A két hegyalja között folyó szőke Duna Visegrádnál két ágra szakadván, délnek
csavarodik, jobb ága a vértesi hegyek alatt, a bal pedig, mely amannál sokkal
szélesebb, egy nagy területen siet Buda-Pest főváros felé. Medrének baloldalán,
Visegrádtól két órai távolságra egy szép sikság nyilik, melyen fekszik a hazánk
viszontagságos történetében oly jelentékeny szerepet vitt Vácz püspöki város. -
Buda-Pesttől 4 mérföldre, az északi szélesség 37 fok, 30', s a keleti hosszúság
36 fok, 39', 40" foka alatt fekszik. Nagy Imre szerint1; Fejér György irja,2
hogy a széles, 47 fok, 47', hosszúság 36 fok, 47', 45" és Tipold Özséb3 szerint
a szélesség 47 fok, 47' ugyan, de a hosszuság 36 fok, 48' alatt létezik. -
Nyugat felől a Vértes hegyei, észak felől a Naszál hegység messze kiterjedve
látszanak, kelet és dél felé pedig az emberi látásnál is tovább terjedő térség
és sikság árad ki. - Hajdan Nógrád megyéhez tartozott, és csak a gyászos emlékü
törökuralom után kebeleztetett a szintén szomszédos Pest-megyébe. - E város
fekvése, határának gazdagsága, a fővároshozi közelsége s népének
életrevalóságánál fogva is szép jövőnek nézhet eléje.
Határai.
Északról a Naszál, mely által Nógrádmegyétől elválasztatik és Kosd helység; keletről Rád, Duka és Sződ faluk; délről a gödi puszta s nyugatról a Duna, mely Sz. András szigetétől elválasztja, és Verőcze helység által környékeztetik. E helységek közel esvén Váczhoz, ennélfogva e város szűk határok közé van szorítva, úgy anynyira, hogy kiterjedése Naszáltól a Duna mentén lefelé a Rákos nevű patakig egy, a Dunaparttól pedig Duka felé félmérföldnél nem tesz többet, és igy a Váczhoz tartozó földterület nem valami jelentékeny. - Kereskedelmi útjai Buda-Pest főváros felé keletről a Duna, nyugatról a vasut, mindkettő közvetlenül érinti a várost s egy nagyon járt országút. Minélfogva kedvező helyzetben van a város, a vasúti és gőzhajói közlekedés által naponta többszöri összeköttetésben lévén a fővárossal; mi forgalmára és keresetére a legkedvezőbb hatást gyakorolja.
Naszál vagy Nagyszál, és az ennek alján délfelé fekvő számos hegyek, halmok és dombok tartoznak e városhoz. E nagy hegynek magassága a Duna szinétől számítva 145 ölet, vagyis 2080 lábat tesz. Tetején egy kis térség vagyon, melyről a nehéz följutás fáradalmait bőven jutalmazó gyönyörű kilátás lepi meg az embert; megláthatni ugyanis annak csucsáról a selmeczi, esztergomi, budai és mátrai hegyeket is. Igen kedves látványt nyujt a Duna, amint Visegrádnál délnek csavarodván, két ágával, mint vastag karjaival Sz. András szigetét átöleli, s ott ismét egygyé lesz, számos kisebb és nagyobb szigeteket tüntetve fel. Vagyon egy barlangja is, s ehhez a néphagyomány egy történetkét köt, mely igy szól: "Régen, midőn hazánkban a várur és jobbágy közt egy végtelen határ terült el, a szomszéd várurak egyikének leánya egy jobbágy fiába szeretett s titokban egybekeltek. Ez a várurnak tudomására jutván, midőn a násznép hazafelé vonult, a dühös apa embereivel a Naszálhegynél üldözni kezdé a násznépet s ezek a hegy eme barlangjába menekültek". Innét nyerte nevét: "Násznépbarlang." A néphagyomány sok más regét is fűz e barlanghoz, melyben kincset is vélnek rejleni, miután egykor valami Janosik nevű rabló is tanyázott benne gaz czimboráival s onnan pusztítgatá a vidéket. E barlangnak csak egyik ága járható, a másik az aláomlott kövektől járhatatlan. Belül kerek kupos üreg vagyon; egy barlangkémény vezet fel a magasba. Van egy másik kupola-szerű tetővel biró üreg is, a talaj telve van fekete nedves földdel, nagy kőtömegeken kell áthatolni. A lég itt hideg és nedves, a falakon cseppkő-darabok láthatók. A barlang alkatánál fogva az u. n, kitörési barlangok közé sorolható, melynek belső ürege idővel megnyittatván, hozzáférhető lőn. Vajjon e barlang valami harcias időkben, a tatár- vagy török-uralmi mozgalmakkor vagy egyébkor is lakot volt-e vagy nem? az idáig még kideritve nincsen. - Egy forrás csergedez ki és mindig hideg lég és szél ömlik belőle. A hegyalján és az alatta létező kisebb hegyeken és dombokon mindenütt Bachus kedves növényével, a szőlőtőkékkel találkozunk.
