Előző fejezet Következő fejezet

Tiszaszőlős természeti és települési viszonyai

 

I. TISZASZŐLŐS TELEPÜLÉSI VISZONYAINAK ISMERTETÉSE

 

I.1. Földrajzi viszonyok

Tiszaszőlős, a Tisza bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-keleti részén, a történelmi Nagykunság és az egykori Heves megye határán fekszik. A legközelebbi várostól Tiszafüredtől, 8 km-re fekszik. A megyeszékhely – Szolnok- 78,4 km távolságra található.

A Tisza közelsége adja fő vonzerejét, horgászparadicsom, valamint gazdag növény és állatvilága várja az idelátogatókat. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Tisza-tó fekvése Magyarországon

Itt található a Közép-Tisza egyetlen olyan holtága, mely megközelítően eredeti állapotában maradt fenn. A Cserőközi holtág, a tavasz kezdetétől a tél beálltáig látogatható. A hajdani meder területét nemesnyár-erdő borítja. Itt tenyészik a mákszemnél is kisebb vízidara, mely a világ legkisebb virágos zárvatermő növénye.

A község Karcag- Tiszafüred vasútvonal mentén helyezkedik el, így vonattal is megközelíthető. Közúton, az M3-as autópályáról Füzesabonynál letérve, Tiszafüreden Kunhegyes felé letérve érhető el, a 3216 sz. úton.

Tiszaszőlős a térképen

Tiszaszőlős igazgatási területének szomszédjai:

Északon- Tiszafüred, Keleten - Tiszaigar, Nyugaton - Tiszaderzs, Délen - Tiszaszentimre

 

I.2. A község neve, eredete, pusztulása

A falu területén talált régészeti leletek alapján megállapították, hogy már az őskorban is éltek itt emberek. Ezt a tényt támasztja alá a híres rézkori lelet, melyet 1839-ben a Nagyaszó melletti partoldal leomlásakor, valamint az azt követő árvíz idején került felszínre. Ez a „Tiszaszőlősi kincs” néven vált ismertté. Ebből a leletből egy aranyvért Bécsben található, mely minden bizonnyal egy rézkori fejedelemé volt. Az első írásos említés a középkorra, az 1330-as évekre esik. 1337-ben Zeuleus volt a település neve. Önálló plébániája után pápai adót szedtek. A török hódoltság, a háborúk idején Tiszaszőlős lakói elmenekültek, vagy megfogyatkoztak, de mindig visszatértek és újjáépítették falujukat.

A „Tisza” előtag a XVII. Században jelenik meg a község nevében. Később állandósul a „Szöllős”, melyet a tiszai földhátakon található vadszőlőről kaphatta. 1900-ban 2455 lakosa volt a településnek, házainak száma 480 volt, így nagyközségi rangot kapott. 1902. október 7-én, egy tűzvész során csaknem az egész falu leégett. 101 ház a tűz martaléka lett, sok családnak minden ingósága odaveszett.

 

I.3. Általános településkép

 Tiszaszőlős utcás település, amely kiegészül szabályos, mérnöki szerkesztésű területekkel.

Lakóterületének belső, történelmi magja magában hordozza a múlt építészeti sajátosságait. A központnak tekinthető református temploma legmagasabb földrajzi pontra épült. A templom köré telepedett le az egykori piac és kiskereskedelmi egységek sora, az ellátást szolgáló épületek (jelenleg is megfigyelhető ennek a rendeződésnek a váza).

A templom körül, az adott korban megfigyelhető kialakult kiteresedés tipikusnak tekinthető. Az utcahálózat szabálytalan, girbegurba vonalvezetése, valamint a hasonló szabálytalanságot mutató telekstruktúra az akkori telekalakító tényezők hatását támasztják alá.

