EGYHÁZTÖRTÉNET

I. SZAKASZ.

A váczi egyházmegye történelme korunkig főbb mozzanataiban adva.

I. FEJEZET.

A püspökség története és viszontagságai.

1. §. A püspökség keletkezése és megadományozása.

A váczi püspökség alapítójára nézve, az alapitványi okirat hiánya miatt, az irók véleményei eltérők. Ugyanis hazai krónikáink Bél-lel az 1074. évben trónra jutott I. Géza királynak tulajdonitják ezen egyházmegye alapitását; míg ellenben mások, Pray után indúlva, azt állitják, hogy még ezen uralkodónk előtt lőn az alapitva, minthogy, amint irják, már I. Endre királynak a tihanyi apátság számára 1055-ben kiadott alapitói okmányában Kelemen1 mint püspök van aláirva, a ki, mint vélik, váczi püspök volt; ezen utóbbiak helyesen is vélekednek igy, mert föltenni nem lehet, hogy ekkor már Vácz népes hely nem volt, és az esztergomi meg egri egyházmegyékkel határos nagy országrésznek2 az oly hitbuzgó első szent királyunk főpásztort nem adott volna és sehol nem olvassuk, hogy a váczi püspökség valamikor a későbbi időkben alapittatott volna. Állitásunk mellett küzd ugyancsak az I. Géza király által a Garam folyó mellett sz. Benedek tiszteletére létesitett benczés apátságnak 1075. évben kiadott alapitói irata, melyben, a többi közt ez is előfordul: "Adtam más földet is ugyanazon Tisza folyó körül, mely Alpárnak neveztetik és tulajdon határaival igy osztatnak meg: elöször a Tisza partjától haladva némely fákig, ott határoltatik a Vácz-városi sz. Mária (püspökségi) birtokaitól; azon határtól a birtok a váczi sz. Máriáé; a jobb rész pedig megy a sz. Benedek részére - - - a hol a csongrádi polgárok birtokrészei végződnek - - Aztán a részek megoszlanak Csongrádmegye és a váczi sz. Mária püspöksége közt."3

Ezekből, az itészet törvényei szerint, következtethetni, miszerint a váczi egyházmegye már előbb létezett a Garam folyó melletti sz. Benedekhez czimzett apátságnál, és hogy e szerint, azon (tiz) püspökségek egyike az, melyeket sz. István első királyunk alapitott. Mikép már ezen szerény müvünk I. kötetében emlitők, sz. István a váczi püspökséget létesitette, I. Géza pedig annak megadományozását befejezte,4 a várost sz. épületekkel ékesitette, többfélekép gyarapitotta, megerőditésére sokat tett s a lakósoknak különféle szabadalmakat és kiváltságokat engedett, és az általa emeltetett bold. szűz Mária templomában5 el is temettetett 1077. évben, maig is áldásban lévén emléke ezen ősi város lakóinál.

2. §. A püspöki megye viszontagságai, kiterjedése és története 1541. évig.

Jó ideig virágzott ezután a püspöki székhely, míg t. i. 1241. évben, fekete-vasárnapon, a városra rontott tatárok mindent elpusztitottak, s két nap dühöngvén a városban, a templom kincseit elrabolták, a bástyával erőditett első székesegyházat szétrombolták, s a 30-nál is több kanonokot sok lakósokkal együtt, a templomba hányt üszkökkel kegyetlenül elégették, mint Rogerius irja.6 Hogy a tatárjárás idején a váczi egyházmegye más helyei is sokat szenvedhettek, mondani is fölösleges. A tatárok eltávozta után a Váczon letelepedett német és magyar uj lakósok, a várost helyreállitani törekedvén, a felső városban sz. Mihály főangyal, az alsóban pedig a bold. szűz Mária7 tiszteletére szentelt templomot épitettek,és e templom mellé püspöki és kanonoki lakok is járulván, a bástyák és falakkal bekeritett és három kapuval ellátott püspöki várost viszszaállitották előbbi alakjába. Ezen idő alatt a váczi püspök Pesten lakott, és azért "pesti"-nek is neveztetett.8

Az egyházmegye népessége a tatárjárás utáni században nem volt valami nagy, mert a pápai tizedek lajstromában az egész püspökség területén csak 23 egyházközség van följegyezve.9 Hiányzik a püspök és megyéjének adó - öszszege. A "filiszteusok"-nak nevezett jászok és kis-kúnok földjén, valamint a nagy-kúnokén, hol ekkor mohamedán izmaeliták és sátoros pogány kúnok tartózkodtak, a keresztény vallás akkor még gyökeret nem verhetvén, hitközségek sem képződhettek. Ezért volt oly gyér népességű a váczi egyházmegye is azon időben.10 - Ennek területe ugyanazon határok közt van maig is, melyeket neki sz. István, az áldott-lelkű és emlékű alapitója kitüzött, t. i. Kis-Nógrád, Pest, Csongrád, Külső-Szolnok vármegyék és az ezek közt fekvő Kis-Kúnság képezték kezdet óta a 73 falura kiterjedt váczi püspökséget, melynek tehát kiterjedése hosszában 30, szélességében pedig majd 8, majd 10 földrajzi mérföld, és mintegy az ország közepén fekszik; tehát három érsekséggel határos, t. i. az esztergomival, a mely érseki fönhatósághoz tartozik,11 a kalocsai és egrivel, úgyszintén a székesfehérvári, csanádi, nagyváradi és rozsnyói püspökségekkel. Belső határai északról Verőcze, Szokola, Diós-Jenő, Borsos-Berénke és Tolmács falvak. Innét pedig dél felé a Zagyva, Duna és Tisza folyók közt a bácsi püspökséggel egyesitett kalocsai érseki megye határáig húzódik le. Kelettől meg Szeged városig terjed; sőt a Tiszán túl is Szolnok12 alatt tágas területre fut ki.

És nem hiányoznak fontos érvek sem, melyeknél fogva valószinű, ha nem egészen bizonyos, miszerint maga Pest városa is, mint ezen egyházmegye szivében helyezett, és általa minden oldalról körülvett, sőt még az előbb érintett Szeged városa13 is, mint Csongrád-vármegyében fekvő, melyet a nagyszombati zsinat tekintélye is teljesen ezen püspökségnek tulajdonit, hogy mondom ezen, a Tisza innenső részén létező és Tápé helységhez közel fekvő város is, a váczi püspök lelki joghatósága alá tartozott légyen kezdet óta. Különben Hajmó János váczi püspök, e város a tatárok által elhamvasztatván és nyomorú kő- s csonthalmazzá tétetvén, sem Pesten nem székelt, sem pesti püspöknek nem akart volna neveztetni, hacsak ezen város akkor még a váczi egyházmegyébe kebelezve nem lett volna. IX. Bonifácz 1401. és II. Pius 1464. évi döntvényeiben, melyeknél fogva az esztergomi érsek jogai és kiváltságai megerősíttetnek, a főpásztori hatóságok alól kivett plebániai egyházak közé számitva fordul elő a pesti is, a régi, elismert és békés jog-gyakorlatnak örvendve. De mikor és mily alkalommal kezdett ezen kiváltsággali élés behozatni, az erre kívánt feleletet sürű homály födi. Hasonlót lehetne mondani a váczi püspökségből kivont és a csanádihoz csatolt Szegedről is.14

3. §. A váczi egyházmegye sorsa a török-uralom alatt.

E püspöki megye sorsa, egész az 1541. évig, ha a Vatha-féle lázadási és tatárjárási korszakot kiveszszük, többnyire jól ment, részben pedig nem valami gyógyithatatlanok voltak bajai. De akkor Vácz város és vára, később pedig, t. i. 1544. évben Nógrád vára is, melyek a püspökség erődeiül szolgáltak, török-hatalom alá kerülvén, és tűzzel-vassal pusztittatván, a legszomorúbb sorsra jutott! A papok ugyanis elszéledtek, szétszórattak, övéiktől eltávolitva biztosabb helyeken lappangtak, életök, a hivek üdve és a sz. religio miatt aggódtak. A püspök és káptalana székeikről elüzettek, 1541 - 1684-ig , tehát 143 éveken át Vácztól távol voltak. Noha ez ugyan a mieink által ezen időszak alatt gyakrabban viszszafoglaltatott, de a törökök kalandozó csapatai által, a kik ide sokszor el-el-látogattak, és a kiknek nagyon közel volt fészkök, ismét és ismét hatalmokba kerittetett a legiszonyúbb pusztitások és vérengzések közt. A váczi, nógrádi és alpári püspöki birtokok csakhamar a barbár török prédáivá lőnek! Igy aztán a dézsmákat vagy ezek haszonbérlését alig fizette többé valaki az illető püspöknek, és a főpásztorok a székhelyről számüzve s ide s tova vándorolva, majd saját fáradalmokkal, majd meg a más egyházmegyékben nyert javadalmak jövedelmeiből, majd a királyi kegyből folyó évi járulékból és a hivek adományaiból tartották fön magokat. - Igy aztán az ünnepélyek, a szombat feledésbe merültek, gyászoltak az oltárok, sok sz. helyek falai romokba döltek!

A váczi egyházmegye, mikép már emlitők, a XVI. és XVII. századokban, a legnagyobb részben, a török-uralom alatt nyögött! Főpásztorai távol a székhelytől, távol a nyájtól, elfoglalt jövedelmeik némi kárpótlásaúl, más kisebb javadalmakba, legtöbbnyire a szepesi prépostságba 15) helyeztetve, onnan a Kárpát bérczeiből csak fájdalommal nézhették a dúlást, rombolást, mit az izlám megyéjök egyházain és hivein elkövetett! A pusztulás széles mérvű terjedelmet öltött! A foglalás és rombolás nemcsak a templomok és papok lakaira szoritkozott, hanem ritkultak, fogytak a lelkipásztorok, és igy aztán a hivő sereg is! És ezen, az állami viszonyokból kifolyt bajokhoz szegődött egy, még igen sokkal fenyegetőbb válság; a török-uralom mellett, itt-ott annak védelme alatt is, 16) a mindinkább terjedő protestántismus, mely a jámbor vallási érzület, a tiszta erkölcsök, a kath. hitélet, művészetre és tudományokra, meg az igazi honszeretetre 17) oly sorvasztólag hatott!!! Oh a pásztor nélkül maradt egyház és hivei, a hivatlan próféták által tévútra vezetve, gazdát és vallást cseréltek! 18

4. §. Az egyházmegye története b. Pongrácz György püspök alatt.

Rég elfeledte már a török-iga alatt mindinkább haldokló váczi egyházmegye egykori dicsőségét, melynek tetőpontját a halhatatlan emlékű Báthory Miklós püspök kormánya alatt érte el, mikép ezt már az általános részben előadtuk és e nagy főpásztor életrajzában alább még vázolni fogjuk, és hajdani terjedelmének csak egyes foszlányai, Nógrádban és Pestmegyében létező nehány szegény plébánia volt még fön, midőn az áldott emlékű sz. miklósi és óvári báró Pongrácz György neveztetett ki 1669-ben váczi püspökké, Pray szerint, sept. 23-kán. A kegyetlen török-uralom nem engedvén meg, hogy megyéjébe jöhessen és itt megvonja magát, ő is, mint annyi elődje, számkivetésben élt a távolabb eső Nagyszombatban; mindazonáltal jó pásztor lévén, ki a juhok miatt nagyon aggódik, szerfölött érdekelte őt zilált megyéjének, árva nyájának sorsa, tett is érette mindent, amit csak tehetett; és ha mindemellett óhajtott siker nem koronázta is ernyedetlen buzgalmát, ezt ama nyomorú kornak, a minden üdvöset már csirájában megfagyasztó akkori gyászos viszonyoknak kell tulajdonitanunk!

Legott püspöksége kezdetén saját lakában több ifjat képeztetett a papi pályára és az igy kiképzetteket leküldé megyéjébe, hogy ott mint Krisztus jó vitézei, a váczi Sion roskadozó falain őrködvén, nélkülözzenek, szenvedjenek és egy ily élet lezajlása után átmenjenek az elfogyhatlan örömek örök hazájába. - 1672. év körül 19) a váczi egyházmegye térképét elkészitette 20) és megyéje állapotáról bővebb tudomást szerzendő, azt 1673. évben P. Cseke Mihály 21) helyettese és ecsegi plébános 22) által hivatalosan meglátogattatta, 23) a ki elkezdvén a rábizott müvet az előbb emlitett évi nov. 6-kán, bevégezte 1674. évi január 14-kén.

5. §. A sz. benedeki papi gyülekezet története.

Azután papjait és szabadalmazottjait24 a barsmegyei Sz. Benedeken tartandó gyülekezetre25 hivta meg, 1675. május 1-re, és ezen helyettesi látogatás, valamint a főpásztor személyes elnöklete alatt május 1-3-káig megtartott congregátió alapján készült azon Rómába szánt okmány, melynek czime honi nyelvünkön igy hangzik:26 "Jelentés a váczi püspökség állapotáról, maga a váczi püspök, Pongrácz György, az esztergomi érseki egyház fdő káptalanának nagyprépostja, a cs. kir. fölség tanácsosa által a zsinati gyülekezethez beterjesztendő és előadandó," - melynek közlésre érdemes pontjait ezennel bemutatjuk. - Érdekesek pedig mindenek előtt azok, miket ezen püspök a váczi megye hajdani területéről, felosztásáról, valamint a pásztorok jövedelméről eképen ad elő:

"Hogy a váczi egyházmegye hajdan elég terjedelmes és népes volt, abból is kiderül, hogy az öt egész vármegyét foglal magában, t. i. Kis-Nógrád, Pest, Zsolt, Csongrád és Szolnok vármegyéket, lévén az a térképen 80 német mérföldnyi az ő kiterjedésében. - Hoszszában Szokola helységtől dél felé Martonos-ig vonúl 30 mérföldnyire; szélességében pedig keletfelé Pesttől Szolnokig 18 mérföldet tészen. Ezen vármegyékben 340 mezővárost és falvakat számláltak, melyek a püspöknek dézsmát, vagy a tizedekért haszonbérletet fizettek és ez, mint a régi ily lajstromokból látható, boldogabb időkben nem megvetendő öszszeget képezett. Ma már azon vármegyékben 90 helyek egészen elhagyatvák, nem miveltetnek, következőleg haszonbér sem fizettetik tőlök, ugy hogy a tizedek váltságdija alig tehető valamivel többre 3000 frtnál.

"Voltak a püspöknek hajdan más jövedelmei is, t. i. az ő uradalmaiból, a mezővárosok és falvakból, melyek a jobb időkben 75-re rúgtak, és ezek nagy része Tolna vármegyében, a pécsi egyházmegyében volt, a többiek pedig Nógrád- és Pest-vármegyékben. A tolnavármegyeiek ugyan a bor- és gabona-tized bérletét a pécsi püspöknek fizették, de az adót a váczinak juttatták el kezeibe, mikép ezt a régi iratok bizonyitják. Most nincs már több, mint 13 falu Vácz mezővárossal együtt, de ezek sem mind egészen a püspökéi, mert közülök négyet a főpásztor másokkal közösen bir. Vannak más pusztái is, melyekből és a falukból kap a püspök körülbelül mintegy 1000 frtnyi jövedelmet. A többi helységek még régente elpusztultak és elidegenittettek, nem maradván fön mi adomány levelek sem, melyek alapján a püspök az ő jogát védelmezhetné és az elidegenitett javakat viszszaszerezhetné, s az itt feljegyzettek is csak a régi úrbéri kéziratokból vétettek.27

"Nem is csodálhatni, hogy a váczi püspökségtől annyi sok falu elidegenitve lőn, lévén ennek oka, részint a püspökség huzamos széküressége,28 részint a helyek nagy távolsága, melyeket a Dunán innen székelő püspökök alig igazgathattak és a határőri katonák, úgyszintén más birvágyó urak ragadományokhoz szokott és önhasznukat kereső zsoldosai ellen meg sem védelmezhettek....

"Az elszámlált 5 vármegye különböző kerületekre volt felosztva, t. i. Pest vármegye a váczi, czeglédi és kecskemétire; Nógrád vármegyének csak egy kerülete volt, de abban külön tétettek, és igy megvan maig is, a bujáki vár javai. Solth vármegyének is csak egy kerülete volt, szolnokinak pedig kettő, az egyik Tiszán innen, a másik pedig ezen túl; Csongrád vármegyében is két kerület volt, az egyik szintén a Tiszán túl, a másik meg ezen innen.

"Ezen egyházmegye a Tisza és Duna között fekszik, de egy részben, mint már emlitők, a Tiszán túlra terjed, t. i. a Szolnok és Csongrád vármegyékben. A keleti részről a Szagyva29 folyó 7 mértföldön futva le, az egri egyházmegyét a váczitól elválasztja, mely az esztergomi, egri, nagyváradi, csanádi, bácsi és pécsi egyházmegyékkel határos. És ennyit röviden a püspökség fekvése, a főpásztor jövedelmei és illetményeiről; mert hogy a káptalan mikép van ellátva vagy alapitva, erről idáig mitsem tudok."

"Emlitve volt, hogy a gondos főpásztor papjaival gyülést30 óhajtott tartani; de hol tartsa azt? hiszen megyéjét a török bitorolta és egy talpalatnyi biztos hely sem létezett! A buzgóság azonban találékony; minthogy a zsinatot, ugymond az értesitvényt fogalmazó püspök, a tulajdon egyházmegyén kivül megtartani nem lehet, nekem pedig....egy tenyérnyi földem sincs, a hol az én megyémben bizton megállhatnék, azért a főtdő és mlgos31 esztergomi érsektől az ő megyéjének bizonyos helyére, t.i. a tdő esztergomi káptalan várába, Sz. Benedekre, nem ugyan zsinatot (nehogy a főpásztornak sérelmet tenni látszassam), hanem csak gyülekezetet hittam öszsze és minden plebános papokat és szabadalmazottakat32 a most folyó 1675. évi május 1-re a nevezett helyen megjelenni rendeltem." - Az öszszehivó főpásztori sorok eredeti fogalmazványa magyar, melyet azonban az Értesitvény latinul ad és ez honi nyelvünkön igy hangzik:

"Én sz. miklósi és óvári báró Pongrácz György, váczi püspök, az esztergomi székesegyház nagyprépostja, ő cs. kir. fölségének tanácsosa stb. Minekutána a legkegyelmesebb és leglegyőzhetlenebb római császár és Magyarország királya nekem a váczi püspökséget a legkegyelmesebben adományozta volna, adván nekem a minden hatalom és tekintély képességét, hogy a váczi egyházmegye papjai és egyházi személyeivel rendelkezhessem és megparancsolta, hogy szorgalmas gonddal és gondoskodással őrködjek azok fölött, ezek által a tudatlan népecskét oktattassam és a jó erkölcsökre vezettessem, nehogy azok, mint az én gondjaimra bizottak, valami hiányt szenvedjenek. Minthogy pedig értesültem volna, hogy mind a lelkipásztorok, mind pedig a hallgatók részéről bizonyos hiányok volnának, melyeket jó móddal elintézni és jóvátenni akarnám a nép megmaradása tekintetéből is, azért ezen, saját pecsétünkkel erősitett iratunknál fogva, nektek, az én megyém plebánosai, és szabadalmazottjainak komolyan meghagyom és megparancsolom, miszerint félretévén mindeneket, ezen 1675. évi május 1-re Lipótvárában, ő fölsége erősségében, megjelenjetek és megjelenni tartozzatok, máskép nem cselekedendvén. Kelt Nagyszombatban33 1675. márczius 17-kén."

Készakarva lőn az imént adott meghivás oly egyszerűen fogalmazva, mert azt akarta Pongrácz püspök, hogy az a törökök kezeibe is jusson. Szerinte ugyanis a török nagyon gyanakodó, és bizonynyal egy pap sem merészelne előlegesen kért engedély nélkül helyéről eltávozni, ilyen lépés könnyen élet- és vagyonvesztést vonhatván maga után. Nehogy tehát a török valami rosszat képzeljen ezen öszszehivás felől, másrészt pedig maguk a lelkipásztorok könnyebben nyerjenek távozhatási engedélyt, ugy kellett szerkeszteni ezen levelet, hogy a török belássa, miszerint a püspök nem akar egyebet, mint azt, hogy alattvalói, a hivek, helyeíken állandóan megmaradjanak. "Egyébiránt, irja a püspök, szóbeli izenetet is küldtem nekik, hogyha szabadság nem adatik a lelkipásztoroknak az én parancsom folytáni megjelenésre, én azokat rögtön elmozditom helyeikről," mitől a török nagyon szokott félni, nehogy a lelkipásztorok elmozditása folytán a faluk elnéptelenedése következzék be.

Ne hozzon az senkit zavarba, hogy a váczi püspök Sz. Benedeken tartja gyülekezetét és mégis levelében Lipótvárába rendeli egyházmegyéje papjait. Ezt maga a püspök fejti meg ilyképen: "Hogy pedig őket Lipótvárába hittam meg, midőn máskép a lelkipásztorok gyülekezetét másutt tartottam légyen, ezzel a törökök ravaszságát akartam kijátszani, nehogy valamikép, miután észrevévén a gyöngébb helyeni öszszegyülekezésünket, az alkalmat megragadva e helyet véletlenül megtámadandaná." Szomorú kor! Rettenetes idők, midőn a legszentebb ügyben fáradozva, ily úton-módon kell a kard elől szabadúlni!

A fönebbi főpásztori sorok folytán az egyházmegye lelkipásztorai a törökhatóságoktól török-nyelven irott és pecséttel erősitett menlevelet34 kaptak. A verseghi plebános részére részére kíállitottat latin-nyelven közli Értesitvényünk, és az kedves honi nyelvünkön igy hangzik: "Ezen levél a mi területünkön létező, és az ujon épült, Galgócz közelébeni várba35 utazni akaró és onnét visszatérni szándékozó verseghi plebános részére iratott, ki avégre tőlünk engedélyt kérve, azt megnyerte, kinek is az elmenetel és viszszatérésre ezen menlevelünket kiadtuk, melyet, hogy a mieink közől ki sem merészeljen megsérteni, szigoruan meghagyjuk. Kelt Budán,1675. évi ápril hóban."

Pongrácz püspök megjegyzi: "E levél a legfőbb budai Ibrahim Effendié volt, azaz: mintegy érseké, ki a hét férfiak egyike, és parancsnokol minden a budai vezérség vagyis főnökségben létező effendik, muftik és hodzsáknak, azaz: mintegy: a püspököknek, papoknak és szerzeteseknek."

6. §. Az előbbi czikk folytatása.

"A gyülekezetre kitüzött nap felderülvén, megjelent Sz. Benedeken 11 plebános és ugyanannyi licentiátus s a következő napon kezdetét vette a benedeki bezárt egyházban,36 hogy ne látszatnánk az idegen egyházmegyében tulajdonképen zsinati gyülést tartani, - az üdvös foglalkozás. Hosszas lenni nem akarván, mellőzöm azokat, a mik Értesitvényünkben "Statuta et Decreta Congregationis"37 czimen foglaltatnak, nevezetesen Cap. I. "De Sacramentorum Administratione"38; - Cap. II. "Quid in Parochiarum adeptione vel resignatione observandum",39 és Cap. III. "Praescriptiones quaedam pro Parochis".40 - Azonban jónak látom a lelkipásztorok akkori jövedelmeinek forrását, és a plebánosok meg a licentiátusok neveit közleni, mi a III. fejezet egy részét teszi, és lehetetlen meg nem emlitenem, mily nehezen kaphatott és mily sulyos lekötés mellett valamely község fölszentelt papot miről a II. fejezet értekezik.

" Minthogy pedig, olvassuk ezen Értesitvényben, a tapasztalat bizonyitja, hogy mind a törökök és magyarok járkeléseiben, mind más alkalmakkor a legtöbb bajokat és kárositásokat szenvedik a plebánosok, sőt a törököktől, és mások talán garázdálkodóktól még veréseket is kell türniök, azért az ilyenek elkerülése végett, a nemrég bevett szokás szerint, semmi plebánost kérő mezőváros vagy falunak sem adassék lelkipásztor, hacsak a birók, esküdtek az egész községgel egy hiteles, a plebánosok megmaradására bizonyos föltételek alatt szolgáló irattal nem szerződendenek és magukat kötelezendik. A szerződvény pedig, mint már eddig is szokásban volt, ily tartalmú legyen:

"Mi N.N. biró és esküdtek és N. N. mezőváros vagy falu egész községe, jelen sorainkban adjuk tudtúl mindéneknek, a kiknek illik, hogy mink a mlgos és fötdő megyés főpásztor, vagy az ő lelkiekbeni helynöke rendeléséből plebánosúl és a mi lelkeink lelki igazgatójáúl N. tdő urat nyertük légyen magunknak, és azt mihozzánk évben N. és napon N. elhoztuk, és a mi keresztény katholikus buzgalmunk és a plebános biztosabb megmaradására megtartandó szerződvényt kötöttünk légyen mi alólirottak a következendő föltételek alatt: 1. hogy mink a föntnevezett plebánosunkat a törökök bántalmazása, beszállásolása, alkalmatlankodásaik ellenében megvédelmezzük, és ha esetleg bármely állapotú törökök a plebános házába bevetődnének, azonnal egybegyülvén ottan, a törököket legjobb móddal onnét kivezetni és lelkipásztorunknak semmiképen alkalmatlankodni vagy azt bántalmazni nem fogjuk engedni. Hogyha pedig onnét semmiképen sem vezethetnénk ki őket, enni- s inni-valókat, mint húst, kenyeret, sajtot, bort, szénát, abrakot, és nekik meg lovaiknak bármely szükségeseket a plebániára mi magunk tartozunk beszolgáltatni. Azon esetben pedig, ha a föntnevezett plebános a törökök hasonló beszállásolása által az ő javaiban valami kárt szenvedne, az okozott károkat neki megtériteni tartozunk. Sőt tőle bármit akármily magas állású török, vezir, basa, Bugisoda Bassa (?). Olaybég Zain, Ispája, Aga, Beslia41 vagy bárki más, akár mint földesúr, hatalmaskodás, csalárdság vagy rablás utján, ajándék vagy hivataloskodás, vagy bármely szin vagy czimen kicsikarna, azt mink mind a legutolsó fillérig megfizetni köteleztetünk. Ha pedig ezen igéreteket teljesiteni nem akarnánk, vagy hogy teljesittessenek, azzal nem gondolnánk, ugy ez esetben minden hatalmat adunk neki, hogy az okozott károkra nézve, saját tekintélyével, bárhol, minden legjobb móddal elvágva minden törvényes orvoslat utját, a mi ingó dolgaink és javainkból magának elégtételt szerezhessen. - 2-or: Ha, mitől Isten őrizzen, valami hamis vádolás miatt a törököktől valami módón elfogatnék és bebörtönöztetnék, őt a fogságból csakugyan kiszabaditani fogjuk, és ha az másképen nem történhetik, pénzen kiváltandjuk. - 3-or: Arra is szoritkozunk és kötelezzük magunkat, hogy mielőtt a plebános hozzánk jönne, a török földesúrtól a lelkipásztornak a jövő időkben nálunk maradására nézve iratot fogunk kieszközölni, azon hozzátartozó föltétellel, hogy t. i. a plebánosnak szabadságában álljon minden ingó javairól végrendeletet tenni, ugy, hogy, ha az Isten ugy rendelné, hogy meghaljon, senki többet ne követelhessen, mint a mit neki a végrendeletben hagyott."

Nem voltak-e azok igazán jó hivek, kik ily valóban súlyos pontokat is szivesen aláirtak, csakhogy lelkiatyát nyerjenek, ki érettök bemutassa a szeplőtelen áldozatot, és vezesse őket az élet nehéz útjain a tulajdonképeni czél, a mennyország felé? Bizonynyal életöket és véröket áldozták volna föl az ilyenek papjokért és elmondhatni felőlök: "Omnes testimoniis fidei probati inventi sunt in Christo Jesu Domino nostro."42

7. §. A lelkipásztorság mezején izzadók csekély anyagi jutalma.

Megrója a főpásztor némely plebánosok, főkép pedig a szabadalmazottak azon szokását, melynél fogva, jövedéküket illetőleg, évenként ujabb szerződést kötnek a hivekkel, mi által csak jövedelmi csökkenés áll be. Meghagyja helynökének, hogy az ily viszszaéléseket gátolja és igy ir: "A hivek, ha lelkipásztort akarnak, fizessenek, míkép ezt azelőtt tették, és az egyszer fizetni szokott jövedelemből mit sem vonjanak le, a mi különböző helyeken különbözőleg fizettetik. Azonban a párbér, keresztelés, esketés és temetésekre nézve egyenlő legyen a fizetés, t. i. minden pártól 50 dénár és egy kila,43 ahol pedig szőlők is vannak, a borból is egy köböl adassék. A saját hivek házassági öszszeadásától 5 garas, a keresztelés és avatástól egy kenyér és egy kakas; az egyszerű temetéstől 5 garas, ha misével történik, 1 forint; ha misével és sz. beszéddel, egy tallér.44 A többi fizetések és illetményekben, mint eddig voltak, maradjanak meg ezután is a plebánosok."

8. §. Az Értesitvényt aláirók és a meg nem jelentek

Ezen Értesitvényt aláirták és pecséteikkel megerősiték a jelenvoltak mindnyájan; első helyen állván a főpásztor aláirása és pecséte. Alább azután megneveztetnek azok is, a kik el nem jöttek. Az előbbiek névsora imez: Cseke Mihály váczi helynök,45 Szarka Miklós pestmegyei alesperes és Sz. Benedek Conventuálisa,46 Szebeny János szőllősi plebános, Terenyei István, máskép Bendő, kisnógrádi alesperes, Munkácsi János kállói, Kesztölczy István Mihály szecsői, Vadas Ferencz verseghi, Kontsik György almási, Szécsényi Ferencz cseke-kátai, Kecskeméthy István lőrinczi és Gajza Simon sz. lászlói plebánosok.47 - A szabadalmazottak ezek: Morvay Márton becski és berczeli,48 Szakmáry György sülyi, Pruszkay János dányi, Zahon István bagi, Kókay István zsámboki, Dorozsmay György boldogfalvi, Zólyomi János herencsényi és terényi, Szálkay György mácsai, Szebasztiáni János püspökhatvani, Sógor János nézsai, és Debreczeni István dengelegi szabadalmazottak.

Távol maradt plebánosok pedig, a kik otthon fáradoztak, ezek: Márthy György kókai és Szalay György bujáki plebánosok.49 A szabadalmazottak pedig: Bersenyi András surányi, Kürthy Ádám keresztúri, Nagy Balázs hévizgyörki, Váralljai Ferencz mindszenti, Borostyáni György boldogfalvi, Bentsik János ujszászi, Dombrinus János sápi, Ujfalusi János rékasi, Nováki János nándori, Morvai Márton becskei, Szemerka Mátyás szátoki, Horváth Mihály csongrádi, Jászberényi Mihály tolmácsi, Tompai Mihály tisza-jenői, Szegedi Pál, a ki nem rég megőrült, úri-i, Borostyáni Sámuel romhányi, s Deméndi István dunakeszi, Maróthy István serkedi, Várady István alsó-petényi, Kászonyi György és Sartoris György.50

9. §. A plebániák és plebánosok, s a hivek állapotairóli értesités.

Ezután "következik magának, az egyházmegyének, t. i. a plebánosok és plebániák, úgy szintén a hivek lelki és világi állapotukróli értesités." E tárgynak Értesitvényünk hét pontot szánt, melyeket ezennel közlünk:

I. A katholikus falvak számáról.

Kitünik a hivatalos látogatásból,51 miszerint az emlitett 5 vgybn 73 katholikus falu van, de nem mind tisztán katholikusok a lakók, hanem más-hitűek is vannak közöttök,52 de eretneki cultus nélkül, kivévén itt Kecskemétet, ahol a sz. Ferenczrendieknek van székházuk és templomuk, melyhez a kálvinistáknak is van kapcsolva imaházuk. Ama faluk nevei betürendben im ezek: Acsa, Almás, Alsó-Petény, Bogon,53 Bag, Betske, Bertzel, Boldogasszonykáta, Boldogfalva, Borsos-Berinke, Buják, Bátya, Csécse, Cseke-Káta, Csongrád, Dán, Dengellegy, Dunakeszi, Ecseg, Gede, Heréd, Herentsény, Héviz-Györk, Hihalom, Horpáts, Jobbágyi, Kálló, Keresztúr, Kóka, Kökényes, Kürth, Lőrinczi, Mátsa, Mindszent, Marthonos, Nándor, Nicsa,54 Palotás, Hatvan, Püspök-Hatvana, Romhány, Rékas, Zsámbok, Zsáp,55 Serked, Zsidó, Surány, Sülly, Szondokér, Szoyol, Szántó, Szátok, Szetső, Szente, Szent-László, Szent-Lőrincz-Káta, Szent-Márton-Káta, Szent-Tamás-Káta, Szilágy, Szőlős, Tartsa,56 Tisza-Jenő, Tisza-Püspöki, Teretske, Terjén, Tolmács, Tura, Ujszász, Úri, Üllyő, Versegh, Valkó.

II. A lelkek száma és némely csodák.

Az előbb elszámlált falvakban a lelkek tökéletes öszszeszámlálását szivesen megtettem volna, de mint a török hatalmában levő helyeken az ily öszszeirás igen veszedelmes, minden fejtől ugyanis a török egyéb adókon kivül fizetést is követel; ha tehát a fejek csalhatatlan száma nyilvánulna ki, eltürhetlen lenne a fizetés; amenynyiben azonban a távolból kikutathattam, és mind a látogatásból, mind pedig másunnét következtethettem, az egész egyházmegyében körülbelül 13,000 kath. lélek találtatik. Ezekből az én időmben 113 megtért lelket számlálnak a plebánosok, a mely csekély szám fölött ki sem csodálkozzék, ezen megyében ugyanis, mint a törökök közepette és a lázongók torkában, eddig mi alkotás57 sem tétethetett. Ha azonban alkalmas időt nyerendek, és az idők kissé békésebbek leendenek, nem fogom elmulasztani minden erőmet és tehetségemet a kath. hit elterjesztésére forditani. Azonban, mily csodálatos az Isten az ő müveiben, és mily csodálatosan téritett meg a püspöki falvakból egy Püspök-Hatvana nevűt, a benne mivelt csodákkal, ugy, hogy ahol előbb a 87 letelepültek58 közt csak 7 katholikus volt, most ott egy eretnek sincs... Történt pedig igy: 1672. évben volt a nevezett faluban egy Koczor Pál59 nevü lutherhitü gonosz ember, kinek fia 8 éven át sulyosan betegeskedett elannyira, hogy inyéről a hús mind lement, és inye a fogakkal együtt helyéről elmozdúlt, miket az atya a szájból kivett s a temetőben eltemetett; látván hát, hogy fiának már vége van, fogadást tett, hogy nejével együtt katholikussá lesz, ha gyermeke meggyógyúlni fogna; a ki aztán jobban is kezdett lenni s végre teljesen fölépült, s inye a fogakkal együtt, a természet rendjén kivül, ujra kinőtt. A mely és más, ott mivelt két csoda fölött a hiteles bizonyitványokat öszszeszedettem, s ezeket beterjesztem.60

III. A plebánosok és szabadalmazottak, azok élete, erkölcse és ellátásukról.

A fönt emlitett falvakat 13 plebános pap és 32 szabadalmazott61 gondozza,62 a kiknek élete, tudománya, erkölcsük és az egyházi hagyományok megtartásáról, valamint dicséretes viseletekről jól értesülve van a püspök, mind a megejtett látogatás, mind pedig saját tapasztalatából, és ez a papokra nézve. - Mi a szabadalmazottakat illeti: ezek úgy középszerűen tanultak, némelyek közülök jó hitszónokok, a többiek a "Kath. postilla"-ból a keresztény nép előtt tanitást tartanak, keresztelnek, temetnek, esketnek, avatnak, és ha ezeken kivül más szentségekkel látandók el a hallgatók, a legközelebbi plebánosokhoz fordúlnak. Mindezeknek, mind pedig amazoknak elég nyomorúlt és szenvedelmes a sorsuk, ugy hogy a legnyilvánvalóbb, miszerint nem jutalomért, hanem csak is az Isten dicsőségeért fáradoznak; mert közülök többeknek alig van ennivaló kenyerük is. Azért a legtöbb helyeken a nős szabadalmazottak helyett plebános-papokat lehetne ugyan alkalmazni, de a törököktőli félelem, az eretnekek kegyetlensége63 és a garázdálkodó latrok gonoszsága, valamint amaz igazán nyomorúlt sors miatt, a milyent a legtöbb helyen még a csősz sem szenved, alig lehetne valami papot találni, a ki ott a lelkek gondozását elvállalná. Amiért a hitterjesztő-társulatnak64 kellene ezen nyomort felhozni és tőle segélyt kérni, ugyanis sokkal nagyobb eredményt fogna itt ama gyülekezet tapasztalni, mint sok más helyeken.

IV. Az eretnek-plebániák számáról.

Mi a tiszta eretnek-városok és falvak parochiáit illeti, melyeknek saját prédikátoraik és eretnek-gyakorlataik vannak lévén azok részint kálvinisták, részint lutheránusok, azok ismeretére csak nagy nehézséggel és nem veszély nélkül lehetett eljutnunk. Ilyenekül mégis a következők találtattak, t. i. Alsó-Némedi, Sz. György, Ráczkevi, Nagy-Káta, Ordas, Fodor, Sz. Benedek, Kara, Aszód, Fokró, Fajsz, Tolna, Gödöllő, Gomba, Palota, Halas, Czegléd mv., Kőrös mv., Tápió-Sz.-Márton, Siger, Ságh, Szele, Gyenő, Verőcze, Nőtincs, Agárd, Felső-Petény, Rétságh kálvinisták, Tereskén ilyen a lakosok fele. Bér, Szirák,65 Guta lutheránusok, Legénd kálv., Csővár, Acsa, Tót-Györk luth., Vácz, Kosd, Péczel, Fóth, Tarcsa, Rád,66 Hartyán, Sződ,67 Felső-Némedi,68 Sz.-Miklós, Rátóth, Vörösegyház, Szada, Mogyoród, Czinkota, Demsed,69 Haraszti, Takson, Apostol,70 Solth, Patai, Fülöp-Szállása, Szabadszállása, Izsák, Vecse kálvinhitűek. - Vannak még más helyek is, melyek ismeretére részint az idő rövidsége, részint az utak veszélyessége és a mostani rosz viszonyok miatt el nem juthattunk, de alkalmasabb időben ezek is meg lesznek majd.

V. A javadalmak és alapitványokról.

A ki a magyarországi királyoknak az Isten egyházai iránti buzgalmát és bőkezűségöket, és az Úr szolgáinak részökre hajlékokat alapitó törekvéseiket nem ismerné, az tán azt hinné, hogy nem volt több alapitott javadalom a váczi egyházmegyében, mint amennyiről Pázmány bibornok az ő nagyszombati zsinatában megemlékezik, idézvén Layruels-i Servác prémontrei rendű szerzőt, általános helynököt, a ki szerint, a váczi egyházmegyében a prémontrei kanonokrendnek 8 prépostsága volt, t. i. Sz. Kereszt, Jánoshida, Albei, Dornau, Sz. Mihály-ról nevezett Hatvan-ban, Chuchnis és Grába. De ezeken kivül kétes, hogy volt-e több javadalmuk, mire nézve semmi irott adattal sem rendelkezem. - Mi az alapitványokat illeti, kettőnél többet nem tudok. Az egyik a néhai főtdő Nagyfalvay Gergely váczi püspöké, a kinek pénzéből zsinatilag tétetett alapitvány 1648-ban két növendék eltartására a Nagyszombatban állitott honi egyetemes papnöveldében,71 kikért fizettetik évenként 300 ft. A második a főtdő Zongor Zsigmond néhai szintén volt váczi püspöké, a ki 1658. évben 2500 frtot hagyott a végre, hogy a papok és szabadalmazottak az ő utódja által évenként ruháztassanak és segélyeztessenek, mely öszszegnek 6 % fizettetik a kamara által, vagyis 150 frt.

VI. A plebánosok, plebániák és templomok hiányairól.

Tagadni nem lehet, hogy csekély a plebánosok száma, minek oka az, hogy a növendékekre mi alapitvány sem létezik, Nagyfalvay ezen legujabb alapitványán kivül két növendékre, kik ha a Logicára fölvétetnek, míg a theologiát elvégeznék, hány év múlik el? Azalatt a hivek nyája a pásztoroktól megfosztva van. És ha csak én a felvállalt püspökség kezdete óta tulajdon házam és a káptalani lakban72 növendékeket nem tartottam és neveltem volna, most kevesebb papok számláltatnának az én megyémben. Jó volna tehát, ha a növendékek száma gyarapitása tekintetéből valami módot lehetne találni, hogy igy aztán a váczi egyházmegye plebániáira többeket lehetne kiküldeni.

Ami a többit illeti: meghagytam a plebánosoknak, hogy mindazon hiányokat, melyek akár a plebániákon, akár a templomokban találtatnának, irásba tegyék és nekem előterjeszszék, melyek hozzám beterjesztetvén, igen kevés plebániát és templomokat találtam, melyek hiányok nélkül volnának. Némelyek a jövedelmek csekélységén kivül, mint föntebb emlitettem, panaszkodnak a rosz alkalmazásról a plebániákban, a földesuraknak irántoki idegenkedéséről a kik nekik az ő csekély jövedelmeik és hátralékaik behajtásában, az engedelmeskedni nem akaró alattvalók megfékezésében, az elidegenitett kertek, szőlők és rétek viszszaszerzésében segitségökre lenni nem akarnak. Panaszkodnak az alattvalók engedetlenségéről, a szokásba vett rút káromlásokról,73 és végre több sérelmekről, a melyeket különbözőktől szenvedniök kell. A melyek ellen mi más orvoslatot sem találunk, minthogy kérettessenek meg komolyan iratilag a földesurak, miszerint mások, a kik katholikusok, jó buzgalomból adjanak elégtételt a szegény plebánosoknak; az eretnekek pedig más utakon és eszközökkel hajtassanak az elégtételre, mely elhatározást végrehajtani nem hanyagolandom el, amint ezt már meg is kezdettem.

Mi az egyházak hiányait illeti: ezek a legtöbbekben szükölködnek, némelyeknek nincs casulájok,74 másoknak misekönyveik, mise-ingeik, másoknak oltári diszitményeik, vagy éppen oltáraik is, és ismét másoknak mindezek hiányoznak, elannyira, hogyha minden hiányokon segiteni kellene, nem csekély költségre volna szükség. Az én részemről mi sem fog hiányozni, hogy az igy elszegényedett egyházaknak segitségökre legyek és azokat a szükséges sz. készülékekkel75 segithessem.

VII. Ezen Értesitvény rövid beszéddel záratik be, hogy a váczi püspök, az ő pásztori tiszte kivánalma szerint, mikép ügyelhet föl jobban az ő egyházmegyéjére.

Ez tehát a váczi egyházmegye, mely a főpásztor által előterjesztetik, nem amilyennek lenni kell, hanem amilyen értesitést adni lehetett, mely ha nem minden részében tökéletes annyira, nem oly sima, s nem oly szabatosan és pontosan van is kidolgozva, hogy az apostoli széknek megfelelő és mindenképen teljes kielégitést nyujthatna, ezen ki sem csodálkozzék, valamint azon sem, hogy a váczi egyházmegyében a hitnek csekély gyarapodása látszik, oly csekély a megtértek száma és oly nagy az eretnek-faluké. Ugyanis megszünik csodálkozni bárki is, a ki elméje éles szemével tekinti meg ezen püspöki megye nagy terjedelmét, és magának Pázmány bibornoknak bizonyitása szerint, egy valakinek bármily kitünő és minden más gondtól ment férfiúnak is, ha benn az egyházmegyében laknék is, alig lett volna lehetséges azelőtt is annyi lelkek üdvére fölvigyázni, a pásztori tiszt minden részét úgy megtenni, mindenekre úgy vigyázni, mindnyájokat ugy oktatni, amint a dolog nagysága és szükségessége kivánta. Ha tehát ezek oly terhesek és oly eredménytelenek voltak a jelenvalók és a saját aklában létezőknek, mit tehettek, vagy mit tehetnek már azon számkivetettek, és pedig a juhoktól oly meszsze szétszórt pásztorok?

Midőn ezeket elmémben forgatom és fontolgatom és annyi roszak orvoslásáról töprengve gondolkodom, eszembe ötlött: hátha a váczi püspök, ha nem is saját megyéjében, legalább annak közelében saját székházzal birna? Hátha a váczi káptalant, mely már rég kihalt és mintegy feledékenységbe ment, visszaállithatná? Nemde ez által, mind az Isten dicsősége és az egyház java, mind pedig Ő fölsége becsülése és ugyanannak az Istennéli érdeme s végre a haza közjava (főképen, ha ezt egy harmadiknak sérelme és kára, s a költségek nagyvolta nélkül eszközölni lehetne), előmozdittatnék és növekednék. Bizonyára, ha a héj eltörik, az igazság kitünni fog. Aztán még holmi tervet hoz elő, hogy mikép lehetne az esztergomi főmegyéből 4 püspökséget, amannak nagy előnyére, alakitani.76

Pongrácz György, ki a kath. egyház érdekében megyéjén kivül is müködött, amennyiben, mint kir. biztos a lutheránusokat77 Nagyszombatból kitiltotta,78 a váczi egyházmegye felvirágozására irányzott müködése sikerét nem láthatá, és nem foganatosithatá azon szép igéreteket, melyeket az imént közlött Értesitő II. és VI. pontjaiban tett, mert a következő évi márczius 5-kén váratlanul kimult. - Legyen áldott emléke! - Azok is, kik ott Sz. Benedeken áhitattal csókolák a hitbuzgó főpásztor fölkent Jobbját s a többiek is, kik ott meg nem jelentek, elmentek már oda a sirba, és elporlottak ott már az áldozárok ugy, mint a némelyektől méltatlanul ócsárolt, másoktól méltán dicsért szegény licentiátusok, a mostoha idők e szánandó szülöttei! - Pihenjenek csöndesen mind és a föltámadás hajnalán keljenek föl vidáman! - Mi pedig, kik azon a téren müködünk, a melyről ők a sirba szóllittattak, tanuljunk tőlök sz. lelkesedést és igaz hitünkért hősies, senkitől visszariadni nem tudó önfeláldozást!79

Vármegye- és egyházszervezet István király uralkodása idején

A garamszentbenedeki apátság

Reneszánsz kályhacsempe a középkori váci vár területéről

Török talpastál a középkori váci vár területéről

Vác látképe a törökkorban

A Pongrácz-féle váci egyházmegye térképrészlete, 1673

Lábjegyzetek:

1 Az egyházmegye megnevezése nélkül.

2 Ld. Pázmány P. Appendixét I. a 266. l.

3 V. ö. az okmányt Praynál: Specimen Hierarchiae Hung. Parte I. 332-335.

4 Miután sz. István nagy tevékenysége mellett is mindent bevégezni képes nem volt.

5 Azon a helyen diszlett ez, hol jelenleg a sz. Ferencz-rendiek temploma és kolostora emelkednek.

6 A "Carmen miserabile" czimű hires művében.

7 Illetőleg a létezett székesegyházat helyreállitották.

8 Noha többek szerint Pest az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott volna.

9 Decimae sexennales per D. Clementem P. V. in Concilio Viennensi inpositae, collectae in toto Regno Hungariae et Trans. ab anno 1332 - 1338. A. - D. 1, Zonoy (Szolnok, Batonya, Mokra, Varsány) 2. Csongrád. 3, Pest. 4. Szigetfő (Vecse, Pereg, Szalk, Apor.) Ld. Theinert.

10 V. ö. M. Állam, ápril 7. 1880.

11 Pázmány nagyszombati zsinata. Append. I. 226.

12 Az egyházi szólmód szerint: "Episcopus Vaciensis est suffraganeus Metropolitae Strigoniensis.

13 A váczi püspök-megye irattárában több hivatalos levél van, a szeged-alvárosi Ferenczes kolostor főnökei és plébános-helyetteseitől, a kik különféle lelkipásztori ügyekben a váczi püspökhöz fordultak.

14 Nem hiányoznak oly vélemények is, hogy a szegedi Ferenczes kolostori főnökök és admtrok ama harczi zivatarok s barbár uralom alatt azon püspökhez fordultak az ügybajokban, a kihez jobban hozzáférhettek.

15 Ez akkor igen tekintélyes és nagy befolyású volt.

16 Tény, hogy a protestánsok a buta török basáknak nagyon hizelegtek, őket ajándékozgatták s nálok a katholikusok ellen a magok javára nagyon sűrűn árulkodtak!

17 A törökökkel czimboráló protestansok volnának a 13 próbás hazafiak?!

18 V.ö.Magyar Sion-t, 1869. III. füzet, a 161. lapon.

19 V. ö. Czinár Mór-t Monasterologia II. 191. l.

20 Ez volt a váczi egyházmegye első térképe.

21 A "Páter," vagy atya kedves czimmel tisztelték ekkor a világi papokat is.

22 Csak maradjunk mi katholikusok a tisztes "plebános" szó mellett, hagyjuk a "lelkész" szót a protestáns igehirdetőknek.

23 Azaz: "Canonice visitari curavit."

24 A "Licentiatusokat.

25 Congregatio,

26 Az eredeti okirat latinul van adva.

27 "Ex antiquis Manuscriptis Urbariis."

28 Legtovább nélkülözte az egyházmegye a főpásztort a mohácsi vész utáni criticus korszakban, t. i. 1540. körül 1549-ig, annak előtte pedig hoszszabb üresség is volt.

29 Vagyis a mai Zagyva.

30 T. i. Congregatiót.

31 Még ekkor csak ez volt hivatalos czime az ország legfőbb papjának.

32 Azaz: Licentiatos, kiket a törökök is a magyar nép - szólmód után "félpapok"-nak szoktak nevezni.

33 Ekkor ugyanis már itt székelt az esztergomi főkáptalan.

34 Salvus conductus.

35 A Lipótvára Leopold császár alatt az érsekújvári vár romjaiból keletkezett.

36 Ezen hires műbecsű, egykor benczés egyház az ujabb időben elhamvadván, azt a tulajdonos esztergomi főkáptalan mint kegyúr stylszerüleg helyreállitotta.

37 Azaz: a gyülekezet szabványai és döntvényei.

38 A szentségek kiszolgáltatásáról.

39 Mit kell a plebániák megnyerése vagy lemondásánál megtartani?

40 Némely utasitások a plebanosokat illetőleg.

41 A tolvajok hadnagya.

42 Azaz: mindnyájan a hit bizonyitványával kipróbáltaknak találtattak a mi Urunk Jézus Krisztusban.

43 Egy köbölnyi gabona.

44 Imperiális, vagyis egy császári tallér.

45 Vagyis az egyház nyelvén, azaz latinul: "Vicarius generalis."

46 Igy neveztetnek azon egyházi férfiak, kik ezen régi hiteles-hely iratait őrzik.

47 Mindegyikök neve előtt ott van a P. vagyis Pater, azaz: a lelkiatya kedves czim.

48 Nógrád-megyében fekszik e helység.

49 Ezek nevei előtt is ott diszlik a P.

50 E kettőnél hiányzik a helynév.

51 Ex visitatione canonica,

52 T. i. kálvinisták vagy lutheránusok.

53 A kéziratban: Bogyon.

54 Nézsa.

55 Sáp.

56 A kéziratban: F. Tarcsa (azaz: Felső - ).

57 "Nulla Reformatio" áll a kéziratban.

58 Ebben "Hospites" áll.

59 A kéziratban "Kaczor"-nak neveztetik.

60 A kéziratban ezek hiányzanak.

61 Ezekből egy a congregatió után megőrült.

62 A szabadalmazottak sorában Morvay Márton neve kétszer fordul elő, és pedig mind a gyülekezetben jelenvoltak, mind a távollévők közt. Ugy látszik hát, hogy a félpapok száma csak 31 volt.

63 Ezek az ő gyönyörű "megtisztitott evangelium"-uk szerint sok bántalmat okoztak a szegény, oly igen szorongatott katholikusoknak, ahol csak tehették!

64 "Congregatio de propaganda fide.

65 A kéziratban: Czirák vagy Zsirák.

66 A kéziratban: Ráth.

67 Ebben: Szőgy.

68 U. o.: Fölső Némegyi.

69 Demesd.

70 A mai Apostag.

71 Az egyház nyelvén: "Collegium Generale Cleri Regni Hungariae."

72 A kéziratban így áll: "In Residentia Capitulari."

73 Ez az, amivel a magyar nép csúffá teszi magát és méltóvá az Isten haragjára és büntetésére!

74 Ez a felső kemény miseruha.

75 Az egyház nyelvén "cum sacris paramentis."

76 Ezen Értesitő megegyez a bécsi cs. kir. könyvtárban őrizett kézirattal, melyhez a váczi püspökség első térképe is csatolva van.

77 Cselfogásból maig is "evangelikusok"-nak nevezik magukat.

78 V. ö. Desericky-t Hist. Eptus Vac. 197. 1.

79 V. ö. "Magyar Sion"-t VII. évf. 12. füz. 1869. 889 - 904. l.

II. FEJEZET.

A váczi egyházmegye gyarapodásának története.

1. §. A helyreállitási s különféle alkotási mozzanatok.

Hivatalos és hiteles iratban olvassuk, hogy 1654. évben a terjedelmes egyházmegyében csak 5 plebánia volt.1 1675-ben, mikép már föntebb is emlitők, 73 helységben csak 13 fölszentelt pap2 és 32 licentiátus lelkipásztorkodott a 13000 lélekre leolvadt hivek mellett!3 - Igy álltak a váczi egyházmegye ügyei, midőn 1685-ben galanthai Balogh Miklóst nyervén püspökeül (1685 - 1689), ennek buzgó tervei egy jobb jövővel kecsegtettek. Az uj főpásztor megérvén Buda viszszavételét, a török hatalom megtörését, hogy megyéjét igazi székhelyéről kormányozhassa, azonnal a székesegyház és püspöki lak helyreállitásáról gondoskodott, de az üdvös tervet 1689. okt. 6-kán közbejött halála4 meghiúsitá. A nagyszerü föladat teljesitése hát más egyházi férfiaknak lőn föntartva; a főpásztori székbe decz. 25-kén Dvornikovich Mihály lépett (1689 - 1703). Tudós és fáradhatlan férfiú volt, kinek a Gondviselés által választott segédtársak közremüködésével sikerült a váczi egyházmegyét ujjáalakitani. Ez utóbbiak legkitünőbbike, a ki Dvornikovichnak ama nagyszerü missió végrehajtásában magas miveltsége, beható elméje, lángbuzgalma és tevékény erélye által mindenek fölött kimagasult-, Berkes András-, a visszaállitott káptalan első nagyprépostja volt, kinek müködéséről alább, a maga helyén, tüzetesen lesz szó.5

Midőn Dvornikovich ezen elhagyatott püspökségbe belépett, alig talált már 20 kath. hivet, mint ő maga vallja! A gondos főpap, hogy e bajon segitsen, legelőbb is székhelyén, Váczon, állandó megtelepedéséről gondoskodván, magának hirtelenében lakhelyet épittetett. Ez azon épület volt, melyben mai-napság a siket-némák intézete van, azaz tulajdonkép ezen intézetnek az udvarba benyuló régibb szárnya, és a melyet utóbb gr. Althán M. Károly püspök (1734 - 1750) is megnagyobbitott. Ugyanazon alkalommal a piaczon állott sz. Mihály templomát is kijavittatá és székesegyházzá berendezteté, melynek némi romjai maig is kilátszanak itt ott a "fehérek temploma" előtti téren. Ez akkor egyszersmind Váczon egyedüli plébánia-templomúl is szolgált. És midőn az akkori plébános Terenyei (máskép: Bendő) István kis-nógrádi esperes a XVII. század utolsó éveiben meghalálozott, ide nevezte ki kedves emberét, Berkes Andrást, plébánosnak, ki e plébániát még azután is, mint már nagyprépost, mindaddig gondozta, míg ezen templom a hozzá-épitett kolostorral együtt a sz. domonkos-rendieknek átadatott.6 E plébánia fölállitása után, Berkes erélyes buzgalma folytán, a hivek száma annyira megszaporodott, hogy az, ha meg nem haladá is, de bizonyára elérte, a püspöki hivatalos jelentés kifejezése szerint az "eretnekek" számát. E minőségben és állomáson bő alkalma volt a főpásztornak, Berkessben még inkább kiismerni emberét s azért vele együttesen fáradozott az egyházmegye ujraszervezésén és gyarapitásán.

2. §. A kedvező országos viszonyok és állapotok.

Az akkori országos viszonyok és állapotok is kedvezni látszottak egy időre e szent buzgalomnak. Ugyanis a belmozgalmak legyőzve valának, a török az ország fővárosából kiüzve s hatalom teréről leszoritva. 1695. év óta az esztergomi érseki székben egy határozottan katholikus lelkületü és szilárd jellemü férfiu, gr. Kollonich Leopold bibornok ült, a ki a kath. egyház terjesztésére nézve, a török-uralom alatt a protestánsok által erőszakosan elfoglalt egyházak és javadalmak visszafoglalásában s az elpártolt hivek visszatéritésében szigorú erélylyel és buzgalommal járt el7 és nem csekélyebb buzgalmat követelt alantas püspökeitől is. Az érsek8 fölhivása csak fokozhatta Dvornikovich és segéde Berkessnek különben is lankadatlan buzgalmát, melyet a hivek visszatéritésében addig is kifejtettek. A levél, melyben Dvornikovich a primáshoz válaszát és jelentését küldi, nem csak a hasonló törekvésü hangulatot jelzi, de egyszersmind a váczi egyházmegye akkori szomorú állását és különösen a török-világban elfoglalt kath. templomok lajstromát is azon kor szelleméhez hiven és érdekesen, éles kifejezések kiséretében is, fölmutatván, becses egyháztörténelmi adatokat foglal magában, melyet érdemesnek tartunk itt egész terjedelmében közölni.9

3. §. Dvornikovich váczi püspök Értesitője.

Ezen Értesitő10 kedves honi nyelvünkön igy hangzik: "Főmagasságú és Főtdő Herczeg, nekem legkegyelmesebb Véduram!11 Örömmel vettem a kisebbitendő eretnekség és egyházi javak visszavételére nézve azok részére, a kikhez régtől fogva tartoztak, a három pontot; ez az Isten különös kegyelméből lőn sugalva főmagasságodnak, mert soha alkalmasabb időt nem lehetett volna várni, mint most, az e részekeni eretnekek ugyanis, béke lévén, a legnagyobb félelemben vannak, csak a parancsot várják. A váczi egyházmegye 5 vgyből áll, t. i. Pest, Solth, Csongrád, Külső-Szolnok és Kis-Nógrádból; mely vgykben egy egyház sincs tvczikkileg12 adva oda az eretnekeknek, mivel 1647. és 1659-ben, midőn 90 templom adatott nekik át tvczikkileg, e vgyék a török-uralom alatt voltak, a ki megelégedvén a földterülettel, nem törődött a religióval, hanem minden templomokat tulajdon hatalmukkal és erőszakos kézzel elfoglalva tartják, melyek mindig a katholikusokéi voltak, nem is tudnak csak egyet is fölmutatni, melyet saját költségökön épitettek volna, kivévén a fából épitett aszódit, mely inkább csürnek vagy serfőződének illenék, mint templomnak. Azért igazság szerint, mint erőszakos visszatartók,13 a mieinket nekünk visszaadni tartoznának, a melyek nevei az ide csatolt lajstromban a földesurakéival együtt a következőleg följegyezvék:

Pest-vármegyében:

Acsa falunak van jól födött kath. temploma, lutheránus prédikátora; földesúr: Koháry István és az eretnek Vay Ádám.

Csü (Csővár) falunak van náddal födött kath. temploma, lutheránus prédikátora. Ur: Koháry István és az eretnek Egri Márton.

Tótt Györh (Tót-Györk), van luth. prédikátora, elpusztult kath. temploma és ehhez csatlakozó barlang, melyben papol.14 Földesúr: Kajaly András és Egri Márton eretnekek, meg gr. Koháry István.

Németke falu, ntdő váczi helynök uré, van kálv. prédikátora, a ki házban papol, a kath. egyházban meg a plébános, de a kinek mit sem fizetnek az eretnekek.

Hartyán falu, ntdő váczi helynök uré, van jól födött kath. temploma, a prédikátor kálvinista. Hypothecarius15 a ntdő váczi helynök úr.

Puszta-Szent-Miklós falu, van kálv. prédikátora, elhagyván a kath. templomot, valami barlangban papol. Földesúr: gr. Koháry István és Szunyogh Gáspár nagyságos úr.

Fóth falu, van jól födött kath. temploma és kálv. prédikátora. A földesurak: Ujfalussy István és Sándor eretnekek.

Palotta falu, van kálv. prédikátora, a ki házban papol. Földesurak: Ujfalussy István és Sándor eretnekek.

Gödöllő falu, van jól födött. kath. temploma, kálv. prédikátora. Földesurnő: elhunyt Werlein-nak hátrahagyottja.

Aszód falu, van luth. prédikátora, fából temploma, melyet az eretnekek építettek. Földesúr: Osztroluczky János lutheránus.

Demsed falu, van jól födött kath. temploma, kálv. prédikátora. Földesúr: gr. Koháry István.

Ócsa falu, van nagyon szép kat. temploma, nem födött, de annak boltozata alatt a kálv. prédikátor papol. Földesúr: Forster úr.

Csaba falu, van jól födött kath. temploma, kálv. prédikátora. Földesúr: gróf (?) Forster.

Piczel (Péczel), Gömlő(Gyömrő), Gomba faluk, mindenütt jó födött kath. templomok vannak és kálv. prédikátorok. Földesurak: Kajaly András és Fáy család, eretnekek.

Monor falu, van jól födött kath. temploma, kálv. prédikátora. Földesúr: az egri káptalan.

Pánd falu, van elpusztult, de kijavitható kath. temploma; a kálv. prédikátor házban papol.

Sz. - Márton - Káta falu, van kath. temploma, ahol néhány év előtt a prédikátor elüzetett, de ismét visszatért s ahol jóformán a lakosok fele katholikus. Földesúr: gróf Keglevich.

Czékled (Czegléd) mváros, van jól födött kath. temploma, kálv. prédikátora. Birják a pozsonyi sz. Klára - apáczák.

Kecskemét mváros, itt a sz. ferenczrendi atyák régi kath. templomot birnak, a másik templom, mely nagyrészt a katholikusok pénzén épült, adatván arra 5000 ftok, hogy a katholikusok megszabadulnának a naponkénti viszálykodásoktól, nem lehetvén nekik különben kath. templomban szabadon tartani a szent szolgálatokat! És ezen templom a tán pénzzel megvesztegetett budai pasa engedélyével épült. A prédikátor kálvinista; a földesúr a legkatholikusabb gróf Koháry István.

Isák falu, van jól födött kath. temploma, kálv. prédikátora. Földesurak: Tassy Ferencz fiai.

A váczi püspök úr falui:

Némedy, Üllő, Szada, Mogyoród és Veresegyháza, mindegyikben van jól födött kath. templom és kálv. prédikátorok.

Kis - Nógrád vármegyében:

Jenő falu, van jó födött kath. temploma, kálv. prédikátora. Földesúr: Jánoky Zsigmond eretnek.

Szokola falu, szintén van jó födött kath. temploma, kálv. prédikátora. Földesurak: Jánoky Zsigmond és Bartakovics hátrahagyott özvegye.

Rétságh falu, van kath. temploma, elpusztult ugyan, de kijavitható; kálv. prédikátora, a ki házban papol. Földesúr: Vattay János eretnek.

Nyőtécs (Nőtincs) falu, van nagyon szép kath. temploma, tető nélkül, kálv. prédikátora. Földesurak: Balassa Ádám és Gábriel katholikusok.

Bánk falu, van kath. temploma, tető nélkül, mely hajdan szép volt, kijavitható, abban prédikátor papol. Földesúr: gr. Zichy Ádám.

Gutta falu, van a falun kivül elhagyatott kath. temploma és a luth. prédikátor házban papol. Földesúr - örökös: gr. Zichy Ádám; most Bulyovszky Dániel és Horváth András eretnekek birják.

Bér falu, van elhagyott kath. temploma, a luth. prédikátor házban papol. Földes urak: gr. Eszterházy István és Forgách Simon.

Szirák falu, van két régi temploma, egyik megujittatott az eretnekek által, melyben a prédikátor papol; a másik tető nélkül maradt. Földesúr: Róth János luth.

Rád falu, van jó födött kath. temploma, kálv. prédikátora. Földesur: Vay Ádám eretnek.

Kosd falu, a váczi püspök úré, itt a kálv. prédikátor kizáratván a templomból, magán - házban papol,16 Nógrád vármegye lelkesitése folytán!!

Verőcze falu, ugyanazon váczi püspök úré, van elpusztult temploma, a kálv. prédikátor egy barlangban papol.

Vecse falu, van kálv. prédikátora, ki a régi kath. templomban papol. Földes urak: Darvas János és Ráday Gáspár eretnekek.

Solth mvárosnak van jó födött kath. temploma, kálv. prédikátora. Földes urak: Pinnyei alnádor úr és gr. Forgách Simon.

Szalk és Szent-Márton faluknak vannak elpusztult kath. templomai és kálv. prédikátoruk. Földesúr: Amade Ádám katholikus.

Patay mvárosnak van két kath. temploma, az egyik födött, melyben a kálv. prédikátor papol, a másik elpusztult. Földesúr: Paksy János katholikus.

Ezen lajstrom részletezett előadásából tehát kitünik, miszerint az emlitett falvakban többen vannak a kath. földesurak és tehetősebbek, mint az eretnekek, ezek azokban kevesebbet birtokolván. Minélfogva értekeztem a felől értelmes férfiakkal, hogy mikép lehetne viszszafoglalni, az eretnekséget csökkenteni, és a kath. religiót gyarapitani, s úgy tetszett, hogy a prédikátorok elmozditattatnának, és közülök némelyekről, a kik alkalmazkodnának, az élelmezést illetőleg gondoskodni kellene, mert többen csak azért vallják a tévelyt, mivel máskép nem élhetnek, csak papolásukból, és most oly rettegésben vannak, hogy ha parancsolnának nekik, közülök sokan alkalmazkodnának és megtérnének s nem fognának menni Angolországba.

Ez a mód pedig onnét is kitünik, hogy ezen püspökségbei első beléptemkor, midőn Vácz mvárosban alig találtam 20 kath. lelket, mégis azonnal kiűzvén a kálv. prédikátort, templomot épittettem, felékesitvén azt mindenekkel, mik az istentiszteletre szükségesek, oly számban szaporodtak meg a katholikusok, hogy az eretnekekével egyenlő lenni, sőt azt fölülmúlni is látszanék és naponként téregetnek meg az Isten kegyelméből. - Azt is vélném, hogy az eretnekek közől senki sem kapná bérbe a tizedeket, mivel nem méltók, hogy oly termények adassanak Krisztus ellenségei és a szentek megvetőinek, melyek az Istentől és a sz. királyoktól az Isten szolgáinak adattak. Nem is vethetik ellen ezen megyékben a tvczikkeket, mert itt soha nem volt szokás, minthogy minden évben a váczi püspököknek kihirdettetni kellett és eladásba tenni, és azt adtak,a mit akartak, s a püspökök kénytelenek voltak inkább elfogadni valamit, mint semmit, és igy talán megtöretnének kemény nyakaik...

Ahol papok helyeztetnének be, kiüzetvén a prédikátorok, kényszeriteni kellene őket a templomba való lépésre, hogy az Isten igéjét hallgassák, ha mindjárt nem is azonnal az eretnekség elvetésére, mivel hallva a szent tanitásokat, sokan megindulnának és elfogadnák a sz. hitet. Itt a szigetben, "Tótfalu"-ban, mely mlgos gr. Zichy István győri altábornoké, papoló leggonoszabb prédikátort, a kinek tanácsától majd mindenek függenek, szükségképen oly helyre kellene tenni, a hol nem látja a világot, mert ezen a részeken a legnagyobb botrányára van mindenkinek, azon faluban ugyanis, a hol lakik, a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepélyek ellen van, azok első napjain soha nem engedi kimenni a faluból a katholikusokat ide Váczra gyónni és sz. misét hallgatni!!

Azt is az ő gonoszságából vélem történtnek lenni, amit itt felhozok, mert ugyanazon faluban valamelyik eretnek asszony pinczéjébe kőlépcsőket épittetvén, a Bold. Szűz kőszobrát egy lépcsőül helyeztette oda, a ki midőn lement volna azon pincébe, valami lélektől szoritva, ugy megijedt, hogy semmikép ki nem gyógyitható, észrevévén, hogy ő roszszul cselekedett, az a vélemény, miszerint ama szobrot a Dunába vettette; ezt hallván, egy szerzetest küldöttem, ki az ügyet megvizsgálta, és minden kálvinisták megvallották, hogy ők látták a szobrot, de hogy az hová lett, nem tudják; kétségkivül a gonosz prédikátor tanácsából tették valahová ama szobrot. Azért, ha elmozdittatnék és plebános tétetnék oda, a kitől az egész sziget függne, sokak megtérését reméleném.

A fönt elősorolt s az eretnekek kezeiben lévő templomokon kivül az én papjaim 53 és a szabadalmazottak 16 falut gondoznak. - Csongrád és Külső-Szolnok vgyékbe még nem tolakodtak be a prédikátorok, mert az elpusztulás után csak most kezdenek ott az emberek elhelyezkedni.

Az egyházi javakról.

A kamaránál ezen püspökségnek vagy káptalannak mi javai sincsenek, a fiscus kezeiben sincsenek ilyenek; ezen megyében azonban a püspökséghez tartozó némely puszták az eretnekek birtokában vannak, mit a pozsonyi kamara és az egri káptalan bizonyitványaival megmutathatni; ugyszintén a váczi káptalannál is két falu találtatik a királyi könyvben, melyeket mások birnak s ezeket én már a törvény utján viszszaköveteltem, ha az Isten engedi, Ő Fölségétől bizottságot kérek, hogy a törvény által megtekintessék. Vajjon a császár által rendelt neo-acquisticai bizottságnak irott adatok adattak-e, nem tudom. - A prémontreieknek egy-két falucskáik vannak, jogaikat őnekik maguknak kell tudni. - A hatvani prépostságot ő fölsége adományozásából főtdő Kondor János egri kanonok, az egész jövedelmet pedig a budai administratio birja. - A nagy-váradi káptalannak is van egy faluja, és a váczi püspök két falujában részbirtokai. Más javadalmak e megyében nincsenek.

Hogy Magyarország papsága Ő Fölségének az egész költségek, munkákért, és a mondott papság iránti ajánlata és kegyességeért magát hálásnak mutassa, méltó és igazságos, hogy a mód és alak megtartassék, én ugy vélném (sértetlen maradván azonban főmagasságod tekintélye és legmagasabb itélete), hogy ez iratilag nem történhetnék, hanem tán jobb lenne, ha összehivatnának a főpapok és káptalanok Pozsonyba vagy Nagyszombatba és ott kiki tehetsége szerint ajánlana föl, és igy egy összeg létesittetnék, vagy gabonában az őrségek részére, vagy pénzben, és évenként vagy egyszer mindenkorra, mert a főpapok és káptalanok közt vannak gazdagabbak és szegényebbek, és igy a gazdagabbak iratilag szégyelnének keveset igérni.

Ugyanazon alkalommal a harmadik pontról is lehetne határozni, hogy meghaló vagy végrendelet nélkül kimuló főpapok javai ne pusztittatnának el, és a végrendeletek ne semmisittetnének meg, mint eddig, hanem leltár készittetvén, azok végrehajtatnának. Hogy pedig a következő főpapok részére, leltár elkészittetvén, a használati és házi butorzat meghagyatnék, mit és mennyit kellene kinek - kinek adni, elhatároztatnék, mivel sokan belépvén püspökségökbe, s mit sem találván, nehézségökre lenne adni valamit, mikép én is az én beléptemkor sem egy ital bort, sem pedig egy falatnyi kenyeret sem találtam; mind az által én kész vagyok részemről, csak tudjam, hogy mit kell érteni: annyit hagyni a használatiakból, hogy a jól bealkalmazkodott a széklakban becsülettel megmaradhasson.

A tizedekről.

A váczi püspökséghez tartozó faluk és néhány más uradalmakból a Pest, Solt és Kis-Nógrád vgykben én a dézsmát természetben kapom, más falukat pedig a budai igazgatóság dézsmált meg már 8 év óta, 800 forintig, holott pedig ugyanannyi ezeret érne azon dézsma,az én legnagyobb káromra, és amint hallom, nem a császári haszonnal. - Három mváros:Kecskemét, Kőrös, Czegléd fizetnek nekem bérleti czimen, mint azelőtt szoktak fizetni a török iga alatt, 1000 frtot, holott pedig 5000 frtot is érne; az egész Csongrád vgyét, kivévén a mvárost, mely nekem bérletet fizet, eddig a szegedi praefectus dézsmálta meg, a ki pedig soha nem adott nekem egy fillérkét sem, a dézsma pedig legalább is ezer császári tallért ér. - A mlgos kalocsai érsek úr erőszakosan elvette Patay mvárosban a tizedeket, és néhány más soltmegyei falvakban, pedig azon tizedek a régi idők óta, a váczi püspökséghez tartoztak.

Vannak sok falvak, melyek "curiálisok"-nak mondják magukat, de nem bizonyitják be; megtagadják a dézsmákat és a földes urak magoknak gyüjtik össze azokat, és pedig a következők: "A Jobbágyi melletti Szántó, Alsó-Petény, Bágyon, Nésa, Alsó-Bodony, Cső, Dengeleg, Fogacs, Tót-Györgyk, Aszód, Gödöllő, Tass, Szántó." Sok templom van elpusztulva, ahol semmi emberek sem laknak, minthogy pedig lassanként kezdenek az emberek visszatérni az elhagyott helyekre, kijavittathatnak az isteni tiszteletre. - Ezen egyházmegye javára a boldogul kimult Nagyfalvay Gergely váczi püspök pénzéből az áldott emlékű Lippay György esztergomi érsek a vörösek társodájának Nagyszombatban letett 8500 frtot, melyből tartatik három növendék. - Ugyancsak az áldott emlékű Zongor Zsigmond váczi püspök a pozsonyi kamarában letett bizonyos öszszeget, melynek kamataiból évenként 100 tallérok adatnak ezen egyházmegye plébánosai közt kiosztandók az ő lelki nyugalmáért, a többi kamat adatik a pozsonyi káptalan zenészeinek, más alapitványokról mit sem tudok.

Ezeket föltéve, kérni fogom az Istent enyimekkel együtt, hogy ezen Főmagasságodban meggyujtott buzgalmat és lelkesültséget a jó szándékkali megvalósitásra növelje az ő egyházának gyarapitására és a kath. hit öregbitésére. Főmlgdnak 1700. febr. 7-kén legalázatosabb káplánja Dvornikovich Mihály váczi püspök m. k.,"

Ezen levél nemcsak azon teendőket sorolja elő, melyeknek keresztülvitele a püspöki kormány buzgalmára várt, hanem azon törekvéseket és eredményeket is fölmutatja, melyeket a fáradhatatlan erély el eddig is, és pedig oly rövid idő alatt érvényesitett. - Ezen időben már 53 helység fölszentelt lelkipásztor s 16 falu szabadalmazottak gondja alatt volt; de csak olyképen, hogy mindöszsze is csak 4, legfölebb 5 plebános létezett az egyházmegyében, és igy az 53 helységből 10 is jutott egy plebánosnak gondozása alá.17 De a kezdet nehézségei közt már ez is nagy eredmény volt.

3. §. A helyreállitási alkotások folytatása a központban és künn.

Hogy a szétzilált egyházak berendezése annál biztosabban és rendszeresebben haladhasson, szükségesnek látszott legelőbb is a székhelyen, mint központban az egyházmegyei kormányzat közegeinek teljes helyreállitása, hogy igy a püspöki hatóság mintegy megerősödve és a káptalan tagjaiban megannyi támoszlopot nyerve, egész erélylyel oldhassa meg nagy föladatát. Ez okból Dvornikovich már a XVIII. század elején folyamodott I. Leopoldhoz a káptalan helyreállitása ügyében. Az 1700. évi junius 25-ke hozta meg a legfölsőbb királyi intézvényt, mely a káptalant minden előbbi jogai és kiváltságaival együtt visszaállitá és a török zavarokban elveszett pecsétje helyett egy ujabbal is megadományozta.

Az első, kit Dvornikovich a nagypréposti székre kiszemelt, Berkes András volt. Kineveztetése 1701-ben történt meg, utána a betöltött kanonoki állomásokat a következők nyeték el: olvasó-kanonok lett Szécsényi Ferencz, őrkanonok Ujfalussy Tóbiás ,dékán Barnaky András, székesegyházi főesperes Czignárovics János , külső főesperes Mráz Gergely. Az éneklő-kanonokság betöltetlen maradt. Öszszesen a káptalan akkor 6 egyénből állott.

Miután ekép a káptalan szervezve lőn, és föntartására a püspöki javakból öszszeelegyitett javadalmak is kijelöltettek, következett a megyei külső egyházak és plébániák berendezése is. E tekintetben a legnagyobb akadályúl szolgált a papok hiánya,18 melynek pótlására addig is, míg világi papság fog neveltetni, szerzetes-rendek vétettek igénybe. Igy telepittettek le a következő években Váczott a sz. domonkos-rendiek, hol a maig felső plebániának nevezett parochiát 1714. évig kezelték, mely utánok egész 1719-kéig a kegyes-rendiekre volt bizva, és csak azután vette át az egyházmegyei papság, midőn t. i. a hivek száma már meglehetősen fölszaporodott. Az egyházmegye tágas területén elpusztult plebániák ujra-állitása is kezdetét vette. Igy alapittatott ujra a többi közt 1700. évben a püspök-hatvani, 1702-ben a romhányi, mindszenti s aztán mások is.

4. §. Derűre ború. Uj harczi zivatarok.

Azonban, mint midőn a tavasz kellő melegén hajtásnak indult rügyeket egy zord vihar lehervasztja, ugy szakaszták meg a bekövetkezett események az egyházmegye virágzásnak indult terveit és müveit is. Nagyon kedvezőtlen idők következtek; 1703. év tavaszán már harsogtak a tárogatók, hirdetvén a hoszszadalmas belküzdelmeket, melyek a békés időt igénylő egyházi és vallási ügyek terén is más eljárást igényeltek. A politikai áramlat, rohammal terjedve szét, a hullámokkal szembeszállani ott többé nem lehetett, hanem a mentő eszközöket az árral úszva felhasználni lehetett csak a józan és eszélyes felfogás föladata. És ily körülmények között Berkes, ki nem kevésbé lelkes és hű hazafi, mint buzgó egyházi férfiú volt, a leghelyesebb útat választá. A Rákóczy vezérlete alatt szövetkezett Rendeknek már az ország legnagyobb része meghódolt. Az 1705. év őszén a szövetséges rendek nógrádmngyei Szécsény városa alá országgyülést hirdettek. A papság részéről megjelentek ott Telekessy István egri püspök mellett Petes András egri nagyprépost anzári, Illés István samándriai, továbbá a tinnini19 és rozoni czimz. püspökök; a munkácsi gör. kath. megyés püspök, Patay Andás nagyszombati kanonok, Kassáról Krucsay Miklós, Egerből Csete József kanonok, Soós Mátyás pálosrendi vezérfő,20 és számos fő- és alesperes, kanonok, plebános és szerzetes-rendek képviselői, mint ezeket mind egy tanú följegyzé.21

A váczi püspöki szék ekkor üres lévén, az egyházmegyei kormány Berkes András nagyprépost kezeiben volt. Ez ok tartóztatá tán, hogy a szécsényi gyülésről elmaradva, ott a megyét egyik ügyes kanonok-társa által képviseltetett; és ez annál inkább szükséges és eszélyes volt, mert a gyülés főkép a katholikusok és protestánsok közti viszályok, nevezetesen az egyházi javak és elfoglalt templomok iránti kérdések kiegyenlitésén fáradozott. Mennyire csapongtak itt az ellentétes viták hullámai, nem tartozik e Monográphia keretébe. Az bizonyos, hogy a templomok kérdésében a váczi egyházmegye, mely, mint láttuk, Nógrád vgyre is kiterjed, és itt főleg ezen kérdés által érdekelve volt, a jól utasitott váczi küldöttnek is befolyásával az okt. 2-kán tartott országos tanácskozmány folytán elég előnyben maradt.

A következő 1706. évben a váczi egyházmegye uj püspököt kapott gr. Eszterházy Imré-ben, de a rendkivül buzgó és jámbor volt pálos vezérfő,22 ugy látszik, az akkori viszonyok miatt, kevés időt töltött székhelyén, és alig két évi főpásztorsága alatt, míg t. i. a zágrábi püspökséget nyeré, kevés részt vett a kormányzatban, hanem helyette annak teendőit Berkes vitte ismét, mi annál inkább nehezebb volt, minél inkább bonyolodtak a haza ügyei. A szabadság-harcz még mindig tartott és a politikai véres harczok közepette az egyházi rend annál kevéssé nézhette azokat közönyösen, minél inkább összeforrva voltak azok fejlődésével az egyházi és vallási ügyek szabályozásai is. Ide járult azon állás, melyben az egyházi rend az állam irányában volt. De ezeken kivül Berkes hazafiúi szelleme, érzületé, és mondhatni, - lelkesedése is élénken érdeklődött a válságos mozgalmak iránt, melyek fejlődésétől szeretett hazájának sorsa függött. Ezen ok volt forrása azon elhatározottságnak, melylyel 1707-ben az ónodi országgyülés-re meghivását elfogadá.

Gyakorlati értelme és felfogása előtt bármennyire óhajtá is az alkotmányos harcz diadalát, mégis mély és szomorú benyomást tett lelkére ama körülmény, mely a roppant mennyiségü értéktelen rézpénznek forgalomba bocsátása által egyebek közt a föld népét végső elnyomorodással fenyegette. Ez okból, miután az ónódi országgyülésen megjelent, a jun. 6-kán tartott közgyülésen erélyes óvást emelt a rézpénz forgalma ellen. Azonban, mert illető megyék nemességétől, kiknek részökről hasonló óvást jelentett, megbizást venni elfelejtett,23 fellépése a fejedelmet (Rákóczy-t) egy a Rendekhez intézett komoly intésre ösztönzé, különösen megróván Thurócz vgyét, mely szakadásra czélzó vádakkal illettetett. Mire éles felszólamlások történtek, melyek folytán, miután Thurócz vgye követei, névszerint Rakovszky Menyhért, túlzón kiszinezett felszólamlásában vgyéje panaszait a háborúsággal együtt járó terhek és zsarolások ellen ismét fölmelegité, a fejedelem megsértett hangon emelt válasza oly vihart keltett a két követ (Rakovszky és Okolicsányi) fejére, hogy annak felzúduló árjai közt kardcsapások vetettek véget életöknek! Az iszonyún véres jelenet megrettenté a bátrabbakat is, annál érzékenyebben hatott az a szelid kedélyü Berkes vallásos érzületére, ki a véres jelenet alatt Rákóczy fejedelem háta mőgé vonulva, az őt "ne félj édes papom" nyájas szavakkal bátoritá. De az irtózat elég volt arra, hogy Berkes még azon éjjel több főpap társaival haza-siessen a véres tett szinhelyéről; minélfogva ő az "elszakadás" kimondása tényétől is távol maradt.24

A következő évek egészen a szatmári békéig a váczi egyházmegyére nézve minden előhaladási nagyobb mozzanat nélkül folytak le. Gróf Kollonich Zsigmond személyében ugyan a váczi püspöki szék 1709-ben ismét betöltve lett, de a folytonos háborúság az egyházmegye rendezésének épen nem kedvezett. Csak a régóta kívánt béke idején nyertek ama rendezési ügyek jelentékenyebb lendületet.

5. §. További alkotások és szervezkedések.

Az egyháziak megfogyatkozása és hiánya legelőbb is egy papnövelde fölállitásának tervével foglalkoztatá az uj püspököt és Berkest. Míg ez úton elegendő lelkiatyákkal az egyházmegye nem rendelkezhetett, az elpusztult plebániákat sem lehetett betölteni. Mindöszsze is, amennyire adataink terjednek, 1711. évben csak egyedül a nézsai plebánia állittatott ujra föl. Eleddig a régibb alapitványok jövedelméből öszszesen csak öt növendékpapot képeztethetett az egyházmegye az országos papnöveldében, nagyon kevés lévén pedig ez avégre, hogy velök a hiányok pótoltassanak, a szükségek födöztessenek. Minélfogva Kollonich e számot négygyel szaporitá meg és a papnöveldét székhelyén saját házában rendezteté be. - Még mindig a székhelyen is érezhetőleg kevés lévén az egyházi személyzet, ugy hogy a sz. szolgálatot a megfogyott káptalan is elégtelen volt teljesiteni a növekedő szükséghez képest. Azért Berkes püspökével egyetértve a kegyes-rendet25 telepité Váczra 1714-ben, sőt Berkes tulajdon maga házába26 fogadá az egyházi szolgálat és tanitás végett meghivott szerzeteseket. Ez alkalommal, mint már föntebb érintők, az eddig a sz. domonkos-rendiek által kezelt plebánia is a kegyes-rendre bizatott, valamint a növendékpapok oktatása is. Ugyan csak Berkes nagyprépost és Kollonich püspök kezdeményezése vetette meg alapját a papi nyugdij-intézetnek27 is, mely utóbb, mint a maga helyén látni fogjuk, mindinkább gyarapodott.

Kollonich 1716-ban a bécsi püspöki, majd érseki székre emeltetvén, utána a váczi egyházmegye gr. Leslie Gillyént28 kapta főpásztorul, de ez is alig egy évi püspöksége után Laibach-ba tétetvén át, a püspök-helyettesi méltóság és teher most is, mint már előbb többször, Berkesnek jutott, míg 1714-ben az egyházmegye kormányzatát, a nagy egyházfejedelem, gr. Althán M. Frigyes püspök vette át, a ki alatt már az elvetett mag szép virágzásnak indult. A papnövelde létezése érezhetőleg kihatott az egyházi életre, a plebánosok száma szaporodott s a hitélet kitünőbben nyilatkozott. - Ez időben a többi közt, Váczon Matejkovics Mihály uradalmi tiszttartó jámborsága a szőlők közt egy kápolnát emeltetett, melyet 1718-ban Berkes szentelt föl,29 a ki előmozditója lett annak is, hogy Váczra sz. Ferencz-rendi szerzetesek30 is helyeztessenek be, aminthogy gr. Althán M. Frigyes kegyessége és a vallásos keblü gr. Koháry István bőkezüségéből itt meg is települtek. - Ezen 1719. évben a dunakeszi és veresegyházi plebániák ismét fölállittattak.

6. §. Berkes püspöki helynök további müködése.

Azonban, amit eddig Berkes jeles püspöke mellett csak fél-erővel tehetett, most azt az 1720. év után ismét egyedül kellett tennie; mert ezen évben gr. Althánn M. Frigyes a római sz. székhez követül neveztetvén ki, búcsut kelle vennie megyéjétől, lakását Rómába teendő át, majd utóbb mint alkirály élte végeig Nápolyban tartózkodott.31 E hosszú idő alatt püspöki helynökje és meghatalmazottja folyvást Berkes volt, mely huzamos idő, egy évtized alatt sok emlék és intézvény keletkezett, melyek buzgó tevékenységének és magasztos hivatásának maig is szép emlékei gyanánt állanak. Már akkor, hogy mint püspöki és káptalani helynök hivatásának kellően megfelelhessen, heracliai czimzetes püspökségre emeltetvén, mint ilyen fölszenteltetett. Még azon évben Nógrádmegyében Nőténcs-en, melyet akkor jelzálogjogon birt, a kálvinhitű lakosok lassanként az ősi római kath. szent hitre térvén, a kath. plebániát és egyházát ujra fölállitotta.32 - Váczon 1729. évben egy magasztos ünnepélyt tartott, midőn a sz. Ferenczrendiek templomának alapját május 8-kán letette.

Idejét, melyet az egyházkormányzatán kivül még világi méltósága is elfoglalt,33 legnagyobb részben a plebániák ujjászervezése vette igénybe. Azonban meg nem állhatta mégis, hogy ott, hol a kath. egyház érdekei és védelme kivánták, sikra ne szálljon. Ezen indok és czél vezette őt, hogy minden elfoglaltsága mellett is az 1722/3-ki országgyülésen főpapi és törvényhozói székét elfoglalja. És itt sem ült hallgatagon, tétlenül; mert a többi közt, az 1723. jun. 5-ki gyülésen erélyesen fölszólalt a mellett, hogy a "dézsmák haszonbérbe adási joga," mely körül annyi visszaélések történtek, az egyház részére föntartassék.34 - Ugyanezen időben az 1715. évi 30. tvczikk értelmében kiküldött vallásügyi országos választmányban is részt vévén, fontos érdekü óvást tett az egyház érdekeit sértő törekvések ellen.35

Hazatérvén a nagyfontosságú országgyülésről, mely a "Pragmatica Sanctió"-t az ország sarkalatos törvényei közé beczikkelyezte, - ismét egész erejével egyházmegyéjének szentelte napjait egész haláláig. Alatta az ujra szervezett egyházak, habár az időviszonyokhoz képest kisebb arányban, de folyvást szaporodtak. 1726-ban a tápéi, 1727-ben az üllői, sz. lőrincz-kátai és holdmező-vásárhelyi plebániák és egyházak állittattak föl. - Ugyanezen évben egy váczi nemes, Csik János, jámbor adakozásából elkészülvén a városon kivül a csinosan és erősen épitett kálvária-kápolna, azt márcz. 28-kán ünnepélyesen felszentelte.36 Még a következő évben, az ő buzgósága folytán, nyerték viszsza Tápió-Szele és Borsos-Berénke helységek parochiális egyházaikat.37

7. §. Némely helységekre nézve támadt vitás kérdések.

A török-uralom alatt és után kérdés merült föl bizonyos helységekre nézve: vajjon azok az esztergomi vagy a váczi egyházmegyéhez tartoztak-e? Igy 1713. jul. 11-kén, Patak nógrádmegyei faluban, Lőrinczy Ádám, ezen vgyei szbiró és Kopcsányi Bálint, ugyan csak e vgyebeli esküdt, nemes és nemzetes szendrői Török András e vgyei alispán törvényes megbizása mellett, főtdő Putanicz János budai sz. Zsigmond prépostja, nógrádi főesperes, esztergomi kanonok folyamodványára, vizsgálatot tartottak a végből, vajjon? 1. A Rákóczy-féle zavarok előtt, Budának a törököktőli viszszavétele után meglátogatta-e valaki Romhány, Nándor, Tereske, Szátok, Horpács, Tolmács, Rétságh, Berényke, Jenő, Nógrád falukat? és pedig ki vagy mely egyházmegyéből és hányszor? - 2. A zavarok idején ki látogatta meg, vajjon ő Fölsége parancsára-e? - 3. Az elsorolt falukban ki szedte a dézsmát? A németek vagy a budai igazgatóság? Vajjon erőszakkal-e? - 4. Vajjon minden faluk fizettek-e bérletet a váczi püspök részére, a Nógrádon vagy Budán lakó török idején, vagy pedig a töröknek adtak gabonából és minden megtizedelni szokottakból dézsmát? - 5. Vajjon a Berényke, Tereske, Szátok faluk plebánosai vagy szabadalmazottaiból voltak-e némelyeknek beigtatásuk az esztergomi általános helynökségtől, és ily esetben Berénykéhez tartoztak-e fiók-egyházakúl Horpács és Tolmács? - 6. Vajjon az oroszi plebános, valamikor Buda viszszafoglalása után, birta-e Berénykét és Horpácsot fiókegyházakúl vagy csak hallották a régi elődöktől, hogy azok az oroszi plebániához tartoztak légyen? - Ezen kérdésekre nézve a nevezett megbizottak 28 tanút hallgattak ki.

Ezen ügyben a fönnevezett Putanicz e levelet intézte a főmagasságú és fönséges szászhoni Keresztély Ágost, a sz. római egyház bibornoka, főpapja, esztergomi érsekhez: "Főmagasságú, Fönséges Herczeg! stb. Mint nógrádi főesperes, kötelességemnél fogva adom tudtára főmagasságodnak és fönségednek, hogy ezen zavarok alatt, a következő faluk, melyek régóta a nógrádi főesperes alatt valának és az esztergomi érsekségben, mikép ez Pázmány zsinatából kitünik, a váczi egyházmegyéhez vonattak, és pedig: Berény, máskép: Borsos-Berény,38 Bodony, Cheszve, Horpách, Jeneő, Nándor, Nógrád, Ritiságh,39 Romhány, Soori, máskép Chori, Tereske, Tolmács, Szátok, azelőtt puszta, Szente. Azért mielőtt a látogatáshoz fognék, méltóztatni fog főmagaságodnak a mlgos és főtdő váczi püspök urral az iránt megegyezni és nekem megparancsolni, vajjon kell-e nekem azokban látogatást végeznem, a mlgos és főtdő általános helynök úr jól van ezekről értesülve, valamint a nemes és nemzetes Paluska úr is. Legalázatosabb káplánja: Putanicz János sz. Zsigmond budai prépostja, nógrádi főesperes, esztergomi kanonok mk."

Ezen okmány végén utóiratul ez áll: "Próba: A Pázmány-féle zsinatból a 100. lapon, a "Nógrádi főesperes" czim alatt előfordúl a hol ezen faluk beirvák; úgy szintén a 80. lapon e versben: "Quocirca." Ahol bizonyitja Pázmány, hogy sok száz év előtti régi és hiteles okmányokból lettek légyen azok leiratva, s nem ellenkezhetik azokkal Miksa VI. döntvényének40 26. tvczikke.41 - Ezen per végre is úgy dőlt el, hogy ama helységek csakugyan a váczi egyházmegyéhez tartozókúl jelentettek ki. - Az esztergomi egyházmegye részére létezik még egy, a nógrádi főesperesség jogainak földeritése, az esztergomi főmegyében azon vita alatt létezett helyeket illetőleg.42

III. FEJEZET.

A plebániák jövedelmei és joghatósági viták.

1. §. Az egyházmegye plebániáinak jövedelmei.

Igen érdekes azon 1718. évben kelt okmány is, a melyben ezen egyházmegye jövedelmei elsoroltatnak, melyet is itt egész terjedelmében közlünk:1 "Vácz püspöki város plebániáját tényleg a tdő kegyesrendi atyák gondozzák, kiknek minden pártól fizetésök volna egy rénusi forint, azonfölül rendkivüli dij,2 azaz: a kereszteléstől félforint, az esketéstől 25 garas, a szülés utáni és uj házasok megáldásaért 28 dénár, temetésért egy ft. Van egy plebániai szőlő, melyet a lelkipásztor saját költségén miveltet; azonfölül a bor és gabona tizenhatodát kapja. Ez volna a fizetés készpénzban, ha a nyomorúlt nép fizethetne; de amint értesittettem a tdő főnök atyától,3 a jelen 1716. évben a stoláris jövedelemből nem több, mint 140 rftot és 50 dénárt, a tizenhatodból gabonában 24 mérőt, borban 17 akót, pénzben a házasemberek párjaitól 32 ftot szedhetett be a nép nagy szegénysége miatt.

Nógrád helységben4 Berényke, Tolmács és Horpács fiókegyházakkal együtt a plebános fizetése vetésben5 áll: Nógrád helységben 12 pozsonyi kila tavasziból, 3 ősziből. - Berényke és Horpács helységből kap 4 kila őszit, 2 kila tavaszit, ugy szintén Tolmács-ban is. Azonfölül minden házaspártól 1 kila gabona, 50 dénár; a plebános székhelyi falujában rendesen adatik egyszersmind ezen egyházmegyében egy majális,6 a fiók-egyházakból pedig kettő ad egy majálist és egy kősót.

2. §. A stoláris jövedelem a falukban

Ezen egyházmegyében a stoláris jövedelem, kivévén Vácz városát, egyformán ilyen: esketéstől 50 dénár a hivektől, a kűlsőktől szabad stóla egész egy császári tallérig,7 ha csak nem nagyon vagyonosak, az uj férjhez-mentnek bevezetésétől egy kendőcske, egy pecsenye vagy egy kakas, egy ital,8 milyennel a vendégek élnek. A kereszteléstől egy kenyér és egy kakas, ugy szintén a bevezetéstől9 is; egyszerű temetéstől 50 dénár, ha sz. beszéd is van mise nélkül, 1 frt; úgyszintén kis-misével sz. beszéd nélkül; sz. beszéddel és énekes-misével egy császári tallér a szegényektől, a magukat jobban biróktól azon szokás jött be, hogy 2 frt követeltetett. És ezen stoláris fizetés általánosan egyenlő az egész váczi megyében.

Romhány helység. Az itteni templom sz. György vitéz és vértanu tiszteletére van emelve, a kis-nógrádi kerületben, a szomszédos Apácza-Tereske és Szátok fiók-egyházakkal. A székhelyi Romhány ad a plebánosnak minden házaspártól egy kila buzát, 50 dénárt, őszi vetésből 12, a tavasziból 3 kilát, egy majálist és egy kősót. Apácza-Tereske a tavaszi vetésből ad 3, az ősziből 10 kilát, egy majálist és egy kősót. Szátok ad az őszi vetésből 6 kilát, és hasonló földet tavaszival bevetnek s egy kősót.

Bodony helység ad az őszi vetésből 7 kilát, és minden egész aratrumtól évenként 2 kila buzát.

Nándor helység ad mindent, amit Romhány helység ad; Szente fiókegyház pedig ad minden házaspártól 1 kila buzát, 50 drt, egy majálist és 1 kősót.

Herencsén helység, Terény és Surány fiókegyházak egyenként adnak az őszi vetésből 12, a tavasziból 2 kilát, a házaspároktól mint Nándor, egy hizottat, egy kősót.

Buják helység, a házastársaktól ad egy kila buzát s 1/4 bort, vagy e helyett egy kila buzát, őszi vetésből 16 kilát, a tavasziból 4-gyet, egy kősót, egy majálist.

Ecsegh helység, Csécse fiókegyházzal, mindegyik ad őszi vetésből 12 kilát, a házaspároktól, mint Csécsén, egy kősót és egy majálist. Ecseghen ezekből mitsem adnak.

Szőlős helység, ad őszi vetésből 12, tavasziból 6 kilát, házaspároktól egy kila buzát, 50 dénárt, egy kősót, egy majálist.

Palotás helység ad őszi vetésből 12 kilát, házaspároktól egy kila buzát, 50 dénárt, egy kősót, egy majálist. - Dengeleg fiókegyház ad egy kősót, félszalonnát, vetésre 6 kilát. - Hihalom fiókegyház ad fél-kősót és egy majálist. - Bágyon fiókegyház ad vetésre 4 kilát, félszalonnát s egy kősót.

Jobbágyi helység ad őszi vetésre 12 kilát, a lakósok belátása szerint, a házaspároktól 1 kila tiszta-buzát és egy köböl bort, ennek hiányában ad egy kila buzát; bor helyett egy majálist, egy kősót. - Gede fiókegyház egy házaspár után 1 kila buzát, 50 dénárt, egy szalonnát és egy kősót.

Lőrinczi helység ad őszi vetésű 14, tavaszit 5 kilát, a házaspároktól 1 kila buzát és egy köböl bort, a kiknek szőleik vannak, az ilyeket nem birók, egy kila buzát adnak, vagy e helyett 50 dénárt, egy majálist, egy kősót. - Heréd fiókegyház ad 10 kila őszit, a házaspárok egy kila buzát, 50 dénárt, egy majálist és egy kősót. - Szántó fiókegyház ad 8 kila őszit, a házaspároktól egy kila tiszta buzát. 50 dénárt, egy majálist s egy kősót. - Sáp fiókegyház ad 4 kila őszit.

Berczel helység ad 12 kila őszit, 2 tavaszit, a házaspároktól kap egy kila buzát, 50 dénárt, egy kősót,egy hizottat. - Becske fiókegyház 8 kila gabonát, 1 kősót, 1 majálist. - Sáp és Kövesd fiókegyházak mindegyike ad 1 majálist, egy kősót és bevet 6 kilát.

Kálló helység ad 12 kila őszit, a fiókegyházak: Tarcsa 7 kilát, Kürt 6-ot, a házaspároktól jár egy kila búza s 50 dénár. Kálló ad egy kősót, egy hizlaltat, Tarcsa-Kürttel hizlaltat és kősót.

Versegh helység ad 16 kila őszit, a házaspároktól jár egy kila búza, 50 dénár, egy kősó, egy majális. Kökényes fiókegyház vet 10 kilát, ad 1 kősót, 1 hizlaltat.

Hatvan helység ad a házasok párjától egy kila buzát és egy köböl-bort vagy 50 dénárt, 12 kila őszit, 6 tavaszit, egy kősót, egy majálist. Ideiglenesen hozzá csatolva van Boldog fiókegyház, mely ugy fizet, mint a többi fiókegyházak.

Szilágy helység ad 12 kila őszit, úgy szintén Mácsa és Kisnémedi fiókegyházak 10 kilát, a házastársak párjától 50 dénár, egy kila búza, mindegyik falu ad egy kősót és egy majálist.

Püspök-Hatvan helység ad 12 őszi és 2 kila tavaszit. - Nézsa fiókegyház ad 12 őszi s 3 kila tavaszit. - Alsó-Petény fiókegyház ad 6 kila őszit és 2 tavaszit, a házaspároktól egy kila tiszta-buzát s 50 drt. Püspök-Hatvan és Nézsa külön adnak egy kősót és egy hizottat.

Szolnok helység az tdő sz. ferenczrendi atyák által gondoztatik, nagyrészt alamizsnáért; a mvárostól van valami illetménye, ugy szintén a magyar militiától. A német helyőrség szintén sz. ferenczrendi káplánt tart a várban. A stoláris dij mint másutt.

Haraszti helység, igen csekély hely, és úgy szólván, a legszegényebb; nem rég valami sz. benedek-rendi áldozár helyeztetett itt be plebánosúl; fizetésének kellene lenni, mint más plebániákon, de a szerződvény nem adatott át neki iratilag, minthogy kétes, vajjon állandóan megmaradhat-e?

Kecskemét mváros is a ntdő sz. Ferenczrendiek által gondoztatik. A mvárostól van valami illetménye búza és borból. Stoláris dij, mint másutt.

Kerepes helységnek van nem rég behelyezett plebánosa; ennek sem tüzetett ki a fizetés, minthogy kétes, vajjon képes lesz-e ott a nép roppant nyomora miatt állandóan megmaradni, ha akarna is.

Mindszent helység. A fizetés nincs följegyezve, mert a vizáradás miatt ide eljutni nem lehetett, sem Tápé helységbe, melyet szintén a szegedi sz. Ferenczrendiek gondoznak.

Sz.-Márton-Káta helység, ad 8 kila őszit, házaspároktól egy kila buzát és 50 dénárt, egy majálist és egy kősót.

Izsa-Szegh helység ad 12 kila őszit és 5 tavaszit, a házaspároktól egy kila buzát és 50 dénárt, egy kősót és egy majálist.

Úri helység, ad 12 kila őszit, a házaspároktól egy kila buzát és 50 dénárt, egy majálist s egy kősót. A fiókegyházban a fizetés épen annyi, mint Úriban.

Szecső helység, ad a házaspároktól egy kila buzát, 50 dénárt, 16 kila őszit, egy majálist és egy kősót.

Nagy-Káta helység, ad 14 kila őszit, a házaspároktól egy kila buzát, 50 dénárt, egy kősót és egy majálist.

Tót-Almás helység, ad 16 kila őszit, egy kősót, egy majálist, házaspároktól egy kila buzát, 50 dénárt.

Sz.-Lőrincz-Káta helység ad 12 kila őszit, a házaspároktól egy kila buzát és 50 dénárt, egy majálist, egy kősót.

Kóka helység, ad 16 kila őszit, a házaspároktól egy kila buzát egy köböl bort, a kinek bora nincs, ad egy kila buzát, a kinek e nincs, ad 50 dénárt, egy kősót s egy majálist.

Zsámbok helység és Dán fiókegyház adnak 24 kila őszit, 2 kősót, 2 majálist, minden házaspártól egy kila buzát, 50 dénárt.

Sz.-László helység, ad 12 kila őszit, egy majálist s egy kősót úgy szintén a fiókegyház a házaspároktól ad egy kila buzát, 50 drt.

Tura helység vet 12 kilát, ad egy majálist, egy kősót, a házaspároktól mint másutt.

Bagh helység vet őszkor 12 kilát, tavaszkor hatot, ad egy majálist, egy kősót; a házaspároktól mint másutt. Aszód fiókegyház ad 6 kila őszit, egy majálist, egy kősót; Tóth-Györk ad 6 kila őszit, félszalonnát, egy kősót, a házaspárok mint másutt.

Héviz helység, vet 12 kila őszit, 4 tavaszit, ad egy kősót és egy majálist, a házaspároktól mint másutt.

Csongrád helység,10 ugyanazon nevü vgyben, plebánosának illő lakást adott, de a plebánia a templommal együtt a legujabban leégett Azonban illetményét, melyet évenként kap, a távolság miatt felirni nem lehetett; de ennek is ugy fizetnek, mint másutt, és a stoláris dij is ugyanaz.11

3. §. Gr. Althánn Mihály püspök az uralkodó ótalmába ajánlja megyéjét.

Hogy a váczi egyházmegye történelmét más részről is ismertessük, helyén látjuk itt közölni kedves honi nyelvünkön12 azon igen érdekes okmányt is, a melyben gr. Althánn Mihály Frigyes váczi püspök (1718 - 1734) egyházmegyéjét VI. Károly cs. és király oltalmába ajánlotta; az eretnekek kihágásait előadja, alázatosan esedezvén, hogy azok helyrehozassanak és az illetők megbüntettessenek. Szól pedig igy:

"Cs. és kir. fölség! Legkegyelmesebb uram! közelegvén innéti elmenetelem és a bekövetkező, tán huzamos távollétem is engem elengedhetetlenül arra szoritanak, miszerint fölséged legkegyesebb arcza előtt a legalázatosabban megjelenjek, és ott nem csak árva egyházmegyémet a valóban apostoli királynak különös védelmébe ajánljam minden alázattal, hanem hogy az eretnekek terjedő sokasága miatt napról-napra mindinkább kiáradó kihágásaikat Fölséged előtt fájdalmas hangon és panaszos tollal ezen sorokban kiönteni bátorkodjam.

"Bármennyire ugyanis, hogy a sokból csak keveset érintsek, mindaz 5 vgykben, Pest t. i. és Solth t. e. vgykben, Külső-Szolnok és Csongrád vgykben, a melyekből az én váczi egyházmegyém képeztetik, kellőleg kihirdetve volt Fölséged kegyes parancsa, a helvét és ágostai hitvallásuakra vonatkozólag és őket is kötelezőleg, hogy t. i. az u. n- "decretális ünnepek," melyek a katholikusok és mások által az én megyémben nyilvánosan megületnek; mégis nem tekintve és megvetve az ily legkegyelmesebb parancsot, azt büntetlenül megszegni semmibe sem veszik, és igy nyilvános munkákkal foglalkozván, nem csekély zavara és botrányára vannak a katholikusoknak, a kik között laknak; mely ellenszegülés főkép onnét ered, hogy sem a földesurak, sem azok gazdatisztei, és még kevésbbé a helyek vagy vgyék hatóságai, midőn a plebánosok által a kihágó és ellenkező eretnekek ellen világi karhatalom kéretik illően, azt adni nem akarnak, ellenvetvén, hogy erre Ő fölségétől különös rendeletök nincsen, és azért nem is áll hatalmukban karhatalmat adni!

"Minden képzeletet fölülmúl azonban az eretnek prédikátorok vakmerőség, mint a kik nem csak a kath. plebániákra kirándulni merészkednek, és ott az eretnekek közt lakó kath. hivektől fizetést követelnek s különféle módon, t. i. a kath. személyeket öszszeadva házasságilag, vagy ha kath. lelkipásztor által történt az ily esketés, rendkivüli fizetést kicsikarva az öszszeadottaktól, - a most emlitett kath. plebánosok stoláris jövedelmeit csökkentik, hanem több házassági elvállást is, a kötelékre nézve, törvényes és kánoni ok nélkül csinálni, és az igy külön-váltakat más házasságra lépni megengedni, és a házasság-kötésekben az eretnek felekre, a gyermekek nevelésére nézve, a nem vallásának követését illetőleg a leggonoszabb föltételeket erőszakolni nem pirulnak, és a mi legfőbb, legtöbbeket, főleg a gyönge női nemből, az ősi, igaz és egyedül üdvözitő kath. hittől eltántoritani, és az ő felekezetökbe fölvenni merészelnek, mikép az ide csatolt A. és B. alatti értesitvényekből láthatja fölséged.

"Ezen most jelzett kihágások fő oka abban létezik, hogy az emlitett prédikátorok szokatlan és miben sem gyökeredző kiváltságokat költenek és követelnek maguknak, melynek ürügye alatt sem az ország törvényeihez, sem pedig a kánoni szentesitvényekhez alkalmazkodni nem akarnak, hanem megidéztetvén, mind az egyházi, mind a világi tvszékeket kerülik, előbb t. i. azt állitják, hogy ők azoktól, mint egyházi (???) személyek épenséggel kivétetvék, állitgatják, igy mindkét hatóságot büntetlenül kijátszva, kikerülik s tetszésök szerint, kihágni és vétkezni nem szégyenlik magukat!

"Másik, a roszaknak nem kisebb tere az én megyémben a földesurak részéről fordul elő, mint a kik a kath. plebánosokat az ő birtokaikban, noha a legnagyobb részt katholikusoktól lakvák is azok, oda befogadni nem csak megtagadják, hanem azok helyett saját eretnek felekezetök prédikátorait bevezetni merészlenek is, és pedig az Uralkodó beleegyezése nélkül, mi pedig ily esetben okvetlenül megkivántatik. Elég tágas imaházakat, a nem törvényes helyeken, milyen az én megyémben egy sincs, a megyés főpásztor tudta és belegyezése nélkül, alapjából emelni merészkednek, mint az aszódiról Pestmegyében, és a tiszatúriról Külső-Szolnok vgyben, melyek most keletkeztek, és a törökök idején létesitett kecskemétiről tudva van.

"Azonfölül igen sok, előbb jó népes puszták elhagyatva lévén, most népesülnek ujra és mindenütt a földesúr felekezete és önkénye szerint, eretnek igehirdetők vezettetnek be, és napról-napra mindinkább állandósittatnak; hogy több, sőt számtalan egyes kihágásokat most mind el nem számlálva, nehogy Fölségednek terhére legyek, érintetlen hagyjam. Melyek igy lévén, Fölségedhez, mint egy sz. horgonyhoz, könyörögve járulok, és őt minden lehetséges gondoskodással a legalázatosabban kérve kérem, miszerint nekem az oly iszonyú kihágások és naponként mindinkább terjedő roszak ellen valami komoly karhatalmi parancscsal, mint sulyos büntetéssel azon áthágókra nézve, intéztetvén az a fönt nevezett 5 vgyhez, az ide legalázatosabban csatolt folyamodvány szerint, kegyesen támogatást nyujtani ne terheltetnék, minélfogva nekik határozattan meghagyattassék, hogy mind maguk a vgyei hatóságok, mind pedig valamennyi földesurak, bármely vallásuak és felekezetűek legyenek is, hasonló és minden más okoknál fogva, melyek az egyházi hatóság elé tartoznak, nemcsak az ő saját alattvalóikat, hogy megidéztetvén, a váczi sz. szék, vagyis a püspöki hivatal előtt megjelenjenek és az ott hozott rendeleteknek engedelmeskedjenek-, szorittassanak, hanem maguk a nemesek és főurak és a sz. királyi és kiváltságos városok polgárai ezen egyházmegyében a mondott okokban, úgyszintén az ország vagy vgyék rendes birái a világi hatóságot illető esetekben megjelenni tartozzanak, és ha a szükség ugy hozná magával, és a püspöki hivataltól illően megkéretnének, minden karhatalmat, mitsem vonakodva, megadni tartozzanak, és pedig minden vonakodás nélkül, hódolat-teljesen köteleztessenek.

"Mitsem kétlem, hogy ő fölsége az én legalázatosabb, az Isten dicsőségét és a kath. sz. religió elterjedését czélozó legalázatosabb folyamodványomat nem csak kegyesen meghallgatni és beleegyezni, hanem egyszersmind az ő legmagasabb itélete és értelmével jól megfontolni méltóztatnék, miszerint megfosztva az ily hathatós támogatástól, teljes lehetetlen lenne nekem, az Istentől rám bizott juhokat, és a kikről nekem egykor annak legszigorúbb itélőszéke előtt számot adni tartozom, kellőleg legeltetni, hanem a fölségednek és a hazának teendő szolgálataim végetti távollétem idején csak folytonos lelkiismereti aggodalmakat és ezek folytán nem csekély furdalásokat kellene türnöm és táplálnom. A ki egyébiránt fölséged legmagasabb kegyeibe és cs. kir. pártolásába ajánlva magamat, és távollétem alatt az egyházmegyét és a káptalant, különösen pedig az én váczi püspöki hivatalomat a legalázatosabban oltalma alá vetem és a legmélyebb hódolattal öröklök cs. kir. Fölségednek stb."13

4. §. Joghatósági vita és per bizonyos plebániákra nézve.

Már föntebb érintők, miszerint vita és pör támadt bizonyos plebániákra nézve: vajjon az esztergomi vagy a váczi egyházmegye területéhez tartoznak-e azok; ép ugy jó ideig kérdés volt innét kifolyólag: vajjon a sz. Ferenczrendi pesti kolostor amannak vagy ennek főpásztori joghatóságát köteles-e elismerni? E kolostor főnöksége ugyanis gyakran érintkezvén a váczi püspök- és sz. székkel, e sürű hivatalos közlekedésből az tünik ki, hogy a pesti Ferenczes kolostor a XVIII. század első tizedeiben még a váczi püspök joghatósága alatt látszott állani; noha már fordult elő eset, amint itt alább látni fogjuk, hogy az esztergomi érsek ezen joghatóság14 ellen hivatalosan föllépett, megtiltván a pesti Ferenczes kolostori egyénnek és e rendház főnökének, a váczi sz. szék idézete folytán ez előtt megjelenni. - Lássuk ezen érdekes vitát és pört kissé körülményesebben kifejtve!

Hogy a váczi sz. szék Pest városát és illetőleg a pesti Ferenczes kolostort a váczi püspöki megye területén lévőnek hitte, kitünik Pusztay Zakár pesti kolostorfőnök azon leveléből,15 melyet ez a váczi sz. szék hivatalos iratára válaszul adott, a melyben e sorok is fordulnak elő: "2. Már azelőtt is akart minket a tdő sz. szék különféle levelek fölajánlása által a meghódolásra kényszeriteni, de mi azokat elfogadni nem tartozánk; valamint ezután is a mi legkegyelmesebb rendes főpásztorunk sérelmére tartozni nem fogunk, csak midőn a per ugyanazon legkegyelmesebb urunkkal bevégezve leend.16 - A váczi sz. szék Ottó atyát szine elé megidézvén és erről kolostori főnöke által az esztergomi érsek hivatalosan tudosittatván, ettől a pesti kolostor ezen tiltó rendeletet17 vette:

"Mi Imre, Isten kegyelméből a sz. r. b. hge, a galánthai Eszterházy grófokból, az esztergomi érseki egyház érseke, az apostoli sz. szék szül. követe, Magyarország primása stb. stb. A tdő házfőnök atyának és a szigorúbb tartályú18 sz. Ferencz-rendi egész együletnek19 üdvöt és apostoli áldást! Mivel hiteles értesülésből vettük, miszerint Ottó atya, kolostortokbeli pap, a váczi tdő sz. széktől, azon oknál fogva, hogy bizonyos végsőben lévő katonát, és egy ugyanazon megyebeli plebánost jóhiszeműleg föloldozott szentségileg,20 ezek miatt adandó számadás végett e folyó hó 21-re megidéztetett-, nektek e jelen sorok erejének fogva erősen meghagyjuk és parancsoljuk, miszerint a mondott Ottó atya, az emlitett sz. szék előtt, sem ő maga személyesen, sem pedig más által semmiképen meg ne jelenjen, vagy ti a többször emlitett sz. szék valami határozatának vagy rendelkezésének, a legcsekélyebbekben is ne engedelmeskedjetek, minthogy az én egyházmegyei joghatóságomhoz tartoztok, melyet háborgatni tényleg kinek sem szabad, máskép nem cselekedvén. Adatott a mi érseki udvarunkból Pozsonyban, okt. 14. 1734. Fr. Imre.21

Ezen parancs folytán a már nevezett Pusztay Zakár atya, a pesti Ferenczes kolostor főnöke igy irt a váczi sz. székhez: "Fötdő Úr! Minthogy a már legismertebb eset miatt Ottó atya, a mí konventunkbeli pap, a folyó hó 21-re a váczi sz. szék elé rögtönösen megidéztetett légyen; azért hogy tudja meg a tdő váczi sz. szék, miképen mink az ő joghatósága alá nem tartozunk, ezen a főmagasságú herczegnek, a mi rendes főpásztor urunknak22 határozata erejénél fogva, melyet annak parancsából, ugyanazon Fötdő Uraságodnak másolatban23 átteszek, kinyilatkoztatom, miszerint a nevezett atyát nem akarom küldeni, és nem fog ott megjelenni, minthogy a tdő sz. szék nem a mi illetékes biránk.24 A mi esetünk pedig, és azok, melyek velünk közöltettek, az illetékes hatóság előtt annak idején megvizsgáltatni fognak. A többiben stb. 25

Ezen ügyben a fönt nevezett esztergomi érsek király ő Fölségéhez föllebezett, igy irván a legfölsőbb helyre: "Cs. kir. Fölség! Legkegyelmesebb Uram! Az én főpásztori joghatóságomat,26 melyet a sz. kir. Pest városára nézve, a római pápák iratai,27 és legujabban cs. kir. Fölséged eldöntésénél fogva is, mikép elődeim is, birtam, a váczi káptalani sz. szék ismét kezdi hánytorgatni. Hogy ugyanis több, azon város szerzeteseire gyakrabban feltolt, de azok által el nem fogadott határozatokat, bullák hirdetményeit elhallgassam, a legujabban Ottó atyát a pesti kolostorbeli Ferenczes papot, a folyó hó 21-re, az ő sz. széki birósága elé idézte meg, a fölfüggesztés büntetése alatt, csak azon oknál fogva, mivel egy legvégsőben lévő katonát és egy, az ő megyéjebeli plébánost tudva és akarva, és amint hinni lehetne, erre rábeszélte (minthogy őt azonnal a mondott sz. széknek föladta), meggyóntatott jóhiszeműleg. Mely alkalommal a kolostori főnök és a nevezett Ottó atya egyszersmind tényleg makacsoknak, engedetlenek és törvényszegőknek nyilvánittattak, azon egyházmegye valamennyi templom-ajtaira kifüggesztett irat által, és az egész konvent az egyházmegye területéni kéregetéstől eltiltatott. Én továbbá, mint előrebocsáttatott, minthogy azon város az én egyházmegyei joghatóságomhoz tartozik, és azt kinek sem kellene háborgatni, hanem inkább az állitólag sértetteknek is hozzám kellett volna fordulniok elégtételért -, a sz. szék előtti megjelenéstől eltiltottam őket határozatilag. Ennélfogva hát fölséged előtt térdelve könyörgök, miszerint engem hasonló és más, netán a jövőben is ezen sz. szék által védelmezni, és az én joghatóságom birtokában, melyet Fölséged is megállapitott, engem föntartani pro iusto et aequo ne terheltetnék. Fölséged sz. lábai elé borulva öröklök cs. kir. Fölségednek legalázatosabb káplánja és alattvalója: Fráter Imre mk."28

Mire legfelsőbb helyről a következő válasz érkezett a váczi sz. székhez: "Tdő Arbay János nagyprépost, olvasó-, éneklő-, őr- és a többi váczi székesegyházi kánonokoknak stb. a mi kedvelt hiveinknek. VI. Károly, Isten kegyelméből a rómaiak választott császára, mindig győzedelmeskedő, és Német-, Spanyol-, Magyar- s Csehországok stb. királya. Tdő kedvelt hiveink! Krisztusban főtdő atya, gr. Eszterházy Imre, esztergomi érsek, és nevezett Magyarországunk primása, hogy a ti káptalani sz. széketek ellen, a püspöki széküresség alatt, mily panaszt terjesztett elénk, az ő ide csatolt emlékirata másolatából bővebben megérteni fogjátok. Minthogy továbbá köztudomású, miszerint a fönt nevezett esztergomi érsek minden lelki joghatóságot tényleg gyakorol a mi sz. kir. Pest városunkban, nem tekintve, hogy ezen város a váczi egyházmegyében létezik, és az ő elődei is gyakoroltak légyen -, ez pedig igy lévén, nem tudhatni, hogy mily czim alatt, vagy mi joggal idézhette meg az emlitett sz. szék a különben ott lakó és ilyképen másnak joghatósága alá tartozó szerzetest a maga jelenléte elé, és minthogy az meg nem jelent, a pesti sz. Ferenczrendieket, mint az alamizsnára érdemetleneket, a szószékről kihirdetni, sőt a hivektől fölajánlott könyöradományokat, a helységek plebánosai által, a nép botrányára és a mondott szerzetesek kárával letartóztatni miképen lehetett? Ennélfogva a föntérintett emlékirat áttételével, nektek ezennel szigorún meghagyandónak tartottuk, miszerint a fönt előadottakra nézve, a nevezett sz. széktektől a tett okát adni megkivánjuk és azt haladék nélkül elénk terjeszteni parancsoljuk; addig is pedig, míg ez iránt további végzést fogtok Tőlünk venni, semmi ujitásokat azon sz. szék által behozni ne merészeljetek, hanem a pesti sz. Ferencz-rendieket a kéregetés azon gyakorlatában, melyben azelőtt, t. i. az utóbb elhalt főpásztorok életében voltak a váczi egyházmegyében, ezentúl is háborítatlanul meghagyjátok és ezt tenni tartozzatok. Egyébiránt a mi cs. kir. kegyelmünkkel hozzátok hajlandók maradunk. Kelt a mi Bécs városunkban, Osztrákhonban, október 25-én, 1734-ben. Károly m. k., gr. Batthyányi Lajos m. k., Wanyedeczky Illés m. k."29

Ezen a legfelsőbb helyről érkezett puhitó iratra aztán 1734. nov. 11-ről a tdő váczi sz. szék az üllői, alsó-némedi-i, haraszti, soroksári, sülyi és úri-i plebánosoknak ezen a multkori méltatlanságot jóvátevő rendeletet küldte hamarjában: "Tdő Urak, nekünk Krisztusban legkedveltebbjeink! A pesti sz. Ferencz-rendi atyák kéregetés és a letartóztatott alamizsnákra nézve ő cs. kir. Fölségének a főmagasságú herczegprimás és esztergomi érsek folyamodványára kiadott legkegyelmesebb parancsát vévén ezen sorokban, melyek tartalmánál fogva komolyan meghagyjuk és parancsoljuk, fönt tisztelt Uraságaitoknak, miszerint ugyanazok öszszegyüjtött alamizsnáit nem csak kiadni, mikép az előbb kelt sz. széki parancs is rendelte, hanem ezentúl is a Krisztus hiveitőli sz. alamizsna gyüjtésére, sz. misék végzésére és az előbb már jóváhagyottakat30 a poenitentia sz. itélö-székébeni működésre is szabadon és minden háborgatás nélkül bocsátani el ne mulaszszák. A többiben sz. imáikba ajánlottan maradunk: váczi káptalan a szék ürességében."

A káptalannak a herczeg-primáshoz intézett iratára31 ez amannak 1734. nov. 18-kán Pozsonyból a többi közt válaszolja, hogy "mindazok, a mik ezen ügyben Ottó atya ellen tétettek, a kinek is követelt megjelenése, vallomása és meggyőzése, mint törvénytelen idézésen alapulók semmi itéleti érvénynyel sem birnak, semmisekül tekintendők.""Aztán megjegyzi az illetékes főpásztor: "Ha Ottó atya esete a td sz. szék által hozzánk, amint is jogilag történni kellett volna, terjesztetik elő, mink haladéktalanul kellőleg eleget teendettünk volna." - Az alamizsna-gyüjtés betiltását illetőleg pedig igy ir: Nem illett épen egy magán-szerzetes vétsége miatt az egész konvent, sőt az egész szerzet-tartomány ellen oly sulyosan járni el, és mintegy minden élelmi eszközöktől őket megfosztani. Mért lakoljanak ugyanis egyért valamenynyien? Mért függesztessenek föl ezen egyben mindnyájan? Nem való vétség a kéregetésben, hát mért legyen az alamizsna betiltásában a büntetés?" - Majd igy folytatá:

"Kérem hát és intem ezen tdő sz. széket, hogy az igazon és méltón túl ne feszitse a sz. fegyelem azon száraz ivét. Megtörténik ugyanis gyakrabban, hogy törekvéseink, ha bármily jók legyenek is ugy gyorsabban meghiusulnak, mint az óhajtott czélt elérnők az Isten dicsősége és a hivek lelki üdve előmozditásában. Nem is igérek soha a jó buzgalomnak sikert, ha egyebet nem tudok vagy teszek, mint a fenyitékeket ismételni, kiközösitésekkel fenyegetődzni idézésekkel az olvasók szemeit botránykoztatni, és a vétkesek lelkeit s lelkiismereteit hidegen átszúrni inkább, mint szelidséggel üdvöziteni; ugyanis Krisztus, az Isten Fia, is mirhás epével vegyitett borral akart itatni, mert erős Isten és egyszersmind ember is volt; bennünk pedig a samaritánus elveszne, hacsak a borhoz olaj nem járulna, mert gyönge bennünk és gyarló a csupa ember. Az igazságos és irgalmas Isten igazgassa jóra az igazságot és könyörületünket, és igazgassa mennyeileg s segitse a nagy teher alatt, melyet viselünk, remegő lépteinket, nehogy leroskadván, a ránk bizottakat is agyon nyomjuk. Maradok a tdő sz. széknek Pozsonyban, mint föntebb, alázatos atyja: Fr. Imre m k."32

Hogy a tdő váczi sz. szék mit irt Ő Fölsége és az esztergomi érsek iratára, mikép mentegette és igazolta eljárását, erről nincs tudomásunk, mert a két válasz-iratot az illető iratok közt nem találtuk! De annyi bizonyos, hogy aztán a váczi sz. szék kegyesebb volt a sz. Ferencz-rendi pesti kolostor iránt. Bizonyitja ezt, a többi közt, a sz. széknek a fönt nevezett plebániákra menesztett parancsa;33 bizonyitja ezt Pusztay Zakár kolostori főnöknek 1735. márcz. 29-kén kelt irata, mert ebben mindjárt elején e szavak fordulnak elő: "Föltünt nekem a tdő sz. széknek irántunki kedvező szándéka, hogy t. i. csupa kegyességből, az én gondom alá vetett atyáknak, és már egyszer az illető hatóság előtt helybenhagyottaknak,34 úgyszintén bármely püspök alattiaknak, a kinek megyéjében lakunk, jogilag a rendes főpásztoroktól helyben hagyandóknak, a keresztény hiveknek teendő nagyobb szolgálatokra nézve, a kiket lelkiismeretem javaslata szerint alkalmatosakul itélendek, joghatóságot adni akar"35

Szeged városa is, hogy a csanádi vagy a váczi egyházmegyéhez tartozik-e, sokákig éles vita tárgya volt, mikép ez a "Csanádi egyházmegye adattára" czimű folyóiratban36 elég bőven előfordul, míg az illető bizottságok, melyek felsőbbileg lőnek kiküldve, e kérdést jól meghányván, az ugy döntetett el, hogy Szeged a csanádi püspökséghez tartozónak jelentetett ki.37 Voltak még más ily vitás helyek is, melyek ügye e tekintetben egyszer-mindenkorra szabályozva és eldöntve lőn.

Dvornikovich Mihály váci püspök portréja

Berkes András nagyprépost portréja

Esterházy Imre esztergomi érsek - rézmetszet, 18. század

A Túróc megyei követek lekaszabolása az ónodi országgyűlésen - rézmetszet

Kollonics Zsigmond váci püspök portréja

Ferencesek ábrázolása 18. századi falképen a budapesti Szent Ferenc-templomban

Lábjegyzetek:

1 Szintén az eredeti latin szöveg nyomán.

2 Stola extraordinaria.

3 T. i. a plebániai administrátortól.

4 Ma már mezőváros.

5 A szövegben: "Seminatura" áll.

6 A latinban zárjel közt ez olvasható: "veniam verbo"

7 "Imperiális" áll a szövegben.

8 "Haustus" van a szövegben.

9 Ez "egyházkelés"-nek is szokott neveztetni.

10 A latin szövegben ez is "possessio"-nak iratik.

11 Ld. a latin eredetit a püspöki irattárban.

12 Ennek eredetije is latin.

13 Ezen okmány keltezés nélkül van irva.

14 Egyházi nyelven: "Jurisdictio."

15 Kelt 1734. okt. 9.

16 Ld. a püspöki irattárban az ide vonatkozó leveleket.

17 A meg nem jelenésre nézve. Ld. u. o.

18 Azaz: "strictioris observantiae."

19 Azaz: "Convent"-nak.

20 Az egyházi nyelven: "Sacramentaliter absolvit."

21 A kedves magyar pálos szerzet tagja lévén, alázatosságból "fráter", azaz: testvérnek irta magát.

22 "Ordinarius"

23 Ez, hogy az eredetivel megegyezik, bizonyitja Wellenson Ker. János pesti plebános. Kis 4-r. nyilt alakú irásban.

24 "Non est nostrum forum competens."

25 Olv. 1743. okt. 30. sz. szék ülésen.

26 "Ordinariam Jurisdictionem.

27 A bullák.

28 A latin eredeti szép gömbölyű irás.

29 Ennek eredetie is latin. Ld. a püspöki irattárban.

30 Az egyház nyelvén: " pro Jurisdictione adprobatos"

31 Ez az illető iratcsomagban nem található.

32 Szép nyomtatás-alakú irás.

33 1734. nov. 11-ről keltezve.

34 Azaz: "adprobatis pro Jurisdictione."

35 Ezen irat Arbay János nprépost s helynökhöz volt intézve.

36 Mária Terézia Csanádmegye javára dönté el a kérdést. Ld. az ide tartozó adatokat a nevezett folyó iratban I. köt. 80-91. - 266-268.

37 Ld. a váczi püspöki irattári adatokat.

IV. FEJEZET.

A jezsuiták letelepítésének terve, jezsuita-missiók, templomfelszerelési hiányok, a remeték kivetkőztetése, az egyházmegye területén alkalmazott, eltörölt szervezetbőli áldozópapok.

1. §. A főpásztor Váczott a jezsuitákat letelepíteni szándékozik.

Gr. Althánn M. Károly püspök ő nmlga, a vallásosság, hitélet, s jó erkölcsök terjesztése és megszilárditása végett oda is gondolt, hogy székvárosában a jezsuitákat meghonositja. Ide vonatkozó iratában, mely a tdő sz. szék 1740. jul. 18-ki ülésén olvastatott, kéri a káptalan nézetét és véleményét ezen két pontra nézve: 1. Vajjon a missionárius jezsuita atyák Váczott állandó lakóúl bevezetendők volnának-e? és 2. Vajjon az ő kormányzatuk alá lenne-e helyezendő a váczi papnövelde?" - Minthogy e pontok nagyobb megfontolást igényelnek, a választ egy időre a káptalan elhalasztotta. Ugyanezen 1740. évi jul. 28-kán ismét olvastatott ő nmlgnak e hó 6-ról kelt irata, a melyben a hitbuzgó főpásztor az ő káptalana véleményét kéri az iránt, hogy vajjon a missionárius jezsuita atyák ő nmlga által behozandók volnának-e Váczra,1 és itt a papnöveldével ugy egyesitendők, hogy a püspöki papnövelde és az ebbeni kis-papok az ő képzésök és tanitásuk alá adatnának?" - E kérdésekre a káptalan akkorra halasztotta válaszát, midőn a főpásztor és ő közötte fönforgó pör bevégezve leend. Hogy aztán válaszolt-e és mikép, erről nincs tudomásunk; hihetőleg az ügy elejtetett.

2. §. Jezsuita-missiók az egyházmegye területén.

Annyi bizonyos, hogy ezen buzgó szerzetesek itt megtelepülve nem voltak, és csak jóval később galánthai gr. Eszterházy Károly váczi püspök engedte meg és adott hatalmat az előtte megjelent és neki alázatosan könyörgött tdő Wütt jézus-társasági atyának, miszerint az ő váczi egyházmegyéjében missiói hitelemzéseit megtartani, a keresztény tanitás testvérületét2 fölállítani, ennek részére az apostoli sz. széktől nyert búcsukat kihirdetni, és több, e sz. széktől nyert és neki engedett jogokkal élni, a világi, szerzetes és papi bünbánókat, bármely, még a nekünk föntartott esetektől is föloldozni, a gyóntatásokra a helyi lelkipásztorokat, káptalanokat, vagy bármely világi és szerzetes, általunk jóváhagyott papokat maga mellé segitőkül fölvenni, a kiknek, de csak azon végre, hatalmat adunk a föntartott esetektőli feloldozásra is, és ahol a templom a hiveket befogadni nem képes, azon kivül is a missiói szószéket fölállítani és hordozható oltáron3 a sz. misét elvégezni. Akarjuk pedig, hogy a fönt nevezett atya e sz. missiói tiszte teljesitésében ezen váczi egyházmegyénk dicséretes szabványai és szokásaihoz alkalmazza magát, és mielőtt a missióra szánt helyre megérkeznék, annak plebánosát előre értesitse, hogy a missiót még jókor kihirdetnie lehessen. Végre ezen legüdvösebb müvet erőnkhez képest előmozditani akarván, parancsoljuk és meghagyjuk minden joghatóságunk alatti espereseknek, plebánosoknak és ezek helyetteseinek, miszerint őt szeretettel fogadják és neki a mondott czélra minden kedvezést és támogatást nyujtsanak. Melyek nagyobb hitelére stb. Kelt Váczon, a mi püspöki városunkban, 1760. aug. 1.4

Hogy a nevezett jézus-társasági atyának ezen missiói müködése a vallásosság szellemét, a hitéletet, erkölcsösséget s a katholikus hivek számát növelte és gyarapitotta, mondani is fölösleges.

3. §. A templomok fölszerelési hiányai.

Igen érdekes azon helységek lajstroma is, melyben értesittetik a főpásztor, hogy az azokbani templomoknak mik hiányzanak a szükséges fölszerelvényekből. Igy a hartyáni templomnak nem volt szentségtartója és kelyhe, Berénykének hiányzott szintén mindkettő; ezek Szentének sem voltak és úgyszintén Horpácsnak sem, Legénd és Jenő meg Berczel helységek is érezték azok hiányát, valamint Heréd is, Szentiványnak nem volt ezüst-kelyhe5 és erre a szükséges költségeket nélkülözte. Kürtön hiányzottak ugyancsak a szentségtartó és kehely, valamint Dengeleg, Bágyon, Zsámbok, Sz.-Lőrincz-Káta, Mende és Sz.-Márton-Káta helységeknek sem voltak ezek s költségek is hiányzottak ezekre. Irsa helység szentségtartó, kehely és utiköltségi szelencze nélkül6 voltak, szintén Kécske is; Mező-Túron sem volt szentségtartó, Nagy-Kőrösön hiányzott ez és a szelencze, Algyőn mind a három, Halason nem volt szentségtartó és kelyhe, Csépán hiányzott szentségtartó, kehely és szelecze, ugy Peregen is, Apostagnak nem volt kelyhe és szentségtartója, Terényen hiányzott mind a három. És megjegyzi e lajstrom készitője, hogy ezen egyházakon kivül még más többek is voltak, melyek az ily ezüst- sz. edényeket nélkülözték, de mivel vagy kegyuraik, vagy ezek megszerzésére költségeik vannak, szándékosan elhallgattatnak. Ezüst szentségtartója nagyon kevés templomnak volt e megyében!

