A helynévadás szinte egyidős a nyelv keletkezésével. A létfenntartásért naponta megküzdő embereknek, a kisebb-nagyobb létszámú közösségeknek alaposan meg kellett ismerniük az őket körülvevő vidéket ahhoz, hogy táplálékot találjanak, s hogy életüket a különféle váratlan veszélyektől is meg tudják védelmezni. Mindehhez tájékozódniuk kellett a tájban, életterük bizonyára gyakran változó földrajzi környezetében. Hogy megszerzett ismereteiket, tapasztalataikat embertársaiknak át tudják adni, életlehetőségeiknek színterét, ennek fontos részeit valamiképpen meg kellett nevezniük. Így keletkezhettek az egyes tájékozódási pontok elnevezései, a földrajzi nevek, melyek később apáról fiúra szálltak, és az idő múltával egyre inkább bővültek. Később pedig a különböző népcsoportok letelepedésével a helységek neve, ha a település nem pusztult el, nemzedékről nemzedékre fönnmaradhatott, és általában kisebb hangtani változásoknak kitéve napjainkig megőrződhetett. A helységnevekkel szemben egy-egy település bel- és külterületi elnevezései – követve a környezetben, a tájban végbement változásokat – kevésbé voltak állandók, egy részük a feledés homályába merülhetett, ugyanakkor tucatjával keletkezhettek új földrajzi nevek is.
Hasonló helynévadási folyamatok Szatymaz környékén is lejátszódhattak, amióta ez a vidék lakott területté vált. Mivel Szatymaz csak 1950-ben lett önálló településsé, belterületének elnevezései nem tekinthetnek vissza régi múltra; na-gyobb részük hivatalos névadással keletkezett, és természetesen az utóbbi évtizedek intézményrendszerét, társadalmi változásait tükrözik. A külterület neveinek na-gyobb hányada viszont jóval korábbi (legalább 19. századi, egy-két elnevezés pedig néhány évszázaddal azelőttről adatolható).
A község nevére a 18. század második feléből találunk megbízható följegyzést. Eredetére vonatkozó magyarázattal együtt legrészletesebben Inczefi Géza foglalta össze: „1670: Szatymaz [...] 1754: Szattymaz, 1808: Szatymácz [...] Török er. con. [...] Ezt igazolja a Váradi Regestrom adata is: „nomine Zotmoz [...] Zotmaz. [...] et omnes alii” [...] A régi kun területen van, ezért kun eredetére gondolhatunk. 1950-ben Fehértó és Őszeszék kapitányságokkal Szatymaz néven önálló község alakult. A múlt század elején kezdtek a homokján szőlőt és gyümölcsöt telepíteni”.1 Kiss Lajos pedig a következőképpen összegezte Szatymaz nevének eredetét: „Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1220/1550: Zotmaz szn. ( Vár Reg. 159.). Az alapjául szolgáló szn. forrása egy török nyelvi Satmaz szn. ( tkp.’nem adják el’). Etimológiailag összetartozik a m. szatócs eredetijével.”2
A legfontosabb tudnivalókat Szatymazról Bálint Sándor nagymonográfiája tömören tartalmazza. A község nevéről és múltjáról a következőket találjuk: „Szatymaz török, esetleg kun eredetű családnév, amely föltétlenül pásztorkodásra, középkori szálláshelyre utal. Első előfordulása eléggé kései: Baka Albert szegedi polgár és az alsóvárosi ferencrendi gárgyán a Szatymaz és Vargatelek szomszédságában levő rétséget csak akkor vehették birtokukba, amikor a töröknek az előírt illetéket lefizették. Erről a tezkere nevezetű nyugtát is kaptak (1676). [...] Szatymaz község egyébként 1950-ben a Város fehértói és őszeszéki kapitányságainak összevonásából keletkezett. Határa 1960-ban 12 069 hold, lélekszáma 4007. Szegedhez közelebb eső, déli részének BKilsőszatymaz a megkülönböztető népi neve. A Vilmaszállás és Jánosszállás elnevezés nem népi eredetű. A határában levő Szatymazhalom ősidőktől fogva, manapság is temető.”3
Szatymaz lakóinak száma az 1970. január 1-jei adatok szerint 4148, a bel- és a külterülete 6942 hektár.4 A lakosság száma – összevetve Bálint Sándor idézett adatával és a polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatással – a községalapítás óta általában fokozatosan emelkedett. Ebben valószínűleg kedvező mezőgazdasági adottsága és Szeged közelsége egyaránt közrejátszhatott. Az 1990-es évektől viszont bizonyos fokú megtorpanás következett be, mégpedig elsősorban a korábban virágzó mezőgazdasági termelés (főképpen a gyümölcstermesztés) visszaesésének következtében. A termelőszövetkezet korábbi szerepe megszűnt, a lakosság egy része, miként az országban sokfelé, munkanélkülivé vált, megélhetési gondokkal küzd.
Egy-két szatymazi helynevet Bálint Sándor monográfiájának első része is magában foglal; ezenkívül Inczefi Géza munkája tartalmaz kb. hatvan külterületi elnevezést. Gyűjtése belterületi nevekre nem terjedt ki, az egy-egy határrész számbavételében sem törekedett teljességre, a fölvett helyneveket viszont – elmélyült levéltári kutatásai alapján – igyekezett különféle írásos forrásokból származó följegyzésekkel közzétenni. A legrészletesebb összeállítás Huszka Lajostól származik, mivel ő több mint három évtizeddel ezelőtt tervbe vett Csongrád megyei helynévkötet számára gyűjtött Szaty-mazon. Munkája, noha a belterület elnevezéseit nem tartalmazza, nagyon alapos, s így közleményemben jól tudtam hasznosítani. Felhasználását viszont az tette körül-ményessé, hogy a nevekre utaló számokat nehezen lehetett megtalálni térképvázlatán, ezért lokalizálásukban elsősorban adatközlőim segítségére kellett támaszkodnom.
A polgármesteri hivataltól kapott bel- és külterületi térképvázlatot némiképpen módosítottam, s így sikerült olyan munkatérképeket készítenem, melyeken a korábbi névanyagot és saját gyűjtésemet – a lehetséges teljességre törekedve – egybefoglalhattam. A térképvázlatok megszerzéséhez és a földrajzi nevek (főképpen a belterületi elnevezések) gyűjtéséhez és lokalizálásához Lengyel Istvánné polgármester asszonytól sok segítséget kaptam, melyet ezúton is köszönök. Önzetlenül és lelkesedéssel vettek részt gyűjtőmunkámban adatközlőim is, akiknek helyismerete és segítőkészsége nélkül dolgozatom el sem készülhetett volna; megértő közreműködésükért mindegyiküknek hálás köszönettel tartozom. Adatközlőim a következő helyi lakosok voltak: Fenyvesi Ferencné 54 é., Füz Ferenc 77 é., Király István 77 é., Király János 44 é., Szélpál Antal 80 é., Szélpál Antalné 76 é. és Terhes Mihályné 70 é.
Szatymaz földrajzi neveinek közzétételében fő szempontnak azt a módszert te-kintettem, amely Zala megye földrajzi neveinek megjelentetése óta – a 60-as évek közepétől – a különböző megyei névgyűjteményekben általános gyakorlattá vált. Az a meggyőződésem ugyanis, hogy előbb-utóbb Csongrád megye helyneveinek kötete is napvilágot láthat, s abba majd az itt közölt szatymazi bel- és külterületi el-nevezések is természetesen belekerülnek. Ez a gondolat már Szőreg földrajzi neveinek összegyűjtése és feldolgozása során is fölmerült bennem, ezért a szatymazi helynevek közzétételében a Szőreg és népe kötetben megjelent tanulmányom módszerét követtem. Ennek az eljárásmódnak a lényegét így foglaltam össze:
„A térképre utaló szám után elsőként a helyi nyelvjárási ejtésnek megfelelő népi elnevezés szerepel, utána zárójelben a belterületen a jelenlegi hivatalos név áll, a külterületen pedig az esetleges kataszteri név található, vagy – néhány esetben – egyéb, történeti forrásban előforduló adat következik. Ha a belterületen a hivatalos elne-vezés, külterületen pedig a kataszteri név vagy valamely történeti név megegyezik a címszóként álló népi névvel, akkor a zárójelben tildejelet (~) használtam. A zárójel után a térszíni formára és művelési ágra vonatkozó rövidítés található meg, majd – néhány esetben – a névhez kapcsolódó (esetleges) népi névmagyarázat zárja le egy-egy névcikk anyagát. A neveket a térképen számozással jelöltem. A számozást a belterület északnyugati részén kezdtem, és nyugatról keletre, északról délre haladtam, majd a külterület észak-nyugati részétől ugyanúgy haladva folytattam a számozást.”5
Szatymaz esetében, mivel csak ötven évvel ezelőtt vált önálló községgé, természetesen sem Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtését, sem a kataszteri térképek anyagát nem használhattam. Legkorábbi forrásom az a térkép volt, amelyet Szeged környékéről Jakabffy Lajos városi mérnök 1919-ben készített. Az ezen található szatymazi földrajzi neveket J. rövidítéssel vettem át, és a címszóként álló népi név után közlöm őket. Huszka Lajos gyűjtésének anyagát helyenként teljes egészében, bizonyos nevekben pedig följegyzéseinek – kevésbé lényeges, a terjedelmet fölöslegesen növelő – részleteit elhagyva használtam föl. Nem vettem át tőle azokat az adatokat, amelyek a szomszédos községekhez tartoznak (pl. a balástyai Ősze-szék-tó, Sós Pál halma, Szirtos-dűlő). Kivételt tettem viszont a Fehér-tóval és a hozzá kapcsolódó földrajzi egységek (pl. a szigetek) neveivel. A Fehér-tó és környéke ugyan-is csak 1975 óta tartozik Szegedhez, korábban mindig szatymazi terület volt, és fontos szerepet játszott Szatymaz lakóinak életében. A szatymaziak régebben jól ismerték a Fehértó vidékét, ezért is tudott Huszka Lajos erről a területről különösen értékes anyagot följegyezni. Gyűjtésére H. rövidítéssel utalok. Mivel Inczefi Géza szatymazi külterületi neveket is földolgozott, ezeket – a különféle levéltári forrásokban való előfordulásuk miatt – célszerűnek látszott Szatymaz mai földrajzinév-anyagában is föltüntetni. Inczefi adatait, névmagyarázatait I. rövidítéssel közlöm, az idézet után zárójelben pedig könyvének megfelelő lapszáma található. Minden földrajzi név esetében arra törekedtem, hogy hangalakja hűen tükrözze a helyi nyelvjárási sajátosságokat (pl. 6. Vasút útca; 30. Simsai-köröszt; 48. Nagy bót; 149. Budai-högy; 184. Nëszűrj-högyi iskola; 86. Rúzsa-zsombék stb.). Azokat a hangtani jelenségeket, amelyek a köznyelvivel megegyeznek, nem jelöltem (pl. 37. Víztorony; 41. Községház; 63. Kónyák hídja; 195. Szúnyog-gunyhó stb.). Ezzel szemben a köz- és irodalmi nyelvben ly-vel jelölt neveket j-vel írtam át, mivel ezeknek Szatymaz nyelvjárásában (is) j a hangértéke (pl. l06. Bagoj-högy; 96. Benke-sömjék stb.).
