V. EGYHÁZI ÉLET PÁRTKÜZDELMEK, TÁRSADALMI SZERVEZETEK

Szakoly községben 1945 előtt négy egyház működött: a református-, a görög-, római katolikus, és az izraelita gyülekezet. Minden egyháznak saját temploma volt, A II. világháború után a négy egyházközségből három maradt meg.

A szakolyi református gyülekezet történetéből

1329-ben templomának védőszentje Szent Miklós volt, papja az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékek szerint Péter, nyolc, illetve hét garast fizetett évente. 1343-ban Mihály nevű papja volt. Ez időben épülhetett a gótikus temploma - a mai református templom elődje volt -, mely a XVI. század második felében a faluval együtt a török pusztítások áldozata lett. 1615-1655 között volt kisszámú református lakossága a településnek, „Szakoly (debreceni e.m.) A tractus egyházai közt említik 1621-ben. Lelkészét Szentistváni Sámuelt 1711. szeptember 20-án ordinálták." 92

814. ember i.m. 626.1. egyh. Ker.jkv.

A falu majdnem 200 éven át puszta maradt. A szakolyi református egyház megalakulására vonatkozó adatok teljesen hiányoznak, csak általános feltevésekkel kell megelégednünk. Az átmenet a református vallásra észrevétlenül mehetett végbe. Az akkori földesúr valószínűleg vonzódott az új hithez, a kegyurasága alatt álló egyház és annak akkori lelkésze pedig alkalmazkodott a védnök kegyúr óhajtásaihoz...

A XVII. és XVIII. században Szakoly - mint leány-egyház 1782-ig Balkányhoz tartozott, majd kezdett benépesülni. Ekkor a régi templomról ezt írták: „temploma majdnem épen, de használaton kívül, elhagyatottan áll; megvan még kőből épült szentélye, hajója, magas tornya, csak a tető és a boltozat szakadt be. Szebb a napkorinál, olyan mint a nagykállói." Ezután majdnem száz éven keresztül a reformátusok használták. Az önálló egyházzá alakulásnak (ennek idejét őrzi a Lelkészi Hivatal pecsétjében az 1793 évszám) és a templom újjáépítésének küzdelmes időszakát is megörökítik a Protocollum első lapjai.

A szakolyi református gyülekezet önálló élete azzal kezdődik, amikor a debreceni egyházmegye a szakolyi gyülekezetbe is lelkészt rendel. Ezt a tényt igazolja az 1788. Ápr. 1. kelt Extractus Protoccolli Ecclasiastici Tractus Debreczeniensis VI. pontjában : In Ecclesiam Szakolyiensem Georgius Nagy pro Levitis ... ordinati habentur ...

A szakolyi református gyülekezet önálló élete azonban már két évvel előbb megkezdődött azzal a nemes, bátor, de úgy is mondhatnánk hősi elhatározással és kiállással, amelyről a Protocollum így emlékezik:

Anno 1786. Ápr. hó 18. napján 0 Felsége Resolutiója s a Tettes Ns.Vrgy engedelméből az előbb elpusztult szakolyi Templomot felfogtuk. Egy élni akaró Gyülekezet hősi küzdelméről, élet-erejéről tesz bizonyságot az 1788. évről feljegyzett templom-építés története.

A templom megújításának ügye 1895-ben vetődik fel ismét... „Elhatároztatott- mivel templomunk különösen külsőleg szánandó helyzetben van és sok esetben kicsinek mutatkozik a hívek befogadására- annak kibővítése... A templomépítés költségeinek kétharmadát a helybeli és környékbeli földesurak adták, a többit a Gyülekezet tagjai adományozták (I. Ferenc József császár is hozzájárult a szakolyi templom építéséhez)." 93

Ma már nehéz megállapítani, hogy ezt a keletelt, a nyolcszög három oldalával zárt szentélyű gótikus templomot életveszélyessége miatt bontották-e le, vagy csak azért, mert szűk lett a népnek? Gerecze Péter 1897-ben fényképfelvételeket készített a templom bontásáról, falában két és fél olyan mintás téglát találtak, melyeket a marosszentimrei református templom déli kőkapuján látni. A teljesen lebontott templomhajó helyére, a megmaradt, de alacsonyabbra vett falú középkori toronyhoz építették a jelenlegi templomot, melynek belső szélessége három méterrel haladja meg a régi templomét. Az alapkő letételi ünnepséget 1898. május 5-én tartották, ezen Bakos Pál lelkész mondott imádságot, s üvegre tett iratot és pénzeket helyeztek el. A község lélekszáma ekkor 1412 volt. A jelenlegi templom tervét Gorzság János építőmester készítette. Az építés még abban az évben befejeződött, sikerült jellegtelen templomot építeni. Megmaradt a kelet-nyugati tájolás, keleten nyolcszög három oldalával záródik, nyugati végén a régi homlokzat előtti torony most a homlokzatból kissé kilépő lett. Rézsútos kétosztatú sarok támpillérei megmaradtak, s magassága 28 méter. A 11 x 19 méteres belsőben vakolt dongaboltozat és 350 ülőhely van. 1910-ben, majd 1929-ben is iskolát építtetett az Egyház ... 1930-ban pedig az új paróchia is tető alá került...

Orgonát gr. Tisza Lajos 2500 pengős adományából és a hívek áldozatkészségével épített Angster József 1940-ben két változattal. A templom műemlék jellegű, most is meglévő lőrései és befalazott gótíves ablakai mutatják eredetét. 94

A templom 320 kg-os harangját Egry Ferenc öntötte 1928-ban Kisgejőcön, a 180 kg-osat pedig Lebrecht Krisztián 1806-ban Kassán. Az 1911-13. évi névtárak szerint a településnek 930 református és 1103 más vallású lakója volt.

1955-ben külsőleg, 1975-ben belsejében is teljesen megújított templomban ma is buzgó, áldozatos és népes Gyülekezet hallgatja az Isten érvényes üzenetét megszólaltató Igét.

1994-ben a Gyülekezet félmillió forintért felújította a templom belsejét. 2000-ben befejeződött az új parókia építése 9,5 millió forintos költséggel.

„Az ezen Szent Eklésiában szolgált Tiszteletes Egyházi Szolgáknak Nevei:

1.) Tiszteletes Vass János Úr. Szolgált 1794-1797-ig. Öregsége miatt nem szolgálhatván, elhagyta hivatalát...

2.) Tiszteletes Szabó József Ur. Szolgált csak két hónapot s elköltözött Fehértóra, majd Tiszafüredre, majd Dancsházára ...

3.) Tiszteletes Horváth Ferenc Úr. Szolgált 1797-1800-ig. Költözött Geszterédre és ottan szolgálván 4 esztendőket, meghalálozott.

4.) Tiszteletes Tóth Péter Úr. Szolgált 1801-1802.

5.) Tiszteletes Fehér Sándor Úr. Szolgált 1802-1811, aztán költözött Dancsházára...

6.) Tiszteletes Kalmár István Úr. Szolgált 1811-1819. Vitetett a Konyári Szent Ecclesiába.

7.) Tiszteletes Huszthi Ismael Úr. Szolgált 1819-1823. Vitetett a bessenyődi reformata Ekklesiába...

8.) Tiszteletes Herpai János Úr. Szolgált 1823-1868-ig. Ápolás végett lelkész-vejéhez költözött s itt élt 1872-ig.

9.) Tiszteletes Bakos Pál szolgált 1872-1900. szeptember 25. napjáig.

10.) Tiszteletes Ablonczy László rendes lelkész 1901. október 1. - 1903. október 25-ig, amikor Téglásra vitetett református lelkésznek.

11.) Tiszteletes Gecse István református lelkész 1904. január 20. -1923-ig.

12.) 1924. március 9-én iktattatott be a lelkészi állásba Kriston Elek volt nagykállói segédlelkész. 1953. évben meghalt.

13.) Dr. Rozsai Tivadar 1954. január 1-től 1959. november 1-ig. Jött Bodroghalomból (Zempléni e.m.) távozott Hajdúhadházra.

14.) Hadházy Antal 1959. november 9-től. - 1980-ig.

15.) ifj. Hadházi Antal 1981-1988 októberéig.

16.) Somogyi Katalin (exmisszus) 1988. októberétől -1989. november 1l-ig.

17.) Tóth Tibor (exmisszus) 1989. november 1. - 1993. október 1-ig.

18.) Fehér Dezső 1993. november 15-től -

Szakoly az alábbi járásokhoz tartozott:

A szakolyi római katolikus egyház történetéből

1782-ben a nagykállói plébános azt jelentette az egri püspöknek, hogy Szakoly már régente népes falu volt, majd évszázadokon keresztül néptelen puszta, most kezd újra népesülni.

De sem itt, sem a környező falvakban nincs számottevő hivő, távolabbról senki sem járna ide misére, legfeljebb a debreceni vásározók térhetnének be. Később a reformátusok vették birtokba ezt a templomot átalakították, csak a középkori tornya maradt meg. Negyven év múlva 1824-ben Kende Pál özvegye Szuhányi Anna a temetőben fakeresztet állíttat fel Krisztus-testtel. 1818-ban Geszteréd kap papot és hozzácsatolják Szakolyt. így a feszületet a geszterédi plébános áldja meg. Szakolyban katolikus kápolnát is építenek. 1828-ban Szakolyban 38 római katolikus lélek lakik, ugyanakkor Geszteréden 450 római katolikus lélek. 1936-ig a geszterédi plébánosok látták el a Szakolyi római katolikus híveket.( Szenessy Zsigmond, Horváth István)

Hathetenként végeztek szentmisét a görög katolikus templomban. 1936-ban Balkányt leválasztották Geszterédtől és Szakoly hozzá tartozott. Így már hetenként tudtak itt misézni, iskolát építettek, haranglábat állítottak, és ott volt a szentmise. 1946-ban a földosztó bizottság Nagy György és Dankaházi János vezetésével úgy döntött, hogy a római katolikusoknak templomhelyet ad, és a Ficfás tanyáról a magtár anyagát behordják, hogy felépíthessék templomukat. 1947-ben Gondos István plébános megáldotta az alapkövet és 1949-től már az új templomban végeztek minden vasárnap szentmisét. Szépen megindult a kis egyházközség élete, a balkányi papok örömmel jártak ki a melegszívű hívekhez. Az 1960-as évektől Bagossy Ákos falfestményei díszítik a templomot. 1962-ig Holczer Gyula, 1972-ig Sólyom József, 1983-ig Vitai László látta el a szolgálatot. 1983-ban azonban paphiány miatt újra Geszterédhez csatolták Szakolyt. Kaszap Béla plébánosnak korántsem volt annyi lehetősége, de azért minden vasárnap kijárt du. 3-kor hittan órát, du. 4 órakor szentmisét tartott. A hitoktatás zavartalan lebonyolítása érdekében a sekrestye mögé ideiglenes hittantermet és raktárt építenek társadalmi munkában. 1992-ben az államosított iskolát az egyház visszaigényelte hittanteremnek és hitoktatói lakásnak. 1994 áprilisában az egyeztető bizottság a minisztériumban úgy döntött, hogy az iskolát meghagyja a községnek és az egyháznak 5.100.000,- Ft-ot ad, hogy felépíthesse a hittantermet szolgálati lakással.

Az egyházközség tornyot emeltetett és a plébánia felépülte után 1996. október 27-én Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke szentelte föl. 1999-től Lipták József plébános úr látja el a lelkipásztori teendőket.

Egyházközség tervei között szerepel 2001-ben az oltár és az ahhoz tartozó kellékek újra történő cseréje.

A görög katolikus gyülekezet történetéből

Az eredeti görögkatolikus templom 1836-ban épült Szakolyban a jelenlegi helyén.

Az 1916. június 21-én a településen végigvonuló ciklon megrongálta a kántortanítói lakot és minden melléképülete tetejét, a templom tetejének egy részét elvitte. A téglából épített tornyot alapjában és oly túlságos mértékben megrendítette, hogy annak a templom belső részébe eső alapfalairól mintegy jó kosárnyi cementet ömlesztett le és a falakon repedések látszanak. A hatóságok életveszélyessé nyilvánították és ideiglenes jelleggel az iskolában tartották a misét.

A főispántól kért és kirendelt katonai munkások segítségével rendbe hozták a károkat és 1916. augusztus 6-án Volevcsák Miklós nyírlugosi lelkész megáldotta.

1926. április 25-én megáldotta a két darab új harangot Szmandrai János h. lelkész.

1948-ban a templom belsejét önkéntes adakozásból Isten nagyobb dicsőségére és lelkünk épülésére megújították. Október 24-én Fodor István területi esperes nyírgelsei paróchus úr aki 18 éven át volt Szakoly község lelkésze a tatarozás utánra előírt megáldást elvégezte.

1965-ben elvégezték a templom külső tatarozását.
1975-ben sekrestyét építettek.

„ Templomunk külseje igen megrongálódott, ezért külső tatarozását határozta el a képviselőtestület.
A szakolyi 1836-ban épült gkat. templom műemlék jellegűnek van föltüntetve a műemlékek jegyzékében.
Azonban az 1836-ban épült templomból semmi nem maradt meg. Az eredeti templom torony nélkül épült. A meglévő templom tornya 1898-ban épült, a hajó és szentély 1936-ban készült.
A régi építészeti stílusból semmi sem maradt meg. Ezt igazolja Fodor István kerületi esperes úr, Szakoly volt gkat. lelkésze jelenleg kerületi esperes, aki a hajó és a szentély építését 1936-ban fejezte be.
A mellékelt igazolás helyességét kegyeskedjék jóváhagyni, hogy kérhessem templomunk műemlék jellegének törlését, mivel nem műemlék s végezhessük templomunk külső tatarozását. Kérésemet ismételve maradok Nagyméltóságod iránt fiúi engedelmességgel. Szakoly, 1964. VIII. 5.