4. §. Az egyházmegye területéni remeték kivetkőztetése.

A szabadkőmivesek és egyéb titkos társulatok által fáradhatlan munkássággal elterjesztett, ápolt és megszilárditott vallástalanság üdvtelen szelleme által a szerzetes-rendek részint megszüntetni, részint azok tagjai tetemesen megkevesbittetni szándékoltatván, 1767. évben a megyés főpásztorok által felsőbb rendeletre, Magyar- és Tótországban tett öszszeirásból kiderült, miszerint 1446 kolduló-szerzetes7 létezett ott öszszesen, melyekből a váczi egyházmegyére 3 kolostorban8 87 sz.ferenczrendi, egy rendházban 14 domonkosrendi,9 és 10 házi remete, öszszesen 133 esett. - Az egyházi hatóságoknak a httó-tanács ezen kérdéseire kellett felelni a teendő fölterjesztésben: 1. Mi a remete kereszt- és vezetékneve? - 2. Hány évig vallotta ezen életet? - 3. Vajjon csak itt, vagy már másutt is, és hol, mily időben volt remete? - 4. Akar-e tovább is azon kápolnánál, letevén a remete-öltönyt, megmaradni? - 5. Van-e e helyen szükség kápolna-őrre, és azon esetre, ha a mostani kivetkőztetett megmaradni nem akarna, ki lőn az ő helyére állitva? - 6. Van-e valami alapitvány a remeték részére, és ha igen, annak leltára hitelesen elkészitve mellékeltessék.

Eszerint hát a remetéket is öszszeirni kellvén minden egyházmegyében, azok a váczinak területén az 1778. januárban ezek voltak: Váczott a városon kivül a Hétkápolna őrzésére egy, ugyanott a Kálvárián egy, a spinyéri sz. kereszt-kápolnánál egy, Izsaszeghen a sz. György-kápolna gondozására egy, Kerepesen, Mogyoródon a kálvárián, Berénykében a Bold. Szűz kápolnájánál, Nézsán a kápolnánál, Kecskeméten a sz. kereszt-kápolnánál és Mindszenten egy-egy. Öszszesen 10. Mindnyájan a hivek önkéntes adakozása és saját iparkodásukból éltek, a nép megterhelése nélkül és a kápolnák meg kálváriák gondozására rendeltetve valának. Mind a szerzetesek, mind pedig a remeték lajstroma a httóság utján ő fölsége elé lőn fölterjesztve, mely utóbbiak tagjainak száma az érintett két országban 191-re ment. - A Naszálon is volt régebben egy, fráter Tureczky József nevü remete, a kit Frick János váczi kórházi gondnok10 tettleg bántalmazván, a váczi sz. szék ezen ügyben 1735. aug. 25-kén azon ítéletet mondta ki, hogy ama vad lelkű gondnok 8 nap alatt 12 ft büntetés-pénzt tartozik letenni, melyből 10 fton egy harangocska vétessék, a nevezett remete laka előtt arra alkalmazandó, hogy szava a munkásokat az imádkozásra emlékeztesse. Két fton pedig ama remete-lakocska részére kályha szereztessék. A vonakodás vagy a pénzbirság meg nem fizetése esetén annyi ütést kapjon a gonosz ember a városháznál, mennyivel ama szegény remetét bántalmazta,11 és valamely ünnepnapon az isteni szolgálat alatt, a templom előtt, öszszebilincselt kezekkel, álljon két órán át az ünnepélyes sz. mise végeig.12

Az 1782. febr. 25-kén kelt kir. intézmény szerint, a remetéknek szokásos öltönyeiket letenni és világi ruhába kellvén öltözködni,13 ez a kir. megbizás folytán, Zerdahelyi Gábor általános helynök előtt történt meg e város területén, mikép erről ezen évi márcz. 28-ról kelt hivatalos értesitvénye tanuskodik. Kivetkőztettek pedig hárman, a kiknek egyike, Zimmermán Ferencz,18 évig volt már ekkor remete, és pedig remetesége elején két évig a Hétkápolna szolgálatában állott; a honnét aztán a váczi kálvária gondozója lőn s ott 16 évig szintén hiven fáradozott, és a hol most a remete-öltönyt letette. A másik Wurtz Dávid, ki a Hétkápolnánál 16 évet töltött el, és a 3-dik Diedl József, ez eleinte 4 hóig Rómában időzött, honnét visszatérvén, a spinyéri hegyen a sz. kereszt-kápolnát gondozta 3 évig s 8 hóig, aztán Szende helységben a gyermekeket oktatta egy évig és aztán viszszatért előbbi remeteségébe, hol egész mostanig megmaradt. Az első letevén a remete-ruhát, állását azonnal elhagyta és nem szándékozott többé foglalkozni valami kápolna őrzésével. A 2-dik világi ruhában életfogytiglan a Hétkápolna hűséges sz. szolgálatára ajánlotta föl magát, s a 3-dik szintén igy a sz. kereszt-kápolna gondozását kivánta mindvégig megtartani.

A kálvária őrzésére szükséges volt egy ily egyén, ki e sz. hely minden részének, a sz. öltönyöknek gondját viselje, és sz. kereszt ünnepein, meg a nagy böjtben a sz. miséknél szolgálatot tegyen. Ugyanezen oknál fogva a Hétkápolnánál is állandóan szükség volt, mert ott egész éven át igen gyakran mondatnak sz. misék. Azért megmaradt itt is az előbbi remete világi ruhában. A sz. kereszti kápolnánál szintén szükség volt egy ily állandó gondozóra, a ki a sz. ruhákra fölügyel és oltári szolgálatot is tesz, midőn a váczi kegyes-rendi atyák14 olykor-olykor, kivált nyáron, ott misézni szoktak a hivek lelki vigaszára, mint a kiknek társodája15 birtokosa a spinyéri hegyeni szőlőnek, és a mely kápolna emelését a hivek kegyes adakozásaikkal elősegitették. Azonfölül évenként május 3-kán16 a székesegyházból ezen kápolnához, a felső-városi plebánia részéről ünnepélyes sz. menet szokott kivezettetni. A kápolna őrzésére megmaradt az, ki előbb itt remete-ruhában hűségesen fáradozott. - Ezen remeték ellátására mi alapitvány sem létezett itt, hanem magok a jámbor hivek kegyadományaikkal önkényt gondoskodtak azok föntartásáról; mind a városi, mind pedig a vidéki hivek e három sz. hely iránt kiváló kegyelettel viseltetvén.17

A kecskeméti remete, Kókay Benedek, ezen állapotban 22 évet töltött, és pedig 20-at ezen városban, előbb meg Verebélyen és Csimán a Dunán túl kettőt. Az elöljárók kegyes intézkedésére bizta magát. Minthogy a kápolna az országút mellett emelkedett és félni lehetett, nehogy a dühös eretnekek e sz. helynek sérelmet okozzanak, és mivel a várostól félórányira távolságra feküdt, őrre nagyon is szükség volt. - Malonyay Ignácz fráter, izsaszeghi remete ezen állásban már ekkor 32 évet töltött különböző helyekeni remeteségben. Mocsonokon18 egy éven túl volt ujoncz, onnét a zselizi19 remeteségbe vette magát, ahol 12 évet huzott ki. Ezt elhagyván, Pestre költözött s ott ezen életmódban 7 évet töltött el. Majd a márianosztrai remeteségbe költözött, melyet egy év mulva a vadkerti remetével cserélt föl. Kitöltvén itt 3 évet, a komáromi remeteségbe vonult, honnét 5 év mulva Izsaszeghre vándorolt át és itt 3 évig lakott. Szeretne ugyan a sz. György-kápolnánál maradni, de őrre itt nem igen van szükség, minthogy oda a nép áhitatoskodni nem igen jár, kivévén az egy czimszenti napot, és ott semmiféle valami drága kincs nem létezik, mint az egy Bold. Szűz kegyképe, mely az oltárkát ékesiti. A remete részére itt is mi alapitvány sem létezik, és a kápolna nagyon szegényes fölszereléssel bir; mert két közönséges casulán, és az oltár igen egyszerü öltözetén kivül itt mi sincsen. Ezen kápolna anyagát, minthogy mi remény sem csillámlik arra, hogy a helységben20 uj templomot lehessen emelni, sem pedig a mostaninak bővitésére költség nem létezik, az iskola épitésére kellene tán forditani.21

Az izsaszeghi plebános22 értesitője szerint, a Tápió-Sz.-György nevü pusztán, sz. György vértanú kápolnájánál, gr. Salbeck Károly segéd-püspök ő mlga engedelméből ketten voltak az őrök, t. i. az öregebb Kókay Gellért és a fiatalabb Hegyi Apolló, a kik az épületnek különösen gondját viselték és mindenre felügyeltek, állapotukhoz illő példás életet vivén. - Mogyoródon Szudeck György nevü sz. Ferencz III. rendjebeli remete létezett, a ki Csehország Petska nevü mvárosában született, a csaszlaui kerületben, Rómában sz. Kozma és Damiánnál még 1770. decz. 22-én beöltözött, 52 éves, és a kálváriahegyen, ahol kápolna és teknős-béka-alakú kálvária létezik, melyet a mostani helyi plebános úr emelt, valami kis házikóban lakik és a kálváriának gondját viseli. Részére szintén nincs alapitvány, hanem a kegyes hivek alamizsnáiból tartja fön magát. A remete-öltöny letételére megintetett, de a kálvária gondozására megmaradt világi öltönyben.23

Közöltük itt szándékosan a szegény remeték ismertetését, mert az ő szerény viseletök és ájtatos életök szép befolyással volt szintén a vallás-hitélet és erkölcsiség előmozditására. Egy jobb, vallásosabb kor szüleményei voltak ők. Szent fáradalmaikért legyen áldásban mindenkor az ő emlékezetök!

5. §. Az egyházmegye területén, eltörölt szerzetesekből alkalmazott áldozárok.

A jó erkölcsök és a tudományok előmozditásában oly fényes érdemeket szerzett Jézus-társasága is eltöröltetvén, és igy az anyaszentegyház ezen egyik legerősebb védfala is ledöntetvén, a gonosz kor vallástalan szellemének hódoló nagyok által, annak tagjai hazánkban a m. kir. egyetemi vagy a tanulmányi alapból láttattak el, mások pedig, a kik még jó testi és lelki erővel birtak, a lelkipásztorságra alkalmaztattak. Van a váczi egyházmegyei irattárban egy B. tábla,24 melyben a minden egyes egyházmegye területén lévő rendi tagok felsoroltatnak, t. i. neveik, életkoruk, viselt hivatalaik, hol időzésök, évi nyugpénzök,25 vagy netáni tisztkedésök azzal öszszekötve, ilyes utáni mellékes jövedelmök, vagy csak nyugpénzökre utaltak, mily szolgálatra képesek még és a nyelvek, melyeket értenek és beszélnek.Csak az a sajnos, hogy épen az A. tábla hiányzik, melyből a váczi püspökség területén tartózkodott jezsuitákat lehetett volna itt elősorolni. Olvastatott ezen táblázat az 1780. május 29-ki sz. széki ülésen. A B. táblán elforduló 79 rendi tag évi nyugpénze tesz öszszesen 21,102 ftot, a C. táblániakéi 10,676 frtot.

Egyébiránt az évi fizetéssel ellátott szerzetes-papok közől a hivek gondozására a váczi egyházmegye területén ezek voltak alkalmazva az 1787. évben: Tóth Mihály volt pálos, ezen évi aug. 1. óta helyi káplán26 Ányáson Csongrádmegyében. Nyug-pénzét kapja Szegeden a sóhivatalban. - Bodroghi Dezső hitszónokrendi,27 ugyanazon évi aug. 1-től helyi káplán Csanyon u. a. megyében. Fizetését u. o. kapja, hol az előbbi. - Hermann Elisaeus szintén hitszónokrendi, u. a. évi okt. 1-től helyi káplán Szenthellyen28 Nógrádmegyében. Fizetését Váczon a püspöki uradalomtól veszi föl. - Peresztegi István hitszónokrendi, 1786. okt. 28-tól helyi káplán Duna-Vecsén Pestmegyében. Fizetését a helyi sóhivatalban kapja. - Anchely Ildefonz sz. benedekrendi,29 1787. május 1-től káplán Váczott sz. Mihálynál.30 - Misicz Quinctinus kapucinus, 1787. május 25-től káplán Hatvanban. Fizetését Lőrincziben veszi föl a sóhivatalban. - Nagy Pulcherius kapucinus, 1787. május 25-től káplán Hatvanban. Fizetését u. o. kapja, hol az előbbi. - Demeter Tiburtius kapucinus, u. a. évi jul. 12-től káplán Csépán Hevesmegyében. Fizetését Szolnokon kapja a sóhivatalban. - Honsech Justin kapucinus, u. a. évi okt. 1-től káplán Szelén Pestmegyében. Évi pénzét a pesti sóhivatalban kapta, - Rubinstein Valfried kapucinus, u. a. évi sept. 28-tól előbb Irsán, aztán Balogh-on káplán. Fizetését Pesten a sóhivatalban kapta ki. - Stettner Bernárd volt pálos, u. a. évi okt. 1-től Alsó-Sápon, Nógrádmegyében, helyi káplán.

Lábjegyzetek:

1 A missióházból a vidékre kirándulni szoktak az áldozárok prédikálni.

2Confraternitas doctrinae christianae.

3 Ara portatilis.

4 Nyilt alakú okmány erős papiron.

5 Itt majd mindenütt ezüst-kelyhekről van szó.

6 Egyházi nyelven: "Pyxis pro s. viatico"

7 "Religiosi ordinis medicantium."

8 T. i. a váczi, szolnoki és kecskemétiben.

9 T. i. a vácziban.

10 Ez a kórház az, melyről az "ispita-utcza" neveztetik.

11 Gyalázta, csúf szavakkal illette, káromolta, bottal verte, szakállát és haját tépte, a földhöz verte stb.

12 A vallatások és tanúk nyilatkozatai mind németül irvák.

13 Többnyire a sz. ferenczrendiek öltönyét viselték csuklya nélkül.

14 Sacerdotes Scholarum Piarum.

15 Azaz: Collegium.

16 Sz. kereszt feltalálása.

17 Az Értesitőt Tiller József váczi kanonok irta alá.

16 Nyitramegyében.

19 Barsmegyében.

20 T. i. Izsaszeghen.

21 Irja Csanádi József izsaszeghi plebános 1782. ápr. 3. tudósitványában.

22 Ekkor már Lányi Mihály volt itt plebános.

23 Pestmegyében.

24 Latinul adva nyomtatásban.

25 Hivatalos nyelven: "Pensio."

26 Capellanus localis.

27 Sz, Domonkos szerzete ez.

28 Vagyis: Szendehely.

29 Ez bizonyára vérrokona volt azon hirhedt Anchely p. urad. kormányzónak, a kiről már a maga helyén szólottunk.

30 Vagyis a felsőplébánián.

V. FEJEZET.

A kolostori bevallások esküje, a váczi egyházmegye plébániáinak szabályozása, az ebbeni templom-szerelések szükségletei, az első váczegyházmegyei naptár, az apostoli lelkü főpásztorok buzgalmi gyümölcse.

1. §. A kolostori főnökök bevallási esküje a leltárokra nézve s a plébániák szabályozása.

Az eltörölt szerzetes-házak főnökei, a kiküldött királyi biztosok előtt esküvel tartoztak kijelenteni, hogy a kolostori és templomi leltár lelkiismeretesen van elkészitve,1 és hogy mitsem titkoltak el azokból, miket a hozzájok tartozott kolostor és templomban birtak, vagy ezeken kivül is.2 Különösen a templomi szerelvények Budára a kamarai épületbe hordattak mind, és ott koronként, jó részben elárvereztettek; miről az egyházmegyei főpásztorok jókor, előre lőnek tudósitva, hogy a joghatóságuk alatti plébánosoknak az ily árverések napját és óráját értésökre adják még jókor. Igy a többi közt, a m. kir. httó-tanács tudósitja a váczi püspököt is 1786. jan. 17-kén, a 3377. sz. a., miszerint Budán, a kamarai épületben, az eltörölt szerzetes-rendek kolostoraihoz tartozott szent edények és egyházi öltönyök 1786. márc. 10-kéig a kiszabott jutányos3 becsáron megszerezhetők. Az ilyeneket venni kivánók Bodó Jánoshoz, mint ama sz. dolgok gondnokához fordúlhatnak. Miről az illető plébánosok jókor értesitendők.

A m. kir. httó-tanács 1786. sept. 28-kán, a 15,546. sz. a. pontos lajstromát kivánja be mindazon szerelvényeknek, melyekkel az ujon állitandó parochiák és helyi káplánságok a vallási alap által ellátandók. Minthogy a váczi egyházmegyére nézve a plébániák szabályozása legfölsőbb helyről már kiadatott legyen, ennek következtén 1787. május 30-kán a váczi püspöki hivatal a m. kir. httó-tanácsnak válaszolván, a következő helyekre nézve jelentettek föl a különböző egyházi dolgokbani szükségletek pontos részletességgel:4 Gödöllő és Tápió-Sáp plébániák a kegyuraság által már mindennel ellátvák5 Uj-Szász, Tápió-Ságh, Törtely, Szentehely, Tereske, Alsó-Sáp, Csécs, Csany, Ányás helyi káptalanságok; Becske, Réthság, Dócz plébániák. Azonban 1787. sept. 21-kén,6 egy udvari rendelettel betiltatott budai raktárban levő sz. dolgok ezentúli elárusitása. - Az 1788. május 24-kén7 kiadott legfelsőbb irat az uj expositurák vagy más szegényebb egyházak részére oltárok, oltár-asztalok, képek, szobrok stb. melyek az ily sz. szerelvények raktárában Budán találtatnak, ingyen ajánlja. Ily helyek voltak ekkor a váczi egyházmegyében: Kis-Némedi, Almás, Sz.-Lőrincz-Káta, Sz.-Márton-Káta, Legénd, Szente, Kis-Ecsét, Mező-Túr, Törtely, Sülyi, Sz. Ivány, Bitske, Kőrös, Mende, Tápió-Ságh.

A m. kir. httó-tanács 1789. márcz. 6-kán8 haladéktalanul körülményes nyilatkozatot kér beterjeszteni az iránt, vajjon és pedig mennyiben oltárok, szószék, orgona, padok stb., melyek a budai várban eltörölt sz. ferenczrendiek templomában léteztek,9 volnának ezen váczi egyházmegyében az uj expositurák10 részére szükségesek és alkalmazhatók? - 1789. jul. 6-kán Sáfrány Mihály plebános, Sántha Antal postamester, Kindlovics József, Pál János, Hegedüs József, Scibián Pál a magok és az egész nagykőrösi római kath. község nevében folyamodtak a m. kir. httó-tanácshoz, esengve kérvén azt, kegyeskednék a budai eltörölt sz. ferenczrendi kolostor templomának sz. edényei, öltönyei s a többiből az ő templomuk fölszerelésére a szükségeket kegyesen fölajánlani. E kérvényből kitűnik, hogy Mária Teréz királynő a nagykőrösi r. kath. egyház részére a plébánost 1778-ki ápril 21-kén megajánlotta, a ki is ezen évi julius 15-kén bevezettetett.11 Az itteni templom épitési költségeire a nevezett kegyes uralkodó 1781. márc. 5-kén 8000 rfrtot adományozott s arra Migazzi is költött nehány ezer frtot, valamint ennek utódja is. A templom szükségét Kostyáni Kostyán János pestmegyei szbiró is bizonyitja Czegléden1789. jun. 23-kán. Azonban a nagykőrösi r. kath. egyház kérelmének a m. kir. httó-tanács 1789. sept. 10-ki intézvény szerint12 helyt nem adott.

2. §. Az első egyházmegyei naptár és az apostoli lelkü főpásztorok buzgó müködésének gyümölcsei.

Fölemlitjük itt egyszersmind, hogy a váczi egyházmegye első egyházi naptára13 1783. évben Váczott Ambró Ferencz kiváltságos nyomdájából került ki, és egy példánya maig is fön van a püspöki hivatal irattárában.14 - Az első Névkönyv15 pedig 1786-ban jelent meg szintén a nagytevékenységű Migazzi püspöksége idején, mellékelve az ugyanezen évi egyházi naptárhoz és csak 5 levélből áll.

Az apostoli lelkületű főpásztorok hitbuzgalma annyira gyümölcsös volt, hogy mig gr. Althánn M. Frigyes püspöksége kezdetén16 csak 30 plébániát talált, élte végeig azokhoz másik 30-at adhatott. Midőn gr. Miggazi Kristóf bibornok és bécsi érsek a váczi püspökséget másod-izben birná,17 1769-ben Váczott a sz. Mihályhoz czimzett plébánián gyónképes 2318, nemképes 760, Kis-Váczon gyónképes 60, nemképes 7 lélek volt; sz. Miklósnál gyónképes 3046, nemképes 539 s Kis Vácz fiókegyházban 456 kálvinhitű volt. Az egész egyházmegyében gyónképes katholikusok 91,360; nemképesek 32,972, lutheránus 19,186 és kálvinista 56,764 létezett. Az öszszes lelkek száma 200,282-re ment. Már 1784-ben ugyanazon gr. Migazzi főpásztorsága alatt, a váczi megyében 91 plébános és 32 káplán volt. A római katholikusok száma 115,595, lutheránusoké 21,831 és a kálvinistáké 44,550-re rúgott, a görögöké pedig 393-at tett ki. A többi áldott emlékü püspökök is folyton irtva, ültetgetve, épitve és gyarapitva, minden akadályok és kedvezőtlen viszonyok daczára is, azon állapotra emelték dicsteljes törekvéseikkel az egyházmegyét, melyben azt a jelenlegi, az 1885. évi Névkönyv lenni mutatja.

VI. FEJEZET.

Kánoni látogatások, paphiány, országos bizottság, a teljes és üres püspöki szék.

1. §. A püspökök és megbizottaik által 1673 - 1842-ig tett kánoni látogatások.

A török hatalom által 1541-ben a püspöki székhelyről a főpásztor káptalanával együtt elüzetvén, Solimán parancsára nagy pusztitások történtek a városban,melyet a különféle harczi viszontagságok teljesen tönkre tettek, és az itt 1242. évben letelepült szászok által épitett sz. Mihály templomát jóval később Bocskay a kálvin-hitüeknek adta oda, míg aztán azokat 1682-ben Kéry püspök, az 1606. I. 2. §. szerint, a templom és városból kitiltván, a Vácz átellenében maig is létező Tótfaluban települtek le. - Mondja ugyanis báró Pongrácz György püspök, ki akkor Nagyszombatban ütötte föl lakását: "Minthogy azonban saját megyéjén kivül zsinatot nem tarthat, neki pedig egy talpalatnyi földje sincs, ahol megyéjében megállapodhatnék, azért a fötdő és mlgos esztergomi érsektől szabadalmat kérve, a tdő esztergomi káptalan Sz. Benedek nevű várába 1675. május 1-re az öszszes parochusokat, papok és szabadalmazottakat öszszehivatta,1 mert hogy a káptalan mikép volt megadományozva és alapitva, erről idáig mitsem tud," - ennek folytán b. Pongrácz Gy. váczi püspök Cseke Mihály ecseghi plébános2 mint megbizott helynök3 által a látogatást megtétette.4 A ki is is e tisztét 1673. nov. 6-kán megkezdvén, azt 1674. jan. 14-kén bevégezte. - 1676 - 1688-ig, négy főpásztor idői alatt a látogatások mi nyomaira sem akadhatni. - Dvornikovich Mihály váczi püspök, Bendő nevű helynöke által 1697. látogatást végeztetett, a ki is Vácz mezővároshoz közelebb eső 42 helyet látogatott meg Nógrád- és Pestmegyékben, de az errőli értesitvények nagyon rövidek.

II. Berkess helynök 1700. évben meglátogatta a káptalant.

III. Fön van maig is I. Lipót király, Dvornikovich Mihály alatt, 1702-ben Berkess András helynök és nagyprépost részére kiadott látogatási parancsa, ki e tisztkedést a székesegyházi és pesti főesperességben, a soroksári kerülettel együtt, 38 helyen teljesitette, minek folytatása 1706-ban megakadt. - Eszterházy kormánya alatt, a ki alig volt a püspöki szék birtokában két évig Váczon, aztán meg 1711-ben Kollonich alatt ismét fölvétetett a látogatási munka és 1712. febr. 24-kén az egész egyházmegye területén befejezve lőn. Ezen látogatás kezdetben a káptalan helyreállításának fölvételekor tartatott, a hiteles-helyi iratok kiadásánáli uj pecsét használatával.

IV. Kollonich alatt, VI. Károly császár 1715. febr. 6-kán kelt döntvénye, Berkess András, nagyprépost és helynök részére, a látogatást illetőleg, ki azt ezen évi márcz. 11-kén a távolabbi kerületekben: Nagy-Káta, Abony, Csongrádon kezdvén és folytatván, s 44 helyen fordúlt meg az előbbiekkel együtt és 1716. febr. 17-kén végezte be.

V. Athánn M. Frigyes, VI. Károly császár 1718. okt. 18-kán kelt döntvényénél fogva, ugyanezen évi sept. 29-kén kezdte meg a látogatást és bevégezte 1719. évi sept. 30-kán. "És ezen látogatás magában foglalja az 1714. ápr. 28-ról kelt királyi döntvényt, azon viszszaélések megszüntetésére nézve, a melyek az eretnekek és ezek pártolói által támasztott belmozgalmak folytán Magyarországba és az egyházba becsúsztak. Ezen látogatás 26 parochia és egyházak megtekintését foglalja magában, Pest- és Nógrád-megyékben, meglátogatva lévén a székesegyház, káptalan, papnövelde és a kegyes iskolák intézete" - Látogató Berkess.

VI. Althánn M. Frigyes, VI. Károly császár 1725. jun. 28-kán kelt döntvénye folytán megkezdte a látogatást Berkess András nagyprépost és helynök által, mely ténykedés 1725. nov. 29-től 1727. decz. 13-káig Pest, Külső-Szolnok- és Csongrád-megyék területén 31 helyen létesitette a vizsgálatot vagyis látogatást. Ezt a püspök különös megbizása folytán 1727-ben folytatta Arbay János székesegyházi kanonok és főesperes Nógrádmegyében 42 helyen. - Végre a főmagasságú főpásztor Nápolyból viszszatérvén, a székesegyházat és káptalant ezen évi nov. 24-26-ig meglátogatta, és végre a látogatást decz. 2-3-ig befejezte, a felső parochiáéval együtt, mely alkalommal szerződvény jött létre, ennek értelmében a város évenként 300 frtokat köteleztetvén fizetni.

VII. Gr. Althánn M. Károly Mária Teréz 1744. febr. 3-kán kelt döntvényénél fogva, megkezdte a látogatást ezen évi ápr. 6-kán s bevégezte 1746. máj. 23-kán, megtekintvén mindenekelőtt a káptalant, aztán a papnöveldét, székesegyházat, sz. Miklós-, sz. Rókus-, sz. Anna- s kálvária-kápolnákat, és a váczi parochiát (mely ez alkalommal választatott ketté) és minden parochiákat s egyházakat.

A káptalan 1744. évi látogatási jegyzőkönyvéből a következő érdekesebb pontot vonjuk itt ki: "Minthogy a tdő váczi káptalannak, mint ujon helyreállitottnak, semmi constitutiói és statutumai sincsenek, a melyekkel kormányoztatnék, maga a főmagasságú bibornok Kollonich, mint főpásztor 1713. május 14-kén, a nagyprépost és többi kanonok urak beleegyezése és tanácsával, statutumok vagy constitutiokat és rendelményt tett, melynél fogva, a kanonokságokhoz az olvasó-, őr-, éneklő- és főesperesi méltóságokat kötötte a káptalan nagyobb díszére, és a jövedelmek egymás-közötti fölosztásának ezen módját szabta meg: hogy a prépost urat, minthogy neki mindenek előtt a káptalani terheket vinni és javát előmozditania kell, minden osztalék előtt az öszszes jövedelmekből a 7-dik, az olvasó-kanonokot a 10-dik, őrkanonokot a 11-dik, az éneklő-kanonokot meg a 12-dik rész illesse; ami pedig pénz fönmarad, a főesperes az osztalék előtt kapjon 100 frtot; és ezek mind fölvétetvén, a többi 6 egyenlő részre osztassék, a melyekből ki-ki vigye el a magáét, a hatodik pedig a két káplán kifizetésére fog szolgálni 100 frtokban, az orgonista is 100 frtot kapjon; a többi káptalani költségekre pedig a "Nemo" lőn hagyva, a melybe befolyni kellene mindazoknak, t. i. jövedelmeknek, a mik az utolsó és ujoncz-kanonokoktól a két első évben, és pedig az elsőben fele, a másikban meg negyedrésze, levonatnak. (Ez azonban már nincs igy). A melyek végre az előbbi évben elvégezve lőnek az egyezményben, ismételtettek a Kollonich-féle, mindig szentül megtartott szabványokban, és miben sem változtattak meg, kivévén az éneklő-kanonok elsőbbségét, mire nézve, az Urban elhunyt gr. Althánn M. Frigyes főmgú bibornok és váczi püspök rendelte (in. S. Visit. 2. decz. 1729.), miszerint, Magyarország más káptalanainak szokása, a melynél fogva, az éneklő-kanonok megelőzi az őr-kanonokot, itt Váczon is megtartva legyen, a mi tényleg ugy is van."

VIII.Gr. Eszterházy Károly 1761. évi jun. 20-tól jul. 20-kig. tehát 20 nap alatt, csak a csongrádi kerületben tartott látogatást. 1764-tól pedig a kánoni látogatásoknak egy ideig mi nyomai sem látszanak, hanem csak értekezletek és jövedelmi rendezések némi közbeeső nyomai, Migazzi bibornok 1758. és gr. Forgách Pál 1759. éveiben.

IX. Gr. Migazzi Kristóf kormánya alatt, Mária Teréz 1766. okt. 18-kán kelt látogatási döntvénye erejénél fogva, Szalbek Károly prépost és a lelkiekben általános helynök által 1767. okt. 10-től nov. 2-káig a nógrádi kerületet, 1772. máj. 18-tól junius 3-káig a váczi kerület 8 parochiáját, végre 1773. sept. 29-től okt. 9-kéig az akkori hatvani kerület 9 plébániáját látogatta meg. - Folytatta gr. Eszterházy Pál nagyprépost és helynök, mint megbizott látogató, a két váczi parochián kivül, és a melyek Salbeck Károly által meglátogatva voltak, 1777. jul. 2-tól 1779. jul. 8-káig, a midőn az egyházmegye minden része meglátogatva volt.

X. II. József császár 1781. márcz. 9-kén kelt rendeletével Zerdahelyi Gábor, nagyprépost, püspök-segéd és általános helynök 1781. márcz. 25-től 1785. május 20-káig, meglátogatta mindkét parochiát Váczon, a papnöveldét és a szolnoki, kecskeméti, csongrádi és soroksári kerületek minden egyházait. Ezen látogatásról még ezek maradtak fön:"Fötdő Tiller József parochus alatt 1781-ben a váczi parochiák látogatása megejtetett,a mlgos és fötdő Zerdahelyi Gábor titopolitáni püspök által, gr. Migazzi Kristóf bibornok ő főmga és váczi püspöktől nyert megbizási hatalom folytán. Az idetartozó ügyiratok az egyházmegyei és parochiai irattárakban őriztetnek. És ez volt az utolsó cánoni látogatása a váczi parochiáknak.

XI. 1808. Kámánházy Mihály László 1810 - 1815-ig az egyházmegye minden helyeit meglátogatta. - (A párbér pénzbeli megváltása az alvidékeken roszszul sikerült.)

XII. Gr. Nádasdy Ferencz 1825. jul. 23-kán a főbb és népesebb helyekre kirándult és ezen évi szept. 11-kén az országgyülésre meghivatván, 1825. szept. 15 kén a székesegyházi kerületben folytatta a látogatást, 1829-ben az ecsegi és hatvani kerületekben, 1832-ben a nógrádi, 1838-ban a gödöllői, 1841-ben az alsó-némedi, 1841/2-ben a soroksári kerületekben és végre 1842-ben kánoni látogatást tett a h.-m.-vásárhelyi kerületben, - és ez volt az utolsó "Canonica Visitatio," a későbbiekben ugyanis az atyai látogatás jellegével birtak.

Közöltük itt az ily kánoni látogatások töredékeit és kivonatait, mert ezek is szép fényt deritenek az egyházmegye történetére.

2. §. Paphiány 1780-1810-ig.

Az 1802. jul. 13-kán kibocsátott httósági intézmény kiemeli, hogy ezen időben a gondozó-papságban nagy hiány mutatkozott; sőt már a mult század két utolsó évtizedében is oly nagy szükség tünt fel a papjelöltek tekintetében, minő eddig még alig volt észlelhető. Jelesen 1789. évben a főpásztorok 335 papnövendék hiával voltak. A csanádi egyházmegye három egymásutáni évben egyetlen növendéknek valót sem kaphatott! - Ennek oka az akkori rosz és hiányos nevelés, az általánosan elterjedt vallástalanság, valamint a társalgási szabadosságban volt föllelhető. - Továbbá, miután II. József az 1781. év elején uj sajtó-törvényét kihirdetteté, számtalan pamphletek, mind meg annyi mérges gombák termettek, melyek fekete leve főkép az egyházi rendnek volt szánva! Nem csoda hát, ha az egyházi személyek kigunyolva, megvetve és lenézve valának, ugy, hogy csak a kevés erőslelkűek, szilárd hitüek és igazi hivatással biróknak volt bátorságuk az üldözött papi osztályba lépni.

Ide járult még azon körülmény is, hogy az alrendű papság nyomorult 300 frtnyi congruával volt dotálva, aggott korát pedig épen nem látta biztositva! Már pedig ha olykor a gazdagság is teherré válik, annál inkább elmondhatni ezt a szegénységről. - 1802. Az egyháziak gyéritését okozta az is, hogy midőn a II. József által 1782-ben eltörölt szerzetes-rendek lelkipásztorkodásra alkalmazott tagjai egyszerre nagy számmal elhaltak, az egykori személyzetben tetemes hézag támadt; valamint az is, hogy I. Ferencz cs. és király 1802. márcz. 12-kén, 2272. sz. a. rendeletével a prémontréi, benczés és cisterci rendeket jogaikba viszszahelyezvén, azok volt tagjaiból többen bensőleg szeretett szerzetökbe édes örömmel viszszatértek, és igy a lelkipásztorok száma ez által is megritkult.

3. §. Az 1790/1 és 1825/7. évi országos bizottság.

Az 1790/1-ki országgyülés tekintettel arra, hogy a királyi előterjesztések és utasitások kegyes tárgyalása, melyekkel az országgyülési követek ellátva valának, több idei tanácskozást venne igénybe, e körülmény pedig jelentékeny költséget és mind a magán-emberek, mind pedig főkép a szegény adózó népnek sérelmet okozna: alkalmatosnak tartották az országgyülési tárgyak kidolgozása czéljából, a 67. tvczikk erejénél fogva, 9 országos bizottságot nevezni ki előre, főkép avégből, hogy ezek dolgozataikat jókor elkészitve és azokat az 1792. évre hirdetett országgyülésre beadva, azon érettebb tárgyalásuk történhessék.

Különösen az "egyházi bizottság"-ra nézve előadva lőn, elkésziteni az inditványt, mely szerint elintézendő lenne az eltörölt és tényleg viszszaállitandó szerzetes-rendek szabályozása es ellátása, úgyszintén a kegyes alapitványok, valamint a latin és görög lelkészségek elrendezése, ezeknek a nmlgú kamara, uradalmak és az alattvalók ujabb megadóztatásuk nélkül történendő fölállitásuk.

Ezen egyházi bizottság 44 ülést tartott és működése eredményét 1793. május 16-kán az országgyülés elé terjesztette, jelesen az iránt fejezvén ki véleményét: "Vajjon és mily módozattal lenne a parochiák száma növelendő, és miképen kellene az egyházak és lelkipásztorok megadományozását jobbítani." - Ezek folytán lőn kiadva 1802. jan. 15-kén, 327. sz. a. a kegyes kir. döntvény, melyben az inditvány minden pontjára megfelelő határozat foglaltatik. - Azok után, melyek később merültek föl, mint harczi és pénzügyi bajok, 1825-ben, az országgyülésen, jelesen a 8. tvczikknél fogva, Rudnay Sándor főmgú bibornok és országunk áldornagya elnöklete alatt ismét kijelölve lőn egy más egyházi bizottság, és ebbe beválasztva lőn a főrendek táblájától: gr. Nádasdy Páli Ferencz váczi püspök és a tdő papságból: Palugyay Imre kanonok, a váczi káptalan követe, a kir. tábla praelátusa.5

4. §. A betöltött és üres püspöki szék, 1800 - 1885.

E század első világa a váczi püspöki széket az özvegység állapotában pillantotta meg. Miután tudniillik b. Splényi Ferencz váczi püspök 1795. decz. 22-kén az élők sorából elköltözött volna, 1807-ig gyászolta az egyházmegye, a midőn t. i. Károly Ambrus Ferdinánd főherczeg, a váczi püspökség kormány-rúdját6 vette kezébe. Azonban a püspöki trónt rövid ideig birta, minthogy az uralkodói kegy 1808. jan.25-kén már a primási trónra emelte őt. A váczi főmlgú főpásztornak, a ki nemsoká, 1809. szept. 2-kán, mint az áhitat, kegyesség és szeretet áldozata múlt ki, 1808-ban utódja lett Kámánházy László Mihály és birta a váczi püspökséget 1817. febr. 4-kéig. Ez óta az egyházmegye teljes hét évig gyászolt ismét, míg azt 1824. febr. 12-kén gr. Nádasdy Páli Ferencz nyerte el. - Ugyanezen gróf-főpásztor 1845-ben a kalocsai érseki székre emeltetvén, ismét gyászba borult az egyházmegye, mely ez alkalommal tartott 1851. évig, amidőn Roskoványi Ágoston váczi püspökké neveztetett ki kegyelmesen. Ez pedig hét évi kormányzás után Nyitrára helyeztetvén át, a főpásztori méltóságot 1859-ben Peitler Antal József ő nmlgra hagyta, a ki egyházmegyéjét 1885-ki jul. 24-kéig "szeretettel kormányozta."

Ezekből kiderül, miszerint a váczi püspöki szék ürességben lévén, az egyházmegye öszszesen, a jelen században, 20 évig volt kormányozva káptalanilag, a többi évek alatt pedig betöltve volt a püspöki szék.

Jezsuita a 18. században

Miseruha, Máriabesnyő, 18. század

Madonna szobor Sződről 18. század

II. József rendelete alapján feloszlatják a szerzetesrendeket

A váci Kálvária és a remetelak

A spinyéri kápolna

Lábjegyzetek:

1 Ahol szabványok és rendelkezések hozattak.

2 A szövegben neve előtt áll: "Tdő atya."

3 "Vicarius delegatus."

4 Ezen gyászos időkben, a székeikről elűzött püspökök külső helynököket neveztek ki. Ilyenek voltak: Sárfőzy János ecseghi (1617), Császár János nógrádi (1651) és Terenyei vagy Bendő váczi (1688) plebánosok, mind meg annyi külhelynökök. - Lásd a Schematismust 1835. és Róka János diákóvári kanonok művét (1777.)

5 V. ö. Kovách O.: "Szemelvények az 179 0/1 és 182 5/7-ki országos egyházválasztmányok munkálataiból. Vácz, 1848.

6 Jure administratoris.

VII. FEJEZET.

A XIX. század emlitésre érdemesebb eseményei.

1. §. Az egyházjavadalmi jövedelmek kamarai összeirása.

1802-ben, ugyancsak a káptalani kormányzat alatt, elkészitve lőn a parochiális jövedelmek öszszeirása, mely gőzerővel, de elég felűletesen ment végbe, és mulékony örömet szerzett a gondozó papságnak. Természetes, hogy a csekély 300 frt1 congrua kiegészitése sehol sem okozott casus bellit. Toldozva-foltozva kikerült az végre innen és onnan. Ellenben, ugy látszik, a kormány elérte czélját. Mert a zavaros napokban vajmi nagy támasza neki a gondozó papság, mely a népre szintén nagy befolyást gyakorolhat, midőn pénz-, vagy vér-adóra van szüksége háborús időkben a szorongatott hazának.

II. József császár a plebánosok illetékét 300 frtban állapitotta meg.2 - Az 1791. országos egyházi választmány, gr. Batthyány József, bibornok, herczeg-primás és esztergomi érsek elnöklete alatt, e tárgyra nézve igy vélekedett: "Midőn a 300 frtos illetmény ideiglenesen meghatároztatott, egy cs. kir. rendeletben ígéret mondatott ki, hogy, mihelyt a vallás-alapnak cselekvő állapota tisztába hozatik, a 300 frtnyi illeték felemeltetni fog. Mert, ha tekintjük a drágaságot, ami jelenben (1792.) uralkodik, valamint azt, hogy most a plébánosoknak költségesebb asztallal és ruházattal kell élniök, mint egykoron, és mert a cselédbér is fölszökkent, méltán panaszkodnak a plebánosok, hogy congruájok nem elégséges. Hogy tehát a plebánosok tisztességesen megélhessenek, és a vendég-, meg a felebaráti szeretet kötelmeit teljesithessék, akként vélekedünk: hogy minden régi és ujabb plébánosok, kiknek eddig csekélyebb illetmény jutott, ezentúl faluhelyen 400, kisebb királyi és nagyobb mezővárosokban 600, végre az első osztálybeli sz. kir. városokban 800 frtnyi illetékben részesüljenek. - Ide nem értve az örökös, és kézi sz. mise-ajánlatokért, ugy a rendkivüli egyházi ténykedésekért járó mellék-jövedelmet és palástdijt.3 A mely plébánosok jövedelme az érintett illetményt meghaladja, azokat e többlet élvezetében meghagyatni kivánjuk, mind azért, hogy mások a nemes versenyre ösztönt nyerjenek, mind pedig, hogy az érdemesebb egyháziak legalább javadalmasabb plébániák elnyerése által megjutalmazva legyenek, miután a lelkipásztorok számához képest ugy is aránytalanul kevés egyházméltósági állás létezik, melyekre a kitünő papi egyének előléptethetnének."

E munkálatot követte, a már előbb emlitett, 1802. jan. 15-ről, 325. sz. a. kelt kir. rendelet, mely, mikép már érintők, az illető orsz. választmány véleményének minden egyes pontjára megfelel, és a többi között, a plebánosi jövedelmek öszszeirását is elrendeli oly czélból, hogy ott, hol a jövedelem a 300 frt congruát meg nem üti, e hiánylat az illető tényezők (község, patronus, földesúr) közbenjöttével, - végelemzetben, - a vallás-alapból kiegészittessék. - Később azonban az 1802-ki öszszeirás a lelkipásztori karnak kiszámithatlan kárt okozott. Mert, ha tizedpótlás, vagy átalában a congrua kiegészitéséről volt szó, mindannyiszor az 1802-i elavult öszszeirás vétetett zsinór-mértékül. - Az 1852-i áprilhó 23-kán kibocsátott nyilt parancs is, a régi nyomot követve, meghagyta, hogy ott, hol a párbér készpénzzel megváltatott, az 1802-i öszszeirás alapján, a váltsági összeg ezüstben fizettessék. Midőn ellenben az adókivetés jő szóba, már ekkor az adóhivatalnok ignorálja és félreteszi az 1802-i öszszeirást, és önkényüleg rója ki a plébánosra és ideális jövedelmére az országos, községi és egyenértéki adókat! Mi aztán annyit tesz, mint kétféle mértéket használni....

Ujabban, az 1868. 54. tvc. az elaggott plébánosok és a lelkipásztorok egyházi illetményét pártfogása alá vévén, rendeli, hogy azok csak annyiban lehetnek a birói végrehajtás tárgyai, amennyiben a 300 frtot4 meghaladják, mely minden esetre az elmarasztalt fél részére meghagyandó. - Minthogy azonban az 1868. 54. tvc. a lelkipásztori congrua, vagy illeték szót szövegében betüvel sem emliti, és a 300 forint, ma már gúnynak is beillő congruát nem törvényesiti, szabadságában áll azt tehát a gondozó papságnak tisztán a maga javára értelmezni. - Ismét öszszeült 35 év után az 1825 - 7-ki országos egyházi választmány Rudnay Sándor bibornok, primás és esztergomi érsek korában. Halljuk ennek is határozatát a congrua-kérdésben: "Nyomósak ugyan, kezdi, az 1791-i orsz. egyh. választmány érvei, melyekkel a plébánosi illetmény felemelése mellett harczol, sőt azoknak jelenkorunk követelményei még nagy nyomatékot és sulyt kölcsönöznek. Mivel azonban folytatja, a vallás-alapnak mostani vagyoni állapota bizonytalan lebegést mutat föl,5 nem véljük időszerűnek a plebániai congruát oly mértékben, mint azt az 1791-i orsz. egyh. választmány tevé, most véglegesen megállapitani, és megelégednénk azzal, ha ezúttal a fönebbi 400 - 600, és 800 frtban tervezett plebánosi illetményt maximumnak elfogadva, ezt plébánosaink, majd mikor a vallás-alap pénzereje megengedi, ezüstpénzben is megkaphatnák."

És csakugyan e vélemény folytán V. Ferdinánd, apost. magy. király, az 1836. évi nov. 8-kán, 33,138. sz. a. kegyes elhatározása erejével a plebánosi és kápláni illetményt6 pengő pénzre7 emelte, és a vallás-alapból ugyanazon 1836. nov. 1-től kezdve k. kiutalványozta. - Azóta ismét majd 39 év repült el fölöttünk, de a 300 frt congrua áll maig is, mintha érinteni sem volna szabad e közel száz-éves mumiát. Pedig a "M. Állam"-ban is fölléptek az 1802-ki öszszeirás és 300 frtos congrua ellen több izben tudós és practicus egyházi iróink; de eredmény nélkül! Ott kisért a 300 frt még az 1868-i 54. tvczikkben is, mint föntebb láttuk. Többi közt érdekesnek találjuk a következő eszmefűzést:8 "Hogy az uj öszszeirás méltányos és előnyös legyen, szükséges, hogy a régi 300 frtos illetményt a korkövetelte magasabb congrua váltsa föl; hogy a földhaszon és a termények közép-ára az uj öszszeirásban túlzólag föl ne csigáztassék, és végre, hogy tekintet legyen a földadóra; mert, mit használ például, ha az illetmény 500 frtban állapittatik meg, de ebből csupán földadó fejében évenként az államnak 100 frt viszszafizettetik." - Az alrendű papság sorsának javitásán napjainkban is nem egy kitünő elme fáradozik; hő ohaja ez a főpapságnak is, mely a nmlgú vallás- és közoktatási minisztériumból kibocsátott és hozzáintézett fölhivás következtén e czél elérése végett már értekezletet is tartott, és remélni lehet, hogy a közeljövőben az alpapságra országos gond fog fordittatni e tekintetben.

2. §. 1802/3-ki gyülekezet és egyházmegyei szabványok.

A század fordultával az egyházmegyei gyülekezetek 1802/3., 1848., 1876., 1879-ben lőnek tartva.9 A m. kir. httó-tanács 1802. jul. 13-án, 18,253. Sz. a körintézvényt bocsátott ki az ország püspökeihez, a melynél fogva fölhivatnak, hogy mivel a gondozó papság személyi állapotában nagy hiány mutatkozik, és ő Fölsége az ily szükségen segiteni akarva és e tekintetben több üdvös intézkedéseket hozva, a többi közt, a papnöveldék és fizetéses intézetek elégséges ellátását10 is atyailag sürgetné: a gondozó papságot a szabvány erejénél fogva kötelezzék, miszerint annak tagjai e czélra alapitványokat tegyenek, és hogy minden javadalmasok halál esetén vagyonuk valamely részét nemcsak a papnövelde, hanem az elaggott papok intézete javára hagyni köteleztessenek. Azonban a főpásztorok11 e szabvány12 alkotásában akkép járjanak el, hogy a parochusok és más áldozárok vagyonaira valami sulyos kötelezettség ne rovassék, annál fogva ezeket előbb kihallgassák és aztán a szabványt, a m. kir. httó-tanács utján, a legmagasabb jóváhagyás végett beterjeszszék.

Noha akkor a püspöki szék 1795. évtől üres volt és azon ismeretes szólam szerint: A széküresség idején valamit megváltoztatni nem szabad,13 mégis a föntérintett kegyes intézvény folytán, 1802. nov. 10-re, Váczra, a székhelyi városba, átalános egyházmegyei gyülekezet14 lőn egybehiva és hirdetve, Bodonyi Sándor, fölszentelt püspök és nagyprépost, mint átalános káptalani helynök által. Ez alkalommal öszszegyültek: 7 valóságos kanonok, t. i. Benedek, Bezzegh, Tiller, Ciani, Belkovics, Laffcsák Mátyás és Belánszky József,15 két czimz. kanonok,16 3 külső17 főesperes,18 8 kerületi alesperes,19 7 parochus,20 3 hittudományi tanár,21 végre a helynöki hivatal irattárnoka22 és tollnoka.23 Öszszesen 32-ten.

Megtekintetvén a papnövelde és nyugpapok intézetének számadásai, és kiderülvén ezekből, a mondott intézetek szük és silány állapota, elhatározva lőn: "Miszerint az öszszes javadalmazottak, sőt más, végrendelkezési joggal biró világi áldozárok is, a halál esetére, az ő végrendeletökben, fönmaradó vagyonukból, ide azonban nem értve az örökségieket, és levonva előre a méltányosság czimeit is, és fönmaradva a cselédek bére, gyógyszeri költségek és az orvosok tiszteletdija is, valamint a temetési költségek, és pedig minden 100 frttól 4 frtot kell hagyományozni az ifju papság növeldéje és a nyugalmazott papok intézete javára, lévén ezekre jól alkalmazandók, azon hozzáadással, hogy, ha valaki kevesebbet vagy épen semmit sem hagyományozna a jelzett intézetekre, vagy ha végrendelet nélkül múlna ki valaki közülök, a püspök, vagy széküresség esetén, a káptalani helynök, a fönmaradt, és az elhunytnak a jelzett czimektől mentes vagyonát szintén ezen százalék alá vetheti."

Mivel pedig a szabvány az ő alkotói által aláirva nem volt, az ugyanazon 1802. decz. 21-kén 26,866. sz. a. ezen záradék hozzávetésével, Budáról Váczra küldetett viszsza a helyrepótlandók pótolása tekintetéből: "Mivel a hazai törvények szerint, végrendelet-tevésre képes kanonokok, és más parochusok, és papok csak megegyezés mellett kényszerithetők, a halál-eseténi hagyományozás és fizetésre: Fönt tisztelt Uraságod24 az alesperesek számadásait és az ezen érdemben tartott ülés jegyzőkönyvét a minden jelenvoltak által aláirva, eredetiben hozzám beterjeszsze, a legmagasabb jóváhagyás kinyerése végett lévén azok fölterjesztendők a legfőbb helyre.

Az öszszehivottak tehát ismét egybegyültek 1803. május 8-kán, hogy a szabványt ünnepélyesen aláirják, előrebocsátva ezen megjegyzést: "Hogy ezen fönt előadott szabvány, a mi hozzájáruló szavazatainkkal és megegyezésünkkel vagyon ellátva, ezennel megismerjük és a mi beleegyezésünk bizonyitása jeleül jelenlévők aláirjuk." A szabvány alján 126 aláirás25 van, két kanonok által előttemezve,26 úgyszintén a káptalani beleegyezés nyilatkozata.

Ezen okmány a nmlgú httó-tanács által a m. kir. udvari kanczelláriához lőn áttéve és ott ő Fölsége nevében 1803. aug. 26-kán, 8085. Sz. a. megerősitve és a váczi főpásztornak a m. kir. httó-tanács utján, 1803. decz. 13-kán, a 26,745. sz. a., megküldve; mely idő óta, 80 éven át t. i. folytonosan, a gyakorlat és megerősödés által szilárdúlt meg.

Ezen szabvány következtén: kanonokok, parochusok, admtrok, káplánok, valamint az udvari papok, a papnövelde előljárói, a Lyceum tanárai, végre a kiérdemült és elaggott papok tartoznak a halál esetén minden 100 frttól 4-et hagyományozni a föntnevezett két intézetnek, különben ennek meg nem történte hivatalból pótoltatik helyre. Sőt, hogyha elkülönitve hagyatnék is valami a két mondott intézetnek végrendeletileg, ezt nem tekintve, a hagyatékon túl, a kiszabott százalék is behuzatni szokott.

3. §. Egyházmegyei közpénztár.

Emlékezzünk itt egy másik egyházmegyei statutumról is. Midőn az első statutum, amint láttuk az imént, 1802. nov. 10-kén létre jött, ugyanakkor egy más külön statutum is keletkezett, t. i. az egyházmegyei közpénztárra27 vonatkozó, melynek gyarapitására szintén 2 frt százalék lett a papi hagyatékokból biztositva, miután "ezen alap az egyházmegyei papság fölsegélésére és a megyei szükségletek födözésére szolgál." Hozzá lehet még tenni: "Egyházak és oly paplakok emelésére és föntartására, melyeknek nincs patronusuk." - E statutumot 1803. májushó 8-kán az egyházmegyei közgyülés tagjai szintén aláirták és azóta folytonos usus és hatályban van. Azonban e 2-dik statutum a király által nincs utólagosan megerősitve s e czélból föl sem volt terjesztve; valószinüleg azon oknál fogva, nehogy az egyházmegyei közpénztár számadásai felkivántassanak. Ujabb időkben ezen alap országos és városi pótadó-kivetés tárgya lőn...

A közpénztárt érdeklő statutumot, azért, mivel az megerősitve nem lőn, egyszerűen elvetni nem lehet. Mért nem? Azért, mivel 1808. ápr. 12-kén, 7040. sz. a. a httó-tanács szintén fölszólitotta az egyházmegyék főpásztorait, miszerint statutum erejénél fogva az egyházmegyéket kötelezzék, hogy a közpénztárt életökben és végrendeleteik által fölsegitsék és javadalmazzák. Midőn azonban ez történt, a váczi egyházmegye már 5 év óta birt ily statutummal. E szerint a kormányszék és váczi egyházmegye nézetei e pontban találkoztak. És a httó tanács kezdeményező intézkedése mintegy megerősitette a már 5 éves statutumot, a 80 éves gyakorlat pedig megszilárditotta annak létjogát.

A váczi egyházmegyei közpénztár, az 1874-ki elbirált számadás szerint, bir tőkében 78,280 frt és 83 krt, az utolsó évi maradvány tesz 192 frt 42 krt, a hagyatéki százalékból bejött 304 frt 87 kr.,28 kamatokból befolyt 4377 frt 9 kr. Gaspárik nagyprépost után örökségkép 2281 frt 37 kr. - Följegyezzük itt, miszerint az intézetben papi hagyatékoknak29 egyik örököse az egyházmegyei alap,30 az 1812. okt. 6. 4030/24,269. sz. a. kelt httósági intézmény szerint.31 Ugyanis 1/3-ot örökölnek a rokonok, a másik harmadot a szegények, és az utolsó harmadnak 2/3-át kapja az egyházmegyei tár, a fönmaradó 1/3-át pedig az egyház, melynek az elhunyt szolgája volt. - S e tekintetben a közpénztárnak külön jövedelmi ága és fölénye van, milyennel a papnövelde és nyugda32 nem dicsekedhetnek; mi komoly figyelembe veendő.

A közpénztár 1874-ben épitkezésekre kiadott 1454 frt 75 krt; adóba fizetett 699 frtot;33 a gondozási alapba pedig beszolgáltatott 350 frt 27 krt. - Végre is a maradvány 1875-re kitesz 1188 frt 19 krt o. é. - E közpénztárról elmondhatni, hogy nélküle egy egyházmegye sem fejthetné ki ama gondviselésszerű jótékonyságot, melyet mégis tőle34 méltán várhatni. Pártfogó nélkül fanyalgó anya- és fiók-egyházak s paplakok ennek pénzerejéből épittetnek és tartatnak fön, beteges, sinlődő egyháziak kapnak abból gyógykezelési és fürdőköltséget, a szegény állomásokon lelkészkedők ellátást, az Urban kimúltakat, ha máskép nem lehet, e közpénztár temetteti el, és midőn a kispap Rómába küldetik a német-magyar társodába,35 vagy midőn valaki a hittudományból szigorlatot teendő, Bécsbe utazik, ebből utalványoztatik a kellő költség; midőn az egyházmegye templomot, parochiát épittet, és ez a kész alkotmány fölülvizsgálatára36 mérnökét kiküldi, az enemű kiadást, valamint az alapitványi ügyész és az egyházmegyei főtanfelügyelő évi diját is e közpénztár viseli, esetleg a nyugdijazott papok fizetését is pótolja, a szegényebbeket pedig segélyezi. Szóval: éltető melegét, mint a nap, minden irányban közli és terjeszti.

Ugyanazért sajnálatos, hogy az ide vonatkozó statutumra utólagosan a felsőbb megerősítés rá nem vezettetett. Mert ha ez annak idején megtörtént volna, nem kellene most, az ujabb időkben, esetenkint tapasztalni, hogy az egyházmegyei közpénztár kettős százalékát a papi örökösök megtagadják, azon ürügy alatt, hogy a statutum csak magán-jellegü, mivel legfelsőbb helyen az soha alakilag megerősitve nem volt. - Fölemlitjük itt, miszerint 1836. jan. 4-kén, 113. sz. a. egy httó-tanácsi intézvény inditványba hozta, hogy az egyháziak hagyatékából a papnöveldék és nyugintézetek fölsegélésére 5-5, öszszesen 10% igényeltessék. Ez ellen azonban érsekek, püspökök és káptalani helynökök erélyesen fölléptek, minek az lett következése, hogy az inditvány 1839. márcz. 12-kén 9554. sz. a. csakugyan viszszavonatott.

A föntebbi statutum szövegének végén jelentékeny záradék37 fordúl elő: "És most megjegyezzük, miszerint e statutum csak addig fog kötelező erővel birni, míg a papnövelde és nyugdij-intézet elegendőképen dotálva nem lesznek. - Az itt ismertetett két statutum nagyon válságos időben jött létre;38 de azért a váczi papság, annyi balszerencse és oly sok viszontagság daczára hű maradt e statutumokhoz. Kiállitotta a sok terméketlen évet, ki a 1848/9-ki szabadságharczot, és az egyházmegyei papnöveldét, a nyugintézetet és a közpénztárt idáig nemcsak végrendeleteiben gyarapitotta, hanem életében adakozásaival is jelentékenyen segélyezte.39

4. §. A bankjegyek értékcsökkenése 1811-ben.

Mindkét statutum alkotása, úgyszintén az egyházi javadalmak 1802-bani öszszeirása is40 nagyon harczias időkben történt, ugy hogy elmondhatni a költővel: "Heu quantis luimus nostris tristia proelia damnis."41 Ugyanis megköttetvén 1801-ben a lünevillei béke, I. Ferencz apostoli király 1802. május 2-ra Pozsonyba országgyülést hirdetett, hogy a hű karok és rendek az állam szükségeinek mi módon leendő födözése és a külbéke miképeni megállapitásáról tanakodjanak. És valóban az 1805. és 1809. évben Jánus temploma ismét megnyilt; mert a franczia ellenségeskedések ismét kigyuladtak,42 s pénzügyi tekintetben az Osztrák-birodalom állapotát nagyon kritikussá tették.43 Igen, a hoszszas harczok folytán oly ziláltak lettek pénzviszonyaí és kedves hazánk is pénz-zavarba bonyolódott annyira, hogy 100 ezüst-forintért ezer, sőt 1200 frtot ís kelle fizetni az u. n. fekete bankóban. Az osztrák kormány tehát 1811. febr. 20-kán kimondá az államtönköt,44 a forgalomban lévő bankjegyek45 értékét váltójegyekben46 1/5-re szállitván le! Ennek folytán sok család koldúsbotra jutott, az üzlet, kereskedelem, ipar, sőt a mezőgazdászat is hoszszú évi sorvadásba estek! Az egyházi, iskolai, kórházi stb. alapitványok tetemesen megcsökkentek.

5. §. Széküresség alatti 1821. évben tartott váczegyházmegyei zsinat, mint az esztergomi 1822-ki nemzeti zsinat megelőzője.

Melyek voltak e zsinatok indokai, világosan fejezi ki a váczi bizottság47 az ő véleményében, hogy t. i. nagyon elterjedt az erkölcstelenség az emberinem minden osztályában s nem hiányoznak, a kik, miután a legczégéresebb bünökkel magokat beszennyezték, elvetvén a szemérmet és szégyent, gaz tetteikkel dicsekedni nem iszonyodnak! Hogy az oly sok, naponkint növekedő rosznak eleje vétessék, ugy véli a bizottság, miszerint előbb gondosan megvizsgálni kellene: mely forrásból erednek azok, a tapasztalt orvos szokása és példája szerint, a ki, mielőtt a test gyógyitásához fogna, a betegség természetét, eredetét és okait szokta kifürkészni.48 Ezen bizottsági, igen találó vélemény az egyházmegyei zsinaton fölolvastatott és pontonként megvitattatott. - Ime a zsinat jegyzőkönyvének rövidlete.

"1821. Sept. 17 - 18. napjain fötdő Tiller József, a bold. Szűz Mária bézere-i apátja, a váczi székesegyház nagyprépostja, és kanonok, a váczi egyházmegyének, a széküresség idején, a lelkiekben helynöke és általános káptalani ügyhallgató elnöklete alatt-, a fötdő Borcsiszky Béla49 olvasó, - Bodonyi Miklós székesegyházi, Poroszkay János pesti, Balogh István csongrádi főesperesek, Toppler György,Bogyay Mihály, Riek ker. János, Bottlik István és Bártfay Márton ugyanazon székesegyház valóságos kanonokjai jelenlétökben, úgyszintén Baranyai János, most mondott egyház cz. kanonokja és az ecsegi kerület alesperese; - Stettner Bernárd hatvani prépost és a kis-kún kerület alesperese, - Bengyel György chuchnis-i prépost és holdmező-vásárhelyi parochus; - Nádasdi Tersztyánszky Imre, sz. Benedek tereskei apátja50 és a kecskeméti egyház plébánosa; továbbá ezen ntdő urak: Horváth Elek székesegyházi, Gáspár József nógrádi, Alajtner Józef gödöllői, Schimpl József soroksári, Rendel Ferencz nagykátai, Kárász Pál alsónémedi, Nagy György kecskeméti, Andrássy János nagyabonyi, Mátyus János holdmezővásárhelyi valóságos kerületi alesperesek és Kerék Mihály hatvani helyettes alesperes;51 - továbbá ezen tdő urak: Vazula István nézsai, Kasza János veresegyházi alesperes, Katona János bujáki, Besze Mihály dányi, Guba János taksonyi, Bentze György szecsői, Dobos Péter kún-szent-miklósi, Ladányi István izsáki, Szörényi Ferencz rékasi, Schidlik Mihály czibakházi, Szabó László dorozsmai, Seress Pál tápéi és Podhragyay János jobbágyi egyházak plébánosai; nemkülönben: Szarvas Ferencz, Kutsera András és Szvndy János, a püspöki Lyceumban a sz. hittudomány nyilvános és rendes tanárai; - főtdő Pálya52 Lajos prémontrei rendű kanonok a jánoshidi konventból s az itteni parochiának a lelkiekben administratora;53 - tdő atyák: Strobl György váczi, és Dányi Zsigmond a kecskeméti kegyes rendi iskolák társodájának főnökei;54 tdő atyák: Végh Márton váczi, Gyüre Adalbert kecskeméti, Orbán István szolnoki, sz. Ferenczrendi kolostorok főnökei, Simon Imre, a besnyői kapucinus kolostor előljárója és Riegl Damián a váczi irgalmas-rendiek perjele, - öszszesen 49, - jelenlévén tartatott az egyházmegyei zsinat, a melyben:

Minekutánna az egész papság, mely ezen tartandó egyházmegyei zsinatra, valóságos rendelettel hivatott meg, a székesegyházban, a Szentlelket segitségül hivó, ünnepélyes főpapi szertartással végzett sz. misén, áhitatosan és kegyeletesen jelenlett volna, azután pedig ugyanazon egyházból, a kiszabott rend szerint kivonulván, és a püspöki laknak a zsinati ülések megtartására kitűzött nagyobb teremében a kijelölt helyeket elfoglalta légyen, a zsinat a hiteskű letételével kezdetét vette, melyet is a tridenti zsinat előirt mintája szerint valamennyien letettek. Ez megtörténvén, a főtdő általános káptalani helynök úr, az egybegyült zsinati papsághoz erőteljes és magvas beszédet tartott, azt az egybehivott zsinat czéljából kitanitotta. - és azokra, melyek e zsinat tárgyai volnának, a dolgok és körülményeknél fogva tüzetesen buzditotta a jelenvoltakat, hogy azokat testvéri szeretettel és kölcsönös jó hajlammal, komolyan tárgyalják és megvitassák. Felolvastatván aztán Rudnay Sándor ő főmga, Magyarország primásának az egyházmegyei zsinatok tartására kiszabott rendsorozatát illető 1821. május 24-kén kelt irata, valamint ő Fölségének ezen évi márczius 23-kán kelt s a herczegprimáshoz menesztett legmagasabb válaszirata, - azon pontok és tárgyak, melyeket ő Fölsége ezen válasziratában mint tárgyalandókat kitűzött, kölcsönös megvitatás- és jó megrostálásra egyenként fölvétettek; - és a tdő káptalan által előre jól megvitatott tárgyak, a megrostálás eredményeül, irásba foglalva, egyesitett tanácskozás folytán véleményöket minden pontokra nézve a következőkben fejezte ki:

"Melyek mind igy meglévén, és a kegyes kir. leiratban foglalt tárgyak fölötti vélemény, ezen zsinat által, amint az Urban jónak látta, kifejeztetvén, - egyszersmínd ez alkalommal: Toppler György, Bottlik István és Bártfay Márton váczi székesegyházi kanonokok, ugyszintén Szarvas Ferencz a püspöki Lyceumban a sz. hittudomány tanára, ezen zsinat által zsinati vizsgálókká kineveztetvén és tisztök pontos teljesitésére a szokott módon, eskütétellel is leköteleztetvén, miután a főtdő elnök úr az egybegyült zsinati papsághoz beszédet tartott, s a zsinatot bezárta volna, a székesegyházba vonultak a zsinati atyák és ott elénekeltetvén a sz. Ambrus-féle dicsének,55 ünnepélyesen hálákat rebegtek a mindenható Istennek.

Az érintett bizottság56 a következő 8 pont fölött fejezte ki nézetét és szavazatát: I. Az alásülyedt erkölcsiség megjobbitása eszközeiről, jelesen a világi és szerzetes papság s az iskolai ifjuság fegyelmének helyreállitása. - II. A tanulmány és tanrendszer egyöntetüségének a püspöki Lyceumokba leendő mindenütti behozatala. -III. Az egyetemi tanárok közötti pörlekedések kiegyenlitése. -IV. A szerzetesrendek szabványainak az egyház jelen állapotához leendő alkalmaztatása. - V. A Káldy féle magyar szentirás valami legjobb módoni uj kiadása. - VI. A bécsi fensőbb áldozári nevelő intézet alapjának gyarapítása 10 magyar áldozár részére. - VII. Hajdan az eltörölt szerzeteseknél tett sz. mise-alapitványok intentióinak, melyek az idők gonoszsága folytán kimerült vallás-alapnak, valamint a gondozó papságnak terhével kötvék öszsze, öszszevonása.57 - VIII. A sz. székek és egyházi biróságok egyenlő, a czélnak jobban megfelelő, de egyébiránt az idevonakozó harczi törvények sértetlenül hagyatván, rendezése.

6. §. A pozsonyi nemzeti zsinat 1822. évben. (A váczi püspöki szék üressége idején.)

Ezen pontok előzetesen az előkészítő egyházmegyei zsinatok által szellőztetvén, megvitattatván, és kellőleg megvilágittatván, Rudnay Sándor, az ország herczeg-primása és esztergomi érsek által a sz. kir. Pozsony városába nemzeti zsinat lőn hirdetve. --Főtdő Bodonyi Miklós, általános káptalani helynök, apát és őrkanonok, szept. 5-kén 1822. évben, főtdő Toppler György kanonok és a tdő váczi káptalan küldöttjének társaságában, valamint ntdő Mericzay Antal sz. széki jegyző kiséretében, a délelőtti órákban, a primási udvarba átmenvén, ott miután némelyek az egyházmegyei püspök urak közől, a főméltóságú herczeg-primásnak hódolatokat tették volna, annak kézcsókolása és tisztelet-kimutatására, több kanonokok és a papságbóliak számos társaságában bocsátva lőn.

A nemzeti zsinat első egyetemes ülése 1822. szept. 7-kén tartatott, az utolsó meg u. e. évi október 16-kán, előrebocsátván a legszentebb Üdvözitő templomábani ünnepélyes sz. misét, melynek bevégzése után, a zsinati imákat a főmlgú hg-primás a zsinati papsággal együtt mondotta el. Mire olvastatott és kihirdettetett a nálunk elharapódzó erkölcstelenség kutfői-, az erre hozandó gyógyszerekről, majd az iskolai ifjuság-, ennek házi, úgyszintén a tanintézetekbeni oktatása és nevelésérőli, továbbá a világi papság helyreállitandó fegyelme-, és végre a zsinati statutumoknak szerzendö hatályi döntvénye, mihelyt a zsinati akták ő fölsége által viszszaküldetni fognak. Ezek megtörvén, a zsinat elnöke az atyáktól elbucsuzott, a kalocsai érsek pedig a primásnak, a zsinat bölcs vezetéseért, a zsinati atyák nevében is nyiltan köszönetét fejezte ki, végre a szokásos felkiáltások is megtétetvén, a primás curiájába visszavezettetett a papság által.

Okt. 17-kén, reggeli 8 órakor irattak alá a zsinati akták 3 példányban, megelőzvén az aláirásokat a hg.-primás alájegyzése. Ez megtörvén és a hazamenetelre az engedély megadatván, a zsinati atyák még ugyanazon napon útra keltek; a kik példáját követte a fötdő általános káptalani helynök is, a ki a váczi káptalani követ és sz. széki jegyző társaságában útnak indult Vácz felé és ide okt. 20-kán övéi közé szerencsésen megérkezett.

Ezen nemzeti zsinaton, az elnökön kivűl, jelenvoltak: Klobusiczky Péter kalocsai érsek, 11 megyés főpásztor, 3 fölszentelt püspök i. p. i.,58 5 czimzetes püspök, a pannonhalmi főapát, a káptalanok, valóságos apátságok és prépostságok stb. 20 küldöttei. Az egybegyült atyák ezen társulata 5 szakaszra volt fölosztva, melyek másodikába volt beosztva Bodonyi Miklós, a váczi káptalani általános helynök, a ki a magyar szentirás kiadásáról beszélt; az ötödik bizottsághoz pedig tartozott Toppler György, a váczi káptalan képviselője, ki a sz. széki biráskodás rendje és egyformaságáról szólótt e zsinaton.

Lábjegyzetek:

1 Mi azonban akkor többet ért a mostani ily összegnél.

2 Elég csekélyre szabta!

3 "Proventus stolaris."

4 Ennél többet összegyüjt évenként egy szemérmetlen koldús is....

5 Minthogy a vallás-alap tőkéje a devalvatio által fölöttébb sokat veszitett.

6 Eredetileg 300 és 150 frtot.

7 Conventions-Münze.

8 V. ö. "Magyar Állam" 1869. febr. 6.

9 A legujabban 1883. Szept. 13-kán is volt conferentia vagyis gyülekezet.

10 A szövegben áll: "sufficientem dotationem.."

11 A szövegben: "Ordinariatus."

12 Azaz: "Statutum."

13 "Sede vacante nihil innovare licet."

14 Congregatio Generalis Dioecesana."

15 Ez később besztercebányai püspök lett.

16 Passerini és Balogh István, ez utóbb val. kanonok.

17 Vagy: vidéki, foraneus.

18 Szeliga, Galzer és Dobróczy.

19 Sághy, Gáspár, Huszka, Kaminszky, Raicher, Kajtár, Babindák és Bodonyi Miklós, utóbb ez val. kanonok.

20 Riek, később v. kanonok, Bogyay k. v. kanonok, Hampli, Poroszkay k. v. kanonok, Márkus, Török és Podhragyay holta után kinev. cz. kanonok.

21 Toronyossy, Csehi László k. cz. knk, és Knapovszky.

22 Nagy György.

23 Szabó József.

24 A káptalani helynök.

25 Vagyis 4 hittanár. A székesegyházi alperesi kerületből 16-an; a soroksári felső és alsó kerületből 18-an. Köztük: Toppler, k. v. knk, Gabrielli, ki 101 évet élt, Schimpl k. v. knk, 2 káplán. A kecskeméti kerületből 18-an, köztük Sándor András, Szörényi, Cseh András k. knk, és 4 káplán, köztük Seress Pál k. knk és egy volt pálos. A szolnoki kerületből 9-en. Köztük Andrásy János k. cz.. knk és 2 káplán. - A csongrádi kerületből 12-en. Köztük Bengyel és 3 káplán. - A kiskún-ktből 7-en. Köztük Bodonyi Miklós, Bottlik k. knk, Szabó László és 2 káplán. - A gödöllői kltből 16-an. Köztük Riek, Poroszkay, Laczkovics k. cz. knk, Diber, Urda, máskép: Bányász, ki utóbb eltünt. - A hatvaniból 14-en. Köztük Stettner, a hatvani prépost, Podhragyay és 2 káplán. - A nógrádi kltből 12-en. Köztük Gáspár, Ludik és 2 káplán.

26 Bezzegh és Ciáni knkok. A statutum végén ez áll: "Praesenti statuto consentit Capitulum Vaciense.

27 "Cassa generalis dioecesana."

28 Nem megvetendő tétel!

29 "Massa intestata."

30 "Fundus dioecesanus.

31 V. ö. 1822. ápr. 16. 9044. sz.

32 "Deficientia"

33 Enormis megrovás!!!

34 Az "alma matertól."

35 "Collegium Germanico Hungaricum."

36 "Superinspectio"

37 Azaz:"clausula."

38 V. ö. Kovách Pál: "A kath. papság némely legégetőbb kérdéseiről," Budapest 1875. 11-14.

39 Mint ez ezen intézetek történetében bőven előfordul a magok helyén.

40 T. i. a római kath. javadalmakat iratta össze ekkor a kincstár.

41 Azaz: "Hej menynyi kárt szenvedénk gyászos csaták által!"

42 És egész 1815-ig elhuzódtak!

43 Az államkiadások némi fedezéseül beleegyeztek a rendek, hogy a sónak ára mázsánként 1 frt 6 krral föllebb emeltessék.

44 Állambukás, Staatsbanquerotte, fallimentum status.

45 Banknoten, schaedae bancales.

46 Einlösungsschein, Reluitoriae.

47 Deputatio Vaciensis.

48 Ld. Kovách Pál: "Specimen Monographiae Capituli Vaciensis, Vacii 1884.

49 "Borcsiczky" előnévvel.

50 E szerény sorok irója szerencsés volt egykor ezen ősrégi benczés-templomban misézni, gyóntatni és áldoztatni.

51 Azaz: surrogatus VAD,

52 "Pállyá"-nak is iratik:

53 Mert van a sz. kanonoki rendnek itt uradalmi administratora is.

54 "Rectores Collegiorum Scholarum Piarum."

55 Vagyis a "Te Deum laudamus."

56 Azaz: "Deputatio Dioecesana."

57 A szövegben "reductio" áll.

58 Az az: in partibus infidelium."

VIII. FEJEZET.

A váczi egyházmegyét ért különféle csapások és üldözés.

1. §. Az egész ország siralmas és nyomorú állapota, tehát a váczi egyházmegye és a káptalané is.1

Az 1829/30-ki igen szigorú tél után nem sokára, vagyis az 1831-ki nyáron a váczi püspök, gr. Nádasdy Paulai Ferencz, jul. 3-ról siralmas körlevelet bocsátot gondozó papságához, amint következik: "Midőn a politikai hatóságok a legsúlyosabb betegségek elháritására, mely először Tisza-Ujlakon észleltetett és a keleti kolerához hasonló, a tiszai részeken csodálatos gyorsasággal terjed, és a hivatalos értesitések szerint, Miskolczra és Mező-Kövesdre behurczoltnak lenni mondatik, megfelelő időszerinti eszközöket használnak... Föntisztelt uraságaitokat megbizom, hogy a sz. misékben a derűs idő- és a halandóság elkerüléseért collectát vegyenek, és az Istent esengő imákban kérni megemlékezzenek...

Mivel pedig megtörténhetnék, hogy az érintkezés köztem és uraságaitok közt megszünnék, minthogy itt tényleg elzáró vonal huzatik: Uraságaitoknak hatalmat adok a föntartott esetektőli föloldozásra2 ezen irat erejénél fogva, ennek viszszavonásáig. Egyszersmind inteni akarom azokat, hogy különben Váczra ne menjenek, vagy én hozzám kit sem küldjenek, hacsak a község ünnepélyes iratával bizonyitani nem tudják, hogy Isten kegyelméből egészséges helyről, és tökéletes egészségnek örvendve utaznak s érkeznek meg.

Ugyanazon főpásztor 1831. jul. 26-ról az ő körlevelében, növekedvén már az egyetemes gyász, a felsőbb intézkedésekhez alkalmazkodva, papságának ezen utasitásokat adja, hogy t. i. azok az utiköltség nyujtására ezüst-kávés-kanalat alkalmazzanak 3 - 4 láb hoszszú pálczára, melynek végén rovásos bemetszés lévén, vastagabb selyemfonál segitségével ehhez legyen rákötve, és azt minden ténykedés után erős bor-eczettel mosassák meg; ugyszintén a betegek kenésére3 hoszszas pálczikát használjanak, melynek a sz. olajba mártandó hegye pamuttal vagy gyapottal legyen körültekerve, elhagyván az érzékek szerveit, egy közös formula mondása alatt a betegnek csak homlokát kenjék meg...Ezekre a főpásztor irányadó utasitásúl közli és ajánlja a következőket: "Jelenti, hogy Kerber nevű sebész-mester megtámadtatván a kolera által, minden gyógyszert elutasitott magától, e helyett bőven itta a vizet és viszszanyerte egészségét. Majd tanácsolja, hogy a sz. misék a templom bemeneténél tartassanak, - azok részére, kik kolerában hunytak el, a temetőben külön terület hasittassék ki, - hogy a bünbánók nagyobb öszszetódulása alkalmával, a gyónások a parochiális épület szobájában történjenek, - és hogy 8 láb mélységü sirok ásattassanak, végre, hogy a lelkipásztorok az előfordulandó esetekben a királyi biztosokhoz4 forduljanak."

Kivonat az 1831. aug. 2-káról kelt köriratból: "A lelkipásztorokat fölhivjuk, miszerint azok alkalmatos beszédekkel, a különféle előitéletekkel telitett és a közbéke zavarói által gonosz szándékból tévútra vezetett népet a hirek hamis volta és az apostoli király meg a kormány atyai gondoskodásáról, magánlag és a szószékről fölvilágositani és meggyőzni igyekezzenek."...

Morzsák az 1831. aug. 5. körlevélből: "Ezek után, minthogy a roszsz, melylyel búsittatunk, főképen az érintkezés utján terjed, az iszákosság és részegeskedés által pedig és az ezekből következni szokott fölhevülések, éjjeli dorbézolások és meghülések folytán különösen elmérgesül; és ,mivel e métely az egyháznapi-búcsúk5 alkalmával, a midőn különféle nép nemcsak a templomban és csapszékekben zsufolva öszszetódúl, hanem lakmározások és ezeknél még sokkal roszabb kihágásokat is elkövet többnyire, - a legtöbbekbei átöntésre a legalkalmasabb csatornát találna: a templomnapi ünnepélyeket,6 míg jobb idők fognak ránk derülni, e sorok erejénél fogva az egész egyházmegyében betiltom és fölfüggesztem."

Továbbá az 1831. sept. 5 köriratban,7 a többi közt, ezek foglaltatnak: "A nmlgú httó-tanács rendeli, hogy a lelkipásztorok a kolerai gyógyitás azon szereit, melyek az ország főorvosa által javasoltatnak, és melyek Morvay János tisza-bábolnai plébánostól vétetnek és már jobbára elfogadvák, parochiáik területén minélelőbb és a legjobban használatba hozzák."

Végre (1831. decz. 15.) a váczi főpásztor szól papságához: "Elszomorodik és borzad az én lelkem, ha azon roszakat fontolgatom, melyek végtelen serege, csak tegnap és harmadnapja a hazai földre és ennek vidékeire telepedett, - a kegyetlen halál, melynek csak neve is iszonyu, vétségeink büntetéseül bocsáttatván ránk, egyenlő léptekkel kereste föl a szegények viskóit és a főurak erődpalotáit. Semmi osztály, rang, kor és nem sem volt képes az ő mételyét kikerülni vagy azt elüzni. Mindenütt csak temetések valának szemlélhetők és a hová csak tekintettél, minden gyászszal és jajgatással volt tele. Itt virágzó ifjak, ott korgyönge, roskatag aggastyánok vitettek a sirba." ... "De már ezektől kedélyünket elforditani, vidámabban müködni és szabadabban lélekzeni lehet ... "Az, a ki minden sanyaruságunkban megvigasztal minket, viszszadta az áldott békét." ..."Minélfogva ezen sorok erejével rendeljük, miszerint előrebocsátva az elhunytakért a gyászmisét,8 ünnepélyes hálaadó istentiszteletet, az Oltáriszentség kitételével,9 miről a népet előre értesitsék, énekeljenek minden parochusok, egyszersmind pedig a föntartott esetektőli föloldozás szabadságát ezennel viszszavonom." ...

2. §. A koleravész pusztitása Váczon és a megyében.

Ezen gyászos időszakban, a váczfelsővárosi parochia területén, mely akkor alig számlált 5000 lelket, augustusban 243, septemberben 77, egész éven át 518-at ragadott ki az életből, az alvárosi plébánia hiveiből meg augustusban 160-, és septemberben 52-tőt, egész éven át 401-gyet, öszszesen tehát 919-et ragadott el gyorsan e kegyetlen halál. És minthogy az ezen évi kath. népességet 9000-re lehet tenni, önkényt következik, hogy az 1831. évi halandóságot átlag 10% körül forgónak mondhatni. - Mint a lelki szolgálat áldozata hullott el Kovács Antal, herédi plébános, 1831. aug. 4-kén a koleravész kiragadván őt az életből. Ezen vész későbben is előfordúlt hazánkban, például 1849. évben;10 amidőn september hóban elragadta a káptalanból Medgyessy ev. Jánost, mint őrkanonokot, élte 54. évében, áldott emlékét hagyván hátra a szükölködők és tudomány-kedvelőknél. Később, 1855. aug. 20-kán, a ravatalra döntötte Jankovich Mihály kecskeméti plébánost; 1866-ban, a porosz-olasz-háború alkalmával, ismét sokakat döntött a sirba. 1873. évben Millmann János káplán (aug. 31.), Gyurcsák Ignácz parochus (sept. 14.) és Stitz József kiérd. plebános (sept. 19.) életét oltotta ki. De egyébiránt más években is pusztitott itt-ott e vész az egyházmegye területén szórványosan, például: 1836. évben Félegyházán.

3. §. A Duna és Tisza kiöntései (1838. és 1876.) tűzvészek, földrengések, tünemények s egyebek.

A kiáradások, főképen tavaszkor, midőn ezen folyók a jégboritéktól megszabadulnak, és a bőséges zápor-esők következtén oly mérvben garázdálkodnak, hogy a polgárok életére és vagyonára nézve egyaránt veszélyesek szoktak lenni. Ami egyházmegyénkben,11 az alsó-némedi (most soroksári), szolnoki és h. m. vásárhelyi (most csongrádi) kerületek leginkább kitétetvék a dunai és tiszai kiöntéseknek. Az 1838. és 1876. években a püspöki város és a káptalani jelentékeny károkat szenvedett, főkép pedig a Duna karajához közeli házak, ahol a folyónak nincsen partja, és a szegényebb lakókéi, romba dőltek, a megkárosultaknak hát emberbaráti segélyt kelle nyujtani. Az 1879. márcziusban a dorozsmai és algyői parochiák, megáradván a Tisza, ennek árja által teljesen eltöröltettek. Ezen gyászeset következtén az 1940 lelket számláló eredeti plebánia Algyeő a Sándorfalva uj curatiának lőn fiókegyháza.12 Tápé plébánia, melynek kegyura Szeged sz. kir. v., és a mely maga is a kiáradás gyászos esetét szenvedte, lassankint a régi, sőt még szebb alakot is öltött. A Dorozsma kún-mezőváros, minthogy a Tiszától távolabb létezik és jó része magasabb helyen fekszik, kemény csapást ugyan, de mégis elviselhetőbbet szenvedett, mint Algyő13 és Tápé, és szintén a szomorú romokból emelkedik ki. E vész az 1881. évben majdnem megismétlődött megint! ...

Az 1841. jul. 18-kán, a délutáni órákban forró szél, az u. n. "sirocco" rémítette a lakósokat. - 1842. jul. 8-kán, reggeli 7 órakor Váczon a nap eclipsis-e csodálatosan látszék. - 1846/7-ben erős éhség dühöngött az országban, s ez alkalommal a szegény felvidéki tót cselédek potom áron adták el gyermekeiket!

1846. jul. 15-kén, a Pestről-Váczra huzódó vasutvonal használatra és nyilvános közlekedésre ünnepélyesen megnyittatott. Jelen volt József főhg. ő fönsége, az ország nádora, a legkikeresettebb kiséret bőségében. Es ime! a Tabán külvárosban gondatlanul támadt tűzvész egész sorházat zsákmányúl ejtett. Palatinus főherczeg minthogy kitünő lelkületű és szerfölött népszerü volt, haladék nélkül a gyászeset szinhelyére sietett, és ott a megkárosultak első szükségeire 200 frtokat osztatott ki.14 - 1864. évben hallatlan aszály pörzsölte le a váczi területet, mely csapás átalános volt és majdnem az egész országban nagy drágaságot és inséget okozott. - 1866. évben május 24-kén iszonyú fagy nemcsak a szőlőket, hanem a vetéseket is tönkre tette! - Ugyanezen évi nyáron a porosz hadak a mieinket Csehországban15 szerfölött gyilkos csatában leverték; ez még nem volt elég! Az inség és háboruhoz járult még a keleti kolera is, mely igen sok helyen pusztitván, számosokat döntött a sirba!

1879. évben a székesegyház kupolájába beütött a villám. - 1882/3-ban földünket vészes földindulások rázták meg. - 1883. jan. és febr. hónapokban az ég szokatlan pirosságtól fénylett a nap lenyugta után.16

Mindezek mellett mégis,17 a Bold. Szűz Mária, kinek képe disziti a káptalan és város pecsétjét, és a kinek, az ő hathatós pártfogásaért áhitatos érzülettel, meleg köszönettel és forró hálával tartozunk, közbenjárása segitségével mindenkor mintegy bekötözve sebeinket, azokat meggyógyitotta, és minket kiragadván a tűz- és vizveszélyből, a romok mindig helyreállitva lettek és ezen ősi város régi diszét mindenkor viszszanyerte. Miért "legyen Neki örökké dicséret és tisztelet!"

4. §. A gondozó papság üldözése a vegyes házasságok megtagadott áldása miatt 1842. évben.

Bevégződvén 1840-ben az országgyülés, a főpásztori kar az akkor igen ünnepelt nevü Lonovics József csanádi püspököt küldte kebeléből könyörgő irattal Rómába a pápához, hogy a vegyes házassággok tárgyában utasitást adna ki. Ő szentsége XVI. Gergely az egyenlő eljárás czéljából 1842. ápril 30-kán Apostoli Brevét adott ki, melyet V. Ferdinánd apostoli király u. a. évi okt. 12-kén királyi tetszvényével látott el.18 Ezen pápai irat rendeli, miszerint "ha nem-katholikus fél a mindkét nembeli gyermekek katholikus nevelését törvényszerü téritvényi irattal19 biztositani nem akarná, a kath. fél pedig az egybekeléshez igy is ragaszkodnék: ezen esetben a parochusa ennek, mint törvényes tanú, az egybekelésnél passive assistálhat; sőt, ha az igy megtagadott áldás miatt a jegyesek hajlandók volnának a protestáns igehirdetőhez vagy pópához menni az öszszekelés végett, ebben semmikép se akadályoztassanak, minthogy itt is az igazi szentség forog fön, mert hisz a házasság szentségének ministere magok az öszszekelők." Megmentve van itt a kath. dogma és a kath. fél vallásos meggyőződése nem szenved fogyatkozást.

Már most a magyar gondozó papság élesen megtámadtatott, az 1647. 14. tvcz. alapján, több ezen egyházmegyei lelkipásztor, a vallási béke háboritása ürügye alatt, míndannyiszor, ahány ily eset adta magát elő, 600 ftnyi birság letételére a törvényhatóság által szorittatni sürgettetetett, de hiába, mert az ily szorongató és vakmerő ügyeket, a m. kir. udvari kanczellária parancsa folytán, Bécsbe kellvén fölterjeszteni, ott megakadtak, és mint törvénytelenek nem vétettek tekintetbe.

És ugyan ez eljárás, mint inaszakadt s minden iuridicai értelmet nélkülöző, inkább boszut, mint igazság-szolgáltatást tanusit. - A kath. egyház a vegyes házasságokat soha sem helyeselte, mind azon elroszulási veszély miatt, melyben a kath. hivő forog, mind pedig más veszélyek miatt, melyeknek a születendő gyermekek és maga a házassági kötelék is kitéve vannak.

Mária Teréz királyné jogara alatt a téritvényi iratok tették azon föltételt, a mely nélkül vegyes házasság létre nem jöhetett. II. József császár hódolva a Francziaországból áramlott vallástalan, tehát üdvtelen szellemnek, a reversálisokat eltörölte, végre az 1791-ki 26. tvczik az egyháziak és némely kath. főurak ellenmondása daczára alkottatott, de a kath. egyház dogmáját e tekintetben nem sértette, s igy a vegyes házasságok tana a nagyobb és számosabb roszak kikerülése miatt csak eltürve lőn, érintetlen maradván e mellett a sz. hitletétemény itt szóban lévő része. - Különben az egyház az ő nem-tetszését e pontban különféleképen tanusitá; tudniillik az 1791. 26. tvcz. eltörlése után is, a vegyes házasságokat az egyház külső jelekkel is általa nem helyeseltekül mutatta.

A fönt emlitett törvény kihirdetése után szintén merültek föl esetek, a melyekben nem egyenlő vallásu jegyesek összeadásai egyházi szertartás nélkül történtek.20

Millitz-Mansfeld: Batthyány József prímás - rézmetszet

Bankjegy: 100 gulden (papírpénz, 102x138 mm)

Rudnay Sándor esztergomi érsek - rézmetszet

Hefele Menyhért: A pozsonyi prímási palota, az esztergomi érsek lakhelye

Nádasdy Ferenc váci püspök - rézmetszet

Szent Flórián szobra a váci Szentháromság-emlékművön

Lábjegyzetek:

1 Itt a keleti kolera értendő.

2 Facultas absolvendi a casibus Episcopis reservatis.

3 Vagyis az utolsó-kenet szentségének föladására,

4 Ezek voltak: Szentkirályi László, báró Orczy Lőrincz és báró Vay Miklós.

5 "Patrocinia."

6 "Festivitates Titulares" áll a szövegben.

7 Az egyház nyelvén: "Litterae Encyclicae" vagy "Circulares."

8 "Requiem."

9 Vagyis: "Te Deum laudamus"-sal.

10 Háború, inség, mirigy-halál is uralkodtak ekkor!

11 T. i. a vácziban:

12 Ez most már plébániává van emelve.

13 "Algyeő" -nek is iratik.

14 A városi jkönyvek szerint 1731-ben Váczott 196 ház égett el, és 1741-ben a lakosság tizedrészét ragadta a vészkór ki az életből.

15 Königgräcznél.

16 Még idáig e tünemény oka ismeretlen.

17 "Stat Vacium, et laetis decorantur floribus arva," mondjuk a költővel.

18 "Placetum regium." Az egyházfaló liberalismus gyönyörű találmánya!

19 "Literae Reversales."

20 V. ö. Kovách Pál: Monographia V. Capituli Vaciensis. Vacii 1884. pag. 90.

IX. FEJEZET

Váczegyházmegyei gyülekezet 1848. évben. (A püspöki széküresség alatt.) - Szabadságharcz 1848/9-ben. (A püspöki széküresség idején.) - A czeglédi gyülde. - A dolgok alakja 1850 - 1861-ig, illetőleg 1867-ig. - Az esztergomi tartomány zsinata.

1. §. Váczegyházmegyei gyülekezet 1848. évben.

A püspöki széküresség idején, 1848. aug. 1. s köv. napjain Váczott egyházmegyei gyülekezet1 tartatott, főtdő Szarvas Ferencz, székesegyházi főesperes és kanonok, mint káptalani helynök,2 elnöklete alatt. - A székesegyházban 9 órakor kezdődött sz. misén jelenvoltak: a tdő káptalan, a kerületi alesperesek és küldöttek,3 azonfölül még más önkényt megjelent egyházi férfiak, összesen 76-an. Az istenitisztelet után a püspöki lak nagyobb termében egybegyültek, a Szentlélek segitségül-hivása után, székeiket elfoglalták, és miután az elnök a jelenlévőkhöz intézett ünnepi beszédét bevégezte volna, a kerületi képviselők igazolása ejtetett meg. - A főtdő káptalant képviselték főtdő Gáspárik Kázmér olvasó-, Cseh András éneklő-, Medgyesy Ev. János őrkanonok, Mericzay Antal pesti főesperes, Tajthy Ferencz csongrádi főesperes, Schimpl József, Kriszter Antal, Haulik József, Herrmann József és gr. Zichy Hippolyt kanonok urak.

A székesegyházi kerületből igazolva lettek: Hulyák István alesperes, szilágyi plébános, Fejér István sződi, és Papp József vácz-kishartyáni plébánosok-, Suhajda János mácsai és Bezerédy Sándor fóthi káplánok. - A nógrádi kerületből: az alesperes és ker. jegyző betegség miatt elmaradtak, megérkeztek: Neszveda István nőténcsi plébános és Huszár Antal romhányi káplán. - Az ecseghiből: Rudlovszky István alesperes és ecseghi plebános, Urik István sz. iványi és Horner József becskei plébánosok. - Hatvaniból: Vavróczy István cz. knk, alesperes és verseghi plébános, Sistyik István kállói pl. és Fektor József4 lőrinczi káplán. - Gödöllőiből: az alesperes akadályozva lévén, Jankovics Mihály turai pl. és Paulovich Mihály baghi káplán. - Soroksáriból: Nell István alesperes és soroksári pl., Ellenbacher István csömöri és Hegedüs Ignácz üllői parochusok. - Nagykátaiból: Rátskay Ferencz alesp. s ottani pleb., Egri Antal t.-sághi pl. és Csathó Alajos szecsői káplán. - Alsó-Némediből: Szabó József alesp. pereghi pl., Mikuska Károly uj-hartyáni, és Göcze József bugyi-i plébánosok. - Kecskemétiből: Hoffmann János prép. u. o. pléb. Bobory Károly pl. Czegléden és Szalay József kecskeméti káplán. - Nagy-Abonyiból: Lexa Ferencz alesp. t.-györgyei pl., Maizner Samu t.-szelei admtr, és Gajzágó Lukács nagy-abonyi káplán. - Szolnokiból: Schidlik Mihály alesp. és czibaki pl. három szavazattal volt ellátva, Pál András alpári és Patek Cyrill mezőturi pl. nevében is. - Kis-Kunságból: Fittler Ferencz alesp. és dorosmai pléb., Makk Ferencz csanyi pl. és Szabó Richárd dorosmai káplán.5 - Hold-Mező-Vásárhelyiből: Leeb Mátyás alesp. szentesi pl., gr. Vécsey Elek jááki val. apát, h. m. vásárhelyi pl. és Lovász Antal itteni káplán.

Az ülési akták jegyzőivé felkiáltás utján kijelöltettek: Bobory Károly czeglédi pl. és Kovách Pál, a helynöki hivatal titkára. - Az ülések folytattak: u. a. napon aug. 1-jén, d. u. 5 órakor, - aug. 2-kán reggeli 8 órakor, és ebéd után 5 órakor, végre aug. 3 kán délelőtti tanácskozásokkal befejezve lőn.

Minthogy pedig ezen értekezlet a szándékolt egyházmegyei zsinat előkészitőjeül szerepelt, ennélfogva a vitatkozásba vétettek föl a miképen szervezendő zsinat pontjai, jelesen: kik hivandók meg arra, vajjon a szavazatok nyiltak avagy titkosak legyenek-e, mikor és hova hivassék egybe a zsinat, mely tárgyak tüzettessenek ki a tárgyalásra? stb.

Annálfogva pedig, hogy aug. 1-jén a d. u. ülésen azon kérdés: vajjon az egyházmegyei hivatal tagjai, a Lyceum tanárai és a papnövelde elüljárói birjanak-e szavazatokkal? nyilt szavazatokkal ugy lőn eldöntve és intézve, hogy az érintetteknek külön szavazati jog adatott-, a kis-kunsági és h.-m.-vásárhelyi kerületek képviselői, a tanácskozás helyét, irott nyilatkozat mellett, tüstént elhagyták, a többiek nem csekély fájdalma és zavarával!

Továbbá a zsinati tárgyak behatóbb megvitatása és az előleges tervezet megvilágitására, az utolsó ülésen az elnök 23 tagból álló bizottságot nevezett ki, mely is Szarvas Ferencz általános kápt. helynök elnöklete alatt aug. 22, 23, és 24-kén valóban öszszeült, és az előkészitői tervezetek nyomán, melyeket annak a kerületi gyülések és az egyházmegyei értekezlet nyujtottak, a jegyzők által előbb rendszerbe hozatván, az elhatározás végett, tanakodás alá, pontonként a következő tárgyakat bocsátották:

A) Az egyház szervezete. I. Püspök. ("Elhunyván a püspök, két hó alatt egyházmegyei zsinat hivassék öszsze és titkos szavazattal uj főpap választassék.)" - III. Az egyház tanácsa6 és a sz. szék. ("Az ürességben lévő kanonokságra a kijelölés az egyetemes gyülekezeten történjék az öszszes papság által.") - V. Parochusok és káplánok. ("Ha a káplánok valamelyike csekély állomásról másuvá rendeltetik, annak tüstént ajánltassanak meg az úti költségek. A kápláni állomások épen ne szaporittassanak, hanem inkább azok száma uj parochiák állitása által a lehetőségig kevesbittessék.") - VI. Szerzetesek. ("A hivatásuknak többé meg nem felelő szerzetes-rendek, a nemzeti zsinat által, az alamizsnát gyüjtögető szokással együtt, eltöröltessenek."7) - VII. Tartományi és nemzeti egyházmegyei zsinatok. ("Egyházi zsinatok tartásának joga törvényileg erősittessék meg. Egyházmegyei zsinatok évenként tartassanak, a tartományiak három évenként, a nemzetiek, amint a szükség kivánja." - VIII. A püspökök, fő- és alesperesek szabályszerü látogatásai.8) ("A püspökök mindegyike tartozik megyéjét 4-6 évi időközben kánonilag megtekinteni, és a körülmények kivánalma szerint, atyailag meglátogatni.") - IX. Kerületi gyülések.9) ("Ezekben részök legyen az értelmesebb világiak és tanitóknak is.") - X. Az egyházi hatóság10 és titkos tudósitások.11) ("A vádolt mindig előre kihallgattassék. Az evangéliumi javitás fokozatai mindig megtartassanak. A titkos tudósitásoknak ezentúl ne legyen helyök, hanem pótolják ezeket a fő- és alperesi látogatások jegyzőkönyvei.") - XI. A javadalmak és hivatalokrai csőd. ("A kegyúri jogok érvényökben tartandók fön, de mindazonáltal kivánatos, hogy a kegyurak oly egyéneket mutassanak be a javadalmakra, a kik az egyházmegyében, mint áldozárok, három évet már eltöltöttek. A szabad adományozású parochiák a püspök és sz. szék közös tanácsával töltessenek be. A javadalmak adományozásánál tekintet legyen az évekre, szolgálatra, ügyességre, és az érdemekre, főképen pedig a nyelvre, mely azon parochiában honos, vajjon azt birja-e az illető. Épenséggel nem szükséges, hogy a javadalmakra csődök tartassanak.") - XIII. Egyházi büntető hatóság. Fenyitések.12) ("A kiközösitési büntetés csak legvégsőbb esetekben hozassék.") - XIV. A számadási kötelesség és módozat. ("A gondozó papságot közelebbről érdeklő számadások, vagy egész kiterjedésben, vagy csak kivonatilag a papsággal a zsinat alkalmával közöltessenek. Misék, keresztekre és más ily czélokra tett alapitványok ezentúl az illető parochusok által kezeltessenek, és azért a tőkepénzek és alapitványi értékek nekik átadassanak." - XV. Kántorok és az egyházak szolgái. ("A kántorok mindenképen a plébánosoknak legyenek alárendelve. A harangozók fölvétele és a szolgálatokbóli elbocsátása, kizárólag a parochus köréhez tartozzék.")

B) A sz. cultust illető tárgyak. I. Hitelemzési oktatás és az Isten igéjének hirdetése. ("Szünetelésnek hely ne adassék. A főpapok és kanonokok a prédikálásban jó példával menjenek előre. A homiletikai és hitelemzési tanitás egyelően megtartandó. Szükséges, hogy a hitczikkek és sz. szertartások gyakrabban fejtegettessenek. A sz. beszédek irásba foglalandók. Kell, hogy az evangeliumos könyvek minél előbb kinyomattassanak.") - II. A sz. mise végzése, - délutáni istentisztelet. ("Falukon jókor kell misézni. A kántorok népszerü éneket adjanak elő. A sz. népénekek vizsgálat alá bocsáttassanak és az átvizsgáltak együttesen adassanak ki. A misedij mindenütt egyenlően legyen megszabva.") - III. Breviarium. ("Rövidebbre szerkesztessék és rövidebben adassék ki.") VI. Szertartási nyelv. ("Uj szertartási könyv készittessék, a melyben a népnyelvre tekintet legyen, amenynyiben ezt a korszellem kivánja és a latin szertartás megengedi.") - VII. Böjt és ünnep-napok. ("A böjt körül némely engedvények kivánatosakúl látszanak (már tényleg megadattak). Az ünnep-napok megszentelését elengedhetetlenül eszközölni kell.") - IX. Lelki gyakorlatok. ("Ezek az évi zsinatok alkalmával tartassanak meg.") - X. Kegyes társulatok. ("Legyen arra gondjuk a lelkipásztoroknak, hogy parochiájuk területén legalább egy testvérületet alapitsanak meg.") - XI. Erkölcsi birák. ("Itt a "rózsa- és erény-ünnepek" értetnek.") - XII. Házi ájtatosság. - XIII. - A Religio és Nevelés" czimü lapok ajánlatosak. - XIV. Ugy szintén a "Keresztény Naptár" és Kath. Néplap" a hivek használatára. ("Egyletek alkotandók, és ezekben jó munkák olvasandók."

C) Fegyelmiek. I. Ruha és papi viselet. ("Az egyházi ténykedéseknél papi öltöny13) használtassék, különben szerény, sötét szinü polgári öltönyt lehet viselni. Ellenben tilos szakált és bajuszt ereszteni vagy gyürüt és sarkantyut14 viselni." - II. Papi nőtlenség.15) ("Ezen fegyelmet mindaddig föntartandónak véljük, míg az anyaszentegyház nyomós, sőt elengedhetetlen indokoknál fogva a papi nőtlenség eltörlését hasznosnak vagy tán épen szükségesnek nem tartaná.") - IV. A szerzetesek fegyelmi szabványai. ("Szerzetes-rendbe, ujonczokul csak bölcsészetet végzett ifjuk vétessenek föl, szerzetes tanulók a hittudományi tanszakokat nyilvános papnöveldékben a világi kispapokkal együtt hallgassák. A szerzetesi fogadalom letételére csak akkor bocsáttassanak, ha életök 24-dik évét betöltötték, és a kolostorban legalább 3 évet húztak ki. És ez mindkét nemü szerzetesekre értendő. A kegyes iskolák atyái az egyház nyilvános sz. menetein az ifjusággal jelen legyenek. Világi rendtársakul ne vétessék föl senki.16)

D) Nevelés- és oktatási dolgok. I. fő-,17 nemzeti és elemi iskolák. ("A tanitás szabadsága, a közoktatást szabályozó 15. tvcz. által kimondatik. A közös iskolák18 ellenében kath. elemi tanhelyek nyittassanak, a melyek berendezése a pécsi egyházmegye tervezete szerint eszközöltessék. - II. A gymnasiumok és akadémiák a kath. jelleget ezentul is folyton megtartsák. - III. Az ifju papság növeldéje, püspöki Lyceumok és szerzetesek iskolái. ("Házi papnöveldék több szempontból elébe-teendők az ily általános intézeteknek. A bécsi Pázmány-intézet a budapesti központi egyetemes papnöveldével minél előbb egyesitendő. Minden egyházmegyében állitani kellene ugynevezett "Presbyterium"-okat, a papságbóli kitünő férfiak vezetése alatt, a melyekben a hittudományi tanszakokat elvégzettek a lelkipásztori tisztkedésre gyakorlati oktatást nyernének. Az ifju papság papnöveldei lelki atyáiul éretebb koru s a lelkek gondozásában több éven át fáradozottak, igazán tudósak, szendék és feddhetlen életüek szemeltessenek ki. A Lyceum tanárai ne csak tanitsanak, hanem egyszersmind a növendékek sziveit nemesitsék, a szerzetes-papnövendékek a püspöki Lyceumokban tudományosan képeztessenek.") - IV. Képezdék.19) ("Az elemi iskolákban kizárólag a kath. képezdéket végzett tanitók alkalmaztassanak.")

E) Az egyház külső szervezete. I. A religió és culius gyakorlásának szabadsága. (A tetszvény használata eltöröltessék. A papság ne köteleztessék a szószékrőli, oda nem való hirdetmények tételére vagy fegyveres szolgálatokra (nemzetőrségiekre) stb. A kath. egyház az egyenlőség és viszonlagosság tekintetéből a maga körében szintén autonomiai jogoknak örvendjen.") - II. Társulási jog egyházi czélok elérésére. ("A kegyes és vallási társulatok létesitése müvében az egyház elé akadályok ne tétessenek, hanem neki az egyenlőségi jogok oly sértetlenül hagyassanak meg, mint ez az ország más polgárainál meg van bizonyos czélok miatt, ugymint: A politikai, gazdászati és szereteti társulásra nézve.") - III. Az egyház főpapjai választásának szabadsága. ("Minthogy hazánkban a vallási felekezetek főnökei szabadon választatnak, ugy a római katholikusoknak is engedtessék meg a püspökök választásában nagyobb mérvben venni részt; minélfogva az 1848-ki 3. tvcz. 7. §-sa módositása alá veendő.") - IV. Az egyházi javak és kath. alapitványok administratiója. ("Kivánjuk, hogy minden kath. egyházi alapitványok, ide számitva még azokat is, melyek idáig a nmlgú m. kir. httó-tanács által kezeltettek, egy, egyháziak és világiakból alakitandó bizottság gondjaira bizassanak személyes jótállás20 mellett. A községekben, egyet sem véve ki, katholikus bizottságok választassanak.") - V. A magán-oktatás és nevelés szabadsága, kath. iskolák és intézetek önkormányzati rendszere. ("A tanulmányi alap tőkepénzei katholikusoknak átadandók. A házi oktatás és nevelés az állam által ne korlátoztassék.") - VI. A papok, parochiák és kath. intézetek illő megadományozása. ("A III. osztályú parochusok illetménye21 800, a II-dik osztálybelieké 1000, az I. osztályuaké 1200 ftokban állapittassék meg. A városi káplánok illetménye 400, a többieké 300 ftokból álljon, hozzáadva, hogy főnökeiknek ellátás czimén évenkint 80 - 100 ftokat fizessenek. A parochusok javadalmát teszik: Egy sessió, melyet saját erőikkel müvelni fognak. b) Párbér, mit a hivektől kapnak és természetiekben megváltani lehet, és mindkét esetben az elüljárók által hajtandók be. c) A helyi alapitványok kamatai. Ha ezen források nem elégségesek, segit a vallás-alap. A stoláris jövedelem töröltessék el. A parochia beszerelt alapja22 készpénzből álljon. A nyugalap23 önkénytes megadóztatás utján kellőleg gyarapittassék, és a midőn ez megvalósodni fog, a hagyatéki tömegek százalékolása szüntettessék meg. A papnövelde rendkivüli szükségeit födözze a püspök, és az a fölös kiadásokat24 egyenlitse ki, mint az eddig szokásban volt.") - VIII. Az egyház kegyuri joga. ("A kegyuri jogok föntartandók. Ha valaki a kegyurak közől az aránylagos terhek vitelére nem képes, és a kegyuri jogtól megválni kiván, vagyona arányához mérve, vagy az urbéri kötelezettség megváltásához képest, bizonyos tőkepénzt tartozik szánni a templom és parochia föntartása czéljából. Kegyur hiányában a templom és parochia föntartási kötelessége a községre hárul, vagy ha ez nagyon csekély és tehetetlen volna, a vallásalapra száll át. Minden egyháznak legyen alapja,25 mely tőkepénzekben vagy egy sessióban álljon.") - IX. A szent és világi hatóság érintkezése. ("A zsinat itélő-széke elé utasitandó kérdések: a vegyes házasságokból eredő gyermekeké, hogy mely vallásban történjék neveltetésök, téritvények, a törvénytelen és kitett gyermekek vallási nevelése, az áttérés esetei, a világi és szerzetes papok házassága,26 az iskolák, Kollonich-féle egyezmény, az alrendü papság végrendelkezési szababadságának megszoritásai, ugy szintén a vallás gyakorlata körüli kétes dolgok stb."

E tárgynál szándékosan időztünk tovább, hogy annál világosabban tünjék ki, főképen mily szellem lelkesitette 1848-ban a vácz-egyházmegyei papságot, midőn a püspöki széket gyász-lepel boritotta, és magok a fellegek is vészt-rejtő elveket hullattak alá. Vajjon ekkor e papság kivetkőzött-e az ősi, igaz kath. hitből? Épen nem. Sőt a sokféle ösztökélések közt, melyekkel körülvéteték, a szent és profán dolgok között, midőn a hit- és erkölcsi és fő tárgyakról volt szó, a szükségesekben az egységet, a kétesekben a szabadságot és mindenekben a szeretetet pontosan megtartotta, mint ezen dióhéjban itt előadott zsinati szervezet nyiltan és világosan bizonyitja.27 Nem lehet eléggé csodálni, a mi pedig megtörténhetett, hogy a vácz-egyházmegyei papság, az 1849. évben Czegléden tartott, elhirhedt gyülde28 miatt, a legundokabb bélyeggel lőn illetve, és a kisebb részről a nagyobbra vivén át vakmerően az ítéletet, oly igen méltatlanul megrovatott az egész váczi clerus!

A bekövetkezett harczi zivatarok miatt, a szándékolt zsinatot aztán egybehini nem lehetett.

2. §. Szabadságharcz 1848/9. évben. (A püspöki széküresség alatt.)

Ezen véres küzdelem kezdetét, előhaladását és végét az egykoru és későbbi sajtó-termékek29 bőven előadják. A váczi egyházmegyét ezen szomorú harczi ellenségeskedés viharai leginkább megzavarták és fölforgatták, minthogy az ország szivében és a főváros mellett terülvén el a háborui müveletek és törekvéseknek első sorban volt kitéve. Ámbár a harczi veszélyek és ellenségeskedések az akkori szerencsétlen időben átalánosaknak mondhatók, mégis leginkább érezték és nyögtek azok sulya alatt: Vácz, Czegléd Szolnok és Kecskemét, aztán a hatvani, gödöllői, zsámboki és nagykátai kerületek.

A lelkipásztorok, amint a hadi lobogók váltakoztak, folytonos rettegtetéseknek voltak kitéve, és mivel az egység központjától és az egyházmegyei kormányzat székhelyétől is sokszor elszigetelve és övéiktől édesgetve valának, gyakran nem tudtak magoknak üdvös tanácsot adni, végre mindenektől elhagyatva, az erőszakos halál torkába kerültek, amint ezt Mericzay János t. szecsői (1849. ápr. 5.) és Hernoegger Antal kókai (1849. ápr. 6.) plébánosok gyászos esetei bizonyitják!

Azon napokban a fiu elárulta atyját és a meny kikelt napa ellen, a házbeliek nem ritkán a családtagok ellenségei lettek. A nyomorokat nagy mérvben növelték a hadjáratok folytáni inséges idők, drágaságok, valamint a pusztitó keleti kolera mételye. A püspöki város több öszszeütközéseket és harczi jeleneteket látott utczáiban, látott vad oroszokat és pogány katonaságot az ő körében.30 - A püspöki szék üres volt, a papnövelde kórházzá lett, az ifjú papság szétment, a földek miveletlen feküdtek, a szőlők nem adtak virágillatot, sem fürtöket. Azon időkben vadság, tüz és füst, fegyverek zöreje és a pusztaság utálatossága uralkodának!

A nyomások és ellenséges állapotok szomoru eseményeket szülnek ugyan, de egyszersmind a hősök anyái azok és a kedélyek fölmagasztalásának eszközlői. Ki volna képes szépen ecsetelni az 1849. julius 17-kén történteket? Ekkor ugyanis csata volt Vácz utczáin és térein. Azon napon Sághy Mihály vál. novii püspök és a káptalan nagyprépostja, hogy laka előtt egy orosz katona agyonlövetett, megrettenvén, szélhüdéstől érintve, rögtön meghalt. Az orosz a remegő polgárok házait zsiványok módjára kifosztotta, mindkét nemen erőszakot tett; de ezen durva erőszakoskodás, a bátrabbak egyesülve a magyar harczosokkal, nagy ellensulyozásra talált ezeknél. Miért a muszka hadvezér, Paskievics herczeg, boszút lihegve, szikrázó szemekkel adta ki a rendeletet, hogy Váczot, mint ez Losoncz mvárossal történt, több helyen fölgyujtva, elhamvaszszák, romokba döntsék!

Értesülvén e vészhirről gr. Zichy Hippolyt, kanonok és alsóvárosi plébános, a kinek lakában Constántin császári herczeg szállásolt, megvetve barátai nem helyeslését és a halálos veszélyt, maga mellé vévén a kevés bátrabbakat, gyorsan a püspöki palotába vette magát Paskievics herczeghez, a kinél a veszélyben forgó hivei élete és üdveért térdre borulva a legforróbb könyörgéseket hangoztatta, kész lévén nyájának megmentéseért még a halált is elszenvedni, a mit nem könnyű volt neki kinyerni.31 - Ezen apostoli hőslelküség eredménye lőn, hogy midőn később, 1862-ben gr. Zichy Hippolyt, pápa ő szentsége házi főpapja, apát, kanonok és pesti főesperes, az általa 1848. óta birt kanonoki széktől önkényt megvált, nem csak a főpásztor, hanem Vácz város tanácsa is igen szivélyes tartalmu iratot küldöttek hozzá, melyekben az iskolák és szegények körül tanusitott szép érdemeiért hálás elismerésöket nyilvánitották, kifejezvén egyszersmind, hogy az ő távozása a püspöki városra és a váczi egyházmegyére nézve épen nem előnyös. A pesti főesperesi kerület is, melynek élén állott, a távozóhoz igen érzékeny hangon tartott bucsú-iratot intézett.32

A viszontagságok közepette, melyek ezen egyházmegyét oly igen megzílálták, nem hiányzott némi vigasztalás és erősitő lélegzés is. A főtdő Mericzay Antal kanonok személyében az egyházmegye népszerübb kormányzót nyert; ürességben volt két kanonoki szék szerencsésen betöltve lőn főtdő Herrmánn József (nagykátai plébános) és gr. Zichy Hippolyt (mogyoródi plébános) kinevezése által; Horváth Mihály hatvani prépost és plébános a csanádi püspöki székre, aztán pedig a vallás- és közoktatási miniszterségre emeltetett.33

Ezen átmeneti vigaszt ismét a roszak követték, még roszabbak az előbbieknél. T. i. a Világosnál történt önkénytes fegyver-letétel után, mely a szabadságért vivott küzdelemnek véget vetett, uj üldözési hadjárat következett a haza azon fiai és leányai ellen, kik a győző hatalom előtt megrovottak voltak a szabadságharczbani részvétökért. Ezek közől többen a hazából kimenekültek, mások itt-ott lappangtak, sokan elfogattak, kötélre, golyóra, börtönre itéltettek, az életet nyomorúan végezve! E kemény sorsban részesültek több koros papok és legméltóbb lelkipásztorok, az osztrák hatalom előtti ama nagy vétségért, hogy a haza iránti szeretetet elég bátrak voltak tettleg is bebizonyitani...A katonai hatalom ugyanis a háboru szerencsés kimenetele után gőggel és gyülölettel eltelve és a gonosz lelkü emberek undok vádaskodásai által feltüzelve,34 az egyházi személyeket többnyire szerette boszantani és üldözni, és pedig másoknál inkább, és sokszor mellőzve a törvény rendjét, mintegy rögtönitéletileg hozott fejökre halált! - Ezek történtek vegyesen az egész országban a papsággal; sőt az egyházi kormányzat is, sürgetve és kényszeritve is a büntető világi hatóság által, mintegy kényszeritve volt alantas papjainak büntetése és fenyitésére.35 Ezek köveztén két központi áldozár, minden előleges kihallgatás nélkül, viselt tisztöktől elmozdittattak; sőt épen ezek egyike, a katonai biróságnál bevádoltatván, halálra itéltetett, minek végrehajtását Haynau36 váratlan esete folytán kerülhette ki. Más váczmegyei papok a csász. katonai tvszékek által kegyetlenül gyötörtettek és nagyon is zsarnoki bánásmódban lőnek részesitve!

3. §. A czeglédi gyülde.

Tollunkat nem birjuk megállitani anélkül, hogy az 1849. jun. 21-kén tartott czeglédi gyüldére is egy-két szóval ki ne térjünk. Ezen merénylet beszámitásának meghatározásában az egyházi birók maguknál a világiaknál is szigorubbak olykor. És azért az első látszatra szükségesnek mutatkozik: ezen büntény eredetét, okait és következményeit történelmileg kikutatni, és a tény állitólagos undokságának mértékét aztán törvényileg megállapitani. És pedig ezt annál is inkább, minthogy az egyházmegye nagyon megsértett tisztelete és becsülése a vétség bélyegétől igy talán kitisztázható lenne. Gonosz dolognak látszik bizonyára, a rovást és szennyet, melyet az egyházmegyének e gyülekezetben jelenvolt tagjai, az ő törekvéseikkel, állitólag nagyon bünösökkel, mint bensőleg forradalmárokkal, magukra vontak az egész egyházmegyére helytelenül ráfogni és azt lázadónak kiáltani ki országszerte! Minthogy azonban e czáfolat fáradságos vitatást igényelne, attól elállunk és csak annyit bátorkodunk állitani, hogy ezen megrovásra érdemes eseményt más világosságba kell helyeznünk, ha a tett megelőző, vele járó és következő körülményeit együttesen biráljuk meg, egyenlő mértékkel fontolgatva egyszersmind a sulyositó szempontokat és a beszámitást mérséklőket.

Főképen pedig tudva van, miszerint a vallási miniszterium 1849. aug. 20-ra, általános zsinati konventet hivott egybe, vagy csak azt megtartani szándékozott. Honnét következik, hogy a czeglédi gyülde mintegy az általános konvent előjátéka leendett, és az abban szereplő személyek a dörgő Jupiter kezeiben villamok voltak....Azon kor emberei emlékeznek annak körülményeiről, midőn maga a légkör is democraticus levegőt lehelt, és a Ronge-féle törekvéseknek megfelelőleg nemzeti egyházakat emlegettek nagyon! - A váczi egyházmegye ekkor özvegy lévén, a szent hatalom meggyöngült és csekélynek tartatott, a fegyelem pedig teljesen tönkre ment. A falakon belül és kivül is vétkeztek.37

Azért is a vallási optimismus szellemében, és a jó becsültetés velünk született joga folytán, a czeglédi drámát mindenkor az ő és a körülmények golyójával véljük mérlegelendőnek, és ilyképen a legyőzött ügy is, Cato szelidebb birálatát fogja előidézni.

4. §. A dolgok alakzata 1850 - 1861-ig, illetőleg 1867 évig.

Magyarország a kivetkőztetés és politikai fogyatkozás kinjait bő mértékben szenvedte. Az ősi alkotmány elfonnyadt, a született polgárok, bármely nyilvános hivatal és szolgálatok viselésétől idegenkedtek, és igy szenvedőleges viseletökkel a köz-keserüséget és gyászt kifejezni, vagyis inkább tetézni mentek. Nem hiányzottak ugyan a kiengesztelés és helyreállitás kisérletei, mind a kormány, mind pedig a nemzet részéről, jelesen 1861. évben, de eredmény nélkül. Ugyanis az erőszakos németesités törekvései és a birodalom német meg szláv tartományaiból ide vetélykedve betódult vagy behivott nyilvános hivalnokok izetlen vexái az ország lakóinak kedélyeit nagyon elkeseritették.

Végre a monarchia szerencsétlen hadjáratai, a mi ellenségeink szivének ravasz keménységét érezhetőleg meglágyitották, és igy történt, hogy a magyar nemzet az ő királyával, a ki 1867. junius 8-kán Budán a sz. koronával diszittetett, a pragmatica sanctio régi szövetségét, minden jók őszinte nagy örömére és az ellenkezők nagy megilletődésére, ünnepélyesen helyreállitotta legyen.

Ezek alatt, majd minden remény nélkül, egyszer csak beköszöntött a kiengesztelés korszaka azon egyezménynél fogva,38 mely IX. Pius pápa ő szentsége és I. Ferencz József osztrák cs. és magyar király közt 1855. aug. 18-kán létre jött. Ezen egyezmény XVI. pontjában a római kath. religio védelmezésére és előmozditására nézve, ezek mondatnak a többi közt: "A Fölséges császár nem fogja türni, hogy a kath. egyház, és annak hite, szertartása39 és intézményei, akár szavakkal vagy tettekkel, avagy iratokkal megvettessenek, vagy hogy az egyházak főpapjai avagy szolgái az ő tisztök gyakorlásában, főképen a hit- és erkölcs tanitása és az egyház fegyelme megőrzésében akadályoztassanak. Azonfölül, ha szükséges leend, hathatós segitséget fog nyujtani avégre, hogy a püspököktől a kötelmeikről megfeledkezett papokra kimondott itéletek, végrehajtassanak. Kivánja azonkivül, hogy, az isteni parancsok szerint, a szent szolgákat illető tisztelet megtartassék, nem fog mitsem megengedni, a mi rájok tiszteletlenséget hozna, vagy őket a megvetésbe döntené; sőt megparancsolni fogja, hogy birodalma minden tanácsai40 mind az érsekek és püspököket, mind pedig a papokat és az ő méltóságukat megillető tiszteletet és becsülést tanusitsák minden alkalommal.41 - Oly kedvesen hangzó szavak ezek, mintha csak sz. István I. királyunknak fiához intézett oktatását hallanók!42 Ezen egyezménynek valóban nagy s sok következményei voltak! De viszszaadatván a birodalomnak a belső béke, az lassanként értelem nélkül a használatból kiesett...

Ezen időnek egy más terménye az "Utasitás az egyházi székek részére."43 melyet Rauscher József Othmar bécsi érsek készitett, és a melyet a mi országunk ujon szerkesztett "Házassági itélőszékei"44 nemcsak elfogadtak, hanem egy ideig zsinór-mértékül is használtak. - Végre az 1861. évi értekezleten, melyet a kir. kuria birája, a legmagasabb megegyezés mellett tartott, a köz- és magán-jogra nézve, több átmeneti törvények45 alkottattak, mint a később hozott törvények és országgyülési czikkek46 előfutói.

5. §. Az esztergomi tartomány zsinata, 1858. évben, pünkösd utáni XVII. vasárnaptól XIX-kig, (azaz: sept. 19. - okt. 3-kig.) az esztergomi primási basilicában.

Scitovszky János a sz. római egyház áldozár-bibornoka,47 stb. a zsinatra hivó iratot a fötdő testvérekhez, a tartománybeli püspökökhez, tdő káptalanok, apátok, prépostokhoz, a tartománybani szerzetes-házakhoz stb. intézvén, abban, a többi közt igy szól: "A mi tisztünk fontossága és a sz. Tridenti zsinat48 parancsa által fölhiva, a mi esztergomi érseki tartományunk zsinatainak többnyire a szomoru időviszonyok miatt meggátolt sorát ezennel folytatni jónak látjuk. Hogy ezen szent gyülések mennyi jót szültek a religió- és egyházra nézve, ezt ti mindnyájan tudjátok, és tovább is bizunk benne és a legfőbb mérvben reméljük, miszerint a mi napjainkban is nem fog az Úr keze megrövidülni, és nekünk, kik a Szent-Lélekben gyülekezünk egybe, és az Isten dicsőségére, meg az anyaszentegyház fölmagasztalására vetünk és öntözünk, az Úr megadja a mennyei növekedést!"

"Ennélfogva a mi nagy elődeink nyomdokain járva, tartományi zsinatot a mi esztergomi basilikánkban, melyet a mennybe fölvett dicsőséges Isten anyjának és sz. Adalbert püspök s vértanu tiszteletére közel két év előtt a ti jelenlétetekben sz. krizmával fölkentünk és szenteltünk, pünkösd után XVII. vasárnapra, mely 1858. évi september hó 19-re esik,hivunk egybe ... hogy ott az Úr oltáránál a Sz.-Lélekben egybegyülvén és a világosság fegyvereit felöltvén, azokat határozzuk el, melyek a hit tisztasága és az erkölcsök épségének előmenetelére, az egyházi és szerzetesi fegyelem megtartásának viszszahozására, az ifjúság keresztény nevelése megállapitására, a viszszaélések, hibák és kihágások megjavitására, és végre a botrányok elháritására, az Isten és lelkismeretünk előtt, hasznosakul fognak mutatkozni."

"Minélfogva mindnyájokat és mindenkit ... intünk, és amennyiben kell, parancsoljuk az Urban, hogy a fent emlitett zsinatra Esztergomba eljöjjenek, ha azonban igazi ok által akadályozva, visszamaradnának, azt ... bebizonyitani lesznek kötelesek, meghagyván, hogy ezen kiadványunk ...közhirrététessék. Esztergom, sz. Péter és Pál apostolok ünnepén, 1858. püspökségünk 31. és érsekségünk 9. évében. János bíbornok, érsek."

A zsinat végzéseit aláirták: Scitovszky János bibornok, érsek. Gaganecz József eperjesi g. kath. püspök. Ranolder János veszprémi, Moyses István besztercebányai, Roskoványi Ágoston váczi, Farkas Imre székesfehérvári, Girk György pécsi, Szenczy Ferencz szombathelyi, Simor János győri püspök. Rimely Mihály főapát, Mészáros András nyitrai átal. káptalani helynök. - A zsinati atyák öt bizottságot képezének. A váczi püspök a zsinati IV. bizottság főnöke volt. (A szentségekről; a pápa viszonyáról a lelkipásztorok és hivek iránt; - az érsekről,49 a papok végrendeleteiről, az eretnekek, szakadárok és zsidókkali érintkezésről; az alesperesekről.) - Kriszter Antal, mint a váczi káptalan megbizottja,50 az V. zsinati bizottságban ténykedett. (A vasárnap megszentelése, az istentisztelet disze, a bold. Szüz Mária tisztelete növeléséről stb. - Soos József a váczi káptalan küldötte, a zsinati II. bizottságban müködött. (Az Úr sz. szolgái tiszteiről; a nép erkölcseiről.) - Jankovics Alajos hatvani prépost, a zsinati II. bizottságba volt beosztva. - Ezen egyetemes gyülekezet teremébe bebocsátva voltak Váczról: Virter Bertalan püspöki szertartó és Santhó Ágoston a sz. hittudomány tanára.51

A váci Székesegyház belső tere az orgonakarzattal

Az 1849. április 10-i váci csata a Gombás-patak hídjánál

Glock Tivadar: A váci csata

Barabás Miklós: Gróf Zichy Hippolit alsóvárosi plébános

Az orosz katonák által felgyújtott Losonc városa - olajfestmény, 1854

Kühnel Pál-Packh János-Hild József: Az esztergomi bazilika, 1822-1856

Lábjegyzetek:

1 "Congregatio Dioecesana."

2 "Vicarius Generalis Capitularis."

3 Azaz: "Ablegati."

4 Később, mint kecskeméti prépost-plébános eltünt véglegesen!!

5 A vallástalanság szelleme és szele által elszéditve, elhagyta a papi pályát és az ősi sz. kath. hitet!!

6 "Senatus Ecclesiae."

7 Hivatásuknak meg nem felelő szerzetes-rendek hazánkban nem léteztek; mert a betegeket ápoló, tanintezetekben foglalkozó és a miséző, gyóntató, a betegeket látogató, szentségekkel ellátó és prédikáló szerzetek itt kötelmeiket szentül teljesitették mindenkor, és igy nagy szükség volt és van rájok minden időben.

8 Canonicae Visitationes.

9 Coronae districtuales.

10 Jury eccles.

11 Secretae informationes.

12 Censurae.

13 Vestis talaris.

14 Bizony ezeken a szabadságharcz alatt többen kaptak a papok közől.

15 Coelibatus.

16 Fratres Laici. Ilyenekre a kolduló szerzeteknél nagy szükség van, mint a kik a könyör-adományokat begyüjtik a hivektől, kertészek, sekrestyésekül stb. alkalmaztatnak.

17 Scholae Capitales.

18 Scholae communales.

19 Praeparandiae.

20 Fidejussio.

21 Congrua.

22 Fundus instructus parochiae.

23 Fundus deficientiae.

24 Supererogata.

25 "Dos" a latin szövegben.

26 Fájdalom! a vallástalanság üdvtelen szelleme most is többeket leszédit a papi és szerzetesi pályáról, kik a testiség kedveért odahagyják az egyedül üdvözitő, ősi, kath. sz. hitet és megszegik a hit és szerzetesi fogadalmuk esküjét és igy botrányára és szomorúságára vannak az őket szűlt kath. egyháznak!

27 Nem lehetett itt minden pontot érinteni, p. o. a szentségek kiszolgáltatását, a gyermekek első áldozását, bucsujárásokat, kerületi könyvtárokat stb. hanem csak a legelőkelőbb tárgyakat jelezhettük.

28 Conciliabulum Czeglédiense.

29 Szilágyi S. "A magyar forradalom férfiai." - Emlékiratok az 1848/9-ki hadjáratokból." Asbóth J. "A magyar forradalom története." Szilágyi S. - "Szabadságharczunk történetéhez." Jakab Elek. - "Magyar szabadságharcz története." Vargyas Endre. - "Honvéd Album." 1848/9. - "Silhouetten." Levitschnigg. - Magyarország 1848/9." Ábrai. - "Fogságom története." Deák Farkas. - Rüstow: Strasegikus munkái 1848/9." Jókai. - Görgey: Aschermán megczáfolása. Vértessy..."Adatok az 1848/9. harczból." Csatak K. - "Egy honvéd-köztüzér 1848/9. - Kunsági: Honvédvilág." 2 kötet. - "Komáromi napok." Hamary. - Kossuth levelei Bemhez." Makray. - Forradalmi adattár." Szilágyi. - "Mit köszönünk a forradalomnak." - "Kossuth és a magyar emigratio Törökhonban." Szőllősy. - "A forradalom költészete." Áldor. - "Adomák a honvéd-életből." - Kossuth Lajos: "Irataim az emigratióból." III kötetben 1880 - 1882. stb.

30 1849. ápr. 10. és jul. 17.

31 Ld. a "Hajnal" Albumot, melyben e mlgos és főtdő gróf úr életrajza van adva.

32 Azon idő óta a budai kastélyában lakik in dulci otio.

33 Történelmi müveiben igazi szabadkőmivesi dühvel rugdalja Jézus egyházát, melynek kenyerét ette!

34 Fizetett kémek!

35 Ezekből egy-egy bünhödésül a kecskeméti, szolnoki és váczi sz. ferenczrendi kolostorokba volt egy hóra utasitva.

36 Kit hajmeresztő kegyetlenkedéseért "hiéná"-nak neveztek el.

37 Eljövén 1851-ben az uj főpásztor, a sz. szék büntető hatalmával a törvénytől eltért egyháziakat pörbe fogta; a büntető igazság kivánalmainak engedett, de ugy hogy a canoni szigor az atyai könyörület harmatával mérsékeltetnék.

38 "Concordatum."

39 "Liturgia."

40 "Magistratus."

41 V. ö. "Manuale Parochorum." Tom. II. pag. 113.

42 Ld. in Corpore Juris.

43 "Instructio pro Judiciis Ecclesiasticis."

44 "Judicia Matrimonialia."

45 "Leges transituales."

46 "Articuli Comitiales."

47 "Presbyter Cardinalis."

48 Sess. XXIV. cap. 2. de ref.

49 De metropolita.

50 Procurator.

51 Tartatott V általános gyülekezet és III. ülés. Ld. Decreta et Acta Concilii Provinciae Strigon. de anno 1858. Pestini 1859.

X. FEJEZET.

Sz. István, sz. László társulatai, lelki gyakorlatok Váczon, kath. egyházi önkormányzat, a három könyvtár egyesitése.

1. §. Sz. István - Társulat (1848.)

Alapitva lőn 1848. május 1-jén Fogarassy Mihály nagyváradi 1. sz. kanonok és utóbb erdélyi püspök által ezen czim alatt; "Jó és olcsó könyv-kiadó társulat." Tagjai az egyházi és világi állapotuakból mindjárt az első években számosan voltak. Kiad jó szellemü könyveket, sz. képeket és korszerü müveket, a kedves "Kath. Néplap" - ot. Az ujabb időben kiadta az Encyclopaediát és Cantu Caesár világhirü egyetemes történelmét1 s több kitünő irodalmi müveket. 1854. febr. hóban a "Szent-István-Társulat" nevet vette föl, és a mely alapitó s rendes tagokból áll a mai napig. Az előbbiek egyszer-mindenkorra 105, emezek pedig évenként 3 frt 15 krt fizetnek be dijúl, a melyért minden egyes tag évenként 90 nyomatott ivet kap a társulati kiadványokból, melyek együttvéve már egy szép könyvtárt tesznek ki, és igy ezen érdemdús társulat nagy gyarapitására van a magyar, jó egyházi és világi irodalomnak és szépen előmozditja az üdvös kath. szellemet, ennek folytán megszilárditja a hitet bennünk és növeli a jó erkölcsöket. 1871. évben mintegy 6000 tagot számlált; 1869. máj. 1-től 1871. február hóig 9,503700 nyomtatott iveket osztott ki tagjainak bizományosai által, kik minden városban, illetőleg esperesi kerületekben vannak s mind egyháziak.2 Akkor még 618672 könyv-példány maradt vissza a társulati raktárban. 1883-ban öszszes bevétele volt 92,591 frt 19 kr; kiadása 90,731 frt 87 kr. A tőkepénz összege volt: 80,346 frt. - 1883. márcz. 1-től 1884. febr. végéig kiosztott öszszesen 8,128 példány könyveket ajándékul. A társulat, melynek a váczi egyházmegyéből is számos tagjai vannak,3 ellátja a kath. elemi iskolákat a szükséges tankönyvekkel, és a szegényebb kath. iskoláknak, intézeti könyvtáraknak stb. évenként számos példányokban ajándékoz jó olvasmányu könyveket.4 Budapesten saját diszes háza van már évek óta, melyet Horváth Mihály püspöktől vett meg. - Éljen és virágozzék sokáig, évszázadokon át e derék, életrevaló társulat a vallásosság, hitélet, jó erkölcsök és az üdvös tudomány gyarapitására!

2. §. Szent-László-Társulat (1861.)

Keletkezett ez 1861. évben, mint a Szent-István-Társulat szülötte, Scitovszky János bibornok ő fmga törekvései folytán, lévén czélúl eléje kitüzve ezen feladatok: a pápa ő szentsége segélyezése, a segély, hogy maguknak templomokat és iskolákat nyithassanak és a szüken ellátott parochiák és más szegény kath. intézetek fölsegitése. 1883. sept. 27-én tartotta XVIII. közgyülését a társulat, melynek tagjai egyháziak és világiak, 1863. évben még csak 20,000 tagot számlált, ma már jóval többen vannak s közülök némelyek alapitó, mások meg rendes tagok. A társulat fönállása óta segélyezési czélokra öszszesen 132,026 frt és 27 krt forditott a begyült tagdijak és adományokból; ezen öszszegekből a keleti katholikusok és pedig legnagyobb részt csángo vér- és hitrokonaink segélyezésére 54,704 ft 21 krt, hazai szegény templomok és iskolák épitésére, javitására és fölszerelésére 42,657 frt 16 krt, a kath. világegyház közszükségeire 34,864 ft s 90 krt. Ezen társulatot is szépen támogatja a váczi püspöki megye, mely is például 1883. jan. 1-től ezen évi sept. 20-káig 541 ft 10 krt küldött be annak pénztárába. - Több évig volt e társulat elnöke: Lonovics József, az ujabb években: Peitler Antal József váczi és most: Dr. Schlauch Lőrincz szatmári püspök. Fővédnöke: Simor János bibornok, esztergomi érsek. Védnökök: a nmlgú püspöki kar. Az elnök után következik 2 alelnök, t. i. egy egyházi és egy világi, egy titkár és két pénztárnok. - A társulat védszentjei: sz. László és sz. Erzsébet. 1882. évben volt a társulatnak készpénzben 6192 ftja s állampapirban 32,750 ftja. A társulat kormányzására 100 igazgató - választmányi tag szokott választatni, kiknek fele budapesti, fele meg vidéki szokott lenni.5 - Viruljon e derék társulat is magasztos hivatásának lelkiismeretes követése által az emberiség javára évszázadokig!

Megjegyezzük itt mellékesen, miszerint a váczi egyházmegye, a legfölségesebb Oltári-szentség folytonos imádására és a hazai szegény templomok fölszerelésére mintegy 26 év előtt Pesten alakult6 Oltáregylet ezen sz. czéljai előmozditására is sokat adományoz évenként. Az egylet, mely 1884. évben csak a váczi egyházmegye területén 16 templom és kápolnának adott sz. edények és öltözékeket, 25 év lefolyása alatt öszszesen 4742 templomot részesitett ilyenekben,7 1883. nov. 6-tól 1884. nov. 6-ig bevétele volt 6261 ft, kiadása pedig 5041 frt s ma már az egyletnek 12,000-nél is több tagja van.8 - Ugyancsak a "Jézus sz. gyermeksége" czimü egyletet is szépen segélyezi a váczi egyházmegye évenként, hogy fölséges hivatását annál nagyobb mérvben teljesithesse. Igy például 1884-ben az egylet pénztárába 408 frt 5 krt küldött be a váczi egyházmegyei hivatal,9 több jó lelkek kegyes adakozásai folytán. Emlitendő ezek közül tek. Weisz József úr váczi lakos, a ki 100 frtot adott, hogy az ezen összeg által megmentett és keresztelt pogány gyermekek imádkozzanak, miszerint: a jó Isten adjon a népeknek igazságos elöljárókat, az egyháznak jó papokat, és hogy ő meg családjának tagjai jó katholikusok legyenek.10 - Van ez egyletnek: 382 árvaháza, 2255 iskolája, 175 mühelye, 54 gazdasági udvara és 521 gyógyszertára.

3. §. Lelki gyakorlatok Váczon, 1852 - 1859.

A rövid, de dicsteljes kormányzat alatt, melylyel a vácz-egyházmegye történetében magát Roskoványi Ágoston püspök ő nmlga örökre nevezetessé tette, az 1852. évi augusztus hó végső napjaiban, Váczon, a papnöveldében lelki gyakorlatok11 tartattak ezen istenes lelkü főpásztor atyai szárnyai alatt. A gyakorlatok zsengéi, és ha mondani szabad, a lelki harczolások, az üdvre kedvező idők és az érdemeket szerzendő időszakok kezdetei, a jó tettek napjai és a lelkek üdvös fürdői valának ezek. A boldog emlékezés szent nyugnapjai voltak, ezen kitünő lelki vezérek és gyóntatók alatt: Schlőr Alajos htdor, Marczényi és Bedcsula kanonokok, ugyszinten jeles tudorok és a nyájak pásztorai: Nogáll János, Palásthy Pál12 és mások alatt. - Ezen szent lelki gyakorlatokra Jézus Krisztus jó harczosai serényen jártak évenként egész 1859-ig, kivévén az 1855. évet, a midőn a keleti vészkór13 dühöngött. Roppant mennyiségü lelki kincset érdemeltek ki ezen küzdtéren az áhitatos munkások. Ugyanis szerencsésen megtalálták az elvesztett drachmát, kiseperve lelkismeretök kamaráját. Ide illenek Philothea ezen szavai: "Az áhitatosság14 minden édességek legédesebbje és az összes erények királynője. Az ugyanis maga a szeretet tökélye; mert ha a szeretet tej, annak áhitata tejfel; ha az növény, annak áhitata virág; ha az drága-gyöngy és drágakő, annak áhitata ragyogvány és tündöklés; ha az balzsam és füszer, annak áhitata illatozás és a kellemesség illata, mely az embereket megerősiti és élteti, az angyalokat pedig vidámitja."

4. §. A kath. egyházi önkormányzat. (Autonomia.)

A törvény által bevett vallásoknak az 1848. évi XX. tvczikk tökéletes egyenlőséget és viszonylagosságot tulajdonitott. 1868. évi 53. tvcz. pedig igy szól: "Addig is, míg a felekezetek és hitvallások egyenlősége törvényileg szabályoztatni fog" stb. Miután tehát a bevett vallásoknak, a határok közt megszabott és azután meghatározandó keretben, joguk van önkormányzatot15 hozni be; e jog a katholikusokat is, mint épenséggel népesebb társulatbelieket, megilleti méltán. Más felekezetek e jogokat már régóta gyakorolják. Például: az ágostai16 és helvéthoni hitvallásuak,17 a bécsi (1608) és linczi (1645) békekötés erejénél fogva szabad vallásgyakorlatot nyertek, főképen pedig az 1791. évi 26. tvczikk hozatala után az önkormányzatot haladék nélkül életbe léptették és minden oldalról megerősitették.

Jelesen: az ágostai hitvallásuak felekezete ellátva van helyi együletekkel18, elnökséggel, és kerületi19 meg superintendensi,20 végre általános konventekkel, bevonva ezekbe mindenütt a világiakat is. Hasonló szervezetet láthatni a helvét-hitvallásuak testületi berendezésében is, ahol szintén helyi, kerületi, superintendensi és átalános konventek léteznek. - A kath. congressus munkálata democraticus társadalmi jelleget tüntetve elő, nemcsak az öszpontositás vétségei és rendetlenségei ellen megvédi ezen nagyszerü alkotást, hanem egyszersmint a most emlitett protestáns testületekéhez hasonló szervezetet tervez, a kath. jelleg sérelme nélkül.

Tudniillik 1870-ben tartatott Budapesten az autonomiát előkészitő kath. konvent. A váczi egyházmegyéből jelen volt: Peitler A. József püspök, és az egyházi küldött: Balla József kanonok, és világiak: Horváth Demeter, gr. Károlyi István és Szilágyi Virgil. Az önkormányzati tevékenység köre, az apostoli király kegyuri joga sértetlen maradván, kiterjed általában a személyek kinevezési joga, a közoktatás tárgya, az egyházi javak és alapitványok, meg a kath. iskolák kormányzására, szóval: a világi vonatkozásu minden kath. egyházi ügyekre, melyek mind a papságot, mind a hiveket egyenlően illetik, érintetlen hagyván a dogmákat, szertartást, fegyelmet és a főpapok egyház-kormányzati jogát. Tehát az autonomia általában oly jogot jelent, melynél fogva az 1848. évi 20. tvczikk szerint az egyháziak és világiak köz-megegyezéssel az egyházi és iskolai ügyeket rendezhetik. - Az egyház tulajdonát képezik: a javadalmasok öszszes javai (tehát a parochiai vagyonok is), az egyetem, vallás s tanulmányok alapjai és a többi kath. alapitványok. A javadalmasok tehát a már birt javaknak haszonélvezetében maradnak joggal, de a kath. alapitványokat a közállamtól, további kezelés végett, a kath. egyháznak viszszavenni kellene.

A magyar egyház ezen tulajdonát a telek-könyvekbe dijtalanúl bekebelezni, és a polgári törvényhozás e tekintetben kiadandó intézkedéseivel kellene a maga módja szerint igazolvány utján szilárditani meg. - Az autonomia szervezete: a) kath. gyülekezet21 az ő végrehajtó közegeivel, milyenek: igazgató-tanács és a kerületek igazgatói. - b) Minden egyházmegyében gyülekezeti22 és egyházmegyei tanács. - c) Minden alesperesi kerületben alesperesi kerületi tanács. - d) Minden községben gyülekezeti és községi tanács. - Mindezen közegek müködésöket a nekik kiszabott körben és módon, a közállam, országos hatóságok és más vallási felekezetektől függetlenül gyakorolják.23

Ezen autonomiai szervezetet a kath. congressus által kijelölt vegyes bizottság24 terjesztette be ő kir. fölségének, és innét a nmlgu vallás- és közoktatási ministeriumhoz lőn áttéve további megfontolás és kifejtés végett,25 a hol már 14 év óta várja ott az asztalfiókban szép csendeskén az ő országgyülési tárgyalását ... Az az iránt megkérdezett illető ministerium, hogy ezen oly nagy fontosságu tárgy mért nem bocsáttatik az országgyülés elé megvitatásra? felelé: "Előbb bevárni kell az országos bizottság véleményét és szavazatát a fölött, hogy mily természetüek és jellegüek az eddig a nmlgú ministerium által kezelt kath. alapitványok?26 Vajjon azok az egyház avagy közállam tulajdonát képezik-e?"27 Ha ez állna, akkor autonomicus konventet sem lett volna szabad 1870-ben tartani, mielőtt a kath. alapitványok milyensége fölötti kétely megoldatása bekövetkezett légyen.De nem is látszik ok ezen már oly huzamos késlekedésre, ha csak az nem szándékos vagy szinlelt, minthogy a katholikusok sokasága és absolut többségére való tekintet, ezen nagyon életbe vágó tárgy megérlelését szerfölött követeli magának.28

5. §. A három könyvtár egyesitése.

Jónak látjuk itt először is fötdő Csávolszky József, akkor sz. széki jegyző és könyvtárnok, jelenleg pedig kanonok ő nga igen érdekes beszédet adni a "Váczi egyházmegyei könyvtár"-ról.29 - "Az egyház sokféle küzdelmen ment keresztül, s még mindig szerencsés volt föltaláltatni azon eszközöket, melyek épen azon idők viszonyaihoz mérten legalkalmasabbak voltak a nehéz, de dicső diadal kivivására. Az ifju lelkesedés korában apostoli szellemü férfiak támadtak, kik lángszavaikkal, de még inkább szent életükkel egy világot hóditottak meg isteni tanaink számára; később a kard uralma idejében a nép küzdött tanunk mellett, nem többé szóval, hanem élesre köszörült fegyverrel; majd a korlátlan uralom szereplése alatt, Róma hármas koronáju ura, magát a korlátlan uralmat használta a hatalmak hatalmaskodásai elnyomására, míg egyes tudósok eretnek tanaival szemben száz meg száz tudományos férfiú szólalt föl s deritette föl napnál világosabban az igaz tant.

De a kor változott. Most már nem egyes tudósok fölvetett nehézményeinek30 megoldásában kell fáradnunk, hanem a nép nagy és pedig tanultabb részének kétkedésével állunk szemben, mert ezen u. n. "fölvilágosodott osztály"31 már annyit tanult, hogy kétkedni tud, de még annyira épen nem vitte, hogy kételyeit eloszlatni képes volna. Nem egyes tévhirdetők s azok követőivel van dolgunk tehát, hanem számtalan önálló gondolkozóval, kiknek ellenében mit sem ér egyes kath. tudós kitünő munkája, mert ilyet ők sohasem vesznek kezökbe. A Roskoványi-féle vaskos kötetek velök szemben hatástalanul hevernek. Oly időkbe jutottunk, midőn csak a közéletben, ugyszólván, az utczán kell hirdetnünk tanaink és elveink igazságát. De hogy ezt tehessük, nem csak egyes tudós férfiakra van szükségünk, hanem a papság valamennyi tagját oly képzettségel és lelkesedéssel kell fölruháznunk, hogy mindenike missziószerü hivatással szentelhesse életét a térités nagyszerü munkájának.

És miután a papnöveldei képzés még koránt sem mutatkozik elégségesnek, itt tünik föl az egyházmegyei könyvtárak szüksége, honnan a seminariumból kikerült tanulni vágyó ifjak a legjobb müveket minden költség nélkül megszerezhessék, tanulmányozhassák és belőlök lelkesedést s széleskörü tudományt merithessenek. Az idő követelménye tehát az egyházmegyei könyvtárak felállitása, minek elmulasztása egyenértékü a vallás és egyházi ügyeinknek nem csak elejtésével, hanem legalább is Istenkisértéssel határos veszélyeztésével. Belátta ezt a váczi egyházmegyének minden szép és jóért lelkesedni tudó püspöke, és nem ösztönöztetve senkitől, nem véve igénybe egyházmegyéje papságának áldozatkészségét, az évek nehéz körülménye daczára 40,000 frtnál többe került diszes könyvtár-épületet emelt; s odaajándékozva azt egyházmegyéjének, nem csak a könyvtárrendezéséről gondoskodott atyailag, hanem egy olyan alap letételét is igérte, mely a könyvtárnak czéljához illő fönállását is biztositsa.

Nem is tekintve a részint már tett, részint teendő áldozatot, maga az eszme s annak életbe-léptetése elég arra, hogy papjainak szivét a legnagyobb hálára kötelezze, s nevét egyházmegyénk történetében legnagyobb püspökeink neve mellé jegyezze örök emlékezetül a késő utókornak. Tudós káptalanunk ezen eszme horderejét felfogva, saját becses könyvtárát sietett e czélra felajánlani, és igy sikerült a püspöki, káptalani és papnöveldei gyüjteményekből 30 - 40,000 kötettel a majdan nagyszerü püspök-megyei könyvtár alapját megvetni. A püspöki rész a hazánkban legjobban rendezett muzeumi könyvtár mintájára már is fölállittatott, és a többi egy év leforgása alatt szintén átadhatni fog a használatnak.32

Nehogy azonban e könyvtár is oly sorsra jusson, mint sok nagyobb vagy magán-könyvtár, melyekben a százados por alatt háboritatlanul üthet tanyát a moly, mindenekelőtt oly alap létesitéséről kell gondoskodni, melynek kamataiból a szét- és viszszaküldözendő könyvek postai vitelbére kikerüljön, mert csak igy remélhetjük, hogy a váczi egyházmegye minden papja használja könyvtárunkat. Ellenvethetné talán valaki, miszerint egyesekre az ugyis igen csekély költségbe kerülvén, viselje az érdekelt fél e terhet; de szerintem az ily intézkedés mellett az egyházmegyei könyvtár semmi esetre sem felelne meg czéljának, mert mi épen igen-igen csekély jövedelemmel rendelkező ifjakra számitunk első sorban, már pedig ezek jelen helyzetükben az ily csekély terhet sem birnák el. A többiekre nézve viszont meg kell jegyeznem, hogy nekünk először kedvet, lelkesedést kell keltenünk bennök a tanulmányozáshoz, hogy pedig ez megtörténhessék, minden akadályt, ha a legcsekélyebbnek látszik is az, okvetlen el kell távolitanunk, különben a siker igen kétes lesz.

A lelkesedést különben előmozditaná a könyvtár kellő ismerete is, mit ugy vélek elérhetőnek, ha szokásba hozzuk, hogy a papnövendékek a könyvtárt gyakrabban látogassák, és a szaklajstromot felszenteltetéseig magának mindenik lemásolni tartozzék, mely uton csakhamar az egész egyházmegyében szétterjedne az. Az alap előállitására leghelyesebb módnak tünik föl nekem, ha aláirás nyittatik, és pedig nem a végből, hogy az öszszeget azonnal letegye az illető, hanem csupán, hogy a fizetendő kamatot önmaga határozza meg, az öszszeg vagyis a tőke lefizetése későbbi, kedvező, tetszés szerinti időre halasztatván. Ezen intézkedésnek kétféle előnyét látom, először szellemi haszon várható tőle, mert önkényt megajánlott pénzeért,bizonyára igyekenék kiki olvasgatni is, hogy költsége némi haszonnal is járjon; másodszor anyagi oldalról tekintve, ez uton okvetlen nagyobb eredményt érnénk el, mint egyszerrei fizetéssel. - Ezen intézkedéseket tartanám az egyházmegyei könyvtár érdekében czélszerüeknek gyakorlati szempontból. De kell, hogy az egyházmegyei könyvtárnak még más czélja is legyen az emlitetteken kivül.

Az egyházmegye papsága oly testület, mely folyton ujulva szakadatlan sorban létezik évszázadokon keresztül, mely időtartam alatt az egyének tulajdonai, és a kor követelménye szerint, majd nagyszerübb tetteket, majd kevésbbé sikeres müködést fejt ki, és e szerint az egyház és haza közéletében is majd kitünő, majd kevésbbé jelentékeny szerepet játszik. - Az egyházi és hazai történelem csak az első esetben foglalkozik testületünkkel, de tagadhatatlan, hogy az egyházmegyének teljesebben kell ismerni multját, mint azt az általános történetek vagy a névkönyvekben találja, ismernie kell eme testület hanyatlását épen ugy, mint emelkedését, ha rajta okulni, belőle a jövőre tanuságot vonni s a papnövendékeket kellőleg vezetni akarja, nehogy régi hibák ismétlődjenek s az egyházkormányzás merő kapkodásból álljon, czélok szerinti biztos számitás helyett.

Ily alapos és részletes egyházmegyei történelem megirhatását, csak ugy helyezhetjük kilátásba, ha már jóval előbb egybegyüjtjük erre az adatokat. Ezek gyüjtésére pedig kétségkivül legilletékesebb a megyei papság s letéteményezési helyül önkényt kinálkozik annak egyetemes könyvtára. - Az egyházmegyének, mint ilyennek élete annyira egybe van forva a papság tevékenységével, hogy e kettőt bátran egynek vehetjük, s ha mi a papságra vonatkozó minden nyilvánosan megjelent iratot öszszegyüjtünk, azt hiszem, ezzel egyházmegyénk történelmének adatait szedtük össze.

Ily czél megvalósitására állitottunk fel az egyházmegyei könyvtárban egy osztályt "a váczegyházmegyei papság életrajza" czimmel bizonyosak lévén arról, hogy az általános czélon kivül, kell minden könyvtárnak egy külön sajátlagos czéljának is lenni. Minden családi könyvtár főfeladatának tartja, hogy a családra vonatkozó iratok ott föllelhetők legyenek. - A magyar, bajor, porosz, angol országos könyvtárak az általános osztályokon kivül, külön magyar, bajor, porosz, angol osztályokat állitottak fel, hogy az illető országra vonatkozó minden irott mű egybegyüjtessék. - Ezt czélozzuk mi is csak, midőn saját egyházmegyénknek egy kis tért nyitunk, hol öszpontositva könnyen föllelhető legyen egykor mindaz, mit a papság az egyházért tett, ahonnan könnyedén megczáfolhassák utódaink majdan azokat, kik kortársainkhoz hasonlóan azt mernék állitani, hogy az egyház csekély részt vett a közmivelődés előmozditásában. De e czélunk valósitásában az egyházmegyei papság minden egyes tagjának közremunkálására szorulunk, mert csak igy lehet gyüjteményünk teljes. Ha kicsinyes szerénykedésen fölülemelkedve egyesek kéziratban maradt müveiket, melyek igen sokszor nagyon is becsesek lehetnek; továbbá egyházmegyénk valamely papjáról szóló nyomtatásban megjelent adatokat, képrajzot, hivatalos (p. o. kir. vagy miniszteri kinevezési) okmányt, avagy megjelent munkáikat beküldik, csakhamar oly sajátlagos egyházi osztálylyal fogunk birni, mely valódi kincsét képezendi a könyvtárnak.

Elmondottuk szándékunkat, egyszerüen, s röviden, a fötdő egyházmegyei papság teendő nyilatkozatától függ annak életbe-léptetése. - Mi hiszszük, hogy az egyház, és ugy szólván, önmagunk ügye iránt bizton találunk annyi lelkesedésre, ha nem általán, legalább egyesekben, hogy a kezdeményezés legközelebb megtéve leend, s ha egyszer a kezdet nehézségein átestünk, bizonyosak lehetünk róla, hogy a Mindenható nagyra növeszti a fát, melynek gyümölcseit századok mulva is élvezendi a kegyeletes megemlékezéssel fizető utókor."

A káptalani könyvtár 1875-ben a püspöki és papnöveldeivel lőn egyesitve. Adjuk itt A) a kegyes püspöki adományozási, B) a káptalan átengedési és C) a főpásztori megerősitő okmányt.

A) Peitler Antal József váczi püspök adományozó okirata.

"Miután Isten és az apostoli szék kegyelméből, noha mint érdemetlenek, a váczi egyház kormány-rudját elfoglaltuk, és igy közel 500,000 lélek lett a mi gondunk és atyai gondosságunkra bizva, nem egyszer tapasztalhattuk a gondozó papság által tett kitünő szolgálatokat, mint a melynek nemes lelkesültsége és a mivelődésre kész jeles törekvéseinél fogva történt, hogy a vallásosság, erkölcsiség és a józan felvilágosodás mindenfelől növekednének.

Jól meggyőződve vagyunk is, hogy mindezek azon nevelési rendszernek örvendetes eredményei, melyet a tridenti sz. zsinat a papnöveldék részére ir elő. Mink is tehát a tridenti elveket követve, minden erőnk igyekezetével oda munkálkodtunk, hogy a gondunkra bizott egyházmegye részére, az "Isten szive szerinti papokat képezzünk."33 - Mivel azonban a tridenti zsinat óta a kath. egyház körülményei nagyon megváltoztak, bizonyára a mi napjainkban még nagyobb joggal idézhetjük a zsinat atyáinak ezen mondatát: "A lelkek gondozása még az angyali vállaknak is rettenetes teher." Korunkban ugyanis ezer müvek és napi-lapok hintik a paloták és kunyhókba beható gonosz eszmék mételyét. Bizonyára ezen irodalmi termékek ahelyett, hogy a jogosság és igazság üdvös ösvényét jeleznék, a hit, erkölcsök és miveltségre veszélyes elveket hintve el, a gondatlanok elméit a kételyek tömkelegébe34 vetik be, mikép már hajdan a legnevezetesebb II. Pius pápa35 kimondotta: "Akinek több tudomány lőn adva, azt nagyobb kételyek követik."

Ezen eszmék tekervényességében szükséges, hogy a lelkipásztor állandóan a miheztartás bizonyos vonalát tartsa, hogy igy hiveinek is az igaz útat mutathassa meg e szerint: A pap ajaki őrizik a tudományt."36 Hogy pedig ez igy legyen, nem elég a papnöveldében nyert képezés, hanem, mikép a mindennapi tapasztalás bizonyitja, szükséges, hogy kün is a lelkek gondozásában a papnöveldei tanulmányokat állandóan folytassa. És mivel szintén ugy vagyunk meggyőződve, miszerint a gondozó papság épen nem bir eszközökkel a neki szükséges könyvek megszerzésére, és igy hiányzanak neki a tudomány kincsei, midőn ezekre szüksége volna; a parochiai könyvtárak meg, noha a növekedés állapotában vannak, a kor igényinek többé meg nem felelnek. Ennélfogva szükségesnek tartottuk a végből egy nagyobb könyvtárt berendezni, hogy onnét nemcsak az egyháziak, hanem a mi hiveink is szabadon és kényelmesen a kútfőket és keresett segélyeket37 kikölcsönözhessék és hasznukra forditani képesek legyenek.

Tehát az ily könyves-kamrák fő rendeltetése abban fog állani, hogy a theologiai müveken kivül a világi irodalom keresettebb termékei is egybegyüjtessenek, olyanok tudniillik, melyek piaczi ára az egyháziak erejét és az egyesek pénztehetségét fölülmulják és a melyek a lelkipásztori gondozás terén kitünő használatra lehetnek. Másik czélja ezen muzeumnak az, hogy abban a váczi papság tudós fáradalmaival keletkezett irodalmi termékei, melyek nyomtatásban vagy kéziratban megvannak, az utókor hasznára megőriztessenek.

Minélfogva püspöki lakunk átellenében, saját költségünkön oly épületet emeltettünk, mely könyvpolczokkal és olvasó-helylyel ellátva a fönt nevezett tárgyakat befogadhassa. Aztán kivévén az általunk szeretett káptalan beleegyezését, 1875. jan. 5-kén azon intézkedést tettük, hogy a püspökség, káptalan és papnövelde könyvei együttesen a mondott uj muzeumban helyeztessenek el, és ezen czim alatt: "Püspökmegyei könyvtár" az általunk ugyanazon alkalommal kinevezett praefectus és könyvtárnok kezelése és őrizése alá adassék. Megjegyezzük itt, miszerint ezen egyesitett könyvtár alkatrészeihez a tulajdonosoknak joguk van, aszerint, amint azok gondjaikra valának bizva külön és azt jövőre is megtartani fogják. E végből az elhelyezés és rendezés alkalmával, a köteteknél a megkivántató ovatosság és biztosság világos megkülönböztető jegyekkel volt megerősitve. Ennek daczára ezen könyves-ház részeinek átengedése és öszszerendezése örök időkre értendő. Tudniillik e jelen sorokhoz csatoljuk a mi hű káptalanunk átengedési iratát,38 melynek ereje és a mi tetszvényünknél fogva ezen könyvtár kettős és hármas példányait, más, itt hiányzó müvekkel elcserélni kellend, a fölös példányok pedig eladatván, ezek ára, a káptalani könyvtár alapjának kamatai és a lakás bérletével, mely ezen épületünkben létezik, együtt gyarapittatván, ezen egyesitett könyvtár javára fordittassanak.

Jövőre ezen könyvtár növelését képezni fogják, részint a mi utódaink által hagyandó kötetek, (a jó példa kezdetét tevők, a mi részünkről ezennel fölajánlunk 3400-nál több kötetet), részint az elhunyt kanonokok könyv-birtokai és egyesek ajándékai, ugyszintén a parochiai könyvek kettős példányai, végre az idők folytán megszerzendő müvek. Addig is, míg Mink és a mi püspök-utódaink az ily szükségek födözésének megfelelő tőkepénzt öszszehozandunk, a kitüzött és esedékes szükségek födözésére, ezen intézet gyarapitása tekintetéből, kijelöljük az egyházmegyei általános alapot,39 gondot forditván arra, nehogy az valaha e czimen tulterheltessék. Minthogy ezek igy vannak, hogy a mi gyöngéd atyai szeretetünket, az isteni gondviselés által nekünk adott jegyesünk, az egyházmegye, valamint a gondozó papság, Krisztusban kedvelt fiaink iránt tettleg kimutassuk: minthogy a könyvtár lajstromozása valóban bevégezve vagyon, és azt egy év alatt, alkalmas időben, s ünnepélyes áldással a köz és nyilvános használatra átengedni szándékozunk, jelen alapitványi és adományozási iratok erejénél fogva, a könyvtárnak szánt házat, mely több mint 40,000 ftnyi költségen emeltetett, a 2. számban lerajzolva van megjelölve, és a város főutczája felé néz s az illető telekkönyvben 2380. sz. a. a mi nevünkre van irva, ezennel a váczi püspöki megyének örökös joggal ajándékozzuk, és minden teher nélkül átbocsátjuk, fölhiva a mi engedelmes káptalanunkat, hogy az 1868. XXIII. 21. §-hoz ragaszkodva, az ily átruházott jog telekkönyvi bekeblezését előirott modozattal, a tőlünk kieszközölt dij-elengedés mellett, azonnal, amint lehet, végrehajtani igyekezzék.

Föntartjuk azonban magunknak és a püspöki székekbeni utódainknak, a könyvtár praefectusa, ugyszintén a könyvtárnok és hivatali szolga kinevezésének jogát, a kik amint eddig is, szabad lakásnak örvendeni fognak, és a teendőkre nézve elválasztva, utasitásokkal ellátandók lesznek.

Végezetre ezen könyv-gyüjteményt sz. aquinói Tamásnak, a tudományok ezen nagy kedvelőjének ótalmába ajánljuk, midőn ezen kincset az egyházmegyei gondozó papságnak, Krisztusban legkedveltebb fiainknak, valamint a tudomány-szomj csillapitása végett ide gyülekező világiaknak átadjuk e sorok erejénél fogva, és V. Pius pápa szavaival: "Ime ezekben az igazi gyöngy," egyszerü kötetek alakjában jelvényileg átadjuk, azon hiedelem száll meg minket, hogy, noha kezdetben e castaliai forrásokhoz kevés vendégek és látógatók jövendenek el, e szerint: "Az aratás nagy, a munkások pedig kevesen vannak," - mégis nincs meszsze már azon idő, midőn az igazi hivek serege dicső harczokat fog vivni az álszabad-elvüek vakmerő és szemtelen táborával, és hogyha mink éjjeli és nappali ernyedetlen tanulmányozásainkkal Pallás igazgyöngyét kutatni fogjuk, végre miránk is alkalmazhatni lehet aranyszáju sz. János ezen mondatát: "Nincs oly akadály, melyet le nem győzhetnők, ha akarjuk."

Kelt Váczon, vizkereszt ünnepén, püspökségünk 19. évében, Krisztus születése után 1878-ban, Antal József püspök. (P. H.)

B) A tdő váczi káptalan átengedő irata az egyesitett könyvtár haszonvételére nézve.

Mi, váczi káptalan adjuk tudtára mindeneknek, a kiket illet, hogy mink a főpásztori kegyes fölhivásnak, tudniillik mlgos és főtdő Peitler Antal József váczi püspök, ő cs. apost. kir. fölsége val. b. titkos tanácsosa, pápa ő szentsége házi főpapja és Ferencz József jeles rendjének lovagja fölszólitásának engedve az elődöktől hüségünkre bizott káptalani könyvtárt, a püspöki és papnöveldei könyvtárba leendő bekebelezés végett átengedni jónak tartottunk, szivesen és szabadon megengedvén, miszerint a jövő egyházmegyei főpapok, káptalaniak és áldozárok a káptalani könyvtárnak tudományos hasznát szedhessék és vehessék, föntartva azonban Nekünk és utódainknak azon keresett jogot, hogy idővel, ha ezen egyezményünk háborúk, forradalom, vagy más bármely elemi, nemzetközi vagy társadalmi csapás zivataraival bármiképen talán megsértetnék avagy csonkittatni megkiséreltetnék, ezen gondunkra bizott káptalani könyvtárt (körülbelül 18,000 kötetből állott) igen fontos indokok alapján, nemcsak per utján viszszakövetelni, hanem egyszersmind bármely e tekintetben netán támasztandó sérelmes háborgatást, bármikor a káptalan nevében erélyesen viszszautasitani, és igy a mi tulajdonunkat, a mondott könyvtárunk birtokával együtt minden legjobb móddal viszszaszerezhessük. Mire nézve jelen átengedő iratunkat kiadtuk. Kelt Váczon, január 13-kán, 1878. A káptalan nevében: Ellenbacher István, nagyprépost és kanonok. (P. H.)

C) A püspök jóváhagyása (Placetum).

167/1878. D. a J. Kr. Ezen átengedési okmányokat egész kiterjedésökben, jóváhagyjuk és megerősitjük. Antal József m. k. püspök. (P. H.)

Hogy a muzsák ezen minden árnál becsesebb kincse, mely elhamvadás esetén helyrepótolhatlan lenne, a villámok ütése és ereje ellen biztossá tétessék, és a tüzvészektől megóvassék, póznák fognak alkalmaztatni és az ajtók, ablakok vaslemezekkel elláttatni. - A püspök-egyházmegyei könyvtár praefectusa: Tanács János kanonok, könyvtárnoka: Rózsahegyi Gyula áldozár és főgymn. tanár, szolgája meg: Koncz István voltak 1885. évben.

XI. FEJEZET.

A püspöki Lyceum helyreállitása 1880/1. évben. A gondozó papság uj háborgatása 1881-ben. Népszerü missió Hatvanban. Az egyházmegyei elemi iskolák statistikája 1883-ban.

1. §. A püspöki Lyceum helyreállitása 1880/1. évben

A régi időkben a nyilvános iskolákat pótolták a monostorok, apátságok, papi társodákban1 és püspökségekben alapitott tanintézetek.2 Ezekből egy volt a váczi püspöki iskola, tudniillik hogy Vácz már a XII. század elején Magyarország legkitünőbb városainak egyike volt légyen, és hogy a váczi püspökök közt, kik gyakran a legfényesebb méltóságokra hivattak meg, sokan a tudományokban derekasan kimüvelve lévén, a tudományokat és tudósokat magok is a legmelegebben kedvelték. Az ily védelem alatt a "Váczi Athenaeum" az 1541. évig nagyszerüen virágzott; korszak alkotó volt itt Báthory Miklós püspök,3 kit dicséretekkel halmoznak el Bonfin Antal és Galeotus Martinus irók és Corvin Mátyás királyunk udvarában bizalmas emberek. A váczi muzsák, mikép előbb emlitők, 1541-ben egészen elhallgattak és még Dvornikovich Mihály püspök idején túl is tartott e sajnos állapot. Gr. Kollonich Zsigmond 1714. évben behozta Váczra a kegyesrendieket,4 a kik ekkor csak az erkölcsi hittudományt5 adták elő. Gróf Migazzi Kristóf a hittudományi tanok folyamát bővitette; sőt 1764-ben a bölcsészetet is behozta, mely előbb a nagyobb gymnasiumban, majd a Teréz-Társodában,6 és ismét a kegyes iskolákban lőn előadva, és 1795-ben másik tanárral is gazdagitva. A Terézféle tápintézet7 1784-ben a többi ily intézetekkel együtt eltöröltetett.

A váczi püspöki Lyceumban, melynek aligazgatói8 közt hajdan leginkább tündöklött gr. Eszterházy Pál nagyprépost és Migazzi helynöke, az ujabb korban pedig majdnem amennyi aligazgató, annyi tudós férfiú, tudniillik a káptalan legérdekesebb tagjai ragyogtak ezen intézett mellett, - 1834-ben a világiakból 5 hittudományi, 79 bölcsészeti hallgató; 1835-ben 23 papnövendék, 3 bosnyák hallgató,9 és a bölcsészek közt 10 papnövendék és 28 kegyesrendi tanuló számláltatott. - 14 év mulva, vagyis 1848-ban, midőn a szabadság-harcz tüze kigyulladt, a püspöki Lyceum, mindenek nagy fájdalmára, teljesen megszünt. 1849/50-ben még állott a 6 osztály, de már 1850/51-ben csak 4 osztály maradt fön.

Ezen Lyceum Phoenix módjára életre támadt lassanként, de a jelzett 1850/51. évben csak mint kis-gymnasium, mely aztán 1870/1-ben Peitler A. József váczi püspök ő nmlga bőkezüségéből és Vácz város segitségével nagy-gymnasium rangjára emelkedett, végre 1880/1-ben nagykoruságát másodszor érte el, főképen a nevezett főpásztor és Petróczy László cz. kanonok és nagykartali plébános szent bőkezüségéből, a ki mind születése, mind lelkületénél fogva nemes lévén, e dicső czélra 31,055 forintot ajánlott föl. Helyreállittatott pedig a Lyceum nyilvánosan kitünő sokaság jelenlétében, ünnepélyes beszéddel,10 melyet az intézet igazgatója tartott.11

A váczi püspöki Lyceum tehát 1880/1. év óta nyilvános és érettségi vizsgálat jogával is ellátva van. A hittudományi folyamokat kormányozza az aligazgató, rend szerint egy a káptalanból, a felső gymnasiumot meg az, kit a kegyesrendi tartomány főnöke a főpásztor tudtával annak élére állit. Ennek elnöklete alatt tartatnak az iskolai ülések, melyeken jelen vannak a váczi egyházmegye személyzetéből hárman mint tanárok.12 - Ezen gymnasium mellett a püspök nevében, mint a vallási és erkölcsi dolgokbani biztos13 egy a káptalanból van e czimen kinevezve a főpásztor által.14

XIII. Leo pápa ő szentsége 1880. okt. 30-kán a kalocsai és bácsi egyesült egyházak metropolitájához ezen sorokat intézte: "Ti magatok jól tudjátok, hogy a helyes bölcselkedési módszer mennyi segélyt nyújt a népek hite és üdve viszszavezetésére... És minthogy a jeles magyar nemzet mind elmékkel, mind pedig nemes indulattal bir, nem kételkedünk, hogy azon munkával, melyet tesztek, az angyali tudor15 vezetése alatt előmozditandó derék tudományra, nálatok a legbőségesebb gyümölcsökkel tetéztetni fog. Az alatt, melyek e czélra Tőled és a te kalocsai papnöveldédtől, és a melyek a te Suffraganeusaidtól16 azon czélra alkalmatosan rendeltettek, megérdemelt dicsérettel követünk, bizonyára bizván benne, hogy a fiatalabb hallgatók, a kik itt az egyház reményére növekednek, aquinói Tamás forrásaiból bölcseséget meritvén, az ő tudományukkal és erényökkel ezen egyházaknak majdan nagy erőssége és ékességére leendnek."17

Ezekhez alkalmazkodva a főpásztor ő nmlga, Peitler A. József elrendelte, hogy aquinói sz. Tamás bölcsészeti rendszere, melyet magyarra Zafféry Károly szathmár-egyházmegyei áldozár18 tett, a theologiai studium minden osztályában, az "Aeterni Patris" pápai körlevél értelmében, hetenként két órán át adassék elő és fejtegettessék, egyszersmid pedig a papnövelde nagy teremét aquinói sz. Tamás Modenából szerzett ékes képével ajándékozta meg. - Záradékul megjegyezzük itt, miszerint 1880/1-ben Váczott a VII. és VIII. bölcsészeti osztályokba 36 ifju járt, ide értve a 10 papnövendéket is. Ezek t. i. a helyreállitott Lyceum második-első kezdetei, az idő folytáni nagyobb népességről bizonyára az Úr gondoskodni fog.

2. §. A gondozó papság uj háborgatása 1881. évben.

A lelkipásztori kar feladatához hiven, szent buzgalommal őrizi a szent és világi törvényeket, és az Úr félelmét, a haza szeretetét, valamint az alattvalói hűséget a király iránt, mind az egyházban, mind az iskolában, majd szóval, majd meg iratokkal a hivek sziveibe becsepegtetni igyekzik. E mellett a kath. elvek ellen támasztott sérelmes incselkedéseket, mint Jézus győzhetlen serege, erélyesen viszszaveri és a mi legigazságosabb, szent ügyünknek bizonyára győzelmet is fog szerezni. - Az 1879. szept. 1-jén hatályba lépett büntető törvénykönyv19 a gondozó papságnak uj kellemetlenségeket szerzett. Jelesen az 1879. évi 40. tvcz. 53. §-ának ezen szövege: "Ha valaki 18. éven alóli egyént, tehát kiskorút, az 1868. évi 53. tvcz. ellenére, idegen hitvallásba bekebelez (fölvesz): két hóra terjedhető börtönnel20 és 500 frtig emelhető birsággal sujtandó lészen," - a lelkipásztoroknak veszélyes csapdát21 szerzett, a kedélyek fölizgatásával és a béke meg az egyeség nemtelen megzavarásával, melyek eddig a vallásfelekezetek közt megvoltak.

A fönt hivatolt tvczikk hivatkozik az 1868. évi 53. tvcz. 12. §-ra, mely igy szól: "A férfi-gyermekek a vegyes házasságokból az atya, a nő-gyermekek meg az anya vallását követik. A törvény ezen rendelkezésével ellenkező minden egyezvény, téritvényi iratok vagy gondoskodás, mint érvénytelenek és minden törvényi érvényből kivetköztetettek tekintessenek." - Három eset merült föl egymásután, az első Sopronban,22 második Tatán23 s a harmadik Budán,24 a melyek szerint, minthogy a vegyes házasságból eredt gyermekeket a kath. lelkipásztorok kötelességök szerint megkeresztelték, a protestáns prédikátorok igen örömest föladták ezeket az illető járásbiróságoknál. De az ezek által hozott itéleteket25 föllebezés utján, a kir. tábla megsemmisitette.26 - Nem kisebb csapda látszik rejleni az 1879. XC. tvcz. 60. §-ban, mely szerint: Büntetésre teszi magát méltóvá az anyakönyv jegyzője, ha a polgárilag érvényes házasságból született csecsemőt ugy jegyzi be, mint a polgári törvény előtt nem törvényest, vagy a ki a törvénytelen ágyból eredettet, mint törvényest irja be."

Minthogy tudniillik nincs szorosan meghatározva: mely házasságok különösen a polgári állam törvényei értelmében tekintendők érvényesekül. - Könnyen megtörténhetik, hogy a lelkipásztor a bábaszszonyok vagy előtte ismeretlen szülők könnyelmüen vagy gonoszan tett hamis bejelentéseiket hiteleseknek veszi és szóról-szóra a jegyzőkönyvbe bevezeti, és ez által aztán a büntető igazság tőreibe keveri be magát.

Ez alkalommal ugyan "A tőr öszszetörött és mink megszabadultunk." De majd idővel megtörténhetik, hogy a kir. tábla más szakasza egészen ellenkező ítéletet fog hozni; és azért szükséges, hogy ama hirhedt §§-sok (XL. tvcz. 53. és XC. tvcz. 60.) világosan és tüzetesen körülirattassanak, vagy a mi biztosabb lenne, ezen égő üszkök a büntető-törvénykönyvből mielőbb eltávolittatnának.

3. §. Népszerü missio Hatvan mezővárosban.

Főtdő Janikovics Alajos úr, hatvani valóságos prépost és plébános, a lelkipásztori gondjaira bizott lelkek üdve iránti buzgalmától fölgyúlasztva és a főpásztor ő nmlga intésének engedve, magához hitta Mladoniczky Ferencz és Tamás János jézustársasági atyákat, a kik is 1884. jan. 14-től 21-kig a népszerü missionáriusi ájtatosság folyamát bő aratással a hitélet mezején megejtették. Kétségkivül a jó példa ereje és hatása üdvös eredményeket fog szülni!

4. §. Az egyházmegyei elemi iskolák statistikája 1883-ban.

Az egyházmegyei elemi tanitók alárendelvék az elemi iskolák egyházmegyei fő-tanfelügyelője gondjainak, a ki egyszersmind káptalani tag. - Az elemiskolákra nézve szabályozó sorokat adott ki a magyarországi püspöki kar, mind meganyi utasitásokat a helyi igazgatók, tanitók, iskola-székek, kerületi tanfelügyelők és az egyházmegyei főfelügyelőknek, az 1868. évi 38. tvcz. kivánalma szerint. Ezen törvény és az erre épitett püspöki utasitások a legtöprengőbb gondosságot árulják főkép avégből, hogy az elemi iskolák kath. jellege és typusa állandóan föntartassék, és soha meg ne engedtessék, hogy a kath. iskolák a közösségbe sülyedjenek, sőt, ha azok abba estek volna, azok minden szabad és törvényes módon viszszaszereztessenek. Ezen éberségnek köszönendő, hogy a váczi egyházmegyében csak 17 vallásnélküli vagyis közös elemi iskola létezik, és van remény, hogy idővel ezek is a kath. egyház kebelébe, melynek elsőszülöttei, fognak viszszatérittetni.

Mivelhogy Magyarország főpapjainak utasitása, a többi közt, azt is rendeli, hogy az elemi iskolák egyházmegyei főtanügyelője az elemi iskolák állapotát minden tanév végével földeritse és az egyházmegyei hivatal elé terjessze: a müködő tanfelügyelő és kanonok, az egyházmegyei lajstromban az 1883. évben az egyházmegyei iskolák áttekintését föltünteti, valamint az érdemleges statistikai adatokat, a melyekből itt a következőket adjuk: ezen egyházmegyében van öszszesen 224 betáblázott iskola-épület, ezekből különösen mint "kath. birtok" betáblázva van 145; mint "községi tulajdon" betáblázva van 47; mint "magán-tulajdon" betáblázva van 32; - tanterem van 330, - tanitók laka 243, - fa-iskola 124, - kert 105, - tornahelyiség 21, - fali abrosz 441, - földteke 160, - természettani gyüjtemény 31, - természetrajzi gyüjtemény 117, - könyvtár 36, - rendes tanitók 292, - altanitó 55, - tanképesitett tanitó 312, - nem képesitett 35, - iskola-köteles fi-gyermek 6 - 15 évig: 19,743, - leánykák: 31,691; - római kath. gyermekek 56,343; - lutheránus gyermek: 155, kálvinisták: 191, zsidók: 219; - magyarok: 42,638, nem magyar. 3293. Ezekből a rendes iskolákba járnak tényleg fi-gyermekek: 13,308; - leánykák: 11,894; ismétlő iskolákba jár 3442 fiu és 3282 leány.

Másik tábla nyomán, megjegyezzük még ezen adatokat: 200 faluban az évi fizetése a tanitók és kántoroknak készpénzben, egyszersmind a segédtanitóké együttesen kitesz 103,806 ft 79 krt, illetmények pénzben számitva: 50,767 ft 53 kr., öszszesen: 154,574 ft 32 kr. A jövedelem ezen ágához járul a földjövedék. Az ingatlanok értéke, melyeket a tanitók és kántortanitók használnak, 261,699 frtra rúg, az évi haszonnal: 22,943 frt s 4 kr. - Fölmennek harmadik helyen a tőkepénzek 41,931 ft 97 kr. értékben, és ezek évi kamatai 2639 frt 89 krra.

Azonfölül még ezeket vonatoljuk ki: "Az évi iskolai kiadások igy vannak: a) a tanitók és kántortanitók fizetésére: 121,633 frt 64 kr. - b) az altanitók fizetése: 8136 ft. - c) Fütés, épületek föntartása és tisztaság eszközlése: 10,409 ft 51 kr. - d) Irászat és más szükségesek: 2049 ft 90 kr. - e) Szegény iskolásak könyveire: 670 ft 62 kr. - f) Különfélékre: 4638 ft 91 kr. Ezen költségek fölmennek öszszesen: 147,538 ftok és 58 krra.

A tanitók czeglédi költségvetése ezen számadásokból áll: 8 tanitó húz öszszesen évenként készpénzben: 1179 ft 30 krt, illetményekben 4300 ftot, nemkülönben a 67,195 ftra becsült ingatlanok után 5051 ftokat és 525 ft tőkepénz kamatát: 31 ft 50 krt. Tehát ezen 8 tanitó részesül évenként öszszesen 10,561 ftokban, melyekből középszámitással esik egyre 1320 ft. De ez csak egy kivétel a közös szabályból, mely fájdalom, szerfölött aggasztó és elkomoritó!

Az elemi iskolák egyházmegyei főtanfelügyelői a káptalanból ezek voltak az ujabb időben: Müller Mihály kanonok 1857 - 1867-ig; Virter Bertalan kanonok 1867 - 1872-ig; Neszveda István kanonok 1873 - 1876-ig; Markovics Lázár kanonok 1876 - 1885-ig; 1885-től Csávolszky József kanonok helyettesitőleg.

A tiszteltebb rangra emelt tanitók anyagi helyzete érezhetően javul; de egyszersmind ezen igen érdemes osztály müvelődése is szépen halad. A gyülekezetekben nekik az elöljáróság által föladott tételeket szerencsésen megvitatják és megoldják. A kormány gondjaiba foglalja a kor által megtört vagy az erőkben megfogyatkozott tanitók állapotát; ugyanazt teszi az egyházmegyei kormány is, oda törekedvén, hogy a tanitók özvegyei és árvái inségre ne jussanak. E sz. emberbaráti czélra koronként szépen folynak a segély-adományok; igy a ngos és főtdő váczi káptalan egy, ezen egyházmegyében halhatatlan nevü és áldott lelkü tagja, Dr. Kovách Pál pápai praelatus ő mlga az elemiskolai tanitók javára segélyképen 10,000 ftot adományozott.

Lábjegyzetek:

1 "Collegia Sacerdotum."

2 "Palestrae literariae."

3 Igen tudós képzettségü volt.

4 E rend 1715. évi 102. tvcz. által országgyülésileg befogadtatott.

5 "Theologiam moralem."

6 "Collegium Theresianum."

7 "Convictus Theresianus."

8 "Prodirectores."

9 Sz. Ferenczrendi papnövendékek.

10 Ez a Lyceum történetére szép világosságot derit.

11 T. i. Panek Ödön kegyes-rendi pap.

12 Ezek jelenleg Forgó György, Simonides Károly és Rózsahegyi Gyula.

13 Commissarius in re religionis et morum.

14 Ilyenek voltak: Miller Mihály, Dr. Kovách Pál és jelenleg Sponer József kanonokok.

15 Aquinói Tamás,

16 Érseki joghatóság alatti megyés főpásztorok.

17 Ld. Magyar Állam, 1880. nov. 9.

18 Ez előbb a szathmári főgymn. tanára, majd a fiumei ily tanintézet igazgatója, azután jezsuita, jelenleg pedig trappista P. Angelicus néven Bosnyákhonban.

19 Codificatie poenalis.

20 Bezárással.

21 "Geduly-csapda" nevet nyert a "Magyar Állam" czimü lapban.

22 Gensthaler Nándor plébános-főnöke Póda András szavára tette a keresztelést és mindketten 50 - 50 ft lefizetésére, különben 5 napi börtönre itéltettek.

23 Horváth Ferencz apát-pléb. és Cser Vendel káplán voltak bevádolva s 1881. jan. 7-kén megidézve.

24 Cselka Nándor pléb. és Kántor Lajos káplánja.

25 1880. decz. 29. 1881. jan. 7.

26 1881. május 12-kén.

XII. FEJEZET.

A vácz-egyházmegyei papság érdemei a jótékonyság terén.

1. §. A váczi kegyes szivü főpásztorok alapitványai.

A folytonos török háboruk miatt az egyház is sok csapást szenvedvén, a főpásztorok, noha javaik még idegen kezekben voltak nagy részben, csekély jövedelmeik egy részét mégis magoktól elvonva, hasznos alapitványokat tevének, melyek később számra és jelentőségre nézve akkép gyarapodtak, amint ők jövedelmeik terjedelmesebb birtokába jutottak. Igy, midőn 1684-ben a török járom alul Vácz kiszabadult, itt minden lerombolva vala, s csak a gyászos düledékek hirdették a fölötte elvonult mostoha sorsnak sulyos csapásait; később, midőn némikép ujolag épülni kezdett, 1710-ben a Rákóczy által becsőditett ráczok azt ismét felégették. Idő kellett tehát, míg sulyos sérveiből fölgyógyulhatott. Nagyfalvai, Zongor, Balogh, Dvornikovich, Eszterházy, Kollonich, Althánn, Kámánházy és Nádasdy voltak azon áldott emlékü főpásztorok, a kik oly számos és nagyszerü alapitványaikkal minden irányban jót és áldást hintve, a gondjaikra bizott egyházmegyét a gyarapodás zöld ágára juttaták. Nem részletezzük itt számos alapitványaikat, miután azok alább életrajzaikban ugyis előfordulnak; itt terünk szükvolta miatt csak is utalunk azokra,1 és utódaik szintén nagy adakozásaira...

2. §. A többi papság alapitványai az 1700. évtől az ujabb időig.

Míg a hatalmában elbizakodott s undokul felfuvalkodott modern liberalismus tele torokkal kürtöli elég gazul és hazugul, hogy a kath. papság önző és kapzsi: az élet és tapasztalás azt tanusitja, hogy nincs az emberi társadalomban oly osztály, melyben a nemeslelkü önzetlenség és jószivü adakozásnak oly gyakori és megható példáit látnók, mint éppen a kath. papságnál és pedig régebb idő óta. Igy a többi közt:

Berkess András, a törökök kiüzése és 1700-ban a káptalan viszszaállitása után első nagyprépost, az elaggott papok fölsegélyésére 2000, a szegény tanulókra 1000, a kegyes iskolák rendjének 100, a papnöveldének 400, a székesegyháznak 500, a pirtói egyháznak 400 ftot, a hatvaninak egy malmot, a kállói, versghi, bujáki és kürthinek egyenként 250 ftot. - Bendő István, váczi első plébános, Dvornikovich püspök alatt, a falusi plébániákra 244 ftot; - Györe János váczi kanonok a székesegyházra 400 ftot; Arbay János váczi nagyprépost, a váczi kórháznak 500 ftot, az üllői egyháznak 400, a váczi székesegyháznak 500, a szegény tanulóknak 500, a kegyes-rendieknek 500, az egyházmegyei plébániákra 1200, a papnöveldének 101, a szegények javára 1250 ftot. - Szappantsy Márton nprépost a tanulók ösztöndijára 4000, az árvák és özvegyek fölsegitésére 1200 ftot; - Mocsányi Máté a papnöveldének 280, a székesegyháznak 500, a falusi plébániáknak 850 ftot; - Drasits József plébános a szegényeknek és árváknak 200 ftot; - Kalló Ferencz kanonok a papnöveldének 4000, a kegyesrendieknek 5000, a székesegyháznak 1000, az elaggott papoknak 1000 ftokat, a verseghi egyháznak 500, a szőllősi és kökényesinek 400, a szegényeknek 50 ftot - Virágh György a herédi és tószeghi egyházaknak 200 ftot; - Odoly János nagykátai plébános a nkátai egyháznak 184 ftot.

Ujfalusy Tóbiás váczi kanonok a székesegyháznak 300, a falusi plébániáknak 110, a megye pénztárának 150 ftot; Thury Pál2 a papnöveldének 100, a foglyok kiváltására 1000, az elaggott papok intézetének 500, a falusi plébániáknak 410, a kórházak és tanulóknak 95 ftokat. - Hanovcsik Pál egyházi öltözékek beszerzésére 891, a székesegyháznak 430, a berczelinek 500, a papnöveldének 300 ftot; - Laokász Ferencz kanonok a papnöveldének 1000, egy kanonokság alapitására 22,000 ftot; - Mártonyi Pál kanonok a váczi kórháznak 6111, a házi szegények fölsegitésére 912 ftot, a káptalani káplánok fizetésére 1000, szegény tanulók ösztöndijára 1000 ftot; - Petrányi János plébános a papnöveldének 3000, a sz. lászlói és valkói fiókegyházaknak 800 ftot; - Bálintffy Péter egy papnövendék nevelésére 3000 ftot; - Farkas Mihály kanonok a papnöveldének 1000 ftot; - Vazl János ugyanannak 700 ftot; - Schmidt Gottfried ugyanannak 1000 ftot; - Szikoray Miklós plébános a megtértek segedelmére 200, a szegény tanulóknak 500, a szegényebb plébániáknak 400, az elaggott papok javára 100, a székesegyháznak 200, megyei templomoknak 820, árvák és özvegyek javára 100, a papnöveldének 1500, egy beteg ápolására az irgalmas-rendieknél 500 ftot.

Türjey Ferencz a herédi egyháznak 3000 ftot; - Kardos János az egyházmegyei templomoknak 500 ftot; - Maszar András prépost a hatvani egyháznak 400 ftot; Tamasovich Ádám és Figuli József az egyházmegyei templomokra 450; - Fábián István kanonok egy papnövendék nevelésére 3000, egyházaknak 300 ftot; - Belkovits István kanonok a kisutcza-ujhelyi iskolára 1000 ftot; - Palugyay Imre egy káptalani szék alapitására 10,000 ftot, melyhez gr. Nádasdy Ferencz püspök 2500 és Sághy Mihály vál. püspök és nprépost 500 ftot adtak.

3. §. A vácz-egyházmegyei papság adakozásai a ujabb időkben.

Szakadatlan lánczolatban követik egymást ezen egyházmegye derék papsága által gyakorolt jótétemények. Igy Roskoványi püspök 1851-ben a felsővárosi tüzvész által károsultak javára adott 200 ftot; - a váczi káptalan 1875-ben a máriavölgyi templom helyreállitására3 ajánlott 25, a váczi sz Ferenczrendieknek urkoporsóra 15, Peitler A. József püspök ugyanarra 30 s Ellenbacher kanonok 10 ftot; - Schmidt János uri-i plébános cz. kanonok s sz. széki ülnök a "Pázmány-egylet"-nek 1000 ftos alapitványt tett irodalmi müvek ösztöndijára. Iskolai czélokra 1500 ftos alapitványt, 240 tanonczot a szükséges tanszerekkel egész éven át ellátott s az általa Gomba községben épitett iskolák és tanitók fizetésének költségét felerészben födözi; a papnövendékek jutalmazására 90 aranyat s a csongrádi vizkárosultak részére első volt, ki 100 ftot küldött. - A szerény jövedelemmel biró Bodnár József tápió-szecsői pléb. csupa ügyszeretetből 1876-ban 100 ftot adott az akkor rendezés alatt volt egyházmegyei könyvtár javára.

A váczi püspök 1876. évi 1816. sz. a. kelt körlevele folytán a csongrádi árvizkárosultak javára adakoztak: Virter Lajos váczi kanonok, előbb csongrádi pléb. 25, Váry Gellért akkor kegyesrendi almester Váczon, csongrádi születésü 5 ftot, Körrei Ferencz cz. kanonok és szeghvári pléb. 40 frankot aranyban, Kardos János szeghvári káplán 2 ftot. - Somhegyi József fóthi plébános4 a rákos-palotai iskolának 1876-ban 400 ftot, aztán pedig a templom nagyobbitására is 400 ftot adományozott és a tégla-anyagot gr. Károlyi István ő nmlgnál közbenjárásával kieszközölte. 1874-ben a váczi elagott papok intézetére 1000 ftot tett le s ugyanannyit az elagott tanitók javára alapitványkép; egy közép és felső-tanodai alapitványul 1000 ftot tett le, míg Petróczy egy nyugalmazott pap nyugdijára 11,000 ftnyi alapitványt mutatott be főpásztoránál. - Mallár József váczi kanonok, midőn az állami tanitó-képezde Csongrádról Félegyházára tétetett át, s az ezzel járó ünnepély 1876. okt. 8-kán végbe ment, ezen alkalommal kedves szülőföldén egy kath. tanitó-képezdei növendék ösztöndijául 300 ftos alapitványt tett. - A váczi káptalan 1880. év vége felé XIII. Leó ő szentsége iránti törhetlen hódolata s fiúi kegyelete jeleül 50 ftot, b. magyar Jolánta oltára és sirja fölujitására 20 ftot s a candiai püspök-lak és templom kijavitására 10 ftot adományozott.

Sóós József váczi kanonok (szül. 1815-ben s kimult 1882-ben), szegény rokonai részére 6000 ftnyi alapitványnyal jelentékeny ösztöndijakat tett. A szegényesen dotált székesegyház javára oda ajánlotta a püspöktől mint általános helynök nyert első évi 100 db aranyat; a Lauchas-féle kanonok tőle 1/2 sessió földet, s az ujabb alapitványi káptalan egy szőlőkertet nyert. A kegyesrendiek temploma előtti Szentháromság-szobrot restauráltatta és alapitványnyal ellátta. A papnöveldében az 1880. év óta előadatni szokott bölcsészet tanára tiszteletdiját az általa tett 1000 ftnyi alapitványból nyeri. A péterfillérek tőkéjét is ő létesitette örök időkre 200 ftnyi áldozatával, melyek évi kamatai a mondott czélra fordittatnak. Ha a halál oly váratlanul el nem ragadja, mint annak előtte 10 nappal nyilatkozott, szándéka volt több-rendbeli 100 ftos ösztöndijakat is alapitani.5 - Dr. Kovách Pál kanonok 24 db. aranyat ajánlott 3 pestmegyei tót- és német-ajku község oly tanitói számára, kik a magyar nyelv tanitásában legtöbb sikert képesek fölmutatni. A váczi kath. legény-egylet javára 1884. nov. hóban 100 ftot adományozott. Az ő alapitványából 4 tanitó a magyar nyelv tanitásában tanusitott kiváló sikerért 24 aranyat kapott.6 A váczi egyházmegye római kath. népiskolái és tanitói javára 10,000 ftnyi alapitványt tett 1879. évben. Ugyanezen évben a váczvárosi inségesek javára 100 ftot adott a helyi nőegylet elnöknője kezeibe, mely a levesosztó konyhát 1875-ben is vezette. 1881. jun. 13-kán, mint Peitler Antal József püspök ő nmlga neve napján, ennek kezeibe alapitványkép 1000 ftot tett le, mely öszszeg kamata szeretetadományul évenként a pápa ő szentsége javára esik, míg szomoru helyzete tart, ennek megszüntével amaz alapitvány a váczi székesegyház javára fog gyümölcsözni.

A váczi káptalan 1884. év végén 50 ftot adott péterfillérül XIII. Leó javára. - Ellenbacher István nprépost végrendeletileg a Sz. István-Társulatnak 25, a székesegyháznak 500 ftot hagyott 1884. évben. Markovics Lázár váczi kanonok az oszlányi római kath. iskola fölépitésére 1885. évben 25 ftot adott. - A váczi káptalan a zágrábi földrengések okozta inség enyhitésére 20, a szerajevói kath. templomra 20, a pozsonyi sz. Erzsébet-apáczák javára a tüzvész után 20 ftot ajándékozott. - A pesti oltáregylet szent czéljaira 1877-ben 20, a Lourdesba küldendő magyar zászlóra is 20 ftot adományozott. - Ő szentsége XIII. Leónak szeretetfillérül felajánlott 1879-ben 60 frankot. A tüzvész által elpusztitott tokaji templomra és a plébánia fölépitésére 15 ftot küldött. - A már dicsérettel föntebb emlitett Somhegyi József 1882. évben szept. 20-kán tartá áldozársága 25 éves jubileumát, mely napon az általa 4000 ftnyi költséggel emeltetett fóthi kálváriát Virter Lajos váczi prépost-kanonok ünnepélyesen fölszentelé 1882-ben. - Mint már pápai praelátus az első bpesti gyermek-menhelynek tett jelentékeny alapitványát ismét 50 fttal gyarapitotta.

A váczi papi nyugdij-intézet javára Peitler püspök ő nmlga 2000, Ellenbacher István 200, Neszveda István kanonokok 500 ftot ajánlottak. - Ellenbacher kanonok a vész-zivatar által károsult (jun. 26. 1875.) bpesti lakosok fölsegélésére 30 ftot adott. - A váczi káptalan a lourdesi bold. szüz kegytemplomára ajánlott 10 ftot. - A váczi káptalan ő szentsége fölsegélésére 1875-ben 30 ftot küldött, és a váczi egyházmegyei hivatal ugyanezen évben a svajczi üldözött papok javára 13 ft 44 krt. - Ellenbacher István kanonok 1876. évben az árvizkárosultak javára 50 ftot adott. - A váczi káptalan a pesti Oltáregylet negyedszázados jubileuma alkalmából jótékony czélja előmozditására 1884. nov. hóban 50 ftot küldött. - Azon tárgyra, melyet a magyar katholikusok pápa ő szentsége jubileumára kivántak fölajánlani, költség-födözésül a váczi káptalan 20 ftot küldött 1877. évben. Ugyan annyit adott a kassai római kath. férfi-tanitó-képezde segély-egylete javára ezen évben, és pápa ő szentségének ugyan ekkor fiui hódolata és tántorithatlan hűsége jeléül megint 30 frtot. - Peitler Antal József v. p. ő nmlga 1884-ben a nszombati kir. kath. tanitó-képezde anyagi szükségletei beszerzésére 20 ftot ajánlott.

Peitler A. József v. p., Ellenbacher, Neszveda, Virter B., dr. Kovách Pál, Sponner J. és Virter L. kanonokok, egy káptalani régi tisztviselőt a lelketlen uzsorások annyira vivén, hogy pár száz foritnyi tartozásból 1200 ftra srófolt adósságért már mindenét eladták és évi fizetését is legfoglalták volna, - érette eleget tettek. - Neszveda István kanonok a székesegyház tornyábani közép-harangot, mely megrepedt, 1880. évben 800 ftnyi költséggel ujra öntette és a székesegyháznak egy igen diszes fekete miseruhát ajándékozott. - Ugyancsak ezen kanonok a püspök-hatvani templom kifestésére 50 ftot adott 1873-ban, a hol ő egykor plébános volt. - Ugyan ő, már mint fölszentelt püspök a nála tisztelgő küldöttségek alkalmával a nőegyletnek 100, a városi kórháznak 100, a tüzoltó-egyletnek 50, a növendék-papoknak 50 s a Pázmány-egyletnek is 50 ftot ajándékozott. A helybeli izraelita-betegápoló-egylet disztagjává választotta s küldöttségileg nyujtá át neki 1884. május 17-kén a diszokmányt. - Peitler A. József ő nmlga az ujpesti iskola és plébánia épitéséhez 2500 és utóbb ismét 1500 fttal járult; ugyanő a verőczei leégett (1881. aug. 1.) iskola fölépitésére 1200 ftot áldozott.

Schneider György papnöv. aligazgató a v. főgymnasium természettani szertára részére 300 ftot adott. - Ujhelyi István tápió-szelei plébános, a ki nem rég a péter-fillérek öregbitésére 1000 ftot adott, 1881-ben a vácz-egyházmegyei nyugdij-alapot 100 fttal gyarapitotta s a váczi székesegyház javára is ennyit adott; ugyanő 1883-ban a római kath. iskola-tanitó fizetésére 1000 ftos alapitványt tett s ujabban a 2-dik tanitói állomás fölállitására évenként 100 ftot ajánlott föl mindaddig, míg a község a maga erejéből fizethetendi mindkét tanitóját. Ugyancsak a sz. Vinczéről nevezett két irgalmas nővér házi berendezésére, kik 1883-ban iskolaszéki intézkedés folytán a középvárosi leány-iskolában fognak működni, 100 ftot tett le az iskolaszéki elnök kezeibe. - A tüzvész által 1877. okt. 11-kén nyomorba döntött rátka-i lakosok fölsegélésére Peitler A. József v. püspök 10, Ellenbacher István 20 s a papnöveldei elöljárók 8 ftot adtak. Ugyanezen kanonok a kerepesi templomot, melyben megkereszteltetett, többször becses egyházi szerekkel ajándékozta meg, 1880-ban pedig a sz. Rókus-kápolna nagyobbitásához 300, s egy uj harang öntéséhez 366 fttal járult. - Ellenbacher István, Neszveda István, Poroszkay Péter, Virter B., Virter L., Sponner József s Mallár József v. kanonokok egyenkint 21 fttal alapitó tagjai lettek a Sz. László-Társulatnak 1878. évben. Ellenbacher István v. nagyprépost e társulatnak végrendeletileg 30 ftot hagyott.

A "Magyar Állam" veterán kath. napilap érdemdús szerkesztője és tulajdonosa, Lonkay Antal úr ő nga vezérlete alatt, a magyar zarándokokat 1880. május 9-kén déli 12 1/4 órakor fogadta ő szentsége. Igen érdekes volt a kisebb adományok átadása, a mint azokat Lonkay a sz. atya tetszés-nyilatkozai közt magyarázta: "Ez a 11 darab arany, mondá a vezető Lonkay, Gyurcsánszky József magyar plébános (Nőténcsi, Nógrádmegyében) alapitványának első évi kamatja s megismertette a jeles alapitványt. Mire ő szentsége tetszéssel mondá:: "Ecce tales habetis Parochos!" (Azaz: "Ime, ily parochusaitok vannak!"7 - A váczi káptalan a boldogaszszonyi sz. ferenczrendi templom megujitására 1877. évben 16 ftot adott. - A kereszténység közös atyjának 1882. évi ujévi ajándékul 50 ftot ajánlott. - A szegediek nyomora enyhítésére 1879-ben 100 ftot adott, ebből 40-et azok, 60-at pedig az algyői, tápéi és dorosmaiaknak.

4. §. Az előbbi tárgy folytatása.

Schmidt János cz. kanonok s uri-i pléb. több ezer ftot áldozott a népnevelés előmozditására és a papnövelde "Pázmány-egylet" czimü intézetének kiváló jóltevője. - Petróczy László cz. kanonok nyug. pleb.8 a kőkeszi-i (Hontmegyében) iskola épitésére 1000 ftot ajánlott s másik ezret az ottani tanitó és a siraki tankötelesek számára alapitványkép. Kőkesziben 1200 ft értékü uj orgonát állittatott föl. - A fóthi kerület plébánosai szeretet-adományul XIII. Leó számára 1885. januárban 21 ftot adakoztak, s az ily adományzások az egyházmegye területén évenként mindenütt történnek. - Seregély János tápió-sz.-mártoni pléb. szeretet-adományul XIII. Leó számára 4, a Jézus sz. szive római templomára 1884-ben 2 ftot adott. - Schneider György papnöv. aligazgató 1882. jan. 22-kén mint születése 52. évfordulóján püspök ő nmlga kezeibe 100 ftnyi alapitványt tett le, hogy ennek évenkénti kamatai a legjobb próbabeszédet tartó papnövendéknek jutalmazására fordittassanak. - Rajczy László jászkerekegyházi pléb. különféle jótékony czélokra 1884. évben 8 ftot adott. - Egy ezen egyházmegyebeli áldozár szeretet-adományul 20 frankot aranyban péter-fillérül XIII. Leó, a kereszténység közös atyja számára. És mily számosan vannak e nagy püspökségben az Úr szolgái közt, a kik e szent czélra segédadományokat áldoznak.

Püspök-Vácz város jkönyvében az 1811. decz. 20. ülésen, tdő Markassy Imre volt plébános végrendelete 3. pontjában 300 ftokat hagyott oly szegény árvák javára, kikre kevés gond fordittatik, örökös segélyezésképen, a 7. pontban foglalt oly föltét alatt, hogy a tanács a kamat hova-forditásáról a megyés főpásztornak évenként számoljon. Az öszszeg az árva-gondnok számadása alá adatott. - A meráni beteg-segélyező egylet tagjai lettek a váczi egyházmegyéből 1877-ben: Janikovits Alajos hatvani prépost, Bolgár József, Krämer János és Kanda István plébánosok. - Motesiczky János nagy-kátai pléb. 700 fton megvett egy házat a kath. iskolánál szükségessé vált 4-dik tanterem és a tanitói lakás elhelyezésére és azt Nagykáta községnek ajándékozta. - Ugyancsak a már emlitett Seregély János pléb. mint gyüjtő 21 ft 20 krt. küldött be 1878. szept. 24-kén a "Magyar Állam" szerkesztőségébe, oly kérelemmel, hogy abból 10 ft 60 krt a Bosnyákhonban megsebesültek, 10 ft 60 krt pedig a miskolczi szerencsétlenek javára forditotta. A községből mozgósított katonák családjai javára pedig a nevezett plébános a párbér-fizetést ez évre elengedte, s a megsebesültek részére gyüjtött 39 frt 25 krban az ő 5 ftja is benfoglaltatik.

Dávid János kiérdemült tápió-sülli-i plébános az ottani római kath. elemiskolai szegény tanulók számára téli ruha beszerzésére 100 ftnyi alapitványt tett 1878-ban. - A váczi növendékpapság és annak Pázmány-egylete 7 ftot és egy ezüst huszast adott a Bosnyákhonban megsebesült honfitársak segélyezése czéljából ugyanazon évben. - Gyurcsánszky József9 nőténcsi pléb. 1880. évi márcz. 24-kén 1000 ftnyi alapitványt tett olyképen, hogy ezen a káptalani kezelésre bizott tőkepénz 6 %-ka évenként a pápa ő szentsége javára adassék, míg birtokait viszszanyerendi, melyeket tőle jogtalanul elraboltak! - Gecse Endre10 tápió-györgyei pléb. és nyug. esperes 200 ftnyi alapitványt tett 1881. januárban, átadván ezen öszszeget a káptalannak oly végből, hogy annak kamataiból a györgyei szegény gyermekek könyvek és más tanszerekkel elláttassanak. 100 frttal járult az országos római kath. tanitói segély-alaphoz, 10 fttal segélyezi évenként a váczmegyei tanitók árváinak tápintézetét. - A sz. Ferenczrendi váczi kolostor javára önszántából 50 ftot küldött.11 A 78 éves,12 üde, erős, munkás és vig kedélyü pap az egyház, haza, s a tanügy oltárára sz. örömmel nyújt áldozatokat. - A pápa ő szentségének szeretetadományul 5 és a svéd-missióra is 5 ftot áldozott. - A tápió-györgyei plébánia 100 éves fönállásása emlékére a szegény-sorsú iskolakötelesek tanszerei beszerzésére 200 ft tett alapitványul 1880-ban, melynek kamatai mindaddig a tőkéhez csatoltatnak, míg ő e helyen lelkipásztorkodik, ezentúl is sajátjából látandván el a szegény tanulókat tanszerekkel. - Májer János herédi plébános 1881-ben a püspök ő nmlga kezeibe 29,000 ftot le alapitványul, mely öszszegből 26,000 a létesitendő gyermek-seminariumra, 3000 ft meg különféle ájtatos czélokra forditandó, az alapitványtévő akarata szerint. - Heréd község belsőleg ugyan csinos, de külsőleg az idő viszontagságai által megrongált templomát gyönyörü bádog-toronynyal és a templomot uj tetővel látta el 1883-ban.

A váczi nőegyleti bál alkalmából annak czéljaira, az 1885-ki farsangban fölülfizettek: Peitler A. József ő nmlga 20, a v. káptalan 15, Hegyi Antal 3, Csávolszky József udvari papok 5 ftot. S ez évenként ismétlődik igy. - Az országos kath. tanitói segély-alap javára a váczi egyházmegyéből 1884. évben begyült 176 ft 51 kr. - A váczi növendékpapság Pázmány-egylete a pápa ő szentsége javára, forró szeretete zálogául adott 4 ftot 1877-ben. - Dr. Kovách Pál kanonok s pápai praelátus a Pázmány-egylet tőkéje gyarapitására 100 ftos alapitványt tett, s az egylet könyvtárának a "Religió" 40 évfolyamát és Roskoványi püspök öszszes müveit adományozta 1882-ben. - A lourdi zászlóra 1880-ban adakoztak: Dr. Virter Lajos papn. igazgató 2, Schneider György aligazg. 1, Máté János hittanár 1, Dr. Miltényi Gyula hitt. 1, Kazaly Imre hitt. 1, Vadkerty Ferencz siketnéma-intézeti hittanár 1, Hegyi Antal lelki-igazg. 1, Zsatkó Antal fegyházi lelkiatya 1 s a növendékpapság 1 ftot.

A szegediek javára adakoztak a nagy árviz alkalmából: Gyurcsánszky József 50 ftot s a váczi káptalan 100-at; a váczi növendékpapok 14 ftot, 1 db. egy forintost és egy db. huszast ezüstben. Ugyanakkor, vagyis 1879-ben a pápa ő szentségének 5 ft és N. N. 3 ftot küldtek. - Igy lehetne ezt tovább szőnünk, ha terünk ezt engedné. Végre szép záradékul még azt fölemlitjük, hogy a váczi káptalan 1808-ban a katonai akadémiára 3000 ftot adományozott; mi akkor tekintélyes öszszeg volt. - Kopcsán Mihály váczi püspök és pozsonyi prépost a szegények segélyezésére 2000 ftnyi alapitványt tett 1646-ban, hogy azoknak aranyszáju sz. János sirjánál segély adassék, midőn arra nekik szükségök van. - Zongor Zsigmond váczi püspök 1657-ben 1400 fttal járult a pozsonyi káptalan sekrestyéjének alapitványaihoz. - Ugyan ő 1655-ben 2700 ftot hagyott a káptalani egyház zenekara javára, tartozván a zenekari tagok a papnövendékeket az éneklésre tanitani. - Szentgyörgyi Ferencz, mint váczi püspök, 300 ftnyi alapitványt tett a pozsonyi káptalan sekrestyéje javára.

Már most, ha a jótevők, adakozók ezen nagy lajstromához hozzá tudjuk azon igen számos jótéteményeket, melyek ezen szerény müvünkben mindenütt előfordulnak az egyháziak részéről és bizonyára ama számtalan kisebb-nagyobb adományokat, alapitványokat, alamizsnákat, segélyeket stb. is, miket csak a jóságos Isten jegyzett be az élet könyvébe, - akkor csak tisztelettel kell meghajolni a váczi egyházmegye derék, nemes-szivü és könyörületes papsága előtt, és csak áldani, magasztalni, dicsőiteni kell azon érdemdús papnöveldét, melynek kebeléből az Urnak oly emberbarátilag érező, a jótékonyság terén oly nagy dolgokat mivelő szolgái kerülnek ki koronkint, a kik nemes-szivüségöknél fogva kedvesek az Isten és emberek előtt és áldozat-készségökkel fényt és diszt árasztanak az egyházmegyére! Legyen áldásban az elhunyt jótevők emlékezete és dicső példáik buzditsanak sokakat azok követésére!

Szent István felajánja országát Szűz Máriának - fametszet a Gottlieb nyomda kiadványából, 1796

A váci Püspöki Könyvtár épülete

Leibnitz filozófiáját tárgyaló piarista tankönyv, 1775

Váci egyházmegyei névtár, 1807

Csávolszky József kanonok

Lábjegyzetek:

1 Ld. a magyar papság adakozását Pauer, Lányi és Knauz-Lányi müveiben, a ki ezekben a roppant adakozásokat elolvassa, az joggal felkiáltani fog: "Le a kalappal a jótékony magyar papság előtt!"

2 Meghalt Váczon a sz. Ferenczrendieknél igen hajlott korban.

3 A török uralom idején az egyetlen magyar eredetü, pálos-szerzet vezérfőjének székhelye volt s maig is nagy bucsújáró hely.

4 Ezen adakozó főpap 8 évig káplánkodott, 1865-ben sámsoni gondozó, 1867-ben admtr, 1869-ben fóthi plébános. 1875-ben pápa ő szentsége tiszteletbeli titkos káplánja, 1877-ben czimzetes apát, 1882-ben ő szentsége kamarása s 1884-ben házi főpapja lett. - Született 1835. aug. 4-kén, áldozárrá szenteltetett 1857. szept. 19.

5 Igen jó és terjedelmes életrajzát ld. a M. Állam tárczájában 1882. jan. 31. Kazaly Imre papnöveldei tanár tollából.

6 E 4 tanitó volt: Krsák József phatvani, Merva János czinkotai, Mauler János haraszti-i és Szalay György ujhartyáni tanitók és segéd-tanitók.

7 Ld, a "Magyar Államban"-ban 1880. május 14-kén.

8 Jelenleg Gödöllőn lakik nyugalomban.

9 Jelenleg Váczon lakik mint nyugalmazott.

10 Született Füleken Nógrád-megyében.

11 1882. évben.

12 Jelenleg már korosabb.

II. SZAKASZ.

Az egyházmegye történelmének folytatása.

I. FEJEZET.

A püspöki lak és első püspökök a tatárjárásig.

1. §. A váczi püspöki lakok története.

A váczi egyházmegye történelmének főbb pontjai előadása után, már ezennel áttérünk oly egyes czikkek közlésére, melyekből ugyancsak ezen egyházmegye történelme élénk s változatos részletekként ragyog ki, mint már az eddig előadottak szép kiegészitése. Lássuk pedig először is, azon lakok ismertetését, melyekben itt a székvárosban a főpásztorok tartózkodtak.1

Hogy az első püspöki lak a várban volt és I. Géza királyunk által épittetett, már érintve volt. Mivel sz. László és II. vagy az u. n. Vak Béla s más királyok Budáról és Esztergomból többször meg-meglátogatták Vácz-várost, itt az országos dolgokról tanakodtak és pedig nem egy alkalommal, mert a váczi püspökök az ő korlátnokaik2 voltak, és igy már ekkor az itteni főpásztoroknak diszes lakkal kelle birniok. Azonban Batu tatár chán e lakot a várral és várossal együtt elpusztitotta;3 IV. Béla ugyan a tatárjárás után helyreállitotta, de előbbi diszes kinézését aligha nyerte ekkor viszsza. Galeotti Martius szerint, a nagy Corvin Mátyás király alatt, Báthory Miklós, Vácz ezen "első Migazzi"-ja, olasz izlésben ujra fölépitette a püspöki lakot, a várat pedig szép kertekkel, lugasok és halas-tavakkal vétette körül. Valószinüleg a Lyceum4 is egybekapcsolva volt a püspöki lakkal, mert ez ekkor még szokásban volt; és mert Báthory igen szerette a tudományokat, de ezt bizonyitani látszik Galeotti elbeszélése is.5

Valamint pedig Brodarics István a várat megerősitette a törökök ellen, ugy bizonyára a Zápolya János és más főurak által gyakrabban látogatott váczi lakára is kitünő gondja volt. Az ő halála után pedig ezen épület a törökök ágyugolyói által öszszelődöztetett s elhamvasztatott 1541. évben; de a romokból megint diszesebben emelkedett ki. Azonban 1626. évben Murthesanes basa parancsára, mint annyira ismét megrongált házat, melyet emberei a lakásra alkalmatlannak találtak, lebontották nem csak, hanem még alapköveit is kiszedték és egész kőanyagát az erőditmények kijavitására forditák.

A törökök birtokából 1684. évben viszszakerülvén Vácz, gr. Kéry János püspök viszszahelyezte ugyan e városba székhelyét, és az e kor szük anyagi viszonyaihoz mért püspöki hajlék épitéséről is gondoskodott azonnal; de a törökök Váczot még egyszer megrohanván s azt könnyü szerrel el is foglalván, teljesen lerombolták és elhamvaztották. E roppant csapás elől a püspök elmenekült s ő többé viszsza sem tért. Azután Balogh Miklós püspök igyekezett ugyan lakhelyét tovább épittetni, de annak bevégzését ez is utódjára hagyta. Mit Dvornikovich Mihály püspök végre is hajtott azon helyen, hol most a m. kir. siketnéma-intézet emelkedik a piaczon, a városház átellenében. Ezen épületet pedig megnagyobbitotta és egészen kiépitette gr. Althánn M. Károly püspök; de a város rendezése és annak diszesebbé tétele szándékoltatván, ennél fogva a püspöki laknak is más, alkalmatosabb helyen kelle építtetni.

A mai pompás püspöki palota alapjait még gr. Althánn M. Frigyes püspök tétette le, igen kies fekvésü helyen, a Duna partján, 1732. évben, már akkor ama jó gondolatra is jövén, hogy annak átellenében a székesegyházat kellene építtetni. A püspöki lak alatt unokaöcse és utódja, gr. Althánn M. Károly 1741-ben kettős pinczét ásatott. Gr. Migazzi Kristóf pedig megváltoztatván az ebbe vezető lejárást, 1770-ben uj földalatti menetet készittetett, mely 210 láb hoszszú s 15 láb széles. E nagy főpásztor minden gondját oda forditotta, hogy mind a palota, mind pedig környéke tágas és diszes legyen. Mire nézve több családi házakat kelle kisajátitani és lebontani. Lássuk ide vonatkozólag a p.-város Jegyzőkönyvét, mely az 1768. évi nov. 9. ülésen ezt tartalmazza:6 "A herczeg és bibornok ő főmga legkegyesebb meghagyása és parancsa folytán, azon polgárok, kiknek az ujon épittetni kezdett püspöki lak7 alatt házaik vannak, minthogy azoknak a mondott székhelyi épület miatt lebontatni és onnét elhordatni kellend a mai ülésre előhivattak, kiknek a biró azon kérdést tette: vajjon házaikért megtéritési ár fejébeni egyezség, vagy pedig a becslés által kiszabandó dijjal akarnak-e kielégittetni? Miután az előadást eléggé megértették, az iránt tett alázatos kérelmöket imigyen jegyeztették be, és pedig:

1. Szikora Mihály előadja, hogy az ő háza 300 ftnál többe van, azonban ő főmga kegyességére bizza magát, de megjegyzi, hogy háza megéri ezen 300 ftot. - 2. Dány István mondja: mivel eddig kijavitva nem volt, mégis eladhatta volna 280 fton; most pedig már, minthogy kijavittatta és ujolag zsindelyekkel födette be, alázatosan kér érette 340 ftot. - 3. Urbanovits András, noha az ő háza többet érne, mégis a legalázatosabban csak 330 ftot kér házáért. - 4. Remis Simon8 50 fton vette házát, kijavitására 10 ftot költött, megelégszik tehát pénzével, a 60 fttal. - 5. Kecskés János az előbb emlitett Remis Simonnal egy telken birja házát, mely nejének örökségképen 240 ftban számittatott. - 6. Sigli özvegye mondja, hogy noha 1200 ftot érne háza, de minthogy azt már néhány év óta használja, és nincs is már előbbi állapotában, mégis azt 950 ftot érőnek állitja és ennyit kér érette a legalázatosabban. - 7. Pikl György 7 év előtt vette 300 fton, elköltött a tetejére és uj mühelyre9 100 ftot, tehát az 400 ftot ér. - 8. Remis Mihály, amint 2 év előtt vette, megelégszik érette 180 fttal. - 9. Less Mihály mondja: hogy háza megér 150 ftot; ennyit fizetett érette, de épitett hozzá 50 fton pinczét. E szerint hát 200 ftjában van neki. - Mindezen házak ára öszszesen 3000 ft. Azonfölül mindezen házak tulajdonosai más, házak alá való telkek kijelöléseért esedeznek ő főmgnak.

Ugyanazon 1768. nov. 21. ülésen pedig ez fordul elő: "Minthogy ő főmga az uj püspöki lak alatt a Duna partján létező házak árát, melyet azok tulajdonosai bemondottak, kegyesen kifogásolni méltóztatnék, és az volna ő főmgnak legkegyesebb akarata, hogy ama házak ára a szakértő mesteremberek által teendő lelkiismeretes becslés folytán az uradalmi és tanácsbeli emberek jelenlétében állapittassék meg.Miért is e végre a tanácsból kiküldettek: Laczkóczy Pál, Stockinger József Ferencz és Drobni Ádám aljegyző urak, a mesteremberek közül pedig: Hausmán János és Schiener Mátyás kőmives mesterek, Neisz András és Paner János ács-mesterek, Sirsinger András lakatos, Platzner János asztalos, Peziák Jakab üveges, - a kik onnét még az napon előjövén, a következőleg adták elő a becslést,10 hogy tudniillik: 1) Szikora Mihály 114 ft 42 krt; - 2) Dány István 198 ft 33 krt; - 3) Urbánovits András 195 ft 6 krt; - 4) Remis István 59 ft 2 krt; - 5) Kecskés János 128 ft 39 krt; - 6) Sigli özvegye 774 ft 29 krt; - 7) Pikl György 252 ft 46 krt; - 8) Remis Mihály 74 ft 51 krt; - 9) Less Mihály 178 ftot s 39 krt, - öszszesen: 1976 ftot s 47 krt kaphatnak házaikért a megejtett becslés szerint. - Kitetszik innét, hogy 1768. évben még mily szerény házikók voltak a város közepén, a Duna partján.

Gr. Migazzi Kristóf, a váczi püspökség örökös admtra (1762 - 1786) a püspöki palotát ugy épittette, hogy ez és a székesegyház közé essék a főutcza. Az emlitett alapok és pinczék11 fölött 1771-ben kiemelte és az épitést 1774. évben bevégezte.12 A pompás két emeletes épület 210 láb hoszszú és 42 láb széles; az egész római izlés szerint van épitve. A tornácz13 fölötti boltozatot 8 dóriai oszlop, a nagyobb lépcsőzeten való fölmenetet pedig a felső szobákba ismét 6 dóriai oszlop tartja. Az épülethez jókora tér és kettős kert csatlakozik, melyek másodikát ott lent a hajlaton, a Duna felé, nehány szegényes házikók kisajátitása és lebontása után Kámánházy László püspök létesitette és 1813-ban erős, faragott kövekből emelt fallal keritette be, mely a diszes kertnek ékesség- és a Duna árja ellen erősségül is szolgál. E keritést, melyen a Duna felé a püspöki czimer diszlik jó nagy alakban kőből készitve, majd minden évben nyaldossák a Duna hullámai. - A régészek boszankodnak, hogy ezen püspök az itt szóban lévő kőkeritésbe a Migazzi által nagy költséggel öszszeszerzett római régiségeket közönséges kövek gyanánt berakatta, de feledik, hogy ezek javát épen e jeles főpásztor a nemzeti muzeumnak ajándékozta, melyek maig is láthatók ott...

A püspöki kert lejtőjén van egy mesterségesen készitett kis bagolyvár is, melynek az enyészetet hirdető fölirata14 a Duna felé im ez:

Semmi sem állandó e földön, dúlva emészt itt

A vad enyészet vasfoga mindeneket;

Légy bár fortélylyal teljes, mint róka; a vagy töltsd

Könyvek közt ébren mint bagoly éjjeidet:

Mégis porrá válsz; e hitvány, s csalfa világhoz

Hát ne ragaszkodj, egy szebb haza vár tereád!

1860.

A püspöki palota kerti kapuja fölött, bent a kert felé, ezen fölirat olvasható:

M. Fridericus Card. ab Althann

Fundamenta jecit.

Eius a Fratre Nepos Carolus

Cellaria fecit.

Christophorus Card. a Migazzi

Aedes exstruxit

Anno MDCCLXXI.15

Kivülről pedig ez a fölirat diszlik: Praetorium Migazzi MDCCIV.16 - Benn a palotában az első emeletre érve, a lépcsőkre nézőleg a falba illesztett vörös márvány-lap ezen föliratot tartalmazza: "In memoriam diei 6-o id. aug. anni christiani 1808. Quam Carolus Ambrosius Ferdinandus Archid. et Beatricis Estensis Filius, Divae Mariae Theresiae Nepos, - Francisci Augusti Patruelis, M. Ludovicae Aug. et Reginae Apostolicae Germanus Frater, Vaciensis Episcopatus Administrator, - iam Hungariae Primas, cum Vacium inexspectata adparitione bearet, ab abitu Suo omnium iucundissimam verbis benignissimis iterum ac saepius dixit; et Ladislao Kámánházy-o in Episcopatu successori eius, Clero, populoque Vaciensi in tanti Principis obsequia effuso honorificentissimam fecit, et aeternum grati exultantisque animi Monumentum!"17

Az elhagyott régi püspöki lakban aztán Mária Terézia királynő, az ő nevéről hiressé lett Teréz-társodá"-t18 vagyis a nemes ifjak lovagiskoláját honositotta meg.19 Midőn pedig ezek innét a mai m. kir. országos fegyintézet20 épületének a diadal kapu felé néző szegletén emeltetett épületbe21 költöztek át, őket a régi püspöki lakban Mária Terézia által Budáról22 ide áttelepitett "angol-kisaszszonyok" váltották föl 1777. évben, kiknek megérkezésök előtt azonban, hogy a nőnövelde is jobban elférhessen, az épületre még egy emeletet raktak.23 Azonban nem sokáig müködtek e város kebelében a derék angol-kisaszszonyok, mert őket József császár Pestre rendelte az általa ott eltörölt hitszónok-rendiek kolostorába, hogy ott folytassák a női nevelést.24 Váczról történt elköltözésök után ezen volt püspöki lakban majd katonaság tartózkodott, majd meg többen bérben laktak abban 1802. évig, a midőn II. Ferencz király ezen a tanulmányi alapra szállott épületben, a siketnémák intézetét honositotta meg, melyben az maig is létezik.25

2. §. Váczi egyházmegye püspökei a tatárjárásig.

Előadván röviden a püspöki lakok történetét,26 lássuk már az azokban sz. feladatuknak élt és lángbuzgalommal müködött főpásztorok életrajzait:

1. Kelemen. A váczi egyházmegye főpásztorai diszes sorát Kelemen nyitja meg, a ki sz. István első apostoli királyunk által az ő élete vége felé neveztetett ki a váczi püspöki székre, s valószinüleg egyike volt azon három püspöknek, kik szerencsések voltak a Vatha-féle lázadás dühe elől megszabadulni, és a kik I. András királyt 1046. évben Székesfehérvárott megkoronázták. - Neve előfordul a 2-dik helyen azon okmány aláirásánál, melynek erejénél fogva I. András király a tihanyi szigeten sz. Anyos vértanu tiszteletére a maig is fönálló benczés apátságot alapitotta 1055. évben. Az egyházmegye neve ugyan nincs kitéve, de Szörényi,27 az esztergomi érsekek életrajzainak irója,28 nagy olvasottságu és kitünő történetbuvárainak egyike, kinek igen sok becses okmány fordult meg kezeiben, határozottan állitja, hogy ő azt egy régi kéziratban világosan váczi püspöknek olvasta.29

Thuróczy ugy vélekedik, hogy Lázár volt légyen az első váczi püspök,30 és véleményét ő is a Géza király által alapitott Garam folyam melletti sz. benedeki benczés-apátság alapitási okmányával támogatja, melyben Lázár a 4 püspök közt utolsó helyen fordul elő aláirva, az egyházmegye megnevezése nélkül; mert, mint mondja az utolsó helyen irja magát alá, mint a legifjabb egyház főpásztora,31 és mivel hihető, hogy a Géza király előtt oly igen kedves Vácznak püspöke, az alapitási okmány aláirásánál nem lehetett távol. Bizonyára jelen is volt az, csak hogy nem Lázár, hanem Kelemen személyében. Megjegyzendő, hogy Lázár neve, semmi e korbeli püspöki lajstromban sem fordul elő.32

2. Kelemennek, kinél régibb váczi püspököt eddig föl nem mutathatunk, 1074. év körül utódja lőn Áron, a ki I. Géza király által Nógrád várával adományoztatott meg, melyet Béla király névtelen jegyzője szerint, már az első magyarok, midőn Árpád vezérök alatt e vidéket meghóditották, mint létezőt találtak itt.33 - Báthory Miklós váczi püspök pedig, Mátyás, az "igazságos" király korában nagyszerü erőditményekkel jobb karba hozott, minélfogva a gyászos emlékü mohácsi vész után annyi harczok és ostromok elviselésére képes lőn, - s Olpár vagy Alpár várával, melyről ugyanazon névtelen jegyző azt irja, hogy Zalán, a bolgárok nagy fejedelme, Árpád követségével tiszteltetett meg, és a melynek romjaiból gr. Althánn M. Károly, szintén váczi püspök az alpári egyházat emeltette; - e várakkal örök időkre megadományoztatott. Emlittetik neve a garam-melletti sz. Benedek benczés apátságának 1075-ben kelt alapitó okmányában. Minthogy ugyan is ebben ezen apátság határai Alpár vára mellett választatnak el eredetileg a váczi püspökségéitől, Áronnak ily öt érdeklő fontos cselekménynél jelen kelle lennie, és ezért Nehemiás esztergomi érsek és Dezső kalocsai püspök után, más főpapok előtt adatott neki hely az emlitett okiratban.34 Vajjon Kelemen és ő közötte nem volt-e más valaki váczi püspök, ezt idáig kinyomozni még kinek sem sikerült.35

3. Azután 1102-től I. István kormányozta a váczi egyházmegyét. Ennek kézirata36 valamennyi püspökök közt elsőnek tartja; de ez tévedés, s ennél még nagyobb tévállitás az, hogy az ő korában pusztitották volna el a tatárok Váczot, és a kanonokokat tüzvészszel kiölték. Minthogy ő 1102-ben lett váczi püspök, a tatárok pedig IV. Béla alatt 1240 körül garázdálkodtak hazánkban, világos, hogy ama kézirat szerzője nagyon téved. A kanonokok ama vészesete ugyanis II. István püspök alatt történt, ki a váczi egyházmegyét 1235. év körül kezdte kormányozni. I. István különben, ki némely iróknál "Fekete"37 vezeték néven emlittetik, Kálmán királyunk alatt élt.38

4. Fekete István halála után a hires Marcellus volt a váczi püspök, 1108. év óta,39 Kálmán királynak a zobori benczés apátság kiváltságát40 megerősitő, 1111-ben kelt okiratában előfordul neve. Mint váczi püspöknek neve s méltósága emlittetik a Kálmán király által 1111-ben41 az arbensi egyháznak adott kiváltsági okmányban42 Miután a váczi főpásztori tisztet 11 évig viselte volna, 1119. évben az esztergomi érseki székre emeltetett. Könnyü volt neki az ország legfőbb egyházi méltóságát elnyerni, hisz oly nagy kegyben állott Kálmán király előtt, hogy már akkor mindjárt Lőrincz esztergomi érsek után irta alá amaz okmányt.43 Mielőtt Váczról elköltözött volna, hogy a magyar egyház legfőbb méltóságának székét elfoglalja, minden butorait, holmiait és saját pénzén szerzett földjeit is a váczi egyháznak adományozta. Ő II. István kírálynak a legfontosabb és nehezebb ügyekben bölcs tapintatu tanácsadója s Vak-Bélának igen kedves embere, hű tanácsosa, jobb-keze s mondhatni: az egész országnak szemefénye volt.44

5. Ennek még ugyanazon 1119-ben utódjául Marcellinus, vagy mint némelyek olvassák45 "Maredinus" neveztetett ki. Ezt a már többször emlitett "váczi egyházmegye kézirata" hibásan nevezi "Marcellus"-nak.46

6. Hippolytus 1148-1169. Az előbbi után 1148-ban jutott a püspöki székre, a ki Martyrius esztergomi érsek adomány-levelében, mely 1156. évben kelt s az esztergomi főkáptalan irattárában maig is fönnmaradt, emlittetik. Ezen Hippolyt vagy Ypolitról a váczi egyház kézirata nem emlékezik.47 Ennek Névkönyvei szerint itt 1169. évig volt püspök, tehát huzamos ideig; de müködését még eddig sürü homály födi.

7. Ezen egyházmegyét 1172-től. I. Mihály kezdte kormányozni. Szentiványi, nagy tudományu jézus-társasági pap48 lajstromában, Desericzky és a váczi egyházmegye kéziratában előfordul neve. Meddig volt itt püspök, tudni nem lehet.

8. Jób még 1183. év előtt49 lett váczi püspök s kormányozta az egyházmegyét 1185. évig. Ekkor az esztergomi érsekségre emeltetett. Mint e méltóság viselője III. Béla királyt Székesfehérváron eltemette, és minthogy ennek ellenében Imre pártját támogatta, ő volt az első esztergomi érsek, ki a pénzverdébeni aranyhulladékot kapta ezen királytól.50 Ő alatta iratott a szentek lajstromába, az akkor még vallásosabb ország kimondhatlan örömére, sz. László királyunk (1077 - 1095). - S a mi eddig csak szokáson alapult, Törvénynyé lőn, hogy t. i. az esztergomi érseket illeti a magyar királyok megkoronázása.

9. Boleszló (1186-1215). A váczi püspöki széken azután 1186. óta51 a hires Boleszló52 ült. Keresztapja II. Béla volt; egyik testvére Elwin váradi püspök, másika Antal bars-i főispán, nagy birtok urai a hazában.53 Aláirása előfordul II. András király 1209-ben kelt azon okmányában, melyben e király nyilvánitja, hogy a Garam-melletti sz. Benedek benczés apátja részére Crescentius bibornok és pápai követ által az apostoli széktől azon kiváltságot nyerte, hogy az az isteni szolgálatot főpapi diszben végezheti.54 Sőt még előbb, 1188-ban aláírva találtatik neve azon okmányban, melynek erejénél fogva III. Béla az esztergomi káptalannak bizonyos birtokot adományoz. E püspök, mint már föntebb az I. kötetben is emlitők, igen nevezetes azon hirhedt eseményről, mely a váczi székesegyházban közte és Imre királyunk (1196 - 1204) közt történt.

Azon bántalmazást, melyet ezen Boleszló püspök Imre királytól szenvedett, igy irja le a nagy és hatalmas III. Incze pápa Imre királyhoz 1199. évben intézett levelében: "Bizonyára eljutott tudomásunkra, miszerint a mult nagybőjti szent idő első hetében, kántor bőjti szerdán,55 vagyis márczius 17-kén, esti alkonyat körül, midőn tdő testvérünk, Boleszló, váczi püspök kanonokjaival a Completorium-ot56 énekelné, oda mentél a váczi templomba, s ott a szentély57 kulcsait neked átadatni, és a püspököt a templomból kimenni parancsoltad. Minthogy pedig ez, a neki vetett tőrtől rettegve, mivel maga az óra is igen nagy gyanúra jogositotta őt fel arra nézve, a királyi parancsnak engedelmeskedni vonakodott, a szentély ajtaját erőszakkal feltöretni parancsoltad, és minthogy e miatt a püspök és a kanonokok az Urhoz fordúlva könyes szemekkel énekelték légyen: "Nézz le Uram székedről és gondolj velünk!" ezt te mintegy rosz néven vevén, haragudtál, hogy az isteni segedelemért esedeztek, a püspökre rontván, őt a legfelső lépcsőről,58 mely az oltár előtt van, egész a padlózatig erőszakos kezekkel lehuztad s arra levágtad, és embereid erőszakos kezeivel a templomból kihurczoltattad. Őt tehát az egyházból erőszakkal kivetvén, s mintegy félholtan hagyván, feltörted a szentély ajtaját, és a szekrényeket megfertőztetvén,59 az egyház kincsét elfoglaltad, és ugyanazon püspök örökségét, melyet valami szerzetes-ház60 javára, melyet ő ujból alapitott, szánt oda ajtatosságból, saját akaratodból lefoglaltattad."61

Pray joggal kétkedik e különben szelid jellemű királynak e tettén s gyanitja, miszerint e merényletet azok, kik azt a pápának jelentették, nagyitva adták elő. Egyébiránt e jelen okmányunk csakugyan tanusitja, hogy "Boleslaus tempore dilecti fratris nostri Emerici ob regie celsitudinis ingratitudinem falsi sceleris poenas subiiset." De ha tette is Imre király, "alieno consilio, mint Pray mondjá, non sua malevolentia regem hunc intemperiarum venisse."62 - Hogy mi vihette Imre királyt e törvénytelen bánásmódra, bizonytalan. Péterfy63 után Katona64 gyanitja, hogy a papok közöl némelyek boszankodván az ő püspökük szerfölötti ébersége miatt, midőn a pápáknál nem boldogultak, ezen királynál, a kit aljas vádaskodásaikkal körülvettek, keresték az ő ügyök védelmét. - Lehet azonban, hogy Boleszló II. Endre pártján volt Imre ellen s innen eredt a király haragja.65 Ez utóbbi netán a pápa intelme következtén, a püspökkel teljesen kibékült s ennek jeleül Constantia66 aragoniai király leánya által szült László koronaherczeg keresztatyjáúl választván őt, ekképen lelki rokonságba hozta önmagával és családjával.

Ezen Boleszló püspökről egy okirat azt mondja, hogy neki, aztán váczi püspöknek, II. Béla király, midőn a sz. keresztvizre tartotta őt,67 mint a Zemlyn várhoz tartozó pusztát adományozta, Lelesz birtokot,68 mely a Bodrogköz szigetén nem meszsze fekszik Latorca folyótól. - Boleszló püspök, hogy az egyházi szellemet és tudomány-szeretetet a főpásztori gondja alá helyezett egyháziakban föléleszsze és növelje, Jób esztergomi érsek tanácsát is kikérvén, Váczon egyházmegyei zsinatot69 tartott, sőt annak évenkénti ismétlését is elhatározta, mikép ez III. Incze pápának Boleszló püspökhez 1193-ban intézett leveléből kitünik.70 Az ő buzgalmát nem csak a megyei zsinatok tartása, hanem az egyházi intézetek emelése körül tett jeles alapitványai is hirdetik, melyekről a leleszi prémontrei prépostság keletkezésének történetében azonnal szólani fogunk. A megyei zsinatokon hozott egyházi intézkedéseit sürü homály födi az idők viszontagságai miatt, valamint egyéb zsinatok ismeretét is, melyek még ezen században, a magyar egyház főpásztorai által, tartattak, minthogy a megyei zsinatok tartását az 1114-ki nemzeti zsinat 65-dik fejezete törvénynyé tette.71

A prémontrei kanonokok diszes és fehér rendjének72 első kolostora hazánkban Nagyváradon 1130. évben megalapittatván, nemsokára az ország több pontján keletkeztek ily prépostságok, ezek között nevezetesebb helyet foglal el a lelesz-i, melyet Boleszló váczi püspök alapitott, arra szentelvén minden vagyonát. Amint ő a püspöki széket elfoglalta, azonnal a prépostság alapitásáról gondoskodott, és annak alapját le is tette. Erre mutat III. Incze pápának Imre királyhoz 1199-ben küldött azon levele, melyben inti a királyt, hogy azon javakat, miket a püspök a prépostság alapitására szentelt, azon czélra fordittatni ne akadályozza, sőt az erőszakkal elfoglaltakat is a püspöknek viszszaadja.73 Imre király ama jószágokat csakugyan viszsza is adta, sőt, mikép már emlitők, hogy botlását némileg jóvátegye, utóbb fiának keresztyjául Boleszló püspököt választotta.74

A püspök tehát a prépostság alapitását befejezendő, Imre utódját, II. András királyt megkérte, hogy alapitványát hatalmával erősitse meg. András király a püspök buzgalmát helyeselvén, 1214-ben királyi oklevelével azt csakugyan megerősitette. Ebből kiderül, hogy a püspök azonkivül, amit már életében a prépostság megalapitására szentelt, végrendeletileg annak még nagyon sok jószágot hagyott. Fekvő birtokúl hagy a prépotságnak Lelesz, Oylith, Paylem, Csernafalu, Kapus, Vizaka, Kanár, Hermely, Gyueres, Zoluntor, Mikusa, Megyer, Fauchol, Kabala, Gures, Hagymás, Narher, Nikad, Besenyő helységeket, Bors birtok két részét, Golsán tiz szőlőt, Egregyen tizenkettőt, Biharban ötöt stb. stb. jobbágyokkal együtt. Ezeken kivül házakat, palotákat, só-szállitó hajókat és egyéb javakat.75 Kitünik innét az is, hogy ezen püspöknek igen gazdag nemzetségből kelle származni, hogy oly sok birtok szállt rá örökségképen.76

10. Jakab 1215 - 1222. A szent buzgalmú s oly nagy tevékenységű Boleszló püspök után a nem legjobb nevü és hirű Jakab jutott a váczi püspöki székre, a ki, hogy mily rosz hirben volt az apostoli széknél, kitünik III. Honór pápának azon iratából, melyben megbizza a veszprémi püspököt és az ezen megyebeli bakonyi és pilisi apátokat, miszerint a váczi püspök ellen vizsgálatot tartsanak s őt Rómába idézzék meg. Ezen pápai irat honi Nyelvünkön igy szól:

"Vajha a mi tdő testvérünk, a váczi püspök, ne volna oly darabos, hogy gondos elmélkedésben megfontolná, melyek ő felőle az apostoli széknél tárgyaltattak és magától a főpapi szerénységet el ne vetné, és az annyi, meg oly soktól, miket ő róla hallottunk, tartózkodnék, holott már az előbbeniekből megtudhatná, mit fognak kedvelt fiaink, a maguk és azon egyház káptalana nevében személyesen megjelenvén, előadták, hogy midőn az ő püspökük, mint a gyertyatartóra helyezett világitónak, az Úr házában világitania kellene, oktatva alattvalóit a tanitmányban és nekik a becsületesség cselekedetei által példát adva: ugyan ő, mint kioltott világosság, sem példával nem használ, sem tanitmánynyal, hanem üldözve az igazságot, s lakmározások meg iszákosságokra ügyelve gyönyörködik a csalárdságban és dicsekszik a gonoszságban. Midőn ugyanis ő a váczi egyház jogait és jóváhagyott szokásait védelmezni és magát azokért, tett eskűjénél fogva kitenni tartoznék, ő mind ebben, mind pedig a főnt emlitett egyház birtokainak és jövedelmeinek elidegenitése, eltékozlása és elpusztitásában, tett esküjét áthágja. A ki plébániáihoz tartozóknak olykor ugy szolgáltatja ki a lelkieket, hogy némelyek azt vélnék, mintha ő nem is szivelné az igaz hit tisztaságát. A váczi papokat is földek, erdők, mezők, jövedelmektől és más dolgoktól megfosztja erőszakkal és az általános zsinat szabványai ellenére a kiközösités bilincseibe szoritja, és azokból némelyeket garázda háznépe által, a milyenben ő, a szintén garázda, gyönyörködik, oly gyalázatosan bántalmaztatott, hogy közülök némelyek, mindenökből kifosztva, a kapott sebekben elvesztek légyen. És midőn a mondott főesperesek, a püspök háznépéből némelyeket, a kik őket megtámadták, a világi biró előtt bevádoltak, ő, hogy a vád alól kivonná őket, jelentette, miszerint azok az ő iratánál fogva már a kiközösités bilincseibe vervék, holott még semmi ily kiközösitési ítéletet sem mondott ki légyen ellenök, és az ő pénzöket erővel is használta, melyet ők a Szentföld segitségére szántak. Azonfölül, mivel az ő egyháza épületei roskadozással fenyegetnének, ezt ő épen nem veszi észre, és a kiközösités itéletét villogtatja, az egyetemes zsinat ellenére, az intelmet előre nem bocsátva. Az egyházi javadalmak simoniával adományozza, elmellőzvén az alkalmatosakat, a kevésbbé méltóknak, és azokat, a kik a hozott ítélet cánonába esnek, saját hatalmából föloldozni nem fél. Minthogy pedig ezekkel és más iszonyatosságokkal, melyeket elkövet a fönt mondott püspök, mind a főpapi becsület befeketittetik, mind pedig a nép megbotránykoztatik, és némelyek az ő példája folytán bünökbe estek, és az Isten egyháza ott sokaktól megvettetik, ők szorgalmatosan intették őt, hogy ezekre nézve javitsa meg magát, de mi intelmeikkel sem mehettek nála valamire. Magunk akarván hát megtekinteni és látni, vajjon a mondott püspök valóban tette-e azokat, amik felőle mondatnak, belátástokra bizzuk ezen apostoli iratunknál fogva és parancsoljuk, miszerint a váczi egyházba személyesen elmenvén, és szemeitek előtt egyedül az Istent tartván, az előrebocsátottak fölött vizsgálatot tegyetek és szorgalmatosabban deritsétek ki az igazságot, s amint találni fogjátok, azt hiven iratba foglalva és pecsétetek alá téve, hozzánk elküldjétek, a mondott püspöknek illő határidőt szabva ki, a melyre személyesen vagy megbizottja által a mi szinünk előtt magát bemutassa, hogy amit a cánonok rendelnek, elveendje az Úr hatalmából. Ha nem is mindnyájan, te püspök testvér, azok egyikével stb. Kelt Rómában sz. Péternél május 15. 1218. évben, pápaságunk második évében."77

Hogy az ezen ügyben azután tett vizsgálatnak mi eredménye lett, adatok hiányában, arról mi tudomásunk sincs, valamint e püspök egyéb müködéséről sem.

11. Briccius 1222-1238. lőn utódja,78 a Bricciusok ősrégi olasz nemzetségéből. Neve II. András király arany-bullájában előfordul. III. Honór pápa őt, meg az egri és nagyváradi püspököket 1222. május 28-kán kelt iratában megbizta, hogy Béla királyunknak valami föl nem serdült görög leánykávali eljegyzését79 megvizsgálják és arról őt értesitsék; minthogy e király felserdülvén a leány, elvenni nem akarja őt, hanem mást, ugy kivánván ezt a haza java.80 - Ugyanezen pápa 1222. jun. 21-kén meghagyta a váczi püspöknek, a váczi prépost és a csanádmegyei egres-i apátnak, hogy a kolosmonostori81 apátság elégett kiváltságai iránt a fehérvári püspök által nyomozást tétessenek s a feleket a pápa szine elé idézzék meg.82 - Ugyan e pápa u. a. évi decz. 4-kén dicséretekkel elhalmozva buzditja a váczi püspököt,83 hogy, miután, mikép neki előadva volt a nevezett király részéről, Briccius Béla királynak és nejének mindig hiven segédletére volt, az ő házasságukat pártolta, s az ő elválasztásukra törekvőknek, az igazság iránti szeretetből, rettenthetlenül ellenállott, s mivel ugyanazon Béla király az ő házasságaért kemény üldözést tür, kényszerülve lévén e miatt az osztrák fejedelem területére vonulni, testvériségedet kérjük és figyelmesen intjük, miszerint a te tanácsoddal és segitségeddel, melyek az ily viszontagságban szükségesek, lelkesen és szivesen most is környékezd őt, a ború után világosság legyen."84

Ugyancsak III. Honór pápa megtudván a magyar király küldötte, Florencz mester orodi őrkanonok előadásából, miszerint az esztergomi prépost oly vakmerőség és dühre engedte magát ragadtatni, hogy a király ellen gyalázatosan kikelt, őt kemény sérelmekkel illette, a királyi méltóság sérelmére és préposti rangja kisebbitésére, a vakmerőt ezért keményen megróva, 1224. decz. 4-kén megbizza ismét a váczi és nagyváradi püspököket, meg a székesfehérvári prépostot, hogy ezen ügyben vizsgálatot tévén, annak eredményéről őt hiven értesitsék, mikép igy a vádlott, ha bünösnek találtatnék, rendre utasittassék.85 És midőn a pannonhalmi monostornak károkat tettek,86 inti a királyt, a kinek, mint kath. uralkodónak kötelessége az ő országának minden egyházait általában védelmezni, hogy az okozott károkat viszszatérittesse, s megbizza megint a váczi és nagyváradi püspököket, meg a földvári apátot 1225. febr. 4-kén, hogy a királyt a kárpótlás eszközöltetésére inditsák, ezen ügyben jó eredménynyel igyekezvén buzgó törekvésöket kimutatni, és az egészről hű előterjesztést tenni.87 - Fölhija még ezen pápa u. a. évi márcz. 17-kén a váczi és egri főpásztorokat, hogy az esztergomi káptalant egy hó alatt az érsek megválasztására inditsák.88 - Ezen pápa 1226. jul. 4-kén a váczi püspöknek, meg a beli és vértesi apátoknak, s a veszprém-egyházmegyei Sz. Endre főesperesének meghagyja, hogy a zágrábi püspököt és káptalant a köztök, meg a pannonhalmi apát s ennek konventje közötti perköltségei megfizetésére intsék meg.89

A király alázatosan jelentvén, hogy az ő káplánjai, Praenestinus püspök apostoli sz. széki követ által a kiközösités és tilalom itéletével90 sujtatván, miséztek, azt hivén, hogy ezen itéletek őket nem kötelezik, lenne hát IX. Gergely ő szentsége irántok könyörülettel, - minélfogva 1235. aug. 31-kén meghagyja ezen pápa megint csak Briccius váczi püspöknek és az ezen egyházmegyebeli mogyoródi apátnak, miszerint az emlitetteknek illő poenitentiát adván, és egy időre rendjeiket illető sz. szolgálatoktól fölfüggesztvén őket, aztán e fölött apostoli hatalmunknál fogva mentsék föl.91 - Ugyancsak e pápa 1235. nov. 22-kén meghagyja megint a jeles váczi püspöknek, a budai és esztergomi sz. Tamás prépostjainak, hogy a pannonhalmi monostor és székesfehérvári egyház közötti, bizonyos dézsmák miatt keletkezett és már huzamos pert végezzék be, vagy az apostoli székhez terjeszszék föl.92 - Ezen pápa 1236. jan. 16-ki iratában ismét megbizza a váczi, nyitrai és bosnyák püspököket, hogy Béla királyhoz járulván személyesen, igyekezzenek őt arra birni és inditani, mikép ő az egresi cistercita monostornak a tőle elvett némely földeket viszsaadja és igy dicső emlékű elődeinek méltó utódja lenni igyekezzék, s aztán őt az ügy mibenlétéről tudósitsák.93 - Ugyancsak IX. Gergely pápa 1238. aug. 9-kén IV. Béla királyunkat az apostoli szék és sz. Péter különös oltalmába s védelmébe fogadja, ha az Assán-föld szakadárai és eretnekei megtéritését eszközöltetni igyekszik. Azért meghagyja az esztergomi érsek és váczi püspöknek, hogy a királyt a védirat ellen cselekedni, vagy az általa tett ígéret teljesitésében háborgattatni ne engedjék.94

A pápák előtt oly kedves és a királynál is nagy kegyben állott ügybuzgó és tevékeny főpásztor a veszprémi püspöki székre emeltetett 1238. évben.

12. I. Mátyás 1238 - 1239. Ez a királyi udvarban IV. Béla királylyal neveltetett és bizonyára igen előkelő házból származott s körülbelül ugyanazon korú volt ezen Bélával és igy 1206. év körül kellett születnie. 1224-től zágrábi prépost és Béla ifjabb királynak korlátnoka volt.95 Béla az uralkodást megkezdvén, Mátyás püspök a korlátnoki tisztet megtartotta; de mint ilyen 1235. éven túl nem emlittetik.96 Minthogy azonban Béla világosan kifejezi, hogy neki sok évig volt korlátnoka, és 1238. évig más korlátnok nem fordul elő,97 ezen évig megtartani látszik e tisztet, a midőn váczi püspökségre emeltetett.98 De nem sokáig birta ezen méltóságot, mert már 1239. nov. 29-kén, körülbelül élete 33. évében esztergomi érsekké választatott meg. Ezen keltezésü iratában kéri IV. Béla király IX. Gergely pápát, miszerint az esztergomi káptalan által köz- s egyhangu szavazással érsekül kivántatván, őt ilyenül megerősiteni kegyeskednék; mert, mint irja a király: "A mondott püspököt leghivebbnek találtuk és minden ügyben nagyon körültekintőnek és tapintatosnak; és azonfölül, minthogy sok évig a mi korlátnokunk volt légyen, tudjuk, hogy ő tiszta életü és becsületes, és hogy ő vele és általa az esztergomi egyházról jól és hasznosan lehet gondoskodni, melynek a mi országunk valamennyi egyházai fölött tapintatos és jóravaló főpapra van szüksége".99

Mire IX. Gergely pápa 1240. márcz. 6-kán kelt iratában megjegyzi, miszerint "a király küldötteit szokott kegyességgel fogadta; azonban, noha Mátyás választását kevésbé találta kánonszerünek,100 mégis tekintetbe véve Béla és Kálmán magyar királyok és más hitelt érdemlőknek ezen váczi püspök élete, becsületes viselete, tudománya, s komoly erkölcsiségét kiemelő bizonyitványait, a melyekkel magát előttünk is nagyon kedveltté tette, akarván ugyanazon egyháznak, mint különös leánynak, bővebb kegyet mutatni, hogy soká ne nélkülözze a pásztor vigaszát, őt nektek atya és pásztorul adjuk."101 - Az ő kedveért IV. Béla király, miután István fiát e nagy főpap által megkereszteltette, az érseki jobbágyokat a vámokoni fizetéstől szabadoknak nyilvánitotta. Bonfin is igy magasztalja őt: "Az ő munkája és tanácsával IV. Béla király, minthogy együtt neveltettek, a legfontosabb és legnehezebb ügyekben élt."102 - Rogér mester pedig igy emlékezik felőle: "Elesett (t. i. a Sajó folyónál a tatárokkal vivott csatában) Mátyás esztergomi érsek, kit a király az ő hüségeért s mert hogy vele neveltetett, igen kedvelt.103 ) - És igy élte legszebb korában, a hazáért harczolva végezte dicsteljes életét."104

3. §. A váczi megyés püspökök a tatárjárástól II. Fülöpig.

13. II. István 1239-1243. Ez a gr. Vancsay-ak105 fényes ősi nemzetségéből106 származott, és "de Orbácz" grófnak107 fia volt, a ki 1250-ben halt meg és az esztergomi egyház pitvarában temettetett el. István születési évét nem tudjuk s legelőször 1238-ban fordul elő mint váczi prépost és a királyi udvar korlátnoka.108 E prépostságot 1240-ben a titelivel109 cserélte föl, és még ugyanazon évben, márcz. 6-ka után, mely napon az ő elődje Mátyás, a mint láttuk az esztergomi érsekké erősittetett meg, vagy bizonyosan a következőben, a váczi püspöki széket nyerte,110 megtartván az 1242. évig a királyi korlátnoki tisztet. Bő nyelvismerete, nagy müveltsége, politikai dolgokbani szép járatossága, és a legfontosabb, legbonyolodottabb dolgok megoldásábani szerencsés ügyessége, mint oly ritka tulajdonok voltak, melyeknél fogva az apostoli szék, egyház és király az ő áldásos müködését nem nélkülözhették. - IX. Gergely pápa 1241. jun. 16-ki iratában ezen hires váczi püspököt a tatárok elleni keresztes-had hirdetésére hitta föl.111

A váczi püspöki székről 1243-ban112 a tatárokkali harcz után, a szerencsétlen kimenetelü sajói ütközetben elesett I. Mátyás helyére, az esztergomi érsekségre léptetett elő. E minőségben IV. Incze pápa által megerösittetett 1243. jul. 7-kén s e méltóságában mintegy 12 évet eltöltvén, fényes és bokros érdemeinél fogva a római sz. egyház bibornokai közé is fölvétetett s 1254. évben a praenestei bibornok-püspökséggel113 is megtiszteltetett, miután Magyarországból, elhagyván érseki székét, s megtartván egy időre annak czimét, Rómába költözött. Viszszatért ismét a hazába apostoli követ minőségében, s az esztergomi nemzeti zsinaton mindjárt az akkori érsek Benedek után ült. Őt IV. Béla a tatárjárás vészes zivatarai kitörésekor a szentegyházak és a kir. ház kincseivel előbb Osztrák-, aztán Dalmáthonba s innét az ádriai szigetekre küldte előre, és egyszersmind a királynő, meg a királyi gyermekek megőrzésével s gondozásával is megbizta. Majd meg a barbár tatárok elleni segélykérés végett követül II. Frigyes császár s IX. Gergely pápához küldötte őt az emlitett gondos királyunk.

A sajói szerencsétlen ütközet 1241-ben a nemzeti jólét virágait leforrázta, haladásában meggátolta! Az ellenség elől a király nagy nehezen menekült meg; a gondviselés föntartá őt mégis, hogy legyen, ki az elvérzett nemzet sebei gyógyitásáról gondoskodjék. A pannonhalmi apátság 800 márka ezüsttel segité a királyt, hogy menedékhelyre juthasson. IV. Béla nehány hivétől kisértetve, Zágrábba csakugyan elért s mindent elkövetett, hogy népének jobb napokat szerezhessen. Nem sokára a szerencsétlen ütközet után, jun. 25-kén, Vancha István váczi püspököt Rómába, IX. Gergely pápához segedelemért küldötte, általa értesitvén ő szentségét a gyászos esetről, mely a magyar hazát érte. - Gergely pápa még e hóban válaszolt a királynak és segedelmet igérvén neki, vigasztalta őt. Teljesitette is igéretét, a keresztesek által, kiknek érdemöket maga IV. Béla 1243. évben oklevelileg elismerte. Azonban nem csak ezt tette a pápa, hanem több fejedelmeket is segitségre is szólitott föl leveleiben. Irt Kálmán herczegnek, irt a norvégiai fejedelemnek, irt Fridriknek is; a kik mind igértek ugyan segedelmet, de igéretöket nem teljesitették!...

Alig hogy végezte e követséget, Vancha, azon évben még Fridrik császárhoz küldetett, hogy tőle Magyarország védelmére segitséget kérjen. Ezt Fridrik is megigérte, de igéretét ő sem teljesitette. Viszszatérvén a követségből, érdemei és az ország jólétére irányzott fáradalmai jutalmaul, és mivel az érseki lakot a tatárok földulták s lerombolták, a királytól az esztergomi várat s várost nyerte oly joggal, hogy azokat utódjaira is áthagyományozhatja. Emlitendő még, hogy a nagytekintetü főpap, a pápa nevében, kedves hazánkba viszszatérvén, IV. Béla és ennek fia, István, közt, kit ő egykor nagy ünnepélyességel megkoronázott, az ő lelkeket megnyerni tudó szép tulajdonánál fogva, a pörlekedést megszüntette és békét szerzett. - Majd felhozzuk még, hogy IV. Incze pápa 1243. julius 19-kén mint volt váczi püspököt és már esztergomi érseket Horvát- és Dalmáthon részére pápai követséggel ruházza föl.114

14. Haymó 1243-1263. a váczi püspöki székre 1243-ban emeltetett;115 neki ajánlotta Rogér mester, ki a gyászos emlékü tatárjárás korában nagyvárádi kanonok s nemzetségére nézve székely volt,116 a Magyarország elpusztulásáról irott siralmas verseit.117 E nevezetes müvében Haymót "pesti püspök"-nek118 nevezi, ki azonban váczi volt; de azon időben Pesten székelt, mint saját egyházmegyéje területén, mig a tatárok által kifosztott, romba döntött s elhamvasztott Vácz város IV. Béla által helyre állittatván, szép virágzásnak indult ismét. Ezen püspök neve előfordul IV. Incze pápa azon 1251. jul. 19-ről kelt megerősitő nagy okmányában, melyben IV. Béla királynak a jerusálemi kórodás mester és testvérek részére119 bizonyos föltételek alatt tett adományai120 foglaltatnak.121 - Ugyanazon pápa 1252. decz. 30-kán Haymó váczi és a veszprémi püspöknek meghagyja, hogy a praenestei kardinálnak, mint akkor esztergomi érseknek, az érsekség minden haszonvételei és jövedelmeiről számoljanak be teljesen.122 - A IV. Béla király által 1252-ben alapitott hires turóczi prémontrei rendü prépostság okmányában123 az akkori főpásztorok közt aláirva az ő neve is előfordul,124 és ezen királyunk alatt 1256-ban Esztergomban tartott zsinaton ő is jelen volt.125 - Ő alatta IV. Béla király 1255. aug. 16-kán gyülést tartván Váczott, az esztergomi érsekség megszökött nemeseit és egyéb embereit ott Vadkerten az előbbi állapotukba visszahelyezte.126

15. I. Fülöp 1263-1277. Jelen volt azon budai zsinaton, melyet 1263. évben Angyal pápai követ hivott öszsze.127 - IV. Kelemen pápa 1266. decz. 11-kén megbizza az esztergomi érseket és a váczi püspököt, hogy a kalocsai érsekké választott Istvánt a bácsi és kalocsai egyházak birtokába bevezesse.128 1271. jan. 20-kán jelen volt IV. Béla király leányának, b. Margitnak, temetésén, melyet szintén Fülöp esztergomi érsek végzett.129 - Tagja volt a b. Margit csodáinak megvizsgálására X. Gergely által 1272-ben kinevezett bizottságnak is.130 - Raynáldnál131 olvassuk, hogy István magyar s Ottokár cseh királyok közt 1271. évben béke köttetvén X. Gergely pápa a prágai érsek és olmüczi püspöknek a Cseh-, az esztergomi érsek és váczi püspöknek pedig Magyarországra nézve 1272. május 5-kén hatalmat adott, ezen országokat egyházi büntetéssel illetni, ha ama béke pontjait megszegnék.132 - Kár, hogy e váczi püspöknek neve a pápai okmányban nincs kitéve; ugy látszik azonban, hogy az ezen Fülöp főpásztor volt. - IV. vagy Kún László király 1274. évi egyik okmányában Ite Tamás és András grófoknak Kuchnya-allja nevü falut (Sárosmegyében) viszszaadományozza, s ezen okmány az, melyben I. Fülöp, mint a királynő korlátnoka emlittetik, a ki Izabella, I. Károly nápolyi királynak leánya volt. - Már ezen idő-tájban is a veszprémi püspök Pál, esetleg a király korlátnokává vétetett föl, azért I. Fülöp váczi püspök volt a királynő korlátnoka s egyszersmind nógrádi főispán. - Jóváhagyta azon cserét, a melynél fogva a jerusálemi templomvitézek133 s mesterök Segnia városát s a vegliai birtokokat Béla Tót-, Dalmát- s Horvátország vezérével, Doboka-megyéért átengedték.134 - Némely irók 15-dik v. püspökül III. Istvánt emlitik, ki a váczi székről a kalocsai érsekségre emeltetett volna.135

16. I. Haab 1277-1278-ig az egyházmegyei Névtár szerint. Nevén kivül mi történelmi adat sem jutott el felőle hozzánk. Megyesy v. kanonok ezen pöspököt egynek lenni állitja László 18-dik váczi püspökkel, de ezt mi adattal sem bizonyitja.136

17. I. Tamás 1278-1288. Korának egyik nevezetesebb embere, egymást követő 3 király alatt, érdemeinél fogva fényes méltóságokra emelkedett. Ő már, mint hantai, majd székesfehérvári prépost.137 utóbb pedig váczi püspök138 többször országos követségekkel bizatott meg, melyeket a haza javára és dicsőségére, kivánt eredménynyel végezett. IV. Béla idejében, midőn a tatárok hazánkat másod izben fenyegették pusztitással, Oroszországba; majd Ottokár cseh királylyal folytatott hadakozás idején többször Csehországba küldetett. IV. Béla után V. István és fia László uralkodása alatt is a rábizott követségeket és egyéb országos ügyeket mindig hiven vezette, miért is 1283. évben Kún-László neki, és az ő érdemei tekintetéből, Kristóf, János és István testvéreinek, Vecse nevü kettős birtokot adta; Erzsébet királyné pedig Vejthe birtokot (Somogyban) adományozta ezen püspöknek és általa testvéreinek.139 - Tamás püspöknek az imént érintett érdemeit a királyi oklevél oly sok ékes szavakkal és dicséretekkel adván elő, azt terjedelmesebben itt közölni a dolog érdeke kivánja:

"László, Isten kegyelméből, Magyar-, Dalmát-, Horvát-, Ráma, Szerbia, Gácshon, Lodoméria, Kúnság s Bolgárhon királya. Minden, e lapot megtekintendő Krisztus hiveinek üdvöt a mindenek Üdvözitőjében! Mindenek ellátásáról gondoskodva leginkább azokra kell különös gondot forditani, a kik magokat a kir. Fölség iránti hódolatuk és érdemeiknél fogva kitüntették, méltók lévén a bőkezüség dicséretének megfelelni és kegyesen felüdülni az orvoslaton, a kit az erkölcsök nemessége, a hit őszintesége és folytonos engedelmesség ékesitettek. Midőn ugyanis ilyenekkel látunk el, midőn azok terheit elháritjuk, mi azok békéjében megnyugszunk és békében vagyunk. Milyenekkel ugyanis és ifjusága első idejétől mindig mennyi világos jeleit adta tdő Tamás atya, váczi püspök, a mi udvarunk korlátnoka, a királyi udvarban szolgálva, a sok közől csak keveset hozunk fel e sorokban a jelenvalók és elmultakat számlálván elő. Ő ugyanis, mint az uj régiség nemes eredete beszéli el, a mi nagyatyánk Béla király úr idejében, előbb jegyzői tisztséget vivén, oly előlépéseknek örvendett, hogy írnoki, vagyis különös, a királyi gyürünéli tisztet lett szerencsés elnyerni; gondos az ügyekben, tapintatos a tanácsban, a parancsok végrehajtásában éber; ugy vivén a nyilvános és ügyészi, a miniszterium által neki adott ügyeket, hogy szorgalmának, a hitbeni tisztaságának és éleselmüségének szép jeleit adta a kormányban nagyatyánk uralkodása alatt, a kinek idejében Orosz- és Csehországokba követi minőségben menesztetvén, bölcs tapintata és kitünő ügyessége által hiressé tette magát. Sőt István királynak, a mi legkedvesebb atyánknak akaratából a csehek királyához többször is küldetvén követségbe, ott nagyon megállta helyét a legviharosabb zavarok közepette is. Tehát ily elmebeli képessége és követségi fáradalmainál fogva a mi atyánk királyi fölségénél oly kedvessé lett, hogy a királyi parancsoknak mintegy különös hordnoka volt az ügyek vitelében. Ugyanazon dicsőséges István király pedig, a mi atyánk, a halandóság adóját lefizetvén, noha külső és belső mozgalmak közepette, az isteni irgalomból, az ő trónjára léptünk és koronáját gyermeki korban nyertük, de a tdő Atya (t. i. Tamás püspök) hozzánk szorosan ragaszkodott s minket soha el nem hagyott, körünkből soha nem távozott, hanem gyors lévén az ügyvitelben, bőkezü az adakozásban, előbb a jegyzői, azután és mintegy együttesen az alkorlátnoki tisztségre és a tdő székesfehérvári egyház prépostságának vezetésére lett érdemes előmozdittatni. Igy haladván erényről-erényre, rövid idő alatt a váczi egyház püspökségére lőn emelve..."140

Előbb a királyné és azután a királynak is volt korlátnoka s pilisi főispán. Hazánk történetében nem igen van példa arra, hogy a király és királyné korlátnoksága, tehát e két méltóság öszszekapcsolva lett volna. Tudtunkra csak egy eset fordul elő 1284-ben, midőn e két méltóság egyesitve volt I. Tamás váczi püspök személyében.141 Ebből is kitünik, mily fontos szolgálatot tett e derék egyháznagy az országnak és az uralkodónak. - Fölemlitendő azon IV. Márton pápa általi, 1282. nov. 4-kén kelt megbizatása is, hogy Gellért mester székesfehérvári kanonokot, a ki sz. Péter ó-budai prépostságára lőn megválasztva, ezen méltóságában megerősitse.142 - A folytonos háborúk, főkép pedig a tatároktóli félem miatt, kik az országot mindig rémülésben tartották, Lodomér esztergomi érseket is arra inditották, hogy a Margitszigeten erődöt és védtornyot épittetett,143 hogy veszély esetére legyen hova menekülnie. Ezen szigeti erődöt 1285-ben Lodomér érsek 8 évre lakásul Tamás váczi püspöknek engedte át, mely átengedés Kún-László király előtt ment végbe.144

18. I. László 1288-1292. Neve előfordúl Kún-László egy 1287. évi oklevelében.145

19. II. Haab 1294-1311. Lodomér esztergomi érsek egy 1280-ban kelt okmányában, mint "esztergomi prépost" emlittetik "Haab mester," a ki körül csupa zavar minden. Wagner146 ezt irja felőle: "Haab Aba király nemzetségéből Omode nádor testvére, előléptetett azután a váczi püspökségre." Ugyanezt állitja Bárdosy;147 továbbá Pray148 és Koller149 ezen Haab váczi püspökről megjegyzik: "Abbá"-nak is iratik, Omode nádor fivére." - Haab váczi püspökül emlittetik 1279. évben Praynál,150 mint ott mondatik, Lodomér esztergomi érsek egy irata után. De Pray itt az évre nézve bizonyosan tévedett, 1297 helyett, 1279-et olvasván. Előfordul továbbá ugyanazon Haab váczi püspök 1290. évben,151 majd 1291-1293-ig közbevetve László püspök152 ujra előjő 1297-1309-ig.153 Ugyszintén 1291-1293-ig előfordul mint pozsonyi prépost is, a kit a prépostok lastroma is szintén a váczi püspökségre emeltnek állit.154 Végre 1280. és 1284. években emlittetik "Haab egri prépost,"155 tehát épen azon évben, a melyben a mi okmányunkban Haab esztergomi prépostnak iratik. Növeli még a zavart a "Memoria Basilicae Strigoniensis," mely156 ezen Haab-ot Lukács-csal, a ki 1280-ban esztergomi prépost volt, igy kapcsolja öszsze: "Haab Lukács, Aba király nemzetségéből, nagyprépost (esztergomi 1280-1282), aztán szepesi prépost, ahol hat kanonokra tett alapitványt; végre váczi püspök."