Ha ugyanannak a földrajzi egységnek, objektumnak több elnevezése is van, akkor a névváltozatokat használatuk gyakoriságának sorrendjében közlöm (pl. 12. Patika: Gyógyszërtár; 264. Balaton-part: Balaton-halom; 213. Korom-sziget: Korom-telek; 144. Retökfalusi iskola: Báló-iskola stb.) Az egyelemű nevekben föl-tüntettem a hová? kérdésre felelő toldalékos alakot (pl. 216. Kecskés, -be; 108. Kotac, -ba : Kutac, -ba stb.). Tanulmányom végén Szatymaz bel- és külterületének elnevezéseit betűrendben is megadom, ezenkívül természetesen közlöm a rövidí-tések jegyzékét is.
1. Szatymaz kettő iskola [~] É. Régebben iskola volt, jelenleg tanári (szolgála-ti) lakás.
2. Szécsényi útca [~] U
3. Rákóci útca [~] U
4. Zsótér-ház. Ma is meglevő lakóház, amely egykor Zsótér Andoré volt. A ha-gyomány szerint Móra Ferenc többször is járt itt.
5. Május ëggy útca [Május 1 utca] U
6. Vasút útca [~] U. A község legrégebbi utcája. A rendszerváltozás után a nép ajkán keletkezett elnevezése vált hivatalossá, addig Felszabadulás utca volt a neve.
7. Mezőker [A Zöldért Vállalat telepe]. Az 1960-as években épült itt gyümölcs-átvevő telep, ahol főképpen a község híres őszibaracktermését vették át a termelőktől. A rendszerváltozás után azonban megszűnt.
8. Óvoda. Az 1979-től működik itt óvoda, 1928-ban gazdasági iskolának épült.
9. Tüzép útcája [József Attila utca] U. Ebben az utcában van a Tüzelő- és Épí-tőanyag-kereskedelmi Vállalat helyi telepe.
10. Sportpája: Fodbalpája. A község sportpályája.
11. Új orvosi röndölő [Egészségház] É. Az 1970-es évek elejétől működik.
12. Patika: Gyógyszertár Az Egészségházban működik.
13. Báló-kocsma. Tulajdonosáról, Báló Istvánról kapta a nevét. Vasárnap reggelenként a gazdagabb szőlőtulajdonosok az itteni kocsma előtt szokták a napszámosokat fölfogadni munkára a következő hétre. Még Sándorfalváról is jöttek ide szegény parasztok, hogy alkalmi munkát vállaljanak.
14. Szűcs-kocsma. Kb. 1945-ig volt itt a Szűts M. Lajos vendéglője.
15. Álomás: Vasútálomás [MÁV-pályaudvar; J. Szatymaz állomás]
16. Kis bót: Kopasz-bót. Egykor vegyeskereskedés volt. 1938-ban Kopasz Mihály építtette.
17. Új iskola. A község legújabb iskolája, amely 1979-ben épült.
18. Tejcsarnok. Néhány éve szűnt meg, régebben tejgyűjtő hely volt.
19. Templom [Római katolikus templom] 1902-ben épült, majd 1938-ban bővítették.
20. Adi útca [Ady Endre utca] U
21. Gulivër [Gulliver étterem] Az 1990-es évek elején épült.
22. Kultúrház [Művelődési Ház és Községi Könyvtár] 1963-ban avatták.
23. Új köröszt: Ábrahám-köröszt Ke. Állíttatta az Ábrahám család. Az 1980-as évek elején az elkorhadt fakeresztet kőkeresztre cserélték. Azóta nevezik Új köröszt-nek.
24. Petőfi útca: Pék útcája [Petőfi Sándor utca] U. A község egyik legrégebbi utcája. Rziha Jánosnak volt itt péksége az 1940-es évektől.
25. Frányó-ház. Frányó Jánosnak volt egykor itt hentesüzlete, most pedig élelmiszerbolt.
26. Gyógyszërtári iskola. Korábban itt volt a gyógyszertár, utána alsó tagozatos osztályok működtek itt. Jelenleg üresen áll.
27. Régi orvosi röndölő. Ma is orvosi rendelő van itt.
28. Régi pósta. Egykor posta volt itt, napjainkban pedig bolt van a helyén.
29. Simsai-iskola. [J. Szatymazi iskola] Régebben Szatymaz I. iskola volt a hivatalos neve. Simsay István és felesége tanított benne. Jelenleg alsó tagozatos ta-nulók járnak ide.
30. Simsai-köröszt Ke. A Simsai-iskola előtt áll. „Zsótér Dezső ajándéka” felirat volt olvasható rajta.
31. Tüzép [Tüzéptelep]
32. Takarék [Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet]
33. Kula-vendéglő [Fatányéros vendéglő]. A vendéglő tulajdonosának, Tóth Mol-nár Józsefnek Kula ragadványnevéről nevezték el.
34. Öregök otthona: Kup-villa [Idősek klubja] É. Régebben Kup László szegedi ügyvéd volt a tulajdonosa. Az 1980-as évek elejétől működik szociális ott-honként.
35. Kukovëc útca [Kukovecz Nana utca] U
36. Állatorvosi röndölő. Az 1950-es évek végétől működik.
37. Víztorony. Az 1980-as évek közepén épült.
38. Dózsa útca [Dózsa György utca]. U
39. Törpe vízmű [Vízmű]
40. Pósta: Új pósta
41. Községház [Polgármesteri Hivatal]
42. Kosút útca [Kossuth Lajos utca] U
43. Móra útca [Móra Ferenc utca] U
44. Szögedi útca [Szegedi utca] U. A rendszerváltozás előtt Lenin utca volt a hiva-talos neve.
45. [Orgona utca] U
46. Árpád útca [~] U
47. Hámán Kató útca [~] U
48. Nagy bót. A község legnagyobb kereskedelmi egysége.
49. Frátër ügyvéd háza. Fráter Gyula háza helyére építtette fia, Fráter Zoltán ügyvéd 1926-ban. Akkoriban szőlőskertek voltak a környéken.
50. Jókai útca [~] U
51. Hunyadi útca [Hunyadi János utca] U
52. Rózsa útca [~] U
53. Kis útca [~] U
54. Nëszűrjhögyi útca [Neszűrjhegyi utca] U. A belterület határán húzódó utca, ez volt a régi Balástyai út. Korábban csak néhány ház volt itt, egy-két évtized óta fokozatosan beépült.
55. Rózsa cukrászda: Vindëkkër-cukrászda. A Rózsa utcában van, tulajdonosa Windecker Lajos.
56. Bokor útca [~] U
57. Arany János útca [~] U
58. Béke útca [~] U
59. Dankó Pista útca [~] U
60. Juhász Gyula útca [~] UKülterület
61. Bárkányi-högy: Bárkányi-szöllőhögy [J. Bárkányi hegy] S, sz, sző. A múlt század közepétől a Bárkányi családnak volt itt szőlőskertje. – I.: „1840 k.: Bárkányi Hegy ... < Bárkányi csn. + hegy ’szőlő’. A XVIII. sz.-ban szőlő-telepítésre kiosztott föld első telepítőjének nevét őrzi. A Bárkányi csn. gyakori a területen.” (13)
62. Kónyák hídja Betonhíd. Arról nevezték el, hogy több Kónya család lakik a közelében.
63. Rücskös-tanya Ta. Rücskös ragadványnevű tulajdonosáról.
64. Rücskösök útja Dú. Több Bárkányi család lakott a közelben, s mindegyiküknek Rücskös volt a ragadványneve.
65. Őszeszéki iskola [J. Őszeszéki iskola] Egykor iskola volt. – H.: „...1853-ban épült fel az 1274 négyszögöl telken. 1 tornác, 1 tanterem, 2 szoba, 1 konyha, 1 éléskamra van az épületben, az udvaron szín. Előtte kereszt és harang.”
66. Pesti vasút A Budapest–Szeged közötti vasútvonal.
67. Ötös út: Pesti út: Pesti póstaút Ú. Szegedről Budapestre vezető nemzetközi autóút. A Pesti póstaút névváltozatot főképpen az idősebbek ismerik és használják. – I.: Nagypostaút ~ Natypóstaút; „Pesti vagy Nagy Posta ut” „A mai Szatymazi utca folytatása, amelyet a később épített rókusi vasútállomás meg a körtöltés megszakított, majd az állomástól ÉNy-i irányban haladt a mai vásártér mögött. ... Öthalomtól É-ra vezetett tovább, és Kettőshatár táján torkollott nagyjából a mai műútba. Ez volt a Pesti út vagy Nagypostaút. Más neve Budai postaút volt. Ennek egyik ága volt a Kispostaút” (64–5).
68. Győri-szék [J.~] T. H.: „Kisebb szikes tó, vadvizek gyűjtőhelye. Vizük a Fehér-tóba folyt a mély ereken keresztül.” – I.: „1840 k.: Győri Szék ...< Győri csn. + szék ’szikes terület’.” (35)
69. Győri-széki iskola [J.~] Régebben iskola volt, jelenleg magántulajdonban van. A régi iskola helyén Klebelsberg Kunó minisztersége idején épült a mai. H.: „...1854-ben nyitották meg. Ajándéktelken épült fel. 1200 négyszögöl terület tartozik hozzá. 1 tornác, 1 tanterem, 2 szoba, konyha és éléskamra van az épületben. Előtte álló kereszt és harang.”
70. Gëra Örzse körösztje Ke. A közelben lakó híres siratóasszony, Gera Örzse ál-líttatta.
71. Nádas-tói-csatorna Cs
72. Tót Antal iskolája. Egykor iskola volt, ma már az épület sincs meg. – H.: „Tóth Antal gazda adott ingyen ... 1200-1400 négyszögölnyi területet iskola céljára. 1854. október elsején nyitották meg.”
73. Tót Antal malma. Az egykori szélmalom ma már nincs meg. – H.: „1920-ig működött a szélmalom. Tulajdonosáról kapta nevét.”
74. Győri-széki út Dú. – H.: „Győriszéki szikes út Sándorfalvát Balástyával összekötő nyárfasoros út.”
75. Négyes-határ S, sz. Szatymaz, Balástya, Forráskút és Zsombó határának ta-lálkozása.
76. Pëták-erdő S, e, l. Egykori tulajdonosáról.
77. Pëták-csatorna Cs. Egykor a Peták családnak volt a közelben birtoka. Alig is-mert elnevezés.
78. Sövény-suba Mf, vá, r. Kevesen ismerik. – H.: „Kb. 5 holdnyi terméketlen, szikes, vizes terület neve.”
79. Zákány-szék Mf, vá, ka, l. Napjainkban az alig ismert elnevezések közé tartozik. – H.: „Széll Pál és Gombos Ferenc tanyáját régen Zákány nevű gaz-dálkodók lakták. Kb. 6 hold vízállásos területük is volt. Nyáron kaszálták, le-geltették.”
