Könyvek
Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára (1851)
Adalékok a tiszántúli református egyházkerület történetéhez (Debrecen,
1884) Borovszky Sámuel: Tiszántúli ev., ref. papok 1597-1679. (Bp. 1898) Jósa András: Szabolcs vármegye őstörténete (Budapest, 1900) Jósa András: Szabolcsi őshalmok (Nyíregyháza, 1910) Márton Béla: A Nyírség helységei (Debrecen, 1929) Hunek Emil: Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei (Budapest, 1931) Kiss Lajos: Földvárak Szabolcs vármegyében (A Néprajzi Múzeum Értesítője. XXVII. évf. 1936) Magyarország helységnévtára (1937) Erdei Ferenc: Magyar falu (Budapest, 1940)
Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom (Franklin, Budapest, 1941) Kovács István: Magyar református templomok (Budapest, 1942) Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata (Budapest, 1951) Kolléga-Tarsoly S.: Parasztsors megyénkben 1848-1944. (Szabolcs- Szatmári Füzetek 4., 1956) Csizmadia Attila: A Nemzeti Bizottságok létrejötte és jogállása, 1944-1945(1960) Danyi Dezső-Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás 1784—1787. (Budapest, 1960) Borsi Zoltán: A Nyírség természeti földrajza (Földrajzi monográfiák, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961) Mendöl Tibor: Általános településföldrajz (Budapest, 1961) Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai (Az 1960-as népszámlálás, Budapest, 1962) Tóth István: Földosztó mozgalom Szabolcs megyében, 1897-1898.(Budapest, 1963) A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848-1914 (Budapest, 1965)
Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon - X-XV század (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966) A nagykállói járás múltja és jelene (Nagykálló, 1970) Mező András-Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti etimológiai helységnévtára (Nyíregyháza, 1972) Erdész Sándor: Nyírség (Budapest, 1974) Dobrony István: Dohánytermesztés a Nyírségben (Debrecen, 1978) Szabolcs-Szatmár megye földrajzi olvasókönyv I. II. (Nyíregyháza, 1979) Gyarmathy Zsigmond: A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár térképgyűjteménye (Főiskolai Tud. Közlemények 8/E. 1980) Dám László: Lakóházak a Nyírségben (Debrecen, 1982) Szabolcs-Szatmár megye műemlékei (Nyíregyháza, 1986) Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (Bp.1987) Pecsétnyomatok és címerek (Nyíregyháza, 1988) Ki Kicsoda a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzatokban?
(Nyíregyháza, 1990) Várady József: Tiszántúl református templomai II. (Debrecen, 1991) Glatz Ferenc: A magyarok krónikája (1995) Ki Kicsoda a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatokban?
(Nyíregyháza, 1995) Szakoly Község Településfejlesztési Program (1995) Dr.Pirigyi István: „Parthén Péter püspök emlékezete" (Szakoly, 1996) Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája I. H.
(Nyíregyháza, 1994,1996) Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőtt-védelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1867-1997. 1. II . kötet (1997) Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár-bereg megyében 1867-1997. U. kötet (1997) Vendégségben Szabolcs-Szatmár-Beregben (Rím Könyvkiadó, Nyíregyháza, 1997) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kézikönyve (Ceba Kiadó, Budapest,1998) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Minőségi Termékeinek Katalógusa (Nyh., 1998) Ki Kicsoda a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatokban?
(Nyíregyháza, 1998-1999)
Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitikai története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1938-1983.
(Nyíregyháza, 1999) Az ezredvég iskolája (Nyíregyháza, 1999) Magyarország megyéinek, településeinek címer- és jelképtára I.(Budapest, 1990-2000) Országos 1 -es, 2-es, 4-es Fogathajtó Válogató és Minősítő Verseny -Szakoly, 2000. június 30. -július 2. (Budapest, 2000) A Magyar Millennium ormánybiztos Hivatala emlékzászló leírása (2000) Magyar Települések Enciklopédiája (Ceba Kiadó, Budapest, 2000) Bemutatkozik a Dél-Nyírségi Térségi Fejlesztési Társulás (Szakoly, 2001) Szakoly község turisztikai térképe (2001) Képző- és Iparművészeti Lektorátus Szakvéleményei (1995-2001) Szabolcs-Szatmár-Bereg (Nyíregyháza, 2001)
Folyóiratok, újságok
A kivándorlásról (Nyírvidék, 1901. január 16.)