Már, hogy fejtjük ki e csomót? A következőleg. Egy és ugyanazon Haab értetik bizonyára, a kiről jól egybevetve mindent, ezeket állithatni: Nem volt Omode nádor testvére, mert ezen Omode atyja, t. i. Dávid comes az Aba nemzetségből, 1280-ban igy számlálja el gyermekeit: Péter comes a curia birája, Fyntha palatinus, sümegi, soproni comes, a kúnok birája és Omode szepesi comes. Tehát nem az Aba nemzetségéből, hanem a Chák-éból eredt; mert Máté tárnokmester és Pozsony meg Baranya comese, a ki Chák-nemzetségből származott és később nagynevű nádor volt, Haab mestert legkedvesebb rokonának nevezi 1276-ban.157 Először fordul itt elő Haab emlitése, és mivel Timóth zágrábi püspök nunciusának lenni mondatik, és ennek meg a zágrábi káptalannak nevében küldetett légyen a nevezett Máté tárnokmesterhez, könnyen föltehetjük, hogy ezen évben zágrábi kanonok volt. Az 1280. és 1284. években, mint láttuk, egri prépost volt, és emlittetik ugyanazon egri káptalan iratában. Innét hát világosan kitünik, hogy Lodomér érsek iratában,158 csak a leiró tévedéséből, neveztetik esztergomi prépostnak; de egyszersmind az is kitünik, hogy ő 1279-ben még nem volt váczi püspök. Ugy látszik, hogy az egri prépostságot 1291. évig megtartotta légyen, utódúl kapván ott István mestert.159 Tehát már 1290-ben nem kaphatta meg a váczi püspökséget, és igy az idézett okmány, melyben már ezen évben váczi püspöknek iratik, keltezése meghamisittatott és azt 1294-re kell tenni, mint az az 1536. évi átiratban téve van;160 de ahol Haab helyett hibásan van irva Haas. Még ugyanazon 1291. évnek vége felé161 nyerte a pozsonyi prépostságot, melyet a következő és tán az 1293. évben is megtartott, utódja ugyanis, Seraphinus mester,csak 1294-ben fordúl elő. Hogy ezen 1294. évben már kinevezve volt váczi püspökké, mutatja egy okmány.162

Ezen püspök,163 mint pozsonyi prépost, 1291. évben jelen volt Csukár János végrendeleti bevallásánál, melynek megerősitését kérte a királytól Esztergomban, a következő évben. Pray által 1297-ben váczi püspökül hozatik föl s mint ilyen emlittetik a pozsonyi káptalan régi lajstromában.164 - Agad165 Pest- és Koplon Nógrádmegyékben lévő helységekre nézve, III. András királyunk kiváltsága maig is főnvan a váczegyházmegyei irattárban,166 eredetiben és másolatban,167 melynélfogva, Haab váczi püspök és András mester de Zijnud fia közt, az említett birtokokra nézve történt elcserélés 1298. szept. 13-kán jóváhagyatik és megerősittetik. - Márton clericus, a budai káptalan karának alszerpapja, mint ezen káptalan küldötte és gróf Péter a Rosd-nemzetségből, mint királyi biztos, beigtatják II. Haab váczi püspököt a Nógrád helységben fekvő azon birtok-részbe, melyet vele gr. Péter és Tamás, Tiburcz fiai, Halász helységért elcseréltek volt.168 - Előfordul Hab169 váczi püspök azon 1301. jul. 30-kán Nagyszombatban kelt okmányban, melyben János kalocsai érsek, András egri, Jakab szepesi, Antal csanádi püspökök, és ő, a harmadik helyen irva, a bold. Szűz nagyszombati templomának, melyben sz. Klára apáczái az Istennek áhitatosan szolgálnak, egyenként 40 napi búcsút engednek, ha ahhoz a megyés főpásztor beleegyezése is járul.170 Előfordúl a váczi káptalan egy 1310. május 8-kán kelt kiadványában.171

Jelen volt II. Haab Pascasius nyitrai, Pál pécsi és Teodor győri püspökökkel azon szép ünnepélyen, melylyel Lodomér esztergomi érsek, III. András király, az ország bárói, nagyjai és temérdek népség jelenlétében tdő Jakab püspök és érseki helynök Pozsonyban a sz. ferenczrendiek templomát a bold. Szűz tiszteletére172 fölszentelte 1297. márcz. 26-kán. - 1298. aug. 5-kén meg János kalocsai érsek és Péter erdélyi, András egri, Tamás bosnyák, Bencze veszprémi s Pál pécsi püspökök megbizottaik által, Haáb váczi, Tódor győri, Mihály zágrábi, Imre váradi s Antal csanádi püspökök, Pesten a sz. ferenczrendiek egyházánál, az ország minden nemesei, valamennyi szászai és kúnjaival hongyülésileg egybegyülekezvén, mindjárt az I. tvczikkben elhatározták, miszerint "a királyi törzsből eredő András urat fogják, mint az ország természetes urát tisztelni.173 - De III. András király halála után Károly ellen Venczel részén volt.174

II. Haab életét 1313. év előtt végezte. Ezen évi aug. 1-jén ugyanis V. Kelemen pápa meghagyja Tamás esztergomi érseknek, hogy Miklós dömösi prépostot, ki a kiközösités kötelékébe esett volt, s a kit némely váczi kanonokok illetéktelenül választottak meg, a kire ugyanazon érsek, a mondott váczi egyház igazgatását bizta bizonyos időtartamra, félvén ezen egyház nagy hátrányától, a váczi egyháznak a lelkiek s mulandókbani igazgatásától fölfüggeszsze.175 - Végre II. Haab püspöksége kezdetére nézve megjegyezzük, miszerint ő, mikép föntebb emlitők, 1294-ben már kinevezett váczi püspök lévén, e szerint kellene az egyházmegyei Névtárt az illető helyen kiigazitani.176

20. I. Miklós 1312-1313. Ezen főpásztorra nézve V. Kelemen pápa 1313. aug. 1-jén a következő iratot intézte az esztergomi érsekhez: "Jelentette nekünk, a mi Krisztusban kedvelt fiunk Károly Magyarország királya, hogy a midőn a váczi egyház, a jó emlékű Haab váczi püspök halála által a pásztori kormányzattól megfosztatott, azon egyház némely kanonokjai, másokat, a kik ugyan azon egyházban a pásztor-választásra meghivandók lettek volna a jog szerint, megvetvén és meg nem hiván, és egyéb jogi ünnepélyességek, melyeket megtartani kellett volna, ezen választásban elhagyatván, - a veszprémmegyebeli dömösi egyház prépostját, Miklóst, a ki akkor a kiközösitési kötelékbe bonyolódva volt, megfelelő tudomány nélküli, és máskép is kevésbbé alkalmatos egyént, amaz egyház kormányzatára a kánoni szokások ellenére megválasztották. Elédbe terjesztetvén tehát, a ki a hely érseke vagy, ezen választási okmány, és a nevezett prépost azt megerősittetni kérvén, te káptalanod tanácsából ezen választás megvizsgálását, bizonyos fontos okoknál fogva, elhalasztani jónak láttad akkor, noha tényleg azon egyház kormányzását ama prépostra rábiztad légyen. Midőn pedig azután a nevezett prépost, az ő megválasztási ügyét illetőleg, minden iratok, jogokkal és felszerelvényekkel együtt, melyek ezen ügyhez tartoznak, bizonyos, kitűzött időre a te szined előtt megjelenni rendelted volna, azon prépost előtted meg nem jelent, amaz egyszerü izeneteket tévén, hogy az ő választási ügyére nézve a fölebbezést az apostoli székhez már elküldötte, noha felebbezésről neked mi tudomásod sem volt, őt a te szined elé utasitotta. De te az ő választása ügyében kellő komolysággal akarván eljárni, a nevezett prépostnak ismét meghagytad, hogy bizonyos időre ő maga, vagy ezen választási ügyben eléggé járatos képviselői által előtted az iratok, jogokkal és mondott fölszerelvényekkel ezen választási ügy elintézése érdekében megjelenni gondoskodjék. És mivel az emlitett prépost előtted a mondott időre megjelenni makacsúl vonakodott, kedvelt fiunk, János mester, azon váczi egyház éneklö-kanonokja, a ki szintén megvettetvén, a nevezett választásra meg nem hivatott, amint jogilag véve, őt meghini kellett volna, mind a maga, mind pedig a király képviselésének nevében, ez által állittatván, hogy ő a mondott egyháznak kegyura és a kihez tartozik, hogy annak jó főpapja legyen, - úgyszintén Bogomér váczi kanonok is, a ki hasonlókép megvettetett, a te személyed előtti megjelenésre rendeltetvén, és azon prépost személye és a választás alakja ellen igen sok vettetvén ellen, és ezen választás semmisségének itéletileg kimondása kéretvén, te azon választás okmányát a föntebbiekkel és a káptalannal megvizsgálván, minthogy a határozattal ugy találtad, hogy a választás a jog alakja elleni merénylet volna, a választás okát az apostoli szék vizsgálatára viszszaküldötted, - parancsoljuk azon prépostnak, aki a fönt emlitett igazgatásba, noha annak ideje már lejárt volna, beavatta s avatja magát tulajdon vakmerőségével, mint előbb is, valamint a föntnevezett János-mester éneklő-kanonok és ügyvivőnek, és Bogomér kanonoknak, és másoknak is, a kiket illet, vagy hozzájok tartozni hisznek, miszerint pünkösd ünnepeig előhaladandók az ő választási ügyében, minden iratok, jogokkal és felszerelvényekkel, melyek a mondott választáshoz tartoznak, apostoli szinünk előtt megjelenjenek. Mivel pedig az emlitett prépost a kitűzött időre s azontúl is várva, meg nem jelent, János mester éneklő, a maga s a mondott király, meg Bogomér a föntemlitett váczi egyház kanonokja nevében, mint ügyvivő, a mondott apostoli szék előtt törvényesen megjelenvén, az emlitett ügybeni tárgyalásra késznek jelentkezett: Mink nem akarván, hogy a mondott választás ügye a váczi egyház hátrányára tovább is függőben maradjon, testvérségednek az apostoli iratoknál fogva meghagyjuk, miszerint ugyanazon prépost a váczi egyház lelki s az ideigleni dolgainak vezetésétől felfüggesztessék, és az valami alkalmatos egyénre bizatván, az a nevezett egyház javait az utód részére sértetlenül megőrizze, a föntnevezett prépostot a mi részünkről rögtön megidézzed, hogy ezen megidézés utáni három hónap alatt, magát minden iratok, jogokkal és nevezett felszerelvényekkel személyesen a mondott szék előtt bemutassa s az érintett ügyben, a mint az igazság kivánandja, a tárgyalás megtörténhessék. Ezen megidézés napját és alakját pedig és mindazt, mit azalatt tenni jónak fogsz látni, az ezeket tartalmazó iratidban hiven tudtunkra adjad. Kelt a "de Grauser"-i perjelségben, mint föntebb.177

Mikép végződött ezen ügy, adatok hiányában tudni nem lehet. - Nagy Imre mondja, hogy e főpap neve Ottó király koronázása alkalmával emlittetik.178

21. Benedek 1313-1317., kire XXII. János pápa a bosnyaegyházmegye kormányzását is bizta és őt utóbb a raguzai érsekségre emelte.179

22. Lőrincz 1326-1328. Neve kora több királyi kiadványában előfordul.180 - Mily nagy föladat lenne, a régibb váczi püspökök idősorát megállapitani, mutatja ezen eset is. A váczi Névkönyvek szerint, 1326. évben lett Lőrincz váczi püspök. Pedig az esztergomi káptalan irattárában van két okmány, melyek szerint, ezen Lőrincz váczi püspök 1319. évben XXII. János pápa beleegyezése és parancsából, a sz. Ágoston-rendi remete-szerzetesek részére181 kolostor és minden ehhez szükséges épületek alá, sz. Jakab apostol iránti tiszteletből, a kit ifjúsága óta különös kegyelettel karol, földterületet adományozott,182 s erről a váczi káptalan ugyanazon 1319. évben bizonyitványt ad ki.183 Mindkét okmány eredetie szépen van irva.184

23. Rudolf 1329-1342. Olvassuk XXII. János pápa 1329. jun.19-kén kelt iratában,185 hogy a jó emlékű Lőrincz váczi püspök halála után, a váczi káptalan tagjai egy kitűzött napon egybegyülvén, egyhangú szavazattal "Fráter Rudolf" hitszónok-rendi áldozárt186 az ő szerzeti elüljárójának beleegyezésével váczi püspökké választották. Mibe, miután ő is beleegyezett, az esztergomi káptalanhoz, az érseki szék ürességben lévén, megerősitésért folyamodott. De mivel ezen káptalan vonakodott valami józan ok nélkül a nevezett választást megerősiteni, Rudolf személyesen az apostoli székhez folyamodott, ott kérvén a választás megerősitését, miután a sz. széki ülés előtt előterjesztette a választási ügyet. Azután, az akkori szokás szerint, két bíbornok kezeibe tette le lemondását, s minthogy az ily elárvúlt egyházak főpásztorokkali ellátása mind az apostoli széket illette, ennélfogva akinek vallásos buzgalma, élet-tisztasága, erkölcsössége, a lelkiek s egyebekbeni okossága, sokféle erényei és érdemei eléggé ismeretesek, a váczi egyházmegye püspökévé és pásztorává teszi, egyszersmind a váczi káptalannak, Vácz város papságának és népének, a váczi egyház minden jobbágyainak és Károly királynak melegen ajánlja.

Ugyanazon XXII. János pápa 1329. szept. 17-kén engedélyt ad Rudolf választott váczi püspöknek, hogy miután ő előtte személyesen lévén, akkor előterjesztette, miszerint mind a szükséges kiadásokra, mind pedig a váczi egyház ügyeinek az apostoli széknéli hasznos vitelére nagy költekezéseket kelle tennie, 500 arany-forintot vehessen föl kölcsön, mely öszszeget ő, vagy halál esetében utódai, a hitelezőknek a váczi egyház javaiból, az uzsora-gonoszság minden szinezetétől távol maradva, megfizetni tartozzanak.187 - Ugyanazon pápa 1334. jul. 11-kén meghagyja a kalocsai érseknek, ezen váczi püspöknek s a dömösi prépostnak, hogy Wliungo vagy Wiungo budai grófot, ezen nemes férfiút, a ki vallási buzgalomtól lángolva, Budán sz. István és László királyok, meg sz. Imre herczeg, sz. Ferencz hitvalló és a 11,000 sz. szüzek, meg sz. Ilona tiszteletére, a maga javaiból 4 örökös káplánságot alapitott, azokban szolgáló 4 örökös pap ellátására alapitványt tett, ezen örökös káplánságok fölötti kegyúri jogában megerősitsék.188 Ezen pápa idejében a váczi püspök, Rudolf, 500 forint egyházi adót fizetett az apostoli széknek.189

Miklós egri püspök ezen pápa elé terjesztvén, hogy igen sokan, mindenféle állásu emberek az egri egyház javait jogtalanul elfoglalják, vagy az elfoglalókat pártolják és tanácsokkal is segitik s megtiltják, hogy a papok és más egyházi személyek, az özvegyek és más nyomorult emberek, kiknek a törvények a lelki itélőszéknél védelmet biztositanak, oda járulhassanak, és akadályozzák, hogy a nevezett püspök az ő főpásztori asztalához tartozó helyeken valamit alkothasson, vagy bármikép épithessen, és az azokoni, a püspökhöz hű papokat és jobbágyokat bántalmazzák, elfogják, bebörtönözik, letartóztatják és meg is ölik! Ennyi gonoszság ellensulyozására, a rakonczátlankodók megfékezésére, XXII. János pápa a pécsi, váczi és veszprémi püspököket "consercatorok"-úl adja az egri püspöknek, hatalmat adván nekik az ő jogai védelmezésére, az ellenszegülőknek, a pápa nevében, egyházi büntetésseli sujtásukra, minden felebbezés útját elzárva, s ha kell, még a karhatalom igénybevételére is.190

Rudolf váczi püspök neve az ő korában kiadott több okmányban előfordul.191 Van a Bublaféle Regestrumban 1331. évnél egy okmány, mely Rudolf testvér váczi püspök urnak abba beleegyező irata, hogy a buda-nyúlszigeti hitszónokrendiek perjele, Domonkos testvér, ugyanazon szigeti dömés-apáczák nevében előmutatta VIII. Bonifácz pápa és Tamás esztergomi érsek kiváltságait, a tizedek adományára nézve, melyek fizetésétől fölmentvék mindazon főpapok területén, kiknek joghatóságuk alatt ezen apáczáknak birtokaik vannak; és kérte, hogy a nevezett püspök úr által ezen kiváltságok tartalmánál fogva, az ő egyházmegyéjében, a mondott szerzetes-nők mentesittessenek. A kiknek kérelmök helyben hagyatván, s ezen mentességök mindenképen megerősittetvén, egyszersmind a Szentháromság egyháza szerzetes-férfiainak is azon tizedekre nézve, melyeket ők még per utján is a nevezett szerzetes-nőktől venni akartak, örök hallgatás parancsoltatott.192

24. II. Mihály (de Zéchen) 1342-1362. Ez, mint Tamás erdélyi vajda és "de Pounuch Comes" fia, még gyermek-korában kapta 1335. évben a pozsonyi prépostságot, minél fogva azt administrálni kellett; ily admtrúl ismerték Rufus Tamást és Mártont, egyszersmind dömösi prépostot, ki a pozsonyi káptalanra nézve nagyon káros befolyással volt, a mint az iratok 1346. évről bizonyitják, midőn a prépostságnak kormányzója volt.193 - Midőn a váczi püspökségre emeltetett, sz. Miklós székesfehérvári egyházábani kanonokságot és javadalmat is nyerte.194 E püspökségre választása igy történt: Rudolf nevü elődjének halála után, a váczi káptalan tagjai a kitüzött napon és időben öszszegyülvén, a "Compromissum" vezetését Berend János Márton orodi prépostra195 bizták, a ki a nevezett káptalanból Domonkos szigetfői és Miklós pesti főespereseket, ugy szintén Mikó mester kanonokokat hatalmazta fel, hogy a váczi egyháznak főpásztort adjanak, a kik is Mihály pozsonyi prépostot, a ki csak szerpap,196 25 éves és balszemére hibás volt, választották egyhangulag a váczi egyházmegye püspökévé, ki a választásba sem bele nem egyezett, sem azzal nem ellenkezett, hanem az apostoli szék kegyére bizta magát. Minthogy pedig akkor és azután is, az ellenségeskedések miatt, melyeknek azon részeken, a maga hibáján kivül, kitéve volt, és mikép állitotta, még mindig tarthat azoktól, az apostoli szék elé, halálos veszedelem nélkül járulni nem mert, ő és a káptalan bizonyos ügyvivőket, hirnököket és végrehajtókat197 küldött oda, az ő mentsége s a választás végrehajtása végett még XII. Benedek pápa életében; de ez aztán elhalván, az ő utódja VI. Kelemen, az albánói püspök által a választási ügyet megvizsgáltatta, és azután a nevezett fiatal választottat, mint a tudományban járatos, tiszta és erényes életü, a lelkiekben gondos s az ideigleniekben körültekintő és sok érdemektől tündöklőnek lenni állittatik, nem tekintve a korhiányt és szembajt, melyektől fölmentetik, a váczi egyház püspökeül őt megerősiti, és egyszersmind a váczi egyházmegye és város népének, a váczi egyház jobbágyainak, az esztergomi érseknek és Lajosnak, Magyarország királyának ajánlja.198 - Egy okmányban olvassuk, hogy II. Mihály püspökké emeltetésekor esztergomi kanonokságot és javadalmat199 is birt.200

VI. Kelemen pápa 1343. nov. 13-kán megengedi az ő kérelmére ezen választott püspöknek, hogy bármely katholikus, az apostoli székkel egyeségben lévő püspök által, két ily püspök segédkezése mellett consecráltathatja magát.201 - Ezen pápa u. a. évben meghagyja a verczelli-i és Mihály választott váczi püspöknek, ugy szintén a bács-kalocsai prépostnak, hogy legyen gondja rá, miszerint Urbáni Miklós erdélyi kanonok a sz. Miklós, mislei gondozó, nem társas egyházának, az egri egyházmegyében, prépostságát megkapja, nem tekintvén, hogy ugyanazon Miklós már az erdélyi és Mária Albensi egyházakban kanonokságokat és javadalmakat bir, és a székesfehérvári sz. Miklós gondozó egyházát is birja.202 - Ugyanazon pápa mindazoknak, a kik a váczi egyházmegyei sz. Primus és Feliczián vértanukhoz czimzett "de Begion" egyházat203 ezen martyrok s a templom fölszentelése ünnepén meglátogatják, egy évi és negyven-napi bucsut enged.204 Ugy szintén a nevezett pápa azoknak is, kik a váczi egyházmegyébeni "de Keede" bold. Szüz templomát205 Kisaszszonykor és a templomszentelés évfordulóján ájtatos érzülettel meglátogatják, egy évi és negyven napi búcsut engedett. - Nem különben azokat is, kik a "de Keede" bold. Szüz templomából, melyet Tamás liptói gróf saját javaiból épittetett, a beteghez vitt Oltáriszentséget oda elkisérik mindannyiszor tiz-napi búcsuban részesiti.206

II. Mihály püspök kora több ünnepélyes okmányában előfordul.207 - A káptalannak 1349-ben bizonyitványt ad ki, hogy az ő prépostsága korában a tizedeket rendesen fizették.208 - Sz. István és sz. László királyok alatt, a sz. Adorján vértanuhoz czimzett zalavári apátságnak adott és I. Károly király okmányába belefoglalt okiratokat 1347-ben I. Lajos király is megerősitvén, ennek kiváltsági iratában, a többi főpásztorok nevei közt hibásan emlittetik ezen kor váczi püspökeül "Demeter" nevü,209 váczi püspök ugyanis Mihály volt, a kit 1363. évben már az egri püspökök között találunk.210

25. I. János 1364-1373. A béke érdekében211 V. Orbán pápa 1363. jan. 24-kén, Miklós esztergomi érseknek és hazánk több főpapjának meleg hangú iratot küldvén, ebben I. János "választott váczi püspök"-nek iratik.212 - Ugyanezen pápa 1364. febr. 27-kén igy ir Nagy-Lajos királyunknak: "Fdő testvérünk, János váczi püspök nekünk nagyon kedves előterjesztéséből értettük, hogy a te áhitatos gyöngédséged egykor oda törekedett, miszerint a kúnok némely népei az igaz hitet elfogadnák, a melyben állhatosaknak lenni mondatnak; de hogy még az ő jövedelmeik tizedét nem fizetik lelkeik főpásztorának, a mint ezt tenni tartoznak. Mink tehát szivünkön viselvén, miszerint ugyanazon kúnok az ily tizedik fizetésében a szentegyházat elismerjék, és mindazt megtegyék, a mit tesznek és tenniök kell más keresztényeknek, Nagyságodat213 nagyon kérjük, miszerint az Isten és és apostoli szék, meg a mi irántunki tiszteletből és a mondott kúnok lelki üdveért s a váczi egyház nagy hasznára, azon kúnokat a nevezett váczi püspöknek fizetendő tizedek beszolgáltatására, az Urtól neked adott okossággal vezessed és ebben őket megtartsad."214

A nevezett pápa 1365. jun. 10-kén Vilmos pécsi püspöknek, más honi főpapoknak, és ezek közt a váczi püspöknek is215 oly tartalmu iratot küldött, hogy miután Nagy Lajos királyunk unokájának, Erzsébetnek, a ki ezen nevezett királyunk István nevü testvérének leánya volt, Fülöp Burgundia herczegével, Károly franczia király testvérével leendő házassága, a hazának, királynak az egész kereszténységnek előnyére és közörömére lenne, - oda müködjenek a fölhivott főpásztorok, hogy a nevezettek közötti házasság létesüljön.216 - Ugyancsak V. Orbán pápa 1367. decz. 17-kén azt irja János váczi püspöknek, hogy de Calesio Péter, az ágostonrendi nemauseni egyház prépostja s apostoli nunczius, e sorok vivőjétől örömmel hallotta légyen, mikép testvériséged azon prépostot a mi s az apostoli szék iránti tekintetből sokfélekép kitüntetted és neki kedvezésekkel és tanácsokkal szolgáltál, s különösen a kedves fiunkat, Lajost, Magyarország királyát, oda vezetni törekedtél, hogy nekünk és az apostoli széknek tetszésére lenni igyekezzék, és a római egyházat, az ő anyját, hathatósan kegyelje. Ezekre nézve hát kérjük ugyanazon testvériségedet, azt az Urban dicséretekkel ajánlván, miszerint nevezett jó hajlamodat folytatva, a mondott prépostot, kit azon részekre viszszaküldünk, mindenkor kegyeljed, azoknak, a miket részünkről neked elmondand, teljes hitelt adván.217

A pápa 1370. jan. 10-kén Lajos királyunknak irja, hogy a mit majd az ő követe, János váczi püspök élő szóval is előadni fog, azon kegyek és kedvezésekért, melyeket az apostoli szék részéről tapasztalt, a római egyház védelmére, melyet ellenségei folyton serényen háborgatnak, fiui készséggel hatalmasan és nagyszerüen segédkezni igyekezzék.218 - Ugyanezen királyunknak 1370. jan. 11-kén irt a nevezett pápa ismét azon fölmentvényre nézve, melyet durazzói Károly és Margit házasságára vonatkozólag az anyaszentegyház ezen fejétől kért. Ezen ügyben is nevezett nagy királyunk és az emlitett durazzói Károlynak ügyvivő követe János váczi püspök volt.219 - Majd 1370. jun. 17-kén irt e pápa az apostol-fejedelmek egyháza káptalanának, hogy miután János váczi püspök és de Zech Miklós nemes veszprém-egyházmegyebeli dömösi prépost, a döntvények tudora,220 Magyarország jeles királyának követei,221 ájtatoskodni a városba222 jöttek, nekik és társaiknak a szent kendőt,223 csak ez alkalommal megmutassátok."224

XI. Gergely pápa 1372. május 14-kén fölhija Nagy Lajos királyt, hogy a török ellen, a kik már Ráczországba bementek, hadra keljen és álljon nekik ellen, mig tovább nem terjeszkednek. Ezen ügyben többeknek, köztök János váczi püspöknek is irt.225 - Egy különös ügyben is igénybe vette ezen pápa a derék és nagy befolyásu János váczi püspöknek közremüködését. Ugyanis a de Luca Spiefame Bertalan kereskedő és párisi polgár előterjeszté e pápánál; hogy durazzói Robertnak az ő nagy szükségében tekintélyes pénzöszszeget kölcsönzött nagylelküen régen, igérvén Robert, hogy azt rövid idő alatt viszszafizetni fogja; de ezt nem tevén, meg is halt, és durazzói Károly, a végrendelet nélkül elhalt nevezett Róbertnak unokája226 lett az ő örököse. Mire nézve, a nevezett kölcsönző kérelmére, a pápa felkéri Nagy Lajos királyunkat,227 lenne szives oda hatni, hogy azon öszszeg a mondott Bertalan kereskedőnek megtérittessék. Felkéri ezen ügyben Erzsébet öregebb királynőt is, miszerint az ő szülöttjénél, Nagy Lajos királynál, oda müködni kegyeskednék, hogy azon nagy öszszeg az illetőnek viszszafizettessék.228 Majd fölhija erre a nagy tekintélyű János váczi püspököt is, és pedig két iratában,229 miszerint ő is arra használja befolyását, hogy Nagy Lajos királyunk tekintélyével eszközölje azon öszszeg viszszafizetését. E két iratban ez áll: János váczi püspök tekintélye és befolyására nézve: - "Minthogy pedig te azon Károlynak kormányzója lenni mondatol..."

Tamás esztergomi érseknek és más püspököknek, köztök János váczi főpásztornak és az ország nemeseinek azt irja230 XI. Gergely pápa 1372. okt. 19-kén, miszerint Agapit testvért231 ulixboni püspököt, a haza több fontos ügyeiben, mint apostoli nunciust, Nagy Lajos királyunkhoz küldötte, kéri hát a nevezett érseket, hogy mindazokra nézve, melyeket az apostoli szék részéről ezen nuncius neki előad, ugyanazon királynál kérelmével és tanácsaival közremüködni igyekezzék." - Ezen az egyházi és állami téren oly nagy munkásságú váczi főpásztornak neve, a ki kir. kincstárnok és a többi között, Nagy Lajos királyunk által 1369. évben Olaszhonba küldött követségnek feje volt, kora több ünnepélyes okmányaiban előfordul.232

26. I. Péter 1378-1399. Egyebet nem tudunk felőle, mint azt, hogy ennek neve is kora több okirataiban olvasható.233

II. Miklós 1402-1406. Erről sem tudunk többet, adatok hiányában, mint azt, hogy neve Zsigmond király egyik, 1405. évi oklevelében, és többekben előfordúl.234

4. §. II. Fülöptől IV. Miklósig terjedő püspöki életrajzok.

28. II. Fülöp 1409 - 1419. Ezt Pray "Frater" czimmel illeti, nyilván azért, hogy szerzetes volt; de nem emliti, hogy mely rendnek volt tagja.235 Előfordúl neve Zsigmond király oklevelében 1418. évben;236 jelen volt a királylyal a constantai zsinaton és itt bibornokká neveztetett ki,237 - Megvan a püspöki irattárban Zsigmond királyunknak egy oklevele az 1412. évből, a melynélfogva sz. Klára óbudai apáczáinak folyamodványára, az ó-budai káptalan és prépostnak meghagyatik, miszerint a nevezett szerzetes nőket, az ő saját szőlőik, földjeik és birtokaikon, melyeket az ő költségeikkel miveltek és mivelendenek, tizedek fizetésére szoritani ne merészeljenek, ugy kivánván ezt a római pápák bullái.238 - A czeglédi dézsmákat illető iratok fön vannak különböző időkből, a sz. Klára-apáczák által tett követelések érdemében, ugy szintén Zsigmond királyunk kiváltsága is az 1412. évből.239 - Neve kora több okmányában előfordul.240

29. III. Miklós de Salgó és Ilsva, mások szerint, de Alcsép Gethal, 1419 - 1429. Leustachius vagy Leukos palatinusnak fia, kinek, kitünő érdemeinél fogva, Zsigmond király a váczi püspökségnek adományozta Hartyán és Kis-Némedi helységeket.241 Hogy még mint segédpüspök242 jelen volt légyen a constantiai zsinaton, Fessler is állitja.243 - Neve előfordul néhány okiratban.244 - Utána 1429 - 1444. évig nem látott a váczi egyházmegye püspököt. - Tudtunkra nézve ez a leghoszszabb széküresség ezen egyházmegyében.

30. II. Péter 1444 - 1449. Ezen püspöknek Julián bibornok, IV. Jenő pápa és az apostoli szék követe, Budán 1444. febr. 20-kán kelt iratában, a többi közt, meghagyja, miszerint a pesti sz. ferenczrendieket akár maga, akár pedig mások által, mindenkép védelmezze, és gondja legyen rá, hogy azok békében megmaradhassanak.245 - Megjegyezzük itt mellékesen, miszerint ezen adat is azt látszik bizonyitani, hogy Pest városa ekkor még a váczi egyházmegyéhez tartozott. - Dénes bibornok és esztergomi érsek V. Miklós pápa elé terjesztvén, hogy az ő székesegyháza oly rozzant állapotra jutott, mikép az öszszeroskadástól csak lebontással lehetett megmenteni; azt ő hát helyreállitani akarná, de az erre megkivántató nagy költséget nem birja előteremteni, kéri hát a pápát, találna ki valami módot, hogy e szükségen segiteni lehessen. Ennélfogva meghagyja a váczi püspöknek, a pécsváradi és kolosmonostori apátoknak, miszerint az esztergomi egyháztartomány bármely állapotú és rangú minden papjait, apátok, prépostok, plébánosokat, az egyházak világi vagy szerzetes főnökeit, a kivettek és nem-kivetteket, vagy bármely más, az esztergomi egyházmegye főpásztorának hatósága alá tartozó papokat arra szoritsák, hogy kiki jövedelméhez arányitva annyit fizetni tartozzék, miszerint a nevezett templom helyreállitására 2000 dukátnyi öszszeg kikerüljön.246

Ezen váczi püspök egyszersmind korlátnok is volt, a ki Hunyadi János ország kormányzó ösztönzésére az erdélyi püspöki székre tétetett át. Felőle ezen kormányzó V. Miklós pápának 1449-ben igy irt: "Elhatároztatott, hogy a tdő Péter atya úr, váczi püspök, királyi korlátnok, az erdélyi egyházba áttétessék, kinek ismeretesek lévén erényei, nincs szükség arra, hogy azok Szentséged előtt bőven elsoroltassanak.247 - E főpásztort ugyanazon kormányzó az emlitett pápának 1450. évben már a kalocsai és bácsi egyesitett érseki székre terjesztette föl megerősités végett.248 - Neve kora több okmányában fordúl elő.249

31. Vincze 1450-1473. Ez a "Szilasy"-ak nemzetségéből eredett. Mint Hunyadi János kormányzó előbb emlitett leveléből kiderül, annak főjegyzője,250 nagyváradi kanonok s nagybányai251 plébános volt. - V. Miklós pápa 1450. jul. 17-kén kelt iratában mondja, hogy "Péter váczi püspök halála után ezen egyháznak főpásztorrali ellátását önmagának tartotta fön, s annak főpásztorául, a minden szükséges tulajdonokkal ékeskedő Vinczét rendeli gyorsan."252 - Ugyanazon pápa 1450. jul. 17-ki iratában "Vincze választott váczi püspök"öt a váczi káptalan, váczi egyházmegye papságának, a népnek és a váczi egyházmegye öszszes jobbágyainak ajánlja s meghagyja, hogy neki engedelmeskedjenek.253 - Ugyanazon keltezés alatt a nevezett pápa Vincze vál. váczi püspököt az esztergomi érseknek ajánlja, hogy őt a bővitendő és föntartandó jogaiban támogassa.254 - Ugyanazon keltezés alatt e pápa megengedi Vincze vál. váczi püspöknek, hogy bármely az apostoli székkel közösségben lévő püspök által fölszenteltetheti magát püspökké, a ki tőle a pápai szék iránti hűségi esküt elfogadja s ennek pecsétjével ellátandván, a nunczius által Rómába ő hozzá juttassa el.255

III. Calixt pápa 1458. febr. 9-kén azt irja az apostoli szék követének, hogy a magyarokat egyeségre birja és oda müködjék a királynál, miszerint Hunyadi Mátyás, a kivégzett Lászlónak testvére és szintén Hunyadi János kormányzónak fia, a csehek fogságából kiszabadittassék és szabad lábra helyeztessék. Irja a pápa az ő követének, hogy ha személyesen, a sürgősebb teendők miatt, nem járulhatna a király elé, a nagyváradi és váczi püspökökkel értekezzék, a kik, mint ő értette, ezen kiszabaditás mellett lelkesednek; velök tehát annak érdekében mindent hatályosan elkövessen.256 II. Pius pápa 1460. febr. 21-kén az esztergomi érseknek, meg a veszprémi és váczi püspöknek meghagyja, miszerint a Duna szigeténi257 sz. ágoston-rendi apáczák monostorában, ugyanazon pápa közbevetett bullája258 szerint, örökös helynököt rendeljenek.259

II. Pál pápa 1471. jun. 22-kén ezt irja a kalocsai érseknek: "Előterjesztetett nekünk a multkor Vincze váczi püspök tdő testvérünk részéről, hogy ő, mielőtt papi jelleggel diszittetett és a fölszentelés ajándékát nyerte volna, sőt még azután is, a megszállott egyházak, a hit és keresztények köztársasága védelmére, többször és különböző alkalmakkal, a háborúkban részt vett, a törökök és más gonoszak, meg a cseh eretnekek260 ellen harczolt, másokat is a hősies harczolásra buzditott; mely háborúkban aztán sok vérontás, tagok csonkitásai, igen sok gyilkosságok, emberölések is történtek. Noha azonban, mint Vincze püspök kérvényében foglaltatik, ő a vérontástól stb. megtartóztatta magát, mégis lelkiismerete megkönnyitése és az ellenbeszélök szájai bedugása tekintetéből, a harczokbani részvét folytán magára vont egyháztörvényi megrovások, fenyitések, büntetésektől fölmenteni kéri magát, hogy sz. rendjének teendőit szabadon végezhesse és az ő váczi egyházát a lelkiek s ideigleniekben is háboritatlanul kormányozhassa." - Ezen fölmentéssel a nevezett pápa a kalocsai érseket bizta meg.261

Mátyás királylyá-választatásában nagy része volt a bő tudománya és ragyogo ékesszólása folytán, Szilágyi pártjával, Vitéz János érseknek. Ő volt szónoka ama fényes követségnek is, mely Mátyást, ki 1458. febr. 5-kén érkezett a magyar határszélekre, mint az ország királyát üdvözölte. E követség tagjai voltak még: János nagyváradi és Vincze váczi püspök is.262 - Mátyás király, Podiebrád Györgynek a cseh királyi székre emeltetése alkalmával, Ágoston győri és Vincze váczi püspököket 1458-ban Csehországba követekül küldötte. Minthogy pedig az olmüczi érsekség ekkor ürességben volt, ezen magyar püspökök koronázták meg Podiebrádot,263 és ezen alkalommal a frigyet is a két uralkodó közt megerősitették.264 - Vincze püspök volt az, kinek intézkedései folytán, Nógrád vára már előbb, a husziták garázdálkodásai ellen jól megerődittetett, és ő volt, ki a cseh husziták elleni háborúra rendkivüli adót nyert ki az ország rendeitől.265 Ezen nevezetes váczi püspökről, kit Mátyás király Váczon többször meglátogatott, e városban s a nagy vidéken is, igen ismeretetes s nagyon eredeti "bon mot" maradt fön, melynek eredete a következő:

A váczi püspökök a harczi zivatarok alatt a vácziak által ellátott várőrség és szolgálatokért a vámot és vásárokat nekik ideiglenesen átengedték. De mikor aztán a püspökök jogaik élvezetébe teljesen behelyezkedni akartak: a vácziak ellenállottak és vérengző öszszeütközésre került a dolog. Végre a püspök megnyerte a pert s a végleges ítéletet épen virágvasárnapi vásárkor hirdették ki lovas hirnökök az öszszecsoportosult vásári sokaságnak. Mire egy feldühödt csizmadia elkeseredésében igy örökitette meg a sajnos veszteség emlékét: "Veréb Vesztő Váczi Vincze vesztette el Vácz városának Virág Vasárnapi Vas Vásárját."266 - Feniczy267 szerint meg igy hangzanék e bon mot: "Vácz Város Vérrel Vivott, Viaskodva Védett Váltságait, Vámjait, Vásárait Virág Vasárnapi Vásárkor Végképen el Vesztette."268 - Mi az előbbit tartjuk eredetinek egy tekintélyes kutfő nyomán.269

A jeles történész, Bunyitay Vincze,270 igy ir ezen kitünő váczi püspökről: "Szilasi Vincze mester harmadika azon derék papoknak, kiknek tollát Hunyadi hazánk és a kereszténység védelmének nagy munkájában használni szokta. Mint Balázs mester, követségben járt ő is a pápánál, a burgundi és más európai fejedelmeknél, de mint az egykorú Ivanich megjegyzi: szép szónál egyebet nem hozott. - Fölszentelt áldozár volt s a királyi iroda főjegyzője, mint ilyen vonta magára Vitéz János figyelmét, ki őt nagyváradi kanonokká tette s 1449-ben előbb az erdélyi, majd a váczi püspökségre ajánlá, mit el is nyert; de előbb már nagybányai plébános is volt 1446-ban."271 - Záradékul megjegyezzük, hogy a Keresztury müvében272 előforduló "kászonyi születésü áldozár, Miklós" egy és ugyanaz Miklós nagyváradi kanonokkal, a ki 1450. évben a váczi püspökségre emeltetett és V. Miklós pápa által megerősittetett. Neve kora több okmányában előfordul.273

Mansfeld: Vác látképe a középkorban - rézmetszet

Reneszánsz majolika padlócsempe a középkori váci vár területéről

A váci vár feltárás utáni állapota, 2000

A váci Siketnéma Intézet épülete

A Püspöki palota a 19. század végén

Bancsa nembéli István, váci püspök pecsétje

Lábjegyzetek:

1 "Residentiae Episcopales."

2 "Cancellarii Regum."

3 Tüzzel elhamvasztotta.

4 Fensőbb tanintézet.

5 Hihető, hogy a nógrádi püspöki lakot is, ha tán nem Bátory épitette is, de ő adott annak diszesebb alakot s ő nagyobbitotta meg.

6 T. i. még akkor latin nyelven.

7 "Residentia Episcopalis."

8 Már alább "István"-nak iratik.

9 A latin szövegben: "officina."

10 Minden szakba vágó becslés részletesen van adva.

11 Ezekben a bor-dézsma korában roppant mennyiségü bor létezett.

12 Többek véleménye szerint kár, hogy e gyönyörü palotának erkélyes homlokzata nem a főutczára néz, hanem mintegy eldugva van!

13 Ez alatt van Urnapkor fölállitva a szokásos négy oltár legszebbike. A hol megtörténvén a szertartás, az áhitatos menet a kert főajtóján vonul ki...

14 Mondják, hogy ezt a szép-tudományu Balla kanonok úr fogalmazta.

15 E föliratot több iró közli.

16 Ezt is kiteszi töb leiró.

17 Ezen emléktábla jelzi azon eseményt, hogy Károly Ambrus Ferdinánd főherczeg, mint már az ország primása, váratlanul látogatásával meglepte a várost.

18 "Collegium Theresianum."

19 Erről alább a maga helyén tüzetesen leend szó.

20 Előbb fegyintézet, majd kerületi börtön, s ismét fegyintézet lett.

21 A váczi köznép azért a fegyházat maig is csak "konvik"-nak nevezi.

22 A várból.

23 Igy lett aztán két emeletes.

24 És itt élnek maig is szép hivatásuknak.

25 Ezt alább a maga helyén bővebben fogjuk ismertetni.

26 Ezek elseje a sz. Ferenczrendiek kolostora helyén, 2-dik a siketnémák intézete s 3-dik a jelenlegi szép palota.

27 Jézus-társasági pap.

28 Archiepiscopi Strigonienses.

29 Mikép Pray irja, vannak, a kik Kelemen után mindjárt Lázárt tartják püspöknek, de ő olyanul inkább Áront tekinti.

30 Ezen iró szerint ugyanis I. Géza alapitotta a váczi püspökséget

31 V. ö. Bel: Notitia Hungariae novae, III. 114.

32 Ld. Anonymus Belae regis Notarius-t.

33 Ld. u. o.

34 Ld. Fuxhoffer-Czinár: Monasteriologia Regni Hungariae, I. 218.

35 Desericzky s Nagy Imre Kelemen és István közt 2-dik püspökül Lázárt emliti de bebizonyitás nélkül.

36 Manuscriptum Ecclesiae Vaciensis.

37 "Niger."

38 V. ö. Pray: Hierar. I. 338.

39 Desericzky szerint 1109-ben lett váczi püspök.

40 "Privilegium."

41 Indictione IV.

42 Ld. Lucius Jánost: De Regno Dalm. et Croat. Lib. III. cap. IV. pag. 118. a.

43 V. ö. Bel i. m. III. 115.

44 V. ö. Desericzky: Catalogus Episcoporum Vaciensium, pag. 4. in Additamento.

45 Elég hibásan!

46 Ld. u. o.

47 V. ö. Timon Sámuelt: Imago novae Hungariae, pag. 40. s Otrokocsi Foris Ferenczet.

48 Dissertationes paralipomenicae rerum memorabilium Hungariae.

49 A Névkönyv szerint 1182-ben.

50 Pisetarius Regni.

51 Desericzky szerint 1182. s Megyesy szerint 1183. óta.

52 Baillezlavus vagy Boleslavus.

53 V. ö. Lányit: A M. Kath. Clerus érdemei, I. 127. hol az Imre királylyali sajnos eset érdekesen adatik elő.

54 "In ornatu pontificali.

55 Az egyház nyelvén: "Feria quarta quatuor temporum."

56 A papi zsolozsma egy része.

57 "Sanctuarium," a templom legszentebb helye.

58 "Planum sacerdotis."

59 "Scriniis violatis," t. i. a vad tettel.

60 A leleszi prépostságot érti.

61 V. ö. Katona: Hist. Crit. R. H. IV. 553.

62 Azaz: "Nem az ő rosz akaratából ragadtatott ily hevességre."

63 Conc. I. 83.

64 Hist. Cr. IV. 416.

65 Ld. Knauz: Az esztergomi főegyház Okmánytára I. füzet 18-19.

66 Imre király neje.

67 "Quando Eum de s. Baptisinatis Fonte levavit," mondja az okmány.

68 "Praedium"-ot.

69 "Synodum Dioecesanam."

70 V. ö. Péterfy: Concilia Regni Hungariae, Parte I. pagina 83.

71 Péterfy u. o. pag. 61.

72 Sacer, eximius ac candibus ordo Canonicorum Praemonstratensium," az egyház nyelvén.

73 V. ö. Desericzky: Hist. Eptus Vac. pag. 37.

74 Péterfy i. m. I. 86.

75 Ld. II. András kir. megerősitő okiratát Panernál: "Az egyházi rend érdemes Magyarország történetében" 58 - 61. lapokon.

76 Kitünik ez is a megerősitő okmányból.

77 Ld. Theiner: Vetera Monumenta Hung. sacram illustrantia, Tom. I. pag. 13.

78 Brictius és Brietiusnak is iratik.

79 "Sponsalia."

80 V. ö. Theiner i. m. I. 33.

81 Erdélyben.

82 Thiener i. m. I. 34.

83 Theiner i. m. I. 45.

84 Társa e megbizásban a veszprémi püspök volt. Ld. Theiner i. m. I. 45.

85 Ld. U. a. I. 52.

86 Bizonyos "Comes et miles." U. o. 54. l

87 U. o.

88 U. o.

89 U. o.

90 "Excommunicationis et interdicti sententia."

91 Ugyanazon műben. I. 136.

92 U. o. 140. l

93 U. o. 143. l

94 U. o. l. 166 - 167. l

95 Ld. Fejér: Cod. Dipl. III. II. 253. 365.

96 U. o. IV. I. 27.

97 U. o. 110.

98 U. 111.

99 V. ö. Knauz: Monumenta I. 332.

100 Vagyis az egyházi törvénynel megegyezőnek.

101 Ld. Knauz i. m. I. 335.

102 V. ö. Schematismus Dioec. Vac. 1835. XL.

103 Ld. u. o.

104 A sok sebekkel annyira elborittatott, hogy tetemeit nem birták megtalálni. V. ö. Knauz i. m. I. 340.

105 A régi okmányokban "Vanchá"-nak iratik.

106 E nemzet grófi ága kihalt a XV. században, de nemesi ága maig is fön van Nyitra vidékén.

107 "Comes de Orbáz."

108 Ld. Fejér: Cod. Dipl. IV. III. 551. Venczelt: II. 93.

109 Theiner i. m. I. 258.

110 Fejér u. o. IV. I. 254. Venczel II. 144.

111 Theiner I. 184.

112 U. a. I. 351. márcz. 18-ka után kivántatott az érseki székre.

113 E főpásztor volt a magyar főpapok közt tudtunkra az első, ki a bibornoki sz. testületbe fölvétetett, s az öszszes hazai bibornokok közt idáig az egyetlen, a ki kardinál-püspök volt, a többiek mind bibornok-áldozárok lévén.

114 Ld. Vancha müködésére nézve Knauz i. m. I. 349. - 353.

115 Heymo, Gaymo, Goymon s Hieronymus"-nak is iratik.

116 Ld. a váczi Névkönyvet, 1835. pag. XLI.

117 Eredeti czime: "Miserabile Carmen super Destructione Hungariae per Tartaros facta."

118 V. ö. Desericzky i. m. pag. 52.

119 "Magistro et Fratribus Hospitalis Jerosolymitani."

120 Az egész Zeurin föld a hozzá tartozó hegyekkel stb. János meg Farkas Kenézségei s Kunsággal az Olth folyóig.

121 Theiner I. 208 - 211.

122 U. a. I. 214.

123 Fuchshoffer-Czinár: Monasteriologia, II. 59.

124 Heymó-nak irva.

125 Péterfy i. m. I. 87.

126 Knauz i. m. 422-424.

127 Knauz-Lányi I. 451-452.

128 Theiner I. 292.

129 Knauz I. 585-586.

130 Knauz I. 610-611.

131 Az 1271. évnél nro 31.

132 Theiner I. 304.

133 Equites Jerosolymitani Templi, vagyis a templomvitézek.

134 Theiner I. 310.

135 V. ö. Megyesy Névtárát 1835. XLI. Desericzky Catalogusát 6. l.

136 U. a. XLII. lapon.

137 Pauer i. m. I. 105.

138 Pauer szerint 1279. évben lett váczi püspök. Ld. u. o.

139 Ld. Pauer i. m. I. 105 - 106

140 Fejér: Cod. Dipl. V. III. 180. és 210.

141 V. ö. Századok, 1875. áprilhó, IV. füz. 247. lap.

142 Theiner I. 351.

143 "Curiam muratam et turrem lapideam," áll az okmányban.

144 Theiner I. 120 - 121.

145 V. ö. Natales Archiepiscopatus Coloe. pag. 65. Timon i. m. cap. 8. pag. 37.

146 Analecta Scepusii I. 111.

147 Suplementum ad Analecta Scepusii, pag. 154.

148 Hierarch. I. 344.

149 Episcopi Quinqueeccles. II. 245.

150 Az i. h.

151 Fejér Cod. Dipl. VI. I. 46.

152 U. o. pag. 89. és 269.

153 U. o. VI. II. 86. VIII. I. 343.

154 Praepositura Posoniensis, pag. 32.

155 Fejér u. o. V. III. 62. VI. 309.

156 Fejér i. h. V. III. 61.

157 Venzel: Codex Arpadianus, XII. 182.

158 Ld. Knauz i. m. a 128. l.

159 Ld. az egri Névtárt, 1865. 48. l.

160 Cod. Dipl. patr. VI. 356.

161 Sept. 3-kán ugyanis még Domonkos prépost fordul elő.

162 Ld. Knauz II. 354. - 361. a 358. l. 358. sz. a.

163 A "Historia Capituli Posoniensis" cz. müben a 224. lapon az 1291. évnél "Dominicus Haab"-nak iratik.

164 Cap. C. 4. 33. 35. Spec. Hierarch. I. 344. Cap. K. 10. 28.

165 Talán Agárd?

166 Ld. a Bublaféle Regestrumot (1295 - 1827.) az 1298. évnél.

167 Ld. u. o. a 3-dik lapot.

168 Ld. a Palásthy-Nedeczky levéltárt, kivonatilag a győri füzetekben, III. 301.

169 Igy irva ki.

170 Knauz Monumenta, II. 494. az 522. sz. a.

171 Ld. Knauz u. o. II. 621-622.

172 Knauz II. 400. l. 407. sz. a.

173 U. o. 437. l.

174 Nagy Imre: Vácz leirása, a Tud. Gyüjteményben, 1818. IV. köt. 22. l.

175 Theiner I. 443.

176 V. ö. Knauz II. a 128 - 129. lapokon, ahol e püspök körüli zavar szép eruditióval enyésztetik el.

177 V. ö. Theiner I. 443 - 444.

178 Ld. a Tud. Gyüjt. IV. köt. 23.

179 Theiner I. 458.

180 Ld. Hazai okmánytár I. 149. 157. II. 40. 43. 45. 52. 55. Fejér Cod. Dipl. 1323. VIII. 2. 401. 1328. VIII. 3. 278

181 "Fratribus Heremitarum Ord. S. Augustini" áll a szövegben. Ld. Knauz Monum. II. 768.

182 Ld. a püspök alapitványi okiratát u. o.

183 Ld. u. o. II. 709. Alább, a maga helyén megmutatjuk, hogy azok nem sz. Ágoston, - hanem sz. Domonkos-rendi szerzetesek voltak, a kik amazoknak szabályzatát követték.

184 Ld. ismertetésöket Knauznál u. o.

185 Theiner I. 524 - 525.

186 "Ex ordine Fratrum praedicatorum presbyterum."

187 Theiner I. 525 - 526.

188 U. a. I. 599.

189 U. o. 601. Egy más pápai lajstrom szerint 40 márcz. és 3 gr. márcz. ad XLVI. gr. Comp. Theiner I. 573.

190 U. a. I. 641 - 643.

191 Ld. a Hazai Oknytár I. 166. 183. Fejér Cod. Didl. 1329. VIII. 3. 365., 1338. VIII. 4. 304. Különös, hogy ezen püspök a Bubla-Regestrumbani iratokban mindenütt Adolfnak iratik.

192 C. 3. 5.

193 V. ö. Historia Capituli Posoniensis-t pag. 226.

194 V. ö. Theiner I. 649.

195 E prépostság Aradmegyében létezett.

196 Vagyis "diaconusi rendfok"-kal birt csak.

197 Azaz: procuratores, nuncios et executores.

198 Theiner I. 649.

199 "Canonicatum et praebendam."

200 Theiner I. 649.

201 U. a. I. 657.

202 Theiner I. 662.

203 U. a. I. 666.

204 Ez talán a mai Bagyon fiókegyház volt.

205 E hely ma lsmeretlen.

206 Theiner I. 667.

207 Ld. Hazai okmánytár I. 271. 229. II. 89. 97. 112. Cod. Dipl. 1346. IX. 1. 350., 1362. IX. 3., 300. lap.

208 Hist. Cap. Posoniensis, pag. 226.

209 III. V. ö. Schmidt: Episcopi Agrienses, Nagyszombat 1768. I. 295.

210 Ld. u. o.

211 Veszélyes egyenetlenkedés forgott fön ekkor az uralkodók közt. Theiner II. 52.

212 U. o.

213 Ez volt ekkor a magyar király czime.

214 Theiner II. 59.

215 A szövegben "Johanni Vachiensi" áll. Theiner II.

216 U. o.

217 U. a, 84.

218 Theiner II. 93.

219 U. o.

220 Decretorum Doctor.

221 Nagy Lajoséi.

222 T. i. Rómába.

223 "Sacrum sudarium." T. i. sz. Veronika kendője Jézus arczképével.

224 Theiner II. 98.

225 U. a. II. 115.

226 "Nepos."

227 Theiner II. 124 - 125.

228 U. a. II. 125.

229 U. a. II. 125.

230 U. a. II. 129.

231 A "testvér", vagyis frater szó azt mutatja, hogy ezen főpap szerzetbeli volt.

232 Ld. a Hazai Okmánytárt, II. 126. Fejér: God. Dipl. 1364. IX. 3. 338. 1376. IX. 5. 84. vacat.

233 Hazai okmánytár, II. 134. 146. III. 212. Fejér: Cod. Dipl. 1378. IX. 5. 243., 1399. X. 2. 638.

234 Cod. Dipl. 1402. X. 4. 136., - 1405. X. 4. 336.

235 Ld. i. m. pag. 346.

236 Nagy Imre i. m. 23. lap. Besericky után.

237 Ld. u. o.

238 Ld. a Bublaféle Regestrumot a püspöki irattárban. Megvan másolatban. 1. 5. pag. 12.

239 Ld. u. a. 3. 9. pag. 12 - 13.

240 Hazai okmánytár. II. 208. IV. 267. Fejér: Cod. Dipl. 1410. X. 5. 42., 1418. X. 6. 92.

241 V. ö. Lányi i. m. I. 175.

242 "Episcopus suffraganeus."

243 Historia Regni Hung. T. IV. pag. 1094.

244 H. okmánytár II. 223. III. 346. Cod. Dipl. 1421. X. 6. 392. - 1429. X. 7. 110., 1430 - 1437. vacat.

245 Bubla-Regestrum. Másolatban van meg. 1. 6. pag. 17.

246 Theiner II. 253.

247 Péterfy-i m. I. 190.

248 A váczmegyei Névtár, 1835. XLIII. lap.

249 H. Okmnytr. II. 293.

250 Protonotarius.

251 Theiner II. 256.

252 Theiner II. 256.

253 U. a. II. 257.

254 U. o.

255 U. a. II. 308.

256 Theiner u. o.

257 T. i. a Margitszigeten.

258 Kelt Sienában XV. Kalendis Aprilis, pápasága I. évében.

259 Theiner II. 352.

260 T. i. a Huszsziták.

261 Theiner II. 423.

262 Ld. Hunyadiak kora, III. 44. 47.

263 Protáz olmüczi főpásztor még nem volt ekkor megerősitve s azért csak adstált az ünnepélyen.

264 Schönwisner: Antiquit. Sabar. pag. 271.

265 Ld. Bel III. 118 - 119.

266 V. ö. Kereszturyt: Compendiaria Descriptio Eptus MVarad. Part. I. §. VII. pag. 92.

267 Esztergom-főmegyei nyugalmazott pléb.

268 E mű irójához, Vörösegyházáról, a hol nyugalomban élt s meg is halt, küldött, 1881. febr. 4. levelében.

269 Ld. Kereszturyt az i. h.

270 Nagyváradi l. sz. pap, könyvtárnok stb.

271 Ld. u. a. Nagyváradi l. sz. püspökség története, 1883. Nagyvárad, II. 136.

272 Part. I. pag. 87.

273 H. Okmnytár. I. 365. IV. 420. stb.

II. FEJEZET.

A püspökök életrajzainak folytatása 1475-1622-ig.

1. §. IV. Miklós, II. János, I. Ferenc, II. László életrajzai

32. IV. Miklós 1475-1506. Somlyói Báthory Istvánnak, a törökök hires rémének és nagy ostorának, testvére, mikép születése, ritka fényességü erényeire, ugy tudományosságára is igen nevezetes és előbb szerémi püspök volt. Ifju korában Olaszhonban tanult, hol a sz. hittudományt1 tanitotta is.2 Nem csak Bonfin, ki igy ir felőle: "Vácz most Báthory Miklós főpappal a legnemesebb, legnagyobb szónok, olasz szokások és tudományokkal ékeskedő főpásztorral dicsekszik," hanem a narni-i születésü Galeotti Martius is, ki Hollós Mátyás királyunknak tanitója volt, méltán halmozza el dicséretekkel.3 Ezen utóbbi iró, ki őt csak ugy ismerte személyesen, mint az emlitett Bonfin, azt irja Báthory püspökről, hogy az ő tudományosságát még a legmélyebb gondolkodásu bölcsészek is bámulták. Azt is felhozza felőle, hogy a főrendek országgyülési üléseire menvén, ekkor is mindig könyvet vitt oda magával, melyből aztán, míg mások az időt beszélgetéssekkel töltötték, ő a szabad időben olvasgatni szokott. E szép és dicső tettért, a tudományokat akkor még nem értő s azért megvető nyers nemes urak őt nem egyszer kinevették! Ilyesmi egykor Galeotti láttára is megtörtént Báthory püspökkel Budán, a midőn Cicero tusculani kérdéseit olvasgatná. Ezt Mátyás király észrevévén, a főrendekhez fordult s e szavakkal piritott rájok:

"Ne nevessétek ki azt, a mihez nem értetek; csak tudatlanságtokat mutogatjátok az által, hogy ti e püspököt kicsufoljátok. Nem hallottátok-e valaha, hogy volt Rómában egy Cató nevü igen bölcs ember? a kinek Uticában történt halálát még örökös ellensége Julius Caesár is fájlalta. Ez a bölcs tudós és mindenki előtt nagy tekintélyü Cató, a henyeséget a vétkek kútfőjének tartván, a római tanácsban is mindig szokott valamit olvasgatni."4 Galeottinak pedig ezeket mondá a király: "Ugy tartom, hogy ez a Miklós püspök, neked valaha tanitványod és lakó-társad is volt, ki a tudományokat ennyire szereti." És ezt helyesen teszi, mert sz. Pál is azt mondja, hogy a püspöknek doktornak, azaz tanitónak kell lenni; tanitani ugyanis nem tud, a ki tudatlan. A tudomány pedig onnan fölülről adatik, vagy pedig csak munka és fáradság által szerezhető az meg."5

Ezen müvelt lelkü püspök Váczon jelentékeny főiskolát alapitott a tudományok fölvirágoztatására, s ez által hazánkat e korban egy nevezetes intézettel gyarapitotta.6 Bőkezüleg pártolta a tudósokat s azokat a munkára ösztönözte. Az ő buzditására irta Galeotti Martius "De dictis et factis Mathiae Regis" czimü müvét, melyben nem egyszer magasztalja e püspök tudományosságát.7 E mükedvelő főpásztor szépité és virágzásra emelé Váczot, Olaszországból hirneves épitészeket, köztök Traguri Jakabot ís, hozván, Mátyás király által buzdittatva s Buda várát mintául véve, a templomot és püspöki palotát kiékesité s a várat roppant költséggel fölépité, az utakat szökő-kutak által kedvesekké tette.8 Méltán magasztalják hát őt az egykori irók.9 Mint már föntebb is érintők, a nógrádi püspöki várat nagyszerüen megerődittette a cseh-mozgalmak ellen s több szép épülettel látta el, mely aztán annyi sok ostromot állott ki a mohácsi vész után a gyászos emlékü török-uralom korában!

E püspökkel veszi kezdetét ama czélszerü szokás, hogy ezentul a magyarországi püspökök az okmányokban már vezeték-neveiket is kitették, míg az előtt csak a keresztnevet irták alá. - Hunyadi Mátyás korának méltó fénycsillagául tündöklött e főpásztor, a ki egykor ő rá megharagudván, ily tartalmu levelet intézett a hatalmas Báthory váczi püspökhez:

"Krisztusban tdő Atya! Nekünk szeretett hivünk! Ha kegyúri jogunk levelét, melyet különben hozzátok különös kegyelmünkből, nem pedig kötelességből intéztünk, inkább jól használni, mint azzal viszszaélni akartatok s nem ingerelve költöttétek volna föl boszankodásunkat, mink bizonyára, valamint a többi, parancsainknak engedelmeskedő jó püspököket, ugy titeket is szivesen engedtünk volna élni ily kegyelmünk s engedelményünkkel. De mivel minden rosznak forrását az ily levélből eredni tapasztaltuk: Mink azon nekünk különösen előterjesztett levelet a mi pecsétünkkel, mely, hogy arra függesztve volt, azzal dicsekvétek, ezt róla levágván, attól megfosztottuk, és azt a levelet, mink nektek ártalmast öszszehasogattuk, hogy t. i. azon irat széttépetvén, ez által minden ellenünk való incselkedés anyaga elhárittassék és főkép, hogy megszünvén az ok, megszünnék annak eredménye is. Irtunk tehát kincstartónkhoz, hogy egyházatok elfoglalt birtokait annak viszszaadja. Mi ugyanis ama kihágásokat, melyekkel boszankodásunkat felköltöttétek, nem annyira érettetek, mint inkább testvéretek érdemei s a többi hiveink esedezéseinél fogva engedtük el ez alkalommal, hogy intsünk titeket, miszerint ezentul óvakodjatok fölhini a mi boszankodásunkat. Mert ha ugy, mint eddig szoktatok tenni, ezentul is megvetitek parancsainkat, félünk, hogy gyakori engedékenységünk nagyobb bosszúállást kiván majd, a mint nektek ezen szolgátok bővebben kijelenti akaratunkat. Kelt Budán 1484. évben.10

Innét kitünik, hogy ama különös kedvességnél fogva, melyben e püspök Mátyás király előtt volt, ez neki a kegyuri jogot11 is átengedte. De e joggal viszszaélvén, az erre vonatkozó okmányt a király megsemmisitette; a ki, a körülmények ugy kivánván, csak hamar kibékült a hatalmas püspökkel, tanácsosai közé is fölvette s aztán megint nagyon kedves embere lett neki. - Hollós Mátyás királyt túlélte e derék s nagy befolyásu főpap;12 annak halála után ezen főpásztor II. Ulászlóhoz (1490-1516) ragaszkodott s annak részére száz katonát adott Albert ellen 1491-ben. Három év mulva pedig 900 ftot fizetett a kir. kincstárba, hogy a katona-állitás és a táborba-meneteltől ment legyen. Ő volt II. Ulászlónak egyik elkisérője Prágába 1497-ben. - A budai sz. Klára-apáczák irattárában létezett tőle egy irott okmány, a melyben megismeri, hogy ezen szerzetes-nőknek Czegléd mezőváros, Taksony falu, s egyéb a váczi egyházmegye területén fekvő helyekre nézve kegyuri joguk volt. - A Bubla-Regestrum némely birtokviszonyi ügyek adatait tartalmazza felőle az 1489. évnél.13 - Az 1497. évben kelt Ulászló király egy döntvényéből kitünik, miszerint tdő Ujnémethi Mihály mester a váczi székesegyház oldalánál levő sz. Miklós hitvalló kápolnájának rectora volt.14

Ezen püspök alatt hagyta végrendeletileg Farkas Bálint nagyváradi püspök (1490-1495), ki az itteni káptalan kebeléből emelkedett a főpapi székbe, a nagyváradi káptalannak Lőrinczi, Veresegyház és Zada15 falvakat (Pestmegyében).16 - IV. Sixtus pápa 1483. márcz. 21-kén a kalocsai érseket, a pécsi és váczi püspököket megbizza, miszerint gondjuk legyen rá, hogy Chalmancher Domonkos17 székesfehérvári prépost részére, ki sok szép tulajdonokkal ékeskedik, könnyebb megélhetés tekintetéből némely javadalmakat eszközöljenek ki, ez lévén a király kérelmének is tárgya.18 - VIII. Incze pápa pedig 1484. okt. 30-kán azt irja a győri, váczi és milkoviai püspököknek, hogy a székesfehérvári prépost19 és káptalan közötti ügyet elintézzék.20 - Vácz ezen leghiresebb püspökének neve kora több okmányában előfordul.21 - Halála 1506. évben történt; hires sirata22 igy hangzott:

Nicolaus Báthor iacet hoc sub Marmore Praesul,

Gloria qui Sanctae Religionis erat.

Quidquid habent legum speciosa Volumina norat,

Noverat et, quidquid Pagina Sacra docet.

Historias omnes celebravit Carmine Vates,

Lingva Latina sibi, Graecaque nota fuit.

Te, Regina Poli, coluit, Tibi nobile struxit

Hoc Opus, Obsequio Proemia redde pio!

Scilicet hanc Animam, posito iam Corpore, Virgo

Angelica socies, perpetuesque Choro!23

Gr. Althánn Mihály Frigyes püspök, mikép alább a maga helyén látni fogjuk, Berkes nagyprépost buzgó törekvései folytán 1719. évben Váczra a sz. Ferenczrendi szerzeteseket24 behozván, ezeknek gr. Koháry István, a hires hős, a hajdani várbeli székesegyház és püspöki lak helyén jókora kolostort és nagyszerü templomot emeltetett. Az alap-ásások alkalmával több sarkophágra25 és püspöki diszjelvényekre akadtak. Föllelték szinte Báthory püspök sirmárványát és czimerét is. A sirkőből, mely jóféle vörös-márvány, az emlitett szerzetesek fej-mosó-medenczét alkalmaztak, mely az érintett szerzetesek nyári éttermében maig is látható; a czimer pedig és egyéb részletek maig is a püspöki templom sirboltjában szent kegyelettel őriztetnek, beillesztve a falba.26

33. II. János (de Gosthon)27 1508-1510. Nemsokára a győri püspökségre emeltetett.

34. I. Ferencz (de Várda) 1510-1514. A kir. vámhivatalok főnöke28 és kincstárnok29 volt, utóbb a váczi püspökséget az erdélyivel cserélte föl. - X. Leó pápa 1513. ápril 8-kán meghagyja a pécsi, veszprémi és váczi püspököknek, miszerint gondjuk legyen rá, hogy a titeli prépost és káptalana részére30 a kalocsa-bácsi érsek vagy a szomszédos püspökök, avagy ezek helynökei a szükség esetében chrismát és olajt szolgáltassanak.31 - Tamás esztergomi érsek és bibornok esztergomi templomában a Bold. Szüz Mária tiszteletére nagy költséggel egy szép kápolnát épittetvén,32 ugyanazon pápa az abban áhitatoskodóknak búcsukat engedett, melyek kihirdetését ő szentsége a veszprémi, győri és váczi püspökökre bizta 1513. szept. 6-kán.33

35. II. László (de Zalka) 1514-1523. Némelyek szerint Váczott született és egy szegény csizmadiának fia lett volna. Az 1490. év táján igen jeles iskola volt a sárospataki kolostorban, a melyben ezen főpásztornak tanuló évei is folytak, a ki kora legnagyobb tudósai közé tartozott. Az esztergomi káptalan könyvtárában van egy csinos, régi, kis-rét-füzetü kézirat, melyben egyházi naptár, egyházjogi, bölcseleti (Aristotelesből, rhetorikai, aesthetikai, kótásénekről), költészeti (egy pásztori versnek magyar forditása) s több ilyenek foglaltatnak. Egy kéz irta e tárgyakat 1489-ben s a következőkben, Zalka László keze, Kisvárday István müvészeti babéros tanár alatt. E kéziratban öt izben olvasható az egyes értekezések végén: "per me Laszlonem de Zalka."34 - Egy döntvény végén 1514-ben már váczi püspökül iratik; a királyi Fölség titkára s a legnevezetesebb váczi püspökök egyike volt, kit Ursinus Velius, egykoru iró, mint többféle tudományokban járatos főpapot emlit. Ulászló királyunk az ország legfontosabb ügyeiben vette igénybe nagy tevékenységét, lévén azok vitelében bölcs, tapintatos, körültekintő és kiválóan ügyes, Hogy az országos dolgokkal nagyobb mérvben és huzamosabban is kelle foglalkoznia, mint akarta volna, kitünik a pápa ő szentségéhez Budáról 1515. febr. 16-ról menesztett iratából, mely egyszersmind az ő apostoli lelkületének igen szépen szóló bizonyítványa:

Előadja abban ugyanis, hogy az ő főpásztori tíszte azt kivánja tőle és lelki hajlamai is arra sürgetik, hogy a világi ügyekről végkép lemondva, egyedül az Isten tiszteletére és az ő egyházmegyéje kormányzására szentelje magát egészen, s ettől vajha soha el ne vonatnék. Nem is történnék ez, irja továbbá, ha Magyarország fölséges királya, az én legkegyelmesebb uram, kinek akaratával ellenkezni nem illő, és nem is szabad, engemet ezen ország számos ügyeinek intézésére gyakran nem alkalmazna, s az én müködésemmel és szorgalmammal a legnehezebb dolgokban nem élne. A melyeket pedig annál szivesebben teljesitem, minél inkább észreveszem, hogy azok a legnagyobb részben a hit ellenségeinek megfékezése és az ország férfias megvédéséhez tartoznak légyen. Nehogy pedig az én távollétem miatt a gondomra bizott egyházban az istenitisztelet bármiképen is hiányt szenvedjen, helyettesemül Döményt, a döntvények tudorát, ugyanazon egyház kanonokját, Szentséged hűséges követét, a ki kor, tudományban s erkölcsösségben alkalmatos, választottam. A kiről is, míg valami jövedelmesebb javadalommal fog elláttatni, ugy fogok gondoskodni, hogy tisztességes és kényelmes életet vihessen. Könyörgök hát Szentségednek az iránt, hogy a fönt emlitett Döményt a szokott módon püspökké szenteltetni méltóztatnék, nehogy helynök hiányában az egyháznak valami hátránya legyen. A mit Szentséged irántam, legcsekélyebb szolgája iránti kegyeül fogok elismerni, a kit is a fölséges Isten, az igaz hit gyarapodására és az egész anyaszentegyház ótalmára és védelmére a legtovább minden bajtól megmentve éltessen. Kelt Budán, mint föntebb."35

Lajos király, atyja halála után kevés időre, Budára országgyülést hirdetett mely ott május hóban meg is tartatott. Ezen országgyülés után a király Zalkán László váczi püspököt és Raska Balázs tárnok-mestert követekül Csehországba küldte, az lévén a követség czélja, hogy a cseh-rendek a magyar országgyülés határozatairól értesittessenek, és ők is, Ulászló halála után, a magyarok példáját követve, Lajost törvényes királyokul elismerjék. Továbbá, hogy a morva-szélekről a több izben pusztitva beütő erőszakos hatalmaskodókat korlátok közt tartani igyekezzenek stb. A csehek, hajolván a követek előterjesztésére, a kivántakba beleegyeztek.36 Az egyház, haza s a király javára tanusitott nagyszerü és sikeres müködése, illetőleg tündöklő érdemei jutalmául előbb az egri, sokkal jövedelmezőbb püspöki székre helyeztetett át II. Lajos király által, míg végre az ország oly nehéz viszonyai közt az esztergomi érsekségre s az ország primási méltóságára lőn emelve. Az ország ezen főkorlátnoka s nagy erényü, hires főpapja a gyászos emlékü hitujitás tovább és tovább terjedését s a Rákoson, meg Hatvanban zajongó anarchiát többé legyőzni már képes nem volt, és igy fájdalmas szivvel volt kénytelen tapasztalni, hogy a lelketlen dúsgazdag aristocratia mellett a szegény haza a szentek, az egyház kincseire szorult! ...

A nagy szenvedés és meg nem érdemlett sok méltatlanság után, a nemes indulatu egyházfejedelemnek és nagy hazafinak, miután a gyászos végzettel hasztalan daczolt, két évi hü és buzgó hazafiúi szolgálat után, vagyona tetemes részét, sőt az egyház edényeit is, a közjóra áldozván, azon dicsőség jutott, hogy a mohácsi gyászmezőn hazájaért meghalhatott, és egy sirba temetkezhetett a nemzet nagyságával. Fájdalmat, de egyszersmind tiszteletet gerjeszt a rövid, de velős rajz, melylyel Perényi Ferencz Zalka László primás magasztos halálát örökiti. "Ad latus Regis, ugymond, militari virtute, pietate pro Coelo, fide pro rege, fortitudine pro aeternitate: eadem die ac hora, et corona cecidit et princeps Hungariae infula."37

2. §. III. János, III. István, IV. Miklós, Dudits Ágoston, Péterváradi Balázs és IV. János.

36. III. János (gúthi Országh) 1523-1532. Ezen nemzetség őse, Robert, 1316. évben költözött Nápolyból hazánkban s ezen püspök ama hires Országh Mihálynak volt fia, ki a királyi tábla birájából nádor-ispán s a kúnok birája lőn.38 III. János előbb szerémi püspök, s mindkét jogban annyira járatos volt, hogy közönségesen csak a "döntvények tudora,"39 vagy mint Megyesy40 irja: "mindkét jog legfényesebb szövétnekeül" tündöklött kortársai előtt. - Ezen püspöknek nagyon meggyült a baja a budai káptalannal, váczi főpásztorrá történt kineveztetése után, mert ama tekintélyes társas káptalannak fóthi41 jószágán levő nyáját Bessenyői Péter nemes uradalmi tiszte által, ki Mogyoródon számos püspöki jobbágyokat és a népből is sokakat vevén maga mellé, erőszakosan elhajtatta, s igy a nevezett káptalannak több mint 50 arany-forintnyi kárt okozott. Miért is őt ezen káptalan bepanaszolta.42

Ugyancsak létezik a püspöki irattárban 1528. évről egyszerü másolatban egy irat,43 melyet a budai káptalan folyamodványára, Ferdinánd magyarországi király az esztergomi káptalanhoz menesztett gúthi Országh János a király személynöke és helytartója által, a megbizott tisztviselők és küldöttek, meg az ő általok, a Pestmegyében létező Fóth község határainál, melyeket Mogyoród község felől, hajdan a székesfehérvári keresztesek egyházának tdő konventje állapitott meg, fegyveres kezekkel nagyobb mérvü erőszakoskodást követvén el, az ő személye előtti megjelenésre idéztettek meg.44 Ugyan azon irodában van szintén egy irat, mely szerint: Rékas, Alsó-Alpár, Üllő, Nagy-Némedi, Felső-Tarcsa, Szada, Mogyoród, Veresegyháza, P.-Hatvan, Kálló, Alsó-Sáp, Nagy-Berczel, falvak már 1528-ban váczi püspökséghez tartoztak.45

Zápolya hatalmát és népszerüségét gyanus szemekkel nézték a jobb hazafiak és igyekeztek bármi módon a hatalomra törekvő vajdát gátolni, különösen az egyháziak, kik ez időben is, midőn a közügyekkel oly kevesen gondoltak, törekedtek befolyásukat a haza javára forditani. Igy 1523-ban gúthi Országh János váczi püspök egyike volt azon főpapoknak, kik több világi főurral szövetségre léptek, melynek bevallott czélja volt: hiven szolgálni a hazát és egymást ótalmazni, de mely közvetlen az annyi zavart és vészt okozó Zápolya hatalmának megtörését czélozta. Igy íparkodott hát e főpap is ellensulyozni a hatalmat, mely a haza jólétének rovására emelkedett és szilárdult.46 A mohácsi ütközetben a főpapok nagyrészt elesvén a honért, csak Erdődy Simon zágrábi, Podmaniczky István nyitrai, Országh János váczi püspökök s Brodarics István királyi korlátnok és szerémi püspök menekültek meg a csatából.47 Többen, s ezek közt Pálma is, hibásan tartják Brodaricsot ez időszerinti váczi püspöknek,48 Lányi megczáfolja őt.49

A váczi egyházmegye főpásztora, gúthi Ország János hát, mikép mondók, a mohácsi mészárlásból szerencsésen kimenekülvén, a többi életben maradt főpapokkal, ő is az osztrák Ferdinándnak mondá el a hüségi esküt Székesfehérvárott 1527-ben. Vácznak ezen püspöke tudomány-pártoló főpap volt. Menardus János hires ferrárai orvos jeles értekezését50 neki ajánlotta,51 - Halálának éve ismeretlen; 1532. év után már nem emlittetik az év-iratokban.52 - Ennek hires utódja lett:

37. III. István (Brodarics)53 1537-1539. Tóthonban született; nagyerényü, bő tudományu és bölcs tanácsadó férfiu volt, az ország legfontosabb ügyeinek vitelében bámulandó tapintattal birt. II. Lajos királyunknak előbb titkára volt, 1526-ban pedig korlátnoka lett s egyszersmind szerémi, 11 év mulva pedig pedig váczi püspök. Ilyenül megerősittetett 1539. május 30-kán. Brodaricsot többen már 1526-ban teszik váczi, mások későbben pécsi, míg némelyek mindig csak szeréminek irják. Mint ilyent versekkel üdvözli Logus György silesiai tudós egy müvében.54 Pedig a dolog igy áll: Brodarics, mint szerémi püspök Sulyok-nak Zápolya Jánoshozi elpártolása után Ferdinándtól a pécsi püspöki czimet, és Szerecsény-nek 1530. év körüli halála után birtokát is kapta 1537-ig, a melyben a nyugtalan környéket békésebbel cserélvén föl, Váczon települt le.55

De hogy müködését korrendben adjuk, fölemlitjük, miszerint már korlátnoksága és szerémi püspöksége előtt is járt, mint követ, Rómában segélyt kérvén VIII. Kelemen pápától a törökök ellen.56 E minőségében ott többször is megfordult; nevezetesen 1525-ben értésére esvén II. Lajos királynak, hogy I. Ferencz franczia király Páviánál V. Károly császár által, ki I. Ferdinándnak fivére volt, elfogatott s fogságba került, meghagyta a Rómába követül utazó Brodarics Istvánnak, hogy a nevezett franczia fogoly-királyt Pisleon várában látogassa meg, vigasztalja s az ő, t. i. II. Lajos részéről kitelhető minden szives szolgálatról bíztositsa. Nagy örömére volt ezen izenet a legyőzött franczia királynak, a ki viszont megigérte, hogy fogságából kiszabadulandván, nevezett királyunknak segedelmet küldeni és igy az ő háláját bebizonyitani el nem mulasztandja. Innét Brodarics Rómába utazott s mind a pápánál, mind pedig a bibornokoknál hazánk ügyét sikerrel ajánlani meg nem szünt,57 ékesitvén a bő tudományu s korának ezen egyik legnevezetesebb férfiát a valódi honszeretet.

Viszszatérvén Brodarics a hazába, 1526. márcz. 11-kén II. Lajos kinevezte őt fényes érdemei jutalmaul korlátnokának. E kitüntetés azonban az egyházi és világi főuraknak nem tetszvén, ezek Ártándy Pált szemelték ki arra, hogy igy értésére adják a királynak, ki épen 1526. sz. György napjára, Rákos-mezejére országgyülést hirdetett, miszerint nagyon nehezökre esik az nekik, hogy a Rómából imént haza érkezett Brodaricsot, noha az mi egyházi méltósággal sem bir, mégis korlátnokává nevezte ki. Mire a kírály az emlitettek sérelmét ugy orvosolta meg, Brodaricsot azonnal a szerémi püspökségre emelte, melyről elődje önkényt58 lemondott, mint de Burgio Baro apostoli nuncziusnak 1526. márcz. 12-kén Budán kelt s Sadolethez intézett leveléből kitünik.

Brodarics mindenütt követte a királyt a törökök elleni hadjáratban. Jelen volt az ő oldalán a mohácsi vészben, melyet aztán ő, mint szemtanu, onnét szerencsésen megszabadulván, hiven és érzékeny tollal, ékesen és jó terjedelmesen leirta Váczon.59 A magyar nemzet által ezen eléggé soha meg nem siratható csata előtt, aug. 6-kán Duna-Sz.-Györgyről irt Anna királynőnek Budára, hogy mind ő, mind pedig a király idegenek az ütközettől; mivel a roppant török haderő ellenében mi reményszikra sem csillámlik a győzelemre! De azért a királyné Budáról még ki ne mozduljon, mert ez által alkalmul szolgálna sokak félelme és elmenekülésére. Sz. Györgyről Tolnára, onnan pedig tovább követte Brodarics a királyt, és már Báta és Mohács közt voltak, midőn egy éjjel ezen utóbbi helyen táborozó magyarok Podmaniczky Mihályt a királyhoz küldik, hogy gyorsan hozzájok siessen. Mire a király tüstént Brodaricsot menesztette hozzájok, hogy velök az ütközetet halasztassa. Brodarics értésökre adta, hogy mind Zápolya János vajda, mind pedig Frangepán Kristóf bán azt izenték a királynak, miszerint mindaddig meg ne ütközzék a törökökkel, míg ők a hatalmak alatti fegyveresekkel hozzája nem csatlakoznak. Eléjök terjesztette, hogy ha a segély-hadakat be nem várják, mily nagy veszélynek teszik ki a hazát, minthogy ők maguk nem elegendők a végre, hogy a törökök nagy és hatalmas seregével megütközzenek. Ha pedig ezek őket megverik, elpusztitandja az egész országot e barbár és kegyetlen népség. De mind hasztalan; Brodarics tanácsára és a király kérelmére nem hallgattak! Mellette volt ennek a püspök az ütközet alatt is, míg egyszer csak mellőle észrevétlenül eltünt és őt az életben nem is láthatta többé.

A mohácsi vész után, midőn egy ideig Zápolya János és Ferdinánd tusakodtak, a magyar királyi korona fölött, eleinte ezen utóbbinak pártján volt, de azután Zápolyához szitott és ennek ügyét a legmelegebb buzgalommal támogatta élte végleheleteig. Zápolyának nagy bizalma volt benne, s azért igen fontos dolgokban vette igénybe ildomos és tapintatdús müködését. Nevezetesen 1535. aug. 21-kén ő kötött szövetséget Váczott a fegyver-nyugvás tovább nyujtása iránt Zápolya és Ferdinánd között, ennek és V. Károlynak követeivel, kitünő eszélyességével viszszaadván igy, a törökök pusztitásai s a párt-dulongások folytán is, a már oly sokat szenvedett szegény hazánknak a nagyon, de nagyon óhajtott békét, mely a következő évi február hó utolsó napjaig tartott. - Ő koronázta meg Székesfehérvárott Várday Pál esztergomi érsekkel Zápolyát, és ez őt küldötte Krakóba Zsigmond lengyel királyhoz, hogy az ő részére Izabella nevü leányát nőül kérje meg s a hazába ünnepélyesen bekisérje. E követséget is a legfényesebb eredménynyel bevégezvén, Izabellát Frangepán Ferencz kalocsai érsek és egri püspökkel, miután az egybekelés megtörtént, királynővé szintén megkoronázta. Az egyház és haza körül ritka buzgalmu tevékenységével annyi fényes érdemeket gyüjtött főpásztor, még azon 1539. évben nov. 7-kén földi pályáját bevégezte Váczon.

Oláh Miklós, akkor II. Lajos özvegyének hű tanácsnoka s a székesfehérvári egyház kincstárnoka, utóbb I. Ferdinánd titkos korlátnoka és esztergomi érsek, gr. Nádasdy Tamásnak, Horvátország bánjának, aztán a kir. tábla birájának s végre nádornak, Brodarics halálát megirván, noha ő Ferdinánd, Brodarics pedig Zápolya pártjához tartozott, mégis igy szól60 ama levélben: "Halván az ő (t. i. Brodarics) halálát, nem birtam magamat a könyekre fakadástól megtartóztatni," s aztán a következő sir-iratot mellékelvén soraihoz, igy énekli meg abban a váczi püspökök legnevezetesebbjeinek ezen egyikét:61

Hic iacet inclusus gelida Brodericus in urna,

Cui decus et nomen, pulchra corona62 dedit.

Phoebus in aethereo donec claresceret Olympo,

Dum tenebras densas Cynthia clara fugat;

Semper erit Stephani virtus, doctrina perennis,

Sancta fides, probitas et pietatis amor.

Pontificis Sacro vixit decoratus honore,

Cuius in Officio sedulus usque fuit.

O felix! claros patriae qui vixit honores,

Illius ast cladem cernere non valuit.63

Dum nullam potuit nostris adhibere medelam

Hisce malis, subito migrat ad astra poli.64

Lang János pedig e költeménynyel áldozott Brodarics emlékének:

Praesule te, quantum laetata est Vacia vivo,

Amisso tantum nunc Broderice dolet.

Si retinet sensum post funera saeva doloris,

Mortua quae Scythica sub ditione iacet.

Huius ne cladem diram casumque videres,

Decedens dixisti: "Vita molesta vale!"

Felices, patriae quibus est superesse negatum,

Perfugium summis mors habet una malis.65

A roppant tudományosságu Sadolet bibornok és carpentorati püspök Francziaországban, igy zárja be Frangepán Ferencz, akkori kalocsai érsekhez menesztett, 1540. aug. 10-ről kelt levelét: "Hogy a mi Brodariesunk életét bezárta, fájdalmasan hatott ránk. Benne bizonyára egy barátságos, jó és okos embert vesztettünk."66 - Hogy mily nagy tekintélyü volt Brodarics VII. Kelemen pápa előtt már prépost korában,67 kitünik a következő esetből: "A nevezett főpásztor méltányosnak tartotta II. Lajos királyunk azon kivánságát, hogy egy magyar főpap helyet nyerjen az egyház legfőbb tanácsában. Késznek nyilatkozott, akár a hős-lelkü Tomori-t,68 akár a nagy müveltségü Brodaricsot bibornokká nevezni ki. De a nunczius nem helyeselé e szándékot, mint a melynek valósitása Szalkai László esztergomi érseket nagy mértékben fölingerelné, és igy ujabb bonyodalmakat támaszthatna. A két főpapra nézve, bár nagyra becsülte őket, kifogásai valának. Brodarics ekkor ugyanis még csak prépost volt, és igy a kellő tekintélyt és jövedelmet nélkülözé. Tomorit pedig azért is nem ajánlá, mert meg van kötve szerzetesi fogadalmai által, melynél fogva a bibornoki méltósághoz tartozó fényt nem tudná és nem akarná kifejteni.69 A nunczius teljesen áthatva volt azon meggyőződéstől, hogy Tomori vagy Brodarics kineveztetése a sz. szék és az ország érdekeire nézve nem a legelőnyösebb lenne, s azért ezen ügyben nem tett előterjesztést a királynak, noha különben Tomori kalocsai érseket derék férfiunak és a biborra érdemesnek tartotta. És VII. Kelemen elfogadta az ép oly hű, mint mély belátásu diplomatának tanácsát.70

38. IV. Miklós (B. Perényi), a haza és egyház körül oly fényes érdemeket gyüjtött ősi Perényi-nemzetség sarja. Kineveztetése után, mikép a családi iratok bizonyitják, mielőtt a püspöki rend igényelte érett s alkalmatos kort elérte volna, 1540. évben kiragadtatott az élők sorából, mint ezt Pray Pálma után bizonyitja.71

Desericzky,72 Megyesy, Vachot stb. szerint, és pedig 1539. 40. vagy 41. év óta Kyres-i Kechety (I.) Márton lett volna a váczi püspök, ki aztán a veszprémi egyházmegye kormányát nyerte. A Báthory-ak rokona volt s a császár igen fontos ügyeiben mint követ megfordult Erdélyhon, Csehország és Stájerban, meg a német császárnál. Jelen volt az idézett irók szerint, a többi főpásztorokkal a pozsonyi 1548-ban tartott országgyülésen, melyen Várday Pál esztergomi érsek azok támogatása mellett a magyar egyház jogai és birtokai megvédésére s a religió felvirágoztatására forditotta minden igyekezetét.73 - Azonban a hivatolt irók tévednek, midőn Kyres-i Kechety Mártont Perényi utódjának teszik 1548-ig; mert ezen évben már Kechety, elhagyva a veszprémi püspökséget, nős ember volt.74 Azért a váczi egyházmegye ujabb Névkönyveiben,75 igen helyesen, nem is fordul elő neve annak főpásztorai közt. - Megemlitjük itt mellékesen, miszerint Ferdinánd király 1543. jun. 24-kén Prágából ezt irja Fráter György76 nagyváradi püspöknek: "A váczi várról, a mit ir Uraságod, mi, hogy elláttassék, már eddig is nem csekély költekezést tettünk rá, és azért nem mulasztjuk el folyton pénzt adni e czélra, hogy a szükséges erődítményekkel elláttathassék, és nem kételkedünk azon, miszerint Uraságod is, az ország java és föntartására, valamint az irántunki hajlama és rendithetetlen hűségénél fogva ugyanazt fogja tenni serényen."77 - Az ifju Perényi püspöknek utódja lett:

39. Horehoviczai Dudits I. Ágoston78 1549-1553, a ki nemzetségére nézve ugyan horvát, de a mely már egy század óta letelepülvén e honban, itt polgárjogot nyert.79 Sbardellati-nak80 is neveztetett, a velenczei származásu anyai ágról, a melyről nagybátyja volt ő a később elhanyatlott s azért méltán oly szomoru hirre jutott Dudits András pécsi püspöknek, a ki Budán született s korán elvesztvén atyját, az ő édes anyjának testvére, Ágoston váczi püspök viselte gondját, s minthogy hazánkban akkor a Muzsákat mindenütt elnémitó harczi zivatarok dúltak, Boroszlóba küldte tanulni. Majd több külföldi hires egyetemeket látogatott meg nagybátyja költségén,81 kinek gondoskodása folytán rengeteg tudományosságra tett szert s a hadi dolgokban is kiképeztetett.

Ezen Ágoston váczi püspököt hibásan nevezi Timon Sámuel82 Spaladier Sbardeltus-nak, valamint mások meg helytelenül olvassák Spadalier-nak,83 sőt Bardalá-nak is a Sbardellát helyett, mely nemzetség Velenczében századokon át virágzott. Dudits84 Ágoston 1550. május 3-kán erősittetett meg a pápa által váczi püspökül, I. Ferdinánd kérelmére, Tompa György pécsi és Bornemisza Pál veszprémi püspökkel együtt. Ezen király Dudits váczi püspök fölszentelésére, mely 1551. évben történt meg, saját kincstárából 200 arany-forintot utalványozott. - Ágoston püspök Zsibrik urral a lőcseiektől irott hitvallást kért kiadatni, mit azok nem is tagadtak meg.85 T. i. a nevezett világi főemberrel I. Ferdinánd 1549-ben e püspököt a felső városokba követségül küldte az ottan nagyon elterjedő tévtanok meggátlására. Ezen azonban több helyen már mély gyökeret vervén, a követek fáradalmát nem igen koronázta siker.86

Martinuzi György87 árulólag megöletvén, 1551. évben Ágoston az esztergomi érsekség admtra s gondnokává is kineveztetett,88 - Kitünő hadi ismereteinél fogva 1549-ben, minthogy ez évben Nagyszombatban tartott gyülésen a honi rablók ellen erélyesen fölléptek, hadjárat rendeltetvén ellenök, ő annak biztosává neveztetett ki. - 1552. évben végre, miután előbb Léva várát ostrommal vette volna körül, a törökök elleni ütközetben Palástnál (Hontmegyében) a küzdelem hevében dicsően elvérzett a csatatéren.89 Halála után Ferdinánd király igy irt a kamarához: "Alázatosan kértek bennünket a néhai váczi püspök nővérei a már mondott püspök javaira nézve stb. Ama könyveket mégis, iratokat és okmányokat, melyeket birt, 1561. jun. 18-kán unokaöcsének, Sbardellati Dudich András, sz. István vértanuról nevezett prépostnak viszszaadni parancsolta.90

Desericzky, Timon Sámuelra hivatkozva, Bornemisza91 Mártont emliti Dudich Ágoston utódjaul a váczi püspöki széken. De erről a váczi egyházmegyei Névkönyvek mi emlitést sem tesznek.

41. Pétervárady Balázs, 1553-1561. Előbb szepesi prépost volt, váczi püspökké kineveztetvén, az apostoli szék által 1554. aug. 3-kán erősittetett meg.92 A váczi egyházmegye kéziratában az 1558. évnél fordul elő neve. Az 1555. évben fizették a szepesi pásztorok a prépostnak Pétervárady Vazul váczi püspöknek (1549-1560),93 a szeretet dijat,94 öszszesen 100 ftot, hogy igy lassan viszszaszerezze a szepesi székesegyház javait. Pétervárady Vazul szepesi prépost, váczi püspök, hires mathematicus, ki már 1532. évben a pozsonyi quaesturában királyi pénztárnok volt, minden igyekezetét arra forditotta, hogy a dilapidált szepesi prépostságot lassan viszszaállitsa régi hirneves vagyonának élvezetébe. Ámbár beteges ember volt, mégis fényesen sikerült ez neki nagy törekvései folytán. Meghalt 1560. jan. elején,95 nagy magán-vagyonát Anna nővérének, Bódogh özvegyének hagyományozta.96 - A váczi püspöki tisztet igen viharos időben viselte.97

42. Gróf Ujlaky (IV.) János, 1561-1578. a bélteki98 Drágfyak hires nemzetségéből; előbb szerémi áldozár és a pilisi apátság örökös commendás apátja volt, aztán tinnini s utóbb 1561-ben váczi püspök lőn. Ilyenül Rómában az anyaszentegyház feje által még ugyanazon évi jul. 17-kén erősittetett meg. A hires Ujlaky Ferencz egri püspök és kir. httónak s aztán, némelyek szerint, kalocsai érseknek rokona és nélkülözhetetlen kebelbarátja is volt. Oláh Miklós esztergomi érseknek elnöklete alatt 1561. ápril 23-kán megyei és tartományi zsinatot tartván Nagyszombatban a főpapok és egyéb egyháziak fontos ügyeikben, jelenvolt köztük Ujlaky János váczi püspök is.99 Bizonyára ezen püspök akkor rangtársai közt a legszegényebb volt, mint a kinek egyházmegyéje a török-iga alatt nyögött egészen,100 a töröknek adózott, s a főpásztor egyházmegyéje területére nem léphetvén, ott helyben nyájára föl nem ügyelhetett! - Jelenvolt 1567-ben a Miksa király által Pozsonyban tartott hongyülésen, mely a többi közt elhatározta, miszerint János Zsigmond erdélyi fejedelem, mint a török-hatalom kegyencze, haddal ne háborgattassék, a kit viszont megintett az őt karoló Szolimán, hogy a fegyvert tegye le.

1569. május 1-én lemondott a kir. kincstár főnökségéről is, melyet Miksa király azonnal Radet István egri püspökre ruházott. - 1572. szept. 24. vagy 25-kén Miksa öregebb fia, Rudolf, élte 21. évében Pozsonyban magyar királylyá koronáztatván Veráncz Antal esztergomi érsek által, és pedig a viszontagságos idők daczára is a főpásztorok, főurak és nemesek fényes gyülekezetében, ez ünnepélyen jelenvolt a váczi püspök is. - 1578-ban Rudolf király Pozsonyba ismét országgyülésre hitta öszsze a karokat és rendeket, mely a többi között, határozattá emelte a törökök elleni hadjárat igényelte költségek födözésére az adózást; a hadtestek parancsnokait kinevezte stb. Ezen országgyülésen is jelenvolt az oly tevékeny és főuri nemzetségből származott váczi püspök.101 Mint Pray irja,102 a király által a helyzet kipuhatolása végett Szigetre küldetett. - A váczi püspöki irattárban létezik II. Miksa császárnak egy rendelete Újlaky János püspök javára, a melyben gr. Zrinyi Miklósnak meghagyatik, miszerint az általa birt, de tényleg a nevezett váczi püspököt illető Oldán és Kemencze helységeket, Tolna, Ettei és Ebes falvakat, Baranya vármegyében a váczi püspöknek viszszaadja.103

Már valamint elődje, ugy ezen főpásztor is, egyike volt azon számos püspököknek,104 a kik megyéjéből alig nehány helység maradt menten a törököktől, és a kik más főpapi udvarok vagy káptalanokban, többnyire az esztergomi főkáptalan tagjaiul Nagyszomban laktak s kanonoki vagy más javadalmi helyeket és hivatalokat viseltek.105

3. §. Mossoczy Zachariás, Melegh Boldizsár, Pethe Márton és Szuhay István.

43. Mossóczy Zachariás, 1578-1582. Egyszersmind pilisi apát, születése és szép tulajdonaira nézve igen kitünő férfiu, s előbb a nyitrai székesegyházi káptalan olvasó-kanonokja, azután a fejedelmi kegy által egymás után három, u. m. a szerémi, váczi és nyitrai püspökségre106 volt emelve. Ezen utóbbira 1582-ben azért, hogy a törökök által elözönlött szegény váczi püspökség nyomorát a jövedelmesebb nyitrai széken némileg elfeledje. Ezen 1582. évi VI. tvk. által az ország határainak megvizsgálásával bizatott meg. Kitünő jogtudós volt, ki az ország szétszórt és azért jóformán elfeledett határozatait és intézményeit, melyek a sokféle kéziratokban egymástól különbözőknek tüntek föl, a könnyebb használat végett, Telegdy Miklós pécsi püspökkel s a kalocsai érsekség admtrával, egybegyüjtötte s 1584-ben Nagyszombatban a jogtudósok nagy örömére kiadta. Kelemen Imre, a magyar magánjog történelmében megjegyzi, hogy e müveért Mossóczy püspök, egyedül magáért, örök nevet érdemel.107

Pauer ezt igy adja elő: "Mossóczy Zachariás püspöknek a magyar törvénytudományban emléke maradandó, mert ő volt, ki törvényeink kiadásáról először gondoskodott. Zsámboki108 Bonfinnak történeti könyveit 1581-ben Frankfurtban kiadván, az azokhoz mellékelt némely törvények gyüjteményét Mossóczytól kapta s a püspök ösztönzésére adta ki azokat.109 Mossóczy pedig 1584-ben a Telegdy Miklós pécsi püspök által fölállitott nagyszombati könyvnyomdában azokat nagy költséggel és szorgalommal ivrétben kiadta. Igy jött létre hazánk öszszes törvényeinek első kiadása, melyet a honatyák már szinte száz év leforgása alatt szüntelen kivántak. Mi nemes czél inditotta a püspököt ezen terhes vállalkozásra, ajánló levelében világosan kifejti."110 Mossóczy tudós püspök könyvtárából, többi közt, egyik darab fönmaradt a budapesti egyetemi könyvtárban is, nevezetesen "L Annaei Senecae Opera etc. Basileae, 1537. czimü, ivrétü munka, melybe Mossóczy, mint tulajdonos, nevét két izben is (egyszer 1565-ben) beirta. Ugyan e könyvnek egyéb tiszta lapján áll Mossóczy saját kezével beirva a következő sirirat,111 bizonyosan azért, mert az általa készült és az általa emeltetett emlékkőre volt szánva. A nevezett munka, Mossóczy halála után, a könyvkedvelő112 Ketskés János pozsonyi kanonok birtokába került, ennek adományából jutott 1639-ben a pozsonyi jezsuitákhoz, ezektől pedig végre az egyetemi könyvtárba. A beirt Epitaphium a következő:

"Nobili Dorotheae Nob. Simonis Chierni F. Reverendi Nicolai Cherni vic-archid. Thuroc. Sorori Melchioris Rohoznik Piae cong. Matronae Pudiciss. An. MDLXXI. III. Kal. Octob. Danieli ex Fre.Nep. impub. An. MDLXXIII. Kal. Jul. vita functis charissimus Zachar. Mossowius Eps. Tinnien. S. C. M. Cons. et Jonas F. F. moest. Genitri Dulciss. ac nep. iucun. Eo dum maiora praest. sunt Haec sinceri amoris Ergo hic sepultis." C. C.

Infra Effigiem Crucifixi D. N.

"Cur sic despectus, rigidaque sub arbore pendes,

Tam diram pateris, cur bone Chte necem.

Pro me cuncta quidem suffers, mea crimina portas,

In Cruce tu moreris, ne crucifigar ego.

Omne igitur toto mihi quod contigit in orbe,

Atque animis iuncto, corpore semper habe."

Utóbb e versek fölé az van az emlitett könyvbe jegyezve, hogy az az Epitaphium elé lesz vésendő, a kereszt alá. Érdekes e sirirat azért is, mert Mossóczy Zachár püspök édes anyjával és családi öszszeköttetéseivel megismertet.113 Megemlitjük még, miszerint e kitünő s nagy befolyásu főpásztor öszszeiratta 1578-ban az Eger felé fekvő, a törökök birtokában volt, s ő hozzá tartozott birtokokat.114 Meghalt Bécsben és ott a jezsuiták templomának főoltára alatt115 takarittattak el tetemei. - Utóda lett:

44. Melegh Boldizsár, ki 1582. május 5-kén neveztetett ki váczi püspökké, és előbb leleszi és egri prépost, aztán csanádi püspök lett. Mielőtt a váczi főpásztori székbe ülhetett volna, kiragadtatott az élők sorából még ugyanazon 1582. évben.

45. Hetesi Pethe (II.) Márton,116 1582-1586. Pozsonyi kanonokból esztergomi lett 1579. évben, majd a szerémi püspökségre, innét meg a váczira emeltetett, s mint ilyen az apostoli szék által 1582. október 26-kán erősittetett meg; ezen évben nyerte a pozsonyi prépostságot is.117 Erneszt főhg. 1586. jan. 7-kén a kamarához intézett iratában parancsolja, miszerint, ha e váczi püspök a pestisben118 elhalna, vagyonát öszszeirassa.119 De ugy látszik, hogy e betegségében nem halt meg, mert azon évi ápril 12-kén az esztergomi sz. Istvánról nevezett prépostságot nyerte, a pilisi apátság pedig, melyet előbb birt, Jóó Jánosnak, a pozsonyi prépostság pedig Monoszlói András kanonok és pozsonyi hitszónoknak adományoztatott. - 1586-ban120 a nagyváradi székre tétetett át a vácziról, s egyszersmind a szepesi és jászói prépostságokat is nyerte. Utóbb, 1598-ban a győri püspöki szék admtrsgval és a kalocsai érsekséggel is kitüntetett. Majd a föllebbezések átvizsgálásában I. Rudolf alatt kir. httó volt, sőt korlátnokká is kineveztetett.

Mint szepesi prépost e helyén tartózkodott leginkább, hol a vallás védelmében s föntartásában legtöbbet munkálkodhaték. Zsigmond lengyel király azzal bizta meg, hogy a 13 szepesi városban, mint préposti megyéjében egyházi vizsgálatot tartson, az ősi vallás emelése és fölsegélésére, fölvirágoztatására minden módot fölhasználjon, lutherizáló lelkészek helyett jó kath. plébánosokat rendeljen. A helytartó ezen királyi iratot a szepesi városokkal közölvén, azt nyerte válaszul, hogy az ősi kath. hitnek ellenállani eltökélvék, s szóra szóval, erőszakra pedig erőszakkal felelni s Krisztusért121 véröket is ontani készek.122 Pethe azt, mivel mint kath. főpásztor vallása és egyházának tartozott, megteendő, a vizsgálatot meg is kezdte, a tévtanokat hintő eretnek pásztorokat elmozditá, s helyökbe az ősi kath. hithez hű papokat igtatott be. Ezen eljárásában a lőcseiek kőhajigálással fogadták a vizsgáló főpásztort123 épen akkor, midőn a karthausiak régi házába a jezsuitákat, a szent kath. hit ezen jámbor, tudós és rettenthetlen őreit akarta bevezetni.124

Radéczky István elhaltával a thuróczi prépostság javai megürülvén, azok birtokába Pethe Márton váczi püspök Kubinyi Lászlóval a jezsuitákat 1586. évi juniusban bevezette állandóbb lételök biztositásául.125 - A szepesi székesegyház 1622. évi leltárában, a 39. 40. 60. sz. a. az ő czimerével ellátott s tőle eredő becses egyházi ruhák emlittetnek.126 - E főpásztor földi pályáját Bécsben végezte be,127 a szepesi káptalan préposti tisztét életfogytaig megtartván. Tetemeit Bécsből Pethe László vitette át Pozsonyba, a hol diszes emlékkővel128 tiszteltett meg, melynek dicséretekkel teljes fölirata ezeket is tartalmazza:

Hic Martinus erat Pethei Stemmatis Autor,

Infula cui meriti cessit Honoris Apex.

Os maduit Sophia, Mentem Fervebat Honesto

Munificius, Comis, Propositique tenax.

Plurima in ambiguis Legatio credita Rebus

Apposuit tantis pondera Nominibus.

46.Mathésy (IV.) István, 1587-1591.129 Egykor Draskovics György pécsi püspöknek a tridenti zsinaton titoknoka volt, miután a győri prépostságot birta volna, csanádi választott püspökké emeltetett,130 s mint ilyen a váczi székre helyeztetett át, s az apostoli szék által 1589. jan. 23-kán erősittetett meg ezen utóbbi méltóságában. De ezen püspökség jövedelme ekkor igen csekély lévén, a török-uralom alatt, a pozsonyi templombani sz. András oltárának kormányzóságát131 nyerte, hogy e jó javadalom jövedelmét húzva, állásához illően tarthassa fön magát. Minthogy az ő idejében majd az egész váczi egyházmegye a török-iga alatt nyögött, a váczi polgárok közadakozásból begyült 500 fttal segitették őt évenként.132

47. Szuhay (V.) István, 1592-1598. Előbb felhévizi apát volt133 ezen igen nevezetes egyházi férfiu, s a m. kir. kamara főnökeül 1597. szept. 28-kán esküdött föl Rudolf császár és Kutassy esztergomi érsek jelenlétében. 1592-ben a váczi püspükségre emeltetvén, ennek ősi javait 1594-ben, t. i. Nógrád mezővárosát, a hozzá tartozó falvak, erdők, mezőségek és szántóföldekkel együtt, a hadi pénztárba némi öszszeget letevén,134 viszszanyerte. Rudolf cs. és király által 1598-ban igen fontos követség fejeül szemeltetett ki. Ugyanis az álhatatlan lelkü Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem magán- s elvonult élet után óhajtozván, 1597-ben tudtára adta Rudolf királynak, hogy ő a fejedelemségről lemond, minthogy az ugyis kezdettől fogva Magyarországhoz tartozott, kapcsolja hát ismét ahhoz viszsza; neki pedig, mint a magán-életre áhitozónak az opoliai herczegséget adja át,135 évenkénti 50,000 arany-forint fizetés mellett.136

Azért a császár 1598-ban Istvánffy Miklós nádori helynökkel s ama kor legjelesebb történészével137 és gr. Nádasdy Ferencz Sopron megye főispánjával együtt Szuhay István váczi püspököt küldte követségbe a nevezett fejedelemhez Erdélybe. Itt társaival együtt Kolosvárra vitetvén, huzamosan érkezett Báthory Zsigmond élte virágában lévő fejedelemmel, a császár nevében és parancsa folytán kéré őt, hogy tartaná meg az erdélyi fejedelemséget s a kötött béke pontjai szerint lenne csendes békében. A király ugyanis elég erős őt a külső támadások ellen megvédeni s a netaláni belső zavargásokat megfékezni. De hasztalan volt a püspök minden erőlködése, sőt a fejedelmet az csak még inkább megerősitette elhatározásában. Ennél fogva a királytól nyert fölhatalmazással élve, az ország rendei előtt Erdélyt annak részére, az ország rendjei jelenlétében, a szokott ünnepélyes módon átvette és viszont Báthory Zsigmondnak a Silésiában fekvő opoliai herczegséget évenként fizetendő 50,000 aranyról szóló okmánynyal birtokába bocsátotta, a fejedelemséget Rudolf iránti hüségre föleskette és a végett fontos eseményekről az illető ünnepélyes okiratokat magához vévén, azokat a királynak kézbesitette.

Ugyanazon évben Istvánffy Miklóssal együtt követségben járván, Rudolf és Mihály vajda közt Tergovist-ban békét szerzett.138 - Egyházmegyéjébe, mely oly huzamos idő alatt annyit hányatott, zaklattatott s majdnem egészen kifosztatott, visszatérvén, 1596-ban azt ugyan a török-uralom alól fölszabadulva, s némileg fölüdülve, de egyszersmind igen nagy részben nyáját az eretneki mételylyel beszennyezve találta, mely a török-iga idején nagyon könnyen elharapódzhatott! - Fényes érdemei jutalmaul a terjedelmes és dúsgazdag egri püspökségre emeltetett 1600. évben; innét pedig a bécsi kiegyezkedés erejénél fogva, Bocskay István törekvései következtén számkivetésbe került! - Majd 1604. évben gr. Erdődy Tamás kiséretében Rákos-mezején Achmet török szultán követségével a békéről értekezett, s a barbár töröknek esztelen kivánságát rettenthetetlen lélekkel viszszavetvén, a sikertelen tanakodás után viszszatért a királyhoz.139 Végre még a kalocsai érsekséget s a győri püspökség kormányzását140 is elnyerte.141

4. §. I. György, III. Péter, I. Pál és II. Tamás püspökök életiratai.

48. Zalatnaky (I.) György, 1598-1599. Csakhamar a pécsi püspökségre emeltetett. Mint váczi püspökről, Desereczky, Szentiványi, Megyesy s egyéb iróknál emlités sem fordul elő. Mi Pray-ra142 és a váczi egyházmegye ujabbkori Névkönyveire támaszkodva, illesztjük őt be a váczi püspökök lajstromába.

49. Radovits (III.) Péter, 1599-1608. A váczi egyházmegye már sokszor emlitett kézirata szerint, a zágrábi egyház áldozára, vagy tán az ottani káptalan tagja volt; azután mint a nyitrai püspök helynöke müködött. Váczi püspökül 1600. évi decz. 15-kén erősittetett meg Rómában. 1606. nov. 14-kén Bocskay Váczott volt, a honnét az általa Bécsbe felküldött pontok 5-dikében, a többi közt,az is kivántatik általa, hogy Szuhay István, kamara-elnök, már akkor egri püspök, számüzessék; Migazzi Miklós nagyváradi püspök pedig tovább is a fogságban maradjon. E kivánalmakra azonban a császári válasz az lőn, hogy "nem lehet."143 A bécsi pontokat aláirók nevei közt ott van Radovits váczi püspöké is,144 az 1606. évi okmányokban, valamint a gr. Forgách Ferencz esztergomi érsek és primás, meg a honi papság által II. Mátyáshoz, 1608-ban intézett tiltakozó okiratnak aláirói közt az ő neve is olvasható.145 Emlitendő, hogy Rudolf király és Bocskay István közt 1606-ban létesült békekötésnek ő volt az egyik itélő-birája. Két év mulva, október 11-kén a veszprémi püspöki széket nyerte.146

50. Eörs-i és Kukoly-i Almásy (I) Pál, 1608-1618. Ennek egyik őse, Jula,147 sz. László király alatt nádori, Péter pedig Kálmán uralkodónk korában vezéri tisztet viselt. Esztergomi helynök s kir. táblai ülnökből a váczi püspöki székre lőn emelve, melynek birtokában 1610. jan. 27-kén, Pray szerint pedig csak 1613. évben erősittetett meg.148 II. Mátyás királynak belső tanácsosa volt;149 az 1613. évi pozsonyi országgyülés az ország határainak biztosi tisztét ruházta rá. - 1611-ben gr. Forgách bibornok Nagyszombatban tartományi zsinatot150 tartván, ennek atyái151 közt ott ült s aláirta a zsinati végzéseket Almásy Pál váczi püspök is. - Lampe Adolf irja152 1631. évről valami kéziratból, hogy akkor Almásy Pál váczi püspök a váczi reformált egyházat s az ide tartozó kosdi, szadai, veresegyházi eklézsiákat stb. erősen üldözte s nagyon megzaklatta; és néhány száz ftnyi pénzbüntetés, sőt nehány ember fejének elvesztése alatt, kényszeritette alattvalóit, hogy a budai basától a kath. papok részére védiratot vegyenek ki, a kiket erőszakkal feltolt az ő eklézsiáik részére.

De ez iszonyú eltorzitása a kortannak; hisz Aimásy Pál váczi püspök 1618-ban már elhunyt, mikép bántalmazhatta és szorongathatta hát 1631-ben Kálvin követőit? Annyi bizonyos, hogy Vácz, Kosd, Veresegyház, Szada, Mogyoród, Tarcsa s egyéb, ezek vidékén fekvő helyek a váczi püspök uradalmaihoz tartoztak s azok lakói az ő alattvalói voltak s azok jelenleg is; de azon időszakban Budát s az egész váczi megyét a török birván, a váczi püspök nem csak mi hatalmat sem gyakorolhatott alattvalói iránt, hanem uradalmai területére még csak lábait sem tehette. Micsoda állitás hát az, hogy Kálvinhitü alattvalóit üldözte, zaklatta s pénzbirságolta? - Megjegyzendő itt, hogy a törökök s mieink között békeség köttetett egy időre, melyet 1608-ban II. Mátyás király sajátkezüleg irt alá, s a fegyverszünetet II. Ferdinánd is megujitotta 1625-ben. Állván tehát a béke, vagy Almásy Pál, ki 1608-ban neveztetett ki váczi püspökké, vagy Dallos Miklós, ki 1622-ben második utódja lőn, az emlitett helyekre kath. papokat küldött, hogy az ősi hitben megmaradt hiveket vigasztalnák, nekik a szentségeket kiszolgáltatnák stb. s egyszersmind főpásztori iratban is intette őket, hogy néhány száz forintot öszszegyüjtvén, azon a budai basától védiratot vennének, miszerint annak oltalma alatt lelkipásztoraik háboritatlanul s minden bántalom nélkül maradhassanak; és hogy főkép a kálvinista prédikátorok s ezek követői által ne bántalmaztassanak.

Ekkor ugyanis a kálvinisták gazdag ajándékaik, alattomos árulkodásaik és fondorlataik által mindent kivinni birtak a nagyon is megvesztegethető basáknál! Igy annyira garázdálkodtak, hogy az ünnepélyesen megerősitett békekötés daczára is, a kath. lelkipásztorokat állomásaikról kivetni nem egyszer megkisérlették. Miért aztán az egyszer már megalkotott rendelete mellett szigorkodó török basa által annak áthágásaért néhányan fejeik elvesztésével lőnek büntetve.153

A szepesi székesegyház 1622. évi leltárában, a 81. sz. a. 4 uj vörös török szőnyeg emlittetik Almásy Pál váczi püspöktől.154 Azon időben Dallos Miklós volt a váczi püspök (1622-1623). Lehet azonban, hogy az adományozó gr. Almássy Pál váczi püspök volt, mert mint ezen leltár homlokán láthatni, ez időben a család egy tagja, Almássy János, a káptalannak tagja és dékánja volt, a kinek kedveért történhetett az adományozás.155 - Hogy Almásy Pál váczi püspöknek Nagyszombatban saját háza volt és pedig a "káptalan-utczá"-ban, kitünik Pázmány egy okmányából mely szerint Nagyszombatban a nemes ifjak részére egy intézetet156 alapit 1619-ben.157

51. Balásfy (II.) Tamás, 1621-1622. Nemes nemzetségből eredett, született Kolozsvárott; előbb a győri káptalanban őrkanonok, sz. Adorján zalavári apátja, sz. Salvator kapornaki prépostja s 1613. évtől bosoni püspök volt; 1618-ban pozsonyi prépost lett. A káptalan által magának adományoztatta sz. Adalbert és sz. György javadalmait, sz. Lászlóét 1621-ben még mint váczi püspök is birta, valamint a pozsonyi prépostságot is, még mint pécsi püspök is megtartotta, melyre 1622. évben mozdittatott elő. Mint ilyen meghalt 1625-ben.158 - A Lőrinczi helység, Nógrádmegyében, mely a váczi püspökséghez tatozik, dijtalanul átiratott Jagóffi Ferenczre 3000 magyar forint lefizetése fejében. Kelt a füleki várban 1621. julius 6-kán.159 Igen tudós egyháznagy volt s a szent irodalmat több kitünő müvel gazdagitotta.160 Szorgalmas, rettenthetetlen, de házsártos főpap volt.161

Mátyás király babérkoszorús portréja

Báthori Miklós püspök egyetlen fennmaradt kódexe

Zeneelméleti megjegyzések és kottaillusztráció Szalkai László kódexében, 15. század vége

Martino Rota: Mossóczy Zakariás arcképe, 1577

Hetési Pethe Márton síremlékszobra, Szepeshely

Lábjegyzetek:

1 Sacrosanctam, theologiam.

2 Mint ez Marsilius Ficiunus leveleiből kitünik.

3 Ezek valóban megérdemelnék, hogy az utókor részére sajtó utján közrebocsáttatnának.

4 Ezeket hallván, a kik Miklós püspök olvasásán előbb nevettek, most az ő bámulatára ragadtattak a király rájok piritó beszéde folytán.

5 V. ö. Bel: Notitia Novae Hungariae, III. 119-120.

6 Ld. u. a. III. 131.

7 Ld. a mü 31. fejezetét.

8 V. ö. Pauer i. m. 205. l. - Cherier Egyháztört. 250. l.

9 Cherier i. m. hol Galaotti szavai olvashatók.

10 V. ö. Bel. i. m. III. 119-120.

11 T. i. a Jus patronatus-t. Minek átengedése igen nagy kitüntetésül tekintendő bizonyára.

12 Mikép ez az 1486. 1492. 1498. s 1504. határozatok záradékaiból kitünik, melyekben az ország rendei a külsőket kizárni akarták a m. kir. méltóságból. Ld. Bel, III. 120.

13 Copia. Prag. 4. 21-22.

14 In origine et copia. 1. 7. pag. 22.

15 A mai "Szada.".

16 Ld. a Tájékoztató és Egyházmüvészeti lapokat, 1884. 4. sz. 123. lap. Az egyházmüvészeti lap "Irodalom" rovatában.

17 Teiner, T. II. Nr. 657. pag. 481.

18 L. d. u. o.

19 Ez Kalmanczchiz Domonkos volt. Ld. Theiner-t II. 499.

20 Ld. u. o.

21 Ld. Cod. Dipl. és H. Okmtr-t.

22 Epitaphium.

23 Ld. Pray: Specim. Hierar. P. I. pag. 349.

24 Az Üdvözitőről czimzett rendtartományból.

25 Koporsókra.

26 Az urkoporsó mellett.

27 Pray szerint, ez guth-i Ország János lett volna, ld. i. m.

28 Vectigalium Regiorum Praeses.

29 Gazophilax.

30 V. ö. Theinert II. 590 - 591.

31 Theiner II. 590 - 591.

32 Ez az ugynevezett hires Bakács-kápolna.

33 V. ö. Theinert II. Nro 805. pag. 608.

34 Ld. Lányi: A Magyar Kath. Clerus érdemei, I. 87.

35 V. ö. Bel. Notitia Hung. III. 121.

36 V. ö. Pauer: Egyházi rend érdeme, 242. l.

37 Török: Magyarország primásai, 165. l.

38 V. ö. Longolin Gáspár: Palatinorum Cathalogus-át és Bonfint Lib. II. IV.

39 "Decretorum Doctor."

40 "Splendidissima Juris utriusue Lucerna," Schematismusa 1835. pag. XVIV.

41 A szövegben "Folth."

42 V. ö. Knauz: A budai káptalan regestái, 109-110. 132. sz. a.

43 Ld. Bubla Regestrumát, 4. 25.

44 "Juxta consensum Litterarum Hbilis Conventus Ecclesiae Cruciferorum de Alba" áll, az előbbi helyen.

45 Ld. u. o. 1529. év.

46 V. ö. Szalay: Magy. Tört. III. 531.

47 Lányi: Magyar egyház története, I. 125.

48 Pálma II. 397.

49 Ld. i. m. I. 251.

50 "Praeservatio oculorum et dentium."

51 "Medicinales Epistolae," Argentorati 1529. 8-rét.)

52 "Annales."

53 E név különféleképen iratik: Brodarith, Brodericz, Broderik, Brodarits. Leggyakrabban a latin "Brodaricus" nevet használta.

54 "G. Logi Silezii Hendecasyllabi, elegiae et epigr." Bécs 1529. Ld.: Magyar Muzeum, 1857. 342-344. l.

55 Dr. Lányi i. m. Nagyszombat 1844. I. 251-2.

56 Bel. III. 122-3.

57 Pauer i. m. 244-5.

58 V. ö. Budai Eziás Polgári Lexiconát, I. 66. l. - Pray: Hierar. I. 349-351.

59 Kézirata után többször kiadott müve: "Narratio de praelio ad Mohács." Schardius Simon: Scriptores Rer. Germ. 1574. 2-dik köt. 1117. l. 1574-ben Baselban, a történeti munkák gyüjteménye II. kötetében. - Sambucus (zsámboki) 1606-ban Hanoviában, Bonfin könyveihez mellékelve, ivrétben Frankfurt 1581. Schwandtner a "Scriptores Rer. Hung." müvében stb. Horányi I. 350-364. a csillag alatt a 361-365. lapokon Brodarics müvének könyvészeti ismertetése bőven előfordul.

60 Ld. Pray i. m. I. 351.

61 Timon: Epitome ad ann. 1539.

62 Itt az ország sz. koronája értendő, melylyel János királyt Várday eszt. érsekkel Székesfehérvárott megkoronázta.

63 Azaz: a törökök és Ferdinánd közti még nagyobb villongásokat, az ország felforgatását stb. nem láthatta.

64 Ld. e költeményt Desericzky i. m. 90-91. l.

65 Budai Eziás i. m. 452. l.

66 Desericzky, 90. l.

67 V. ö. Századok 1881. májusi füzetét, 395. l. hol prépostnak emlittetik.

68 Ld. u. o. 394. l.

68 Ld. u. o. 395. l.

70 U. o.

71 Imre nádornak, a siklósi vezérnek, stb. ágából származik s testvére volt Gábornak, a tárnokmesternek, kir. táblai birónak s tiszavidéki kapitánynak.

72 V. ö. i. m. 91. 103. 107. s 109. l.

73 Emliti Kyres-i nevét Szörényi Sándor is. Ld. Aepi Strig. Tyrn. 1752. pag. 103.

74 V. ö. Lányi i. m. I. 252. l.

75 A Schematismusokban.

76 T. i. a hires Martinusi-nak.

77 Ld. Történelmi tár, 1879. 2-dik füz. 313-314. l.

78 Dudith, Dudich s Dudics-nak stb. is iratik neve.

79 Honfiusittatott.

80 Lányi i. m. hibásan irja (I. 252.) Spaladier -nak a Sbardellati helyett.

81 Külföldön ismeretségbe jött a hires Polus Regináld angol bibornokkal. V. ö. Budai Eziás i. m. 586. l.

82 In Epitome ad ann. 1550.

83 Szentiványi i. m. 77. l.

84 Pray i. m. I. 352.

85 Ld. u. o.

86 Ld. Hetényi Jánost I. 151.

87 Az egykori pálos.

88 V. ö. Reutert, pag. 43.

89 V. ö. Desericzky-t Catalogus Episcoporum Vaciensium, pag. 11.

90 Pray i. m. I. 352.

91 Abstemius.

92 Ld. Szentiványi i. m. pag. 77.

93 E kútfőnk Balázs helyett Vazul-nak nevezi.

94 Subsidium charitativum.

95 Pray szerint (ld. i. m. 352. l.) ápril 9-ke előtt halt meg 1561-ben.

96 V. ö. Wagner: Analecta Scepus. III. 87-88.

97 Bel "de Várda Balázs"-nak nevezi i. m. III. 125.

98 Megyesy "Böltek"-nek irja.

99 Ld. Péterfy i. m. II. 125.

100 Váczot 1544-ben foglalták el a törökök Ld. Lányi i. m. I. 251.

101 V. ö. Desericzkyt, pag. 122-3., 130. 135. 140. 146. s 147. l.

102 V. ö. i. m. 353. l.

103 A váczi püspöki irattárban meg van eredetiben. Ld. Bubla Regestrum-ot 1. 9. pag. 27.

104 V. ö. Lányi i. m. I. 253.

105 Ld. u. o.

106 Még előbb tinnini püspök is volt. Ld. Századok 1874. májusi füzet, 356. l.

107 Az is pap volt, t. i. Bencsik József, bazini plébános s az egyetemes jog tudora, a ki a magyar törvénykönyvet abc. rendben: "Repertorium Juris Publici, Privati et Criminalis Hungarici," Pozsonyban 1821-ben kiadván, ez által annak használatát nagyon megkönnyebbitette.

108 Latinosan: "Sambucus."

109 Ld. Pauer i. m. 427. l.

110 V. ö. jelzett müve előszavát.

111 Azaz: "Epitaphium."

112 Azaz: a mostani szólmód szerint "amateur."

113 V. ö. Századok, 1874. májusi füzetét, a 356-7. l.

114 Ld. Bubla Elenchusát, 1746. a 61. számnál.

115 Ld. Schemat. Vac. 1835. XLVIII.

116 Régi irásmód szerint "Pethe de Hethes," ujabban Pethő- vagy Petének is iratik.

117 Ld. Historia Capituli Collegiati Poson. 1880. pag. 239.

118 "Pestis malo correptus" áll ezen imént idézett müben.

119 Ld. Pray i. m. a 353. l.

120 Az 5. sz. a. hivatolt müben 1587-ben.

121 Azaz: tulajdonkép Luther eretnek-tanaiért!

122 V. ö. Lányi i. m. I. 117. l.

123 Ennyire fanatisálva voltak már ekkor Luther itteni követői!

124 Klein: evang. Pred. II. 186. - Wagner i. m. III. 96. s a köv. lapokon.

125 V. ö. Lányi i. m. I. 114.

126 Ld. az Egyház-művészeti lapokat, 1882. IX. sz. szeptember, 264. s 266. lap.

127 Ld. Hist. Capituli Pos. pag. 239.

128 Müvészileg készült sirköve a pozsonyi társas-káptalan temploma szentélyének falába illesztve látható. V. ö. ezen i. m. u. o.

129 Mathysi-nak is iratik Praynál.

130 Ld. Pray i. m. 353.

131 Rectoratum Altariae S. Andreae.

132 Ld. Prayt u. o.

133 Pray i. m. 354. l. ezen apátságot 1596-ban kapta.

134 V. ö. Desericzkyt, a 149. lapon a g) jegyzet alatt.

135 Ezen herczegség Silesiában fekszik.

136 Ld. Timon Epitoméja folytatását az 1597. évnél.

137 Ld. Istvánffy-t XXXI. fejezetének elejétől.

138 1598. jun. 10-kén.

139 Ld. Istvánffyt XXXI. fejezet, az 1603. évnél s Timont Lib, IV. cap. XXXI.

140 Illetőleg administrálását.

141 V. ö. Desericzky i. m. 151. 157. 161. s 163. lapokon s a püspökök lajstromában a 13-14. lapokon.

142 Ld. az i. m. I. 354.

143 V. ö. a győri régészeti és történelmi füzeteket, III. 170. - Katona: Historia Ecclesiae Colocensis, II. 67.

144 Ld. Istvánffyt, Libro XXXVIII. 518. lapon.

145 V. ö. Péterfy i. m. Part. II. pag. 194. s Desericzkyt pag. 173-4.

146 Ld. Desericzkyt a 172-3. lapon és a lajstromban a 13. l.

147 Vagyis: Gyula.

148 Ld. i. m. I. 354.

149 Mint többen állitják.

150 Igy neveztetik az olyan zsinat, melyet az érsek a joghatósága alatti püspökökkel szokott tartani.

151 Igy neveztetnek a zsinaton üléssel és szavazati joggal biró egyházi méltóságok.

152 Ld. Historia Reformatae Religionis in Hungaria.

153 V. ö. Desericzky, pag. 185-186.

154 "A Rssmo Dno Vaciensi" áll a leltár szövegében.

155 V. ö. Egyházmüvészeti lapok, 1882. IX. sz. szeptember, 268. l.

156 Convictus-t.

157 V. ö. Győri tört. és régészeti füzetek. I. 164-5.

158 Ld. Frankl: Pázmány Péter és kora, I. 396.

159 Ld. Frankl és Ráth: "Dallos Miklós győri püspök politikai és diplomatikai iratai" czimü müvét. Esztergom 1867. a 168. l.

160 V. ö. Horányi: Memoria Hungarorum I. 106-7. Pray I 354. Lányi-Knauz Egyháztört. II. 428-430. a hol érdekes és ritka müvei elsoroltatnak. Pauer i. m. 438-440. l.

161 Knauz-Lányi i. m. II. 428. l.

III. FEJEZET.

A püspökök életrajzainak folytatása 1622-1681.

1. §. VI. Miklós, VI. István, II. Pál, II. György és Gergely püspökök életiratai.

52. Dallos (VI.) Miklós, (1622-1623). Győrött született; őrkényi Dallos János, a város előkelőbb és vagyonosabb lakói közé tartozott. Az 1582. és 1587. években a város birája volt, s az utóbbi évben Grebecsi Ilona, Győrmegye alispánjának leányától már négy gyermek atyja,1 kik között Miklós volt az első-szülött.2 Születési évét nem ismerjük, ifjusága, tanulmányai s első alkalmaztatásáról mintsem tudunk. Az ismeretes adatokban mint egri kanonokkal találkozunk vele először, mely3 javadalmat bizonyára korán szerezték meg neki képessége és érdemei. 1609. szeptemberében Bécsbe küldé őt káptalana, bizonyos idegen kézrekerült tizedei és egyéb jövedelmei viszszaszerzésének érdekében a király és kormányférfiak támogatását kellvén ott kieszközölnie. Igyekezetei buzgók lehettek, de ugy látszik, nem voltak sikeresek.4 Később az esztergomi főkáptalanba helyeztetett át, hol rövid idő alatt zólyomi főesperessé és olvasó-kanonokká lett.5 Mint ilyent küldé őt a káptalan 1616. október-hóban Prágába Pázmány Péterhez, az uj primáshoz, hogy e főpapot káptalana nevében üdvözölje.6

Pázmány Dallost bizalmával tisztelte meg. Midőn 1617-ben közte és Körmöcz városa közt a mozgalom és vásárjog kérdésében surlódások támadtak, és azok kiegyenlitése végett királyi biztosok küldettek, az érsek saját személyének és az érsekség érdekeinek képviselésével Dallost bizta meg, ki is a rábizott ügyben lelkiismeretesen járt el.7 A következő 1618. évben tartott királyválasztó országgyülésen Lósy Imrével, mint káptalanának küldötte jelent meg. Élénk figyelemmel kisérte a tanácskozásokat, melyeket érdekes naplóba jegyzett föl s küldőit is az országgyülés mozzanatairól szorgalmatosan értesitette.8 Szokása volt neki az ily naplók vezetése; minden fontosabb eseménynek, melyben része volt, részleteit hiven s pontosan följegyezgette.