a) Méltóságos püspöki uradalomhoz tartozók: Körtéles, Diósvölgy, Nyulas, Sz. László, Öreg-Hermán, Kis-Hermán, Felső-Spinyér, Öreg-Sejcze, Kij-Sejcze4, Öreg-Zsobrák, Althán, Bácska, Mihályhegy5, Felső-Törökhegy, Közép-Törökhegy, Alsó-Törökhegy, Kis-Törökhegy, Kis-Kútvölgy, Alsó-Kútvölgy, Öreg-Kútvölgy, Látóhegy, Közép-Máj, Öreg-Vasas, Kis-Vasas, Öreg-Cselőte, Kis-Cselőte.
b) A Ngos káptalani uradalomhoz tartoznak: Ürgehegy, Papvölgye6 Fenyves, Egyházmög, Öreg-Gombás, Közép-Gombás, Kis-Gombás, Fölső-Nagyszál, Alsó-Nagyszál, Patakvölgy, Grónár, Öreg-Pinczevölgy, Kis-Pinczevölgy, Káptalani Öreg-Sejcze, Káptalani Kis-Sejcze.
c) Rádi uradalomhoz tartozó csekei hegyek: Kis-Drágahegy, Nagy-Drágahegy, Kis-Jató, Nagy-Jató, Öreghegy, Kis-Hármas, Nagy-Hármas, Burgundia, Szitnya.
d) Dukai uradalomhoz tartozó bángori hegyek: Bikki-Bángor, Parti-Bángor, Kis-Pörös, Nagy-Pörös.
e) Gödöllői uradalomhoz tartozó csörögi hegyek: Öreg-Csörög, Középső-Csörög, Kis-Csörög- és végre
f) A rátóti uradalomhoz tartozó Kigyóshegy7.
De térjünk vissza a Naszálhegy ismertetésére. Ennek hátán és oldalain diszlő erdők többnyire bükk- és tölgyfákból állanak, diszlenek azonban ott a galagonya, kecskerágó, fagyal, vörös- és fekete gyürü, hanga vagy tamariska és más csemeték is. A naszáli erdőkben kővévált fákra is akadtak már; ezekből Nagy Imre8 úr birtokában is volt több mint 2 mázsa súlyu, megkövült négy fatörzs. E század elején érceket is kezdtek Naszál hegyén ásni, de mivel e bánya a ráforditott költséget és fáradságot sem fizette ki, itt a bányászattal felhagytak. Azonban a hegynek a város felé néző egy pontján épitésre, oszlopok, kőfaragó-munkákra stb. igen alkalmas köveket ásnak és fejtenek itt ma is. A budapesti lánchid kövei is jó részben innét szállitattak, és a vidék egyéb nagy épületei is mutatnak föl e hires kőbányából került alkatrészeket. Jelenleg a püspöki uradalomtól haszonbérben birja Payerl Károl úr, kinek a váczi vasúti állomás közelében jeles kőfaragó telepe van.