Soltész Mihály h. lelkész"

Szakoly görög katolikus egyház község önállósulása leány egyházból (filia-ból) parókia lesz. 1945. október 1-én dr. Dudás Miklós rendelkezése alapján. A település első görög katolikus lelki pásztora Soltész Mihály görög katolikus paróchus, 1974. október 1-én dr. Timkó Imre megyés püspök Szűcs Mihály vencsellői paróchust nevezi ki kisegítő lelkésszé, a betegségben megroppant apósa mellé. Szűcs Mihály 1975. október 1-vel a görög katolikus egyház parókusává lett kinevezve, aki hosszú ideig volt a község lelkésze. Utódaként - 2001. augusztus 1-től - a Tiszaeszlárról érkezett Galajda Balázs folytatja az egyházi szolgálatot.

1976-ban a parókia tatarozás által megújult. A templom belső festése 1996-ban művészi munkával megszépült. 1996. szeptember 18-án dr. Keresztes Szilárd megyés püspök szentelte fel a templomot, melyen részt vettek a helyi egyházak lelkészei és hívei. A templom külső és belső állagmegőrzéséhez Szakoly Község Önkormányzata fél millió forint támogatást adott.

A pártküzdelmek hatásai

Az államhatalom, és az államigazgatás helyi szerveinek átalakítására 1950-ben került sor. Ettől az időtől az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei a tanácsok lettek. 1945-50-ig a tanács funkcióját a Nemzeti Bizottságok látták el. „A Nemzeti Bizottságok kezdetben közigazgatási funkciót is ellátó, az egész közéletet befolyásoló politikai szervek voltak, melyek a törvényhatósági bizottságok és a képviselőtestületek megalakítása után elvesztették közigazgatási szerepüket. Azonban a települések közügyeit eldöntő, a közigazgatási tisztviselőket megválasztó és ellenőrző községi, városi képviselőtestületeknek, a megyei törvényhatósági bizottságnak összetételét, azaz az egyes pártok és a szakszervezetek képviseleti arányát a helyi Nemzeti Bizottságok állapították meg a jogszabályok értelmében." 95

A Függetlenségi Front helyi politikai szervei tehát a Nemzeti Bizottságok voltak. 1946. január 28-án a köztársasági államforma törvénybe iktatását és annak kimondását a Községi Nemzeti Bizottság terjesztette a községi képviselőtestület elé.

A Nemzeti Bizottságok mellett a Községi Képviselőtestület is funkcionált. Az utóbbi elsősorban a gazdasági ügyek intézésével foglalkozott.

A Nemzeti Bizottság a községben működő demokratikus pártokkal együttműködve rendkívül nagy szerepet játszott a közbiztonság megszervezésében, a rend helyreállításában, a termelés megindításában.

A községben a MKP 1945-ben négy alapítótaggal alakult meg. Fő szervező Csendes Sándor volt, aki a már korábban megalakult balkányi pártszervezet tagja volt.

A megalakult pártszervezetek megsegítésére 1945. március l-jén megkezdte munkáját a MKP és az SZDP Járási Összekötő Bizottsága is.

Az MKP községi szervezetébe megalakulásakor beléptek: Schwartz György és neje, Nemvirt Zoltánná és Feltman Miklós. A párt működését, erősödését segítette az 1946. januárjában amerikai fogságból hazatért Jászberényi András és az 1944 szeptemberében hazatért Pataki Mihály. Jászberényi István párttag lett, majd egy négyhetes pártiskola elvégzése után vállalta az MKP községi szervezetének vezetését. A taglétszám ekkor 10-12 fő volt. Később a létszám 26 főre nőtt.

Az élet megindítása, a szervezetlenség, az anyagi kár óriási gondot jelentett. A párt aktívan bekapcsolódott a földosztásba, s az alapító tagok a Községi Földigénylő Bizottságban is tevékenykedtek.

Ahhoz, hogy az 1945 előtt cselédsorban élő emberek a föld urai legyenek, termelési eszközökre volt szükség. A nagybirtokrendszer idején termelőeszközökkel csak a nagybirtokosok rendelkeztek. Szükségessé vált ezek kisajátítása.

Ez azonban sok esetben karhatalmi szervek igénybevételével történt.

A termelés megindításához szükség volt a községben működő más pártok megnyerésére is. Az 1945-ben megalakult MKP mellett a községben működött a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazda Párt és a Nemzeti Paraszt Párt. A pártok közötti viszony kezdetben igen bonyolult volt.

1945 második felében az egész megyében fokozódott a földreformellenes szervezkedés. „Megkapták ugyan a földet, de vissza fogják venni, mert a kommunisták célja, hogy kolhozokat csináljanak." - hangoztatta a Kisgazda Párt.

Az MKP követelte a birtoklevelek kiosztását és a kiosztott föld telekkönyvelését. Ennek a harcnak a vezetéséhez erős támaszra volt szükség. Szükségessé vált a pártok egyesítése. Kertész Imre járási titkár 1946-ban a következőket írta: „A Nemzeti Parasztpárttal és a Szociáldemokrata Párttal igen jó együttműködés lehetséges. A munkásparaszt szövetségnek a baloldali blokkon keresztül való megalakítása feltétlenül lehetséges."

Az együttműködés ilyen mértékű megvalósítása azonban a községben lehetetlen volt. A Szociáldemokrata Párt vezetői megértették, magukévá tették az MKP programját, s aktív munkát folytattak azért, hogy a két párt egyesüljön. Erre az egyesülésre 1948-ban került sor. „A két párt viszonya a felszabadulás utáni három évben jónak mondható, mert minden akcióban, minden megmozdulásban részt vett mindkét párt. Az egyesülés utáni első legfontosabb ténykedésük az 1948-ban végrehajtott iskolaállamosításban való részvétel. A Kisgazda Párt és a Nemzeti Paraszt Párt viszont nemhogy az egyesülés gondolatával foglalkozott volna, hanem kommunista-ellenes akciókat szervezett a községben.

Az MKP arra törekedett, hogy a választások során sok szavazatot szerezzen. Ez azonban nem így alakult.

Az MKP községi szervezetének irányításában részt vett Blanyár György járási titkár, aki 1931-től dolgozott a mozgalomban. A választási sikertelenség ellenére a községben az MKP tagjainak száma állandóan nőtt.

Az MKP az 1950-es évek elején részt vett a termelőszövetkezeti csoport szervezésében, fejlesztésekben. 1951 őszén Szakolyban Pataki Mihály alapító párttag vezetésével megalakult az első III. típusú tsz Vörössugár néven. A megalakult tsz-ben, amely korábban I. típusú volt - 13 család dolgozott.

A községben 1950. október 21-én alakult meg a Tanács. Kettős funkciót töltött be, mint az állami közigazgatás helyi szerve, illetve tömegszerv.

A Tanáccsal szorosan együttműködő MKP-n belül nőtt az ellentét. Az alapító tagokat rövid időn belül kizárták a pártból és általánossá vált az ellenségeskedés.

1951-1956 között központi kezdeményezések alapján több kísérletet tettek arra, hogy kiiktassák a hibás nézeteket a párt munkájából. Ez a törekvés gyengének bizonyult.

1956. október 23-án Budapesten és az országban végbemenő forradalmi események hatására a községben is tiltakoztak az emberek. A párthelyiségről leverték a csillagot. Október 23-án egy kis csoport bement a tanácsházára, átkutatta a szekrényeket, összegyűjtötte az adóíveket, a begyűjtési íveket és sok más irattal együtt elégették azokat. Éjszaka beverték a kommunisták ablakait.

Az 1951 -ben megalakult Vörössugár Termelőszövetkezet nem bomlott fel.

Megszűnt az 1954. április 5-én megalakult begyűjtési Hivatal és az 1956 előtti begyűjtési rendszer.

1957-ben újjáalakult a párt, új néven kezdte meg (folytatta) tevékenységét: MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt). Új szervezetek alakultak: HNF (Hazafias Népfront); MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség); Nőtanács(elődje az MNDSZ volt); KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség, elődje a DISZ volt).

A községi KISZ-szervezetnek 1969-ben 37 tagja volt. A tagság általános iskolát végzettekből, pedagógusokból, érettségizett fiatalokból tevődött össze.

A következő évtizedekben az MSZMP az egypártrendszer keretei között működött. Az 1989-1990-es rendszerváltozást követően új, kedvező feltételek jöttek létre pártok működéséhez: Kisgazda-, MDF, Fidesz, MIÉP, SZDSZ, KDNP.

Társadalmi szervezetek

Egyesületek

Tűzoltóság

1928-ban alakult Önkéntes Tűzoltó Egylet néven. Első parancsnoka Lővy Sándor cséplőgép tulajdonos volt. A megalakulás előzménye az volt, hogy 1927 nyarán a kalászos gabona cséplése közben gróf Tisza Lajos birtokán a tüzes gépnek nevezett cséplőgépet meghajtó gőzgépből kipattanó szikra meggyújtotta az asztagot és a szalmakazlat. Nagy tűzvész tört ki. Leégett több dohánypajta, szalma- és takarmánykazal, beleégett a cséplőgép. Több ember megsérült az oltás és mentés közben. Hatékony oltásról szó sem lehetett fecskendő nélkül. Balkányból és Nagykálióból érkező lóval vontatott kocsifecskendővel már be lehetett avatkozni. Látva a kiszolgáltatottságot, a község vezetői úgy döntöttek, hogy a legrövidebb időn belül megalakítják helyben a Tűzoltó Egyletet. Az elhatározást tett követte. Két embert iskolába küldtek, közadakozásból kocsifecskendőt és lajtkocsit vásároltak, szertárt építettek istállóval és őrszobával a községháza szomszédságában.

Alapszabályban rögzítették az ügyeletek ellátását, a ruházatok és a felszerelések használatát, a képzést és az ügyeleti díjazást. Vezetőséget választottak, amely az akkori községi vezetőkből állott. Az Egylet parancsnokának Lővy Sándort bízták meg öt évre, melyet később további öt évre meghosszabbítottak. Lővy Sándor parancsnoksága alatt 10 fő vett részt tűzoltói képzésben, akik különböző foglalkozásúak voltak (kéményseprő, kisbíró, cipész, bádogos). Tűzoltó tisztiiskolát végzett Muraközi József főbíró, aki tűzoltó parancsnoki beosztásban követte az elődjét. Ő öt évig töltötte be ezt a tisztséget. Ez időben nagyon sok fiatal vett részt az egylet életében, a gyakorlásokat összekötötték a levente foglalkozásokkal. A háború rányomta a bélyegét az egylet működésére, légoltalmi feladatokat is át kellett vállalni az egylet vezetésének. Muraközi Józsefet az igen fiatal Eötvös Imre segédjegyző követte a parancsnoki beosztásban. 1944 őszén az átvonuló front és a hatalomváltás rövid időre szüneteltette az egylet munkáját. A felszerelések egy része elveszett, de a kocsifecskendő és a lajtos kocsi megmaradt. A közel egyévi létbizonytalanság után Ádám Ferenc és Kalitcza András a háborúból hazatért volt tűzoltókkal és katonának el nem vitt fiatalokkal újra szervezte a tűzoltóságot Önkéntes Tűzoltó Egyesület néven. A parancsnoki teendőket Ádám Ferenc vállalta magára. Á rendszeres működés nehezen indult, mert az új hatalom bizalmatlan volt akkor a szervezetekkel szemben.

Később belátták a szükségszerűségét, sőt állami feladatnak ítélték meg, és a tanácsok igazgatása alá helyezték. Ennek ellenére az egyesület megőrizte függetlenségét, hiszen továbbra is iparos emberek követték egymást a parancsnoki posztokon. Ádám Ferenc 1945-1950-ig, hentes és mészáros iparosként, az ötvenes évek elején ujjonnan választott Kórós Sándor szintén hentes és mészáros. Ő a szertárhoz közel lakott, emiatt szinte mindig, minden tűzesethez elsőként érkezett, így bizalmába fogadta az egyesület tagsága. Kinevezése után rögtön átesett a tűzkeresztségen. 1950 tavaszán hatalmas tűzvész pusztított a faluban. Gyermekek játék közben meggyújtották a Tiszasor egyik portáján a szalmát, az erős északi szél hatására szinte az egész utcát elpusztította a tűz. A kialakuló röptűz következtében a falu több pontján is tüzek keletkeztek. /Benedek kert, Debreceni út, Kecskés/ A tűz kiterjedésére jellemző, hogy még Miskolc városából is érkezett tűzoltó kocsi az oltáshoz. Hiába küzdöttek hősiesen tűzoltói vállvetve a lakossággal a felszerelés hiánya és az erős szél hatására katasztrofális méreteket öltött. Megállapították, hogy kézi szivattyúval ilyen tüzek ellen hatástalan a védekezés. Ekkorra már az állam is nagyobb figyelmet fordított a tűzvédelmi feladatokra. Segítséget nyújtott, és vásároltak egy kismotorfecskendőt, amivel már hatékonyabban lehetett beavatkozni. Versenyeken és gyakorlatokon képezték az embereket, akik hatósági feladatokat is elláttak. Tűzoltás mellett, vízszivattyúzást és kútból való mentést is végeztek. Ellenőrizték a kéményeket, a szérűs kerteket, hogy el vannak-e látva oltóvízzel, kézi szerszámokkal, vödrökkel. Újjá szervezték a tűzveszélyes időszakokra a figyelő szolgálatot, (ez a megalakulástól a front áthaladásáig a településen működött) A református templom tornyából figyelték az őrök a települést,innen jelezték a harang félre verésével a tüzet, riasztták a tűzoltókat, és a lakosságot. A vonulás irányát az ablakba kitett zászló jelezte. Az Egyesület létszáma ez időtájt 35-40 fő volt. Kórós Sándort 1954-ben Salga Ferenc cipész váltotta fel a parancsnokságban, aki 1958-ig töltötte be ezt a tisztséget. Őt Stock László kerékgyártó követte, aki nagyon sok társadalmi munkát végzett. Felújította a kocsifecskendő és a lajtkocsi kerekeit. Parancsnoksága alatt szerveződött meg az úttörő tűzoltó raj, amely nagyon sok fiatalt megmozgatott, a versenyeken, a vetélkedőkön, és a tűzvédelmi nevelés terén. 1962-ig volt parancsnok. Őt Belme János termelőszövetkezeti elnök váltotta fel. A nagyobb állami támogatásnak köszönhetően fejlődésnek indult az egyesület. Növekedett a létszáma, új kismotorfecskendőt vásároltak, szerkocsival. Másik szertárat építettek, a lóvontatású fecskendőt már csak az úttörők képzésére és versenyeztetésére használták. A szerkocsit a termelőszövetkezet zetorja vontatta, a vízszállítást is a zetor pótkocsijára felszerelt lajt biztosította. Szervezettebb lett a legtűzveszélyesebb munka, az aratás.

