| |
Műemlékek, illetve műemlék jellegű épületek:
Orczy-kastély: Szociális Otthon
A Szolnokról Jászberénybe vezető műúton, az újszászi Zagyva-híd előtt már messziről feltűnik a ma Szociális Otthonként használt műemlék kastély hatalmas épülete, a hozzá csatlakozó parkerdővel. Keletkezése az Orczy családhoz köthető, akik 1721-től birtokolták Újszász pusztát.
„Az 1770-es úrbéri rendezésnél Orczy Lőrinc költő volt a földesura, tőle Orczy György örökölte, akinek munkásságához köthető 1790-ben a pesti Orczy kert létesítése. S amikor ezt 1829-ben katonai célra megvásárolták, Orczy György az újszászi pusztára költözött” - írja Fényes Elek – „A család magával vitte az üvegház növényanyagát, a narancsfákat és a többi díszfát.”
A klasszicista stílusú egyemeletes kastély 1830 körül épült és olyan mértékű hasonlatosságot mutat a gyöngyösi Orczy kastéllyal (a mai Mátra Múzeum), hogy tervezője minden bizonnyal szintén Zofahl Lőrinc. A déli főhomlokzat közepét előugró falrész díszíti három félköríves záródású ablakkal. A középrészt még hangsúlyosabbá teszi a hat dór oszlopra támaszkodó, eléje épített terasz. A homlokzat két végét enyhén előre álló, széles falpillér tagolja.
Érdemes figyelni az ablakrendre, a földszinten 1-5 félköríves záródású ablaksor közepén, a terasz fölötti három hasonló ablakkal folytatódik, majd újra a földszinten 5-1 ablakkal. Az emelet többi ablaka egyenes záródású, fölöttük növényfonat dísszel és szemöldök párkánnyal Az épület északi homlokzata ugyanolyan ablakritmusú, csak a bejárat előtt 4 dór oszloppal alátámasztott előtető van, és a homlokzat két végén egy-egy hangsúlyosabb sarokrizalit. 1.kép Az épülethez tartozó 65 holdnyi erdőt, az egykori kastély angolkertjét 1890-ben csatolták Besenyszög határából Újszászhoz.
 |
| 1. kép (fotó: Nagy Béla) |
Irodalmi emlékek is köthetők a kastélyhoz. A szabadságharc idején ugyanis itt volt gazdatisz Vörösmarty Mihály öccse. Hozzá vitte ki néhány hetes kislányát a költő, amikor családjával együtt, mint országgyűlési képviselő a kormánnyal együtt Debrecenbe ment. De a költő maga is ott kapott védelmet a szabadságharc levetése után, amikor Vadász Miklós álnéven előbb a kis-tomaji pusztán, majd Fegyverneken az Orczy családnál rejtőzött, majd Bajza József költővel, sógorával együtt Újszászon töltött hosszabb időt.
A kastélyt Orczy Andor, miután új – szintén Újszászon álló – kastélya felépült 1897 és 1900 között eladta gróf Dessewffy Emilnek.
Az 1930-as évek elején a kastély az angol Continental cég birtokába került. A második világháborúban német hadikórházként funkcionált. Ám hiába festettek fehér keresztet a tetőzetére, bombatalálat érte. A Zagyva felé eső része szinte teljesen tönkre ment. A háború befejeződésével a helybeliek hordtak el mindent, ami csak mozdítható volt. (Nyoma sem maradt például a hajdani kőkerítésnek, a művészi kályháknak.
1957-ig szabadon állt a kastély, bárki fosztogathatta, mígnem megszületett a döntés: szociális otthonná kell alakítani. Napjainkban Újszász Város Önkormányzata működteti Időskorúak Szociális Otthona néven.
http://www.ujszasz.hu/temak/intezmenyek/szocotthon/index.html
Irodalom: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet : Csongrád megye kastélyai és kúriái ; Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái 143-146. old
Budapest : Fo-Rom Invest, 2005
Orczy-kastély: Kastély Otthon
Újszász egyik legjelentősebb épülete az Orczy Andor által 1890 körül építtetett eklektikus stílusú műemlék jellegű kastély. A hatalmas, kétemeletes épület az egykori Szarvas-ér és Szarvashalom körüli ligeterdő területén található. A kastély homlokzatán a három középső nyílás fölött ión oszlopok találhatók, felül timpanon emelkedik. Az épület két végén dór oszlopokkal hordott erkély teszi változatosabbá az oldalhomlokzatokat. 2.kép és 3.kép A kastélyt körülvevő park telepítésére az 1900-as évek elején került sor. A kastély kertje 23,4 hektár területével és értékes növényeivel a legjelentősebb megyei kastélypark.