80. Förgeteg-erdő S, akácos. – H.: „ ... Förgeteg nevű gazda szikes legelője és szántóföldje közötti területen 40-50 akácfa.”
81. Tőtött út Dú. Vilmaszállásról Őszeszéken át Balástyára vezető út, melyet egy-kor szikes földdel töltöttek föl, hogy szilárdabb, keményebb legyen, s esőben is lehessen rajta közlekedni.
82. Kondász-sor Tcs. Kondász nevű családok laktak itt egykor.
83. Szirtosi iskola [ J. ~ ] Régebben iskola volt, jelenleg pedig vadászház van. – H.: „...1906-ban épült. Nem felszentelt iskola, misét itt sose tartottak. 1945 előtt 1–6-ig összevont tanítás, később 1–4-ig, 5–8-ig. Jelenleg a vadásztársaság raktára, összejöveteli helyisége.”
84. Busa-gödör S, sz. Busa nevű család lakott egykor a környékén. – H.: „A nagy tavaszi áradásokkor lefolyó vizek sodorták ki. Később egy részét a szél homokkal behordta. Építettek is onnan több házat. Lovakat úsztattak benne. Az oldalában fűzfák voltak. A tsz földgyalukkal elegyengette.”
85. Pëták-tanya. A Peták család egykori tanyája.
86. Rúzsa-zsombék Mf, l. Rózsa családé volt. Alig ismert elnevezés.
87. Kuksós-erdő S, e. Két sor akácfából álló kis erdő. Kevesen ismerik. Nagyon valószínűnek látszik, hogy az előtagban olyan ragadványnév vagy családnév rejlik, amely a kuksós foglalkozásnévre vezethető vissza. Inczefi Géza anya-gában ugyanis a következő adatokat találjuk róla: I.: „Az Alföldön sziksóval kereskedők neve kuksós volt (Lehr: MNy. I, 384). Ez frn.-ként megvan a vidéken. Ennek előtagja van meg a névben, és bizonyára a német Koch (salz)-ból származik, a házaló sóárusok nyelvéből terjedt el” (53). Ezt a magyarázatot megerősíti az a tény, hogy a Kuksós-erdő környékén több olyan helynév található, amelynek utótagja a szék földrajzi köznév. Ez pedig közvetve a sziksó előfordulására és a kuksós foglalkozásnévre utalhat. A tanyai lakosság ugyanis összegyűjtötte (összesöpörte) a sziksót, s ebből főzték a mosószódát, melyet – mint Bálint Sándor a Szegedi szótár 1. kötetének 847. lapján említi – pl. Tápén kuksónak neveztek. Juhász Antal szíves szóbeli közléséből tudom, hogy ő Sándorfalva határában ismert Kuksós nevű családot.
88. Makra-szék-tó Mf, vá. – H.: „ ... A csapadékvíz a mélyedésben összegyűlt, onnan vad ágakon folyt a Fehér-tóba a csatornázás előtt.” – I.: „1887: Makra-széktó ... < Makra csn. + szék ’szikes terület’ + tó” (59).
89. Kotró-birtok S, l. – H.: „Egy szegedi kéményseprő [...] birtoka volt. A bekerített tanyához szántóföld, gyümölcsös, rét és legelő is tartozott.”
90. Kotró-tanya: Balázs-tanya Ta. Régebbi és jelenlegi tulajdonosáról kapta a nevét (vö. 89).
91. Vilmaszállási út Ú
92. Pujka-tanya Ta. A Pulyka ragadványnevű Tóth család tanyája.
93. Volkovics-part: Bugyi-part Mt, sz, gy. Volkovics nevű hajdani tulajdonosáról. Az egykor a közelben lakó Bugyi ragadványnevű családról ritkábban Bugyi-part-nak is nevezik.
94. Jópál-högy [J. Jópál hegy] S, sz, sző. – H.: „A Frank-hegytől K-re a sövényházi útig terjedt. 1900 körül telepítettek itt sok szőlőt.” – I.: „ ... < Jópál csn. + hegy ’szőlő’. A Jópál gyakori csn.” (41). – Juhász Antal szíves közlése szerint ez a név Szeged 1887. évi kataszteri térképén is szerepel, ezért bizonyosnak látszik, hogy már az 1880-as években telepítettek ide szőlőt.
95. Benke-főd S, sz, sző. Benke nevű egykori tulajdonosáról.
96. Benke-sömjék S, sz, ka, l. Az itteni ’vízállásos terület’ jelentésű sömlyék a Ben-ke családé volt egykor (vö. 95).
97. Gádzsër-szék Mf, l, p. – H.: „A makraszéki iskolától Ny-ra, 2 km-re kb. 10 hold-nyi gyöpes, szikes terület. Szélénél a mélyedésben nyáron is volt víz, lóúsztatásra is használták. A terület tulajdonosának neve Gádzser.”
98. Makra-széki iskola: Papok iskolája [J. Makraszéki iskola]. Szeged városa – a töb-bi tanyai iskolához hasonlóan – elemi népiskolának építtette, ahol az 1940-es évekig hatosztályos oktatás folyt. Az 1960-as években alsótagozatos iskola működött itt. Most magánház. – H.: „...1897-ben építették. Tornác, tanterem, 2 szoba, konyha, éléskamra van az épületben. Előtte kereszt és harang.”
99. Gombos-szék: Tosa-szék Mf, ka. Gombos nevű egykori tulajdonosának Tosa volt a ragadványneve. – I.: „ ... < Gombos csn. + szék ’szikes terület’.” (33)
100. Széksós-tó T. – H.: „Vilmaszállástól É-ra Kertészék rétjének partján nyáron söpörték a széksót. Víz mindig maradt ott.”
101. Kertészék rétje Mf, r. Kertész nevű egykori tulajdonosáról.
102. Kivető, -hön S, sz. – H.: „A vasúti megállók és őrházak közötti feleúton a pályamunkások kocsiját ott emelték le a sínről, és tették félre a vasúti forgalom elől.”
103. Jójárt-högy: Jójárt-szöllőhögy S, sz, sző. Napjainkban már kevesen ismerik. – I.: „1840 k.: Jójárt Hegy ... < Jójárt csn. + hegy ’szőlő’. A Jójárt gyakori csn.” (41)
104. Gëra-kocsma. Gera nevű hajdani tulajdonosáról.
105. Gëra-falu Tcs. Egymáshoz közel fekvő öt-hat tanya, melyeknek tulajdonosai a Gera családok voltak.
106. Bagoj-högy [J. Bagoly hegy] S, sz, sző. – I.: „1840 k.: Bagoly Hegy ... sző, sz. < Bagoly, a Hika-család ragadványneve (Bálint Sándor szíves közlése) + hegy ’szőlő’ ” (10).
107. Vilmaszállási-csatorna Cs. Vilmaszállás belvizeit vezeti le, a Fehér-tó északi felénél torkollik a Kisteleki-csatornába.
108. Kotac, -ba: Kutac, -ba Mf, vá, nádas, zsombékos terület. Csapadékos időjárás esetén tóvá vált. A hagyomány szerint századunk első felében még tapogatóhálóval szoktak itt halászni. Napjainkban kevesen ismerik ezt a nevet.
109. Frank-högy [J. Frankhegy] S, sz, sző. H.: „A Bagoly hegytől keletre, a szirtosi iskolától délkeletre. 1840 körül 80-90 szőlő-parcella. Csőszház, kereszt, harang. Szikes legelők ékelődtek a szőlőszakaszok közé.” – I.: „1840 k.: Frank Hegy ...< Frank csn. + hegy ’szőlő’. A Frank csn. ma is ismert, régebbi adatunk is van róla.” (32)
110. Picula-főd S, sz. Egykori tulajdonosának, Szuha Györgynek Picula ragadványnevéről. Alig ismert elnevezés.
111. Galiba-dűlő Dú. Több Galiba nevű család is lehetett a közelében.
112. Makra-széki-csatorna Cs
113. Papok kanyarja. Kevesen ismerik (vö.124). – H.: „A minoriták birtokához közeli csatorna egy részének a neve. ...A csatorna nagy kanyart ír le a »Tatárhalom« miatt.”
114. Vágóhíd. Az ÁFÉSZ építtette, jelenleg nem működik.
115. Messzelátó [J.~] Ha, sz, l. H.: „Az Enyingi szélmalmon túl van egy magas, partos terület. 1 kis ház volt rajta, onnan messze el lehetett látni. A katonaság megfigyelőállomásnak használta.” – I.: „ 1887: Meszszelátó ... Az állattartás körébe tartozó elnevezés. A messzelátó a pásztor magas póznája, messzelátó helye, amelyről állatait kémleli, egyben fogas meg dörgölődző fa szerepét is betöltheti a cserény előtt. Újabban Messzelátóhögy nevét is halljuk” (61-2).
116. Vilmaszállás [J. Vilmaszállás mh.] Mh, Hr, S, sz, gy, sző. – H.: „Vasúti megállóhely. ... Jelentésátvitellel egy területrész neve is.” – I.: Vilmaszállás ... < Vilma keresztnév + szállás ’tanya és a hozzá tartozó föld’. A határrészt Babarczy József szőlőtulajdonos feleségéről, Bérczi Vilmáról nevezték el.” (97)
117. Puskás-bót. A Puskás családnak volt itt boltja az 1920-as és 30-as években.
118. Vëtró Sándor körösztje Ke. Vetró Sándor tanyájába vezető dűlőút melletti kő-kereszt.
119. Külső-Szatymaz-dűlő [J. Külső Szatymaz] Hr, S, sz. – H.: „A pesti út, Szirtos, Fehértó dűlők és a sándorfalvi út által határolt terület útjainak, tanyáinak, földterületének közigazgatási megnevezése. Telekkönyvi név.” – I.: „Kül-sőszatymaz ~ D... 1855. Külső Szatymaz” (55)
120. Igléciás Dú. Kevesen ismerik. – H.: „Vilmaszállás irányából Sándorfalvára vezető gyalogút királydinnyés, sivár homokos területen vezet keresztül. Egy 150 méteres szakaszán árnyékot adó bokor és fasor pihenőhelyül szolgált a gyalogosoknak.”
121. Téesz-küvesút Ú. A Finn–Magyar Barátság Tsz tehenészetébe vezető út.
122. Tombác-högy S, sz, sző. Tombácz Jánosnak volt régebben itt szőlőskertje. Alig ismert elnevezés.
123. Szűcsök högye: Szűcsök szöllőhögye S, sz, sző. Kevesen ismerik. – I.: „Szűcs-hegy : Szűcshögy ... 1840 k.: Szütsök Hegye ... < Szűcs csn. + hegy ’szőlő’.” (89)
124. Papi-birtok S, sz, sző, r, e. A Szeged-fölsővárosi minorita rendház birtoka volt.
125. Méj-akácos Mf, e. Kevesen ismerik ezt a nevet.
126. Nyájsarnyú-dűlő Dú. Olyan dűlőút, amely nem vezet tovább. Alig ismert el-nevezés. – H.: „A Pundra dűlőtől Ny-ra, a régi nádtetetjű juhaklokhoz vezető vak dűlő neve.”
