Szerencs népességföldrajza (1784/87-2001)*

Dr. Frisnyák Sándor - Dr. Gál András

Az 1784/87-es népesség-összeíráskor a 887 km 2 kiterjedésű Tokaj-Hegyalján 41285 embert regisztráltak. A népesség 80%-a tizenkét bortermelő mezővárosban koncentrálódott. Szerencs 1571 lakosával a hegyaljai mezővárosok sorrendjében a 12. helyet foglalta el és 3,8 %-kal részesedett a kisrégió teljes népességéből. A Hegyalja ez idő tájt hazánk egyik legfejlettebb és legsűrűbben lakott mikrorégiója (népsűrűsége 46,5 fő/km 2 , az országos átlag 28,8 fő/km ). A 18. század vége felé Lengyelország felosztásával a Hegyalja elvesztette borpiacának jelentős részét, s ezzel megindult a szőlő- és borgazdasági komplexum lassú hanyatlása. A gazdasági változások demográfiai hatása a mérsékeltebb népességnövekedésben nyilvánult meg. 1787-től 1851-ig a népességnövekedés országosan 55,8%, a Hegyalján már csak 45% volt. Szerencs ebben az időhosszmetszetben stagnáló település (1851-ben népessége kissé kevesebb volt, mint 64 évvel korábban). 1869-ben az első hivatalos népszámlálás Szerencs jelenlévő népességét 1819 főben állapította meg (7. táblázat). A Hegyalja össznépességéből ekkor 2,9%-kal részesedett, ami azt jelenti, hogy a népességnövekedési dinamikája elmaradt a legtöbb mezővárosétól. Megállapításunkat igazolja az is, hogy az 1787-től 1869-ig terjedő, több mint nyolc évtized alatt Magyarország népessége 86,9%-kal, a Hegyalja 54,2%-kal, Szerencs városa csak 15,8 %-kal növekedett.

A kiegyezés (1867) után a régió gazdasági súlypontjai átrendeződtek, a szénbányászat és az ipar fejlődésével a Sajó és mellékvölgyeiben egy új növekedési pólus alakult ki. A borsodi iparvidék mint munkaerőpiac az 1870-es évektől, majd később a filoxéravész (1885/87) után a Hegyaljáról is felszívta a szabad munkaerőt: a szőlőmunkásokat és egyéb nincsteleneket. Szerencs struktúra-váltással, a termelő és szolgáltatási funkciók kialakításával a Hegyalja növekedési centrumává vált, és a népességszám növekedésével is sorra megelőzte a környékbeli mezővárosokat. 1880-ban a népességszám (2370) alapján a kilencedik, 1890-ben (4339) az ötödik, 1900-ban (5272) a harmadik helyre került a hegyaljai mezővárosok sorrendjében. 1900-ban a Hegyalja össznépességének 6,6%-a élt Szerencsen. A város népességnövekedése a 20. században is folytatódott: az átlagosan tíz évenként tartott népszámlások csak 1920-ban és 1949-ben jeleztek-4, ill. -7,9%-os népességfogyást.