 |
| 2. kép (fotók: Barta Imréné és Fehér Judit) |
 |
| 3. kép (fotók: Barta Imréné és Fehér Judit) |
A telket és a rajta lévő kastélyt 1935-ben vette meg az Isteni Megváltó Lányainak Kongregációja megnevezésű női szerzetesrend. A beteg és munkaképtelen idős nővérek ellátására, valamint az iskolákban és a kórházakban dolgozó apácák üdültetésére üdülőházat létesítettek az épületben. A harmincas években az épületben 42 szoba volt. Az üdülő megnevezése Mater Redemptoris rendi lelkigyakorlatos és üdülőház. 1948-ban még 5 nővér dolgozott itt. 1954-ben 170 férőhelyes tüdőszanatóriumot alakítottak ki. Az épületben később a Szolnok Megyei Hetényi Géza kórház Pszichiátriai és Rehabilitációs osztálya működött. Mai (1994 novembere) megnevezése „Kastély Otthon”. 4. kép A kastélyt 1986-ban műemlék jellegű épületnek nyilvánították, azt megelőzően, pedig 1980-ban természetvédelmi területté a 42 holdas kastélyparkot. Kápolnáját 1996-ban avatták fel.
 |
| 4. kép (fotó: Barta Imréné) |
http://www.ujszasz.hu/temak/intezmenyek/kastelyotthon/index.html
Irodalom: Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet : Csongrád megye kastélyai és kúriái ; Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái 146-148. old
Budapest : Fo-Rom Invest, 2005
Vasútállomás
Újszász vasútállomása a vasúti műemlékek közé tartozik 1873-ban gördült be az első gőzmozdony az állomásra a Hatvan-Újszász-Szolnok vasútvonal megnyitásakor. 1882-ben adták át a Rákos-Újszász vonalat, majd 1885-ben az Újszász-Jászapáti közti sínpárt, amely később Vámosgyörk végállomásig készült el. Így lett Újszász három vasútvonal találkozási pontjaként jelentős vasúti csomópont.
A „nosztalgiavonat” a 125 éves évfordulón 5. kép, a felújított vágányok és a magasított peron átadása 2003-ban. 6. kép
Az állomás a felüljáróról. 7. kép
 |
| 5. kép (fotó: Barta Imréné) |
 |
| 6. kép (fotó: Barta Imréné) |
 |
| 7. kép (fotó: Fehér Judit) |
Vörösmarty-ház
A Kossuth úton áll egy egyszerű régi épület, valaha az Orczy bárói birtok gazdatiszjének lakása volt. Falán emléktábla hirdeti, hogy nagy költőnk, Vörösmarty Mihály a szabadságharc bukása után itt rejtőzött öccsénél, aki akkor a birtok gazdatisztje volt. 8. kép, (fotó: Barta Imréné)
 |
| 8. kép, (fotó: Barta Imréné) |
Templomok:
Katolikus templom
Orczy István István királyunk emlékezetére 1740-ben templomot építetett, melyhez a tornyot 1743-ban emelték. Ettől számítják jeles ünnepnek nálunk augusztus 20.-át, István királyunk napját. A jelenlegi római katolikus templomot ennek helyére építtette 1885-ben Orczy Béla és Andor, neoromán stílusban. 9. kép, (fotó: Barta Imréné) A templom a II. világháború idején, 1944-ben leégett, helyrehozatala még 1950-ben is tartott. Az új főoltár képét Muszély Ágoston festette, a sérült üvegablakokat Németh Ferenc budapesti üvegfestő állította helyre. Tornyát és tetőszerkezetét az 1990-es évek elején újították fel. A templom orgonáját a Műemlékvédelmi Hivatal 2003-ban védetté nyilvánította. 10. kép , 11. kép (fotók: Barta Imréné)
 |
| 9. kép (fotó: Barta Imréné) |
 |
| 10. kép (fotók: Barta Imréné) |
 |
| 11. kép (fotók: Barta Imréné) |
„Az újszászi Szent István Király templom” című kiadványban, amely a templom felszentelésének 120. évfordulójára jelent meg, részletesebben is olvashatnak a templom és a plébánia történetéről.