127. Pundra-dűlő Dú. Pundra ragadványnevű család lakott régebben a közelében.
128. Sávai hídja. A Majsai-csatornán levő betonhíd, amelyet a közelben lakó Sávai családról neveztek el.
129. Makra-széki-högy: Makra-széki-szöllőhögy [J. Makra hegy]. S, sz, sző. Kevesen ismerik. – I.: „Makrahegy ~ Makrahögy ... < Makra csn. + hegy ’szőlő’. A Makra csn. ma gyakori, régen is ismert volt. ... 1723: Makra István. A névadó családnak egy XVIII. századi tagja volt” (58).
130. Ocskai-högy: Ocskai-szöllőhögy S, sz, sző. Kevesen ismerik ezt a nevet. I.:
„ ... Ocskaihögy v. Ocskóhögy; 1840 k.: Ócskai Hegy ... < Ocskai csn. + hegy ’szőlő’ ” (67).
131. Retökfalu [J. Retekfalu] Tcs, S, sz, sző. – H.: „ ... Sűrű tanyás település. ... A tanyák körüli birtokokon a szőlő- és gyümölcs-termesztésen kívül a dohány, káposzta, paprika és zöldségfélék is hasznot hoztak.” – I.: „Retekfalu ~ Retökfalu ... A kertészkedés tréfás neve, mint Erdélyben a Nyárádmentét tréfásan Murokország néven is nevezik” (74).
132. Mónus Ilka kocsmája. Az egykori kocsma helyén ma autószerelő műhely van.
133. Szél-sor Dú. – H.: „A Fehértói kapitányság egyik dűlőútjának népi neve. Csupa Szél nevű gazda lakott egymáshoz közel.”
134. Orom út Gyú. Ma már nincs meg, a termelőszövetkezeti gazdálkodás idején fölszántották. – H.: „... Sándorfalváról Balástyára vezető gyalogút.”
135. Márta-szaladó dűlő Dú. Kevesen ismerik. – H.: „Sok Márta nevű földműves lakott az út mindkét oldala mentén szétszórt tanyákban. Nagy része futóhomokos.”
136. Szél-szalma dűlő Dú. Olyan dűlőút, amely nem vezet tovább. Alig ismert el-nevezés. – H.: „A Márta-szaladó dűlő melletti vak dűlő. A keskeny út mindkét oldalán levő futóhomokos földparcellák termőföldjét szalmával igyekeztek megkötni.”
137. Makra-széki-dűlő [J. Makraszék]. Hr, S, sz. – H.: „Őszeszéke, Barát, Neszűrj dűlők és a pesti út által bezárt terület útjainak, tanyáinak közös, elkülönítő, közigazgatási megnevezése. Telekkönyvi név.” – I.: „Makraszék ; 1760 k.: „ Sós Pál halmán belül Makra Széke környéke ”, ... < Makra csn. + szék ’szikes terület’. A régebbi adatok utótagján birtokos személyrag van” (58-9).
138. Kormányos-högy: Kormányos-szöllőhögy Mt, sz, sző. Nem tartozik a közismert elnevezések közé. – I.: „ ... 1840 k.: Kormányos Hegy ... < Kormányos csn. + hegy ’szőlő’. A csn. ma is ismert, régebbről is van adatunk” (51).
139. Enyingi-szélmalom. Egykor az Enyingi családé volt, jelenleg pedig műemlék jellegű épület. – H.: „Eredetileg szárazmalomként működött. Magasították, 6 vitorlával vagy 4 vitorlával üzemelt. 1848-ban már őröltek ott gabonát. A környéken a legutolsó működő szélmalom.” – Juhász Antal szíves szóbeli közléséből úgy tudom, hogy a visszaemlékezések szerint már a 19. század közepén egy lójárgányos szárazmalom és egy szélmalom állott e helyen. Az 1887. évi szegedi kataszteri térkép mind a két malmot föltünteti, s a tulajdonosuk Kormányos Mihály volt. Az eredetileg alulhajtós, hatvitorlás szélmalmot a későbbiekben átépítették felülhajtós, négyvitorlás típusúra, amely 1911-ben került az Enyingi család tulajdonába. Enyingi Antal 1951-ig őrölt, illetőleg darált a malomban, amely a szegedi határ utolsó működő szélmalma volt.
140. Csala-zubogó. A Majsai-csatorna lejtős szakasza, amelynek közelében a Csala ragadványnevű családnak volt tanyája.
141. Kis-erdő G, e. Alig ismert név. – H.: „Kubikgödör, 1870 előtt ebből töltötték fel a vasúti töltést. 1940-ben erdősítették.”
142. Fóráskúti út: Balástyai út Ú. Forráskút és Balástya felé vezető kövesút.
143. Sós-tó T. – H.: „Retökfaluban egy dűlőút visz ki a pesti útra. Mindkét oldalánál nagy tó van, melynek legnagyobb része nádas. A nádtermése jelentős.”
144. Retökfalusi iskola: Báló-iskola [Vilmaszállási iskola]. Jelenleg magánlakás. A Báló-iskola elnevezést kevesen ismerik. – H.: „... 1906-ban épült. ... Báló Antal földbirtokos felajánlotta ingyen az iskola földterületét az új iskola megépítésére, ha a fia odakerül. A fia volt az első tanító. Bizonyos időszakokban 1–8-ig összevont, máskor külön alsó és felső tagozat.”
145. Róvó-högy [J. Róvó hegy] S, sz, sző. – I.: „ ... 1848: „a Róvó hegyében...”, 1887: Róvóhegy ... < Róvó csn. + hegy ’szőlő’. ... A Róvó csn. ma is ismert, régebbről is van rá adatunk.” (75).
146. Csányi-högy: Csányi-szöllőhögy S, sz, sző. Csányi nevű hajdani tulajdonosáról kapta a nevét.
147. Kis-fekete S, sz. – I.: „Kisfeketék ... A Szatymaz körüli nem homokos, fekete földek neve” (48).
148. Cérna-tanya: Vëtró-tanya Ta. Tulajdonosairól nevezték el.
149. Budai-högy S, sz, sző. Budai nevű tulajdonosáról. – I.: „1840 k.: Budai
150. Ördög-gyöp S, l. Régebben Ördög nevű család lakott a közelben.
151. Ördög-tanya: Katona-tanya Ta. Régebben az Ördög család lakta, jelenleg pedig Katona Sándor a tulajdonosa.
152. Kis-székalj S, sz. A hajdan volt út menti területnek a neve. – H.: „Hajtóút Sándorfalváról Győriszéknek, onnan Balástyára vitt, 12 méter széles. Ezen hajtották a szabados jószágot a vásárokba. A többi úton csak vezetni volt szabad a jószágot.”
153. Harangos-högy: Rúzsa-högy S, sz, sző. Alig ismert nevek közé tartozik. – I.: „1840 k.: Harangos Hegy, Harangos vagy Rózsa Hegy ... < Harangos csn. + hegy ’szőlő’.” (36)
154. Mária-főd S, sz, l, sző, gy. Kevesen ismerik. – H.: „Egy gazdag aszony birtokának népi neve. ... A legelőn, kaszálón kívül szántójának egy részét szőlő, gyümölcsös gazdagította.”
155. Sëpkó-högy S, sz, sző. A környéken több Kopasz család lakott régebben. Egyiküknek Sëpkó volt a ragadványneve. Az alig ismert nevek közé sorolható.
156. Póstakocsi csárda: Polgár-tanya [J. Postakocsi csárda] É. Egykor Polgár László földbirtokosé, a Szatymazi Gazdakör elnökéé volt. A Polgár-tanya névváltozatot csak néhány idős ember ismeri. – H.: „A pesti postaúton szolgálatot teljesítő lovas posta lovait váltották ott. Szegedtől Pest felé Szatymaz volt az első pihentető, váltóállomás.” – H.: „Polgár tanya. A mai postakocsi csárda volt az öreg tanya. Polgár László, igen módos gazda birtoka.”
157. Gëlc-tanya Ta. Egykori tulajdonosáról, Gelcz Sándor szegedi kereskedőről kapta a nevét.
158. Székalji iskola: Fehér-tói iskola [J. Székalji iskola] Régebben alsó tagozatos iskola működött itt. Az épülete ma is megvan, a rendszerváltozás előtt a Finn–Magyar Barátság Termelő-szövetkezet központja volt. A téesz átépíttette. – H.: „1854-ben épült. Távolsága Szegedtől 12,3 km. 1 tornác, 1 tanterem, 2 szoba, 1 konyha, 1 éléskamra van az épületben. Az udvaron gazdasági szín. Előtte kereszt és harang.”
159. Ördög-csatorna Cs. Régebben Ördög nevű család lakott a közelében.
160. Londonos kocsma. A hajdani kocsma a Csányi családé volt. Közel volt Sándorfalva legszélső házsorához, az ott lakók is látogatták.
161. Tápai-kanyar Úsz. A Zsombói út nagy kanyarja, amelynek közelében Tápai Jánosnak van tanyája.
162. Tápai-tanya Ta. Tápai nevű tulajdonosáról.
163. Zsótér-birtok S, sz, r, sző, gy. – H.: „Zsótér Andor dúsgazdag hajósgazda és családjának birtoka, földje. Mikszáth Kálmán és Dankó Pista is sokat vendégeskedett ott a szegedi tisztviselőkkel együtt. A templomhoz, az iskolához (Simsay) is e család adta ingyen a telket.”
164. Sándorfalvi út: Sándorfalvi bekötőút Ú. Az E75 jelű nemzetközi útról el-ágazó, Sándorfalvára vezető műút.
165. Székalj Mf, l, p. – I.: „Székalj ... < szék ’szikes terület’ + alj ’ima pars, der Unterteil’. A Fehér-tó, Szatymaz és Sándorfalva között elterülő székes terület alja.” (85)
166. Tót-högy S, sz, sző. – H.: „...a századfordulótól telepített szőlők. Harang és kereszt is volt a högyben. Tóth Imre szőlőtepítő gazda a névadó.”
167. Karikás kút Kú. Hajdani gémeskút. A kevéssé ismert elnevezések közé tartozik. – H.: „A dorozsmai határút mellett, Neszűrjhegy és Makraszék határánál a valamikori csordajárás útja melletti pásztorkút. ... Vas karikákat akasztottak koloncnak a kútágas végére, így könnyítették meg a vízzel teli vödör fölhúzását. Főleg jószágitatásra használták. 1940 körül beomlott. Fontos tájékozódási pontként szerepelt a népi kifejezésekben.”
168. Öreg Paragi-nádas Mf, vá, l. Kevesen ismerik.
169. Balog-sor Tcs. – H.: „...Sok Balog nevű földműves tanyája és birtoka van az út mindkét oldala mentén.”
170. Zsombói út Ú. Zsombóra vezető kövesút.
171. Szatymazi út [J. ~] Ú. A községből az E 75 jelű nemzetközi útra vezető műút. – H.: „A pesti postautat a szatymazi vasúttal összekötő út neve.”