 

I.4. A „tiszaszőlősi kincs”

 Tiszaszőlős alatt a folyó hajdan egy nagy, de rövid kanyart tett kelet felé, melyet egy 2-3 km széles ártér kísért. Itt helyezkedik el a Nagyaszó is. 1839 nyarán néhány kalászt gyűjtő szőlősi jobbágyasszony észrevette, hogy a legutóbbi árvíz által újonnan megbontott Aszópart oldalából aranytárgyak bukkantak elő. A hírre valóságos aranyláz tört ki a faluban. A kincsek nemesi családok, ismeretlen kereskedők kezére kerültek és szétszóródtak.

Találtak közöttük aranyból készült csatokat, lemezeket, dróttekercset, sisakot, gyűrűt, aranymarkolatú kardot, aranyfogantyút, obszidiánból csiszolt edényt, alabástrom asztallapot, talpas serleget és még számos értékes használati tárgyat.

Egy része ma is megtalálható a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve Bécsben.

 

( Makkay János régész, „A tiszaszőlősi kincs-Nyomozás egy rézkori fejedelemügyében” címmel (1985 Gondolat Kiadó) könyvet írt a kincs sorsáról.

Makkay János: A tiszaszőlősi kincs

 

II. TISZASZŐLŐS TÖRTÉNETI ÉS FEJLŐDÉSI ÁTTEKINTÉSE

             1968-ban a településnek 2200 fő a lakossága. Csökkent a születések száma, s egy bizonyos fokú elvándorlás volt tapasztalható. Magas az ingázók aránya, az iparban foglalkoztatottak elsősorban a fővárosban találtak munkahelyet.

            1971-ben az állandó lakosok száma 2203 fő. A község beépített útszakaszainak hossza 18 km, ebből kiépített makadámút 6 km. A környéken elsőként, 1972. december 22-én megalakult a Vízmű Társulat, és 1975-re megvalósult a község vezetékes ivóvízellátása. Egy 50 m3-es hidroglóbuszt állítottak fel két víztározóval, s 66 közkifolyót létesítettek.

            A 20 férőhelyes állandó bölcsőde és a 80 férőhelyes óvoda az igényeket kielégítette. A bölcsőde 10 férőhellyel bővült, s ebben az időben kezdett kiépülni a szociális gondozók hálózata is. Ugyanebben az évben új postaszékház és orvosi lakás épült, majd ezt követően új ABC áruház, tejbegyűjtő és sportpálya. Új székházat kapott a takarékszövetkezet, és a rendelő felújításával, pedig megoldódott az orvosi ellátás.

            1973-ban új KISZ-klubhelyiséget adtak át. A pedagógusok és az óvodai nevelők száma 1974-ben 15 fő volt. Az általános iskola tanulóinak száma 206 fő, a községi könyvtárnak 166 tagja volt. Ez év szeptemberében megkezdődött a napközi működése. Az iskolában javult a szakos tanárokkal való ellátottság, a hiányzások csökkentek. Többen tanultak főiskolán, egyetemen, s ezeknek a fiataloknak egy része visszatért a faluba.

            A lakosság életszínvonalában is változás következett be: a sorozatosan épülő lakások mellett a régi lakások felújítása is napirenden volt, elsősorban a fürdőszobák kiépítése, kialakítása tekintetében.

 

II.1. Egy közös jövő kezdete

1977. április elsejével Tiszaszőlős Községi Tanácsa közös tanáccsá alakult Tiszafüred Nagyközség Tanácsával. A közös tanács létrejöttével 10 fős tanácstagi csoport 1 fő tanácselnök-helyettessel képviselte a falut. A községben szakigazgatási kirendeltség működött 3 dolgozóval. Ez azt jelentette, hogy a lakosság körében előforduló ügyeket helyben lehetett intézni, és csak a nagyobb szakismeretet igénylő feladatokat végezték Tiszafüreden.

Hetente egyszer a tisztségviselők és a szakigazgatási szerv dolgozói ügyfélfogadást tartottak, amikor alakosság problémáival közvetlenül fordulhatott tanácsért, felvilágosításért.