http://www.ujszasz.hu/temak/vallas/katolikus/templom/templom.htm
Református templom
Városunk legújabb középülete az 1926-ban alapított Újszászi Református Fiókegyház újonnan épült temploma. 2001-ben 75 éves jubileumát a gyülekezeti összefogással készült épületben ünnepelhette a közösség. A templom teljesen 2004–ben készült el. 12. kép
 |
| 12. kép (fotó: Barta Imréné) |
http://www.ujszasz.hu/temak/vallas/reformatus/hirek/hirek.htm
A templom belseje: 13. kép
 |
| 13. kép (fotó: Barta Imréné) |
Közintézmények:
Városháza
A mai városháza épülete az 1962-ben készült el. Kezdetben a település más intézményeinek is otthont adott, mint például a könyvtárnak és a művelődési háznak. Többszöri átalakítás korszerűsítés után nyerte el mai arculatát. Az előtte lévő parkból 2000-ben, államiságunk évfordulójára alakították ki a millenniumi parkot. 14. kép, 15. kép, 16. kép
 |
| 14. kép (fotók: Barta Imréné és Fehér Judit) |
 |
| 15. kép (fotók: Barta Imréné és Fehér Judit) |
 |
| 16. kép (fotók: Barta Imréné és Fehér Judit) |
http://www.ujszasz.hu/temak/onkormanyzat/index.htm
Művelődési Ház
A XX. század elejétől élénk közösségi élet bontakozott ki településünkön: több kör és egylet kezdte meg működését (48-as Kör, Polgári Kör, Társas Kör, Katolikus Ifjúsági Egylet, Gazdakör). Ezek bálokat, színielőadásokat, kulturális rendezvényeket szerveztek. Az öntevékeny csoportok működése a 70-es évek végén, a 80-as évek elején kapott új lendületet. Ezek az együttesek a 60-as évek elejétől létrejött Művelődési Házban tevékenykednek. Sokféle szakkör, klub működött, működik itt (kertbarát kör, népi díszítőművészeti szakkör, népdalkör, Musical stúdió, stb.); művészeti és ismeretterjesztő programokat, kiállításokat, tanfolyamokat szerveznek.
Jó eredményeket érnek el hazai és nemzetközi versenyeken, valamint kiállításokat is rendeznek. A Művelődési Ház ad teret az itt élő amatőr képzőművészek bemutatkozására tárlatok, kiállítások rendezésével. E művészek közreműködésével a nyári tanítási szünidőben a tanulóknak alkotótábort szerveznek a Zagyva menti Parkerdőben. 1997-től összevont intézményként látja el feladatait.
Könyvtár
A könyvtár jogelődje akkor még községi könyvtárként 1954-ben alakult. Az akkoriban nyüzsgő közösségi, kulturális élet egyik színtereként számos rendezvénnyel, vetélkedővel, író-olvasótalálkozóval, olvasókörrel, olvasótáborral kapcsolódott be a település életébe. Fennállása folyamán többször költözött új épületbe. Jelenlegi helyén 2003 októberében nyitotta meg kapuit. 1997 óta összevont intézményként, Városi Művelődési Ház és Könyvtár néven várja látogatóit. A dokumentum-kölcsönzés és egyéb könyvtári szolgáltatások mellett Internet-kapcsolattal rendelkező számítógépekkel áll az olvasók, könyvtárhasználók rendelkezésére, ezzel is lehetőséget adva a lakosságnak az egyre elterjedtebb elektronikus ügyintézésre. 17. kép
 |
| 17. kép (fotó: Barta Imréné) |
http://www.ujszasz.hu/temak/intezmenyek/konyvtar/index.htm
Gimnázium
1963-ban alapították Újszászon a gimnáziumot. 10 éven át az általános iskola épületében, közös igazgatás alatt működött a két intézmény. Az 1972/73-as tanévben vált önállóvá. Különvált az általános iskolától, új épületbe költözött, neve Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola lett. 1989-ben adták át az iskola mellett épült 150 férőhelyes kollégiumot. Az 1985/86-os tanévben indult a vasútforgalmi ágazat, s az autóforgalmi ágazat átalakult gépjármű-technikusi képzéssé. Jelenleg közlekedési szakcsoportos szakközépiskolai képzés folyik világbanki támogatással 4+2 év alatt. Az itt (nappali tagozaton) tanuló diákok már az első 4 évben is (az általánosan művelő tárgyak mellett) pályaorientáló és szakmai alapozó tantárgyakat tanulnak: közlekedési ismereteket, közlekedési földrajzot, vállalkozási ismereteket, fuvarjogot, járműszerkezettant stb. Ezt követően, a 13. és 14. évfolyamokon kerül sor az első (vasúti) szakma megszerzésére; szállítmányozási technikus vagy vasútüzemvitel-ellátó képzésben vehetnek részt. A nappali mellett levelező oktatás is folyik. 1992-ben adták át az intézmény új tornacsarnokát. 1993-ban emléktáblát helyeztek el az iskolában az alapító: Rózsa Ferenc tiszteletére. Az intézmény korszerű számítástechnikai eszközeit kihasználva, a megyében elsőként kapcsolódott be 1996. szeptember 1.-étől az Internet hálózatba. 18. kép, 19. kép.