172. Csányi-híd Betonhíd. Régebben Csányi Sándornak volt a közelben tanyája (vö. 173).
173. Csányi-tanya Ta. Egykori tulajdonosáról.
174. Szatymaz-erdő S, e
175. Majsai-csatorna [Fehér-tó-Majsai-főcsatorna] Cs. H.: „Épült 1940–42-ig. Folytatólag Szatymaz területére érve főleg Őszeszék, Makraszék, Szatymaz belvizeinek összegyűjtője, levezetője a Fehér-tóba.”
176. Fehér-tó-dűlő Hr, sz. – H.: „A pesti út, az Alpári dűlő, Fehér-tó és a sándorfalvi út által bezárt terület útjainak, tanyáinak, földjének elkülönítő, közigazgatási megnevezése. Telekkönyvi név.”
177. Kisteleki-csatorna [Kisteleki-főcsatorna] Cs
178. Kis-sziget: Kis-Csíkos-sziget S, sz. Kevesen ismerik. – H.: „A régi Fehér-tó É-i sarkánál kb. 4 holdnyi terület. Kunyhója volt, kútja nem. A juhász a névadó. ... Valamikor jó birkalegeltető terület. – I.: „Kissziget ~ Kisszüget ... A Fehér-tó egykori szigete, birkalegelője” (49).
179. Csézi-falu Tcs. Több Csézi nevű családnak volt a közelben tanyája.
180. Bíbic-szoros Gyú. Az alig ismert nevek közé tartozik. – H.: „A kövesútról Gajdocsiékhoz vezető gyalogút, két oldalán nádas. Olyan keskeny út volt, hogy csak gyalogosan közlekedhettek rajta. Egész nyáron a nádasban költöttek a bíbicek, és nevelték fiókáikat.”
181. Bíbic-hát Mt, p. Alig ismert elnevezés. – H.: „Gajdocsiék körüli szikes, partos rész. Forgalomtól távoli terület. Senki sem háborgatta a bíbiceket.”
182. Bíbic-kocogó Mf, p. Kevesen ismerik. – H.: „A Bíbic-hátat és a Bíbic-szorost összekötő lapos, szikes, füvet is alig termő terület. Kb. 300 négyszögöl. Megfigyelték, estefelé a bíbicek mindig erre kocogtak fészkeik felé a Bíbic-szorosba.”
183. Nëszűrjhögyi köröszt Ke. Régebben fából volt, a rendszerváltozás után cserélték ki kőkeresztre.
184. Nëszűrjhögyi iskola [J. Neszűrjhegyi iskola] Korábban iskola működött itt. – H.: „1854-ben építették, majd átépítették. ... Előszoba, tanterem, 1 szoba, konyha, éléskamra, szín található az épületben. Előtte álló kereszt és harang.”
185. Meszes-högy: Meszes-szöllőhögy [J. Meszes hegy] S, sz, sző – I.: „1840 k.: Meszes Hegy...< Meszes csn. + hegy ’szőlő’. A csn. ma is ismert Balástyán, régebbi adatunk is van róla, 1750 k.: Meszes János. A terület a család egyik tagjáról, szőlőtelepítőjéről kapta a nevét a XVIII. században” (61).
186. Bandi-falu Tcs. A Bandi ragadványnevű, népes Tápai családnak voltak itt tanyái.
187. Nëszűrjhögyi út Ú. A községtől déli irányban az E75 jelű nemzetközi útra vezető kövesút.
188. Úri Varga-köz Dú. Egykor a Varga család lakott a közelében.
189. Száki-köz Dú. Alig ismert név. – H.: „...A régi szőlőhegy közlekedési útja, kis köze. Az út mindkét oldala mentén házak épültek.”
190. Nagy bunkëros S, sz. A hidegháborús 1950-es évek elején több bunkert építettek ezen a területen.
191. Kalapács-sziget S, sz. – H.: „Kalapács Istváné volt. (A Kalapács család ősi juhászfamília a Fehér-tón.) ... A nyári apadásig, párolgásig nőtt a sziget. A juhok tavasztól aratásig kiböjtöltek a szigeteken, aztán mentek a tarlókra. A nádtetős kunyhóban volt a tejkonyha, a mélyebb, pinceszerű helyiségben a tejhasznot (túró, sajt) tartották.”
192. Kormányos-köz Dú. Az itteni dűlőút mentén több Kormányos nevű családnak volt birtoka.
193. Nëszűrjhögyi-csatorna Cs. – H.: „Kb. 4200 méter hosszú. Készült 1934–38-ig”
194. Tandari-högy [ J. Tandari hegy ] S, sz, sző. – I.: „...1887: Tandari hegy ... < Tandari csn. + hegy ’szőlő’. A csn. ma is ismert Nagyszéksóson meg másfelé, régebbi adatunk is van róla.” (89)
195. Szúnyog-gunyhó Alig ismert elnevezés. – H.: „Egy magas fa áll Neszűrjhögy-ben Frank József tanyája melletti útkereszteződésben. Ennek helyén állott egy juhászkunyhó. Ma útbaigazító, tájékoztató szerepe van, pl. ott térjen az utas jobbra vagy balra.”
196. Kopaszok sömjékje Mf, l, r. Kopasz nevű családok birtoka volt hajdan. Kevesen ismerik.
197. Tápai-högy: Vëszëlka-högy S, sz, sző. Tápai és Veszelka nevű egykori tulaj-donosairól kapta a nevét. – I.: „Tápaihegy ~ Tápaihögy; 1840 k.: Tápai Hegy ... < Tápai csn. + hegy ’szőlő’.” (90)
198. Pomázi-köz Dú. Pomázi nevű birtokosnak volt a közelben nyaralója, szőlője és gyümölcsöse.
199. Útászház: Útkaparóház [J. Útkaparó ház] Ma már nincs meg. – H.: „A pesti postaút mellett Szatymazhalom közelében szolgálati lakás.”
200. Faszka-sziget: Faszka-telek S, l. Az alig ismert nevek közé sorolható. – H.: „Gazdája Kalapács Imre. É–D-i irányú, hosszú vékony sziget. Egy öböl választotta el a Kalapács-szigettől. Kunyhója, gémeskútja volt. A juhász egy-két disz-nót, kevés baromfit, több libát, kacsát tartott. A szigeten történt a kisbárányok elválasztása. A régi Fehér-tó egyik szigete. Másik neve: Faszka-telek.” – I.: „Faszkatelek … < Faszka gúnynév + telek …” (29).
201. Kis-szék Mf, L. Kevesen ismerik. – H.: „A régi Fehér-tó északkeleti partrészének a neve. Szikes legelő, más része ingoványos, mocsaras.” – I.: „...A Fehértó nagy szikese melletti terület” (49).
202. Siha Jóska körösztje Ke. Siha József állíttatta.
203. Siha-tó Mf, sz. Kevesen ismerik. – H.: „Az 1850 előtti forrásokban előforduló szó. ...A dorozsmai föld és Szatymaz határán a Siha Jóska körösztjétől nem messze levő, mély fekvésű, szikes terület. A lápostói csatorna megépítése óta művelt föld. (1875: Josephinische Aufnahme: Siha To. Szegedi Egyetem Földrajzi Intézet.) Bálint Sándor: Szegedi szótár 2: 403.”
204. Nagy köz Dú. – H.: „Neszűrjhegyen keresztül vezető, széles, homokos út. Az Üve-ges-közben, Üveges István háza a régi időkben a vásárokra induló mészárosok és hajtók pihenőhelye volt a monda szerint a török hódoltság alatt is.”
205. Bodó-köz: Tankos út Dú. A Bodó család lakik a közelben. Az öthalmi laktanyából gyakorlatra vonuló orosz tankok útja volt.
206. Barcsai-sarok S, sz. Barcsay Károly szegedi gyógyszerésznek volt itt szőleje, nyaralója.
207. Üvegös-högy S, sz, sző. Az Üveges családnak volt egykor itt birtoka.
208. Lovászi-högy: Lovászi-szöllőhögy S, sz, sző. Egykori tulajdonosáról. Alig ismert elnevezés.
209. Zombori-högy S, sz, sző. Kevesen ismerik. – I.: „...1840 k.: Zombori Hegy ...< Zombori csn. + hegy ’szőlő’ „ (99).
210. Alpári-högy: Alpári-szöllőhögy S, sz, sző. – H.: „Szőlőbirtokukat a gazdák árokkal vették körül. Városi és tanyai gazdáknak volt szőlőjük e „hegyben”. 1890 körül 3400 út [-’sor’] szőlőt műveltek. Csőszházuk volt.” – I.: „1840 k.: Alpári Hegy ...< Alpári csn. + hegy ’szőlő’” (7).
211. Alpári-dűlő [J. Alpári] S, sz. Alig ismert elnevezés.
212. Temető: Szatymaz-halom: Halom [J. Temető] A Halom megnevezést csak az idősebbek használják. – H.: „Nem bizonyított, hogy természetes vagy mesterséges halom. A török időkben megfigyelő és hírközlő helynek használták, mivel jól kiemelkedik környezetéből. Az 1848–49-es szabadságharc előtt is temettek oda meghalt tanyai lakosokat. ... Móra Ferenc végzett a halmon ásatásokat.” – I.: „ ...1753: „Szatymaz halmánál levő Telkemen” , ...< török (kun) er. csn. (l. Szatymaz) + halom ’kisebb, kerek domborulat.’ ” (83).
213. Korom-sziget: Korom-telek S, T, l. – H.: „Egy része védett terület, más része halastó. Kb. 7 holdnyi területen Korom nevű juhász lakott, uralkodott. Sirályok fő tartózkodási helye (3000 pár is). 4-5 pár, egészen a nyakáig fekete szerecsensirály is fészkelt ott rendszeresen. Nyáron hamar kiszáradt. Más évszakokban nagy része ingoványos, mocsaras, nádas. A legpartosabb sziget a régi Fehér-tóban. Egy része juhlegeltető hely.” – I.: „Koromtelek... < Korom csn. + telek. A Fehér-tó egykori szigete, ahol kaszálás, legeltetés folyt. A Korom csn. ma ismert a vidéken.” (51).
214. Kerek-sziget Mt, sz. – H.: „Alakjáról kapta a nevét. ...Kicsi, de magas fekvésű. Ladikkal vitték oda a bárányokat, ott választották el őket. Juhászkunyhó és gémeskút volt a szigeten. A régi Fehértó közepén levő szigeten. A madarak szerettek ott költeni.” – I.: „Kereksziget ~ Kerekszüget... < kerek ’rotundus’ + sziget. A Fehér-tó egykori szigete volt” (45).