Már fönteb emlitők, hogy e város a közeleső helységek miatt szűk határok közé van szoritva és egész kiterjedése 7,959,277 négyszögölet,vagyis 6632 négyszögholdat9 tesz ki. Ujabb számitás szerint e város területe imez: 6000 hold szőlő, 4000 hold szántóföld és rét, 2600 hold erdő, 1600 legelő. Összesen 14,200 hold. Telekre nézve a püspöké 58 telek a nagy részen és 281/4 telek Kis-Váczon. A káptalani rész pedig tesz 171/2 telket. Ezen kivül a város birtoka 500 hold földes rét. - Szántóföldje és legelője Vácznak kevés vagyon, ennek is nagyobb része homokos és nincs több mint 90 u. n. egész házhelye a gabonatermelésre és marhatartásra. Földje azonban bőségesen jutalmazza a munkás fáradságát. Minthogy határának 1/3 részét foglalják el a szőlők, s ezeket a lakosok szorgalmatosan mivelik, sok bora terem. Középtermésü évben 200,000 akónál több fehér és vörös bor kerül ki a váczi szőlőkből. Mindkettő jó izű, kedves zamatú s egészséges ital. A váczi bor öt éves korában tökéletesen megérik, de 15-20 évig is eláll. - Mind a szőlőhegyek, mind a város melleti kertek, gesztenyét kivéve, mindenféle gyümölcsöt teremnek. Az 1818-ik előtti években tek. Molnár János siketnéma-intézeti tanár, a váczi és egyéb közeleső gyümölcsösöket számtalan oltás, párositás és szemzés által nemesitett fákkal gyarapitotta. - A váczi földben a sárga-dinynye is megterem, de a görög azt nem szereti. - Szarvasmarha, ló és másféle barom nem sok terem itt, mert szénája kevés terem, és volt idő, midőn a szegény gazdák e miatt szamártartással voltak kénytelenek magukon segiteni. A nemrég történt tagositás alkalmával a legelők és egyéb földek a házak után eső szántóföldekül osztatván ki, e különben a termelésre kedvező körülmény a sertés-tartást is a lakosok nem csekény kárára nagyban gátolja. - A jóformán bevégzett dézsmaügy, illetőleg a dézsmaváltság a bortermelést nem kis mérvben fogja előmozditani. - A közellevő bokrok, cserjék és erdőkben őzek, nyulak és szarvasokra jó sikerü vadászat esik.
A váczi határban levő vizek a következők: 1. a Duna, melynek a város közepe tájáni szélessége 330 öl, legnagyobb mélysége 20-22 láb. Ha megárad, a város alsó végét elönti és nem csekély károkat tesz. Azelőtt a váczi Dunaágon, mivel malmokkal nagyon megrakva volt, partja menedékes és rajta több kis sziget és zátony létezik, kevés hajó járt, de a másik, ily akadályoktól mentt és mélyebb vizü ágon közlekedtek. Jelenleg a váczi ágnak Tófalu felé eső részén mint a hol a viz legmélyebb, járnak még szintén hajók és nagyobb vizálláskor a város alatt haladnak el; az e mellett elfolyó Dunán hét szigetet ismerünk, melyek közől három jókora. Azon, mely a város közepe irányában fekszik, hajdan füz, jegenye és nyárfákból képződött szép erdőcske diszlett, de a melyet a vizár, vagy a jégtorlás teljesen elsepertek. Az alsóbb szigeten bérbe adatni szokott meglehetős kaszáló is vagyon annak idején.
2. Három jókora patak, melyek egyike a Naszálhegyből eredvén, a városon fölül a Dunába ömlik. A másik a rádi hegyekből jő, és a város alsó végén folydogál; mig a harmadik a kisujfalusi hegyekből szakad s jóval a városon alól a Dunába siet, mely is "Rákos vize" név alatt a határ szélét alkotja Buda-Pest felé.
3. Számos források csergedeznek Vácznál a Dunába, melyek közől kettő különösen nevezetes. Ezek egyike a városon kivül a Boldogaszszony kápolnája alatti lapályon az ugynevezett "Mária kutacskájából" bőven önti egészséges, üdítő hatásu vizét szünet nélkül egész éven át. A másik kőcsatornán meszsziről folydogálván, a városon kivüli püspöki kert alatt egy patakba ömlik; vize az egész határban legkönynyebb, legtisztább és legegészségesebb. Eredetét bizonyosan tudni nem lehet; a már többször említett Nagy Imre vélete szerint,10 a rádi hegyekből származik és csatornáját még a törökök készítették volna. Ez a városon kivül Duka falucska felé két helyen mindig nyitva van és nyáron több helyen is megnyitják a mezei munkások, hogy kedves üde vizével enyhítsék szomjukat.
A váczi halászat a Dunán a gőzhajó-járás óta már nem sokat érvén, az itteni halászok Pestről, Gútáról, Rév-Komáromból, a Tiszáról vagy a Duna balpartján fekvő helységekből (Szob, Nagy-Maros stb.) hordják a váczi piaczon eladni szokott halakat. - A dunarévi haszonbérlet meglehetős jövedelmet szokott a királyi javadalmakat haszonbérben tartó városnak behozni évenként. - Emlitendő e helyen ama sajátságos szokás, hogy midőn a Duna jól befagy, annak jegén naponként, de kivált vasár-és ünnepnapokon délután a város lakóinak minden osztályaiból igen számosakat lehet látni kedélyesen szórakozni, ugy hogy alig van ember, ki ekkor a Duna jegén többször meg nem fordulna. Ilyenkor a Duna túlpartján, a város átellenében a régi korcsma helyén emelkedő csinos vendéglőben oly vigan folyik az élet, hogy annak bérlője alig képes az éj- s nappal ott mulató nagy közönséget kiszolgálni. Ha ellenben a Duna be nem fagy, mi néha szintén megtörténik, ugy a bérlő elesik a szép keresettől.
