozni, mint a községi könyvtár tevékenységi körének korlátozása, óvodai létszámcsökkentés, közkifolyók szűkítése, stb. A foglalkoztatás nem javult, a szociális terhek egyre nőttek és mindezek tovább nehezítették a helyzetet. Ezek az előtakarékossági intézkedések azonban a ciklus végére, a harmadik ciklus elejére előnyöket teremtettek, amelyek nélkül a jelentkező gazdasági megszorításokat nem tudták volna kivédeni. A közigazgatási munkafolyamatok kibővültek olyan állami feladatok átvállalásával, amelyek nem kimondottan az önkormányzati igazgatást segítették. A képviselőtestület bizottságaival és a Polgármesteri Hivatal munkaszervezeteivel így sikeresen teljesítette célkitűzéseit. Erre a ciklusra esett a közműberuházások befejezése, köztéri alkotások felállítása (I. és II. világháborús emlékmű, Mátyás király díszkút, Parthén Péter szobor, Arany János mellszobor, Szent Flórián szobor) és ekkor következett be az Önkéntes Tűzoltó Egyesületen, majd később a művelődési ház művészeti csoportján keresztül a nemzetközi kapcsolatok felvétele.71

A képviselőtestület kiemelt feladatának tekintette az egészségügy fejlesztését is. Kialakította a II. számú orvosi körzetet, megépült a fogorvosi rendelő, kinevezte a fogorvost, és a lakosság régi vágya teljesült a fiókgyógyszertár megnyitásával. Ennek a ciklusnak az eredménye a település jelképeinek megalkotása, így a helyi címer, a zászló és a lobogó. Ekkor jöttek létre és szilárdultak meg a civil szerveződések, mint például a Szakolyért Baráti Klub és a Teleház. Az utóbbi a megyében másodikként valósult meg, amely mára az egyik legforgalmasabb külső ügyfélszolgálatot ellátó intézménnyé vált. A civil szerveződéseket külön fejezetben részletesen bemutatjuk.

A képviselőtestület értékelte és elismerte a korábbi időszakban a település fejlesztése érdekében nyújtott segítséget. Ehhez helyi kitüntetéseket alapított, amelyekről szintén külön fejezetben szólunk. Mindezen törekvések és kezdeményezések minden esetben találkoztak a lakosság döntő többségének akaratával és igényével. Így sikerült megvalósítani a környezetvédelem területén a regionális szilárd hulladéklerakó telepet, amellyel véglegesen megoldódtak nem csak településünk, hanem másik hét településnek a gondjai is. Ebben az időszakban bővítették az általános iskola tevékenységét. Beindult a szakképzés, amely körzeti feladatként tovább növelte a település elismertségét.

Kiemelkedő eredménye még ennek a ciklusnak, hogy 1998-ban indult útjára a Szakolyi Napok rendezvénysorozat. E három napos rendezvény a kultúra, a hagyományápolás, a tűzoltóság és az államalapítás kiváló szimpóziumává emelkedett.

Az 1998-as választáson két polgármester-jelölt indult a tisztség elnyeréséért, a szavazatok döntő többségével ismét - harmadszor is -Rényai Jánost választották meg polgármesternek.72

Az októberben megtartott választáson a képviselőtestület egyharmadában kicserélődött. A megválasztott képviselőtestület így tovább tudta folytatni az 1990-ben már megkezdett munkát, mert a folyamatosság biztosított volt. Új kihívásként jelentkezett a mindennapi munkában az intézményrendszer további fejlesztése, a minőségi munka javítása és új fejlesztési elképzelések meghatározása.

Képviselőtestületi tagok ezen időszakban:

Fontos momentuma volt ezen időszaknak az életveszélyessé vált iskolai tantermek kiváltása, ami az oktatás területén meglévő tanteremgondok megoldására irányult. A képviselőtestület és az oktatási intézmény a pályázaton sikeresen szerepelt, elkezdődött a beruházás, amely 2001-ben fejeződött be. Ugyancsak új feladatként jelentkezett a sport területén a labdarúgó szakosztály sikereire tekintettel (megyei I. osztályú csapat) a települési sportpálya felújítása is. Mindez a tevékenység az államalapítás ezeréves évfordulójának időszakára esik. A kormány által adományozott millenniumi zászlóátadással a település élete gazdagodott. A zászlóátadási ünnepség keretében avattuk fel a község főterén az államalapító Szent István bronz szobrát 2000. augusztus 20-án.

