Történelem

Vácz elnevezése.

Eredetét, mint oly sok ősrégi városét, sürü homály födi, melyet adatok hiányában földeríteni még egy történésznek sem sikerült. Hisz csak nevét illetőleg is eltérők a vélemények. Igy némelyek a legendában élő Vach vagy Vácz1 nevű remetétől, ki az itteni nagy erdőségben élt volna, származtatják azt. E szent férfiu Inchoffer szerint2 a Hethey-ek kitünő nemesi nemzetségéből eredett. Felső-Magyarországon; a ki is, midőn övéitől hallaná, hogy a hon e részein szép buzgalomnak örvend a szent hit, többeket megható buzgalom lelkesít, az áhitattól tündöklő jámboroknak állandó lakaik vannak, szent lelkesedéstől áthatva, titkon elhagyta az atyai házat, és előbb a visegrádi erdők rengetegében munkálta lelke üdvét, aztán átkelvén a Dunán, a váczvidéki erdők sürüjében szolgált az ő Istenének. Ezen "Vatus"-nak (Vat és innen Vácz) is irott remete, kit sz. László királyunk igen kedvelt, a hires mogyoródi csata előtt, 1074. év elején a győzelmet Géza vezérnek megjósolta.3 Bél Mátyás előbb idézett jeles müvében4 a "vaciánok"-tól származtatja a város nevét. De hogy ezek magyar vagy szláv népséget képeztek-e, hol éltek és mikép szerepeltek, erről mi bizonyost sem lehet tudni. Vannak, a kik ugy vélekednek, hogy a "Vácz" elnevezés a német Waitzen (Weitzen, mi buzát jelent) eredt volna. Róka kanonok kitünő müvében5 "Verovácz" (Verőcze) pataktól származtatja az itt szóban levő elnevezést. Azt sem tudhatni, hogy mi okon nevezhette Ranzán Péter Váczot "Batiá"-nak6 Desericky szerint Géza király előtt más neve lett volna e városnak, t. i. "Vitze". ,mit ő Doglióninak Velencében 1595-ben megjelent "L' Ungheria Spiegata" cimű müve elejéni földrajzi tábláiból következtet.7 Egyébiránt nevei: magyarúl Vácz, németül Waitzen, tótul Vacz vagy Vaczon s latinul Vacia vagy Vacium.

Lábjegyzetek:

1 Bél ugy vélekedik, hogy a remete szigorú életénél fogva ugy nézett ki, mint a váz, s innét eredt volna e város neve. Lásd. Notitia Hung. Novae, Tom. III. pag. 112.

2 MSS. ad. ann. 1072.

3 Vates latin szó s jóst jelent. Piker : Topogr. M. R. Hung. Viennae 1750. 535. l.

4 Ld. i. m. a hivatolt lapot.

5 Alt und Neu Waitzen

6 Epit. r. Hung. I.

7 V. ö. Hist. Dioec. et. Civ. Vac. pag. 21.

A város régi keletkezése

A nagy tudománya Katancsich1 egyik igen becses müvében2 nehány feliratot közől Schönvisner után, melyek kétségtelenül azt bizonyitják, hogy e tájon egykor a római legiók állomásoztak, s ezen feliratok közől nemcsak a "C. Valerius Secundus" segély-csapatainak s több másokénak jelvényeire is rábukkanunk, hanem magának Augustus-nak korára is hivatkozhatunk, amenynyiben a város határában talált ezüstpénzek közt jeles törlénet-buvárunk Findura Imre ur3 maga is olvasta Caesar Augustus nevét, a hátlapon "Caius Julius" nevével, s helyesen jegyzi meg, hogy e tekintetben, ha idővel majd az érmészetre is hivatkozhatni, meglehet hogy a történelem fonalát, meszszebb is kiterjeszthetjük.4 Mikép Lányi5 is irja, hogy itt egykor az őshajdanban római telep is volt, felfödözött sok kövei és érmei is eléggé bizonyitják. Vácz, melyet, mikép alább látni fogjuk, a történelem oly sok fontos mozzanata nevezetesít, melyen annyi század viharzott át, valóban már a rómaiak alatt nagy szerepet játszhatott. Erről eléggé tanuskodik, a Hét-kápolnával szemben, a Duna tulsó partján levő u. n. "Bolhavár"-nál maig is fönálló, az évezredek viszontagságaival dacoló nehány falmaradványa egy római váracsnak (castrum). De ókori leletekben is gazdagnak kell lenni e város vidékének, mint azt mutatják azon érdekes bronz,- réz- s cserép-tárgyak, melyeket Mayer Ferenc úr a nemzeti muzeumnak volt szives ajándékozni. Ezek közt egy réz-nyil annyira feltünt ritkaságánál fogva, hogy a párisi világtárlaton is be volt mutatva. - A bécsi geologiai társulat közlönyében. (XIV. köt. 104. lap.) pedig olvassuk, hogy Stache úr 1865-ben a Kőhid felé 7 darab kova-késpengét talált. Sajnos, hogy a nemzeti muzeumunkba ezekből egy sem került! Sajátságos némelyeknek azon állítása, hogy itt hajdan római gyarmathely nem volt, mert azon régi római emlékkövek, melyek egy része a püspöki lak alatti kert falazatában még maig is látható,6 nem Váczott, hanem Ó-Budán, a hajdani Aquincum helyén találtattak, honnét a müvészet- és tudománykedvelő nagy egyházfejedelem, Migazzi Kristof, hires váczi püspök hozatta ide át és állittatta fel. De vajjon azért, hogy ezen emlékkövek az érintett helyen találtattak és hozattak Váczra, ennek területén nem lehetett volna az őshajdanban római telepitvény? Ki állithatja ezt? Sőt inkább, mikép föntebb említők, kitünő történelmi adatok bizonyitják, mikép itt egykor római gyarmat virágzott.

És itt közbevetőleg helyén látjuk közölni azon régészeti kincseket, melyeket egy század előtt vácz ép oly áldozatkész, mint a miveltség iránt fogékony főpásztora, az említett gr. Migazzi Kristóf, egybegyüjte, s melyek ma az ország muzeumának a külföld legjelesebb tudósai, egy Mommsen, Desjardins Ernő és Viaggio által is méltatott archaeologiai kincseit képezik. Ezek pedig a következők:

I. Jupiternek T. Arsinius Sita hadastyán által emelt fogadalmi kő. Méretei: egészben magassága 0.70; szélessége 0.32, mezőnybeni magassága 0.32; szélessége 0.32. A felirati betük középmagassága 0.04. - Valószinüleg Ó-Budáról került Váczra, gr. Migazzi bibornok kertjébe. A nemzeti muzeumba vitetett 1857. dec. 1-jén. - Az oltárka, jobboldali ormának letörésén kivül, ép. A betük nem anynyira a késő kort, mint inkább ügyetlen vésőt árulják el. Felirata elolvasva: "Jovi Optimo Maximo Titus Arsinius Sita Veteranus Legionis Secundae Adiutricis Votum Solvens Merito." E régiség irodalma a következő müvekben lelhető fel: Marini kéziratában, melyet Pray- és Migazzitól kapott. - Eckhel kézirata, IX-dik füzet, a bécsi cs. kir. éremtárban 1.10, és 7.40. Kíadta Schönvisner (I. R. i. p. P. II. 255. l. VII. sz. a. Appendix); Sestini (Viaggio 265. l.); Katancsich (I. a. g. v. I. 423. L. CCCLX. szám alatt). - Érdy, volt muzeumi régiségtári őr, rajzban küldte el Mommsennek, kinek hires régészeti müvében C. L. L. III. I. 3435. szám alatt fordúl elő.

II. Jupiter tiszteletére L. Aemilius Optatus a II-ik legio adjutrix tribunja által emelt fogadalmi kő: - Méretei: magassága: 0.75. Mezőny magassága 0.28, szélessége 0.26, a felirat betüinek magassága 0.045. Váczról, Roskonyi püspök kertjéből 1857-ben vitetett a nemzeti muzeumba. - Felirata olvasva a következő: "Jovi Optimo Maximo Lucius Aemilius Optatus Tribunus Militum Legionis II. Adjutricis Votum Solvit Libens Merito." A "tribunus militum" vagy "tribunus legionis" egy cohors parancsnoka volt s igy egy legioban 10 tribunus volt alkalmazva. - E kő irodalma a következő: Marini-nál Pray és Migazzi kézirataiban. - Eckhel-nél 1., 11. és 7. 41. - Érdy rajzban adta Mommsen-nek kinek müvében 1. 3434. közlé Schönvisner (I. R. I. P. P. R.; II.-ik kötet 247 lapon az Appendixben). - Sestini (Viaggio 256. lapon) - Katanchich I. A. G. V.; I. 420. lapon közli a három első szó nélkül.

III. Jupiter tiszteletére Marcus Aurelius Pompejus, aquincumi ó-budai tizedes által emelt fogadalmi kő. Méretei: magassága 0,93.; mezőny magassága 0.32.; szélessége 0.35. A felirati betük magassága az első s harmadík sorokban váltakozva 0,35. Eredeti lelhelye Ó-Buda; később gr. Széchenyiné kertjében állt, innen a váczi püspöki kertbe került, ahonnét meg 1875. dec. 1-én a nemzeti muzeumba vitetett. Csak felső részén és az irás 2-3 sorai közt balra kissé sérült. IV. is a praefericulum a jobb, a patera a bal-oldalon áll. - Felirata olvasva: Jovi Optimo Maximo Marcus Aurelius Pompeius Decurio Coloniae Aquinci, Votum Solvit Libens Laetus Merito. - Irodalma: Milles, codex 157727. levél. Pocock 122,6. - Eckhel I. 6. és 7,36. - Marini Pray kézirata. - Közlé Schönvisner Rom. I. ter. II. 195. lapon. - Sestini Viaggio 244. lap. - Katanchich Istri adcolarum geographia vetus I. köt. 404. lapján némi eltérésekkel. - Érdy János kiadta rajzzal a Vahot és Kubinyi által szerkesztett "Magyarország és Erdély képek"-ben cimű mű I. kötete 73-ik oldalán.

IV. Jupiternek és Juno királynénak Gajus Titius Eutyces által ajánlott fogadalmi kő. Méretei: magassága 1.12; mezőny magassága 0.44; szélessége 0.41. Betük magassága 0.05. Váczról, Migazzi bibornok gyüjteményéből a muzeumba vitetett 1857-ben. Ugy látszik hogy ezen eléggé ép és csinos tagozatú kő, melynek iráslapja egészen tiszta, betüi szabályosak, a VII-dik századba tartozik. Összefont betük nem fordulnak rajta elő. Felirata olvasva: "Jovi Optimo Maximo Junoni Reginae Gaius Titius Eutyces. Votum Solvit Libens Merito." - Az emléken EUTICES úgy van irva, hogy a hézagba a hiányzó H betüt könynyen be lehetett volna igtatni. - E kő régészeti irodalmi fellelhető Marininál 160. lapon, Migazzi után; Eckelnél I. 5; 7. 35., Katanchich-nál (I. 452. lap.)

V. Jupiternek és Dianának szentelt fogadalmi kő Gaius Julius Arteno tribunus által ajánlva. Méretei: magassága 0.75; mezőny: magasság 0,47; szélesség 0,42. A felirati betük magassága 0,055. Ez is Migazzi váczi gyüjteményéből való és az előbbiekkel egy időben került a nemzeti muzeumba. Felül és alul minden diszitményétől meg van fosztva. Az iráslap ép, alig sérült. Felirata olvasva a következő: "Jovi Optimo Et Dianae. Patriae sacrum. Gaius Julius Arteno Tribunus Militum Legionis II. Adintricis Votum Solvit Libens Merito. Irodalma Marini-nál Migazzi és Pray után. Eckhel-nél I. 14; 7. 33. Kiadta Schönvisner; Sestini (Viaggio 254. lapján.)

VI. Silvanusnak Accius Maximus, aquincumi decurio által szentelt kő. E kő méretei egészben, magassága 0,61; szélessége 0,19. Lelhelye Vácz, a Migazzi-féle gyűjteményből a fentebbiekkel egy-idejüleg szállittatott a nemzeti muzeumba. Talapzatán sérült, különben ép és olvasható. Az első sorban a párkányzatán Silvano I. L. S. I. L. Silvanus Silvestrisre látszik mutatni. - Felirata olvasva imez: "Silvestri Accius Maximus Decurio Coloniae Aquinci Quinquennalis Votum Solvit Libens Merito." A quinquennalisok tudvalevőleg azon duumvirek voltak, kik a coloniákban, minden öt évben, a szokott összeirásnál, mint tisztviselők működtek. Ezen emlék irodalma ez: Marinni kézirata, Schönvisner II. rész, 196. lap. Sestininél Viaggio 245. Katanchichnál (I. 404. l.) Mommsennél 2492.

VII. Numitorius Felix, I. Legio adjutrixbeli centurio sirládája. Méreteiben együttesen a láda magassága 0,81; szélessége 2,30; mélysége 1,14; födelének magassága a homlokzatnál 0,25; mezőnyben magassága 0,52; szélessége 1,08; a betük magassága 0,05. Lelhelye régészeink előtt ismeretlen; 1813. szept. 15-én József nádor felszólitására Kámánházy László váczi püspök a nemzeti muzeumnak adományozta. A sirláda, kivévén az előlapján átvonuló törést, elég jól fentartva és a jobb kivitelüek közé tartozik. A betük a 2-ik század végére vagy a 3-ik elejére teendők. A felirás jobb- és baloldalán diszitményül a legionarius pajzsa van alkalmazva. Felirata olvasva imez: "Diis Manibus Memoriae Quondam Quinti Numitorii Felicis Centurionis Legionis I. Adjuctricis Piae Fidelis Vixit Annis LX. Stipendiorum XL. Aelia Sabia Conjugi Pientissimo Faciendum Curavit." Irodalma ez: Marini kéziratában Pray György és Migazzi után. - Eckhelnél I. 3, 7, 44, 8, 35. - Schönvisner-nél, Katanchich-nál hiányosan, Miller Jakab-nál "Monumenta Antiquitatis Romanae" 235. l. Sestini "Viaggio" 274. lap. Mommsen-nél 3557., Orelli Henzen 3550. szám alatt.

VIII. Aurelia Bonosának Val. Valerianus százados által készitett kősirja. Méretei: egészbeni magassága 0,66; szélessége 2,06; mezőnybeni magassága 0,49; szélessége 1,08. Betüinek nagysága 0,09-0.0,5. - Lelhelye bizonytalan. Nem tudni, Ó-Szönyről avagy Ó-Budáról került-e Váczra, honnét, a Migazzi-féle gyüjteményből 1813-ban Kámánházy püspök a nemzeti muzeumnak adományozta. (A nádori levéltárban Budán 1813, 1551. sz. a. rajza is meg van.) A sirláda elég ép, a feliratokon alig van hiba, csak az egyszerű de acroteriumokkal ellátott födél balfele hiányzik. A keret szabályos, tagozatos, két oldalról tekervényes diszitménynyel bir; az oldalakon álló halálnemtők hiányzanak. Felirata olvasva imez: "Diis Manibus Aureliae Bonosae Coniugi Pientissimae quae vixit annis XXXV. Valerius Valerianus Centurio Legionis Bene Merenti Posuit." - Irodalma: Marini-nál, Eckhel-nél, Schönvisner-, Sestini-nél, Mommsennél (3543. lap.) Miller-nél, Katancsich-nál, Orelli Hensen-nél (6797-dik lapon.)

IX. M. Cocceius Florus Princepsnek sirtáblája, mely valószinüleg Ó-Budáról került Váczra, Migazzi gyüjteményébe; lehet azonban, hogy ezen emlékek némelyike Szt. Endréről vagy Duna-Bogdányból való. E tábla 1857. decz. 1-jén vitetett a váczi püspöki kertből a nemzeti muzeumba. A táblának csak a kerete s iráslapjának baloldala sérült; a két hiányzó betüt könynyü kipótolni. Mérete egészben: magassága 1, szélessége 1.17; mezőnymagassága 0.83, szélessége 0,91; betüinek magassága 0,08-0,05. Felirata olvasva: "Marcus Cocceius Moesicus Annorum XV. Hic Situs Est. Marcus Cocceius Macumari Filius Florus Princeps, Cocceia Oxidubna, Quintionis Filia, Coniux; Filio Et Sibi Vivi Posuerunt." A princeps itt Centurio primus princeps helyett áll, ki a legio harmadik századát vezénylette. Ezen emlékirat irodalma: Marini kézirata Pray és Migazzi után; Sestini Viaggio 226. lap; Katancsich (I. 406.) - Mommsen 3546, Érdy rajza és vizsgálatai után adta ki. Ugyancsak kiadta hibásan Schönvisner idéztük müvében.

X. L. Cassius Pudens, Adiutor Officii Corniculariorum Consularis számára L. Cassius Regulianus Ex-beneficiario consularis által készittetett kőkoporsó. E régiség is Migazzi bibornok váczi gyüjteményéből került 1813-ban, Kámánházy püspök ajándoka utján, a nemzeti muzeumba. (Ld. a budai nádori levéltárt 1813: 2551. sz. a. hol rajza is látható.) E koporsó, mint a homlokán látható két lyuk mutatja a kegyeletes (?) utókor által vályunak használtatott! Egy harmadik lyukat is vájtak rajta a barbár kezek, minek folytán a 2-dik sorban a Leg szó után a II. A betük elromlottak. Az iráslap oldalain szövétneket és koszorúkat tartó nemtők állanak. Méretileg egész magassága 1,13, szélessége 2,20, mélysége 1,20. Külső magassága 0,88, szélessége 2,22. Födele magasságilag 0,25, hoszszában 2,50, mélységileg 1,32. Mezőny-magassága 0,52, szélessége 1.08. Betük nagysága 0,05. Felirata olvasva: "Lucio Cassio Pudenti Quondam Militi Legionis II. Adiutricis Adiutori Officii Corniculariorum Consularis stipendiorum XIII, Qui Vixit Annos XXXII. Lucius Cassius Regulianus Veteranus Legionis II. Adiutricis Exbeneficiario Consularis, Pater Infelicissimus Filio Piissimo Faciendum Curavit." - Irodalma fellelhető: Eckhel kéziratában, Schönvisner-nél, Mommsen-nél, (I. L. III. I., 3543.) Katanchich-nál, Sesti-nél, Miller idéztük müvében (234. lap.); Marini-nál Pray kéziratában.

XI. Valerius Secundus hadastyánnak a Fabrorum és Centonariorum Collegiumaik által emelt siremléke. Ezt az emléket 1857-ben vitték a nemzeti muzeumba, a Migazzi-féle gyüjteményből. Felirata ép, bár maga a tábla két oldalán is sérült; az iráslap is különben homályos. Méretileg egészben magassága 0,85, szélessége 0,85. Mezőny-magasság 0,50, szélesség 0,62. A felirati betük magassága 0,05. Felirata olvasva imez: "Caio Valerio Caii Filio Claudia Tribu Secundo, Aemona Nato Veterano Leg. II. Adiutrix Annorum LX. Hic Situs Est. Collegia Fabrorum Et Centonariorum Posuerunt." - Irodalma találtatik Marinius kéziratában, Pray-tól; Mommsen-nél III. I., 3569, kivel a rajzot Érdy közlötte, Sestini-nél Viaggio 271; Katanchieh-nál, Schönvisner-nél. A két társulat, mely az emlékeket készítette, a kovácsok vagy ácsok és a pokrócz csinálók céhe volt.

XII. P. Aelius Justus és Aelia Verina kisdedek számára P. Aelius Provinciális, II. Legio Adiutrixbeli hadastyán és fia Aquincumi Sevir által készíttetett kőkoporsó. E kő is a Migazzi-féle gyüjteményből való és Kámánházy püspök ajándoka a nemzeti muzeum számára 1813. évből, mint ezt a nádori levéltár bizonyitja (1813: 2551.) melyben rajza is meglelhető. Egy volt aquincumi (ó-budai) tisztviselő sirköve. Méreteire nézve magassága 0,70, szélessége 2,18. Mezőny-magassága 0.45, szélessége 1,40. A felirati betük magassága 0,05. Ez emlék, melynek fedele hiányzik, kissé sérült, de a középen támadt repedés miatt, felirását egészen el lehet olvasni. Az oldalakon álló dombormüvü geniuszok a halotti fáklyákat oltják el, és durván kinagyolt fülkéikből kidomborodván, a feliratos középlapról egy-egy pálmafa által választvák el. A fák csak vázolvák, tetejükön egy-egy madár ül, mely a geniusz felé fordul és együttesen a fával a kő mélyedéséből van kivésve. A felirat első sorában a P., a moghalt gyermek előneve kétszer jön elő a véső vigyázatlanságából; a 3-dik sorban Avos áll Avus helyett; hogy a két egyenlő alakú, de külön hangzatú betüket egymás mellett elkerüljék. A "D. M.," vagyis a szokásos "Diis Manibus" valószinüleg a födél oldalára volt vésve. A felirat olvasva: "P(uero?) Publio Aelio Justo Annorum III. et Aeliae Verinae Annorum VII. Publius Aelius Provincialis Veteranus Legionis II. Adiutricis Avos, Et Publius Aelius Provincialis Sevir Coloniae Aquinci, et Aelia Concordia Parentes Filiis Dulcissimis Fecerunt." - Irodalma eléjön Marinius kéziratában. Kiadta Schönvisner; Mommsen-nél C. I. Lat., III. I.; Sestini-nél "Viaggio" 247. lapon; Katanchich-nál (I. 403. l. Miller-nél 236. lap. 23. sz. alatt.7

És most lássuk Vácz város keletkezésének történetét! Mondják, hogy e város már 885-ben keletkezett volna8; de ezen állitást sem lehet adatokkal támogatni. Némelyek szerint az itteni püspökséget sz. István, mások szerint pedig Géza király alapítá; úgy látszik azonban, hogy amaz alapítá, ez pedig az alapítványt befejezé. Géza a váczi Boldogasszony egyházát, valamint az ó-budait is emelvén, e körülmény adott alkalmat azon balvéleményre, mintha magát a püspökséget is I. Géza alapította volna.9 És ez elégséges bizonyiték a végre, hogy e város ősrégiségéről meggyőződjünk. - Különben alapítását a monda, Bonfin10 és Turóczy11 szerint, igy adja elő:

"Géza és László, a szerencsétlen I. Béla fiai, ki uralkodása 3-ik évében Dömösön, a királyi nyaralóban tartott törvényszék alkalmával a szék összeroskadása folytán nyakát szegte vala, vereséget szenvedtek Szabolcsban Salamon király rokonuktól. E csatavesztés után László és testvére Lambert, Lengyelhon és Morvaországba mentek, a lengyel Boleszló- és a morva Ottó-tól segélyt kérendők. Azalatt Géza a hazában szede uj hadakat, és a mostani Vácz környékén jár vala tábort. Itt a morva segélylyel és a felső vármegyék hadaival hozzácsatlakozék László. Géza könyes szemmel lovagola öcscse elé, László vigasztalja őt, és amint ekép beszélgetve egymás mellett lovagolnak, László hirtelen fölkiált: "Nem láttál semmit?" Géza felelé: "Nem semmit." László pedig mondja: "Mig egymással beszélgeténk, angyal szállott le az égből; arany-koronát tartott kezében és azt fejedre nyomá; bizonyos vagyok benne, hogy gyözünk. Salamon megszökik az országból, és ezt meg a koronát neked adja az Úr." Géza viszonzá: "Ha Urunk Istenünk velünk van, és az ellenségtől megoltalmaz s látásod teljesül, akkor e helyen templomot épittetek a legszentségesebb Szüz Mária tiszteletére."

"Azalatt Salamon és hadserege megindult a Rákoson, és a Mogyoród mellett emelkedő dombok mögött táborba szálla. Géza és László Mogyoródig mentek eléje. Hátul a Duna vala, ők győzni vagy halni akartak, de hátrálni nem. Jobbra Czinkota, balra Vörösegyháza, előttük a mogyoródi halmok, melyek mögött az esti alkonyban a királyi seregek kopjái ragyogának. Másnapra kelve sürü köd ereszkedék a vidékre; miért mindkét fél elhalasztja a csatát. Harmadnap reggel a herczegek seregei csata rendben állának. A balszárnyat László vezérlete alatt a Tiszavidék zászlóaljai, a jobbszárnyat Ottó morva hadai képezék, közepett a felső vármegyék zászlai lengének, Géza parancsszavát követve. A tartalékban 9 csapat, mindegyike négy-négy rendben. Amint már László a csatarend előtt végig lovagol, a buzditás szavait vig ötletekkel füszerezi, és midőn gerelyével a bokorhoz üt, egy fölvert evet szokott ügyességgel a gerelyre szökik és rajta végig szaladva a herczeg kebelébe ugrik. A katonák ujongtak, mert a fehér evetben a győzelem jelét látják, mely a vezér karjaiba esik.

"Most Salamon hadai sebes-vágtatva alárohannak a dombokon, neki menve a hercegek rendeinek. Vid, a királynak ama gonosz sugalmazója, ekkép gondolta erős rohammal az ellenséget a Dunának kergetni. A bácsi csapatok a jobbszárnyra ütnek, de vezérök Vid csakhamar halva rogy le lováról, és midőn Ernyei is, a király jó lelke, nyiltól találva lerogy, a bácsiak futásnak erednek, és teljesen felbomolván, a dombok mőgé igyekeznek menekülni. László ezalatt körülveszi a királyi sereget, és Géza, meg a bihariak véres bosszút állanak minapi vereségökért; a karantán herceget elfogják és Salamon csak nagybajjal bir elszabadulni.

"Reggeltől estig állott vala a csata. A hanyatló nap sugarai nagy vérmezőn törtek meg, László végig lovagolt a halál mezején, s midőn az elesettek közt Ernyeire is rátalált, leszálla lováról, megfogá merevült kezét s igy szóla: "Ernyei, hű barátja a békeségnek, bátyám halála sem busitana jobban, mint a tied; mert szived és tanácsod csak békét lehelt." Aztán meghagyá embereinek, hogy takaritsák el tisztességesen.12 Ernyeitől távol, mintha a halálután sem volnának együvévalók, Vid feküvék. "Mindenha ellenségünk valál, monda László, mégis sajnállak. Bár élnél, hogy megjavulhatnál, és közöttünk a békét megerősithetnéd. Dicsvágyó! szived, mely hercegségre vágyakozott, gerelylyel van átszúrva; fejed, mely a korona után emelkedett, karddal van meghasitva . . . . . Temessétek el őt is . . . . ." Némán és nehéz szivvel ment aztán odább. De Géza emberei, kik minapi szerencsétlenségöket még el nem feledék, és ennek okául Videt tarták, tőrt döftek szivébe és port hintettek szemeibe: "Ihol, mondák, szemed soha sem telhetett meg kincs- és fényben, hadd teljék meg most porban! . . . . ."

"A győzelem kiviva lévén, László, Géza és többen a harcfiak közől elmentek oda, hol Lászlónak látása volt, és oda érvén, a templom építtetése felől tanácskozának. Ekkor hirtelen egy szarvas jelent meg lángba borult agancscsal, és befelé szaladván, ott hol most Vácz áll, megállapodék. Némelyek a katonák közől nyilat röpitének utána, de a szarvas a Dunába ugrott és eltünt.13 Mire László hálálkodva mondá: "Valóban nem szarvas volt az, hanem az Isten angyala; nem szarvak voltak azok, hanem szárnyak; nem égő gyertyák azok, hanem fénylő tollak; lábai pedig erősen állottak, minthogy azon helyet jelölé, hogy a Bold. Szüz templomát ne máshová, mint oda épitsük." - Géza tehát legott építtetni kezdé a legszentségesebb Szüz templomát, azon a helyen, hol a szarvas eltünt;14 továbbá megalapitá a püspökséget és a várost.15 Ezt pedig azért nevezé "Vácz"-nak, mivel akkor az egész környéken senki sem élt, csak egyetlen ember, egy "Vácz" nevü remete. Ahol Lászlónak látása volt, Géza kápolnát emeltetett sz. Péter apostol-fejedelem tiszteletére.16 - Igy szól az igen érdekes monda.17

Azonban, ha Vácz kedvező természeti fekvését és ajándékait tekintjük is, könynyen föltehetjük, hogy itt már jóval I. Géza király előtt is nem egy remete, hanem számos emberek laktak. Igen, akár az alkalmatos révpartot, akár a szomszéd Sz. Endre nagy szigetét, és több apró szigeteket szemléljük, avagy akár a meszszeterjedő dombokra, erdőkkel födött hegyekre, akár a szép virányos mezők vagy termékeny szántóföldekre, akár pedig a sok szép patakok és forrásokra gondoljunk, nagyon valószinüvé lesz előttünk, hogy ezen fekvésénél fogva a marhatartás, vadászat, halászatra, a földmivelés és kereskedésre, már ama régi időkben is alkalmatos helyen sokan voltak letelepülve, még a magyaroknak hazánkba költözése előtt.

Lábjegyzetek:

1. Sz. Ferenc rendjének sz. Kapisztrán Jánosról nevezett tartománybeli áldozár, kitünő régész és történész, ki sok nyomtatásban megjelent és irott müvet hagyott hátra. Meghalt a budai kolostorban.

2. "Istri Adcolarum Geogr. Vetus" Pars I. Budae 1826.

3. Váci házbirtokos, s Budán az országos statistikai hivatal tisztje.

4. Ld. Vácz története stb. Buda-Pest 1875.

5. A magyar egyház története, I. köt. 309. lapon.

6. E falazatba Kámánházy püspök rakatá.

7. E nevezetes régiségek "Váczi régiségek a nemzeti muzeumban" cim alatt közöltettek a "Váczvidéki Lap"-ban. 1875. a 31. s 32. sz.

8. V. ö. Hunfalvy: Magyar- és Erdélyország képekben I. köt. 204. lap.

9. Lányi I. 309. lap.

10. Decade III. libr. 3.

11. Juchoffer kézirataiban ad ann. 1072. - De igen kár, hogy egyikök sem említi, honnét merítették a mondát!

12. Kerékgyártó (M. O. tört. Pest, 1867. I. köt. 83. l.) irja: "Elhullott a hős Ernyei is, kit László karjaival átkulcsolva hadvezéreket megillető hadi pompával, zokogás között temettetett el Váczon." E városban s egyebütt is fönvan az "Ernyei" név.

13. Ez eseményt ábrázoló egy órakép látható Stróber János váczi orvos ur lakában.

14. A sz. ferenczrendiek kolostora helyén.

15. Azaz csak befejezé a sz. Istvány által tett alapitványt.

16. Ez a váczi forrásról nevezett Bold. Szűz kápolnája közelében állott, melynek helyét egy emelkedetteb domb jelzi.

17. Ld. Hunfalvy i. m. 204-207. lap. A vácz keletkeztéről szóló, itt közlött mondát Garay János, egykori kedves emlékü költőnk, is előadja egy szép költeményében.os ur lakában.

18. A sz. ferenczrendiek kolostora helyén.

19. Azaz csak befejezé a sz. Istvány által tett alapitványt.

20. Ez a váczi forrásról nevezett Bold. Szűz kápolnája közelében állott, melynek helyét egy emelkedetteb domb jelzi.

21. Ld. Hunfalvy i. m. 204-207. lap. A vácz keletkeztéről szóló, itt közlött mondát Garay János, egykori kedves emlékü költőnk, is előadja egy szép költeményében.

A város története a tatárjárásig.

Kedves hazánk nagyon viszontagságos történetében ezen ősrégi városnak jelentékeny szerep jutott. Dicsőségében és szomorúságában bőven osztozott; majd emelkedék, majd meg hanyatlott ismét, mikép tudniillik a közös anyára mosolygott a szerencse, vagy elfordúlt tőle.

Tekintélyes történészek egyhangu állitása bizonyitja, mikép Vácz I. Géza királyunknak köszönheti, hogy nevezetes várossá alakúlt és oly szép fénypolcra emelkedett; noha az is tagadhatlan, hogy Ó-Buda, Visegrád, Esztergom és Pest városok közelléte is emelé már ekkor is Váczot és népességét. - I. Béla fiai, Géza és László, valamint az ő rokonuk Ottó morva herczeg, a Salamonnali villongásban, 1072-ben, Vácz mellett találkoztak, mikép már föntebb említők.1 - Géza a Salamon elleni hadviselésben szerencsés lévén, elnyeré a koronát, és fogadását teljesítendő egy sereg építészszel Váczra jött; az ennek alsó végével érintkezett sürü erdőt előbb kivágatta s irtatta, mert a téglaégetés és sokféle épitkezés nem kevés fát igényeltek, és mert a város nagyobbitása és jól megerőditése is el volt Gézánál határozva. Valóban a várost fallal kerítteté körül, melynek igen alkalmatos, emelkedettebb helyén építtete a várat, és ebben a Boldogságos Szűz tiszteletére a fogadalmi székesegyházat négyszögben,2 környezvén, azt a püspök, káptalan és papnövendékek királyi bőkezűséggel emelt diszes lakai.3 Az erős várfalak közől büszkén magaslott ki a diszes királyi lak is, az ide kiránduló Géza király és utódai részére pompásan berendezve lévén az. - Desericky szerint azonban, a többi házak, vagyis a váron-kivüli városrész, mely a Duna balpartján fölfelé huzódik, minden kerítés nélkül hagyatott.4 Mi onnét is kitünik, hogy a tatárok minden ellenállás nélkül szabadon bejöttek a városba, melynek, ha ott is kapui és falai lettek volna, bizonyára ellenállottak volna a lakosok a berohanó vad ellenségnek.

De bármilyen tekintete volt is Vácznak az ő tetemes megnagyobbítása után, anynyi egészen bizonyos, hogy azt Géza királyunk egészen jó karba hozta, a virágzás szép fokára emelte és ama korhoz képest jól megerősítette. Ugyanakkor itt mindent bölcs tapintattal elrendezett; a kapuk helyeit kijelölte,5 a várfalakat lőtornyokkal látta el. Más városok-, sőt kültartományokból leendő polgárokúl lakókat, tehetségdús müvészeket, kereskedőket stb. hivott meg, szabadalmak-, kiváltságok- és különféle előjogokkal látta el, gyümölcsösek-, kertek-, szőlőhegyeknek való területek és erdőkkel adományozván meg őket. Vásárokat hozott be a kereskedelem és ipar előmozditása végett. Ő neki tulajdoníttatik a harmincad, melynek közgazdasági jelentősége a városnak és vidékének kifejlődésére nagy horderővel birt.6 A szabadalmak által vonzott idegenek számos helyekről siettek ide, a kik tehetségök szerint csinos házakat építettek, mühelyeket és boltokat nyitottak; az útakat, közhelyeket, piac- és vásártéreket kőburkolattal látták el s több ilyeneket létesítettek a köz- és magánjó kedveért.

Igen, a halhatatlan emlékü, Nagy-Géza király dicső törekvései folytán négyszögü várral7 jól megerődített ezen várost a virágzás oly fokára emelte, hogy az Magyarország nevezetesebb városai közé számmíttatnék.8 Bizonyitja ezt Bokács János, Kassa városának egykori polgármestere, tudományos férfiú, és kitünő költő a maga korában a ki is igy ir: "Vácz hajdan, anynyi és oly tekintélyes tanúk bizonysága szerint, a legvagyonosabb emberek nagy száma-, és főkép hires harmincadáról volt nevezetes."9 - Gyorsan, és pedig rövid időn lettek végrehajtva mindazok, melyeket e városban Géza király az az iránti különös előszeretete, mint láttuk, nem isteni sugalat nélkül, kezdett meg; mert hisz egy régi közmondás szerint: "A királyoknak hoszszu és gyors kezeik vannak." I. Géza 1074-1077. évig uralkodott, tehát csak valamivel több, mint három év alatt végezte be mindazt, mit itt létrehozni akart.

Azalatt a trónfosztott Salamon dühében keserü megboszuláson törte fejét Pozsonyban, és már előbb, hogy az I. Béla által elfoglalt országot visszanyerné, ezt IV. Henrik német császár adófizetőjévé akarta tenni, s igy lealacsonyitani, az apostoli szék mellőzésével10 tőle megkoronáztatni kivánván. Azért I. Béla fiai, Géza és László által az országtól ismét megfosztatván, az emlitett császárnál keservesen panaszkodott ellenök, és őt ezek megboszulására hitta most fel ismét.11 IV. Henrik császár, kinek nővérét feleségül birta Salamon, a felhivás hóditói tervének kedves csábszavai által felizgattatván, Pozsonyba sereget vezetett, melyet Salamon hadával egyesitett. Innét Nyitrának tartottak, mely Géza atyai hercegi örökségének székhelye volt. Erről értesülvén Géza, Nyitrát gyorsan erős és számos őrséggel megrakta. Ő maga pedig László testvérével Vácznál táborozott, hol hadseregét erős állásba helyezte, árkok- és bástyákkal védve azt, kivált a homlokzaton. De a császár sikertelen kezdé ostromolni Nyitrát, mert ennek lakói és védői hős ellenállásán megtört minden erőlködése.12 Azért tanácsosnak látta a császár táborával egészen Váczig vonulni és Gézát itt, ezen szerinte alkalmatos helyen megtámadni. A császár kiséretében volt az aquileai pátriárka is, kinek igen nagy befolyása volt IV. Henrik- és ennek főembereire. E körülmény nem kerülte ki Géza figyelmét.13

Midőn tehát a császár és Salamon egyesitett seregeik Vácz közelében állást foglaltak, Géza és László erőditvényeikben tartózkodtak. Napok múltak, és egyik fél sem kezdé meg az ütközetet; aközben az eszélyes és tapintatos Géza hirnökei által értekezett a császár főembereivel, kiket finom aranyokkal is fontosabbakká tett okokkal arra birt, hogy IV. Henriket az ütközetről lebeszéljék és őt visszatéritésre inditsák; a kinek is ő életében soha mi sérelmet sem tett, Salamon ellenében pedig, ki őt trónjától megfosztani igyekszik, csak kötelessége magát védelmezni. Az országot tőle elragadni, ő éppen nem akarta, de győzelmet aratván fölötte, az uralkodást a nemzet őrá bizta, s attól a koronát csak ráerőszakolva fogadta el, mint a mely nem akarta, hogy a mindig zavargó e miatt gyülöletes Salamon uralkodjék fölötte. A kivel ő, ha a császár a háborúval fölhagy és övéihez visszatér, kiegyezkedni akar. De a vitéz magyar nemzet azt éppen el nem türheti, hogy Salamon önfejűleg, a nemzet tudta, akarata és beleegyezése nélkül, e szabad és független országot a császár adófizetőjévé alacsonyitsa le,14 melynek függetlensége és szabadságaért kész e haza minden embere utolsó csepp vérét is kiontani.15

A patriarka, és főkép az aranyokkal jól megkent császári főtisztek ezen valóban nyomós érvekkel rávették a császárt az ellenségeskedés abbahagyására; a ki is aztán Salamon ügyét elejtve, ennek szinleg azon nyilatkozatott tette, hogy most fontos okok haza térni kényszeritik őt, de más alkalmatosabb időben ismét fölkarolandja ügyét.16 Visszavezette hát seregét a császár, hátrahagyván Pozsonyban a dühében tépelődő Salamont.17 Géza aztán, ki az emlitett fortélylyal18 IV. Henriket legyőzte, "Nagy" disz-előnevet nyert, a ki már különben is ragyogó erényei és szilárd vallásos érzületénél fogva is, előbb is az volt a szó legszebb értelmében.19

E dicső emlékű királyunk szerfölött megörülvén viselt dolgai szép sikerén, hogy t. i. a rettegett ellenséget sikerült neki az oly igen fenyegetett országból kitudni, és kedvelt övéinek életét, vagyonát, s a haza szabadságát sértetlenül megőrizni, midőn a Bold. Szűz fogadalmi székesegyháza, egyéb épületek, Vácz legszebb része az ő fáradalmai folytán már itt diszlettek, hálából ezen fejedelmi templom, a püspökség és káptalan megadományozására fordította minden figyelmét.20 Ugy látszik, hogy a váczi püspököt a nógrádvármegyei főispánsággal is földiszitette, szokás lévén, hogy a vármegei székhelyeken lakó főpapok ott egyszersmind főispánok is legyenek, mint például a: veszprémi, győri, nyitrai, esztergomi stb. főpapok. Bizonyitja ezt egy okmány is, melyben Fülöp váczi püspök ugy is van aláirva, mint nógrádi főispán.21 Bizonyára, mivel hazánk minden megyés főpásztorai főispánokul tündöklöttek, nem kételkedhetni, hogy e város iránt oly nagy szeretetet tannúsitó Géza annak püspökét is földiszitette e méltósággal.

Megadományoztatván az egyház, püspökség és káptalan, Géza király László testvérével, a főpapok- és honnagyokkal az 1076. év vége felé a karácsoni ünnepek megülésére Szegszárd városába utazott el, hol ezen kedves ünnepeket itt az atyja által alapitott bencés apátságban töltötte. Itt sz. István első vértanu ünnepén, sz. mise közben Dezső esztergomi érsek, a testvéri egyeség, emberszeretet, béke és köznyugalom fölött a fényes hallgatóság előtt oly megható beszédet tartott, hogy az áhitatos érzelmü Géza Salamonnal azonnal kibékülni és a koronát neki átengedni késznek nyilatkozott. De a honnagyok kijelentvén, miköp ők meg nem engedik, hogy a pápa beleegyezésével az ő fejére tett szent korona az ő életében Salamonra szálljon, ekkor őt országló-társává akarta fogadni előülési joggal s neki az ország 2/3-dát birtokúl átengedni. Hallván ezt a honnagyok, bámulták a király ritka kegyességét s dicséretekkel halmozák el. Azonban Géza nagyszerű béketörekvéseit az állhatatlan jellemű Salamon meghiusította!

Aközben a jó király egészsége hanyatlásnak indúlt, mit a meghiusúlt béketörekvések is csak fokoztak szive nagy fájdalmára. És valóban nem sokára mindenkítől érzékenyen megsiratva, 1077. ápril 25-kén22 meghalt Szegszárdon. Hült tetemeit az általa oly igen szeretett és mikép láttuk szép virágzásra emelt Vácz városába hozták,23 az érsek, több főpapok, László testvére és az ország számos főemberei kiséretében, ezen városba, a hol többször székelt, és a melyet végre elporló maradványainak is nyughelyül választott. Az akkori váczi püspök, a kesergő papsággal és zokogó népséggel szentmenetileg vonúlt ki a kegyes alapitó tetemei elfogadására, melyeket is az oly érzékenyen könyező, hálás szivü kanonokok vállaikra véve, a Bold. Szűznek a már akkor az ő törekvéseinél fogva kivülről teljesen kész székesegyházába vitték. Ott érette, mint a legjobb király, kegkegyesebb és legkeresztényibb érzelmű alapitóért a gyászszertartások kitelhető ünnepélyességgel elvégeztettek, és aztán drága földi maradványai nagyszerű sirban helyeztettek el.24

Már igen érdekes tudni, hogy ezen nevezetes temetkezéskor, ki volt a váczi egyházmegye püspöke? I. Géza előtt, I. András király (1046-1061) alatt Kelemen volt a váczi püspök, ki az 1055. évben alapitott tihanyi bencés apátság alapitványi okiratában más főpapokkal együtt aláirva fordul elő. E szerint idáig ez az első ismeretes váczi püspök, kit e diszes egyházi méltóságra még első apostoli királyunk emelt élte végéveiben; mely szent királyunk 1038-ban végezte dicső földi pályáját az Urban.25 E Kelemen azonban I. Géza 1077-ben történt halálaig aligha élt. Desericzky egy kézirat után azt állitja, hogy e király uralkodása és halálakor Lázár nevü volt légyen a váczi püspök, kiről azonban nem tudni, melyik király által neveztetett ki. A Garan folyó mellett sz. Benedek tiszteletére I.Géza által 1075-ben alapitott apátság alapitványi okiratában alólirottakul olvastatnak a két érseken kivül négy püspöknek (Áron, Franco, György és Lázár) nevei is, de az egyházmegyék megnevezése nélkül.26 Hogy e Lázár I. Géza alatt, mint váczi püspök diszlett volna, Desericzky komolyan állitja,27 nem hihetvén, miszerint ama nyilvános okirat aláirásánál az ő kedves váczi püspökét a kegyes adományozó király elmellőzte volna.Valóban ezt nem is tette, mert a váczi püspök a két érsek után első irja alá nevét amaz okmányban, t. i. Áron.

Elvégeztetvén a haza legjobb atyjáért, Vácz mintegy második alapitójaért, a gyász-isteni tiszteletek, a főpapok, honnagyok és a nemesség legnagyobb része sz. Lászlóval Székesfehérvárra siettek, és mivel az ingatag jellemű, zenebonás Salamonnal mire sem birtak menni, Géza testvérét, Lászlót, még amannak halálévében egyhangulag királylyá kiálták ki, és ünnepélyesen a szent koronával feldísziték. Szerencsés kormányzása alatt, valamint minden szép lendületnek örvendett, úgy a váczi püspökség és város is nagy virágzásnak indúltak.28 A vallásos keblü király több izben meglátogatta Vácz várost, kiki-rándult ide Budáról vagy Esztergomból, hogy a váczi székesegyházban Géza testvére siremlékénél forró imákat rebegjen annak lelki nyugalmaért. Itt a főpásztorral és annak derék papjaival gyakran beszélgetett a szent dolgokról, vagy a vidékeni vadászatokban keresett némi szórakozást. Váczot még azért is különösen kedvelte, mert, mikép föntebb látók, itt örvendeztette meg őt az Ur a Gézát koronázó angyal és a lángoló agancsoktól fénylő szarvasnak jelenlétével. Minélfogva, ha tán Géza az ő valóban nagy elődje, Váczott valamit be nem végzett volna, azt ő teljesen befejezte, főkép a Bold. Szűz fogadalmi székesegyházának belső feldiszítését. Hisz ő az ország trónjára emeltetvén, mi sem feküdt inkább szivén, mint a kor vallásos szelleménél fogva, főegyházakat alapítani, a szent hitet terjeszteni, káptalanokról gondoskodni, az isteni szolgálatra másokat saját példájával buzdítgatni.29

A szent király 1092-ben saját elnöklete alatt Szabolcsban nemzeti zsinatot tartván,30 azon a többi atyák közt ott ült Lázár a kedvelt és tudós váczi püspök is.31 - A szemeire nézve ugyan vak, de okosság tekintetében nagyon is éleslátású II. Béla király is szintén elvezettetni szokta magát Váczra; részint, hogy kedves emlékű rokonának, I. Gézának sirjánál itt áhitatosságát végezze; részint pedig, hogy az általa oly igen szeretett váczi püspökkel a fontosabb országos ügyek fölött tanakodjék. Ide pedig mindig a főpapok s honnagyok kiséretében szokott kirándulni.32 A váczi püspök a régi időkben a király kancellárja lévén, többi királyaink is eljárogattak ide. Igy Imre királyunk is nem egyszer fordúlt itt meg; igy a többi közt 1193. szept. 8-kán a katholika sz. hit érdekében Váczott nemzeti zsinatot tartott.

Azonban 1198-ban Vácz egy igen botrányos esetnek volt szinhelye; midőn t. i. Imre király, hihetőleg valaki által fölingerülve a Bold. Szűzről nevezett székesegyházban, a kar-isteni szolgálat alatt Boleszláv váczi püspök ellenében valóban egy fejedelemhez illetlen tettleges bántalmazásokra engedte magát ragadtatni, mikép ezen esetet majd alább e püspök életében bővebben kifejtve látni fogjuk.

Békében virágzott ezentúl Vácz egész 1241. évig, és mint jelentékeny város, számos országos ügyek elintézésének volt szinhelye, midőn az 1241-ben országunkra nehezült rettenetes csapás ezen főkép a XII. század első felében, oly szépen virágzott és hazánk történetében oly fontos szerepet vitt várost is romba dönté!

- És ez a gyászos emlékü tatárjárás volt.

Weber Henrik: Géza király fogadalmat tesz a váci püspökség alapítására

László herceg látomása

A mogyoródi csata

Géza és László herceg látomása

 Szent Korona részletei: a corona graeca a Pantokrátorral,
Szent Demeter, Dukasz Mihály bizánci császár, Géza magyar király

Román kori kőfej a régi váci Székesegyházból

Lábjegyzetek:

1. Thuróczy Chron. II. 52. fej.
2. Mely azon a helyen állott, mikép már emlitők, hol jelenleg a sz. ferencrendi kolostor emelkedik.
3. Négyszögű, illetőleg kolostorias alakja miatt nevezték a régi latin irók ezen épületeket is összevéve "Monasterium B. M. Virginis"-nek.
4. Ld. i. m. 20. lap.
5. Desericky egy ily romban lévő kaput még látott, csakhogy ez már sokkal későbbi lehetett Géza koránál.
6. V. ö. Rupp Jakab: M. O. helyr. tört. II. köt.
7. Findura szerint a vár, mint valami amphiteátrum, félkörü lett volna Ld. i. m. 8. lap. - Desericzky leirja e várat, s azt mondja, hogy annak egy romdarabját sz. Sebestyén szobránál még látta; de ez is már a későbbi váré lehetett.
8. Hogy ekkor már sz. k. város lett volna, bebizonyitani nem lehet.
9. Commentatio legationis suae ad Steph. Bocskay. §. XXII.
10. VII. Gergely hatalmas pápa, midőn IV. Henrik császár Salamon által felhiva hazánk ügyeibe avatkozott, ennek függetlensége körül szép érdemeket vivott ki magának Ld. Karcsu A. Arzén: A római pápák érdemei stb. Pest. 1867. 39-40. lap
11. Thuróczy Chron. 54. fejezet.
12. Bonfin szerint ekkor Salamon seregéből leginkább kitüntette magát vitézségével Opos, ki ekkor nyerte a "Bátor" nevet, és alapitó törzsatyja lőn a Báthoryak fényes nemzetségének, mely a többi közt, a hires Báthory István püspököt is adta a váczi egyházmegyének. Dec. II. lib. IV. pag. 221.
13. Ld. Bonfint, Thuróczyt és Ens Gáspár "Rerum Hungaricarum" cimű művét.
14. Thuróczy Chron. 54. fejezet.
15. Ld. Bonfint és Thuróczyt i. m.
16. V. ö. Thuróczyt és Bonfint.
17. Ld. Ens i. m. II. könyvét.
18. Némelyek szerint Géza szerénysége engesztelte meg a császárt.
19. Ezek Bonfin szavai.
20. E tárgyról a VI. kötetben tüzetesebben fogunk szólni.
21. Azon okmány ez, melynélfogva IV. László királyunk 1273-dik évben a soproni grófnak egy falut adományozván, az aláirt főpapok és mágnások közt előfordul Fülöp váczi püspök is, a királyi udvar, a király anyjának korlátnoka, mint nógrádi főispán. Ld. Timont: "Imago Hungariae Novae 23 cimű jeles művében, capite 6-to, pagina 26-ta.
22. V. ö. Timon: Epitome müvét.
23. Ld. Bonfin, Thuróczy, Ransan, Codex Juris Hungarici stb. müveket.
24. Neje Synadene volt. Nicephorus Botoniates keleti császár nővérének leánya kivel nemzette Kálmánt és Álmost.
25. V. ö. Desericzky: Comment. de initiis Hung. T. V. cap. XIII.
26. Ld. Schmitt: Vitae AEprum Strig. pag. 33. n.-szombati kiadás.
27. Ld. i. m. 29. lap.
28. Ekkor már aranymivesek is voltak Váczott; ugyanis azon okmányban, melyben III. Ince pápa a Garan melletti bencés apátságot az apostoli szék ótalmába fogadván és annak javait megerősiti, ezek közt említi. "In waz" aurifabros. Ld. Knauz: Monum. Eccles. Strig. I. 190. l. Ezen okmány kelt 1209. máj 16-án.
29. Bonfin. Dec. II. lib. IV. pag. 204.
30. Némely irók e zsinatot 1094. évre teszik.
31. V. ö. Péterffy Concilia, és ld. sz. László határozatait in Corp. Jur. Hung.
32. Igy volt ez akkor szokásban.

A város története a tatárjárástól a mohácsi vészig

Egyetlenegy vésznap elég volt arra, hogy Vácz másfél százados szerencsés helyzetének, szép virágzásának véget vessen, azt gyászos romhalommá változtassa. Elhomályosodott ekkor gyönyörüen tündöklött napja, elenyészett minden fénye a harci viszontagságok bősz zivatarai között!

A tatárok t. i. a szerencsésebb uralkodásra méltó oly kegyes IV. Béla királyunk (1235-1270) alatt, Nagy-Tatárországban a Volga és Jaxartes folyókon túl Japán körül igen elterjedvén,1 roppant számmal,2 mint valami sáskaözön, minden ellenállás nélkül,3 egész Europán áthatolva, hazánkra törtek, azt elboriták, és egészen feldulták. Tűzzel, vassal pusztitva mindenütt, Pestre érkeztek; ott a várost két napig ostromolták Bathu Khán vezérlete alatt; de az igen megerődített hely4 levén, el nem foglalhatták. Azért a vad-sereg egy jelentékeny része5 a Duna partján fölfelé nyomult, és épen az úgynevezett "fekete vasárnap"-on6 Vácz alá érkezett.

Itt, Bonfin szerint7 "papok, kanonokok, polgárok és a szomszéd faluk népei, a gyermekek és asszonyok a várral megerődített székesegyház és káptalanba vették magukat. Amazt első rohamra beveszi a tatár, szent kincsei és edényeitöl megfosztja; szent öltözékeit és szereit elrabolja, és hatalmába ejtett népsokaságot nem karddal öli ki, hanem tüzzel hamvasztja el." - De Rogér mester,8 ki azon időben Nagyváradon kanonok volt, és az ország e siralmas állapotát a "Carmen miserabile" cimű nevezetes müvében9 latinul, mint kor- és szemtanu megirta,10 a váczi pusztulás- és rombolásról világosabban igy ir: "Elfoglalván Váczot, ezt teljesen tönkre tette; számtalan hivek, mind a városbéliek, mind pedig a szomszéd falukbéliek közől a templomba, és ennek keritésébe menekültek; mert a templom, mint valami vár, erődítményül bekerítve volt. Ezt a tatárok kiostromolták, és miután a szentegyház kincseit elrabolták, a kanonokokat,11 és más személyeket, aszszonyságok és leányokat, kiket kardra hányni nem akartak, teljesen elégették! És igy szenvedtek fekete-vasárnap a vácziak, hogy az Ur Jézus Krisztussal részök legyen.12

Igen, 1241. márc. 17-ke volt Vácz történetében amaz örökre nevezetes nap, mely a dicső királyok és honnagyok által, több mint két századon át, itt létesített nagy műveket teljesen megsemmisítette, és a vidékiekkel együtt oly sok vértanút adott a mennyeknek.

Ily gyászos módon pusztult el Vácz ezen említett évi március 17-én.13 Minthogy a várszerű erődítmény, székesegyház, káptalan, a királyi palota és a vár egyéb épületei, sőt az egész város, a legiszonyúbb tűzvész áldozataivá lőnek, megsemmisült minden, és csak a kormos, félig romba dőlt falak meredeztek az ég felé. A helyreállitás azon egész három év alatt, melyet a tatárok hazánkban pusztitva töltöttek, lehetetlen volt; de a lakosok is tűzzel-vassal kiirtatván, nem találtatott itt senki, ki az épitkezésre gondolt és erre lépéseket tett volna.14 És igy a városnak három évig nem volt lakossága, mely idő alatt a bozótokkal és cserjékkel benőtt romok közt csak ebek és éhes farkasok tanyáztak!

Azonban kivonulván a tatárok országunkból, miután azt három évi folytonos rombolás, dulás és pusztitással annyira tönkre tették, hogy ennivalójok sem volt,15 IV. Béla királyunk egész figyelmét országa helyreállitására irányzá. Vácz visszaállitására különös gondot forditott; a gyászos romok közé uj lakókat telepített, és pedig leginkább németeket,16 kik a város egy részét elfoglalván, sz. Mihály tiszteletére templomot épitettek. A mindinkább épülő várost uj fallal veteté körül, a várat, székesegyházat, királyi, püspöki és a káptalani lakokat fölépité; szóval, anynyit tőn Vácz ujjászületésére, menynyit csak a körülményeknél fogva tenni lehetett. Hisz itt mindent ujra kelle alkotni, szerezni és létesiteni; mert más községeknek és városoknak legalább volt annyi idejök, hogy a vácziak siralmas esetén okulva, legalább kincseik, vagyonuk, és irataik egy részét elrejthették, vagy az ellenség elől elvihették, míg itt meglepetve a nagy haderő által, egyszerre minden, és maga a város is elpusztult!

Minthogy pedig IV. Incze pápa (1243-1254) és IV. Béla királyunk attól tartottak, hogy ama dúló barbár-csordák, uj zsákmány reményében, ismét visszatérnek, meghagyták, miszerint több városok, és ezek közt Vácz is, megerősíttessenek, és oly karba hozassanak, hogy az ellenség hevesebb ostromának is ellenállhassanak. Azért egy szivvel és lélekkel törekedtek a magyarok és németek a várost fölépiteni, és a sokféle jogok, kiváltságokkal és mentességekkel kitüntetett és buzdított lakósok annyira vitték válvetett iparkodásukkal, hogy nem is egy, hanem kettős város épitettek, alsót t. i. és felsőt. Az ujra fölemelt Boldogasszony temploma a magyarok számára rendeltetett a főpásztor által, mig a sz. Mihály védlete alatti a német lakósok részére szenteltetett föl. A püspök és káptalana számára azon ősi helyén, hol most a legszentségesebb Üdvözitőnkről nevezett sz. ferencrendi tartomány kolostora17 emelkedik, két nagy épületet raktak. A várost mély árkok- és erős falakkal vették körül; kezdődött pedig a város keritése valamivel a mostani, tömlöcnek (az u. n. "hegyes") használt régi épületen fölül a Duna partján. Innét köralakban kiterjedt a mostani sz. Rókus-kápolna felé, honnét a Duna partjához fordúlt, és a várat, melyben a Boldogasszony székesegyháza, a püspöki és káptalani lakok emelkedtek, bezárta. Ezen erődítménynek három hatalmas kapuja volt, t. i. észak felé a fölső, keletnek a középső és délre az alsó kapu. A Duna felől nem volt szükséges a fallali bekerités; mert ez oldalról eléggé védte e várost hazánk fejedelmi folyója, a Duna.18

Hogy az itteni, kivált az egyházi épitkezéseknek valódi lelke volt Vácz leghirnevesebb püspökeinek egyike, Vancsay István, ki a vész napjaiban a király oldala mellett állott, és az építkezés idején Pesten lakván, innét "pesti püspök"-nek is neveztetett,19 mondani is fölösleges. Ő és utódai is, kik székvárosuk javát és dicsőségét oly igen szivökön viselték, minden lehetőt elkövettek annak fölépitése és helyreállitása körül.

IV. Béla királyunk, kit különösen a város ujjászületésére fordított buzgó gondoskodásaért méltán nevezhetni a "város harmadik alapitójának,20 hogy az átalános veszélyben megzavart tulajdoni jogok rendbehozassanak, Nógrád-, Heves- és Gömör-vármegyékből becsületes jellemű és értelmes egyéneket nevezett ki biztosokúl, kik Váczra gyülekezvén, a megzavart birtokviszonyokat rendezgették, nehogy a zavarosban halászni szeretők elfoglalják, mint bitorlók, mások jogos tulajdonait.21 De ezen, különben üdvös intézkedés ujabb zavarokat szült;22 mert évek multán számos elbujdosottak és fogságba hurcoltak visszatérvén, a távollétök alatt másoknak adományozott javaikat viszszakövetelték. Miért szokásba jött az adománylevelek ezen óvadéka: "Salvo iure alieno,"23 hogy a törvényes birtokos, ha tán előkerülne, tulajdonát ősbirtoklati jogcimen viszszavehesse.

Midőn 1255. évben az érintett vármegyékbőli biztosokkal IV. Béla királyunk Váczott gyülést tartott volna a mondott célra, hogy t. i. az elfoglalt birtokok és okozott sérelmek ügyében igazságot szolgáltasson, a többi között, Benedek esztergomi érsek a király előtt azon panaszát jelentette, hogy az esztergomi egyház némely nemes jobbágyai24 annak szolgálatából elszökvén, magokat az ország szabad nemeseihez alkalmazták. Azért könyörgött az emlitett érsek, miszerint a király az egyház ily szolgáit a sz. István király által részökre kiszabott kötelmeikre viszszaszoritsa. Minélfogva IV. Béla az ország főpapjai és bárói tanácsai folytán megbizta a nógrádmegyei Tekus, Fulkus (de Zechen) és Lóránd (de Zihig) comeseket, hogy nevezett vármegyében kutatnák ki, kik és milyenek volnának az esztergomi egyháznak sz. István által rendelt szolgái, kik magokat annak szolgálata alól kivonták. A megbizottak e szolgákat fölfödözvén, őket Vadkertre előbbi állapotukba viszszavezettették, a mondott egyház szolgálatára. Midőn ezek Vadkert vidékéni birtokaik határait megjárván, azokat keirják, a "Triskei monostor"-ral25 is határosnak mondatik egyikök birtoka.26

Idő folytán hát szépen fölépült Vácz halálos sebéből. Királyi kegyelmek, püspökeinek bőkezüsége, ipar és kereskedelem által az előbbi jóllét, gazdagság, fény és életmozgalom ismét viszszatértek falai közé. Megint három századot látott aztán maga fölött zavartalan boldogságban elvonúlni.27

Vácz város ezen időben magánbirtokosok tulajdona is volt; mert I. Ulászló király 1440. évben kelt adománylevelénél fogva, Kokos Jeromos, Némai Jakab fiának, hűtlensége miatt, az addig általa birt Vácz városát Harcha Pál-nak, ki Saápi János fia volt, adományozta annak jutalmául, hogy Győr városának a németektőli viszszafoglalása, és azok vezérének, Cillei Ulrik-nak elfogásában hősileg viselte magát.28 És igy a birtok-viszonyok is mások voltak időközben, mint egyébkor, midőn a váczi püspök itt helyben rendesen tartózkodott. - De a magánosak e birtoklása mellett is a város IV. László királyunk (1445-1457) alatt, nagy tekintélyű püspökének bőkezüsége, gazdag és lelkes káptalanának jótékony hatása folytán minden tekintetben szépen gyarapodott. Azonban sok időbe került, míg hajdani fényét ismét megközelítette. - Közben-közben nem egy fontos ügy elintézése végett gyültek egybe itt a hon nagyai. Igy a többi között, az országos tanácsnak itt Váczott 1446-ban kelt parancsa folytán,29 a somogyi konvent, Emőkei Miklóst és Berekfalvi Pétert több somogymegyei birtokba beiktatja 1446. októberhó 18-án.30 És igy idézhetnők több adatokat az "Ujabb okmánytárak-ból, melyek hangosan szólva bizonyitják, miszerint Váczott az országos tanács több éveken át foglalkozott a közügyekkel, és Zsigmond király is időzött itt többször.

Ily tekintélyes és hires volt már ekkor ismét e város; de szellemi s anyagi jólléte és dicsősége fénypontját csak a Nagy-Mátyás király (1458-1490) különösen pedig hirneves püspöke, Báthory Miklós főpásztorsága (1475-1506) alatt érte el; mert ekkor, valamint a király a budai várat egész Európa által méltán bámúlt dicsfényre emelte: ugy Báthory a király fölséges példáját követve, Váczot minden tőle telhető módon ékesítgette. Igy Olasszhonból, hol tanulmányait végezte, híres épitészek és művészeket hozatott, számos munkásokat gyüjtőtt öszsze, kikkel Traguri Jakab vezetése alatt szép és erős várat építtetett, nagyszerű templomot emeltetett; majd diszes püspöki lakot állittatott, és több más csinos épületeket rakatott. Kellemes, üditő sétakertek-, ligetekkel, sétautak és halastavakkal is diszitette a várost. Akkor a várpalotától megerősitett kertekig, és ezektől a püspöki lakig szép fasorok ékeskedtek, melyek kellemes sétahelyül szolgáltak;31 mig a közellevő dombok, halmokat és hegyeket szőlőkkel és gyümölcsfákkal ültette be.