E város levegője, átalán véve, tiszta és egészséges, mit a sok szüntelen mozgásban lévő vizek, erdők és szőlőkkel boritott hegyek, a gyakorta lengedező felső vidéki szelek eszközlik. Az északi dühös szelek romboló hatása ellen a szőlőket és a várost meglehetősen védik a Naszál s ennek alján terülő kisebb hegyek; de a nyugat és észak közötti nyiláson Váczra berohanó erős hideg szelek a szőlőkben nem ritkán károkat okoznak és azért bosszantják a lakosokat. Ugyanez okozza, hogy Váczott napjában a légmérséklet többször változik; hogy a nappali meleg és esti hives idő közt nincs meg a kellő arány, és itt érezhetőleg mindig hivesebb van, mint a nem messze fekvő helységekben. Azt tapasztalhatni itt, hogy 2-3 fokkal mindig nagyobb a hideg mint Buda-Pesten. Ez annak jele, hogy itt a lég sürübb, tisztább és ruganyosabb, mint amott. A levegőnek nedves vagy száraz voltát a Naszálhegy, mint valami időjós, jelzi, t. i. ha nedves a levegő, füstöl és erősen gőzöl a hegy; ha ennek tetejét a köd és gőz eltakarja, bizonyosan eső támad Vácz körül; ha a hegyen sokáig megmarad a köd, az eső tartós lesz; ha a szél lefelé hajtja a ködöt, kitisztul az idő; ha felhős időben semmi gőzt nem bocsát a hegy, nem lesz eső; ha nyugatról, vagy észak felől jő Vácznak a mennydörgés, nem félhetnek a város lakói, mert a Vértes és Naszál egészen elveszik mérgét. Ugyan e hegyek miatt igen ritkán jő nagy eső azon részekről Váczra, és ha kelet vagy dél felől jönnek a felhők, kiöntik ezek magukat Vácz tájékán a hegyek alatt.
Vácz a Duna balpartján termékeny sikjai-, hullámzó, jól müvelt dombjaival és messzire kékellő hegyeivel Közép-Magyarország egyik legregényesebb pontját képezi. Délről sik határtérei a Nagy-Magyar-Medencze kezdetének tekinthetők; keleti dombjai, kelettől nyugatig félkörben elnyuló hegylánca az egész vidék által uralt kimagasló Naszállal azon hegység végnyulványaihoz tartoznak, mely Kis-Kárpátok neve alatt ismeretes, és Vácznál a Dunáig nyomulva természetes töltésként képezi nyugati határát az imént emlitett medencének, a magyar alföldnek. A hegyes vidéknek ekkénti belenyulása a rónába, e rónán több helyütt előtörő források, mint a közel magaslatok földalatti üregeiben összegyült szivár-vizeknek természetes utai, karöltve járó tényezői az élő szervezetek változatosságának, s ha e szerény müvünkben tovább, hosszabra terjeszkednünk lehetne, megérdemelné a vidék, mikép az ő terményrajza behatóbban tárgyaltassék. Igy azonban legyen elég e pontból anynyi, menyit a "Vácz területe" cimű cikkben föntebb előadtunk.
A geologiából tudjuk, hogy a Magyar-Nagy-Medence egész fölületén a történelmi évszámitás előtt lezajlott, időkben tenger terült el. Mit mondhatnók hát Vácz város róna-térségeiről, melyek szintén ezen őstengerfenéknek képezték parányi területrészét, egyebet minthogy vizeredetüek. Ezt bizonyitja az egész talajnak kavicscsal rétegenként váltakozó fövenye, mely vagy tiszta kovaföveny, száraz mindent kipörkölő s helyenként (a Rákos felé is ezzel szemben, mintegy folytatólagosan a dunántúli Szt. Endre szigeten) kopár homokbuckákká magasodó; vagy csekély, agyagtartalmánál fogva nyirkos termékeny és anynyira apró szemcséű, hogy szakértők állitása szerint, a vasöntésnél mintázásra használt legfinomabb külföldivel is kiállja a versenyt, és ezenfölül kitünő minőségű tégla-anyagot szolgáltat.