1. ábra. Szerencs és környéke népessége és népsűrűsége 1784/87-ben

Az első és második világháború okozta népességfogyást a természetes szaporodás és a bevándorlás viszonylag rövid idő alatt pótolta. Az 1869-től 1970-ig terjedő évszázad alatt Szerencs lakossága - a Hegyalján egyedülálló módon - 373%-kal növekedett. A Hegyalja népessége ugyanezen idő alatt mindössze 42,4%-os népesség-gyarapodást ért el. Az 1870-es évek közigazgatási reformja megszüntette a mezővárosi jogállást. Szerencs mint nagyközség továbbra is központi (városi) funkciókat látott el. A 20. század második felében Szerencs a városi rang visszaszerzése érdekében tudatosan fejlesztette a termelő ágazatokat, a gazdasági és társadalmi szolgáltatásokat és infrastruktúra-rendszerét. Népességét a demográfiai folyamatok feltételeinek javításával és a szomszédos települések (Bekecs és Ond) Szerencshez csatolásával is próbálta gyarapítani. Szerencs és Ond fúziója az 1980-as évek elején megvalósult. Ond népessége 1941-ben érte el maximumát (832 fő) s azóta lakossága folyamatosan csökkent (1980-ban 662 fő élt a faluban). Szerencs 1984-ben városi státusba került és sikeres modernizációval megőrizte népességmegtartó képességét. (Kistérsége, mely a Hegyalja néhány települése mellett a Taktaköz és a Harangod vidékére is kiterjed, a népességcsökkenés területe: 64000 lakossal). A stagnáló-népességcsökkenő kistérségben Szerencs tájszervező-integráló központ a 10000-es jelenlévő (éjszakai) és a 11700-as nappali népességgel. 1970-től a 2001-es népszámlálásig eltelt három évtized alatt Szerencs lakossága 1407 fővel, 14%-kal növekedett, Tokaj-Hegyalj a állandó népessége 10083 fővel, 12,5%-kal csökkent. Szerencs- Sátoraljaújhely és Sárospatak után - Tokaj-Hegyalja harmadik legnépesebb városa. 12,5%-kal részesedik a történelmi borvidék összlakosságából.

I. táblázat Szerencs és Ond népessége és népsűrűsége (1870-2001)

2. ábra. Szerencs és környéke népessége és népsűrűsége 1828/29-ben

Szerencs népességnövekedése két forrásból: a természetes szaporodásból és a bevándorlásokból ered. A természetes szaporodás az élve születések és a halálozások egyenlege. A tényleges szaporodás, amely városunkat is jellemzi, két egymást követő népszámlálásnál kimutatott népességszám különbözete. Az 1970-től 1990-ig terjedő időszakban Szerencsen is csökken a természetes szaporodás mértéke. Az 1990-es éveket a természetes fogyás jellemzi. A természetes fogyást a Szerencsre történő bevándorlás többé kevésbé még ellensúlyozza.

2. táblázat. Szerencs népességének nemek és korcsoport szerinti megoszlása 2001-ben

Szerencs lakosságának nemek és kor szerinti összetételét a 2. táblázat tartalmazza. A közölt adatok alapján megállapítható, hogy 2001-ben az össznépesség (10019) 46,86%-a (4695) férfi és 53,14%-a (5324) nő. Az 1000 férfirajutó nők száma 1134. Az 1970. és a 2001. évi adatok összehasonlítása azt igazolja, hogy - az országos tendenciáknak megfelelően - Szerencsen is folyamatosan csökken a fiatalkorúak (0-14 éves), és folyamatosan növekszik az időskorúak (60 év felettiek) aránya. 1970-ben Szerencs és Ond együttes adatai szerint a 14 év alattiak aránya 22,4% volt, ez 2000-re 16,7%-ra csökkent. A munkaképes népesség aránya harminc év alatt alig változott: 62,9%-ról 62%-ra mérséklődött. A 60 évnél idősebbek aránya 14,7% volt, 2001-ben 21,3%-ra növekedett. A 60 év feletti korosztályokban - a férfiak halandóságának növekedése miatt- igen jelentős nőtöbblet figyelhető meg (778 férfi és 1347 nő).

3. ábra. A tényleges szaporodás, illetve fogyás Szerencs környékén 1880-1890 között

4. ábra. A tényleges szaporodás Szerencs környékén (1890-1900)

Az öregedési index - a 60 év felettiek száma osztva a 14 év alattiak számával és szorozva 100-zal - 1970-ben 65,42 volt, 2001-ben 127,24-os értéket mutatott Szerencsen. A korstruktúra változásait figyelembe kell venni pl. az iskoláztatás, a munkaerő-gazdálkodás, a nyugellátás és a szociális gondoskodás tervezésénél.