A Szakolyi Napok rendezvénysorozata tovább folytatódott, ezzel együtt tovább bővült a település nemzetközi kapcsolatrendszere, amely különösen 2000-re lett széleskörű osztrák, cseh, szlovák, lengyel, kárpátaljai és erdélyi kapcsolatokkal.

Ebben a ciklusban is tovább gyarapodott az intézményhálózat, létrejött a gyermekvédelmet segítő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a lakosság részére a védelemhez jutás hatékonyabb feltételeit megvalósító Önkéntes Tűzoltóság (ezeket külön alfejezetben mutatjuk be.)

Mindezen feladatok mellett a település vezetői és a képviselőtestület kiemelt figyelmet fordított a település arculatának alakítására, amit a „Virágos Magyarországért" mozgalomban való részvétellel, illetve az ennek a mintájára meghirdetett „Virágos Szakolyért" mozgalommal tett emlékezetessé. Ezek a kísérletek eredménnyel jártak, 2000-ben a Környezetvédelmi Minisztérium különdíjjal jutalmazta a települést az elért eredmény alapján. E nemes versenymozgalom meglévő értékeink megóvására, illetve környezetünk kultúrált megjelenésére ösztönözte a település lakosságát.

A 2001. évi „Virágos Szakolyért" versenyt három kategóriában hirdették meg.

Ennek megvalósítására értékelő munkacsoportot hozott létre a képviselőtestület, amely évente négy alkalommal értékelte a helyi versenymozgalom szempontjai alapján a szép portákat.

Az értékelő munkacsoport tagjai:

Elnök: Jenei András képviselő
Tagjai:     Káplár Jánosné óvodavezető Urbin Ágnes pedagógus Birta Sándorné virágkereskedő Horváth Árpád kisebbségi képviselő Motkó Sándorné az intézmények képviseletében Bacskai István társadalmi szervek képviseletében
Az elért eredményekhez a képviselőtestület tagjain kívül az általa létrehozott bizottságok nem képviselő tagjai is hozzájárultak.

A Népjóléti és Rehabilitációs Bizottságból:

Illésné Gilányi Katalin védőnő
Káplár Jánosné óvodavezető
Nagy Imre iskolaigazgató-helyettes
Szarka Jánosné Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője
A Pénzügyi Bizottságból: Kapitány György térségmenedzser Mészáros Imre térségi megbízott
A Polgármesteri Hivatal dolgozói 2001-ben:
Rényai János polgármester
Győri András jegyző
Király Babett aljegyző (hatósági-igazgatási csoportvezető)
Tőzsér Lászlóné igazgatási főmunkatárs
Popovics Istvánné igazgatási főelőadó
Mercs Jánosné igazgatási szakfőtanácsos
Nagy Józsefné igazgatási főelőadó
Győri Brigitta titkársági előadó
Kékesi Józsefné igazgatási főelőadó
Kerezsi György műszaki főtanácsos
Bacskai Istvánné pénzügyi csoportvezető
Szabó Józsefné pénzügyi főelőadó
Mercs János pénzügyi főmunkatárs
Győri Ferencné pénzügyi főelőadó
Nagy Erika pénzügyi főelőadó
Lukács Valéria pályakezdő pénzügyi előadó
Birta Ferencné számítógép programozó (vállalkozói minőségben)
Szabó Piroska kisegítő-hivatalsegéd
A Polgármesteri Hivatal dolgozói voltak még az elmúlt időszakban:
Boros Anikó titkársági előadó
Meglécz Zsolt pénzügyi előadó
Medgyesi János igazgatási főelőadó
Mercs György igazgatási előadó
Karóczkai Istvánné igazgatási főelőadó
Dombai István műszaki előadó
Varga Imre számítógép programozó

Az igazgatási munka 1996-tól már számítógépes hálózati rendszerben működik, amely nagy mértékben könnyíti a munkát. Enélkül a megnövekedett feladatokat nem lehetne ellátni.

A közigazgatási munka a jelenlegi épületben folyt korábban is. Erről írásos feljegyzések, fényképek tanúskodnak. Az épület vélhetően 1896-ban épült a törvényhatósági faladatok végzésére. Az igényeknek megfelelően többször átépítették, ami különösen a belső falazaton érzékelhető. Jelenlegi formáját a rendszerváltás idején nyerte el. Ekkor bővült a titkársági, polgármesteri, géptermi irodák és a vizesblokk helyiségek toldalék építésével. A főtér felőli épületrész irodái minden időben a közfeladat ellátására szolgáltak, a déli épületrészben szolgálati lakást alakítottak ki, amelyben a korábbi időszak főjegyzői, vb titkárai laktak, majd később pedagógus szolgálati lakás volt. Jelenleg ezen épületrészben az irattárés a térségfejlesztési társulás munkaszervezete van elhelyezve. Az 1950-es évek végén, 1960-as évek elején a könyvtár is itt működött a jelenlegi kistárgyaló terem helyén.

2000-ben megtörtént a tanácskozótermek teljeskörű felújítása. A házasságkötések a dísztanácskozó teremben történnek, amely külső megjelenésében méltó környezetet biztosít a mindenki által színvonalasnak elismert házasságkötési és egyéb anyakönyvi eseményekhez. Mivel a település mindig önálló jogállású volt, az anyakönyvi nyilvántartások -1895-től történő állami szintre emelésével - Biri község részére is itt történtek 1921 december végéig. Az irodahelyiségek túlzsúfoltak. A mai kornak megfelelő - személyiségi jogokat is megfelelően képviselő -feltételeket nem tudnak biztosítani. Az irodai felszerelések a számítógépekkel, fénymásolókkal és egyéb adathordozókkal biztosítják a gyors, korszerű munkavégzést, amelyhez párosulnia kellene a megfelelő irodai elhelyezéseknek is. A következő időszak egyik fontos feladata lesz a minden igényt kielégítő, az uniós elvárásoknak is megfelelő irodaépület megépítése, vagy megvásárlása, amely hosszú távon biztosítani tudja a közigazgatásra egyre nagyobb mértékben háruló feladat ellátását.

A tanácsrendszer időszakában az 1980-as évekig - de különösen az 1945 utáni időszakban - az alkalmazottak nem rendelkeztek a jegyzőn kívül szakmai végzettséggel, amelyet a tanácsrendszer utolsó évtizedében már a szakmaiság váltott fel. A felsőfokú végzettségű szakemberek száma egyre gyarapszik, közigazgatási alapvizsgával minden ügyintéző rendelkezik, amely alapfeltétele az alkalmazásnak. A középfokú iskolai végzettségű alkalmazottak szakmai végzettséggel rendelkeznek, amely szintén feltétele a köztisztviselői jogviszonynak.

Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik a jegyző, az aljegyző, a műszaki ügyintéző, a hivatásos gondnok, és jelenleg tanul a gyakornoki munkakörben dolgozó adóügyi előadó. A cél idegen nyelveket beszélő, felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakemberek foglalkoztatása, ami az uniós csatlakozás egyik alapfeltétele. Ezt kívánja meg továbbá a település egyre bővülő nemzetközi kapcsolata is.

A település közigazgatása kialakulásától napjainkig óriási fejlődésen ment keresztül. A honfoglalás és államalapítás kori feltételek korántsem voltak a mai kor mércéjével nézve olyan színvonalúak, amelyek a gyors fejlődést lehetővé tették volna. A 800 esztendő azonban megmutatta, hogy egy település - ha annak megvan a megfelelő eszközrendszere -úrrá tud lenni az adott helyzeten és képes az önmegtartásra és fejlődésre.