Dr. Rozsai Tivadar: A szakolyi gyülekezet július 17-én vette használatba a gyülekezet tagjainak áldozatából újjáépített templomot (Reformátusok Lapja, 1956) Balogh István: Földreform (Levéltári Közlemények, 1961/1) Margittai Ferencné: A „Kivilágos-kivirradtig" című regény Szabolcs megyei eredete (Kelet-Magyarország, 1962. szeptember 2.) Művelődési Otthon avatás Szakolyban (Kelet-Magyarország, 1964.109. sz.) Batár József-Szilágyi Imre: A társadalom szerkezetének változása és jelenlegi képe megyénkben (Sz.Sz.Szemle, 1965) A Szabolcs megyei Nemzeti Bizottságok iratai (Levéltári Szemle, 1968/1) Tatai Zoltán: Szabolcs megye ipari fejlesztésének távlatai (Sz.Sz.Szemle,1968/2) Szabolcs-Szatmár megye társadalmi-gazdasági fejlődése 30 éve (Sz.Sz.Szemle, 1975/1) Viga Gyula: A Dél-nyírségi települések paraszti gazdálkodása (Sz.Sz.Szemle, 1977/1) Településhálózat fejlődés 1966-1976 között (Sz.Sz.Szemle 1978/1)
Vörös Antal: A paraszti életmód a kapitalizmus hajnalán (História, 1980/4) Dr. Balogh Z. György: Móricz Zsigmond Érpatakon és Szakolyban Kelet-Magyarország, 1983. október 8.) Balogh Géza: Kastélyok felújításra várva (Kelet-Magyarország, 1994.02. 19.) Györke László: A gyümölcs lassan beérik: Szakoly soha nem látott fejlődésen ment keresztül (Kelet-Magyarország, 1994.10. 13.) Tamás Miklós: Szakoly büszke szülötteire (Népszabadság, 1995. január16.) Szakolyi visszatérők - Szakolyért Baráti Klub (Uj Kelet, 1995. 11.06.) Györke László: Szakoly nagy szülötte - négyszáz éve született az ungvári unió megalapítója, Parthén Péter (Kelet-Magyarország, 1996.július 2.) Fogarasi József: Közigazgatási díj: arcképcsarnok (Comitatus, 1997.00.00.) Birta Ferenc: Az iskolai szakképzés bemutatása 1995-től napjainkig (Pedagógiai Műhely, 1998.00.00.) Nyéki Zsolt: Teleházas kapcsolatok: kiváltságokat apaszt a szakolyi telekommunikációs központ (Kelet-Magyarország, 1998. június 3.) Házi Zsuzsa: Megtenni mindent, amit lehet. Választópolgárok vallomása az eredményekről és az elvárásokról (Kelet-Magyarország, 1999.12.01.) Bodnár István: Méltó módon szeretnének ünnepelni (Kelet-Magyarország, 2000.01.31.) Horányi Zsuzsa: Szakolyi krónika (Kelet-Magyarország, 2000.08.18.) Fullajtár András: A szakolyi önkéntesek a legjobbak (Kelet-Magyarország, 2000.08. 22.) Szakolyi Szemle (Szakoly, 1994-2001) Balogh Géza: A tornádó nagyobb, mint a törvény (Szabad Föld, 2001.00.00.) Azonnal kezdődött a kárfelmérés Szakolyban (Kis Újság, 2001.00.00.) Vályi-Nagy Erika: Mintha óriás járt volna erre (Hölgyvilág, 2001. január 18.) Tornádó, égszakadás, jégverés (Blikk, 2001. május 31.) Kassaritz László: „Világbajnokok Szakolyban" (Magyar Mezőgazdaság, 2001. október 3.) Nábrádi Lajos: Minőségi oktatás Szakolyban (Népszabadság, Észak-Alföld melléklet, 2001. november 20.)
Györke László: Szakolyi önkéntes tűzoltók köztestületben (Kelet- Magyarország, 2001. december 28.)