A 15 évesnél idősebb népesség családi állapota 2001-ben a következőképpen alakult. A 3834 férfi közül 1037 nőtlen, 2407 házas, 150 özvegy és 240 elvált. A 4515 nő közül 764 hajadon, 2448 házas, 953 özvegy és 350 elvált. A 7 évesnél idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint a következőképen tagolódik a 2001. évi adatok szerint. Az általános iskola első évfolyamát nem végezte el 114 fő. Az 1-7. évfolyamot 1709, a 8. osztályt 2312 fő végezte el. Középiskolai végzettség (érettségi nélkül) 2014, érettségivel 2230 lakos rendelkezik. Az egyetemet és főiskolát végzettek száma 858 (ebből 410 férfi, 448 nő).

Szerencs aktív kereső népességének nemzetgazdasági ágazatonkénti megoszlását a 3. és 4. táblázat mutatja be 1900-tól 2001-ig. Száz év alatt a lakosság 90%-kal, az aktív keresők aránya 97,3%-kal növekedett. Az aktív keresők számszerű növekedése mellett figyelemre méltó az egyes nemzetgazdasági ágazatokban dolgozók százalékos arányainak folyamatos változása (foglalkozási átrétegződése) is. Az 1900. évi foglalkozási szerkezet egy iparvárosra emlékeztet (a kereső népesség 51%-ával). Később az ipari dolgozók aránya csökken (1949ben 34,5%), majd az 1960-as évektől növekszik és 1970-ben éri el maximumát (59,5%). Az 1980-as adatfelvételezéskor még mindig magas (52,1%), majd fokozatosan csökken és 2001-ben eléri mélypontját (33,1%). Az agrár keresők száma és aránya szintén nagy ingadozást mutat. 1900-ban 15%, de két évtizeddel később meghaladja a 30%-ot. Az 1930-as évektől 1970-ig 24,2%-ról 8,3%-ra csökken, majd ismét emelkedő tendenciát mutat (1990-ben 12,6%). 2001-ben az agrárium 280 embernek (a kereső népesség 6,6%-ának) ad munkalehetőséget. A gazdasági és társadalmi szolgáltatásokban (a tercier ágazatokban) dolgozók száma és aránya 1900-tól (33,9%) 1949-ig folyamatosan emelkedik (43,6%), majd az 1960-1970-es évek átmeneti csökkenése (1970-ben 32,2%) után újra növekszik. 2001-ben a tercier ágazatokban (a szállítás, hírközlés, kereskedelem, oktatás, egészségügy, igazgatás stb. területén) összesen 2557 ember - az aktív keresők több, mint 60%-a - dolgozott.

A gazdasági aktivitást a munkaképes korú népesség száma és a munkaerőkereslet alakulása befolyásolja. A munkaképes kor - a ma is érvényben lévő meghatározás szerint - a férfiaknál 14-től 59 évig, a nőknél 14-től 54 évig terjed, de a tényleges foglalkoztatás átlépi a felső időhatárokat. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint Szerencsen a munkaképes korba tartozók száma 5915 fő (ebből 3056 férfi és 2859 nő). A tényleges foglalkoztatottak száma 4964, az inaktív keresők - a nyugdíjasok, a gyermekgondozás-nevelés címen ellátásban részesülők, és akik nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők -1872-en vannak. Az eltartottak száma 3258.

3. táblázat. Szerencs aktív kereső népességének nemzetgazdasági ágazatonkénti megoszlása

*A szállítási, hírközlési, kereskedelmi és egyéb keresők összesen

4. táblázat. Szerencs aktív keresőinek száma és %-os megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként (1900-2001)

2002-ben Szerencsen a munkaképes korú népesség 10,2%-a (=603 fő) volt munkanélküli. Többségük a Miskolcra és a borsodi iparvidék más városaiba ingázók köréből tevődik össze. Összehasonlításként megemlítjük, hogy a Szerencs-kistérségben 15,7%, a megyében 10,5%, az országban 5,8% volt a regisztrált munkanélküliek aránya.