 |
| 18. kép (fotók: Barta Imréné) |
 |
| 19. kép (fotók: Barta Imréné) |
Iskola, Óvoda, Bölcsőde
A településen zajló iskolai oktatásról 1851-ből származik az első dokumentum. 1859 óta több iskolaépületet emeltek, illetve tantermeket bővítettek, míg 1996-ra két általános iskola működött 26 tanteremmel. Az óvodát 1955-ben nyitották, majd létrehozták a bölcsödét is.
Újszász alapfokú oktatási intézményeinek munkáját 2005-től a Nevelési Központ fogja össze. Hivatalos neve: Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Óvoda, Bölcsőde Nevelési Központ.
Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) óvoda és iskolafejlesztés témakörében két pályázatot is nyert Újszász Város Önkormányzata. A pályázatok segítségével jelentősen kibővítették, illetve átépítettek az óvoda és az általános iskola épületét, megfelelővé téve az integrált nevelés és oktatás céljai számára. Az utóbbi építkezés 2. üteme jelenleg is tart. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal az Önkormányzatot ezekért a projektekért „Az egyenlő esélyekért” szakmai díjban részesítette 2006 januárjában: 20. kép Az óvoda és az iskolaépület 1 ütemének ünnepélyes átadására 2006. március 4.-én került sor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Botka Lajosné országgyűlési képviselő jelenlétében. 21. kép, 22. kép, 23. kép, 24. kép
 |
| 20. kép (fotó: Fehér Judit) |
 |
| 21. kép (fotók: Fehér Judit) |
 |
| 22. kép (fotók: Fehér Judit) |
 |
| 23. kép (fotók: Fehér Judit) |
 |
| 24. kép (fotók: Fehér Judit) |
A megújult bölcsőde épületét 2006. augusztus 18.-án adták át. A korszerű, EU-s szabványoknak megfelelő intézmény egy sikeres HEFOP pályázat segítségével jöhetett létre. 25. kép, 26. kép
 |
| 25. kép (fotók: Fehér Judit) |
 |
| 26. kép (fotók: Fehér Judit) |
Tornacsarnok:
1992. október 23-án adták át Újszászon a Tornacsarnokot, amely egyszerre elégíti ki az általános iskola tornaterem-szükségletét és a város lakosságának szabadidős és tömegsport igényeit. A délutáni, esti sportolási lehetőségek mellett állandó színhelye a különböző sporteseményeknek a teremfoci-rangadóktól a lábtoll-labda világbajnokságig. 27. kép
 |
| 27. kép (fotó Barta Imréné) |
http://www.ujszasz.hu/temak/sport/sportcsarnok/index.htm
Egészségház
Újszász egészségügyi szervezete a XIX. század második felében épült ki. 1913-ban már saját körorvosa és gyógyszertára volt. 1955-ben Újszászon 2 orvos, 2 szülésznő, 1 gyógyszertár és egy kis kórház működött, 144 ággyal. 1996-ban 4 háziorvosi körzetet alakítottak ki a településen.