A hegyeket alkotó kőzetek, hasonlóan neptunikus eredetű homok-kövek mészkötszerrel. A dunántúli Vértes hegység rétegei, a vácziaktól ülepedésök kora- és módjára nézve különböznek. Legalább a tófalusi hegyben a legközelebbi években megnyitott bányát a közet csekély öszszetartása miatt veszteséggel hagyták abba egymásután a bérlők. A váczi homokkő szövegét tekintve kétféle; az egyik csekélyebb elterjedéssel látszik birni, és vagy a Naszál lejtőin hever szabadon, vagy pedig felhőszakadások, záporok és tartós esőzések alkalmával a hegyről lemosatva vizvájások fenekén található. Tapintata igen durva, legföltünőbb alkatrészét dió,- sőt tyuktojás nagyságu vaskosan a kötszerbe ágyazott quarz-hömpölyök és kopadékok képezik. A másik, az egészen egynemünek látszó, apróan szemcsés, érdes tapintatú, gyöngén vörösre vagy sárgára szinezett homok-kő. Ilyféle a régtől előnyösen ismert naszáli homok-kő, mely jelenleg is fejtetik s a fővárosi épitkezéseknél alkalmaztatik, könynyen kezelhetősége és nagy tartósságánál fogva hazánk első osztályú homok-kövei közé sorolandó. Azért a pesti hires, régibb lánchid oszlopai, a váczi székesegyház százévnél idősb szobrai, előcsarnoki oszlopsora és lépcsőzete is a naszáli homok-kőből faragvák.
Figyelemre méltók végre a talaj neptunikus eredete mellett tanúkúl föllépő diluviál, vagyis negyedkori vezérkövületek, melyek kőmagvak és benyomatok alakjában a város Verőceközség felé eső nyugati részén, a Dunának a Büki-szigettel (recte: Buki szigettel - a. szerk.) szemben fekvő partján a hullámok által fölmosott agyagtartalmú, vizben könynyen elmálló puha homok-kő-rétegben bőven találtatnak, valamenynyien tengeriek s a puhány-typushoz tartozók.
Ezek nemzetiségre nézve most már nagyrészben magyarok, ezek után említendők a németek, kik hajdan sokkal nagyobb számúak voltak itt, mint jelenleg, és végre a különböző szláv helyekről ide koronkint beszármazott tót-ajkúak, névszerint több cseh- és morva családok költöztek ide az 1848/9-ki szabadságharc elnyomása utáni években, s többnyire a város alsó végén laknak. Közölök többen meglehetősen elsajátították az uj haza nyelvét, míg gyermekeik már mind igen jól beszélik azt. - Vallásra nézve: az ősrégi római kath. egyház hiveinek száma 12,028; Kálvin követői 1408; Luther hivei 163, görög nem egyesültek 133 (a fegyházbani ily hitűekkel együtt) s Mózes-vallásúak 950-en voltak az 1877-ki egyházmegyei névtár szerint, vagyis az öszszes lakosság a fegyháziakkal együtt tesz 14,682 lelket, tehát kevesebbet, mint 1873-ban, amidőn az öszszes lélekszám 16,397-re rúgott. 1871-ben 15058 lélek lakta Váczot, 1818-ban pedig csak 10,000. És igy e város lakói hat évtized alatt is nem valami föltünően növekedtek számban, lévén ennek oka a többi közt azt is, hogy nem egy évben többen halnak meg, mint születnek, noha azokban nem fordúltak elő járványok, mint az úgynevezett vészkór, epemirigy stb. Csupán Izrael élelmes népe az, mely, mig a 40-es években alig számlált itt nehány bérlő családot, évről évre jelentékenyen szaporodik és ma már több mint 900 lélek itt az ő létszáma. - Jellemre nézve Vácz városának népe életrevaló, szorgalmas, munkás, becsületes, de kissé hiú; legtöbbnyire szőlő- és földmiveléssel, ugyszintén jó részben kézmüiparral foglalkozik, de a kereskedést sem hanyagolja el, habár ez Buda-Pest főváros közelsége miatt nem nagy lendületnek örvend. - A köznép viselete, dicséretére legyen mondva, magyaros és csinos, mely csak emeli csinos kinézését. - Vallásossága meglehetős, noha tagadni nem lehet, hogy az alsó-néposztályban számosan vannak, kik Bachusnak forró tisztelői, és magukat az undok káromlásokkal is megbélyegzik!