Azonban nemcsak az anyagi jóllét előmozdítása tartozott kiváló gondjai közé, hanem a város szellemi fölvirágoztatása is nagyon szivén feküdt. Jól tudta ő, hogy a sziv és elme kiképzése, tudományok általi megvilágítása adhat csak az embernek és a társadalomnak igazi becset, fényt és diszt; miért Athene városa hajdan, noha nagyságra és erőre nézve gyöngébb volt Spártánál, ezt mégis s a többi hires városokat jóval fölülhaladta a dicsőség hirneve által, minthogy a szép müvészeteket és tudományokat öszpontosította kebelében. Igen jól tudta ő, mikép Plátó Lycaeumát és Ciceró Tusculumát egyedül a tudományok mivelése tette örökre nevezetessé. Azért hivatali foglalkozásaitól, szabad óráiban, nemcsak példátlan buzgalommal olvasott és tanúlt ő maga is, hanem a tudományos ismeretekben gazdag honi és külföldi kitünőségeket magához édesgette. Ezekkel aztán tudományi tárgyak fölött beszélgetve mulatozott, általok környezetét és másokat is oktattatott, az erények követésére buzdítgatott, a szép ismeretek elsajátitására vonzó példája és ékesszólásával serkentgetett. Valóban a szép müvészeteket és tudományokat anynyíra előmozdította, hogy egy tekintélyes tudós32 szerint, e város kebelében "Lycaeum" vagy "Academicum Gymnasium" cimű fensőbb tanintézet is virágzott, és pedig egész a török-uralom gyászos koraig.

Mindezeket pedig bizonyitja a kortanú Galeoti Martius,33 ki ezen szellemdús főpásztornál több ideig tartózkodott és felőle magasztalólag igy ir: "Nem mondom el, mily nagyszerüen álittatta helyre a templomot, épitészek és mesterembereket Olaszhonból hozatván ide, igen nagy költséggel, hogy nemes lelkületének a templom és püspöki lak megfeleljenek. De egyet nem hallgathatok el. Midőn Magyarországon már két évet töltve itt időztem, e nagy főpap látogatására indúltam Ő oly emberileg fogadott és kegyelt engem, hogy különös vendégszeretetét bámulnom kelle. Továbbá mindig intett engem, hogy Mátyás király viselt dolgainak történetét megirjam, nehogy oly nagy királynak a hazát dicsitő fénydús tettei a feledékenység homályába temettessenek.34 Igen megtetszett nekem a püspök környezetének méltósága és disze is. Ugyanis az ő lakában vagy imádkoznak, vagy tanulnak, vagy énekeket zengedeznek,35 vagy pedig tisztes beszélgetések történnek mindig. Nincs ott henyeség, nincs tunyaság, nincs idővesztegetés. Mert a várból, melyben a püspöki lak diszlett, a kertekbe, melyeket ő vétetett erős falakkal körül és halas-tavakkal is ékesített, a kertekből pedig a várba gyakran történtek séták jó emberek társaságában: a midőn a könyvek sem hiányzottak, tudományos vitatkozások füszerezvén a sétákat. Olykor a püspök az erdei halmokat, szőlőkkel és fákkal szépen beültetett hegyeket és helyiségeket olvasgatás és tisztes vitatkozások közben, könynyü kocsin36 vitetve, meglátogatta, ugy hogy azt hinné az ember, mikép Bachus ama virágzó hegyein és halmain Minerva és a Muzsák a legnagyobb örömmel együtt tanyáznak."37

Váczott tehát, sőt még a közeleső nógrádi várat is, e nagy főpap a müvészet és tudományok csarnokaivá avatta fel; mi által Vácznak oly fényes korszakot alkotott, melyet hajdan csak I. Géza király, és ujabban a Migazzi kardinál alatti időszakok közelítenek meg. Igen tekintélyes volt Báthory püspök korában e város anynyira, hogy maga Corvin-Mátyás királyunk Vácz körül gyüjté öszsze ama hadsereget, melyet az országunkban garázdálkodott cseh Husziták ellen őmaga vezetett. Több izben látogatásával tüntette ki a várost, mint az ős Budának akkor legméltóbb szomszédját. A regényes hagyomány szerint, fiát, Jánost, is itt kereszteltette meg, és az 1485. évnek tavaszán országgyülést hivott öszsze Váczra, melyen ő biztosai személyében volt jelen.38 - Miután Báthory nagynevü püspök, ki egyszersmind kitünő szónok és bölcsésze is volt, amiért mély és nagy tudományosságát maga a külföld is bámulta, mint már föntebb említők, Váczot a müvészet, tudományok és ipar igen élénk központjává emelte, ugy hogy, itt 1489-ben már ablaküveget lehetett kapni, mig Esztergomban ekkor üveges nem volt, és az ország legfőbb papja palotáján félszázaddal ezután, és az egri püspök lakán pedig még 1520-ban is csak papir- és vászon-ablakokkal lehetett találkozni.39

A nagy Mátyás király és Báthory nagy tekintélyü püspök idején Vácznak említett főtanodája, melyben ekkor valószinűleg a sz. domonkosrendiek40 tanítottak, hires volt és 6 templomban dicsérhette az egykor még egyvallásu, kath. lakosság az Istent. E templomok közől a váregyház minden tekintetben kitünt; utána pedig legjelesebb lehetett az előbb említett szerzetesek sz. Jakabról cimzett egyházok,41 kik itt ekkor gazdag kolostorúkban laktak. Volt itt a Szentlélek védlete alatti kórház,42 és itt létezett ekkor még a hires királyi harmincad is, melyet József császár 1784-ben Pestre helyezett át. - Mikép nézett ki Vácz a XV. században, a nagy Mátyás király és Báthory püspök alatt, az e mű VI. kötetéhez mellékelt képek egyike világosan előtünteti, a várost fénykorában ábrázolva.43

De fájdalom! e pompás várat és diszes várost az idő vészvihara teljesen elpusztította ismét és romjai fölött egy uj város keletkezett később. E romok közől csak két emlék maradt fön, t. i. a halhatatlan emlékű Báthory Miklós püspök márványba vágott cimere,44 mely a váczi székesegyház sirbolti oltára mellett a falba illesztve látható most is. A másik egy mübecsü kép, mely a Bold. Szüzet karján a kis Jézussal ábrázolja, és aláirása ez: "Ora pro nobis Sancta Dei Senitrix Virgo Maria! Pax ingredientibus. Egregium hoc opus fecit fieri Andreas, filius Andreae de Báthor." Azaz: "Szüz Mária, Istennek szent Anyja, könyörögj érettünk! Béke a belépőknek. E jeles müvet Báthory András fia, András készíttette. "E régi és igen becses képet is Kámánházy váczi püspök 1815-ben a nemzeti muzeumnak ajándékozta oda.

Mongol lovas íjász

A tatárok első bejövetele

IV. Béla király

Rohn Alajos: Vác Mátyás korában - 19. századi romantikus ábrázolás

Báthory András Madonnája

Lábjegyzetek:

1. V. ö. Desericzky : De initiis Hungarorum, lib. cap. 10. és lib. II. cap. 5. 6.
2. Thuróczy szerint (cap. 74.) a különböző utakon berontott tatárok Bathu és Kajdán vezéreik alatt 500,000-en voltak.
3. Az ekkori pápa hasztalan hitta föl a fejedelmeket a tatárhorda leverésére, és népeik védelmére szövetkezések által ! !
4. V. ö. Desericzkyt: Hist. Eptus Vac. pag. 42.
5. Desericzky szerint Bathu serege harmadrészét küldte Váczra. Ld. i. m. 43. l.
6. Némely irók helytelen teszik Vácz elpusztítását virágvasárnapra.
7. Dec. II. lib IV. 293. De hibásan állitja, hogy Váczott a király is jelen volt seregével; mert az, Rogér kortanú szerint, ekkor a pesti erőd falai közt volt seregével.
8. Régi szokás, hogy a király körébeni főemberek "Magisterek"-nek neveztetnek.
9. Zwittinger hibásan teszi e mű iratát 1250-ik évre; előbb kellett annak iratnia.
10. V. ö. Thuróczyt és Enns Gáspárt.
11. Ezek még ekkor tán a mogyoródi bencés apátságbeli szerzetesek voltak?
12. Rogér, cap. XXII.
13. E vasárnap tehát kétszeresen fekete, azaz gyászemlékü nap a vácziakra nézve.
14. Senki sem menekült meg, csak a püspök és kisérete maradtak életben; mert az előbbi épen Budán időzött a királynál, midőn székhelyét e nagy pusztitás érte.
15. Hisz tőlök a földet mivelni nem lehetett. V. ö. Desericzky: Hist. Eptus Vac. pag. 48.
16. A többi országok népei ugyanis a magyarokéhoz hasonló sorsra jutottak!
17. Azaz: a barátoké, melyről alább, a maga helyén, bőven leend szó.
18. V. ö. Desericky: Hist. Eptus et Civ. Vac.
19. Igy emlittetnek a váczi főpásztorok több okmányban.
20. Első volt mindenesetre, ki e várost először létesítette a második I. Géza és a harmadik IV. Béla.
21. Ily lelketlenek a tatárjárás alatt és után is számosan voltak, kik mig a tatárok az országban dúltak, ők mások javait fosztogaták és elfoglalták! V. ö. Karcsu: A pápaság érdemei stb. 42. lap.
22. Mint ezt Pray beszéli el.
23. Azaz: "az idegen jog sértetlen maradván."
24. "Exercituantes et Conditionarii."
25. Ld. ezen bencés apátság történetét: Fuxhoffer-Czinár: Monasteriol. I. 291.
26. V. ö. Knauz i. m. I. 422-424.
27. E kor eseményeire vonatkozó okmányok gyéren merülnek föl!
28. V. ö. Rupp Jakab föntebb i. m. I. köt. 686.
29. Ld. Hazai okmánytár, IV. 339-340.
30. Ld. ugyanazt.
31. V. ö. Hunfalvy már többször idézett müvét I. köt. 207. lapon.
32. Kuselius Salamon: Lexicon Geographicum, a "Vacium" szónál.
33. Ld. Bél Mátyásnál: Notitia Hung. Novae. Tom. III. pag. 132-133.
34. E nemes ösztönzés annál nagyobb dicséretére válik a püspöknek, mivel a király azelőtt bizonyos ügy miatt feddő levelet intézet hozzá, de aztán barátságos úton kiegyenlíttetett az összezörrenés.
35. "Carmen cantatur ad Lyram."
36. "Pilento vehitur."
37. Galeotti: "De dictis et factis Salamonis Hungarici Mathiae Corvini" pag. 30.
38. Kerékgyártó "Hazánk Évlapjai" cimű müvében ez áll a 331. lapon: "Jun. 4. Mátyás e napon Kraszna-vármegyéhez rendeletet bocsátott a váczi országgyülésen megszavazott pénzsegély beszedése iránt.
39. V. ö. Századok. A magyar Történelmi Társulat közlönye, 1874. januári füzet, a 10-11. lapon.
40. Ezekről alább, a maga helyén, bőven leend szó.
41. A 6 templom következő volt: Székesegyház, sz. Mihály, sz. Jakab, sz. Orbán, sz. Lélek és sz. Péterről címzettek.
42. "Ecclesia Xenodochii S. Spiritus," mely a mostani felsőplebániai épület helyén emelkedett.
43. Ld. az 1835. egyházmegyei névkönyv cimlapja előtt, Orteliusé után adva.
44. Ez a Báthory nemzetségét is magában foglalja; leirását e püspök életiratában adandjuk.

Vácz szomorú sorsa a török-uralom alatt.

Idő folytán eljött a fényes derüre ismét a ború, eljött az oly gyászos emlékű mohácsi vész, minek folytán nemzeti dicsőségünk napja sok időre leáldozott, és azon fény is, melyet a nagynevű Báthory püspök, mikép az imént nagy gyönyörrel szemléltük a városnak kölcsönzött, annak halála után csakhamar elhomályosult!

A törökök által ejtett igen számos sebeket csak fájóbbakká tette azon soha eléggé meg nem siratható viszálkodás, mely a két trónkövetelő, Ferdinánd és Zápolya közt ütött ki.1 E viharos idő óta Vácz a duló viszontagságok kénylabdájaként hányatván, bőven osztozott a hazánkra nehezült inség- és vérengzésekben.2 E zivataros időben megszűntek Vácz tudományos intézetei, tanodái; a káptalan feloszlott, a püspök összes jövedelmeitől megfosztatott, s oly sok időig egyik főpásztor a másik után kénytelen volt megyéjén kivül tartózkodni.3 Ekkor, ama szerfölött vészviharos időben Brodarics István, a mohácsi vész ismeretes irója, ült a váczi püspöki széken (1537-1539,) a ki is, mint tudományos és mély belátásu főpap, Zápolyának erős és holtig tántoríthatlan hive, barátja, korlátnoka, fontosabb ügyeiben követe és tanácsadója volt.

Ő több izben Zsigmond lengyel királyhoz és 1525-ben II. Lajosunk által VII. Kelemen pápához követi minőségben küldetve fáradozott, hogy a keresztény polgáriasodás legdühösbb ellensége, a török, ellen az apostoli széktől segitséget nyerjen. Követi fáradalmait szép siker koronázta.4 Mint az ország korlátnoka, II. Lajos királyunkat Mohácsra is követte, és egyike volt azon higgadtabb gondolkodásu tanácsadóknak, kik Zápolya és Frangepán seregei megérkezésökig az összeütközést nem tarták tanácsosnak. De azért ott volt az ütközetben a király közelében, kit azonban a zavarban szemei elől elvesztett. Hogy mikép menekült el az ütközet ama véres szinhelyéről, mely aztán nemzeti nagy létünk temetője lőn, tudni nem lehet, és ezt a mohácsi vésznek általa fölülmulhatlan tollal megirott történetében sem emliti. Annyi azonban bizonyos, hogy ama véres szinhelyről sikerült megmenekülnie és Budára sietett a királynéhoz, kinek Szalaházy Tamás veszprémi püspökkel s Thurzó Elek meg Bornemiszsza János főurakkal együtt a meghatottság és ijedelem rezgő hangján adta elő a mohácsi ütközet szerencsétlen kimenetelét a magyar seregre nézve. A királyról még ekkor nem tudatott: vajon elfogatott, megöletett vagy valahol menekülve rejtőzködik-e? Mária királyné, I. Ferdinánd nővére, a rémhirre nagy sebességgel hajókra rakatván féltettebb kincseit s becsesebb holmiait, ezek egyikén útnak eredt Pozsony felé a Dunán. Kiséretében voltak az emlitett veszprémi püspök s nevezett főurak, valamint Brodarics pápai követ is, hogy a királynőt vigasztalnák és segitségökkel támogatnák.5

Szolimán6 a mohácsi csata (1526. aug. 29.) után utjában mindenütt tüzzel és vassal pusztitva Budának tartott, és azt elfoglalván, onnét az egész nagy körvidék fosztogatására szétküldé vadul dühöngő csapatait. Ezek Vácz alá is eljutottak, a hová előbb a környék helységeiből sok fegyveres és fegyvertelen ember menekült nők- és gyermekekkel s sok ingósággal. A hiveit szerető hős-lelkü főpásztor, ki a királynőtől Vácznál búcsot vévén, a hajóról kiszált, célszerű intézkedéseket tőn a közelgő vész elháritására. Minek az lön következménye, hogy a törökök rövid, de erős ostrom után kénytelenek voltak a várost elhagyni, mely igy legalább ekkor még megszabadúlt a sulyosabb bajtól.7

I. Ferdinánd Budára érkezvén, Zápolya János a várost elhagyta és táborba szállt; kiséretében volt, a többi között, Brodarics váczi püspök, 1527. évben. Ama trónért küzdő két fél közötti villangások még folyton nehezíték a törökök által különben is oly szerfölött sanyargatott szegény haza sorsát, a melynek szabadságát szivén viselő Vácz, földesura példáját követve, állandóan Zápolyához ragaszkodott, kinek Brodarics legtekintélyesebb hive és kórlátnoka8 volt.

Mind e bajokat még nagy mérvben csak növelte a gyászos emlékű hitujitás is! Ezt a haza még nagyobb romlására az ágostoni remete-szerzet csuklyájából kiugrott Kopácsi István,9 Sztáray Mihály,10 Batiz András,Dévay Mátyás11 stb. kezdték nagy hévvel terjeszteni az országban. Perényi Péter, a hatalmas dynasta Drágffy Gáspár, Thurzó Elek főurak voltak az elsők, kík az uj tanokhoz ragaszkodtak; mert azok aegise alatt az ősi katholika egyház birtokait egész kényelemmel adnectálhatván,12 telhetetlen birvágyuknak sürűn akadt alkalmuk nagy koncokat vetegetni! A hatalmas török is kedvezett az ujvallási tanok hirdetőinek és az azokat valló nagyoknak, csakhogy e szerencsétlen országot igy is, minél szakadozottabb és ziláltabb helyzetbe döntvén,13 neki azt annál könnyebben kizsákmányolni és rajta uralkodni lehessen! Noha az ugy nevezett reformatió által előidézett vészlángok már szerte lobogtak is a hazában, azoktól a váczi egyházmegye 1528-ban még mentten állott. A püspök ugyan székvárosától távol volt, korlátnoki tiszténél fogva Zápolya mellett kellvén neki foglalatoskodnia; de számos leveleivel gyakran megkereste a gondos főpásztor általános helynökét és hitbuzgó káptalanát, hogy a népet minden erejök, megfeszített igyekezetökkel az ősi kath. szent hitben megőrizni törekedjenek. Mit azok szentül teljesítettek is. Az uj hitre átment nagyok, kik az Ur anynyi templomait és annak szentelt javait elfoglalták, Brodarics nagy tekintélye és befolyása által viszszatartva, háborgatni nem igen merték a váczi püspökséget, lévén ennek oly főpásztora, kinek szava, a törökök által is támogatott János királynál a legtöbbet ért.14

Szolimán 1529-ben másod-izben jövén a most már vallási mozgalmak által is oly igen gyöngített országba, ekkor Vácz, mint a hatalmas török császár által pártfogolt Zápolyának a püspökkel együtt hive, a törököktől ismét mentt maradt; de a környékén volt erősségek mind a félhold hatalmába kerültek. Soliman távoztával I. Ferdinánd 1530-ban Roggendorf hadvezérét küldte az országba, hogy Budát az ő részére viszszafoglalja. Utjában Visegrádot bevette, és aztán Vácz ostromához fogott. Minthogy ennek vára erős őrizettel volt megrakva, annak kivivásaért egész őszön küzdöttek I. Ferdinand harcosai. Az ostrom alatt Brodarics Budán időzött János király ügyeivel lévén ott elfoglalva. Noha a váczi várat e püspök igen jól megerődítette és hatalmas erősséggel látta el, mégis sikerült azt végre Roggendorfnak elfoglalni. De e hadvezér a János király segitségére siető Mehemet belgrádi és szemendriai főparancsnok nagy táborától megrettenve gyorsan Pozsony felé huzódott seregével. Eltávozta után Vácz ismét Zápolya hatalmába került, és az alatt volt 1540-ig. - Mehemet,15 a kivel Roggendorf megmérközni képes nem volt, a Ferdinandnak hódolt Vág és Nyitra folyók közötti részeket iszonyuan elpusztította, több mint 10,000 embert hurcolván bilincsekben ez országból a legkeservesebb rabszolgaságra! A kiket midőn mint valami állatcsordákat elhajtatni és iszonyuan bántalmaztatni látott volna ablakából János király, nem tartóztathatta meg magát a könyezéstől, az oly roppant veszélyek, pusztitások és nyomorok okául I. Ferdinándot állitván, holott ő maga hitta be az ország soha eléggé meg nem siratható kárára a törököket!16

János király, mint Desericzky irja,17 a harci zivatarokat lecsillapitani és az országnak a békét viszszaadni ohajtván, Brodarics tanácsa folytán, ez által ismételten megiratta Bécsbe a császári követeknek, hogy a haza javára a békéről tanakodjanak, minélelőbb Váczra leutaznának, és ott mindkét részről tartandó értekezlet folytán a felek a fejedelmek és nép által is óhajtott békét létrehoznák. Tehát János lugduni érsek18 és Scepper Kornél császári követek Brodarics kérelmét I. Ferdinándnak bejelentvén, az ő meghagyásából útra keltek Vácznak. Itt az említett püspök, Frangepán kalocsai érsek19 és Verbőczy István nagy jogtudósunk által kitünő ünnepélyességgel fogadtattak 1535-ben.20 Sok tanakodás után végre megtörtént a kiegyezkedés ily föltételek alatt:

"János király élte végéig birtokában marad az általa addig elfoglalt részeknek, melyek fölött királyi hatalommal uralkodik; maga I. Ferdinánd is szóval és a hívatalos iratokban királynak nevezendi. Halála után minden birtoka Ferdinándra és ennek maradékira fog szállni. Ha János király megnősülvén, figyermeket hagyna maga után örököseül, az Erdélyt nyeri és az atyja által birt várakat,21 melyekhez még Ferdinánd különös kedvezésből az opuliai hercegséget (Silesiában) adja. Ha a törökök bármelyik félt haddal akarnák megtámadni, egyesült erővel tartoznak azokat viszszaverni." - Ezen szerződvényt mindkét fél ünnepélyesen irta alá.22

De Brodaricsnak, kinek e békeszerzés érdemei legtündöklőbb koronáját képezi, János király által ismét egy igen fontos ügy kivitelével bizatott meg. Tudniillik Zsigmond lengyel király leányát, Izabellát, szándékozott nőül kéretni meg.23 Ezen ügyben Brodarics váczi püspök és Verbőczy István bizattak meg János király által 1538-ban. És valóban az ügybuzgó váczi főpap ékesszólása és rábeszélése erejével kivitte, hogy Izabella Jánosnak eljegyeztetett. Viszszatérvén hát a legszebb sikerrel, anynyira megörvendeztette a királyt, hogy az ara nagy fénynyel történendő elhozatalával is ő bizatott meg, társakúl Perényi Péter és homonnai Drugeth István nagy tekintélyü főurakat vévén maga mellé.24 A lengyel király Brodarics hűségére bizván az arát, ezt nagy pompával Székesfehérvárra vezette, hol János király által epedve váratott. Ahol is, ha nem Brodarics, de bizonyára ennek jelenlétében, Frangepán Ferenc kalocsai érsek a szent házasságra forró áhitattal az egyház áldását adta. Nehány nap mulva János király e tántoríthatatlan lelkű főpapjai nagy pompával a királyt meg is koronázták. Ezen események után 1539-ben25 a nagy befolyásu Brodarics váczi püspök lefizette a halandóság adóját.