Óriási tetteket hajtottak végre elődeink, mert megalapozták jelenünket, amit nekünk folytatnunk kell a jövő érdekében. Szakoly község annak köszönheti önálló létjogosultságát, hogy lakói mindig hűségesek és kitartóak voltak - függetlenül a történelmi korok változásaitól. Elődeink olyan örökséget hagytak ránk, amelyet továbbfejlesztve az utódainknak megbecsült állapotban kell átadni. A fejlődés folyamatát a történelem során politikai áramlatok hol gyorsították, hol lassították, de a helyi közhatalom gyakorlói mindig megtalálták azt az arany középutat, amellyel az általuk vezetett közösséget át tudták menteni a mának és a jövőnek.

Infrastrukturális helyzetkép

- (Az 1994-ben elkészített várossá nyilvánítási pályázatból vett adatok alapján, kiegészítve az eltelt időszak változásaival.)73

Vasúti közlekedés

A község a vasúti közlekedésbe nincs bekapcsolva. A közelben Balkány, Nyíradony, Nyírmihálydi és Nyírgelse településeken található vasútállomás, Szakolytól 4-9 km-re. Nyíradony város gyorsvonati megállóhellyel is rendelkezik. Az említett településekről két vasútvonalon lehet közlekedni. Az egyik a Nyíregyháza-Nagykálló-Balkány-Nyír-adony vonal, a másik a Debrecen-Nyíradony-Nyírbátor-Mátészalka vonal. Vasúti teherszállítás lebonyolítására a nyírgelsei állomás a legalkalmasabb.

Közúti közlekedés

A települést Balkány-Nagykálló irányába viszonylag jó minőségű, a 4913-as számú alsóbbrendű út köti össze Nyíregyházával. A 41-es számú főút Szakoly-Nagykálló-Napkor irányában érhető el. A 471-es számú főút Debrecen-Nyíradony-Nyírbátor-Mátészalka útvonalhoz közeli csatlakozási lehetőség van alsóbbrendű úton Nyírmihálydi, Nyírgelse vagy Nyíradony felé. 1994-ben készült el a Szakoly-Nyírgelse közötti 5,6 km-es szilárd burkolatú út. Így rövidebbé vált az út Nyírbátor, Mátészalka irányába.

Nyíradony felé 1998-ban készült el az összekötőút - a szilárdhulladék lerakótelep építésével -, amely „Debrecent hozta közelebb" mintegy 10 kilométerrel. Alsórendű út köti össze a települést a 4-es számú főútvonallal Balkány-Téglás irányában.

A tömegközlekedés fő eszköze az autóbusz, amely meghatározó a település életében. Csaknem óránkénti járat köti össze a községet nappali időszakban a megyeszékhely Nyíregyházával. Nyírbátor és Téglás városokkal is több járatpár köti össze a községet. A Téglás és Nyírlugos közötti járat keresztülhalad a településen, amelyet igénybe tudnak venni a fenti irányba utazni akaró lakosok. Ugyancsak jó megközelíthetőséget jelent a Debrecen-Szakoly útvonalon közlekedő két járatpár.

A Szakoly és Nagy kálló között közlekedő járatpárok lehetőséget adnak a csatlakozásra más útvonalon történő utazáshoz.

Nem megoldott továbbra sem Nyíradony irányában a vonatcsatlakozáshoz az autóbusz közlekedés, pedig erre már hosszabb ideje igény mutatkozik.

Helyi úthálózat

A település szilárd burkolatú úthálózata az 1980-as évekig nagyon elmaradott állapotban volt. 1985-ig csak a települést átszelő 4913-as út volt szilárdburkolatú, majd 1985-1990 között épült meg mezőgazdasági útként a Tisza-tanyai majorba, majd a Zrínyi és Létai utcán készült el a szilárdburkolatú útfelület. Az 1990-es évek első felében megindult közműberuházások felgyorsították az útépítési folyamatot, amelynek eredményeképpen a teljes belső úthálózat 97,5%-ban szilárd burkolattal lett ellátva. Ugyancsak az úthálózat-fejlesztéshez tartozik a községi főtér közlekedési rendjének korszerűsítése, amelyet a református egyház tulajdonában lévő iskolaépület és telek megvásárlása tett lehetővé. Ennek eredményeképpen megszűnt a korábbi 5-ös útkereszteződés, ahol sok balesetet volt. A főtéri csomópont kialakításával nem csak a közlekedési feltételek javultak, hanem kialakult a település központja is, amely lehetővé tette egy városi arculat megjelenését. Az 1994. augusztus 20-i átadási ünnepségen a korszerűsítésekkel már a csomópontban gyalogos átkelőhelyek kiépítésére is sor került a rávezető megvilágító fényforrással együtt. A főtér kialakításával lehetővé vált továbbá köztéri alkotások létesítése is, ezen kívül a meglévő parkok megnyitásával, zöldfelület kialakításával, kulturált, a mai kor követelményeinek megfelelő központot sikerült megvalósítani. A közlekedés biztonságosabbá vált, javult a közlekedési morál.