A 20. század második felében egyre nagyobb mértéket öltött az ingázás. Szerencs helyzete sajátos, mert egyrészt magas azoknak a munkavállalóknak és diákoknak a száma (1021), akik a miskolci agglomerációba vagy néhány környékbeli munkahelyre ingáznak, másrészt az ipari munkahelyek, az alap- és középfokú szolgáltatások fejlett hálózata révén sokan (2715) ingáznak a városba. Az állandó ingázók és az időszakosan Szerencset felkereső környékbeliek a város nappali népességét kb. 11700 főre növelik.

5. ábra. A népesség alakulása Szerencs környékén (1869-1970)

6. ábra. Szerencs és Tokaj lakosságának összehasonlítása (1870-2001)

7. ábra. Szerencs aktív keresőinek %-os megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként. Jelmagyarázat: 1= mező és erdőgazdaság, 2= ipar, 3= tercierágazatok

5. táblázat. Szerencs népességének vallás szerinti megoszlása 1930-ban és 2001-ben

6. táblázat. A zsidó népesség száma és %-os aránya Tokaj-Hegyalján (1840-1941)

Forrás: Frisnyák, 1992.

5. ábra. Szerencs zsidó népességének száma és %-os részesedése az összlakosságból (1840-1941)

Szerencs lakóinak vallás szerinti megoszlása az elmúlt két évszázad (1804- 2001) alatt jelentősen megváltozott. 1804-ben a népesség csaknem fele (47,9%-a) a református egyházhoz tartozott. 1851-ig a reformátusok aránya lényegében változatlan, de a későbbi évtizedekben erőteljesen csökken (1930-ban 24,8%, 2001-ben 27%). A római katolikusok a 19. század első felében 32%-kal a második, 1930-ban 49%-kal és 2001-ben 52,7%-kal a legnépesebb vallási közösséget alkotják (5. táblázat). A görög katolikusok aránya 1851-től 2001-ig 16,2%-ról 8,4%-ra csökkent. Az evangélikusok száma 1930-tól az ezredfordulóig 134-ről 30-ra, százalékos arányuk 2-ről 0,3-re csökkent. A városban - a Hegyalja többi településéhez hasonlóan - jelentős volt a zsidó népesség száma és gazdasági tevékenysége. A 18. század második felétől a Galíciával határos és közeli vármegyékben koncentrálódott a magyarországi zsidóság 1/4-e - 1/3-a. Szerencsen 1804-ben 65 izraelita vallású élt (az akkori népesség 4%-a). Később - mint ezt a 6. táblázat is szemlélteti - a zsidóság egyre jelentősebb Szerencs társadalmában és gazdasági-szellemi szférájában. A zsidó népesség aránya 1880-ban 17,2% (a Hegyalján 19,5%) volt. A zsidóság száma a későbbi évtizedekben is növekedett, de az arányuk csökkent (1910-ben 15,1%, 1930-ban 14,2% és 1941-ben 12%), majd az 1944-es deportálásukkal szerencsi jelenlétük csaknem teljesen megszűnt. A kis létszámú hazatérők külföldre emigráltak, vagy más energikus központba (elsősorban Budapestre) települtek át. A holocaust szerencsi áldozatainak száma megközelíti a 900 főt. A 2001. évi népszámláláskor senki sem vallotta magát izraelita vallásúnak. Az adatfelvételezéskor Szerencs lakóinak 5,8%-a (=582 fő) úgy nyilatkozott, hogy nem tartozik egyetlen felekezethez sem, 482-en (a népesség 4,8%-a) pedig az ide vonatkozó kérdésre nem adott választ (5. táblázat).

Irodalom

1871: A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Pest.

1912: A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest.

Angyal Béla ( szerk.) 1955: Szerencsi járás monográfiája. Szerencs, 188 p.