János király is 1540. évben kimúlván, az erre kitört ujabb villongások arra inditák I. Ferdinándot, hogy Fels Lenárd nevü tábornagyát Buda elfoglalására útnak inditotta légyen. Ezen útjában Váczot könynyű szerrel Ferdinand részére hóditotta. Fels sikertelen budai táborozása után, a hires Török Bálint ozman-sereg és az özvegy királynő csapatai élén számos ágyúkkal ellátva Vácz alá érkezett, és az itteni őrsereget lemészárolván, visszaszerzé a várost Zápolya özvegye részére. Fels tábornagyot Buda ostromlásában Roggendorf váltotta fel, a ki Váczot 1541-ben ismét Ferdinánd birtokába hajtotta. De Roggendorf szerencsétlen budai táborozása után a váczi őrsereg a nagy tábor szétoszlását észrevevén, tehetetlensége tudatában szintén feloszlott, és a ki merre látott, menekülni sietett. Minek folytán Váczot Ferdinánd ismét elvesztette. A töröknek hazánkbóli kiüzése végett létesült szövetséges sereg 1542-ben szárazon és vizen Buda felé huzódván, utjában Váczot elfoglalta. Igy jutott Vácz nehány év óta, Eris almájaként, egyik félnek hatalmából a másikéba!

A török főhadi kormány ugy találván, hogy Vácz fekvésénél fogva, rá nézve mindig nagyobb és nagyobb fontosságú lőn, minthogy Budát és Visegrádot már birta, Váczot, mint a dunai közlekedés igen előnyös kulcsát elhatározta végleg hatalmába keríteni. És csakugyan 1543. évben megfészkelni is kezdette itt magát, és ezen időtől egész 1594. évig a török kényuralom nyomasztó igája alatt lévén kénytelen Vácz nyögni, ezt igen sok viszontagságok érték. E gyászos korszak alatt a püspök is, ki elmenekülni volt kénytelen, megyéje székhelyétől meglehetősen elzáratott, és jóformán a váczi püspökségnek csak cimét viselte. A váczi hívek által neki évenként küldeni szokott 500 frt és a királytól nyert évi fizetésen kivül mínden jövedelmétől megfosztatott.26 A káptalan szétoszlott és utóbb teljesen kihalt; a székesegyház mecsetté,27 a sz. domonkos-rendiek gazdag kolostora pedig fürdőkké alakittattak át. A város első elhamvasztása óta öszszegyüjtött iratok és okmányok most mind elvesztek a történelem nagy kárára! Az egyház javai majd az ellenségnek, majd meg többnyire lelketlen és kapzsi idegenek kezeibe estek. A tudományos intézetek megszüntek; számos, főkép a hires Báthory püspök által nagy gonddal és oly sok áldozattal gyüjtött mükincsek jutottak ekkor tönkre. A városban, melyből sokan elköltöztek a törököktőli félelem miatt, a szegény lakósság nem tudta eléggé a török birák és hivatalnokok "törökös," azaz: a szó legszomorúbb értelmébeni keserves igazságszolgáltatását megsiratni, ha ügybajaiban azokhoz fordulni kénytelen volt.

A sanyaru török iga sürü homályt borított a történelemre is; innét van, hogy mint Róka irja: "1617. év előtt nem vagyunk képesek csak egy plébánost is ezen egész püspökségben névszerint fölemliteni";28 mert az itt-ott lappongó, álöltözetekben ide-oda tébolygó papok a szent religió és életök föntartásáról lévén kénytelenek gondoskodni folyton, nem maradt idejök a haza leggyászosabb korszakának szomorú történetét az utókor részére följegyezni! Azonban még több helyek és plebániák voltak 1544. évben, melyek a török uralom alá nem tartoztak, főkép Nógrád-vármegyében, és a váczi püspökség területén; a Zagyva folyónál fekvő hires hatvani erődöt sem foglalták el még ekkor a törökök.

Mohamed budai és Haszszán esztergomi basák és hadvezérek Soliman uralmát szerencsétlen országunkban terjeszteni akarván, Visegrádot egyesült erővel megrohanták és elfoglalták. Ennek ősi várát jelentékeny őrséggel megrakván, a tekintélyes hadsereg a Dunán ágyuival átkelt, és utját aváczi püspökséghez tartozó Nógrád vára felé vette. Utközben Nagy-Oroszit29 elfoglalták a törökök, kiknek közeledtök hirére Nógrád népsége, az egész vidék lakossága és magok a katonák is az erdőségbe menekültek. A püspök, Kechet Márton, is biztosabb helyre vette magát. A törökök az elhagyott várat erős őrséggel ellátván, Hatvan alá huzódtak és ezt birtokukba ejték. 1549 évben már Nógrád, Vácz és Alpár, és az ezek közötti fekvőségek mind a törökök iga alatt nyögtek, és a tizedek is, melyeket a váczi püspöknek keletre a Tiszáig és délre Kecskemétig, ugyszintén a Duna vidékén be egészen Kiskúnságig azelőtt adni szoktak, jóformán mind megszüntek ...

Erdélyben, e kis, de folyton zavargó és forrongó országkában, a Lutherféle tanokhoz ragaszkodó, elhatalmasodott szászok valami zsinatfélét tartottak, melynek irataiból kitünik,30 hogy 1552. évben már a nevezett országkában a lutheranusok, kálvinisták, anabaptisták és ariánusok is megfészkelték magokat.31 - Hazánkban a Tiszán túl az időben a szacramentariusok is nagy tért foglaltak el, főkép 1549. év óta,32 leginkább Melius Péter33 debreceni superintendens törekvései folyán, ki a kálvinisták e legfőbb városában született. Sőt e közben már a Tiszán innen is, a haza alsóbb részein a hitszakadás magvai meglehetősen elhintve valának. Luther tanait a szegedi származásu Szegedy István, Melanchtonnak, sőt magának Luthernak tanitványa, hirdette 1544-ben. Lutherék országából hazájába visszatérvén, előbb Csongrádot, azután Gyulát és utóbb Ceglédet akarta boldogitani az uj tanokkal.34 Majd Temesvárott buzgott azok mellett, Petrovics Péter várparancsnok és a kiskorú II. János párfogolása alatt. Azonban a Luther tanainak kedvező Petrovics utódja Szegedy Istvánt, mint különben is zavargót, rendetlenkedő követőivel együtt elűzte, hogy a városban a békét helyreállithassa.

Vácz városában, az ujtanok számos helyekeni elharapódzások dacára is, Luther és Kálvinnak 1553. évben követöi még nem voltak, melynek kebelében csak a hatalmas török kényur, a szegény, oly igen elnyomott katholikusok és a görög nem egyesültek35 gyakorlák az isteni-tiszteletet. Ekkor a törökök a várat és a szebb épületeket; a polgárok a többieket, a rácok pedig a város felső falán kivüli helyét birták, mely most "Tabán"-nak neveztetik.

Arszlán budai basa maga is megsokallván azon kegyetlen üldözéseket és faggatásokat, melyekkel Miksa császárnak Elzász-ból kihitt Svendi Lázár nevü szivtelen tábornagya az ősi kath. egyház hiveit a legmesterkéltebb módon bántalmazgatta, - azoknak 1565-ben megengedte sz. vallásuk gyakorlását.36 Desericzky megjegyzi, hogy 1571. évben már a váczi egyházmegye területén is voltak, még pedig Vácz közelében Pesten is, kik Kálvin tanainak hódoltak. Vajjon ekkor már Váczott is ismerték és gyakorolták-e azokat, bizonyosan tudni nem lehet. Anynyi azonban bizonyos, hogy a hol az uj tanok lábra kaptak, azok követőinek a törökök saját érdekökben mindenütt kedveztek, hogy igy a haza lakói minél többfelé szakadozván, ők uralmokat itt annálinkább megszilárdithassák. Ha az ősi egyház hivei az uj tanok követőivel a hitdolgokban vitázni kénytelenek voltak, az azokhoz nem értő buta török elnöklete alatt, az ujhitűek alattomos fondorkodásai folytán, mindig ezeké lőn az igazság, mindig ezek nyertek.37 Azért igen helyesen mondotta a nagy Pázmány Péter, hogy "az uj tanokhoz szitóknak a török volt eklezsiájok kősziklája, a hitigazság tanszéke és a hitügyi viták eldöntő birája." Jól tudta ezt Lompe Adolf is, ki ismeretes müvében38 a kálvinféle tanok ajánlatára nagyhetykén jegyzi meg, hogy a kálvinisták a török elnöklete alatt a pápistákkal vitázva mindig győznek.39

Budán és Pesten, ugyszinte a buda-alatti Ráczkevi nevű szigeten már találtunk 1576. évben kálvinhitű prédikátorokat, de Váczott még nem. Ugyanis a Lampe Adolf által emlitett "hercegszőlősi zsinat"-féléjökön40 a következő igehirdetőík jelentek meg: Vörösmarty Illés hercegszőlősi igehirdető és alsó-felső Baranya vgye superintendense,41 Borsi Gáspár tolnai pásztor és senior,42 Horváthi Gáspár budai pásztor és senior, Csanádi János pesti prédikátor, Scaricaeus Máté ráczkevei pásztor, tudós utódja Szegedy István uram ő kegyelmének stb. Ezen aláirások mutatják, hogy váczi prédikátorról még ekkor szó nincs. A kecskeméti igehirdető sem volt jelen, vagy talán akkor e derék magyar városban, valamint Nagy-Kőrösön is még nem volt elterjedve a "Genfben43 készült magyar hit.44

Vácz városának csekély számra olvadt lakói is valahára könynyebben kezdték magokat érezni, midőn 1595. évben Mátyás főhg. vezénylete alatt derék hadsereg győzelmeiről értesültek. Mehemet váczi pasa hallván a Pálffy45 diadalmas fegyvereseitől szorongatott visegrádi basa szerencsétlen helyzetéről egyetmást, elvihető ingóságait alattomban nagy gyorsan Budára szállittatá, és az üresen hagyott várat felgyujtván, az őrséggel együtt ő maga is Budára sietett. Pálffy, a derék hadvezér, a birtokába vett Vácz vára őrzését Orosz Ádám-ra bizván, ő seregével tovább ment. De alig vonúlt el fegyvereseivel Pálffy Váczról, midőn Mohamed kontyosai e várost ismét viszszafoglalták könynyü szerrel. A Jerney-féle kézirat-gyüjtemény XV. kötetében megvan Pest vgynek községenkénti (Vácz, Verőcze, Kosd, Püspök-Hatvana stb.) kéthárom rendbeli igen érdekes adókivetési lajstroma, az 1590-es évekből.46

A hadi működést az illetők 1596. évben Hatvan ostromlásával szándékoztak megnyitni. Schwarzenberg és Pálffy egyesitett haderőikkel e város felé közeledvén, a váczi gyáva török sereget észvesztő rettegés szállta meg; azért, mint a múlt évben, a várat ismét fölgyujtván, hirtelen Budára menekült. Pálffy a kanyargó füst okát gyanitván, azon kedves reményben, hogy a pusztitó tüzelem rombolását meggátolandja, a lehetőségig gyorsitá embereinek lépteit. Váczra eljutván, azonnal a tűzvész elfojtásához fogott és izzasztó munka után sikerült a sokat szenvedett vár egy részét megmenteni. Most e nagyon megrongált vár fölépitése, jó karba helyezése és felügyelete Komáromy István-ra bizatott; kinek megfeszitett fáradalmai által jól megerőditett várat, Pálffy távozta után csakhamar megszállották megint a törökök, de Komáromy hős hadmivelete folytán viszszaverettek és a vár alól elüzettek.47

Mahomed hiveinek 1597. évben ismét kedvök kerekedett Vácz meghóditására. És pedig ekkor maga a hires Haszszán budai beglerbég sietett Vácz alá jelentékeny seregével48 és a várost keleti-részről 6 nagyobbszerü ágyuval kezdé lövetni. A hős Pálffy vitéz hadseregével Verőczeig húzódótt, közel Váczhoz táborát sáncok, futó árkok és szekér-váracsokkal megerősitvén. Dobóczy György váczi hadparancsnok, Pálffy intézkedésére, mig a török egyfelől ostromlotta a várat, a Dunán átkelt az őrséggel és a lakókkal, a kiüritett várat pedig lőpor aláaknázása által a légbe röpitteté. Haszszán49 ezen rá nézve igen hátrányos hadi fortélyra gyér haját tépve és mérgében tombolva, foglalta el a várat, mely anynyira megrongálva volt, hogy alig nézett ki várnak s ezt aztán nagy szorgalommal azonnal kijavíttatni kezdette. Az eldöntő ütközet azonban csak nov. 4-kén vivatott, midőn a hős magyar seregek gr. Pálffy Miklós és gr. Nádasdy Ferenc dicső vezényletök alatt Haszszán beglerbéget megverték és hadi szereit is majd mind elfoglalták. Haszszán a következő éjjel megmaradt holmiját és ágyuit hajóra rakatván, Budára vitette, ő maga pedig seregével a szárazon csendesen viszszavonúlt.50 A hős Pálffy észrevevén elhuzódásukat, a Sz. András szigetére menekült lakósokat visszahitta, és aztán a váron a szükséges kijavitásokat minélelőbb megtétetni igyekezett. A nép az e csata szinhelyéről elvonuló törökökből sokat agyonvert, főkép azokat, kik a falukban takarmány után látván, az utakon és erdőkben eltévedtek.

A budai törökök 1598-ban ismét szerencsét kisérlettek meg. Ugyanis május 20-án éjjel 600 lovas és 2000 gyalogharcos útnak indult Vácz felé; de két, Budáról elszabadult magyar fogoly az érkezőket megelőzvén, a történendőkről előre értesitették a váczi várnagyot. Mire ez nagyon gyorsan 18 ágyút helyezett azon várfokra, honnét leginkább gyanithatá a megtámadást. Midőn másnap korán reggel megérkezett a török had, és az erődfalakon kit sem látott, előre örült a biznyos diadalnak; gyorsan rendbeszedé a tábort, és lajtorják meg hágcsókon mászni kezdék a vár falait. Midőn már céljokhoz közel voltak, a várnagy kisütteté az elrejtett ágyúkat. E nem várt, földet megrenditő üdvözletre a törökök közt igen nagy zavar támadt; mire kirohant a 400 főnyi várőrség és egész Dunakeszig kergeté a megfutamlókat.

De 1559. évben ismét megujult a háboru. A Sz. Endre szigetén történt sikernélküli békealkudozások után Ibrahim a már többször hasztalan ostromlott Váczot, mely mint már eddig is eléggé láttuk, hadászati tekintetből oly fontos, tehát igen kapós volt a török előtt, bevette. - Azonban már 1602-ben Rosswurm ismét fölmenté a török iga alól. Kitataroztatá a várat és bele őrséget helyezett, Orsy Andrást tévén annak kapitányává. Azonban Haszszán nagyvezir Belgrádot 70,000 főnyi erős, hatalmasan felszerelt seregével elhagyván, alig esett értésére a váczi őrségnek ama rémhir, hogy az már közeledik Pest vidékéhez, az őrizet gyáván szétfutott, és a várat az Esztergom felé nyomuló török ismét birtokába vette.

Fájdalom! voltak e gyászos korszakban nagyravágyás ördögeitől sarkalt lelketlenek, kiknek még nem volt elég ez oly sokat zaklatott honnak nyomora, hanem a törökök által már úgy is tetemesen megrongált ország jólétét méginkább aláásandók, vele szövetkeztek, és pedig e szerencsétlen országnak saját gyermekei, melynek sebeit ezek oly vad hévvel igyekvének vágni és sokasítani! - Erdélyben az elégedetlenek által ápolt tűz hatalmas lángokban tört ki, mely csakhamar a tápanyag bősége miatt Magyarországon is elterjedt. A forradalom élén Bocskay István állott, ki részint az önvédelem szükségétől kényszeritve, részínt, hogy pártjának nagyobb hatalmat és tekintélyt szerezzen, a törökkel, az ország soha eléggé meg nem siratható kárára, barátságot kötött! - Bokács, a már föntebb idézett kassai követ 1605-ben nov. elején Budán látogatást tévén, az ott tapasztaltak fölött eliszonyodva, igy sohajtott fel: "Isten veled Pest! Isten veled Buda! elég egyszer látni titeket!" Aztán Váczról igy ir: "Van ott egy vár, vagy várforma. Annyi tanu állitása szerint egykor nevezetes város volt, gazdag harmincad volt benne s gazdag emberek látogatták. Most szökevény, gyülevész parasztok lakják kunyhókban. Sanyarú életet élve mivelik a szomszéd földeket." (Bél: Adparatus ad Historiam Hungariae. 332-334. l.) - Ily nyomorult állapotba sülyedt már ekkor Vácz városa!

Bocskay párthiveivel 1605. évben a korponai gyülésről fényes kisérettel Rákosra utazott, hogy a török császár által küldött ajándékokat átvegye,51 amidőn utjában Váczot is elfoglalta. Rákosról ide visszatérvén, itt három napig időzött, és ekkor fogadta november hó 12-én Brasso városa küldöttségét, mely nála tisztelgett és neki a néhai rácz despoták arany-koronáját, övét és forgóját átnyujtotta.52 - Már ekkor Kálvin követői Váczott is számosabban lévén, intézkedéseivel ily hitfelei tekintélyes fészkévé avatta föl ezen püspöki várost, az ősi kath. egyház nagy sérelmére!

Ugyanis a németek sz. Mihály védlete alatti templomát erőszakkal elvette és hitfeleinek adta a paplakokkal együtt, melyekből az Isten szolgáit elűzte, és azon a helyen, hol most a felső-plebánialak áll, és hajdan a Sz. Lélekről nevezett kóroda53 emelkedett, a Genf városában készült magyar hit követőinek iskolákat nyitott.54 Továbbá, hogy Kálvin tanait Váczott és az egész nagyvidéken annálinkább meghonosítsa, e városban superintendentiát is állitott föl, melynek joghatósága alá a "a kosdi, nemesoroszi, tótfalusi, monostori, megyeri, szödi, fóthi, szadai, veresegyházi, palotai, mogyoródi, tarcsai, kisnémedi, gödöllői, váczhartyáni, péczeli, gyömrői, üllői, monori, turai, és szentmártoni prédikátorok, tehát öszszesen 21 helység tartozott.55 Jóval előbb keletkezett a pesti superintendentia, melynek területén 30 prédikátor hirdette az uj tanokat. Ugyancsak előbb keletkezett a váczinál a tekintélyes kecskeméti superintendensség is, mely ekkor 18 eklézsiából állott.56 Midőn a kálvinisták főpártfogójok, az öreg Rákóczy, azok érdekében Szatmáron zsinatfélét tartatott 1646. évben,57 arra megjelentek a pesti, kecskeméti és váczi superintendensek is.58

Helyén látjuk itt megemliteni, mikép nemcsak a váczi lakosság, hanem az országrendek határoztai folytán több vármegyék és városok is foglalkoztak a váczi vár időnkénti kijavitásával. Igy 1602-ben Pozsony, Bars és Trencsén,59 1604-ben is;60 1608-ban Bars, Hont és Esztergom vármegyéknek, Sz. Endre, Ó-Buda és Pilis községeknek;61 160962 és 1613-ban is,63 mig 1618-ban64 Pest, Pilis és Fehér vármegyéknek65 kelle azon dolgozniok, és pedig nagy serénységgel.

Midőn a törökökkel 1606. évben megköttetett a béke, ennek pontjaiban gondoskodva volt arról, hogy a császáriak, kiknek kezökre jutott ekkor ismét Vácz, ezt fölépitsék és jól megerőditsék. - Megemlitjük itt, hogy midőn Váczott magyar őrség volt, ennek kapitányai itt bormérési joggal birtak; azonban Dóczy Orbán várkapitány e jogában háborgattatván, Thurzó György nádor egy szigorún hangzó rendeletében az őrségnek meghagyta, hogy kapitányukat az emlitett jog gyakorlatában háborgatni ne merészeljék. - Ugyanezen Dóczy várkapitány különös kegyelemből birta a szomszéd Torda, Tóthujfalu Bogdány és Megyer nevü falvakat, oly föltétellel, hogy azok tőle a jogos birtokosok által bármikor visszaválthatók. - Ekkor a Sz. Endre sziget lakói66 a Guthi István által is kért monostori határt kérték őnálók meghagyatni.67

Vácznak 1619. éven ismét más ura akadt; ugyanis az ezen időben forrongott Bethlen-párt-nak hatalmába került az; de már 1620-ban Váczot Fülek és Nógrád városokkal együtt Balás Ferenc nevű követe által, különös kedveskedésből a törököknek adta át Bethlen, hogy a csehekkel kötött szövetségét a szultán ne ellenezze, és a szükség esetén neki segitséget nyujtson a császáriak ellen. Igen zokon vette ezt Ferdinánd, és mikép az undok tett kivánta, nem is mulasztotta el panaszát az egész keresztény világ előtt következőleg hangoztatni:

"Ravaszul és erőszakkal viselt dolgaihoz még ezeket is adta;68 hogy valamint Erdélyben a török kegyeinek kiérdemlése céljából a keresztény birtokok erős védhelyeit, melyek Báthory Zsigmond alatt a római birodalom költségein69 a törököktől visszavétettek, milyenek voltak: Lippa, Solymos, Tótváradja, Margita, Monostor, Arad, Siry és Facséth, általa fegyveres erőszakkal elfoglaltatván, a törököknek adta át, ugy most Magyarországon is a határos őrségi helyeket ugyanazon törököknek átadogatni kezdette, és birtokukba bocsátotta a multkor Váczot, püspöki székhelyet, melyet, Buda és Esztergom közt alkalmas erőd lévén, hajdan Magyarország és a szent birodalom költségein visszaszereztek és védelmeztek. Hogy e gaz árulás szenynyét magáról elháritsa, azon rágalommal illetett minket, mintha mink követünk által a fényes portánál70 Vácznak a török kezébe leendő átadásáról alkudoztunk volna. Mit csak, mint nyilt hamisságot, az eszeveszett hihetne el."71

A várat Strutz Ferenc kapitány bocsátván a török kézre, az 1601. évi országgyülés 35 tcikke szerint a hűtlenség bűnében elmarasztaltatni és megbüntettetni rendeltetett.72 Hogy ő volt az árulás főeszköze, kitünik az 1622. évi országgyülés 73. tcikkéből, mely igy hangzik: "Nagy lelki fájdalommal értették a karok és rendek, mikép a zivatarok ezen idején Strutz Ferenc, azon hely kapitánya és más tisztek által a váczi vár végre az ellenséges török hatalmába bocsáttatott. Amiért elhatároztatott, hogy ő és mások az 1601. 35. tcikk szerint, a nádor ur előtt perbe fogattassanak. Azalatt pedig, hogy ő Fölsége a törökökkel kötött szerződés föltételei szerint annak sértetlensége mellett e vár visszaszerzéséről tanakodjék követei által, ezért ugyanazon karok és rendek a legalázatosabban esedeznek.73 Strutz pedig azzal védelmezte magát, hogy a vár átadását ő nem magától, hanem Bethlen parancsa74 folytán tette. A törököknek pedig az a szokásuk volt, hogy amit egyszer birtokukba ejtettek bármi módon, azt nem szokták kezeikből kibocsátani. És minél alkalmatosabb helynek ismerték ők a váczi várat az egész nagy körvidék fölötti uralgásra, annál hatalmasabban megerődítették.

A törököktől ugyan Bethlen, szüksége lévén e helyre, ismét visszaszerezte; de már 1623. évben megint átengedte nekik. Wallenstein 1625-ben erős ostrommal bevette, de abudai pasa ismét kezére kerité; de mivel erősségei a sok ostrom alatt magyon megrongáltattak75 a török-nagyok elhatározták, hogy azt most méginkább megerőditik, mint valaha volt. 400 épitő embert küldöttek ide határozatuk kivitelére; a legbecsesb régiséget, a Bold. Szűzről cimzett Székesegyházat, mely oly sok viszontagság után még idáig föntmaradt76 1628-ban lerontották,77 és abból a basa részint egy uj váracsot készittetett,78 részint az ily meglevőket javíttatá ki, hogy emberei által a körvidéken rabló kalandokat üzvén, biztos falai közt jó menhelyet találjanak. Ekkor több váracsot is emeltek, és a város körül azon mély és erős árkokat is csinálták, a melyek maradványait még maig is "török sáncok"-nak nevezi a nép. Ekkor építtettek egy őrtornyot79 is, melynek omladékit Duka helység felé egy halmon maig is láthatni. Nemcsak az említett székesegyházat, hanem a többi szent hajlékokat is, melyek még a török-uralom előtti időkből fönvoltak, teljesen lerombolák, és még az alapköveket is kiszedvén, az erődítésnél fölhasználták.80 És ez az oka, hogy ma már alig lehetne egész pontossággal meghatározni azon helyeket, melyeken itt hajdan a föntebb említett 6 templom emelkedett.81

Ferdinánd az 1628. évi békealkudozások alkalmával Vácz visszaadását komolyan sürgette, de minden siker nélkül. - Mint Fröhlich82 irja 1643-ban, e hely még folyton a törökök birtokában volt. Gr. Forgách érsekujvári parancsnok 1661. szeptember hó vége felé seregével nagy-gyorsan széthányta az árkokat, bevette a várost, ezt kifosztotta és több török lakót elfogott a várőrség nagy zavarára, melyre nézve e támadás oly véletlenül, amily gyorsan történt. Azonban a vár elfoglalását, minthogy azt erősebbnek találták, semhogy ily hevenyébeni csellel birtokukba ejthették volna, meg sem kisérlették, hanem magukkal vive az itt elfogott sok, a városban lakott törököt, nagy vigan visszaszáguldoztak az érsekujvári tanyájukra.83

Dzselálzádé: A mohácsi csata - török miniatúra

Agostino Veneziano: II. Szulejmán - rézmetszet, 1535

Az 1597-es váci csata ábrázolása - rézmetszet

Színezett metszet az 1597-es váci csatáról

Vác látképe a 17. században - vízfestmény

Török korsó a középkori váci vár területéről

Lábjegyzetek:

1. Zápolyáék a trónért a törökkel is szövetkeztek! Valóban: "Nem, nem, nem az ellenség, hanem önfia vágta a haza sebét!"
2. Nem lévén a hazában egy város sem, mely anynyi ostromnak lett volna kitéve, mint Vácz !
3. Ezt alább a püspökök életében bővebben látni fogjuk.
4. V. ö. Karcsu i. m. 48-49. lap.
5. V. ö. Brodarics i. m. és Istvánffyt libro VIII. pag. 83. Enns Gáspárt lib. IV. pag. 189.
6. Törökösen: Szulejmán.
7. A püspök nagy gonddal és tetemes költséggel jó karba hozta e várat.
8. Desericzky szerint: "irnokainak főnöke," ld. i. m. 69. lap.
9. Sárospataki kolostor perjele volt.
10. Ez is e kolostori szerzetes.
11. Ez is előbb Erdélyben szerzetes.
12. Modern liberalis műszó "a rablás és törvénytelen elfoglalás eltakarására."
13. Itt a török részére fájdalom! nagyon is valósúlt a régi közmondás "Divide et vinces."
14. Ld. az egyházmegye történelmét alább a maga helyén.
15. Ez Istvánffy szerint (Instit. Hist. lib. XXIX.) magyar származásu volt s előbbi neve Borsi Gergely. A palotai várban szolgálván, bizonyos csíny miatt bekövetkezendő büntetés elől megszökött, és a török fegyveresekhez szegődött. Majd az izlámra térvén, fondor ravaszsága és vakmerőséggel határos bátorsága miatt a pasaságig küzdte fel magát. Ily áttérések akkor gyakoriak voltak!
16. V. ö. Istvánffy i. m. lib. XI.
17. Ld. i. m. 84-85. lap.
18. Ezen érseki székhely több iróknál máskép fordul elő.
19. E nagy főpap sz. Ferenc szerzetének dicső tagja volt.
20. Némelyek e kiegyezkedést 1536-ra teszik.
21. T. i. az atyja által birt szepesmegyei örökös várakat és örökségi birtokokat, kivéve Budát.
22. Hibásan irja Révay (Centuria VI. pag. 121.), hogy e béke Pozsonyban köttetett meg.
23. V. ö. Zermegh: Commentaria Rerum Joannis Libro II. §. XI.
24. Ld. u. o.
25. Timon szerint, Desericzky 1540. évre teszi halálát.
26. Azért a váczi püspökök többnyire más jövedelmező egyházi és állami méltóságokat is viseltek, hogy legyen miből rangjokhoz illőleg magokat föntartani.
27. Azaz: török templommá, melyben imámok és dervisek, azaz: papok és szerzetesek, szolgáltak. És e célra igen sok hazai város templomai lőnek átalakitva és igy tömérdek műkincs megsemmisült e gyászos korszakban ! !
28. V. ö. Alt und Neu Waitzen. 29. lap.
29. Kálmán királyunk alatt Lodomeria és Bácshonból az orosz hitű ruthének hazánkban megtelepülvén, e község tőlök nyerte a "Nagy-Oroszi" nevet, megkülönböztetésül a Visegrád alatti Kis-Oroszitól.
30. V. ö. Haser nevü irójukat, lib. IV. pag. 217.
31. Azért irja ide vonatkozólag Spondanus : "Minden eretnekségek legtisztátalanabb csatornájává lett Erdély!"
32. V. ö. Lampe történelmét a magyar- s erdélyhoni uj tanokról.
33. Magyar családi nevén: "Juhász"
34. Hogy ezek jobban elterjedjenek, azok hirdetői a szegény magyar hazát nyomorgató törökökkel barátságban lenni igyekeztek!
35. Váczott ilyenek ekkor számosan laktak.
36. V. ö. Timont 1565. év vége felé.
37. Mit ők alattomban nagy ajándékokkal is szoktak eszközölni!
38. Historia Religionis Reformatae in Hungaria.
39. Ld. u. a. i. m. lib. II. pag. 293. 1576. évnél.
40. Hercegszőlős magyar-rác-német falu Baranya-megyében.
41. Ezen elnevezés Luth. és Kálv. híveinek, de a superintendens uraknak sem tetszik már korunkban, hanem ezek is "püspök"-nek szeretik magokat hivatni, mert az többet mutat.
42. Ezen elnevezést az "esperes" szóval cserélték fel s a prédikátort a lelkészszel, mert ez is szebben hangzik így . . . .
43. Schweitzhon nevezetes városa.
44. A "magyar hit" elnevezés csak horog, csábszó volt többek megnyerésére; valamint a kálvinisták e műszóval, ugy a lutheránusok az "evangelicus" jelszóval keritgették hálóikba az ősi kath. egyház hiveit!
45. Igen szerencsés gondolat volt, Pálffyra bizni a fővezérséget.
46. V. ö. Századok, 1877. folyama 4-dik füzetét a 351. lapon.
47. V. ö. Ortelius ma már ritka müvét, I. rész, 189. lap.
48. Nagy számu gyalogsággal és 40.000 lovassal.
49. Ortelius szerint egész neve: "Hussaim Hassán".
50. Ezen 1597. nov. 2-től 9-kéig vivott ütközet leirva van az ily cimű már nagyon ritka ivrétű műben: "Ortelius Redivivus continuatus," oder Ungarische und Siebenbürgische Kriegshänd vom Jahre 1395-1665. mit den Türken. Nürnberg 1665. durch Paul Fürsten, Kunst- und Buchhändlern verlegt. Nyomatott a Majna melletti Frankfurtban Fievet Dánielnál. E művet előbb ágostai Ortelius Jeromos irta s azután 1607-1665-ig folytatta és kijavitotta azt a "Redivivus Ortelius." vagyis Meyer Márton haynaui (Schlesiában) volt philologia-tanuló. Ld. a 226-228. lapot, hol az ütközet leirva van. Az I. rész 227. lapján van Vácz vára ábrázolva s a két ellenfél nagyszerű hadállása s müvelete is látható. Ezen kegyelettel őrzött képes könyvet tek. Kozáki penczi földbirtokos urtól használta e mű irója.
51. Achmet szultán egy drága kardot küldött kedves, nagyon hasznavehető barátjának, Bocskaynak melylyel Mehemet nagyvezir a szoltán palástját csókoló Bocskayt átövezte, drága ruhába öltöztette és fejére diszes koronát tett. E kitüntetés csak vakmerőbbé tette a forradalom ezen kevély fejét!
52. Tipold i. m. 599. lap.
53. Egyházi nyelven: "Hospitale S. Spiritus."
54. Ezek azonban szintén nem sokáig allottak fön a harci zavarok miatt.
55. V. ö. Lampe i. m.
56. V. ö. u. e. lib. III. pag. 647-8.
57. Némelyek szerint 1648. évben.
58. Ezen főpártfogójok 1648-ban múlt ki az éleből.
59. V. ö. Bencsik József : Repertorium Juris Universi, Pozsony, 1827. 14. §. 13.
60. U. o. 8. §. 15.
61. U. o. 15. §. 20. és 35. p. Cor.
62. U. o. 61. §. 16.
63. U. o. 61. §. 16.
64. U. o. 49.
65. U. a.
66. A Pilis vgyben fekvő e sziget Russ, Ros, vagy Orosz-sziget-nek is neveztetett lakói nemzetiségéről. Ld. Róka i. m. 8. lap.
67. V. ö. Rupp i. m. I. 687.
68. Ezek a császár szavai. V. ö. Bélt i. m. III. 440.
69. Ortelius i. m. II. részének 77. lapján megjegyzi: "Váczot a törökök tartják birtokukban, mint oly erődöt, mely előbb Magyarország és a római birodalomnak anynyi sok fáradsága, pénze és vérébe került!"
70. Azaz: a török udvarnál.
71. V. ö. Bélt i. m. u. o.
72. Ld. Bencsik i. m. 456. lap.
73. V. ö. Bélt i. m. u. o.
74. Ismeretes azon okmány, melyben a hazáján anynyi vérző sebeket vagdaló Bethlen még a tatárokat és egéb törökhitű ily törzsek khánjait is azon kecsegtetéssel hija segitségére, hogy Magyarországban gazdag urak, nagy kincsek vannak, melyekből rablás és fosztogatás által sokat szerezhetnének magoknak! !
75. Azért irja már 1605. évben Bokács kassai követ szemtanu: "Adlabimur Vaciae ruderibus." azaz "Vácz romjaihoz közelgünk." In apparatu Belii Monum. VIII.
76. Egy oszlop föékitménye az ezen főtemplom helyén emelkedő sz. ferencrendi kolostor udvarra néző pinceajtója fölött a falba illesztve látható.
77. V. ö. Bélt, Rókát (32-33. l.)
78. Ld. Ortelius i. m. II. rész, 115. lap.
79. Ez tulajdonkép vigyázó őrhelyül használtatott.
80. V. ö. Bélt i. m. Tom. III. 140.
81. Róka kanonok irja, hogy az ő korában, t. i. 1777. évben, midőn jeles müve megjelent, a sz. Jakabhoz cimzett domonkosrendi kolostor és templom alapfalai még kiállottak a földből, nem messze az uj székesegyháztól.
82. V. ö. Das ehemals gedrückte, von Türken berückte, nun trefflich erquickte Königreich Hungarn sammt dessen Strome-Fürsten der Weltberühmten Donau," cimü müvet, mely 1688-ban Frankfurtban és Lipcsében adatott ki, a 397-407. lapokat. E már szintén ritka müvet Findura ur szivességéből használtam, s Vácznak ebbeni ábráját lefényképeztettem.
83. Ld. Bél i. m. III. 140-141... és kijavitotta azt a "Redivivus Ortelius." vagyis Meyer Márton haynaui (Schlesiában) volt philologia-tanuló. Ld. a 226-228. lapot, hol az ütközet leirva van. Az I. rész 227. lapján van Vácz vára ábrázolva s a két ellenfél nagyszerű hadállása s müvelete is látható. Ezen kegyelettel őrzött képes könyvet tek. Kozáki penczi földbirtokos urtól használta e mű irója.

Nógrád várának harci viszontagságai.

És itt már helyén lesz Nógrád várának történetét, mely a váczi egyházmegye főpásztorainak ama harci villongások alatt mintegy második székhelyök volt, és a melyben a püspöki helynökök1 is tartózkodtak egy ideig, röviden ismertetni, annál is inkább, minthogy az oly szoros összefüggésben van a püspökség és város történetével.

Midőn az utas Pestről jövet belép Nógrád vármegyébe és Szendehelyen túl kiért a szabadabb látkörű országútra, ott látja balra a jenei hegyek árnyékában egy nagyobbszerű sziklahalmon, meglehetős teriméjű síkságtól környezve, Nógrád vára romjait. Mikor épült e vár, nem tudhatni; megvolt az már a magyarok bejövetele előtt is, mint az ugynevezett "Magyar krónika" bizonyitja,2 midőn itt még szláv-fajú népség lakott, és kétségkívül ettől vette régi, "Novigrád"3 nevét is, mi magyarúl "Ujvár"-at jelent. E vár Magyarország felső részének kapuja volt, és ezen ok vezérelhette a honalapitó Árpádot is arra, hogy miután már Zalánt is elüzte honából, az ötödik támadást a Garan, Vág és Ipoly vidékére intézte, elküldvén e környék elfoglalására Zoárd, Kadocsa és Huba vezéreit Zobor nyitrai fejedelem ellen. Ezek akkor útjokban, a többi között, Nógrád várát is, minden ellenállás nélkül elfoglalták.

Igy került e vár nemzetünk birtokába, melytől Nógrád vármegye nevét vette. A gyászos emlékü tatárjárás után ujra fölépitetett, de ezen idő óta egész a XV. századig mitsem tudunk e várról, melyet 1075. évben I. Géza királyunk Áron váczi püspöknek adományozott.4 Az utószülött László király halála után a Giskra János vezérlete alatt garázdálkodott cseh huszitáktól sokat szenvedett. Amidőn Szilassy Vince5 váczi püspök (1450-1473) jól megerőditette; utódja pedig a nagy Báthory Miklós (1475-1506) püspök még többet tett e város emelésére; mert a hires olasz Traguri Jakab épitész és szobrász által, illetőleg ennek terve szerint, pompás és nagyszerü épületekkel diszitette. Magát a várat sziklába vésett 30 láb mélységü és ugyananynyi szélességü árokkal kerittette be és egy sok fáradságba és költségbe került hires kuttal is ellátta. Nevezetes volt a vár közepén ugyanakkor általa épitett torony is, melybe Báthory püspök neve és a három farkasfogat előtüntető nemzetségi cimere is bevésve volt.6 A vár hajdan a váczi püspök uradalmaihoz tartozott és nem igen magas kőszikla hegyen épült.7

Ily állapotban volt Nógrád vára a mohácsi vészig; ezután ez is labdaként egyik fél hatalmából a másikéba került, majd a törvényes birtokost, majd az ellenfelet, a félholdat uralván. Előbb János király részére kellett meghódolnia, miután ez Budát elfoglalta; de a következő 1527. évben már Ferdinánd birtokába esett és abban volt mindaddig, mig a hatalmas Szolimán 1544-ben az egész környékkel együtt meghoditotta. Ezen időközben Miskey István8 volt Nógrád várának parancsnoka. Tudniillik Buda elfoglalása után nemsokára, az érintett 1544. évben a bátor Amade Péter alatt csekély őrségétől vitézül védett, de segélyt nem kapott Visegrád is török kézbe esvén, a sor rá került Nógrádra is. Ugyanis Mehemet budai és Haszszán esztergomi basák Budától Komáromig az egész vidéket elfoglalván, Nógrád várát is megrohanták,9 melynek csekély őrsége meglátva a hatalmas török tábort, miután segélyre nem számithatott, alattomban a várból kiosont és a nógrádi népséggel együtt ijedtében az erdőségbe menekült. A törökök az üresen hagyott várba bevonúltak, azt őrséggel megrakták, kettős mély árokkal körülvették és ugy megerőditették, mikép azt még soha oly erős karba hozva nem volt. És ezen idő óta egész 50 éven át uralkodott itt és az egész nagy környéken a török.10 Mikép nézett ki ekkor Nógrád vára, láthatni majd az e mű VI. kötetéhez mellékelt képek között.11

A XVI. század végén a hadi szerencse kedvezni látszott a magyar fegyvereknek is. Már 1593-ban tavaszkor a Sziszek várát megszálló Haszszán bosnyákhoni basa szerencsétlenül járt kisérletével, ott veszvén maga is, majdnem egész seregével. De e ránézve gyászos kudarc csak ujabb és dühösebb bosszúra ingerlé a törököt. Miért is még ugyanazon évi októberhó elején Szinán nagyvezér 150,000 főnyi erős táborával megérkezett és csakhamar Veszprémet és Palotát is bevette. Azonban tanácsosabbnak tartotta nemsokára Budára és onnan Nándorfehérvárra vonulni téli szállásra. Ezalatt a magyar hadsereg is mindinkább gyarapodott, a vármegyék a fölkelésre hivatván fel; az anynyi kitünő hadi érdemeiért méltán "Pannoniai Mars"-nak nevezett Pálffy Miklós jeles hadseregén kivül, megérkezének Tiefenbach kassai főparancsnok, Báthory István, Rákóczy Zsigmond és mások, saját s a felső vármegyék zászló-aljaival. Ekkép a hadi működés megkezdődött. Pálffy Miklós a fehérvári sikertelen ostrom után, Rákóczy Zsigmonddal és Homonnai Drugeth-tel Fülek vára ostromára sietett; ezt bevevén és utánna Szécsény várát is elfoglalván, Nógrádot akarta megszállani. De Tiefenbach megértvén Szinán basának Budáról történt elvonulását, dacára a magyarok sürgetéseinek , népét viszszavezette és csak arra sem volt rávehető, hogy egypár ágyut kölcsönözzön.12 És igy Nógrád megszállása a következő évre maradt el.

