III. A GAZDASÁGI ÉLET VÁLTOZÁSAI

Szakoly a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától DK-re, mintegy 30 km távolságra lévő település. Éghajlata mérsékelten meleg. Az évi napsütéses órák száma 1950-2000, az évi középhőmérséklet 9,5-9,6 C, a csapadék 560-590 mm. Leggyakrabban az ÉK-i, DNy-i szél fúj. A település határában folyik a Kállai főfolyás. Erdőtársulásainak kétharmadát akác alkotja. Jelentős területei borít nemes nyár, valamint a tölgyes, s néhány hektáron fenyővel és lágy lombúakkal is találkozhatunk. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét a legjellemzőbb, emellett gyakori a hamuvirág és a réti angyalka. Talaja humuszos homok és kovárványos barna erdőtalaj.

Mezőgazdaság

A település területe 4140 ha, amelyből a belterületi 414 ha.

Gazdasági szerkezetében hagyományosan a mezőgazdaság túlsúlya a jellemző.

A föld talajadottsága kedvezőtlen. Az átlagos aranykorona érték még a 10-et sem éri el (9,86). Ez az országos átlagnak alig a fele.

Az éghajlati viszonyok sem a legkedvezőbbek a mezőgazdasági termeléshez.

A térségre jellemző a kemény hideg és a hosszú tél. Különösen veszélyes, ha nincs hő, vagy nem elég vastag a hótakaró, mert kifagy a vetés. Tavaszi fagyok a gyümölcsfák virágzásának idején is gyakran előfordulnak, így komoly károkat jelentős terméskiesést okoznak.

A magas napfénytartam és a sugárzási viszonyok ugyanakkor befolyásolják a hő- és fényigényes kultúrák (dohány, napraforgó, paprika, paradicsom, különböző gyümölcsök) elterjedését.74

Az 1900-as évek első felében a településnek még nagy tanyavilága volt. A mezőgazdasággal foglalkozók közül jelentős számban éltek külterületeken.

A község területének (7202 kh) művelési ágankénti megoszlása: szántói 6032 kh, kert 17 kh, rét 420 kh, szőlő 110 kh, legelő 181 kh, erdő 176 kh, nádas 9 kh, terméketlen 277 kai. hold.

Az 1945. március 15-én megjelent földreform-rendelet végrehajtása során a megyében 466 ezer kat. hold földet osztottak ki. Földjuttatásban részesült 58715 fő. „A földosztáskor a községben 496 család jutott földhöz. A családok 1-10 kat. holdig kaphattak földet."75

A földbirtok megoszlása 1945 előtt a következő volt:

a./ nagybirtok - 100 holdon felül - 10 db 4600 kh b./ középbirtok - 50-100 kat. hold - 3 db 180 kh c./ kisbirtok - 0-50 kat. hold - 25 db 500 kh

A községben található 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok, földbérletek:

Bay Györgyné özv. 406 kat. h. Szakoly

Blener Bertalanná 234 kat. h. Szakoly

Benedek Béla /bérlő/ 234 kat. h. Szakoly

Gödény Ferenc 240 kat. h. Szakoly

Gödény Ferenc ifjú 123 kat. h. Nyíradony

Gönczy Sándor 105 kat. h. Szakoly

Vitéz Fehér Sándor /bérlő/105 kat. h. Szakoly

Grünfeld Pálné 293 kat. h. Budapest

Schwartz Bernát /bérlő/ 293 kat. h. Szakoly

Horváth Mihályné 615 kat. h. Tornyosnémeti

Klár Béláné 953 kat. h. Budapest

Fülep Kálmán /bérlő/ 953 kat. h. Szakoly

Klein József 148 kat. h. Szakoly

Lévay Miklós 76 kat. h. Nyíregyháza

Nyírvízszabályozó Társ. 76 kat. h. Nyíregyháza

Szakoly község 102 kat. h. Szakoly

Szakoly község úrbéresei 104 kat. h. Szakoly

Szakolyi Miklós 291 kat. h. Szakoly

Szakolyi Sándor 293 kat. h. Szakoly

Glückman Antal /bérlő/ 293 kat. h. Szakoly

Szentmiklóssy Barnabás 150 kat. h. Szakoly

Szentmiklóssy Ferencné 172 kat. h. Szakoly

Hadházy Ferenc /bérlő/172 kat. h. Szakoly

Szentmiklóssy László 3 kat. h. Szakoly

Tisza Lajos gr. 1127 kat. h. Kocsord

A földosztás után a szorgos szakolyi nép megkezdte a munkát, most már saját földjén. Állatot, mezőgazdasági felszerelést vásároltak. Megkezdték a cselédvilág felszámolását, az utókor csak esetleg az idősebbek elbeszéléséből tudja, hogy milyen volt az az élet. A földosztó bizottság kiosztotta a felszereléseket, a cselédházak eltűntek. Rövid időn belül a tanyai lakosság beköltözött a faluba. A falunak ekkor mindössze két utcája volt kiépülve, Balkányi- és a Létai út.

A földreform végrehajtásával országosan az 5-20 kh. földdel rendelkezők részaránya 29 %-ról 60 %-ra emelkedett.

A földbirtok megoszlása a földreform végrehajtása után:

Az egyéni gazdálkodókat azonban a beadási rendszer mindjobban sújtotta. Az 1950-es években mind több terményt, tojást, baromfit követeltek a földműves emberektől. Növekedtek az adóterhek is. Ezeket a terheket egyre nehezebben viselték a gazdálkodók.

1955-ben a községben 1 termelőszövetkezet működött, mindössze 30 fővel. A „Vörös Sugár" nevet viselő termelőszövetkezet területe, tagjainak száma és vagyona az 1950-es évek második felében következők szerint alakult:

 szövetkezet vagyoni helyzete az 1956. és 1958. évi zárszámadás alapján:

Az 1953-as év kilépési hullám a szövetkezetet nem érintette.

A termelés tovább folyt, a tagok száma nőtt.

A termelőszövetkezet állatállománya a szántóterülethez viszonyítva alacsony volt. Az állatállomány 1955. dec. 31-én: szarvasmarha 7, ló 5, sertés 47. Ennek alapján 100 kh szántóra jutó számosállatok száma: 12,4.

Kis területen, alacsony taglétszámmal, mezőgazdasági munkagépek híján jelentős eredményeket nem tudott elérni a termelőszövetkezet. Legfontosabb terményeik voltak: árpa, zab, napraforgó, vörös here, lucerna.

Az 1956-os forradalmi események nagy hatással voltak a gazdasági életre. A szövetkezeti mozgalomban nagy visszaesés következett be. A magángazdálkodók számára ugyanakkor megszűnt a már alig elviselhető beadási kötelezettség. A „begyűjtést" 1956 novemberétől felvásárlási gyakorlat követte. A gazdák a föld után aranykorona szerint adót fizettek.

A 60-as évek elején a mezőgazdaságban befejeződött az átszervezés. A közös gazdaságok megszervezésében közreműködtek az állami gazdaságok. Szakoly község 1961-től „tszcs község" lett. Lakói egy tsz-ben és két alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportban dolgoztak. A községben a közös vagyon kialakításának lehetőségét 1961 előtt három ingatlan nyújtotta: a Kriston-féle gyümölcsös, a Balogh-féle szőlő és gyümölcsös, illetve a Péterkert-féle gyümölcsös. A közös alapot tehát a gyümölcsösök jelentették. 13 család nem lépett be a termelőszövetkezetbe, akiknek földterülete összesen 108 kat. hold 1400 négyszögöl volt.

A községben működött a Balkányi Állami Gazdaságnak egy üzemegysége, ahol a község dolgozói napszámos munkát vállalhattak.

A nagyüzemi szektor területi megoszlása a következő volt:

A mezőgazdaság átszervezése után nagy nehézségekkel kellett megküzdeni. A község lakói megtagadták az őszi vetések elvégzését és követték a „saját föld" elmélete alapján az egyes típusú tszcs, felszámolását és a földek kiosztását. Csak erélyes fellépéssel sikerült elérni, hogy hozzáfogtak az őszi munkák végzéséhez.

Az 1964-es gazdasági év az 1963 őszén végrehajtott kény szerbeszántásokkal kezdődött.

A közös gazdálkodás fejlesztése érdekében a község vezetősége dohánypajták építését tűzte ki célul.

A tervet hosszas vita után elfogadta a vezetőség, a tszcs-k bejelentették igényüket a fejlesztésre: Virágzó tszcs 5 db, Árpád tszcs 10 db, az Aranykalász tsz pedig 1 db 10-10 szakaszos nagyméretű pajtaépítését rendelte meg.

1963. évben az Árpád tsz. közös alapja így alakult:

A Virágzó tszcs, közös vagyona: ugyanebben az évben:

A pajtaépítés mellett folyt a vita az erőgépek vásárlásáról is. A Virágzó tszcs elnöke támogatta az előterjesztett javaslatot, míg az Árpád tszcs elnöke vonakodott.

Így 1964-ben a Virágzó tszcs megkapta az erőgépet, az Árpád tszcs viszont nem. Újtelepítésű gyümölcsös kialakítása ugyanolyan nehézkes volt, mint a pajtaépítés, vagy az erőgépek vásárlása. Az új telepítések jelentős része alma /jonatán vagy porzónak egyéb/. Így 1964-ben a gyümölcsfák száma 22.000 db /alma 16.000, egyéb 6.000 db /.

A két tszcs vagyona 1964-ben a következőképpen alakult:

A község állatállománya 1964-ben a következő:

A község vezetői a közös vonások erősítésére törekedtek. Ezért:

1. Közös juhállomány beállítását
2. Pincefelújítását
3. Géppark kialakítását
4. Daráló beállítását
5. Közös sertéshízlalás bevezetését határozták el.

A gépesítés fokozásával, a szakemberek számának növelésével, jó irányítással a tszcs-k közös vagyona évről-évre gyarapodott. A holdanként! termésátlag emelkedését elősegítette a szántóföldi műtrágya felhasználása, amiből 1945-ig 300 q-t, 1960-ig ugyanezt a mennyiséget, 1964-ben viszont már 900 q-t használtak fel, 1970-re előirányzott terv már 1700 q volt.

A fejlődést igazolják az alábbi adatok is:

1969. június 12-én az 1967. évi III. t. értelmében alakultak meg a községben a szakszövetkezetek.

Ennek hatására a Virágzó tszcs a Virágzó Mezőgazdasági Szakszövetkezet, az Árpád tszcs pedig az Árpád Mezőgazdasági Szakszövetkezet nevet vette fel.

A szakszövetkezetek földterületeket vásároltak. Így a Virágzó Mezőgazdasági Szakszövetkezet 350 kat. holdon, az Árpád Mezőgazdasági Szakszövetkezet 312 kat. holdon gazdálkodott. A szakszövetkezetek a közös vagyon fejlesztése érdekében, valamint az állandó munkalehetőség biztosítására a következő üzemegységeket hozták létre: daráló, fűrészüzem, műkő- és betonüzem, gépjavító. Az üzemegységek a lakosság részére is dolgoztak.

A szakszövetkezetek nyeresége 1957-től a következőképpen alakult:

A mezőgazdasági termelés szervezeti struktúrája, valamint a tulajdonosi struktúra folyamatosan és jelentős mértékben módosult. 1991-ig a mezőgazdasági termelőszövetkezeti forma dominált.

A település mezőgazdasági szerkezete az 1970-es években átalakult. A termelőszövetkezetben megerősödött az ipari tevékenység. A varroda üzemben 60-80 főt foglalkoztattak. Fő profilja a női ruha gyártása lett. A termelőszövetkezet lakatos üzemében és műhelyében mintegy 40 fő dolgozott.

A mezőgazdasági termelésen belül a növénytermesztés a volt meghatározó.

A település növényi kultúrái

• dohány (a településen mindig meghatározó szerepet játszott, mivel a megtermelt mennyiség teljes egészében átvételre került, biztos, kiszámítható bevételi forrást jelentett a termelők számára),
• kalászosok közül a termőhelyi adottságoknak legjobban megfelelő búza, rozs és az árpa termelése terjedt el,
• kukorica (termesztése elsősorban az állattartók körében népszerű, takarmányként hasznosítják),
• zöldségfélék közül a paprika, paradicsom, uborka termesztése a legnépszerűbb,
• gyógynövény (termelése már korábban is honos volt a településen. A természetes gyógymódok előtérbe kerülésével ismét megnőtt a termelési kedv.),
• fentieken túl termelnek még burgonyát, napraforgót, meggyet és egyéb gyümölcsöt.

Az állattenyésztésen belül különösen a szarvasmarha, a sertés, a juh és a baromfi tartása volt jellemző. A tenyésztés költségeinek erőteljes növekedése, valamint a felvásárlási árak alacsony szintje miatt gazdaságtalanná vált a tartás, aminek következtében az 1980-as évek végére zuhanásszerűen csökkent az állatállomány. Döntően csak a családi szükséglet kielégítése volt a cél.

A mezőgazdasági kistermelés is nagyfokú önállóságot és komplex ismereteket feltételez és igényel. A növényfajtákon, termesztésükön túl ismerni kell a talajerő utánpótlás módozatait, a különböző termelési rendszereket, a vegyszerek használatát, a munka-, egészségügyi-, baleseti-, tűzvédelmi előírásokat, és a termelőknek rendelkezniük kell vállalkozói ismeretekkel.

Kedvező változást eredményezett a gazdajegyzői hálózat kiépítése, amely átalakul falugazdászi hálózattá, mert így minden kistermelő számára elérhető közelségben lesz olyan szakember, akihez tanácsért fordulhat.

A kárpótlással, a termelőszövetkezeti földek nevesítésével a föld tulajdonjoga megváltozott, a termőterület döntő hányada magántulajdonba került. A gazdasági átalakulás, a tulajdonosváltás és a munkanélküliek számának nagymértékű növekedése következtében 1993-ban 55-ről 212-re, 3,8 -szorosára, 1994-ben 212-ről 783-ra, 3,7-szeresére nőtt a mezőgazdasági gazdálkodók száma. A lakónépességre vetítve 26,8% (megyei adat 24,7%). Sok családnak a gazdálkodás jelenti az egyetlen megélhetési lehetőséget.

A lakosság mezőgazdasági tevékenységét eddig összefoglalóan kistermelésnek nevezték, mert meghatározóan kis földterületen, kevés haszonállat tartásával végezték és döntően nem vállalkozási jelleggel.

A korábban domináló házkörüli gazdálkodók mellett egyre több a nagy földterületen gazdálkodó, illetve a nagyobb állatállománnyal rendelkező vállalkozó is. Ezért a kistermelés elnevezést felváltotta az egyéni gazdálkodó megnevezés, mint a lakosság mezőgazdasági tevékenységének gyűjtőfogalma.

A Szakolyi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1992-ben alakult át mezőgazdasági szövetkezetté. Fő profilja a mezőgazdaság, mely az össztevékenység 38.57%-a. Továbbá meghatározó a kereskedelmi szolgáltatás, 33.10%, a szolgáltatási tevékenység 24.22% és egyéb tevékenységi köre, mely 4.11%.

Taglétszáma 250 fő, munkajogi létszáma 68 fő volt. Stabil gazdasági tevékenységet folytatott, melynek eredményeként az alkalmazotti létszámot folyamatosan tudta foglalkoztatni. Tevékenysége nyereséges volt, a szövetkezet 1993. évi árbevétele 116.721.000,- Ft, mintegy 10%-os nyereséghányadot tudott elérni és tevékenységével hozzájárult a település gazdasági fejlődéséhez.

1992-ben a kárpótlási földek és a résztulajdonok visszaadásával megváltozott a településen a szántóterületek, gyümölcsösök, erdők stb. aránya. A nagyüzemi termelést felváltotta a sok kis parcellás művelés. Az így kialakult táblákon megindult termelés sok esetben nem hozta vissza a ráfordított termelési költséget a kereskedelmi és a piaci viszonyok megváltozása miatt, s az előállított mezőgazdasági termékek alacsony ára is hátrányosan hatott. A kedvezőtlen jövedelmezőség a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatási rendszere a termelőket arra ösztönözte, hogy mezőgazdasági termelési szerkezetváltást hajtsanak végre. Így az ösztönző pályázati rendszerekkel előtérbe került az átlag aranykorona alatti földterülteken a nagyobb mérvű erdősítés, amire később fafeldolgozó ipartelepítése válik szükségessé. Az alacsony aranykoronájú földeken fellendült a gyümölcstermesztés, - telepítés is (alma, szilva, meggy, bodza). Ezek termőre fordulása után indokolttá válik új tárolókapacitás (hűtőházak) és új feldolgozó üzemek létesítése a térségben.

Bekövetkezett a mezőgazdasági szolgáltató vállalkozások kialakítása, és az egyéni termelők mezőgazdasági erőgéppel, munkagéppel történő fokozatos felszerelése.

Szakoly Község Önkormányzata a településről elszármazott kis részarány tulajdonosoktól az aranykoronát megvásárolta és az így összegyűlt aranykoronának megfelelő földterületet igényelte a helyi földkiadó bizottságtól. Ezt a földterület az önkormányzat beruházásaihoz vette igénybe, illetve a munkanélküliek foglalkoztatására és a hátrányos helyzetű családok (szociális földprogram) megélhetésének biztosítására vásárolta meg.

Az önkormányzat tulajdonába 163,5 ha földterület került, amelynek megosztása 2001-ben a következő:

Az önkormányzat tervei között szerepel az alacsony aranykorona értékű földterületen az erdősítési program folytatása. A föld műveléséhez szükséges szolgáltatásokat az első években bérszolgáltatásban végeztették. Az energia- és anyagárak folyamatos emelkedésével a termelési költségek megnövekedtek, ami indokolttá tette saját erő és munkagép vásárlását.

Az önkormányzat képviselőtestülete 2000. évi döntésével a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával a saját erő megteremtését gépvásárlási hitellel és készpénzzel biztosította. Az összegből egy MTZ-82-es típusú erőgépet és munkagépeket (pótkocsit, gyümölcs- és talaj permetezőt, szárzúzót, erdő és szántóföldi tárcsát, műtrágyaszórót, ekét, hótolót) vásároltak az önkormányzat részére.

A mezőgazdasági termékek illetve állatok értékesítésénél komoly gondot jelent a szervezeti rendszer kiforratlansága.

Bár a megtermelt mezőgazdasági termékek egy részét a helyben lévő gazdálkodó szervek felvásárolják, más részét a termelők értékesítik.

A kistermelők számára további problémát jelent, hogy köztük és a végfelhasználó piac között nincs, vagy nem megbízható az információáramlás. A megbízható és hozzáférhető piaci információk hiányában a termelők nem tudják eldönteni, hogy melyik évben mit és mennyit érdemes termelni.

A részarány tulajdonosok száma 1408 fő. Ebből tagi és alkalmazotti tulajdonosok száma 391 fő. A részarány tulajdonok összege: 23.811 Ak. 2611 ha. Ebből tagi és alkalmazotti tulajdon 9.111 Ak. 1. 181 ha.

A helyben megtermelt mezőgazdasági terméknek csak nagyon kis hányada kerül helyben feldolgozásra, nagyobb részét nyerstermékként értékesítik.

A településen és mikrokörzetében mindig is meghatározó szerepet játszott a dohánytermelés. Ezen tevékenységhez kapcsolódóan 1990-ben Szakoly székhellyel területi igazgatóságot hozott létre a Budapesti Dohányfermentáló Vállalat, amelynek tevékenységi köre Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyére terjedt ki, 42 település dohánytermelőit fogta össze. A foglalkoztatottak száma 13 fő.

Szerződéses kapcsolatuk 7 mezőgazdasági szövetkezetre, 85 egyéni termelőre, 3 betéti társaságra, 1 vállalkozóra terjedt ki.

Ez a tevékenység azt jelenti, hogy a két megyében 948 ha termőterületen szervezik a dohány termelését, felvásárlását és feldolgozását. A privatizáció a vállalatot is utolérte, de az 1998. évi mélypont után is magyar kézben maradt. Jelenleg Szolnoki Dohányfermentáló (DOFER) Rt.-ként működik.