A tárolók központi telepeken lettek kialakítva, ahol biztosítva volt az oltóvíz, és a villám védelem. Belme Jánost 1975-ben Bodolai Zoltán fegyveres őr váltotta, a parancsnoki poszton. 1995-től a parancsnoki teendőket Bacskai István látja el. Ezidőtájt már a versenyeken 4-5 csapattal vett részt az egyesület. Apák a fiaikat, nagyapák az unokáikat vitték az egyesületbe, szerettették meg velük az önkéntes segítés felemelő érzését, és a versenyeken való győzelem mámorát. Az évzáró közgyűlések jó hangulatúak és az elért eredmények láttán nőtt a tagság létszáma. Térségünkben az önkéntesek fennmaradásában nagy szerepe volt a Sz-Sz- B. Megyei Tűzoltó Parancsnokság parancsnok-helyettesének Pócsi József tűzoltó alezredesnek. A rendszerváltozással, amikor országszerte leépítették az egyesületeket, szertárakból butikokat csináltak, akkor Szakolyban gépjárműfecskendőt vásároltak, és szertárbővítésbe kezdtek. Az önkormányzati vezetés felismerte, hogy baj esetén a harminc perc a hivatásos tűzoltók kiérkezéséig sok idő. Az évenkénti Önkormányzati fejlesztéssel együtt kialakult az önkormányzati dolgozókból egy vonuló mag. 1998-ban három szer állásos fecskendő garázst építettünk társadalmi munkában és önkormányzati segítséggel. 2000. évben a meglévő szertárat tanteremmel, pihenőhelyiséggel és kiszolgáló helyiségekkel bővítették, pályázati és önkormányzati támogatás igénybevételével. Az egyesület létszáma fokozatosan növekedett. Megyei versenyen két raj is nyert, eljutottak országos rendezvényekre is 1992-ben. Ebben az évben a felépített szertár avatására tűzoltóversenyt rendezett az egyesület a környező települések versenycsapatai részvételével. Felelevenítve a kocsifecskendőről való szerelést. A verseny estéjén átestek a tűzkeresztségen. Először riasztották a tűzoltókat a településen kívül komoly erdőtűzhöz, Penészlek határába. A több órás küzdelemben sikerült megfékezni a pusztító lángokat. Bevonulás közben a Hajdú megyei Fülöp község tűzoltói segítségül hívták a szakolyi tűzoltókat a településükön kitört erdőtűz megfékezéséhez. Az éjfél utáni visszaérkezésnél a vonulásban részt vett tűzoltók már csak a tiszteletükre szervezett bál utáni összepakolásban és takarításban tudtak résztvenni.

1990 decemberétől az Egyesület elnöke Győri András lett, aki korábban Balkányban nagy tapasztalatokat szerzett az egyesületi munkában. Az új elnök felismerte, hogy egy olyan lelkes és jól felkészült egyesületi tagság van a településen, akik képesek magasabb szintű feladatok ellátására is. Ezt is figyelembe véve elindult a gépjárművásárlás iránti kezdeményezés, amelyet 1991-ben siker követett, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tűzoltó Parancsnokság 1 db TŰ 1-es típusú gépjárművet értékesített a helyi Önkormányzat anyagi támogatásával az egyesület részére. Sor került új szertár építésére, amely 1992. augusztus 20-án az országban az első önkormányzati tűzoltószertárként lett átadva. Felgyorsultak az események, az egyesületnek egyre több tagja lett, akik mind kiváló tűzoltók akartak lenni. Az eredmények egyre javultak, sok versenysiker követte a befektetett munkát.

Az egyesület elnöke alapítója volt az újjáalakult megyei tűzoltó szövetségnek, majd részt vett az 1992 októberében megtartott országos küldött értekezleten, ahol a Felügyelő Bizottság tagjának megválasztották. Az elért eredményeket és sikereket is figyelembe véve, a megyei szövetség elnökének, Pócsi József elnöknek a kezdeményezésére, az Országos Tűzoltó Szövetség javaslatára az egyesület részt vett az 1996-ban Ausztriában, St. Pöltenben megrendezett nemzetközi tűzoltó versenyen. A szállásadó St. Pölten-Viehofen-i tűzoltókkal baráti kapcsolat alakult, akiket 1997-ben meghívtak Szakolyba a korábbi kedves fogadtatás és ellátás viszonzásaként. Ez indította el a nemzetközi kapcsolatokat a településen, amelynek fővédnöke az akkori Országos Parancsnok helyettes, dr. Sági János tűzoltó dandártábornok volt. Ma már elmondható, hogy a tűzoltók sikerei nélkül a település nemzetközi kapcsolatai nem lennének olyan szélesek, mint ahogy az alakult. A Szakolyi Napok rendezvénysorozatát tehát a tűzoltók sikerei indították el. Az egyesületet azóta nagyon sok nemzetközi versenyre is meghívják és szerez elismerést a településnek.

1992. 06. 20-21-én Országos Tűzoltóversenyre jutott két raj is. Ezt követően az önkéntesség támogatása csökkent. A versenyeket a környező települések rendezték, továbbjutási lehetőség nélkül. 1996-ban viszont kiléptek a szakolyiak a nemzetközi színtérre. Az ausztriai St. Pöltenben rendezett nemzetközi verseny bronz és ezüst fokozatát is elnyerte a férfi csapat. 1996-ban két csapat vett részt a Kaposváron rendezett országos versenyen. Új fecskendőt vásárolt az egyesület pályázat és önkormányzati segítséggel, amelynek a felszereltsége megegyezik a hivatásosok felszerelésével, lehetővé téve a megmérettetést ezen a téren is. 1997-ben a Tempó Loki tűzoltó viadalon egyedüli önkéntesként 6. helyezést értek el a szakolyiak, megelőzve több megyei és megyén kívüli hivatásos csapatot. 2001-ben a fent említett versenyen résztvevő 22 csapat közül hivatásos, önkéntes és vállalati csapatok előtt az összetettben 3. helyezést, az önkéntesek kategóriájában 1. helyezést ért el Szakoly csapata.

1998-ban nemzetközi verseny volt a községben, amelyre a környező települések tűzoltói is meghívót kaptak. Ebben az évben a területi versenyt is Szakolyban rendezték.

1998-ban került sor a kapcsolatfelvételre a szlovákiai Kassa város tűzoltószövetségének vezetésével, akikkel azóta is baráti az együttműködés. Élő a kapcsolat a lengyelországi Sekowa, a szlovákiai Borsi és Mokrance települések tűzoltóival is, így jelenleg az ausztriai St. Pölten- Viehofen-i kapcsolattal együtt szélesebb körű nemzetközi kapcsolatot sikerült tűzoltóinknak megteremteni. Igazi sikertörténet a szakolyi tűzoltóké, mely remélhetőleg hosszú távon is bizonyítja, hogy a korábbi évek befektetése megtérül és térségi szerepkörrel felruházva őrködhetnek a település és a térség lakosainak tűz- és műszaki mentése érdekében.

Az egyesület további elismertségét nagymértékben segítette, hogy az egyesület elnökét 1996-ban a Magyar Tűzoltó Szövetség Felügyelő Bizottsága elnökének, majd 1998-ban a Megyei Tűzoltó Szövetség alelnökének is megválasztották. Az országos szövetség elnöksége több alkalommal kérte fel a nemzetközi delegációkba, amelynek eredményeképpen tovább építette a település és az egyesület nemzetközi kapcsolatait.

Az egyesületi munka elismerését jelentette, hogy megalakulásának 70-ik évfordulójára a Magyar Tűzoltó Szövetség Elnöksége és Felügyelő Bizottsága Szakolyban tartotta kihelyezett ülését 1998. augusztus 25-én. Ez egyben azt is eredményezte, hogy elindulhatott a köztestületi szerveződés, amely egy magasabb szintű, körzeti feladatellátásra is alkalmas helyzetet teremtett. Egyre többen lettek képzett tűzoltók, akik megállták helyüket és elismert önkéntes tűzoltókká váltak.

Az egyesület elnöke 2000-ben részt vett a Csehországi Tűzoltó Szövetség közgyűlésén. Egyesületünk meghívta a lengyel, a cseh és szlovák szövetség elnökeit a III. Szakolyi Napok rendezvényeire és a nemzetközi tűzoltó versenyre. A meghívásnak a cseh elnök, Karel Richter és a szlovák elnök Vendelin Fogaras eleget tett. Ehhez párosult a Magyar Tűzoltó Szövetség elnökének, Sisák Imrének a jelenléte. Így elmondható, hogy a szövetségek elnökeinek nemzetközi találkozója volt Szakolyban. Ezen a versenyen részt vett és a versenyt megnyitotta Tatár Attila tűzoltó dandártábornok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és dr. Sági János tűzoltó dandártábornok, akik jelenlétükkel rangot adtak a nemzetközi tűzoltó versenynek. Ezen már osztrák, lengyel és szlovák tűzoltó versenycsapatok is részt vettek. Igazi gálája volt a tűzoltók nemzetközi közösségének. Ezt is figyelembe véve tovább folytatódott a szakolyi tűzoltók menetelése, amely mára elvezetett oda, hogy az Önkéntes Tűzoltóság megalakításával a megyében elsőként léphetnek színre területi tennivalókkal is összefüggő feladatok ellátásra.

Az 1999-ben megrendezett bökönyi és kállósemjéni verseny után hagyományosan nemzetközi tűzoltó versenyre került sor, lengyelek és osztrákok részvételével. A 2000. év a versenyek éve volt. A kiskörzeti versenyt Újfehértón rendezték, Nyíregyházán a területi, és megyei, Tatán a MILLENNIUMI országos versenyen 2 szakolyi raj vett részt. 96

A Tolcsvai Tűzoltó Egyesület 120 éves fennállása alkalmából ünnepi versenyt rendezett, ahol szintén ott voltak a szakolyiak. A III. Szakolyi Napok keretében ismét nemzetközi versenyre került sor, Nyíregyházán a Tempó-Loki Tűzoltó viadalon zárták a versenyek évét. A tűzoltók munkája nehéz, de veszélyes, mégis szép, a tűzoltó élet nagyon sok fiatalt vonz és vonzott eddig is az egyesületbe. A rendezvényeken, versenyeken barátságok és szerelmek születtek. Tűzoltó házasságok köttettek és köttetnek, ezzel is biztosítva a tűzoltó dinasztiák továbbélését, a Szakolyi Egyesület hosszú távú fennmaradását.

Az egyesület elnökei

Önkéntes Tűzoltóság megalakulásának előkészítése:

A korábbi évek sikerei és eredményei, a képzések meghozták az eredményt, elindulhatott a magasabb szintű feladatellátás szervezése és előkészítése. A szertárbővítések, a képzések, a gépjármű vásárlás, az eszközök és felszerelések bővítése, minden esetben azt a célt szolgálták, hogy a körzeti feladatellátás feltételei kialakuljanak. 2001-ben a képviselőtestület és az Egyesület közgyűlése úgy határozott, hogy megalakítja az Önkéntes Tűzoltóságot. A határozat után benyújtottuk kérelmünket a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon keresztül a belügyminiszterhez. A belügyminiszter a 26/2001. (XI. 29.) BM. számú rendeletével kijelölte a működési területet: Szakoly, Biri, Bököny, Geszteréd, Nyírgelse és Nyírmihálydi.

A Szakolyi Önkéntes Tűzoltóság 2001. június 21-én megtartott alakuló ülésén a tűzoltó egyesületi tagokból 32 fő, valamint 3 fő képviselőtestületi tag jelent meg. Ezen közgyűlésen tájékoztatták a jelenlévőket arról, hogy az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a képviselőtestület a Szakolyi Önkéntes Tűzoltóság megalakításával egyetértett. Az alakuló közgyűlés a Szakolyi Önkéntes Tűzoltóság:

• elnökének Győri Andrást,
• alelnökének Rényai Jánost,
• titkárának Boros Mihályt,
• elnökség tagjainak id. Takács Miklóst és Pósán Istvánt megválasztotta.

A Felügyelő Bizottság soraiba megválasztotta

• elnöknek Hadházi Istvánt,
• tagjainak Jenei Andrást és Boros Mihályt.

A Tűzoltóság parancsnoki feladatainak ellátásával 2002. június 30-ig terjedő időtartamra Pócsi József nyugalmazott tűzoltó ezredest, a Megyei Tűzoltó Szövetség alelnökét, nyíregyházi lakost bízta meg.