A ’80-as évek elején az általános iskola 3 tanteremmel és irodahelyiségekkel bővült, majd a vizesblokk megépítése is megvalósult. Ezekhez a munkálatokhoz a lakosság társadalmi munkával is hozzájárult. Megtörtént a bölcsőde felújítása is.

1984-ben Tiszafüred Nagyközséget várossá nyilvánították. Ez egy sorsforduló volt Tiszaszőlős életében is, mert azzal, hogy Tiszafüred városrésze lett, teljesen megszűnt önállósága.

Ennek elvesztésével kapcsolatban a lakosság aggályait fejezte ki, elsősorban amiatt, hogy a község elmarad a fejlődésben, a város peremkerületévé válik. Az akkori vezetés viszont ígéretet tett arra, hogy a két település párhuzamosan fog fejlődni.

A közös évek alatt megépült egy sportlétesítmény az iskola mellett: az első szakaszban a tornaterem utána a kiegészítő helyiségek. Ezzel többfunkciós célt valósítottak meg, tekintettel arra, hogy a kultúrházat időközben életveszélyesnek minősítették. Az épület elkészültével a községi rendezvények és a kiscsoportos foglalkozások megtartására is itt nyílt lehetőség.

 

II.2. Újra önállóan…

A település fejlődése ellenére az eltelt 23 év során a lakosság hiányérzetének többször is hangot adott. Hiányolta a helyi vezetést, nem tartotta szerencsésnek, hogy a községet csak egy személy képviselhette Tiszafüreden. A társközségi viszonyból fakadóan csak kirendeltség működött, a lakosság ügyes-bajos dolgait intézendő kénytelen volt idejét feláldozva a városba utazni, s a közlekedési nehézségek miatt sok esetben 10 perces ügyintézés miatt fél napot, rosszabb esetben egy teljes napot elvesztegetni. Épp ezért a rendszerváltás óta több ízben felmerült a különválás gondolata. Legutóbb a regionális hulladéklerakó szeméttelep építése körüli vitában vetődött fel, mert a tervezett szeméttelep a településhez való közelsége miatt a szőlősiek érdekeit sértette. A tervezet felháborodást váltott ki a lakosság körében, s aláírásgyűjtés kezdődött.

2000. május 7-én megtartott közmeghallgatás már a helyiek azon óhajának adott hangot, hogy Tiszaszőlős váljon le Tiszafüredtől.

A környező települések fejlődése, életképessége is azt bizonyította, hogy hasonló vagy még kisebb község is képes önállóan megélni.

Sérelmezték továbbá, hogy az eltelt két évtized eltüntette a helység mivoltát: hivatalosan nem használta a Tiszaszőlős nevet, különböző kiadványokban már fel sem tüntették, meg sem említették. A helyiek éreztek magukban olyan összefogást, hogy önállóan is tudnak dönteni sorsukról. A közmeghallgatást követően ismét aláírásgyűjtés indult, melyben az autonómia visszaállítását szorgalmazta a lakosság.

A Tiszafüred város Képviselő-testülete által 2000. június 18-ára kiírt vélemény-nyilvánító népszavazást nagy várakozás előzte meg. Végül a referendum érvényes és eredményes volt: az érvényesen  voksolók 96,61 %-a a különválás mellett döntött. Ekkora összefogás ezen a településen még soha nem volt tapasztalható.

Az Előkészítő Bizottság a hivatalos eredmény közlését követően elkezdte a szétválással kapcsolatos feladatok ellátását: elkészítette Tiszaszőlős 2000. évi költségvetési tervezetét, javaslatot tett a vagyonmegosztásra és a község elnevezésére.

2002-ben Tóth Imrét választotta meg a község lakossága Polgármesternek, aki a megalakulást követően személyes okokra hivatkozva ezt a megbízatást visszaadta és a megismételt szavazáson Kerekes András választotta a község első vezetőjének, aki 2006-ban – immár másodszor -  is elnyerte a lakók bizalmát.

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet