A város infrastrukturális ellátottsága

 

Vonalas infrastruktúra:

A település önkormányzati kezelésben lévő úthálózata 46 km, melynek 92 %-a szilárd burkolattal ellátott.

Állami közúthálózata közvetlen csatlakozik a 6. sz. főközlekedési úthoz, így városunk az országos vérkeringésbe könnyen bekapcsolódhat.
A települést érintő vasútvonalon (Budapest – Baja) közvetlen lehet eljutni a fővárosba.
Hírközlési alaphálózata – telefon, kábeltelevízió, Internet – kiépített, az igényeknek megfelelően azonnal bekapcsolható.

Villamos-, földgáz,- és vízhálózata egyaránt 100 %-os kiépítettségű. A még hiányzó ~ 40 % szennyvízcsatorna hálózat 2005. év végéig elkészül.

Autóbuszos közlekedése a Főváros, a megyeszékhely, illetve a környező települések irányába megoldott, helyi járatos közlekedés azonban nincs.

 

Oktatás:

Tolna városa történelme során nagy hangsúlyt fektetett a felnövekvő nemzedék oktatására. A város általános iskoláiban és óvodáiban német nemzetiségi nyelvoktatás folyik. A XVI. században református középiskola működött a városban, mely ritka kivétel volt ezekben a vészterhes időkben. Brunszvik Terézia itt alapította az első magyar óvóképző intézetet Wargha István vezetésével, mely nem csak hazánkban, de Európában is az első ilyen intézmény volt.

Feltétlenül említést kell tenni Wosinsky Mór régész plébánosról, a Megyei Múzeum alapítójáról és első igazgatójáról. A híres régész-pap Lengyel térségében kutatta az ősi kultúrák nyomait, az itteni feltárások kötődnek nevéhez. Síremléke a tolnai temetőben áll. Nevét 1998-ban vette fel az akkor II. sz. Általános Iskola és Óvoda.

A Tolnán és Mözsön élő családok ezer szállal kötődnek a német nyelvhez, a német nemzetiségi nyelv oktatása településünkön hagyomány az óvodában és az általános iskolában egyaránt.

A nemzetiségi hagyományok beépítése a tantervbe minden pedagógiai programban és az óvodai nevelési programban megtörtént. Mindkét dokumentumot német nemzetiségi szakértő, valamint a Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat is véleményezte. A nemzetiségi nyelv oktatásának személyi és tárgyi feltételei biztosítottak a német nemzetiségi nyelv oktatásához, a nemzetiségi hagyományok és kulturális értékek keretén belül.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyre nagyobb gondot fordít a roma tanulók oktatására, a felzárkóztatás és a beilleszkedés segítésére. A hagyományápolás mellett az utóbbi időben az életmóddal, életvitellel kapcsolatos problémák megoldásán fáradoznak. Az együttműködés az iskolákkal és óvodákkal egyre jobbnak mondható, melyet a kisebbségi önkormányzat vezetése nagymértékben segít. Az óvodai és az iskolai nevelési és pedagógiai programok nagy hangsúlyt helyeznek a felzárkóztatásra nemzeti, etnikai hovatartozás nélkül.

Vonzáskörzet:

Tolna oktatási intézményeibe, valamint a zeneiskolába a környező települések közül elsősorban Faddról és Bogyiszlóról járnak be gyerek, de fogadnak gerjeni, dunaszentgyörgyi gyerekeket is.

Fácánkert Község Önkormányzatával 2000. szeptember 1-től közoktatási intézményi társulási megállapodást kötöttünk, mely elsősorban a felső tagozatos fácánkerti tanulók oktatását biztosítja az Általános Nevelési Központ intézményében. A társulás célja, hogy Fácánkert községben ne kelljen fenntartani a magas fajlagos költséggel, alacsony kihasználtsággal működő 5-8. osztályos korosztályú gyermekek általános iskolai oktatására önálló intézményt.

Tolna közoktatási intézményhálózata

Tolna a közelmúltban 1 gimnáziumot, 3 általános iskolát, 5 óvodát, 1 bölcsődét, 1 zeneiskolát és egy kisegítő iskolát működtetett önálló, illetve összevont intézményi formában.

A gimnázium jelenleg megyei fenntartású intézmény. A bölcsőde megszűnt, helyette – magánvállalkozás formájában - családi napközi látja el a feladatot.

A városban jelentős a hitélet. A gyakori lakosságcsere ellenére a város katolikus többségű, bár jelentős a református vallásúak száma is. A Széchenyi István Általános Iskola eredetileg Katolikus Tagozata levált az intézményről és önálló iskolaként működik, Szent Mór Katolikus Általános Iskola néven, a Pécsi Püspökség fenntartásában.

A korábban 3 önálló alapfokú oktatási intézmény 1999. augusztus 1-jével egy Általános Nevelési Központtá alakult, mely magában foglalja a város összes oktatási intézményét.

 

Kultúra:

Önkormányzati fenntartású közművelődési intézményünk a Tolna Városi Művelődési Központ és Könyvtár. Az intézményhez tartozik minden közművelődési színtér: a Várostörténeti Kiállítás, a Martinek Emlékház, a Civilház, a mözsi településrész Művelődési Háza, az ugyancsak mözsi Székely- és Sváb szoba, a Duna-parton álló Vízi-színpad és a Városi Kiállító Terem.

A város legnépszerűbb eseménye a nyaranta, augusztus közepén (augusztus 15-20.) megrendezett Thelena Fesztivál, 2005- től Tolnai Nyári Fesztivál. Az esemény több napon át több ezer érdeklődőt vonz. Az utóbbi években a Duna-part ad helyet a városi majálisoknak is.

Értékes program a novemberenként megrendezett Egész-ség Hónap, amelyen olyan ismert személyiségek is tartottak már előadást, mint Bagdy Emőke, Czeiczel Endre, Popper Péter, Veér András, vagy Vekerdy Tamás.

Az utóbbi években hagyománnyá vált, hogy az idősek napja alkalmából a város ebédre és kulturális programra látja vendégül a nyugdíjasokat. Tavaly több mint félezer tolna-mözsi időst köszöntöttek ily módon a városi sportcsarnokban.

Helyi civil szervezetek a tolnai Nagyboldogasszony napi búcsú harminc éves hagyományát újították fel nemrégiben. Az augusztus 15-i búcsú köré különböző kulturális programokat is szerveznek.
Augusztus 20-án elmaradhatatlan a kenyérszenteléssel egybekötött arató-felvonulás, a nyugdíjasok főszereplésével. Óriási érdeklődésre tart számot az immár 4. éve megrendezésre kerülő elszármazottak találkozója, ahol a város kulturális értékeivel ismertetjük meg egykori honfitársainkat.

Tolna, a festők (és más művészek) városa


Freund Antal, Garay Ákos, dr. Gyöngyösi Béla, Imre Péter, Martinek József, Molnár M. György, Mözsi Szabó István, Pauli Anna, Straubinger Ferenc, Strissowszky Szilárd, Szily Géza, Végh András, Végh János, Verseghy Ferenc - nem akármilyen névsor. A képzőművészeken kívül természetesen nem szabad megfeledkezni a más művészeti ágakban maradandót alkotó tolnaiakról, így a színész Rubold Ödönről, dr. Kalotás Zsolt fotóművészről, és Tolna eddigi egyetlen Kossuth-díjasáról, Tóth János operatőrről sem.

 

Sport:

A város történetében több sportágat űztek versenyszerűen. Kiemelkedő jelentőségű volt az úszás és vízilabda, mely mára ismert okok miatt teljesen megszűnt. Méltó utódja ma a kajak-kenu sportág, melyhez a jelenlegi feltételek adottak. A többi sportágból is csak a nagy hagyományokkal rendelkező labdarúgás, az asztalitenisz és a kézilabda maradt fenn.

A Tolnai Sport Egyesületnek korábban két – asztalitenisz, kézilabda - szakosztálya volt. A szétválás után az azóta eltelt időszakban több önálló sportegyesület jött létre és működik városunkban:

Fastron AC - Asztalitenisz

Tolnai Kézilabda Club

ALOIS DALLMAYR Tolnatext KKSC - korábban a Tolnatext KKSC – Kajak-kenu

Tolna Városi Futball Club – Labdarúgás

Tolna-Mözsi Női Labdarúgó Sportegyesület

Tolnai Horgászegyesület

Tolna-Mözsi Lovas Egyesület

Tolnai Lövészklub

A bejegyzett sportegyesületek eredményei a város életében egyre fontosabb szerepet töltenek be. Az utóbbi években jelentősen fellendült az érdeklődés a kajak-kenu, a női kézilabda, valamint a női labdarúgás iránt. Változatlanul nagy tömegeket vonz a labdarúgás. Mérsékeltebb, de jelentős az asztalitenisz mérkőzések látogatottsága is.