215. Határút Ú. Kiskundorozsma, Zsombó és Szatymaz határán húzódó földút.
216. Kecskés, -be S, sz. Egykori tulajdonosáról.
217. Pintér-köz Dú. Pintér nevű lakott a közelben.
218. Litasi-högy S, sz, sző. Kevesen ismerik. – H.: „...1870 körül Litasi nevű öreggazda a névadó. Most is nagyobb része szőlő, kevés gyümölcsös. Harangja, csőszháza volt.” Inczefi Géza kihalt névnek vette, s a következőket fűzte hozzá: „Littasi hegye... Fekvése ismeretlen. < Littasi csn. + hegy ’szőlő’ + -e birtokos személyrag” (57).
219. Zsidó-árok Á. – H.: „...Az 1940-es nagy vizesség után a neszűrjhegyi gazdák kérték Szeged város hatóságától a víz lecsapolását. 1942-ben 30-40 [munka-szolgálatos] zsidóval ásatta ezt a csatornát Szeged város vezetősége.”
220. Jánosszállási-csatorna Cs. – H.: „A vasútvonaltól nyugatra eső Szatymaz és Jánosszállás közötti területen kezdődik. Kanyargós útján főleg Jánosszállás vizeit gyűjti egybe, majd a vasút nyugati oldalához közel haladva az algyői főcsatornánál hagyja el Szatymaz határát.”
221. Tari-falu Tcs. Több Tari nevű család lakik itt.
222. Homokkerülő kút Kú. – H.: „A gazdák közös kútja a Kisfekete közepén, a partos részen levő dűlőutak kereszteződésénél. Közelében homokos, szikes terület fekszik. Az egyik út ezt kerüli meg, és ezen értek a Kisfeketére. A Dékány-tanya körül levő homokos területet is kikerülték a kúthoz igyekvők.”
223. Temető út Ú. A temető felé vezető út.
224. Fehér-tói vadászház É. Félszigeten épült.
225. Vak-szék T. Alig ismert név. – H.: „Erősen vad, szikes rész neve. ... Nagy területen körülötte nem termett semmi, csak balla [’bokorszerű, piros szárú, sziken élő szúrós gyomnövény’] ... Ma parcellázott halastó.”
226. Halasi-köz Dú
227. Vëca-sarok S, sz. – H.: „A Gulyás-sarokhoz közel, két jánosszállási széles köz kereszteződésében lakott Veronika nevű idős asszony kis tanyájában. Ő a névadó. Bodóék laknak ma a házban.”
228. Gujás-sarok S, ke. – H.: „A jánosszállási vasúti megálló és a jánosszállási iskola közti út felénél levő útkereszteződés. Gulyás János tanyatulajdonosról kapta a nevét.”
229. Zombori-tó: Somogyi-tó Mf, nádas. Régen a Zombory család birtoka volt. 1926-ban ásták fürdő céljára. Néhány évtizede a Somogyi család lakik a közelben. Nevét azonban nem róluk, hanem a közeli nyaraló tulajdonosáról, Somogyi Szilveszter szegedi polgármesterről kapta. – H.: „Jánosszállás vasúti megállótól nyugatra eső szikes, homokos részen a szatymazi úri birtokosok fürdőhelyet alakítottak ki. Kabinokkal, vízipólókapukkal ellátott fürdőhely. Artézi víz táplálta. Elhanyagolták, eliszaposodott nádas lett.”
230. Jánosszállás [J. Jánosszállás v. m. h.] Mh, Hr, sz, sző. – H.: „1886-tól vasúti megálló, a MÁV menetrendkönyvében 1884-ben még Neszürj-Alpári feltételes megállóhelyként szerepel. Sok híres János lakott a környékén: Dr. Nyári János, Felmayer János, Sávai János, Kertész János. A Szeged–Szatymazi Gazdakör díszközgyűléseinek jegyzőkönyvében e mondat olvasható: «1890-ben halt meg Nyári János ügyvéd, ki a jánosszállási megállóhelyet kezdeményezte.«” – I.: „Nevét a század elején Felmayer János tímármesterről kapta, aki jeles szőlőtelepítő volt. ...A szállás utótag mutatja, hogy a régi nevek mintájára alkotott újabb név.” (40)
231. Sávai-tanya: Gróf-tanya M, S, sz. Első birtokosa Sávai János volt, később pedig dr. Gróf Árpád ügyvéd tulajdonába került. – H.: „...hatalmas major a hozzá tartozó 105 hold birtokkal. 1945 után először gépállomás volt ott, majd termelőszövetkezeti tulajdon lett.”
232. Kátai-köz Dú. A Kátai családnak volt a közelben birtoka.
233. Belsőszatymaz-dűlő [J. Belső Szatymaz] Hr, sz. – H.: „A vasútvonal, az Alpári-dűlő, Fehértó és a Fehértói-dűlő által bezárt földrész útjainak, tanyáinak közös közigazgatási neve.” – I.: „ Belsőszatymaz; 1885: Belső Szatymaz ... A név arra utal, hogy Szatymaznak a városhoz közelebb fekvő része.” (14)
234. Csukás-éri-sziget Mf, l – H.: „...Birkalegeltetésre kiválóan alkalmas.
Csukásérnél magasabb fekvésű. Kunyhó, kút sose volt benne.” – I.: „ ...< csuka + s képző + ér ’keskeny vizesárok’ + i képző + sziget. A Fehér-tó egykori szigete volt, ahol birkalegeltetés folyt” (23).
235. Csukás-ér: Pogány-ér Mf, p. Vizes, ingoványos terület. – H.: „100-200 méter hosszú, széles ingovány a székföldön. ...Ha ló, tehén beletévedt, csak deszkán lehetett ökrökkel kihúzatni. Másik neve Pogányér. A monda szerint a török időben sok ló és lovas elmerült benne. A régi Fehér-tó középső része, melynek vize sosem szokott kiszáradni.”
236. Szöri-sziget S, l. – H.: „ ... a Fehér-tó egyik északnyugati szigete. ... Kunyhó, pajta volt rajta. Főleg halászok lakták.”
237. Szöri-határ S, sz. – H.: „A régi Fehér-tó északkeleti részénél egy dűlő népi neve a régi macskási töltés mellett.” – I.: „ ...< Szer (Pusztaszer neve) + i képző + határ. A szegedi és az algyő-mindszenti birtok határán feküdt.” (29)
238. Nëszűrj-dűlő [J. Neszűrj] Hr, S, sz, sző. Kevesen ismerik. – H.: „Neszűrjhegy, Meszes-hegy, Tandari-hegy és a vasútvonal, valamint a dorozsmai út által határolt terület összes útjainak közös neve. ... Telekkönyvi név.”
239. Nëszűrjhögy [J. Neszűrj hegy] S, iv, sz, sző. – H.: „Szeged Felsőtanya legnépesebb, legnagyobb kiterjedésű hegygazdasága. ...Tréfás név. Természeti viszontagságok idején kevés szőlőt termett. Máskor is azt hangoztatták a gazdák: nem szűrünk innen.” – I.: „ ...1782–85: Neszöri hegy ...1840 k.: Ne szűr Hegy ...< ne tiltószó + szűr ’szüretel’ + -j felszólító módjel + hegy ’szőlő’. Tréfás név, amely-lyel a kevés termést adó szőlőt illették. ... A névvel előszőr bizonyára a Szatymaz környéki terület vízállásos részét jelölték, majd jelöléstágulással az egy tulajdonos birtokában levő, de jó termést adó környéket is.” (66)
240. Pupi-sarok S, sz, gy. A Pupi család lakott a közelben.
241. Jánosszállási iskola. Jelenleg magántulajdonban levő lakóház.
242. Ádók-köröszt Ke. Az Ádok család állíttatta.
243. Ádók-högy: Ádok-szöllőhögy [J. Ádok hegy] S, sz, sző. – H.: „A pesti postaút választja el a Kisfeketétől. A szőlőhegytől keletre és délre már kötött és szikes talaj található. Szegedről ez a leghamarabb megközelíthető hegygazdaság. 1879 előtt több mint 4 ezer út [út ’sor’] szőlőt művelt a 24 birtokos. 1844-ből már van írásos bizonyíték a működésükről.” – I.: „1840 k.: Ádok, Ádok Hegy …sző, sz. < Ádok csn. + hegy ’szőlő’. Az Ádok csn. ma is ismert, róla régebbi adatunk is van.” (6).
244. Dékány-erdő S, sz. Régebben a Dékány családnak volt itt szántóterülete és erdeje. Napjainkra már csak néhány fa maradt meg.
245. Madárkilátó [Madárles] É. Fából készített építmény, amelyről a madarakat lehet megfigyelni.
246. Csízik-falu Tcs. Egymáshoz közel eső tanyák csoportja. A tanyatulajdonosok között több Csízik nevű család volt.
247. Botka-köz Dú. A jánosszállási iskolától vezet a szegedi kövesútra.
248. Nagy-szék Mf, l, p. Csapadékos esztendőkben késő tavaszig víz borítja.
249. Dékányok körösztje Ke. A Dékány család állíttatta.
250. Dékány-szék Mf, l. Egykori tulajdonosáról.
251. Zöldfás dűlő Dú. Egykori dűlőút, amelynek egyik szakaszát fák szegélyezték.
252. Fehér-tó [J.~] T. – H.: „Nagy, össszefüggő szikes tó. Vízmennyisége az évszakoktól függően változott. Kb. 2400 hold. Mélysége 0–0,8 m. Vastag, iszapos részek is voltak benne. Csatakos, szikes, füves terület. Legnagyobb része birkajárás volt. Nyáron sose száradt ki. A pesti postaút és több parasztút is vitt rajta keresztül. Amióta halastónak használják, változott a területe, növény- és állatvilága. A szik a partos részeken kivirágzik (fehér színű) nyáron, ha a víz apad.”. – I.: „Fehértó ...1473: Fe˙ertho ... 1676: Fejértó, 1747: Fehér tó ...Neve szikes talajától származik. Környéke a szegedi táj legnagyobb szikes területe. Ha száraz időben a víz a széleken apad, akkor a szik a parton fehéren kivirágzik, és ez erősen elüt környezetétől. Ma egy része haltenyészet, ennek újabb neve Halastó. Az északi része rezervátum (l. Vadfehértó). A Fehértó gyakori név az Alföldön, több közeli tónak is a neve.” (29)
253. Borpince. Egykor borpince, melyet Aigner Károly főispán építtetett. Ere-detileg az ő nyaralójának hatalmas, téglaboltozatos pincéje volt. Később pedig a Bor-forgalmi Vállalaté lett, s akkoriban itt szőlőt és mustot vásároltak föl.
254. Magas baktërház [307. számú őrház]. Ma már nincs meg. – H.: „Valamikor a vonat is megállt ott. Emeletesre építették. ...Kimagaslik a környék lapos fekvésű részeiből, de még a vasúti töltés szintjétől is. ...A jánosszállási megállóhely felépítésével a 307. számú őrház feltételes megállóhely jellege 1919-től megszűnt. Szatymaz a Tanácsköztársaság területének határállomása volt. Kettőshatár a franciáké. A 307. számú őrház a senki földjén volt.”