A város részei ezek: Nagy-Vácz, Kis-Vácz, Burgundia, Luxemburg, Tabán, Krakó, Alsó- s Fölső-Cigány-város. - Térei: Székesegyháztér, Miklóstér, Barátok tere, Vásártér, Veresháztér, vagy Baromvásártér, máskép Vásárállás. - Piacai: Nagy- vagy főpiacz, Kis-piac, halpiac. - Utcák: Pesti országut, mely a hosszan nyuló városon egészen átvonúl: malom-utca, lövölde-utca, zöld-fasor, mező-utca, lágyas-utca, jobb-pataksor, bal-pataksor, gőböl-utca, fűzfa-utca, kordoványos-utca, füzesbevezető-utca, hatytyú-utca, fazekas-utca, kaszárnya melletti kis-utca, szén-utca, ispita-utca, penczi-utca, kosdi-utca, kert-utca, flórián-utca, timár-utca, galamb-utca, aldunasor, temető-utca, fekete-sas-utca, Gasparik (előbb harangozó) utca, papnövelde-utca, paradicsom-utca, csillag-utca, révhez-vezető-utca, ser-ház, péntek-utca, koronasor, káptalan-utca, szél-utca, vásár-utca, hid-utca, gőzhajókiálláshoz vezető utca, tömlöc-utca, öreg-ispita-utca, Rókus-sor, békás-utca, Szt. János-utca, fegyház-utca, uj-utca, alsó-külső-sor, Rákóczi-utca, deszkásokhoz-vezető-út, nógrádi-ország-út, felső-dunasor, dézsmaház-utca, felső-külső-sor, kereszt-utca, veres-kereszt-sor, Splényi-utca, mészárszék-utca, harangláb-utca, kovács-köz, Légrádi-köz, vám-utca stb. - A házszámok meghaladják az 1600-at. - Vidéke. Bizonyára Pestmegyének egy vidéke sem oly gazdag a természet szépségeiben, mint Vácz vidékeé. A ki tájaink, völgyeink, magaslataink s viruló folyampartjainkat gyönyörü öszhangjukban csak egyetlenegyszer látta is, annak a lelkében e látvány maradandó emléket hagy hátra s szive vágya mindig viszszavonja. Csak a vácziak közől sokan nem akarják felismerni ezen oly szép vidék becsét. Ők a sok fától nem látják az erdőt. Az idegenek elragadtatva időzgetnek e szép vidéken, s annak szebb pontjait müvészetökkel ismertetni igyekeznek is. Igy az 1879-i szeptemberhóban egyik elsőrendü tájképfestőnk időzött itt, hogy főkép Vácz éjszaknyugati tájairól vázlatokat vegyen fel, melyeket a nemzeti mütárlat csarnoka számára fest. Hazánk legismertebb touristája is, Szentgyörgyi Ottó a magyar földhitelintézet pénztárnoka, figyelmére méltatta e vidéket. A nevezett hó 14-én fölment a "Nagy-Szál"-hegy ormára s oda nyilatkozott, hogy összes kirándulásai közt ez volt a legbecsesb, s hogy e gyönyörü vidéket többször is meglátogatni fogja.
Lábjegyzetek:
1 Ld. a Tud. Gyüjt. 1818. IV. köt. 29. lap.
2 Hübner Lexicona V. Köt. 352. lap.
3 Zsebszótárában. Ld. Vácz rövid ismertetése.
4 Ennek terén létezett csalitok, csipkebokrok és bozótokat 1764-ben Deáky József püspökuradalmi ispector a váczi lakosokkal kiirtatta és aztán szőlőkkel beültette.
5 A szőlők közől legközelebb fekszik a városhoz az u. n. "Mihályhegy", mely nevét az elején emelkedő sz. Mihálykápolnától nyerte.
6 Ez a leghiresebb váczi püspökök egyikének, Báthory Miklósnak kormánya (1475-1506.) alatt ültettetett be, hogy neki és papjainak legyen hova kirándulni a szórakozás és felüdités kedveért.
7 E szőlőhegyek neveit Stróber János úr szivessége közölte az iróval.
8 Ld. a Tud. Gyüjt. 1818. IV. köt. 31. lap
9 V. ö. Hunfalvy: Magyar és Erdélyország képekben. I. köt. 221. lap.
10 Ld. a Tud. Gyüjt. az i. h. 32. l.