Az alakuló közgyűlésen Szakoly Község Önkormányzata Képviselőtestülete és a Szakolyi Önkéntes Tűzoltóság közötti együttműködési megállapodást elfogadták. Az önkormányzat a jövőben lehetőségeihez mérten kiemelten kívánja támogatni az Önkéntes Tűzoltóságot. Az Egyesület ilyen módon a képviselőtestülettel közösen „Köztestületet" hozott létre. Ezzel a jelentős lépéssel megfelelnek egy magasabb szintű tűzoltói feladatellátásnak, biztosítva a település és a környező települések lakosságának biztonságát és tűzvédelmét.

Mindenekelőtt a természeti csapások is indokolták az egyesület tovább fejlesztését. Viharok és felhőszakadások utáni kárelhárításhoz az elmúlt években a rendkívüli hó helyzetben az árvizeknél a tűzoltók önzetlen segítségnyújtása volt tapasztalható.

2001. május 29-én 15 óra 30 perckor a településen tornádó vonult keresztül. A településen 11 utcában: Balkányi, Jókai, Rákóczi, Rákóczi köz, Bercsényi, Árok, Akácfa, Galamb, Fenyves, Mihálydi, Gábor Áron út felé haladva hagyta el településünket. 78 lakásban vagy mezőgazdasági épületben, illetve a kertben lévő gyümölcsösökben tett kárt. Lakossági kár 8.092.000. Ft., az önkormányzati épületkár 2.364.000. Ft. Sérült a Polgármesteri Hivatal tetőszerkezete, a tűzoltószertár és a garázs javítóműhely és a víztorony. Személyi sérülés nem történt. Az Önkéntes Tűzoltók azonnal a lakosság segítségére siettek az önkormányzattal együtt. A lesodort cserepeket a lakóházakon visszarakták, az összetört cserepek, a lesodort hullámpalák és lemezek helyét fóliával takarták le. A helyiek munkáját segítette a balkányi ÖTE, a nyírbátori, mátészalkai, nyíregyházi hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, és nyíregyházáról a speciális különleges műszaki mentő egység.

Dr. Vonza András Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter 2001. június l-jén a délutáni órákban megtekintette a települést, és a mezőgazdasági épületek részbeni kártérítésére az Önkormányzatnak és a lakosságnak 2.080.000 Ft. gyorssegélyt utalt ki. 97, 98, 99

A sikerekre alapozott munkákat úgy végezi az Egyesület, hogy az önkéntes tűzoltóság továbbra is a település és a térség elsőszámú tűz- és műszaki mentési egysége legyen.

Sportegyesület, sportélet, sikertörténetek és tömegsport

A település életében jelentős helyet foglalnak el a sportkörök, igy az iskolai diák sportkör és a községi II. Rákóczi Ferenc Sportegyesület.

Az „Arany János" Általános Iskola és Szakképző Iskola sportköre diáksportkör, melyet elsősorban a lelkes pedagógusok és az edzett ifjúság szeretete tett ismertté. Térségi, területi sportversenyeken jó eredményeket érnek el. A tornateremben, valamint a külső sportudvaron a labdajátékokon kívül az atlétikának is hódolhatnak.

A természetjáró szakkör keretében a természet szépségében gyönyörködhetnek az érdeklődők.

Az amatőr szintű községi II. Rákóczi Ferenc Sportegyesületnek szakosztálya van. A labdarúgó szakosztályon kívül kézilabda-, asztalitenisz- és sakk szakosztállyal működik.

Az iskolai és a felnőtt versenysporthoz jók a tárgyi feltételek. A települési önkormányzat elhatározta, hogy tovább folytatja a tárgyi feltételek javítását az anyagi lehetőség függvényében. A következő időszak tervei között szerepel a tanuszoda létesítése is.

Labdarúgás

Bodolai Zoltán visszaemlékezése 1937-1952-re:

1937-től -12 éves koromtól - kerültem kapcsolatba a sporttal, nevezetesen a futballal. A Horthy kornak egyik jellegzetes ifjúsági csoportosulása a levente mozgalom volt. Igazából előkészítő volt a sorkatonaságra. Minden 12 évet betöltött fiú köteles volt részt venni a „leventében". Itt nem csak elméleti felkészítést kaptunk a majdani fegyveres szolgálathoz, hanem fizikai felkészülésünkre is nagy gondot fordítottak. A korosztályomra nem volt jellemző az, ami a mai fiatalokra, hogy kb. 60%-uk nem alkalmas a katonai szolgálatra sem fizikailag sem lelkileg. Hetente egy alkalommal, általában vasárnap 6-10 óráig kötelező sportjátékokon vettünk részt. Volt itt futás, távolugrás, magasugrás, kislabdadobás, súlylökés és a falusi fiúk álma a futball. Legtöbben alig vártuk, hogy focizhassunk. Ehhez nem kellett más csak egy nagy focilabda és a lelkesedésünk, az pedig meg volt. A focilabda a levente egyesületé volt, nagyon kellett vigyázni rá. A levente oktatói régi tisztekből kerültek ki, a főoktató Kalitza András volt. Az ő munkáját több oktató is segítette, többek között - akire emlékezem - Szűcs Péter, Elek István, Szűcs Sándor és Rompa István. A napot elméleti oktatással kezdtük, és ezt követte a gyakorlati képzés (jobbra át, balra át, pihenj, vigyázz parancsszavakat hallottunk), majd jöhetett a sport. A levente mozgalom Szakolyban 1944. október 23-án szűnt meg, akkor jött be a faluba az első orosz katona. Emlékeimben tulajdonképpen a szakolyi futball sport innen eresztette gyökereit. Az 1938 előtti futball csapatra mint kamasz gyermek emlékszem. A csapat edzője a levente fő oktatója Kalitza András volt. A csapat tagjai - emlékezetem szerint - : Fettmann Jenő, Weisz Andor, Rosinger Jenő, Vámos Miklós, Győri Mihály, Popovics János, Zubai János, Zubai Miklós, Mohácsik István, Mohácsik Sándor, Jenei László.

A levente pálya a Miklósi úton a zsákoscserei református temető mögötti erdőben volt kiépítve, és a futballpálya az előtte lévő út és kanális által határolt területen.

A meccseket a szomszédos faluk csapatai egymás között játszották. Mint kamasz fiúk labdaszedőként és segítőként tevékenykedtünk a csapat körül. Bajnokságok nem voltak, ez a labdarúgás inkább a fiatalabb fiúk örömjátéka volt. Szívvel, lélekkel, mindent beleadva játszottak. Nem volt motiváló elem a pénz. Itt mindenki saját örömére és a nézők szórakoztatására játszott. Emlékeim arról a csapatról vannak, amelyikben én is játszottam. A háború befejezése után 1945-ben - 20 éves koromban - újult erővel szerveztük meg a szakolyi futballcsapatot. Szegények, de egészségesek voltunk, és igényünk volt a mozgásra. A szomszéd községekkel már úgynevezett, járási bajnokságokat játszottunk. Egy járáshoz 5-6 csapat tartozott, nagy meccsek voltak sok nézővel, vasárnap délutánonként. Ez egy értelmes szórakozás volt, mert saját magunk egészségét is védtük ezáltal, és sportoltunk is. A csapat tagjai a következők voltak: Veres János edző, Jenei László, Kerecsen György, Győri István, Nagy György, Nagy János, Nagy György, Tóth Mihály, Szilágyi János, Győri Sándor, Bertalan István, Palóczi András, Molnár István, Kókai Mihály, Járási László, Tihor Ferenc, Tihor Kálmán, Bacskai László és Bodolai Zoltán. 1950-ben megnősültem, 1951-ig játszottam folyamatosan a csapatban. 1952-ben katonai szolgálatra vonultam be, ezt követően már csak mint néző jártam ki a meccsekre."

Az 1960-as és 1970-es években a sportkör elnöke Diószeghy Elemér testnevelő tanár volt. Pénztárosa Ádám Ferenc.

• A labdarúgó szakosztály vezetője: Szabó Béla
• Edzője: Veres János, majd Hadházi István
• Főrendező: Albert Mihály.

Játékosok: Szokol Béla, Csontos József, Ványi János, M. Nagy György, Elek Sándor, Vízniczki István, Budai István, Tóth Tibor, Hadházi István, Mercs János, Marján Ferenc, Muraközi József, Nagy Imre, Galambvári Tibor, Galambvári Attila, Tóth István, Hegyes Ferenc, Máté István.

A szakosztály a járási első osztályban szerepelt. Két esetben nyerte meg a bajnokságot, de sajnos anyagi gondok miatt felsőbb osztályba feljutni nem sikerült. Gyakran előfordult, hogy a játékosok pótkocsin, kerékpárral, vagy motorkerékpárral utaztak a mérkőzésekre. A felszerelések is nagyon elnyűttek voltak, ennek ellenére a játékosok lelkesen játszottak, nagy szó volt bekerülni az akkori labdarúgó csapatba. A jó közösségi szellemet az is tükrözte, hogy a mérkőzések előtt egymásnak segítettek (kaszálás), hogy délutánra teljes legyen a csapat. Senki semmilyen támogatást nem kapott. A katona vagy diák a visszautazásához kivételes esetben kapott hozzájárulást. Mérkőzésenként nem volt ritka a 800-1000 fős nézőközönség.

1979 és 1983 között sportvezetők voltak: Győri Mihály, Bodnár László, Stock Sándor, Kerecsen János, Ádám Ferenc, Veress János.

Ebben az időben nagyon jó futballcsapata volt a településnek:

Győri Pál, Seres János, Sinka Ferenc, Szabolcsi János, Járási Ferenc, Szűcs András, Tóth László, Győri András, Horváth Árpád, Módis István, Popovics Miklós, Jászberényi László.

Ez a csapat látta vendégül a nyíregyházi NB. I-es csapatot, a világhírű edző vezetésével. Temesvári Miklós dicsérte a fiúkat. Többen közülük a szomszéd települések csábításának engedve elmentek (Járási Ferenc, Győri Pál). Mikor látták, hogy nem fogadták be őket, hazatérve abbahagyták a játékot.

Bodnár László, az egyesület elnöke súlyos betegségben fiatalon elhunyt.

A csapat talpra állításával többen is próbálkoztak, id. Bírta Sándor állt az élre. 0 úgy látta, hogy nem tudja összefogni a fiatalokat, kérte, hogy más legyen a vezető. A település vezetői Szabó Istvánnal, a tsz. műszaki vezetőjével próbálkoztak, de ő is lemondott. Úgy döntöttek a település vezetői, hogy olyan személyt kell megválasztani, aki az ifjúsággal kapcsolatban áll, jó szervező, össze tudja fogni a sportot szerető fiatalokat. Az idő múlásával olyan állapot alakult a csapat körül, hogy az szétesett. Az idősek abbahagyták, a fiatalok nem tudtak a nagy csapat közelébe kerülni. Ilyen körülmények között esett a választás Tamás Miklós ált. iskolai tanárra, aki egyben a Művelődési Ház igazgatói teendőit is ellátta.

Teljesen elölről kellett kezdeni a csapat építést. Haza került Nyírmihálydiból ifj. Birta Ferenc testnevelő tanár, Molnár László edzőként is tevékenykedett. Id. Pósán Ferenc főleg a fiatal labdarugókkal foglalkozott. Szinte felszerelés nélkül voltunk. Az elnök megkereste Szilágyi Jánost a település szülöttét, az OFOTÉRT vezérigazgatóját, aki személyesen fogadta Tamás Miklóst, Bírta Sándort. Két garnitúra szerelést ajándékozott csapatunknak.

Az Önkormányzat élére került Rényai János polgármester, Győri András jegyző, akik folyamatos támogatást nyújtanak.

A csapat körül dolgoztak: Tamás Miklós elnök, Vadon Pál gazdasági vezető, Pósán Ferenc ifi edző, Keczán Miklós edző, Nádházi Ferenc gondnok, id. Bírta Sándor.

Játékosok: Demendi Attila, Sáránszki Mihály, Kiss Tibor, Nagy István, Nagy János, Győri Csaba, Fehér László, Fülöp Ervin, Tóth András, Nagy Tibor, Nagy Ferenc, Sinka Tibor.

Ekkor már jegyezték a csapatot, Tamás Miklós a máriapócsi Városkörzeti Labdarugó Szövetség Elnökségének tagja lett. Egyre több pályázatot nyújtott be. A Szerencsejáték Rt. szerelést küldött a csapatnak. Gulyás József vállalkozó is vett egy szerelést. A vezetőség eljutott odáig, hogy a település fejlődik, szépül, itt az ideje hogy sporttéren is előbbre legyen. A vállalkozók segítettek. Tamás Miklós elnök és a község vezetői felkérték ifj. Mercs Györgyöt a labdarugó szakosztály vezetésére, Tamás Csaba kiváló labdarúgót, hogy vállalja el az edzői teendők ellátását. Mindketten munkához láttak. A városkörzet csapatai csodálkoztak, a vezetők még jobban, hogy egy év múlva 1997-ben megnyertük a városkörzeti bajnokságot, a felnőtt és az ifjúsági csapat is. A győztes csapatok:

Felnőtt: Tamás Csaba edző, Káplár Mihály, Gurzó Miklós, Csomány Imre, Palaga Péter, Kutasi István, Kovács László, Nagy István, Balogh Ferenc, Sáránszki Mihály, Gyulai Sándor, Kapitány György, Sinka Tibor, Séra József, Elek József, Nagy János, Demendi Attila Nagy Tibor.

Ifi: Fényes Zsolt edző, Illés Béla, Horváth Zsolt, Szűcs Péter, Győri András, Serbán Mihály, Tóth András, Tóth Tibor, Albert Attila, Módis Tibor, Tóth Norbert, Nagy József.