255. Tankcsapda G, bo. A Jugoszlávia elleni politika idején alakították ki. A védelmi vonal részét képezte.
256. Ágnër-körút: Károj-körút Ú. A Széki baktërháztól (vö. 257) Neszűrj-högyön át (vö. 187) Szatymaz belterületére vezető kövesút, amely Szeged felé vissza-kanyarodva Jánosszálláson át tér vissza a Pesti útra (vö. 66). Aigner Károly főispán építtette az 1920-as években. A kevésbé ismert nevek közé tartozik.
257. Széki baktërház [308. sz. őrház] – H.: „…1919-ben a francia csapatok a Kettőshatárt (309. sz. őrház) elhagyva a 308. sz. őrház irányában állapodtak meg, ott ásták be magukat lövészárkokba... a pesti postaútról a vasútvonalon áthaladó kövesút forgalmát biztosította a 308. sz. őrház.”
258. Szatymaz-szék Mf, l, p. – H.: „Szatymaz ...legnagyobb kiterjedésű szikes területe.”
259. Kovács-sziget: Kovács-telek S, T, l. – H.: „Székhalom iránt, a tó K-i sarkában kb. 7 hold. ...Gyakran víz járta. Nyáron lehetett megközelíteni. A juhász a Nagyfeketétől járt be, de nem lakott a szigeten, csupán nádszárnyékot csinált magának és a juhoknak.” – I.: „Kovácssziget ~ Kovácsszüget ... < Kovács csn. + sziget. A Fehér-tó régi szigete, birkalegelője volt. A helynek Kovácstelek neve is ismert” (51).
260. Buktató, -hon – H.: „Az algyői főcsatorna fölött áthalad a pesti országút. A vasút alatt a csatornán van egy felépítmény, egy elzáró zsilip. Szóbeszéd: elme-gyünk a buktatóhoz fürdeni, horgászni.”
261. Algyői-csatorna [Algyői-főcsatorna] Cs. Az 1930-as évek közepén építették.
262. Balatoni-kút Egykori gémeskút. – H.: „Nagyobb volt az átlagos kutaknál és mélyebb. ...Még a dorozsmai határból is oda jártak ivóvízért. ...Azt mondták az emberek: megyünk a Balatonra kapálni meg jó vizet inni. Jószágitatásra is használták. A város nem gondozta, elpusztult a rovása, veszélyes volt, megszüntették 1950 körül.” – I.: „Régi lezárt mezei kút” (11).
263. Kis-Balaton Mf, sz. Kevesen ismerik. – I.: „1887: Kis-Balaton” (47).
264. Balaton-part: Balaton-halom Ha, sz. – H.: „Kb. 150-200 hold fekete föld, tulajdonképpen a Kisfekete része, mely átnyúlik a vasút délnyugati oldalára. Zömmel 1-3 holdas magántulajdonú parcellákból állt.” – I.: „1747: Balaton halom ... < szláv er. Balaton + i képző + halom ’kisebb, kerek domborulat” (11). Megj. Inczefi Géza kihalt névként tüntette föl.
265. Pálfi-szék Mf, ka, l. – H.: „Pálfi Ferenc birtokának része, a Majortól Éra 10 holdnyi terület.” (vö. 266)
266. Major: Pálfi-major S, sz, l, r. Hajdani major. Pálfi Ferencnek volt itt birtoka. A gazdasági épületek a második világháborúban elpusztultak.
267. Balaton-szék Mf, ka, l. – H.: „20 holdnyi szikes, gyöpes terület. Kaszálónak használták. Partos része legelő. Széle a dorozsmai határútnál van.”
268. Fehér-tói csárda É. – H.: „A mai iroda helyén állt egy nádfedelű, sátortetős csárda, tetején toronyszerű építmény. Az épület fa oszlopokhoz csapolt gerendákból készült. Belül deszkával bélelve. Kilátóját a második világháborúban katonai figyelőnek használták.”
269. Perecös-sziget Mt, l. – H.: „Juhásztanya, kunyhó volt rajta. ...Török Ferenc őseinek (juhászok ragadványneve) juhlegeltető területe. Csupán a székháti tanyák felől egy benyúló földnyelven volt száraz bejáratú. Kútja is volt, igen jó vízzel, oda jártak inni a juhászok.”
A szatymazi helynevek néhány sajátsága
A földrajzi nevek keletkezésében az első indíték az embernek az az igénye, hogy az őt körülvevő tájban, közeli és távolabbi környezetében könnyen és pontosan tudjon tájékozódni és tájékoztatni. Hogy milyen nevet hoz létre, hogyan nevezi meg környezetének tájékozódásra alkalmas pontjait, kisebb-nagyobb földrajzi (táj)egységeit, az – például a táj felszíni formájától kezdve a különféle tereptárgyakon át az ember alkotta létesítményekig – nyilvánvalóan több tényezővel is összefügghet. Éppen ezért tükröződhet vissza még a ma használatos földrajzi nevekben is a régi korok emberének tevékenysége, gondolkodásmódja; ezért őrizhetik meg a helynevek letűnt korok emlékét, egykori eseményeit, történéseit. Mindez természetesen Szatymaz földrajzi neveire is jellemző.
Szatymaz belterületi elnevezéseinek kétségtelenül az a legszembetűnőbb sajátságuk, hogy bennük a hivatalos névadásnak van meghatározó szerepe, a helyi hagyo-mányban gyökerező népi eredetű helynevek ugyanis eléggé csekély számban fordulnak elő. Az utcanevek között a népi névadásra csupán a következő példákat találjuk: Nëszűrjhögy útca, Pék útcája, Tüzép útcája és a Vasút útca. A többi belterületi név közül néhány régebben keletkezett (pl. Frátër ügyvéd háza, Kup-villa, Simsai-iskola, Zsótér-ház), a többségük pedig új keletű elnevezés, s ezek legföljebb néhány évtizeddel ezelőtt kezdtek elterjedni. Mindez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy Szatymaz ötven éve vált önálló községgé.
A külterületi földrajzi neveket vizsgálva föltűnő, hogy – más településekhez vi-szonyítva – gyakoriak a högy köznevet tartalmazó helynevek (pl. Budai-högy, Frank-högy, Nëszűrjhögy, Sëpkó-högy, Tandari-högy, Tápai-högy : Vëszëlka-högy stb.) Ezekben a högy nem felszíni formára utal, hanem mindegyikben ’szőlővel beültetett terület, szőlőskert’ jelentésű, amint ezt több, szöllőhögy utótagú névváltozat is mu-tatja (pl. Ádok-högy ~ Ádok-szöllőhögy, Alpári-högy ~ Alpári-szöllőhögy, Jójárt-högy ~ Jójárt-szöllőhögy stb.) Ezek jól tükrözik a szőlőtelepítési folyamatot, amely a múlt század első felében kezdődött meg Szeged közeli és távolabbi vidékén, s amely-ről Bálint Sándor a következőket írta: „Szatymaz még sokáig szállásokkal tarkított puszta, csak a múlt század elején keletkeztek rajta Zombory Pál főkapitány kezde-ményezésére högyek, azaz szőlőtelepítések. Inkább felsővárosi polgárok, népi eredetű értelmiségiek birtokolnak Szatymazon, akiknek jelentős hatásuk van a környék modern szőlő- és gyümölcskultúrájának kibontakozására. Ilyen Babarczy József ügyvéd: feleségének keresztnevét a Vilmaszállás szőlőtelep őrzi. Ilyen Felmayer János tímármester, Mikszáth Kálmán barátja, a később róla elnevezett szatymazi határrész, Jánosszállás megalapítója. A múlt század hatvanas éveiben a verseci borvidékről kövidinkát telepített a szatymazi homokra. Ilyen továbbá Fráter Alajos tanító, Fráter Zoltán ügyvéd és sok más.”6
Az állattartás körében pl. a szegedi, Szeged környéki juhászatnak is régi hagyo-mányai vannak. Erre utal például az a följegyzés, amely szerint az „1522. évi egyházi tizedlajstromban 131 juhgazdával találkozunk.”7 A juhtartás különösen a 19. század utolsó évtizedeiben virágzott, de már a 20. század elejétől kezdett vissza-szorulni. A híres juhásznemzetségek a Fehér-tó szikesein azonban még jó ideig tartották magukat. Ennek nyomai elsősorban a Fehér-tó közvetlen környékén és szigetein a földrajzi nevekben is fönnmaradtak. Részben ezért is vettem föl közleményembe azokat az elnevezéseket, melyeket erről a területről Huszka Lajos gyűjtése foglal magában. A szóban forgó helynevek nemcsak a régi, híres szatymazi juhászcsaládok emlékét őrizték meg, hanem ezenkívül valamelyest fényt vetnek az egykori juhtartás körülményeire, sajátosságaira is (l. pl. a Kalapács-sziget, Korom-sziget ~ Korom-telek, Kovács-sziget ~ Kovács-telek elnevezéseket).
Jellegzetes települési forma a Dél-Alföldön – így Szeged vidékén is – a tanya, a tanyarendszer. Korántsem meglepő, hogy több, nevezetes tanyaház tájékozódási pontul szolgál a szatymazi tanyavilágban is. Ilyenek pl. Csányi-tanya, Cérna-tanya ~ Vëtró-tanya, Gëlc-tanya, Ördög-tanya ~ Katona-tanya stb. Ha ezek – többnyire azonos nevű családok révén – kisebb-nagyobb tanyacsoportot alkotnak, a szatymaziak falu utótaggal nevezik meg őket (pl. Bandi-falu, Csézi-falu, Gëra-falu, Retökfalu, Tari-falu stb.). A tanyák, tanyacsoportok neve mellett napjainkig megmaradtak azoknak a tanyai iskoláknak az elnevezései is, ahol elemi népiskolai, majd alsó tagozatos oktatás folyt (pl. Makraszéki iskola, Őszeszéki iskola, Retökfalusi iskola ~ Báló-iskola, Székalji iskola ~ Fehér-tói iskola, Szirtosi iskola stb.). A tanyákhoz, tanyacsoportokhoz kisebb-nagyobb utak, dűlőutak vezettek. Ezeknek neve a szatymaziak szóhasználatában dűlő, köz és út egyaránt lehet (pl. Galiba-dűlő, Márta-szaladó-dűlő; Botka-köz, Kormányos-köz, Pintér-köz, Pomázi-köz; Győri-széki út, Határút, Rücskösök útja, Tőtött út stb.).