A király őt 1619. május 23-kán pécsi püspökké nevezte ki, mely egyházmegyének azonban csak czimét viselte, legnagyobb része a törökök által lévén elfoglalva. Jövedelmei alig haladták meg a 200-300 magyar forintot;9 hihetőleg ezért s ugyan akkor neveztetett ki királyi tanácsossá.10 Ekkor, midőn Bethlen első támadása a királyi trónt, az országot és a kath. egyházat végromlással fenyegeté, a király hivei fokozott ragaszkodással csoportosultak körébe, hogy őt tanácsaikkal támogassák a sulyos viszonyok közepette; kivált azon magyar főpapok, kik a közelgő vész elől Bécsbe menekültek s ezek egyike volt Dallos is. És ezen időpontnál veszi kezdetét az ő nyilvános politikai tevékenysége; ekkor kezd jelentékenyebb mérvben részt venni a közügyekben. Kikérik véleményét a fontosabb ügyek és kérdésekben; avatott jeles véleményeket szerkeszt; fontos megbizatásokat nyer; meghivatik a titkos tanács üléseibe is, midőn magyar ügyek tárgyaltatnak. Mint jó katholikus és igaz hazafinak elborult lelke, midőn azon nyomort és a sokoldalu szerencsétlen következményeket szemlélé, melyeket az elhatalmasodó fölkelés maga után vont, s a melyeket egy iratában éles vonásokkal, élénk szinekkel rajzolt.11 Dallos politikai és diplomatai bokros teendői közben 1622. jun. 17. és október 11-ke közötti időben a pécsi püspökségről a váczira helyeztetett át.12 De nem sokára, az azon időben jövedelmezőbb, mert a töröktől ment, - győri egyházmegye püspöki székére emeltetett 1623. május 5-kén,13 s egyuttal Győrmegye főispánjává is kineveztetett.14 De még el sem foglalhatta püspöki székét, már is ujra a diplomatiai térre hitta őt, az országot fenyegető veszélyek közepette a királyi bizalom.15

Felhozzuk itt, hogy Dallos, mint váczi püspök panaszkodva emliti, miszerint az 1621. évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a holdmezővásárhelyieket kivenni törekedett, a hozzá intézett irat szerint, a dézsmaadási kötelesség alól. - Dallos Miklós püspök 1622. év elején kelt véleménye "a nikolsburgi okmányok kicserélésének és a békeföltételek végrehajtásának módjáról" czimü XII. közlemény16 közepe táján ez fordul elő: "Minthogy pedig a váczi püspökség javait azelőtt fötdő Almásy Pál váczi püspök birta légyen, a kinek utódja Dallos M. lett, ezen utódlást adják tudtára a nógrádi várkapitánynak és intsék meg azt, hogy a püspököt javainak birtoklásában védelmezzék." Ugyancsak Dallos Miklós váczi püspök azon kérdés fölötti véleményében: "mily magatartást kelljen Bethlen fejedelem békebiztositásai iránt tanusitani?" - a többi között igy ir: "A váczi püspökségnek Tiszántúl birt tizedeit békében engedje haszonbéreltetni. A mult évben ugyanis a fejedelem a hmvásárhelyieket, a hozzám intézett irata szerint, kivenni igyekezett. A mely példát követvén a nagytúriak, ők is igyekeztek magokat a tizedek alól mentesiteni. 1622. évben én birtam haszonbérben Nagy-Túrt és előttem mások."17

Főmlgú és főtdő Simor János esztergomi érsek és bibornok, Dallos Miklósnak politikai és diplomatiai iratait, melyek a győri káptalan levéltárában odáig ismeretlenül lappangtak, Frankl és Ráth történetbúváraink által kiadatván,18 kijelölte hazai történetünkben azon helyet, a mely őt megilleti s melyet eddig is csak történeti irodalmunk mostoha viszonyai gátolták elfoglalni; biztositván nevének a dicsteljes emlékezetet, buzgó tevékenységének egyik jutalmát; oda állitván őt a püspökök tiszteletet keltő sorába, melyben oly sokan vannak, kik az egyház és vallás apostolai, a haza és trón támaszai tudtak lenni, s míg kitünő államférfiak voltak, mint jeles főpapokat is dicsőiti az egyháztörténelem.19

53. Kis-Sennyei Sennyey (VI.) István, 1623-1628. Kir. táblai ülnök, buda-felhévvizi Szentháromságról czimzett prépost20 s bosniai püspök volt. Majd a váczi püspöki széket nyerte, s mint ilyen, Szentiványi szerint csak 1627. január 27-kén erősittetett volna meg.21 A váczi főpásztori méltóságra II. Ferdinánd király emelte őt, a kinek Pázmány Péter esztergomi érsek és bibornok ajánlotta őt, 1623. ápril 28-kán Pozsonyban kelt iratában, szépen indokolván abban, hogy tehát méltóztatnék ő Fölségének Dallos Miklós váczi püspököt a győrire áthelyezni és a váczira, meg az alkorlátnokságra Sennyeyt nevezni ki, kinek jövedelme ilyképen 2-3000 fttal szaporodnék.22 A római császár követe lévén Bethlen Gábor menyegzőjén, 1626-ban Kassán, hová e fejedelem Pázmány bibornokot is igen barátságos iratban meghitta, a lakodalom napján, irja Kemeny János, a legelső táncz a vőlegényé lőn, azután a menyaszszonynyal23 a római császár követe, Sennyey püspök tánczolt, ki mivel papi ember vala, a volt a mód, hogy egy szép keszkenőnek egyik végét a pap úr, a másikat a menyaszszony fogta, s ugy tánczoltak."24

II. Ferdinánd megparancsolván 1626-ban, a mohácsi vész után. Budáról a török elől, a budavári Bold. Szüz Máriához czimzett várbeli pébánia Pozsonyba szállitott templom kincseinek, majdnem egy század mulva, e városi tanács részéről leendő kiszolgáltatását a pozsonyi káptalannak, ezen alkalomra a pozsonyi városi tanács részéről a megbizottak voltak: Sennyey István váczi és Dávid Pál pécsi püspökök, a kik is Bielvay Tamás, Kápolnai Jakab és Csepreghy Jakab pozsonyi kanonok jelenlétében, ama templomkincseket a nevezett pozsonyi kanonok jelenlétében, a nevezett tanácstól hiány nélkül átvették. A káptalan ezen átirásról 1626. jun. 20-kán bizonyitó iratot bocsátott ki a városi tanács részére, melyben azon kincsek egyenként felsorolvák.25

Valamint 1593., sőt előbb, 1539. években már öszszeirattak a váczi püspökség javai és jobbágyai, ugy 1628-ban is a Nógrád-, Pest-, Solt-, Csongrád- és Külső-Szolnok vgykben is leltároztattak a váczi püspökség javai,26 melynek székéről Sennyey előbb a veszprémi, aztán pedig a győri főpásztorságra emeltetett, s mind e helyeken egyszersmind kir. tanácsos és korlátnok is volt.27 Telegdy érsekkel a slavoniai rendek gyüléséről, melyen elnököltek, viszszajövén, meghalt 1635. évben. Hire járt, hogy a németek megmérgezték.28

54. Felső-Tál-i vagy felistáli29 Dávid (II.) Pál, 1628-1630. Királyi itélőtáblai ülnök s előbb kinevezett tinnin-i püspök volt, 1626. márcz. 26-kán a pozsonyi prépostságot a pécsi püspökséggel nyerte, s szkalkai meg ludányi apát is volt, 1628-ban II. Ferdinánd sz. Katalin kápolnáját a javadalmas házzal adományozta neki Pozsonyban. Ugyanazon évi julius 3-kán váczi püspök lett.30 Mint ilyen jelenvolt, a Pázmány által 1629. okt. 4-kén Nagyszombatban tartott egyházmegyei zsinaton.31 1630. okt. 1-jén Losonczon kelt apró, már elhomályosult s nehezen olvasható iratában Tárnoki János váczi tisztartó számadást és informátiót küld ezen váczi főpásztornak. - Ezen bibornoknak hű és igen kedves embere volt mindvégig. 1630. okt. 24-kén a veszprémi pűspöki székre helyeztetett át. - Utódja lett a váczi széken:32

55. Trakostyáni gr. Draskovics (II.) György, 1630-1636. A politikai és hadi pályán babérokat aratott Draskovics-nemzetségnek sarja, melynek alkotója hajdanta Dragos vagyis András volt. Az egykor oly nagy szerepet vitt Draskovics-nemzetség maig is fönáll Horvátországban.33 1628-tól a pornói apátságot34 birta s 1630-ban Dávid Pál lemondván a pozsonyi prépostságról, mind ebben, mind pedig a váczi püspökségben utódja lett. Esztergomi hegyről nevezett sz. Tamás prépostja35 és kanonok is volt. Előbb a pécsi püspöki széket is birta, és a vácziról 1636. okt. 22-kén a győri egyházmegye főpásztorává neveztetett ki. - A gr. Csáky-ak kassai ágának levéltárában maig is fönvan II. Ferdinánd királynak Brandenburgi Katalinhoz intézett latin szövegü levele, melyben irja, hogy trakostyáni Draskovics György váczi püspököt, ki tanácsos volt, küldi hozzája, és kéri, mikép őt teljes bizalmával ajándékozza meg. Ezen irat Laxenburgban kelt 1632. május 1-én.36

56. Nagyfalvay Gergely,37 1636-1638. A győri székesegyházi káptalanban előbb őrkanonok volt s mint ilyen szerémi püspökké s egyszersmind szalavári és kapornaki apáttá38 is léptetett elő. Majd a váczi püspöki székre emelte őt a fejedelmi kegy,39 s mint ilyen a növendékpapság nevelésére 8500 ftnyi alapitványt tett. Jelenvolt a Lósy Imre primás által Nagyszomban 1638. évben tartott zsinaton s vitás ügyek elintézésére kiszemelt birák egyike volt.40 - Utódja lett hat évi széküresség multán:

2. §. II. Mihály. III. László, V. János és III. Tamás életiratai.

57. Kopcsányi (II.) Mihály, 1644-1646. Mint győri kanonok és sz. Móricz bakonybéli apátjának 1637-ben a pozsonyi prépostság adományoztatott, és birta a szerémi püspökséget is, honnét 1644. szept. 13-kán, az annyi hirneves nemzetségből eredett és oly kitünő főpásztorok által dicsőitett váczi püspöki székre emeltetett,41 és itt 1646-ban elhalván, végrendeletében, mely a pozsonyi káptalan levéltárában őriztetik, a szegényeket tette örököseivé és a győri katonai kórodát.42 - Különben még, végrendelete szerint, 1646-ban az elaggott papok intézetének Kopcsányi 1000 magyar forintot, az érseknek 6 lovat és hintót, sopronyi boraiból 60 nagyobb hordót, a pozsonyi kanonokoknak fejenként 2 aranyat, selyemkötésü misekönyveit, a sámoth-prépost-teleki szentegyháznak 125 ft-ot, prépost-utódjának gyémántos és rubintos aranykeresztjét, a pozsonyi sz. Ferenczrendieknek 150 ftot, a nagyszombatiaknak a szentegyház kijavitására 300 ftot, a pozsonyi apáczáknak 50 ft-ot, Marienthállba 100 ftot és 10 kősót, a prépostházban lévő gabonáját egyenlően osztotta föl a pozsonyi jezsuitatársoda, a márientháli kolostor és Hajóssy Menyhért között, a leégett zágrábi kolostorra 200, a nagyszombati jezsuita-társodára 100 ftot, más 10 sz. ferenczrendi kolostornak egyenkint 50 ftokat, öszszesen 500 ftot adományozott.43 Hajóssy Menyhért nevü rokonának és nővérének 1100 ftot, 3 lovat, 3 hintót, 4 tehenet, és egyéb a püspöki javakon létező házi állatokat és élelmi szereket; azonfölül 11 ezüst kanalat és 2 aranyozott ezüst-serleget, róka- és czoboly-prémes köntöseit; Gyurka fogadott és általa nevelt legénynek egy lovat vétetett 20 talléron, egy pár pisztolt és 15 ftot adott neki.

58. Hoszszútóthi (III.) László, 1646-1647. A hires Márknak, ki 1305-ben kapitány volt, nemzetségéből eredett, előbb a szepesi társas-káptalan prépostja s királyi táblai űlnök volt. A vasmegyei Sorkoházáról való. Szepesi préposttá való kineveztetése után csak 8 év mulva, 1614. nov. 2-kán szenteltetett pappá, mire 1616 ban tényleg is átvette a prépostságot. - Aztán, megtartván a nevezett prépostságot,45 erdélyi főpásztor, majd nagyváradi és utóbbi váczi püspök lőn 1646. ápril 3-kán. Az ország határait megállapitó fontos ügyben kétszer is müködött,, mint követ, s egyszer 1647-ben, már mint váczi püspök, az elzálogositott lengyel városok viszszaváltása ügyében, királyi biztosul Lengyelhonba küldetett.46 Ezen püspök alatt a kecskeméti csekély számu kath. hivek, a nagyszámu Kálvinhitüek között, lelkipásztor nélkül lévén, a sz. Ferenczrendiek tartományi gyüléséhez Galgóczra iratot intéztek, melyen 2-3 rendi papot kértek a hivek lelki vigasztalására, felajánlván nekik a telket is, melyen kolostort épitenének. A mibe Lippay primás és Hoszszútóthi László váczi püspök iratilag is beleegyeztek, s ezen utóbbi a hivek gondozását csakugyan rájok is bizta.47 - Meghalt 1648-ban Wagner szerint.

59. Püsky (V.) János, 1649-1650. Előbb esztergomi és szkalkai apát volt, 1637-ben csanádi püspök lett s 1644-ben nyitrai; 1648-ban a pozsonyi prépostságot és a sághit nyerte, és mint törődött erejü, 1649-ben a váczi püspökséget. A következő évben pedig már kalocsai érsek és egyszersmind a győri püspökség administratora lett, és ezen utóbbi helyen, miután annyi egyházi javadalmat és méltóságot lett volna szerencsés birni, 1657. évben elhunyt.48 II. Ferdinándnak mint kir. tanácsos jó szolgálatokat tett.49 - Lányi irja ezen v. püspökről, hogy a verebeket káros voltuk miatt ki nem állhatta, s azért, mint a szanyiak bizonyitják, egyért-egyért kész volt fizetni egy fillért.50 - Miért "Verébvesztő"-nek is nevezte a köznép.

60. Lelóczi Tarnóczy (II.) Mátyás, 1651-1655. Született Alsó-Lelóczon, Nyitramegyében, ősi nemes nemzetségből vévén származását, mely ott maig is fönvan. Atyja Tarnóczy János lovagrendi vitéz, anyja Viszocsányi Ilona nemes nő volt. Iskoláit kitünő előmenetellel elvégezvén, fölvétetett az esztergom-főmegyei papnövendékek közé, s mint ilyen a bölcsészetet Olmützban, a sz. hittudományt a Pázmány-intézetben végezte Bécsben. 1631-ben áldozárrá szenteltetett s aztán magát a legodaadóbb buzgalommal szentelte a lelkipásztorkodásra. Csalóközben lett plébános, a hol ezen időtájban az ázsiai epemirigy dühöngött; hogy mily lelkiismeretesen ápolta ő ott a betegeket, azt az Úr az élet könyvébe jegyezte föl. Kereskény nevü községben, nem minden életveszély nélkül, az eretnekektől viszszafoglalta a templomot, előbbi jogos tulajdonosaik, a katholikusok részére. Lelkipásztori érdemei jutalmaul a nagyszombati papnövelde igazgatójává neveztetett ki. Majd esztergomi kanonok és sz. Adorján szalavári apátja lett s utóbb esztergom-főmegyei helynök. 1651-ben csanádi püspökségre emeltetett, s igy ezen előbbi diszes állását csak hamar elhagynia kelle. Az elárvult csanádi egyházmegyét ő maga személyesen bejárni s meglátogatni készült, és pedig gyalog, egyszerü sz. ferenczrendi öltözékben. De ezen szándékát barátai meggátolták, tanácsolván neki, hogy inkább menjen az időközben neki adományozott szepesi prépostságba, hol üdvösebben fejtheti ki apostoli müködését, mint a csanádi egyházmegyében, hol a török babonaság csak ártana czélba vett jóakaró müködésének.51 És igy el is határozta magát, hogy Szepesmegyébe, rendeltetési helyére utazik. Amint 1650. évben Rómából, a csanádi püspökségre való megerősitése megérkezett, ugyanazon évi szept. 4-kén püspökké szenteltetett a szepesi székesegyházban. Ez alkalommal, hogy e kitüntetés ünnepélye nagyobb és fényesebb legyen a szepesi egyházmegyére nézve, látványosságképen jelent ő meg a sz. ténykedésnél, mint sz. Gellért öltözve föl, ki egykoron csanádi püspök és vértanu volt.52

1654-ben a pozsonyi prépostságot nyerte s jóval előbb, t. i. 1651. évben decz. 28-kán a váczi püspöki széket, melyet a szepesi prépostságból helynöke által kormányzott. Ennek Nagyszombatban szept. 10-ről kelt iratában utasitást küldött a váczi püspökség uradalmainak igazgatására nézve.53 Ezen püspök 1652.márcz. 1-jén a nógrádi várban, a hol egyideig székelt, öszszeirta a váczi püspökség 5 vgye területén létező tizedeinek lajstromát.54 1653. évben készitette el ezen püspökség javainak Urbariumát főtdő Korompay Péter, ekkor a váczi püspök általános helynöke, és tizedeinek meg javainak haszonbérlője.55

Szepesmegyébeni kormányzása idején nagy látogatásnak örvendett a kluknói kies mezőkön most is fönálló sz. Anna-kápolna. Hogy a hivek kegyeletes látogatása még jobban fejlesztessék, Tarnóczy prépost igy rendelkezett: "Tarnóczy Mátyás váczi püspök és szepesi prépost emlékeztetem ezen levelemmel mindazokat, akiket illet: Hogy miután a Jézus-társaság tdő atyái kérelmére, kik a Krisztus Urunk vére által megváltott szepesi keresztények lelki üdvére őrködnek, és azt, valamint Isten dicsőségét előmozditani akarják, Méltóságos Vesselényi Anna asszonyság a somogymegyei kluknói területen létező Anna-forrás mellett egy kápolnát épittetett kőből, és ebben a fönt érintett tdő atyák gondja által a hivek jámbor ájtatosságát napról napra emelkedni látja, ez oknál fogva elhatároztam e kápolna lelki igazgatását és gondját a tdő jezsuita atyákra bizni; a mint azt minden jobb módon elrendelem s megengedem, saját, e részben nekem adományozott tekintélyemnél fogva örök időkre, jelenlegi levelem erősitő bizonyságtétele folytán, melyet saját kezem aláirásával és szokott pecsétemmel elláttam. Kelt Szepeshelyt préposti lakomban, 1653. jan. 10. Tarnóczy Mátyás váczi püspök."56 - Ezen okmányból megtudjuk, hogy a kluknói kápolna nem olyan régi épület, mint azt sokan hitték, és megtudjuk ennek alapitóját.

1653. jan. 10-kén, hogy Tarnóczy az elődje, Hoszszútóthy László prépost által elválalt s évenként a magyarországi iskolákra adandó 2000 ft fizetésétől szabaduljon, - átruházta a "Corporis Christi Capella"57 javadalmait a jezsuitákra, III. Ferdinánd király engedélyével. Ez időtől fogva tartozott e kápolna javadalmainak fele-része a szepesi, fele-része meg a szathmári jezsuita-rendházakhoz. Tarnóczy váczi püspökhez Lippay György primás és esztergomi érsek 1654-ben iratot intézett, intvén őt, hogy néhány ifjút kispapnak bevévén, őket Nagyszombatba küldené, ellátásukról gondoskodnék, mikép igy ott papokká képeztethessenek. Mire Tarnóczy püspök érzékenyen panaszkodva jegyzé meg, hogy az oly tágas váczi egyházmegye területén már csak öt kath. plébánia van, és hogy mint püspök csak 3 helyről kapván tizedet, jövedelme oly csekély, hogy állásához illöleg alig képes magát a szükségesekkel ellátni.58 - III. Ferdinánd király több igen fontos országos ügyek végrehajtását bizta rá, a többi közt a Morvahon felé eső országhatár megállapitására kiküldött bizottságban is tevékeny része volt.59 Mikép Győry János váczi kanonok és Zlinszky Imre királyi ember s tek. Pest, Pilis és Solth megyék szolgabirája 1719. febr. 18-ki iratukban bizonyitják, Tarnóczy Mátyás püspök 1655. évben a szeged-alsóvárosi sz. Ferenczrendi kolostor részére oltár-követ szentelt, melynek hátuljára ez van irva latinul: "Alkalmaztatik a szegedi templom részére általam, Korompay Péter, váczi általános püspöki helynök által 1655. május 31-kén. Ez a helynök u. e. évi aug. 13-kán a váczi püspökség várából, Nógrádból ir a jubileumi bucsu hirdetése ügyében a szeged-alsóvárosi sz. Ferenczrendi kolotor főnökének, az esztergomi érsek meghagyása folytán. (Ld. a püspöki irattárban.)

Azon nemes tette után, melylyel, mint föntebb láttuk, a szatmári és szepesi jezsuitákat szép adományával látta el, Tarnóczy nem sokáig volt az élők közt. Ugyanis férfi korának virágában, nem lévén még 50 éves, meghalt 1655 évben; amint szenny és folt nélkül élt, ugy mult is ki a világból. Azt mondja felőle a szepesi prépostok névsorának egy kézirata, hogy: "Az Istennel való ritka egyesülés és mély alázatosság férfia volt, ki a császár által neki fölajánlott esztergomi érsekséget elfogadni nem akarta."60 A Jézus-társaságnak irta át Palóczay Istvánal kamatozó 7805 ftnyi öszszegét a 4000 ft készpénzt; az érseknek 3 hordó liszkai bort, két szépen himezett erszényt, kehelyteritőt stb. hagyott végrendeletileg; többi boraiból három hordót a pozsonyi jezsuiták a király ő Fölsége számára szemelnek ki, a többit pedig ők tartják meg, valamint öltözeteit, czobolymentéit s szőnyegeit is. A soproni és szepesi pinczéiben lévő borai, pozsonyi gabonája, kocsik, ezüst-szerek stb. ára a szegények, szerzetesek, s a kir. rendelet értelmében, közpapnöveldére fordittassék. Mászt falvát Pozsonymegyében 8000 ftban birá és a jezsuitákra már régen átruházta; más 2000 ftjából a nagyszombati társodában egy nyitramegyei protestánsból kath. hitre tért vagy más jezsuita növendéknek kelle elláttatnia az ő intézkedése folytán.61 - Halálának oka a következő volt:

A viszocsányi kastélyban őriztetik Tarnóczy prépost és püspök arczképe, holta után fölvéve, melynek hátsó oldalán következő történet olvasható: "Mlgos és főtdő Tarnóczy Mátyás szepesi és pozsonyi prépost 1655. évi aug. 17-kén eljött a cisterciták vellehrádi (Morvaországban) kolostorába, a hol másnap sz. Bernárd ünnepén pontificált, s a reá következő napon bucsut mondván a szerzetesnek az ebédlő teremben, eltávozott. Utját Polcsovics falu felé vette, kiséretében volt Salix János apát; egyszerre csak ketté tört a szekér rudja a lovak elvadultsága folytán; de a rúd kiigazitása után tovább folytatta utját. De ime meszszire nem haladhatott, a szekér legerősebb kereke széthullott, a mi rosz omennek vétetett. Uj kereket nem birtak az egész faluban kapni s igy kénytelenek voltak a vellehrádi klastromba irni és egy uj szekeret kérni, melyen viszszahajtottak Velehrádra. Ott maradt tehát Tarnóczy, hisz mert más napra ki volt tüzve a nagy Jubileum megünneplése. S amint a pontifilális szent mise után Tarnóczy látta az egybegyült nép sokaságát, elhatározta magát a bérmálás szentsége kiszolgálására, mi közben a hideg láz vett rajta erőt. Kérték erre őt, szüntetné be a szentség kiszolgáltatását; de ő nem tágitott s folytatta szent ténykedését, mi közben a betegség őt lesujtotta. Pár nap mulva jelezte az orvos közelgő halálát. Szent Ágoston napján kért a beteg prépost magának egy szent misét formulája szerint föloldoztatott, mi közben az utolsó-kenet szentségét fölvette. Végre aug. 30-kán esti 7 órakor, több mint 20 vellehrádi cistercita szerzetes jelenlétében kiadta szent lelkét. A földnek viszszaadatván, az általa választott helyen, az apátok közt nyugszik."62

Eddig a kép története. - A szepesi jezsuiták, kiknek Tarnóczy nagy pártfogójok és jótevőjök volt,63 forró hálájok és kegyeletök jeleül, ezen sirirattal örökiték meg emlékét a szepesi székesegyházban: "Rssmo Dno Domino Mathiae Tarnóczy Episcopo Vaciensi, Praeposito Posoniensi et Scepusiensi vero Patri ac Fautori suo gratioso Societas Jesu erexit. Obiit Anno MDCLV."64

61. Zongor (I.) Zsigmond, 1655-1658. Előbb 1625-ben nyitrai főesperes, sz. Kozma és Damián ludányi apátja, 1644-ben csanádi püspök s 1645-ben sz. István esztergomvári prépostja volt, Lippay György ottani érsek adományozása folytán. Majd 1648-ban nagyváradi és 1655-ben váczi püspök és pozsonyi prépost is lett a fejedelmi kegy folytán. II. Ferdinánd király még 1625-ben adott ki egy okmányt, melyben meghagyta, hogy az elhalt főpásztorok hátramaradt javai papnöveldék fölállitására fordittasanak. Az 1638. évi nagyszombati zsinat által e czélra kinevezett igazgatók egyike volt Zongor is, kinek törekvései folytán, a török uralom és eretnek tanok miatt, oly igen elpusztult váczi egyházmegye részére neveltetendő 4-6 kispap ellátására gyülekezett öszsze a jelzett módon pénz.65 Mint már váczi püspök, a nagyszombati egyetemes papnöveldében66 néhány növendék részére, csekély jövedeleméből is alapitványt tett, minthogy azon huzamosan tartó viszontagságos időben egy pap sem képeztetett a váczi megye részére. Ezen egyházmegye szegényebb plébánosai javára 2500 ftnyi alapitványt tett.67 Még mint kanonok 1000 ftot áldozott a nagyszombati papnöveldében képeztetendő pálos növendékek részére.68 - 1658-ban a pozsonyi káptalan tagjai által végzendő sz. misékre hagyott 3000 ftot; 5200 ft kamatját két pozsony-templomi zenész, vácz-egyházi plébánosok és az ottani u. n. szabadalmazottak fölsegélésére; 1000 ftot a nagyszombati közpapnöveldére; pozsonyi káptalannak sekrestyét és orgonát épittetett.69

Közöljük itt, mert igen érdekesnek tartjuk, azon levelet, melyet Zongor, még mint választott csanádi püspök irt a szeged-alsóvárosi sz. Ferenczrendi kolostor főnökének: "Krisztusban ntdő atya, üdvöt és atyai áldást.70 - Ez elmult napokban irtam uala attiasagodnak egy szegedi embertol, nem tudhatom hogiha kednek kezéhez jutotte az leuel, miuelhogi semmi valasz nem erkezik, azt fogatta uala azon szegedi ember hogi böjt elo uasarnapra fol erkezik ide Nitrara, Ezen alkalmatossagal mostanaban léuén bizonios emberem, im az mostani Szentséges Papanak in initio ingressionis sui regiminis meg ajandikoztaa Critus hiueit es Jubiliumot boczatot minden Diecisiseghre, azokaert enis hiuatalom szerint im meg küldöttem, keruen Attiasagodat miltostassik anni faratságot tenni (minthogi én nem tudom kik uadnak azon prouinciamban), hanem kigielmed minden rendeket, Plebanusokat, és egieb renden ualó fratereket convocalion,71 és agia eléikbe, hogi alkalmastassanak magokat aző Szentsigi akaratiahoz es mihelen kezökhez ion az iubilium, ket het alat promulgaliak az bulanak Continentiaja szerint. Holha alkalmatossaga leend kednek, irion ennekem az odavalo allapot felol, meli helen és hani plébanus lehet azon prouinciamban, az Neueket is irija meg hogi annal inkab tehetsigem Szerént uisellek gondot reajok. En is minden illendo dolgokban Szolgalni akarok kednek. Eltesse isten kedet. Nitt. 15. Marty. Krisztusban jóakaró testvére, Zongor Zsigmond, választott csanádi püspök.72

Meghalt ezen váczi püspök 1657-ben s eltemettetett a pozsonyi templomban, mely iránt bőkezüségének oly szép jeleit mutatta, a káptalant, sekrestyét, és a zenekart szépen megadományozta.73

62. Gr. Erdődy-Pálffy (III.) Tamás, 1658-1659. Ezen anynyi nemes és nagy tettek s fényes érdemekkel magát dicsőitő gr. Pálffy-nemzetség kitünő sarja, előbb esztergomi kanonok, 1653-ban csanádi püspök és a Bold. Szüz bátha-i apátja volt. Mint csanádi püspök, 1656. szept. 2-kán, Nagyszombatból ezt irja74 a szeged-alsóvárosi sz. Ferencrendi kolostor főnökének:75 "A napokban esett értésemre, miszerint a legszentebb Üdvözitőről nevezett tartomány76 most Szakolczán Atyaságodat a szegedi egyesület főnökévé választotta, minek nagyon örvendve, kivánom, hogy ezen hivatalt az anyaszentegyház diszére és a religio gyarapodására viselje. Hiszem, tudni fogja, mily jó indulattal, tudományos képzettséggel és szent szolgálatokkal viselkedtek a szegedi kolostor-főnökök az én csanádi megyémben lévő kath. nép iránt, hogy Atyaságod is az oly jó indulatot mutassa, kérem, sőt a mennyire lehetséges, és a mennyiben a slávok és Dalmatáknak szükségök leend, a szegedi atyák által is, a gyóntatássok és másokban, melyekre nézve a makói plébános által megkerestetni fognak, segédkezzék. Neki is meghagytam, hogy atyaságatokkal jó szomszédságban maradjon, én is, a mikben tudomásom van,örömest fogok szolgálni és meghálálni."77 Majd 1657. jun. 1-én kelt iratában,78 a nevezett kolostor főnökét a csanádi egyházmegye részére helynökévé nevezi ki egy évre, a szerzet-tartományi főnök ellenkezése daczára is, megjegyezvén, miszerint ha ezt csakugyan megengedni az nem akarná, a napokban Bécsbe menend, ott panaszt emel az általános biztos atyánál,79 és ha máskép nem lehet testvérének, ki ekkor Magyarország nádora80 volt, közbejöttével fogja azt kieszközölni, miután nincsen más senki, a ki atyaságán81 kívül a helynöki tisztnek megfelelni képes lenne. Majd jó indulatába ajánlja neki megyéjét, és kéri, ha lehet, egy hó alatt legalább menjen hozzá Nagyszombatba, a midőn a helynökségre nevezve a kinevezési okmány neki átadandja. De ha feljön, a csanádi egyházmegye mind lelki, mind pedig anyagi állapotáról őt értesitse, Az én püspökségemhez tartozó alattvalóknak megmondhatja, hogy épen most megyek, irja aztán, az ő ügyökben az ország nádor urához, ki által oly levelet fogok a határszéli kapitányoknak iratni, hogy őket többé ne háborgassák. Ellenben én is azt kivánom, miszerint közülök kiki a bérlet dijt annak idején letegye, és ha lehet, ker. sz. János közelgő ünnepére elhozzák, lévén akkor a legjobb alkalmuk. A sz. olajt elküldtem Atyaságodnak, a kit minél előbb elvárok, kivánván, hogy hozzám szerencsésen eljuthasson.82 Utóiratilag kéri a kolostor-főnököt, irja meg neki alkalmilag, hogy ki kapja a makói tizedet, mert ez őt, a püspököt illetné, valamint azt is, hogy nálatok kap-e valaki tizedet.

Ugyanezen csanádi választott püspök Nagyszombatból. u. a. 1657. jul. 18-kán igy ir Kolosváry Bertalan szeged-alsóvárosi Ferences kolostor-főnöknek, ki azt aug. 4-kén kapta meg: "A ked keuansaga szerint uyonnan a szent Olajokat megh küldöttem kednek, annak fölötte, három magiar Catechismust, Ritualekot itten sehul se talalhatni, és igi abban nem szolgálhattam kednek. A mi a Vicariusagot illeti, ittuagjon mostan P. Paulus de Tauris, az ittualo Prouincialis, s a mi legh jobb lészen, az eő kegjelme tanacsabul azt cselekszem, reménlem is, hogi kedet pro Vicariatu meo megh nyerem. A Marhajat, mely az én részemre esset, en azt éppen kezességre uissa bocsátattam. A Szent Lőrinczi Licentiatusnak is megh irtam jmmar mit köllessék eő neki ezarant cselekedni. Hogiha Feyeruari Püspök Visitatioia gyun ked protestalyon elutte, hogí az cum Praeiudicio Ordinarii ne legyen. Jó uolna ha a Makoiak én hozam föl juhetnének, enis minden jott uegeznék uelek, miuel Szél Mihálynak, ki Szendrőben lakik, ahoz az Igas nevű Praediumhoz semi közze ninczen. Palatinus Urunk eő Naga is jmmar ugyan ezt megh irta neki. Megh boczasson ked hogi ilyen parasztul irok, miuel szinten mostan in summa dosi itt a hazamnál savanyu vizet kollteik jnnom, es igi ijen szette az jrassal. Ked ennékem parancsolyon, s a miben tudok erömest szolgálok In kednek. Raptim Tyrnaviae stb."83

Ezen, mikép az imént láttuk, oly körültekintő és gondos főpásztor, 1658-ban váczi püspök és pozsonyi prépost lett, s mint ilyen az 1659. 66. tczikk erejénél fogva, a Morvaország körüli határokra nézve kir. biztosul neveztetett ki. A váczi egyházmegyétől 1659. évben elbucsuzván, innét az egrinek kormányzására ment el, s mint egri püspök lemondott a pozsonyi prépostságról.84 Ezt 1669 évben ismét megnyerte s egyszersmind jászói prépost is lőn; majd a következő évben a nyitrai székre helyeztetett át s a kir. udvar korlátnoka is lőn. Ezen egyházat sz. öltönyökkel gazdagitotta s a püspöki várlaknak keletre néző részét hatalmas erőddel látta el. Az oly roppant tevékenységü s ékesszólásu egyháznagy földi pályáját Bécsben végezte be 1679. évben,85 május 6-kán. Tetemeit 1883. évben ott megtalálták, és okt. 24-kén d. e. egy bizottság jelent meg a bécsi rendőrségi fogházban, melynek tagjai voltak: a bécsi városi physicus, a tanács több küldötte, és az érseki sz. szék megbizásából egy kanonok.

A kettős koporsót kivették a sirból, templomba vitték és ott fölnyitották. A korhadt deszkák a munkások erőfeszitésére fölnyiltak hamar, s egy teljesen öszszezsugorodott emberi test tünt elő, melynek ruházata első pillanatra meglepte a munkásokat. Pár csipke darab ugyanis oly jó állapotban maradt meg, hogy a holt-testet először mindenki előkelő nőének tartotta. A püspök papi ingben volt eltemetve, melyet drága csipkék szegélyeztek. Az egyik ujon levő püspöki gyürű és kereszt által megállapitani lehetett az azonosságot. A koporsót a maradványokkal együtt a templomban hagyták, lepecsételték, míg más eltakaritási helyről fognak gondoskodni.86

Gr. Pálffy János, Bécs városa tanácsának megkeresésére és értesitése folytán, tudta meg e holt test létezését, ki a 200 éves tetemet a bécsi központi temetőből kiemeltette és Bazinba a csanádi sirboltba szállittatta át.87 A család seniora ez alkalommal ily jelentést tett közzé: "Gróf Pálffy-Daun Lipót, teánói herczeg, mint a család seniora tisztelettel meghivja erdődy gr. Pálffy Tamás nyitrai püspök, pozsonyi és passaui kanonok, a magyar királyság kanczellárja (elhunyt 1679. május 6-kán) földi maradványainak Bécsből a bazini családi sirboltba való átszállitásához: szombat délután 5 órakor, 1883. nov. 3-kán. A holttest fogadása a bazini indóházban d. u. 1 5-kor.88 E földi maradványokat gr. Pálffy János, Vilmos és István, továbbá nagy néptömeg jelenlétében szentelte be Brogyáni prépost, azután a pompás koporsót, mely koszorúkkal, püspöki süvegekkel s grófi koronával volt diszitve, hatlovas diszgyászkocsira tették s a kapuczinusok templomába vitték. A kocsit az emlitetteken kívül a grófi tisztség és cselédség kisérte fáklyákkal s más világitó szerekkel. A templomban a maradványokat ismét beszentelték s azután a sz. János-kápolnában helyezték el ideiglenesen.

3. §. II. Ferencz, III. Ferencz, III. György, IV. János és IV. Péter életrajzai.

63. Szentgyörgyi (II.) Ferencz, 1660-1662. Nemzetségére nézve székely; 1648-ban, mint bélai apát, aláirta a Lósy Imre által tartott nagyszombati zsinat végzéseit tartalmazó okmányt. III. Ferdinánd által 1655-ben a győri és komáromi bizottságokhoz neveztetvén ki, feladatát hiven teljesitette. Majd 1659-ben I. Lipót cs. és király kegyelméből, mint az okmány záradéka tartalmazza, erdélyi püspökké lőn kinevezve. 1660-ban a pozsonyi prépostságot és ezen évi aug. 16-kán a váczi püspöki széket nyerte, és mint ennek tulajdonosát 1662-ben I. Lipót király a haza állapotának kikémlelése s a zavargók lecsillapitása végett Erdélybe küldötte.89 Itt azonban a haza oly fönnen hangoztatott szabadságát, az azt nyomorgató és pusztitó törökök bünös czimboraságában kereső protestánsok által árulólag Kacsuk90 török basa kezébe adatott át, kinek parancsára a hatalmas Aly basa elé vezettetvén Temesvárra, ott börtönbe vettetett, s az abbani 4 havi nagy sanyarúság és inség következtén, bántanának és szenvedésének nagy sulya alatt a sirba hanyatlott.91 Midőn ezen ránézve oly gyászos kimenetelü követségbe Pozsonyból elköltözött, búcsu beszédében megigérte a káptalannak, hogy a kanonoki székek mellett uj sekrestyét fog állittatni. Mikép emlitők, utjában Temesvárott ugyan meghalt, de e sz. czélra és alapitványul 3000 ftot hagyott.92

64. Szegedy (III.) Ferencz Lénárd, 1663-1668. Nagyszombatban született, atyja kálvinhitü, de anyja katholika volt és a fiu is az lett. Római hittudós s fiatal korában jó költő volt.93 Előbb az esztergomi, legfőbb honi káptalanban kanonoki és általános helynöki tisztet viselt. 1663. évben a pozsonyi prépostságot, majd meg a váczi püspökséget nyerte, előbb azonban már erdélyi főpásztor is volt. Az érintett 1663. évi febr. 6-kán történt a váczi püspöki székbe való beigtatása; az ő püspöksége alatt készült ezen évben a legujabb Urbárium.. 1667-ben kir. korlátnokká94 s 1670-ben egri püspökké neveztetett ki és 1675. évben meghalt Kassán.95

65. Szentmiklósi és óvári báró Pongrácz (III.) György, 1669-1676. Rég elfeledte már a török-iga alatt mind inkább haldokló váczi egyházmegye egykori dicsőségét, melynek tetőpontját a hallhatatlan Báthory Miklós jeles kormánya alatt érte el, és hajdani terjedelmének csak egyes foszlányai, - nehány igen szegény plébánia Nógrád- és Pestmegyében voltak még fön, midőn a költői tehetségéről hires Szegedy Ferencz Lénárd váczi főpásztor az egri püspöki székre emeltetvén, közvetlen utódjául sz. miklósi és óvári báró Pongrácz György neveztetett ki 1669. szept. 23-kán.96 A hittani pályát az örökvárosban97 futotta meg, s midőn a hazába visszajött, csakhamar győri kanonok lett. Innét az esztergomi főmegyébe tétetvén át., 1667. évben olvasó-kanonok, egyszersmind almádi bold. Szüz apátja, ugy szintén szemendriai választott püspök,98 s 1669-ben már mint káptalani első méltóság tündöklik ott.

Még ezen évben a váczi egyház püspök-süvegével ékesitetvén föl, minthogy 1672. évi május 6-kán expediáltattak bullái Rómából csak ezen évi jun. 12-kén, Szentháromság- vasárnapján, szenteltetett föl püspökké Nagyszombatban pohronczi Szelepcsényi György érsek által, sok egyházi és világi főurak jelenlétében. A váczi egyházmegye ezen főpásztora kedvelt egyéniség lehetett az udvarnál, mert mint ő maga fölszenteltetését ecsetelvén, igy nyilatkozik: "Ezen ünnepélyt ő cs. és kir. Fölsége, az én legkegyesebb uram is emelte, drága gyémántokkal diszitett arany-mellkeresztet küldvén nekem.99 Ezen igen fényes ünnepély a nevezett városban épen azon rendkivüli országgyülés100 alkalmával történt, melyet I. Lipót cs. és király oda hirdetett és öszszehivott. E városban ezen uralkodónak megbizottja volt e püspök, ki minthogy a török-zsarnokság elől az esztergomi főkáptalan, melynek ő nagyprépostja volt, Nagyszombatba volt áthelyezve, ő e városban lakott s innét kormányozta a váczi egyházmegyét. Igen , mert a kegyetlen török-uralom nem engedvén meg, hogy a váczi püspök megyéjébe jöhessen és itt magát megvonhassa, hát Pongrácz püspök is, mint annyi elődje, számkivetésben élt a távolabb eső Nagyszombatban;101 mindazonáltal jó pásztor lévén, ki a juhok miatt nagyon aggódik, fölöttébb érdekelte zilált megyéjének, árva nyájának sorsa, tett is érette mindent, a mit tennie lehetett a minden üdvöset már csirájában megfagyasztó akkori gyászos viszonyok közepette!

Legott püspöksége kezdetén saját lakában több ifjút képeztetett a papi pályára és az igy kiképzetteket leküldé megyéjébe, hogy ott, mint Krisztus jó harczosai a váczi Sion roskadozó falain őrködvén nélkülözzenek, küzdjenek, szenvedjenek a magok és hiveik üdveért. 1672. év körül a váczi egyházmegye térképét készitette el.102 Bővebb tudomást szerzendő egyházmegyéje állapotáról, azt 1673-ban P. Cseke Mihály helyettese és ecseghi plébános által meglátogattatta,103 ki elkezdvén e tisztét ezen évi nov. 6-kán, bevégezte 1674. jan. 14-kén. Ezután 1675. május 1-jén Pongrácz váczi püspök, mikép már föntebb bőven előadtuk,104 a plébánosok és szabadalmasokat,105 az érsek engedelmével, Sz. Benedekre106 hitta öszsze, mert neki saját vallomása szerint, megyéjében arasznyi földbirtoka sincsen.107 Azonfölül még a török basa részéről is kivántatott engedély, s a püspök látván, hogy a török hatóságok az engedély megadásában késedelmeznek, sőt vonakodnak, azt üzente a basának, hogy a mely plébános meg nem jelenik, azt hivatalától megfosztja. A mit aztán rendesen a helységek kiürülése szokott követni, a népet egyedül lelkipásztorának jelenléte és vigasztalása tarthatván meg a török birtokban. Az engedély a budai basától ilyképen megadatott, ki a plébánosokat és szabadalmasokat útlevelekkel is ellátta Uj-Galgóczra vagyis Lipótvárosba, hol a püspök a gyülekezetet tartani szinlelte, attól tartván, nehogy Sz. Benedeken megrohantassanak a törökök által.

Megjelentek pedig Cseke Mihály ecseghi plebános és püspöki helynök, Szarka Miklós pesti alesperes, Terenyey István, máskép Bendő, nógrádi esperesek, más 8 plébános és 11 szabadalmas. A hitvallást püspökük hallatára letévén, a nagyszombati határozatok fölolvastattak s elfogadtattak. Módositásul határoztatott, hogy mivel a török részeken, a hol plebános van, nincs mindenütt templom is, és ilyennek épitésére csak nagy dijjal nyerhetni engedélyt, a lelkipásztorok azon legyenek, hogy valami magánháznál kis lak épüljön az istentisztelet méltó megülésére, és ha ez sem volna lehetséges, a háznak falait, melybe a hivek gyülekeznek, előbb szentelt vizzel meg kell áldani. A török-uralom alatt a váczi egyházmegyében 13000 katholikusoknak volt 13 plébánosa és 32 szabadalmasa. Sanyarú volt életök és veszélyteljes, nem lévén többnek közülök csak mindennapi kenyere is. Maga a püspök, mint már emlitők, mint az esztergomi főkáptalan nagyprépostja, ennek menhelyén, Nagyszombatban tartózkodott.108 Innét 1622. febr. 18-ról egy igen érdekes levelet intézett Pázmány Péter esztergomi érsekhez, mely szóról-szóra olvasható ezen biboros főpap levelei gyüjteményében,109 s irójának nagy lelki buzgalmáról tanuskodik.

Az 1675. május 1-től ezen hó 3-káig tartott sz. benedeki110 congregatio alapján készült azon okmány, melynek teljes czimét föntebb már emlitők,111 és a mint láttuk, igen érdekesek abban ezen egyházmegye hajdani területéről, felosztásáról és a főpásztorok jövedelméről a pápa ő szentsége elé terjesztetett adatok. Pongrácz György, ki a kath. egyház érdekében megyéje területén kívül is müködött, a mennyiben, mint kir. biztos, Nagyszombatból a lutherhirüeket kitiltotta,112 - a váczi egyházmegye felvirágozására irányzott müködése sikerét nem láthatta, mert már 1676. évi márcz. 5-kén váratlanul elhunyt.113

66. Gubassóczy (VI.) János, 1676-1678. Mint Náray György csütörtöki plebános leveléből kitünik, Gubassóczy sz. Tamás esztergomhegyi prépostja, az esztergomi érseknek a lelkiekben helynöke, általános ügyhallgató s a király ő Fölségének tanácsosa volt előbb.114 Aztán a pécsi püspökségre emeltetett, innét meg a váczinak kormányrúdja mellé állittatott, az apostoli szék által 1677. jul. 12-kén erősittetvén meg ezen minőségben. A következő évben már a nyitrai egyházmegye üdvözlé őt főpásztorául. 1678. jan. 22-kén a béke olajágát kezében tartó főpaphoz illő nyiltsággal lépett föl és a jó hazafi őszinteségével tanácsolta I. Lipótnak, hogy a nemzet óhajaival ne daczoljon, mely rendet kiván; a nádori méltóság be nem töltése, a protestánsok elleni szigoru magatartása,115 idegen hivatalnokok alkalmazása, s egyéb elégületlenséget okozó általános zavar helyébe, ne erőszakkal, hanem kegyelemmel igyekezzék a kedélyeket csillapitani, s az elégületleneket megnyugtatni.116 1681-ben kir. korlátnokká neveztetett ki s végre fényes érdemei jutalmaul a kalocsai érsekséget s a nyitrai püspökség kormányzóságát117 nyerte.

67. Korompay (IV.) Péter, 1679-1681. A sz. hittudomány borostyánosa,118 a váczi püspökséget, melynek jóval előbb, mikép már emlitők, általános helynöke volt, 1679. aug. 21-kén nyerte és az apostoli szék által csak 1681. ápril 29-kén erősittetett meg. Még ezen évben az egri székre, erről pedig a nyitraira költözött át utóbb s egyszersmind a kir. udvar korlátnoka is volt. Meghalt 1690-ben Bécsben és május 13-kán a fölavatott jezsuiták119 templomában takarittattak el tetemei. A gyászmenetben Széchenyi György esztergomi érsek is jelen volt, midőn már 95-dik életévét is meghaladta.

Pázmány Péter

Jost Amman: Püspök - fametszet

Elias Widemann: Draskovich György váci püspök portréja

Elias Widemann: Zongor Zsigmond váci püspök portréja

Szegedi Ferenc váci püspök portréja

A Pongrácz-féle váci egyházmegye térképrészlete, 1673

Lábjegyzetek:

1 Miklós testvérei voltak: János Erzsébet s Veronika.

2 Ráth K. közleményei alapján.

3 Memoria Consecrationis Basilicae Strigon. 149. l.

4 Ld. Bécsből szept. 19-kén irt levelét egy kanonoktársához. Eredeti fogalmazat. Győri káptalan országos levéltárában.

5 Mem. Cons. Bas. i. h.

6 Pázmány emlitést tesz Dallos látogatásáról Thurzó nádorhoz irt levelében, 1616. nov. 6.

7 Dallos eljárásáról s az ügy menetéről tudósitja Pázmányt 1617. szept. 4-kén. Eredetije a primási levéltárban.

8 V. ö. a naplótöredéket 1618. márcz. 25. és ápr. 3-ról Frankl és Ráth idézett idézett kiadásában Esztergom, 1867. az I. sz. a.

9 V. ö. Koller i. m. VI. 373.

10 Nem ok nélkül sürgeté Dallos 1621. jun. 17-kén kir. tanácsosi fizetését. Pray i. m. I. 257. l.

11 Ld. Frankl és Ráth-ot az i. m. II. sz. a.

12 Ld. Pray i. m. I. 257.

13 Ld. az 1843. évi győri Névkönyvet a 28. l.

14 V. ö. Syllabus Episcoporum Jaurinensium, pag. 61.

15 Mi e nagy főpap ezen életiratát Frankl és Ráth emlitett kiadványából meritettük.

16 Ld. ezeket az i. m. 93. l.

17 Ld. u. a. a 214. lapon.

18 Esztergomban, 1867. évben.

19 Ld. Frankl és Ráth i. m. előszavát az 1. és 2. lapon.

20 Ezen egykori hires társas-káptalan préposti czimét 1631-1882-ig ki sem viselte.

21 Dissert. paralipom. pag. 78.

22 Ld. Pázmány P. levelezése, Frankl Vilmostól I. köt. Bpest 300-1. lap.

23 Ez Brandenburgi Katalin volt.

24 Ld. Lányi i. m. II. 302.

25 Ld. a győri tört. és rég. füz. III. 88-94.

26 V. ö. Bubla Elenchusát a 61. sz. a. s az idézett éveknél.

27 Ld. Szegedy: Cynosura Juris Hung. s 1625. határozatban és Bel-t III. 126-7.

28 V. ö. Lányi i. m. 303.

29 Pozsony megyében ma is létezik Fel- s Alistál nevü helység.

30 Desericzky catalog. pag. 14.

31 Péterfy i. m. II. 234. stb.

32 Ld. a püspöki irattárban.

33 A nemzetség itteni ősfészke a Biszák vagy Mikács várában létezik, a Kőrösmegyében, hol az irattárban 19 db árpádkori okmány van, a vegyes korszakból 615 s az ujabb korból 1060. Ld. Archeol. Értesitő-t, 1872. VII. köt. 5. sz. 86. lap.

34 Ezt a soproni jézus-társasági Collegium alapitására adta és 40,000 tallért mint győri püspök. Ld. Lányi i. m. II. 304.

35 Hist. Cap. Pos. 241. l.

36 Századok, 1878. nov. füz. a 626. l.

37 Többen tévesen irják Györgynek.

38 A szegényebb püspökséghez mindig kapcsoltak a kinevező királyok egy jövedelmező prépostságot vagy apátságot.

39 Megerősittetett 1640. aug. 13. Ld. Szentiványi i. m. 78. l.

40 Péterfy i. m. II. 374.

41 E püspökről több régi iró hallgat.

42 Pray I. 355. II. 393.

43 Lányi i. m. II. 37.

45 Hogy legyen miből magát föntartani.

46 Desericzky i. m. pag. 17.

47 V. ö. Desericzky, u. o. pag. 190.

48 V. ö. Memoria Eptus Nitriensis pag. 362.

49 Desericzky i. m. 17.

50 V. ö. i. m. II. 304.

51 V. ö. Wagner: Analecta Scepusiensia III. 107.

52 Ld. Wagnert. u. o.

53 Megvan a püspöki irattárban, egyszerü töredékben. ld. a Bubla-Regestrumot, 10 pag.

54 Ld. u. o. 3. pag. 38.

55 Ld. u. o.

56 Ld. Wagner i. m. III. 108.

57 Krisztus teste kápolnája.

58 V. ö. Kazy Ferenczet Istvánffy folytatásában.

59 Desericzky: Catal. Episcoporum, pag. 17. és 191.

60 Wagner i. m. III. pag. 110.

61 V. ö. Lányi: A Magyar Katholikus Clerus érdemei, II. 37.

62 Ld. Wagner i. m. III. 110.

63 Vagyonát is jó részben nekik és a sz. Márton templomának hagyta. Ld. Memoria Basil. Strig. 154., Pray II. 303. I. 356, Magyar Sion VII. pag, 296. Cap. Part. 2.

64 V. ö. Wagnert, II. 341. E püspök jó életrajzát ld. Babura Lászlótól a Magyar Állam tárczájában. 1878. szept. 14. 211.

65 Ld. Wagner i. m. III. 110.

66 "Collegium Gule Clericorum Regni Hungariae" volt a neve.

67 Pauer i. m. 343. l.

68 U. a. 367. l.

69 Lányi i. m. II. 37.

70 Eddig latinul van irva.

71 E kolostor főnökei püspöki helynökök voltak.

72 Ld. a püspöki irattárban. Az egész levél sajátkezü irása ezen püspöknek.

73 V. ö. Hist. Coll. Cap. Poson. pag. 243.

74 A püspök ezt magyarul irta, de a váczi püspöki irattárban latinra téve van meg.

75 Ez Albagraecai Jeromos volt.

76 Provincia Ssmi Salv. Ord. Min. S. P. Franc.

77 Ld. a püspöki irattárban.

78 Ez is eredetileg magyarul volt irva.

79 Generalis-Commissarius, t. i. a sz. föld részére.

80 Gr. Pálffy Pál.

81 T. i. a szeged-alsóvárosi kolostor-főnököt érti itt.

82 Ld. a váczi püspöki irattár illető csomagában.

83 Kolozsváry Bertalanhoz volt e levél intézve. Záradéka latin.

84 Hist. coll. Capituli Poson. pag. 243.

85 V. ö. Memoria Eptus Nitriensis pag. 377.

86 Magyar Állam, 1883. okt. 25.

87 Ld. u. a. nov. 2. és 3.

88 U. a. nov. 5-kén.

82 Hogy a lázadókat I. Lipót részére hóditsa.

90 Desericzky és Bel "Kacsuc"-nak nevezik.

91 V. ö. Kazyt: Hist. Hung. ad ann. 1662. pag. 253.

92 V. ö. Pray-t és Prot. Cap. priv. I. 42. Caps. G. 5. 100. Prot. publ. 46. pag. 948.

93 Poeta eximius"-nak nevezik az irók.

94 Mint ilyennek 1665-66-68. levelei, melyek közt 3 latin hg. Lobkovitz Mór raudniczi (Csehországban) levéltárában találtatnak.

95 V. ö. Lányit, II. 295.

96 Pray szerint.

97 Azaz: Rómában.

98 Nem csanádi, mint a Memoria Basil. String. szerzője tévesen irja.

99 Páratlan eset eddig.

100 V. ö. Megyesy 1835. Névkönyvét az LIII. lapon.

101 V. ö. Lányi i. m. I. 172.

102 V. ö. Czinár: Monasteriologia, II. 191.

103 Az egyház nyelvén: "visitari curavit."

104 Az egyházmegye történetében.

105 "Licentiatos."

106 Ezen egykor hires benczés apátság uradalmait jelenleg az esztergomi főkáptalan birja.

107 Mert az egész területen a török uralkodott.

108 Ld. Katona: Hist. Crit. R. H. XXXIV. 230.

109 Kiadta Frankl. Vilmos, I. köt. 282-4.

110 Barsmegyében.

111 Az egyházmegye általános rövid történetében.

112 Desericzky i. m. 197. l.

113 Egy latin levele hg. Lobkovitz irattárában őriztetik.

114 E levél 1676. nov. 16-kán kelt. Ld. a Tört. Tár 1883. jul.-szept. füzetét, 607-8. lapon.

115 Ime itt is kath. főpap védelmezte a protestánsokat, a kik ezért csupa hálából még a kath. főpapok birtokain osztoszkodni szeretnének!

116 Ld. Magyarország képekben, 1867. márcz. III. füz. 159. l.

117 Azaz: administrátorságát.

118 SS.. Theoligiae baccalaurens.

119 A háromszor beesküdtek-nél.

IV. FEJEZET.

1. §. VII. János, VII. Miklós, IV. Mihály, Imre, Zsigmond, Vilmos és V. Mihály.

68. Ipolykéri gr. Kéry (VII.) János, 1681 - 1685. Mint neve is mutatja, a Kéry grófok nemzetségének sarja volt. Atyját, Kéry Jánost, az ország sz. koronája őrét, köztisztelet környezte, anyja a kitünő erényü Czobor Orsolya volt. A derék főpap bölcsőjét az ipolykéri családi kastélyban ringatták; az oly erénydús, és tudós férfiak által nagy tekintélyre emelkedett, egyetlen magyar eredetü, kedves pálos-rendbe lépvén, 1656-ban letette a szokott szerzetesi fogadalmakat1 Lepoglaván, a rend tekintélyesebb kolostorai ezen egyikében.2 Kedves testvére, István, is ezen áldott emlékü, jámbor és tudós szerzetbe lépett utóbb.3 Gr. Kéry János nem csak fényes származásánál, hanem szép tudományos miveltségénél fogva is kitünő egyházi férfiu volt. Elvégezvén honn a bölcsészeti tanfolyamot, a sz. hittudományok tanulására a rend hires római kolostorába4 küldötte őt. A honnét, mint e tudományok tudora viszszatérvén, előbb Lepoglaván bölcsészetet, majd Nagyszombatban a papi tudományokat dicséretesen adta elő. Több müvet is adott ki, t. i. az egész bölcsészeti tanfolyamot három kötetben, az apostoli szék határozatait, az ő kételyei s ezek megoldásával együtt, egybegyüjtvény azokat kitünő szorgalommal, főkép a szerzetesek használatára. A Magyarországban garázdálkodó török-had történelmét is megirta, ily czimü müvében: Ferocia Martis Turcici anno 1663. et 4. in Hungariae viscera irruens,"5 és azt Lipót császárnak ajánlva kiadta. Megjelent tőle ily czimü mű is: "Panegyres et orationes,"6 melyben 8 beszéd foglaltatik, nevezetesebbek: Zrinyi Miklós halála fölött 1664-ben Csáktornyán; Keglevich Péter fia fölött 1665-ben; gr. Erdődy György kapronczai főkapitány fölött Klaneczen 1669-ben. Ezen heszéd külön is megjelent Nagyszombatban: "Virtus post fata superstes,7 czim alatt; Erdődy Zsuzsanna grófné, Lippay János neje fölött 1669-ben stb.8 - Irt az uj tudórokká-avatási szép ünnepélyre a bölcsészet dicséretéről. És ezek mind a legékesebb fogalmak és szónoki virágokkal valának diszitve.

Nagyszombati hittudományi tanárból a szerzet vezérfői titkárává9 választott, és mint ilyen 1669-ben a szerzet vezérfőnökévé10 emeltetvén, V. János néven sor szerint már 57-dik volt a kedves pálos-rend e méltóságában. Ő volt az első, ki a pápától bullát s a császártól okmányt nyert a végre, hogy a szerzetnek érdemes és tudós tagjai a tudorság elnyerésére bocsáttathassanak. Mi által a szerzet tekintélye és disze jelentékenyen emelkedett. Vezérfői tisztéről, mely alatt a rend ügyeinek buzgó előmozditója volt, 1675-ben leköszönt.11 Valóban közkedvességü, s nemcsak az ország rendei, hanem I. Lipót cs. és király előtt is nagyrabecsült férfiu volt annyira, hogy ezen apostoli király, mint a rend atyját,12 a szerémi püspökségre nevezte ki, s egyszersmint esztergomi kanonok s általános helynök,13 valamint sz. István esztergomvári prépostja is lőn. E püspökséget aztán a csanádival, emezt meg a váczival cserélte föl.

Ezen utóbbiban 1682. jun. 8-kán erősitette meg őt az apostoli szék, és ő volt az első váczi püspök, ki 143 évi számkivetés után a püspöki széket, elüzetvén a törökök, viszszatette a romokba döntött Váczra. De már a következő, 1685. évben, a minden oldalról szorongatott törökök, a már különben is oly sokat szenvedett Váczot lángba boritván, nehány papjával menekülni volt kénytelen. Még ugyanazon évben, az Isten, király és haza, meg az ő sz. szerzeteért oly égő buzgalommal müködött egyháznagy márcz. 3-kán Nagyszombatban földi pályáját, két rendjebeli áldozár jelenlétében áhitatosan bevégezvén, tetemei a máriavölgyi pálos kolostor templomában14 nagy ünnepélylyel takarittattak el.15 - Még ugyanazon évben utódja lett:

69. Galanthai Balogh (VII.) Miklós, 1685 - 1689. Született Turóczmegyében 1625. évben nemes nemzetségből; atyja János, anyja Tarnóczy Ilona volt. Mint serdülő ifju Rómába került a bölcsészet és theologia hallgatására, a mit ő dicséretes sikerrel el is végzett. Fölszenteltetése után 1652-ben megirta "Nucleus totius libri Job ex S. Gregorio Papa excerptus" czimü müvét sajátkezüleg Rómában, két kötetben, melynek birtokában van a nagyszalóki plebánia könyvtára, s mely Babura László plebános, néhány szepesi prépost életrajzának megirója16 kezei közt gyakran megfordult. Balogh M. Rómából hazajövén, plebános lett, s mint ilyen 10 évig sikerdúsan müködött, szerezvén megának érdemeket a lelkipásztorkodás terén, s különösen bibliai sz. beszédei által tünt ki. Aztán esztergomi kanonok, és e főkáptalan nagyprépostja lett, mely kitüntetését a csanádi püspökségre való fölemeltetése követte 1681. decz. 28-kán. Két év mulva megjelent Lipót császár előtt, mint megbizott egyházi delegátus, s ez alkalommal az uralkodóra igen kellemes benyomást tett Balogh M. megjelenése, kit a király Sebestyén András halála után a szepesi prépostságra legérdemesbnek tartott.17 Volt novi-i választott püspök is.

1683-ban történt kineveztetése után elment a szepesi káptalanba, mely megérkezéséről ő sajátkezüleg e sorokat irta: "Még viharos, és épen nem csöndes időben jött ő le ezen vidékre, I. Lipót apostoli király parancsa folytán; a mit megértvén az itteni kanonokok, általok fogadtatott s bevezettetett, és ő a főoltárnál az esküt letette."18 1685. ápril 16-kán váczi püspökké neveztetett ki; az apostoli szék általi megerősitése csak a következő évi márcz. 18-ról van keltezve. Létezik a váczi püspöki irattárban19 a szepesi káptalannak egy bizonyitványa, mely Balogh M. váczi püspök és szepesi prépost által, ő előtte a váczi püspöki javak jövedelmeiről, Mossóczy Zakár, Szuhay István, Almásy Pál és mások, mint váczi püspökök régi iratai nyomán 1578-ban s a következő években tárgyalva előterjesztetett, és ugyan annak megkeresésére lemásoltatni kéretett s hitelesen le is másoltatott 1687-ben, és a káptalan hiteles pecsétje alatt kiadatni végeztetett, a dicsőséges föltámadás vasárnapján. Ez a nevezett irattárban, másolatban, maig is megvan.

Ugyanazon irattárban létezik egy szerződvény, az előbb a törökök által birt Vácz városban lakhatni esedezők kérvénye iránt, a melynél fogva az ő kivánalmaiknak abban, hogy t. i. nemes és nemzetes Büllam Konrád úr, születésére nézve német, a nevezett s az előtt a törökök által birt városba magát behelyezhesse, az általa a maga részére emelt épületeket illetőleg a közterhektől ment lehessen, megigérvén ugyanazon Büllam úr, hogy a városba jó lakókat fog bevezetni, de azok megérkezvén, sem a földeket a földes úrnak megfizetni, sem a kitüzött bizonyos adón tul fizetni ne tartozzanak; egyszersmind kéri Büllam úr, hogy azon német nemzetiségü emberekkel értekezni, a korcsmák és mészárszékeket a városban használnia szabad legyen; - e szerződvényt Balogh M. váczi püspöknek teljhatalmazottja és helynöke 1689. aug. 21-kén megerősitette.20

Némi ideig Váczott időzött, hogy itt a körülmények és tehetsége szerint, székhelyét és a székesegyházat valahogy helyreállitsa; de e szándékát ki nem vihette, mert, mielőtt az általa épittetni kezdett nehány papi és iskolaház elkészülhetett volna, megrongált egészsége miatt visszatért szepesi káptalanba,21 s ott 1689. okt. 6-kán élte 64. évében az Urban kimult. Siremléke a szepesi székesegyházban ezen fölirattal van ellátva: "Hic iacet Illmus ac Rdmus D. Dnus Nicolaus Balogh Eppus Vaciensis. Praepositus Scepusiensis, Sacrae Caesareae Regiaeque Maiestatis Consiliarius. Obiit VI. Octobris 1689. aetatis suae anno 64."22 - Jószivüségét következő adakozásai hirdetik: a sz. Adalbertől nevezett nagyszombati papnevelő-intézetben egyházmegyéje növendékeinek neveltetésére 1000 ftot; az itteni szegények javára 800 ftot, a sz. Istvánról nevezett papneveldének 50 ftot, a kórháznak 120 ftot, az egyháznak pedig 225 ftot hagyományozott végrendeletileg.23

70. Dvornikovich (IV.) Mihály, 1689 - 1703. Horváth születésü volt, és őt a zágrábi káptalan segélyezte, hogy a bolognai hires egyetemen24 tanulhasson. A tudósok őt ugy ismerték, mint mind a két és a császári jognak hires éles-elméjü és szorgalmas tudorát. A nagyszombati akadémián mint nyilvános, rendes tanár is müködött, s csak hamar a Bold. Szüz türjei és sz. Magdolna felsőeörsi prépostja és győri kanonok is lett. Majd az esztergomi főkáptalanban az olvasó-kanonokságot s a csanádi püspöki süveget nyerte; e minőségében szepesi prépost is volt. A csanádi székről a váczira helyeztetett át 1689. decz. 25-kén, a hol is aztán a tudós és legkegyelmesebb, s igen tevékeny főpásztorok egyikeül, s a szó szoros értelmében az "egyházmegye ujjá-teremtőjeül tüntette ki magát", és mint ilyennek áldásban él neve e püspöki város és egyházmegye minden becsületes és épeszü embere előtt. Az ország nyakáról valaha levett ozmán-iga után, Vácz városába viszszahozta az ősi, sz. kath. hitet és az isteni-tiszteletet. A kálvinhitü superintendenst földesuri jogánál fogva,25 és épen a protestáns elv szerint,26 a városból kitudta, ki aztán a várossal átelleni szigeten fekvő Tótfalu-ban ütötte föl sátorát; a hol rövid idő mulva, a kálvinhitü superintendensség megszünt,27 és csak egyszerü prédikátori állomás létezik ott maig is.28

A nagy főpásztor a székesegyházi és plébániai templomot viszszaállittotta,29 a püspök és helyreállitandó káptalan urainak részére lakásokról gondoskodott. Igen a káptalant, más egyházmegyék jeles tagjait ide édesgetvén,30 ujra fölállitotta; a midőn első prépost,31 általános ügyhallgató32 s helynökül,33 a derék Berkes András, kinek szintén oly sokat köszönhet Vácz, neveztetett ki I. Leopold által. - A dömések hitszónoki rendjét,34 mely, mint alább a maga helyén látni fogjuk, e város kebelében a török-uralom előtt is birt már, és pedig tekintélyes kolostort, abban ismét letelepitette, hogy az áhitatoság és vallás-erkölcsiség kedves szellemét itt és a környéken ismét meghonositsák s a tudatlan népet oktassák, lévén csekély a szükségnek meg nem felelő világi papság száma,35 és nekik kolostort meg templomot emeltetett egészen alapjoktól kezdve és jövedelmet is alapitott részökre.36 Ily dicső müködésével az egész egyházmegyét, mint Phönix-et, hamvaiból uj életre hitta.37

Egy, a püspöki irattárbani elismervény szerint, mely 1691. ápril 30-kán láttamozott másolatban találtatott, Bendő István, a váczi püspökségnek a lelkiekben helynöke és tizedeinek bérlője, a váczi püspökség minden tizedeit egy évre, hogy 1601 fton haszonbérben birja, ezt bizonyitja.38 - Ugy szintén 1696-ban az advent I. vasárnapja utáni hétfőn hiteles iratot ad ki az egri káptalan Dvornikovich M. váczi püspök részére, mindazon több vgykbeni tizedekre nézve, melyek a váczi püspökséghez tartoznak és általa régtől fogva szedettek.39 - Ugyanazon irattárban megvan eredetiben selyem-zsinórról függő pecséttel, I. Lipót cs. és király kegyes vámkiváltsága, mely Dvornikovich M. püspöknek és az ő utódainak Vácz városára nézve engedményeztetett és Bécsben 1700. évi jun. 25-kén kelt, és u. a. évi október 19-kén Pest, Pilis és Solt t. e. vgyék Pesten tartott gyülésén kihirdettetett.40 - I. Lipót cs. és király kegyes védelmi parancsa Vécse, Zsámbok, Tó-Almás, Tót-Palota, Nagy-Káta, Sz.-Tamás-Káta, Solth, Gödöllő, Tót-Györk, Acsa, Csősz-Allak, Pest, - azon fölül Jobbágy, Kürth, Szőlős, Szirák, Kökényes, Becske, Nógrádmegyében létező, Dvornikovich Mihály váczi püspök részére tizedet beadni vonakodó helységek lakói ellen, 1700. évi jun. 25-kén Bécsben keltezve, s ezen évi jul. 11-kén Pest, - aztán e hó 19-kén Nógrádmegyében kihirdetve lévő okmány megvan szintén u. o. eredetiben.41

Dvornikovich M. püspök, 1701. május 27-kén Váczott kelt iratában, Berkes András káptalani helynöknek tudtára adja, a czeglédi tized haszonbérlésére nézve, hogy az ottani polgárok kétszer is voltak ő nála, de a nyúlszigeti42 apáczák által a pénz elvesztése alatt letiltattak, azért erre nézve kellő őrködést ajánl.43 - Balassa Borbál Éva, a pozsonyi sz. Klára apáczák és ó-budai apátnőnek Kollonich Lipót bibornok és esztergomi érsekhez beadott folyamodványa Dvornikovich M. váczi püspök ellen, ki az ő sérelmökre a czeglédi alattvalóktól tizedet követel, a végre, hogy nekik orvoslat nyujtassék, a nevezett bibornok által Bécsben 1703. márcz. 26-kán azon felzettel44 láttatott el, hogy azon apáczák a kért tizedben meghagyattassanak.45 - Ugyancsak megvan a püspöki irattárban eredetiben a nmlgu m. kir. udv. cancellária elnöke és tanácsosainak Dvornikovich váczi püspökhez menesztett s 1703. aug. 1-jén Bécsben kelt intézvénye, a melynél fogva jelentetik neki miszerint folyamodványa fölvétetett, és a czeglédi tizedek szedése elleni zárlat elrendeltetett, oly föltételel, hogyha a czeglédi tizedek jogára nézve az apáczák győzedelmeskedni találnának, az időközben a tized félékből nyert hasznot nekik megtériteni tartozik.46

Nagy öröm lepte meg Ráth Károly történetbuvárunkat, midőn a főtdő győri káptalan országos levéltárában47 Dvornikovich M. váczi püspöknek Győrött 1699. jun. 23-kán kelt eredeti, sajátkezüleg irt végrendeletét megtalálván, abban egyszersmind honi miveltségünk történetéhez egy jeles adatott lelt, mely a bolognai magyar tanulók társulatáról emlékezik. Volt tehát ezen hirneves olasz városban a tanuló magyaroknak segélyalapitványuk is, melyből a szegényebbek pénzzel gyámolitva, képesekké tétettek tanulmányaik folytatására. Vajha találkoznék hazánkfiai közül, ki a helyszinén is kérdést intézve az illetőkhez, e segélyalapitvány történetét, állását, annak egykori élvezői névsorát kitudná s ezeket közrebocsátaná", - jegyzi meg nevezett történészünk.48 De ezen kis kitérés után, lássuk ama véghagyományozás nehány pontját!

Mielőtt Győrt elhagyná, hogy váczi püspöki székét elfoglalja, a győri káptalannál végrendeletét és 2000 darab aranyat tett le, melyből saját szavai szerint: "A ftdő zágrábi káptalannak, nagy pártfogóimnak, kik engem a bolognai iskolában tanulót, nemcsak ingyen tápláltak, hanem költséggel is segitének, hálám kifejezése jeléül 100 aranyat hagyok." Továbbá: "a bolognai magyar tanulók társulatának, hol - négy évig tanulva - ösmereteimet gyarapitottam, 100 aranyat hagyok, hogy evvel is gyarapodjék és növekedjék annak alaptőkéje."49 Utóbb pedig Váczott, hol, a törökök kiüzetése után, ő volt az első, ki plébániát állitott, a váczi egyházmegye növendékeinek Nagyszombatbani képeztetésökre 6000 frtnyi alapitványt tett le, és a székestemplomot is ő épitteté.50 Pray szerint 1705-ben halt volna meg.51

71. Galánthay gr. Eszterházy Imre, 1706 - 1708. Vácznak e nagynevü püspöke az ország egyik legtekintélyesebb főuri nemzetségéből származott, mely századokon át a legkitünőbb egyéneket adta az egyházi és országos ügyek vitelére, t. i. a galánthay Eszterházy grófokéból, melyból Miklós és Pál nádorok, József Horvát-, Tót és Dalmáthon bánja, s azonfelül ugyanazon emlitett Pál I. Lipót cs. és király alatt, első neveztetett ki "a sz. római birodalom herczegévé" örökösödési joggal, megtartva a születési elsőbbségét;52 Antal szintén ily birodalmi herczeg volt, s mások többen más magas méltósági polczokon tündöklöttek. Azon püspök, kiről itt szó van, Dániel-tól, Miklós nádor 2-dik testvérétől53 eredett 1665-ben.54 A hires, kedves magyar pálos szerzet öltönyét 1680. évben vette föl, annak sz. Farkas védlete alatti kolostorában Bondorf-on.55 Mint e rendnek már áldozára, a bölcsészeti, majd meg a hittudományi tanokat adta elő Horvátországban és Nagyszombatban, a rendnek hirneves tanintézeteiben; aztán házfőnöki tisztet is több helyen buzgón viselvén, 1702. évben szerzete vezérfőjévé választatott, s mint ilyen, III. Imre név alatt, sor szerint 63-ik vala. Ezen legfőbb rendi méltósága hatodik évében, 1706-ban a váczi püspökséggel diszittetett föl, és mint ilyen a bugyi-i plébánia alapitására 1000 frtot adományozott.56 E püspöki székről azonban, nem egészen két év mulva, 1708-ban már az egrire emeltetett. Innét pedig nem örömest, de az apostoli király akaratának engedve, 1723-ban a veszprémi egyházmegye kormányrudja mellé állott. Azonfölül 1725. évben Magyarország korlátnokává is kineveztetett, s ugyanazon évben Keresztély Ágost szász herczeg és bibornok kimulta után, a magyar egyház legfőbb méltóságára léptetett elő, t. i. esztergomi érsekké és primássá lőn kinevezve, és ennélfogva a sz. római birodalom herczegévé is.

Ragyogó erényessége ugyanis, mélyen vallásos érzete, megható áhitatossága, lankadni nem tudó főpásztori ébersége, finom s a legfontosabb dolgokban különösen föltünö bölcsessége, az egyházi, világi s hazai törvényekben való jártassága, az egyház és a haza jóllétére irányzott törekvései, fáradalmai s nagyszerü áldozatai, mind oly fényes tulajdonok voltak, melyeknél fogva nagyon megérdemelte, hogy egymásután annyi fényes méltóságokra emeltett. Mint az ország primása, III. Károlyt s annak leányát, Mária Terézt, ő koronázta meg. A szegények, ügyefogyottak, árvák és özvegyek bőkezü gyámolitója volt mindenkor s a tudósokat különösen kedvelte.57 Annyi tündöklő érdemek gyüjtése után végre élete 80-dik évében mint 8 éves aranymisés pap, 1745. decz. 6-kán Pozsonyban elhunyt. Ünnepélyesebb eltakaritása, három napi gyászszertartások mellett a következő évben történt, alamizsnás sz. János napján,58 a pozsonyi társas-káptalan egyházában. A nagy egyházférfiunak, ki a fényes primási méltóságot 20 évig viselte, önkészitette sirirata igy hangzik: "Sub hoc admirandae Commiserationis Prodigio, Divo Joanne Alexandrino, ego in te, Deus meus, Misericordia mea, assistente mihi dulci Misericordiae Matre, dormiam et requiescam Frater Emerius.59 Utódja lett:

72. Kollográdi gr. Kollonich Zsigmond, 1709 - 1716. Mint neve is mutatja, a Kollonich-ok hirneves grófi nemzetségéből60 vette származását és vérrokona volt azon Kollonich Lipót esztergomi érseknek és bibornoknak, ki a magyarországi főpapság és m. kir. udvari kanczellária közti ama hirhedt egyezményt61 létesitette. A Kollonich-nemzetség maig is fön van hazánkban, melynek sirboltja Felső-Lövön van; gr. Kollonich Zsigmond sz. Péter és Pál apostolok tapolczai apátja és királyi tanácsos is volt. Mint váczi püspök és földesur a kálvinistákat a városból kitudta, megengedte azonban nekik, hogy azon kívül, valami alkalmatos helyen letelepülvén, falut állithatnak, s ez a mai u. n. "Kis-Vácznak"62 első eredete. A papnöveldét fölállitotta63 s ennek javára 1000 frtot tett le alapitványul; annak berendezése, ellátása és tanáraira nézve gondoskodott. Berkes nagyprépostal a kiszolgált és eltörődött papok intézetének alapját megvetette.64 1712. évben behozta Váczra a kegyes iskolák szabályzatos papjait,65 őket 24,000 frtnyi alapitványnyal ellátta, hogy az ifjuságot a szelidebb tudományokban oktassák,66 s a világi papok csekély száma miatt a papnövendékek tanitását és képezését, ugyszintén a hivek gondozását is rájok bizta. Már a beállott novemberben az 1712/3 évi tanfolyamot megkezdették a derék szerzet buzgó tanárai.67

Tekintetbe vévén, hogy Vácz városa a háboruk és több viszontagságok folytán tetemes károkat szenvedett, 1711. évi ápril 24-kén, Pesten kelt nyilatkozata szerint, ezen kiadványa keltétől számitva, csak egy évre, a fizetés felét,68 100 frt.- és a robotpénz-illetéket 70 frtban elengedi, ugyszintén a jövő években is, kivévén valamely hirteleni szükség esetét, a roboti szolgálmányok alól kiveendi, és a jelen évben a bormérést félévi időtartamra megengedni fogja.69 - 1812. febr. 28-kán a hmvásárhelyieknek az ottani mindennemü tizedeket 800 frtnyi jó, és az országban folyó pénzen haszonbérbe adja. Ezen szerződmény Hmvásárhelyen kelt.70 - Az 1712. május 9-kén Váczon készült szerződvény szerint, Nagy-Kőrös városa, az e városbeli tizedet 700 frtért egy évre haszonbérbe vette ki.71 - Ezen évi november 6-kán e püspök élte végeig a tizedeket és tizenhatodokat Vácz városa évenként fizetendő 800 frton haszonbérbe vette ki az itt kelt szerződvény értelmében.72 Ugyancsak 1712. jul. 12-kén Váczott kelt és az itteni polgárokkal kötött szerződvény, az e városban fölállitandó bormérés, a szántóföldek, ugyszintén Cselőte és Csörög-re, meg a mészárszékekre, rév- és vámokra vonatkozott.73

VI. Károly császárnak a váczi püspökhöz tartozó csongrádmegyei tizedekből eredő gabonáért fizetendő 968 frtra nézve, a kamarai elnök, tiszttartó és szegedi harminczados által azonnal megtéritendő, Pozsonyban 1712. jul. 13-án kelt parancsának láttamozott másolata is megvan a püspöki irattárban.74 Gr. Kollonich Zsigmond v. püspök és a v. káptalan közötti, 1712. aug. 4-kén kelt megerősitő szerződvény, a földesuri jogokra nézve, melyeket egészen az egyezvényben adva megerősit és helybenhagy.75 - A Váczott ezen évi decz. 1-jén kelt szerződvény szerint, Kollonich v. püspök élte végeig, az e püspökséghez tartozó tizedeket és tizenhatodokat Kecskemét városának évenként fizetendő 1200 frton haszonbérbe adja.76 - Ezen évi decz. 10-kén Váczott kelt szerződvény értelmében, melyet ezen évi decz. 10-kén Váczott kelt szerződvény értelmében, melyet ezen v. püspök udvari főnöke állitott ki, Kranwieder Mátyás ácsmester a püspöki lak tetőzetét77 150 frton fölállitani magát lekötelezte.78 - 1713. május 14-kén kelt a Kollonich Zs. v. püspök által a váczi káptalan részére kiszabott jövedelmekrőli okmány, melyet azonban csak maga a káptalan irt alá.79 - Ennek részéről a Nagy-Tur helyek utáni tizedeknek egészen a negyedekkel együtt, ugyszintén a Sügyi pusztáni szénagyüjtés- és elhordásra nézve, 1713. május 14-kén Váczott kelt átengedése Kollonich Zs. v. püspök javára.80

Puknicz János, sz. Zsigmond budai prépostja, esztergomi kanonok és nógrádi főesperes, Keresztély Ágost szász hg. esztergomi érsek primás és bibornokhoz kérvényt nyujtott be 1713. évben az iránt, hogy mivel Borsos-Berényke, Bodony, Csesztve, Horpács stb. helyek, Pázmány zsinata óta, mint az esztergomi érsekségben fekvők, a nógrádi főesperességtől a váczi egyházmegye részére vonattak el, vajjon e megvizsgált helyekre nézve adhat-e be értesitvényt? Ezen irat meg van eredetiben, keltezés nélkül, hozzácsatolva lévén a nógrádi főesperesség jogainak megvilágitása, azon általa megvizsgálni szokott helyekre nézve, keltezés és aláirás nélkül, egyszerü töredékben. Odacsatolva van a váczi püspökség értesitvénye a nógrádi főesperesség törvénytelen jogainak követelése tekintetében, és a folyamodó budai prépost részére Lőrinczy Ádám szolgabiró és Kopcsányi Bálint táblabiró által Nógrádmegyében tett nyomozás irata, mely szerint ezen helyek Budának a törököktőli elvétele után, háromszor, Borsos-Berinke egyszer az esztergomi egyházmegyéből, valának meglátogatva, illetőleg a váczi egyházmegye részéről látogattattak és ezen helyekért a budai kormányzóság, Nógrádon és Budán a törökök székelvén, a Nagyszombatban lakó váczi püspöknek fizette a bérleti dijt, a Patak helységben 1713. jul. 11-kén hitelesitett irat szerint.81 Ugyanott van Kollonich Zs. v. püspöknek e várossal a bormérés, vám, rév és mészárszékekre nézve, 1713. julius 15-kén Váczott kötött szerződvénye.82

Ugyancsak a váczi püspöki irattárban van a magyar kir. kamara tanácsosainak egy, 1713. jul.21-kén, Sz. György-ön kelt irata, mely szerint gr. Kollonich Zs. v. püspökségéhez tartozó helységekbeni tizedelést illetőleg, a kir. kincstár magának elsőbbséget tulajdonit, lévén a szükséges élelemben nagy hiány, a kikötött tizedelési összeg letétele mellett, a tizedszedést magának tartja fön és az ezen átengedésért megkereső irat töredékben meg van a jelzett helyen.83 - Ugyszintén van ott egy irat, melyben a nmlgu kir. kamara az iránt kéri ezen váczi püspököt, hogy miután neki a király szolgálata és a közjó szivén fekszik, a kivánt helyekeni tizedelést a kért módon engedje át. Ezen irat Bécsben kelt 1713. aug. 23-kán.84 - Ugyancsak ezen püspök Váczott 1714. jun. 3-kán kelt irata szerint a m. kir. udv. kamara teljhatalmujának, Cserneky urnak megkeresésére, a váczi püspökség területén lévő összes, minden néven nevezendő teljes és egész tizedeléseket átenged a csász. katonaság szükségeire.85 - Ugyancsak gr. Kollonich Zs. püspök Váczott 1714. jul. 15-kén kelt iratában a bormérést, révet, vámot és mészárszékeket haszonbérbe adja ki a váczi lakosoknak.86 - Létezik a püspöki irattárban, Zenneg Kristóf, szegedi kamarai főnöknek Budán 1715. ápril 24-kén kelt irata az iránt, hogy a váczi püspökség által tizedelni szokott helyeket a cs. királyi katonaság részére Kollonich Zs. váczi püspöktől 3496 frtban a kir. kincstár javára előlegesen haszonbérbe vette ki.87 - A kir. javadalmakat 1715. jul. 15-kén Váczott kelt szerződvény erejénél fogva e városnak ismét haszonbérbe adta e püspök,88 a ki ezen évi jul. 18-kán Vogl János váczi kőfaragóval szerződvényt kötött, mely szerint ez a kőbányából, az elkészitendő négyszögü köveket a váczi Dunapartra elszállittatni tartozik.89

Midőn gr. Kollonich Zs. v. püspök főpásztori buzgalma és dicséretes ébersége folytán e várost még több intézményekkel is emelni szándékoznék, 1716. ápril 16-kán a bécsi érseki székre emeltetett, és igy ő lett ezen birodalmi fővárosban az első érsek, ekkor t. i. VI. Károly császár a bécsi püspökséget érseki rangra emelte, - e méltőság ő róla hát utódaira átszállván, 1722-ben bibornoki és a sz. r. b. hgi méltóságával is megtiszteltetett. A kegyesrendiek érdemes szerzetét, mig élt, különösen kegyelte s több jótéteményekkel karolta őket nemcsak hazánkban, hanem Bécsben is, valamint az osztrák és stajer tartományokban. Érdemdus földi pályáját 1751. ápril 12-kén élte 74-dik évében végezte be. - Utána következett:

73. Gr. Leslie90 Vilmos, 1716 - 1717. Atyja, Jakab, hires hadvezér volt; több dicső hősi tetteiből csak azon egyet emlitjük föl, hogy 1635. évben, az eszéki főerődöt fáradalmas ostrommal bevette. Ezen igen régi nemzetség azon Berthold főurtól vette eredetét, a ki a szamkivetésben élt Salamon magyar király áhitatosan nevelt leányát,91 sz. Margit skót királynőt, előbb Angolországba, aztán Skóthonba kisérte.92 Ez pedig 1067-ben történt.93 - Ezen főpásztor 1717. jan. 1-jén Váczott kelt szerződvény erejénél fogva e városnak a királyi javadalmakat, valamint Csörög, Derecske és Szór pusztákat, egy évre 3000 frton bérbe adta ki.94 - Ezen főpásztor megerösitette a helyi sz. domokos-rendiek részére Dvornikovich v. püspök által tett adományzást, melyet a maga helyén közölni fogunk.95 Ugyanezen püspök a városnak ajándékozta a "Derecske" nevü, dunamelletti irtványrétet. Minthogy ezen rét igen tövises volt, a város maga költségén és emberivel egészen kiirtatta.96 - Báró Lew meghalván, özvegyét elvette Tillmann Ferdinánd; igy jutott ezen ur a gödöllői uradalom egyik részéhez, melynek birtoklása idején pörlekedett gr. Leslie váczi püspökkel 1717. évben a Szada és Gödöllő közötti határkérdés miatt.97 Alig töltött e püspök Váczott98 egy évet, már is a laibachi püspöki székre helyeztetett át sz. r. birodalmi herczegi czimmel. - E városból a tudós főpásztor, ki cs. kir. tanácsos s ardagger-i apát is volt, 1723. jan. 4-ről kelt iratában a tdő váczi káptalannak, illetőleg az ő nagyprépostja és püspökének, a többi közt köszönetet mond, hogy őt a fmgu bibornok99 nevében megbizta, miszerint gr. Ditrichstein ő mlgát cuchnis-i apáttá megáldhatja.100 - A váczi széken utódja lett:

Dvornikovich Mihály váci püspök portréja

Esterházy Imre esztergomi érsek - rézmetszet, 18. század

Kollonics Zsigmond oltárkeresztje, 1714

Szentségmutató Kollonics Zsigmond püspöktől, 1711

Kollonics Zsigmond váci püspök portréja

Lábjegyzetek:

1 T. i. a szegénység, tisztaság és engedelmességéit

2 Slavoniában volt e kolostor.

3 V. ö. Orosz: Synopsis Annalium S. Pauli I. Eremitae. Sopron. 1747. 245. l.

4 Ennek jövedelme később a "Német-magyar társoda" vagyis papnöveldéhez kapcsoltatott.

5 Azaz: Magyarország belsejébe rontott török-had kegyetlensége.

6 Pauer i. m. 438. l.

7 Azaz: "A halál után is fönmaradó erény."

8 Ld. irodalmi müködését az illető szakkönyvekben.

9 Azaz: Secretarius Prioris Generalis.

10 Vagyis: Prior Generalis Ordinis.

11 Ld. Oroszi i. m. 369. l.

12 A volt vezérfőt "Pater Ordinis" diszczimmel szokta megtisztelni a szerzet.

13 Azaz: Generalis Vicarius.

14 Marienthal-i pálos zárda Pozsony vidékén.

15 Ld. Annales Paulinorum, II. Vol. pag. 81., 141. 210. stb.

16 Ezen életrajzok megjelentek a Magyar Állam Tárczájában.

17 E méltóságot 1683 - 1689. évig birta.

18 V. ö. Wagner i. m. III. 122.

19 Ld. a Bubla-féle Regestrum 75. lapján 3. sz. a.

20 Bubla Regestái szerint, a püspöki irattárban megvan eredetiben, 8. 77. lapon.

21 Babura szerint, betegessége miatt Váczra nem mehetett el.

22 Ld. a M. Államot, 1879. jan. 5. a Tárczában.

23 V. ö. Pauer i. m. 343 - 344.

24 Olaszhon egyik tekintélyes városa.

25 "Vigore iuris Dominii," mondja Desericzky, i. m. 206. l.

26 "Cuius regio illius est et religio." Azaz: "Kié a birtok, annak hite követendő."

27 V. ö. Lampe i. m.

28 A lakosság kisebb része katholikus.

29 A török zavarok alatt az esztergomi sz. Ferenczrendiek gondozták alattomban a kevés számu váczi hiveket.

30 Desericzky i. m. 20. l. a püspökök lajstromában.

31 Praepositus maior V. Capituli.

32 Causarum auditor generalis.

33 Vicarius generalis.

34 Ezt itt 25000 fttal alapitotta meg.

35 Penuria sacerdotalis.

36 Ő adta nekik Cselőtét s egy nagy kertet stb.

37 Desericzky i. m. 206, 210. l.

38 Bubla-Regestrum 3. 81.

39 U. o. eredeti 3. 89. l.

40 Ld. Bubla-Regestrumot, 1. 21. pag. 96.

41 Ld. u. a. 1. 22. 96 - 97. l.

42 Ez máskép: Margitsziget.

43 U. a. 3. 103. l.

44 Azaz: Indorsatum-mal

45 Megvan ezen okmány egyszerü másolatban 3. 107. l.

46 Ld. u. a. 10. 107.

47 A rendezetlen iratok 57. (belül 50) számmal jegyzett fiókjában.

48 Ld. a győri füzeteket, II. 384. l.

49 V. ö. ezen füzeteket u. o.

50 Ld. Pauer i. m. a 844. lapon. Tulajdonkép a hitszónokrendieket, mely egy ideig székesegyházul is használtatott.

51 V. ö. i. m. a 357. lapon.

52 "Observato ordine Maioratus", áll a szövegben.

53 Dániel volt az Eszterházynak cseszneki ágának alapitója Ld. Róka i. m. 40. l.

54 Ld. u. o. nemzedéki sorozatot.

55 V. ö. Orosz i. m. 278. l.

56 Ld. Pauer i. m. 344. l.

57 Desericzky irja, hogy ő iránta igen kegyes s jóakaró volt. Ld. a v. püspökök lajstromát a 20. l.

58 E nagy szent tetemei a pozsonyi főtemplomban nyugszanak.

59 Alázatosságból "Frater Emericus" szokta magát alájegyezni.

60 Ezen ősi grófi nemzetség férfi-ágon e Zsigmondban kihalt, a ki is nővére fiát gr. Zay-t adoptálta. Ld. Róka i. m. 41. l.

61 Ez a "Conventio Kollonichiana."

62 Sokáig külön község volt.

63 A mai irgalmasrendi kolostorban.

64 Lányi i. m. III. 120.

65 A piaristákat.

66 Ld. az alapitványi okiratot.

67 Mint a társoda Naplója bizonyitja.

68 "Dimidiam datiam" áll az iratban.

69 Eredetiben. 4. sz. 113. lapon.

70 Meg van eredetiben ez is. 3. sz. 115. lapon.

71 Eredetiben. Ld. u. o.

72 Ld. a 117. l.

73 Töredékben, 115. lapon.

74 Ld. 3. sz. 115. lapon.

75 Eredetiben 115. lapon.

76 Meg van eredetiben. 3. sz. 117. lap.

77 Ez a siketnémák épületének balra az udvarra benyuló része volt a 2-dik emelet nélkül.

78 Eredetiben 8. sz. 117. l.

79 Eredetiben és másolatban van meg 1. 25. sz. 118. lapon.

80 Eredetiben 3. sz. 118. lapon.

81 Ld. az eredetit 10. sz. 118 - 119. lapon.

82 Ez is eredetiben van meg. 5. 119.

83 Ld. Bubla-Regestrumát, 3. sz. 119 - 120.

84 Ld. u. a. töredékben aláirás nélkül. 3. sz. 120. l.

85 V. ö. u. a. 3. sz. 121. l.

86 Eredetiben, 2 példányban. 5. 122.

87 Eredetiben, 3. sz. 123.

88 Eredetiben, 5. sz. 123. l.

89 Eredetiben, 8. sz. 123. l.

90 Róka i. m. "Lesté"-nek nevezi a 47. l.

91 Ld. Indicia Sanchitatis Hungariae, Tyrnaviae, 1735.

92 Ld. Deseniczky i. m. 231. l.

93 U. a. iró szerint.

94 Két ered. pldnybn és egy másolatban 5. sz. 126. l.

95 T. i. ezen szerzetesek helyi kolostora történelmében.

96 És pedig: 1717. máj. 4-kén 114, 5.kén 190, 7-kén 184. 8-kán 118, 25-kén pedig 170 ember dolgozott ott fejszék, kapák, villák és gereblyékkel. A munkások napszáma 776, 25 drjával tesz az egész 194 frtot. Ld. a városi jkönyvet. I. köt. (1717 - 1740) a 3. lap.

97 Ld. Odrobenyák: Gödöllő hajdan és most, Pst 1875. 25 - 26. l.

98 Leslie püspök alatt hozta a tanács 1717. jun. 12-kén azon határozatot, hogy a német-városon lévő háza vendéglővé alakittassék át. Ez lőn a hirhedt "Faszl", melynek első bérlője volt Klinger Farkas senátor, ki ezért 20 frtot fizetett a városnak évenként. Ld. az idézett Jkönyvet.

99 De Althaimb, áll a levélben.

100 Ld. a püspöki irattárban.

74. Gróf Althánn (V.) Mihály Frigyes, 1718 - 1734. Vácz e legnagyobb püspökeinek egyike ősrégi nemzetségből, mely Csehország legfőbbjeihez tartozott, eredett, és egész 1232. évre viszi alapitását vissza, amidőn előfordul egy Thánn Dietmár nevü, ki igen hajlott kora miatt közönségesen csak "der alte Thánn"-nak101 neveztetett, és maradékai már "Althánn"-oknak hivattak. Báró Althánn Kristóf 1589. évben Bécsben a császári kamara elnöke volt és 3 gyermeket hagyott hátra: Wolfgang-ot,102 ki örökösök nélkül mult ki; Mihályt és Quinctinus-t, kik aztán két külön nemzetségi ágat képeztek. Mihály Adolf táborszernagy, esztergomi várparancsnok s haditanácsos 1619-ben Olmützben Gonzaga Károly-lyal a "keresztény katonaság rendjét" szerzette.103 Althánn Kristóf, Eustách, Wolfgang és Vilmos grófok az 1578. évi országgyülésen a 36. tvczkk erejénél fogva kebeleztettek be az országba és vétettek föl az indigenák közé, fényes érdemeikért, a magyar főnemesség minden jogai és kiváltságai biztosittatván részökre.104 Mindkét Althann váczi püspök az emlitett Mihály nemzetségi ágából származott, és azért mindkettő fölvette a "Mihály" nevet is. Mihály Frigyes, gr. Althánn Mihály Venczelnek és Aspermont Anna Máriának gyermeke volt; született 1680-ban Glatz-ban, hasonnevü megyében.105

Mint a sz. hittudomány borostyánosa, prágai, olmützi, varsói, breslau-i kanonok és ó-bunzlaui nagyprépost volt; 1714-ben a római róta auditora s 1718. jan. 4-kén váczi püspökké neveztetett ki, mint ilyen egyszersmind birta a sz. Péter és Pál apostolok tapolczai jövedelmes apátságát. Midőn ő a váczi egyházmegye kormányzását megkezdette,106 már akkor Dvornikovich, Kollonich, az ő dicső elődjei, és a hires, jámbor, tudós és tevékeny Berkess András általános helynök buzgó törekvései folytán az egyházmegyét nagyrészt helyreállitva találta. Ugyanis a kecskeméti sz. Ferenczrendiek és a váczi kegyesszerzetieken kívül, kik e két helyen a hiveket gondozták,107 a következő helyeken voltak már ekkor lelkipásztorok: Antalics Mihály romhányi, Letovánecz Mihály nándori, Borsány György herencsényi, Kaló Ferencz108 szőlősi, Arbay János109 ecseghi, Horváth Pál bujáki, Sóky László berceli, Marthonyi Pál110 nézsai, Hanovcsik Pál püspökhatvani, Szabó István szilágyi, Morvai János kálói, Szabó János palotási, Biró Pál jobbágyi, Öry Benedek lőrinczi, Szentgothárdy János hatvani, Mocsányi János baghi, Makay N. hévizi, Kálmán N. turai, Gergelyfi Sándor verseghi, Kirichánszky László zsámboki, Pernethy András uri, Pászty István sz.-lászlói, Damiáni N. kerepesi, Barna János kókai, Odolj János nagykátai, Balincsy N. szecsői, Fáber György almási, Sz.-Miklósi Gábor csongrádi, Némethy János mindszenti, és egy öreg jövevény izsaszeghi. Ezek voltak az elsők, kik a sz. religióra nézve oly viszontagságos időben, a hivek lelki üdvéről gondoskodtak; amiért nagyon is megérdemlik, hogy az utókor áldott emlékben tartsa neveiket.111

Gr. Althánn M. Frigyes 1719. körül assisi-i sz. Ferencz szerzetének a legszentebb Üdvözitőről nevezett tartományabéli atyáit,112 gr. Koháry István kegyes áldozata által is támogatva, Váczra behozta ahol nekik az oly sok ellenséges kéz által szétdult régi püspöki várat, a régen romba dőlt épületek és telekkel együtt átengedte. Igy lett az annyi nevezetes események által örökitett hely, melyen a Nagy I. Géza király által emeltetett diszes Mária-egyház, püspöki palota, káptalan és papnövelde állottak jó ideig, sz. Ferencz szerzeteseié, kik azt maig is birják.113 - E nagy főpásztor 1719. évben a sz. testület tagjai közé vétetett föl, vagyis bibornok lett, és a királyi kegy az ő tanácsosainak rangjára is emelte. VI. Károly a pápai udvarnál követeül,114 Németország és az örökös tartományok védnökéül is üdvözölte őt, megtartván kedves püspökségét. Rómába kelle hát elutaznia, hogy ott az uralkodó által ráruházott megbizást teljesitse. 1720. évben V. Fülöp fölhagyván a háboruskodással, Sardinia és a két Sicilia VI. Károly birtokában maradt. Amiért Rómából három év mulva visszatérni, és már sz. Sabina bibornoki czimmel földiszitve, a két Sicilia alkirályává neveztetvén ki, VI. Károly parancsára Nápolyba volt kénytelen elutazni, midőn még három évig sem kormányozta személyesen a váczi egyházmegyét, püspöki helynökeül a tevékeny Berkess András nagyprépostot hagyván hátra maga után.

E főpásztornak volt egy Corelli Ferencz Pál115 nevü ügyes és hűséges uradalmi felügyelője, a kiről Meda Fülöp nevü, Conversáni püspöke, 1729. május 13-kán azon bizonyitványt adta ki, hogy az mindkét jognak és a sz. hittudománynak római tudora, az illető collegiumokoni borostyános, 30 éves, e püspök által kinevezett theologus kanonok, praebendájának már két év óta dicséretes birtokosa, mi egyházi megrovás, büntetés vagy fenyiték alatt sem lévő, sőt nagyon is jámbor, jó, kegyes és tudós férfiu, minden nap misézni szokott, jó hirnevü és ügyes. A ki is ezeknél fogva minden egyházi javadalmak vagy méltóságokra, még a püspöki utáni elsőkre is, nagyon alkalmatos, az emlitett püspöki vagy más egyházakban is.116

Lássuk itt közbevetőleg az uradalmi, bérleti és több efféle ügyleteket, melyek ezen nagylelkü főpásztor alatt folytak le. Igy mindjárt az 1718. év elején szerződés jött létre a vácziakkal, mely szerint ezek egy évre 3000 frton bérbe kapják a kir. javadalmakat,117 ugyszintén a Csörög, Derecske és Szór nevü pusztákat, és engedélyt kapnak a hidak állitására.118 - A váczi nprépost és káptalan a Madács László-val egyezségre lépvén a Pestmegyében fekvő Szöd helység és szomszédos Göd puszta megváltása tárgyában,119 1718. május 23-kán, erről értesitvényt terjeszt be a főpásztor elé.120 - Ezen püspök az ujon betelepitett Berkenye községgel s az uj betelepitendőkkel Váczott ugyanezen évi október 13-kán kelt szerződvényt aláirta.121 - VI. Károly császár122 és e néven III. magyar király gr. Althánn M. Frigyest 1718. jan. 5-kén váczi püspökké nevezvén ki, Zennegh György Keresztély bizonyitványt terjeszt ő Fölsége elé, mint kamarai biztos, hogy a püspök márcz. 20-kán püspökségébe ünnepélyesen beigtattatott.123 Majd elérkezvén püspökké felszenteltetésének napja, erről váczi egyházmegyéjének káptalana, papságához és népéhez Bécsből főpásztori szózatot intézett.124 - A királyi javadalmakat, Cselőte, Csörög, Szór, Tatárhely és Derecske pusztákat 3500 frton, 1719. jan. 1-jén kelt szerződvény szerint a vácziaknak bérbe adta, szabad lévén nekik a városi korcsmákban sert és bort mérni.125

Ugyanezen 1719. évben Barnaky András váczi kanonoktól a v. káptalanra maradt szőlőt gr. Althánn püspök részére Metekovics J. György püspök-uradalmi tiszttartó megvette 400 frton s ezen öszszeget ezen évi aug. 20-kán a p. urad. pénztárból kifizette.126 - Van a püspöki irattárban egy, Bécsben 1719. jan. 25-ről kelt irat, mely szerint Dibek Tóbiás prága-főegyházmegyei áldozárnak a váczi kanonokság adományoztatik.127 - Ezen évi május 8-kán Váczott kelt a püspök azon határozata, a váczi káptalanra nézve, melyben meg állapittatik, hogy az éneklő-kanonoki méltóság a 3-dik, az őrnöki pedig a 4-dik helyet foglalja el jövőre a kanonoki székben, a régi szabványok és szokások rendje szerint, mikép ez a váczi és más érseki egyházakban is régtől fogva gyakorlatban volt, és hogy Rózsa Mihály éneklő-kanonokot az egyházban a fönt nevezett kiváltság valódi birtokába bocsássák és őt minden ellenmondók ellenében védelmezzék.128

Gr. Althánn M. Frigyes v. püspökkel is folytatta 1719. évben Tillmán Ferdinánd129 a papi dézsma megtagadása miatt a perlekedést.130 Ezen per 1720-ban a váczi püspök által ismét megujittatott.131 - Ugyan e püspök 1719. aug. 7-kén kelt iratában Rothe Jánost váczi kanonokká nevezi ki.132 - Jánoshida, Nagykér, Csaba, Dunakeszi, Csővár, Tótgyörk, Aszód, Palota, Gödöllő, Alagi, Bicske, Szente s Tas helységek a tizedet megtagadván, ezek ellen a püspök pert folytatott, melyet 1719. évben meg is nyert, s a nevezett helyek a tizedek beszolgáltatására szorittattak. - Vácz városa, 1720. jan. 1-jén kelt szerződvénynél fogva, a kir. javadalmakat és a föntebb is emlitett pusztákat, 3500 frton egy évre haszonbérbe vette ki.133 Berkess András nagyprépostot 1720. jan. 4-kén sz. széki helynökévé nevezte ki e főpásztor,134 a kihez ezen helynök, a Váczott fölállitandó sz. széket illetőleg, Pozsonyból Bécsbe 1720. május 12-ről keltezett iratot menesztett.135 - Bendő váczi helynök 1720-ban Göd pusztát jelzálogi joggal136 birta.137 - Gr. Althánn v. püspök 1726. jul. 13-kán XIII. Benedek pápa által a kedves magyar pálos-rend védnökévé138 neveztetett ki.139 - Az apostoli szék 1730. jan. 28-kán engedélyt ad a káptalan beleegyezésével 10 vizsgáló választása és egyházmegyei zsinat tartására.140 - A váczi káptalan sérelmeit, hogy a váczi püspök és ő közötte történt egyezkedés pontjait nem teljesiti, sőt inkább megsérti a püspöki tisztség, Keresztély Ágost szász herczeg, Magyarország primása és esztergomi érsek elé terjesztvén, onnét ezen sérelmeket tartalmazó irat gr. Althánn v. püspökhöz tétetett át.141

A váczi püspöki irattárban meg van másolatban és 1730. márcz. 9-kén megerősitve azon okmány, mely szerint gr. Kollonich v. püspök, jobb ellátás czimén, a Rétságh, Berczel, Szirák, Gomba, Pétzel, Szecső, Kóka, Uri, Szalk-Szt.-Márton stb. helyek tizedeit a váczi káptalannak engedi át.142 - Visa János székesfehérvári püspök Rákóczy Ferencz fejedelemhez 1730-ban iratot bocsátott, a székesfehérvári és solthi vármegyék tizedeinek visszanyerése végett, melyekre a váczi püspök és káptalan tartanak igényt.143 - Ugyanezen évben Vácz város közönsége folyamodványt terjesztett a püspök elé, kérvén őt, hogy a városi tanácsot számadásra szoritsa, mikép szedték be az adót és mire forditották.144 - Ugyanezen évi jan. 7-éről keletkezett, Vácz város birája és tanácsának kérvénye Sikk János és más váczi lakók folyamodványát illetőleg, a kik az adómennyiség beszedése általi sulyos sérelmeiket Althánn váczi püspök elé terjeszték, hogy ezen ügyet az urszékre bocsássa, ezen püspök elé lőn terjesztve, ki a felzeten megjegyzi, hogy e tárgyat az urszékéhez tette át.145 - Ugyancsak a v. püspöki irattárban van egy 1732. aug. 30-ról kelt okmány, mely szerint engedély adatik, a káptalan beleegyezésével, a zsinati vizsgálók választására.146 - Vácz város és Sződ helység határainak igazolása, megujitása és visszaállitására nézve, Pestmegye kiküldéséről létezik ott egyszerü bizonyitvány két példányban, 1733. decz. 9-ről keltezve.147 - Vácz város és Sződ helység területeinek megjárására nézve, 1734. ápril 7-ről keltezett irat szerint, Althánn püspök a határidőt kitüzte.148 - Ezen ügy még egy 1737. decz. 12-kén kelt iratban is előfordul,149 mig végre ezen évben elintézve lőn.150 - 1734-ben is a város egy évre a királyi javadalmakat, Szór, Csörög pusztákkal együtt haszonbérbe vette ki gr. Althánn váczi püspöktől.151

Ezen főpásztor erélyes föllépése, püspöki buzgalma, és a nagy tudományu, jámbor, hitbuzgó és tekintélyes helynökének, Berkess Andrásnak, közremüködése által, már előbb, egész csendben, kitiltotta a püspöki uradalmak falvaiból a kálvinhitü prédikátorokat és rectorokat. És pedig: Hartyán-ból 1718-ban, Veresegyház-áról 1719-ben, Szada- és Mogyoród-ról u. a. évben, valamint ugyanakkor Sz.-Miklós-ról is; Alsó-Némedi-ből 1720. jan. 19-kén, és Üllő-ről is azon évben152 és más több helyekről.153 Minélfogva Kálvin hivei azt követelték a gyüléseken, hogy prédikátoraik, előbbi helyeikre, a honnét elüzettek, visszaküldhessenek. De az illetők megtekintvén a királyi rendeletet, ugy találták, hogy annak megsértése nélkül, Althánn püspök csak joga szerint cselekedett, ép ugy t. i. mint a luther- és kálvinhitü földesurak tettek kath. alatvalóikkal, és ha azokat ezért mi bántalom sem érte, és az ősi egyház hivei kénytelenek voltak saját hitsorsosaik közt letelepülni itt-ott, a protestánsok sem számithattak nagyobb kiméletre; mert hisz megirta kedves törzs-apjok, Luther Márton ő kegyelme, hogy: "Kié a föld, annak vallása követendő".154 - 1729. márcz. 29-kén Berkess András segédpüspök, általános helynök,155 a főpapok idősbje és a kir. tábla hétszemélynöke dicső életpályáját bevégezvén,156 ezen az egész váczi egyházmegyét mély gyászba boritó hirre, gr. Althánn M. Frigyes bibornok lemondván a nápolyi alkirályságról, melyet oly lelkiismeretesen viselt, és annak minden teendőit oly pontosan teljesitette, hat évi távollét után, a gondos és éber főpásztor, mint a máltai souverainrend157 nagykeresztese158 1730. évben visszatért Váczra az ő kedves nyájához, az oly magas méltóságnak nem anyagi jutalmát, nem aranyat és ezüstöt hozván magával vissza, melyeket mind a szegényekre forditott, hanem a volt alkirály a fejedelmi erények s megható istenességének tündöklő kincseivel jött vissza. Nápolyból elköltözése előtt, a szegények iránti szeretetből, maga is szegény lőn annyira, hogy a szükséges utiköltségeket is kölcsön kelle részére előteremteni.

A jó Isten iránti szeretettől annyira lángolt, hogy midőn sz. Január vére159 már rég nem forrott volna föl, és ezt a nápolyi nép a városra közelgő valami vész előjelének tartotta, a jámbor alkirály fényes papi menetben vonult a pompás főtemplomba, melynek főoltáránál, mint ünnepélyes isteniszolgálatot tevő alig kezdette meg mély áhitattal e szavakat kiejteni: "Introibo ad altare Dei",160 midőn amaz igen nevezetes vér tüstint szétoszlani és forrni kezdett. - Midőn ismét megjelent Rómában, hogy, ott egyik régi szent kivánsága teljesültén örvendjen,161 sulyos kézbaja miatt az orvosok megtiltották neki a lakábóli távozást. De az rögtön meggyógyulván, azonnal az apostoli kamarába sietett, és ott, most már még szentebb hévvel. mint azelőtt, sürgette Nep. János-nak, az ő kedves védnökének, a szentségi titok hű és rendithetlen megőrzőjének szentté avatását, kit a nép már azelőtt is szentnek tartott. Mit XIII. Benedek pápa (1724 - 1730) meg is tett a jó lelkek igen nagy örömére. - De lássuk tovább ezen nagy főpásztor működését!

Hogy terjedelmes egyházmegyéje kormányzatában rajta könynyitve legyen főpásztori gondjai közt, a sz. széket162 melyet a hazában oly huzamosan dulongott harczi zivatorok és többféle viszontagságok miatt eddig fölállitani nem lehetett, ő megalkotta, és 1720. jan. 4-én kelt iratában Kemmer Tivadar tudós hitszónok-rendi atyát, a váczi püspöki papnöveldében működő hittudományi tanárt, a nevezett sz. szék tagjai közé vette föl ülnökül.163 - 1720. május 1-jén Bécsben kelt iratában, melyet Berkess npréposthoz intézett, vonatkozva ama perre, mely az esztergomi érsek és váczi püspök közt, azon joghatósági kérdesre nézve fölmerült, hogy vajjon Pest városa amannak, vagy ennek egyházmegyéjéhez tartozik-e, nevezett helynökét buzditja, miszerint a váczi egyházmegye jogai mellett tevékenyen, lelkesen, és erélylyel küzdjön, ezen ügyet élénk szemmeltartással kövesse, nem félvén senkitől; mert ő a netán fölmerülhető esetekben megvédendi őt bárki ellenében, nehogy ő valaha gyávaságról vagy tétlenségről vádoltassék az egyházmegye jogai és igazai meg nem védése miatt. Aztán irja tovább, hogy ha a nprépost, t. i. Berkess, mint az ő helynöke a pozsonyi papi gyülésre megjelenik,164 a sz. széki elnökséget Ujfalusy olvasó-kanonokra bizza, és ő ama gyülésen minden tárgyban a nyitrai és egri püspökökkel s másokkal tartson és őt mindenekről értesitse. A mit ezen helynök a csanádi püspök kezében lévő hiteles okmányra nézve irt a szegedalvárosi sz. Ferenczrendi kolostor főnökének,165 azt nagyon helyesli, s ha erre nézve onnét valami választ kap, azt másolatban azonnal küldje meg a főpásztorának. A sz.-márton-kátai ügyre nézve pedig csodálkozva jegyzi meg, hogy az ő fölségétől kiadott parancs daczára is, az alispán azt még el nem intézte; a kinek is hát ezen erélyes főpásztor tudtára akarja adatni, hogy ha még tovább is késlekednék, ellene ő fölsége előtt panaszt fog emelni. A mi pedig azt illeti, hogy az aszódi templomépités folytatásának nyiltan ellenmondott,166 azt örömmel olvasta, valamint a sz. folyadékok,167 a papnövendékek és némely plébániákra nézve tett intézkedéseit jóváhagyja és az ő váczi tiszttartójának szóló megbizást azon 40 frtra nézve, melyekket a nagyszombati papnöveldék tételei168 kifizetendők, ezen leveléhez mellékelte. A nagyszombati papnöveldei tdő kormányzónak pedig megiratni kivánja, hogy a társodába169 beveendő egyénekre nézve jövőben jobban körültekintő legyen, különben minden onnét fölmerülő helytelenségek neki lesznek tulajdonitandók. Madács László urnak pedig tudtára adni parancsolja, hogy ő, t. i. a püspök, nem máskép van értesitve, mint ugy, hogy a berénykei részbirtok örökös joggal a váczi püspökséghez tartozik; de ha ő az ellenkezőnek bebizonyitásához bizik, kedves dolgot tesz a főpásztornak, ha az ő érveiről tudósitani el nem mulasztja, még mielőtt ezen ügy a törvény elé kerülne, mit a legközelebb már bekövetkezni remélek, irja a gondos főpásztor. - E levél szövegében a 2-ik lap alján ezt jegyzi meg a püspök: "Tdő Winter Tamás, jézustársasági atya, a bécsi fölavatottak170 társodájában, gr. Stahrenberg ő nmlgnál nagyon tehetős.171

Bécsből irja a püspök 1720. május 22-ről Berkess helynökének172 , hogy értesülvén leveleiből a pozsonyi ülésekről és az azokoni tárgyalásokról, reméli azok szorgalmatos folytatását. Aztán előhozza, hogy a hatvani plébániára, gr. Stahrenberg ő nmlga bizonyos Quirini Mátyás nevüt, a budai Széchényi-társoda növendékét, fölszentelt papot, ki a német, tót és magyar nyelveket birja, ajánlotta nagyon, a kinek elbocsátásaért már irt is az esztergomi helynöknek. - Ugyanezen évi május 4-ről szintén Bécsből irt emlitett helynökének, hogy miután az ő közbenjárására, a váczi egyházmegye területén létező dornau-i prépostságot ő Fölsége, gr. Giannini olmüczi kanonoknak ajánlotta légyen oda, a kir. kanczellária Registraturájában pedig bejegyezve előfordul, miszerint 1699. szept. 21-kén ezen prépostság bizonyos Custozza Jeromos premontrei rendü urnak lett adományozva, a kinek haláláról eddig semmi bizonyost sem hallottak; ha tehát a helynök erről valamit kitudhat, azt minélelőbb a főpásztornak tudtára adja.173

Nápoly-ból 1723. febr. 5-ről irt levele főpásztor erélyei és atyaias jószivüségéről tanuskodik, abban ugyanis azt adja helynökének utasitásul, hogy miután az alsónémedi plébánost annyi intelmek és büntetések sem vezették vissza a megjobbulás üdvös ösvényére, egyszerüen el kell őt az egyházmegyéből bocsátani,174 és annak helyére a helynök alkalmas egyéneket ajánljon e főpásztornak az ő véleménye kiséretében. Ha a kerepesiek az ő lelkipásztorukkal megelégedve nem volnának, valami más helyre kellene őt tenni, mert a megyéből mégis elbocsátani nem akarná; a harasztinak helyére pedig Lemberg váczi káplánt lehetne rendelni. Aztán megjegyzi, hogy örömmel olvasta a helynök azon sorait is, miszerint az aszódi és vásárhelyi templomok visszakerülni fognának a katholikusok birtokába, és ezen esetben az utóbbi helyre legjobban lehetne plébánost helyezni be. Arról is értesiti helynökét, hogy a haldoklóknak adandó teljes bucsukért, és a püspöki meghatalmazások megujitásaért is irt már Rómába, és amint megérkeznek, azonnal megküldeni fogja, és megjegyzi, hogy a sz. széki illetmények az ő rendelete szerint követelendők a kiadványokért.175

Ugyancsak 1720. ápril 3-ról Bécsből ir helynökének, meghagyván neki, miszerint a Pesten kifüggesztett censurai parancs másolatát minden tőle kitelhető szorgalommal megszerezni és neki elküldeni igyekezzék, mert ama helyen neki ismét joghatósági nyilvános tényt kell gyakorolni. A sz. folyadékra nézve ismét intézkedik és szigoru büntetésekkel fenyegeti azon plébánosokat, kik azokat egy év multán is még használják, hanyagságuk és gondatlanságukért. Azt is meghagyja, hogy csak a sz. szék előtt megvizsgált ifjakat vegyenek föl a papnöveldébe. - A tevékeny és gondos főpásztor 1720-ban kelt iratában alattvalóinak Nógrádmegye tisztviselői általi elnyomása ellen a legfelsőbb helyen panaszt emelvén, ez ott az érintett évi ápril 22-kén mutattatott be. Ezen iratra e megye követei által ugyanoda benyujtott czáfolat közöltetni rendeltetett gr. Althánn M. Frigyes bibornok és váczi püspökkel, a visszaküldés meghagyásával. Szép, kis ivrétben 6 levélre terjedő irat ez, melyben mindjárt az elején igy fakad ki a vgye: "Mily ellenszenvvel és lelki fölháborodással, és a vgyei közönség tekintélye s annak tisztviselői tiszteletére nézve sérelmes iratot adott ki ezen, a legközelebb mult napokban, Nógrád vgyhez intézve Althánn M. Frigyes bibornok és váczi püspök (milyent a nádor urtól vagy az ország oszlopaitól176 sem lehetett volna remélenünk és várnunk.) Fölségednek, mint urunk és királyunk előtt ezennel térdre ereszkedve eredetiben beterjesztjük.177

Nápoly-ban 1723. jun. 11-kén kelt válasziratában megjegyzi a pozsonyi gyülésen lévő kedves helynöke levele következtén,178 miszerint bővebben megértvén abból a tizedek és Pestmegye határozatára nézve az országgyülésen előhozattak és tárgyaltakat, nagyon szeretné, ha ezen határozat ő Fölsége elé kerülne, mert a nyitrai és főkép veszprémi püspök barátságától nagyon sokat vár. E levelében az ürességben lévő plébániákra nézve ugy intézkedik, hogy helynökének Pozsonybóli visszatérte után a sz. székkel alkalmatos egyénekről gondoskodjék, minden ily papokróli véleményt csatolva azok sorozatához. Végre a nádort és gr. Koháryt viszont üdvözli. - 1726. decz. 31-kén Nápolyból küldött iratában, a sz. szék részéről hozzája menesztett szives ujévi üdvözletet meleg köszönettel fogadja és hasonló üdvkivánatokkal viszonozza. Megjegyzi ezen alkalommal, hogy váczi uradalmi tisztjeinek már megparancsolta, miszerint a makkoltatás végett, a plébánosok által a püspöki erdőkbe hajtatott állatjaiktól többé tizedet ne vegyenek. - 1727. szept. 2-kán Nápoly-ban kelt levelében kifejezi, miszerint nem elenzi, hogy a római zsinat végzései, melyek igen sok kitünő és üdvös intézményt foglalnak magokban, egész megyéjében elfogadtassanak, - de megköveteli, hogy minden fontosabb dologra nézve ő hozzá forduljanak előbb, kinek tudta, akarata és beleegyezése nélkül az ő megyéjében mi intézkedésnek sem szabad történni, ő lévén mindenről a felelős.

Nápoly-ból 1727. szept. 26-kán megengedi, hogy az ő engedményéből pontificáló süveges egyházi méltóságnak a ténykedés nagyobbszerüsitése tekintetéből 6 papnöveldei egyén segédkezhetik. Ami pedig a httótanács által a plébániai vékák igazolását illeti, ez ügyben más hazai püspökök szándékát kivánja előbb kitudni. - 1728. jan. 13-kán Nápoly-ból ezen szilárd apostoli lelkületet tanusitó levelet intézte a váczi sz. székhez: "Mlgos és ftdő, ntdő és nemzetes urak! Csodálkoznom kellene azon, hogy föntisztelt Uraságaitok a httótanácstól nekem szóló iratot nemcsak fölnyitni, hanem annak eredetijét magoknál megtartani, és hozzám annak csak másolatát elküldeni merészeltek, és hogy az egyházi mentességre oly sérelmes levelet, engem meg nem kérdve, és az én minden előleges tudtom és az én nyilt tiltakozásom ellenére kihirdetni az egyházmegyében, és igy annak végrehajtását eszközölni bátrak voltak. Ennélfogva meghagyja nekik, miszerint azon iratot haladék nélkül visszavonják, és az ő további rendelkezéseig az egész ügyet helyreállitsák, és ha már ebben feleltek volna a httótanácsnak, ezen felelet másolatát hozzá eljuttassák, és aközben az egyházi mentességrőli Gergely- és Benedek-féle bullákat egész teljökben az egyházmegyében megtartassák, nehogy ellenkező esetben azon bullákban foglalt büntetéseket és más ilyeneket rájok alkalmazni kénytelen legyek."

1728. május 11-kén Nápoly-ból örömét fejezi ki, hogy Pestmegye a sz.-márton-kátai ügyben az ősi sz. hitet oly erélyesen védelmezte, és meghagyja általános helynökének, hogy az ő nevében mindazoknak, kik a religió ezen védelmezésében valami részt vettek, az ő különös köszönetét fejezze ki, és az országgyülésre Pozsonyba menvén föl, ránduljon el Bécsbe is, hol az ő nevében legalázatosabb folyamodványát terjessze elő ő Fölségének, könyörögvén neki, méltóztatnék az ő magyar udv. kir. kanczelláriájának meghagyni, miszerint az ezentul az eretnekek hamis előterjesztvényinek oly könnyen hitelt ne adjon, és azok bármely kérvényeire, a tények előleges érett megvizsgálása nélkül parancsokat ne osztogasson a religió nagy sérelmére. Arról is értesiti a sz. széket, hogy már irt az esztergomi érseknek, kérvén tőle a plébániai űrességek betöltésére nehány papi egyént.

1729. ápril 2-ról Rómá-ból a pápa ő szentségétől nyert fölhatalmazás folytán az egész egyházmegyéje területéni haldoklóknak teljes bucsuval egybekötött apostoli áldást engedélyez. Ezen áldásosztási hatalmat hazajötteig helynökére bizta, ki aztán a gyóntatóatyákat ezen engedélylyel ellátta. - Ugyanezen évi jul. 2-kán Bécs-ből a váczi sz. székhez intézett iratában meghagyja, miszerint az ő hazajöveteleig, a megüresedett plébániai javadalmakat szerzetes-áldozárokkal lássa el. - Ezen évi nov. 21-ről Váczon kelt és nyomatott körlevelében179 nyomósan buzditja a gondozó papságot180 a hit elemeibeni tudatlanság kiirtására s a szorgalmatos hitelemzésre, valamint a buzgó hitszónoklásra.181 - Ezen évi aug. 5-kén kelt köriratában panaszkodik a gondos főpásztor, hogy 1. Az általa kiadott utasitást a papi öltözetre, szakál és bajuszra nézve és egyebeket az illetők meg nem tartják. - 2. A két-mise-mondási engedélyt visszavonja. - 3. Megszabja, hogy a papnöveldébe fölveendőkre nézve a lelkipásztorok mily bizonyitványt adjanak, és 4. Tarnóczy János sz. ágostonrendi segédtársat a budai kolostorból, ki már a sz. szék által többször följelentetett szerzetesi elüljáróinak a megfenyités végett, de megjavulása be nem következett, és most is a kéregetés alkalmával rendetlen viseletet tanusit, a polgári-katonai karhatalom által elfogatni és Váczra kisértetni rendelte. - Ezen 1729. évi május 4-kén Trident-ből a váczi sz. székhez intézett iratában Berkess és Lemberg végrendeleteiről intézkedik, és meghagyja, miszerint, ha mások nincsenek, az ürességben lévő plébániát kolostori papokkal láttassa el. Mig ő más helynököt nevez ki, a sz. széki ülések a legöregebb ülnök elnöklete alatt tartassanak.

1730. jul. 14-kén kelt rendeletével VI. Károly császár ő Fölsége Bécsben papi gyülést tartani elhatározván, ennek folytán az ország primása, Fráter Imre, u. a. évi aug. 6-kán Pozsonyban kiadott levelében a következő szept. 1-jén megnyitandó értekezletre meghivja gr. Althánn M. Frigyes bibornokot és váczi püspököt is, hogy ott értekezzenek azon tárgy fölött: mikép lehetne valami jó módját találni annak, miszerint a lelkipásztorok, a szegény adózó nép megterhelése nélkül, illően fizettethetnének.182 - Ugyancsak Bécsből 1730. nov. 21-ről kelt nyilt alaku, nagy ivrétü, nyomatott körlevelében a XII. Kelemen pápa által engedélyezett Jubilaeum-ot a váczi egyházmegye papságának és hiveinek kihirdeti a szokott módon és előadja a bucsu elnyerésének föltételeit.183 - Ugyanezen évi aug. 18-kán Rómából a váczi sz. székhez intézett iratában meghagyja, miszerint, ha ezentul az ő egyházi méltóságai iránti kellő tisztelet nélküli levél érkezik bárhonnét, azt legjobb lesz felbontatlanul visszaküldeni oda, ahonnét érkezett.184

1732. márcz. 19-kén Bécsből azt irja a váczi sz. széknek, hogy miután a nagyhét felé Váczra lejönni akar, a "Coena Domini" bullát az egyházi naptárhoz185 mellékelve, magyar, tót és német nyelvre fordittasssák, hogy nagycsütörtökön már nyilvánosan a székesegyházban felolvasni és kihirdetni lehessen. - Ezen évi márcz. 29-kén Bécsből irja a sz. széknek a mersiáni-ezredbeli közvitéz esetére nézve, ki a kegyesrendiek társházába menekült, hogy a Gergely- és Benedek-féle bullákat és más apostoli rendeleteket jól megtekintsék avégre, mikép ama váczi társház bir-e ily menedéki joggal?186 És aztán ezen menedéki jog ellen tett minden erőszakosságok és merényletekről kimeritő értesitést tegyenek föl, hogy a nagyhét felé hazamenvén, ezen ügyet is rendben találja. Egyszersmind meghagyja, hogy az ezredeshez, kapitányhoz, vagy egyikmásikhoz elmenjenek, a kivel t. i. könnyebben lehetne értekezni, és őket a főpásztor nevében meginteni és buzditani el ne mulaszszák, hogy ettől fogva azontul minden merényletek és erőszakoskodásoktól, melyeket ama mentes hely ellen tettek, magokat tartóztassák, és alázatos kérelmökkel, a föloldozás folytán, magokat kitisztázzák. Amit ha alázatosan kérendenek, nekik megadni el nem mulasztom, elégtételt adván előbb kellőleg az egyháznak; a vonakodás esetén pedig velök a megérdemlett fenyitékre nézve kellend elbánnom. Aki, valamint ezt kegyességből hozom tudtokra, ugy minden, az egyház iránti engedelmességet tőlök elvárom.187

Ugyancsak 1732. jan. 19-kén Bécsből irja a sz. széknek, a Kőrösön talált eretnek-könyvekre nézve, hogy azok a sz. szék elé vitessenek, miszerint igy azokra nézve a szokott birálat megtétessék, és ő erről értesülvén, a további intézkedéseket megtehesse. Elvárja e pontra nézve az alispán nyilatkozatát. - Majd u. a. évi okt. 2-kán irt a Pozsony vidékén diszlő "máriavölgyi kolostor"-ból188 a sz. széknek mint hazatérő, hogy a váczi székesegyházban, e város és az egyházmegye minden templomaiban, az ő szándékára, a "Deus refugium nostrum" gyű-ima189 mondassék a szent-misékben.

A nagy főpásztor Váczra visszatérvén, tündöklött, mint a nap, s a legszebb erények dicssugaraitól fénylett. Drága életének ékkövét képezték a folytonos ima, virrasztás, bőjt, önsanyargatás, mértékletesség, templomok látogatása, áhitatkönyvek, a kórház gyakori megtekintése, ott a szegény betegek vigasztalása s gyámolitása, az özvegyek és árvák fölsegitése, bőséges alamizsnálkodás, a szegény leányok gondos kiházitása stb., a szorgalmas olvasgatásban is nagy örömét találta; a világi hiuságot, lakmározásokat, vendégeskedéseket gondosan kerülte. Mély áhitatának könyei az Ur igéinek hirdetése és a misézés közben is gyakran és bőven pörögtek le kedves arczain, és egész élete végperczeig sanyargatta és ostorozta selyemben és bársonyban született és nevelt főuri testét.190 Minden ünnepen a szegényeket etetni, nekik angyali szerénységgel az étkeket fölszolgálni és kiosztani, poharaikat megtölteni, a maradék-étkeket bögréikbe töltögetni, és a jóltartottakat még pénzzel is megajándékozni, - oly kedves szokása volt, mely az egész egyházmegyét különös kegyeletre hangolta kedves személye iránt.

A gondjaira bizott hivek lelki üdvökérti fáradozása lángbuzgalmát oly meghatóan tüntette föl gyakran; óh hisz e tekintetben nem akadályozta őt semmi, nem a hőség, nem a záporeső, nem a vihar, nem a zivataros, koromsötét éj, hanem a legkellemetlenebb időben is, szent örömmel sietett a szegény betegek hajlékaiba is, hogy őket a szentségekkel ellássa és az örökkévalóság nagy utjára elkészitse. Az ősi kath. sz. hitet az eretnek-felekezetek gonosz merényletei és törekvései ellen rettenthetlenül és szilárdan, valódi hős lelkülettel védelmezte, kész lévén azért, ha kell vala, meghalni is örömest. - Berkess halála után azonnal Arbay Jánost neveztette ki npréposttá. Midőn 1731. évben egy véletlenül támadt tüzvész a város legnagyobb részét lángba boritotta volna, az apostoli lelkü főpásztor önmagáról megfeledkezve, a felebaráti szeretettől lángolván, mindenfelé szaladozott; itt jó tanácscsal segitett, ott a csüggedezőket bátoritotta; a vizet saját kocsiain hordatta, a veszélyben lévők holmiait megmentette. E lángbuzgalma s emberbaráti hő szereteteért az Isten megőrizte a veszélytől az ő épületeit, noha közel és köröskörül pusztitott a tüzelem, mely egy óra alatt 196 házat hamvasztott el. A kárvallottak- és inségre jutottaknak aztán bőven adott pénzt és gabonát, az épitésre szükséges fákkal, zsindelyekkel és egyéb szükséges anyagokkal is ingyen ellátta, és azonfölül még tartozmányaikat is mind elengedte nekik. - A nagy főpap 1731. évben megvetette az uj püspöki palotának alapját és annak falait meglehetősen fölemelte már, szándéka lévén annak egyik oldalán a székesegyházat, a másikon pedig a kanonoki lakokat épittetni, de e nagyszerü műnek kivitelében nemsokára bekövetkezett halála meggátolta őt...

1731-ben az ősi kath. sz. hit védelmeért mélyen megszomoritotta őt épen az, a kinek megdicsérni kellett volna őt főpásztori buzgalmaért; t. i. VI. Károly császár (1711 - 1740) a királyi bizottság által 1721. évben Pesten tartott gyülésnek a religiói ügyekben hozott végzéseiből némely pontokat kivonva, az ő döntvényébe igtatta, mely Pestmegye gyülésén kihirdettetett. Minthogy pedig némely pontok az ősi egyháztól elszakadt tévfelekezeteknek kedvezni látszottak, s ama vgye a váczi püspökség területén fekszik, gr. Althánn bibornok és püspök az ellen ünnepélyes tiltakozását irásban beadta, mely is 1731. május 23-kán Pestmegye gyülésén felolvastatott, a vallásgyakorlat ügyébeni hozzácsatolt pontok ellen, és ez oly igen érdekes, hogy azt itt egész terjedelmében közöljük honi nyelvünkre áttéve:

"Mihály, Frigyes, Isten irgalmából, a római sz. egyház sz. Sabináról czimzett áldozár-bibornoka, gr. Althánn, váczi püspök stb. Minthogy a httó-tanács irata által a mult napokon, a religiói ügyben némely pontok érkeztek hozzám, valamely országgyülési tvczikkeken alapulók, mint azon iratban mondatik, a melyeknek nemcsak a papság, hanem az ország összes katholikus karai ellenvetették magokat, a melyeket én lelkem keserüségével és borzalmával olvastam, mint olyanokat, melyek a kath. hit, istenitisztelet, a lelkek üdvére, és az apostoli szék tekintélye, joghatósága, kiváltságai, szabadsága és bármely jogaira nézve sérelmesek és azokkal merőben ellenkezők. Amiért is szintén ragaszkodva a nevezett papság és az ország egész katholikus kara által tett tiltakozásokhoz, a nem hasonlótlan, 1608. évből eredő sérelmek ellen; hogy az én főpásztori legsulyosabb kötelmemnek, a Kristus legdrágalátosabb vérével megváltott, s rám bizott juhokra nézve, eleget tegyek, - ezen soraimnál fogva a legteljesebb Szentháromság és a szeplőtlenül fogantató B. Szüz Mária, a Mindszentek és a t. e. tek. Pest, Pilis és Solt vgyék Pest városában egybegyült közönsége előtt ünnepélyesen tiltakozom minden a fönt nevezett pontokban foglaltak ellen, ugyszintén mindazon és egyes sérelmek ellen, a melyekről elmondhatni, hogy sérelmeket hoztak vagy hoznak be, ártalmasak voltak, vagy azok a jelenben is, és egyszersmind minden onnét következetteket vagy eredőket, joggal érvényteleneknek, haszontalanoknak, igazságtalanoknak és nem helyeselhetőknek jelentvén ki, melyek megtartására az én egyházmegyém egy katholikus hivét sem lehetett és a jelenben sem lehet szoritani, hanem ugy tekintendők azok, mintha soha nem is keletkeztek volna; azért azokat mint nem létezőket tekintem és az én megyémbéliek által is olyanokul tekintetni akarom mindenkoron, és ezennel ismét ünnepélyesen tiltakozom. És ezen sorok erejénél fogva, Jézus Krisztus e földöni helynökére, a mi legszentebb Urunk, XII. Kelemen pápára, és az ő apostoli székére fölebbezek, mely a hit tárgyában egyedül, mint az igazság oszlopa és erössége tud csalatkozhatlanul megkülönböztetni, kinyilatkoztatni és eldönteni, a melyhez én mindenképen és a legerősebben ragaszkodom és magamat annak a legengedelmesebben alávetem. Kelt Váczott, a püspöki városban, 1731. május 23-kán.Althánn M. F. bibornok és váczi püspök.191

Ezen tiltakozás ő cs. kir. Fölségének azon határozata ellen lévén a nevezett vgyei gyülésre beadva, mely a magyarországi kálvin és lutherhitüek javára adatott ki, s ezen tiltakozást ő Fölsége oly zokon vette, hogy a nevezett évi jul. 21-kén kelt rendeleténél fogva őt Bécsbe idézte föl,192 még pedig oly szigoru megjegyzéssel, hogy vévén ő Fölsége rendeletét, azonnal utra keljen, és ott ő Fölsége további parancsait bevárja.193 Minthogy azonban bibornoki kiváltságaira támaszkodva, a Bécsbe-menésből mi sem lett, u. a. évi aug. 8-kán Bécsben kelt iratban, ő Fölsége nevében, még szigorubb megidézést kapott, azon világos kijelentéssel, nehogy különben ő Fölsége legfőbb tekintélye és méltóságához illő eszközökkel kelljen ellene föllépni.194 Igen, ezen ünnepélyes tiltakozásról értesülvén a császár, napot tüzött ki neki, hogy arra Bécsben megjelenjen; de a rettenthetetlen lelkü főpap az eretnek-nagyok által félrevezetett császárnak megizente, hogy őt, mint egyházfejedelmet és bibornokot csak a római pápa itélheti meg, kivált a religióhoz tartozó bármely ügyekben. Mire VI. Károly annyira engedte magát ragadtatni, hogy a biboros főpapot a püspöki javak élvezetétől eltiltotta! De a sajnos meghasonlás nemsokára megszünt; ugyanis a pápai tekintély közbevetése folytán gr. Althánn M. F. püspök javai használhatását visszanyerte és a császár régi kegyeibe ismét visszajutott.195 Erre 1732-ben, nagyheti hétfőn székvárosába a tengernyi népség roppant tapsviharai között visszatérvén Bécsből, az egyházmegyét ezután is szent buzgalommal kormányozta.