Ez a nap sporttörténet lett településünkön, a fiúkat a kapukban állva tapsolták, elismerve a szép eredményt. A falu apraja-nagyja ünnepelt az erdőn, reggelig szólt a zene, köszöntve a „hősöket". „Szép volt fiúk!" „Bajnok csapat..."

1998-ban már magasabb szinten, magasabb osztályban, a Megyei II. osztály legnehezebb, Brekk-művek csoportjában hősiesen állt helyt a csapat, a 8. helyen végzett, mint újonc.

Tamás Csaba edző, Séra József, Sinka Tibor, Nagy István, Gurzó Miklós, Palaga Péter, Csomány Imre, Kapitány György, Nagy Tibor, Kutasi István, Demendi Attila, Somogyi József, Elek József, Tóth István.

Az 1999. évben két edző is volt Kalapos György, Farkas Tibor. Mindketten idő előtt önként távoztak. A csapat közben átalakult. Többen főleg a helyi labdarúgók belátták, hogy magasabb osztályban, magasabb a követelmény s ennek ők nem tudnak megfelelni. Tamás Csaba, a korábbi sikeredző munkája mellett nem tudta vállalni az edzői munkát. A vezetőség Csorna Dezsőt, a csapat tagját kérte fel az edzői munkára. Ő vállalta: új emberek kellettek. Cél a megyei I. osztályba jutás volt.

2000-ben csapatunk feljutott a megyei I. osztályba. Ezt az egész falu ünnepelte. Az ünnepség a pályán reggelig tartott. Az utolsó mérkőzésen Balkány csapata volt az ellenfél. A játékosok hintókkal vonultak a balkányi pályára. Az úton Szakolyban és Balkányban szurkolók köszöntötték a fiainkat. „Bajnok csapat!" „Szép volt fiúk!" Szakoly főterén a község vezetői, lakói, gyermekek, felnőttek köszöntötték a fiúkat. Az idősebb játékosok, vezetők, akik átélték az izgalmat, könnyeikkel küzdöttek.

A győztesek: Csorna Dezső edző, Tamás Csaba, Molnár Balázs, Sándor Mihály, Újfalussy Gábor, Palaga Péter, Kovács László, Somogyi József, Horváth József, Káplár Mihály, Nagy Tibor, Sinka Tibor, Joszip Róbert, Vass Zoltán, Fehér László, Hordi Miklós, Puki András, Cziotka Gábor.

Segítők: Rényai János polgármester, Győri András jegyző, Hadházi István alpolgármester, Tamás Miklós elnök, Mercs György szakosztályvezető, Mercs Miklós támogató, Gulyás József, Nagy György, Kiss György, Szabó János, Obsitos Sándor, Mercs János, Mercs Tibor, Gyulai Sándor, Módis Sándor, Terdik Ferenc vállalkozók, Jászberényi János és Stock Sándor.

A 2000/2001. évi bajnokságot a megyei I. osztályban kezdtük. Sokan, főleg akik irigylik tőlünk a sikert, temették a csapatot. Nem volt igazuk. 4 csapattal küzdöttük végig az idényt: felnőtt-, ifi-, utánpótlás-, gyermekcsapat. A felnőttek a 16-os mezőnyben 8. helyen zártak. Néhány ponttal maradtunk le a dobogóról. A többiek váltakozó sikerrel szerepeltek.

A megyei I. osztályú csapat: Cziotka Gábor, Boros Gyula, Kulánda Zsolt, Poor Sándor, Joszip Róbert, Tamás Csaba, Palaga Péter, Mányák Csaba, Kévés Zoltán, Somogyi József, Nagy Tibor, Vass Zoltán, Balázs János, Kovács László, Horváth József, Kulánda Tibor, Hurcsik Imre, Somogyi Csaba, Csorna Dezső edző.

A egyesület nevében üzenet és kívánság az utókornak: csak összefogással, kiváló munkával lehet eredményt elérni.

Férfi kézilabda szakosztály

A Borsod megyéből ide került Diószeghy Elemér testnevelő szerettette meg a fiatalokkal a kézilabdázást. Ebben az időben a járás területén is kevés kézilabda szakosztály működött. Így történt, hogy a falusi Spartakiádon összekerültek Nagykálló NB II-es csapatával. A lelkesen játszó szakolyiak vereségük ellenére sem játszottak alárendelt szerepet.

A csapat tagjai: Kopócs Zoltán, Hadházi Attila, Hadházi Antal, Hadházi Árpád, Muraközi József, Horváth Lajos, Nagy Imre, Leveleki József, Diószeghy Elemér játékos, edző.

A női kézilabda szakosztály

A Megyei első osztályú női kézilabda csapat 1996-ban alakult Szakolyban. Ez a csapat az általános iskolai leány kézilabda csapatból nőtte ki magát. Ekkor már több éve nyerték a körzeti bajnokságokat, s jutottak a megyei döntőig, maguk mögött hagyva a nagy riválisokat, mint pl.: Balkány, Nyírbátor, Kállósemjén, Geszteréd. Az alakulás évében a csapat gerincét 15-16 éves középiskolás lányok alkották. Az első évben, a középmezőnyben végeztek. Ekkor már felfigyeltek a szakolyi csapatra. A következő években mindig dobogós helyet sikerült kiharcolni. A legkeményebb mérkőzéseket Tiszalök és a nyíregyházi Tanárképző Főiskola csapatával játszották. Ezek a játékosok szabadidejüket feláldozva, mindenféle anyagi juttatás nélkül, lelkesedésből, a kézilabda iránti szeretetből játszottak, amiért minden elismerés megilleti őket. Közben a csapat átalakult, a régiek egy része ment, s újak jöttek helyettük. Nem volt könnyű a futball árnyékában a fennmaradás. A támogatás annyira volt elegendő, hogy működni tudjanak. A 2000. évben lehetőségük lett volna az NB II-be jutni, de ehhez meg kellett volna erősíteni a csapatot, főleg átlövővel, amihez nem volt meg az anyagi háttér. Megalakulás óta edző: Birta Ferenc, 1997-től játékos-edző: Csont Edina. A csapat szakosztályvezetője: Birta Ferenc.

A 2000/2001. évi csapat tagjai: Rácz Tünde, Ács Viktória, Pisák Jánosné, Néző Gabriella, Bírta Aliz, Veres Nikolett, Szűcs Edina, Terdik Edina, Szókéné Csorba Ágnes, Zsírosné Csorba Anikó, Dudás Vanda.

A 2001-2002-es bajnokságra további fiatalítás a feladat. A fő szempont, hogy a csapat tagjai nagyrészt helyi játékosok legyenek.

Férfi kosárlabda szakosztály

Az 1990-es évek elején Sipos György tanító szervezésével a tornatermi adottságokat figyelembe véve létrejött a férfi kosárlabda szakosztály. A szakosztály 1992-től kezdődően 3 évig működött és a megyei I. osztályban szerepelt. Mint az egyik legsportszerűbb szakági sportág hamar közkedveltté vált a településen és nagyon sok rajongót tudhatott magáénak. A kosárlabda mérkőzések látogatottsági nézőszáma elérte és a rangadó mérkőzéseken meghaladta a labdarúgó mérkőzések nézőszámát. A szakosztály „mecénása" Kiss György nyíregyházi vállalkozó volt, aki az induláskor 100.000-Ft összegű támogatással biztosította a felszerelések beszerzését. A kosárlabdások népszerűségére jellemző volt, hogy az addig csak a kézilabdát kedvelő iskolások is olyan kosárlabdásokká szerettek volna válni, mint Sipos tanár bácsi, aki egyéniségével és lelkesedével a semmiből varázsolta elő a szakosztályt, és tette rövid időn belül a labdarúgással egyszintűvé a szakosztály működését. A kiváló szakember 1995-ben munkakört változtatott, majd rövid időn belül Debrecenbe költözött családjával és távozása után - szervező személy hiányában - a szakosztály a megszűnés sorsára jutott. A kosárlabda szakosztály azonban rövid tündöklése alatt beírta nevét Szakoly sporttörténetébe. A mai napig felejthetetlen élményt nyújtó mérkőzéseivel, a csapattagok lelkesedésével a szakosztály kivívta a település sportszerető közönségének elismerését.

Sikertöténetek, tömegsport

Az 1990-es évek sport eseményeihez tartozott a hagyományos iskolai tornaünnepély. Az alsó tagozatos osztályok játékos tornagyakorlatokat, míg az 5-8 osztály gimnasztikai, szekrény-, talaj- és gúla gyakorlatokat mutatott be. Az iskolában a tömegsport mellett ott volt a minőségi sport is. Sok esetben a szakolyi fiúk képviselték az atlétikában a Nagykállói, majd Nyírbátori járást a megyei versenyeken. Módis Lajos kislabdadobásból a megyei és területi versenyt megnyerte az Országos Úttörő Olimpia döntőjén, Budapesten 4. helyezést ért el a 85,75 m-es dobásával. Később az iskolai sakkcsapat sorozatosan a Nagykállói járást képviselte a megyei versenyeken, tagjai: Diószeghy Ágnes, Molnár Csaba, ifj. Bírta Sándor és ifj. Birta Ferenc. Asztaliteniszben Diószeghy Ágnes a Nagykállói NB II-es csapat tagjaként a Miskolcon megrendezett Kelet-Magyarország országos döntőjén újoncként 3. helyezést ért el. Az akkori iskolai kézilabda csapat a járási és körzeti bajnokságot megnyerve a megyei döntőn 2. helyen végzett a sport iskolákkal szemben. Az iskola tanulói közül később is kiemelkedő sport eredményeket értek el:

• Módis László súlyemelésben többszörös országos felnőtt bajnok
• Módis Lajos Budapesti Honvéd kézilabdása volt, gerelyhajító
• Molnár István, Kovács Mihály ökölvívásban jeleskedett
• Ifj. Tamás Miklós testnevelő NB kézilabdaedző, MNB HI-as labdarúgó volt
• Lukács Erzsébet a DVTK NB l-es kosarasa volt
• Bacskai István súlyemelő

Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége

A korábbi MHSZ utódszervezeteként tovább működik a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége. Folyamatos változáson ment keresztül, melyet neveztek Levente Szervezetnek, Szabadságharcos Szövetségnek, MHSZ-nek. Állandó taglétszáma 15-20 fő között van, és jó technikai felszereltségével nagy tömegeket vonz. Főleg a fiatalok vesznek részt a rendezvényeiken. Folyamatosan szerveznek lövészversenyeket. Rendszeresen részt vesznek és jó eredményeket érnek el körzeti és megyei versenyeken. 2001. augusztus 10-11-12-én megrendezett Magyarország legerősebb faluja országos döntőjén településünk csapata 6. helyezést ért el és elnyerte a legsportszerűbb csapatnak járó különdíjat.

Szakoly Községi PolgárőrSzervezet

A rendszerváltás után a demokratikus folyamatok alakulásával egyre bonyolultabb helyzet alakult ki a közbiztonság területén. Az üzlet- és lakásbetörések sorozatos elkövetésével a lakosság és a gazdálkodó szervek, vállalkozók biztonságérzete és biztonsága csökkent, ezért az ország több pontján önszerveződő csoportok jöttek létre, akik magukat polgárőr szervezeteknek nevezték. Az országos problémák helyi szintű megjelenésével a településen is elindult a szervezőmunka 1992-ben és a közügyekért is felelősséget vállaló személyek elindították a helyi polgárőr szervezet megalakítását. A megyében akkor még nagyon kevés szervezet működött, jogállásuk rendezetlen volt. Jenei Andrást bízták meg a kezdeményezés továbbításával, és ő kérte fel az önkormányzat jegyzőjét a szervezet alapszabályának elkészítésére, illetve az alakuló közgyűlés szervezésében való közreműködésre. Az önkormányzati vezetés is felismerte, hogy jogos igényt elégít ki a lakosság önszerveződő tevékenysége, ezért támogatásáról biztosította a szervezőket.

Az alapszabály-tervezet elkészült, és 1992 februárjában a szervező bizottság az alakuló ülést a Művelődési Házba összehívta. Az alakuló ülésen mintegy 80 fő vállalta a szervezetbe való belépést és fogadta el az alapszabályt, továbbá nyilatkozott a szolgálat ellátására. Az alakuló ülésen Szakoly Község Polgárőr szervezete megválasztotta vezető szerveit és tisztségviselőit:

Az elnökség létszámát 5 főben, a Felügyelő Bizottság létszámát 3 főben határozta meg.

• A szervezet elnökének Jenei Andrást,
• titkárának Nagy Imrét, aki egyben a gazdasági vezetést is ellátta,
• tagjainak Obsitos Sándort, Stock Sándort, Biró Lászlót választották meg. Később Stock Sándor helyett Rácz Bálint került az elnökségbe.

A Felügyelő Bizottság elnökének Hadházi Istvánt választották meg.

A szervezet megalakulásának kimondásával rövid időn belül megkezdte tevékenységét. Elkészültek a szolgálati beosztások és 3 fős csoportokban önkéntes alapon megindult a településen belül a polgárőr szolgálati tevékenység. A polgárőrök tevékenysége visszaszorította az addig már elharapózott betöréses lopások számát és népszerűsége egyre növekedett. 1992. év közepére a létszám 120 főre emelkedett, év végére pedig elérte a 130 főt, amellyel a térség és a megye egyik legnagyobb polgárőr szervezetévé lépett elő. Tevékenységének eredménye, hogy a bűnözők a települést elkerülték, csaknem teljes egészében megszűntek a betörések, így lett a településen is megbecsült szervezete a helyi társadalomnak. A szervezet tagjait rövid időn belül arcképes igazolvánnyal látták el, mert a helyi alapszervezet is belépett a megyei és az országos polgárőr szervezetbe. A polgárőrök tevékenysége fokozatosan javult, járőrszolgálatukkal a település védelmi képességét erősítették és biztosították a lakosság, a vállalkozások, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek részére a tulajdonvédelmet. Az évente megtartott közgyűléseken értékelték az eltelt időszak munkáját és a meghatározták a következő időszak feladatait. A megyei polgárőrszervezet vezetése, a Megyei Rendőrfőkapitányság és a Nyírbátori Rendőrkapitányság a szervezet működését folyamatosan elismerte és a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók részére elismeréseket adományozott.

A közel fél évtizedig tartó lendület az 1990-es évek második felében visszaesett, sok esetben elmaradtak a szolgálatok, amelynek lazulásával a betörések száma is emelkedett. A polgárőrszervezet elnöke korábbi aktív tevékenységét a szervezet tagjainak támogatása irányában már nem tudta kifejteni, ezért a 2000. év végén benyújtotta lemondását.

1999-ben a polgárőrségről megalkotott törvény teljes mértékben legalizálta e szervek működését, és megalakult a megyei és országos vezetés is. A polgárőrök számára a törvény oktatási- és vizsgakötelezettséget írt elő alapismereti szinten és új nyilatkozattételi kötelezettséget a büntetlenségről és a szolgálat teljesítéséről.

A 2000. év végén felgyorsult a helyi szerveződés és az Egyesület korábbi vezetése 2001. január 12-re összehívta a közgyűlést. A közgyűlésen az elnök és a vezetés lemondott.

A jelenlévők egyhangú szavazattal módosították az alapszabályt, és megválasztották vezető szerveiket és tisztségviselőiket:

A közgyűlés a polgárőr egyesület elnökének Rácz Bálintot, titkárának Nagy Imrét, szervezőtitkárnak Biró Lászlót, az elnökség tagjainak pedig Mercs Györgyöt, Elek Zsoltot, Sinka Györgyöt és Kerecsen Józsefet megválasztotta. A polgárőrség közgyűlése a Felügyelő Bizottság elnökének Hadházi Istvánt, tagjainak Pósán Istvánt és Kapitány Györgyöt választotta meg.

Az újjá alakult egyesületi vezetés megtartotta a polgárőrök számára előírt oktatást 2001. január 19-én és sor került a vizsgafeladatok megoldására is. Az oktatáson és a vizsgán 107 fő tett eleget az oktatási és vizsgakövetelményeknek és 104 fő kapta meg szolgálati igazolványát.

Az egyesület részére február hónapban a Megyei Rendőrkapitányságnál forgalomból kivont Lada gépjármű került átadásra, amelynek fedezetét a helyi önkormányzat biztosította 120.000,-Ft összegben. A gépjárművet az egyesület tagjai (Biri Gábor, Győri Szilárd, Szilágyi Mihály) műszaki vizsgára felkészítették, és 2001 áprilisától ezzel a gépjárművel teljesítenek szolgálatot.

2001 márciusában Bíró László szervezőtitkár elhalálozott, majd Pósán István, a Felügyelő Bizottság tagja is lemondott megbízatásáról. A 2001. április 9-én megtartott közgyűlésen szervező titkárnak Csordás Lajost, Felügyelő Bizottsági tagnak pedig Tóth Lászlót a közgyűlés megválasztotta.

Megalakulásától kezdődően a szervezet működési költségeit az önkormányzat éves költségvetésében biztosította. A saját gépjármű üzembe helyezéséig a szolgálatot teljesítők üzemanyag költségtérítésben részesültek, az üzemanyagárak figyelembe vételével. Az önkormányzat a továbbiakban is vállalja a működés költségeit, amelyhez a polgárőr egyesület is igyekszik saját bevétellel hozzájárulni.

Vadásztársaság

Szakoly községben régi hagyományai vannak a vadászatnak. 1939 végén megalakult a Szakolyi 39. számú Nimród Vadásztársaság. A szervezet tisztikara az alábbi:

• Elnöke F. Hegyes Ferenc kerékgyártó
• Pénztáros Stock László kerékgyártó
• Vadászmester Kalitza András tanító
• Jegyző Sarkadi Ferenc gépész
• Ellenőr Orosz István szőlőkezelő
• Választmányi elnök Bliha Ferenc cipész

A tisztikar póttagjai: Tölgyesi Mihály és Vágányik János földművesek.

A vadásztársaság tisztikara engedélyezte a vadászatok megtartását és végezte a társaság adminisztratív tevékenységét.

Az 1945 utáni időszakban többször változott a vadászati jog, amelyet az 1960-as években megalkotott vadászati törvény szabályozott. Ekkor a település vadászati jogát időnként több vadásztársaság is megszerezte, amely az 1996-os új vadászati törvény hatályba lépéséig fennállt. Az új törvény tartalmazza, hogy a vadászati jog gyakorlása a földtulajdonosokat illeti meg, meghatározta az újonnan kialakítandó vadászterületek nagyságát is.

Az 1996. évi LV tv. előírásait figyelembe véve kezdődött el a Szakoly, Nyírgelse és Nyírmihálydi települések közigazgatási területén egy közös vadásztársaság létrehozása. A három település földtulajdonosi közössége Győri Andrást, Szakoly község jegyzőjét választotta meg a földtulajdonosok közös képviselőjének, aki a vadászati jog gyakorlására feljogosítva folytatott tárgyalásokat a megalakult vadásztársasággal. A három település vadászai az 1996. december 4-én megtartott alakuló gyűlésen elfogadták az alapszabályt, és 37 fővel megalakították a Dél-Nyírségi Önkormányzatok Vadásztársaságát 8.158 ha területen. A vadásztársaság létrehozta Intéző Bizottságát, Ellenőrző és Fegyelmi Bizottságát.

Az Intéző Bizottság és a vadásztársaság elnöke Kremniczky Károly. Titkára Rényai János Gazdasági felelős Rása Lászlóné Természetvédelmi felelős Goda Tibor Vadászmester Kiss István

Az Ellenőrző Bizottság elnöke Kiss György Tagjai: Molnár István és Birta Ferenc

A megalakulás után a vadászterület jóváhagyására is sor került, amelyet a földtulajdonosok közös képviselője terjesztett az FM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földművelésügyi Hivatalához, amely a 8554. hatósági nyilvántartási szám alatt a vadásztársaságot nyilvántartásba vette. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a P.k.a 60.043/1997/4. szám alatt, az 1498-as sorszámon bírósági bejegyzését elvégezte 1997. március 4-én. A vadásztársaság jogi személy lett. A három település vadászai között több esetben merültek fel problémák, mígnem 2001-ben közös megegyezéssel a vadásztársaság két új társasággá alakult át. A vadásztársaság közgyűlése 2001. április 6-án az éves közgyűlésén úgy határozott a 8/2001. /IV 06./ Kgy. számú határozatával, hogy közös megegyezéssel a vadásztársaság váljon szét. Szakolyi székhellyel, mint jogutód vadásztársaság 20 fővel megmaradt továbbra is Dél-Nyírségi Önkormányzatok Vadásztársaságának Szakoly és részben Nyírgelse vadásztagjaiból, míg Nyírmihálydi Vadásztársaság néven, Nyírmihálydi székhellyel Nyírmihálydi és részben Nyírgelse vadásztagjaiból 18 fővel új vadásztársaság alakult. A vadásztársaság elnöke az 1999. évi közgyűléstől kezdődően Bihari András volt.

A jogutód szakolyi vadásztársaság tagjai 2001. június 1-jén tartották meg jogutód alakuló közgyűlésüket. Elfogadták az alapszabályt, a házi szabályzatot és a fegyelmi szabályzatot, majd ezek után megválasztották az intéző bizottságot, az ellenőrző bizottságot és a fegyelmi bizottságot.

A Vadásztársaság és az Intéző Bizottság elnökének Obsitos Sándort,
titkárának Rényai Jánost,
vadászmesterének Kiss Istvánt,
gazdasági vezetőjének Vadon Pált,
természetvédelmi, oktatási és sportfelelősének Kapási Józsefet,
az Ellenőrző Bizottság elnökének Kiss Györgyöt,
tagjainak Gulyás Józsefet és Birta Ferencet,
a Fegyelmi Bizottság elnökének Halász Antalt,
tagjainak Bírtók Ferencet és Mile Imrét választották meg.

A vadásztársaság vadászterülete Szakolyban 3.571 hektár, Nyírgelse területén 818 hektár, mindösszesen 4.389 hektárral lett kialakítva. Az új területre a földtulajdonosok képviselőjével a haszonbérleti szerződést újra megkötötték.

A megalakulás után az új vadásztársaság kiemelt figyelmet fordít a vadgazdálkodási terv végrehajtására. A vadásztársaság megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik. Feladatait a vadászati törvényben, az alapszabályban és az ülések határozataiban foglaltak szerint végzi.

Alapítványok

A községben az alapítványoknak hagyománya van, ami még az 1930-as év végére nyúlik vissza. Az alapítványok létrehozói mindig arra törekedtek, hogy segítséget nyújtsanak azok számára, akik hátrányos helyzetüknél fogva a társadalom más rétegeihez viszonyítva nem tudtak valamely javakhoz hozzájutni, vagy a szervezetek tagjai nem tudtak olyan anyagi hátteret teremteni, ami lehetővé tette volna számukra a cél elérését.

- Gróf Tisza Lajos 1939. évben két alapítványt hozott létre a településen - a szakolyi iskolák renoválására, valamint a szakolyi református templom orgona beszerzésének támogatására - az alábbiak szerint:

Gróf Tisza Lajos alapítólevele a szakolyi egyháznak

„Alapítványi okirat. Alulírott gróf Tisza Lajos kocsordi lakos, földbirtokos a Szabolcs megyei Szakoly községben lévő mezőgazdasági ingatlanomat kisebb részben a település részére, nagyobb részben a Tiszántúli Egyházkerület részére eladni szándékozván, megszűnők szakolyi földbirtokos lenni és ennélfogva a szakolyi református egyházközségben viselt gondnoki tisztségemről - őszinte sajnálatomra - lefogok mondani. Ez alkalomból a szakolyi református egyházközség részére két, egyenként 2.500, azaz Kettőezer-ötszáz pengőről szóló alapítványt létesítek az alábbiak szerint.

Az egyik 2.500 P alapítvány rendeltetése az, hogy a szakolyi református egyház által fenntartott szakolyi iskolák renoválási céljait szolgálja. Joga van az egyháznak e cél elérése érdekében akár ahhoz, hogy a teljes alapítványi összeget egyszerre felhasználja a fenti célra, akár ahhoz, hogy azt a szükséglet szerint több részletben használja fel, akár végül ahhoz, hogy az alapítványi tőke, vagy a fentiek szerint fel nem használt részének hozadékát fordítsa a fenti célra. Ezzel szemben kikötöm, hogy az alapítvány boldogult szépanyám: Beck Pálné sz. Bárczay Anna nevéről „Beck Pálné sz. Bárczy Anna alapítvány" nevet viselje és hogy az egyik iskola neve ugyancsak boldogult szépanyám, Beck Pálné sz. Bárczay Anna nevéről neveztessék el. Kikötöm továbbá, hogy az alapítvány elfogadása ellenében a szakolyi református egyház köteles legyen minden évben, a madarak és fák napján a szakolyi iskolás-gyermekeknek ugyanazt a húsmennyiséget kiszolgáltatni, amelyet hosszú éveken át évente a szakolyi gazdaságom is kiszolgáltatott, továbbá, hogy újévkor a szakolyi iskolás-gyermekek között 10 kg narancsot osszon szét.

A másik 2.500 P alapítvány rendietetése az, hogy a szakolyi református templom részére orgona szereztessék be. Ha és amennyiben az orgona beszerzéséhez az alapítványi tőkét felülhaladó összeg szükséges, úgy a fenti alapítványi tőke kamatoztatandó mindaddig, amíg a kamatokkal megnövekedett tőke és esetleg a fenti célra más úton nyerendő összegek együttes összegéből az orgona beszerezhető nem lesz. Ennek ellenében kikötöm, hogy Juhász Jánosné és Szilágyi Györgyné szakolyi szegényasszonyoknak életük fogytáig a szakolyi református egyház továbbra is kiszolgáltassa azokat a terménysegélyeket, amelyeket szakolyi gazdaságom ezideig állandóan kiszolgáltatott és pedig fejenként és évente 400- 400 kg rozsot és 100-100 kg búzát. E terményjárandóságok negyedévi részletekben folyósítandók minden év január, áprilisjúlius és október 1 napjain.

Mindkét alapítvány kezelésével a szakolyi református egyházközséget bízom meg, akinek feladatává teszem az ez alapítványhoz szükséges jóváhagyások szabályszerű megszerzését. Az ez alapítványok után kivetendő illeték viselését magamra vállalom. Az alapítványi tőkék kifizetése az ez alapítványok felsőbb hatósági jóváhagyása után történik meg, miért is e jóváhagyás megtörténtét a szakolyi református egyházközség velem közölni köteles. Ha és amennyiben az egyházközségnek a fenti alapítványi tőkékre a fenti célok elérhetése céljából a jóváhagyást megelőzően is szükséges lenne, szíveskedjenek arról engem értesíteni és a lehetőség szerint a tőkéket a jóváhagyás megtörténte előtt is átfogom adni.

Kelt: Kocsordon 1939. évi május hó 25. napján gróf Tisza Lajos sk."

Kivonat a tiszántúli református egyházkerület Debrecenben 1939. november 22-23. napjain tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből:

„A szakolyi református egyház presbitériuma 19-1939. számú, egyházközségi közgyűlése pedig 4-1939. számú határozatával köszönettel elfogadta a gróf Tisza Lajos kocsordi lakos által kiállított adománylevelet, mely szerint nevezett a szakolyi református iskolák renoválási céljaira 2.500 Pengőt, a szakolyi református templom részére orgona beszerzése céljára ugyancsak 2.500 Pengőt adományozott, az adománylevélben részletesen megjelölt kikötések mellett.