A meglévő belső úthálózat a jelenlegi formájában kultúrált közlekedési feltételeket biztosít a település egész belterületén, azonban rövid időn belül el kell kezdeni a jó minőségű és időtálló lefedését, hogy hosszú távon tovább szolgálhassa a lakosság érdekeit. A teljes belső úthálózat önkormányzati tulajdonú, hossza 21,5 km.

Légiközlekedés

A helyi személy- és áruszállítás szempontjából jelenleg még kicsi a jelentősége a légi közlekedésnek.

A jövőre vonatkozóan azonban pozitív lehet a hatás, ha a településtől nem nagy távolságra - Nyíregyházán és Debrecenben - repülőtér működik. Mindkét repülőtér közúton 3/4 óra alatt elérhető.

Telekommunikáció

A település telefonellátottsága- akárcsak az egész megyéé - rendkívül alacsony szintű volt 1991-ig. Ekkor mindössze 20 készülék működött, de az sem volt bekapcsolva a crossbar rendszerbe.

Az 1994-ben végrehajtott fejlesztés eredményeként jelenleg a település csaknem teljes egészére kiépült a telefonhálózat, azonban már most látszik, hogy további hálózatbővítésre van szükség. Napjainkban 380 lakossági, 25 közületi és 6 nyilvános telefonállomás biztosítja a hazai és a nemzetközi távhívásos rendszerhez való rácsatlakozást. A lakások közel 40%-ban van telefon. A nyilvános telefonállomások már telefonkártyával működnek. A Matáv előfizetéses telefon-ellátottsági mutató 41,9%-os, ezenkívül a meglévő mobiltelefonok száma közel azonos a vezetékes állomások számával.

Villamoshálózat

A település egész belterületén 1966-ban fejeződött be a villanyhálózat kiépítése. Ma már minden háztartás el van látva elektromos energiával. 21,5 km hosszú elektromos hálózaton 957 fogyasztót tartanak nyilván. Ez 100%-os vételezést jelent.

1995-ben befejeződött a település teljes közvilágítási rekonstrukciója. Ennek során a hagyományos lámpatesteket lecserélték, valamint a meglévő oszlopokon eddig ki nem épített közvilágítási lámpatestek is energiatakarékos fényforrással lettek ellátva.

A korszerűsített közvilágítás megfelel a mai szabványoknak az út jellegét figyelembe véve. A rekonstrukció és bővítés eredményeként 390 helyett 520 lámpatest van elhelyezve.

Vezetékes ivóvízhálózat

A település kiépített vezetékes ivóvízhálózattal 1981 óta rendelkezik. A vízvezeték hálózat hossza 20,3 km A közüzemi vízvezetékes hálózatra bekapcsolt lakások és egyéb vételezők száma 943. A rákötöttség 96,6%-os. A község közigazgatási területén található a vízmű telep épülete, amely Szakoly és Balkány nagyközség ivóvíz szükségletét biztosítja. A lakosság megfelelő ivóvízzel történő ellátása érdekében üzemelő kutak száma 4 db.

Szennyvízelvezetés, gázhálózat

A településen a gázhálózat építésével egyidejűleg épült meg a szennyvíztelep és a - gravitációs és nyomott vegyes rendszerű - szennyvízelvezető csatornarendszer a település egész területén. Átadására 1994-ben került sor. A rákötöttségi arány nem kielégítő, a közműcsatornára rácsatlakozott lakások és egyéb szenny vízkibocsátók száma nem éri el a 600 db-ot. 1999 ősszén csatlakozott a hálózatrendszerre és a telepre Nyírmihálydi. Ez kisebb gondokat jelent településünknek.

Szervezett szemétszállítás

A településen 1992 őszétől kezdve megoldott a szervezett szemétszállítás. Szemétszállító járművel, kukás gyűjtéssel hetente minden lakástól elszállítják a hulladékot. Az elhelyezés kijelölt hulladéklerakó helyen történik. A fejlesztési elképzelések között szerepelt és megvalósult a 400 millió forintos, 8 települést (Szakoly, mint gesztor, Balkány, Biri, Bököny, Geszteréd, Nyíradony, Nyírgelse és Nyírmihálydi) ellátó regionális hulladéklerakó telep, amely 1998. március 15-e óta üzemel. A hulladéklerakó telep minden európai szabványnak megfelel, amelyet az akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési miniszter, dr. Baja Ferenc miniszter avatott fel 1998. március 14-én.

A szervezett szemétszállításba bevont lakások számaránya 99%. 2001. július 1-től új üzemelési forma hivatott javítani az eddigi üzemelési módot.

Belvízelvezetés

Az 1970-es évek magas talajvízszintje nyomán nagy gondot okozott a belvízveszély, ami mára teljes mértékben megszűnt. A közel 17 km hosszú belvízelvezető csatornahálózat - melyből a zárt vezetékszakasz mintegy 10 km - átmenetileg megoldja a településen a belvíz elvezetésének gondját, amely csak folyamatos karbantartással és a még veszélyeztetett településrészeken a teljes kiépítettséggel jelenthet biztonságot.

Helyi kábeltelevízió

A településen a kábeltelevízió hálózat kiépítése 1995-ben kezdődött, jelenleg mintegy 12 km-es vezetékhálózattal a település 2/3-án épült ki a vezetékszakasz. A stúdiónak és a hálózatnak a működési engedélye is megvan. A kábeltelevízió hálózatra rácsatlakozott lakások és egyéb vételezési helyek száma közel 300 db.

A helyi kábeltelevízió stúdió kéthetente ad helyi műsort a településen történt eseményekről és a települést érintő aktuális kérdésekről. Többórás színes műsora kedvező fogadtatásra talált a lakosság körében, ezért a hálózat teljes kiépítése igen fontos feladat a közeljövőben.

Építő Közösség

Szakoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének kezdeményezésére 1991. októberében megalakult az Építő Közösség a településen, melynek elsődleges feladata volt a községi gázhálózat kiépítésének megszervezése.

A lakossági hozzájárulás szervezése során 590 fő bekapcsolódására került sor, a hozzájárulás összege 50.000,-Ft/fő volt. E munkát 5 fős vezetői testület irányította, amelynek:

• Elnöke Hadházi István alpolgármester,
• Titkára Mercs János gazdálkodási előadó, az akkori választási ciklusban települési képviselő,
• Tagok voltak: Szabó István, Szabó Ferenc, Jenéi András.
• Az építőközösség végezte az analitikus nyilvántartást és a hozzájárulások név szerinti nyilvántartását, valamint a közműfejlesztés visszaigénylését és kifizetését.

1992 októberében a képviselőtestület határozott a község szennyvízhálózatának kiépítéséről is. A lakossági hozzájárulás összege 22.500,-Ft/ fő. Bekerülési értéke 210 millió Ft. A beépítés 366 fő hozzájárulásával történt meg. E munkálatok szervezését, irányítását ugyancsak a vezetőség végezte. Így egyidőben került sor a gáz és a szennyvízhálózat kiépítésére, 50%-os illetve 40%-os céltámogatással.

1993 december hónapban sor került a telefonhálózat bővítésére - 152 vonal kiépítésével, szintén lakossági hozzájárulással, melynek összege 45.000,-Ft/fő volt. Bekerülési értéke 11 millió forint.

1993-1994. évben községünkben elkészült az ivóvízhálózat, melynek bekerülési értéke 8,5 millió forint volt.

