K?etkez?fejezet

Képek

 

1. A tiszaszőlősi kincsnek Bécsben ma is meglevő darabjai
 
2. Azok a tiszaszőlősi gyöngyök, amelyek Elek Menyhérthez kerültek az 1839-es felfedezésből,
és 1855-ben ő ajándékozta a Magyar Nemzeti Múzeumnak
 
3. A tiszaszőlősi „billikom", Hampel József vázlata és egy régi fényképfelvétel alapján
 
4. A Hencida községben talált aranyak. Ma a debreceni Déri Múzeum kiállításán láthatók
 
5. A mojgrádi nagy csüngő. Jelenleg Bukarestben őrzik, a Románia Szocialista Köztársaság Történeti Múzeumában
 
6. Felül az egyik mojgrádi, T alakú csüngő. Egyesek szerinttalán férfit ábrázol.
Alul a Magyar Nemzeti Múzeum 1902-ben vásárolt „sima" csüngője
 
7. A mojgrádi kincs két T alakú csüngője, a karok és a lábak végén becsavarodó spirálisokkal
 
8. Az a két csüngő, amelyik azonos műhelyből, sőt mestertől származhat:
felül a mojgrádi, alul az állítólag
Ercsiből származó;
az előbbi Bukarestben, az utóbbi a Magyar Nemzeti Múzeumban található, és itt a hátoldala látható
 
9. A mojgrádi népvándorlás kori aranyak: két csat (1, 4),kardfüggesztő oldalról és elölről (2, 3),
fülbevaló része (5)és kardmarkolatgomb (6)
   
10. A kis csüngő és a gyöngyök a mojgrádi kincsből 11. A bodrogkeresztúri kultúra legelső, hitelesen feltárt kis
aranycsüngői a jászladányi
(Szolnok megye) temetőből. Magyar Nemzeti Múzeum
   
12. A mojgrádi szigony rekonstrukciós rajza régi fényképfelvételek után
és Fettich Nándor leírása alapján.
A tárgy Bukarestben van
 
13. A bodrogkeresztúri kultúra apró ékszerei. Válogatás a jászladányi temető aranyaiból. Magyar Nemzeti Múzeum
 
14. Kis csüngő a várnai temető egyik sírjából, a viseleti mód illusztrálására.
Az apró gyöngyök aranyból, illetve kőből vannak. Várnai Nemzeti Múzeum
 
15. Aranycsüngő vagy diadéma-rész a Kréta melletti kis Mokhlosz-sziget korai bronzkori egyik sírjából.
Valószínűleg a T alakú csüngők egyik legjobb párhuzama
 
16. Két kis diadéma a várnai temető jelképes sírjaiból: a fejet agyagból utánzó „maszk" homlokán voltak, és lehet,
hogy a mükénéi királyi sírok aranymaszkjainak az előfutárai. Várnai Nemzeti Múzeum
 
17. Bronzlemezből készített ember alakú csüngő a kisázsiai Ikiztepe nevű lelőhelyről, a korai bronzkorból.
Egykorú Alaca Hüyük királysírjaival. A fejénél kétfelé tekeredő spirálisban végződő figura a hasonló
T alakú mojgrádi csüngők legjobb párhuzama

 

 
18. Négy karperec a mojgrádi kincsből
 
19. Két hosszú és viszonylag széles szalag - diadéma - a mojgrádi kincsből
20. A várnaiakhoz hasonló diadéma (felül) és a horgas lemezek néhány darabja a mojgrádi kincsből
 
21. A jogar nyelének veretei a mojgrádi kinésből. Felül a Hampel József által megvásárolt példány,
amely a kincsből egyedül van Budapesten,
középen a nyél veretei eredeti állapotban és alul kiterített helyzetben, eltörve.
A Nemzeti Múzeum példánya szintén kihajtogatva és kissé nagyítva
 