Emlitendőnek tartjuk itt, miszerint gr. Althánn M. F. váczi püspök, és több elődje is, az ő joghatóságuk alá tartozónak állitván Szeged városát, ugyszintén a csanádi püspökök is, mindkét egyházmegye főpásztorai küldtek koronkint a szeged-alvárosi ferenczes kolostor főnökeinek, mint a török-uralom alatti főpásztori helynököknek hivatalos iratokat, a kiknek helyzetök elég kellemetlen volt ezen joghatósági viták miatt!.... A főtdő váczi káptalan 1749. febr. 4-kén Váczott kelt iratában,196 Zlinszky Imre királyi ember és Győry János káptalani kiküldött hivatalos vizsgálata folytán bizonyitja, hogy Szeged városa a török-uralom alatt Csongrád vgybe volt bekebelezve, és ezen helyek: Szeged, Tápé, Győ, Csongrád, Ujfalu a Tiszán innen; Vásárhely, Mindszent, Szentes, Sas, Ugh, Tollyó, Csány197 stb. puszták a Tiszán túl a váczi egyházmegyéhez tartoztak és ezek a váczi püspöknek adták a tizedet; a pápai brevéket, bullákat,198 bucsu-engedményeket és jubilaeumokat Szegedre és a nevezett helyekre a a váczi főpásztorok küldötték és közölték velök; a lelkiekben a váczi sz. székhez vagy az itteni püspökhez fordultak, avagy ennek helynökéhez a nevezett helyek lakói. - Csongrád vgye 1724. nov. 20-káról bizonyitó iratot ad ki az iránt, hogy Berkess András, gr. Althánn M. F. váczi püspök és bibornok helynöke, tiltakozást jelentett be ezen vgye előtt, gr. Nádasdy László csanádi püspök ellen, mint a ki Szeged városában joghatóságot gyakorolván, ezáltal gr. Althánn M. F. váczi püspök joghatóságán sérelmet követett el.199

Ezen joghatósági kérdés már előbb is nagyon feszegettetvén VI. Károly cs. és magyar király gr. Althánn M. F. váczi püspök részére, a luxenburgi várban, 1719. május 12-kén megbizó parancsot adott ki, hogy mivel az ő egyházmegyéje, mely a török-uralom hatalmában volt, még kellően helyreállitva nincsen, és több ahhoz tartozó helyek, majd a kalocsai, majd meg a csanádi főpásztorok által használtatnának, kihallgatván a feleket, ezen egyenetlenséget döntsék el, és erről ő Fölsége elé értesitvényt terjeszszenek föl: Wolkra János veszprémi püspök és ezen vgye főispánja és Spátai Gábor sárdi-i püspök és a nyitrai káptalan éneklő-kanonokja, ugyszintén Nagy István nádori főjegyző, mint ezen ügyben megbizott birák.200 Ezen ügy elintézésére a nevezett veszprémi főpásztor Győr városát tüzte ki, az értekezlet 1719. szept. 4-kén veendvén kezdetét.201 - A már nevezett csanádi püspök H.-M.-Vásárhelytt is az ő joghatósága alá akarván vonni, mely pedig mindig a váczi püspökéhez tartozott, ennek helynöke, Berkess András, ünnepélyes tiltakozást terjesztett be a csanádi püspök jogtalan beavatkozása ellen Csongrád vgye közönsége előtt, mely is 1723. jul. 3-ról kelt bizonyitványt adott ki arról, miszerint H.-M.-Vásárhely városa nem Csanád-, hanem Csongrádvgyben fekszik és a váczi püspök lelki hatalma alatt van.202 - A váczi sz. szék megbizta 1734-ben a mindszenti plébánost is, hogy a csanádi püspök által Szeged városában végzett, a váczi püspök joghatóságára nézve sérelmes ténykedések ellen tiltakozást adjon be. A megbizott eljárása eredményével ezen évi febr. 6-kán kelt iratában számolt be.203 - A váczi püspök meg Pest városa fölött akarván gyakorolni joghatóságot, e miatt az esztergomi érsekkel nem egy levelet kelle váltania, Keresztély Ágost szászhoni hg. és primás 1720. febr. 23-kán Regensburg-ban kelt iratában meghagyta Pest városa plébánosának, az ottani szerzeteseknek és polgároknak, az egyházi tilalom és fölfüggesztés büntetése alatt, hogy a lelkiekben nem máshoz, hanem az esztergomi érsekhez forduljanak és senkit mást főpásztorul elismerni ne merészeljenek.204 Erre aztán gr. Althánn M. F. váczi püspök részére az itteni káptalan 1721. szept. 24-kén hiteles bizonyitványt állitott ki oly értelemben, hogy a váczi főpásztorok Pest városára nézve lelki joghatóságot gyakoroltak.205

Mi főképen a váczi és csanádi püspökök közti vitát illeti a terület és joghatóságra nézve, a mindkét részrőli számos érvek és okmányok a derék Orthmayr Tivadar és Szentkláray Jenő temesvári főgymnasiumi tanárok206 által szerkesztett "Történelmi Adattár Csanádegyházmegye hajdana és jelenéhez" czimü havi-folyóiratban207 közöltetnek. De b. Falkenstein Albert csanádi püspök válaszérvei és több csanádi püspöknek a szegedalvárosi sz. ferenczrendi kolostor főnökeihez, mint a gyászos emlékü török-uralom alatt a csanádi püspökök helynökeihez208 menesztett irataiból kitünik, mikép Szeged soha nem volt a váczi egyházmegyének tulajdonképeni alkatrésze, és azért b. Falkenstein csanádi püspök által a Szegedre vonatkozó joghatósága döntő érvekkel védelmeztetvén, a legfelsőbb helyen a csanádi püspöknek jogköre Szeged városa fölött megerösittetett és az egyházmegye határai e ponton is megállapitva lőnek véglegesen.209

Fölhozzuk itt még azt is, hogy gr. Althánn M. F., Goldburg és Muhrstätten-ben szabad báró stb. 1719. decz 8-kán kelt iratában a kegyesrendieket a sz. Mihály főangyalhoz czimzett váczi plébánia vezetésétől fölmentvén, annak plébánosává Paulesics József Mihály visegrádi plébánost210 nevezte ki, meghagyván neki, a többek közt. ezen iratában, hogy: "az ő elődjének, Dvornikovics Mihály püspöknek dicséretes rendelete szerint, két káplánt tartson, kiknek egyike magyar, a másik német legyen, s valamelyikök tótul is tudjon, kiknek ellátására 100 rhénusi forintot rendel segitségül ő is, az üresedésben levő kanonoki jövedék-részletből, a szintén elődjének Kollonich Zsigmondnak rendelete szerint.211 - Paulesics azonban háladatlan lett ezen főpásztora iránt, a ki ugyanis Nápolyból 1725. május 1-jén kelt iratában meginti őt, mint már kanonokot, hogy az ő főpásztora s uradalmára nézve sérelmes beszédeket hallatott, gazdatisztein hatalmaskodott, azokat keseritő szavakkal is bántalmazta, - mikép az is, a sz. széki ülnökség- s fizetéstől fölfüggeszti, ha tovább is ellenségeskedni, daczolni s egyenetlenkedni meg nem szünik.

Végre, a minden dicséretre érdemes főpásztor életének alkonya is elközelgett. Úgyanis 1734. jun. 20-kán, épen Szentháromság ünnepén, az Urban a legcsendesebb elszenderült. Midőn t. i. ágyából fölkelt, hogy az ünnepélyes isteni-szolgálatra készüljön, a szélhüdés által erősebben érintve, a legszentebb neveket hangoztatá s baloldalra kissé az ágyra dőlt le. Jelenvolt gyóntatóatyja a szélhüdött nyelvüt, de áhitatosan nézőt, a hit, remény és szeretet s a töredelem indulatainak fölébresztésére intette. A szent életü főpásztor fölsóhajtván, töredelmes bünbánata jeleül háromszor veré mellét, és amint az Ur szolgájának ajakiról a föloldozás szavai elhangzottak, drága lelke az égbe röppent. Amint tiszteletes testét tiszta ruhába öltöztették, az e szolgálattal foglalkozók vaslánczot vettek észre, melynek hegyes szegei már egészen a husba voltak nyomulva; vánkosa alatt pedig megtalálták a vashorgonyakkal ellátott többágu véres kötélkorbácsot, melylyel testét fenyiteni, szakgatni és a lélek teljes uralma alá hóditani igyekezett.

A zavargós viszonyok által erősen megzilált egyházmegyéjét annyira jó karba hozta, hogy mig püspöksége elején 30 plébániát talált, elhunytakor már 60-nál többet számlált az egyházmegye. A várost ékes püspöki palotával, papnöveldével és más nyilvános épületekkel diszitette; fényes nemzetsége, vallásos érzete, bőkezüsége, a jólét napjaibani önmegtagadása és a balsors óráibani erős lelkülete, valamint egyéb ritka erényeinél fogva, Migazzi bibornok által kegyeletes emlékkel tiszteltetett meg. Mivel pedig a könyörületesség mintegy vele született és e ragyogó erénye mindig növekedett, méltán neveztetett Róma- és Nápolyban, valamint Váczott is, a szegények, özvegyek és árvák kedves atyjának. Desericzky tudós k. r. áldozár mondott gyászünnepélye alkalmával a nagyszámu főpapok, a világi és kolostori papság, főnemesség és igen nagy népgyülekezet előtt igen jeles dicsbeszédet.212

2. §. VI. Mihály Károly, Kristóf, III. Pál és Károly püspökök.

75. Gr. Althánn (VI.) Mihály Károly, 1734 - 1756. Ez az előbbi biboros főpapnak Ferdinánd testvérétőli unokaöcscse, sz. János jerusálemi diszes és souverain rendjének nagykeresztes lovagja és tisztviselője,213 a pápa ő szentsége házi főpapja és annak trónálló püspöke, bari-i érsek,214 mely méltóság czimét és rangját, s a palástot is egész élte fogytáig megtartotta; egyszersmind királyi tanácsos is volt, ugyszintén oppelni főesperes, vratislaui kanonok, sz. Mór galliopolis-i apátja, Goldburg és Murstetten szabad bárója, mindkét jog és a sz. hittudomány tudora, ő cs. kir. apostoli Fölsége v. b. titkos tanácsosa, a httótanács tanács tanácsnoka stb. Ő is Glatz-ban született 1702-ben, Cseh- Morvaország és Silesia közötti helyen. Az egyházmegyei irattárban megvan azon, ivrétben egyszerü papirra nagyon olvasható betükkel irt okmány, melynek erejénél fogva VI. Károly választott római császár, Német-. Spanyol-, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát- és Tótország királya stb. Bécsben 1734. decz. 30-kán, tehát még nagybátyja halálévében, gr. Althánn M. K. bari-i érseket és apulia primását váczi püspökké nevezte ki. E legmagasabb okmánynak Károly császár, gr. Batthyán Lajos és Wanyeczy Illés irvák alá. Ezen szintén nevezetes főpásztort a következő, 1735. évben vezette be a váczi püspökség javadalmaiba a m. kir. kamara öregebb tanácsosa, báró Laffert, oly föltét alatt, hogy e javadalom évi jövedelmeiből a pápa beleegyezése mellett, bizonyos összeget a plébánosok közpénztárába évenként beszolgáltasson. A bevezetés és igtatás számos egyháziak és világiak jelenlétében történt, mint ezt a m. kir. kamara tanácsából, amaz adományozási okmányra hátiratolt és 1735. febr. 17-kén kelt, Conkel Károly Lajos által kiadott sorok bizonyitják.215

Fölhozzuk itt, hogy a széküresség alatti időközben a kamara késlekedő lévén a különféle fizetéseket illetőleg, a ftdő káptalan ennélfogva a tek. kamarai tanácshoz ezen kérvényt menesztette: "Miután tetszett az isteni mindenhatóságnak a főmlgu és ftdő római egyház bibornokát és váczi püspököt, egykor a mi főpapunkat e földi életből egy boldogabb (a mint hisszük) hazába elhivni, kötelmünknek tartottuk ezen legalázatosabb folyamodványunkat a tek. kamarai tanács elé terjeszteni, hogy az egyházmegye czéljára, a lelkiekbeni kormányzat és ellátási fizetések, és más ezek által szükségelt kiadások, a püspöki javakból eddig mindenkor a kitett részletezés szerint, a királyi ügyész216 belépése idején semmikép el ne vonattassanak. Ilyenek: a püspöki sz. szék fizetése, az egyházmegyei papnövelde növendékeinek szükséges ellátása, ugyszintén a gazdatisztek, karmester, tanitók, székesegyházi zenészek stb. fizetései, melyek eddig szintén mindig a püspöki jövedelmekből szoktak kiadatni. Minthogy pedig kisem tartozik a maga költségén katonáskodni és a munkás méltó a maga jutalmára, az ily fizetés-elhuzás esetén könnyen elhagynák tisztségeiket a közjó hátrányára. Azért alázatosan esedeznek a tek. kamarai tnnácsnak, miszerint az uradalmi tiszteknek azon utasitás adatnék, hogy a püspöki székür idején mindenről kellőleg gondoskodva lenne, nehogy a rosz gondolkodási bajok és hiányokat az utódpüspök a káptalannak találja tulajdonitani.217

Gr- Althánn M. Károlynak mindjárt püspöksége elején meggyült a baja nagybátyja adósságai és tartozásai miatt. Ez ugyanis, mikép föntebb életrajzában láttuk, magas méltósági állásainál fogva sokat utazván, és a szegények, árvák, özvegyek és nyomorodottak fölsegélésére sokat, majdnem mindenét oda adván, nem csoda, hogy gyakran pénzhiányban szenvedett. Utódja, a sok nyomorba merült szegény váczi népség részéről is kéretvén, hogy némely követelésekre állitják, kifizetni rendelt, de ez meg nem történvén, végre is a nmlgu m. kir. udvari kanczelláriához, folyamodni kénytelenek, és ő azon elhunytnak218 nemcsak mint nagybátyjának, hanem mint elődjének is jó hirnevét védeni tartozván, és főképen azért is, nehogy ama követelések kielégitése elhanyagoltatván, e miatt az elhunytnak lelke szenvedjen, a legalázatosabban esedezik, a nmlgu m. kir udvari kanczelláriának, miszerint ezen ügyet minélelőbb elintézni, illetőleg ama követeléseket kifizetni kegyeskednék. Ezen irat 1736. nov. 20-kán kelt Váczott.219

Mint közönségesen történni szokott oly nagy ember halálakor, a számos házi cselédség, a mi csak kezeügyébe esik, eltulajdonitani szokta, és akik aztán az értékes tárgyakhoz jogot tartanak, olyanokon kereskednek, a kik az ily dologban egészen ártatlanok. Ilyesmi történhetett gr. Althánn M. F. halálakor is; mert 1734. jun. 25-kén kelt iratában a m. kir. kamara elnöke értesiti Reviczky János Ferencz mestert, mint a m. kir. kamara tanácsosát, a magyarországi kir. ügyek igazgatóját s ezen ország koronájának ügyészét, miszerint a nevezett püspök halála után annak becsesebb holmiait a káptalani urak elkapkodták, s azért vizsgálja meg ezen ügyet. A nevezett tanácsos Player János József budai kir. kamara perczeptort bizta meg a nyomozással, meghagyván neki, hogy tegyen nyomozást a dologban a nevezett káptalani urak ellen, kik ama becsesebb tárgyakat elkapkodták (?), azokat visszaszerezni, az eltulajdonitók ellen pert inditani és minderről a kamarát értesiteni el ne mulaszsza. Aztán u. a. évi jul. 2-kán Laczkovics László kir. táblai hites jegyző egyenesen a váczi káptalanhoz intézett220 levelében fölhivja annak tagjait, miszerint egyetemben és egyenként mindnyájan azon legyenek, hogy akinél mi volna, bármely oknál fogva, elvéve, elkülönitve és félretéve, azt a szokott büntetés alatt visszaadják. Ha pedig valakinek az ilyenhez joga volna, azt ne saját hatalmával vegye el és tartsa meg, hanem azéval, ki az elhunyt főpapnak utódja, és a kinek jogában áll az elhunytnak hátramaradt holmiaival rendelkezni, a ki természetesen nem más, mint épen a királyi ügyész,221 kimutatván ez előtt az oly tárgyak jogczimét. Végre a határozott választ minélelőbb kéri és minden jogi orvoslást föntart a királyi ügyésznek.222

Fölemlitjük itt, hogy valami Pironi Péter gróf is, a VI. Károly császár ő Fölségéhez intézett folyamodványában esedezik, miszerint gr. Althánn M. F. váczi püspöknek az ő életében 12 éven át tett szolgálataiért őt kielégittetni kegyeskednék. Ezen anconai gróf pensiója, mely a megholt püspök részéről neki élte végeig biztositva volt, évenkint 200 rhénusi frtban állapittatott meg, de ama halálozás után a nyugpénz fizetése elmaradt.

Az uj főpásztor buzgó lévén az igehirdetésben, maig is fönvan, a karácson éjjelén ezen vezérige223 fölött: "Dicsőség Istennek a magasságban és a földön békesség a jóakaratu embereknek!"224 mondott és sajátkezüleg irott német, 7 féloldalra 4-rétben terjedő egyházi beszéde,225 közbenközben latin-szövegü idézetekkel. - Minden tekintetben igen gondos lévén, inti 1744. május 2-kán kelt iratában az egyházi és kolostori papokat és világiakat is, hogy az elhunyt lelkipásztorok hátramaradt holmiait el ne kapkodják, szét ne hordják. --Sz. Defendens vértanu ereklyéje, mely a sz. Callixt-ról nevezett római temetőből kiemeltetve, 1750. évben ezen főpásztor utján a római pápa által e diszes templomnak adományoztatott.226 - Majd az 1751. márcziusban egyházmegyéje részére kiadott, nyomtatott körlevelében megfejti az általános Jubilaeumra nézve kiadott pápai rendeletet.227

E szintén nagy főpásztor életében, alig volt egyházmegyéjében oly hely, mely jótékonyságát nagy mérvben ne érezte volna. Ugyanis Kosd, Verőcze, Szilágy, Püspök-Hatvan, Mogyoród, Alsó-Némedi, Alpár stb. községekben templomokat épittetett, melyeket sz. edényekkel és egyebekkel látott el; a plébániák számát növelte; a lelkipásztorok részére tisztességes lakokat emeltetett és ellátásukról is szeretetteljesen gondoskodott. A nógrádi egyházat, minthogy az előbbi nemrég leégett, más alkalmatosabb helyen kezdte épittetni a diszes paplakkal együtt. Váczott a kegyesrendiek társházát228 nagyrészt kiépittette, és az alvárosi sz. Miklós templomot229 alapjából fölemeltette s ott uj plébániát állitott, a volt püspöki lakot, melyben most a m. kir siketnéma-intézet létezik,230 bővitette, szőlők, kertekkel, halastóval, malommal, vadaskerttel és egyéb gazdasági épületekkel is ellátta, és a székesegyházat is elkezdte épittetni. Káptalanával a királyi kiküldöttek előtt231 egyezségre lépett oly formán, hogy a váczi egyház jövedelmei és tizedéből hét rész a püspököt, a nyolczadik pedig a káptalant illesse. Azon idő óta a káptalan a város nyolczadrészét birta, és az egyezmény szerint az őt illetőket rendesen megkapta.

Hogy főpásztori tisztének minden teendőit teljesitse, gondoskodását a kálvinhitüekre is kiterjesztette, és valóban kedves modora, okos és tudós ékesszólásával közülök többeket nyert meg Jézus ősi egyházának. Igy, a többi közt, legyőzhetlen érvelésével a kecskeméti kálvinista collegium rectorát, Nyergessy-t, és Liszkay Miklós sz. miklósi232 prédikátort az ősi akolba visszaterelte, a kiket is kitünő tudományosságuk és a főbb nyelvekbeni jártasságukért igen kegyelt. Miért amazt saját kérelmére papjai közé vette föl, ezt pedig oly jó karba helyezte, hogy magát és egész családját urilag föntarthatta. - Miután nagy kiterjedésü megyéjét egészen meglátogatta és mindenütt oly sok jót tett volna, visszatért Váczra, hol az u. n. "Szentháromság társulatát," a kegyes-rendiek kérelmére, jóváhagyta és helyeselte, hogy az ő templomukhoz tartozzék. E társulatnak saját könyvecskéje volt ily czim alatt: "Vezérlő és oktató Könyvecske az eloszolhatatlan tellyes Szent Háromságnak Dicsőségére Vácz Püspöki Városban a Tisztelendő PP. Piaristák templomában felállittatott Társaságnak, melly mostani Szentséges Római Pápának XIV. Benedeknek hatalmával megerősittetett, és Méltóságos, kegyelmes Püspökünk ő Excellentiájának kegyes engedelméből béhozattatott." - Nyomatott Budán Nottensteiner Veronika özvegynél 1749. évben; 30 lapnál többre terjed kis 12-rétben, a társulat áhitatosságait, bucsuit, szabálypontjait stb. foglalja magában.233 - Az általa emeltetett sz. Miklós-templomot, mely már teljesen elkészülve volt, 1748-ban ő maga nagy ünnepélylyel fölszentelte, hogy az akkor még kicsin alsó-plébánia ideiglenes egyházaul szolgáljon. Román-stylben épült, s midőn erre néhány évtizeddel a nagy székesegyház fölépült, mint fölösleges elhagyott és aztán később sok éven át, még az ujabb időben is magtárul lőn kibérelve zsidók által, s mint rozzant, disztelen állapotban lévőt a köznép közönségesen csak "rosz templom"-nak nevezte, míg 1885. nov. 12-kén lebontása kezdetét vette, hogy helyén leányiskolai épület emeltessék.

Gr. Althánn M. K. püspök a királyi meghivó folytán 1748-ban szintén Pozsonyba utazott el az országgyülésre. - Elérkezett végre az oly sokak által óhajtott 1749. év, midőn a régi magyar királyok palotájának helyén, hol az első királyi lakot IV. Béla király épittette, Nagy Lajos bővitette, és Zsigmond uj palotákkal ékesitette, - egy uj, nagyszerü kir. laknak alapköve tétetett le roppant ünnepélyességgel.

Jelenvolt ugyanis a magyar nemesség virága, az ország karai és rendjei, Pálffy János nádor stb. A rendkivüli fényes hallgatóság előtt az alkalmi beszédet báró Bajtay József, utóbb erdélyi püspök, hirneves szónok tartotta. Ezen jeles kidolgozásu beszéd a honiak és külföldiek előtt a "legékesszólóbb szónok" diszczimet szerzette meg Bajtaynak, és előbb Budán, aztán Varsóban jelent meg nyomtatásban s róla a regensburgi lapok igen nagy dicséretekkel nyilatkoztak.234 - Minthogy gr. Althánn M. K. is jelenvolt, s az első követ, az egyház szertartása szerint, ő szentelte meg, a szónok beszéde közben ő felé fordulva, igy szólt hozzá: "Téged is, gróf Althánn Károlyt és kitünő főpásztort üdvözöllek, hogy ezen ünnepélyes szertartást jelenléted, imáid és religióddal megszentelted, örvendj legjobb főpásztor azon véleménynek, melyet erényeidről táplálunk, és bennünket mindnyájunkat a jó és dicsélyes életre való törekvésben páldáddal ezután is erősits meg.235 Ezen ünnepély május 13-kán, mint Mária Teréz születésnapján tartatott.

Károly bajor fejedelem 1742. jan. 24-kén császárrá választatván,236 febr. 12-kén Frankfurt-ban megkoronáztatott. - Több mint 26,000 főnyi magyar sereg élén Eszterházy József kir. táblai biróval, ki a hadi vezényletben igen járatos volt, az ellenség ellen a harcztérre sietett. Ekkor gr. Althánn M. K. váczi püspök is állitott ki káptalanával együtt szép számu és jól fölszerelt harczosokat. - 1743, évben május 12-én Mária Teréz királynő Prágában megkoronáztatott, és ott nehány napig időzvén, visszautazott Bécsbe. Fényes kiséretéhez tartozott gr. Althánn M. K. váczi püspök is. - Hogy a katonaság béke idején magát a fegyverben gyakorolja és a hadi képességnek jeleit adja, Mária Teréz királynő 1750-ben elrendelte, hogy nagy táborozás tartassék. Ez előbb Vácz, aztán Pest vidékén történt meg, melyen Mária Teréz is jelenvolt a nemesség virágával együtt, a Dunán hajózván le nagy fénynyel az ország e vidékére a nagy királynő. Pesten gr. Barkóczy Ferencz egri püspök házában szállásolt.237 E püspök innét Gödöllőre kisérte a m. kir. kincstár elnökéhez, gróf Grassalkovich-hoz kinek tetteit megdicsérte a királynő, mint a ki ő Fölségét pompás palotájában238 és oly fölségesen vendégelte meg, hogy ily fogádtatást csak fejedelmek szoktak tenni.

E helyen az ország szeretett királynőjét Kaló Ferencz, a váczi püspök helynöke, üdvözölte annak nevében, rövid ugyan, de igen kedves beszéddel, mely és a tisztes kinézésü öreg, komoly egyháznagy annyira megtetszett Mária Teréznek, hogy eme nyilatkozatot tevé neki: "Igen fájlalom, hogy előbb közelebbről nem ismertem, kész lettem volna korát és erényeit megillető jutalomban részesiteni." Würth Ferencz szintén váczi kanonok pedig Pest-vgye nevében üdvözölte igen ékes beszédben az érkező uralkodót.239

Végre 1756-ban gr. Althánn M. K. püspök előbbi, őt igen elgyöngitő betegsége annyira megsulyosbult, hogy a királynő tanácsára, orvosoltatás végett Bécsbe ment föl. De hiú volt reménye, mert itt junius 6-kán érdemdús földi életét az örökkévalóval kelle fölcserélnie. Drága tetemei az általa oly hőn szeretett Vácz városába hozatván viszsza, egy időre a kegyes-rendiek templomában tétettek le, mig a gyászpompára a készületek megtétettek. A temetési szertartást gr. Klobusiczky Ferencz kalocsai érsek végezte és ő tartotta fölötte a halotti beszédet is. - Nyájassága, bőkezüsége, méltósága az arculatban, igen lekötelező s kegyeletre inditó volt; egyházmegyéje javára és székvárosa jólétére oly sokat tett, hogy valamint nagybátyának, kinek magas erényeit örökölte, ugy neki is Váczott240 és az egész püspökség területén áldásban maradand emléke mindenkoron.241

76. Waali és sonnenthurni gr. Migazzi Kristóf, 1756 - 1757. A Migazzi-nemzetség242 egyike a legrégibbeknek, mely Olaszhonban már a XI. század elején virágzott,243 honnét később Tirolba244 s innét Magyarországba is átszármazott. A Migazzi-k már 1200-ban urai voltak Pedessina és Rassurá-nak; Migazzi Jakab 1416 körül waal-i Antoniával, Migazzi Vilmos pedig 1448-ban de Fridericis Katalin, sonnenthurn-i nővel lépett házasságra. Ezen utóbbiból eredett Márton, a ki a Turri, de Migazzi- is, de Sonnenthurn és de Waal irta magát és a kinek neje Castelalto Ugdonia volt. Migazzi Jakab 1597-ben jelenvolt a Kassa vidékéni hadjáratban a pápai segély-seregben, melynek parancsnoka Aldobrándi János Ferencz volt, a pápa rokona. A nemzetség öregebb ága Migazzi Keresztelő Jánosban, a ki Galaráti Kamillával kelt házasságra, kihalt, az ifjabb pedig maig is virágzik.245

Althann Mihály Frigyes váci püspök portréja - rézmetszet, 1719

Az Althann-féle Vác térkép, 1718

Althann Mihály Károly püspök

Nápoly - Castelnuovo

Althann Mihály Frigyes püspök - emléktábla a váci Székesegyházban

Althann-címer a váci Szentháromság-szobron

Az isteni gondviselés ugy akarta, hogy ismét azon nemzetségbeli főpásztor üljön az oly nagynevü püspökök által dicsőitett püspöki széken, a melyből már egy törhetlen főpapi buzgalommal tündöklött a magyar anyaszentegyházban. Olvassuk ugyanis, hogy Mikáczy (I.) Miklós előbb tinnini püspökből nagyváradivá neveztetett ki és egyszersmind a kassai kir. kamara elnöke is volt. Püspöki székét a Bocskay-féle zavarok miatt nem birhatta békében.246 1601-ben II. Rudolf döntvénye szerint247 a királyhoz menesztett fölebbezvények birái közé ő is fölvéve volt, és 1606-ban Bocskay által, minthogy az ősi szent religió mellett rettenthetlen lélekkel kelt ki, hogy Nagyváradon a tévtanok el ne hatalmasodjanak, elfogatott és börtönbe vettetett, sőt a hatalmában elbizakodott gőgös és nagyon vastag nyakú kálvinista lázadó főnök által még ütlegekkel is bántalmaztatott a jámbor és hitbuzgó egyháznagy és sikeres hadjáratai által kivitte, hogy Mikáczy nagyváradi püspök (1598 - 1612) számüzetett! Három évi sanyarú szenvedés után, midőn már az ő, és Jézus ősi egyházának azon időben legdühösebb ellensége, Bocskay, Kassán lelkét kiadta, az ország karai és rendei közkivánatára a hazának és megyéjének viszszaadatott.248 Mint gr. Migazzi püspök, Desericzky hallatára is beszélte, a magyarok a "Migazzi" nevet "Mikáczy"-nak irták régente249 s a család irattárábani okmányok szerint ősei e nevet majd k-val Mikáczy, - majd g-vel Migáczy-nak ejtették ki. Az olaszok pedig a k helyett g-t és a cz helyett ze-t kezdtek használni, és igy lett a magyarosan hangoztatott Mikáczy-ból Migazzi.250 Hogy Migazzi nemcsak névre, de nemzetségre is rokon az emlitett nagyváradi hires apostoli lelkü püspökkel, az bizonyos. Migazzi Kristóf bibornok és bécsi érsek s Migazzi Gáspár 1764. évi 46. tczikk erejénél fogva magyar indigenátust nyertek.251

Migazzi Kristóf 1714. okt. 23-kán Tridentben, vagy az ennek vidékéni családi kastélyban született; a szelidebb tudományokat e városban szép sikerrel sajátitotta el fényes észtehetségénél fogva, melyekkel az alázatosságot kapcsolta egybe. A magasabb tudományok kedveért Rómába küldetett, hol az öszszes müvészetek és tudományok terén minden szakértőt meglepő haladást tanusitott. És noha kora első virágában volt, mégis az értekezések- és tetteiben oly érett ítéletet, viseletében pedig neki oly igen illő komolyságot mutatott, hogy előre gyanitani lehetett, mily fényes méltóságokra fog fokonként emelkedni s mily nagy fontosságu megbizásokkal tüntettetni ki a legfölsőbb helyről. Előbb tridenti, brixeni252 és olmuczi kanonok, 1735-ben sz. Lénárdnál perjel, 1741-ben frid. kanonok, 1742-ben sz. Egyed perjele, 1745-ben a sz. Rota auditora, illetőleg Németország részére a 12 férfiak egyike, ugyanazon évben Mária Teréz és I. Ferencz ő Fölségeik oratora XIV. Benedek pápánál a hetruriai fejedelemség részére; ugyanazok tanácsosa, 1751-ben carthágói érsek és Belgiumban a mechelni primási egyház főpásztorának örökösödési joggali segédje, v. b. tit. tanácsos és a spanyol udvarnál a császár követe. Majd 1756. márcz. 22-kén a váczi püspök segédje és ugyanazon évi jul. 18-kán253 váczi püspök lőn.

De ezen egyházmegyét nem sokáig kormányozhatta; mert, midőn épen mindent bölcsen intézni akarna, s mind az egyház, mind pedig a város javára nagyszerü tervekkel foglalkodnék, itt egy évet is alig töltve, 1757. szeptemberben254 már a császár által bécsi érsekké255 s a sz. római birodalom herczegévé lőn kinevezve.256 s I. Ferencz (1745 - 1765.) azt is kivitte részére, hogy a római sz. testületbe257 fölvétetvén, a 4 koronázott vértanuról nevezett bibornoki méltóságot258 nyerte utóbb. Majd belső titkos tanácsosi rangra emeltetett, és midőn 1764-ben sz. István jeles rendje megalapitva lőn, annak nagy keresztjével is fölékesittetett.259 Az oly fényes erényekkel és igen szép miveltséggel diszeskedett Migazzi Váczról elköltözvén, utódja lőn:

77. Ghymes-i gr. Forgách (III.) Pál, 1757 - 1759. Az annyi nagy férfiak által dicsőitett gémesi260 nemzetségnek, mely az egyháznak bibornokokat és érsekeket, az országnak primásokat és nádorokat adott, e kitünő sarja Pált és gr. Révay Zsuzsánnát261 tisztelte szülőiül. Atyja, neje halála után az egyházi pályára lépvén, 1712-ben Keresztély Ágost szász hg., bibornok és esztergomi érsek által pappá szenteltetett és azonnal esztergomi éneklő-kanonok és roson-i püspökké emeltetett. Fia, mint váczi püspök, Pál néven III. született 1696. jan. 5-kén, Bécsben a bölcsészet, Rómában pedig a sz. hittudományok tudorságát nyeré el. Midőn uj-mise-ünnepélyét tartá, azon nevezett édes atyja segédkezett;262 előbb nagyváradi olvasó-kanonok és nem sokára e káptalan Sz. Lászlóról nevezett kis-prépostja lőn, majd roson-i püspök és mint ilyen a pozsonyi káptalan nagy-prépostjává neveztetett ki 1733. évben. E méltóságot birván, 1741-ben Mária Teréz Pozsonyban történt megkoronáztatásakor hg. Eszterházy Imre primásnak mint szerpap segédkezett a roppant fényü isteniszolgálatnál.

Erre egészen váratlanul mint kinevezett szombathelyi püspökkel263 találkozunk a magyar egyház történetében. Nem sokára pedig már ott látjuk őt ülni a szintén tekintélyes nagyváradi püspöki széken (1747-1757). Mihelyt e terjedelmes megye kormányzatát átvette, teljes erejével oda törekedett, hogy a nyers-nyakas szakadár oláhokat az ősi hitakolba viszszavezesse, és a tévtanok követőit az egyedül üdvözitő apostoli egyház részére hajlitsa. E közben a keresztény irgalmasság lelki és testi cselekedeit naponkint szent örömmel gyakorolta.

A Bold. Szüz iránt kiváló kegyelettel viseltetvén, Olaszhonba zarándokolt el, a hires lorettói kegyhely megtekintésére és innét Rómába is elrándult. Itt XIV. Benedek pápa (1740 - 1758) által megható áhitatosságaért nagy kitüntetéssel fogadtatott és az anyaszentegyház bibornokai is nagy szeretettel karolták az istenfélő és tudós magyar főpapot. Olaszhonból Latomos nevü épitészt és kőmiveseket hozván magával Nagyváradra, itt a "Várad-olaszi" nevü püspöki területen mint szilárd alapon és jó légü, kitünő ponton, 1752-ben a Nagyboldogaszszony tiszteletére nagy székes egyházat kezdett roppant költséggel épittetni,264 melyet aztán a következő püspökök Mária Teréz kegyes bőkezüsége által is támogatva, 1779-ben teljesen bevégeztek. De, mint már hajlott koru és elgyöngült öreget jónak látta Mária Teréz apostoli királynő a váczi püspöki székre helyezni át.265 Mi kedvére volt az istenfélő főpapnak, mert uj püspöksége szintén tekintélyes s a jótékonyság gyakorlására alkalmas volt s itt családi kastélyához is közelebb jutott.

Alig vette birtokába 1757. febr. 16-kán a váczi egyházmegyét, már is jegyesének forró szeretete és sz. buzgalma jeleül igen drága kelyhet266 ajándékozott. Nemsokára Bécsben, a legfölségesebb Oltáriszentség méltóbb eltartására, tiszta kristálból, idegen müvész által, egy nagyszerü Szentségszekrényt267 nagy költséggel készittetett; de minthogy a törékeny mű, véleménye szerint, nem látszott eléggé alkalmatosnak, áldott kegyességénél fogva a helyi kegyesrendüek templomának ajándékozta oda, mely ott maig is szépen disziti az Úr e kedves hajlékát. Aztán erősebbet és tartósabbat, mely a gazdag aranyozástól tündöklött, készittetvén, azzal ékesité az ő szent jegyesét. Hogy pedig székvárosát is részesitse az ő jótékonyságában, mint már föntebb is, e város általános történetében emlitők, a lövölde előtti nagyszerü hidat,268 mely a gombás-patak fölött emelkedik, tetemes pénzáldozattal ő épittette és hat, nagy mügonddal faragott szoborral269 emelte diszét. Azon székesegyház épitését, melynek alapját gr. Althánn M. Károly vetette meg, nagyrészt bevégezte és azt sok drágaságokkal megajándékozta.

E jeles főpásztor 1758. márcz. 15-kén Váczon kelt körlevelében270 14 pontra terjedő, oly beható utasitást adott ki egyházmegyéje plébánosainak, hogy azok pontos és lelkiismeretes teljesitése a hivek lelki üdvét nagy mérvben mozditván elő, a lelkipásztorok buzgó fáradalmait a legdúsabban mutatkozó lelki örömökkel jutalmazza mindenkoron. A bevezetés igy hangzik: "Azokon kívül, melyek a mi megyénkbeli plébánosok és a lelkek gondozói utasitásokra nézve kinyomattak, és a mi elődünk, gr. Althán M. K. váczi püspök által közhirré tétettek, és általunk is megerősittettek, akarjuk, miszerint ezen itt bevezetettek is pontosan megtartassanak és sz.-székünk által kihirdettessenek."271 - Minthogy az öregség már maga is betegség, és mindinkább elgyöngité őt az, ugy hogy annak sulya alatt sajnosan látá őt kiki roskadozni, Salbeck Károly nagyprépostot, ki születési fénye, tekintélye, bő tudományossága és kitünő képzettségénél fogva igen jeles egyháznagy volt, nevezte ki helynökévé. Míg csak lélegzeni birt, a hivek áhitatának előmozditásán szent hévvel csüngött. Miért is a "keresztény tanitmány társulatát"272 alapitotta, melyben minden állapotú tudatlan emberek a sz. hit elemeit és az ősi religió parancsait, hitczikkeit, az illető plébános felügyelete alatt, a kispapok által nyujtott hitelemzés273 folytán274 megtanulhatták.

A jeles főpásztor örökre nevezetessé tette magát a gyermekkora óta vele növekedett szivreható könyörületességével. Ugyanis, amint székvárosába megérkezett, az alamizsnára szoruló embereket öszszeiratta s osztályoztatta. Ezek közt az első osztályt azok képezték, kik a jobb sorsból a nyomorba sülyedvén, koldulni szégyeltek; aztán jöttek az özvegyek és árvák, majd ezek után vegyesen, sánták, vakok, inségesek és mindenféle nyomorodottak. Ezek közül némelyeket alattomban, másokat nyiltan segélyezett; az alamizsnákat és étkeket a kitüzött napokon hetenkint osztogatta. Palotájában naponkint számos szegények táplálkoztak, kiknek részére külön szakácsot tartott, és a járni nem képes házi szegények, nyomorultaknak javára egy-két jó ételkihordó embert. Naponkint 12 tanuló ifjat vendégelt meg palotájában, hogy tanpályájukat folytathassák, és oly szegény, de erényes leányokat, kik inséges sorsuknál fogva nem kerestettek a férjhezmenetelre, nyiltan és alattomban segitette, ellátván őket szépen nászhozományokkal.

Azonban minélinkább törekedett ő mások életét szivreható jótékonyságával föntartani, annál gyorsabban közelgett sulyosbuló betegsége folytán az ő halála. Ez végre 1759. aug. 25-kén, miután a halálra nagy töredelemmel, mindenkit könyekre inditó módon elkészült, be is következett, csöndesen mulván ki az Urban; az egész város, de leginkább a szegények, árvák, özvegyek, nyomorultak nagy szomoruságára. A kegyes-rendiek templomában nagyszerü gyásztisztisztelet tartatott lelke nyugalmáért, a fényes hallgatósághoz ama szerzet egy jeles tagja kitünő beszédet mondván. Tetemei a régi székesegyházban275 takarittattak el, és a temetést a kalocsai érsek vezette, kinek oldala mellett a dalmáthoni ily rangu főpásztor és a pécsi püspök voltak láthatók, és előttök a nagyszámu papság, nemesek, polgárok és a kesergő népség beláthatlan serege. Megható, sőt szivrepesztő volt hallani az általa táplált oly sok szükölködőnek hangos zokogását! Őt bizonyára örökké nevezetes hirü irgalma, könyörülete, részvéte és kegyességeért a szegények forrói imái a mennyei hajlékokba vitték...

Minthogy az Isten háza diszét oly tekintélyes öszszegekkel emelte, annak kiépitését oly nagy utánlátással s nagy áldozatokkal nagyrészt befejezte és mindig nagyobbakra törekvő buzgalmának csak a halál vetett véget, Migazzi Kristóf főpásztor a pompás székesegyház alatti püspöki sirboltban, hova aztán tetemei átvitettek, szintén siremléket állitott neki.

78. Galanthai gr. Eszterházy Károly, 1759 - 1762. Igen szerencsés volt Vácz városa, hogy püspöki székén a legfényesebb születésű, tündöklő erényü, lángoló buzgalmu, tudomány-gazdag és finom müveltségü főpásztorok váltották föl egymást már oly huzamos idő óta. Az ily fényes származásu és családi jövedelmeket is húzó főpapoknak köszönheti az oly sokat szenvedett Vácz városa romjaibóli kiemeltetését és fölvirágoztatását. Ha a török-uralom után szegény családokbóli főpásztorok ültek volna az itteni püspöki széken, ugy Vácz most csak mint valami szegényes falu nézne ki. Azért a kik oly fönnen szeretik hangoztatni, hogy minek a papoknak a pénz, azok csak butaságukat és városuk történelmébeni járatlanságukat, ugy szintén otromba irigységüket hirdetik, azt gondolván, hogy ama roppant pénzöszszegek, melyekkel a püspökök Váczot fölemelték, nemesebb czélra jutnának, ha azokat tivornyahelyeken a torkukon leeresztgethetnék!

E püspök az Eszterházy-ak fényes nemzetségéből eredett, mely keletkeztét egész sz. István első apostoli királyunkig viszi le, sőt azzal rokonságban lévőnek hirdeti a családi irattár. Az egyház- és hazának annyi dicső nagyokat adott nemzetség alapitója volt "Estoras," a hét magyar vezér egyikének, Örs-nek276 fia, kitől aztán az utódok "Eszterházy"-aknak277 neveztettek. E család történelmét tárgyaló jeles müben278 sz. László királyunknak 1095. és II. Andrásnak 1225. évbőli hiteles okmányai hozatnak fől, melyekből kitünik, hogy e két királyunk az Eszterházy-akat rokonaikul ismerték el. E nemzetség maig is a legfőbb hazánkban valamennyi főuri házaink közt; ugyanis annak egy ága folytonos sorozatban a sz. római birodalom herczegi rangpolczán tündöklött, több várak, városok, faluk, nagyszerü uradalmakat birván. A másik nemzetségi ág a grófoké, kik szintén igen gazdagok, az ország első mágnásai, békében és hadban igen kitünő férfiak voltak mindenkor. E nemzetség emlékezetet haladó idők óta érsekeket és püspököket adott az egyháznak és kitünő hadvezéreket, nádorokat, kir. táblai birákat s egyéb más fényes méltóságok polczain müködőket a hazának.

De lássuk már: kik voltak szülői e hirneves püspöknek? Anyja gr. Pálffy-leány, kit nádor nemzett; atyja Ferencz, a királyi városoknak hazánkban főnöke, a királyi tárnokok mestere; bátyja Miklós, különböző udvaroknál követ, öcse pedig kir. korlátnok volt. Gyönge kora óta kitünt az egyházi pályára vonzó szép hajlama, és alig érte el ifjúsága első éveit, azok virágát Istennek szentelte s a papi pályára lépett az ő legédesebb örömére. Nagyszombatban a bölcsészeti tanulmányokat kitünő sikerrel sajátitván el, a sz. hittudományok hallgatására Rómába költözött, hol a sz. Apollináris német-magyar társodájában az erényekben és tudományokban annyira kiképeztetett, hogy az egyházi élet és fegyelem ösvényén társainak mesterül szemeltetett ki. Bevégezvén fényes eredménynyel az örök-városban a hittani folyamokat, viszszatért a kedves hazába, hol Eszterházy Imre primás és érsek, nem annyira fényes származását, mint fölséges erényeit és tudományosságát tekintve, a legelőkelőbb egyházi méltóságokra akarta őt emelni; de azokat megköszönve, egész alázattal kijelenté, miszerint nem azért lett pappá, hogy rangok és méltóságok után kapkodjon.279 Szavait tettek bizonyiták; ugyanis nemzetsége egyik őshelyén, Pápán, előbb káplán akart lenni, hogy a lelkipásztori tisztkedést az alsó fokozaton kezdje. Nagyterjedelmü uradalmának birtokait, faluit és városait, az Ur igéit hirdetve, hitelemezve, a tévtanokat czáfolva, a szentségeket kiszolgáltatva, az egyenetlenkedőket békére intve, a tévelygőket az ősi akolba vezetve vissza, mintegy saját vállain, járta be lankadatlan apostoli sz. buzgalommal Nemzetsége ősi városából a kálvinhitüeket, kik ott már két századon át laktak s hires tanintézettel birtak, nem zajjal, nem erőszakkal, hanem a legeszélyesebb módon, földesuri jogánál fogva, kivándoroltatta280 s ennek folytán többen őseik sz. hitére visszatértek.

Minthogy oly buzgalommal fáradozott a Ur szőlejében, akarata ellen is fölkeresték őt apostoli törekvéseinek jutalmával. Csakhamar ugyanis az esztergomi főkáptalan tagjává, a kir. httóság tanácsnokává s a pozsonyi társas-káptalan nagyprépostjává neveztetett ki. Mivel ezen időben a váczi egyház oly erénydus főpásztorának elhunytán kesergett, annak megvigasztalására élte 36-dik évében281 gr. Eszterházy Károly neveztetett ki ezen egyházmegye püspökévé. Pozsonyban ilyenné szenteltetvén, egész népség eléje özönlött, tapsviharral, öröme kitörő jeleivel fogadandó. Nem hiányoztak diadalivek, magosan lobogó örömtüzek, előlovagló diszcsapat stb. Urunk mennybemenetele vigilyén282 érkezett meg s a következő ünnepen előbb isteniszolgálatot tartván a lehető legnagyobb ünnepélylyel, aztán a szószékre lépett, és oly hévvel, lelkesültséggel és buzgalommal, és ékesszólással hirdette az Ur igéit, hogy számosak szemeiben és arczain az édes vigasztalás könyei csillogtak a nagy meghatottság folytán. De az itt töltött két év alatt is sokszor nagyon szép lelki haszonnal teljesitette az oly fönséges és igen érdemes hitszónoki tisztet.

Életrendje és foglalkozása mind igen rendesen, kiszabott időben történt. Naponkint misézett s aztán sokszor a gyóntatószékbe ült; majd a betegekhez sietett, őket a nagy utiköltségekkel ellátandó. A hozzáfolyamodókat ritka béketüréssel és szeretettel hallgatta ki; hetenkint kétszer, sőt háromszor is elnökölt a sz. széki üléseken, melyeken az egyházmegyei ügyeket gondosan előterjesztette, meghányta, vitatta s eldöntötte. Igen mértékletesen élt, s asztalára csak egyszerü, honi étkeknek volt szabad kerülni; kevés, egyszerü öltözetü és zajtalan cselédséget tartott. Az egész nagy püspöki lakban mély csöndnek kelle urakodni; lankadatlan tevékenységét az egész egyházmegye ismerte; mert abban hol itt, hol meg amott fordult meg, és előbb a legtávolabb fekvő csongrádi kerületet látogatta meg. A plébániákat és lelkipásztorokat szaporitotta, a tévedőket jó utra vezette, a kicsapongókat és rendetlenkedőket üdvös intelmeivel, majd meg atyai szelidséggel, és ha kellett, szigorral is, hasznavehető, rend szerető emberekké tette. Az eretnek szülőktől származott szegény árva gyermekeket fölkerestette, összegyüjtötte, ruházta, táplálta, a kath. hit sz. igazságaira atyailag oktatta s mások által is gondosan tanitgattatta.

A várost tetemesen nagyobbitotta, a papnöveldét bővitette, a növendék-papok számát növelte s a nagyszombati akadémián tanitottakat is visszahitta. Papnöveldéje részére a megyéjebeli papságból nevezett ki jeles képzettségü tanárokat,283 és pedig kettőt a theologiai,284 egyet a szentirási285 és egyet az egyházjogi tanszékre.286 A papnöveldei tanfolyam, az uj szervezet folytán, 1761. novemb. elején nyittatott meg a Szentlélek segitségül-hivásával Salbeck Károly papnöveldei kormányzó és nagyprépost által, ki ez alkalommal bő tudományosságra valló beszédet tartott a jelenvolt püspök, mester-kanonokok és a számos mindkét rendbeli papság s a tanitványok szép közönségéhez. A jeles szónok egyszersmind e főpásztornak általános helynöke volt. Miután a magasabb tudományok tárgyalásának rendszerét és módozatát a váczi papnöveldére nézve megállapitotta volna, igen szép sikert biztositó tapintattal, oda is gondolt, hogy vagy a régi székesegyházat287 végzi be egészen, vagy egy sokkal nagyobb szerünek alkalmatosabb helyen veti meg alapjait.

Végre ezen utóbbi terve mellett kezdett nyilatkozni, és királyi engedélylyel a főtért szükitő régi székesegyházat288 tornyostól együtt lebontatván, igy a piaczot tágas helyiséggé tette. Ezután a hosszas fekvésü város közepén289 egy tágas és nagyszerü székesegyháznak törekedett nagy pénzáldozattal megvetni alapjait. Iszonyu munkába került ez, mert a víz oly bőven tört elő mindig, hogy azt éjjel és nappal sem győzte a sok munkás kiszivattyuzni. De szilárdan megmaradt mégis terve mellett, a melynek kivitelétől mi nehézség által sem hagyta magát elrettentetni. Midőn épen ily nagyszerü dolgokkal foglalkoznék, értésére esik, hogy gr. Barkóczy Ferencz egri püspök Mária Teréz királynő által az esztergomi érsekségre emeltetik, Egerbe pedig az onnét elköltöző főpásztor utódaul ő van kinevezve. Addig is tehát ,míg az anyaszentegyház fővárosából e változás megerősitési okmánya kezeihez érkeznék, az uj székesegyház alapjait még nagyobb erővel igyekezett a földből valahára kiemeltetni és egyszersmind Pruszkay Sámuel papnöveldei egyházjog-tanárt e tanszak előadásától fölmentette, minthogy a hivek számának szaporodása miatt az alvárosi plébánia teendői őt eléggé elfoglalták s érdemei játalmául czimzetes kanonoksággal tisztelte meg. Tanszékére aztán Magyar Ignácz-ot emelte, kit a papnövelde kormányzójává is kinevezett.

Eszterházy még nem költözött el Váczról, midőn egyszer csak azt hallja, hogy e püspökség örökös administrátorául gr. Migazzi Kristóf, a sz. római egyház áldozár-bibornoka, a sz. római birodalom herczege és bécsi érsek lőn kinevezve. Azért letenni sietvén a szokott egyházi szertartásokkal az alapokba az első követ, s azonnal a szószékre föllépvpn a szabad ég alatt, szent buzgalommal az igazi áhitatosságra, a valódi hű keresztény életre intette a népsokaságot és egyházmegyéjétől elbucsuzván, 1762. jun. 17-kén utra kelt. Miután Egerben is az éber, buzgó, tevékeny és jámbor püspöknek minden teendőit dicsően teljesitette, és az emberiség javára, az Isten dicsőségére magát teljesen kimeritette volna, főpásztori buzgalma jutalmának elvételére 1799. márcz. 15-kén, élte 75-dik évében kiszólittatott e világból,290 nagyszerü müködése fényes emlékeit hagyván hátra, intő például, hogy mint kell a közjóért lelkesülni és mindent áldozni azoknak, kiknek ezt tehetségökben áll.

Migazzi Kristóf bíboros portréja

Gróf Esterházy Károly váci, majd egri püspök 1725-1799

Franz Anton Pilgram terve a váci Székesegyházhoz, 1761

Johann Lucas Kracker: A tridenti zsinat 1778

Forgách Pál püspök - emléktábla a váci Székesegyházban

Kehely Forgách Pál püspöktől, 1757

Lábjegyzetek:

101 Az "öreg Thánn."

102 Nyelvünkön: Farkas.

103 "Ordo militae christianae", ld. Megyesyt LVII. lap.

104 V. ö. Bencsik: Repertorium Juris etc.

105 Ez előbb osztrák, most porosz birtok.

106 Desericky szerint, 1717. márcz. 20-kán; Megyesy 1713-ra teszi püspöksége kezdetét. Ld. pag. LVI.

107 Azaz: a plébániát admlták.

108 Utóbb v. kanonok, püspöki helynök stb.

109 Utóbb v. nprépost.

110 Utóbb őrkanouok stb.

111 V. ö. Deserickyt, 232. l.

112 Patres Provinciae Ss. Salvatoris.

113 Alább látni fogjuk ezt bővebben.

114 "Orator"-aul.

115 Tévesen "Clarelli"-nak is iratik.

116 Aláirva van: gr. Fülöp püspök és Fanelli Jakab korlátnok.

117 Vagyis: a regálékat.

118 Eredetiben és másolatban. 5. sz. 128. l.

119 "In negotio reluitionis" áll a szövegben.

120 Egyszerü másolatban; a szerződvény csak Madács által aláirott eredetiben van meg.

121 Láttamozott és egysz. másolatban van fön. 5. sz. 131. l.

122 T. i. római császár.

123 Eredetiben van meg. 1. 28. sz. 128. l.

124 Nyomtatott példányban van meg. 10. sz. 133. l.

125 Egyszerü másolat.

126 Eredetiben 10. sz. 139. l.

127 Aláirás nélkül töredékben van fön. 1. 31. sz. 135. lap.

128 Ez is aláirás nélkül egysz. másolatban van fön. 33. sz. 137 - 138. lapon.

129 Erről már föntebb volt szó.

130 V. ö. Index processuum Pestmegye irattárában.

131 Ld. u. o. V. ö. Odrobenyák i. m. Pest 1875. 25 - 26. l.

132 Egysz. másolat. 1. 35. 139. l.

133 Két eredeti példány.

134 Ld. 1. 37. sz. 143. l.

135 Eredetiben van meg. 10. sz. 144. l.

136 "Jure hypothecario" áll a szövegben.

137 145. l.

138 Protector ordinis S. Pauli I. Eremitae.

139 Eredeti. 1. 40. sz. 157. l.

140 Eredeti 1. 42. sz. 167. l.

141 Keltezés nélkül, eredeti, hozzácsatolva a püspöki és káptalani kiegyezés töredéke. 4. sz. 167 - 8. l.

142 Láttamozott másolat. 4. sz. 168. l.

143 Keltezés nélküli eredeti. 3. 168. l.

144 Keltezés nélküli eredeti 5. sz. 168. l.

145 Eredeti. 5. sz. 168 - 9. l.

146 Eredeti. 10. sz. 175. l.

147 5. sz. 177. l.

148 2. sz. 194. l.

149 U. o. 194 - 5. l.

150 Keltezés nélküli töredék az eredeti mellékletével. 5. sz. 182. l.

151 Ld. u. o.

152 V. ö. Lampe i. m. Lib. II. ad ann. 1724. pag. 554.

153 Utóbb azonban e helyeken mégis elszaporodott mindkét eretnek-hitfelekezet.

154 "Cuius regis, illius et religio".

155 Episcopus condiutor, Vicarius generalis.

156 Alább a maga helyén adni fogjuk életrajzát.

157 Azaz: uralkodó-rend.

158 Magnae Crucis Eques Ordinis Melitensium.

159 Ez a főtemplomban kristályedényben őriztetik és évenként e szentnek névünnepén forrni szokott.

160 Az u. n. lépcső-zsoltár eleje.

161 T. i. sz. János szentté avatása, kinek tiszteletére a Moli-hidon egy nagy költséges colossust állitott.

162 Consistorium.

163 Assessor.

164 April 28-ra.

165 Mint már föntebb érintők, a szegedalvárosi Ferenczes kolostor főnökei az akkori időviszonyok miatt a csanádi pöspökök helynökei voltak, és mint ilyenekhez a váczi püspökök is intéztek hivatalos iratokat, Szegedet az ő joghatóságuk alá tartozóul tekintvén.

166 Ez a protestánsok templomára vonatkozik.

167 A sz. olaj, chrisma.

168 Az u. n. "Theses Defensionis publicae", mik fölött nyilvános viták tartattak a tanintézetében.

169 Azaz: Collegiumba.

170 Vagyis a 3-szor beesküdtekében.

171 Azaz: befolyásos.

172 Berkess nprépost szintén hatvani prépost is volt.

173 A dornaui prépostság a prémontrei rendü kanonokoké volt.

174 Ez a főpásztor erélyére mutat.

175 Taxae consistoriales.

176 Azaz: a főemberektől.

177 Ld. az Althánn-féle aktákat, Nr. 7.

178 Ez május 22-ről volt a helynök által keltezve.

179 Csak egy oldalra terjed. Ld az Althánn-féle aktákat, 10. sz.

180 "Clerum curatum."

181 V. ö. ugyanazon aktákat u. o.

182 Ld. u. e. 12. sz.

183 V. ö. u. a. 11. és 12. sz.

184 Ezen rendeletre bizonyos előkelő helyről érkezett levélnek ügyetlen czimezése adott alkalmat.

185 "Directorium ecclesiasticum."

186 "An Jure Asyli gandent?"

187 Ez sajátkezüleg, jó nagy, vaskos betükkel van irva.

188 Marienthall. A pálosok nevezetesebb kolostora.

189 Az u. n. "Collecta".

190 V. ö. Desericky: Catalogus Episcoperum, pag. 22.

191 Az aláirás nehéz és öreg kézre mutat. A nagy ostyapecsét a papirhajtás miatt a középen ketté van szakadva. Acta Alth. 15. sz.

192 Ad audiendum verbum regium.

193 Ld. az Alth. aktákat. 17. sz.

194 Ld. u. o.

195 Mert rászorulva volt.

196 Meg van eredetiben. 3. 136. l.

197 Ez ma már plébániával biró község.

198 Ezek fontosabb okmányok s a rajtok függő ólompecsétekről neveztettek igy el hajdan.

199 Eredeti. 4. sz. 136. l.

200 1. 34. sz. 138. l. Ezen ügyben több irat van a levéltárban.

201 Eredeti. 4. sz. 138. l.

202 Eredeti. 3. sz. 152. l.

203 Eredetiben megvan a hozzácsatolt okmányokkal. 10. sz. 181. l.

204 1. 138. sz. 143. l.

205 Eredeti 10. sz. 148. l.

206 Csanádegyházmegyei tudós áldozárok

207 Az I-ső évfolyam febr. - jun. füzeteiben. Megjelent Temesvárott 1877. 12 füzetben.

208 A törökök kegyetlenkedése miatt a papság biztosabb helyekre menekült, és igy a plébániákat a ferenczesek gondozták többnyire a szegedalvárosi kolostorukból, főnökeik pedig mint a püspökök helynökei működtek az egész törökuralom idején.

209 Ld. a csanádi püspöki irattárt "De limitibus Dioecesis".

210 Ezt a főpásztor váczi kanonokká is kinevezte s 1719. decz. 24-kén lőn beigtatva székébe.

211 "Ex vacante portione canonicali" áll a szövegben.

212 V. ö. Desericzky i. m. 232 - 5., 236., 238., 239., 240 - 3. s a catalogust 21 - 22. l.

213 Azaz: Bajulivus-a.

214 E város Olaszhon Apulia nevü tartományában fekszik.

215 A püspöki irattárban több itteni főpásztor kinevezési okmányai őriztetnek.

216 Ld. Acta Althanniana. Nr. 19.

217 Az áldott lelkü főpásztor örököse, testvére gr. Althánn M. Venczel volt.

218 Az aláirás igen finom, vékony fogásu tollal van adva. Ld. Acta Althanniana Nro 18.

219 Másnap már bemutattatott.

220 "Fiscus regius".

221 "Omnes Juris cautelas pro Fisco regio reservo", áll a szövegben.

222 Ld. Acta Althanniana. Nro 13.

223 "Textus".

224 "Gloria iu excelsis Deo et in terra pax hominibus bonae voluntatis!"

225 Ekkor a város nagy része német lévén, azért tartatott német nyelven a sz. beszéd.

226 V. ö. Odrobenyák i. m. 50. l.

227 E püspök elődje alatt is volt Jubilaeum, XII. Kelemen által engedélyezve 1730. évben.

228 "Collegium."

229 Többen ezt tévedésből az I.Géza király által épitettnek irják.

230 1802. év óta.

231 Ezek voltak: Patatics Gábor kalocsai érsek, Nozdroviczky István nyitrai olvasó-kanonok és egy királyi hétszemélynök.

232 E helység a volt Kis-Kunságban létezik.

233 E művecskének egy, ma már igen ritka s tán unicum példányát mentette meg e szerény sorok irója.

234 V. ö. Desericzky i. m. pag. 252 - 3.

235 A beszéd latinul volt adva.

236 T. i. a római birodalom császárává.

237 E főpásztor utóbb esztergomi érsek és az ország herczeg-primásává lőn kinevezve.

238 E palotáról, melyben maig is ugy van rendezve a szoba, mint azt Mária Teréz elhagyta, és mely ma már királyi nyaraló, igy énekelt egy kegyes-rendi költő: "Congeries lapidum, multis congesta rapinis, Corruet et raptas alter habebit opes."

239 Jelenvolt a nógrádmegyei derék nemes csapat is, mely Bécsbe is viszszakisérte a királynőt. Ld. Desericzky i. m. 256. l.

240 Székvárosa népségét számos letelepülőkkel növelte, és a mesterembereket munkával bőven ellátván, az ipart előmozditotta s uradalmait is rendezte.

241 Ld, Desericzky 243. l.

242 Róka i. m. "Amici"-nek is irja Migazzit, 43. l.

243 Ld. Desericzky 259. l.

244 Itt Tridentben volt a nemzetség ős-fészke.

245 Ld. ennek nemzetségi tábláját Rókánál a 43, l.

246 Ld. az 1864. nagyváradi névtárt a 131 - 2. l.

247 34. tvczikk. Desericzky 259. l.

248 Ld. 1609. 71. tvczk. u. o.

249 Ld. II. Mátyást u. a. 1609. 71. tvczikkben.

250 A váczi köznép "Megazzi"-nak nevezi.

251 A gr. Migazzi-nemzetség maig is fön van hazánkban, melynek egy sarja, Vilmos, 1874. év előtt Barsmegye főispánja volt. Nyaralója Vihnye nevü helyen van.

252 Brixeni kanonok 1732-ben lett.

253 Megyesy szerint az 1757. év vége felé neveztetett volna ki váczi püspökké.

254 Róka szerint, 1757. ápril 26-kán.

255 A vácziak igen sajnálták elköltözését, de másrészt örültek, hogy Vácz már 2-dik főpásztort adta a fényes bécsi érsekségre.

256 S. Romani Imperii Princeps is egyuttal.

257 Sacer Cardinalium coetus.

258 Titulus Sanctorum 4 Martyrum, coronatorum.

259 Ld. Rókát a 44. l.

260 Ujabban igy iratik ki ezen előnév.

261 V. ö. Rókát a 64. l.

262 Adstált.

263 Csak kinevezett püspök volt s ott meg sem jelent.

264 A sz. László által épitettnek ugyanis már nyoma sem volt. Ld. Desericzky 25. l. a Catalogban.

265 A "Liber regius" szerint, febr. 6-kán neveztetett ki v. püspökké, mely őt ifjabb Forgách Pálnak nevezi.

266 V. ö. u. a. Catalogban a 26, l.

267 Az egyház nyelvén: "Tabernaculom"-ot.

268 E hidon 1849. ápr. 10-kén a 3. és 9. honvédzászló-alj oly hősileg viselte magát s a halál megvetésével foglalta azt el.

269 E szobrok az 1848/9 szabadságharcz alatt és az idő viszontagságai által is már nagyon megrongálvák.

270 Latinul van irva.

271 Az ivréten 3 oldalt elfoglaló körlevél alján nagy fekete pecsét van "Consistorium Epple Vaciense" aláirással.

272 "Congregatio Doctrinae Christianae."

273 Azaz: Catechesis.

274 Mi által a kispapok a hitelemzésben gyakorlatilag is képeztettek.

275 Ez a hitszónokrendiek temploma előtt állott még akkor.

276 Régi irmód szerint "Eurs"

277 Estorasii vagy "Estoradae" irja Desericzky Catalogjában a 27. l.

278 "Trophaeus Familiae Eszterházy-anae, Parte III.

279 Ld. Desericzkyt 235. lap.

280 Utóbb e városba ismét nagyon befészkelték magokat Kálvin követői!

281 Ekkor körülbelül 33 éves volt, Desericzky szerint.

282 Azaz: ezen ünnep előtti napon.

283 Azelőtt több évig a Morálist egy dömés-rendi áldozár adta elő; de a papnövendékek szaporodtával a tanitásra a kegyes-rendiek kérettek fel, kik itt 1754. óta az ágazati, vitatkozási és erkölcstant tárgyalták 1761. évig.

284 T. i. Lautsák János és Benedek Ágoston tudós papokat.

285 Pruszkay Sámuel váczalsóvárosi plébánost, ki a nagyszombati egyetemen hittudorrá mozdittatott elő.

286 Erdélyi József-et, ki a fensőbb tudományokat Róma és Nagyszombatban tanulván, épen akkor érkezett meg az örökvárosi akadémiáról.

287 Mint már emlitők, ez a dömések kolostora előtti téren emelkedett.

288 Ennek kövei ittott maig is kilátszanak még a földből ezen téren.

289 A mai székesegyház helyén.

290 Igen jó arczképe látható az egri csillagdában, az egri sz. Ferenczrendiek éttermében stb. Ő volt az utolsó egri püspök, az utána következő főpásztorok már érsekek voltak.

V. FEJEZET.

1. §. Kristóf, Ferencz, Károly Ambrus Ferdinánd.

79. Gr. Migazzi Kristóf, 1762-1786. Az oly magas állásu főpásztor nagy szerénységénél fogva, esti szürkületkor érkezett meg nehány főur és nemes kiséretében, a városi lovasbanderium előlovaglása mellett. Miért is fényes méltóságához illőleg a város nem üdvözölhette a herczeg főpásztort oly ünnepélylyel, mint ezt tenni szerette volna; de ő becses jelenlétével eléggé megtisztelte és boldogitotta a várost. Boldog volt Vácz, mely oly nagyszerü, méltóságtól tündöklő főpásztort birhatott ismét kebelében!1 Miután itt az egyházi és világi ügyeket elintézte, Salbeck nagyprépostot az ideigleniek és lelkiekben nemcsak helynökének, hanem teljhatalmu ügyintézőjének nevezte ki azon utasitással, hogy a püspöki palotában lakjék. Gazdasági dolgait is elrendezvén, mindenkit atyailag megáldva, elhagyta a várost és Bécsbe tért vissza. De már julius elején visszatért, és pedig éjjel, hogy az ünnepélyes fogadtatást kikerülje, és aztán az ősz végéig itt időzött. Kiki végtelenül örvendezett, látván a nyájas főurat, a szeretetteljes főpásztort és alattvalói iránt kegyes földesurat, kinek mi sem feküdt inkább szivén, mint a székesegyház épitését a gr. Eszterházy v. püspök által megvetett alapjain tovább épiteni.

E közben a Bugyi nevü faluban, mint uj plébánián elődje által emeltetni kezdett templomépitést bevégeztette és a földesurat, meg a népet arra szoritotta, hogy az ujon bevezetett lelkipásztort az élet szükségeivel lássák el. Minthogy a tudományok minden nemében kitünően járatos volt, és mint ilyen a tudományokat igen szerette, azokat maeczenási buzgalommal előmozditotta, a kegyesrendi gymnasium vizsgáira2 gyakrabban megjelent s a tanulókat a jó viseletben s a tantárgyakbani előmenetelre buzditgatta. Sőt a nemes szülőktől származott, szegényebb sorsu, de tehetséges eszü, tanulni szerető, gymnasiumi ifjakból egyelőre kiválasztott nyolczat, de ezek számát csakhamar 12-re emelte, őket alkalmatos lakkal, étteremmel, szobák és butorokkal, szabályokkal, muzeummal és tisztes egyenruhával ellátta. Ezen nemesi nevelő intézetet három kegyesrendi tanárra bizta, kik is a nemes ifjaknak 1762. nov. elején kezdték előadni a tantárgyakat, és a derék tanárok buzgó fáradozásainak köszönendő, hogy a növendékek a tiszta és jó irás-, nyelvtan-, költészet-, szónoklat-, számtan-, földrajz- s a nyelvek tanulásában, a tisztes és finomabb erkölcsökben oly szép előhaladást tettek, hogy a szép siker csak fokozta a herczeg jótékonyságát e kedves intézete iránt, melynek javára áldozott 150,000 frt. alapitványi tőkepénzét József császár 1784. évben iskolai ösztöndijakra forditotta.

Hogy a Teréz-Társoda3. Váczott királyi bőkezüséggel megalapittatnék, ennek főeszközlője ő volt.4 A püspöki Lyczeumot uj tantárgyak és kitünő tanárokkal emelte. A nagyszerü székesegyházat, mely kicsinyben a római sz. Péter templomának mása, fölépitette a püspöki palotát az Althánn által vetett alapok és pinczék fölött befejeztette, a papnöveldét a római társoda5 mintájára ujból épitette. A várost ékesitette s bővitette, hidakat emeltetett, téreket rendezett el, az utczákat kiköveztette, a Dunapartot kőfallal erősitette és fákkal diszitette, a székesegyházi káptalant 6 taggal emelte. E tekintetben az ő törekvése és buzditása folytán nagy lendület állott be; ugyanis Lauchasz Xav. Ferencz hittani és jogtudor,6 több, mint 30 év óta kanonok, s ezen huzamos idő alatt sz. széki ülnök, a káptalanban a nagyprépost utáni méltóság7 s kinevezett sebeniczi püspök, jelentékeny pénzösszeget tett le alapitványul, melynek kamatjából évenkint egy kanonok láttatnék el tisztességesen. E javadalom első birtokosa lőn Magyar Ignácz papnöveldei kormányzó és a szentirástan előadója.

Ugyancsak e káptalani tag, ehrenfelsi Würth Salesi Ferencz, a római collegiumban a sz. hittudományi tudorság borostyánával diszitett istenfélő és tudós pap, sz. széki ülnök, szintén a maga jövedelméből elegendő alapitványt tett, és egy csinos házat is ajánlott föl egy másik uj kanonokság fölállitására. Ezt meg Farkas Mihály félegyházi plébános, kit a lelkipásztori buzgalom, tapintat, okosság s jámborság ajánlottak, nyerte el. Ezen utóbbi érdemteljes alapitó két jeles, diszes kanonoki épülettel emelte a várost s azonfölül egy gyümölcsöskertet, melyben tekenős-békákat tenyésztő tó is létezett, egy szép pázsitos térrel s jó karban levő házzal, oly föltét alatt adományozta oda a papnöveldének, hogy míg él, az használja, halála után pedig egészen annak birtokába menjen át.

A föntebb emlitett kanonoki állomásokra 1762. szept. 27-kén történtek a kinevezések és egyszersmind a papnöveldei tanácskozásban érdemeket gyüjtőknek"Ftdő kanonok"-i czimzet adott, kilátást adván nekik jövőre a valóságos kanonokság elnyerésére érdemeik jutalmául. Ily tanárok voltak ezek: Laufcsák János, Benedek Ágoston és Erdélyi József. Külön mestereket is rendelt, kik a papnövendékeket az erényes, jámbor és komoly életre képezzék, a szent éneklésben és a szertartásokban oktatnák. - Az irgalmas-rendieket8 Váczra behozta;9 a megyei és városi intézeteket szaporitotta és jobb szervezetekkel látta el. A lelkek gondozását uj, czélszerübb törvényekkel sikeresebb alapra fektette; az Úr szőlejében hogy elegendő munkások legyenek, erről gondoskodott. Arról is nevezetes, hogy a budai kir. lak kápolnáját 1769. okt. 15-kén ünnepélyesen ő szentelte föl; az angol kisasszonyokat.10 és az ő nemes leánynövendékeiket 1770. május 13-kán a királyi palota nekik szánt részébe Budán bevezette, 1776. évben pedig Váczra helyezte át őket.11 - Az árvák nevelése- és a kath. hitre tértek fölsegitésére 56,000 frtot áldozott alapitványul.

Különben a váczi egyházmegye ezen, az ujabb korban legnagyobb főpásztorának áldásdus működése, 1762-1783. jun. 1-ig, vagyis az ő administratorsága idején, igy adatik elő, egy a v. püspöki irattárban lévő rövid, de szabatos följegyzés12 szerint: "Amint 1762-ben ő főmagassága a v. egyházmegyébe belépett, főgondját a székesegyház fölépitésére forditotta, és azt tiz év mulva saját költségén be is fejezte.13 Ezen templom belső fölszerelésére ezek lőnek általa beszerezve: ünnepélyes isteniszolgálatra aranyszövetből virágokkal diszitve egész készlet. Ide járult egy másik diszlet,14 szintén ünnepélyes sz. misére, Mária Teréz által készitve és ajándékozva drága szövetből, a székesegyház részére. Jézus sz. teste társulatának misekészlete;15 más két készlet drága anyagból; hét gyertyatartó a nagyoltárra velenczei rézből,16 melyek 5 láb magasak és 765 font sulyuak összesen. Hasonló érczből feszület, mely 8 láb magas és 45 fontot nyom; két ugyanoly érczbőli lámpa, 160 fontnyi és mindegyik 4 lábnyi; hasonló anyagból gyertyatartók és feszületek a kisoltárokra; ékes keresztelőkut márványból, két orgona; két mennyezet, egyik a nagyoltárhoz, 11 láb magas, 8 láb széles, egy másik a püspök részére, mely 18 láb magas, 12 széles, egészen selyemből van készitve és aranypaszománttal diszitve; a szentély falainak ékesitésére szőnyegek Althánn bibornok czimereivel, melyeket derekasan helyreállitva, paszomántok és rojtokkal látott el; belga művü szőnyegek a főoltár lépcsői befödésére, 25 láb magasak s 23 szélesek; a püspöki trón lépcsőinek befödésére való szőnyeg, 15 láb hosszu és 10 széles; két szép fogas csipkéü mise-ing; a püspök-süveg és botra való fátyolok, bársonyból, arany- és selyemvirágokkal beszőve, számszerint kettő; a szentség vitelére phrygiai himzésü fátyol; ezüst-szentségtartó megaranyozva; a szentség vitelére hat rudon nyugvó mennyezet, török művü selyemből aranynyal és különféle szinekkel beszőve, melynek közepén Jézus legszentségesebb neve sugarak közt phrygiai tűvel készitve ragyogott; aranyozott sugarak a Szentség kitételére;17 aranynyal és különféle szinekkel átszőtt két perzsaművü szőnyeg; két márvány-asztal; ékes kiadásu ezüst-szalagokkal ellátott misekönyv három példányban stb. stb.

Ugyanazon Vácz városában, a székesegyház irányában, az Althánn bibornok által vetett alapon, diszes püspöki széklakot18 emeltetett, melynek hossza 210, szélessége 42 láb. A föld alatt, hogy a pinczébe alkalmas lenne a lejárás, nagy költséggel csatornát huzatott, mely hosszában 146, szélességében 24 lábnyi. A széklakbai bemenet 8 dóriai oszlopon nyugszik, melyek az erős boltozatot tartják; honnét a nagyobb följáró szintén dóriai hat oszlopra támaszkodik, mely a lépcsőkkel együtt a két oldalon jó kemény kőből van vágva. A földszint 18 szoba és két konyha az éléstárral számláltatik. Az első összeirás szerint van 16 szoba a tágas teremmel és kápolnával, a második szerint meg 22; a székház azon része, mely a város felé néz, kő-ivekbőli, hetruriai mintára készült bemenettel ékeskedik. A többiben e palota kárpitokkal, képekkel, festményekkel és más szükséges fölszerelésekkel bőven van ellátva mindenkor.

Minthogy a régi papnövelde19 szük és nem is eléggé alkalmatos helyen lett volna, az uj székesegyház közelében alapjából ujat, ékeset és jó tágasat emeltetett, a melyben nemcsak maguk a növendékeknek és azok oktatóinak, hanem a nyugalmazott papoknak is kényelmes szállásuk és ellátásuk volt. Ezen intézetet püspöki asztaláról évenként 2050 frttal segélyezte. E papnövelde könyvtárát több költséges és kitünő könyvekkel és az ő arczképével gazdagitotta. - Ugyanazon egyház szomszédságában egy tágas és csinos házat emeltetett, a melyben az általa alapitott 12 nemes, árva és megtért ifju a kegyes-iskolákbeli két tanár20 gondja és oktatása alatt neveltettek. - Az általa alapitott 6 kanonok részére két kész házat saját költségén vett, más kettőt azok részére a székesegyház mellett alapjából emeltetett, a többi kettőt pedig még azután volt épitendő. - A várostól egy kis mérföldnyire21 igen kies helyen kastélyt22 emeltetett, hogy neki és utódainak olykor-olykor kedves szórakozásul szolgáljon. Ehhez igen szép kápolnát ís csatolt. - Oldalkanonokja által kegyes czélra hagyott házat kórodává23 alakittatta át, melyet tágasabb helyiségekkel és fölszereléssel ellátta. - Azon alkalomra, hogy ő Fölségeik fönséges gyermekeikkel Váczra jönnek, ezen örvendetes esemény emlékére a legékesebb diadalivet24 emeltetett, és ezen évben azt kijavittatta és diszittette.25

Vácz városán kivül az egyházmegyében mintegy 39 plébániai templomot, körülbelül 16 lelkipásztori lakot és mintegy 8 iskolai épületet, részint alapjából, a maga költségén épittetett, részint pedig az épitéseket befejezte. A Vácz városán kivüli bold. Szüz kápolnáját26 kijavittatta, kibővitette, ékesitette oltárokkal és márvány-szekrénynyel a szentség tartására, réz gyertyatartók és padokkal ellátta. - Egyházmegyéjét 7 kerületre osztotta, melyek élére ugyan annyi fő- és alespereseket tett és rendelte, hogy minden évnegyedben a religió közjavára lelkipásztori gyülekezetek tartassanak, melyeken vagy ő maga, vagy pedig általános helynöke elnökölne. E czélra évenként a magáéból 400 ftot fizetett, nehogy a plébánosok ezen intézkedés teljesitése által terheltessenek.

A megyéjebeli több szegényebb, és főkép az eretnekek közt létező egyházat miseruhákkal, vecsernye-palástokkal, mise-ingek, corporálék- és más gyolcsnemüekkel, némelyeket pedig ezüstkelyhekkel és más szükséges fölszerelvényekkel ellátta és ellátja. A szegényebb plébánosokat segitette; megyéjébe hitküldéreket,27 a papnöveldébe pedig sz. Vincze szerzeteseit vezette be az ottani növendékek oktatására, és azok ellátására a maga pénztárából adott ki dijakat éveken át. A tanárok számát a papnöveldében növelte, kiknek szintén több éveken át a magáéból adott jutalmakat; a gyermekek oktatóinak és a székesegyházi zenészeknek, hogy azok a szükségesekre megtanittassanak és az Isten házának disze előmozdittassék, a magáéból adott fizetést, lakást, és igen tágas iskolát emelt.28 - A papnöveldének mindjárt az egyházmegyébe érkeztekor, egyéb jótéteményeken kivül, mint tűzifa stb. évenként saját pénztárából, segélyezés czimén, 1050 ftot adott.

Legkegyelmesebb királyi engedély mellett 1780. évben a püspöki asztalról örök időkön át évenként fizetendő 14,000 ftokat szentelt avégre, hogy azok egy része az általa a váczi káptalanban alapitott 6 kanonok; egy más részlet a székesegyház szükségeire, papnövelde, megtért árva nemes ifjak intézete, egy rész a kóroda,29 nemzeti iskolák és a nemes ifjak társodája és végre egy rész a falusi templomok javára osztassék ki évenként.- Vácz városát részint saját költségeivel, részint gondoskodásával azon állapot és virágzásra emelte, a melyben most látjuk. Az ő törekvése vagy előmozditása folytán e város 300-nál több házzal gyarapodott ő alatta; tágas és kényelmes nemzeti iskola30 keletkezett; az esővizek öszszegyüjtésére földalatti csatornákat épittetett; a város közepéni mocsárokat kiszárittatta; az utczákat kiköveztette; a Duna kiáradása ellen töltéseket huzatott, és e folyó mentén a szépen elegyengetett utat árnyatvető lombos fákkal ültetvén be, azt igen kedves sétahelylyé tette.

Az egész Magyarország disze és előnyére, az angol kisaszszonyok társodáját31 tápintézetét32 és a Mária Teréz királynőről nevezett akadémiát33 Vácz városába behozta, hogy a hazai mindkét nemü gyermekek az egyház és a haza javára neveltetnének azokban. Mely czélra az ő saját püspöki lakát34 oda engedni, és míg az uj elkészülne, magát zsellérré tenni az ő nagy kényelmetlenségére nem kételkedett. - Az egész egyházmegyében könnyen legelső plébániát, a kecskemétit, a sz. Ferenczrendiektől35 elvette, miután már az e sz. szerzetbeli áldozárok nagy önfeláldozásuk és apostoli lelkületük által nagyon elnépesedett, másokat pedig, főkép az eretnekek közt, állitott föl, kiknek több igehirdetőit uradalmaiból kitiltotta36 s imaházaikat bezáratta. - Mind Váczon, mind pedig másutti birtokaiban a gazdászat előmozditására több alkalmatos és szükséges épületeket állitatott, eszközök, edényekkel, hordókkal és egyéb fölszerelvényekkel bőven ellátván azokat. - Utódai részére, "szerelvényi alap"37 czimén 1500 akó bort, 3000 mérő gabonát, 1000 mérő zabot, 20 öl szénát, 28 lovat, 12 szarvas-marhát, 3 jóféle szekeret és kocsit, vászonnemüeket, ezüst-, ércz-, ón- s vaseszközöket stb. rendelt és ajánlott. - A szegényebb sorsú beteg polgárok részére gyógyszerekért ő fizetett s azokat másnemü jótéteményekben is részeltette. - A megtértek száma 1762-től a váczi egyházmegyében körülbelül 3500 volt. Ugyanazon évben a lelkek száma öszszesen körülbelül 200-300-ra ment, 1782-ben pedig azok öszszes száma 223,100 körül volt.

Az általa emelt templomok: Váczon a székesegyház, aztán Nógrád, Veresegyház, Berkenye, Migazziburg, Ócsa, Apostagh, Berczel, Acsa, Sz.-Márton-Káta, Heréd, Rékás, Peregh, s Szendehely nevü helységekben. Megujitottak: Kosd, Saáp, Kálló, Bitske, Püspök-Hatvan, Alpár, Algyő, Mogyoród, Berénke, Horpács, a hétkápolnai kedves templomka, Hartyán, Alsó-Némedi, Szilágy és Tápió-Szele nevü helységekben. Megujitott plébániai lakok: Váczon, Szilágy, Püspök-Hatvan, Heréd, Alsó-Némedi, Lőrincz-Káta és Halason. Alapjából fölemeltek:38 Vörösegyház, Mogyoród, Berénke, Nógrád, Kosd, Verőcze, Kálló, Rékás, Alpár Peregh, Bugyi, Apostagh, Csaba nevü helységekben. Megujitott iskolaházak: Szilágy, Szada, Mogyoród, Püspök-Hatvan, Sáp, Berénke, Nógrád, Rékas és Alsó-Némediben. Uj iskola házak: Vörösegyháza, Kálló, Apostagh, Alpár, Kosd és Váczon. A váczi lakók száma 1762. évben öszszesen még csak 5424 volt s 1784-ben már öszszesen 9060-ra rúgott.

A váczi egyházmegyében a n. e. görögöknek nem volt nyilvános imaházuk; de Kecskemétre a váczi püspök által kitüzött időben megengedtetett a pópának a kirándulás. A szentesiek pedig nem tekintve a kegyes királyi intézményt, titkos öszszegyülekezeteket szoktak tartani. - 1784. évben a váczi egyházmegyében 91 plébános és 32 káptalan volt. Római katholikus volt 155,595; lutheránus 21,831; kálvinista 44,550; görög 393, az egész egyházmegye területén. - 1769-ben Váczott a sz. Mihályhoz czimzett plébánia hivei közt gyónképes39 volt 2318, nem képes 760; a kisváczi fiókegyházban gyónképes volt 60, nem képes 7; a sz. Miklós-plébánia hivei közt gyónképes 3046, nem képes 539, Kis-Váczott volt ekkor 456 Kálvinhitű. Az egész egyházmegyében gyónképes kath. hivő 91,360; nem képes 32,972; luth. 19,186; kálv. 56,764. Az öszszes lelkek száma 200,282-re ment.

A váczi egyházmegye e nagy főpapja nem egy érdemdús alattvalója iránt tanusitotta kegyes lelkületét. Igy a többi közt: werhenfels-i Würth Sales. Ferencz,40 a váczi székesegyházi káptalan éneklőkánonokja az iránt folyamodott ő főméltóságához, miszerint az ő nővéretőli unokájának, Schuch Ferencznek házát, mely ezen püspöki városban az uradalom-igazgatói laktól az utcza sorban második és a melyet saját pénzén szerzett, a polgári közterhektől és szolgalmaktól41 mentesnek és szabadnak nyilvánitaná. Tekintve a kérvényezőnek bokros érdemeit,42 annak folyamodványát szivesen vette, és Váczott 1765. márcz. 5-kén kelt magasztaló okmányában Schuck Ferenczet s mindkét nemü törvényes örököseit a közterhektől fölmentette.43 Továbbá, tekintettel arra, hogy a szép lelki tulajdonokkal ékeskedő Mátyás Máté a nagy lelkü földes urnak hasznos szolgálatokat tett, neki és Huszka Rozál nejének és mindkét nemü utódainak bizonyos nemesi telket,44 mely azelőtt uradalmi helyiségül45 használtatott ezen püspöki városban, és a melynek felső szomszédja az utczán Csermák János váczi püspök-uradalmi tisztartó, alsó szomszédja meg Kép Tóbiás polgár háza, és a mely telek egész az u. n. "Békás-völgy"-ig terjed, - mindazon mentességekkel, melyekkel előbb e nagy főpásztor és az elődei birták, "ideiglenes jog"-gal, tehát viszszaválthatólag, Váczott 1768. nov. 20-kán kelt okmány erejénél fogva átirta. A kik is azon telken ekkor létezett épületekért fizettek az uradalom pénztárába 200 ftokat; és minthogy pedig azon telken e főpásztor engedélyével Mátyásy úr tartós anyagokból már egy jeles házat is emeltetett, ha idő folytán e főpásztor vagy valamely utódja e telket Mátyástól vagy örököseitől visszavenni akarná, tartozik ő, vagy utódja azon ház árát, a becslés szerint, lefizetni a tulajdonosnak, valamint igy az azon telkeni többi, általa emeltetett épületek árát. A tulajdonos Mátyásy pedig tartozik az e főpásztor által meghatározandó bizonyos öszszeget a földesuri jog czimén évenként az uradalmi pénztárba befizetni. Az igy megadományozottat pedig ezutánra is ezen telek utáni minden közterhek alól fölmentettnek nyilvánitotta, valamint utódait is.

Ugy szintén Csermák János urad. tiszttartó is az iránt folyamodott ő főmagasságához, hogy az ő házát, melyet a püspöki telken, a jószágkormányzói laktól számitva hetedikül épittetett e főpap elődei engedélyével egészen alapjától fogva, mindennemü közterhek alól mentesiteni kegyeskednék. Az áldott lelkü főpásztor tekintettel arra, hogy ezen érdemes tisztartó már 20 év óta három elődje alatt, az ő püspöksége második kormányzata idején nevezett minőségében nem csak hűségesnek és szorgalmasnak tanusitotta magát a rábizottakban, hanem egyszersmind a széküresség idején, a kamarai igazgatás alatt, midőn a külső szomszéd földesurak a váczi püspöki uradalmak határait megcsonkitani igyekeztek, a püspöki jogok fölött serényen és erélyesen őrködött s hűségét egész idáig sértetlenül megőrizte és azt folyton föntartani igérte, és tekintettel arra, hogy noha több gyermek atyja, mégis a 20 év alatt gyüjtött vagyonából e város ékességére diszes házat emeltetett, - őt és Zlinszky Anna nejét és mindkét nemü törvényes örököseit mindennemü közterhek alól kivette 1770. jun. 8-kán kelt irata erejénél fogva.46

Uradalmi tisztei iránt is, t. i. tisztartó, számvevő, magtárnok, kulcsár, gazda stb. iránt azon kegyességet tanusitotta, hogy őket is kivette egész tisztkedésök tartamára házaik és földeik után járó minden közterhek alól.47 Ugy szintén a fölebb emlitetteken kivül még ily mentesekül nyilvánitotta a Schik-, Marczibányi-, Majerszka-, Hausmánn- és Poczheim-családokat, nem különben Varga kapitányt és gyógyszerészt.48 - Gr. Migazzi49 bécsi érsek és váczi püspök, a ki mikép láttuk, Váczot épitkezései által oly igen emelte, és itt ezzel magának örök emléket állitott, gr. Grassalkovics Antalnak legmeghittebb barátja volt. Ez ugy szerette őt, hogy a Váczhoz közel eső sződi helység paplakának emeletét magának berendeztette, hogy bibornok-barátjával találkozzék, ha egy-két órára Sződ tájékára kirándulni ideje vagyon. De a bibornok is viszonzásul a mogyoródi plébániai épületet szintén ugy épitette, hogy az emeleten a maga számára berendezett lakosztályban gr. Grassalkovicsot szintén illően fogadhassa. Mindketten pedig később Mária Teréz királynő udvarában legtöbbször találkoztak mint nagy befolyásu férfiak.50 II. Grassalkovich Antal neje, született Eszterházy Mária hgnő, 1778-ban himzeni és varni kezdte azon vörös törökbársonyból aranynyal gazdagon ékitett casulát két csekélyebb értékü dalmatikával, melyek 2000 frtra becsültettek, és midőn a béke 1779. évben a poroszokkal megköttetett, e drága miseruhában, ezen évi aug. 9-kén a gödöllői kastély templomában a Bécsből ezen alkalomra lejött Migazzi váczi főpásztor hála-istentiszteletet tartott Garambi bécsi pápai nunczius és a porosz követ, meg egyéb országos nevezetességü férfiak jelenlétében.51 A gödöllői kastély harmadik, déli szárny felső emeletén volt az u. n. "Cardináls-Gang",52 a gr. kebelbarátja, gr. Migazzi bibornok, bécsi érsek és váczi főpásztor részére berendezve, külön kijárással a "Schimmel-udvarba". Gr. Migazzi itt sokszor időzött, minélfogva e lakosztály annyira megtartotta nevét és jellegét, hogy a herczegek idejében is itt szállásoltattak be a főpapok és e folyosó egész mai napig megtartotta emlitett nevét, mely lakosztály jelenleg Rudolf trónörökös ő fensége számára van berendezve.53

A tudománykedvelő biboros főpap nagy szenvedélylyel gyüjtötte, mint kitünő régész, a római emlékköveket. A magyar nemzeti muzeumban európai hirre kapott mintegy 400 darabból álló kőemléktárnak egyik nevezetesebb és kiválóbb részét azon föliratos kövek teszik, melyeket, Varsányi János, tapasztalt régész szerint, a biboros főpap Ó-Buda, Szőny, Visegrád, és Sz.-Endréről, mint eredeti lelhelyeikről hozatott Váczra az ő hires gyüjteménye számára.54 Mikép került ezek nagyrésze Pestre, az országos muzeumba, e szerény mű I. kötetében már emlitők; nehány darabot pedig a váczi püspöki kert pilléreibe befalazva vagy a kertben fölállitva, maga a hires régészünk Rómer55 is látta. Salamon irónk szerint, ama szép föliratos kövek gyüjteményének jó része leginkább Buda tájáról került Váczra.56 - A dicső biboros főpap nevezetes könyvtárát gr. Batthyányi Ignácz erdélyi püspök vette meg 40,000 frton és ezzel a hires "Batthyányi-könyvtár" alapját vetvén meg az erdélyi egyházmegyében Gyulafehérvárott, azt Erdélynek ajándékozá. Migazzi, mint bécsi érsek, egyszersmind a váczi püspökségnek admtra is lévén, az általa eladott jeles könyvtárnak Váczon lenne a helye. E hires könyvtárban57 a kéziratok 120,000 ivet tesznek és 778 kötetben helyezvék el; nagy részük magyarul van irva és honunk történelme legérdekesebb korszakára vonatkoznak; nagy része pazar fénynyel van kiállitva és bámulatos kézrajzok, szép initiálék58 láthatók ott. Igen gazdag gyüjteménye van itt az Incunabulák-nak is és látható több vaslánczos könyv;59 a nagy foliánsokról erős vaslánczok lógnak le, melyekkel egykor ezen, egész falukat érő szellemi kincsek az állványhoz voltak lánczolva, hogy elidegeniteni ne lehessen.60

Végre a biboros főpap Salbeck Károlyt mindenben helynökévé nevezvén ki, ő Bécsbe tért vissza az érsekség vitelére.61 A váczi püspökséget, melynek nagy területén nincs egy helység, melyben az ő érdemeinek valami emléke nem volna, 1786. január elején hagyta el élete 72-ik évében. - 1785-ben Herzán Ferencz bibornok, a bécsi udvar római követe, a ki mint szombathelyi püspök fejezte be életpályáját 1804-ben, II. József császár udvara szolgalelkü egyházi személyzetének kiváló alakja a pápánál kihallgatáson lévén, azon ügyben, hogy Migazzi bécsi érseknek a váczi püspökség administrátiójától való fölmentését a pápa helybenhagyja, - ez ugy nyilatkozott, hogy a császár ezen erőszakos eljárását nagyon fájdalmasan veszi, és hogy ez mindenfelé nagy visszatetszéssel fogadtatott, de egyszersmind hozzáteszi VI. Pius:62 "Ezt csak bizalmasan mondom, azért e felől Herzán hallgasson." Mindennek ellenére is a szolgalelkü bibornok-követ jelentésében Kaunicz-nak, az ő gyönyörűséges mesterének azt tudomására hozá! Herzán aztán azon mesterkedett, hogy Migazzi önkényt mondjon le a váczi püspökség administrátiójáról, mit ő meg is tett.63

József császár 1785-ben kibocsátá azon parancsát, hogy az egyháziak csak egy javadalmat birhatnak, ezáltal azt akarván elérni, hogy Migazzi majd lemond a bécsi érsekségről és megtartván a jövedelmesebb váczi püspökséget, érsekké aztán gr. Salm-ot, a római róta auditorát teszi, kit azonban, Herzán bibornok osztrák követ minden erőlködése daczára is, visszautasitott a pápa, egyáltalán bele nem egyezvén abba, hogy gr.Salm legyen a bécsi érsek. Migazzi aztán csakugyan lemondott a váczi püspökség administrátiójáról és megtartá a bécsi érsekséget.64 - Herzán beriszlói kanonok, római hittudor, almádi apát, rótai auditor és 1776. év óta a jeruzsálemi sz. kereszt bibornoka, meghalt, mint szombathelyi püspök 1804. évben. - Migazzi földi pályáját 1803. ápril 14-én végezte be Bécsben,65 midőn már közel 100 éves volt.66 - Utódja lőn a váczi püspöki széken:

Migazzi Kristóf bíboros portréja

Migazzi Kristóf miseruhája

Migazzi Kristóf bíboros karosszéke

Perlaszka: A váci Székesegyház

Károly Ambrus esztergomi érsek misekannái

Károly Ambrus esztergomi érsek halálának szentelt emlékérem (átm. 54 mm, 42,82 g, ezüst, 1809)

80. Báró Mihálydi Splényi Ferencz, 1787-1795. Vácz legnagyobb püspökének ezen utódja 1787. augusztus hóban neveztetett ki; ősi főuri nemzetség sarja. Ugyanis Splenius Jakab, a spanyol örökösödési háboruban huszárezredessé, majd tábornokká lett Splinius László atyja volt, és igy a Splényi-család őse.67 - E püspök atyja Gábor, a lovasság főparancsnoka, egy ezred őrnagyja és tulajdonosa, anyja pedig gr. Berényi Katalin volt.68 - Ezen jeles váczi püspök azelőtt a jámbor, tudós és érdemdus Jézus-társaság papjai közé tartozott, melyben a sz. hittudomány tanára, majd a nagyszombati nemesi növelde69 kormányzójául tündöklött. Eltöröltetvén pedig a jobb sorsra méltó szerzet a vallástalanság rohanó vészhullámai által, ő az esztergomi káptalan tagjává neveztetett ki,70 és ama hires növeldének tovább is, mint ernyedetlen buzgalmu igazgatója működött.71 Az érdemeiért őt kiválóan kegyelő Batthyányi József hg.-primás és bibornok 1790. márcz. 18-kán kelt iratában mint váczi püspököt tudósitja azon értekezletről, mely a megholt II. József császárral tartatott, kevéssel halála előtt, az előbbi rendszernek az egyház és a haza érdekébeni visszaállitása végett. A jámbor és tudományos képzettségü72 püspök 1792-ben val. b. t. tanácsossá neveztetett ki. Ugyanezen évi nov. 18-kán Pesten kelt iratában73 nevezett bibornok ő főmassága értesiti e püspököt, miszerint a kalocsai érsek ő nmlga betegeskedés által akadályoztatván az országos bizottságbani részvételben, a nádor ő fönsége más három püspököt, a váczit, nyitrait és szombathelyit ajánlotta ő Fölségének, a ki báró Splényi ő nmlgát bizta meg az érintett tisztséggel, és aztán igy folytatta a bibornok:

"Fölhivom hát Nmlgdt, hogy tegye meg e szolgálatot az uralkodónak, a religiónak és egyháznak. Összeül a bizottság minden héten, csütörtökön, hogy ezen egy napi ülés is Nmlgdnak terhére ne legyen egészségi állapotánál fogva. Ha pedig gyöngélkedés miatt akadályozva lenne azon napi ülésre megjelenni, azt megtartani és helyrepótolni lehet azután, és igy módot lehet találni az alkalmatlanság kikerülésére. A nádor ő fönsége nagyon ragaszkodik Nmlgod jelenlétéhez és nem könnyen volna rávehető mássali helyettesitésére. A mi bizonyára nehezen is volna kivihető, ha Nmlgd némely püspökök nagy korát, másoknak betegségét és távolságát megfontolja. Ugy hiszem, hogy Nmlgod az én megkeresésem- és előterjesztésemnek engedni fog."74

Mily jószivüséggel viseltetett báró Splényi Ferencz püspök a szegény vácziak iránt, kitünik ez, a többi közt, a következő adatból is: "A váczi püspöki szék üressége alatt ugyanis, a vadlelkü püspökuradalmi igazgató, Anchely János, a vácziakat megnyomorgatni akarván,75 1781. évben Püspök-Vácz városát minden királyi haszonvételektől, melyeket a földesuraságtól odáig emlékezetet haladó idők óta haszonbérben békésen birtak és minden háboritás nélkül élveztek, megfosztani akarván, a praefectusi ház szegletére kifüggesztett fekete táblán és a lapokban országszerte kihirdette azon javadalmak árverezés utjáni bérletbe-adását. Eközben azonban b. Splényi Ferencz neveztetvén ki ő Fölségétől váczi püspökké, a kegyes főpásztor hivei szükségét tekintve, ama hirdetményt megsemmisitette.76

Ugyancsak ő adományozta a vácziak kérelmére az uradalmi tó mellett be a város felé a nagyhidnál lévő tért 1793-ban, melyen aztán még ezen évben a lövölde77 első alapját vetették meg, rajta közköltségen egy lövészeti helyiséget állitottak és rendeztek be. A lövésztestületnek 12 pontra terjedő és német szövegü szabványait, ő nmlga meghagyása folytán, a püspöki uradalom 1793. jun. 21-kén erősitette meg. Az ivrétben 5 oldalra terjedő, aranyos betükkel és rajzolatokkal diszitett czimlappal ellátott, szépen irott s kék selyembe kötött okmánynak az akkori, püspök-uradalmi főnök, Anchely János, van aláirva és a püspöki pecséttel erősitve.78 Ezen egyes főpásztor nevéről a felsővároson egy utcza is neveztetik, mely az ő püspöksége alatt keletkezett. - Az u. n. lelkészi tárba, II. József császár oklevele szerint. Splényi püspök 5,808 frt. 48 1 krnyi százalékot fizetett és ugyanannyit az erőditésekre.

A buzgó főpásztor igen szépen szólt az 1790. decz. 9-kén az országgyűlésen a protestáns felekezeteknek, különösen a lutherhitüeknek adott királyi engedményekre nézve: "Mit az evangelikusok79 - ugymond - azelőtt sem békeszerződések, sem törvényhozás alkalmával ki nem eszközölhettek, most jó móddal megnyerhetik, csak olyanok sürgetésétől álljanak el, mik nélkül vallási szabadságuk épen megállhat, de a mikben a katholikusok vallásuk nyilvános sérelme nélkül meg nem egyezhetnek. Ilyen a 4 következő pont: 1. A kath. hitről szabad áttérés; - 2. a prot. egyházi tvszék megengedése; - 3. a kath. hitnek "recepta"81 elnevezése, holott ez az ország alkotmányával egykoru; - 4. a vegyes házassági fiugyermekek, ha az apa protestáns, ennek vallásában neveltetése." "Ily gyönyörü beszédet csak magyar püspök tarthatott", jegyzi meg tudós Babura László plébános.82 - A derék főpásztor 1795. decz. 22-kén az Urban kimulván élete 65. évében, utána a váczi püspöki szék tiz évig volt megürülve.83

81. Károly Ambrus Ferdinánd, 1806-1808. Valahára, a hosszu sóhajtást és szorongó várakozást, ama mindenkit örömre hangoló hir váltotta föl, hogy az annyi fényes születésü, áldott jámborságu, nagy tudományu és finom miveltségü, kitünő főpásztorok által nevezetesitett váczi püspöki szék administratorául, a v. egyházmegye oly huzamos árvasága után, Károly Ambrus Ferdinánd,84 Magyar- és Csehország királyi és örökös herczege s Osztrákhon főhge neveztetett ki. Született 1785. nov. 2-kán Mutiná-ban, az atyai tartományban, a papi pályára lépvén, a kis-rendeket élete 20-dik évében gr. Hohenwart Zsigmond hg.-érsek adta föl neki Bécsben. Áldozárrá 1807. nov. 5-én Váczott a püspöki lak kápolnájában, az egész káptalan jelenlétében szenteltetett föl; a püspöki fölszentelést pedig 1808. jul. 18-kán ugyancsak Bécsben, sz. József udvari kápolnájában, az egész cs. kir. család előtt báró Fischer István egri érsektől nyerte.85 - Ama nagyszerü ünnepélyességeket, melyekkel 1807. jan. 27-kén Budáról Váczra vezettetett és ott fogadtatott, az akkori lapok nagy örömmel hirdették. A v. egyházmegye területére lépvén, Nógrád vgye nevében Szabó Pál, e vgye táblabirája, esztergomi sz. széki ülnök, a szécsényi kerület alesperese és varbói plébános által ékes latin beszéddel üdvözöltetett.86

Midőn a fiatal főpap a váczi püspöki széket dicsőitené, gr. Althánn M. Frigyes és gr. Althánn M. Károly, meg gr. Forgách volt v. főpásztoroknak addig a sz. Rókus-kápolna kriptájában feküdt tetemeit 1807. márcziusban87 a püspöki lakba szállittatta, onnét pedig temetési gyászmenetben, melyen ő, a káptalannal s összes papságával jelen volt, a székesegyházba vitette át, annak sirboltjában takarittatván el. Majd 1808. jan. 6-kán I. Ferencz császárnak Mária Ludovica főherczegnőveli házasságát áldotta meg, s ezen utóbbit a következő országgyülésen megkoronázta.

Már 1808. jan. 25-kén, mint az ország primása és esztergomi érsek üdvözöltetett, és azért a v. egyházmegyétől, melyet a leggyöngédebben szeretett,88 és káptalanának az ő örök emlékeül diszes megkülönböztető jelvényt is szerzett, márcz. 17-kén elbucsuzni kénytelen volt, a joghatóságot azonban csak a pápai megerősitő bulla megérkezte után, ápril 19-kén tette le Nagyszombatban a káptalan kezébe. De az ég ritkán engedi a földieket sokáig örvendeni a nagyszerü tüneménynek! A fenyegető franczia háboru veszélyei elháritására nagy pénzösszeg föláldozásával sereget gyüjtvén, midőn a beteg és sebesült katonáknak szeretetteljesen szolgálna, őket látogatná és vigasztalná, a kórjárvány ő rá is elragadt, és ennek folytán az Urban kimult, mint a szeretet áldozata, Tatán, 1809. szept. 2-kán, lévén ekkor még csak 23 éves és 10 hónapos! Földi maradványai Esztergomban sz. Ignácz egyháza sirboltjából, 1850. aug. 27-kén, az ország herczegprimásainak sirboltjába vitettek át. Az osztrák uralkodó-ház benne az ő gyönyörét, az ország oltalmát, a papság az ő tündöklő fénycsillagát és a religió az ő ékességét gyászolta!

1. §. IV. László Mihály és Paulai Ferencz.

82. Kámánházy (IV.) László Mihály, 1808-1817. Született Zsolnán 1753. ápril 8-kán, előkelő nemes nemzetségből; atyját Istvánnak, anyját Anna Máriának89 hiták. Kámánházai Kámánházy István volt a családnak uj alapitója, ki a törökök ellen viselt háborukban III. Károly alatt90 magát kitüntetvén, a család által elvesztett nemességre ujból fölemeltetett. Lakott pedig ez Zsolnán,91 és itt maradtak a Kámánházy-ak mindaddig, míg K. Sándor92 Nyitra vgynek sok éven át nagyrabecsült főjegyzője, József császár idejében, elhagyva Zsolnát. Nyitrára költözött, részint párucai birtokának kezelése, részint testvérének Nyitrán lakta miatt. K. Sándornak neje volt Zelenay Anna,93 kiknek mindkét nemü számos gyermekeik voltak.94

Azon saját kezüleg aláirt folyamodványa, melyet 1801. nov. 12-kén avégre nyujtott be a tek. kir. itélőtáblához, hogy abban üresedésben levő főpapi állomásra teendő kijelölés alkalmával ő is fölvétessék ebbe, - meglehetősen tájékoz minket ezen főpásztor előbbi működésére nézve. Folyamodványának indoklása szerint ugyanis: Ő nemesi csládból született; az alsó iskolákat Nyitrán végezvén, a nyitrai egyházmegyébe vétetett föl; az egyetemi tanpályát pedig Nagyszombatban megfutván, főnöke által már 21 éves korában a nyitrai Lyceumban tanárságra alkalmaztatott, mint alszerpap 1774. szept. 22-kén; szerpap lett 1775. jun. 5-kén s szept. 12-kén áldozárrá szenteltetett. Hol 5 éven át a növendékpapokat oly megelégedéssel oktatta, hogy elöljárósága által a m. kir. kamarának a szkacsáni megürült plébániai javadalomra ő ajánltatott s azt meg is nyerte 1779. szept. 29-kén. Azon öt év alatt, melyeket ezen állásában töltött el, két izben volt a nyitrai kanonokságra kijelölve; 1785-ben pedig Nyitra városában a plébánosi állás megüresedvén, az akkor behozott versenyzést oly sikerrel állotta ki, hogy ezen állomást ő nyerte meg 1785. febr. 9-kén.

E tisztséget is 5 évig viselte, és itt nemcsak mint helyettes alesperes, hanem mint a nemzeti, kath. elemi és zsidó iskolák igazgatója is működött és a szegények intézete fölállitásánál oly buzgóságot fejtett ki, hogy azért neki az akkori m. kir. httótanács 1787. nov. 27-kén kelt és Nyitramegye közönségéhez bocsátott intézményében95 elismerését nyilvánitotta. A királyi kegy 1790. jun. 4-kén a nyitrai kanonokságra emelte őt, s 1797. febr. 8-kán a Bold. Szüz péterváradhegyi apátja lett. Mint kanonok egy éven tul papnöveldei kormányzó volt, utóbb káptalani dékán, majd gradnai főesperes, 1802-ben trencsényi, 1802. decz. 7-kén pedig székesegyházi is lett. Nyitramegye gyülésein a közügyek jó és gyors intézése s előmozditásában tevékeny részt vett; de kivált azon alkalommal, midőn a nyitrai fölkelő sereg egy része, nem akarván az ország határain kivül magát fölhasználtatni, s az ebből eredt mozgalmak folytán zászlóját és a vezért elhagyva, fegyveresen és felindulva tért vissza Nyitra városába, az e miatt megrémült város és közvidéke lakosságát fenyegető veszélyt csakis az ő rendkivüli tevékenységének sikerült szép szerével elháritani, ki a felzudult fegyvereseket békére téritette.96

E sikeres buzgalmát ő Fölsége is elismerte, mert e fölötti örömében nemcsak legmagasabb tetszését, de háláját is nyilvánitotta a m. kir. httótanács által, mely is ezt vele 1801. évben hozzá különösen intézett iratában tudatta. Mindezen érdemeinek méltánylása inditotta aztán a tek. kir. itélő-táblát arra, hogy őt 1801-ben a kir. táblai főpapi állásra97 kijelöltek közé fölvette. A minthogy aztán 1805. aug. 30-kán. 8,750. sz. a. kelt leiratában ő Fölsége által csakugyan ki is neveztetett kir. táblai főpapnak; de ezen magas tisztét rövid ideig teljesitette, mert Vancsay János püspök halálával a fmgu hétszemélyes táblánál egy főpapi állás megüresedvén, ezt a nevezett fmgu tábla által kijelöltek közül ő nyerte el; mert ő Fölsége arra 1807. febr. 20-kán, az 1667. sz. a. leiratában őt nevezte ki, aug. 28-kán novii vál. püspöki ranggal, miután már előbb, 1806. aug. 1-én a nyitrai káptalan nagyprépostjává megválasztatott volna. Előbbi diszes állásában alig töltött még egy évet, midőn a fejedelmi kegy őt még magasabbra akarván emelni, váczi püspökké nevezte ki 1808. ápril 29-kén, s ilyenné Károly Ambrus Ferdinánd esztergomi primás által fölszenteltetett.

Kitünő hitszónok volt, és mint ilyen skacsáni és nyitrai plébános korában, a főcsaládok érdemeiről gyászszertartások, üdvözlések, beiktatások s egyéb ünnepélyek alkalmával oly beszédeket mondott, melyek a szivet és lelket elragadák s neki nagy hirnevet szerzének. Az országgyülésen, Pozsonyban, a főrendek táblájától azok érzelmeit, mint megbizott, nem egyszer ő adta elő s tudtul a karoknak és rendeknek, és pedig magyarul, a hallgatók viharos tapsai közt. Valahányszor a vgye, vagy az egész ország nevében, ő Fölségeik üdvözlésére bizottságot kelle küldeni, mindig ő vitte a szónok vagy tolmács szerepét, mindenkinek legnagyobb megelégedésére. A tudományokat nagyon szeretvén, a legszebb tehetségü ifjakat igyekezett az egyházi pályára fölvenni, ugy hogy a váczi egyházmegyének több bölcsészeti és hittudományi tudorai és számos e szakokbani borostyánosai lévén, annak tekintélyét nagyban emelték a főpásztor nem kis örömére. A terjedelmes váczi egyházmegye térképét nagy fáradsággal, utánlátással és költséggel 3000 példányban Karacs által kimetszette és igen csinosan elkészittette, az ország nádorának ajánlva, és az egész országban elosztotta.

A székesegyházat igen szép és értékes sz. szolgálati ruhákkal ajándékozta meg; a püspöki lak kertjét bővitette, fák, virágokkal, disznövényekkel s kényelmi épületekkel diszitette. A püspöki kerttől és a polgárok lakaitóli áradások távoltartása végett, 1817. év előtt egy 77 öl hosszu, 3 láb széles és 2 1/2 láb magas falat huzatott tetemes költséggel98 jó erős kövekből, melyet a közepén püspöki czimerrel99 és ezen fölirattal látott el: "Pro tutamine et ornamento Ladislaus Kámánházy Episcopus Vaciensis."100 Csak az a kár, hogy a Migazzi által nagy pénzáldozatokkal összegyüjtött becses római kőfaragványokból többeket101 közönséges kövek gyanánt, ama keritésbe berakatta! Pedig a tudományokat kedvelte, ezekért sokat áldozott; a tanulókat különfélekep az előmenetelre buzditotta és oktatóikat többféle kedvezések és jótéteményekkel lelkesitette és kitűntette. Több adatok bizonyitják, hogy az irodalomnak nagy barátja volt. Igy Meszlényi Molnár János, a váczi siketnéma-intézet ezen munkáját: "Bevezetés a siketnéma oktatás-módra a szerint, a mint azt Párisban De L Epée apát előadta, a váczi kir. magyar siketnémaintézetről szóló tudósitással és egy rézmetszéssel." Pesten, 1812. 8-r. 306. Kámánházy püspök segedelmével adta ki VII. Pius római pápa életét (Tisztelet oltára)102 saját költségén kinyomatta, s halhatatlan emlékü Katona István "Historia Critica" czimü colossalis műve utolsó részének kiadását 200 frttal segitette.103 Nyitrai kanonok korában kiadta alkalmi beszédeit nyomtatásban. Szóval: elmondhatni méltán, hogy ő: buzgó és tisztán gondolkodó főpap volt, s a hazai irók ritka barátai s jótevőinek egyike,104 a tudományok lelkes előmozditója.

A székesegyház sirboltjában maga és utódai részére nyughelyet készittetett, ahova nemsokára el is temettetett. Amint betegeskedésének hire elterjedt a városban, a gymnásiumi ifjuság egész hónapon át, az igazgató intézkedése folytán, naponként 5 Miatyánkot és Üdvözlégy Máriá-t imádkozott a sz. mise alatt, bensőleg esedezve, hogy a kegyes jótevőnek a jóságos Isten egészségét visszaadni méltóztatnék. Bene Ferencz és Eckstein Ferencz gyógyászati és sebészeti tudorok, s hires egyetemi tanárok e végre mindent elkövettek, de hiába; mert a belső rothadás, mely a tüdőt és májat is már félig fölemésztette, a lélegzetet elfojtván, minden törekvésöket meghiusitotta. Ugyanis 1817. febr. 4-kén, hosszas betegeskedés után mellvizkórban e földön élni megszünt. Előbb azonban, az egész káptalan, papság és a papnövendékek jelenlétében a végső szentségeket áhitatosan fölvette, melyeket nieppenburgi gr. Bissingen Ernő, fölszentelt jassi-i püspök, a v. káptalan nagyprépostja s a széküresség alatt általános helynök ő mlga szolgáltatott ki neki. Egész véglehelleteig magánál volt, a közelgő halál őt meg nem zavarta; sőt inkább az Isten akaratáni teljes megnyugvással lévén, az ágyát környező papságot egy komoly beszédben egész a könyekig meghatotta s magát áhitatos imáik és emlékökbe ajánlotta. Megjegyzésre érdemes, hogy a négyes szám ezen főpásztor életében nagyon szerepelt, t. i. 1808. aug. 4-kén jött a váczi egyházmegye kormányzására: nov. 4-kén igtattatott be; 1817. január 4-kén készült el az örökkévalóság utjára s végre febr. 4-kén fizette le a halandóság adóját.

A föntebb emlitett imát a hálás ifjuság és tanári kara az ő elhunyta után lelki nyugalmaért 8 napon át ismételte s ezen idő alatt a szeretett főpásztor tetemeihez özönlött a nép, ravatalánál a papsággal együtt áhitatosan imádkozván érette. Egész 8 napon át a város valamennyi harangjai délben és este felé szóltak nagy búsan. Eltakaritására, mely délelőtti 10 órakor vette kezdetét, a fötdő káptalan minden kitelhető készületet megtett. Mlgos Wurum József székesfehérvári püspök 4 süveges pappal és sok más segédeszközökkel temette; a háznál a fötdő káptalan tagjai vették föl a testet, azután a plébánosok, végre a kispapok vitték. A gyászmenet megkerülvén a székesegyházat, a tetem annak közepén letétetett s a halotti mise a szokott módon elvégeztetett, valamint az absolutiók is a koporsónál,mely aztán levitetett a sirboltba. A bologult iránti tiszteletet azzal mutatták ki sokan, hogy a végtisztesség megadásán Pest, Nógrád és Hont vgykből is számosan jelentek meg, s ezek közt több protestáns prédikátorok is. Négy unokatestvére maradt, t. i. Ferencz püspök-uradalmi főügyész, kit a megboldogult hozott magával Nyitráról Váczra; Sándor Nyitramegye aljegyzője; Miklós és János, kik a haza reményeiül ekkor nagy gonddal neveltettek, és egy unokahuga Katalin, a kik és hő tisztelői, Bokross Sal. Ferencz k. r. áldozár és váczi gymnasiumi tanár által igen szép gyászkölteményben a kegyelet emlékét állitották neki, mely 12 oldalra terjed s a váczi sajtó alól került ki Gottlieb Antal betüivel nyomatva. E költemény végre igy hangzik:

Religio columen dolet, orba Parente Patronum

Turba, fidelem flent Hungara Sceptra Virum.

Exoriare, vices fatorum ignara sinistras

Pyramis, aetherea non minus alta domo;

Grata Ladislai meritis quam Patria, Princeps,

Addere cum populo Religioque parat: -

Quaesitas igitur Coeli regione coronas

Prende, Pater, divis adnumerate choris:

Nulla Tuum nostro delebunt pectore nomen

Fata: Kámánházii fama perennis erit.

Ezen kitünő főpásztor halálára többen irtak még verseket, kik közül csak Mericzay Antal akkori kispapét emlitjük meg, melynek egy versszaka igy hangzik:

Elragadt tőlünk a halál!

Elnyelte a sir fényes nevedet,

El minden fényedet,

De nem azon érdemedet,

Hogy emberbarát valál. -

A gyász-istenitisztelet alkalmával a hires Fehér György egyetemi könyvtár-főnök tartott jeles beszédet, a mely "M. és F. J. Kámánházy László váczi püspök emlékezete" czim alatt Pesten, 1817. 4-r. nyomtatásban is megjelent. Életrajzát és érdemeit bőven és ékesen előadja báró Szepessy Ignácz, utóbb pécsi püspök. - Végre záradékul fölhozzuk, hogy ezen áldott emlékü főpásztor az ő különös jótékonysága és bőkezüségeért dicsfényben ragyog. Ugyanis: Kegyes alapitványokra 2,779 frtot szentelt; nemzeti muzeumnak évenként általa adni szokott fán, a Váczott épitendő "Ludovicaeum"-ra, évenként általa lefizetett 1000 frton,105 a vallásalap, a templomok föntartására, plébánosok jobb ellátására stb. általa a közpénztárba befizetett 40,000 frtokon kivül, az ország szükségeinek könnyitésére, segélyezés czimén 100.000 frtokat áldozott stb. Egy ily főpapról aztán méltán elmondhatni, hogy: "Áldásban marad emlékezete."

2. §. Gr. Nádasdy P. Ferencz és Roskoványi Ágoston.

83. Gr. Nádasdy Paulai Ferencz, 1823-1845. Született 1785. márcz. 3-kán Budán;106 ájtatos lelkülete és mélyen vallásos érzete az egyházi pályára vonzotta őt. Mint révkomáromi káplán, 1808-ban a drégelypalánki plébániát nyerte el, egyszersmint a középhonti kerület espereseül is müködött. Innét 1816. okt. 4-kén az esztergomi főkáptalan tagjává neveztetett ki, majd Üdvözitőnkről czimzett szekszárdi apát és barsmegyei főesperes is lett. Aztán a nagyszombati legrégibb papnövelde kormányzóságából a pesti központi papnevelő-intézet igazgatójává emeltetett; utóbb a kir. itélőtábla főpapjává és 1823. febr. 28-kán a váczi püspökségre mozditatott elő, több évi széküresség után.107 A következő évi febr. 8-kán Rudnay Sándor primás és esztergomi érsek által püspökké szenteltetett, és 4 nap mulva, vagyis febr. 12-kén székét ünnepélyesen birtokába vette. - Ő szentelte különös kegyből pappá 1836. aug. 29-kén Dr. Majer István vál. püspököt108 az esztergomi főegyházmegye részére és czimére. - Szerette a tudósokat, szivesen társalgott velök s a papnövendékeket a nemzeti nyelv mivelésére s a honfiui szellem föntartására lelkesitendő, igy irt egy alkalommal a pesti egyházirodalmi magyar iskolának: "Ám kiki lássa, hogy a Magyar papság már bimbóiban is Honni Nyelvét szereti s a Nemzetiségi szempontokat maga elül soha el nem veszti! Ám kiki lássa, hogy a Magyar Papság már bimbóiban is megadja a Hazának, a mi a Hazáé, az Istennek, a mi az Istené!"

Miután a váczi egyházmegyét kitünő tapintattal, igazi főpásztori szeretettel és kegyességgel kormányozta, több mint 22 évi érdemdus főpásztorkodása jutalmaul, a kalocsai érseki széket boldogitá vele 1845-ben a fejedelmi kegy. Miután huzamos váczi püspöksége idején több ezerekre menő jótékony alapitványokat tett,109 s ezek közt: a szerencsétlen sinlődők javára, az őrültek háza fölállitására, tetemes áldozattal, 40,000 frton a váczi u. n. "Convictus-épület"-et110 megvevé, mit 1836-ban az országosan egybegyült karok és rendek is hálásan elismertek s emlékül a 42. tvczikkbe igtattak, - 1845-ben a v. egyházmegye részére a következő nevezetes alapitványokat tette, mind váltópénzben:

a) A kegyur nélküli egyházak és paplakok föntartása és kijavitására 5000 forintokat. - b) A püspöki szabad adományozásu szegényebb, és főkép fiók-egyházak belső szükségei födözésére és nevezetesen sz. edények és öltönyökkeli ellátásukra 5000 frtot. - c) Oly plébánosok fölsegitésére, akik valamely szerencsétlenség által vagyonukban tetemesen megfogyatkoztak, 5000 frtot; de e jótékonyságban évenként csak egy egyén részesülend. - d) A szükebb jövedelmü kápláni állomásokon működő, vagy huzamosb betegségben sinlődő és magukat dicséretesen kitüntető segédlelkészek sorsának némi enyhitésére 5000 frtot, mely összeg kamatait évenként három ily egyén élvezendi. - e) Az elaggott papok intézete pénzalapjának növelésére 5000 frtot oly kikötéssel, hogy kamatjaiból évenként három oly egyén nyerjen pótlékot, kiknek nyomasztó körülményeik vagy beteges állapotuk azt leginkább igénylik. - f) 8,845 frt. s 25 krt oly czélból, hogy ezen összeg kamatjai kétharmadát a papnövelde előljárói egyenlő részletekben, a harmadikat pedig a pályavégzett növendékpapok nyerjék. - g) 2,500 frtot a nep. sz. János és Urnap ünnepeinek nyolczada alatt, a székesegyházban tartani szokott és fogadott ajtatosság ünnepélyesebbitésére, jótékonyságát azon kanonok urakra árasztandja, kik az érintett ajtatosságokon személyesen megjelennek. - h) 5000 frtot egy ágyra a váczi irgalmas-rendiek kórházában. - i) 6000 frtot egy növendék segedelmére a pesti vakok intézetében, és végre k) 5000 frtot egy növendék neveltetésére a siketnémák váczi intézetében.

E két utolsó pont alatti alapitványnál, a kijelölési jogot, az alapitó, holta után, a váczi püspökre, ennek pedig nemlétében, az egész káptalani testületre, akarta állandóan átruházni; jótékonyságában pedig csak a vácz-egyházmegyebeliek részesülhetnek, kik közt a püspöki uradalom tiszteinek és váczi jobbágyainak gyermekei elsőbbséggel birnak mindenkor. Ezen alapitványoknál azonban még nem lelt határt a kegyes lelkü főpásztor bőkezüsége; kiterjeszté ő azt egyéb jótékony intézetekre is. Igy a helybeli szegények intézetének pénzalapját 1000, a városi kórház tőkéjét pedig 200 frttal növelte; végre a buzgó főpásztor arról sem feledkezett meg, kihez őt püspöksége alatt a legszorosabb szellemi viszony és kötelék csatolá, t. i. szeplőtlen jegyeséről, a váczi székesegyházról, melynek emlékül egy violaszinü egyházi diszöltözéket, fehérnemü egyházi öltönyök beszerzésére meg 822 frt és 36 krt ajándékozott.111 E dicső főpásztor112 kedves emlékét is, míg csak hallani fog a váczi egyházmegye, áldani fogja ez mindenkor.

84. Roskoványi (II.) Ágoston, 1851-1859. Született 1807. decz. 6-kán, Szennán, Ungmegyében, s hazánk legrégibb családai egyikéből származik. Ugyanis a Roskoványi család a Tekule nemzetségből vált ki, melynek nyomaira a XIII. századbeli okmányokban akadunk. Pappá szenteltetett 1830. decz. 19-kén. Előbb az egri egyházmegyei hivatalban volt alkalmazva, majd az ottani papnöveldében, és jó korán, mint jámbor és komoly egyházi férfiu az egri főkáptalanban az olvasó-kanonokságra emeltetett és egyszersmind sz. András apostol sáár-monostori apátja is volt. 1851. évben pedig ápril 29-kén, huzamosb székür után113 a váczi püspöki székre emeltetett,114 és 1851. nov. 30-kán püspökké szenteltetvén, főpásztori teendőit a legdicsteljesebb buzgalommal teljesitette. Emberbaráti érzelmeinek több jeles tanubizonyságát adá; a nevelési ügy és tudományosság nagylelkü pártolóját tisztelte benne és mint kitünő latin iró is hirnevesitette magát a szent egyházi irodalomban. Jeles gyűmunkái115 minden plébániai könyvtárt diszitenek a váczi és nyitrai egyházmegyékben. A pápa ő szentsége is a jámbor, sőt askéta-életü, tudós püspök nagyszerü irodalmi munkálkodása fontos eredményén szerfölött megörülve, a többi közt igy irt: "Annálfogva örvendünk és igen kedvesen fogadjuk munkásságodat s az igazság terjesztésére irányzott törekvésednek megérdemlett és bő jutalmát kivánjuk."116 A székesegyháznak egy, az ő nevét viselő sok mázsás harangot öntetett, melynek erősen ünnepélyes hangja117 a város határán jóval tul is hallható.118 Jegyesét diszes sz. mise-ruhákkal látta el, és arról még Nyitráról is, hova a váczi székről 1859. febr. 10-kén, több mint hét évi kitünő főpásztori működése után áthelyeztetett, kegyesen gondoskodott, küldvén a váczi székesegyház kijavitására 5000 frtot.

Még mint váczi püspökhez érkezett a "S. Congregatio Officii" leirata Rómából oly meghagyással, hogy a nemkatholikusok temetése alkalmával a harangozás119 és a zsidó-iskolák ügyeibe való befolyás meg nem engehető.120 Mint nyitrai püspök is megküldte kiadott műveit egykori feledhetetlen jegyesének, a v. egyházmegyének. Minélfogva itteni közvetlen utódja, 1876. ápril 2-kán, a 780. sz. a körlevélben a többi közt igy irt: "Mindkét mű,121 tekintve tárgyát, méltán mondatik a lélek leghasznosabb táplájának, mely midőn a hitet táplálja, egyszersmind az elmét a leghasznosabb ismeretekkel gazdagitja. Azonfölül oly gonddal van szerkesztve, hogy a szakértő itészek, az előbbi köteteket gondosan olvasva, a hasonló tárgyu könyvek közt e műveknél jelesebbeket soha sem lesznek képesek találni ... Ezen lekötelezö figyelemért a fötdő alesperes urak iratilag mondjanak a nmlgos szerző urnak köszönetet."

Igen, e nagy főpásztor, mint iró is, hallhatatlan nevet vivott ki magának a kath. tudományosság terén, gyüjteményes munkáival. Mint egy kitünő iró mondja: "Tanulmányáról Afrika s mind a két India ép ugy, mint majdnem egész Európa egyházi s világi jogtudósai tettek már bizonyságot. Egy ember élete alig elégséges tudományos munkáinak átkutatására. - Irodalmi művei egymagukban csinos kis könyvtárt képeznek." Teljes jegyzékök a következő: 1. De primatu Romani Pontificis eiusque iuribus. 1 kötet. (Hittudori értekezés) Augsburg, Bécs, Pest. 1834. - 2. Ugyanaz, 2-ik kiadás, Eger. 1841. - 3. De Matriomonio in Ecclesia Catholica. 2 kötetben. Augsburg, 1837-1840. - 4. De Matrimoniis mixtis inter Catholicos et Protestantes. 7 kötetben. (1-2 Pécs, 3-4 Pest, 6-7 Nyitra) 1842-1882. - 5. Monumenta Catholica pro Independentia potestatis Ecclesiasticae ab Imperio civili. 13 kötet. (1-2 Pécs, 3-9 Pest, 10-13 Nyitra) 1847-1879. - 6. Coelibatus et Brevarium, duo gravissima Cliricorum Officia, e monumentis omnium saeculorum demonstrata, 11 kötet. (1-5 Pest, 6-11 Nyitra) 1871-1881. - 7. Romanus Pontifex tamquam Primas Ecclesiae et Princeps civilis, 16 kötet, (1-5 Nyitra és Komárom, 6-16. Nyitra) 1867-1879. - 8. Matrimonium in Ecclesia catholica, potestati ecclesiasticae subiectum, 4 kötet (1-2 Pest, 3-4 Nyitra) 1870-1882. - 9. Beata Virgo Maria in suo conceptu immaculata ex monumentis omnium saeculorum demonstrata, 9 köt. (1-6. Bpest, 7-9 Nyitra) 1873-1881. - Eddig (1884.) megjelent irodalmi művei összesen 63 vaskos kötetet tesznek ki, egyenkint 700-1000, sőt 1200 oldallal, ugy hogy összes művei megközelitik az 50,000 lapszámot.

Ez a körülmény egymagában megmagyarázza ő nmlga ritka előszeretetét a visszavonultság, - a világ zajától, a fényes életpálya pompájától való tartózkodás iránt, s fogadalmat ad ama képzeletet fölülmuló vas-szorgalomról, mely csakis különös isteni kegyelem forrásából meritheté a kitartást az élénk testi erőt, a melyben őt most is (1885) édes övéi örömmel üdvözölhetik. Emlitést érdemel itt, hogy ő nmlgnak magán könyvtára 30-40,000 kötetre megy. - 1876. nov. 30-án ünnepelte püspökké szenteltetése 25. évi jubileumát, 1881. jan. 9-én aranymiséje s 1884. jun. 5-kén nyitrai püspöksége 25. évi jubileumát, mely alkalmakkal s egyébkor valóban ritka, már majd két milliónyi, fejedelmi alapitványokat tett, melyek neki az emberiség forró háláját és a "monumentum aere perennius"-t biztositják és "Eleemosynas ipsius enarrabit omnis Ecclesia sanctorum." Az apostoli király kegye őt roppant érdemeiért a v. b. t. tanácsosok sorába, majd meg a vaskoronarend nyomán grófi méltóságra emelte. A "Magyar Állam" 1884. jan. 6. s 7. számaiban jó életrajza olvasható a Tárczában utóbbi jubileuma alkalmából.

1885. nov. 30-kán ünnepélyességek tartattak Nyitrán ismét. E napon ugyanis 34 év előtt szenteltetett püspökké ő nmlga, kinek 26 évi nyitrai működését annyi áldás, oly sok elévülhetetlen fényes érdem jelzi és dicsőiti, hogy nem csoda, ha püspökké szenteltetése évfordulóját, mint mindig, ugy ezen évben is a lehető legnagyobb ünnepélyességgel tarták meg, melyhez még más ünnepély is járult e napon. Ugyanis, minthogy a régi könyvtár a várostól távol volt, ujabb művekben igen szerény és egyéb hátrányainál fogva is a helybeli papság által gyéren használtatott, ő nmlga e hiányon is segiteni akarván, egy uj "egyházmegyei könyvtár" alapitását határozta el; és miután, a könyvtár disz és czélszerüség tekintetében korunk legfokozottabb igényeinek megfelelő felszerelése az 1879. év tavaszán teljesen elkészült, ugyanezen évi május hó 11-kén elrendelte, hogy: az előbbi székesegyházi könyvtár, a Wurum és Palugyay püspök, valamint a papnövelde könyvgyüjteményei az uj könyvtárban elhelyeztessenek. A kegyes alapitó a legközelebb lefolyt három évben mintegy 15,418 munkát adott át magánkönyvtárából, 18,636 kötetben beosztva és czimtárba véve és igy e jeles könyvtár jelenleg összesen 23,892 műből áll 35,156 kőtetben. A nagylelkü alapitó a meglévő könyvtári alap gyarapitására, évenkint 500 frtot utalványozott saját alapitványaiból. - Egyes szakok, pl. az egyházi jog némely alszakaszai (a római pápa, vatikáni zsinat, keresztény és polgári házasság, majdnem az összes nyelveken megjelent kisebb-nagyobb munkákkal oly teljes gyüjteményt képeznek, milyen Európának csak kevés könyvtárában található; hiszen az alapitónak mint világhirü egyházi irónak az alszakokba vágó művei önmagukban máris kis könyvtárt képeznek. E könyvtár megnyitási ünnepélye után a könyvtári igazgató kanonok lakásán díszebéd volt. (Ld. a "Magyar Állam"-ot, 1885. decz. 4.)

A még élő, istenes lelkü s tudós főpásztor nagyszerü alkotásaival a nyitrai egyházmegye történetében örökre nevezetessé tette magát.122

3. §. Peitler Antal József.

85. E főpásztor 1859-1885-ig birta a váczi püspöki széket. Született Pécsett 1808. márcz. 24-kén; az elemi iskolát s gymnasiumi tanulmányait is itt végezte. Középiskolai évei, élete legszenvedésteljesebb, de egyszersmind legédesebb emléküek voltak rá nézve. A szegény szülők szorgalmas gyermeköket nem voltak képesek az anyagi gondok alól fölmenteni, és igy az ifjunak, ki egész idejét édes-örömest forditotta volna kizárólag önképzésére, napjai jó részében az önfentartással kellett megküzdenie. Jutalma nem is maradt el. Megnyerte elüljárói rokonszenvét és ezzel biztositotta jövőjét. Középiskolai éveiben egyházi pályára kívánt lépni; gymnasiumi tanulmányait befejezve, Pestre vette magát és itt a bölcsészeti folyamot kitünő eredménynyel végezte, s ily sikerrel a 4 évi theológiát is az egyházmegyei papnöveldében.

Áldozárrá 23 éves korában, 1831. évben ápril 10-kén szenteltetett föl, és előbb Szebény községben, majd aztán Pécsváradon káplánkodott. A kedves külsejü és finom miveltségü áldozárt azonban báró Szepessy Ignácz püspök 1832-ben maga mellé vette és sz. széki jegyzővé, 1835-ben pedig titkárává nevezte ki. A püspöki udvarban való tartózkodás Peitlerre nézve nemcsak ritka kitüntetés, hanem egyszersmind kitünő iskola is volt. Báró Szepessy Ignácz ugyanis minden tekintetben példányképe vala a valódi főpapnak. Életszentség és számos erények mintegy dicsfényt árasztottak a nagy főpásztor körül. E nagy férfiú oldala mellett töltött P. több évet és annak élete és példája mélyen és kitörülhetetlenül lelkébe vésődött annyira, hogy egész életében megható kegyelettel emlékezett Szepessyre; s ha róla beszélt, avagy ha csupán nevét hallotta is emliteni, - soha sem volt képes viszszatartani könyeit. De különben maga a jámbor s nagy főpásztor is önmagához méltónak nyilvánitá egykori udvari papját, mert végrendeletében legkedvesebb titkárának nevezte őt és neki hagyományozta sz. beszédeit.

B. Szepessy utódja Scitovszky János az udvarában talált titkárt szintén fölöttébb megkedvelte s 1842-ben sz. széki ülnökségre méltatta. Azután még gyorsabban emelkedett; ugyanis 1848-ban pécsi kanonok és egyszersmind plébánossá is emeltetett s 1851-ben Ferencz József cs. és apostoli király által a budai httósághoz lőn meghiva, hol az egyházi ügyek előadója123 volt. E minőségben költözködött föl Bécsbe és működött itt több ideig. Pedig e tisztkedés egyike volt akkor a legnehezebbeknek, lévén hazánk alkotmánya felfüggesztve; a magyar nemzet az absolutismus lidércz nyomása alatt nyögött s ily válságos időben még az egyházi ügyek intézésére jelentékeny befolyást gyakorló referendáriusnak is fölöttébb nehéz vala eltalálnia a közép utat. Nagy feladat vala ugy működnie, hogy mind a kormánynak, mind a nemzetnek tetszését kiérdemelni tudja. És P. eltudta a középutat találni, derekasan megoldotta a nagy feladatot, - midőn a referendáriusi tisztet, ezen igen fontos állást, akként töltötte be, hogy ellene panasz soha egy oldalról sem emelkedett.

Ennek köszönheté a derék férfiu folytonos előmenetelét. Ugyanis nem sokára a tünnyei apátság czimét és I. Ferencz József jeles rendje lovagkeresztjét nyerte el; majd 1855-ben ő szentségének házi főpapjává, végre 1859. febr. 15-kén, mint egyszersmind a pécsi székesegyház főesperese, a váczi egyházmegye főpásztorává neveztetett ki. Miután Rómában ápril 15-kén az apostoli szék által megerősittetett (praeconisáltatott), jun. 19-kén, az akkor már esztergomi érsekségre és primási méltóságra jutott Scitovszky János által Esztergomban püspökké szenteltetett, és főpásztori székét Váczon, julius 17-kén nagy ünnepélylyel elfoglalta, egy ekkor nagy föltünést keltett "hazafias üdv-szóza"-ot bocsátván ki, melyet Pécsről, 1859. jul. 4-ről intézett egyházmegyéje hiveihez. 1872. nov. 12-kén v. belső titkos tanácsosi méltóságra is emelé őt a fejedelmi kegy. Fényes érdemeinél fogva az eskütételnél nov. 28-kán gr. Andrássy Gyula külügyminiszter, gr. Crenneville osztrák főkamarás-mester és báró Hammer udvari tanácsos voltak jelen.

Tudományos buzgalmának köszöni a magyar kath. papság néhai b. Szepessy Ignácz nagybecsű egyházi beszédeinek azon négy terjedelmes kötetét,124 melyeket nagy műgonddal öszszeállitva bir a magyar egyházi szószék, hol a dicsőült nagy szellem avatott tollú életirója125 nem csekélyebb emléket alkotott magának rajzolatával, mint ama sz. beszédek kiadásával, az apostoli szellemű főpapok mintaképének, - a nagy Szepessynek. A ki ily nagy, igazán apostoli lelkü főpapot választott magának vezérszellemül, attól sokat remélt, de sokat is nyert az egyház és a kedves magyar haza. Lássuk csak az ő áldásdús müködését!

Mindjárt püspöksége elején nem tartván meg azon arányt, melynek jövedelmei és kiadásai közt kellett volna mutatkozni, hanem csak atyai jó szive sugallatát követve, iskolai és más jótékony czélokra anyagi erejét meghaladó öszszeget áldozott. Ide járult több év terméketlensége, névszerint az 1863-ki aszály és az 1866. évi fagy, valamint uradalmai akkori igazgatójának e téreni járatlansága és hűtlensége is. Nem csoda hát, hogy a különben oly kegyes főpásztor kiadásait önkényt megszoritá és nehány éven át oly jelentéktelen öszszegeket használt föl háza ellátására, hogy ily czélra hazánkban akárhány alsóbb-rendü javadalmas többet forditott, csakhogy a terhek törlesztessenek és a hitelezők kielégittesenek; s ez jó részben megtörtént. Ha lettek volna még hiányok, ott áll azokkal szemben azon 5435 ft s 93 krnyi öszszeg, melyet e főpásztor a szóri és cselőtei pusztáknak elődjei elnézése folytán idegenek birtokává vált egyes részeinek megvevésére forditott; továbbá azon 20,000 ft, melyeket a Tiszaszabályozásra és gazdasági felszerelésekre sajátjából áldozott, ugy szintén a bordézsma-váltságnak keresztülvitelére kiadott 7184 ft s 53 kr.126

Állandó teherül évenként az u. n. "Két-ezeres alap"-ba, mely az egyházmegye szükségeinek födözésére van rendelve, évenkint 2100 ftot fizetett; a szükségháznak, melynek tornyai nem rég javittattak ki 1700 ftnyi költséggel, s mely az istenitisztelet fényét megillető sz. öltözékekkel kellő számban rendelkezik, 1600 ftot; négy kanonokja fizetésére évenkint 6300 ftot, és itt megemlitjük ő nmlga azon nagylelküségét, hogy ezen négy kanonok évi járulékát, mely évek hoszszú során át, azok nem csekély kárára egyenkint 1260 ftban fizettetett, az eredeti alapitványi öszszegre, 1757 ftra egészitette ki. Az egyházmegye templomai az ajtatos lelkü főpásztor gondoskodásának kiváló tárgyai voltak mindenkor. Alig hogy püspöki székét elfoglalta, székesegyházát 4 művészileg kiállitott csillárral ajándékozta meg, mi a nemes lelkü adakozónak 4000 ftjába került. 1873. és 1874. években a székesegyház aranyozásai és oltárképei általa szépen kijavittattak. A sz. Ferenczrendiek váczi kolostorának jobb karba hozatalára is nem csekély öszszeget adott, és e szerény sorok iróját is irodalmi munkásságában nem egyszer lelkesitette s anyagi segélylyel is támogatta. Tápió-Sz.-Mártonban, karöltve a jeles nemzetgazdászszal, Blaskovics Ernő ő ngval, lehetővé tette, hogy ott rendes plébánia alapittassék. A templomot jóformán e két nagylelkü jótevő teremté elő, mire a püspök maga 10000 ftot áldozott. És igy Barina Vendel, egyik kitünő költőnk és irónk (Kuthen), mint akkor helyi plébános törekvései folytán létrejött templomot 1874. szept. 27-kén a püspök ő nmlga szentelte föl.

Péczelen uj templom és iskola alapitására 4700 ftot adott. Az ujpesti templom, plébánoslak és iskola épitéséhez 2250 fttal járult. Szendehelyen, birtokai egyikén, honnan pedig alig volt valami jövedelme, 24000 fttal uj templomot emelt. Rékason a templom és plébánia helyreállitási költségeinek tetemes részét, 1500 ftot, viselte. Az alföldi pusztákon elszórt kath. hivek gondozására saját költségén két sz. Ferenczrendi missionariust tartott, mely czimen évenkint körülbelül 600 ftot adott ki.

Igen nagyok a tanűgy javára hozott áldozatai is. Püspöki birtokainak minden egyes helyén áldást osztó szerepet vitt; ugyanis: nem is emlitve a nagy mennyiségü földbirtokot, mit a leginkább általa foganatositott tagositások alkalmával a kath. kántor-tanitóknak a törvény által megszabott járulékon fölül juttatott, csak azt hozzuk föl, hogy az ő meghagyásából Nógrádon, Veresegyházán, Szadán, Mogyoródon, Kosdon és Váczon a protestáns prédikátorok és tanitók számára, az ő mérnöke oly meszsze ereszté a törvényes illetéken tul a mérlánczot, hogy ezen helységek eklézsiáinak elüljárói, élükön nagynevü protestáns kitünőségekkel az adományozó püspöknek nem csak iratilag és a legtekintélyesebb lapok hasábjain, hanem élő-szóval is köszönetet mondtak.

Az orgoványi pusztán a tanitó állomását, ki azelőtt, amint szerét tehette, a nyomor elől más jövedelmesebb állomásra menekült, rendszeresité; tette pedig ezt azon időben, midőn a már emlitett okoknál fogva, a magyar püspöki karnak legszegényebb tagja volt. Váczon, mivel a tanosztályok szaporitása folytán a káptalanok a hitelemzést a megkivántató mérvben nem végezhették, e tisztst más papokra is bizta és azok évi tiszteletdijaul 300 ftot rendelt. Ugyanott a kegyes-rendiek nagy-gimnáziumánál két tanár eltartására évenként 1200 ftot fizetett. A csécsei iskolára 500, a horpácsira 400, a tápiósághira 200, a nagy-kátaira 500, a szenteire 300, a sződire 500 s az apostagira 1200 ftot adott; az ecsethi és berki tanitói állomásokat áldozatkészsége megmenté a végenyészettől. Püspök Hatvanán uj tanitói állomást alapitott, a tótgyörki tanitói állomás egészen, a gombai nagy részben neki köszönheti fönállását. Nem kevésbé áldják a kegyes szivü főpásztort a legéndi, szokolai, huttai, gyömrői, kis-sz.-miklósi gyóni, domonyi stb. tanitók, a kik kisebb-nagyobb segélyében részesültek évenként, és jelesen: a már elhunyt Szentkereszthy Máté domonyi, és Merva Tamás rákos-csabai tanitók egyedül neki köszönheték, hogy a tanitói pályán töltött hoszszú évtizedek után a koldusbotot nem kelle kezökbe fogniok. Kitünő érdeme az 1883-ban létrehozott egyházmegyei tanitó-egylet is, s örökre feledhetetlen azon tette szintén, hogy ugyanezen tanévben a paulai sz. Vinczeről nevezett apáczák részére Váczon telepet létesitett, gondjaikra bizván a középvárosi leányosztályok vezetést s meghatározott számu elaggott férfi- és nő-szegények gondozását.

Szegényebb sorsú papsága nyomorának enyhitésére is igen nagy áldozatokat tett. Igy a káplánok fizetésének javitására 2400, a plébánosokéra 800-1200 ftokat adott évenkint. Egy papját az exekuczió vaskarjaiból 1500 ft lefizetésével kiszabaditotta Püspöki megyéjének következő helyei mondottak neki, mint kebelökben rendszeresitett lelkészségeket alapitójának forró köszönetet: Jász-Kara-Jenő, Jász-Kerekegyháza, Tápió-Sz.-Márton, Aszód, Nagy-Kartal, Tisza-Várkony, Vacs stb. - Hazafiui s nemzetségi tekintetben is méltó helyet foglal el a Bartakovicsok, Haynaldok s egyéb nagynevü főpásztorok diszes sorában. Ugyanis a magyar tudományos akadémia tőkéjének gyarapitására 2000 ftot adott. Midőn ezen akadémia disztermének számára szerzendő képekre nézve a kultusz-miniszter ő nmlga ugy intézkedett, hogy azokból egyet-egyet az újonnan kinevezendő püspökök mindegyike állittasson ki, a váczi püspök, ámbár a legrégebben kinevezett főpásztorok egyike volt, mégis egy ily kép kiállitási költségeit (1500 ft) a haza és művészet iránti szeretetből elvállalta.

A Sz. László-Társulatnak, melynek több évig buzgó elnöke volt, s gyülésein emelkedett szellemű beszédeket szokott tartani s annak javára is sokat áldozni, egy bukoviai magyar ifjú nevelésére 1868. év óta évenkint 300 ftot adott s nehány éven át egy sz. ferenczrendi bosnyák növendék képzésére 100 ftot. - De legmaradandóbb emléket emelt magának azon diszes épület állitásával, mely a püspöki palotával szemben már 8 év óta hirdeti e kitünő főpap tudomány-szeretetét, kinek magának is igen érdekes és gazdag könyvtára volt volt. Ezen könyvtári épületben, mely 40,000 ftjánál többe került, egyesitette a megyei, káptalani, papnöveldei könyvtárakat s ""egyházmegyei könyvtár"czimen egész megyéjének használatára ajánlotta. A könyvtárnok és a szolga fizetésök nagyobb részét ő tőle kapták; az előbbinek 400, az utóbbinak 100 ftot adott évenként s a megélhetésre emennek

Hát azon jelentékeny pénzöszszegeket ki győzné elszámlálni, melyeket a szegények könyeinek fölszáritására, ugy szólván, naponként áldozott? Csak nem régen is 522 ftot fizetett a papnövelde pénztárába, mely öszszeggel egy szegény család tartozott ezen intézetnek s melyet az visszatériteni képtelen volt. Hát azok neveit ki birná elsorolni, kik csakugyan a nagyharangra irható kötelezvényekkel biztositák őt a kikölcsönzött pénz viszszafizetéséről? - A kegyes főpásztor a papi nyugdij-alap javára az imént elmult években is 1500 ftot készpénzben és 2000 ftot kötvényben áldozott, mely lekötött öszszeg után a 7% kamatot félévenként pontosan fizette. Minthogy ezen nyugdij-alap nem elegendő a 10-14 deficiens nyugdijazására, egy évtized óta magán-erszényből folytonosan pótolta évi 100-100 és 200-200 fttal 5-6 deficiens nyugdiját. Atyai gondoskodásának és kezdeményezésének köszönhető, hogy az áldozatra kész vácz-megyei papság szeretet-filléreiből, már egy oly segély-alapot létesitett, melyből a sz. szolgálatra képtelenné vált papi egyének segélypótlékkal gyámolitandók lesznek.

De füzzük még odább nagyszerü jótetteinek diszes sorozatát! Emlitsük-e, hogy mennyi szegény sorsú férfiunak tette lehetővé a gymn. osztályok s hány leánykának a növeldék látogatását? vagy mi oly hiven jellemzi ő nmlga gyöngéd érzelmeit, felhozzuk-e, hogy mily nagy zavarba jött bizonyos jó lelkü egyén a rokonaitól átvállalt 1500 ft adósság miatt, ő nmlga, hogy őt szorongatott helyzetéből kimentse, ezen egész öszszeget a sajátjából törlesztette? És ismét: más szorult állapotban lévőnek lehetővé tévén, hogy a papnövelde alapitványaiból jelentékenyebb kölcsönt kaphasson, midőn értesült ő nmlga, hogy az illető nem csak évek óta eleget nem tett kötelezettségének, de még csak hollétét sem tudatja, ő nmlga minden további kutatás és késedelem nélkül megtéritette a papnöveldének a 222 ftnyi kamatot és a veszendőben lévő tőke törlesztését is magára vállalta. A váczi tüzoltó-egylet czéljaira legott megalakulásakor 500 ftot volt kegyes adni. - A váczi kath. legényegylet 1873. évben ő alapitotta meg, alapul 300 ftot adományozván értékpapirban és évenkint 100 ftnyi segélyt. Az egyleti helyiség bebutorozása s teljes fölszerelése is az ő költségén eszközöltetett, és ez szintén néhány száz frtra tehető. - A "Monumenta Vaticana Hungariae" czimü okirattárra nem rég 600 frtot ajánlott meg; székesegyháza részére a főoltár elé 600 ft értékü diszes szőnyeget, több mise-inget, vállkendőket stb. ajándékozott. - A csekélyebb javadalmu plébánosok és káptalanok közt az 1878. év elején 1200, a tanitók közt 200 ftot osztott ki.

A kispesti templomra egyelőre 100 frtot, az erzsébetfalvi iskolára 50, a szokolai iskola kijavitására 60 ftot ajándékozott; a leégett verőczei r. kath. iskolát saját költségén diszesen fölépittette. Ugyan csak a verőczei plébániai épületeket nagyobbitotta, s ezek neki több plébánia terjedelmes épületét, mint kegyur, tetemes költséggel diszesen helyreállitotta. A verőczei és kosdi plébánia-lakokban évszázadokon át hiányzott káplánszobákat fölépittetvén, igy e lakokat szépen kibővitette saját kegyuri pénzáldozatával. Továbbá b. Eötvösnek Ercsiben emelendő szoborra 50, a pesti oltáregyletnek 30, a háromszékinek 25, a pesti nőegyletnek 20, a váczi kath. legényegyletnek 25, az itteni gymnazium föntartására 300, a daruvári árvaházra 50, a toggenburgira 30 ftot adományozott. Ezeken kivül más egyházmegyebeli templomok, kolostorok és iskolákra sokszor 20-25 ftnyi segélyt nyujtott. - A pestmegyei árvák intézete alapjához 200 fttal járult, és a sz. jakabi ispánságból 100 mérő rozsot adott a központi árvaszék rendelkezése alá. - A bosnyák és herczegovinai sebesültek, a miskolczi és az egri vizkárosultak javára 1500 ftot adományozott 1878. évben.

Mily tekintélyes öszszeget tesz ki csak azon sokszori segélyezés is, melyekkel az irókat megörvendeztette, műveiket kiadni segitette vagy azokért megajándékozta s az irodalmat ilyképen előmozditotta. Igy egy fővárosi irót, hogy hanyatló egészsége helyreállitását avatott orvosi kezekre bizhassa, jelentékenyen segitette. A váczi papnöveldei szép tudományu hittanár és hirneves egyházi irónk, Kazaly Imre édes anyja és két nővére javára, kik a szegedi árviz által tönkre jutottak, 100 ftnyi segélyt adott s a következő két évre is annyit igért meg. - Kis-Tarcsa helység, mely Pesthez két órányira fekszik, a Gödöllőre vezető országut mellett, lakosainak száma 600 r. katholikus, nyelvre tótok, de beszélnek magyarul is, a kerepesi anyaegyház fiókja, templomot akarván épiteni, ő nmlga 1862. évben az itteni birtokából 40 hold földet hasittatott ki e czélra, olyképen, hogy a terület haszonbérbe adassék, a bejövendő haszonból 10 ft vonattassék le az iskolás gyermekek jutalmazására, a többi a jelzett czélra tőkésittessék. Ezen 40 holdat ugyanannyi részletben maguk a lakosok vették bérbe jó áron, csakhogy minél előbb legyen templomjok. Igy a 40 hold 1862-1880. évig, tehát 18 év alatt 10,000 frtot jövedelmezett. A templom belfölszerelésére a lakosok 1135 frtot hoztak öszsze s az igy keletkezett templomot maga a kegyes főpásztor szentelte föl 1880. okt. 3-kán, ahol ugyanakkor bérmált is.

Elgondolhatni, hogy az adakozásban határt nem ismert főpásztor nemes szivével az urizální szerető iparlovagok tolakodólag is viszszaéltek, kérvényeikkel őt gyakran ostromolván, s tőle igy is sok pénzt kicsikartak, mire évenként bizony sok ezer forint ment ki. - Bármily jelentékeny, szivet és lelket elragadó is a kegyes lelkü főpásztornak itt elsorolt, részletezett jótékonysága, mégis bátran és méltán elmondhatni, tizszer annyira ment évenként, a mi nem a lapok hasábjain, hanem azon számtalanok sziveibe irattak be csak, kiknek könyeit hazaszerte, s azon tul is, 5, 10, 15, 20, 25, 25, 30, 40, 45, 50, 55, 60 stb. forintnyi könyöradományokkal. oly gyakran letörölte. Igen, minden itt fölsoroltak csak igen szerény vázlatai ő nmlga oly nagyszerü jótékonyságának, a mely nemes tettek érdemét csak növeli a kegyes főpásztor ritka szerénysége, ki jótékonysága gyakorlatában igazán apostoli férfiuhoz illően, követé az evangélium azon gyönyörű elvét: "Ne tudja balkezed, mit jobbod mivel." Tudva van ugyanis, hogy a kegyes lelkü püspök környezetének tiltva volt, humanitárius és culturális czélokra adott tetemes áldozatait közzétenni, és főkép ezen körülménynek tulajdonithatni, hogy az áldott lelkü főpap nemes tettei nagyrészt ismeretlenek maradtak a nagy közönség előtt!

A hajlott kora daczára is tevékeny főpásztor a legédesebb örömmel szentelt föl több templomot. Igy a többi közt 1880. szeptember 20-kán nagy ünnepélyességgel szentelte föl a kis-kún-félegyházi uj, kéttornyu templomot. Midőn alkalma volt többeknek adni föl az egyházi rend szentségét, e fontos ténykedést mindig a legbuzgóbb lelkülettel és sz. gyönyörrel végezte; az uj fölszentelteket megvendégelte és szivreható intelmekkel, buzditások és utasitásokkal látta el a lelkipásztori sz. hivatás lelkiismeretes teljesitésére. Midőn az országgyülés alatt, míg hallása meg nem nehezült, Budapesten időzött, ott számos harangot, kelyheket s egyházi ruhákat szentelt; több esetben, más egyházmegyei templomok részére, s több püspök fölszentelésében is ténykedett az ajtatos lelkü főpásztor. Noha aggkora miatt meglehetősen törődött, mégis a főbb ünnepeken szent buzgalommal végezte az ünnepélyes istentiszteletet s megható, áhitatos érzülettel volt jelen mindenkor a sz. meneteken. Jelenvolt az utolsó vatikáni zsinaton is.

Az idő folytán elhanyagolt és romladozásnak indult Migazzi-nyaralót 1878-ban tetemes költséggel szépen helyreállitotta s finom izléssel bebutorozta. Ide szokott aztán a jó idők beálltával kirándulni, hol azok tartama alatt októberig is elidőzgetett a jó levegő élvezeteért. Itt naponként fiúi bizodalommal látogatták a kegyes szivü főpásztort a világi és kolostori papok, még pedig ő nmlga intézkedése folytán az ő saját hintóin rándulva ki, valamint mások is számosan hódoló tisztelettel keresték fel ott, a legnagyobb örömük és szerencséjöknek tartván a jó "püspök atya" kedves körében lehetni s lélekemelő társalgását élvezhetni. Főpásztori teendőit is buzgalommal végezte s egyáltalán azok semmi pontját sem hanyagolta el. Vasár- és ünnepnapon pedig átrándult környezetével együtt a plébániai istentiszteletre Verőczére, az ottani hivek nagy örömére, kiknek hitbuzgó lelkipásztorát, ntdő Kammerer Ferencz urat mindig szivesen látta asztalánál. Mindenre kiterjedt figyelme: 1876. szept. hó vége felé a váczi papi nyugdij-intézet magán-segély alapjának tárgyában három napig a papnöveldében igen eredménydús tanácskozmányt tartott, melyben a gondozó papság előkelőbbjei vettek részt. - Hogy a kegyes szivü főpásztor, noha körülbelül 26 évig viselte Váczon a püspöki tisztet, e város javára, páratlan kegyességénél fogva, többet nem tett, ennek Csiszár János, a legutóbbi uradalmi kormányzó volt az oka, ki annyira elfecsérelte a jövedelmeket, hogy utóbb a püspöki uradalmakra kölcsönöket is vett föl, mignem a káptalan erről jelentést tett az illető szakminiszternek, a ki a kiderült vizsgálat után föl is függesztette őt állásától. Erre a káptalan a maga kebeléből Virter Bertalan kanonokot válaszotta uradalmi kormányzóul, s midőn ez nehány év mulva lemondott, utódja lett Jung János kanonok. E derék kormányzók lankadatlan buzgalmuk s fáradalmukkal annyira rendbe hozták a nagyon eladósodott püspöki vagyont, hogy egy év mulva feloldatni fog a zárlat.

Egyházmegyei értekezést 1883. évben is tartott, melynek föladata volt, a váczi egyházmegye régi statutumait átnézni és ujabbakat alkotni. A régiek közt ugyanis voltak olyanok, melyeket mostanság a kritikát már nem állták, például: az újonnan betöltött plébániák jövedelmeinek az előd és utód közti fölosztásáról szóló szabályok, a templomi pénztárak kezelésének módozatai stb. Ezeken kivül az értekezlet tanácskozott a káplánok fizetése fölemeléséről, a plébániai könyvtárak rendezéséről stb. Az előleges munkálatok megtételére egy bizottság volt kinevezve, mely 1883. febr. 15-kén kezdette meg működését. A bizottság munkálata hozzászólás végett minden egyes esperesi kerületbe megküldetett. Maga a congregatio szept. hóban hivatott össze, s ugyanekkor tartatott meg az egyházmegyei nyugdij-intézetnek a mult évben elmaradott közgyülése is. Ugyancsak ő nmlga 1882-ben minden esperesi hivatalhoz leküldte az alakitandó kath. tanitó-egylet alapszabályait, hogy ez ügyben a tanitók gyülést tartván, észrevételeiket hozza esperesi uton beküldjék. - A nemes eszmékért mindig kész volt áldozni, mit azzal is bizonyitott, hogy a váczi 4 osztályu gymnasiumot, a város és vidéke nagy örömére, 30,000 ftnyi alapitványnyal 6 osztályura emelte, és hogy az nem rég 8 osztályúvá, vagyis főgymnasiummá lőn, ebben is szép érdeme van.

E jámbor, hitbuzgó és nagy főpásztor 1884. jun. 19-kén töltötte be püspöksége negyed-századát. 25 év nagy idő az ember életében, és azért igen sokan sietttek e napon forró hálát adni az ég Urának ezen ritka szerencseért, hogy a kegyes főpásztornak püspökké szenteltetése 25. évfordulóját megélni engedte. A szerény főpap e napot teljes csendben és magába vonulva szerette volna eltölteni és azért a városból már kedden délután kedvelt nyaralójába, a Migazzi-kastélyba sietett. Az őszinte kegyelet azonban mindkét helyen nyilvános ünnepélyeket rendezett, melyek legelső mozzanata mégis az egyház központjából Rómából indult ki. Ugyanis a bécsi nuncziustól érkezett távsürgöny arról értesité a a jubiláris főpásztort, hogy a pápa ő Szentsége által a legmagasabb kitüntetésül "pápai trónállói" s római grófi rangra emeltetett. Az alkonyat beáltával sürü mozsár-lövések jelezték az ünnepély előestélyét; s míg a mozsarazás javában folyt: azalatt az Isten örök büntetését gunyoló vallástalanok által nem régiben "pokol" - nak elnevezett dunántuli vendéglő mellett tüzi-játék gyönyörkedteté a folyam partjára gyült közönséget. Szép látványt nyujtottak a székesegyház két csonka-tornya tetején meggyujtott bengáli tüzek. Ha a főpásztor idehaza időz, bizonyára fényes fáklyás zene egészitette volna ki a tüzijátékot. Az ünnepély napján reggel 8 óra tájban a verőczei kath. hivek fönt emlitett derék plébánosuk vezérlete alatt, a szakadó eső daczára is, ünnepélyes sz. menetben vonultak a Migazzi-kastélyhoz; s midőn a jubiláris főpap a kápolnába menendő egyházi diszben a lépcsőzet aljára érkezett: fáklyás férfiak s fehérbe öltözött leánykák fogadták őt; ez utóbbiak virágot hintettek utjára, s a fiatalság fölfegyverkezve, vezényletre tisztelgett. Az egészen megtelt kápolnában a jubiláris főpap ünnepélyes sz. misét mondott, melynek diszét a jámbor népnek szép éneke s a kivülről folyton hangzó díszlövések nagyban emelték. Sz. mise után a kis leánykák két diszes koszorút nyujtottak át a mélyen meghatva volt főpásztornak.

Azután az ünneplő főpásztor a különféle küldöttségeket sorban fogadá, lévén ezek a következők: először is a székes-káptalan és egyházmegyei papság képviselői, t. i. Virter Bertalan, Poroszkay Péter, Sponer József kanonokok; Janikovics Alajos hatvani prépost, Huszár Antal abonyi apát-plébános, Dr. Miltényi Gyula és Kazaly Imre papnöveldei tanárok, Kammerer Ferencz verőczei plébános, ki a verőczei 24 tagu iskolaszéket vezeté, Joó Sándor, e községi jegyző, ki a község 24 tagból álló küldöttségével jött. Panek Ödön váczi kegyes- s Karcsú Antal Arzén szent Ferenczrendi házfőnök; Bokor Klarencz irg. rendi házfőnök és orvos; a honvéd-tisztikart Palkovics őrnagy, Márton és Gaál századosok képviselték; Pest és Nógrád megye küldöttségét, Kemény Gusztáv, Joó Sándor, Balás Ferencz, Marx Endre s Tonelli Pál s Dr. Szivák Imre vezette. - Vácz város küldöttsége: Dr. Csányi, Nikitits, Dr. Freysinger s Tragor Ignácz, Réty Ignácz vezetése alatt tisztelgett. Ezen polgármester, mint vezető szónok a diszes album átnyujtását kisérő szavaiban kifejezé, hogy amint 25 év előtt a püspöki bevonuláskor ő vezeté a küldöttségét, s a város jó kivánatait tolmácsolá, ugy most is 25 év után neki jutott a szerencse a város nevében az ég áldását kérni a szeretett főpásztor fejére. - Ezek után jött a váczi járásbiróság Vörösmarty János és Sárközy Zsigmond képviseletében; a siketnéma-intézet nevében: Fekete Károly igazgató; a fegyintézetében: Perndl Ignácz gondnok; a váczi önkénytes tüzoltókéban Krenedics Ferencz és Meiszner Ede; a püspöki uradalom küldöttei: Virter Bertalan uradalmi igazgató, kanonok s czimz. püspökkel élükön, ki a tisztikar nevében diszes albumot nyujtott át; a küldöttség tagjai voltak: Mayer József, Szivák Imre, Laukó Sámdor; a váczi sajtót képviselte Varázséji Gusztáv, a "Váczi Közlöny" szerkesztője, ki a váczi nyomda nevében egy diszes emléklapot nyujtott át a főpásztornak, melynek kiállitása diszére válik a váczi nyomdának.

A fogadtatás befejeztével a küldöttségek megszemlélték az emlékajándékokat. Ezek közül első helyen emlitendő a diszes pásztorbot vert ezüstből, felső részének egyik oldalán a jó pásztor, a másikon a bold. Szüz szobraival, melyeket aranysugár körit, - továbbá a nagy püspöki gyürü, melynek fejét 16 gyémántba foglalt hatalmas smaragd képezi. A vácz-egyházmegyei papság diszes albuma, melynek fehér chagrin bőrtábláján gazdag renaissance stylü áttört zománczozott és aranyozott bronz sarkak és körülfutó diszek ékeskednek. Az első lap négy oldalán aranyozott bronz-mondat-szalagon a négy jubiláris püspök neve: Bolesláv 1211; Báthory Miklós 1506; gr. Migazzi Kristóf 1786; és Peitler Antal József 1884. - Közepén a teljes püspöki czimer látható ezüstalapon gazdag zománcozással és aranyozással. A könyv hátsó lapjának közepén borostyán- és babér-koszoru közt egy paizson következő felirat: "1884. jun. 19." - Az album első lapja gazdag corvina-izlésü festéssel és betükkel ékeskedik, mely után a vácz-egyházmegyei papság 115 névaláirással ellátott ezen fölirata olvasható:

"A váczi székeskáptalan és megyei papság hódolati felirata, Peitler Antal József ő Nagyméltóságához, püspöksége huszonöt éves jubilaeuma alkalmából. Nagyméltóságu és Főtisztelendö Püspök Úr, Kegyelmes Atyánk! Az isteni Gondviselés, mely legbölcsebben intézi és kormányozza szent egyházunkat ugy egész terjedelmében, mint egyes részeiben, imádandó jóságát és kegyelmét áldjuk mi fiúi hódolattal alólirottak, a váczi káptalan és az egyházmegye többi papsága e napon, melyen megengedte érnünk a jóságos Ég, hogy Nagyméltóságod püspökké szenteltetésének és váczi püspökségének huszonötödik évfordulóját megünnepelhessük. Nagy napja ez kegyelmes Atyánk! ezen ősmagyar egyházmegyének, mert e szép megye kilencz százados életében ma virradt föl csak negyedszer e nap, midőn a főpásztor püspökségének negyedszázadát ünnepelheti. A 13-dik században Boleszláv, a leleszi prépostság alapitója; a nagy Mátyás király alatt a hirneves főpap Báthory Miklós, ki a tudományos és szép művészetek világszerte ismert kedvelője volt; egy század előtt pedig a nagy Migazzi ünnepelte püspökségének negyedszázados jubileumát. Ugy látszik, hogy mint szüléjét szerető gyermeknek hoszszu életet igért az Úr, az egyházért szeretettel lángoló főpásztoroknak is hoszszu kormányzást enged a Gondviselés. - Valóban, ha maradandó emléket hagytak, a most nevezett főpapok kormányzásuk után, nem kevesebb emlék jelzi Excellentiád bölcs főpásztorkodását e negyedszázad alatt! Boleszláv leleszi prépostságával szemben létrehozott Excellentiád 12 önálló lelkészséget, templomokat és iskolákat; s Báthory Miklós tudomány-pártolásánál, melyről már csak a történelem beszél, maradandóbb emlék lesz az egyesitett s külön épületben elhelyezett könyvtár, mely az egyházmegyei muzeummal kibővitve hirdetni fogja századokig Excellentiád tudomány- és művészeti-pártolását. A Migazzi Kristóf őrgróf által emelt székesegyházi templomban is megörökitette Excellentiád emlékét a páratlan szépségű négy csillárral; az általa létesitett papneveldét s az ő nevét hordozó nyári lakot diszesebbé tette, mint valaha volt, sőt az elődei által lakott püspöki palotát is ellátta, a mi egyik legszebb disze s ékessége, oly gonddal ápolt műkerttel, milyennel az előtt nem dicsekedett. Kiterjedt Excellentiád atyai gondoskodása mindenre, papjainak nyugintézetet létesitett, hogy a jövő gondja ne terhelje őket; az egyházmegye iskolatanitóit egyletbe füzte, hogy jövőjük iránt egyesült erővel intézkedjenek; a tanulóknak székhelyén főgymnasiumot, a leánynevelésnek pedig irányt adott Excellentiád, meghonositva Váczon az apáczák intézetét, hogy az egész megyében csak hamar elterjedjenek.

Áldásosztó kezét kiterjeszté Excellentiád székeskáptalanára is, amennyiben a püspöki asztalról nevezett kanokok javadalmát gyarapitotta, s még fejedelmi bőkezüséggel tovább is gyarapitani tervezi; nem különben a szegény állomásokon fáradozó segéd-lelkészekre, kiknek állandó segélyezésére nagy összeget forditott; de kiterjeszté azt az egész egyházmegyére, az egyházkerületek alkalmasabb beosztása, az esperesek tekintélyének emelése, s az esperesi szemlék rendszeresitése iránt hozott rendeleteivel, mely utóbbi intézménye a hitközségi autonomiának vetvén meg alapját, a világi elemnek érdekeltségét van hivatva felkelteni egyházi ügyeink iránt, s igy csak évek mulva fogjuk érezni teljében annak jótékony hatását.

Bölcs huszonöt éves kormányzásának egyéb áldásairól nem is szólunk, hisz az egyházmegye 223 áldozára közül 126 Excellentiád, áldott kezének feltevése által lett azzá, s igy a mi jót miveltünk, közvetve Excellentiádnak tudható be érdemül. Ily dicső pálya huszonötödik évfordulóján lehet-e az egyházmegyének hű fia, kit az öröm hálaérzetre ne gyulasztana? - De mivel igaza van a költőnek, midőn igy énekel: "Nem érez az, ki érez, szavakkal mondhatót," ne vegye rosz néven, ha örömnyilatkozatunk a mai örömünnep nagyságának nem megfelelő, de legyen meggyőződve, hogy hálás szeretet és fiui hódolat vezérelt bennünket.

Ezen őszinte érzelmektől áthatva kivánjuk e napon Nagyméltóságodnak, hogy a Mindenható még számos éven át éltesse és boldogitsa Egyházmegyéjének és a magyar hazának diszére és javára; hőn imádkozunk az Egek Urához a zsoltárossal: "Hallgasson meg Téged az Úr és oltalmazzon meg Jákob Istene. Küldjön Néked segitséget a szent helyről és emlékezzék meg minden áldozatodról. Cselekedjék Veled szived szerint és minden szándékodat teljesitse!"

S midőn ezen imánk záradékaul szivünk mélyéből folytatjuk a szent lantossal: "Uram hallgass meg minket e napon, melyen segitségül hivunk Téged!" azon alázatos kérelemmel járulunk Nagyméltóságod kegyes szine elé, hogy tartsa meg továbbra is e megye Clerusát főpásztori kegyeiben, esdje le e nagy napon reánk és a gondjainkra bizott népre püspöki áldásával a Megváltó szent kegyét, s fogadja kegyelmesen szerény hozományunkat, e pásztor-botot, mint a főpapi hatalom jelvényét, és e pásztor-gyürűt, mely míg egy részt legalkalmasabban jelképezi Nagyméltóságodnak egyházmegyéjével történt szerencsés eljegyzését, másrészt záloga legyen az öszszetartó egységünknek, valamint fiui ragaszkodásunknak és Jubiláns Főpásztorunk iránti tántorithatatlan hűségünknek; melylyel maradunk, - magunkat Főuri kegyeibe és atyai szeretetébe ajánlottan sokszoros kézcsókunk mellett kitünő mély tisztelettel. - Váczon, 1884. évi junius 19-én. Nagymlgdnk alázatos hálás fiai: a váczi káptalan és az egyházmegye többi papsága" (Következik az öszszes megyei papságnak sajátkezü aláirása.)

Vácz város diszalbuma fehér chagrin bőrből, első lapjának közepén P. A J. aranyozott bronz-monogrammal, az első és második lap renaissance izlésü gazdag portalé-szerű festéssel, Ruby Miroszlav siketnéma-intézeti rajztanár műve. Az első lapon a püspök czimei, a másodikon: "Főpásztori bölcs kormányzata negyedszázados évfordulójának örömünnepén szeretettel teljes ragaszkodása és tisztelete jeleül Vácz város közönsége 1884. jun. 19." Réty polgármester, Regele jegyző. - Az uradalmi tisztikar albuma fehér chargin bőrből, előlapjának közepén P. A. J. aranyozott bronz-monogrammal, széleim áttört aranyozott bronz-kereszttel; hátsó tábláján cserkoszoruban "1859. jun. 19. 1884." felirat. A könyv első lapja igen izléses festéssel készült s dicséretére válik festőjének, Laukó Sándor uradalmi erdőmesternek. A lap négy oldalán miniature képben látható a püspöki uradalom 4 pusztája: Migazzi, Sz. Jakab, Galambos és Nógrád, felül püspöki czimer, oldalt gazdasági és erdészeti jelvények. A második és következő lapokon van a felirat és végül az uradalmi tisztikar aláirása. - Mayer Sándor váczi nyomdatulajdonos díszesen kiállitott emléklapja is figyelemre méltó. - A kath. legényegylet szintén feliratban fejezé ki üdvkivánatait szeretett fővédnöke ünnepélyére. Ezen és a fenti többi feliratok kedves szövegét térszüke miatt meg közölhetjük.

Az ajándékok megszemlélése után a kegyes főpásztor vendégei közé vegyült s leereszkedőleg beszélgetett velök, míg egy órakor az asztalhoz ült a társaság, melynél mintegy 40-en vettek részt. A gazdag ebéd vége felé Poroszkay Péter kanonok mondta az első felköszöntőt, az egyházmegye nevében kivánván áldást a szeretett főpásztor fejére; utána Réty Ignácz polgármester éltette Vácz város nevében a jubiláris főpapot. Ebéd alatt a hires váczi zenész Banda Márton zenekara füszerezé a jó kedvet s folytonos tarack-durrogások tölték be a levegőt. Ebéd után a küldöttségek elbucsuzván a jubiláris főpásztortól, kocsikra ültek s Váczra jövet egyenesen a papnövendékek "Pázmány-egylet"-ének zárünnepélyére hajtattak, mely szintén a szeretett főpásztor jubiláris ünnepélyével öszszeesőleg tartatott meg a szép számu vendégek többszöri tapsai közben s azok nagy örömére. Megjegyezzük itt, hogy a lélekemelő ünnepély napján Váczon d. e. 9 órakor a székesegyházben Tanács János kanonok fényes segédlettel ünnepélyes sz. misét és "Te Deum"-ot tartott, melyen a város minden rendü s rangu közönsége szép számmal volt képviselve.

Emlitést érdemel az is, hogy e kedves és ritka ünnepély alkalmából a "Váczi Közlöny"rendkivüli és diszpéldányban lőn kiadva (VI. évfolyam 25. Rendkivüli szám. Vácz, jun. 19. 1884.) Ennek egész tartalma az itt röviden előadott szép ünnepélyre vonatkozik. A már föntebb szóról-szóra közlött hódolati fölirat után következik Kazaly Imre tudós hittanár úr tollából folyt igen jó életrajza ő nmlgnak, melyet igy zár be: "Büszke önérzettel pillanthatsz viszsza a megtett útra, büszke önérzettel tekintheted élted lefolyását s 25 éves püspökségedet. Önérzetedben bizalommal tekinthetsz az ég magaslatára, - oly sokat s annyit tettél, hogy a magaslatokra való jutást biztositád magadnak. - Szerető Clerusod és hiveid buzgón óhajtják: vándorolj még sokáig köztük. Élj sokáig, még igen sokáig! - Vándor-utad terhét megkönnyitendi eddigi bokros érdemeid tudata, - megédesitendik a szivek, melyek Érted dobognak, - s a hév- szeretet hatalma alatt Érted élnek! Érted halnak!" - Aztán következik A jubileumi ünnepélyek" vázolása, melyet föntebb mi is jó részben adtunk az imént. Majd a "Tárczá"-ban közölvék: Révész Istvántól "Hálakoszorú," a váczi növendék-papság Pázmány-Egylete nevében; - Lévay Mihálytól "Üdvözlet", a váczi növendékpapság nevében; - Varázséji Bélától "Örömdal." E fiatal költők ugyancsak kitettek magukért e költeményeikben, melyek több más "Lapok"-ban is szivesen közöltettek. Illés Elek nagy-kátai alesperes és tápió-bicskei plébános "Gratulatorium" czimü igen szép latin költeménynyel kedveskedett főpásztorának ezen ritka s kedves ünnepélyére, mely a "Magyar Állam" ezen alkalomra megjelent diszpéldányának "Tárczájá"-ban látott világot s nagy föltünést keltett. - Ő nmlgnak ezen örömünnepe egész kis irodalmat szült.

A közszeretetben állott főpásztor azonban 1884. juliusban már erejét gyöngülni érezte. Öt hétig leskelődött a halál az áldott lelkü főpásztor ágya körül s a vas idegzetü egyháznagy ugyanannyi ideig küzdött vele. Dr. Argenti Döme, a püspök házi-orvosa és dr. Bakody egyetemi tanár a tudomány minden fegyvereivel harczoltak életeért; de hasztalan, mikor a beteg öt hét óta jóformán táplálékot sem vehetett magához, s igy csak saját anyagát emésztette. Utóbbi napokban nem igen tudott maga felől. Régi komornyikját mindig unszolta dr. Argentiért, kiben igen nagy bizodalma volt és kihez őt majd harmincz évi barátság kötötte, mely oly szoros volt, hogy a püspöknek ugy szolván nem is igen izlett az ebéd, ha Argenti nem füszerezte azt az ő pikáns kis historiáival. Azért is mindig ellene volt az orvosi konziliumnak, mondogatván: "Én megbizom Argentiban, mert ő jól megtanulta a maga mesterségét, aztán furcsa dolog volna, ha egy szabó a másiktól kérne tanácsot, hogyan kell szabni a ruhát." Daczára ezen nagy bizalomnak, Argenti mégis mindig magával vitte dr. Pauer Béla honvéd-huszár ezred-orvost és együtt vizsgálták a magas beteget, kinek, mint azt más hetek óta jósolták, perczei meg voltak számlálva.

Jul. 24-kén reggel 9 óra felé az udvari papok sürgönyt menesztettek Bécsbe Vanutelli pápai nuncziusnak, hogy küldené meg a szent atya áldását, mivel a püspök már haldoklik, de e sürgönyre 6 óráig nem érkezett válasz Bécsből, tehát nagyon valószinü, hogy a távirat nem találta otthon a pápa követét. D. u. 4 órafelé fölmentek a püspöki palotába a városbeli világi és kolostori papság sz. menetileg indulva a székesegyházból. Az a nyájasan mosolygó arcz egészen be volt esve, azok az egykor bogárfényü szép sötét szemek csak olykor-olykor árulták el az életet, az egykor oly hatalmas alkatu testben. Mikor az "Ordo commendationis animae" imát Neszveda István segédpüspök az érzékenyen zokogó papsággal imádkozá, az áldott lelkü főpásztor már haldoklott. A könyező papság még egyszer kivánta látni a szeretett főpásztort; Neszveda püspök és nagy-prépost a haldokló ágyához lépett, ki ugy látszik, még megismerte és áldását kérte mindnyájok számára. A haldokló püspök erre, pillanatnyira magához jövén, kissé fölemelé kezét s megáldotta a jelenlevőket. Aztán megfordult s erős végvonaglás után 6 óra körül megszünt élni. Halálát végelgyöngülés okozta.

A székesegyházi káptalan azonnal ezen gyászhirt tette közzé: "A váczi székesegyházi káptalan mélyen szomorodott szivvel jelenti nagyméltóságu és fötdő Peitler Antal József váczi megyés püspök, pápai trónálló főpap, valóságos belső titkos tanácsosnak, a Ferencz József-rend lovagjának élete 78-ik áldozársága 55. s püspöksége 27-ik évében több heti, Isten szent akaratjában megnyugvó, béketüréssel szenvedett betegség s a haldoklók szentségeinek ajtatos felvétele után folyó hó 24-kén délutáni 6 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 27-kén reggeli 9 órakor fognak az engesztelő szent mise áldozatok bemutatása mellett a váczi székesegyházi sirboltba örök nyugalomra letétetni. Az Úr kiben hinni, remélni, kit szeretni és szolgálni szivének legédesebb vigasza vala mindenkor, adja meg neki az örök világosságot!"

Az elhunyt püspök hült tetemeit 25-kén este felé szentelte be Neszvada fölsz. püspök s a testnek a koporsóba tétele után a káptalan az üvegfedelü érczkoporsó mellett végezte a halotti zsolozsmákat, s a ravatal mellett egész a temetésig kettesével fölváltva imádkoztak a növendék-papok, szerzetesek s a papság. A ravatal a püspöki palota nagy termében volt fölállitva a pesti temetkezési egylet (entreprise des pompes funébres) emberei által, s innen vitetett a koporsó a székesegyházba, hol a gyászmisék után a sirboltba helyeztetett el. - De lássuk a nagyszerü temetési pompát, melyhez hasonló még soha nem történt Váczon:

"Gyásznap virradt fel városunkra jul. 27-én. A hőn szeretett főpásztort, az angyali jószivü megyés püspököt, Peitler Antal Józsefet, kisértük e napon örök nyughelyére. Az épületeken kitüzött fekete lobogók a hivek igaz részvétéről tettek tanuságot. Az ég is gyászba borult, sürű fellegekkel takarta be magát s meg, megeredő esőjével a kedves halottat siratni látszott. Az egész város ki volt vetkőzve szokott nyugalmából. A papság legnagyobb része eljött, hogy lerója a kegyelet adóját az elhunytnak. A püspöki palota körül s a székesegyház terén már 8 óra tájban gyülekezett a közönség. Városunk valamennyi lakosa megjelent a temetésre, hogy elkisérje boldogult püspökét utolsó utjára.

"A püspöki rezidenczia komor szint öltött magára. Az épület homlokzatán nagy gyászlobogó lengett. A budapesti Entreprise des pompes funébres feketével huzta be a kapunál lévő csarnok falait, oszlopait s a lépcsőházat, mely a ravatalos terembe vezet, s ezen utóbbi szintén fekete posztóval volt bevonva. A lépcsőház párkányzatán s a ravatal körül déli növények és virágok diszlettek. A falak- és oszlopokon a püspöki czimer volt több helyütt kifüggesztve. A főbejáratnál a gyászba öltözött portás fogadta az érkezőket, a főlmenetnél pedig egy tüzoltó-alparancsnok, két tüzoltó, egy rendőrbiztos és egy rendőr állottak. A gyászterem közepén volt fölállitva a diszes ravatal, három lépcső vezetett az érczkoporsóhoz, melyre a püspöki diszjelek voltak elhelyezve. A ravatal négy sarkán egy-egy hatalmas kandelaber vált ki a viaszgyertyák csoportjából magasra lobogó lángjaival. A koporsó lábánál koszorúk közt piros bársony-párnára helyezve csillogott az ametisz-köves püspöki kereszt, a gyémántos arany-gyürü s a Ferencz József-rend I. osztályu keresztje.

"A ravatal körül a püspöki házi szegényei imáztak, olvasót tartva kezükben. A terem gyorsan népesült. Egymásután érkeztek a küldöttségek, a város és vidék notabilitásai, továbbá a helybeli és megyei papság. A palota előtt gyülekezett a polgárság, testületekkel, egyletekkel; itt képezett sorfalat a 6-ik honvéd-huszár-ezred 3. és 4-ik százada, Dede György százados vezénylete alatt. Ott volt: a váczi uradalmi tisztikar, az egyesült kaszinó-kör, a honvéd-huszár-ezred tisztikara, a váczi siketnémák intézetének tanári kara, a városi képviselő-testület, a lövész-egylet, a járásbiróság, a szolgabirói hivatal és a fegyintézet tisztikara, a nőegylet, a veres-kereszt egylet fiókjának küldöttsége, a zsidó hitközség elöljárósága, az egyházmegyei jegyzői kar, a postahivatal, a takarékpénztár s az ipar- és kereskedelmi hitelintézet hivatal kara stb.

"A gyászmenetben egybegyültek közt voltak az elhunyt püspök rokonai közül a Málnai, Plauka és Krisztinkovich családok, Asztallerék, Szentkirályi Albert, dr. Szivák Imre, Bossányi László, Rostaházy Kálmán képviselők, Kalmár Endre a kegyesrendiek tartomány-főnöke, Kudelka Gellért a szónoki ily rendház főnöke s adminisztrátor, a budai s besnyői kapuczinus kolostorok főnökei egy-két társaikkal, Gosztonyi János és Latinovics Albin cs. kir. kamarások, Palkovics József alezredes, Trux Hugó kir. táblai biró, Gervay Mihály miniszteri tanácsos és főposta-igazgató, dr. Argenti Döme kir. tanácsos, dr. Pauer Béla ezred-orvos, Petrovics József tankerületi főigazgató Nagyváradról, Bogisics Mihály budai prépost-plébános, Rónay Sándor mohácsi prépost-plébános, Hanny Gábor paksi esperes, Vörösmarty János kir. járásbiró, Kemény Gusztáv szolgabiró, Biringer János posta-főnök, Schönpflin János vasúti állomás-főnök, Réty Ignácz polgármester, Korpás Márton és ifj. Varázséji Gusztáv városi tanácsosok, Bogyó Pál kecskeméti apát-plébános, Janikovics Alajos hatvani prépost-plébános, Somhegyi József pápai-praelátus, fóthi plébános, Agócs János félegyházi esperes-plébános, Gyurinka Antal czeglédi esperes-plébános stb.

A papság 9 órakor vonult be. Elüljöttek a növendék-papok, káplánok, plébánosok, azután az apátok, prépostok, a székesegyházi káptalan, végül Pauer János székesfehérvári megyés püspök teljes diszben infulával, mellette infula alatt segédkeztek Troll és Szeyfritz pécsi kanonokok. A teremben néma csend támadt, midőn a püspök megállott a koporsó lábánál és elkezdé az "Oremus pro fidelibus defunctis"-t. Oldala mellett állottak a pécsi káptalan küldöttei, mögöttük a kanonokok s a koporsó körül a megyei papság, a háttérben pedig 24 fehérbe öltözött leányka, myrthus-koszoruval fejükön, kik az apáczák vezetése alatt sorakoztak. A beszentelés végeztével az egyházmegyei kántorok énekelték Engeszer négyesét "A főpásztor halálára", utána megzendült a gyászoló sokaság ajakán az "Oh állandó" szent ének, végül a "Dalkör" énekelte el ez alkalomra készitett szöveggel Bognár gyászénekét. Midőn az ének utolsó akkordjai "Isten veled kedves halott... s oh sirjatok..." elhangzottak, megindult a gyászmenet a palotából.

Megnyitották a menetet az ipartársulat gyászba vont zászlói és zászlószalag vivői, kik előre a püspöki palotától a székesegyházig fölállitott sorban állottak társulataikkal. Legelöl vitetett a földmivesek, a kath. legény egylet zászlója, utána az általános ipartársulaté, csizmadiák, czipészek, hentesek, magyar szabók, német szabók, ácsok, pintérek, molnárok, kis váczi temetkezési egylet, első általános betegsegélyező egylet, takácsok, szücsök, asztalosok, szürszabók, timárok és a dalkör zászlói. Ezek után mentek: a 24 fehér ruhába öltözött kis leány, a kegyesrendi ujoncznövendékek, a többi szerzetes rendiek, növendék papok, káplánok, plébánosok, apátok, prépostok, kanonokok, a vidéki küldöttek és Pauer püspök, utána kivont karddal két hajdú, ezek nyomában a boldogult püspök komornyikja a piros bársony-párnával, melyre az érdemrend és a püspöki jelvények voltak elhelyezve. Ezután következtek a püspöki uradalom gazdatisztjei, kik után az általános ipartársulat tagjai felváltva, lassu léptekben vitték a koporsót, majd a gyászoló rokonok után a tisztikar, a hivatalos személyek, a testületek és küldöttségek. A koszorúkkal terhelt két halottas kocsi zárta be a menetet.

A kertben a huszárok kivont karddal sorfalat képeztek. A székesegyház és a püspöki rezidenczia közötti téren óriási közönség szorongott. Az eső ekkor épen elállott, s a közönség levett kalappal széles utat nyitott a menetnek, mely alig pár percz alatt átért a székesegyházhoz. Itt, a lépcsőkön vártak az ipartársulat zászlósai, gyászfátyollal boritott zászlóikkal. A székesegyház nagy hajója zsufolásig tömve volt. A padsorokat jobbára nők foglalták el. A papság egész az oltárig haladt s félkörben helyezkedett el a koporsó körül, melyet a szentélyben tettek le. A gyertyavivők a zászlósokkal együtt a középút két oldalán foglaltak helyet. A menet alatt a "Könyörülj Istenem" énekeltetett, míg a menet a templomba ért, itt a növendékpapok az énekesekkel a "Misereré"-t kezdték énekelni.

A gyászmisén a székesfehérvári püspök pontifikált fényes segédlettel. A requiem alatt minden oltárnál gyászmisék mondattak. Mise után a "Libera" tartatott, melynek végeztével a megyebeli papság vállaira vévén a koporsót, levitte a kriptába. Itt Pauer püspök még egyszer beszentelvén a hamvakat, a növendék-papok és az énekkar az "O flebilis vitae sors" gyászéneket zengedezte, mely után a koporsó a már ott nyugvó öt püspök (Miháldi Splényi Ferencz 1795., gr. Althánn M. Frigyes 1734., gr. Althánn M. Károly 1755., gr. Forgách Pál 1759.s Kámánházy László 1817.) közötti üregbe befalaztatott. - Ezzel a temetési szertartás véget ért, a papság ujra felvonult a templomba, hol a második főmisét az ugynevezett "gloriosum sacrum"-ot Neszveda István fölsz. püspök és nagy-prépost mutatta be az Urnak. - Az egyházi zenét, mely a requiem és gloriosum alatt előadatott, a váczi székesegyház boldogult karnagya Ulrich Károly irta. - Déli 1/2 1 órakor ért véget a gyászünnep s a közönség szétoszlott. - A temetési szertartás egész ideje alatt példás rend volt mindenütt, s daczára a kedvezőtlen esős időnek, dicséretet érdemlőleg folyt le a temetés, melynek vezetését mi sem zavarta meg. Miért legtöbb elismerét érdemelnek: Korpás Márton és ifj. Varázséji Gusztáv tanácsosok, kiket a városi polgármester a temetés rendezése és felügyeletével megbizott, továbbá Meiszner Ede, Dr. Csányi János és Velzer János tüzoltó alparancsnokok, kik a rend föntartásában buzgón segédkeztek.

A sok küldöttségi tagok és végtisztességi vendégek a püspöki palotában, papnöveldében, egyes kanonok uraknál és a kolostorokban voltak ebéden s aztán elhagyták a várost. Fölemlitjük itt, miszerint a helyi kálvinhitü község az áldott lelkü főpásztor elhalálozása alkalmából meghuzatta a harangokat s a templom tornyára felvonatta a gyászlobogót. Ugy szintén, hogy a helyi lutherhitü község is, minden azon alkalommal, midőn a kath. templomokban az elhunyt főpásztor végtiszteletére harangoztak, szintén meghuzatta harangjait. Nem különben a zsidó-község is gyászlobogót tüzetett ki imaházára.

A kegyes s jámbor lelkü főpásztor halála alkalmából számos részvétirat érkezett a káptalanhoz, melyekből nyilvánosságra csak ezek jutottak: "Fájdalommal értesülve szeretett főpásztoruk elhunytáról, lelkem mélyéből kivánom, hogy a jó Isten az ő szive szerinti főpásztorral vigasztalja meg a gyászoló megyét." Samassa, egri érsek. - "Fogadja a fötdő káptalan benső részvétem a vesztesség alkalmából, mely a megyét érte." Schlauch, szatmári püspök. - "Érzékenyen vettem a tudositást. Memento mori! A szelid lélek átköltözött az örökkévalóságba. Fogadja a főtdő káptalan részvétemet, a végtiszteleten szándékom jelen lenni." Pauer János, székesfehérvári püspök. - "Fogadják legbensőbb részvétemet azon veszteség miatt, mely Váczmegyét áldott jó püspöke halála által érte." Schopper, rozsnyói püspök. - "Fogadják legbensőbb részvétem őszinte kijelentését azon nagy veszteség fölött, mely nagyságtokat és az egyházmegyét érdemekben gazdag nmlgu főpásztoruknak e napokban történt elhunyta által oly érzékenyen sujtotta." Császka, szepesi püspök. - "Mély fájdalommal vettem az áldott jó váczi megyés püspök elhunytának gyászos hirét, fogadja a fötdő káptalan őszinte részvétem nyilvánitását." Bonnaz, csanádi püspök. - "Tiszteltem az elhunytat, őszintén osztozom gyászukban, a jó Isten vigasztalja meg mielőbb egy jó atyával a méltán kesergő egyházmegyét." Hidassy, szombathelyi püspök." Ezeken kivül Haynald Lajos bibornok s kalocsai érsek, Roskoványi Ágoston nyitrai püspök, Szentmiklósi Károly bécsi érseki tanácsos levélben fejezték ki részvétöket. - "Megyés főpásztoruk elhunyta felett fogadják a magas kormány őszinte részvétet." Tisza Kálmán miniszter-elnök. - Gr. Szapáry főispán Réty Ignácz polgármesterhez intézett sürgönyben tolmácsolta részvétét. - Földváry Mihály Pestmegye alispánja, a czeglédi római kath. egyház, a váczi kálvinhitü község stb.

A ravatalra szebbnél szebb koszoruk voltak téve, melyeknek széles szalagjain, az aranybetüs feliratokon megtört a koporsót környező gyertyák és szövetnékek sárgás fénye. A koszorukon a következő feliratok voltak olvashatók: Nagyméltóságu Peitler Antal József váczi megyés püspöknek Vácz város közönsége hála jeléül 1885. jul. 27." - "A székes káptalan szeretett Főpásztorának." - "A m. kir. 6-ik honvéd-huszár-ezred tiszti kara tisztelete jeléül." - "Az udvari papok elfeledhetlen atyjoknak." - "A központi papság szeretett Főpásztorának." - "Feledhetlen urának az uradalmi tisztikar." - Dr. Szivák Imre családja a nagy s nemes lelkü főpapnak." - Clarisse és János." - "Asztaller Irmától." - "A váczi kath. legény-egylet feledhetlen alapitójának és fővédnökének." - "Hála és rokoni szeretet Basahidi és Málnai család." - "A váczi nőegylet hála jeléül." - "Felejthetlen tagjának a váczi egyesült kaszinó-kör." stb. - E haláleset szintén egy kis gyász-irodalmat eredményezett.

Ezen oly nagyszerü eltakaritási pompa mintegy 3000 ftba került. - A székes káptalan káptalani helynökké, vagyis az egyházmegye ideiglenes kormányzójává mlgos és főtdő Neszvada István felszentelt püspököt és nagy-prépostot választotta meg.

Általában elmondhatni, hogy egyházmegyéjét tapintattal, bölcsen s nagy buzgalommal kormányozta; papjainak s hiveinek közszeretetü atyja, a szegényeknek mindenkor kész gyámola, minden jónak, szépnek és nemesnek pártolója, a tudományok maeczenási buzgalmu előmozditója volt. A legragyogóbb érdemek dicső férfiát tiszteljük a kath. egyház ezen lángbuzgalmu, áldott lelkü és nemes szivü főpapjában, a ki ilyenné önmaga erejéből küzdötte föl magát azon fényes polczra, melyen szeretve, tisztelve, közbecsülésben állott. Ernyedetlen szorgalom, a hon iránti lángoló szeretet s a jótékonyság szakadatlan lánczolata képezik munkás élete gyöngyeit. Egyházmegyéjének nemcsak főpapja, de valóban körültekintő, gondos, édes atyja is volt ő. Ilyen főpap kellett ezen egyházmegyének, s midőn attól a halál elszakitá őt, ott az örök dicsőség honában adja meg neki a kegyes mennyei Atya fáradalmai bőséges jutalmát! Ezt kivánják az elhunytán kesergők ezrei!

E diszes püspöki sorozatból örömmel látjuk, hogy korunkig, amennyire a történelmi adatokból kideriteni lehetett, öszszesen 85 főpásztor ült a váczi tekintélyes ősrégi püspöki széken. A kik közt Károly Ambrus Ferdinánd kir. herczeg ő fönségén kivül, 4 bibornokáldozár (gr. Vanchay István, gr. Althánn M. Frigyes, gr. Kolonich Zsigmond és gr. Migazzi Kristóf); ugyanannyi sz. római birodalmi herczeg (gr. Eszterházy Imre, gr. Kolonich Zsigmond, gr. Leslic Vilmos és gr. Migazzi Kristóf); 7 esztergomi érsek és primás (Marczell, Jób, I. Mátyás, gr. Vanchay István, Zalkán László, gr. Eszterházy Imre s de Este Károly Ambrus Ferdinánd főhg.); ugyanazon érsekség két admtora (Dudich Ágoston és Szuhay István); két bécsi érsek (gr. Kolonich Zsigmond és gr. Migazzi Kristóf); 5 kalocsai érsek (III. István, Pethe Márton, Szuhay István, Püsky János és Gubasóczy János); egy karthágói érsek (gr. Migazzi Kristóf) és két bari-i érsek (gr. Althánn M. F. és gr. Althánn M. K.); többen pedig, mint kir. httók, udvari korlátnokok, v. b. t. és kir. tanácsosok, kamarások és egyéb magas méltósági polczokon tündöklöttek s a kik, mint ilyenek, az egyház, király s haza körül igen sok és fényes érdemeket gyüjtöttek magoknak.

E diszes püspöki névsorozat s röviden vázolt működésök hangosan hirdetik, miszerint Vácz püspökei közt számosan vannak, kik a religió, egyház, fejedelem, a nemzet s általában az emberiség iránt tartozó kötelmeik lerovásában szép, nagy és emlékezetre méltó tettekkel tüntették ki magokat, és századokon át fényes példákkal bizonyitják be, hogy sz. István, első apostoli királyunk püspökségeket alapitó intézkedése, a meszszelátó politikai bölcseség egyik legérettebb gyümölcse, mint a mely kedves magyar hazánk erkölcsi, szellemi jóléte, nemzeti polgárisodásunk kifejtésére, rendkivül üdvös befolyással vala. Nemcsak Vácz, hanem Magyarország több jelentékeny városa is, ez intézkedésnek köszöni leginkább lételét, fönállását, a pusztulás romjaiból koronkénti, uj erővel történt fölemelkedését, anyagi és szellemi fölvirágzását.

Kámánházy László váci püspök portréja

Kámánházy László püspök ex-librise

Gróf Nádasdy Ferenc váci püspök portréja

Roskoványi Ágoston váci püspök portréja

Peitler Antal váci püspök portréja

Lábjegyzetek:

1 Azért nevezte őt ki Mária Teréz a váczi püspökség admtrává, hogy méltóságait annálinkább föntarthassa és alkotásait Váczon folytathassa.

2 Arczképe ott diszlik e társoda folyosóján, az ujoncz-intézetben.

3 Eredeti neve "Collegium Theresianum"

4 E tanintézet máskép "Ludoviceum"-nak neveztetett.

5 "Collegium Romanum" másolata ez kicsiben.

6 Az insbruck-i egyetemen tanult 5 évig s ezen idő alatt ott hozzáfogható észtehetség nem volt. Ld. Deser. i. m. 269. l.

7 Czimzetes kanonokokká tette, hogy még szorgalmasabban tanitsanak.

8 Fratres misericordiae Ordinis S. Joannis de Deo.

9 Egy ideig a dömések templomszentélyén inneni szegletházban voltak az első irgalmas-testvérek elhelyezve.

10 Az egyház nyelvén "domicollas anglicanas".

11 Azon épületbe, melyben ma a siketnémák intézete létezik.

12 Ez latinul van adva.

13 Mikép ezt a maga helyén tüzetesen fogjuk adni.

14 Azaz: "Ornatus".

15 Az egyház nyelvén: "apparátus."

16 Ex auricalcho.

17 Ezek közepén ragyog az Oltáriszentség az Urkoporsójában.

18 Residentiam Episcopalem.

19 Ez az irgalmas-testvérek mostani kolostorában volt.

20 Utóbb a tanárok száma növekedett.

21 "Uno stadio" áll a szövegben.

22 Ez az u. n. hires "Migazziburg".

23 A szövegben "Hospitale."

24 "Arcum Triumphalem elegantissimum".

25 Ez az u. n. Nagy- és Kis-Váczot egymástól elválasztja.

26 Az u. n. hétkápolnai sz. hajlékot.

27 Azaz: "Missionarios."

28 T. i. a középvárosi normális iskolát.

29 "Xenodochium" a szövegben.

30 "Schola Nationalis".

31 "Collegium Domicellarum Anglicanarum".

32 "Convictus".

33 E királynőről neveztetik hálából, a ki ezen jeles intézetet nagy adománynyal látta el.

34 A melyben ma a siketnéma intézet létezik.

35 E szegény áldozárok áldozatteljes fáradalmainak köszönendő, hogy a hivek jó része a kath. hitben megmaradt. Azért megérdemelte volna a rend, hogy egy kisebbecske parochia részökre kihasittatott volna ....

36 Luther szerint: "Cusius regio illius et religio."

37 Titulo fundi instructi,

38 Azaz: egészen uj épületek.

39 "Confessionis capax".

40 Az okmányban: "Verhenfels" áll.

41 Azaz: "praestatiók"-tól.

42 Ezeket alább adní fogjuk.

43 Ezen okmányt Kossuth János sz. széki igtató is aláirta.

44 "Certum fundum nostrum curialem" áll a szövegben,

45 "Pro allodio dominali" mondja a szöveg.

46 1785. aug. 28-án ennek másolata is meghitelesittetett.

47 V. ö. a urszéki jkönyvet, 1779. jun. 14. és 15.

48 Ld. u. a. 1782. decz. 20.

49 Némely okmányban a "Kristóf" név előtt "Antal" is fordul elő és Chottain meg Ratzohors urának is iratik.

50 Ld. Odrobenyák (Odray) i. m. a 95. l.

51 V. ö. Odray i. m. az 52. l.

52 Azaz: bibornok-folyosó.

53 Ld. u. a. 57. l.

54 Ld. az akadémiai értesitőt.

55 Ez előbb hires benczés áldozár, tanár s a m. n. muzeumben a régiség őre volt, aztán beszterczebányai egyházmegyének tagja, jános-i apát és nváradi 1. sz. kanonok lett.

56 V. ö. "Budapest története az ókorban" czimü művét, I. rész, 101-2. l.

57 T. i. a Batthiányi-félében Gyulafehérvárott.

58 Azaz: kezdőbetük.

59 Igen eredeti ötlet volt ez a biztonságra nézve.

60 E könyvtárt később Mártonffy, Szepessy Ignácz és Kovács Miklós püspökök jelentékenyen gazdagiták.

61 Ugy látszik, hogy Bécsbe a császár által hivatott vissza.

62 E pápa választásánál gr. Migazzi bibornok mint Mária Teréz és József császár követe jelen volt.

63 Ld. Brunner Sebestyén 1868-ban kiadott e müvét: "Die theologische Dienerschaft am Hofe Josef II."

64 Ld. u. o.

65 Igen jó életrajza van a Katona: Hist. Critica I. kötetében is.

66 Arczképe látható a székesegyházban, püspöki palotában, papnöveldében, a kegyes- és Ferenczrendieknél is Váczott. E püspök működése adataival végzi Desericzky József Vincze k. r. iró Vácz városa és püspöksége történelmét a 270. lapon, a ki is, midőn Migazzi 1763-ban Bécsből Váczott meglátogatná, "Comptementum Historiae Vaciensis Eptus". azaz: a v. püspökök névsorát az ő működésökkel együtt neki ajánlotta. Áll pedig az 30 lapból.

67 V. ö. Századok. 1880. máj. füz. 414. l.

68 A b. Splényi-nemzetség ma is áll még.

69 Convictus Nobilium.

70 És pedig Batthyányi hg. primás által.

71 1776. ápril 18-kán igtattatott be a káptalanba.

72 V. ö. a jesuita-irók életrajzgyüjteményét.

73 Sajátkezü írata a hg.-primásnak.

74 Latin szövegü.

75 Erről már az általános részben szóltunk.

76 Ld. a városi jkönyvet, 1798. nov. 6.

77 A váczi köznép maig is "Sistog"-nak nevezi.

78 A lőegylet ezen legrégibb okmánya a többi iratokkal együtt a fölövésznél őriztetik.

79 Ezen kisváczi-utcza a városi jgyzőkönyvben (1813. szept. 3. ülés 459. sz. a.) is előfordul.

81 Azaz: "bevett, befogadott."

82 A szepesi prépostság történelmének jeles tollu irója. Ld. a "Magyar Állam"-ot 1881. okt. 29. Katona Knauzt stb.

83 Ez volt a v. püspöki szék leghuzamosb üressége.

84 A "De Este" fejedelmi házból.

85 Ez volt az első egri érsek.

86 Megjelent Váczott nyomtatásban is.

87 Tertio Nonas Martii.

88 Midőn Estei Károly Ambrus Ferdinánd,mint kinevezett v. püspökségi admtor Váczra először jövén, meglátogatta itt a papnöveldét is, igy szólt a kispapokhoz: "Habetis antistitem aetate et scientia vobis aequalem." E kispapok utolsója volt a halálozásban Hermánn József v. nprépost, kitől azt e sorok irója hallotta.

89 Mint a keresztlevél mutatja.

90 Mint császár VI.

91 Trencsénmegyében.

92 Ez a püspöknek testvére volt.

93 Ezen nemzetség Trencsénben maig is fön van.

94 A többi közt, a püspök testvérének, Sándornak fia volt: Ferencz, a v. püsp. uradalom főügyésze s neje: Kőrösy Erzsébet, Nógrádból, a kik Berkiben keltek egybe 1812. máj. 12-kén. Ezek fia volt: K. Béla, ki mint kir. táblai biró halt meg Pesten 1881. okt. 12. Ettől több adatot kaptam püspök-nagybátyját illetőleg. K. Mária Erzsébet, mint volt Balázs Lajosné halt meg Váczott 1871. máj. 20. stb.

95 Ez németül volt irva.

96 V. ö. Monumentum pietatis, 11 oldal, r. jegyzet.

97 Praelatus tabulae iudiciariae regiae.

98 V. ö. Monumentum pietatis t. jegyzet.

99 Ez kőből van csinosan faragva.

100 Azaz: védelem és diszitésül K. L. v. püspök.

101 Nagyobb részben ezeket a m. n. muzeumnak adományozta.

102 Ezt olaszból egy protestáns prédikátor tette magyarra.

103 E kötet Váczott jött ki a sajtó alól.

104 Ld. Pauer i. m. a 469. l. és a M. Tud. Gyüjteményt, II. 174. lapon, 1817. évben.

105 Ezen intézet első szükségei födözésére pedig 100 akó bort és 50 öl fát, mely adományok szintén beczikkelyeztettek.

106 Megyesy szerint Bécsben.

107 Majd 7 évig volt üres a v. püspöki szék Kámánházy főpásztor elhunyta után.

108 Hazánk e nagy tudományu főpapja 1885-ben ünnepelte irói munkássága 50 évi jubileumát.

109 Igen utánlátó gazda volt s uradalmait szigorun ellenőrizte.

110 Ez a mostani m. királyi fegyház helyén emelkedett és a köznép azt maig is "Konvik"-nak nevezi.

111 V. ö. Religio és Nevelés 1845. I. 427. l.

112 Fölségesen szép, igazi fejedelmi alak volt.

113 Hat év székür után.

114 1851. decz. 8-kán tartá a v. püspöki székbe fényes beigtatását.

111 Ilyenek: Monumenta Ecclesiae Cath. pro Independentia stb.; Promotus Romani Pontificis; Brevarium et Coelibatus duo gravissima Officia Clericorum; Beata Virgo Maria in suo conceptu Immaculata stb.

116 "Ld. a M. Állam"-ot. 1876. máj. 6. sz.

117 Ez a köznép által rendesen csak "Roskoványi"-nak neveztetik.

118 Huzása különösen történik több ember által.

119 V. ö. Monumenta Cath. Tom. X. 943. l.

120 Ld. u. o.

121 T. i. a Monumenta Cath. és Romanus Pontifex.

122 A papnöveldét ujjáalakittatta; az irgalmas nénikéket letelepitette; több mint 70 faluban a párbért megváltotta; a sátortábor és főgymnasiumra sokat áldozott stb.

123 Referendarius.

124 Pécs, 1839. I. és II. köt., 1840. III. és IV. köt. 8. r.

125 Ld. I. kötet elején I-XI., a II. köt. 11. Mint pűspöki titkár hathatósan támogatta b. Szepessyt a magyar szentirás kiadásának nagy munkájában. Jelenesen ő magyaritá e kiadás részére az énekek énekét.

126 Öszszes kegyuri birtokain legnagyobb részt az ő püspöksége alatt történtek a földtagositási munkálatok, a melyek tetemes költségeket okoztak.

"Haec si manca sunt, a quovis extendantur, illustrentur;

si imperfecta, perficiantur; si erronea, corrigantur.

Amore patriae, posterorumque commodo edi haec posse, existimavi."

Kerchelich: Hist. Episc. Zagrab. pag. 323.

II. RÉSZ.

A váczi székesegyház és káptalan története.

I. FEJEZET.

A székesegyház története.

1. §. Az ősi székesegyház ismertetése.

A Bold. Szűz mennybemenete tiszteletére I. Géza királyunk által a püspöki várban, a sz. Ferenczrendi kolostor helyén emelt első székesegyház, melyben ezen kegyes uralkodó eltemettetni kívánt, hasonló sorsra jutott a püspöki lakkal, t. i. 1241. évben, mindkettőt kifosztották s aztán elhamvasztották a barbár tatárok, miután 160 s néhány évig diszlett a nagybecsü egyház. IV. Béla királyunk a tatárjárás elmulta után helyreállitotta, később pedig, Galeotti bizonysága szerint, Olaszhonból hivott mesterek által Báthory püspök fényesen megujitotta, melyet aztán utódjai koronkint mindig diszesebbé tenni igyekeztek. De midőn Vácz városa a török-járom alá esett, a barbár ozmán által ismét lángba-borittatott; majd utóbb ugyancsak a törökök által kijavittatván, moschéává váltóztatták és igy Mohamed egyik babona-fészkévé lőn! Ékesité mégis a várost, s még ily alakjában is I. Géza és IV. Béla királyaink kegyes bőkezüségét hirdeté. Azonban a szónak legundokabb értelmében vad természetü Murthesanes basa, még ezen kegyeletes megemlékezést is irigyelvén a keresztényeknek, hogy Sion leányának minden emléke elpusztuljon innét, miután az, mintegy 552 évig állott volna, 1626-ban lerontatta, a földdel egyenlővé tétette, s köveit, melyek már annyi század viszontagságait állották ki, még az alapokban voltakat is kiszedette, s részint a régi erődök kitatarozására, részint a várban ilyeknek emelésére fordittatta!

Ezen ősi templom köveiből nehány darabot sz. kegyelettel őriz a helyi sz. Ferenczrendi kolostor, melynek alapásásakor fölszinre került egy csúcsives ablak-ékitmény egy jókora darabját a kolostor udvarra nyiló pinczeajtója fölött a falba illesztették be a szerzetesek faragványával kifelé. Ezt már nem egy régészünk és mások is meghatva szemlélgették, valamint azon a régi székesegyház kőmaradványait is, melyeket a nehány év előtt épült járásbirói hivatali épület (a régi hirhedt "faszli" korcsma helyén) alapásásakor jó mélyen a földben találtak, hova azok a romokba dőlt váczi vár közeli helyiségéről kerültek, s azokat e szerény mű irója, a kolostor egyik kamrájában biztos helyen őriz mindaddig, míg Váczon valahol a rég tervezett régészeti muzeum részére alkalmatos helyiség találtatván, oda majd a többi tárgyakkal együtt áthelyeztetni fognak. Egyébiránt ezen első váczi székesegyház kedves képét Ortelius, és ő utána még egy-két régi iró műveikben megőrizték s azok nyomán láthatni ezen művünk zárkötetéhez mellékelt többi képek közt.

2. §. A következő székesegyház története.

Megszabadulván valahára a csaknem másfél századig tartó kinos török-járom alól a mindenéből kifosztott s csaknem végkép elpusztult Vácz városa, melynek kebelében 1545 - 1648-ig, s igy 143 évig, sem káptalan nem volt, s többnyire más pap sem létezett talán, - galanthai Balogh Miklós püspök székesegyház hiányában, a régi sz. Mihály templomot, melyet a tatárjárás után IV. Béla által itt letelepitett németek egészen alapjából épitettek, az u. n. "fehérek temploma" előtti téren, és a törökök pártfogása alatt elhatalmasodott kálvinhitüek a katholikusoktól erőszakkal elfoglaltak, az ozmánok meg 1685-ben romba döntöttek, - kijavittatni igyekezett. Azonban ő csakhamar kimulván ez életből, e czélra utódjának készpénzt, tizedeket és haszonbérleti jövedelmeket hagyott 1689. évben tett végrendeletében, mondván ebben, a többi közt ide vonatkozólag: "Gondosan oda fogok hatni, hogy valamint a mult évben a püspöki lak helyreállitásánál, ugy eljövén a tavaszi idő, költséget nem kimélve, mind a székház, mind pedig a roskatag templom jelentékeny épitkezés által jó karba hozattassanak.1

Valóban Dvornikovich Mihály mindjárt püspöksége elején hozzá is látott, hogy elődje ajtatos szándékát valósitsa, az általa végrendeletében kifejezett kivánságát teljesitse. Igen, ő meg is felelt a várakozásnak; hisz, mint föntebb is láttuk, nemcsak sz. Mihálynak, az ő buzgón tisztelt kedves védszentének, templomát, hanem, amint csak kitelhetett tőle, egyebeket is rendre fölépittetett. - A magyarok ezen, ugy - ahogy helyreállitott székesegyházba jártak az isteniszolgálatra. - Hogy mily állapotban volt már 1755. évben ezen sz. Mihály-templom, mutatják az itt alább következő okmányok, melyeket a helyi ngos káptalan 1728-1770. Jegyzőkönyvéből2 vontunk ki, egyebekre is világot vetvén azok.

3. §. A sz. Mihály-templom és egyebekre vonatkozó adatok.

1755. nov. 4-kén, mint püspök ő nmlgának védszentje ünnepén, t. i. Borromei sz. Károly napján, midőn a tdő káptalan testületileg ő nmlgnál tisztelgett, fölemlité kegyesen a székesegyház sorsát, és önkényt megajánlani méltóztatott, miszerint a székesegyházat a püspöki lak közelében, hol t. i. a tdő káptalan a Rózsa-féle és ehhez csatlakozó telkeket birja földesuri jogánál fogva, épiteni akarná, és ennélfogva azok átengedését kivánta. A tdő káptalan az ezen tárgyban tartott, a mlgos olvasó-kanonokon kivül, ki ekkor távol volt, valamennyi tagja által képviselt ülésén azt jól megfontolva, ama telkeket oly világos föltét alatt, hogy ő nmlga azok helyett más ugyanoly terjedelmü, mennyiségü épület, jogok, szabadalmak és kiváltságokkal teljesen egyenértékü földet ad most vagy a jövőben a tdő káptalannak, ez az emeltetendő székesegyház részére odaengedi, s az átengedési okmány még ugyanazon napon ki is adatott.

1755. nov. 23-kán az öszszes káptalani tagok jelenlétében ülés tartatván, olvastatott a nmlgu httótanács válaszirata afölött, hogy a tdő káptalan aug. 5-kén, azon alkalommal t. i. midőn a nmlgu httótanács a fölállitandó két kanonokság fölötti véleményét tudakozta volna a tdő káptalantól, ugy nyilatkoztatta volna ki magát, mint az ugyanazon napon a nmlgú httótanácshoz menesztett s a Jegyzőkönyvbe bevezetett levél mutatja (hogy a kanonokságok fölállitása előtt a szerfölött roskatag székesegyház épittessék), miért, amint a tdő káptalannak értésére esett, püspök ő nmlga ő Fölsége által komolyan megintetett azon székesegyház épittetésére. Ő nmlga aztán indittatva ő Fölsége ily parancsa által, ő Fölségéhez kemény, a tdő káptalan hitelességének méltóságát is sértő, oly folyamodványt menesztett, mintha azon egyház még századokon át is a legerősebben állhatna és éppen nem volna roskatag, hozzácsatolván az ő földesuri joghatósága alatti, két váczi és egy budai kőmivesnek ugyanazon egyház szilárd állásáróli bizonyitványát, az egyház számos és költséges kiadásokkali terheltségét, az általa ezen püspöki uradalomban emelt plébániák, püspöki lak, majorságok, malmok, serházak egész sorozatát, melyek mind oly végből tétettek át a nmlgu httó-tanács válaszirata mellett a tdő káptalanhoz, hogy azon pontok fölött bővebb tudósitást terjesztene a nmlgú httó-tanács elé, melyek a káptalan előtt felolvastatván, noha ama kitételek többnyire megbirálandók volnának; de tisztelvén a püspök ő nmlga iránti fiúi hódolatot és szeretetet, melyekkel a tdő káptalan főpásztora iránt mindenkor viseltetett, a következő feleletet adta:

"Nmlgú kir. httó-tanács! Legkegyelmesebb Védurak!3 Mind a nmlgú httó-tanácsnak e hó 3-kán Pozsonyban tartott ülésébőli válasziratát, mind pedig nmlgú főpásztorunknak ő cs. kir. fölsége legkegyelmesebb Aszszonyunknak4 benyujtott folyamodványát, a kőmiveseknek az itt épitendő templom képe, vagyis lerajzolása bizonyitványa és a váczi püspökségben nagy költekezésekkel emelt egyházak és épületek felsorolása hozzákapcsolásával a szokott tisztelettel és hódolattal vettük, a melyben ezen székesegyház roskatag állapotáról a káptalantól bővebb tudósitás kivántatik; mily nehezünkre esett pedig nekünk ama rágalmazó és vádoló, nem annyira a mi legkegyelmesebb főpásztorunknak, mint inkább az ő saját kezének aláirásával ravaszul élőknek baltollal készitett folyamodványa, a nmlgú httó-tanácsnak kegyes itélete alá bocsátjuk. De bármiképen legyen is, e káptalan, amint a nmlgú httó-tanácsnak igaz és hű tudósitványt tett, ugy abban az egyházi és honi törvények szerint, jogszerüen állitandó uj kanonokságok előtt, a roskatag székesegyház felépitését illető pontban, hogy t. i. alkalmatos lakhely készittessék azon kanonoki személyeknek, állandóan megmarad. De, hogy az illő tekintet és tisztelet miatt, melylyel főpásztorunk iránt viseltetünk, ne kénytelenittessünk ezen tárgy további igazsága felfödözésére, a legalázatosabban könyörgünk; ha pedig a nmlgú httó-tanács ezt éppenséggel megkivánja tőlünk, minden pontra, bármely napon és órában felelni, készek vagyunk pontonként. A kik is egyébiránt ugyanazon nmlgu httó-tanácsnak magas védelme és kegyeibe ajánlottan vagyunk legalázatosabb szolgái és káplánai: a váczi káptalan."

1775. decz. 9-kén a mlgos prépost ur távollétéban, káptalani ülés tartatván, olvastatott a nmlgú httó-tanácsnak nov. 28-ki üléséből a székesegyház érintett állapotát illető intézménye, miszerint a káptalan minapi válasziratában foglalt mentegetése ellenére is, annak tagjai hű és körülményes értesitvényt terjeszszenek be azon roskatag székesegyházról. Minélfogva a budai és két váczi kőmives által azon egyházat illetőleg készitett és ő Fölségéhez beadott bizonyitványnak megczáfolása végett a főtdő őrkanonok úr kiküldetett, miszerint Budáról és Pestről három értelmes kőmivest hivjon meg az egyház megvizsgálására, hogy igy megtörténvén a vizsgálat, arról, t. i. azon egyház állapotáról hiteles bizonyitványt lehessen a nmlgú httó-tanács elé terjeszteni.

1775. decz. 29-kén a nmlgú httó-tanács fönt közlött intézvénye következtén, a két kőmives és egy budai mester, meg a váczi polgárok bizonyitványára nézve a székesegyház állapotáról a káptalani ülés a következő előterjesztést teszi a nmlgú httó-tanácsnak:

"Nmlgú httó-tanács stb.! A nmlgú kir. httó-tanácsnak e folyó évi nov. 28-kán tartott üléséből ezen egyház állapotáról adandó körülményes tudósitást illetőleg hozzánk bocsátott kegyes intézvényét minden illő tisztelet- és tekintettel vettük, melyhez képest feleljük: E káptalan nem rágalmazó, nem vádoló vagy vádaskodó lelkülettel, hanem jó lélekkel és az oly igen szükséges orvoslat legjobb czéljával azon egyház és épület állapotát, alapjaiban véve, mely már majd hat éve minden előhaladás nélkül függőben van, mindkét részre előadván, ugy véljük, miszerint mink annálfogva szolgálatot teszünk az Istennek, embereknek és a közönségnek, nehogy tudniillik a káptalan annyi évi mély hallgatása a mennyeinek, a hivek, a következő püspökök és káptalan kárára és sérelmére legyen. Minélfogva oly férfiak és a haza atyjainak békéje és engedelmével azon maró irály szerzője ellen a közben tiltakozó óvadékkal lépünk elő, mig adandó alkalommal a nekünk tulajdonitott vádolási megrovást a jog jobb hatályával elűzni és eloszlatni lehetend; de a káptalanilag küldött iratunk tartalmára és szövegére is méltán hivatkozunk, mint a melyben eléggé hódolólag, szerényen, csupa közvetlenül és mintegy csak alkalmilag történik emlités a mi egyházunkról, és minden, akár fő, akár pedig alattvalói személytől a leggondosabban elvontan. Egyébiránt az egyháznak körülményesen kivánt állapotát ezennel az A) alatt alázatosan ide csatoljuk, magunkat a nmlgú httó-tanácsnak magas pártfogása és kegyeibe ajánlva, öröklünk annak legalázatosabb szolgái és káplánjai: a váczi káptalan."

4. §. Az A) alatti kimutatás. A váczi székesegyház fölötti körülményes és őszinte tudósitás.

Azon egyházat, melyről itt szó van és a város piacza közepén létezik, viszszaadatván az ország békéje, az áldott emlékü Dvornikovich Mihály egykori váczi püspök, állitotta helyre, főképen a hivek szükségére, a káptalan még nem lévén viszszaállitva. Hoszszában 17 1/2, szélességében pedig 8 1/2 ölnyire terjed; sem alakja, sem kinézése nem mutat székesegyházit, az áldozári hely, vagyis a szentély körülbelül 1 1/2 ölnyi hosszú, ugy hogy a valóságos és czimzetes kanonokok ülhelyei a szentélyi korláton kivül mintegy a templom hajója közepeig terjednek ki. Ezen egyházban a püspökök, viszszaállittatván a káptalan, székestemplom hiányában végzék a főpapi isteniszolgálatokat egész a jelen időig, a nagycsütörtöki szokásos ténykedéseket pedig a szentély szük-volta miatt nem alkalmatos helyen, t. i. az egyház közelében kelle egész maig teljesiteni. Már mintegy 28 év előtt ezen egyház a leomlással fenyegetett, t. i. a boltozat közepén nagyon elvált, nagy hasadékot mutatott, ugy hogy a nem közönséges hézagok veszélyétől lehetett tartani, mint a B) alatti okmány bizonyitja. Sőt maig is léteznek hiteles tanúk elegen, a kik látták, hogy azon elrepedések és nagy hasadékok mikép tömettek be fa-ékekkel, melyek miatt aztán maig is fönvannak a boltozatoni hasadékok és több külső és belső repedések, mint a hiteles, és nem érdeklett kőmivesek a tett vizsgálat folytán az igazságot a maga valóságában világosan kifejezik a C) alatti bizonyitványukban, azonkivül, hogy már előbb tudva volt, miszerint a szentélybeni főoszlopok négyszögü kövekből készült egyike a minap nagy részben leroskadt és már le is dőlt. Azonfölül a kőmivességben járatos mesterek és öregebbek szemtanuskodásánál fogva, ugyanazon C. alatti iratból kiderül:

1. Miszerint a szentély falai és az oldalkápolnákéi engedtek, és lesüppedtek, és azért a legujabb számos és tekintetre méltó repedések és hasadások miatt az egyház veszélyben forog, még nagyobb veszély fenyetődzik pedig jövőre nézve, és pedig az uj egyház alapjául szolgálandó, a régi egyházhoz legközelebbi, sőt vele csatlakozó földnek kihuzása és elvonása miatt annyira, hogy majd semmi öszszetartása sem látszik fönmaradni, a néhány rothatag deszkák és megrothadt gerendákon kivül, a mi németül "Belcz-Veuris" néven ismeretes. Az első pontból kiderül:

2. Miszerint ugyanazon szemtanúskodásnál fogva, daczára a két nem annyira erősitékül, mint inkább csak a látszat okáért a minap behelyezett támasztéknak, a szentély és a régi egyház épülete most is veszélyben forog, és nem is erősittethetik meg és nem helyeztethetik többé oly biztonságba, hogy a félelem oka, a veszély elhárittathassék, azon erős föld miatt, mint mondatott, mely azon egyház alól kihuzatott, és a régi épület nagy sulya miatt is, mint ezt bizonyitja a sz. Antal-kápolna megtekintése is, melyben a fölséges Oltáriszentség tartatik; kitünik ez a megszemlélési bizonyitvány 2-dik pontjából is ugyanazon vizsgálatnál. - Kitünik:

3. Miszerint a sekrestye állapota a hasadékok és uj repedések miatt éppen nem erős, a 3-dik pontban. - Kitünik:

4. Maga a templom épülete itt-ott megsérülve, hasadékok, repedések és elválásokkal gyöngülve lévén, roskatagnak mutatkozik. - Kiderül:

5. Miszerint az egész épület mintegy lesüppedt és megdőlt, mint ez kitünik az 5-dik pontból az épületnek veszélye fölött adott oknál fogva. Még többet adtak elő élőszóval a kőmivességben járatos mesterek, ugy hogy harmadiknak sérelme és rágalma nélkül megvallani kell, hogy valóban nagyon nyomorult, és mint a kőmives mesterek nyiltan megvallják, veszélyes állapotban van. Amit a két, véletlenül ide érkezett gróf vagy észre nem vett, vagy kevéssé törődött vele, vagy pedig, vendégek lévén, hogy az igazság gyülölséget ne okozzon, szándékosan elhallgatták. Mitsem váltóztathat a három, t. i. a budai mester és két helybeli kőmivesnek odacsatolt bizonyitványa, mert előbb mindenütt az egyház roskatag állapotáról tettek hiteles emberek előtt nyilatkozatot, de azután a püspöki tiszteknél azon félelemből, hogy a munkát elveszitik, és más indokok által vezettetve, megfélemlettek és ingadoztak; a budai egy idő óta a püspök uradalmi munkák intézője, tehát érdekelve van, a többi kettő pedig fiatal ember és munkáltató félnek alattvalója; mely bizonyiték nem keveset nyom a jogban, és aztán nagy különbség van végre az "erősen áll századokon át, és a sok vagy kevés közt; néhány és aztán sok év kivántatik, mig valamely székesegyház a minden hozzá szükségesekkel együtt tökéletességre vitethetik. Az utóbbi kifejezést tán az uradalom tetszéseért tették be, az előbbeniről pedig mint magában véve hamisról mélyen hallgatnak.

De az uj, a régi egyház melletti szentély elkezdett alapja körül is több, az igazságtól elütő hozatik föl, és pedig 1-ör, hogy csak három év előtt kezdetett és állittatott, holott könnyen öt, sőt hatodik éve már annak, hogy a régi egyház gyönge tartalékai (retinacula), a gerendák és deszkák nagyon is könnyen elkorhadtak, ugy, hogy nem csoda, ha ingadozik az épület. - 2-dszor: nem igazán állittatik az, hogy csak három lábnyira áll ki a földből, holott pedig nem áll ki 2/3-don túl a NB. jegytől a Nro 1-ig, ettől pedig a 2-kig a földdel egyenlővé lett. - 3-szor: a 2-dik számtól a 3-dikig az egyenlőségre nézve még 10 láb kivántatik, melyek mindnyájan a lerajzolásban a viszszájáról fölvett és jelezett halványabb A. betünél, a földin kivül három lábnyira kivéve tüntettetnek elő. Minek valódi kifejezését a kőmivesek bizonyitványa a 6-dik pontban világosan mutatja a C. betü alatt előadva.

4-szer: valamennyi közt a legkevésbbé igaz, hogy a püspöki pénztárból 6000 frtok adattak volna az szentély alapjaira, holott csak 2000 frtok, az egy és utolsó elvétetvén és viszszaadatván, azokra a püspöki pénztárból adatott ki. Jó formán az egész uj kezdemény az elhunyt Kaló Ferencz, egykor püspöki helynök és kanonok pénzén kezdetett és épittetett, ki annak épitésére 1000 frt készpénzt adott, remélvén miszerint az egyház jegyese az az iránti jó hajlamánál fogva megadandja a többit, de reményében megcsalódván és a miatt keseregvén, e nem várt példa által a székesegyháztól elhuzódott, és hátralévő vagyonát, melyet, mint régi gazda birt, a kegyesrendi atyák templomának épületére forditotta. - Továbbá egy székesegyház elkerülhetlen és nyilvánvaló szükségességét a jó emlékü Althánn bibornok ő főmga is az apostolok sirjainak utolsó látogatásakor, a b. e. Kelemen pápa előtt, ezen vagy ezekhez hasonló szavakkal fejezte ki:

"Mi a székesegyházat illeti, itt (t. i. Váczon) még ugyan épen nincs, hanem a plébániai szolgálatok ideiglenesen, a nép részére egyedül épült plébániai egyházban végeztetnek; de a főpásztor igéri, hogy tőle kitelhetőleg oda fog törekedni, hogy még életében minélelőbb székesegyház épittessék. És e végből ugyanazon főmgú úr, a város közepén 70 és több ezerre rugott igen költséges alapokat az uj püspöki lak részére, a mely mellett a vele csatlakozó székesegyház részére a helyet ki is jelölte, mint az akkor készült tervrajz (mappa, planum) mutatja."

Hasonló buzgalommal és kegyelettel viseltetvén az Isten egyháza iránt gr. Althánn Vilhelmina ő nmlga, a nmlgú főpásztornak nővére is, ki nem rég hunyt el, mint beszélik, ő maga is könyek közt vallotta meg ezen egyház nyomorú állapotát, és a mi a testvére által emelendő egyház költségéből hiányzani fog, annak födözését ő a magáéból készséggel igérte meg, de a korai halál az oly kegyes úrnőt elragadta és a mi egyházunkat az ő jótéteményétől megfosztotta.

És amint hiszszük, ennyi az egyház roskatag állapotáról elég lévén, hátravan még, hogy kimutassuk, miszerint az nyomorult helyzeténél fogva szánalomra, méltó; ugyanis annak keritése felerészben már leomolva van, a kerités fal másik része pedig csak egy ölnyire emelkedik, de ez is jóformán roskadozó állapotban látható és igy mindenféle randaságnak kitéve van. Az egyház nagyobb és kisebb ajtaján három lépcsőnyire megy be az ember a mélységbe, mint valami pincze-ajtón át; minélfogva csak csekély légmérsékletlenség folytán is a leható esőviz az egyházban hasadékokat okoz. - Az egyház belsejében a főoltárnak falhoz szegezett képe, sz. Mihály főangyalt ábrázolja, és egy régi elkallódott szőnyeg, meg egy igen régi, vörös selyemből készült mennyezet által környeztetik. - A többi oltárok fából készültek s vajha a kapucinus atyák oltárainál alábbvalók ne volnának; az ezeken levő képek rajzolatai formátlanok és a legsilányabbak. - A kápolna, melyben az Oltáriszentség tartatik, hasonló valami kis sötét hajlékocskához, és a szentség szekrénynyel együtt sötét és nedves.

Az egyház sekrestyéje igen szükes és két helyen beomlással fenyegető. - Az egyház kamrája a kar alatt van a templom hajójában, és ez is szerfölött szük és alig két ölnyi, melyben is az iratok szekrényei, a nagyon kevés szent ruhák és a könyvek tartatnak, igy kivánván ezt a szükség. - Sem az egyház, sem ennek sekrestyéje mellett nem létezik valami oly hely, hol a káptalan, a szent kánonok szerint, szokott üléseit tarthatná. - Az egyház orgonája csekély öszsze-nem-hangzó és roszabb a falusi orgonáknál ugy annyira, hogy a zenészek, kik néha szánalom- vagy áhitatból a karban müködnek, ezen évben az orgona hiányossága, és öszsze-nem-hangzása miatt, sz. Cecil ünnepén, az énekes-misét a sz. domonkos-rendiek templomában végeztették. - Ezen egyházban az egész zenét egy természeti éneklész (cantor naturalis) viszi, a ki egyszersmind orgonál is, de elég tudatlanúl. - Egyébiránt az elhunyt püspökök alatti éneklész mindig általok láttatott el fizetéssel de ez az egyházban már rég megszünt, miután a püspöki fizetési táblázatból kitöröltetett. - Az egyház többnyire öreg, korhatag, puha és silány fából készült padjai éppen nem egyformák. Belső talaja régi, eltöredezett, egyenlőtlen téglákkal van kirakva s itt-ott már hézagos és lukacsos. - Továbbá, maga az egyház belülről általán véve szabálytalan, sötétes, (mit maga a főmagasságú úr is önkényt megvall), a belépőbe inkább borzalmat önt, és azért az emberek mind ünnepi, mind pedig hétköznapi isteniszolgálatokra abban igen kevesen jelennek meg.

Minélfogva, ezen egyház, melynek mint az egyházmegye öszszes templomai anyjának, tiszteségesebb, szebb és ékesebbnek kellene lenni, mintegy oly főpap jegyesének, ahelyett minden e városban létező egyházaknál roszabb, és még minden szerzetesi templomoknál is alábbvaló! - A plébánia, vagyis a lelkek gondozása, mely csak ezen egyházban volt, minden szükség nélkül, ezen egyház nagy kárával, a harangozás és kriptából, és másunnét való, mindenesetre az őrkanonok számadása alá tartozó jövedelmek csorbitásával, nem a káptalan tiltakozása, és nem is a nép sérelme és elkeseritése nélkül, ketté-szakittatott, t. i. sz. Mihály és sz. Miklóséra, és oly nevezetes veszteség mellett is, husz évnyi időköz alatt, (kénytelenek vagyunk az igazat megvallani) ezen vagyontalan és szegény egyháznak az ő jegyese részéről misem adatott vagy ajándékoztatott a Szentség mennyezetén kivül!

Sajnálkozunk a nmlgú főpasztor mindinkább sulyosbuló betegségén, és félünk, nehogy ez alkalommal a püspökség javai öszsze-viszsza hányassanak, minélfogva a nmlgú httó-tanács itéletére hagyva, szükségesnek látszanék, a földiekre nézve valamely intézkedéssel gondoskodni, főkép a nem rég tett s minap már emlitett Staupviglia (igy!) miatt is, mint az ellenünk ő Fölségéhez menesztett folyamodvány friss példája is mutatja világosan, minthogy onnét a püspökségre nagy sérelmek, károk és képtelenségek háromolhatnának.

Mit a püspöki jövedelmek gyarapitására nézve valóban felelni lehetne: mért tehát állván az egyház jövedelmének növekedése, van az mégis, oly elpusztultságban?! Végre kérdenünk kellene: az annyi pereskedés alá vetett tizedek és egyéb ügybajok halmazából mennyi van bevégezve? Vajjon nem-e inkább ellenkezőleg a birtoklás aközben megerősödött és netán elévülés is merült föl a püspökség nagy kárával? Kérdezendő azon kivül: Vajjon az alattvalók tehetségei, vagyonai nem kevesbültek-e meg önmagukkal egyetemben? - A főmagú bibornok által a szegények részére alapitott kóroda, (Xenodochium, Hospitale), melyet ő tartott is fön, most nem létezik, és vagyona veszélyes helyekre, püspöki szolgáknak is, lévén kiadva, mint hallatszik, elveszett! - Ami illeti az alapostól épitett egyházakat, ezek keletkeztek, részint a végrendelet nélkül elhalt plébánosok vagyonaiból beszedett pénzeken, részint az egyházak jövedelmeiből, majd meg pénzbirságokból, valamint a régi egyházak romjaiból vett anyagokból, az alattvalók munkái és segitségei folytán, csak téglákat és meszet adván azokhoz.

Az u. n. sz. Miklós plebánia-egyháza pedig igazabban csak kápolnának nevezendő, mely a plébániai hiveknek csak nehezen volna képes befogadni ötödik részét. Épittetett a püspökség részéről, az Alsó-Pencz nevü puszta megtartása miatt, mely különben Zobbi Mihály által a sz. Miklós oltárnoksága czimén a káptalannak hagyatott, és ez által mindenkor követeltetett is, melynek hasznát a püspökség huzza. E templom is részint kéregetés, részint különben a székesegyházi őrkanonokot is illető pénzbirságokból, az elhunyt plébánosok arra forditott vagyonaiból is épittetett. Ennek megadományozásaul, a káptalan előtti bevallási okmány szerint, a zsobrákhegyeni, máskép Althánn-féle szőlő szolgál, melyet most ismét az egyháztól elvonni és más alapitványokra akarnak forditani!

A helyreállitott plébániai egyházak és lakokra nézve kérdeni kellene: Vajjon nem az alattvalók költségein, robottali hozzájárulás, és több ily felek utján javittattak s állittattak-e fel? - Mi a szerzetesek egyházait, és névszerint a piaristák szentélyét, illeti: nem tudni vajjon nem-e a mi egyházunkban eltemetett gr. Althánn Mária urnő, ő nmlga hagyatékából keletkezett-e, mint a ki végrendeleti intézkedésénél fogva, mint hallatszik, azon egyháznak, melyben eltakarittatik, 10,000 ftokat hagyott volna; a többi pedig az egykori Kaló Ferencz kanonok úr hagyatékából nagyrészt és ugyanazon társoda költségén fejeztetett be. - A domonkos-rendi atyák templomát csak szállitásokkal és nehány ezer téglákkal, mint ők magok vallák, segité a püspökség. - Az uj egyház szentélyének alapjai, nem a püspök költségén, hanem az elhunyt Kaló Ferencz kanonok pénzéből, mint már mondatott, lőnek megvetve, és még ezek sincsenek egészen kiemelve.

A tényleg lakott székhely (Residentia) helyreállittatott ugyan, de könnyen fölfoghatni, mily tartósságu lehet az oly épület, melyre sokkal nehezebb lőn rakva, és a régire helyezett hozzáadás, nem különben, mint a réginek alsó része már repedéseket mutat. Már akkor tanácsolták, hogy inkább folytassák az ő főmagassága által megkezdett püspöki lakot, de e jó tanács eredmény nélkül hangzott el, ugy hogy félős, miszerint majdan a rárakott uj épület lenyomja a régit. - Mi a többi ideigleni épületeket illeti: ezek többnyire haszontalanok és a gazdászatra kevesbbé szolgálhatók; hogy mibe kerültek, ezt a számadások mutathatnák ki, melyek bármikép készültek, ezt a számadások mutathatnák ki, melyek bármikép készültek és részletezettek legyenek is, semmi megyés főpásztort sem vehetnek ki az ő jegyesegyháza, vagyis a székestemploma iránti kötelezettségek alól, hogy azt, a különös, a jog és tanácsokban kifejezett különös kiváltságoknál fogva, minden más egyházak és épületek elé tegyen.

És ezek azok, melyeket a váczi egyház állapota körül, hogy azt körülményesen megirnók, a minapi levelünkben kikerülhetni kértük, de a nmlgú httó-tanácsnak a királyi akaratra hozzánk ujból intézett sürgető parancsára, rágalom, vádolás vagy feladás nélkül, hanem inkább a dolog igazságára tekintve, de egyébiránt minden tisztelettel, körülményesen előadva beterjesztünk és egyuttal azon legalázatosabb kérelmünket megujitjuk, miszerint az uj székesegyház, a nmlgú főpásztor urnak fönt emlitett, névszerint borromei sz. Károly ünnepén adott és általunk a legalázatosabb köszönettel és szivbeli benső örömmel fogadott igérete szerint épittessék."

A B) alatti csatolmány.

Alólirottak, Vácz városának polgárai és lakói a jelen soroknál fogva megismerjük és bizonyitjuk, miszerint a mi városunk legrégibb plébániai, most székesnek nevezett egyháza mintegy 28 év előtt oly nyomorult és veszélyes helyzetben volt, mikép annak boltozata a szentélytől egész hoszszában a karzatig meghasadt és kettévált, és a kőmives-mesterek által három napi munkával hozatott helyre és javittatott ki, s repedései fa-ékekkel tömettek be s ugy malteroztattak be; tetején pedig vasakkal erősittetett meg némileg; mert már akkor a legnagyobb veszélyben lévén, könnyen öszszeroskadt volna. Minek nagyobb hitelére ezen saját kezünk aláirásával erősitett jelen sorainkat adtuk Váczon 1755. decz. 16-kán: Mészáros János (p. h.), Perniger Pál (p. h.), Dombay Pál (p. h.), Kalmár Ferencz (†)."

A C) alatti okmány német nyelven van irva, ugyanazon C) betü alatt. (Ld. a hivatolt káptalani Jkönyvet a 126 - 143. lapokon.)

Ime, ezen, a ngos káptalan által a nmlgú httó-tanácshoz beterjesztett körülményes Értesitő, mily nagy világot vet a kor-szerinti 2-dik székesegyház története- s léte utóbbi időszakábani állapotára és sok egyébre. Elmondhatni joggal, hogy a ngos káptalan ezen Értesitvénye nagyot lenditett azon, hogy a 3-dik székesegyház minélelőbb az épités stadiumába lépjen. Mit az illető főhatóságok is koronként sürgöltek s befolyásukkal előmozditottak.

5. §. Az uj székesegyház történelmének előzménye.

Amint időről-időre kedvezőbbek lettek a körülmények,a váczi püspökök is mindig nagyobb és nagyobb áldozatokat hoztak az Isten dicsőségére. Gyorsan szaporodott a nép is a jó erkölcsök mellett, a főpásztorok kegyes bőkezüsége folytán mindig szebb virágzásnak indult városban, s azért szük leve már számára a sz. Mihály temploma, s nem is volt az ugy helyreállitva, hogy még századokig fönállható lett volna, hanem csak hevenyében tatarozták ki, hogy minélelőbb legyen hely az isteniszolgálatok végzésére. Miért gr. Althánn M. Károly püspök 1746. évben egy uj főtemplomnak vetette meg alapját, melyre annak elhunyta után, gr. Forgách Pál püspök 1759-ben falakat rakatott s az épitkezést annyira vitte, hogy a templom hajója a toronyig elkészült, és már a bejárati ajtót is megváltóztatva, az egész épület tető alatt állott. De e főpásztort is kiszólitván az Ur e világból, az épitkezés bevégzésének gondja az ő fáradhatlan törekvésü utódjára, gr. Eszterházy Károlyra maradt, a ki idevonatkozólag 1761. nov. 18-kán ezen igen érdekes okmányt adta ki, mely kedves honi nyelvünkön igy hangzik:

"Mi Károly, Isten és az apostoli sz.-szék kegyelméből váczi püspök, a galanthai Eszterházy grófok közül, Fraknó grófja, Pápa, Ugod és Devecser várak és uradalmak valóságos örökös ura, és mind a két, cs. és apostoli királyi fölség valóságos belső tanácsosa stb. adjuk emlékezetül jelen soraink tartalmánál fogva, jelentvén mindeneknek a kiket illet, hogy: miután mi a váczi püspökségre lettünk juttatva, és igy mindkét joghatósággal a teljes birtokába léptünk volna be, miről sem gondolkodtunk inkább, mint arról, hogy az Isten nagyobb dicsőségét és a római szentegyház gyarapodását keressük, előmozditsuk, és a többi között, a váczi székesegyházat, mely a mult időkben az ellenségek és harczi mozgalmak sérelmei és zsarnoksága által az ő virágzásából kiforgatva lévén, diszébe többé egész a mai napig viszszahelyezhető nem volt, mondom, hogy ezen székesegyházat az ő régfényébe, Isten segitségével alapjából fölépitve, viszszategyük, a melynek mind épületi teste, mind pedig illendő környékére nézve (melyet az alapjából már épittetni kezdett uj püspöki székház átellenében kelet felé helyeztetni rendeltük), minthogy tágas térség szükségeltetnék, azért a helybeli polgáraink több házait és más épületeit, előleges becslés szerint kifizetve, azon czélból lerontatni parancsoltuk, amint hogy már jelenleg lerontva és elhordva is vannak; és ezek között az "Isten anyja kegyes iskolái szegény szerzetes atyái társodájának majorsági épülete" is a kellően bekeritett területtel, melyet is egészen, a mi kivánságunkra, a nevezett szerzet atyái az ő fölebbvalójok beleegyezésével, a hozzánk kiküldött, sz. Lászlóról nevezett Köszöghi Szaniszló, ezen társoda kormányzója és az Ur szenvedéséről nevezett Konrád Norbert alkormányzója atyák által, belátva és beismerve az épittetni kezdett székesegyház területének nagyon szükséges voltát, nemcsak azonnal örömest átengedték az emlitett majorsági épületöket az ehhez kapcsolt területtel együtt, hanem többet is, amint az egyház disze és szüksége kivánná, szerzetesi alárendeltséggel és alázatossággal fölajánlották.

"Minélfogva mi méltó tekintetbe vévén a szerzetes atyák föntemlitett társodája akaratának szabad kinyilatkoztatását, és egyszersmind a székesegyház iránt, ennek javára és diszére tanusitott készséges hajlandóságát, azok majorsági területén épülteket ugyan előrebocsátott becslés szerint kifizettetni rendeltük, minthogy már teljesen és pontosan ki is fizetvék, a nevezett atyák és utódaik szükségére pedig, a mi kis-váczi püspöki tulajdon területünkön más telket, a melyen a mi legjobb emlékü elődünk, nmlgú, mlgos és főtdő gr. Althánn M. Károly váczi püspök úr, a maga használatára kertet létesiteni határozta el, és e czélra azt be is keritette, azután pedig a keritést lebontatván, szántófölddé változtatta, majorsági vagy más épületre és gyümölcsösnek; épületre ugyan hat lábakból álló ölekben számitva a térséget, hoszszában 20 ölet; gyümölcsösnek meg 80 ölet, mindkettőre pedig 100 ölet hoszszában; szélességben meg 6 lábakból álló ölekben véve, ismét 40 ölet, a mocsároson kivül, mely halak tartására állittatott a föntebb nevezett elődünk által, mely a Dunával szomszédos, s ezen telekkel a folyó felé érintkező, mint az ezen püspökséghez tartozó földet, a mi székesegyházunk kanonokjai beleegyezésével és akaratával és a mlgos és főtdő Salbeck Károly nemesini püspök és ugyanazon egyház nagyprépostjának is jelenlétében, atyai áldással átengedtük, adtuk, és személyesen hagyományoztuk, hogy azt tartsák, használják és birtokolják: adván az Isten anyja szegény kegyes iskolái nevezett társodája atyáinak és azok utódjainak teljes szabadságot, hogy azon már valóban, a kiszabott mennyiségben a szomszéd mocsárral együtt átadott telket bekerittethessék, birhassák és használhassák;5 ugy azonban, hogy a Duna partján, a kocsik és terhes hajókat vontató lovak részére a mocsáros felől, szükséges és elégséges tér hagyassék. Aminthogy továbbá is adományozzuk, adjuk és hagyjuk ezen levelünk sorainak erejénél fogva, föntartván a tulajdoni jogot magunknak és utódjainknak. Kelt püspöki székházunkban6 Váczott, nov. 18-kán 1761. évben."7

Gr. Eszterházy Károly püspök alattvalóinak anyagi jólétét is előmozditani akarván, miután nem találta czélszerűnek a már félig kész épületet, lebontatá annak falait, s ugyanazon helyen, ahol most áll, roppant munkával egy igen nagyszerű templomnak rakatta le alapjait. De két év mulva a tekintélyesebb egri püspöki székre emeltetvén, 1762-ben az ő épitkezési terve is félbeszakadt.

6. §. Az uj székesegyház történetének folytatása.

Már föntebb emlitők, hogy a váczi püspökségnek második Báthory-ja, gr. Migazzi Kristóf, első izben 1758-ban lőn váczi püspök, de ekkor 8 hóig se vitte itt apostoli tisztét, a bécsi érseki széket kellvén elfoglalnia. E minőségében 1762-ben a váczi püspökség örökös administrátorává is kineveztetvén, azonnal a székesegyház épitéséhez fogott. Intézkednie kelle a főpásztornak, hogy az uj székesegyház tere rendes és szabályszerüleg arányos legyen, azért e végből a régi laktanyát8 lebontani parancsolta,9 valamint azon oknál fogva is, hogy ezen szállásház felső része és a nagyobb kaputól annak másik részén körülbelül másfél ölnyire lehordassék és aztán annak helyén a nemes ifjak nevelő-intézete10 épittessék.11

Elődjének épitészeti terve neki sem tetszett; nagyoknak találta ugyanis a letett alapokat; miért is azok helyett igen nagy költséggel ujakat rakatott, melyeken 10 év alatt e roppant becsű monumentális mű annyira fölépült, hogy az 1772. aug. 15-kén, midőn XIV. Kelemen pápa kormányozta Jézus anyaszentegyházát, II. József császár római, Mária Terézia pedig Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvátország királya s egyéb örökös tartományok birtokosa volt, a mindenható, legnagyobb Istennek,12 a Nagyboldogaszszonynak és sz. Mihály főangyalnak tiszteletére,13 a nevezett főpásztor maga roppant ünnepélyességgel fölszentelte, az ünnepélyes föláldás14 évfordulati napját aug. IV. vasárnapjára tévén.

Román kori kőfej a régi váci Székesegyházból

Bábos kőkorlát a váci Székesegyházból

Maulbertsch kupolafreskója a váci Székesegyházban, 1771-1772

A váci Székesegyház

A váci Székesegyház belső tere az orgonakarzattal

Szószék a váci Székesegyházban

7. §. Az uj székesegyház fölszentelése s abba a káptalan bevezetése.

A városi Jegyzőkönyvben, az 1772. évi decz. 30-kán, 348. sz. a. magának ő főmagasságának tollából eredt a "Solemnia Consecrationis Cathedralis Ecclesiae Nostrae" czimű Emlékirat egész kiterjedésében bennfoglaltatik, melynek tartalma honi nyelvünkön szóról-szóra igy hangzik:

"Ami székesegyházunk fölszentelése, melyet a múltkor a könyörülő mindenható Isten segitségével alapjaiból emeltünk és a mi káptalanunknak abba bevezetését, mi a legnagyobb szertartással történt meg, iratba foglaljuk, nem hogy az által valami hiábavaló és veszendő dicsőséget szerezzünk magunknak, hanem, hogy mindenki, a ki ezen eseményeket olvasni és megtudni fogja, az Ur könyörületeit velünk együtt örökké énekelje. Ugyanis minden, mi a nap alatt létezik, noha a legnagyobbnak lenni látszassék is, mivel az ember kezeinek müve az, hiábavalóság és a lélek gyötrelme az csak, egyedül az Úr müvei nagyok és megerősittettek örökön örökké, és az ő igazsága örökké fönmaradt.

Miután tehát, amint 1762. jun. 20-kán az uj bazilika alapjainak megvetésére emeltük kezünket, végre a legnehezebb munkával és nagy költséggel 1772. évi aug. hó elején annak belső alakját bevégeztük. Ezen évi aug. hó 15-kén pedig a legörvendetesebb és legmegtisztelőbb nap derült föl ránk, a mi városunkra és az egész egyházmegyére, a midőn a legjobb, legnagyobb Istennek, a mennybement sz. Szűznek és sz. Mihály főangyalnak tiszteletére, az egyház által előirt szertartás szerint, mely az igazságnak és fegyelemnek mestere s oszlopa, ugyanazon bazilikát az 5 oltárokkal együtt consecráltuk. A főoltárt t. i. az Erzsébetet látogató sz. Szűznek emlékére, másikat az evangelium oldalán, a mennybement Boldogaszszonyét, harmadikat a sz. leczke oldalán, sz. Mihály főangyalét, negyediket nep. sz. Jánosét, az ötödiket pedig sz. Miklós püspökét, Istennek, a Szentek Urának, szenteltük. E sz. ténykedés reggeli 6 órakor kezdődvén, majd délig tartott.

Kitüzvén pedig ugyanazon aug. hó 23-ra a mi káptalanunk és papságunk ünnepélyes bevezetését, e hó 20-kán Bodonyi Sándor urat, ezen váczi egyház kanonokját és őrét Pestre és Budára kiküldöttük, hogy a tekintetes hétszemélynöki és királyi táblákat és az egész nmlgú kamarát, és más, azon városok jelesebb lakóit a közelgő ünnepélyre meghiná, a mely illendőségi tisztet a tek. Nográd, Pest és Csongrád vgyék iránt is tanusitani, meghivó iratokat intézvén hozzájok, el nem mulasztottuk, az alespereseket, és a többi megyénkbeli lelkeket gondozó papságunkat ide Váczra, a mi segéd- és általános helynökünk, Salbeck Károly nemesini püspök által hiván meg a mondott napi ünnepélyre.

A váczi polgárak, mind a magyarok, mind a németek, a katonákként forgatandó fegyverek gyakorlatában képeztettek, mely gyakorlási mód nem volt nekik uj és ismeretlen, mert hisz a fegyverforgatásban gyakrabban, főkép pedig akkor gyakoroltattak, midőn 1764. évben Ferencz császár, Mária Teréz királynő, II. József római király, Lipót főhg és Hetruria nagyhge, Mária Anna és Mária Krisztina főhgnők engemet és Váczot jelenlétökkel 6 napig boldogitottak.

A sz. szertartások háboritlan lefolyására nagy gond lőn forditva, nehogy midőn azokat komolyan kell intézni, zavar és háboritásnak nyiljék hely. Én magam és segédpüspököm ezt szemünk elől éppen nem tévesztettük; jól tudván, mennyire szükséges, hogy az Isten müve hanyagúl ne végeztessék, és kikerülve legyen, a mennyire csak lehetséges, nehogy az ellenségek lássák a mi szombatainkat és azokat kinevessék. - A dolgok igy elrendeztetvén, a kitüzött és ünnepélyes napon, a polgárok fegyverekkel, a mesteremberek czéhei, az áhitatos emberek egyesületei és az iskolai növendékek a nekik kijelölt helyet elfoglalták, a káptalan pedig és a többi papok, és a kik a papságra neveltetnek és képeztetnek, a mi papnöveldénk növendékei, sz. Domonkos szerzetes családja templomában, a kitüzött órában, a sz. ruhákba öltöztek, kikből 22 karingben, a kik közt a kegyes iskolákból hatan voltak, 22 casulában, 14 részint czimzetes, részint valóságos kanonok pluviálékban, 6 pap pedig a mennyezet vitelére szerpapi öltözetben állottak készen. Mind a casulák, mind pedig a pluviálék és dalmatikák drága anyagokból voltak készitve, mely ékes sz. öltözékek nagy részét Althánn Mihály Frigyes bibornok és testvérének fia Károly váczi püspökök Rómában csináltatták, a mikhez Marthonyi, ezen egyház egykori őrkanonokjának kegyes bőkezűségéből nem csekély hozzájárulás történt, hozzáadva az orgonát és nagy érczharangot. Minden, casulák és pluviálékban lévő papok 4 fontos gyertyákat tartottak kezeikben, a karingesek is csak kevéssel kisebb sulyúakat; a mondott atyák kolostori folyosóin, az ő helyeiken állottak meg. 6 szerpap pedig a mennyezettel és 12 nemes ifju a Teréz-féle társodából fáklyákkal a főoltár jobb oldalán sorakoztak.

Amidőn hát már mindenek elintézve és készen volnának, Én a Coenaculum-ban a főpapi sz. öltönyöket fölvettem, és a kik nekem, mint ténykedőnek tisztöknél fogva, segédkeztek, szintén elkészültek, t. i. a segéd-püspök és nagyprépost de Salbeck, Werthenfelsi Würth Ferencz a káptalan olvasó-kanonokja és B. Szűz de Jázy (igy! tán jászt-i?) apátja, Maszár András sz. Mihály hatvani prépostja, gr. Sauer Cajetán székesegyházi főesperes, főszerpap, szerpap Tóth Tamás úr dányi plébános, alszerpap Vály váczi káplán, főtdő Lavtsák és Benedek czimzetes kanonok urak és papnöveldénkben a sz. hittudomány tanárai lévén a tiszteletbeli szer- és alszerpap.

Elérkezvén az óra, midőn a fölséges szertartás kezdetét vette, a folyosóról a kolostor főajtaján a templomba vonultam, megelőzvén a mondott rendben a papok, két növendék ezüstkeresztet, más kettő gyertyatartókat és füstölőket vivén. És miután a főoltárhoz értem volna, annak alsó lépcsőjén megállapodván, a Szentséget, selyemvánkoson térdelve, tömjén fölajánlással imádtam, és a szerpap kezéből elvéve, a "Pange lingua" eléneklése után, a nagy-piacz-téren kerületet tévén, az uj templomba vittem ilyképen:

A polgárok fegyverekkel és zászlókkal, a melyek egyik oldalán a nemzetségünk czimerei, a másikon meg a mi Vácz városunk diszjelvényei valának lerajzolva, és tábori zenével, Benke István, a város birája vezetvén őket, a ki igen ékesen feldiszitett lovon ült, a többieket mind megelőzték. Követték zászlóikkal a mester-emberek társulatai, az áhitatos testvérületek, a számos iskolai ifjúság és a városi tanács, minden egyes társulatok között trombiták és dobok vitetvén. Ezek után mentek az én tiszteim, a Teréz-társoda nemes ifjai, sz. Ferencz és sz. Domonkos szerzetes családjai, a papság és káptalan, azon rend- és diszitményben, amint föntebb előadtuk. Én arany- s selyembőli virágokkal, meg törökös müvészettel ékitett mennyezet alatt, mely 5 láb széles, és 8 láb hoszszú, s a melynek közepén Jézus legszentebb neve phrygiai tűvel volt kihimezve, 6 rúdon ugyanannyi levita által tartva, vittem a Legszentebbet, környezve azon segédkezők által, kiket föntebb emlitettem, 12 teréz-társodai nemes növendék a mennyezet oldalánál fáklyákat vitt, és a nemesek kettős koronája viaszgyertyákat és 24 magyar polgár azt fegyveresen környezé.

Gr. Batyán József kalocsai érsek ő nmlga, Klimó György pécsi, b. Patatich Ádám nagyváradi, Koller Ignácz veszprémi püspökök ő nmlgaik, Zbiskó püspök és szepesi nagyprépost, Alapy püspök, és Barta kir. táblai főpapok, gr. Keglevich Zsigmond püspök és gr. Kolonich László nagyváradi nagyprépost és sok más prépostok és apátok kisérék a Legszentebbet. Jelen volt a főurak nagy része is, a nmlgú kir. curia tagjai, a kik közűl kitüntek: a nmlgú gr. Dőry, Károlyi és b. Sándor, b. Mednyánszky, b. Révay; a katonai állapotból jelen volt 5 tábornok: nmlgú gr. Bottyán Fülöp, b. Berlendes, Bánovszky, Hermon és Doráti urak. Követek: Pest megyeé Laczkovics alispán úr, nógrádié Muslay, csongrádié Fejérváry; ezeken kivül Esztergom-megyéből Sissay úr, a csanádiból Marsóvszky úr, aradiból Fray úr, hontiból Pongrácz úr alispánok, a Jász- és Kún-kerületekből tek. Almásy úr, azok alkapitánya; mindezeket ugyanis a váczi egyházmegye magában foglalja. Végre az apostoli ország minden részeiből és más nemesek nagy száma és mintegy hihetetlen népsokaság az ünnepély nagyszerűségét nem kis mérvben emelték.

Midőn a polgárok és többi testületek az egyház előtti térre eljutottak, ott szép rendben két szárnyra oszlottak és azt a harsonák meg dobok kellemes hangjával töltötték be, és igy mintegy két sereg között örvendve mentünk be az Úr házába, és letévén ott a főoltárra a Szentséget, s azt az előirt szertartás szerint imádván, az ambrusi dicséneket kezdtük énekelni, mit a zenészek ágyúk és puskák zöreje és morgadalmai közt folytattak, mely ének elzengése megtörténvén, a Legszentebb drága perzsa-fátyollal lőn betakarva. Én pedig a püspöki trónra fölmentem és a már előbb váczi betükkel kinyomatott homiliát, a minden jók legfőbb adójának háladásul mondottam, hogy engem méltóvá tett neki templomot épiteni. Mit aztán főpapi mise követett, a Szentségről ama fátyol levétetett, és mind a nyilvános könyörgésen, mind pedig ezen ünnepélyes sz. misén, aranynyal átszőtt sz. ruhába valánk öltözve, melyet Bécsben csináltattam, én és a segédkezők. Áll pedig e készlet 3 vecsernyepalást és süvegekből, 4 dalmatika, egy casula, fátyol és 2 vánkosból. - Elvégződvén a sz. szolgálat, a Szentséget a főoltárról kezeimbe véve és a "Tantum ergo"-t énekelve, az oldaloltárra vittem, a melyeni Szentségszekrényt (Tabernaculum) gr. Forgách püspök ő nmlga csináltatta saját költségén, és ünnepélyes áldást adván, az elénekelt "Genitori Genitoque" után ugyanazon Szentség-szekrénybe zártam be.

A főoltár egész asztalát körülvette a selyembársonyból készitett és aranyrojtokkal diszitett 11 láb magas és 8 láb széles menynyezet, mely alatt emelkedett helyre tétetett és hátulról 2 láb magas aranyozott sugarakat tüntetve elő, a kenyér szine alatt elrejtett Istenember a gr. Kolonich Lipót bibornok által ajándékozott Úrmutatóban (Monstrantia) nyilvános imádásra kitétetett, 6 sárgaréz-gyertyartartó egy kereszttel, melyek 765 fontot nyomnak, képezték a többi készletet; az 5 márványlépcső pedig, melyeken az oltárhoz fölmennek, 25 láb hoszszu és 23 láb széles belga-mivű szőnyeggel volt födve; 2, aranynyal és selyemmel szőtt virágokkal ékeskedő, 7 láb hoszszu s 4 láb széles perzsa-szőnyeg pedig, két, a mindkét oldalon a falakhoz illesztett márvány-asztalon diszelgett, T alakba csinált fáról függvén le.

A püspöki trón mennyezete az evangelium oldalán, szintén selyembársonyból vala, arany-pászomántokkal ékesitve, melynek magassága 18, szélessége pedig 12 lábnyi. A főpapi szék ékes szőnyeggel takart 4 lépcső fölé volt téve; a szentély falairól szőnyegek folytak le ugyancsak selyembársonyból és aranyrojtokkal itt-ott diszitve, melyeken Althánn bibornok diszjelvényei voltak igen szép művészettel kidolgozva; ezen legkegyesebb egyházfejedelemtől hátrahagyott selyembársony pedig idő folytán megromladozván, azt kijavittatni és uj arany-paszomántokkal ékesittetni, el nem mulasztottuk. - A kanonokok székeit ugyanazon szinü selyembársonynyal és arany-paszomántokkal diszittetett posztó födte be.

Ebédre mindkét rendü előkelőbb vendégeket a mi uj palotánkban fogadtuk, melyet három év folyama alatt, Majzel bécsi épitész terve szerint, minden művészettel és fényesen épittettünk, s a melynek ezen föliratot adtuk: "Michael Fridericus ab Althann Fundamenta iecit, eius ex Fratre Nepos Carolus Cellaria fecit, Christophorus Cardinalis a Migazzi aedes exstruxit." - Asztalomnál 78 volt a vendég, a segéd-püspök urnál 40, a papnöveldében 53, a Teréz-társoda igazgató atyja 30 vendéget látott el ebéddel, nem is emlitve más asztalokat, melyeknél az én és a vendégek háziai és cselédeik étkeztek, végre a déli időre a népnek congiariák adattak. - A mindenható Isten különös adományából az egyházban az áhitat, vallásosság és a legtisztább öröm jeleit mutatták mindnyájan a szemlélők. A városban pedig az egész népség vigassága oly mérsékelt volt, hogy semmi kellemetlenség, semmi zavargás, vagy háborgás sem volt észrevehető. A legkellemesebben értesültünk arról, miszerint a kik az egyház és annak szertartásaitól idegenek és azok iránt elfogult kedélyüek, magok megvallották, hogy az egész ünnepély alatt valami fönséges és vallásossággal teljes méltóságot éreztek.

A templom alaprajzát Canevál franczia készitette ugyan, de más gondokkal lévén elfoglalva, az épitést nem vezethette, hanem az iglói születésü morva, a sz. Józsefről nevezett Gáspár testvér a kegyesrendiekből, az épitészi rajzot igen jól kidolgozta és végre is hajtotta; a festészet Malbertzy (igy!) svédnek műve.

8. §. Migazzi adományai a váczi bazilika részére.

Ugyanezen nagy főpásztor tolla után adjuk itt az ő ajándékait is, melyeket ezen székesegyház részére oly nagy mérvben áldozott. "Ugyanazon időben, mondja a fenkölt lelkü főpap, csináltattam 7 gyertyatartót sárga-rézből, melyek 5 láb magasak s 765 fontot nyomnak; keresztet ugyanazon érczből, mely 8 láb magas és 45 font sulyú; 2 edényt virágok részére, melyek mindegyike 4 lábnyi s 160 fontot nyomnak; 2 mennyezetet, egyet a főoltárra, melynek magassága 11, szélessége 8 lábnyi, másikat a püspök részére, mely 18 láb magas és 12 láb széles. Szőnyegeket a fölszentelendő áldozárok részére s a falakra, mely utóbbin Althánn bibornok diszjelvényei finom művészettel valának selyem- s arany-himezéssel itt-ott ékesitve, hoszszában 13, szélességében 12 lábnyira terjedve ki, melyek idő folytán nagyon megrongálódván, általam kijavittattak. Magasságban 25, szélességben 23 lábnyi belga-mivű szőnyeget a föoltár lépcsői befödésére. 15 láb hoszszú és 10 láb széles szőnyeget a püspöki trón lépcsőire. Selyembársony- és arany-pászomántokkal ékitett püspöki trónt. A segédkezők részére ugyanazon módon diszitett 6 széket. A kar részére támlát és 3 Lyonban nyomatott antiphona-könyvet, melyek bőrbe kötvék. Tölgyfa-szónok-széket a hitszónoklatok részére. 2 miseinget csipkékkel ékitve, 8 karinget, 2 abroszt.

Ünnepélyes misékre aranyos kelméből különféle virágokkal diszitett készletet, a főpásztor számára 1 casulát, 3 pluviálét, 1 drága süveget, és a segédkezők részére kettőt, 4 dalmatikát, 2 vánkost, fátyolokat, a süveg és pásztorbothoz, arany- és selyemvirágokkal átszőtt biborból kettőt, egy művészileg himezett fátyolt a Szentség vitelére. A falra való szőnyeget, a miséző részére fölfüggesztendőt, mely Brüszszelben lőn készitve. Krisztus legszentebb teste társulata részére, midőn ennek ünnepélyes miséje tartatik, egy casulát selyemből arany-pászomántokkal és egy fátyolt, egy pluviálét, 2 dalmatikát s 1 fátyolt; a Szentség vitelére 8 láb hoszszu, 5 láb széles, 6 rúdon nyugvó mennyezetet, selyemből, török művezettel, aranynyal és különféle szinekkel átszőve, melynek közepén Jézus legszentebb neve sugarakkal van szépen kihimezve. 24 viaszgyertyát, melyek mindegyike 4 fontos volt; aranyozott sugarakat a Szentség kitételére. Két perzsaművű szőnyeget, melyek aranynyal és különféle szinekkel szővék át, s 7 láb hoszszúk s 4 láb szélesek, és 2 márvány-asztalt.

9. §. A székesegyház további ismertetése.

A mondottakból hát kitünik, hogy a nagy főpap Migazzi maga csakugyan roppant pompával s igen fényes ünnepélyességgel szentelte föl e nagyszerü templomot; hogy az ünnepélyes consecratio évfordulati napját aug. 4-re tette s ezen hó 23-kán igen számos főpapok, mágnások, minden rangú katonatiszti méltóságok s a váczi egyházmegye egész területéről küldött hatósági képviselők és papok jelenlétében a káptalant, mely 1756. év óta a főpásztorral együtt az isteniszolgálatot a dömések templomában végezte, a világi és szabályzatos papságot, s az egész hivő közönséget a nagyszerü uj székesegyházba ünnepélyesen bevezette, ez alkalommal igen kenetes beszédet tartván. Ezen ünnepély emlékére érem is veretett, melynek egyik lapján a főpásztor képe látható bibornoki öltönyben ezen körirattal: "Christoph. Card. a Migazzi, Archiep. Wien. S. R. I. Pr. Episc. Vaciens. Adm.", a másik oldalon pedig a bazilika homlokzata ezen irattal: "Templum princeps Vaciae, MDCCLXXII." és e körirat: "Elegi locum istum mihi in domum Sacrificii" (2. Paral. VII. 12.) - E főtemplom javára (Titulo dotis) a püspöki jövedelmekből legmagasabb beleegyezéssel, évenkint 1500 ftokat szentelt. - Azért lőn e székesegyház egyszersmind a Nagyboldogaszszony és sz. Mihály főangyal tiszteletére is szentelve, hogy igy az I. Géza király és Dvornikovich által emeltetett templomok emléke is fönmaradjon e czimekben; mi végre még egy oltár is állittatott ezen uj bazilikában.