A két körzeti orvosi és gyermekorvosi rendelőt magában foglaló épület 2001 óta működik orvosi rendelőként. (28. kép) 2006-ban megtörtént az épület „akadálymentesítése”.
 |
| 28. kép (fotó: Barta Imréné) |
Szolgáltató helyek, gazdasági egységek:
Szász Étterem
Újszász legnagyobb vendéglátó helye a Szász Étterem, ahol az étkeztetés mellett különféle családi és társadalmi rendezvények megtartására is van lehetőség. 29. kép
 |
| 29. kép (fotó: Barta Imréné) |
http://www.ujszasz.hu/temak/vallalkozasok/balintbt/home.htm
Takarékszövetkezet
Az 1960-ban alapított, ma Újszász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet néven működő szövetkezethez ma már nyolc település tartozik, köztük Zagyvarékas, Szászberek, Tószeg, Tiszajenő, Tiszavárkony, Vezseny és Szolnokon is működik két kirendeltségük. 30. kép
 |
| 30. kép (fotó: Illyés Csaba) |
http://www.ujszasz.hu/temak/vallalkozasok/takarek/index.htm
Tárház
A vasút mellett lévő 600 vagonos tárházat 1962-ben építtette a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, 6 millió forint beruházással. 1993-től az Alföldi Gabonaipari Rt. Keverőüzemeként működött. Tevékenységi köre a keveréktakarmány gyártás- és forgalmazás, felvásárlás és raktározás. Kapacitása 10 tonna/óra. Rendelkezésre áll 30 ezer tonna tárolókapacitás. Korszerű iparvágánnyal és nagy átvevő kapacitással működik.
Jelenleg Bábolna Takarmányipari Kft néven a város egyik legtöbb embert foglalkoztató gazdasági egysége. Tárháza jellegzetes része az újszászi városképnek. 31. kép
 |
| 31. kép (fotó: Barta Imréné) |
Pékség
Friss kenyérrel és péksüteménnyel várja minden reggel a város korán kelő lakóit a pékség a piactéren. Az 1994-ben megnyílt üzem régi hiányt pótolt településünk életében. 32. kép
 |
| 32. kép (fotó: Barta Imréné) |
MILLagra Rt.
Újszászon 1948-ban alakult meg a „Szabadság Tsz” 1060 holddal és 84 családdal, ezt követi 1951-ben a „Bem Tsz”. 1959-ben a két termelőszövetkezet „Szabadság Tsz” néven egyesült, összterülete ekkor 5812 hold, tagjainak száma 912. A termelőszövetkezet meghatározó tevékenységi területe a növénytermesztés. Főleg kukoricát, napraforgót, cukorrépát, repcét termeltek. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés dominált. A termelőszövetkezet a melléktevékenység keretében maga állította elő az állattenyésztés számára a keveréktakarmányt. Ezen kívül építőipari, szállítási és kereskedelmi tevékenységet is folytatott. A taglétszám 327 fő volt. 1992-ben a termelőszövetkezet átalakult. Új neve „Szabadság” Mezőgazdasági Szövetkezet lett. 2001 februárjától, pedig MILLagra Rt (Millennium Agrár Részvénytársaság) néven folytatják tevékenységüket. A Részvénytársaság központi irodája még az MGTSZ idejéből: 33. kép
 |
| 33. kép (fotó: Nagy Béla) |
Újszászi Vegyesipari Szövetkezet
Az Újszászi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet 1951. augusztus 20.-án alakult 10 fővel. Kezdeti tevékenységi köre: cipész, asztalos, fodrász, szabó. Főleg lakossági szolgáltatásokat végeztek. 1959 márciusában alakult az építőrészleg. 1965-ben műszerész részleg alakult: tv szerelést, hűtőgépjavítást végeztek. 1967-ben alakult a Vasipari részleg, 1972-től tekercsüzemet alakítottak ki. Az 1980-as évek eleje óta végbement szakosodás eredményeként tisztán gépipari tevékenységet végeznek. A KTSZ elnevezése 1992-ben „Újszászi Vegyesipari Szövetkezet”. 1991-től kereskedelmi tevékenységet is folytat. 34. kép
 |
| 34. kép (fotó: Barta Imréné) |
Vadászház
Az 1957-ben alakult Vadásztársaság 10636 hektár területen folytat vadgazdálkodást. Külföldi – olasz, német – vendégek részvételével évente többször rendeznek bérvadászatot. A társaság területéhez tartozik Újszász, Jászboldogháza, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy és Zagyvarékas közigazgatási területe. A város belterületén pihenésre és szórakozásra alkalmas vadászház áll a tagok rendelkezésére. 35. kép
 |
| 35. kép (fotó: Barta Imréné) |
| |