A feldolgozás alapjául szolgáló mű: VÁCZ VÁROS TÖRTÉNETE.
Írta: KARCSÚ ANTAL ARZÉN, a sz.-ferenczrendi váczi kolostor főnöke, kiérdemült rendtartományi tanácsos, a magyar történelmi társulat rendes tagja.
Első - kilencedik kötet.
Vácz, 1880-1888.
A VÉGSŐ SZERKEZET AZ EREDETI KÖTETEKHEZ KÉPEST:
HELYRAJZ
Első kötet (Vácz, 1880)
A város története, keletkezésétől 1756. évig
Vácz város helyrajzi ismertetése.
TÖRTÉNELEM
Első kötet (Vácz, 1880)
A város története, keletkezésétől 1756. évig
Történelmi rész.
Második kötet (Vácz, 1880)
Gr. Migazzitól báró Splényi püspökig, azaz: 1756-1787.
Harmadik kötet (Vácz, 1881)
Báró Splényi Ferenctől a szabadság-harcig (1787-1848.)
Negyedik kötet (Vácz, 1882)
A szabadságharctól az újabb időkig (1848-1861)
EGYHÁZTÖRTÉNET
Ötödik kötet (Vácz, 1885)
A váczi egyházmegye általános, s a püspöki lakok története a püspökök életrajzai az első főpásztortól Peitler Antal Józsefig bezárólag. (1036-1885.)
Hatodik kötet (Vácz, 1886)
A váczi székesegyház, káptalan s az egyházmegye területén létezett apátságok, prépostságok stb. története.
Hetedik kötet (Vácz, 1886)
A főesperességek, alesperességek, az egyházmegyei plébániák sorozata, a váczi római kath. plébániák, a n. e. görögök, kálvin- s lutherhitű felekezetek és zsidó-hitközségek története
Nyolcadik kötet (Vácz, 1887)
Az egyházmegyei intézetek, és a kolostorok.
MINDENNAPI ÉLET
Kilencedik kötet (Vácz, 1888)
Az iskolák, intézetek, egyletek, kórházak, nyomdák, kereskedelem és ipar
Az eredeti kötetek részletes tartalomjegyzéke:
Feltétlenül fel kell hívnunk a figyelmet a szöveg jellegzetességeire. Karcsú helyesírása régies, ezt így is hagytuk, csak a szembeszökő és zavaró nyomdahibákat javítottuk a szövegben. A magyar nyelv védelme iránt elkötelezett szerzőként Karcsú használ olyan korabeli, nyelvújításból eredő kifejezéseket is, amelyek korunkra nem őrződtek meg, nem maradtak köznyelvünk részei. Ezeknek a szavaknak a jelentése általában a szövegösszefüggésekből értelmezhető. A gyakran használt kifejezések esetében sokszor rövidítést alkalmaz a szövegben, de ez előfordul a többször említett város- vagy személyneveknél is. A legfontosabb rövidítések feloldását külön listán megadjuk. Igen fontos a használóknak figyelni arra, hogy az elmúlt századok írásbeliségének megfelelően a személynevek írásmódja Karcsúnál is következetlen! Úgy írja a neveket, ahogyan egy-egy okiratban fellelte. Ennek eredményeként ugyanazon családnevek az egymást követő mondatokban másként, akár 3-4 féle írásmóddal is szerepelhetnek. A számítógépen keresőknek adott esetben figyelni kell például a Plöszl-Plöszel-Pleszszel-Pleszl-Plessel név ugyanazon személyt jelölő névváltozataira. Esetenként a nevek közötti keresést különösen nehezíti a Grassalkovich-Krassalkovich, Priner-Briner, vagyis a kiejtésből következő hangzóváltás, amikor a kezdőbetűk nem egyeznek!
Az eredeti könyv ismerői számára változást jelent, hogy nem tüntettük fel a nyomtatott változatra vonatkozó tartalomjegyzékben az eredeti oldalszámozást. Ennek az az oka, hogy tematikusan csoportosítottuk a könyvben egymás után elhelyezkedő, tartalmilag összefüggő szövegrészeket. A jegyzetek szövegén nem változtattunk, a bennük szereplő rövidítések feloldását a nagyközönség számára nem tartottuk szükségesnek.
A LEGGYAKORIBB RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE:
b.: báró
bold.: boldogságos
conv.: konvenciós (conventios)
csk.: császári és királyi
cs.kir.ap.: császári királyi apostoli
fej.: fejedelem
főhg.: főherceg
főmlg.: főméltósága
főtdő.: főtisztelendő
frt.: forint
gazd.ülés.: gazdászati ülés
gr.: gróf
gymn.: gimnázium
hg.: herceg
h.z.alj.: honvéd zászlóalj
jár.: járás
jkönyv.: jegyzőkönyv
kath.: katolikus
kr.: krajcár
kváros.: káptalani város
m.kir.: magyar királyi
m, mlga.: méltóságos
mváros.: mezőváros
ng, ngos.: nagyságos
nmlga.: nagyméltósága
nprépost.: nagyprépost
nyug.: nyugalmazott
p.: püspök
pfrt.: pengő forint
ple.: plébános
prae.: prefektus (praefectus)
ppénz.: papírpénz
pváros.: püspöki város
sz.: szent
sz. kir.: szabad királyi
tbiró.: táblabíró
tek.: tekintetes
udv.: udvari
urad.: uradalom
urb.: úrbéri
vmgy.: vármegye
vpénz.: váltópénz
A ma is könnyen értelmezhető és általánosnak mondható rövidítéseken (pl. stb.: satöbbi, t.i.: tudni illik, u.n.: úgynevezett) kívül gyakorta rövidíti a szerző a város- és személyneveket.
A SZERZŐ RÖVID ÉLETRAJZA:
Karcsú (Krecso) Antal Vásárúton (Pozsony vármegye) született 1827. május 9-én. Gyermekéveit Gútán (Komárom megye), földműves család fiaként töltötte, az elemi iskolát ott járta. Innen került a révkomáromi hatosztályos bencés gimnáziumba, és szándékában állt belépni a bencés rendbe. 1845-ben mégis Szécsénybe ment, és Szent Ferenc rendjébe lépett. Ekkor magyarosította vezetéknevét, szerzetesi neve pedig Arzén lett. 1849-ben Gyöngyösön tette le a szerzetesi fogadalmat, Szegeden, majd Kecskeméten tanult. 1850-ben Kalocsán szentelték pappá, akkortól - ahogyan ő írja - "áldozár". Mozgalmas évtized következett életében, gimnáziumokban tanított Gyöngyösön, Jászberényben, Szabadkán, majd hitszónok volt Kecskeméten és Egerben, de Füleken, Detken és Csányon is tevékenykedett. 1863-ban került először Vácra, ahol összesen negyed századot élt. Az 1868-69-es rövid megszakítást követően házfőnökként tért vissza a váci Ferences rendházba, s húsz esztendeig töltötte be ezt a pozíciót. 1889-ben - nagy szomorúságára - Szolnokra helyezték, ott halt meg 1893-ban. Kívánságára, amit a most CD-lemezen kiadott könyve végén is megfogalmaz, testét a váci alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. (Részletes önéletrajzát maga közli e könyv utolsó kötetében, Vác város történetírói között. A Vutkovich-Moenich féle Magyar Írók Névtárában közölt életrajzot maga Karcsú is jónak ítélte. Életrajzi adalékokat Farkasfalvi Imre 1927-ben írt emlékbeszédében is olvashatunk, ez nyomtatásban a Váci Könyvek 28. kötetében jelent meg 1940-ben.)
Karcsú jelentős történetírói tevékenységet folytatott - ahogyan egyik bírálója, Dudás Gyula a Századok 1891. évi kötetében írta - "tisztán nemes ambitióból", vagyis minden anyagi támogatás és ellenszolgáltatás nélkül. Munkái egy részét, így a Vác város történetéről írt köteteit is, saját költségén nyomtatta. Nagy munkabírású, termékeny szerző volt, pozitivista szemlélete is az adathalmozásra ösztönözte. Fontosnak tartott minden általa fellelt információt, adatot, ezeket belefoglalta munkái laza szerkezetű fejezeteibe. Nem végzett részletes elemzéseket, rövid értékelései, megjegyzései gyakran szubjektívek.
Általánosan ismert, több kötetes munkái - a pápaság múltjáról és a szerzetesrendek egyetemes történetéről írottak - mellett számos más témában értekezett nyomtatásban. Vác város múltjának feldolgozásába váci szerzetesként fogott bele, évtizedes gyűjtőmunka közben készítette, alakítgatta kötetenként a monográfiát. Úttörő tevékenység az övé, korábbi alapkutatások nélkül készített "egyediratot", vagyis átfogó, monografikus igényű munkát. Általában a magyar várostörténeti összefoglalók korát tekintve is úttörő, az elsők között van Karcsú váci műve. Az általa használt, esetenként fordításban szó szerint közölt források közül azóta több megsemmisült, így azokat egyedül e könyvből ismerhetjük. Figyelmet érdemel az is, hogy Váccal kapcsolatban ez az első jelentős terjedelmű, magyar nyelven fogalmazott történeti írás, a korábbiak nyelve még latin, illetve német. Munka közben változtatott a könyv tervezett szerkezetén és terjedelmén, ebben bizonyára közrejátszott az is, hogy a már lezárt, kiadott kötetekre vonatkozó számos újabb adalék kerülhetett a kezébe. A kilenc kötet egyenként jelent meg 1880-1888 között, s azóta sem készült újabb kiadás. Így a könyv mára ritkasággá vált, és a szakaszos megjelentetés miatt a fennmaradt példányok között is sok a hiányos, töredékes. Az eredeti könyv kevés illusztrációval készült, nincs mutatózva, használata rendkívül nehézkes. Ritkasága és nehéz kezelhetősége miatt a könyvben rejlő adatok a helytörténeti kutatók által nincsenek teljesen kiaknázva, feltárva.
Zomborka Márta