Az egész épitkezés s a templom teljes földiszitése is, öszszesen mintegy 15 évi, a nagy buzgalmu és bőkezű főpásztor által serényen folytatott dolgoztatás által végre 1777. évben egészen bevégeztetett. - A több főpásztor, de kivált Migazzi alatti épitkezéseknek egyik czélja az is volt, hogy a szegény népnek alkalma legyen munkája által kenyerét megkeresni. S valóban a váczi épitkezések annyi éveken át, igen sok művészt, mesterembereket s munkásokat foglalkoztatván, a városban nagy élénkséget idéztek elő és az anyagi jólétet sokaknál nem kis mérvben mozditák elő.

E nagyszerü egyház épitése igen bajos és költséges volt, mert a hely, melyen az jelenleg diszlik, ingoványos lévén, a nagy mérvben mindig elő- s előtört viztömeg az alapok letételét igen megnehezitette. A nagy költséggel fokozott szorgalom azonban ezen oly nagy akadályt is szépen legyőzte. Az iszap, sár és víz lecsapolásán éjjel és nappal majdnem két évig dolgoztak 8 szivattyúval, míg a gazdag vizforrást a roppant nagy kövekkel egészen elnyomni sikerült. A 40 lábnyi mélységbe igy lerakott hatalmas alapokra 6 öl vastagságu czölöpöket és támasztékokat tettek, az oldalfalak pedig két-ölnyi vastagságuak. Ezek képezik az alsó templomot, vagyis a sir-alagot (katakombát), melynek hoszsza 120, szélessége 78 lábat tesz. E siralag boltozatát, vagyis a fölső templom alját 12 támoszlop tartja; hátsó része 3 osztályt képez; az elsőben t. i. a püspökök, a másodikban a kanonokok s harmadikban egyéb papok s a hivek tetemei nyugszanak. Ezen utóbbiak közül azonban már régen ki sem temettetik ide. - A sirbolt (kripta) közepét foglalja el a katakomba-egyház, mely 90 láb hoszszú, s 87 széles; oltáránál gyászmisék szoktak tartatni s ott állitják föl nagypéntekre az Urkoporsót is, melynek megtekintésére forró áhitattal özönlenek a jó hivek; a helyiség ugyanis igen megható lévén, itt még a hitközönyös is szent érzetekre buzdulhat.

A kripta főfalai két-ölnyi vastagságuak, melyből 28 lépcsőn lehet följutni a felső-templomba, hol a kriptai bemenetet három részről vasrostély köriti a templom főportáléja közelében a középen. A fölső templom belhoszsza 32 öl, legnagyobb szélessége 14. Belül a karzatot 8 dóriai oszlop tartja; a templom oldalán 4 igen nagy ablak s ötödik a karzat fölött világit, mindegyiknek magassága 30, szélessége 15 láb. A templomban a boltozatok 22 falmelléki oszlopra hajlanak. A 4 nagy oszlopon, melyeken Althánn M. Frigyes, Althánn M. Károly, Forgách Pál és Migazzi grófok s nagynevü váczi püspökök föliratokkal ellátott, drága mozaik-mivű mellképeik diszlenek, nyugszik a közép domboru boltozat, vagyis a kupola.

10. §. Ezen négy főpásztor emléke e székesegyházban.

Az első emlék fölirata ez: D. O. M. FRIDERICO. CARD. AB. ALTHANN. S. ROTAE. XII. VIRO. CAROLI. VI. AUGUSTI. APVD. BENECICTVM. XIII. P. M. ORATORI. PROREGI. NEAPOLITANO. PONTIFICI. VACIENSI. QVOD. ECCLESIASTICAM. CIVILEM. QVE. HANC. PROVINCIAM. TEMPORVM. CALAMITATE. PROSTRATAM. EREXERIT. SEMINARIO. PALATIO. ALIIS. QVE. PVBLICIS. AEDIBVS. VRBEM. ORNARE. COEPERIT. GENERE. RELIGIONE. LIBERALITATE. IN. PROSPERIS. MODERATIONE. IN. ADVERSIS. FORTITVDINE. MIRIFICE. CLARVERIT. CHRISTOPHORVS. CARD. DE. MIGAZZI. TANTARVM. VIRTVTVM. MEMOR. M. P. VIXIT. AN. LII. OBIIT. A. D. CICICCCXXXIIII.

A másodiké: D. O. M. MICHAELI. CAROLO. COMITI. AB. ALTHANN. HIEROSOLYMITANI. ORD. S. IOHAN. MAGNAE. CRUCIS. EQVITI. A. BARENSI, IN. NEAPOLITANO. REGNO. ARCHIEPISCOPALI. SEDE. AD. VACIENSEM. TRANSLATO. QVI. IMMORTALIS. PATRVI. SVI MICHAELIS. FRIDERICI. CARD. AB. ALTHANN. SINGVLARIVM. VIRTVTVM. ET. PRAECLARAE. FACTORVM. AEMVLVS. ET. IMITATOR. MVLTIPLICATIS. SACERDOTIIS. ET. TEMPLIS. MAGNI. ET EXCELSI. DEI. CVLTVM. GREGISQVE. SIBI. CONCREDITI. SALVTEM. EGREGIE. PROMOVIT. NOVIS. ADVECTIS. COLONIS. RE. QVE. OECONOMICA. BENE. AC. DILI.GENTER ORDINATA. PONTIFICIVM. CENSVM. PAVPERVM. PATRIMONIVM. NON. MEDIOCRITER. AVXIT. CHRISTOPHORVS. CARD. DE. MIGAZZI. PROXIMVS. EIVS. AB. ADEPTO. PRIMVM. HOC. EPISCOPATV. SVCCESSOR. PRAESVLI. OPTIME. MERITO. M. P. C. PBIIT. AN. D. CICICCCLVI. AETAT. AN. LIIII.

A harmadiké. D. O. M. PAVLO. EX. INLVSTRI. COMITVM. FORGACSIORVM. GENTE. MEGNO-VARADIENSI. AC. DEIN. VACIENSI. PONTIFICE. QVOD. ET. ECCLESASTICA. DISCIPLINAE. RETINENDAE. ET. DECORI. DOMVS. DEI. MAGNIS. SVMTIBVS. AMPLIFICANDO. SINGVLAREM. OPERAM. IMPENDERIT. ACERBAS. DIVTVRNI. MORBI. MOLESTIAS. RARO. PATIENTIAE. EXEMPLO. PERTVLERIT. ANIMVM. DENIQVE. MAIORA. SEMPER. MOLIENTEM. NON. NISI. CVM. VITA. DEPOSVERIT. CHRISTOPHORVS. CARD. DE. MIGAZZI. DECESSORVM. SVORVM. LAVDIS. STUDIOSVS. EORVM. QVE. CONSERVANDAE. MEMORIAE. CVPIDVS. HVNC. LAPIDEM. F. F.

"Valamint ezen három fölirat, irja Katona Migazzi életiratában, főmagasságu herczeg! nem kevesbbé a te legjobb latinságod kikeresett izlését, mint az ezen váczi egyházmegyéről legérdemesebb elődeid iránti kegyeletes törekvésedet világosan hirdetik; ugy a negyedik, mely következik, az Isten iránti kegyességedet és az ő tőle nyert jótétemények iránti hálás érzelmedet tanusitják. A te képed alatt tehát, a legfáradságosabb, de egyszersmind legékesebb római rakművel, ennek főkép e vidékeni ritkaságánál fogva, ezen templomra nagy disz hárul, ezek olvastatnak:

"D. O. M. EGO CHRISTOPHORVS. VINCENTII. S. R. I. COMITIS. A. MIGAZZI. DE. WAAL. ET BARBARAE. L. B. DE. PRATO. SEGVNSANI. DNNAE. F. HVMBERTI. QVI. PEDISSINAE. DOMIMATVM. SEX. ABHINC. SECVLIS. SVMMA QVADAM. CVM. IMPERII. POTESTATE. TENVIT. DECIMVS. SEPTIMVS. ET. PETRI. RASVRAE. IN. TELINA. VALLE. POTENTIA. ET. NOBILITATE. INCLITI. AC. TIBORGAE. VICEDOMINAE. DECIMVS. QVINCTVS. RECTO. ORDINA. NEPOS. PRIMVM. CANONICVS. TRIDENTINVS. BRIXINEN. ET. OLOMVCEN. SS. LEONARD. ET. AEGID. PRIOR. MOX. S. R. ROTAE. PRO GERMANIA. XII. VIR. ET CAESARIS. APVD. BENED. XIV. P. M. ORAT. DEIN. ARCHIEPISCOPVS. CARTHAGINIEN. ET. PRINCIPIS. IN. BELG. ECCLESIAE. MECHLINIEN. ADIVTOR. FRANC. I. IMP. ET. MAR. THER. HVNG. ET. BOH. REG. AVG. AB. INT. CONSIL. EORVM. QVE. AD. FERD. VI. HISP. REG. LEGAT. POSTREMO. AB. VACIEN. SEDE. AD. VIENN. TRANSLAT. S. R. I. PRINCEPS. S. Q. R. E. CARD. EPS. VACIEN II. ET. S. STEPH. R. AP. MAGNAE. CRVCIS. EQVES. RENVNCIATVS. TANTA. IN. ME. DIVINITVS. CONLATA. BENEFICIA. IN. HOC. MARMORE. INSCVLPI. CVRAVI. ET. QUI. LECTVRI. FORENT. MISERICORDIAS. DOMINI. ME. VIVO. LAVDARENT. ME VERO. MORTVO. IN. HOC. TEMPLO. QVOD. RARA. FELICITATE. INCEPI. ET. ABSOLVI. PIIS. PRECIBVS. ANIMAM. LEVARENT. AN. SAL. CICICCCLXXIX. AETATIS. LXIII."

Mellesleg megjegyezzük itt, miszerint illő, hogy e székesegyház épittetése körül magoknak fényes érdemeket szerzett főpásztorok arczképei abban, mint nevöket hirdető legszebb emlékökben diszelegjenek; hogy igy tudja a kegyeletes utókor, kiknek köszöni Vácz e legfőbb diszét, ezen hirneves, gyönyörü monumentális épületet.

11. §. A székesegyház további ismertetése.

A domború közép boltozat belkörületét Maulpertsch Antal festményei ékesitik. A kúp átmérője 60, magassága a padlattól 132, körülete 230 lábnyi. A kúp fölötti lámpa vagy laternának 8 ablaka van, e fölött ismét egy kisebb kúp emelkedik, melynek rézfödelén 7 láb átmérőjü rézgömb áll s ebbe három ölnyi magas rézkereszt van állitva be. A kúpola fölötti ezen kereszt rézgömbjébe ezen irat van behelyezve: "Cum templi huius Fundamenta Christophorus S. R. E. Cardinalis a Migazzi XXIV. mensis Maii anuo MDCCLXII. posuisset, hoc Crucis trophaeum septima eiusdem mensis Maii anno MDCCLXX. erigi curavit. Utinam sicut Magni Regis vexillum Vaciensibns affulget; in illo et salutis spem habeant et reperiant." Ezen irat honi nyelvünkre forditva igy hangzik: "Miután ezen templom alapját Migazzi Kristóf, a római szentegyház bibornoka, májushó 24-kén 1762. évben letette, a keresztnek e diadalmi jelét ugyanazon májushó 7-kén 1770. évben fölemeltette. Bárcsak valamint a Nagy Király zászlaja a vácziaknak tündöklik: ugy az nekik üdvök reménye legyen és ezt benne föl is találják."15

Az épület egész magassága az alsó-templom padlatától a kereszt végeig 214, a felső templom padlatától meg 200 lábnyi. A laternába 212 lépcsőn lehet fölmenni, honnan fölséges, elragadó kilátás esik a város minden részei, s nagy környékére, mi a fáradságos fölmenetelt bőven megjutalmazza. A kúp falfestményét16 és a többi ékitményeket is a már emlitett hires Maulpertsch művész készitette. - Az egyház belseje egyszerüen méltóságteljes és sz. borzadálylyal tölti be a belépőt. Mint Hunfalvy is irja: "Az egyház belseje nincs tulságosan felczifrázva, az egészet komoly méltóság jellemzi."17 Odafön, amint illik is, a legfölségesebben emelkedik a szentély,18 mely kő- és vaskorláttal választatik el a három lépcsővel alantabb fekvő egyházhajótól.19 A szentély két oldalán az imodák20 alatt vannak a sekrestyék, melyek egyike a káptalan, másika pedig az alsóvárosi plébániáé, minthogy a székesegyház egyszersmind az alsóváros részére plébániai templomul is használtatik. A szentélynek, melyben a püspöki trón21 s hat-hat valóságos s három-három czimzetes kanonoki székek22 diszlenek23 legfőbb ékessége a főoltár, fölötte magasan ily fölirattal: "DEO SERVATORI SACRVM. A. M. DCCLXXIV." A főoltár-kép, mely igen jól sikerült olajfestmény s a Megváltót ábrázolja kereszten, Kremser-Schmidt műve, valamint a karzathoz közeli nep. sz. János és sz. Miklós püspök oltárképei24 is. A Bold. Szüz mennybemenetét és a sz. Mihály főangyalt ábrázoló oltárképek pedig, melyek az oldal bemenethez közelesnek mindkét oldalon, Rómában készültek s amazoknál élénkebb szinüek. A főoltár szürke, a többi 4, Caneval épitész25 terve szerint26 vörös, a szónok-szék pedig fehér márványból készült. Ez alatt van gr. Althánn bibornok képe, ennek átellenében a püspöki imola, alatta Migazzi bibornok élethű ábrája, s mindkét ábra mesterileg készült drága mozaik-mű.27

Kivülről a templom falának alja nagy négyszögü kövekkel van kirakva, melyeknek mindegyik oldala 4 lábat tesz, és igy azon kövek öszszesen 1896 négyszögű lábat födnek be. Az inposáns egyház homlokzata a Dunára szolgál; előtte 9 lépcső emelkedik, melyek hoszsza 132, szélessége 20 lábnyi. Ezeken juthatni föl az előcsarnokba,28 melynek hoszsza 84, szélessége 20 lábnyi. Az előcsarnok nagy kőlapokkal van kirakva s 12 korinthai oszloppal büszkélkedik, melyek egyik-egyikének átmérője 4 láb- s 10 hüvelyknyi, magassága pedig 60 lábnyi. Ezek tartják a koronát, mely fölött van a homlokzat; ennek táblája 62 láb hoszszú, s a külső felén gazdagon aranyozott rézbetűk29 e föliratot képezik: "D. O. M. IN. HONOREM. ASSVMTAE. IN. COELVM. VIRGINI. ET. S. MICHAELIS. ARCHANGELI." - És: "Christophorus. Card. a Migazzi hanc faciem, et Ecclesiam a fund. erexit." - "Inceptum MDCCLXIII. - perfectum MDCCLXXVII."30 - A három első betük magassága 2 láb, a többié másfél láb. A homlokzat ormozatán hat kőszobor emelkedik, melyek a B. Szüzet, sz. Józsefet, sz. Pétert, sz. Pált, sz. Jánost, és sz. Jakabot ábrázolják.

Ő főmagassága fölhivása folytán, a városi tanács 1766. okt. 6-kán tartott ülésén elhatározta, miszerint a homlokzatra emelendő 6 szobor kettejére a városi pénztárból 100 körmöczi aranyat ajánl meg; de úgy, hogy miután e pénztár gyönge lábon áll, nem egyszerre, hanem közben-közben és lassanként fogja ezen öszszegét befizetni. Ezen ajánlatot ő főmagassága31 hálásan és megelégedve fogadta, s tanácsolta, hogy azon száz arany törlesztéseül ezen alkalommal Bechert József szobrásznak 100, Gáspár kegyesrendi testvérnek meg, mint az épületek igazgatójának 30 frtok előlegeztessenek, kövek hozatalára; a hátralék pedig csak akkor fizettessék le, midőn azon szobrok csakugyan elkészültek.

12. §. E nagyszerű székesegyházi ismertetésének folytatása.

A templom elején, mely a Duna-felé fordúl, három nagy ajtó van, melyek közül a középső az egyház belsejébe egyenesen, a két oldalon lévő pedig a karzatra és a két toronyba vezet. Ezen egyes ajtók magassága 20, szélessége 10 láb. Az előcsarnok belsejében igen szép dombormüvek az evangeliumból egy pár jelenetet ábrázolnak, például: igen szép az, midőn az Üdvözitő a templomból az árusokat kiüzi. A homlokzat két oldalán egy-egy csonka torony emelkedik, melyek magassága 126 lábnyi s fölül kőrácscsal környezvék. Az egyháznak, mely hoszszában 240 s szélességében 102 lábnyi, tervét, félretétetvén a gr. Eszterházy alatt készült Pilgrám-féle, a hires Caneval, II. József udvari épitője dolgozá ki, és az épitkezést az e szakban igen jártas Osváld Gáspár Ferencz kegyesrendi segédtárs32 vezette, kinek a város utczái szabályozásában is nagy érdeme van, ő lévén Migazzi főpásztornak épitészeti felügyelője s vezetője is. - Az oszlopok és az egész épület köveit a Váczhoz közeleső naszáli kőbányából hordták az épitési térre. Emlitendő, hogy e pompás székesegyházban Migazzi kicsinben33 a világhirű római sz. Péter templomot akarta föltüntetni, melynek hoszsza három akkora, szélessége hatodfél, magassága pedig negyedfél akkora, mint az itt leirt váczi székesegyházé, melynek épitésénél Oraschek Ignácz kőmives-mester valóban remekelt 1758-ban. A sz. Péter-templom belső hoszsza bécsi mértékben 98 ölet s 3 lábot, külső hoszsza a pitvarral együtt 114 ölet s 1 lábot tesz, a legnagyobb szélessége 67 öl, az egésznek magassága 112 öl. - Hazánk ezen egyik legszebb temploma szabad, téres s oszlopokkal keritett négyszögű helyen áll, mely kőoszlopok34 templom előtti vonalán azokról erős egymást öszszekötő vaslánczok lógnak le a földig. E basilika előteréről, mely alatt több elágazású nagy pinczék vannak két bejárással, szép kilátás esik a környékre. Átellenben diszlik a nagyszerü püspöki palota, üde levegőjü kedves kertjével, egyik oldalról a papnövelde s főelemi iskola, a másikról pedig a kegyesrendiek diszes társodájának homlokzata35; mögötte 5 csinos kanonoki lak, melyek egyike a plébániai épület is egyszersmind. - A székesegyház terének rézsútos átellenében épült mintegy 12 év előtt a diszes emeletes egyházmegyei könyvtári épület, mintegy 50,000 frtnyi költségen, melynek helyén előbb egy ronda, rozzant ház s ennek szegletén egy kis, zsidó-szatócsbolt volt. A székesegyház előtti tér évek előtt ákáczfákkal lőn szabályszerüen beültetve, ugyszintén a püspöki palota, a papnövelde és főelemi iskolák előtti tér hoszszában, meg a székesegyház háta mögötti pázsitos helyiség.

Már föntebb érintők, hogy a székesegyház fölépülési s szentelési ünnepének örökitéseül emlékpénzek36 is verettek Migazzi bibornok és püspök arczképe és az egyház előrészének ábrájával. A Vácz történelmében korszakot alkotott nagy férfi emlékezetét ezen kivül még több érem is dicsőiti, melyek közül egyet, az ő arczképét s bibornoki, püspöki czimerét fölmutatót Vahot Imre művében37 láthatni jó fametszetben. Balra fordult mellképe bibornoki öltözetben tünik föl, az akkori kor szokása szerint, fodoritott hajjal, pilisét38 kis fővegke39 födi, mellét pedig főpásztori keresztjén kivül sz. István jeles rendjének nagykeresztje is disziti. A körirat ez: "Christophorus, Dei miseratione Sacrae Romanae Ecclesiae Cardinalis de Migazzi." - A hátlapon: herczegi koronával és bibornoki kalappal födött herczegi palást-mennyezet alatt, sz. István rendjének aranylánczába foglalt, négy térre osztott pajzson nap és torony váltják föl egymást s e pajzs térein három-három liliommal jelölt, jobbról-balra lejtős sallang vonúl keresztül. "Körirata: "Archiepiscopus Viennensis Sacri Romani Imperii Princeps, Episcopatus Vaciensis Administrator, Sancti Stephani Regis Apostolici Magnae Crucis Eques, 1781."

13. §. Egyéb, e székesegyházra vonatkozó dolgok.

E hires basilikára, melyre 1762-ben Nógrád-megye 2 évre 1000 - 1000 frtot ajánlott, gr. Eszterházy Károly a magáéból sokat költött. Ugy látszik, hogy ezen főpásztoron kivül más papok és világiak is járultak segély-adományaikkal e sz. czélra. Hogy a székesegyháznak 1773-ban szépecskén volt pénzalapja, mutatja azon évi adósok névlajstroma, mely szerint Herrl Mátyás rézmüves 300, Kuppin Borbála 200, Dungler Pál kőmives 100, Violand Ádám harangöntő 50, Kirchner Pál 100, Baugartner János köteles 300, Leitgeb Péter pék 200. Stolcz Antal 100, Ruff János szabó 200, Rock József sarkantyús mester 200, Szikora Ferdinánd 200, s Putz János szintén 200 frttal voltak adósak a székesegyháznak. Azért Bodonyi kanonok úr átirata folytán a városi tanács 1773. évi jan. 12. ülésén ez fordúl elő:

"Feő Tisztelendő Bodonyi canonok és custos Ur Cathedrális Templomnak némely adóssaj végett requirálván a Tanátsot, hogy tudni illik, ha valaki közülök vagy házát, vagy Szőlleit eladná, lenne gondgya az Tanátsnak az emlitett Templomra, s = ne járna úgy, mint Baugartner nevü kötelessel járt, ki tudnillik eladván házát, a pinzt alattomban mind föl szedegette, s - el is költötte s - a Templomot a nélkül hagyta, ugyan ezen alkalmatossággal azért az adósokk neveit is által küldötte illy forma elenchusban (mint föntebb). - Minthogy azonban a Tanátsnak gondgya oly formán ezekre nem lehet, hogy még jövendőben meg az evictiónak is terhe reá hárittathatnék, a föllyebb titulált Úrnak requisiójára e képpen felelt, ugy mint:

"Revdme Domine Custos! A cathedrális Templom Cassáját illető s = elocált Capitálisokk elenchussát vévén; örömest kivánnánk minden módon conplacéálni; s = kötességünknek meg felelni, tsak az ne történt volna már ez előtt, hogy gyakorta az ollyatin adoss hir nélkül el adák facultásait, s = tsak akkor vettük észre, midőn már az árát alattomban mind föl szedték, el is költötték, és igy igasságot, és a kinek kölletett volna eleget nem tehettünk, hogy azért ezekben illyetin hibák ne törtinnyenek, arra kérjük Feő Tisztelendő Canonok Urat, méltóztassék valakire bizni, a ki az illyekre vigyázással légyen s = hirt adgyon, midőn valaki közülök vagy házát, vagy Szőlleit el adgya, mi minden módon azon leszünk, miképen tétethessünk az emlitett Cathedrális templomnak eleget, az evictiót pedig éppen nem vállalhattyuk magunkra. Kik magunkat Főtisztelendő Canonok Urk grátiájában ajánlván, maradunk Vácz 12. Januárius. 1773. alázatos szolgáj N. N. Püspök Vácz Várassa Birája és Tanátsa." - Erre azon Fő Tisztelendő Ur ezt irta visza:

"Hozzám küldött irásbul veszem észben, hogy talán olly vélekedésben voltak, mintha én be nyujtott kérésem által kivántam volna az evictiónak súllyát, erre valamint, hogy semmi fundamentális okaim nintsenek, ugy gondolatom sem terjedett annyira, kérem egyedül azt, és ismég kérem, ha törtinet szerént valamelly az adóssak közül házát vagy Szőlleit el adná, és az Várasnál magát jelentené szokás szerint, akkoron legyenek olly buzgósággal a Templomhoz, és pártyát fogni ne terheltessenek. Tettem ezen rendelést nagyobb Securitásnak okáért az harangozónál is, midőn valaki közülök halálozna (mivel minden ez világbul ki mulónak nevit föl irja) tudtomra adni köteles lenne. Ezzel magamot ajánlom szivessigiben. Biró Urk köteles szolgája. Bodonyj kanonok."

Egyébiránt a váczi székesegyház tőkepénzei 1784-ben 6% kiadva 5685 frtot tettek és 100 frtot, mely öszszeg 5% volt kihelyezve, vagyis öszszesen 5785 frtokat. Harangozásból az 1784. évben a felső plébános 88 frt 36 krt s az alsó 81 frt s 18 krt adott át. - A káptaláni szabványok szerint, a kanonok urak előléptetésök alkalmával méltósági fokozat szerint, a kiszabott dijat szintén befizetik a székesegyházi pénztárba. - Ugy szintén hagyatékok stb. által is növekedni szokott e főtemplom pénzereje.

14. §. Ismét ezen székesegyházra vonatkozók.

Mikép már emlitők, évenként a püspökség jövedelmeiből 1500 frt szokott a székesegyház javára fordittatni. Az ily öszszegből az 1786/7 katonai évben takarékosság folytán fönmaradt 154 frt 1 kr., mely öszszeg, mint az utóbbi püspöki széküresség idejéni takarékosság gyümölcse, 1789. márcz. 11-kén a vallás-alap javára iratott át. - 1812. nov. 7-kén tudósitja Kámánházy püspök a káptalant, hogy teljes, vörös szinű főpapi öltözéket ad a székesegyháznak, mely több darabokból áll s minden fénnyel van kiállitva. - Ugyanezen évi decz. 24-kén, 4 font s 30 3/4 súlyú püspöki ezüst-pastorálét adományozott a székesegyháznak, azon régi pastorale helyett, mely 1809. évben innét a legmagasabb kincstárba vitetett el, s a melynél az ajándék-pastorale sokkal ékesebben s müvésziebben volt készitve tömör-ezüstből és szépen csiszolva. - Egyébiránt 1810. május 26-kán 206 frt értékű ezüst-edényeket s egyéb szent tárgyakat ajánlott föl önkényt Kámánházy püspök a székesegyházból ő fölségének. - 1811. jan. 11-kén folyamodott a káptalan, hogy az ő káplánai alapitványa és a Martony-féle, a sekrestye részérei, 5402 frt 36 krnyi tőkepénz, mely 1804. év óta a székesegyházéval egyesittetett, ettől elkülönittetvén, azután a kegyes alapitványokat kezelő káptalani gondozás alá vétessék s külön kezeltessék. Mibe e főpásztor 1013. nov. 20-kán beleegyezett. - Ezen évi jan. 24-kén Balogh István kanonok s alvárosi plébános folyamodványára a főpásztor ápril 27-kén ugy intézkedett,hogy a székesegyház kriptájábani temetésért 30 frt, annak szertartásaért pedig 1 frt 12 kr. veendő.

Kámánházy püspök 1812-ben igen szép és értékes sz. meneti keresztet csináltatott, a mi maig is használtatik. Ennek öszszes értéke a készitéssel együtt 3896 frt 3910/16 krt tesz, a melyekből levonva a már kifizetett 1768 frt 33 krt, maradt 2128 frt 612/16 kr. födözendő. Ezen utóbbi öszszegre nézve igy ir a kegyes főpásztor 1812. jun. 10-kén: "Mely öszszeget, minthogy a székesegyház sulyos szükségektől nyomatnék, hogy azok födözésére alapja legyen, ezen soraimnál fogva magam kifizetem neki, és ezen egészen saját költségemen szerzett processiói keresztet ugyanazon váczi székesegyháznak és a tdő káptalannak ajándékozom. Minek hiteleül e sorokat aláirom." - Ugyanezen főpásztor 1813. jul. 26-kán a székesegyházi harangozás rendjét megszabta. - 1824. okt. 5-kén Riek János és Bártfay Márton püspökileg megbizott váczi kanonokok jelentik ő mlgnak, hogy a székesegyházban fölösleges egyházi ruhákat, szereket stb.öszszeirták, melyek a falusi templokban még alkalmatosak volnának a használatra s azok lajstromát a jelentéshez mellékelték.

A káptalan folyamodik 1829. szept. 14-kén a főpásztorhoz, hogy a régi stallumok helyett 12 ujat készittethessen. Regele Ferencz váczi asztalos mester költségvetése aranyozással együtt 7394 frtra volt téve, aranyozás nélkül 5824 frtra. Azonban Alter Jakab pesti asztalos mester jóval jutányosabban készitette el, ugy, amint most is látható a 12 stallum. E munka, a szobrok kiaranyozásával, a szerződvény szerint, 4262 frt s 40 krba került a káptalannak. Ezen öszszeg kétharmadát az öt méltóság pénztára fizette ki, egyharmadát pedig az ujabb alapitványú káptalan Nemo-pénztára. Az aranyozott szobrok a 12 apostol megkicsinyitett alakjait képviselik. Az aranyozás még ma is, 58 év mulva, elég csinos és tiszta. Ugyanazon alakban és hasonló költséggel állittatott gr. Nádasdy Ferencz püspök 6 stallumot ugyanannyi czimzetes kanonok részére, tehát e czélra kiadattak öszszesen 6393 frt 60 kr. v. p.

15. §. A székesegyház harangjai, órája és villámháritója.

Az olasz födélzetű két csonka torony egyikében van elhelyezve a 80 mázsányi, készittetőjéről "Roskoványi"-nak nevezett nagy és hires harang, melynek fölirata ime ez: "In honorem Deiparae Virginis immaculatae conceptae", "Sumptibus Augustini de Roskovány, Episcopi Vaciensis. a. 1856." Ezen harangot Pesten Schaudt András harangöntő öntötte s a hozzátartozókkal (pistillus és koronája), meg az elhozatal, felhuzás és elhelyezéssel együtt többe került 9000 frtnál conv. pénzben. - A közép-harangot saját költségén (782 frt) ujraöntette Neszveda István segédpüspök ő mlga, olvasó-kanonok, apát és püspöki helynök, még őrkanonoksága idején. - Az uj toronyórát pedig Dr. Kovách Pál ő nmlga, pápai praelatus stb. saját költségén, 1000 frton o. é. csináltatta Országh József váczi géplakatos által a székesegyház részére, melyben a kegyes jótevő egykor megkereszteltetett, bérmáltatott, ahol tényleg a jó Istennek szolgál s a melynek sirboltjában tetemei nyugodni fognak, - az Isten nagyobb dicsőségére s szülőföldiei kényelmére. A nevezett műgépész által terve szerint készitett óra 1884. nov. 19-kén, d. e. 10 órakor vitetett a székesegyház elé. Zöld galyakkal s pántlikákkal földiszitett kocsira helyeztetett s midőn a menet, élén a váczi kath. legény-egylet zászlójával, a készitő tabánvárosnegyedi lakáról megindult, a zenekar Rákóczy-indulót játszotta. A menetet a székesegyháznál a havas idő daczára is nagy közönség várta, mely megérkezvén, a zenekar egy darabot játszott, s a kath. legény-egylet tagjai a szózatot elénekelték, mely után a géplakatos egy kis beszéd kiséretében átadta a főtdő káptalannak az órát. Erre Kanda István kanonok s felvárosi plébános tartott szép alkalmi beszédet, éltette Dr. Kovách Pált és Országh Józsefet; majd Virter Bertalan cz. püspök s kanonok a káptalan nevében átvette az órát s megköszönte azt. Végre a közönség nevében ifj. Varázséji Gusztáv a "Váczi Közlöny" szerkesztője mondott köszönetet a kegyeslelkü jótevőnek. Aztán a legény-egylet dalárdája énekelt egy indulót a czigány-banda zenéje mellett s szétoszlott a közönség, az óra szerkezetét megtekinthetvén ki-ki az előcsarnokban még a délutáni órákban is.

Megjegyezzük még itt, hogy, miután a székesegyház megrongált tetejének kijavitására a kegyes alapokból mit sem lehet-e forditani, annak a szorgalmi jövedelmekből keletkezett tőkéit kelle felmondani az illetőknél. A tetőjavitásra 1830. évben Borcsiszky Béla nagyprépost 100, Toppler György őrkanonok 80, Gasparik Kázmér főesperes 40 frtot adományoztak. A javitás azonban az 1831. évi tavaszára lőn elhalasztva. E tetőzet az ujabb időben is kijavitva s ujra festve lőn Cserny József váczi bádogos által, - 1835-ben Kráner Vilmos orgonamüvész által az orgona javitás alá vétetett. A székesegyház nagy és kis orgonáját a ngos káptalan 800 frtnyi költséggel ujittatta meg, mely munkát Kobza Ágoston egri orgona készitő vállalta el, s 1885. május elején fogott a javitáshoz. - Ugyanezen 1885. juliusban Dr. Kovách Pál pápai praelatus ő mlga majd 1000 frtnyi költségén egy pesti vállalkozó ezen székesegyház tetejét több helyen villánháritóval látta el, de nevezett váczi bádogos és emberei jártak a munkálat közben a székesegyház tetején és ott a széditő magasságban a kereszt tövénél, mit a köznép főképen remegve s iszonykodva nézett járta s keltében.

16. §. A székesegyház kriptájában nyugvó papok nevei.

E bazilika kriptájában a következő váczi püspökök hamvai nyugszanak ily sorban: Peitler Antal József † 1885. jul. 24.; Kámánházy László Mihály † 1817. febr. 4.; Miháldi b. Splényi Xavér Ferencz cs. apost. kir. fölség v. b. t. tanácsosa † 1795. decz. 22.; Althánn Mihály Frigyes, a sz. r. e. bibornoka † 1734. jun. 20. Glatzban, Porosz-Silesiában; gr. Althánn Mihály Károly, pápa ő szentsége házi főpapja, † Bécsben 1756. jun. 6-kán; Ghymesi gr. Forgách Pál † 1759. aug. 25-kén. Összesen: 6. - Gr. Althánn M. Frigyes és gr. Althánn M. Károly, ugyszintén gr. Forgách Pál püspökök tetemeit 1807-ben (III. Nonas Martii), Károly Ambrus Ferdinánd osztrák főhg, és a váczi püspökség admtra, a sz. Rókus temetőjéből, hol azok sokáig rejlettek, a püspöki lakba vitette, onnét pedig ünnepélyes menettel, a melyben ő, káptalana és papsága jelen volt, a székesegyház sirboltjába szállittatta át, a melyben Kámánházy püspök 1812. évben a maga és utódai részére nyughelyeket készittetett.

A halál ezen telepén a következő nagyprépostok tagjai nyugszanak: Bodonyi Sándor fölsz. belgrádi és samadriai püspök † 1811. nov. 11.; gr. Bissingen-Niepenburg Ernő jassi-i fölsz. püspök † 1820. márcz. 12.; Sághy Mihály vál. novii püspök † 1849. jul. 17.; Keresztúry Erdélyi József káptalani helynök s általános ügyhallgató † 1801.; Tiller József általános káptalani helynök † 1822. ápril 8.; Borcsiszky Béla † 1834. decz. 10.; Gaspárik Kázmér 1863. márcz. 17.; Herrmánn József vál. ansariai püspök † 1875. ápril 7.; Ellenbacher István † 1884. decz. 9-kén.

Továbbá a következő apát- és prépost kanonokok várják e helyen a föltámadást:

Benzoni Bódog † 1786. decz. 29.; Damiáni Ker. János † 1784. pridie Calend. oct.; Rohács András † 1787. ápril 27.; Magyar Ignácz † 1787. jul. 24.; Makó Antal † 1787. nov. 3.; Werthenfelsi Würth Antal † 1790. szept. 7.; Kozma József † 1792.; Laffcsák N. János † 1801.; Laffcsák Mátyás † 1805. május 10.; Kubik József † 1804.; Bezzegh Mátyás † 1808.; Passerini Pál † 1804. decz. 28.; Benedek Ágoston olv. kanonok, hittudor † 1809. márcz. 6.; Belkovics István † 1812. május 20.; Waczlavovics Ferencz † 1814. jun. 13.; Schwarzl Ferencz † 1817. decz. 15.; Poroszkay János őrkanonok † 1825. ápril 22.; Bogyay Mihály † 1830. szept. 20.; Riek Ker. János † 1834. nov. 26.; Bodonyi Miklós olv. kan., püspöki helynök † 1835. jun. 27.; Bártfay Márton † 1837. jun. 30.; Bottlik István † 1838. ápr. 21.; Seress Pál † 1843.; dr. Medgyessy ev. János őrkan. † 1849. szept. 1.; Schimpl József † 1857. szept. 17.; Mericzay Antal ált. káptalani helynök † 1855. szept. 26.; Toppler György olv. kan., püsp. helynök † 1841. jan. 7.; Cseh András † 1855. nov. 14.; Balogh István olv. kan., † 1846. ápril 2.; Kontsér József † 1844. márcz. 10.; Makk Ferencz † 1862. januárban; Lexa Ferencz † 1863. május 20.; Tajthy Ferencz olv. kan. † 1864. febr. 10.; Balla József † 1871. jul. 23.; Haulik József olv. kan. † 1872. jan. 25.; Soos József éneklő-kanonok, püspöki helynök † 1882. jan. 22.; Müller Mihály olv. kanonok † 1882. ápril 7-kén. - Azonban Virter Bertalan novii vál. püspök, quethi czimzetes apát, őrkanonoknak, a ki 1886. febr. 23-kán halt meg élte 61. évében, tetemei az alvárosi temetőbeni családi sirboltban nyugszanak, a mely fölött épitendő kápolnára végrendeletileg 2000 frtot hagyott.

17. §. A székesegyház nevezetes eseményei.

E bazilikában, mely 1872. aug. 15-kén látta századossága jubileumát ünnepeltetni, a jelen században ezen püspöki székfoglalások történtek: 1. Károly Ambrus főhg a váczi püspökség admtrátorává 1807. jan. 17-kén. - 2. Kámánházy László Mihály 1808. - 3. Gr. Nádasdy Paulai Ferencz 1824. febr. 12. - 4. Roskoványi Ágoston 1851. decz. 8. - 5. Peitler Antal József 1859. jul. 17-kén. - Vácz városát 1852. és 1857. években Ferencz József ő cs. ap. kir. fölsége meglátogatván, a főpásztor által a székesegyház bemeneténél az egyház szertartása szerint fogadtatott. - József főhg ő fönsége, mint a m. kir. honvédség főparancsnoka, a vidéken tartott nagy honvéd-gyakorlatok alkalmával 1871-ben Váczott több napig időzvén, e bazilikát meglátogatta és a püspöki asztalnál is elnökölt. - 1845-ben Altieri Lajos hg, bibornok, volt bécsi apostoli nuncius a székesegyházban sz. misét végzett. - 1850. jun. 8-kán Viale-Prela Mihály bécsi apostoli nuncius, carthagói püspök, az alvárosi plébánialakban vendég volt mlgos és főtdő gr. Zichy Ipolyt akkori plébánosnál, ki aztán a pápa ő szentsége által az ő házi főpapjává lőn kinevezve. - Peitler Antal József püspöksége alatt megjelent Váczott L. Falcinelli (sz. benedekrendi) bécsi apostoli nuncius. Mind ez, mind pedig amaz a legnagyobb örömmel látogatták meg a székesegyházat.

Fehér-vasárnap, 1841. ápr. 18-kán, gr. Nádasdy P. Ferencz váczi püspök, báró Barkóczy László székesfehérvári és Stankovics János győri püspök segédkezése mellett rozsnyói püspökké szentelte gr. Zichy Domonkos apát, győri és olmuczi kanonokot, pápai főesperest és egyházi jogtudort. E fölszentelési fényes ünnepélyen jelenvoltak a székesegyházban: gr. Zichy Ödön és Jenő főurak, és sok más igen előkelő szemlélői a szent ténykedésnek.

18. §. A székesegyházra vonatkozó adoma és élcz.

Alig van valami nagyobbszerü épület, melyhez holmi adomafélék ne csatlakoznának. Igy, egy valaki Váczott dolgait végezvén, hazamentében betért egy váczvidéki tréfás barátjához, a ki jól kikérdezé, hogy megtekintett-e Váczon minden nevezetességet? Midőn a feleletekből kitünt, hogy a székesegyház homlokzatáni sz. Pált, a ki pedig valahányszor az órát ütni hallja, mindig egy levelet fordit könyvében, megtekinteni elmulasztotta, - viszszasietett Váczra, hogy azt éles szemügyre vegye. Ott leste hát a templom előtt az óraütést félnapon át, s midőn az órát annyiszor ütni hallotta ugyan, de sz. Pál a könyvben nem forditott levelet, már boszankodni kezdett, sőt a "hortobágyi szótár"-ból hevesebben ki is fakadni, midőn őt egy figyelemmel kisért öreg felvilágositá, hogy igen helyesen mondta barátja, miszerint: valahányszor sz. Pál az órát ütni hallja, könyvében mindig egyet fordit; mert kőszobor lévén, az órát ütni soha sem hallja s igy könyvében sem fordit. Erre a rászedett boszusan hagyta el a székesegyház előtti tért, s kedélyes homorú barátja jót kaczagott ezen eredeti tréfán. - Ismét: egy más jó kedélyű embernek azon ötlete támadt, hogy e székesegyházat mondaná Váczon a legkisebb templomnak, miután abban a szentek mind el nem helyeztethetvén, belőlök 6 ki, a homlokzatra került. S most e kérdéssel: "Vácz több temploma közöl melyik a legkisebb?" gyakran rászednek valakit...

19. §. A székesegyház öltözeteinek leltára.

Az 1883. évben az öszszes szent készletek, mind a szolidak, mind a ruhanemük szemle alá kerültek, a melyekről fölvett leltárban ezek tekintettek becsesek és értékesekül: "Az 1. sz. Migazzi bibornok után maradt egy ezüst urmutató aranyozva, jó kövekkel. - 3. Egy más tojás-alakú urmutató ezüstből, megaranyozva. - 4. Gr. Forgách püspök után egy, drágakövekkel és képecskékkel ékitett. 6. Marthonyi kanonok (1767.) után egy megaranyozott, igen ékes ezüst-kehely. - 7. Egy antik dombor-mivű ezüst-kehely. Gr. Bissingen fölsz. püspök és nagyprépost után ezüst-kehely reczés talapzattal, ritka mivezetű. - 34. Püspöki gyürű, saphirral és gyémánttal, egy mellkereszt ereklyetartóval. - 35. Gr. Bissingen (a ki a 12. sz. a.) után egy ezüst-medencze a kézmosáshoz és egy ezüst-kanna. - 61. Ezüst-medence, kanna, gyertyatartócska, jelző, stb. (Peitler A. József püspök ajándéka) - 62. Drága ezüstös öltözet. (Ugyanannak ajándéka). - 158. Mária Teréz királynő ő fölsége után: fehér casula himezve, illetőleg phrygiai tűvel rajzolva, a hozzátartozandókkal s ezen fölirattal: "Mű és ajándok." - 159. Gr. Migazzi bibornok után: aranyfonalú egész főpapi öltözet, vörös szinben. - 160. Kámánházy püspök után: egész sz. mise-öltözet, arany-fonalakkal átszőve. - 161. Ugyanazon K. L. püspök után: aranyfonalú diszlet (ornatus) selyemből, aranyfonalakkal, aranyos szegélyekkel. - 164. Gr. Althánn után: kékszinű drága szegélyekkel. - 173. Roskoványi váczi püspök után: egész főpapi diszlet, fehér selyemből, aranyfonalakkal. (Szerezve lőn 1857-ben). - Drága kehely, képecskékkel ékitve, ezüstből, főtdő Ellenbacher nagyprépost által 1872. évben adományozva a székesegyháznak. - Medgyessy János kanonok után drága infulák. - Neszveda István fölsz. püspök és olv. kanonok a székesegyházat, az 1884. évi karácsonyi sz. ünnepekre, püspöki miséhez való 2000 frtnyi értékü, gyönyörű ornatussal lepte meg.

20. §. A székesegyház történelmének irodalma.

A váczi születésü Róka,40 diakovári kanonok ezen székesegyházat a következő, igen kedves versekben énekelte meg egykor:

"Bema,41 Tholum,42 Gronaonque43 tuum Maulpertsie, Mensis44

Miror opus sacris Romulidumne magis?

Naszalii,45 Tatae46 contendunt marmora saxis

Naturae magis nobile, an Artis opus?

Queis ubi ter senis fuerit coniuncta columnis

Porticus et statuis fulserit omnis apex;

Haud operi cernet par Pannonis ora Migazzi,

Nec laudi gemina est ulla futura Tuae."47

Oly nagyszerü s műbecsü lévén ezen, itt elég terjedelmesen ismertetett székesegyház, nem csoda, hogy annak történelme és leirása egész kis irodalmat képez, melyet is itt ezennel közlünk:

1. Katona: Historia Critica Regni Hungariae, Tom. II. Pestini, 1779. a Dedicatióban, 1 - 10. oldalon, a hol Migazzi egész működése szépen van ismertetve, az ő költségén jelenvén meg ezen kötet Váczon.

2. Korabinszky: Lexicon Geographico-Historicum, Pozsony, 1786. 819. lap.

3. Nagy Imre: Vácznak leirása, a "Tudományos-Gyüjtemény"-ben, 1818. IV. köt. 35 - 38. l.

4. Medgyessy János: Schematismus Cleri Vaciensis, de anno 1835. Posonii, XXIII - XXIX. - A czimlapon a székesegyház képével.

5. Egyházi Tár, 1836. Pest, VII. füzet, 124 - 130. l. a székesegyház ábrájával. Nagy Leopold kegyes-rendi áldozártól.

6. Örkényi Ferenczy József: Pest-Pilis-Solt vármegyék leirása abc-rendben; Budán, 1844. a 149 - 150. lapokon.

7. Vahot Imre: Magyarország s Erdély képekben, Pest, 1853. 67 - 68. lap. A székesegyház igen jó aczélmetszetü képével erős papiron.

8. Hunfalvy János: Magyarország s Erdély képekben, Darmstadt, 1858. I. köt. a 210. lapon.

9. Nagy Miklós: Magyarország képekben, Pest, 1867. III. füz., 157 - 158. hol a székesegyház kitünően sikerült képe, fametszetben, a szöveg közé nyomva látható.

10. Rupp Jakab: Magyarország helyrajza, I. köt. 690 - 692. lapon.

11. Kompolthy Tivadar: Váczvidéki Képes Naptár, 1880. évre, 25 - 27. lapon, a székesegyház szöveg közé nyomott jó fametszetü képével.

12. Specimen Monographiae Capituli Vaciensis, Vacii, 1884. E műből sokat vettünk át dolgozatunkba, a mlgos Szerző kegyes engedélyével.48

13. A Vasárnapi Ujság, és egyéb képes folyóiratok és Naptárakban.

A váci Székesegyház belső tere a főoltárral

Migazzi Kristóf bíboros 1772. augusztus 23-i, a Székesegyház
felszentelésekor mondott prédikációjának kinyomtatott szövege

Doymus érsek táblája a székesegyház altemplomának falában

Guido Reni: Szent Mihály arkangyal

A váci Székesegyház homlokzatának részlete

Migazzi Kristóf bíboros

Lábjegyzetek:

1 V. ö. Róka i. m. a 47. lapon.

2 Ezen igen sok becses adatot tartalmazó Jkönyvet tek. Hanulik káptalani derék jegyző úrtól kaptam ki használatra.

3 Azaz: "Patroni," áll a latin szövegben.

4 T. i. Mária Teréz-nek

5 E birtok helyett a kegyesrendiek a tagositáskor a mostani földjüket kapták a vasutnál.

6 T. i. még a régiben.

7 Ld. a püspöki irattárban ad Fasc. Nro 10 F. F. F.

8 "Antiquam domum quarterialem," áll a szövegben. Ekkor kezdett aztán épittetni az alvárosi főutczára néző csinos laktanya. A réginek felső része 1765-ben 1262, az alsó pedig, még a gróf Eszterházy által lebontatott házakkal együtt 1600 frtra volt becsülve az illető mesteremberek által, A régi kvártélyház ablakai, kulcsai stb. becslés utján eladatván 74 frt s 70 dr jött be érettök. A nagy kapukat Pitter Gáspár vette meg 2 frt 35 dron.

9 Ld. a városi jkönyvekben. 1765. márcz. 3. jul. 30. 1775. szept. 23. stb.

10 Convictus Nobilium.

11 Ez a k. r. társoda homlokzati része.

12 Deo Omniponti Maximo. - D. O. M. s ebből eredt a "Dóm" elnevezés.

13 Ez is latinul van adva.

14 Azaz: Consecratio Solennis.

15 Boldogult Prettenhoffer Ignácz szappanyos mester után maradt iratok közt talált Millmann Géza úr egy kis papirszeletet, mely ezen iratot tartalmazza.

16 Frescó, friss mészfestmény.

17 I. köt. 210. l.

18 Sanctuarium.

19 Navis Ecclesiae.

20 Oratoria.

21 Thronus Episcopalis.

22 Stalla.

23 A kanonoki székek, a régiek már jóval évek előtt használaton kivül tétetvén, maig is láthatók a kriptában, szép aranyozásokkal művészileg diszitvék, melyekről alább bővebb ismertetés fog előfordulni.

24 Ezen oltár a régi, sz. Miklósról nevezett egyháznak, t. i. a 2-ik székestemplomnak tartja fön emlékét.

25 Ez olasz eredetű volt, noha Migazzi "gallus"-nak irta őt, mint föntebb láttuk.

26 Azaz: Az oltárok asztalai, ezek alja s lépcsője.

27 Honi nyelvönkön: rakmű.

28 Porticus.

29 Ezek derült napon meszszeelható, szemkápráztató ragyogványt árasztanak, ha a napsugarak rájok sütnek.

30 Ld. Korabinszky i. m. 819. lap. Rupp i. m. I. 691.

31 T. i. Migazzi.

32 Az egyház nyelvén: "Frater Laicus."

33 En miniature.

34 Helyesebben: Kőtuskók.

35 A társoda ezen része a nemesi convictus részére volt épitve.

36 Azaz: érmek.

37 Magyarország és Erdély képekben, I. köt. 69. l. Pest. 1853.

38 Az egyház nyelvén: tonsura.

39 "Caputium,"

40 Mint Findura történészünk állitja.

41 A szentély.

42 Hajó vagy kupola.

43 Narthex, melyet Maulpertsch festett,

44 A kisebb oltárokon a római, fön Schmitt ecsete remekelt.

45 Bámulandó naszáli kövek nagysága, s bősége.

46 A tatai márvány ékessége és becse.

47 Ld. Róka i. m. 79 - 80. l.

48 Ugy szintén a káptalan itten adandó történelme is jó részben e mű nyomán van megirva.

II. FEJEZET

A székesegyházi káptalan története.

1. §. A káptalan keletkezése.

A váczi káptalan eredetéről és régibb viszontagságairól, adatok hiánya miatt, mi bizonyost sem hozhatunk itt föl. Annyit azonban nagy valószinüséggel állithatunk, hogy ősi szokás szerint, a püspökséggel egykorú, és hogy, e szerint, mint a történészek többnyire állitják, sz. István első apostoli királyunk által alapittatott mindkettő. Mások meg, Thúróczy Jánossal azt vitatják, hogy I. Géza király, fogadalmánál fogva, alapitotta és adományozta meg a váczi egyházat. Itt azonban a "váczi egyház" alatt nem a püspökség értendő; a nevezett király ugyanis életében nemcsak kitünő alkotója és kegyura volt a váczi székesegyháznak, hanem halála után ezen fejedelmi templom1 sirboltjában akart eltemettetni is.2

Bizonyára a világi papság elszaporodásaig, mint más honi székesegyházakban, úgy itt is, a hazánkban legrégibb szerzetes áldozárok, az ősi jámbor és tudós sz. benedekrendiek, és pedig itt a szomszéd mogyoródi apátságból, helyettesiték a káptalani urakat. Az 1215. évben már virágzott ezen ősrégi káptalan, mely nagy terjedelmü javakat birt. 1241. évben fekete-vasárnapon a tatárok általi elpusztitása után3 IV. Béla király bőkezüsége azt ismét helyreállitotta. Mint a hagyomány tartja, 30, sőt 36-nál is több tagot számlált hajdan e tekintélyes káptalan; mit bizonyitani látszanak több ily kifejezések: "et compluribus aliis Canonicis, Deo in Ecclesia BMV. iugiter familantibus,"4 melyek az e káptalan által kiadott hiteles-helyi okmányokban az illető kanonoki névaláirások után szoktak előfordulni.

2. §. Váczi kanonokok nevei a mohácsi vészig.

Noha az e városra oly sürüen zúdult harczi zivatarok, annyi vész-esetek e kitünő káptalan irattárát is többször megsemmisitették, a honi, egyházi és világi történelem igen nagy kárára, mégis, a mindig terjedelmesebb és behatóbb történelmi buvárlat folytán, a mohácsi vészig már több váczi kanonok nevét birjuk fölmutatni.

Igy III. Honór pápa meghagyja 1222. decz. 15-kén a nyitrai püspöknek és főesperesnek, meg az esztergomi sz. Tamásról czimzett prépostnak, miszerint G. és I. váczi kanonokok följelentése folytán, nyomozást inditsanak M. váczi főesperes ellen, a ki az emlitettek által több sulyos vétségekről vádoltatik s aztán a nyomozás eredményéről az apostoli széket értesitsék.5 - Előfordúl 1233-ban Vancha István prépost, utóbb kir. korlátnok, s nem sokára már a váczi egyház főpásztora. - 1234-ben emlittetik Tihe,6 kanonok.7 - A Kaplyan-föld békés elosztását bizonyitó 1277. évi hiteles-helyi okmányt Pál olvasó-, András éneklő-, és másik Pál őrkanonok, mint káptalani beltagok irják alá.8 - 1278-ban olvassuk Domonkos mester váczi prépostot, a ki egyszersmind Lodomér esztergomi érseknek korlátnoka9 volt. - Majd 1280-ban előfordul László prépost, a királynő udvari korlátnoka10 és 8 év mulva váczi püspök. - Aztán ugyan csak 1280-ban előjön László mester, a ki is, mint a királynő korlátnoka és váczi prépost irta azon okmányt, melyben Erzsébet királynő a veszprémi egyháznak adományozza Berén helységet.11 E királynő ugyanazon tárgyban ezen korlátnoka által még egy iratot adat ki ugyanazon 1280. évben.12 Ugyanazon László prépost előfordul egy 1284. okiratban is.13

A váczi káptalan azon okmányában, mely szerint a "de Urus Imre" gróf az egri püspöknek végrendeletileg adományoz 1292-ben, ezen nevek fordulnak elő: Domonkos prépost, András olvasó-, Domonkos éneklő-, Julián őrkanonok, Olivér mester váczi, Miklós pesti, Chepán szolnoki, Ágoston szigethfői, Chetló csongrádi főesperesek és Péter.14 - Olivér főesperes emlittetik egy 1293. évi okiratban.15 - Julián őrkanonokot olvasunk egy más, 1293. évi hiteles helyi iratban is.16 - Azon 1294. jul. 29-kén kelt ily okmányban, melyben III. Endre király anyja, több püspök és honnagy helybenhagyásával az esztergomi polgárokat jogtalan tetteiktől eltiltja s az esztergomi egyháznak e városbani jobbágyait a város általi megadóztatás alól fölmenti s a biráskodást fölöttük megtiltja, - előfordul Domonkos mester váczi prépost és Lodomér esztergomi érsek korlátnoka.17

1300. évben Illés olvasó- és Henrik kanonokot olvasunk.18 Ezen iratban előjön János éneklő-kanonok és Chepán.19 - Majd egy 1309-ki okiratban Henrik prépost fordúl elő, ki előbb a szepesi prépostságra és innét 1320-ban a veszprémi püspöki székre emeltetett, és János éneklő-, meg Bogomér kanonokok, a kik 1312. évben a váczi káptalan némely tagjai által, Miklós dömösi prépostnak váczi püspökké történt törvénytelen megválasztása ellen Róbert Károly királyunk és V. Kelemen pápánál keresték e baj orvoslását. - 1325. évben Antal kanonokot olvasunk, mint egyszersmind titeli őrkanonokot, kinek XXII. János pápa a László halálozása által megürült váczi prépostságot adományoztatni kivánta.20 - Ugyanezen pápa 1325. okt. 12-kén meghagyja a pozsonyi prépostnak és társainak, miszerint Antal váczi kanonoknak az ő egyháza prépostságát adományoztatni igyekezzenek.21 - Az 1332. évi pápai tizedek lajstromában emlittetik Miklós prépost és János főesperes.22 - VI. Kelemen pápa 1342-ben meghagyja az általa kinevezett biráknak, hogy Sygetseu-i (szigetfői) Domonkos főesperes és váczi kanonoknak az itteni prépostságot adományoztassák.23 Rudolf püspök halála után 1342-ben Berendi Márton orodi prépostot a váczi káptalan felhatalmazá, hogy kebeléből három kanonokot szemeljen ki, voltak pedig ezek: Domonkos, Miklós és Michó, a kikkel egyetemben Mihály pozsonyi prépostot választák meg váczi püspökké, a ki de Zéchen Tamás erdélyi vajdának fia, 25 éves és csak szerpapi rendü volt.24

Wygelheim Chimad, ki 1344-ben az egri egyházban is kanonoki javadalmat nyer, szintén a váczi káptalannak is tagja volt. - VI. Kelemen pápa 1345-ben vilkowi János Berthold erdélyi papnak ezen egyházban kanonokságot adományoz s megengedi neki, hogy a váczi és pozsonyi egyházakbani kanonokságokat és javadalmakat megtarthassa.25 - Ugyanezen pápa 1346-ban Martini Jánost tette be a váczi káptalanba, annak egy üres helyére.26 - Nagy Lajos királyunk kedves udvari papja, nuntius s Erzsébet királynő káplánja, Márton is, váczi kanonok volt, a ki 1347-ben az egri káptalan tagja lett.27 - Ugyan e pápa 1348-ban megengedi ezen Márton váczi kanonoknak, miszerint akár a királyok szolgálatában, akár pedig az egyetemes tanintézeten foglalkozik, az egyházi javadalmak gyümölcseit három éven át szedheti.28 - 1388. évben az esztergomi érsekségnek Nyerges-Ujfalu, Bajóth és Süttő birtokokban lett bevezettetését bizonyitó okirat végén Péter prépost, Mátyás olvasó-, Demeter éneklő-, András őrkanonok, Mihály nógrádi, István csongrádi, György szigetfői főesperesek neveit olvashatni.29

1401-ben Márton nagyprépost jön elő, ki a pesti uj-hegyi prépostságot is birta, szépművészeti mester30 és az orvostan tudora volt.31 - A váczi káptalan irattári jegyzőkönyve 1420-ról András mestert és a váczi egyház őrkanonokját emliti;32 - egy másik jegyzet pedig ugyanott 1434-ről emlitést tesz Péter prépost-, Barnabás olvasó-, György éneklő-, Imre őrkanonokról, Jakab nógrádi, János pesti, Gergely szolnoki, Ádám csongrádi és Briccius szigetfői főesperesekről.33 1458-ban Szentmiklósy Mihály székesegyházi főesperes, a sz. hittudomány szabadalmazottja34 és a döntvények tudora35 emlittetik.36 - 1478-ban Pál nógrádi, Jakab pesti, János szolnoki, Tamás csongrádi és Mihály szigetfői főesperesekre akadunk.37 - Bakoss Ferencz 1483-ban a pesti főesperesi tisztet vitte, ki is a következő évben a budai prépostságra, 10 év mulva pedig a győri püspöki székre lőn emelve.38

A váczi káptalan tagja volt egykor Korniss Benedek is, ki aztán a jeles prémontrei rendbe lépett s 1500. év körül leleszi prépost lett.39 - Emelte e derék káptalan diszét a velenczei születésü hires Balbi Jeromos, kitünő költő és szónok is, ki a XVI. század elején abban a nagypréposti méltóságot birta40 s utóbb a gurki püspökségre emeltetett. - A "Kalondai nemzetség"-ből is volt e káptalanban egy tag és pedig prépost, mit abból következtetünk, hogy az egy helyen igy fordúl elő aláirva: "Praepositus de Kalonda".41 - 1514-ben előfordúl Zele-i Aczél Ferencz váczi prépost, ki a pozsonyi prépostságot Balbitól bérletben tartotta.42 II. Lajos király titkára és a Garan melletti sz. Benedek apátja volt. 1522-ben pozsonyi préposttá neveztetett, de mielőtt az esztergomi érsektől a beigtatást megnyerte volna, ágyában megöletett 1523-ban. A költészetnek mivelője volt.43 - 1520. évben "de Sz. Gál Mihály" és "de Harsány Tamás" mester váczi kanonokok emlittetnek.44

Kár, hogy a régi szokás szerint, egész a XV. század közepeig, sőt jó részben még azontúl is, csak a keresztnevek iratván ki az okmányok és egyéb iratokban, nem tudhatni, hogy az itt emlitett egykori váczi kanonokok melyek családok és nemzetségekből eredtek. Mily érdekes példáúl tudni, hogy a maig is fönlevő Szentmiklósy, Bakoss s Korniss előkelő nemes családokból is voltak egykor kanonokok e jeles káptalanban. És ezen adatot csak annak köszönhetjük, hogy az emlitetteknek már vezetékneveik is előfordulnak.

3. §. Az emlitett kanonokok névsora lajstromilag adva.

Jónak látjuk itt a föntebb elsorolt kanonokok neveit könnyebb áttekintés végett lajstromszerüleg adni egymásután, káptalani méltóság-fokozataikkal együtt,45 megérintve az évet is, melyben előfordúlnak neveik, 1234 - 1520-ig.

Tihe 1234 körül.

Vancha István prépost, 1238.

Pál olvasó-kanonok

András éneklő-kanonok

Pál őrkanonok 1277.

László prépost 1280.

Domonkos prépost

András olvasó-kanonok

Domonkos éneklő-kanonok

Julián őr-kanonok 1292.

Olivér mester váczi

Miklós pesti

Chepán szolnoki

Ágoston szigetfői

Chetló csongrádi főesperesek 1292.

Péter

Henrik prépost 1309.

János éneklő-kanonok

Bogomér 1312.

Antal 1325.

Domonkos,

Miklós,

Michó, 1342.

Wygelheim Chimad 1344.

Martini János 1348.

Márton 1347-ig.

Péter prépost

Mátyás olvasó-kanonok

Demeter éneklő-kanonok

András őrkanonok 1388.

Mihály nógrádi

István csongrádi

György szigetfői főesperesek 1388.

András mester őrkanonok 1420.

Péter prépost

Barnabás olvasó-kanonok

György éneklő-kanonok

Imre őrkanonok 1434.

Jakab nógrádi

János pesti

Gergely szolnoki

Ádám csongrádi

Briccius szigetfői főesperesek 1434.

Szentmiklósy Mihály 1458.

Pál nógrádi

Jakab pesti

János szolnoki

Tamás csongrádi

Mihály szigetfői főesperesek 1478.

Márton nagyprépost 1491.

Bakocs Ferencz főesperes 1483.

Korniss Benedek 1500 körül.

Szentgáli Mihály

Harsányi Tamás mester 1520.

Zelei Aczél Ferencz

Balbi Jeromos a XVI. század elején.

4. §. A kanonokok névsora 1700 - 1863. évig.

1. Szécsényi Ferencz 1700.

Ujfalusy Tóbiás 1700.

Barnaky András 1700 - 1728.

Czignárovics János - -

5. Mráz Gergely - -

Rózsa Mihály46 1713.

Dibek Tóbiás 1713 - 1728.

György János 1713 - 1745.

Paulesics Mihály 1713 - 1737.

10. Arbay János47 1712 - 1735.

Szappantsy Márton48 1721 - 1750.

Fidler Béla 1721 - 1729.

Rautenstrauch Ferencz 1730 - 1733.

Lauchasz Xavér Ferencz49 1729 - 1767.

15. Kudlich Sándor 1733 - 1741.

Kaló Ferencz 1737 - 1754.

Martonyi Pál 1737 - 1769.

Würth Salesi Ferencz 1737 - 1776.

Némethy János 1737 - 1775.

20. De Roy Miklós János50 1741 - 1757.

Tuhejli-i Damiani Ker. János51 1754 - 1784.

Szikoray Miklós 1762 - 1776.

Pruszkay Sámuel 1762 - 1776.

Magyar Ignácz 1762 - 1787.

25. Farkas Mihály 1762 - 1780.

Bodonyi Sándor52 1768 - 1811.

Gr. Sauer Cajetán53 1768 - 1790.

Würt Antal 1770-1790.

Laffcsák János 1776 - 1801.

30. Benzóni Bódog Lipót 1780 - 1786.

Benedek Ágoston 1780 - 1809.

Erdélyi József54 1780 - 1801.

Bezzegh Mátyás 1780 - 1804.

Makó Antal 1780 - 1787.

35. Mohács András 1781 - 1787.

Tiller József55 1781 - 1822.

Makó Pál 1781 - 1793.

Ciáni Lénárt56 1784 - 1827.

Szerdahelyi György 1791 - 1808.

40. Schwartz Ferencz 1791 - 1817.

Kozma József 1791 - 1792.

Báró Schaffráth Lipót 1792 - 1808.

Báró Schwarzer Lajos 1792 - 1801.

Laffcsák Mátyás 1793 - 1805.

45. Belkovics István 1794 - 1812.

Kanyó András 1802 - 1805.

Belánszky József57 1802 - 1820.

Vaczlavovics Ferencz 1802 - 1814.

Kubik József 1803 - 1804.

50. Bodonyi Miklós 1808 - 1835.

Poroszkay János 1808 - 1825.

Balogh István 1810 - 1846.

Toppler György 1810 - 1841.

Bogyay Mihály 1810 - 1830.

55. Rick Ker. János 1813 - 1834.

Bottlik István 1817 - 1838.

Bártfay Márton 1820 - 1837.

Borcsiczky Béla58 1820 - 1834.

Tersztyánszky Imre59 1823 - 1831.

60. Palugyay Imre60 1827 - 1863.

Gasparik Kázmér61 1827 - 1863.

Cseh András 1830 - 1855.

Seress Pál 1832 - 1843.

Schimpl József 1832 - 1857.

65. Medgyessy Ev. János 1837 - 1849.

Szarvas Ferencz 1837 - 1855.

Mericzay Antal 1837 - 1855.

Tajthy Ferencz 1839 - 1864.

Kontsér József 1841 - 1844.

70. Kriszter Antal62 1844 - 1868.

Haulik József 1844 - 1872.

Herrmánn József63 1848 - 1875.

Gr. Zichy Hippolyt64 1848 - 1862.

Müller Mihály 1852 - 1882.

75. Ellenbacher István65 1852 - 1884.

Lexa Xav. Ferencz 1856 - 1863.

Soós József 1856 - 1882.

Makk Ferencz 1858 - 1862.

Balla József 1859 - 1871.

80. Neszveda István66 1863.

Poroszkay Péter 1863.

Virter Bertalan67 1863.

Maizner Sámuel68 1864.

Virter Lajos 1865.

85. Sponer József 1870.

Tanács János 1872.

Mallár József 1872.

Markovics Lázár 1875.

Jung János 1882.

Kanda István 1882.

Csávolszky József 1885.

5. §. Jelenleg a váczi káptalanban Istennek szolgáló kanonokok.

Föltüntetjük itt e jeles káptalan tagjainak, kik most abban a jó Istennek hiven és áhitatosan szolgálnak, mindazon egyházi tisztségeit, melyeket áldozárságuk kezdete óta viseltek s maig is viselnek az Isten dicsőségére és hivek lelki üdvére:

1. Neszveda István, erről alább a nagyprépostoknál.

2. Poroszkay Péter, szül. 1802. okt. 13., áldozárrá szenteltetett 1825. decz. 3. káplán volt 3 évig, 1828. az egyházmegyei hivatalban igtató, majd sz.-széki jegyző és püspöki szertartó, 1834. Zsámbokon plébános, 1845. Romhányon parochus, 1849. kerületi jegyző, 1857. alesperes, 1859. házassági biztos, 1862. cz. kan. és sz.-széki ülnök, 1863. a püspöki asztalróli alapitványú kanonok, 1864. a szegények ügyésze, 1872. a Bold. Szűz Mária dornau-i prépostja és pesti főesperes, 1882. éneklő, 1885. olvasó-kanonok, a sz. hittudomány borostyánosa, aranymisés, zsinati vizsgáló, az egyházmegye Nestora.

3. Virter Bertalan, szül. 1825. aug. 9., pappá szenteltetett 1848. aug. 16., káplán volt 5 évig, 1853. tanfelügyelő a papnöveldében, 1854. az egyházmegyei hivatal irattárnoka és igtató, ugy szintén püspöki szertartó, 1856. sz.-széki jegyző, 1859. püspöki titkár, a házassági itélő- és sz.-szék ülnöke, 1862. a püspöki iroda igazgatója, 1863. a váczi székesegyház és 1866-ig a püspök ő nmlgnak oldal-kanonokja, 1867 - 1873-ig a váczi egyházmegye tanfelügyelője, 1869. zsinati vizsgáló, u. a. évben a házassági kötelék és szerzetesi fogadalom védője, 1871. a kegyes alapitványok kezelője, 1873. csongrádi főesperes, 1878. quech-i vagy queth-i cz. apát, 1879. a püspöki javak felügyelője, 1881. választott novi-i püspök, 1882. őr- s 1885. éneklő-kanonok. (Meghalt 1886. febr. 23-kán).

4. Dr. Kovách Pál, szül. Váczott 1810. okt. 6. s pappá szenteltetett 1834. ápril 9-kén. Káplán volt 2 év s 10 hóig; 1837. az egyházmegyei hivatal irattárnoka és igtató, 1840. sz.-széki jegyző és püspöki könyvtárnok, 1844. titkár és püspöki szertartó, 1845. a káptalani helynök titoknoka, 1845 - 1848-ig egyszersmind a papnöveldében a köz- és magánjog rendkivüli tanára, 1849. dorosmai plebános, 1854. a félegyházi gymnasiumnál püspöki biztos, 1855. sz.-széki ülnök, 1856. helyettes alesperes és zsinati vizsgáló, u. a. évben rendes alesperes 1859. házassági biztos, 1861. a Bold. Szűz monostori cz. apátja nem meszsze Vámos Györktől, 1864. a váczi székesegyház püspöki asztalróli alapitványú kanonokja, u. a. évben sz.-széki ügyész, 1875. pesti főesperes, 1881. pápa ő szentségének házi főpapja, 1882. székesegyházi főesperes, u. a. évben püspöki biztos a váczi gymnasiumnál, mindkét jog tudora és a budapesti m. kir. tudományos egyetem jogi karának bekebelezett tagja, poenitencziás- 1885. őrkanonok, aranymisés pap.

5. Dr. Virter Lajos, szül. 1818. márcz. 25., pappá szenteltetett 1841. jul. 12. Káplán volt 6 évig, 1847. tanfelügyelő a papnöveldében, 1848. az erkölcsi s lelki pásztorságtan tanára, 1847 - 1849., a magyar irodalom tanára, 1849. Kókán plébános, 1850. csongrádi lelkész, 1851. kerületi jegyző, 1853. zsinati vizsgáló, 1855. sz.-széki ülnök, 1857. helyettes, 1863. rendes alesperes, 1859. házassági biztos, 1861. schida-, vagy schajduni (Szepességben) cz. prépost, 1865. a váczi székesegyház kanonokja, s a Bold. Szűz Mária váczi forrásról nevezett kisprépostja és sz. Mihály főangyalról czimzett felsővárosi plébánia lelkésze, 1870. a Lauchasz-alapitvány szerinti s hittudományi kanonok, egyszersmind a püspöki papnövelde kormányzója, 1882. csongrádi főesperes, sz.-széki ügyész s a sz. hittudományi tanintézet aligazgatója, kegyes érdemeiért koronás arany-kereszttel diszitett, a sz. hittudomány tudóra, a budapesti m. kir. tudomány-egyetemen a hittudományi kar bekebelezett tagja, 1885. székesegyházi főesperes és poenitencziás kanonok.

6. Sponer József, szül. Pesten 1822. nov. 15. pappá szenteltetett 1846. jul. 14. Káplán volt 8 évig, 1854. lelkész gödöllőn, 1859. plebános Soroksáron, 1869. alesperes, 1870. a váczi székesegyház kanonokja és a B. Szűz váczi forrásról nevezett kisprépostja, egyszersmind a sz. Mihály főangyal védlete alatti felvárosi plébánia lelkésze, sz.-széki ülnök és zsinati vizsgáló, 1871. a nyugalmazott papok házának kormányzója és pénz-alapjának kezelője, 1882. a püspöki asztalróli alapitványú kanonok és pesti főesperes, 1883. sz. keresztről cz. apát és a váczi főgymnasiumnál püspöki biztos.

7. Tanács János, szül. Váczon 1818. febr. 5-kén, pappá szenteltetett 1841. jul. 13., káplán volt 12 évig, 1853. Uj-Szászon plébános, 1856 - 1864. kerületi jegyző, 1858. rékasi plébános, 1867. cz. kanonok és sz.-széki ülnök, 1872. a váczi székesegyház jánosi-kanonokja és sz. Miklós püspöknél plébános az alvároson, 1873. zsinati vizsgáló, 1875. a püspöki könyvtár felügyelője, 1878. sz. kereszt bew-i vagy beni-i cz. prépostja, a kegyes alapitványok kezelője, 1879. óta a szegények intézetének elnöke, 1885. csongrádi főesperes.

8. Mallár József, szül. 1813. márcz. 15., pappá szenteltetett 1836. május 31-kén, káplán volt 12 év s 11 hóig, 1849. a szendehelyi plébánia helyettes lelkésze, 1850. bugyi-i, 1854. tápió-bicskei plébános és kerületi jegyző, 1860. valóságos és 1868. a nagykátai kerületnek kiérd. esperes, 1871. ismét működő esperes, 1872. a váczi székesegyház püspöki asztalróli alapitványú kanonokja, 1876. zsinati vizsgáló.

9. Markovics Lázár, szül. 1835. decz. 16., pappá szenteltetett 1859. aug. 10., káplán volt 4 év s 5 hóig, 1864. az egyházmegyei hivatal igtatója, 1865. irattárnok, sz.-széki jegyző és a házassági itélőszék titkára, 1867. püspöki titoknok, 1868. sz.-széki ülnök, 1869. a püspöki iroda igazgatója, 1875. a székesegyház püspöki asztalróli alapitványú kanonokja, 1876. zsinati vizsgáló, u. a. évben 1880-ig a házassági kötelék és szerzetesi fogadalom védője, 1876. az egyházmegyei elemi iskolák tanfelügyelője, a pestmegyei iskolai bizottság egyházi képviselője, a kegyes alapitványok kezelője.

10. Jung János, szül. 1841. jun. 8., pappá szenteltetett 1865. aug. 12., káplán volt 6 év s 4 hóig, 1871. a papnöveldében lelkiatya, u. a. évben a püspöki Lyceumban az egyházi jog ideigleni tanára, 1873. sz.-széki jegyző s az egyházmegyei iroda levéltárnoka, 1875. püspöki titkár, 1876. a püspöki iroda igazgatója, 1877. sz.-széki ülnök, 1878. pápa ő szentségének kamarása, 1880. a házassági kötelék és szerzetesi fogadalom védője a váczi sz.-széknél, 1882. a váczi székesegyház püspöki asztalróli alapitványú és oldal-kanonok, zsinati vizsgáló és a ngos káptalan részéről püspöki javak kormányzója a széküresség alatt is.

11. Kanda István, szül. 1832. jul-. 19., pappá szenteltetett 1856. szept. 20., káplán volt 3 év s 3 hóig, 1859. püspöki szertartó és egyházmegyei hivatal irattárnoka, 1862. sz.-széki aljegyző, és a házassági itélőszék altitkára, 1863, sz.-széki jegyző és a házasági itélőszék titkára, 1865. püspöki titoknok, 1866. sz.-széki ülnök, 1867. plébános Kállón, 1869. a hatvani kerület esperese, 1882. a Bold. Szűz váczi forrásról nevezett kisprépostja, a váczi székesegyház kanonokja és sz. Mihály főangyalról czimzett felsővárosi plébánia lelkipásztora, a kath. legényegylet elnöke, a felvárosi elemiskolák igazgatója.

12. Csávolszky József, szül. 1843. ápril 10., pappá szenteltetett 1869. aug. 12., 1869 - 1873. Rádon a Muzslay-úrfiak nevelője, aztán püspöki szertartó és az egyházmegyei hivatal igtatója, 1874. sz.-széki aljegyző, 1875. könyvtárnok, u. a. évben sz.-széki jegyző, 1877. irattárnok, 1879. az egyházmegyei elemi iskolák igazgatója, tiszteletbeli alesperes és u. a. évben Vácz város elemiskoláinak igazgatója s az iskolaszék elnöke; 1800. a theologiai intézetben a bölcsészet tanára, 1882. püspöki titkár és sz.-széki ülnök, 1883. a püspöki iroda igazgatója, 1885. jun. 2-kán a Lauchas-féle alapitványú utolsó kanonoki állomásra neveztetett ki s u. e. évben a papnövelde igazgatójává is.

Az itt előadottakból is megérthetni, hogy mily, többé-kevésbé terhes egyházi szolgálatok és hivatalok pontos és lelkiismeretes teljesitése és vitele által szerzett ragyogó érdemek által föltünve, juthatnak el csak az egyházi férfiak a diszes kanonoki méltóságra és hogy ezen állásukban is többféle tisztségeiknél fogva, mily sok és fáradságos teendők foglalják el őket, a mint ezt alább kimeritőbben fogjuk előadni, s meggyőződni arról erősen, hogy áldásdús tevékenységöknél fogva, a kedves magyar haza hálás tiszteletét bizony nagy mérvben érdemli e diszes egyházi testület.

Kanonokház, Vác, 18. század

Kanonoki stallum faragott oldaltáblájának részlete, 18. század

Laffcsák Mátyás kanonok ex-librise, 1802,

Würth Ferenc kanonok emlékét megörökítő felirat

Barabás Miklós: Gróf Zichy Hippolit alsóvárosi plébános

6. §. A nagyprépostok a káptalan helyreállitásától korunkig. (1700 - 1886.)

Mikép már föntebb emlitők, a váczi egyházmegye a XVI. és XVII. századokban nagyrészt a török-uralom alatt nyögött, a sok helyen pásztor nélkül maradt egyházak és hivek gazdát és vallást cseréltek. Igy történt, hogy mint hivatalos és hiteles okmányokban olvassuk, 1654-ben, az előbb oly terjedelmes váczi egyházmegyében már csak 5 plébánia volt;69 1675. évben pedig az egyházmegyében csak 13 fölszentelt pap és 32 szabadalmazott70 lelkipásztorkodott 73 helységben a 13000-re leolvadt kath. hivek mellett.71

Igy álltak a váczi egyházmegye dolgai, midőn 1685-ben galánthai Balogh Miklóst nyervén püspökeül, ennek buzgó tervei egy jobb jövendővel kecsegtettek. Az uj főpásztor, megérvén Buda viszszavételét s a török-hatalom nem kis csökkentését, hogy megyéjét annak igazi székhelyéről kormányozhassa, azonnal a székesegyház és püspöki lak helyreállitásáról gondoskodott, de az üdvös tervet 1689. okt. 6-kán közbejött halála72 meghiusitá. E szerint hát a nagyszerü hivatás betöltése más egyháznagyoknak lőn föntartva. A váczi főpásztori székre még ezen évi decz. 25-kén Dvornikovich Mihály volt csanádi püspök és szepesi nagyprépost lépett.73 Tudós és fáradhatlan főpap volt ez, kinek a gondviselés által választott buzgó segédtársak serény közremüködésével sikerült a váczi egyházmegyét, ugy szólván, ujra alapitani. Ez utóbbiak legkitünőbbike, a ki Dvornikovich-nak ama nagyszerü missió végrehajtásában, magas miveltsége, beható elméje, lángbuzgalma és tevékeny erélye által mindenek fölött kimagaslott, Berkes András, a viszszaállitott káptalan első nagyprépostja volt.

1. Berkes András, 1700 - 1729. Mint egykorú arczképei mutatják,74 zömök, széles mellű, testes és erős alkatú, barna képű, sürű fekete hajú, dús szemöldökű, és mint akkor még viselték, teljes szakállú és bajuszú, barna szemű, jóságos, jámbor tekintetű férfiú volt. Született Pásztón75 magyar nemes nemzetségből, mely a Ferdinándok korában kapta czimeres nemeslevelét. Öseinek egyike, Berkes Péter, már 1642-ben hahóti apáttá neveztetett.76 Nemzetségéből, melynek jelleme a vallásos buzgóság volt,77 többen voltak a papi pályán.78 Berkes András, amennyire életviszonyai öszszevetéséből következtethetni, úgy 1660. év körül, és valószinüleg 1661-ben született.79 Szülőit megnevezni nem tudjuk.80 Iskoláit s ezek között a gymnasiumi alsóbb osztályokat, hihetőleg a szülőföldjéhez közel eső Gyöngyösön kitünő előmenetellel járván, Balogh Miklós püspök korában a váczi egyházmegyei növendékpapok sorába fölvétetett. Mint ilyen az ország egyetemes papnöveldéjébe.81 küldetvén, a felsőbb osztályokat, t. i. a bölcsészetet és sz. hittudományt a nagyszombati akadémiában tanulta és pedig oly előmenetellel, hogy 1691. május 10-kén,82 a bölcsészetből borostyán-koszorút83 nyert 1692. aug. 12-kén pedig tudorrá emeltetett.84

Ily kitünő iskolai ajánlattal lépett Berkes azon korban a lelkészi pálya gyakorlati terére; de ha ezen akadémiai diszes rangfokozatát nem tekintenők is, alaposan berendezett tanultsága és tudományos képzettsége teljes bizonyitékú mérveül, hozhatunk azokról jelesen végzett egész élete folyamán kivül más hiteles tanuságokat is. Kitünő képességéről ugyanis, és a régi classicai tudományokban is bámulatos jártasságáról egykorú, illetékes tudós iró, a kegyesrendi Desericky Imre tesz bizonyságot, ki őt mind az egyházi, mind a világi tudományokban alaposan kimivelt férfiúnak hirdeti és gyakorta bámulattal hallgatta a már 60 éves kedélyes aggastyánt, midőn az hevényében szórta a verseket és a római classicus irók85 munkáiból egész lapokat könyv nélkül idézett.86 A jogi és törvénytudományokbani jártasságáról pedig, országgyülési beszédein kivül még azon körülmény is tanuskodik, hogy idővel a hétszemélyü kir. törvényszék táblabirájául87 is kineveztetett.

A papnöveldéből egyházmegyéjébe viszszatérvén Berkes, egymásután, mint végrendeletéből következtetjük, több, névszerint: a bujáki, ecseghi, kállói, verseghi, erdőtarcsai, kürti, szőllősi és hatvani plébániákon lelkipásztorkodott, mindenütt, mint az eredmény mutatá, hiveinek lelki épülésére és püspökének teljes megelégedésére. Ez időben, mint már emlitők, az egyházmegye főpásztora Dvornikovich volt, a ki, midőn elhagyatott püspökségébe belépett, mint ő maga mondja levelében, alig talált már itt 20 kath. hivet. A gondos főpap, hogy e bajon segitsen, legelőbb is székhelyén, Váczon, állandó megtelepedésről gondoskodván, magának hirtelenében lakhelyet állitott. Ez azon épület volt, melyben jelenleg a siketnémák intézete van, és a melyet utóbb gr. Althánn M. Károly püspök is megnagyobbitott. Ugyanazon alkalommal a piaczon állott, sz. Mihályról nevezett templomot88 is kijavittatá és székesegyházúl berendezteté, mely egyszersmind és akkor Váczon egyedüli plébániai templomúl is szolgált; és midőn az akkori plébános Terenyei, máskép Bendő István kisnógrádi esperes, a XVII. század utolsó éveiben elhalálozott, ide Váczra nevezte ki kedves emberét, Berkes Andrást, plébánosnak, ki e plébániát, még azután is, mint már nagyprépost, mindaddig kezelte, mig az uj templom a kolostorral együtt a sz. domonkos-rendieknek átadatott.89

Ezen parochia felállitása után, Berkes erélyes buzgalma folytán, a hivek száma annyira megszaporodott, hogy az, ha meg nem haladá is, de bizonyára elérte, a püspöki hivatalos jelentés szerint az "eretnekek" számát. E minőségben és állomáson lőn alkalma Dvornikovich püspöknek Berkesben még inkább kiismerni emberét és meggyőződni annak képzettségéről, az egyházmegyei igazgatásbani jártasságáról és lángbuzgalmáról, szóval egyházi magasztos hivatottságáról, melyeknélfogva tanácsával, közremüködésével élve együttesen igyekeztek az elpusztult egyházmegye ujraszervezését intézni és befejezni. Az akkori országos viszonyok is kedvezni látszottak egy időre e buzgalomnak. A belmozgalmak elfojtva voltak, a török az ország fővárosából kiűzve és odább szoritva volt. 1695. óta az esztergomi érseki széken az apostoli sz. buzgalmú gr. Kolonich Leopold ült, ki a török világban a protestánsok által elfoglalt templomok és egyházi javadalmak viszszavételében s az elpártolt hivek viszszatéritésében szigorú erélylyel és buzgalommal járt el s hasonlót követelt ezen ügyben püspökeitől, névszerint Dvornikovichtól is.

A metropolita fölhivása csak fokozta ezen váczi püspök és Berkes különben is lankadatlan buzgalmát, melyet a hivek viszszatéritésében addig is kifejtettek. A levél,90 melyben Dvornikovich a primáshoz válaszát és jelentését küldi, - s mely igen becses egyháztörténelmi adatokat foglalván magában, föntebb az egyházmegye történelmében előadtuk, bizonyára Berkes tevékeny közremüködésével történt kiállitása s kelt Váczon 1700. febr. 7-kén. E levél nemcsak azon teendőket számlálja elő, melyek keresztülvitele a püspöki kormány buzgalmára várt, hanem fölmutatja azon törekvéseket és eredményeket is, melyeket a fáradhatlan erély már ezen rövid idő alatt is elért. Ekkor már 53 helység gondozását vitte fölszentelt lelkészek buzgalma s csak 16 falu volt a szabadalmasok gondja alatt, ugy azonban, hogy mindöszsze is 4, vagy legfölebb 5 plébános volt az egyházmegyében és igy az 53 helységből 10 is jutott egy plébános gondozása alá.91 De a kezdet nehézségei közt már ez is nagy eredmény volt.

Azonban, hogy a szétzilált egyházak berendezése annál biztosabban haladhasson, szükségesnek látta a püspök legelőször is a székhelyen, mint központban, az egyházmegyei kormányzat közegeinek teljes helyreállitását, hogy igy a püspöki hatóság mintegy megerősödve és a káptalan tagjaiban megannyi támoszlopot nyerve, egész erélylyel oldhassa meg nagy föladatát. Ezen okból Dvornikovics már a XVII. század elején folyamodott I. Leopoldhoz a káptalan helyreállitása ügyében. Az 1700. évi jun. 25-ke hozta meg a legfelsőbb királyi intézvényt, mely a káptalant minden előbbi jogai és kiváltságaival egyetemben viszszaállitá, és a török-zavarok alatt elveszett pecsétje helyett egy ujabbal is megadományozta.

Első, kit Dvornikovics a nagypréposti székre kiszemelt, Berkes András volt. Kineveztetése 1701. évben történt meg. Utána a betöltött kanonoki állomásokat a következők nyerték el: olvasó-kanonok lett Szécsényi Ferencz, őrkanonok Ujfalusy Tóbiás, dékán Barnaky András, székesegyházi főesperes Czignárovics János, külső főesperes Mráz Gergely; az éneklő-kanonokság betöltetlen maradt. Öszszesen a káptalan a nagypréposttal együtt ekkor már 6 személyből állott. - Miután a káptalan ekképpen szervezve és föntartására a püspöki javakkal öszszeelegyitett javadalmak kijelölve lőnek, következett az egyházmegyei külső egyházak és plébániák berendezése is. E tekintetben legnagyobb akadályúl szolgált a papok hiánya, melynek pótlására addig is, mig papok neveltetni fognak, szerzetes-rendek vétettek igénybe. Igy telepittettek le Váczon a sz. domonkos-rendiek a következő években, hol a maig felső plébániának nevezett lelkészetet 1714. évig vitték; utánok a hivek gondozása 1719. évig a kegyesrendiekre volt bizva, és csak ezután vette át az egyházmegyei papság. Az egyházmegye tágas területén elpusztúlt plébániák fölállitása is megkezdetett. Igy alapittatott ujra, a többek közt, 1700-ban a püspök-hatvani, 1702-ben a romhányi és mindszenti és ezek után mások is.

Azonban az egyházmegye virágzásnak indúlt terveit és müveit nagyban megakaszták a Rákóczy-féle mozgalmak. Nagyon kedvezőtlen idők következtek, 1703. év tavaszán már harsogtak a tárogatók, melyek a békés időt igénylő egyházi élet fejlesztését háttérbe szoriták. A válságos politikai események közepette a váczi egyházmegyét még azon csapás is érte, hogy Dvornikovich püspök 1705. évben kimúlt. Mire aztán az egyházmegye kormányzatának terhe Berkes vállaira nehezült. Ekkor a változott viszonyok a vallásközi ügyek terén is más eljárást igényeltek s Berkes, ki nem kevesbbé hű hazafi, mint buzgó egyháznagy volt, a leghelyesebb utat választá. A Rákóczy vezérlete alatt confoederált Rendeknek már az ország legnagyobb része meghódolt, és a szövetséges rendek az 1705. év őszén a nógrádmegyei Szécsény város alá országgyülést hirdettek, melyre a papság részéről Telekessg István egri püspökön kivül több egyháznagy, kanonokok, fő- és alesperesek, plébánosok s szerzetesrendi képviselők jelentek meg.92 A váczi püspöki megye széke ekkor üres lévén, az azt kormányzó Berkes nagyprépost nem jelent meg, hanem ama gyülésen az egyházmegyét egyik jeles kanonok-társa által képviseltette, hogy ott ő is az elfoglalt egyházi javak és templomok iránti kérdések kiegyenlitésén fáradozzék.

A következő 1706. évben Berkes, illetőleg a váczi egyházmegye uj püspököt kapott gr. Eszterházy Imre személyében, de a buzgó és jámbor volt pálos-rendi vezérfő, ugy látszik, az akkori viszonyok miatt, kevés időt töltött székhelyén, és alig két évi itteni főpásztorsága alatt, és azután is még inkább Berkesre maradt az egyházmegye kormányzata, mely annál nehezebb volt, minélinkább bonyolódtak a haza ügyei. A Rákóczy-féle szabadságharcz még mindig tartott, s azon állás, melyben az egyházi rend az állam irányában állott és lángoló honszeretete is arra inditotta Berkest, hogy 1707. évben az ónodi országgyülésre a meghivást ő is elfogadá s arra megjelent. Midőn ezen hongyülésen Turóczmegye követei (Rakovszky és Okolicsányi) a túlságos zsarolások ellen hevesen kikeltek s a fejedelem válasza folytán keletkezett vihar közben ama két követ a kardcsapások áldozatai lőnek, ez annyira megrendité a szelid kedélyű Berkest, hogy a véres jelenet alatt Rákóczy fejedelem háta mögé vonulva, az őt "ne félj édes papom"! szavakkal bátoritá nyájasan. De eme vérjelenet azt eredményezé, hogy Berkes még azon éjjel több főpap társával ama vértett helyéről hazasietett.

A következő évek egészen a szatmári békeig a váczi egyházmegyére nézve minden nagyobb előhaladási mozzanat nélkül folytak le. 1709. évben gr. Kolonich Zsigmond93 személyében a püspöki szék ismét betöltve lett ugyan, de a folytonos harczi mozgalmak az egyházmegye rendezésének nem kedveztek. Csak is a régóta sóvárgott béke után nyertek amaz ügyek jelentősebb lendületet. - Itt felhozzuk mellékesen, hiteles okmányok alapján, miszerint Keresztély Ágost bibornok és esztergomi primás, a XI. Kelemen pápa 1709. aug. 17. kelt brevéje alapján, u. e. évi decz. 18-ki itélete-, vagy elmarasztaló-levelében méltóságaik és javadalmaiktól örökre megfosztja s ilyenek birására a jövőre is képteleneknek nyilvánitja mindazon egyháziakat, kik a kitüzött idő alatt94 a magok mentségére és tisztázására ő előtte Esztergomban meg nem jelennek. A primás ezen iratában névszerint is elsorolvák azon számos egyháziak és szerzetesek is, kik a forradalombani részvétről vádolva voltak és a kitüzött határidő alatt meg nem jelenvén, elmarasztaltattak. Ezek közt a 4-dik sz. a. emlittetnek a váczi nagyprépost és a kanonokok.95 Ugy látszik azonban, hogy ama kemény itélet nem lőn végrehajtva, igazolván magokat utóbb az illetők.96

A váczi püspökség területén az egyháziak megfogyása és hiánya legelőbb is egy papnövelde felállitásának tervével foglalkoztatá az uj püspököt és Berkest. Mig elegendő pappal az egyházmegye nem rendelkezhetett, az elárvult plébániák sem töltethettek be addig. Mindöszsze is, amennyire adataink terjednek, csak egyedül a nézsai plébánia állittatott föl ujra 1711-ben. Eddig a régibb alapitványok jövedelmén öszszesen csak 5 növendékpapot képeztethetett az egyházmegye az országos papnöveldében,mely szám nagyon kevés arra, hogy vele az egyházmegye szüksége födöztethetett volna. Ennélfogva Kolonich e számot négygyel növelé és a papnöveldét székhelyén saját házában rendezteté be. Még mindig magában a székhelyen is érezhetőleg kevés lévén az egyházi személyzet, a szent szolgálatot a megfogyatkozott káptalan is elégtelen volt teljesiteni a szaporodó szükséghez képest.

Azért Berkes a püspökkel egyetértve, 1714-ben a kegyesrendieket telepité Váczra, sőt Berkes a maga saját házába, a mostani kegyesrendi egyházhoz ragasztott főutczai épületbe, melyben ő maga lakott, fogadá be az egyházi szolgálat és tanitás végett meghivott ezen szerzetes atyákat. Ez alkalommal az eddig a sz. domonkosrendiek által kezelt plébánia is a kegyesrendre bizatott, valamint a növendékpapok tanitása is. Szintén Berkes nagyprépost és Kolonich püspök kezdeményezése vetette meg alapját a papi nyugdij-intézetnek is, mely utóbb mindinkább gyarapodott. 1716. évben Kolonich a bécsi főpásztori székre emeltetvén, utána gr. Leslie Guilielm-et nyerte a váczi egyházmegye főpásztorúl, de az alig egy évi püspöksége után Laibachba tétetvén át, az egyházmegye kormányzatának terhe ismét Berkes vállaira nehezült, mig 1718-ban a derék gr. Althánn M. Frigyes püspök vette azt át. Ez alatt már az elvetett mag élénkebb virágzásnak indult; a papnövelde fölállitása érezhetőleg hatott ki az egyházi életre, a plébánosok száma szaporodott, a hitélet kitünőbben nyilatkozott.

Ez időben többi közt a Váczon lakó Matejkovics Mihály püspökuradalmi tiszttartó jámborsága a Dunára néző szőllőhegyen, az ő keresztségi védszentje tiszteletére, a maig is fönálló csinos kápolnát emeltetett,97 melyet 1718-ban Berkes szentelt föl. A következő, 1719-ben Berkes előmozditója lett annak, hogy Váczra a sz. Ferencz rendjének Üdvözitőnkről nevezett tartományabeli szerzetesek is behelyeztessenek,98 a kik is ennélfogva gr. Althánn M. Frigyes püspök alapitványa és a vallásos lelkü gr. Koháry István bőkezűsége folytán le is telepittettek. Ugyanezen 1719. évben ismét két plébánia, a dunakeszi és veresegyházi állittattak viszsza. - Azonban amit eddig Berkes jeles püspöke mellett csak félerővel tehetett, most az 1720. év után egyedül ő rá nehezedett; mert ezen évben gr. Althánn M. Frigyes a római sz. szék követeül neveztetvén ki, búcsút vett egyházmegyéjétől, lakását Rómába teendő át; majd meg utóbb mint alkirálynak 6 évig Nápolyban kelle tartózkodnia. Ezen huzamos idő alatt az ő helyettese és teljes meghatalmaztottja Berkes volt.

E hoszszú idő, egy évtized alatt, számtalan emlék és intézmény keletkezett, melyek e nagyprépost buzgó tevékenységének, magasztos hivatásának, maig is emlékei gyanánt állanak. Már akkor, hogy mint püspöki és káptalani helynök, hivatásának kellőleg megfelelhessen, heracleai czimen püspökké szenteltetett. Még azon évben Nógrádmegyében fekvő Nőténcs helységben, melyet akkor zálogjogon birt, a kálvinhitű lakósok lassanként az ősi hitre viszszatérvén, a kath. plébániát ujra fölállitotta.99 - 1729-ben Váczott nagy ünnepélyt tartott, midőn a sz. ferenczrendiek temploma alapját május 8-kán letette.

Idejét, melyet egyházkormányzatán kivül még világi méltósága100 is elfoglalt, legnagyobb részben a megyei plébániák ujraszervezése vette igénybe. Azonban meg nem állhatta mégis, hogy ott, hol a kath. egyház érdekei és védelme kivánták, sikra ne szálljon. Ezen indok és czél vezette őt, hogy minden elfoglaltsága mellett is az 1722 - 3. évi országgyülésen főpapi és törvényhozói székét elfoglalja. - Gr. Pálffy Miklós Stomfán kelt iratában, 1723. nov. 1-jén, tudtára adja Berkesnek, hogy Bécsbe hivatik a kir. udvari kanczellária teendőinek teljesitése végett, annak elnökeül. - Gróf Pálfy 1728. május 9-én pedig Pozsonyból igy ir a derék egyháznagynak: "Mlgos és főtdő püspök, nekem legkedveltebb barátom Uram! Kegyelmed nekem irott Levelét vettem, melybűl értem, hoyg még mind eddig semmi Regálist nem vett volna Kegyelmed, s az mellet penig öregségére való képest is Compositiója iránt dispensálnék Kegyelmeddel, de minthogy előttem jól Constál, hogy Kigyelmed fris ember és jó Subjectum légyen, azért nem is lehetne dispensálnom Kigyelmeddel, az Regálissa el fog érkezni Kigyelmednek, tsak sollicitállya az Cancellárián. In reliquo stb."

Berkes az országgyülésen sem ült tétlenül; a többi között az 1723. jun. 5-ki gyülésen erélyesen fölszólalt a mellett, hogy "a dézsmák haszonbérbe adási joga, mely körül annyi sok viszszaélések történtek, az egyház részére föntartassék."101 Ugyanezen időben az 1715. évi 30. tvczkk értelmében kiküldött országos vallásügyi választmányban is részt vett s fontos érdekű óvást tett az egyház érdekeit sértő igyekezetek ellen.102 - Hazatérvén az országgyülésről, mely a "Sanctio pragmatikát" az ország sarkalatos törvényei közé beczikkelyezte, ismét egész erejével megyéjének szentelte napjait egész halálaig. Alatta az ujraszervezett egyházak, habár az idő viszonyaihoz képest kisebb arányban is, de folyvást szaporodtak. Igy 1726-ban a tápéi, 1727-ben az üllői, sz.-lőrinczkátai és holdmezővásárhelyi plebániák állittattak föl. - Ugyanezen évben egy váczi nemes, Csik János, jámbor adakozásából elkészülvén a városon kivül, igen alkalmas helyen, a csinosan és erősen épitett kálvária-kápolna,103 azt márcz. 28-án ünnepélyesen fölszentelve megnyitotta az ajtatos hivek előtt. - Még a következő évben az ő buzgósága folytán nyerték viszsza Tápió-Szele és Borsos-Berinke helységek templomaikat.

Azonban már az 1729. év megtöré a sokat fáradozott apostoli buzgalmú férfiút. Ereje mindinkább fogyott és végre márcz. 29-kén mulandó földi életét az örökléttel cserélte föl. "Gyümölcseikről ismeritek meg őket," mondja az Irás104 ; amilyen volt élete, olyan volt halála is s olyannak bizonyitá ezt márcz. 4-kén tett végrendeletében. Egyháza és vallásának érdekei voltak buzgalmának eszményei. Végrendeletében dús hagyományára nézve általános örökösökül nővérének, Berkes Annának gyermekeit, Gelle Ferenczet és Jánost tevé, de más nőrokonairól sem feledkezett meg. Egyébb hagyományai mind egyházi és vallási czélokra lettek általa szentelve, s ezek a következők:

1. Püspökének hagyott egy Lysimachus-aranyat és 10 akó bort. - 2. A váczi székesegyháznak hagyta földjeit, malmait, derecskei rétjét, nagy- és kisgombási szőleit és nagy (pontificalis) gyürüjét, mely 400 frtnyi készpénzt ért. - 3. A káptalannak hagyá rétsági jószágait, grónári és látóhegyi szőlőivel, továbbá érette tartandó évenkénti sz. misékre 300 frtot; a temetésére megjelenő kanonok-társainak is, kik érette egy sz. misét szolgálnak, egy-egy császári aranyat. - 4. Az egyházmegyebeli papoknak gyászmisékre 300 frtot. - 5. Váczon saját házának egy részében már bennlakván a kegyesrendiek, őket halála esetére, az egész házra nézve, örököseivé tevé, azonkivül érette tartandó sz. misékre 100 frtot. Ezeknek hagyta nagy hangos óráját is. - 6. A váczi papnöveldének 400 frtot. - 7. A megyei szegény papok nyugintézetére 2000 frtot. - 8. A váczi iskolákba járó szegény tanulóknak, kik között rokonaira figyelemmel kivánt lenni, ösztöndijul 1000 frtot. - 9. A váczi sz. domonkosrendieknek 100 frtot. - 10. A váczi sz. ferenczrendieknek szintén 100 frtot. - 11. A hatvani prépostságnak hagyományozta ottani szárazmalmát és szőlejét. - 12. Szülőföldjén Pásztohán sz. Lőrincz egyházának 400 frtot,azonkivül ugyanott a Bold. Szűz Mária templomának is egy öszszeget. - 13. A kállói, verseghi, erdőtarcsai és kürti egyházakra egyenkint 50 frtot, szinte az ecseghi egyháznak 30 frtot, a bujákinak, valamint a szőlősinek is egy öszszeget, ezen utóbbi egyház plébánosának hagyta szőlősi szőlejét is. - 14. A szécsényi sz. ferenczrendi kolostornak készpénzt, 20 kila buzát, 10 akó bort. - 15. A budai vizi-városi ferenczes kolostornak, a pesti ferenczeseknek, továbbá Pesten a servitáknak, kegyes- és domonkos-rendieknek s az apáczáknak egyenként 25 frtot. - 16. A pesti kegyesrendieknél a B. Sz. M. társulatának 25 frtot; a központi papnöveldében a B. Sz. M. társulatának 100 frtot; a nagyszombati tanulók nagyobb társulatának 50 frtot; ugyanott szegény tanulóknak 31 frtot; Beszterczén a B. Sz. M. társulatának 50 frtot, u. o. szegényebb tanulóknak 31 frtot hagyományozott. - 17. A Rétságon épitendő templomra 320 frtot. - 18. A váczi egyházban tetemei részére állitandó sirboltra egy kellő öszszeget hagyományozván, ugyanoda egy oltár állitására hagyott 300 frtot; valamint a sz. Anna tiszteletére emelendő másik oltár költségeire is Vay Ádám-nál lévő tőkéjét hagyá. - 19. Ékszereit káptalani társainak, drágább szőnyegit, bútorait és könyvei legnagyobb részét (kivevén, mit ezekből egyik öcse, Berkes István növendékpapnak adott) a káptalannak hagyta. - 20. Rokonainak és számos tagú személyzetének gyászruhára kellő öszszeget, valamint temetése után, ugy a váczi, mint a pásztói szegények közt kiosztandó 100 frtot hagyott. Legvégül pedig a királyi hadi élelmezési tárról sem feledkezett meg, erre is 200 kila gabonát rendelvén kiadatni.

Ime ilyen volt végakarata ama nemes, emberbaráti és hitbuzgó lelkű egyháznagynak, kinek itt, egy kitünő toll után, kissé terjedelmesebben adtuk életfolyamát,105 Minthogy az ő életrajza (1700 - 1729.) az egyházmegye történetére nagy világot vet, lévén neki ily számos évek alatt az egyházmegye szervezése, alkotása és gyarapitásában igen tevékeny, dicsteljes része. - Utódja lőn a nagypréposti székben:

2. Arbay János (1731 - 1735). Papi képeztetését az ország egyetemes papnöveldéjében nyerte Nagyszombatban, mikép ez eme szép bizonyitványból kitünik, melyet részére a nevezett papnöveldében fölállitott és megerösitett B. Sz. Mária társulata106 kiadott107 s a mely kedves honi nyelvünkön igy hangzik: "Az apostoli fáradalmaknak, tőlünk az Úr szőlejébe elköltözendő serény munkása a jövőben, Krisztusban tdő Arbay János atya,108 a közöttünk, a Mária-törvények szerint, legáhitatosabban eltöltött néhány évről kivánt magának bizonyitványt kiadatni. Mely legigazabb és törvényes kérelemnek helyet adók, bizonyitjuk; "miszerint a fönt nevezett, Krisztusban tdő atya. az Isten nagy anyjának, Máriának, fia ugy töltötte Nálunk életét, hogy mindenek előtt kellő példával tündöklött mindenkor, és pedig aképen, hogy mindenki által, erényei különös fényeért szerettetnék és becsültetnék. És a ki erénydús viseletével egybekapcsolt ügyessége és serénységeért a teendőkben ezen társulat több tisztségeinek vitelére méltónak találtatnék. A mely máriai és apostoli erények buzgalmát utóbbi életfolyamán át is benne fönnmaradni és gyarapodni reméljük. Aminek hitelére neki ezen sorainkat nem annyira a pecséttel, mint inkább Mária neve és szeretetével megerősitve kiadandóknak tartottuk. Kelt Nagyszombatban, a mi Mária-konventunkban, márczius 25-kén, a Szűz szülése óta 1711. évben. Schretter Károly, a Jézus társaságából, Magyarország papsága egyetemes társodájának109 kormányzója, és akkor a társulat igazgatója, m. k. Antal Mátyás m. k., akkor Magyarország papsága egyetemes társodájának tanulója110 s ama társulat titkára."111

A lelkipásztori téren alkalmaztatván Arbay, ecseghi plébános és főesperes lőn; majd ezen tiszteiben szerzett fényes érdemei jutalmául a kanonoki méltóságot nyerte, és utóbb, mint őrkanonok nagypréposttá léptetett elő. Gr. Althánn M. Frigyes püspök halála után, püspöki helynök és általános káptalani ügyhallgatóvá neveztetett ki. - 1735. márcz. 4-kén a városi tanács előtt személyesen megjelenvén, ott örökösei biztositásáúl112 kijelentette, miszerint azon házat,113 melyben akkor Szüts máskép Dombay Pál lakik, Waiser János és Wittmánn Ferencz szomszédságában a piaczon, Dombaynak, mint sogorának, és az ő maradékainak hagyja örökösen, Golyóbis Jánosnak, szintén sógorának, és nejének, azt a házat, melyben jelenleg laknak, ispényéri szőlőjét pedig a kegyesrendieknek.114 Nemsokára, 1735. május 29-kén elhunyt az Urban. - Végrendeletében a váczi kórháznak 500, az üllői egyháznak 400, a váczi székesegyháznak 500, a szegény tanulóknak 500, a kegyesrendieknek 500, az egyházmegyebeli plébániáknak 1200, a papnöveldének 101, a szegényeknek 1250 frtot hagyományozott, mint igazi emberbaráti nemesszivüségének hangosan szóló bizonyitékait tüntetve föl ilyképen.

3. Szappantsy Márton (1736 - 1750). Előbb galánthai plébános az esztergomi főmegyében. Meghalt 1750. nov. 29-kén, mint egyszersmind a szegények, árvák és özvegyek nagy jótevője, a kik fölsegélésére 1200, és a szegény tanulóknak ösztöndijul 4000 frtokat hagyott végrendeletileg.

4. Báró de Roy Jeán Miklós (1751 - 1757.) Előbb őrkanonok volt. Meghalt 1757. aug. 21-kén, mint választott dulcinói püspök.

5. Salbeck Károly (1757 - 1776). Azon vizsgálatból, melyet 1744. márcziusban tett Nagyszombatban, midőn Rómába a magyar-német társodása115 a sz. hittudományok tanulására küldetnék, életrajzára nézve ezen igen érdekes adatok tünnek elő: "Magyar volt, az erdélyi egyházmegyéből, a melyben van öröksége. Nemes, kath. szülőktől eredett, és ő maga is mindenkor katholikus volt. A középtanodai tanulmányokat116 Kolozsváron, Udvarhelyen és Nagyszombatban tanulta, a bölcsészetet pedig, melyből mesteri rangot nyert, Kolozsváron. Mind e városokban beiratkozott a Bold. Szűz Mária társulataiba. Nagyszombatban a Mária-papnöveldében tápnövendék117 és Kolozsváron is az volt a nemesek tápintézetében, mostpedig Nagyszombatban van a Magyarország egyetemes társodájában,118 az erdélyi egyházmegye részéről, mint II. évi tanuló.119 Előterjesztetik és ajánltatik a sz. Apollinárishoz czimzett római társodába leendő küldésre, a nmlgú, mlgos és főtdő erdélyi püspök részéről és a tdő atyáktól:120 a társoda kormányzója, tanároktól és az ő igazgatójától. Mi javadalma sincs, ment minden, a rendeket gátoló megrovásoktól. A négy kis rendet fölvette; birja a latin, német és magyar nyelveket; alkalmatos a theolog. tanulmányokra. Született nov. 17-kén, és most 21 éves. Egészséges testű, folyékony nyelvű, kinézése nem rút és észbeli tehetségénél fogva alkalmatos a nevezett tanulmányokra. Nem volt rendbeli,121 sem szerzetes papnövendék, sem pedig valalamely szerzetnek elhagyója. Van a gazdánál leteendő annyi pénze, amennyi szükséges neki a viszszajövetelre. Szabadon és önkényt kiván sz. Apollináris társodájába, Rómába, eljutni122 és pappá szenteltetni." Ily vizsgálatot hármat állott ki, melyekből az első 10, a másik is 10 s a 3-dik 8 pontra terjed.123

Mint a sz. theologia borostyánosa hazatérvén a honába, előbb Zettényi Klobusiczky Xav. Ferencz, kalocsai érsek titkára s egyszersmind az ágazati hittudomány tanára lett, majd kalocsai kanonok és ott általános helynök, utóbb szombathelyi, majd meg váczi nagyprépost és nemesini fölszentelt püspök, ugy szintén három megyés főpásztornak, gr. Forgách Pál, gr. Eszterházy Károly és gr. Migazzi Kristófnak, segédje124 és általános helynöke, az utóbbinak azonfölül még teljhatalmúja is. Végre roppant tevékenységével szerzett fényes érdemeinél fogva, 1776. évben a szepesi uj egyházmegye első főpásztorává emeltetett, ahol valamint nemes lelkülete, ugy tekintélyénél, ildomossága és tudományos miveltségénél fogva is nagyban tündökölt. - Utána.

6. Galánthai gr. Eszterházy Pál lett a nagyprépost (1776 - 1780). Előbb a kedves magyar pálos-rend vezérfője125 volt, aztán váczi nagyprépost s egyszersmind sebastopoli fölszentelt püspök; Salbeck után gr. Migazzi általános helynöke és végre 1780. évben pécsi megyés püspök lett.

7. Nyitra-zerdahelyi Zerdahelyi Gábor, (1780 - 1800), ősrégi jeles nemzetségből eredett;126 mint előneve is mutatja, Nyitra-Zerdahelyen született 1742. okt. 16-kán. Atyja, Imre, akkor még a lutherhitüekhez tartozott, de később az ősi kath. egyházba viszszatért; anyja Nagy-Bossányi Bossányi Anna volt, a ki, midőn fia a papi pályára készült lépni, egy magyar szövegű levélben,127 komolyan és esdve kérte fiát, hogy jól megfontolja, vajjon az oly szent pályára van-e igazi hivatása. A növendékpapok közé fölvétetvén, 1757. évben Pozsonyban a sz. Imre növeldéjében, 1758 - 1760-ig Nagyszombatban Magyarország egyetemes papnöveldéjében, vagyis az u. n. vörösekében, a bölcsészetet elvégezte, és ezen egész tudományból diszvitatkozást állott ki, melynek öszszes tételei füzetét gr. Batthyányi József bibornok s kalocsai érseknek ajánlotta s a bölcsészetből mesteri rangot nyert. Majd 1761-ben útnak indult Rómába, s ott sz. Apollináris társodájában a sz. hittudományok tanulására oly fényes előmenetellel adta magát, hogy nemcsak az egész theologiából, melynek tételeit128 gr. Barkóczy Ferencz primásnak ajánlotta, nagy tündökléssel és tudományossággal, valamint ritka lelki éberséggel diszvitatkozást129 tartott,130 és 1765-ben a legfőbb borostyánnal diszittetett fel; hanem egyszersmind a bibornoki sz. testületből többek szeretetét és jóakaratát is szerencsés volt megnyerni, és itthon a hazában is az egyházi és világi hirnevesebb tudósokkal levelezési viszonyban állott.131 Rómában, 1764. évben, a lateráni bazilikában, XIII. Kelemen pápa általános helynöke, Colonna Márk Antal, neki a sz. rendeket föladta, s ugyanott a következő évben, Jordán Domonkos nicomediai érsek által, ennek magán-kápolnájában, pápai fölmentvény mellett a korra nézve132 áldozárrá szenteltetett s pápa ő szentségétől többféle szabadalmakkal133 ellátva, viszszajött hazájába, épen Barkóczy primás halála előtt három nappal állittatott be Pozsonyba. E szomorú eset, hozzájárulván még a várt alkalmazás hiánya is, a fiatal papot annyira leverte, hogy az őtet kegyelő kalocsai érsekhez folyamodott, ennek megyéjébe akarván magát átvétetni; de a káptalani helynök, a széküresség alatt, mitsem idegenithetvén el, csak egy évre kész őt elbocsátani.

Azonban, az 1766. év elején a pesti káplánságot választotta magának, a hol alig töltvén el 10 hónapot, gr. Grassalkovich Antal kir. kamarai elnöktől bemutatva, vadkerti plebánossá lőn kinevezve. 1767-ben alesperessé emeltetett; midőn e plebániát alig két évig a legbölcsebben kormányozta volna, Bányai László káptalani helynöktől titkárnak hivatott be, 1768-ban a helynöki hivatal cancellariussává neveztetett ki, mely hivatalt oly serényen és lelkiismeretes pontossággal vitte, hogy már 1770-ben a pozsonyi káptalani üres székre ajánltatnék.

De nemsokára elhalván Okolicsányi Mihály esztergomi kanonok, ennek helyére terjesztetett föl a káptalan által, és csakugyan 1771. febr. 11-kén esztergomi kanonokká neveztetett ki; 1772-ben a sz. Istvánhoz czimzett legrégibb papnövelde kormányzójává emeltetett s a B. Sz. Mária poroszlói apátságával diszittetett föl; 1774-ben e tisztét az esztergomi és somogyi megyékben fekvő káptalani javak igazgatóságával cserélte föl. Gr. Batthyányi József 1776-ban az ország primásává neveztetvén ki, oldalkanonokjává tette, s ezen tisztében a 10 évig ürességben volt érsekség számos és nehéz ügyei nagyon fölszaporodván, ezeket szerencsés sikerrel intézte és végezte, midőn ugyanazon évben a hétszemélyű tábla ülnöke és birája és választott corczolai püspöknek neveztetett ki; mely hivatalt, noha II. József által a dicasteriumok több egyházi tagjaival együtt ő is e tehertől 1786-ban fölmentetett, de II. Leopold által 1791-ben a régi méltóságba viszszahelyeztetett, a törvényhozásbani nagy tudománya és gazdag tapasztalatánál fogva nagy haszonnal és a felek teljes megelégedésére több mint 20 éven át viselte.134 Minek tanubizonyságai a szentkereszti püspöki könyvtárban fönlevő pörös kivonatok kéziratai 50 vaskos kötetben.

A budai egyetem fölavatása alkalmával 1780-ban váczi nagyprépost és segédpüspökké neveztetett ki, egyszersmind waal-i és sonnenthun-i gr. Migazzi Kristóf bécsi érsek és a váczi püspökség örökös kormányzója135 által általános helynökké is emeltetett, és általa 1781. jan. 14-kén titopolitani püspökké136 szenteltetett föl Bécsben; és igy majd 20 évig a váczi egyházmegye kormányzásában vitte az egész püspöki tisztkedés terheit. Ugyanis 1786-ban Migazzi bibornok lemondván a váczi egyházmegye kormányzóságáról, káptalani helynökké választatott; majd 1784-ben - noha, mint levelei bizonyitják, sem Migazzi bibornoknak, sem az ország primásának a legmagasabb helyeni ajánlásai és pártolásai nem hiányzottak, - váczi főpásztorrá báró Splényi Ferencz neveztetett ki, a sz. szék elnöke lett, s ezen megyés püspök 1795-ben elhunyván, fölkiáltás által ismét káptalani helynökké rendeltetett.137

Mint váczi nagyprépost sok szép tettel örökitette emlékét. Igy a többi közt: nem csekély költséggel szülőföldén 1785-ben templomot épittetett s azt szépen meg is adományozta, melynek fölszentelése alkalmával mondott sz. beszédnek czime ez: "Tanuság a templomok tiszteletéről." melyet a nyitra-szerdahelyi uj templomban, midőn ezen épitményét jeles pompával felszentelé, mélt. és főtiszt. ugyanazon helységről neveztetett Zerdahelyi Gábor Titopolyi püspök és váczi főprépost, élő nyelven monda Erdélyi József, váczi kan., széplaki apát úr. Sz. Ivány havának 22-dik napján 1788. - Váczon (IV. 16. lap.) - Hogy a gondozó papságnak fönséges tiszte vitelére jó segédkönyvet adjon, ily czimű művet adott ki Váczon: "Summa pastoralis officii, ex institutione parochi, eximii olim praeconis verbi Dei P. Pauli Segneri S. J. extracta."138 - Az ő istenes költségén jelent meg ezen mű is: "Oltári szentség (zsoltárok, énekek, könyörgések) Zerdahelyi Gábor stb. rendeletéből nyomtattatott Váczott 1786."139

Hirneves ékes szólását hirdetik azon beszédek is, melyekkel az országgyüléseken királyi fölségeket üdvözölte.140 Ugy szintén az 1790/1 évi hongyülésen mondott beszédei, midőn a keresztény türelemről folyt a tárgyalás és arról, hogy az egyházi javak, az irigyek által inditott törekvések szerint, az ország közalapja javára foglaltatnának le, két müvecskét adott ki névtelenül.141 - Tudományszeretetét hirdeti a beszterczebányai püspöki könyvtár, melyben láthatók mind ama nagymennyiségü könyvek, melyeket papi pályáján oly tetemes költséggel gyüjtögetett egybe,142 hogy azok láttára bámulat ragadja meg a szemlélőt. Több mint 50 kötetre terjedő vegyesek gyüjteménye is őriztetik ott, a melyekben kisebb értekezések nyomtatásban és kéziratban, többféle alkalmi, védirati, egyházpolitikai s egyébb az ekkori kort földeritő dogok foglaltatnak; aztán vannak e főpásztor életére nagy fényt deritő és sok, Battyányi primás és Migazzi bibornok által sajátkezüleg irott levelek. Van ott egy nevezetes vastag könyv is, máskép "album," melyben a legtöbbnyire külső országi, egykori római növendéktársai neki arczképeikkel s kézaláirásaikkal kedveskednek.143 - Fölemlitjük itt mellékesen, hogy udvarmesterének Váczon 4558 frt 80 krra becsült háza volt.

Fényes érdemei és szép tulajdonainál fogva 1800. aug. 16-kán beszterczebányai püspökké neveztetett ki. - Ennél fogva 1800 aug. 29-kén Drobnyi Antal biró és Hajnik János pgrmstr urak a tanácsülésen előadták: "Minthogy Zerdahelyi Gábor ő mlga, a fejedelmi kegy megköszönése végett másnap Bécsbe utazni elhatározta, a tanács jónak látja elmenetele előtt ő mlgánál tisztelegni. Mi végből, a város nevében, magok mellé vévén Rack Andrást, Hamvay Mihályt és Hajnik Ferenczet, és ő mlghoz 10 órakor bemenvén, az emlitett Hamvay főjegyző a következő bucsuszavakat intézte a kitüntetett egyháznagyhoz, mely alatt mindenkinek szemeiben a meghatottság könyei ragyogtak:

"Szivbűl örvendünk Mlgod Nagy Érdemeinek a Felség által Püspökséggel lett meg jutalmazásán, nem is egyébb zavarja meg ebbéli Örömünket, hanem annak meggondolása, hogy hosszas árvaságunkban már több Esztendőktűl fogva Mlgodban kegyes Attyánkat tiszteltük vala, és ime, midőn annak állandóságát óhajtánk s reméllyénk is, attúl ezen változással el maradván, valóságos árvaságra jutánk, tudni illik Sürű sóhajtásink is héános és sikertelenek lévén. Már tehát, mivel ezekk igy tellyesedni Szükséges, Vég-Bútsúképpen Attyai áldását, Tetteinkk botsánattyát kérvén, Mlgodnak jó s állandó Egésséget, békességes, s hoszszas Életet, Szivbűl óhajtunk olly könyörgésünkkel, hogy ennek utána is rólunk meg emlékezni árván el hagyatott Ügyünket az eő hellyein elől adandó alkalmatosságokban Kegyelmessen ápolgatni méltóztasson. Melly Kegyelmét Mlgodnak, mivel más tehetségünk nintsen, a Felséges Istenhez Szerentsés Életeért teendő fohászkodásainkkal meg hálálni örökön el nem mulattyuk."144

Az 1801. évi febr. 1-jén, miután a váczi egyházmegyétől érzékenyen elbucsuzott, Garam-Szőllősre ért el, mely püspöki mvárosból egyházmegyéje székhelyére leendő ünnepélyes bevonulását márcz. 24-re tüzte ki s a B. Sz. M. következő ünnepén145 a szokott módon beigtattatott.146 Meghalt Beszterczebányán 1813. okt. 5-kén, miután 70 évet, 11 hónapot s 18 napot töltött volna el e földön s egyházmegyéjét 13 évig szeretettel, bölcsen s lelkiismeretesen kormányozta volna. Harmadnapon eltemettetett a sz. kereszti, általa nagy költséggel a régi, öszszeroskadtnak helyén emeltetett, jóval nagyobb diszes templom bejárati küszöbe alatt tetemei nyughelyeül készittetett siralagban. A réz-lemezbe vésett siriratot önmaga irta, melyet 1808. jun. 16-kán készűlt végrendeletébe is betett.147

8. Keresztúri Erdélyi József, a B. Szűz széplaki apátja, Migazzi-féle alapitványú kanonok, és Zerdahelyi után káptalani helynökből negypréposttá neveztetvén ki 1801. évben, ezen évi márcz. 7-kén székébe igtattatott; de már ápril 10-kén élte 65. évében kimúlt.

9. Bodonyi Bodonyi Sándor, (1801-1811), scopi-i választott, belgrádi és samandriai fölszentelt püspök, a Bold. Szűz jászt-i apátja, a váczi káptalan nagyprépost székére, mint e káptalan olvasó-kanonokja emeltetett, és Erdélyi kimulta után itt káptalani helynök, Károly Ambrus főhg. alatt pedig, a kit ő 1807. okt. 1-jén a felső plébánia-templomban al- s ezen hó 4-kén szerpappá szentelt, segéd- és igazgatói helyettes, és Kámánházy László püspök eljötteig megint káptalani helynök volt. Meghalt 1811. nov. 11-kén 76 éves korában. - Őt követte a nagypréposti székben:

10. Nieppenburgi Bissingen Ernő gróf (1813-1820). Jassi-i fölsz. püspök, elöbb constanczi kanonok és helynök, Kámánházy püspök halála után, a váczi egyházmegyében, a főpapiakban segéd, a lelkiekben helynök és káptalani általános ügyhallgató volt.A szegények iránt megható kegyességet tanusitott s kitünően járatos volt a szent dolgok ismeretében. Földi pályáját 1820. márcz. 12-kén végezte be, élte 70. évében.

11. Tiller József (1820-1822), a Bold. Szüz bizere-i, vagy kizere-i apátja, mint a váczi káptalan olvasó- kanonokja, annak nagypréposti méltóságára emeltetett, Kámánházy püspök alatt püspöki, Bissingen után pedig káptalani helynök lett, s azok közé számitandó, a kik kegyes czélokra sokat áldoztak és a közintézeteket adományaikkal segélyezték, és arról is nevezetes, hogy 1821. szept. 17. és 18-kán egyházmegyei zsinatot tartott ünnepélyesen. Meghalt 1822. ápril 8-kán, élete 80-dik évében. - Utódja lett:

12. Borsitzki Borsitzky Béla (1823-1834). Előbb a nyitrai székesegyház kanonokja volt már 1800. évben, majd ugyanott olvasókanonoknak léptetett elő, és mint ilyen utóbb, 1823. ápril 16-ka óta a váczi káptalan nagypréposti méltóságát viselte. 1832. nov. 7-ke óta a váczi egyházmegyét mint püspöki helynök kormányozta. Meghalt 1834. decz. 10-kén. - Utána következett:

13. Sztankovits Ker. János (1837-1838). Választott bosoni püspök, ő cs. kir. apostoli Fölségének tanácsosa; utóbb a győri egyházmegye püspökségére emeltetett, és a váczi nagyprépostságot

14. Sághi Sághy Mihály (1839-1849) nyerte, a ki novi-i vál. püspök volt. Majd

15. Gáspárik Kázmér (1850-1863). lett a nagyprépost, ki előbb káptalan őrkanonokja volt. Már mint kanonok (1827-1863). sokat tett és áldozott a város csinositására s a lakosság kényelmére. Igy a többi között: "Az u. n. "harangozó-utcza" kikövezésére megkivántató köveket saját költségén megszerezvén s hajón a város alá szállittatván, hogy a jótevőnek kiadásain könnyitve legyen, 1836. aug. 12-kén, 556. sz. a. a tanács elhatározta, miszerint a kövek kihordására, a kikövezésére szükséges föld szállitására s egyéb fuvarozásokra a szekeres munkát a város teendi meg. Ennélfogva ez elegendő ökrös szekeret rendelt ki, 4 ökör után egy napra 3, kettő után pedig 2 frtok fizettetvén a város pénztárából. Ezen utcza kikövezésénél a szekeresek és napszámosokra forditott költség a városnak 228 frt s 30 krjába került.148 A város a kanonok e kegyességét, s annak diszét előmozditó e jószivüségét nemcsak alázatos köszönettel fogadta, hanem hálája jeleül azon utcza a jótevő nevéről lőn elnevezve s maig is "Gasparik-utczá"-nak neveztetik. - A lövöldében is, az annak csinositására hozott szives áldozataiért, szép hirnevet szerzett magának. - Az iskolai ifjuságot és a papnövendékeket az által igyekezett a tanulmányokbani nagyobb előmenetelre buzditani, hogy nekik évenkint jutalmakat adott, melyek a legritkább remekirók ékesen bekötött müviekből állottak, s köztök nagyobb munkák is voltak, mint Basilius Faber Soranusé,149 Facciolát Jakabé150 stb.

A nógrádi elemiskolák s a váczi katonanevelő-intézet iránt is szép jótékonyságot tanusitott s a pozsonyi hongyülésen a szerencsétlen elmeháborodottak házának kijavitására szintén adakozott. - A székesegyház mögötti téren és Lyceum előtt jó ideig mocsáros tartalmú gödrök akadályozák a járkelést és gonosz büzökkel fertőzteték a levegőt, mit a nemes szivű kanonok továbbá nem türhetvén, az 1835-ki télen nagy mennyiségű földdel töltötte be azon gödrös helyeket s az egész térséget földdel egyengettette el s aztán faragott kövekkel rakatta ki. - A székesegyház körül 33 kőoszlopot ásatott be jó erősen, melyek erős vaslánczokkal kapcsolvák egybe a püspöki templom előtti tér szélénél. - A székesegyház mögötti, u. n. paradicsom-utcza" elején két, másfél-öl magasságú csinos kőoszlopot emeltetett, melyek tetejére egy egy világitó-lámpát helyeztetett.151 - A város diszitése s annak közönsége javára tett szép áldozataiért itt örökre áldásban leend emlékezete s buzditó példát nyujtand e tekintetben másoknak is. - Mint nagyprépost is az u. n. kispréposti lakban tartotta lakását s abban halt is meg.

16. Kriszter Antal (1863-1969), e káptalannak 1844-ben lett tagja; a B. Szűz zeermonostori apátja, általános püspöki helynök ügyhallgató, a zsinati vizsgáló bizottság elnöke s több évig a papnövelde kormányzója is volt. Az egész egyházmegye osztatlan szeretetét birta.

17. Hermánn József (1869-1875), még e század elején, 1812. évben szenteltetett nappá, s mint fiatal áldozár csak 5 hóig volt káplán, mert már 1813-ban Váczra, a püspöki hivatalba lőn berendelve, hol 8 évig müködött mint iktató és irattárnok. 1821-ben pereghi plébánossá neveztetett ki, s a következő évben már esperessé választatott s midőn 1837-ben a nagykátai plébániára helyeztetett át, e kerületben is ráruháztatott a diszes esperesi hivatal. A plébániai és esperesi tisztségek buzgó betöltése 1847. évben megszerzé neki a kanonoki szép méltóságot, s mint káptalani tag 1855-ben czimzetes, 1869. évben pedig káptalani nagyprépost lett. És noha ekkor kijelenté, hogy ő már többet ez életben nem kiván, mégis a megyés főpásztor fölterjesztésére 1872-ben ansariai czimzetes püspökké lőn kinevezve.

Teljes életében egyike volt a régi magyar papoknak. Hivatala betöltésében folytonos tevékenységet és munkásságot tanusitott; az alsónémedi-i és nagykátai kerületek az ő személyében páratlan buzgalmú esperest birtak; mint kanonok a káptalan ügyei iránt mindig élénk érdeklődéssel viseltetett, és mint 70 éven túllevő aggastyán örömmel vállalta el és buzgalommal vitte a püspök-helynöki tisztet, s midőn e hivataltól fölmentve, az előrehaladott kor, a lábfájdalmak s a nehéz hallás régi tevékenységében akadályozták őt, az egyházmegyei és a káptalani ügyek iránti érdeklődése épen nem csökkent.

Mint embert a társadalmi életben őszinteség és szókimondás, jó kedély és takarékosság jellemzék. Még az utóbbi években is, midőn már 80 évet túlhaladott, s az öregség többször ágyba dönté, jó kedve mindig meg volt. S noha érezé, hogy közeleg élete vége, még a halálról megfeledkezve enyelgett és élczelt. Majd betegségéből fölüdülve igy szólt: "Nyomnak, tolnak már, - szeretnének a sirba tenni, - de majd sietek én nekik meghalni." - Pár nappal pedig halála előtt ezt mondá rokonai egyikének: "Nem akarnék még meghalni, mert még hüvös van a kryptában, - majd ha fölmelegszik egykissé az idő, akkor halok meg."

De leginkább takarékossága miatt szokták őt emlegetni s e tekintetben túlságosnak is tartani; de azért nem lehet róla elmondani, hogy a jótékony czélokra sajnált volna adni, áldozni valamit. Igaz ugyan, hogy nem minden kérelmezőnek adott segedelmet, főkép ha látta, hogy az illető arra épen nem érdemes, nem méltó, és igy halála előtt nem régiben még a váczi nőegylet is, mely akkor még föladatának tekintette a vallásnélkül Frőbel-kert föntartását, melyben pedig jobbára zsidó-csemeték ápoltattak, - kissé katonás választ kapott a nagypréposttól, midőn hozzá folyamodott segélyért.

De midőn ugyanazon egylet nemesebb czélra, t. i. szegények konyhájának fölállitására gyüjtött adományokat, ő volt az első, ki e czélra jelentékenyen adakozott.

A közvélemény általában mesés gazdagságot tulajdonitott neki, amit megerősiteni látszott ezen többszöri nyilatkozata: "Majd ha egykor meghaltam, akkor fogják megtudni, hogy ki volt az a Herrmánn", s valóban e nyilatkozatát igazolja végrendelete, mely megczáfolja az ő dúsgazdagságáról szárnyalt hirt, de míg egyrészt ama ritka pontosság, mellyel fönmaradt hagyatékát megjelölé, őszinteségét és takarékosságát tükrözé vissza; másrészt jó szivéről s adakozásáról tesz tanuságot. Ugyanis nemcsak rokonainak hagyott szép örökséget, hanem különféle jótékony czélokra is tett hagyományokat. Öszszes hagyatéki cselekvő állapot volt 39,580 frt 27 kr., szenvedő állapot 4622 frt 77 kr., és igy a tiszta hagyaték tett 34,957 frt s 50 krt. - A végrendelet 1. és 2. pontja a rokonok javára tett ingatlan s ingó hagyományokra szól. - A 3-dik szerint a megyés főpásztor ő nmlgnak egy darab cs. kir. aranyat hagyományoz. A 4. pontban a váczi káptalannak halála évforduló napján tartandó ünnepélyes gyászmisére 1000 frtot. - 5. Ugyanannak havonként végzendő gyászmisére 600 frtot. - 6. A pereghi. - 7. A nagykátai templomoknak, szintén halála évfordulóján tartandó gyászmisére 400-400 frtokat, s ugyan e czimen, 8. A sz. Ferenczrendi váczi kolostoroknak 100 frtot. - 9. A váczi székesegyház pénztára alapjának növelésére magyar urbéri kötvényben 500 frtot. - 10. A váczi szegények intézete pénzalapja javára 50 frtot. - 11. A váczvárosi kórháznak alaptőkéje gyarapitására 50 frtot. - 12. A váczi, pereghi és nagykátai szegények közt az illető plébánosok közbejötte mellett leendő kiosztásra külön külön 50, tehát öszszesen 150 frtot, a nevezett községbeli szegények pénztárai növelésére. - 13. A váczi siketnémák intézetének 25 frtot. - 15. A pesti vakokénak 25 frtot. - 15. A bpesti Sz. István-Társulatnak 25 frtot. - 16. A bpesti Sz. László-Társulatnak 25 frtot. - 17. A 87 frtra becsült aranyburnót-szelenczéjét Rupp Zsigmond bpesti kir. közjegyzőnek. - 18. Zsolnai Borbálnak azon ágyi ruhát, melyet ez használni szokott és 500 frtot. - 10. Ezen nő leányának, Papp Amáliának is 500 frtot. - 20. A végrendeleti végrehajtóknak, névszerint: Kovách Pál váczi kanonoknak és Veszelovszky Jánosnak, külön-külön 100, tehát 200 frtot. - 21. A hagyatékban talált könyvek a végrendelet és törvény értelmében a váczi székesegyházi káptalannak adattak át. Még cselédjeiről is megemlékezett végrendeletében, valamint a váczi papnöveldéről, melynek 150 frtot hagyományozott urbéri földtehermentesitési kötvényekben és a váczi egyházmegye elaggott és kiszolgált papjai intézetének 200 frtot stb.

Ime igy rendelkezett e nagyprépost takarékos élete eredményéről, s míg a rokonok áldják, a fönt elszámlált intézetek hálát rebegnek s forró imát küldenek az égbe, e nemes-szivű elhunytnak lelki üdvéért, kinek tetemei ott nyugszanak ugyan már a székesegyház sirboltjában, de a boldogultnak emléke még élénken él és élni fog sokáig e városban és az egész egyházmegyében. - Ő 1790. jan. 4-kén született s 1875.