2000. évben működő mezőgazdasági  egységek:

Mezőgazdasági vállalkozók és szolgáltatók

1. / Agro-Medich Bt. Szakoly, Bem u. 1.

   /Maczkó György Nyírbátor/

2. / BITUR Kft. Szakoly, Mátyás k. u. 29. /Bilanics Mihály és tsa/
3. / Had-Farm Bt. Szakoly, Balkányi u. 39. /Hadházi István/
4. / Nyírség Farm Bt. Szakoly, Rákóczi u. 29. /Mercs Tibor és tsa/
5. / Vadon és Fia Bt. Szakoly, Mihálydi u. 1. /Vadon Pál és fia/

Kereskedelem

A Szakolyi Hangya Fogyasztó és Értékesítő Szövetkezetet 1947-ben alapították. Az alapítók Cseh Sándor, Szentmiklóssy László, Kovács József református tanító, Szombati István jegyző. A szövetkezet elnöke Hadházi Ferenc községi bíró, ügyvezető elnöke Keresztesi József igazgató tanító, pénztárosa Eötvös Imre jegyző, üzletvezetője Ifj. Muraközi József volt. A vezetőség mellett hat tagból álló igazgató tanács és hét tagból álló felügyelő bizottság működött.

A község családjainak száma 1964-ben: 820. Lélekszám: 3339 fő. Egy családra eső pénzforgalom: 8966 Ft. Egy főre eső pénzforgalom: 2202 Ft. Egy családra eső természetbeni érték: 12.350 Ft. Egy főre eső természetbeni érték: 3033 Ft. Egy családra eső bruttó érték: 21.316 Ft. Egy főre eső bruttó érték: 5235 Ft

A község boltjainak összforgalma a következőképpen alakult: 1964-ben: 4.972.000 Ft, 1968-ban: 6.117.000 Ft

A vendéglátó helyek forgalma:

1964-ben: 1.063.000 Ft, 1968-ban: 1.684.000 Ft

A pénzforgalom is mutatja, hogy a parasztság életkörülményei jelentős mértékben javultak. 1949-hez viszonyítva a parasztság jövedelme átlagosan 33%-kal növekedett. A jövedelem változásával együtt változott az egy főre jutó fogyasztás is, ami a jövedelemnél nagyobb mértékben emelkedett. Ez a növekedés abból adódott, hogy 1949-ig a parasztság jövedelmének jelentős részét készletek, alapok formájában tartalékolta, fogyasztása tehát a jövedelménél alacsonyabb volt. Az 1960-as évek kezdetén viszont ennek az ellenkezője következett be. A különböző jellegű szükségletekre fordított kiadás eltérő mértékben emelkedett. Kisebb volt az élelmiszerfogyasztás növekedése, és az átlagosnál nagyobb mértékű a lakberendezési, a lakásfelszerelési és más tartós javak vásárlása, valamint a kulturális kiadások emelkedése.

A kiskereskedelem és a vendéglátás, de bizonyos tekintetben a szolgáltatások színvonala sokat javult. A korábbi évekhez viszonyítva nőtt az üzletegységek száma és bővült az áruk választéka. A vásárlói igények jelentős részét már helyben ki tudják elégíteni. A kiskereskedelmi boltok száma 25, ebből az élelmiszerüzletek száma 13 és a vendéglátó helyek száma 8. A megnövekedett gépjárműállomány üzemanyaggal való ellátását korszerű üzemanyagtöltő állomás biztosítja.

A rendszerváltást követően a tulajdonosi struktúra is átalakult. Az állami, szövetkezeti, kereskedelmi egységek mellett megjelentek új vállalatok, társas vállalkozások (Kft.-k és Bt.-k) és az egyéni vállalkozók.

Az ÁFÉSZ iparcikk üzletének forgalma számottevően javult, és a korábbi hagyományos termékeken kívül a mai kor követelményeinek megfelelő tartós fogyasztási cikkeket, ruhaneműket, ajándéktárgyakat, lakásfelszerelési tárgyakat értékesít. Az üzlet forgalma meghaladja az évi 30 millió forintot. A termékskála bővítésével folyamatosan ellátja a térség lakosságát, és a lehetőségekhez mérten egyedi igények kielégítését is biztosítani tudja.

A Szabó és Társa Bt. vas- műszaki és gázkészülékek áruháza a térség lakói számára biztosítja a lakásépítéssel és a korszerűsítéssel kapcsolatos bevásárlási lehetőséget. Termékskálájában a vízvezeték, gázvezeték, központi fűtés és szennyvíz-csatornázáshoz szükséges áruk szerepelnek.

A Bodnár és Társa Bt. Tüzéptelepe építkezésekhez biztosítja az építési anyagokat. Házhoz szállítással végzi tevékenységét, ugyanakkor erőgép parkjával építési és szállítási szolgáltatási tevékenységet is teljesít.

A Horizont Kft. erő- és munkagépek értékesítésével választékbővítést és térségi feladatot lát el. Különösen fontos szerepet tölt be, mert a kistermelők, vállalkozók részéről egyre több igény mutatkozik a mezőgazdasági gépek olcsó árfekvéssel történő beszerzésére. Ezt a Kft. cserekereskedelemben folyamatosan biztosítja, a helyi és a körzet mezőgazdasági vállalkozói és gazdasági egységei számára egyaránt.

Az 1991-ben alakult Kállainé és Társa Bt. szintén gázkészülékek és gumiköpeny termékek forgalmazását biztosítja a térségben.

A Bútorboltot magánvállalkozásban üzemeltetik, amely a választékával nagymértékben hozzájárul a minta után történő bútorellátáshoz.

A nyíregyházi AGROKER Vállalat gazdaboltot működtet a településen. Növényvédőszerek, műtrágyák, vetőmagvak és egyéb mezőgazdasági vállalkozáshoz szükséges felszerelések forgalmazásával biztosítja a térség ellátását.

Ajándék és kultúrcikk üzlet - magánvállalkozásban működik a településen. Termékeivel a térség igényeit is ki tudja elégíteni.

Ajándék- és vegyes ruházati üzlet - szintén magánvállalkozásban működik. Gazdag áruválasztékával színvonalas szolgáltatást biztosít a helyi és térségi vásárlóknak.

Az önkormányzat 1993. szeptember l-jén bérelt épületben nyitotta meg a nyíregyházi START Rehabilitációs Vállalat és a Gyorssegély Alapítvány közös üzemeltetésével a Szociális Diszkont Boltot, amelyben az alacsony jövedelemmel rendelkezők megtalálják az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek teljes választékát.

A közös üzemeltetést a START Vállalat 1998-ban megszüntette. A képviselőtestület döntése alapján 1998. január 8-tól az önkormányzat a Gyorssegély Alapítvánnyal közösen üzemelteti a boltot, és 1998 áprilisában az árukészlet finanszírozásához 1.200.000,- Ft-tal járult hozzá. A bolt épületét az önkormányzat a helyi tsz-től 1997. május 30-án megvásárolta. Az önkiszolgáló rendszer a korábbi 3 fő alkalmazott helyett 5 fő foglalkoztatását tette lehetővé. 1998. évben a bolt forgalma 35.000.000 forint, 1999. évben 36.500.000 forint, 2000. évben 35.900.000 forint volt. Az önkormányzat a hátrányos helyzetű családok szociális utalványainak beváltását itt tette lehetővé. Az így beváltott utalvány a forgalom 44,6 százalékát teszi ki. Az igen alacsony árrés mellett is szükség van a bolt működésére. Az önkormányzat intézményei az árubeszerzést ugyancsak itt bonyolítják. A 2000/200. tanévtől működteti az Arany János Általános Iskola és Szakképző Iskola büféjét is. A kedvező árak lehetővé tették a versenyben való részvételt a 12 élelmiszerbolt mellett.

A heti piac létesítése régi álma volt a településnek. 1994 októberében a képviselőtestület határozata alapján sor került a megnyitására. A szerény helyárak alkalmazásával hamar megkedvelte a lakosság. Kedvező helyen történt az értékesítés és vásárlás. Ez a bevásárlási lehetőség egyre nagyobb szerepet játszik a község árubeszerzésében. A piac növekvő forgalmával, választékával (zöldségáru, ruhanemű, cipőfélék, kisebb műszaki cikkek, baromfi, virág- és zöldségpalánták stb) új színt hozott a község kereskedelmi életébe. 1995-ben 181.000 forintot, 2000-ben 521.250 forintot fizettek be.

Gravírozó tevékenységet egy magánvállalkozás biztosít, amelynek szerepe jelentősen megnövekedett, mert szolgáltatását az átmenő forgalomnak köszönhetően széles lakossági körben tudja végezni.

Az Egyetértés Mg. Szövetkezet a térségben meghatározó szerepet játszik a mezőgazdasági szolgáltatások területén dohány- és terményszárítójával, valamint az időszakosan működő léüzemével. Szolgáltatásait nemcsak a szűkebben vett környező települések, hanem megyén kívüli települések is igénybe veszik. Termékforgalmazással az állattartó vállalkozók számára biztosítja folyamatosan és nagy mennyiségben a takarmányellátást. A településen 25 bolt, tüzéptelep, új heti felvásárló telep, heti piac működik.76

2000. évben működő kereskedelmi egységek

Élelmiszerbolti kiskereskedők

1. / Belme Sándorné Szakoly, Balkányi u. 9.
2. / File Imre Szakoly, Rákóczi u. 25.
3. / Gődény Gáborné Szakoly, Rákóczi u.27.
4. / Heteiné Kiss Éva Szakoly, Balkányi u. 29.
5. / Kerekes Attiláné Szakoly, Balkányi u. 61.
6. / Mászlai György Szakoly, Létai u. 2.
7. / Módis Sándorné Szakoly, Esze T. u. 12.
8. / Nagy Jánosné Szakoly, Hunyadi u. 1.
9. / Rácz Bálintné Szakoly, Balkányi u. 65.
10. / Szabolcs-Coop Bt. Nyíregyháza /Szakoly, Balkányi u. 1./
11. / Szőke Sándor Szakoly, Mátyás király u. 16.
12. / Varga Jánosné Szakoly, Szabadság u. 10.
13. / Élelmiszer Diszkont Áruház Szakoly, Bercsényi u. 5. /Önkormányzati bolt/

Iparcikk kiskereskedés

1. / Beik László Szakoly, Létai u. 3.
2. / Bíró László Szakoly, Rákóczi u. 14.
3. / Bohács Mihály Biri /Létai u. 1./
4. / Gődény Gábor Szakoly, Rákóczi u. 27.
5. / Kissné Galla Erika Szakoly, Létai u. 14.
6. / Nyeste Imréné Szakoly Iskola u. 7. /Ez + Az/
7. / Pásztor Miklósné Szakoly Mátyás király u. 38.
8. / Sharon-Trade Szakoly Rákóczi u.3. /Szabó János Nyíregyháza/

Virág és ajándék kiskereskedés

1. / Birta Sándor Szakoly, Balkányi u. 84.
2. / Kiss Ferencné Szakoly, Mosolytó köz 4.
3. / Rényai Lászlóné Szakoly, Mátyás király u. 9.
4. / Szabó István Szakoly, Mátyás király u. 57.

Tápbolt

1. / Egyetértés Mg. Termelőszövetkezet Szakoly, Mihálydi u. 1.
2. / Major István Szakoly, Mosolytó u. 34.
3. / Kulcsár Ferenc Bököny, /Csontos Tibor Szakoly, Zrinyi u. 1.1
4. / File Imre Szakoly, Rákóczi u. 27.
5. / Nyír-Zöldker Kft. Szakoly, Mátyás király u. 8.

Egyéb vállalkozók és szolgáltatók

1. / Adorján László ifj. Szakoly, Létai u. 43.
2. / Balla András villanyszerelő, Balkány, Váci u. 17.
3. / Bodnár és Fia Kft., Szakoly, Rákóczi u. 39. kőműves
4. / Debrecenyi Lajos Szakoly, Kossuth u. 8.
5. / Fa-Term Bt., Szakoly, Mátyás király u. 6. /Kiss István és tsa/
6. / Fazekas János Szakoly, Bem u. 11. személyszállító
7. / Gulyás József Szakoly, Árpád u. 5. teherfuvarozó
8. / Halász Antal Szakoly, Létai u. 42.
9. / Herczeg Zsolt Szakoly, Balkányi u. 62. kárpitos
10. / Kaposi Mihály Szakoly, Létai u. 13.
11. / Kállainé és Társa Bt., Szakoly, Mátyás király
12. / Kiss Mihály Szakoly, Balkányi u. 23. vízvezeték szerelő
13. / Molnár László Szakoly, Rákóczi u. 17. biztosítási ügynök
14. / Möbel-Comp Bt. Szakoly, Mátyás király u. 21. (Birta Ferencné) számítástechnikai szolgáltató
15. / New Miltech Bt. (Stock Sándor), Szakoly, Balkányi u. 38.
16. / Najóczki Ferenc Szakoly, Árpád u. 28. szeszfőzdés
17. / Obsitos István Szakoly, Szabadság u. 1.
18. / ORFEUSZ Kft. temetési szolgáltatás
19. / Pósán Sándor Szakoly, Mihálydi u. 35. asztalos
20. / Sallai Attila, Szakoly, Kölcsey u. 23. teherfuvarozó
21. / Simon László Szakoly, Létai u. 89.
22. / Szabó Zsolt Szakoly, Iskola u. 1.
23. / Takács és Társa Bt. (Takács Miklós) Szakoly, Mosolytó u. 11. kommunális szolgáltató
24. / Tóth Miklós, Szakoly, Mihálydi u. 10. bádogos
25. / MOL Rt. Budapest, Október 23. utca 18.

Ipar

A település a háború előtt iparral nem rendelkezett.

A magyar dolgozók helyzetéről az 1939-ben kiadott szabolcsi monográfiában a következőket olvashatjuk:

A munkásság évi foglalkoztatása kevés, így nem tudja magának és családjának az egész évi fenntartásához szükséges jövedelmet biztosítani. Ennek következtében igen sokan alacsony életszínvonalon élnek, és keveset fogyasztanak. A mezőgazdasági munkások fő kereseti forrása a nyári részes aratás és cséplés, de az ebből származó jövedelem is évről-évre fogy. Nagyobb helyeken a közel eső falvakból is bejárnak napszámra fát vágni, kertet ásni, de sok munkát ez sem ad. A megye, a városok ínségmunkával segítenek a szükségen.

Az átrétegződési folyamat legszembetűnőbb jegye a minőségi változás magas foka, amely abban nyilvánul meg, hogy 1958 és 1963 között a megyében lévő vállalatoknál és az iparban dolgozók száma kb. 10 ezerrel növekedett.

1945-ig földműves:      98%   egyéb: 2%

1964-ben tsz. és tszcs: 88%   egyéb: 2% tag:    ingázó: 10%

Sajátos réteget alkotnak a községben a kisiparosok. Számuk nem nagy, mindössze 23. Ezek a kisiparosok 3 kategóriába sorolhatók: építőipar, szolgáltató és egyéb.

A kisiparosok működése igen fontos. Munkájuk biztosítja a lakosság igényeinek fokozottabb kielégítését.

Az ingázók száma az 1970-es években a községben mintegy 470 fő volt. A megyén túl dolgozók száma 276 fő, akik Miskolc, Ózd, Debrecen, Budapest ipari üzemeiben vállaltak munkát.

Mintegy 200 fő volt azoknak a száma, akik a Nyíregyházi Építőipari Vállalatnál, a Téglási Hajdúsági Iparműveknél vállaltak munkát.

Az elvándorlási folyamat mozgásiránya a következő: külterületről a községekbe, a községekből az iparvidékekre, főleg és elsősorban a nagyvárosokba, gyakran a fővárosba.

A helybenmaradást legjobban az 1969-ben megnyílt községi gépjavító, a többnyire egész évi munkát adó szeszfőzde, és a szövetkezet gyümölcsösében történő foglalkoztatás biztosította.

Ezeken az állandó munkahelyeken teljesítménybérre dolgoztak a munkások, de ezen kívül természetbeni juttatásokban is részesültek. Az állandó munkások keresete átlagosan 2000 Ft volt. Ehhez 1968-ban és 1969-ben nyereség járult, így egy-egy munkás havi keresete 3.000 Ft körül alakult. A szakszövetkezetek vezetősége - elnök, főkönyvelő, könyvelő, agronómus - havi díjasok voltak.

A földjükhöz ragaszkodó szakolyi emberek a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása után sokan megélhetésük miatt elhagyták szülőföldjüket, ingázóvá váltak, és az építőiparban, részben pedig az iparban kerestek munkát.

A községben maradóknak változást az 1970-1980-as évek helyi kezdeményezései jelentettek. Az ipari tevékenység a helyi termelőszövetkezet melléküzemágainak létrehozásával kezdődött. A varroda üzemrész főként szabad női munkaerő-kapacitást foglalkoztatott. Az 1990-es években ez az üzem megrendelés hiányában nem tudta folytatni ipari tevékenységét.

Az egykor 360 főt foglalkoztató lakatosüzem és karbantartó-műhely ma már csak 68 főt foglalkoztat. Korábban a termelőszövetkezet gépparkjának javítását, felújítását végezték, de a község lakossága és más külső megrendelők részére is teljesítettek szolgáltatást.

A feldolgozóipar is bővült a szövetkezet által megépített almaié-üzem beindulásával.

1975-ben alakult meg a Nyerges és Szíjgyártó Szövetkezet Szakolyi Kirendeltsége. A 70-es és 80-as évek 40-80 fős állandó létszáma a 90-es évek elejére a csökkent megrendelések miatt mindössze 20 fő foglalkoztatását biztosította. A telephelyet Szakoly Község Önkormányzata vásárolta meg 1996-ban.

Az ipari tevékenység körébe tartozik a Re-Forsz Rehabilitációs Kft., melynek Szakoly községben lévő telephelyén 100 fő csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztat. A kft. szociális feladatokat, elvárásokat is kielégítő foglalkoztatási tevékenysége Szakoly községre és vonzáskörzetére terjed ki.

Ezen foglalkoztatással hármas feladatot látnak el:

• a térség foglalkoztatási gondját enyhítik,
• a humán és a szakminisztériumi tárcák által is támogatott szociális foglalkoztatási tevékenységükkel a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatását is megoldják,
• olyan hagyományos szakmák ipar- és kultúrtörténeti megőrzését segítik, amelyek már-már országosan is feledésbe merültek (kosárfonás, vályogvetés, fűrészipari termékek gyártása, gyümölcs-rekeszek összeállítása, raklapkészítés).

A magas- és mélyépítési építőipari tevékenység körében a kezdeti 8 fő helyett jelenleg 30 főt foglalkoztat az 1993-ban alakult Bodnár és Társa Bt. Tevékenységi körébe tartozik a tüzéptelepi szolgáltatás is, ahol építőanyag ellátást biztosít a helyi és a térségben élő lakosság számára.

1993-ban alakult a Had-Farm Bt, melynek tevékenységi köre a mezőgazdasági termelésen és kertészeti tevékenységen túlmenően a faipari termékek gyártása, az építőanyag-forgalmazás. A korábbi válságkezelő programoknak megfelelően 1993-ban alakult, 1994-ben került cégbírósági bejegyzésre kistérségi szerepkörrel Szakoly-Nyírgelse-Nyírmihálydi községek önkormányzatai által alapított, szakolyi székhelyű Dél-Nyírségi Önkormányzatok Szociális, Gazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Közhasznú Társasága a szociális földprogram megvalósítására. A társaság a szociális szolgáltató tevékenységen túlmenően időszakosan üzemelteti az iparterületen megépített gyümölcsaszaló üzemét, ahol meggy, szilva, és alma aszalványokat készít.

Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter 1997. április 11-én Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei programja keretében megtekintette Szakolyban a Dél-Nyírségi Önkormányzatok szociális földprogramját. A miniszter a látottakról úgy nyilatkozott, hogy ez a Népjóléti Minisztérium és a Dél-Nyírségi Önkormányzatok sikertörténete, amelyben az arra rászorulók nem halat, hanem hálót kapnak krízishelyzetük leküzdésére.

Az aszalóüzemben tett látogatásakor elismerően szólt az ott készült termékekről, amelyeket később a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara exportképes termékeknek minősített.

1992-ben alakult a Nyír-zöldker Kft. - amely elsősorban a helyben és a térségben megtermelt mezőgazdasági terményeket vásárolja fel. Tevékenységi köre és árbevétele meghatározó a településen belül, ugyanis 300 termelővel kötött szerződést, melynek alapján mintegy 40 vagon uborkát, 22 vagon paprikát, 7 vagon meggyet és 80 vagon paradicsomot vásárolt fel. Tevékenységi körébe tartozik továbbá az élőállatkereskedelem is, igy elsősorban a napos baromfival látják el a település lakosságát.

2000. évben működő ipari egységek:

1. / MÁTÉ-TEX Kft. varroda (Nyírtura, Arany J.u.7.)
2. / Koperex Bt. Szakoly, Mihálydi u. 20.
3. / Re-Forsz Kft. Szakoly, Kossuth u. 39.
4. / Fővárosi Kézműipari Vállalat Szakoly, Hunyadi u. 1. (Budapest)
5. / Spec-Profil Kft. (Kigyósi Imre) Szakoly, Kölcsey u. 2.

Szolgáltatás

Az egyházi kezelésben álló felekezeti temetők: Zrinyi utca - görög katolikus, református lezárt temetők. A Kállai úton a református temető, a Miklósi úton (Zsákoscsere) a református, görög- és római katolikus temetők. A görög katolikus egyházközség temetőjében nincs lehetőség új sírhelyek nyitására. 1985-ben az egyházak és a lakosság részéről felmerült a meglévő temetők bővítése és a ravatalozási szolgáltatás bevezetése.

A háztól történő temetés egyre nagyobb gondokat okozott a gyászoló családok részére. A nyári hónapokban a nagy meleg jelentett közegészségügyi problémákat. A Megyei Tanács célul tűzte ki a köztemetők létrehozását, ravatalozók építését és hűtők elhelyezését. Szakoly Község Tanácsa az egyházak egyetértésével új köztemetőt jelölt ki a Mihálydi utca végén 0,9 ha nagyságban és 1987-ben berfejeződött a beruházás. A lakossági javaslatokat is figyelembe véve az új köztemető előtt kialakították az autóbuszfordulót, amely az idős emberek részére lehetővé teszi tömegközlekedési eszközön a temetőhöz való kijutást.

A Tanácstestület elfogadta a település első köztemető- rendeletét, majd a temetőt megnyitották. A lakosság kezdeményezésére, az egyházak egyetértésével a továbbiakban a „virrasztás"-t a felekezeti templomokban tartják.

Az új köztemető megnyitásakor a temetések alkalmával a harangzúgás nem minden esetben volt hallható. Ekkor jött a felajánlás a lélekharang megvásárlására Pataki Mihály és neje Tóth Mária részéről. Feltételük volt, hogy az önkormányzat a ravatalozónak a bal oldalán lévő parkba állítsa fel a haranglábat, melyen tüntessék fel a felajánlók nevét és a felajánlás évét. 1988-ban Rédai Miklós és neje Terebesi Erzsébet saját költségükön vállalták egy keresztnek a felállítását, amelyet a ravatalozó jobb oldalán lévő parkban, a sétány mellett építették meg. A kereszten található felirat:

Isten dicsőségére állíttatta Rédai Miklós és neje Terebesi Erzsébet.

„KI ÉRETTÜNK ELTŰRTED A KÍNSZENVEDÉSEKET, JÉZUS KRISZTUS KÖNYÖRÜLJ RAJTUNK"

A köztemető és a ravatalozó üzemeltetését 1990-ig a nyíregyházi Temetkezési Vállalat végezte. A rendszerváltás után Szakoly Község Önkormányzata vette át a temetkezési szolgáltatást. A sírásó emberek öregedésével és a lakosság elfoglaltsága miatt egyre nagyobb gondot jelentett a sír kiásása. Lakossági kérésre és az önkormányzatnál a karbantartó létszám növekedésével 1998-ban lehetőség nyílott állandó 5 fős temetési szolgáltatás bevezetésére. Gondnokok: Pózmán Csaba 1987-től 1990-ig, Popovics Miklósné 199-től.

Az egyéni vállalkozások, a társaságok és más gazdálkodó szervek számának növekedése a szolgáltatás minőségére is ráirányítja a figyelmet.

A Postahivatal biztosítja a hagyományos postaszolgáltatást, a hírlapkézbesítést és mint a Postabank helyi egysége, a pénzügyi szolgáltatásokat is.

A Nyírbéltek és Vidéke Takarékszövetkezet Kirendeltsége pénzügyi szolgáltatást nyújt 300 fős tagsága részére. Kiegészítő tevékenységként foglalkoznak még - megbízás alapján - biztosítási tevékenységgel, totó-lottó szelvények, sorsjegyek értékesítésével, termelőktől felvásárolt termékek ellenértékének kifizetésével.

Mindkét intézmény elsősorban lakossági pénzügyi szolgáltatást elégít ki. Kevés szolgáltatást nyújtanak a vállalkozók számára. Gyakorlatilag alig foglalkoznak vállalkozói hitelkihelyezéssel.

1993 decemberében alakult meg a Ménes park Bt. Fő feladata a községi turizmus fellendítése. Erdőgazdálkodással, lótenyésztéssel

foglalkozik, ezen kívül személyi és teherfuvarozást is végez. Fejlesztési tervei között szerepel a lovagló iskola beindítása, a belső turizmus fejlesztése érdekében pedig lovarda, teniszpálya, kemping létesítése. Jelenlegi foglalkoztatott létszáma 4 fő. Tevékenységi körével régi hagyományokat éleszt fel, ugyanis településünkön a lótenyésztésnek és a fogathajtásnak mindig is nagy hagyománya volt és a hagyományőrzés tovább szélesedik.

Gulyás József egyéni vállalkozó elsősorban bel- és külföldi teherfuvarozással foglalkozik. Gépparkja lehetővé teszi nemcsak a teherfuvarozási, hanem az egyéb gépipari szolgáltatásokat is.

A mezőgazdasági vállalkozók száma 17 fő, akik elsősorban mezőgazdasági szolgáltatásokat végeznek a földtulajdonnal rendelkezők részére.

A szolgáltatás nem terjed ki maradéktalanul minden szakmára. - hiányzik a szolgáltatási palettáról a tv-szerelő, háztartási gépszerelő, szabó, autószerelő, elektronikai műszerész

1. a településen csak a lakossági pénzügyi szolgáltatások vannak biztosítva, nincs igazán verseny a jelenlévő pénzintézetek között, nincs vállalkozók bankja.
2. 13 vendéglátóipari egység biztosítja a szolgáltatást, de ezen a téren is további fejlesztéseket szeretne elérni a község

A Dél-Nyírségi Önkormányzatok Szociális, Gazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Közhasznú Társaság az országban elsőként került bejegyzésre sokirányú tevékenységi kör felvállalásával -Szakoly, Nyírgelse és Nyírmihálydi települések önkormányzatainak összefogásával.

Fő tevékenységi köre elsősorban a mezőgazdasági tevékenység, amelynek keretében művelési, vetési és állattartási támogatásokat nyújt az arra rászorulóknak. A biztonságos mezőgazdasági termeltetés mellett a felvásárlást is biztosítja. A térségre jellemző alma, meggy és szilva aszalásával a terméket feldolgozza, nagy- és kiskereskedelmi kiszerelésben forgalmazza. A mezőgazdasági termelésen belül dohánytermeléssel, ciroktermeléssel is foglalkozik - részesművelésbe adással, illetve saját termeléssel. Az erdészeti tevékenységen belül a telepítéstől a végkitermelésen át az értékesítésig a teljes skálát átfogja. Víz- és szennyvízhálózatot üzemeltet két településen, mintegy 5000 fogyasztó részére. A gyümölcsfeldolgozást saját aszaló üzemében látja el, amely alkalmas a gomba- és zöldségfélék, gyógynövények szárítására is. Az üzem egyedi tervezésű, gázüzemű, csernyés megoldási szárító-aszaló rendszerén egyszerre öt kazán működtetésével rugalmasan tudja biztosítani a megrendelő igényei szerinti késztermék előállítását.

2000. évben működő szolgáltató egységek

Mezőgazdasági szolgáltatások

1. / Agro-Lux Farm Bt. /Hegyes Tibor/ Szakoly, Liliom u. 2.
2. / DOFER Dohányfermentáló /Szolnok/
3. / Egyetértés Mg. tsz. Szakoly, Esze T. u. 2.
4. / Marján és Társa Bt. Balkány /Szakoly, Rákóczi u. 24./

Egészségügyi szolgáltatások

1. / Dél-Nyírségi Aesculap Bt. dr. Baran Zoltán háziorvos (I. körzet)
2. / Unitherapy Bt. dr. Vasváry Tünde háziorvos (II. körzet)
3. / dr. Vicei Tibor fogorvos
4. / Pózmán Csabáné ápolónő
5. / Póti Andrásné /Nyirmihálydi/ Szakoly, Létai u. 11. gyógyszerész

Vendéglátó egységek

1. / Agro-Lux Farm Bt. Hegyes Tiborné Szakoly, Liliom u. 2. (Éva presszó)
2. / Győri Elek Szakoly, Esze T. u. 5. (Hajnal presszó)
3. / Jászberényi János Szakoly, Balkányi u. 116. (Jászi presszó)
4. / Kissné Urszuly Éva Szakoly, Balkány u. 25. (Randevú presszó)
5. / Lovasné Birkó Gyöngyi Szakoly, Rákóczi u.l.
6. / Mercs Györgyné Szakoly, Jókai u.6. (Sport presszó, Evelin presszó)
7. / Horizont Kft. Barna Antal (Azur presszó)
8. Lovas Mihály Szakoly, Létai u. 54. (Misi presszó)

55. Bizonyítvány a Magyar Királyi Téli Gazdasági Tanfolyamról (1940)

56. Cséplőgépes brigád a 40-es évek végén.

57. Cséplőgépes brigád az 50-es évek eiején.

58. Boros János saját erőgépével, felesége és barátai társaságában.

59. Cséplőbrigád

60-62. Kézi aratóbrigádok

63. Szüret

64. Kubikus brigád munka közben

65. Előkészület szüretelésre

66. Tehén szekérrel (Szabó József).

67. Egylovas fogat (Szabó József és családja)

68. A Nyíregyházi Tejipari Vállalat élelmiszer boltja az 1970-es években

69. AFESZ élelmiszerbolt a Mihálydi úton az 1970-es években

70. ÁFÉSZ élelmiszerbolt a Létai úton az 1970-es években

71. Az Egyetértés Mezőgazdasági tsz falatozója az 1970-es evekben

72. AFÉSZ-falatozó az 1970-es években

73. Juhász László fodrászüzlete az 1970-es években

74, Tejbegyűjtő az 1970-es években

75. Posta az 1970-es években

76. Nyerges és Szíjgyártó Szövetkezet dolgozóinak egy csoportja a 70-es években

77. A víztorony építése az 1970-es években

78. Pénzintézetek a Mátyás király utcán

79. Telefonfülke a főtéren

80, Balkány és Vidéke ÁFÉSZ ABC üzlete

81. Szociális Diszkontbolt a Bercsényi utcán

82. A Szakoly Egyetértés tsz kombájnjai aratás közben

83. A ravatalozót társadalmi munkában építők egy csoportja (1986)

84. Szakoly és Balkány közös vízműtelepe

85. Dél-Nyírségi Önkormányzatok Kht. gyümölcsaszaló üzeme

86. A Nyír-Zöldker Kft. átvevőtelepe (1994)

87. Az „Egyetértés" Mg. Szövetkezet léüzeme (1994)

88. Az Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet irodaháza

89. Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet telephelye az Esze Tamás úton

90. A Dél-Nyírségi Önkormányzatok Közhasznú Társasága Aszalóüzeme(1995)

91. Az Egyetértés Mg. Szövetkezet terménytároló- és szárítóüzeme

92. A Dél-Nyírségi Regionális Szilárdhulladék-Lerakó Telep depója építés közben

93. Spec-Profil Kft. (Kigyósi Imre, Szakoly) Rugalmas lemezalakítás görgőzéssel - nyitott L, U, C, J, Z profilok gyártása, szalagacéiok hasítása

94. A Máté-Tex Kft. szakolyi telephelyének üzemcsarnoka

95. A Dél-Nyírségi Kht. mesterséges dohányszárítói

96. Bíró Boldizsár, a Népjóléti és Családügyi Minisztérium államtitkárhelyettese ünnepélyesen beindítja az aszalógépeket (1998)

97. Bíró Boldizsár, a Népjóléti Minisztérium államtitkárhelyettese ünnepi beszédet mond az aszalóüzem megnyitóján (1998)

98. RE-FORSZ Kft. Szakoly, Kossuth utca 39. szám alatt lévő telephelye (2001)

99. Gulyás József egyéni vállalkozó szakolyi telephelye (2001)