Szakdolgozatok, pályázatok, kéziratok
Tamás Miklós: Szakoly község kulturális fejlődése... (1965), szakdolgozat Lekka Mária: Szakoly község negyedszázados társadalmi, politikai és kulturális fejlődése (1945-1970), szakdolgozat Szűcs Imre: Változások a nagykállói járás tanyavilágában (Nyíregyháza,1972), szakdolgozat Szűcs Imre: Az oktatásügy feltételeinekváltozása a nyírségi tanyákon (1960-1975), dokttori disszertáció, Nyíregyháza, 1985 Pályázat Szakoly község várossá nyilvánítására (Szakoly, 1994.szeptember 29.) Zsupp Miklós: Szakoly-Tiszatanya (1931-1938), kézirat
Rádió, televízió
Agrárhírek, szociális földprogram Szakolyban (MTV1,1994. október 16.) Beszélgetés Szilágyi Jánossal, a Szakolyért Baráti Klub alapítójával (Nyíregyházi Rádia, 1995. november 5.) Portréfilm - Szilágyi János szakolyi díszpolgár élettörténete (Szakolyi Helyi Kábeltelevízió, 1995. november 10., 1996. november 7., 1998.november 10.) A Magyar l-es, 2-es és 4-es Fogathajtó Verseny (Duna TV RTL Klub -2000. június 16-17.) A III. Szakolyi Napok (Regionális TV Miskolc, 2000. augusztus 18.) Tornádó Szakolyban (MTV 1, MTV2, TV2, Duna TV RTL Klub - 2001.május 28-29.) A 37. Magyar Fogathajtó Derbi (Duna TV 2001. szeptember 14-16.)
Tárgyi dokumentumok
Szakolyi református templom, kókuszserleg a XVII. századból (a Debreceni Református Nagytemplom Kollégiumának gyűjteményében található) Szakoly, románkori faragott téglák és középkori falfestménytöredék.
Az 1978-ban Szakolyban talált több mint háromezer darabos XVI.századi ezüstkincs, amelyben három tallér is volt (a leletek Nyíregyházán a Jósa András Múzeum gyűjteményében találhatók) Szakolyban, a Bornemissza birtokon előkerült jellegzetes nyílhegysorozat (Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban vannak elhelyezve) Kincslelet-töredékek (Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban vannak elhelyezve) Bronzkori és kora vaskori kincslelet, lándzsacsúcs Szakolyból (Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban van elhelyezve) Bekarcolt, vonalakkal díszített, vékonyfalú újkókori edény; Szakoly és környékének egyik leggazdagabb lelete (Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban van elhelyezve) A virágzó bronzkori edényművesség egyik emléke (Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban van elhelyezve) Bronzkori cserépedény-darabok Szakoly határából (Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban vannak elhelyezve) A késő vaskorban itt élt kelták és gallok jelenlétére utalnak a jellegzetes ruhakapcsolótűk, amelyeket Szakolyban a Bornemissza birtokon találtak (Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban vannak elhelyezve)
(Lezárva 2001. december 31.)
210. Szakoly információs kiadvány címlapja (I.-II. világháborús emlékmű, a református templom, az 1848-as emlékmű, a görög katolikus templom belső részlete, az Arany János Általános Iskola és Szakképző Iskola, a Földvári erdő és pihenő parkja, a Baykastély, a község főtere este |
|
211. Dr. Pirigyi István: „Parthén Péter püspök emlékére' című kiadvány borítója | |
212. A társulást bemutató kiadvány borítója | 213. Országos fogathajtó versenyeredmény kiadványának címlapja (2000) |
214. Zsupp Miklós Szakoly-Tiszatanya (1931-1938) |
A Sentryx Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1990. május 23-án alakult. Az alakuláskor a kft. egyik fő tevékenységi köre a gyakorlati oktatások feltételeinek biztosítása (asztalos, hegesztő, lakatos, villanyszerelő, stb.). A gyakorlati oktatásban (asztalos, gyógynövénytermesztő, könyvkötő) a mai napig is közreműködik a kft. Mintegy 50 fő tanulónak biztosítunk gyakorlati oktatást.
1999-től a kft. a szociális képzések szervezése felé nyitott. Idén immár a második mentálhigiénés asszisztens csoport vizsgázott le sikeresen.
Az alábbi szociálisterületeken szervezünk OKJ képzéseket:
2001 szeptemberétől a tanfolyamok mellett továbbképzéseket is szervezünk.
Többek között:
Cím: 1143 Budapest, Gizella u. 42-44. Tel.: (1) 251-3962, 221-3638
2001. június
Dr. Papp Ferenc ügyvezető igazgató