22. A jogar nyeléhez tartozó aranypapucs két oldaláról, a jobb oldalin a szegecselés látható jeleivel.
Négyszögletes átmetszetű volt
 
23. A mojgrádi egyik jogarnyél rekonstrukciós rajza (a 21-22. képeken látható és két más, hozzájuk hasonló darab alapján)
 
24. Négy, nemes kőből készített díszbalta a Trójában talált kincsből. Berlini Állami Múzeumok
 
25. A Dorakban talált királyi jogarok fejei, a trójaiakhoz hasonlóan nemes kőből készült balták
 
26. Aranyveretes nyelű, rézbaltával ellátott jogar az egyik Alaca Hüyük-i királysírból.
A papucs esetleg nem ugyanabból a sírból származik,
tehát egy másik hasonló jogar része is lehetett. Ankara, Nemzeti Múzeum
 
27. Az egyik várnai sír aranyfejű és -veretű jogara. Várnai Nemzeti Múzeum
 
28. Felül a mojgrádi kis kalapács, amely nem szükségszerűen modern hamisítvány,
és két végén jól látszik a hosszú ideig való használat nyoma. Alul két pár a furcsa karmok közül
 
29. Néhány kacsafej a mojgrádi kincsből hátulról, elölről ésoldalnézetben. Balra lent az egyetlen darab,
amely díszített,és a díszítés technikája nagyon őskori jellegű
 
30. A mojgrádi aranymadár elölről és hátulról
31. A finom lemezből kalapált ember alakú mellképek amojgrádi kincsből.
Balra talán egy összetartozó darab fejeés melle, középen az egyetlen ép darab, jobbra két fej afurcsa arcvonásokkal
 
32. Az átalakított bizánci bulla, amely Vlassa szerint nem
modern hamisítvány, hanem bizánci eredetű (fent balra)
33. A krétai Zakro palotájában talált obszidián kehely, a
fehér foltok szerint az úgynevezett hópehely típusú obszidiánból. Iraklioni Múzeum (jobbra)
 
 
35. Az Eszéken talált 18 kilogrammos rézcsákány
 
36. Jankovich Miklós báró három aranykorongja, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott
 
37. Két másik aranykorong a Nemzeti Múzeumban. Balra az eddig ismert legnagyobb hazai példány,
jobbra az, amelyik Csepinből származhat
 
38. A Csepinből 1880-ban a Magyar Nemzeti Múzeumbakerült két diadéma-szalag, amely a hozzá tartozó tizenkilenckarikával
és a korongokkal együtt egy nagy rézkori kincsrésze lehet
 
39. A Csáfordon talált egyik korong, a hátoldaláról nézve. Magyar Nemzeti Múzeum
 
40. A Csáfordon talált másik korong. Magyar Nemzeti Múzeum
 
41. Trójában talált fémdiadéma, amely hasonló lehet a bodrogkeresztúri kultúra
és a várnai temető T alakú csüngőihez, illetve diadémáihoz (balra) 42. Ember alakú rézkori aranylemez Bulgáriából (jobbra)
 
43. Két szemüveg alakú kettős spirális csüngő, balra aranyból Várnából, jobbra bronzból Ikiztepéről
 
44. Szarvasmarhát (bikát) ábrázoló lemez a majkopi nagy kurgánból. Leningrád, Ermitázs
 
45. Szarvasmarhát ábrázoló lemez a várnai temetőből Várnai Nemzeti Múzeum
 
46. Korai bronzkori, istennőt ábrázoló szobrocska Kisázsiából, fején, nyakán aranymaszkkal,
arany mellövvel. Ankara,Nemzeti Múzeum
 
47. Az egyik gazdag várnai „jelképes" sír részlete, a fejetábrázoló agyagmaszkkal,
rajta aranydiadémával és kiscsüngőkkel. Várnai Nemzeti Múzeum
 

 

  
El??fejezet K?etkez?fejezet