A versenysport színvonala évről-évre emelkedik városunkban. A kajakosaink közül egyre több a válogatott sportoló, egyre több a nemzetközi siker.

A kézilabdázóink az NBI.B-ben játszanak.

Labdarúgóink – különösen az utánpótlás, valamint a női labdarúgás – kiváló teljesítménnyel büszkélkedhetnek.

Az asztaliteniszezők a várakozásoknak megfelelően jól teljesítenek.

Tolna eredményekben gazdag sportjának jelenlegi legfényesebb csillagai Jámbor Attila és Szakály Viktor, akik a maratoni kajak kettes kétszeres világbajnokai, valamint Bartha Diana ifjúsági maratoni világbajnok. A nyolcvanas években a női asztalitenisz gárda (Balogh Ilona, Bolvári Ildikó és Bolvári Katalin, Bátorfi Csilla) Európa második legjobb klubcsapata volt. Tolnáról indult Meksz Anikó, a női kézilabda válogatott olimpiai harmadik helyezett egykori kapusa is.

A versenysport mellett több olyan szervezet, egyesület működik, amely szabadidős sporttevékenységet kínál:

Tolna Városi Bringások és Barátaik Szabadidős Társaság TOVÁBB – Természetjárás, kerékpártúrázás, esetenként vízitúrázás, sízés

Tolnai SE (tömegsport szervezet)

Tolnai Horgászegyesület - Sporthorgászat, Versenyhorgászat (Meg kell említeni, hogy a Horgászegyesület amatőr- és versenysporttal is foglalkozik.)

Ezeken kívül az óvodák és néhány civil szervezet (Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete) is kínál családi, illetve tömegsport lehetőséget évente néhány alkalommal.

Az iskolarendszerből kikerült fiatalok és középkorúak körében egyre népszerűbb a szabadidő sporttal való eltöltése. Ennek feltételei azonban csak részben biztosítottak.

Az Általános Nevelési Központ általános iskolai tagintézményeiben diáksportkörök működnek, valamint a Wosinsky Mór Általános Iskolában sportfakultáció keretében női kézilabda utánpótlás nevelés folyik.

Az ÁNK legnagyobb sportlétesítménye a Wosinsky Iskolához csatolt csarnok, melynek kihasználtsága maximális. Ez a létesítmény megfelel a nemzetközi szabványoknak is. „Sajnos”, vagy szerencsére olyan nagy az igény, hogy reggeltől késő estig folyamatosan üzemel, mégsem tud befogadni minden jelentkezőt, sőt az iskola saját sportfoglalkozásainak megtartása is gondot okoz a rendkívüli túlterheltség miatt. Hasonló a helyzet a Széchenyi István Általános Iskola tornatermében is. Sztárai Mihály Gimnáziumnak a mai napig nincs tornaterme.

 

Műemlékek, látnivalók, rendezvények:


A város látnivalókban bővelkedik. Az ide érkező turista a csodálatos környezeten kívül több, országosan is védettséget élvező épületet, szobrot is megtekinthet. Közülük az 1733-ban, négyboltszakaszos hajóval, trapéz alakú szentéllyel épített barokk stílusú római katolikus templomot, valamint a késő barokk XIX. század eleji Szent Sebestyén-szobrot (fotóik a műemléki fejezetben, színesben láthatók). A római katolikus Kálvária-kápolna 1799-ben készült, a római katolikus plébániaház-, és a Nepomuki Szt. János szobor XVIII. századi barokk. A XVIII. század második feléből származik a volt Festetics-kastély maradványa, volt lakóépület (barokk). A mözsi városrészben található római katolikus templom 1821-ben klasszicista homlokzattal épült. A régi mesterségek sem haltak ki teljesen, még kékfestő műhely is működik. A helybéliek ápolják hagyományaikat, ennek számos példája megtalálható különösen a mözsi városrészben!
A város kulturális rendezvényei közül kiemelkedik a már több mint egy évtizedes múlttal rendelkező Thelena Fesztivál, vagy az ugyancsak évtizedes múltú Egészség Hónap programjai, melyre már több településről is idelátogatnak.
A település gasztronómiájáról is híres. A vendég itt megtudhatja milyen az igazi krumlinokli, vagy a híres mözsi babfőzelék, de ha egy finom tolnai halászlére szottyan kedve, hát ne hagyja ki.