Középszabolcsi egyházmegye közgyűlése 84-1939. szám alatt ezen határozatokat, illetve az adományról szóló okmányokat megerősítette.

Egyházkerületi közgyűlés a felterjesztett határozatokat, valamint az adománylevelet jóváhagyja azzal, hogy amennyiben az adomány összege készpénzben maradna és a pénz értékében időközben változás következne be, az esetben ennek megfelelően kell a kedvezményezettek részére a juttatás értékét megállapítani.

Az adománylevelet egyházkerületi közgyűlés jóváhagyási záradékkal ellátni rendeli, egyben pedig a nemes szívű áldozatkészségért adományozó gróf Tisza Lajos úrnak hálás köszönetét fejezi ki.

Miről méltóságos gróf Tisza Lajos urat - dr. Szunyogh Pál budapesti, IV Ferenc József rakpart 2 7. szám alatti lakos ügyvéd úr útján -, valamint a szakolyi református egyház presbitériumát, - a középszabolcsi egyházmegye esperes utján -jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.

Kelt.: Debrecen, 1939. november 23."

,,Alapítvány a szakolyi állandó lakosok tandíjfizetésének támogatására"

Az alapítványt a „Szakolyért Baráti Klub" hozta létre 1995. november 5-én 990.000,-Ft induló tőkével, melyet azóta folyamatosan pályázati forrásból is kiegészítenek. A bírósági bejegyzés 1996. áprilisában megtörtént.

Az alapítvány létrehozásának célja:

A felsőfokú nappali tagozatos hallgatók tandíj támogatása, a szociálisan rászoruló és a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő, állandó szakolyi lakosok tanulmányainak elősegítése.

Az alapítvány létrehozói:

• Szilágyi János szakolyi születésű budapesti lakos,
• Kiss György és felesége Kiss Györgyné szakolyi születésű nyíregyházi lakosok,
• Szakoly Község Önkormányzata.

Az alapítók által tartós betétként elhelyezett összeg kamatait osztják fel minden évben a kérelmet benyújtó hallgatók között. Az alapítvány 1997. évben például valamennyi felsőoktatási intézményben tanuló szakolyi fiatal tandíj fizetését támogatta.

Az alapítvány kuratóriuma természetes személyekből létrehozott 3 tagú szervezet, melynek tagjai:

• Tamás Miklós a kuratórium elnöke,
• Diószeghy Elemér a kuratórium titkára,
• Mercs Jánosné a kuratórium tagja.

Az alapítvány pénzügyi vezetésével Mercs János önkormányzati gazdálkodási főelőadót bízták meg.

A tandíj eltörlését követően „tanulmányi költségtámogatás" címén igényelhetik a hallgatók az alapítvány anyagi segítségét. 1998-ban a szervezetet közhasznúvá minősíttette a kuratórium, így az adományozók adójából levonhatja az alapítványnak átutalt pénzt.

Az alapítvány képviseletét a kuratórium elnöke a kuratórium titkárával együttesen látja el.

Az alapítványt eddig 32 fő támogatta különböző összegekkel, illetve a szervezet rendelkezésére álló anyagi keretet, a felhasználható kamatot több alkalommal pályázati úton elnyert pénzösszegekkel is kiegészítették.

Az alapítvány által nyújtott támogatás összege és a támogatott hallgatói létszám a következők szerint alakult 1996-tól:

Az alapítvány vezetősége továbbra is azon lesz, hogy segítse a felsőfokú nappali tagozatos hallgatókat tanulmányaik folytatásában, mert az alapítvány alapítóinak hitvallása - különösen az időközben elhunyt Szilágyi János nyugalmazott vezérigazgatónak -, hogy a kiművelt emberfők számának gyarapodása a település anyagi és szellemi javainak gyarapodását, kulturális örökségének megőrzését és további fejlődését szolgálja.

Az a település, amely megbecsüli és segíti saját polgárát a magasabb szintű tudás megszerzésében, bízván számíthat később a viszont támogatásra, bárhol is találják meg az életük kiteljesülését. A szülőföld szeretete ezzel mindkét irányban megvalósulhat.

,,Alapítvány a Szakolyi Arany János Általános és Szakképző Iskoláért és Tanulóiért"

Az alapítvány a bírósági bejegyzést követően, 1999 decemberében kezdte meg működését a településen közhasznú szervezetként.

Az alapítvány célja elsődlegesen: A szakolyi Arany János Általános Iskola és Szakképző Iskolával tanulói jogviszonyban álló, szociálisan rászoruló gyermekek támogatása. A támogatások fajtái:

• tankönyvtámogatás,
• versenyeztetési költségek támogatása,
• üdültetési költségek támogatása.

Az alapítvány működésére az alapító okiratban meghatározottak az irányadók. Az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően szociálisan rászorulónak azt a tanulót kell tekinteni, akinek családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkor hatályos nyugdíjminimum mértékét nem éri el.

Az alapítvány további célja, hogy szociális helyzetüktől függetlenül támogatásban részesítse a kiemelkedő tanulmányi, szakmai, kulturális, valamint sportteljesítményt nyújtó gyermekeket.

Az alapítvány legfőbb szerve a természetes személyekből létrehozott 3 tagú kuratórium, melynek tagjai:

• az iskola mindenkori Szülői Munkaközösségének Elnöke a kuratórium elnöke: az alapításkor és jelenleg is Hadházi Istvánná,
• az önkormányzat mindenkori gyámügyi előadója a kuratórium titkára: az alapításkor és jelenleg is Király Babett aljegyző, alapításkor gyámügyi előadó,
• az iskola mindenkori diákönkormányzatának vezetője a kuratórium tagja az alapításkor és jelenleg is Diószeghy Ágnes pedagógus.

Az alapítvány kuratóriuma az 1999 decemberétől 2001. június 30-ig eltelt időszak alatt 13 alkalommal ülésezett. Induló tőkéje 385.500,-Ft volt, a tartós betétként lekötött összeg időközben meghaladja az 1.000.000,-Ft-ot. Az alapítvány köteles a számlájára mindenkor befizetett összeg 70%-át tartósan lekötött banki betétként elhelyezni. Ennek kamatai és a fennmaradó 30% támogatási összeg az előbbiekben meghatározott célokra használható fel. Az alapítvány pénzvagyona elsősorban adományokból származik, mint például az évente megrendezett iskolabál bevételéből történő felajánlás, vagy a könyvkiadótól utalt hozzájárulás,

valamint jelentős többlet anyagi pénzeszközt képez a pályázati úton elnyert pénzösszeg is.

Az alapítvány 2000. évben több mint 150 tanulót részesített különböző támogatásban, mely támogatások a következők voltak:

• tanulmányi versenyek nevezési díjainak átvállalása,
• tanulmányi kirándulás /pl.: színházlátogatás, megyei és budapesti kirándulás / útiköltségének támogatása,
• nyári üdültetési költségtámogatás,
• iskolai tanévkezdéskor tankönyv- és tanszertámogatás,
• az iskolai „Arany János Napok" költségeihez támogatás nyújtása.

Az alapítvány a leírtaknak megfelelően széleskörű támogatás nyújtásával próbálja segíteni egyrészt a szociálisan rászoruló tanulókat, másrészt szociális helyzettől függetlenül azokat, akik szorgalmukkal és jó tanulmányi eredményükkel, tehetségükkel kivívják az elismerést önmaguk, az oktatási intézmény és ezen keresztül a település számára egyaránt.

A kuratórium tagjai:

• Elnök: Hadházi Istvánné
• Titkár: Király Babett
• Tagja: Diószeghy Ágnes

Egyéb civil szféra „Szakolyért Baráti Klub"

1995. november 5-én alakult Szakoly község szellemi hagyatékának ápolására, a városképi jelleg kialakítására, a településhez kötődő személyek összefogására, a település oktatási, közművelődési, egészségügyi, szociális foglalkoztatási és környezeti kultúrájának fejlesztésére, valamint a település további fejlődését biztosító elhatározások véleményezésére, javaslatok megfogalmazására. 100

Tevékenységét három szekcióban végzi:

• A Baráti Klub elnöke alapítás óta: Tamás Miklós
• A Baráti Klub alelnöke alapítás óta: Dr. Szűcs Imre
• A Baráti Klub titkára alapítás óta: Birta Ferencné.

Szakoly Község Önkormányzata képviselőtestülete és a Szakolyért Baráti Klub évente legalább egy alkalommal, immár hagyományosan minden év november első vasárnapján együttes ülést tart.

A térségünkben és településünkön egyaránt a Szakolyért Baráti Klub munkájának kézzelfogható eredménye az „Alapítvány a szakolyi állandó lakosok tandíj fizetésének támogatására" alapítvány mellett a Teleház létrehozása, amely folyamatosan újabb szolgáltatásokkal bővíti tevékenységét magas színvonalon működő, valódi közösségi teret biztosító szolgáltató központként segíti a település lakóit. A DemNet 2.700.000,-Ft értékű eszköztámogatásával és az önkormányzat 1.200.000,-Ft értékű támogatásával 1998. május 29-én térségünkben elsőként nyílt meg a településen a „Szakolyért Baráti Klub" Teleháza. A Teleház 2 főállású alkalmazottjának és program felelősének bérjellegű kiadását és a fenntartás költségeit a Népjóléti Minisztérium 1998.07.01 - 1999.06.30. közötti időszakban 2.000.000 Ft-tal támogatta.

A Szakolyért Baráti Klub 1995-től folyamatosan él a pályázati lehetőségekkel.

A „Szakolyért Baráti Klub" szervezeti felépítése és működési rendje:

közgyűlés
vezetőség
elnök
alelnök
titkár
szekcióelnökök
szekciótitkárok
szekciók
kulturális, közművelődési, ifjúsági, egészségügyi és szociális
gazdasági, mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari
település kultúra ápolása, idegenforgalom fejlesztése ifjúsági szekció (2000-től)
tagok
„Szakolyért Baráti Klub" elnöksége és az alapítók
alapítvány
kuratórium

A „Szakolyért Baráti Klub"-nak olyan tagjai is vannak, akik a településsel csak közvetett kapcsolatban álltak, de a település iránti szeretetük olyan mértékű, hogy szinte szülőföldi kötődéssel segítik a szervezet tevékenységét és ezen keresztül a település életét.

A Baráti Klub olyan szervezetté fejlődött, amelyben már eddig is mély kapcsolatok alakultak ki, rendezvényei pedig tovább öregbítik a település jó hírnevét.

A kögyűlések emléket állítanak azoknak is, akik időközben eltávoztak az élők sorából, de tevékeny részesei voltak a szervezet megalakításának és működésének.

A Szakolyért Baráti Klub felkutatja, hívja, várja az elszármazottakat, a csatlakozni kívánó lokálpatriótákat. Ez a társadalmi szervezet bebizonyította életképességét, mert alulról jövő kezdeményeizéseivel nem kényszerít, hanem sokakat megnyer és mozgósít a kitűzött célok támogatására és a feladatok megvalósítására.

Alapítótagok: Rényai János, Győri András, Szilágyi János, Tamás Miklós, Bíró Imre, Boros Ferenc, dr.Boros Miklós, Boros Miklós, Brátánné Pósán Júlia, Czakóné Reményi Katalin, Dankaházi István, Dankaházi János, Deák Csabáné Marján Éva, Dézsi Ferenc, Diószeghy Lászlóné, ifj. Fényes Imre, Galambvári Tibor, dr. Gulyás István, Hadházi Attila, Hankóczki Katalin, Irinyi László, dr. Juszku István, Kapásiné Bíró Dóra, Kiss György, Kiss Györgyné, Kokas Erzsébet, Kóder Ferencné Lekka Mária, Máté Judit, Meglécz Józsefné, dr. Rák Sándor, Rinyu Miklósné, Sárkányné Kapitány Jolán, Sinka Ferenc, dr. Soltész János, Somogyiné Ványi Erzsébet, dr. Szűcs Imre, Molnár Csaba, Nagy György, Szűcs Lászlóné, ifj. Tamás Miklós, ifj. Tóth Viktor, Türk Károlyné, Varga György, Varga Imréné, Bilanics Mihály, Bodnár József, Gulyás József, Obsitos Sándor, Heteyné Kiss Éva, Szőke Sándor, Rácz Bálint, Csordás Lajos, Vékony Tibor, Rényai Lászlóné, Kállai Zsolt, Bíró László, Boros Mihály, Bacskai István, Diószeghy Elemér, Hadházi István, Jenei András, Mercs György, Vadon Pál, dr. Baran Zoltán, dr.Vicei Tibor, Terjéki Ferencné, Szarka Jánosné, Fehér Dezső, Szűcs Mihály, Barkaszi Erika, Baran Judit, Bilanics Mihályné, Bilanicsné Nagy Mónika, ifj. Birta Ferenc, ifj. Birta Ferencné, Demendiné Szarvas Erzsébet, Diószeghy Ágnes, Fehér Dezsőné, Szokol Béláné, Kapási Julianna, Kissné Sinka Éva, Kóródiné Dublinszki Ilona, Kuritár Antalné, Nagy Imre, Rényai Jánosné, Sinka Jánosné, Sipos Györgyné, Czakó Imre, Takács Miklós, Mándiné Szabó Marianna, Viceiné Sinka Katalin, Madár János, Kozma Enikő, Kozma Ibolya.

A Dél-Nyírségi Térségi Fejlesztési Társulás

1993-ban alakult meg Szakolyban a Polgármesteri Hivatal dísztermében. A Társulás tagjai: Szabolcs-Szatmár-Bereg déli részének önkormányzatai: Balkány, Biri, Bököny, Érpatak, Geszteréd, Kállósemjén, Nagykálló, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Szakoly, valamint a Hajdú-Bihar megyei Nyíradony város. Szintén az alapítók között szerepelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és a PRIMOM Vállalkozásfejlesztő Alapítvány. Társulásunk jelenleg 12 tagtelepülést számlál, mivel Újfehértó város 2000-ben csatlakozott. Így a működési terület 685 km 2, amely a megye területének a 8%-a, ahol közel 57 ezer ember él.

A hasonló földrajzi, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkező települések térségi összefogásának kiemelt célja:

• A mezőgazdaság, kereskedelem, ipari és települési infrastruktúra fejlesztése
• Segítségnyújtás a térség önkormányzati, valamint piaci és gazdasági szereplőinek a pályázati lehetőségek - megyei, országos, uniós források - megismertetésével
• Jövedelemforrás biztosítása, munkanélküliség csökkentése
• Óvni a térség természeti adottságait és kulturális örökségét.

A Társulás elnöki teendőit a megalakulástól 2000. októberéig Fodor János Nagykálló város polgármestere látta el. A megalakulás óta a társelnök és titkár személyében változás nem történt.

Döntéshozó szerv: Közgyűlés
Elnök: Bujdosó László, Geszteréd község polgármestere
Társelnök: Rényai János, Szakoly község polgármestere
Titkár: Győri András, Szakoly község jegyzője

A Közgyűlés tagjai:

Dankó József, Balkány nagyközség polgármestere,
Márton József, Biri község polgármestere,
Jaksi József, Bököny község polgármestere,
Kóczon Pál, Érpatak község polgármestere
Lipcsei Miklós, Kállósemjén nagyközség polgármestere
Fodor János, Nagykálló város polgármestere
Tasó László, Nyíradony város polgármestere
Földesi László, Nyírgelse község polgármestere
Nyisztor Ferenc, Nyírmihálydi község polgármestere
Nagy Sándor, Újfehértó város polgármestere

Operatív szervezet :

Kapitány György, térségmenedzser
Makár Sándor, vidékfejlesztési menedzser
Mészáros Imre, kistérségi megbízott
Ifjúsági referens: Karsai Krisztina

A Társulás 1997 áprilisában elkészítette - Phare támogatással - a Dél-Nyírségi Térségi Fejlesztési Társulás „Helyzetfeltárás és Komplex Fejlesztési Stratégia" című dokumentumot, amely alapja a Társulás munkájának. A Társulás fejlesztési koncepciója -amely illeszkedik a megyei fejlesztési koncepcióhoz- magában foglal egy komplex helyzetfeltárást illetve meghatározza a térség rövid és hosszú távú fejlesztési irányvonalát, lehetőségeit.

A Társulás 1998 márciusától főállású térségmenedzsert foglalkoztat a térség fejlesztése és a hatékonyabb munkavégzés érdekében.

1999-ben a Társulás sikeresen pályázott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt SAPARD programra, amely program keretein belül folyamatban van a Dél-Nyírségi Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Koncepciójának elkészítése.

2000 márciusban került sor a Társulás Irodájának átadására, a székhely településen, Szakolyban. A Társulás az irodában biztosít helyet a kistérség-fejlesztési megbízottnak is munkája végzéséhez.

2000 augusztusától csatlakozott a Társulás munkaszervezetébe a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási és Területpolitikai Államtitkárság által kinevezett kistérségi megbízott.

2001-ben nyílt lehetőség egy főállású vidékfejlesztési menedzser és ifjúsági referens foglalkoztatására, így a főállású foglalkoztatottak száma három fő.

A Dél-Nyírségi Térségi Fejlesztési Társulás munkája során arra törekszik, hogy együttműködjön a térség önkormányzataival, vállalataival, vállalkozóival és a térségfejlesztési megbízottal.

Nyugdíjas élet a településen: Nyugdíjasok Klubja

Szakoly Községben a nyugdíjasok száma - folyamatosan emelkedik. Az önkormányzat vezetői az 1990-es években nyugdíjas találkozóra hívta az önkormányzat intézményeiben nyugdíjba vonult polgárokat, megemlékezve munkájukról. A nyugdíjas réteg több tagja indítványozta, hogy az önkormányzati nyugdíjasok mellett kerüljön sor a településen élő nyugdíjas társak találkozójára is. Ezen kezdeményezést 1999-ben az önkormányzat felkarolta és színes műsorral köszöntötte a karácsony előtti héten két este megtartott községi nyugdíjas találkozón megjelenteket, mivel a településen a nyugdíjasok száma meghaladja az 550 főt. A nyugdíjas est jól sikerült, ahol az önkormányzati vezetésen kívül az egyházak képviselői is köszöntötték a szeretet ünnepe előtt a nyugdíjasokat.

A 2000. évben az óvodások, iskolások, művészeti csoportok és a Hajdú-Dorogi görög katolikus középiskola növendékei köszöntötték színes műsorukkal a résztvevőket.

Az önkormányzat a találkozón résztvevőknek 1 kg/fő szaloncukrot is ajándékozott.

Mindkét találkozón felvetődött annak a gondolata, hogy a nagyközösségnek szükséges lenne egy olyan szervezet létrehozására, amelyben saját kezdeményezések szerinti közösségi életet élhetnek. Megkezdődött a szervező munka a Nyugdíjas Klub megalakítására. 2001. március 30-án alakuló ülésre került sor, ahol megjelent több mint 100 fő nyugdíjas. Győri András jegyző előterjesztése alapján elfogadták az alapszabályt és megalakították a szakolyi „Hajnal Csillaga" Nyugdíjas Klubot.

A klub elnökének Hadházy Attilánét,
alelnökének Módis Mihályt,
szervező titkárának Popovics Miklósnét,
kulturális felelősének id. Birta Ferencet,
gazdasági vezetőjének Terjéki Ferencnét választották meg.

A klub hamar magára talált, bekapcsolódott a község rendezvényeibe, és a május 1-i majálison már önálló kezdeményezéssel járult hozzá a rendezvény sikeréhez. A Nyugdíjas Klub taglétszáma egyre bővül, 2001 június végére már meghaladta a 120 főt. Nagy hangsúlyt helyeznek a nyugdíjas énekkar megalakítására. A lakosság több mint 1/6-át kitevő nyugdíjasok közössége nagy aktivitással vesz részt a település közösségi rendezvényein, hozzájárul a település kulturális örökségének, hagyományainak ápolásához és egyéb közösségi célok megvalósításához.

Szakolyi Cigány Kisebbségi Érdekvédelmi Szervezet (egyesület)

A kisebbségről szóló 1993. évi törvény lehetőséget biztosított a helyi kisebbségek számára kisebbségi önkormányzat létrehozására. Településünkön a cigánykisebbség nem kívánt önkormányzatot alakítani, azonban indokolt volt olyan érdekvédelmi szervezet létrehozása, amely megfelelően tudja képviselni a cigányság érdekeit. Ennek létrehozását szorgalmazták az 1994. évi helyi önkormányzati képviselő választás után a helyi választási bizottság közreműködésével, és a választásra jogosultak részvételével a művelődési házban választói gyűlést tartottak. Ezen a gyűlésen a kisebbség képviselői elfogadták az alapszabályt és megalakították a Szakolyi Cigány Kisebbség Helyi Érdekvédelmi Szervezetét. Megválasztották a vezető szerveket és a tisztségviselőket. Az elnökséget 5 főben határozták meg.

A szervezet elnökének Varga Gézát, az elnökség tagjainak pedig Szabó Györgyöt, Tonté Gyulát, Horváth Árpádot és Horváth Ferencet választották meg.

A szervezet bírósági bejegyzésével jogi személyiség lett és megkezdődött az aktív munka. A szervezet pályázatot nyújtott be és nyert el a környezetvédelem területén. A volt hulladék lerakótelep rendezését végezték el. A szervezet vezetősége nem mindig tudott megfelelni a tagság elvárásainak, ezért szükséges volt annak kiegészítése.

Az 1998-as választás előtt már a kisebbségi önkormányzat megalakítását is kezdeményezték, megfelelő előkészítés hiányában azonban azt nem sikerült létrehozni.

Az önkormányzati választás során Horváth Árpád kisebbségi képviselőként bejutott a helyi képviselőtestületbe, az érdekérvényesítésben szerepe hatékonyabb lett. A kisebbségi szervezet vezetésében változások következtek be, az alelnöki tisztet jelenleg Vas István tölti be.

A kisebbségi szervezet megalakulásától kezdve részt vett a községi rendezvényeken és tevékeny részese volt a kisebbség képviseletének. Horváth Árpád kisebbségi képviselő, Varga Géza a szervezet elnöke, Vas István alelnök és Horváth Ignác - aki egyben a Lungo Drom helyi szervezet elnöke is.

A községi ünnepségeken a szervezet nevében koszorúztak, rendezvényeket tartottak, 2001-ben kisebbségi bált szerveztek, amely sikeres volt.

A szervezet eredményesen pályázott az OFA által kiírt foglalkoztatási pályázatra, amelynek eredményeképpen mintegy 10 fő folyamatos foglalkoztatására - 3 év - közel 30 millió forintos pályázati támogatást nyert el, amelyből a foglalkoztatási költségeket biztosítják és betonelemeket gyártó munkahelyet kívánnak megvalósítani. Ehhez az Önkormányzat térítésmentesen 10 évi időtartamra bérletbe adta az ipari parkban a telket.

Az önkormányzat évi 300 ezer forintos támogatást biztosít a szervezet számára, amelyből elsődlegesen a beiskolázást támogatják.

A lakosság mintegy 7%-át kitevő kisebbség megfelelő érdekképviselete a szervezeten keresztül biztosított, amely a jövőben is számíthat az önkormányzat támogatására annak érdekében, hogy a kisebbség tagjai is megtalálják helyüket a társadalomban és megszűnjön a még tapasztalható előítélet.

158. Római katolikus templom az 1970-es években	159. Görög katolikus templom az 1970-es években
160. A református templom 1898-as újjáépítésének alkalmából elhelyezett emléktábla
161. Bosák Nándor a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke és Kaszap Béla pápai prelátus a szakolyi római katolikus templom tornyának felszentelésekor (1996. október 27.)
162. Az Ungvári UNIÓ 350, évfordulójának ökumenikus szertartása
163. A szakolyi küldöttség az Ungváron UNIÓ megalakulásának 350. évfordulóján
164. Dr, Pirigyi István püspöki tanácsos, teológia tanár, Szakoly Község PRO CIVITATAE kitüntetettje, a „Parthén Péter püspök emlékére" című kiadvány szerzője (1997)
165. Dr. Keresztes Szilárd megyés püspök és Szűcs Mihály helyi görög katolikus esperes a felújított templom szentelésekor (1996. szeptember 18.)
166. A tűzoltóversenyen résztvevő községi vezetők a 70-es években
167. Verseny előtt Kállósemjénben
168. Tűzoltószertár, előtérben az IFA gépjárművel kártyanaptáron
169. A területi tűzoltóversenyen résztvevő csapat Baktalórántházán
170. Tűzoltók szerelés közben - 1978
171. Tűzoltócsapat (1980) Kirirni János tanácselnök és Takács Ferenc VB titkár részvételével
172. Tűzoltóverseny abaktalórántházi tanpályán.Jobbról balra:Pócsi Józseftűzoltóalezredes Szabolcs-Szatmár-BeregMegyeiTűzoltóparancsnokság parancsnokhelyettese,Dr. Fekete Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatásihivatal vezetője, BodolaiZoltán tűzoltóparancsnokés Rényai János, Szakoly polgármestere
173. Tűzoltószertár és a mellette lévő első fiókgyógyszertár 1994-ben
174. Az osztrák és magyar tűzoltók közös felvonulása St. Pölten- Viehofen utcáján
175. Csoportkép a St. Pölten-Viehofeni tűzoltókkal
176. Tűzoltóesküvő 2000-ben: Pósán István és Molnár Éva
177. Győri András, a Tűzoltó Egyesület elnöke 2001. szeptemberében a Cseh Tűzoltószövetség elnökével, Karel Richter úrral Susice-ben
178. Győri András, a Tűzoltó Egyesület elnöke Kassán, 2001. augusztusában a Kassa városi és a lengyelországi Rhzezow tűzoltóinaktársaságában
179. Szakolyi polgárőrök és tűzoltók a beregi tiszai árvíznél (2001)
180. Évzáró tűzoltó közgyűlés, az 1970-es évek végén
181. Papp János, Szakoly község szülöttje, az MHSZ országos központjának munkatársa az MHSZ helyi szervezetének évzáró közgyűlésén
182. Petőfi Sándor Lövészklub (MHSZ) a Balkányi úton (később lebontva)
183. A Polgárőrség faültető csoportja (2001. április)
184. A május 1-i MTTSZ lövészversenyen résztvevők a lőtéren (1990-es évek)
185. Labdarúgó csapat (1980-1983)
186. A 2000-2001. megyei I. osztály labdarúgó csapata
187. Labdarúgó csapat (1992)
188. A cigány kisebbség futballcsapata a majálison
189. A szakolyi megyei I. osztályú férfi kosárlabdacsapat
190. 1998. évi megyei első osztályú kézilabdacsapat
191. Dr. Papp Ferenc	192. Dr. Szűcs Imre
193. Néhai Péter Mihály a Szakolyért Emlékérem kitüntetettje	194. Madár János
195. A „Hajnal Csillaga" Nyugdíjas Klub alakuló ülése
196. A Kisebbségi Érdekvédelmi Egyesület elnöke, Varga Géza és az önkormányzati képviselő, Tóth Árpád koszorút helyeznek el