A király 1594. év elején a hadi ügyek vezetését Mátyás főhgre bizván, ez mindenkép oda törekedett, hogy a török birtokában lévő részek visszafoglaltassanak. E célból jeles fővezéreivel arról tanácskozott, mikép kezdje a hadi működéseket, s többen azt javasolták, hogy előbb Veszprém és Palota, mint kisebb és igy csekélyebb erővel védett helyek foglaltassanak el. De a jeles hadvezér Pálffy Miklós, a dunántúli részek főkapitánya, más véleményen volt, eléadván, hogy mind a hadsereg dicsőségére, mind pedig a sikerre nézve, igen káros hatásu lenne, az ily csekély fontosságu helyekkel vesződni és azt vitatta, mikép Nógrád várát kellene először bevenni; mi által aztán Zólyom, Bozók, Korpona és a bányavárosok is bátorságban lesznek és igy ezen helyekről is az őrséget Nógrádba lehetend szállitani s aztán a felső magyarországi hadsereggel csatlakozván, Buda ostromlását is megkezdeni.

Mátyás főhg helyeslé a tervet és a szükséges intézkedéseket ahhoz alkalmazva megtette. Már februárhóban tehát megindultak a seregek több irányban. Mátyás maga Pálffyval Nógrád vidéke felé huzódott és Pálffy azonnal meg is szállotta Nógrád várát. Megkezdetvén az ostrom, három napig hős elszánással folyt az ágyuzás. A vár vitéz parancsnoka Vigets13 mindent elkövetett, hogy azt megtarthassa; de a dühös ostrom meghiusítani látszott határozatát; mert csakhamar az élénk ágyuzás következtében a várfalak és belépületek hasadozni s ingadozni kezdettek már, sőt a magas torony is ledőléssel fenyegetett. Ily helyzetben a török őrség reménye, a vár megtarthatására nézve, mindinkább halványult. Minélfogva bizalmukat egy eszélyesen köthető alkuban helyezvén, eltökélték a várat kedvező föltételek mellett feladni. Vigets tehát a szokásos jeladás után felállott a vár emeltebb részére, felhíván az ostromló seregből névszerint Bory Mihályt és Pogrányi Benedeket az egyezségre.

Előállottak a nevezettek azonnal, és még többen, sőt maga a fővezér Pálffy is; de mintán meg nem egyezhettek, az ostrom ismét folytattatott még nagyobb hévvel. Vigets végre teljesen meggyőződött, hogy a várat tovább védeni már lehetetlen. Ujolag alkudozni kezdettek tehát a feladási pontokra nézve, mig végre február-hó 27-én a várat csakugyan feladták azon feltételek alatt, hogy: annak egész népsége szabadon mehet, és kiki amit bir, magával viheti s a katonák kardjaikat megtarthatják oldalaikon. Meglévén kötve az alku, feltárultak a vár kapui, és a török parancsnok Vigets, átadván Pálffynak a vár kulcsait, őrségével együtt a várból kihuzódott. Voltak pedig 450-en, a nők és gyermekekkel együtt pedig 610-en. Váczig a fővezér parancsából az ostromsereg egy része által fegyveres födözet alatt kisértettek el. Váczról a törökök Budára siettek, ahol épen nem kedves fogadtatás várt a nógrádi vár feladóira. Ugyanis a budai basa azonnal vasra verette Vigetset, ki hasztalan mentegette magát azzal, hogy a várt segély meg nem érkezett; mert a veszteség nagy lévén, e mentség figyelembe nem vétetett, annálinkább sem, mivel a várat vérontás nélkül adta fel. És igy hiába esedezett Vigets kegyelemért, mert a basa kérlelhetetlen vala és még azon éjjel a város melletti kútnál egy fára felakasztatta őt, reggel pedig testét szétdaraboltatta.14

De térjünk vissza Nógrád várához. Mihelyt a várból a törökök kivonúltak, az ostromló-sereg azt azonnal birtokába vette, 300 magyar fegyveres s utána három csapat német katonaság ugyanannyi zászlóval, Riedmann vezénylete alatt15 fölmenvén a várba, az itt félszázadon át felhalmozódott hadi zsákmány és kincsek nagyban megörvendeztették a vitéz sereget. Mátyás főhg, ki a febr. 26-ki éjet Drégely-Palánkon tölté, meghallván a nógrádi sereg szerencsés működését, 1000 magyar huszárral, egy osztály német fegyveressel, és egész udvari kiséretével azonnal Nógrád felé sietett, de a sáros úton nehezen haladhatván, már csak a föladás után érkezhetett meg, midőn is a várat ünnepélyesen hűsége alá fogadta, szeretett vitézeit, kivált Pálffyt és ennek eszélyes intézkedéseit megdicsérte. Másnap, febr. 28-kán, pedig a vár főparancsnokául Révay András-t16 és mellé kapitányul Pogrányi Benedeket nevezte ki.17

Az 1602. évi országgyülés által több végvár megerősitése és kiigazítása elrendeltetvén, a többi között, a XIV. tcikkben a nógrádi és drégelyi vármunkára Zólyom-vgye köteleztetett. Hasonlóan az 1604. tcikk is Nógrád vára kiigazítását Nagy-Hont-vgynek hagyta meg.18 És erre szülsége is volt, nemcsak azért, hogy a föntebb említett ostrom alkalmával nagyon megrongáltatott, de főleg azért is, mert a következő 1605. évben a törökkel szövetkezett erdélyi fejedelem Bocskay István, összeszedvén hadi erejét, annak egy részét derék tábornoka Rhédey Ferenc vezérlete alatt a bányavárosok felé küldötte. Rhédey bevévén Fülek várát, miután a többi kisebb várak önkényt hozzá állottak, szept. 1-jén Nógrádot kerítette be; és nem sikertelenül, mert részint, hogy a várbeliek elegendő élelmi czikkekkel ellátva nem voltak, részint pedig, mivel a várbeliek is a fölkelő párthoz szítottak, azt csakhamar el is foglalta. Azonban a törökimádó Bocskay sem birta sokáig, mivel azt tőle a török, hitet szegve, elvevé; ez pedig kénytelen lőn ismét a császáriak birtokába átengedni; sőt a zsitvatoroki békekötés 15-ik pontja szerint, visszafoglalt környéke is a törökök zsarolásai és adóztatása ellen biztosíttatott.

A következő években a többi végvárak közt Nógrádra is sűrűen kiterjeszté figyelmét az országgyülés. Igy a szükséges kiigazítási ingyen-munkára az 1608. 15. tcikk Zólyom és Árva vgyket kötelezte. 1609. évben a 61. tcikk 14. §-sa Nógrád vára kiigazítására az ingyen-munkát megtenni tartoztak Pozsony, Trencsény, Bars és Nagy-Hont vgyék. 1613. tcikk ismét Pozsonyt és Trencsényt rendelé ki a hátralevő tartozás lerovására, e vár kiigazítása tekintetében. 1618-ban a 49. tc. csupán Trencsény vgyre bízta e vár kijavítását,19 mely 1619-ben ismét hadsereget látott falai alatt, t. i. szintén törökökkel cimboráló Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet, ki azt erélyes megtámadás után el is foglalta. Azonban nemsokára, hihetőleg 1622-ben a nikolsburgi békekötésnél fogva, az ismét viszszakerült II. Ferdinánd birtokába.

A soproni országgyülés az előbbi években megrongált végvárak kijavítását elrendelvén, a 36. tcikk 10. §. szerint, Nógrád várához ingyen-munkával Trencsén vgye három járása és Pest vgye tartozott járulni. Amidőn is, hogy a javítások csakugyan eszközöltettek, bizonyítja a várnak nyugati oldalán létezett következő felírása: "MEL. LIT. PLIM. IXI. PROV. NEOGRAD."20

Ezután is nem sokáig maradhatott békében Nógrád vára; mert 1626-ban Bethlen ismét támadólag lépvén fel, míg ő maga szept. 25-kén Füleket ostromlaná, addig nem épen kedvére Murtezán budai nagyezir, Bethlen cimborája, a zsákmányolásból visszatérvén, 1626-ban Nógrád várát ostrommal körülvette; de épen nem kedvező szerencsével, mert a vár főkapitánya Eszterházy Pál, a nádor öcscse, az ostromlókat vitéz ellenállással üdvözölte. Ezenfelül pedig a vár védelmére egy részről Wallenstein,21 más részről pedig Bolesteiner22 is mindinkább közeledett. Mit észrevévén Murtezán, okosabbnak tartá az elvonulást; a török szándékát észrevévén Eszterházy, neki bátorodva, a várból egy kirohanást intézett ellene és egész Léváig üldözte a préda-éhes főbasát.

A következő 1627-ben Eszterházy a várat kijavíttatá és ekkor egy emlékkövet is tétetett egyik védfalba ily fölirással: "Deo O. M. auspice. Aedificata arx haec anno MCDLVIII (imo MCDLXXXV.23 A Turcis capta anno MDXLIV. Recuparata MDXCIV. Rursus a Turcis frusra oppugnata MDCXXVI. Propugnante, et Propugnaculum hoc fieri curante Magnif. D. Paulo Eszterházy de Galantha. Sacrae, Caesareae et Regiae Maiestatis, huius loci Supremo Capitaneo. Anno Domini MDCXXVII." Ezen emlékkő azonban most már a várban föl nem található, mert azt 1761-ben az akkori váczi püspök, gr. Eszterházy Károly, Pápára, családi jószágára vitette.24 - Róka többször hivatolt művében pedig ily feliratu kő emlittetik: "A fundamentis surgit Arx haec anno 1458., a Turcis capta 1544., recepta per Chistianos 1594., a Barone Eszterházy propugnata contra Turcas 1626. in eius fortitudinis monumentum hoc positum 1627."25

Még ezután is többször meg ujittatott Nógrád vára az országgyülések rendeletéből. Nevezetesen 1635-ben26 ingyenmunkát adni tartozott Pest megye; ugyanez 1647-ben is a 153. tcz. 10. §. rendelete folytán. Az épitési munkálatok ismét folytattatni határoztattak 1655-ben27 és ugyanakkor a várba őrizetül 150 lovas és 200 gyalog adatott. Végre 1659-ben28 is fölszerelni és a vár alatt fekvő mezőváros helyreállitatni rendeltetett. A várra nézve különösen az országgyülés29 ugy intézkedett, hogy azt Pest vmegye teljesitse és pedig Pápai János szolgabiró járása pénzzel, Ráday Andrásé meg kézi munkával járuljon az erőditéshez.

Nevezetes volt ezután Nógrádra még az 1663. év, midőn Köprili Achmed nagyvezir tavaszkor ismét roppant haddal indult Magyarországra, ki is akkor Apafy Mihály erdélyi fejedelem szövetségese vala. Miután a töröknagyvezir Párkánynál gr. Forgách Ádámnak mintegy 6000 főnyi seregét megverte és Érsekujvárt is bevette, rá került a sor Nyitra, Léva és Nógrád várára is, melynek ekkor főparancsnoka Nadányi Miklós volt, ki Erdélyből, hol birtokait elveszté, költözött Magyarországba és előbb verebélyi, 1656. évben pedig már nógrádi várkapitány vala, egy régi okirat szerint. Ez tehát részint önérdekből, hogy birtokait az erdélyi fejedelemtől visszanyerhesse30, részint rokonszenvből is igen hamar elhatározta, hogy a várat a törökkel egyetértő Apafynak átadja. Ugyis lőn; mihelyt az ozmán-tábor a várat megszállta, ez azonnal fel is adatott és igy került Nógrád vára ismét a mondott 1663-ban a török hatalmába és abban maradt 23 évig, mig tudniillik azt maguk az égi elemek meg nem fosztották a további szerepléstől. Ugyanis 1685-ben a lőportoronyba villám csapván be, azt iszonyu rombolással a légbe röpitette. Ezen a törökök megrémülvén, miután az éppen maradt részeket is felgyujták, a várat és egész környékét elhagyták.31

Utolsó török parancsnoka volt e várnak, - mely oly sok harci viszontagságnak volt kitéve, mint a váczi és a melynek nyakára szintén, mint eléggé láttuk, a hitujitás főpártolói32 vetették nem egyszer a sulyos török igát,33 - Csonka bég, a ki később az izlámról Jézus ősi hitére térvén, I. Lipót király szolgálatába állott és attól maga és utóda részére adományokkal jutalmaztatván, egy kézirat szerint, a gr. Seckenberg család őse lőn.34

Igy lőn rommá az oly huzamos időkön át nagy szerepet vitt, anynyi itt vivott harcok és hadi mozgalmak hirneves tanyája, Nógrád vára és többé fel nem épittetett. Az anynyi viszontagságot látott sziklaerős védfalai és a közepén büszkén felnyúlt torony, romban hevernek; csak itt-ott az ötszögü bástyák állanak még a vár alján a két kút van meg, melyek egyike "király-," másika "magyar kút-"nak neveztetik. Igy pusztult el a vár . . . . Most omladozó falain bozót és avar terem, szikláit moha boritja el. Hasadékaiban gyikok és varangyok tanyáznak. Csak néhol egy-egy sirnak látszó hanton terem vad virág, mely tán valamely hős szivéből nyerte gyökerét. Mindenütt a csend és enyészet szelleme dúl emlékeztetésül, hogy itt az ég alatt minden mulandó.35

De lássuk már e vár birtokviszonyait is. A váczi püspöki uradalom gazdag irattárában, mely jelenleg a püspöki palota alsó részében gondosan őriztetik,36 létezik egy, még akkor Nógrád helység határait illető 1299. évben kelt irat bizonyos birtokokra nézve, mely III. András királyunk parancsára, a budai káptalanból kiadatni rendeltetett, a dömösi egyház prépostja Rozgonyi Péter által pedig a váczi székesegyházi ftdő káptalan elé terjesztetett és ugyanez által bizonyitványi alakban kiadatott.37 - Ugyanott vagyon egy Nagy-Szombat-ban 1622. május 1-én kelt szerződvény, mely szerint gr. Eszterházy Pál Nógrád várának főkapitánya arra kötelezi magát, hogy a Nógrád mváros és várbani italmérési jogért Dallos Miklós váczi püspöknek évenkint haszonbérül 100 magyar forintot fog fizetni.38 - Nadányi Miklós, ő fölsége nógrádvári parancsnoka, Ludányi Simeon kapitány, Kouri János őrmester, Sallay Balázs, Hartó János hadnagy előtt köttetett 1634. évben egy barátságos szerződvény, Horváth Mihály, Bosnyák Tamás úr tisztartója és Draskovits György váczi püspök ő mlga administratora Hamarla Máté, és gr. Eszterház Pál ő mlgnak nógrádi plébánosa közt junius 14-én a kéméndi erdő peres plágájára nézve állitott határok tekintetében, olyképen, hogy tudniillik a nevezett kéméndi erdő peres plágája kettéosztassék és saját határokkal különittessék el, mely osztalék fele Hetrog-nak essék, másik fele pedig a váczi püspöké legyen.39

Püsky János kalocsai érsek és váczi püspök 1649-ben május 6-ról kelt emlékiratában könyörög ő fölségének, hogy találtatnék valami módja annak, miszerint az ő fölsége által az ő élete és személye tisztességes föntartására neki adományozott nógrádi italmérési jog, mint jövedelmeinek főbbike, melyet gr. Forgách Ádám nógrádi kapitány, a nevezett püspök ellátása sérelmével ettől erőszakkal elvett, ugyanazon kapitány által az ő birtokába visszaadattassék; és egyszersmind parancsoltatnék meg a kapitánynak, hogy a püspöki alattvalókat a maga dolgára többé ne kényszeritse, hanem csak hivatali körében maradjon. Ezen emlékirat ő fölsége hadi tanácsa elnökéhez volt beterjesztve, és a nevezett kapitánynyal, aváczi püspök ezen szabadalmáról adandó vélemény végett közöltetve.40 Hozzá csatolvák a következők: Cáfolat a fönnevezett püspök emlékiratára, a nógrádi italmérési ügyben;41 az italmérést és nógrádi várat illető pontokra nézve válasz,42 felelet azon pontokra és érvekre, melyekben a nógrádi kapitány megmutatni igyekszik, miszerint Nógrád a törököktől visszavétetvén, a váczi püspök urnak akár a vár, akár pedig a korcsmáltatáshoz többé mi joga sincs. És végre egy emlékirat, melyben megparancsoltatik, hogy a várkapitány a nógrádi italmérési jogot a váczi püspöknek azonnal viszszabocsássa, a várban a borok és gabona részére elégséges helyet, a váczi püspökuradalmi tiszttartónak pedig tisztességes lakást rendeljen, valamint hogy az e püspökséghez tartozó nógrádi alattvalókat többé semmiféle munkára hajtani ne merészelje.43

A szepesi sz. Márton egyházának káptalana 1652. évben bizonyitó iratot ad ki, jelentvén, mikép főtdő Tarnóczy Mátyás váczi püspök a nevezett káptalan előtt előmutatott egy, Eszterházy Pál és néhai Dallos Miklós váczi püspök között kötött egyezségi iratot, a püspöki birtokterületen létező nógrádi korcsmát illetőleg, és egy a másik Hamarla Mátyás nógrádi plébánosnak adott illetményi okmányt, hogy ezeket átirná és hiteles pecsét alatt kiadná, - azt foglalván magukban, hogy miután ő fölsége Eszterházy Pál urat Nógrád vára főkapitányává kinevezte és abba be is vezettette légyen, a korcsmai jog a püspökhez tartozván, mig főkapitányi tisztét birandja, évi haszonbérül sz. Mihály napjától számitva sz. Györgynapig 100 magyar forintot és egy selyem-derekaljat küldend Nagyszombat-ba;44 a nógrádi bormérési jogért pedig tetszése szerint, a nógrádi plebános eltartására segélyt nyujtand.45 - Eszterházy Pál nógrádi főkapitánynak két rendü, 1652. okt. 7-én kelt iratának másolati kiadványa, a váczi püspökséghez tartozó nógrádi korcsnák haszonbérlete ügyében; a másik pedig a nógrádi korcsmáros illetményére vonatkozólag a szepesi káptalan által kiadva.46 - Tek. és Ngos Eszterházy Pálnak, Nógrád mezővárosában létező, és a váczi püspökséghez tartozó korcsmák haszonbérlete ügyébeni bizonyitó-irata47 ugyanazon 1652. évben kiadva.

Tarnóczy Mátyás váczi püspökkel 1653. febr. 27-én Nadányi Miklós Nógrád vár főkapitánya azon haszonbérleti szerződvényt kötötte, miszerint a nógrádi vár és mvárosbani korcsmai jogért évenként 210 magyar forint készpénzt, 12 akó bort, két majálist, egy kősót és egy selyem-derekaljat fizetend.48 - A magyar kir. udvari kamara 1658-ban egy iratot intézett Nadányi Miklós nógrádi főkapitányhoz, melyben49 a király nevében eltiltatik a nógrádi várbani bizonyos malom épittetésétől, lévén az a földesuri jogokra nézve sérelmes.50 - Balassa Imre szintén nógrádi főkapitányhoz intézett föltételek egyszerü töredéke is fönvan ugyanazon 1658. évből, melyek alatt neki a váczi püspökség birtokai haszonbérbe kiadatni ajánltatnak.51 - A pozsonyi káptalannak az ő hiteles pecsétje alatt kiadott bizonyitó-irata, mely Pálffy Tamás váczi püspök részére a nógrádi vár kapitánya Nadányi Miklós ellen közbejött az iránt, hogy miképen haszonbéreltettek vagy használtattak a Balassa-család alattvalói, a nőtincsi lakosok által egykor a váczi püspök birtokai, ennek tiszttartói vagy haszonbérlőitől? A szántói puszta dézsmájának birtolása a nógrádi várkapitány által mikép történt, és ugyanezen kapitány mikép tiltotta el a nőtincsieket azon terület birásától? Mind ezek, mind pedig más helyek és a váczi püspökséget illető jövedékek birtoklására nézve a megtörtént nyomozást foglalja magában. Kelt ezen irat Pozsony-ban sz. Máté apostol és evangelista ünnepe utáni pénteken.52

Megemlitjük itt, mikép a nógrádi püspöki birtok árendája 1639. évben 300, 1669-ben pedig 325 ftot tett ki.53 Később pedig, 1683. ápril 2-án a nagykörősiek "Nagyszombatba, gróf Kéri János püspök urunk ő nagyságának megküldvén az árendát,54 ez 108 aranyat tett. A más évekbeni számadások, melyek a nkőrösiek városházi irattárában őríztetnek, bőségesen bizonyítják, hogy a kőrösi árendát Nógrád vára fentartására fordították.55 - Az 1642-iki békealkudozások okmányaiból kiderül, mikép Nógrád vármegyében a töröknek hódolt faluk száma ekkor 54 volt, rab elvitetett 341, megöletett 49 ember. Az adófizetés 5535 ftra ment; rabváltságra 1100 ftot fordították; a kártétel 21,100 ftra becsültetett; elhamvasztatott 4 falu.56

Nógrád mváros Nagyboldogaszszonyhoz címzett templomát, ama gyászos tűzvész után, mely az egész várost a paplakkal együtt tönkre tette, gr. Althán Mihály váczi püspök emeltette az alkalmatosabb plebániai lakkal együtt; de az építkezés csak a nagy Migazzi püspök alatt végeztetett be egészen. A plebánia, melynek kegyura a váczi püspök, mintegy 1696. évben állíttatott viszsza,57 melyet 1651-ben Császár János váczi püspöki helynök birt. E mvárosról neveztetik az annak környékén létező esperesi kerület, melyhez a berkenyei, borsos-berénkei, kosdi, nőtincsi, réthsági, szendehelyi, verőczei és a nógrádi plebániák tartoznak. Az anyaegyházi kath. hívek lélekszáma 1877-ben 1127, a diósjenői fiókegyháziaké pedig 531, tehát öszszesen 1658-ra ment. Nógrádon Luther hivei 264, Diósjenőn 15, öszszesen 279; Kálvin követői amott 6, itt 1316, azaz: összesen 1322 lélekszámot tettek. Nógrádon 26 és Diósjenőn 42, öszszesen 68 zsidó létezett. A nógrádi plebános 1855. év óta ndő jókúthi és szomorfalvai Jókúthy András úr volt, 1871. óta a nógrádi kerület alesperese,58 a nemzeti iskolák felügyelője. A kinek utódja lett 1880-ban ntdő Uwira Rudolf, előbb berkenyei pleb. úr. Ezen anyaegyház fiókja volt előbb a kis Berkenye59 helység is, de attól 1848. évben elszakíttatván, noha csak kevés, még 1877-ben is csak 363 lelket számlált, plebaniává emeltetett.