A közműfejlesztésekkel egyidőben az addigi földutak szilárd burkolatúvá lettek átépítve, mintegy 15 km hosszú szakaszon. A lakosság az utak építéséhez is hozzájárult, lakásonként 6.000,-Ft összeggel. A hozzájárulás 513 fő részéről történt meg. Szintén ugyanebben az időszakban 1993-1994. között megépült a Szakoly-Nyírgelse közötti összekötő út. Bekerülési értéke 41 millió Ft- volt, melynek 67,4%-a, 27.634.000 -Ft terhelte községünket.

A lakossági hozzájárulások mértékét az alábbiakban összesítjük:

Valamennyi beruházásunk átadására állami ünnepünkön, 1994. augusztus 20-án került sor.

16. Szakoly község 1906.10.31-én kelt Szabályrendelete 1. oldal

17. Szakoly község 1906.10. 31-én kelt Szabályrendelete 2. oldal

18. Kovács József tábori kürtös szakolyi lakos az I. világháborús csoportképen (az első sorban iobbról a harmadik)

19. Rényai János megüli lovát szakolyi falusi házukudvarán, 1955

20. Családi körben

21. Kereszt a római katolikus temetőben

22. Húsvéti locsolkodás ahetvenes években

23. Tihor Ferencleventeegyenruhájában

24. Községi Tanács épülete az 1970-es években

25. Falugyűlés 1970-ben

26. Szakoly község légi felvétele (1971. március 29.)

27. Ünnepség az 1948-49-es forradalom és szabadságharc emlékművénél (1981}

28. Tanácsi dolgozók a felszabadulási emléktábla előtt: Bacskai Istvánná, Pető Julianna, Vékony Erzsébet, Sarkadi Jánosné, Győri Mihályné 1984. október 24-én

29. Szakoly község iégi felvétele (1984. április 14.)

30, Szakoly belterületi alaptérképe

31. Medgyesi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke (1994. február 11.)

32. A község főtere 1994-ben

33. A Pénzügyminisztérium és Szakoly önkormányzatának barátságos futballmérkőzése (1994)

34. Családi ház a Létai utcán (1994) 35. Dr. Kállai Kristóf, településünk országgyűlési képviselője(1990-1994)

36. Az I. számú szavazatszámláló bizottság 1994. május 8-án, országgyűlési képviselő választáson

37. Térségi szakmai konferencián az általános iskolában 1994. május 5-én Di Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Rényai János polgármester, Győri András jegyző, Dr. Varga Sándor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető helyettese

38. Nagy Sándor országgyűlési képviselő az 1995. március 15-i ünnepségen

39. Dr. Korsós László ünnepi köszöntőt mond az 1848-49-es és a Világháborús emlékmű avatási ünnepségén (1995. augusztus 20.)

40. Dr. Korsós László dandártábornoknak helyi jelképeket ad át Győri András jegyző (1995. augusztus 20.) 41. Göncz Árpád köztársasági elnök szárnysegédje, Regéczi Nagy László helyi jelképeket vesz átRényai János polgármestertől

42. Dr. Baja Ferenc Környezetvédelmi és Területfejlesztési miniszter koszorút helyez el az 1848-49-es emlékműnél (1998. március 14.)

43. A Dél-Nyírségi Regionális Szilárdhulladék-Lerakó Telep épület átadásakor ünnepi beszédet mond Dr. Halmos Csaba helyettes államtitkár, a Közmunkatanács elnöke (1998, március 14.)

44. A Dél-Nyírségi Regionális Szilárdhulladék-Lerakó Teiep átadásán a szalagot átvágja Dr. Baja Ferenc Környezetvédelmi és Területfejlesztési miniszter (1998. március 14.)

45-47. A Környezetvédelmi Minisztérium különdíja a „Virágos Magyarországért." mozgalomban elért kiváló eredményért (2000)

48. Básty kastély (a volt Nyerges és Szíjgyártó Szövetkezet üzeme), 2001-ben lebontották

49. Helyi kitüntetettek emlékkönyve

50. Dr. Helmeczy László a Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő ünnepi beszédet mond(2000. augusztus 20.) 51. Győri András jegyző

52. A 2001. május 29-i tornádó pusztítása

53. Szakolyi tűzoltók a tiszai árvíz utáni bontási munkáknál (2001)

54. Dr. Vonza András Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter megtekinti a 2001. május 29-i tornádó pusztításait