Szatymaz külterülete – más Szeged környéki településekhez hasonlóan – általában mély fekvésű, vízállásos, nehezen művelhető. Ezért gyakoriak a ’szikes terület’, illetőleg ’tó’ és ’(időszakos) vízállás’ jelentésű szék köznévi utótagú földrajzi nevek (pl. Dékány-szék, Győri-szék, Nagy-szék, Pálfi-szék, Vak-szék, Zákány-szék stb.), valamint más vízrajzi köznevekkel alakult helynevek (pl. Benke-sömjék; Csukás-ér ~ Pogány-ér; Makra-szék-tó, Sós-tó, Széksós-tó, Zombori-tó ~ Somogyi-tó stb.). A szatymazi határ csatornarendszerének kialakításával függ össze a csatorna utótagú földrajzi nevek eléggé nagy száma (pl. Jánosszállási-csatorna, Kisteleki-csatorna, Majsai-csatorna, Nëszűrjhögyi-csatorna, Ördög-csatorna stb.). S mivel a letelepedés, a tanyaház építése és a földművelés szempontjából egyaránt fontos lehet a környezeténél valamelyest magasabb fekvésű terület kiválasztása, a szatymaziak is külön köznévvel (általában a hát és a part főnévvel) jelölték meg ezeket (ilyen pl. Bíbic-hát, Volkovics-part). – A község lakói nagyrészt katolikus vallásúak. Ezzel magyarázható, hogy a bel- és külterületi nevek között egyaránt találunk kereszt (a helyi nyelvjárási ejtésmódnak megfelelően: köröszt) utótagú elnevezéseket (pl. Ádok-köröszt, Nëszűrjhögyi-köröszt, Simsai-köröszt, Új köröszt, Vëtró Sándor körösztje stb.).
A belterület földrajzi neveinek betűrendes mutatója
Ábrahám kereszt 23
Ady Endre utca 20 Állatorvosi rendelő 36 Állomás 15 Arany János utca 57 Árpád utca 46 Báló-kocsma 13 Béke utca 58 Bokor utca 56 Dankó Pista utca 59 Dózsa György utca 38 Egészségház 11 Fatányéros vendéglő 33 Frányó-ház 25 Fráter ügyvéd háza 49 Futballpálya 10 Gulliver étterem 21 Gyógyszertár 12 Gyógyszertári iskola 26 Hámán Kató utca 47 Hunyadi János utca 51 Idősek klubja 34 Jókai utca 50 József Attila utca 9 Juhász Gyula utca 60 Kis bolt 16 Kis utca 53 Kopasz-bolt 16 Kossuth Lajos utca 42 Községház 41 Kukovecz Nana utca 35 Kula-vendéglő 33 Kultúrház 22 Kup-villa 34 Május 1 utca 5 Mezőker 7 Móra Ferenc utca 43 Nagy bolt 48
|
Neszűrjhegyi utca 54 Orgona utca 45 Óvoda 8 Öregek otthona 34 Patika 12 Pék utcája 24 Petőfi Sándor utca 24 Posta 40 Rákóczi utca 3 Régi orvosi rendelő 27 Régi posta 28 Rózsa cukrászda 55 Rózsa utca 52 Simsai-iskola 29 Simsai-kereszt 30 Sportpálya 10 Szatymazi iskola 29 Szatymazi kettő iskola 1 Széchenyi utca 2 Szegedi utca 44 Szűcs-kocsma 14 Takarék 32 Tejcsarnok 18 Templom 19 Tüzéptelep 31 Tüzép utcája 9 Törpe vízmű 39 Új iskola 17 Új kereszt 23 Új orvosi rendelő 11 Új posta 40 Vasútállomás 15 Vasút utca 6 Vízmű 39 Víztorony 37 Windecker-cukrászda 55 Zsótér-ház 4
|
A külterület földrajzi neveinek betűrendes mutatója:
Ádok-hegy 243 Ádok-kereszt 242 Ádok-szőlőhegy 243 Aigner-körút 256 Algyői-csatorna 261 Alpári 211 Alpári-dűlő 211 Alpári-hegy 210 Alpári-szőlőhegy 210 Bagoly-hegy 106 Balástyai út 142 Balaton-halom 264 Balatoni kút 262 Balaton-part 264 Balaton-szék 267 Balázs-tanya 90 Balog-sor 169 Báló-iskola 144 Bandi-falu 186 Barcsay-sarok 206 Bárkányi-hegy 61 Bárkányi-szőlőhegy 61 Belső-Szatymaz 233 Belső-Szatymaz-dűlő 233 Benke-föld 95 Benke-sömlyék 96 Bodó-köz 205 Budai-hegy 149 Bugyi-part 93 Bíbic-hát 181 Bíbic-kocogó 182 Bíbic-szoros 180 Borpince 253 Botka-köz 247 Buktató 260 Busa-gödör 84 Cérna-tanya 148 Csala-zubogó 140 Csányi-hegy 146 Csányi-híd 172 Csányi-szőlőhegy 146 Csányi-tanya 173 Csézi-falu 179 Csízik-falu 246 Csukás-ér 235 Csukás-éri-sziget 234 Dékány-erdő 244 Dékányok keresztje 249 Dékány-szék 250 Enyingi-szélmalom 139 Faszka-sziget 200 Faszka-telek 200 Fehér-tó 252 Kormányos-köz 192 Kormányos-szőlőhegy 138 Korom-sziget 213 Korom-telek 213 Kotac 108 Kotró-birtok 89 Kotró-tanya 90 Kovács-sziget 259 Kovács-telek 259 Kuksós-erdő 87 Kutac 108 Külső-Szatymaz 119 Külső-Szatymaz-dűlő 119 Litasi-hegy 218 Londonos kocsma 160 Lovászi-hegy 208 Lovászi-szőlőhegy 208 Madárkilátó 245 Madárles 245 Magas bakterház 254 Major 266 Majsai-csatorna 175 Makra-szék 137 Makra-széki-csatorna 112 Makra-széki-dűlő 137 Makra-széki-hegy 129 Makra-széki iskola 98 Makra-széki-szőlőhegy 129 Makra-szék-tó 88 Mária-föld 154 Márta-szaladó-dűlő 135 Mély-akácos 125 Meszes-hegy 185 Meszes-szőlőhegy 185 Messzelátó 115 Mónus Ilka kocsmája 132 Nádas-tói-csatorna 71 Nagy bunkeros 190 Nagy-köz 204 Nagy-szék 248 Négyes-határ 75 Neszűrj 238 Neszűrj dűlő 238 Neszűrjhegy 239 Neszűrjhegyi-csatorna 193 Neszűrjhegyi iskola 184 Neszűrjhegyi kereszt 183 Neszűrjhegyi út 187 Nyájsarjú-dűlő 126 Ocskai-hegy 130 Ocskai-szőlőhegy 130 Orom út 134 Ördög-csatorna 159 Ördög-gyep 150 Ördög-tanya 151 Öreg Paragi-nádas 168 Szűcsök szőlőhegye 123 Tandari-hegy 194 Tankcsapda 255 Tankos út 205 Tápai-hegy 197 Tápai-kanyar 161 Tápai-tanya 162 Tari-falu 221 Téesz-kövesút 121 Temető 212 Temető út 223 Tombácz-hegy 122 Tosa-szék 99 Tóth Antal iskolája 72 Tóth Antal malma 73 Tóth-hegy 166 Töltött út 81 Úri Varga-köz 188 Utászház 199 Útkaparóház 199 |
Fehér-tó-dűlő 176 Fehér-tói csárda 268 Fehér-tói iskola 158 Fehér-tói vadászház 224 Fehér-tó–Majsai-csatorna 61 Forráskúti út 142 Förgeteg-erdő 80 Frank-hegy 109 Gádzser-szék 97 Galiba-dűlő 111 Gelc-tanya 157 Gera-falu 105 Gera-kocsma 104 Gera Örzse keresztje 70 Gombos-szék 99 Gróf-tanya 231 Gulyás-sarok 228 Győri-szék 68 Győri-széki iskola 69 Győri-széki út 74 Halasi-köz 226 Halom 212 Harangos-hegy 153 Határút 215 Homokkerülő kút 222 Igléciás 120 Jánosszállás 230 Jánosszállási-csatorna 220 Jánosszállási iskola 241 Jójárt-hegy 103 Jójárt-szőlőhegy 103 Jópál-hegy 94 Kalapács-sziget 191 Karikás kút 167 Károly-körút 256 Kátai-köz 232 Katona-tanya 151 Kecskés 216 Kerek-sziget 214 Kertészék rétje 101 Kis-Balaton 263 Kis-Csíkos-sziget 178 Kis-erdő 141 Kis-fekete 147 Kis-szék 201 Kis-székalj 152 Kis-sziget 178 Kisteleki-csatorna 177 Kivető 102 Kondász-sor 82 Kónyák hídja 62 Kopaszok sömlyékje 196 Kormányos-hegy 138 Őszeszéki iskola 65 Pálfi-major 266 Pálfi-szék 265 Papi-birtok 124 Papok iskolája 98 Papok kanyarja 113 Pereces-sziget 269 Pesti postaút 67 Pesti út 67 Pesti vasút 66 Peták-csatorna 77 Peták-erdő 76 Peták-tanya 85 Picula-föld 110 Pintér-köz 217 Pogány-ér 235 Polgár-tanya 156 Pomázi-köz 198 Postakocsi csárda 156 Pulyka-tanya 92 Pundra-dűlő 127 Pupi-sarok 240 Puskás-bolt 117 Retekfalu 131 Retekfalusi iskola 144 Róvó-hegy 145 Rózsa-hegy 153 Rózsa-zsombék 86 Rücskösök útja 64 Rücskös-tanya 63 Sándorfalvi bekötőút 164 Sándorfalvi út 164 Sávai hídja 128 Sávai-tanya 231 Sepkó-hegy 155 Siha Jóska keresztje 202 Siha-tó 203 Somogyi-tó 229 Sós-tó 143 Sövény-suba 78 Száki-köz 189 Szatymaz-erdő 174 Szatymaz-halom 212 Szatymazi út 171 Szatymaz-szék 258 Székalj 165 Székalji iskola 158 Széki bakterház 257 Széksós-tó 100 Szél-sor 133 Szél-szalma dűlő 136 Szeri-határ 237 Szeri-sziget 236 Szirtosi iskola 83 Szúnyog-kunyhó 195 Szűcsök hegye 123 Üveges-hegy 207 Vágóhíd 114 Vak-szék 225 Veca-sarok 227 Veszelka-hegy 197 Vetró Sándor keresztje 118 Vetró-tanya 148 Vilmaszállás 116 Vilmaszállási-csatorna 107 Vilmaszállási iskola 144 Vilmaszállási út 91 Volkovics-part 93 Zákány-szék 79 Zombori-hegy 209 Zombori-tó 229 Zöldfás dűlő 251 Zsidó-árok 219 Zsombói út 170 Zsótér-birtok 163
|
A belterület földrajzi nevei
A külterület földrajzi nevei
Á = árok bo = bokros (terület) Cs = csatorna Dú = dűlőút e = erdő É = épület, építmény G = gödör gy = gyümölcsös Gyú = gyalogút H. = Huszka Lajos gyűjtése Ha = halom Hr = határrész I. = Inczefi Géza gyűjtése iv = időszakos vízállás J. = Jakabffy Lajos térképének adata ka = kaszáló Ke = kereszt ke = kert(ek) Kö = köz |
Kú = kút
l = legelő M = major Megj. = megjegyzés Mf = mélyen fekvő Mh = megállóhely Mt = a környezeténél kissé magasabban fekvő p = parlag r = rét S = sík terület sz = szántó sző = szőlő T = tó Ta = tanya Tcs = tanyacsoport U = utca Ú = út Úsz = útszakasz vá = vízállás |