1932: Az 1930-as népszámlálás I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakott-helyek szerint. Budapest, 429 p.

Bencsik János 1984:Szerencs és Ond története. Szerencs, 59 p.

Boros László 1977: Adatok Tokaj település- és népességföldrajzához. In: A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 7. köt. Nyíregyháza, pp. 53-72.

Boros László 1991: Tokaj népességföldrajzának néhány sajátos vonása (1787-1990). In: Bencsik J. - Szakái J-né. szerk. Tokaj és Hegyalja V. köt. Miskolc, pp. 7-27.

Boros László 2004: Népesség- és életminőség vizsgálatok a Tisza és a Hernád által közbezárt területen. In: Kókai Sándor szerk.: Természettudományi Közlemények 4. Nyíregyháza, pp. 59-82.

1992: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 1991. Miskolc, 349 p.

2003: Borsod-Abaúj-Zemplén megye statisztikai évkönyve 2002. Miskolc, 493 p.

Danyi Dezső - Dávid Zoltán 1960: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). KSH. Budapest, 389 p.

Dányi Dezső (szerk.) 1975: Az 1941. évi népszámlálás. 1. Foglalkozási adatok községek szerint. Történeti Statisztikai Kötetek. Budapest, 693 p.

Enyedi György - Horváth Gyula (szerk.) 2002: Táj, település, régió. Magyar Tudománytár 2. köt. (Sorozatszerkesztő Glatz Ferenc). Budapest, 510 p.

Fényes Elek 1851: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik I-IV. Pest.

Frisnyák Sándor 1990: A Zempléni-hegység népessége 1784/87-től 1900-ig. In: Bencsik J. - Szakái J-né szerk. Tokaj és Hegyalja II. köt. Miskolc, pp. 95-105.

Frisnyák Sándor 1997: Tokaj-Hegyalja zsidó népessége (1840-1941). In: Bencsik J. - Antal G. szerk. Tokaj és Hegyalja XVIII. köt. Tokaj, pp. 69-84.

Frisnyák Sándor (szerk.) 1988: Magyarország földrajza. Budapest, 600 p.

Hajdú Zoltán 1977: A hegyaljai városi jellegű települések funkcióinak és hierarchikus rendjének vizsgálata, vonzáskörzeteinek elhatárolása. Studia Geographia I. Debrecen, 107 p.

Kepecs József (szerk.) 1993: A zsidó népesség száma településenként (1840-1941). KSH, Budapest, 497 p.

Kovacsics József (szerk.) 1963: Magyarország történeti demográfiája. Budapest, 441 p.

Kovacsics József (szerk.) 1997: Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Budapest, 417 p.

Perczel György (szerk.) 1996: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Budapest, 653 p.

Sárfalvi Béla 1991: Magyarország népességföldrajza. Budapest, 116 p.

Süli-Zakar István 1980: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között. Borsodi Levéltári Évkönyv III. köt. Miskolc, pp. 35-76.

Süli-Zakar István 2002: Szerencs és környéke történeti demográfiája. In:

Frisnyák S. - Gál A. szerk. Szerencs és környéke. Szerencs-Nyíregyháza, pp. 227-260.

Szabadfalvi József - Viga Gyula (szerk.) 1981: Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről. Miskolc, 367 p.

Tamás Edit 2003: A Zempléni-hegység etnikai földrajza. In: Frisnyák S. - Gál A. szerk. Szerencs és a Zempléni-hegység. Szerencs-Nyíregyháza, pp. 181-191.

Varga Gáborné (szerk.) 1970: Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára. Miskolc, 363+674 p.

Vályi András 1796-1799: Magyar Országnak leírása 1-3. köt. Buda.

1972: 1970. évi népszámlálás 11. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adatai I. KSH. Budapest, 711 p.

2002: 2001. évi népszámlálás. Borsod-Abaúj-Zemplén megye I-II. köt. KSH. Budapest, 262, 581 p.