Nógrád vára 1594-ben - színezett rézmetszet

Ortelius: Gróf Pálffy Miklós - rézmetszet

Drégelypalánk látképe, előtérben a falu, 1617

Esterházy Pál lovasportréja - rézmetszet

Köprülü Ahmed nagyvezír - rézmetszet

Wilhelm Dillich: A megerődített Érsekújvár látképe - rézmetszet, 1691

Lábjegyzetek:

1 "Vicarii Generales."

2 "Et inde ad partes Novgrad venientes," cap. 33.

3 Régente "Novgrád"

4 Ld. Desericzky Hist. Civ. et Dioec. Vac.

5 E püspököt a nép "Verébvesztő"-nek nevezte.

6 V. ö. Istvánffy: Hist. lib. XXVII.

7 Ld. Schematismus Dioec. Vac. 1835, hol a 37-38. lapokon Istvánffy idéztetik.

8 V. ö. Ortelius : Ungarn's Kriegs-Empor. 1665.

9 Ld. Horváth Mihály : Magyarország története, III. köt. 61. lapon.

10 V. ö. Horváth Mihály: Magyarország történetét, s Istvánfyt i. m.

11 E képet lásd: az ily cimü müben: Magyar- és Erdélyország képekben, Szerkesztették Kubinyi Ferencz és Vahot Imre, Pest 1854. III. 55. l.

12 Ld. Horváth M. i. m. III. 121-122.

13 E basa Vigets-nek, vagy Niger- és Mehemet-nek is neveztetik, Istvánffynál pedig Ali bégnek.

14 V. ö. Istvánffyt, lib. XXVIII. és Bél Not. Nova Hung. Tom. I.

15 Ortelius Kriegs-Empörung, II. részben.

16 Istvánffy i. m. 383. l.

17 Egy kézirat szerint.

18 V. ö. Bencsik föntebb idézett müvét.

19 Ld. ugyanazt.

20 V. ö. Mocsáry: Nógrád ismertetését kitünő müve III. kötetében a 6-dik lapon.

21 Ld. Horváth M. i. m. III. 214.

22 V. ö. Pethő krónikáját ezen évre, 207.

23 Ld. Desericky i. m. a 184. l.

24 Mocsáry i. m. III. 6.

25 Ld. Róka i. m. a 31. l.

26 V. ö. a 92. tcz.

27 Ld. a 31. tvcz. 18. §.

28 V. ö. a IV. tczikket.

29 130. tvczikkében.

30 V. ö. Kazy : Historiarum lib. VIII. 274. l.

31 A hőslelkü Szobieszky János hadvezér a törököt Bécs alól elűzvén, és az mindenütt folyton üldöztetvén, ereje megtöretett és igy Nógrádnak is ütött a felszabadulás órája.

32 A hitét, mint valami köpenyt forgató és Erdély minden tévfelekezetébe felcsapó János Zsigmond, Bocskay, Apafy és Bethlen a törökőkkeli cimborálásukkal csak nehezebbé tették e hazában a zsarnok török igáját! Különösen Bethlen Krimiá-ból 1628-ban 40,000 tatárt csalt ki a gazdag zsákmányolás reményében. De e rabló tatárhordát az ország határán a lengyelek tönkre tették. V. ö. Desericzky i. m. 184-185. l.

33 Ráadásul a buta török főnököket a szegény magyarnak még nagyságolni kellett!

34 V. ö. Nagy Iván: Magyar- és Erdélyország stb. III. 54-58.

35 Ld. a vár mostani képét u. o.

36 Egy az alsó folyosóról nyiló előszobán át egy erős vasajtón juthatni be a gazdag, a történelemre nézve igen érdekes irattárba, melyből e szerény müvünket nem egy adattal gazdagitók az urad. tiszttartó Majer J. úr szivességéből.

37 Másolatban. 2. 1. pag. 4.

38 U. o. 8. pag. 30.

39 U. o. 2. 11. pag. 35. Eredetiben és másolatban van meg.

40 Az urad, irattárban eredetiben.

41 Töredék, keltezés és év nélkül.

42 Ekkor is Nagyszombatban lakott még a váczi püspök, hol maga az esztergomi főkáptalan is tartózkodott, melynek a váczi püspökök a török-uralom alatt többnyire tagjai, illetőleg nagyprépostjai voltak, hogy magukat föntarthassák.

43 Töredék évszám és keltezés nélkül.

44 Ekkor is nagyszombatban lakott még a váczi püspök.

45 Eredeti, két darabban, keltezés nélkül, 4. pag. 39.

46 Eredetiben, 4. pag. 40.

47 Eredetiben u. o.

48 Eredetiben, 5. pag. 42.

49 Csak egyszerü másolat.

50 A püspökuradalmi irattár Regestrumában, 4. pag. 48.

51 Ld. ugyanezen Regestrumban, 4. pag. 48.

52 Eredetiben, 3. pag. 49. Bubla Ágoston p. uradalmi tiszt úr, az urad. levéltárban létező, 1295-1827-ig terjedő sok iratot egy nagy ivrétü jkönyvbe vezette be registrálva, honnét a nógrádi birtokviszonyokra vonatkozó ezen adatokat meritettük.

53 V. ö. Salamon Ferencet: Magyarország a török-hóditás korában, Pest 1864. 324. lap.

54 Akkor is árendának nevezik a tartozást, midőn a valódi birtokosnak küldik meg. Ld. u. o. 325. l.

55 Ld. u. o.

56 U. o. 429. l.

57 V. ö. az 1835. egyházi névtárt a 40. l.

58 Az esperességben sokáig elődje volt Szaszovszky Ferenc verőcei plébános, ki megnémulván öreg napjaiban, ily állapotában halt is meg.

59 Gr. Althán Károly váczi püspök Nógrád mvárosban, Szendehely, Berkenye, Püspök-Hatvana, Kosd, Cegléd-Bercel helységekben és a Katalin nevű pusztán, a török-uralom elmultával, németeket telepitett le, kik Nógrádon és P.-Hatvanán eltótosodtak, Kosdon pedig magyarokká lőnek.

Vácznak a török-uralom alóli végleges felszabadulása.

Végre elérkezett a százezrek által epedve várt idő, az ozmán-hatalom megtörésének nagy és drága napja. A híres bécsi ostrom után ugyanis a büszke félhold fénye mindinkább elhomályosúlt. I. Lipót császárnak volt az istenigondviselés által föntartva ama nagy feladat dicsősége, hogy a magyar királyi birodalom nagy részét, a magyar Trójával, Buda fővárossal, együtt, a keresztény polgárisodás dühös ellenségének, a töröknek hatalmából kiragadja. Az ozmán haderő megdöntésének kivitelét a császár az ő uralkodói házával rokon hőslelkű Károly lotharingiai hercegre1 bízta, kinek diadaloktól tündöklő hadi lobogói alá Európa majd minden népeiből sereglettek öszsze harcvágytól lelkesült daliák.

Károly herceg egyesült seregeivel 1684-ben Visegrádot megszállotta, és a budai beglerbéget, ki 22,000 fegyveressel akart a megszállottak segítségökre menni, Vácz fölött épen sz. László király napján, jun. 27-én,2 megvervén, Visegrádot és Váczot is elfoglalta, és fényes diadalai után egész Pestig űzte a törököket. A győztes hadvezér a várban gazdag zsákmányra, mindennemű ékszerek és hadi eszközökre talált, melyek bőven jutalmazák a hadi fáradalmakat. Egy ma már igen ritka s föntebb is hivatolt művében egy egykorú német író3 igen érdekes körülményességgel így írja le e nagy horderejű csatározást:

"A császári sereg 1684. jun. 27-kén egy szűk szoroson át Vácznak huzódott, ahol, midőn a csapatok a lotharingiai herceg és gr. Stahrenberg táborszernagy kiséretében a magaslatra érkezének, láták, a hadi foglyok állítása szerint, a 22,000 főnyi, többnyire lovasságból álló ellenséget, már a távolból előhaladni, mely is Vácztól a hegységig egy félóra-távolnyi szép vonalat képezett; és már kezdett egy igen előnyös helyiségen megállapodni, melynek jobbján egy erdő, balján pedig a Duna volt látható egy mocsárral. Mire ő hge azon rendeletet adta ki, hogy a hadsereg kissé öszszébb huzódjék, és csak a magaslaton táguljon szét. Amint most a sereg fele előrelépdelt, az egy ellenvonalat képezett, tudniillik egy század lovas és egy zászlóalj lőfegyverest, valamint minden század lovas előtt 20 ember állott. Amint az első lövést megtették, 15 lépéssel előbbre haladtak, a többiek ugyanoly rendben utánok tartottak. Majd a balszárnyat kezdték aztán képezni; a bádeni herceg a jobb, Lajos neuburgi hg. pedig a balszárnyon nyargalt, míg a hadsereg zömét gr. Stahrenberg Miksa vezényelte egy-egy melléjök rendelt parancsnokló tábornok segédletével. Az így fölállított szép csatarendben lovagoltak a tábor egyik végétől a másikig a lotharingi herceg és gr. Stahrenberg tábornagy, a következő szavakkal buzdítván és lelkesítvén a gondjaikra bízott sereget:

"Küzdjetek most bajnokilag a kereszténységért, harcoljatok, mint becsületes és hős emberekhez illik; és akkor meggyőződve lehettek, hogy a jó Isten nekünk győzelmet adni fog."

"Hasonlót tettek a tábori papok is, főkép a hires lángbuzgalmú szónok d' Aviánó Márk atya, kinek gyujtó-hatásu beszédei oroszlánokká tevék a hadfiakat. Mire az egész hadsereg föllelkesültnek mutatkozott; majd riadót fújtak, megharsantak a csatakürtök és hatalmasan pörögtek a dobok. És igy nyomúltak szép rendben előre egy óranegyednyire; ő hercegsége azt vélte, hogy az ellenség fogja tenni az első támadást; mivel ez azonban nem történt, a hadvezérek parancsot adtak Isten nevében az elővonulásra. Azután a táborszernagy úr az ellenség által birt hegy alján, mely egy mocsárral volt födözve, seregét megállitotta és a mocsáron hidat rögönöztetett át; a trombitások és horvátok bezárák mind a két szárnyat, a lovasság is némileg a magaslaton és völgyben jó álláspontokon helyezkedett el. Erre a hadsereg teljes csatarendben állott, főkép a baloldalon, a hegyen innen készen tartván az ágyutelepet, azon rendelet mellett, hogy amidőn az összeütközés történni fog, az ellenségnek csatárláncban kell neki rontani, mig a jobb oldalon egyenesen lesz megtámadandó."

"Aközben a vezénylők az első lövést tétették az ellenségre és ezzel épen sz. László király napján déli 12 órakor a csata megkezdve lőn. Mire a lövészek közé rejtett ágyúk derekasan tüzeltek az ellenségre és ebben nagy károkat tettek. Az ellenség azonban nem tüzelt az ágyúkból, hanem annál erősebben lövetett a puskákból és sokan nagy dühvel rontottak a császári sereg balszárnyának a kétszeri tüzelés közben, hogy azt tönkre tegyék. De annak tagjai erősen tartottak össze és a gyalogok a lovassággal együtt oly hősileg küzdöttek, hogy az előrenyomúlt török had kénytelen volt ismét viszhuzódni; de csakhamar heves lőn ismét a küzdelem és a két fél egészen öszszevegyült a harc hevében. Ilyen lévén a helyzet, gr. Stahrenberg tábornagy oda vezénylé tábora egy részét, hol az ellenfél ágyúi állának és két század lovassal elüzé onnét az ellenséget, melyet nyomban követett vitéz katonáival gr. Stahrenberg; a janicsárokat megfutamította, noha ezeknek két basa sietett segitségökre lovas embereikkel. Miután ezekből a két basával együtt száznál többen elestek, a többiek hanyathomlok rohantak viszsza seregük zöméhez.

"Ezek igy lévén, a lotharingiai herczeg jeles haderejével a nevezett tábornagy segitségére vonúlt előre és bátran rontott az ellenségre, oly hősileg küzdvén, hogy alatta még lovának fejét is szétzúzta egy golyó. Végre kénytelen volt az ellenség futásnak eredni és pedig a tatárok és spahik Pestnek, a janicsárok meg Vácznak vették útjokat nyomban üldöztetvén a császáriak által. Vácznál 200 gyalognak utja elvágatván, foglyokká lőnek. Mialatt a császári lovasok, dragonyosok és horvátok az ellenséget üldözék, utánnok iramodva, a lotharingiai hg. Stahrenberg gr. tábornagygyal együtt elhatározták "Vácz városka" megtámadását is és azonnal 6 zászlóalj fegyverest vezényeltek közelébe, a várost erősen lövették, különböző pontokról sok vetgolyót szórván rá. De noha a törökök is 9 egész óráig vitézekül ellensulyozták a kereszténysereg kemény hadi miveletét, mégis, midőn a császáriak minden oldalról fölényre jutottak és az Aspremont-ezred a kapukat sarkaikból kivettette, kénytelenek voltak a városból, nagy-gyorsan a várba visszavonúlni, melyet aztán a császári hadvezérek szintén hét pontról lövettek és pedig oly bőven szórták be a várba a gránátokat és golyókat, hogy a megrettent ellenség rövid időn nagy rivalgások közt könyörgött békeszerződésért, minden holmiaikkal ki és elvonulni kivánván.

"Mivel azonban rájok nem hallgattak, hanem éji 11 óráig a gránátok és golyók özönként szórattak a várba, a végszükség által kényszeritve általános zajongás közt tudatták a császáriak vezéreivel, hogy az ő belátások és kegyökre megadják magokat és erre a várkaput megnyitották. Mire a 800 főnyi őrség, a csatából elmenekült 600 janicsáron kivül és két aga fogságba ejtetett, a nőket pedig, előbb kifosztván őket, a győztes hadfiak, kora-reggel Sz. Endre szigetére átbocsátották. Mint hirlék ezen ütközetben 1300 török hullott el, köztök a budai vezir is, ki igen különös látványt nyujtott szerfölött vastag kövérsége miatt, a nyilvános uton egészen öszszevagdaltatva találtatván, mig két aga és több száz török fegyveres fogságba került."

Vácz elvesztése kellemetlen érzést szült a törökökre nézve; mert annak birtokára, miután Budának, mint magyarországi hatalmok főpontjának, előbástyája volt, igen sokat tartottak. Miért is még ugyanazon évi novemberhóban ismét Vácz alatt termettek, mely akkor 500 magyar és német harcosból álló őrség hűségére volt bizva, kik saját nemzetökbeli főnökök alatt levén, egyezni nem tudtak. Mit a törökök észrevevén, feladásra szólíták föl a várőrség parancsnokát, ki civakodó emberei által is kényszeritve lévén, bárgyú alku mellett nagy gyáván átadta a várat. Ebből azonban alig vonultak ki, a hitszegő ozmán által, nehány szerencsésen elmenekültet kivéve, mind felkoncoltatott!

Váczot ezen elfoglalás után a törökök két hónapnál tovább nem birhatták; mert hazánkbani hatalmoknak 153 évre terjedő kora lejárván, annak megszilárditását célozó minden erőlködésök haszontalan lett. Károly lotharingiai herceg a szeraskier seregén Eszterom mellett fényes csatát nyervén, ez megvert hada maraványához csatolá a váczi, nem épen jelentékeny őrséget is, mely előbb a várost az egész környék helységeivel együtt kifosztotta, azután felgyujtotta, és végre a várat, hogy teljesen haszonvehetetlenné legyen, aláásott lőportömegekkel a légbe röpítette! - És ez volt az utolsó csapás, melyet az annyi sok viszontagságok által látogatott Vácz a törököktől szenvedett . . . - Mikép nézett ki Vácz a török-világ alatt, láthatni az e mü VI. kötetéhez mellékelt képek egyikén.

Azonban van a török-korból még más emlék is, tudniillik a váczi rabközség pecséte, 1659"-ből. Az eddig ismert szolnoki, esztergomi és budai keresztény rabok magyar feliratú községi pecsétei számát báró Nyári Albert egy negyedikkel, a váczi rabokéval szaporitotta. Ezen pecsét egy 1659. évi, az illető rabok által Pyber Ferenc gyarmati kapitányhoz küldött levélen szemlélhető, melynek eredetie a nevezett szorgalmas történetbuvár ő mlgnak gyüjteményében létezik. A pecsét lapján kettős kereszt áll, és a lekopott köriratból tisztán még csak az egymás melletti AB . . . . betük olvashatók, noha még az R is kivehető. A váczi raboknak későbbi, 1680. körül használt pecséte a föntebbinél valamivel kisebb terjedelmü. Körlapján szintén a kettős kereszt látható, jobbján (heraldice) V. és balján R. betükkel, - a mi nem lehet egyéb, mint a "VÁCZI RABOK" feliratnak két kezdő betűje s illetőleg röviditése. Ezen utóbbi pecsét lenyomata többszörösen is megvan a sz. antali levéltárban, a váczi rabságnak gr. Koháry István szécsényi és füleki kapitányhoz szóló levelein.4

Vácznak helyreállitása a török-uralom után.

Szabad lőn tehát e város is oly sok évi viszontagságteljes rabsága után; az ozmán-járom megtöretett, és a visszaérkezgető lakosok boldogok voltak minden nyomoruságok mellett is; mert hisz a múltak keserü emlékét egy szebb jövő édes reménye kezdé feledtetni. - A viszontagságok minden nemein keresztül zaklatott Váczott szomorúan tüntek föl a duló hatalom nyomai a törökök eltávozta után. A város és vár romokban feküdt, erősségei szétszórva hevertek, a védfal helyett palánkkal övedzett árok nyúlt el, templomainak nyoma sem volt fön, fényes épületei helyén néhány hitvány gunyhó állott, szóval: nem maradt fön egy valamire való épület, egy emlék vagy mű sem, mi hajdani nagyságára és fényére emlékeztetett volna.1

Oly nyomorúságos állapotban volt Vácz, midőn a régi birtokosa kezére ismét visszakerült. Még szivrehatóbban rajzolta ezt Bél Mátyás, a ki többször hivatolt művében igy ir: "Egy romba dőlt város,vagy inkább annak csak helye volt az. A várból ugyanis nehány füstös és kormos falnál egyéb nem maradt fön; az annyiszor elhamvasztott város pedig már csak nehány rosz anyagu viskóból állott. A város területét árok környezte, és tölgyfa-gerendákkal kirakott töltés; de ez is sok helyen megszakadozva volt. A kapuk boltozatai megrepedezvén, hajdani erősségökre épen nem emlékeztettek. Az utcák, melyek többnyire nyugatról keletnek feküdtek, romdarabok és omladékokkal lévén többnyire beszórva és ronda szemetekkel rútitva, mindezek gyászos kinézést kölcsönöztek az egykor oly virágzó és tekintélyes városnak. Templomainak épületanyagai még az alapokból is kiásatván, és a vár megerőditésére fordittatván, az egykor oly nagyszerű szentegyházaknak végre alig maradtak fön valami nyomai."2 - Lakos is alig volt itt ekkor egynehány.

Majd 144 év múlt el anélkül, hogy Váczra csak egy püspöke is betekinthetett volna; gr. Kéry János volt az első váczi püspök, ki még ugyanazon 1684. évben székét ide visszahelyezte,3 és a rozzant állapotban fönmaradt templomokat azonnal megtisztitá a "török istentelenség"-től. - Kálvin követői is, kik, mint föntebb láttuk, 1606-ban Bocskay főemberök pártfogása alatt, a németek sz. Mihály-hoz cimzett plebánia-templomát magok részére erőszakkal elfoglalták, most azt előbbi törvényes birtokosoknak visszaadni, sőt a várost is odahagyni és a Sz. Endre szigetén fekvő Tótfaluba átköltözni kénytelenek lőnek.4 Azonban Kéry püspök a még fölfölmerülő harci zivatarok miatt Váczot nem tartózkodhatván, az egyetlen magyar eredetű kedves pálos szerzetnek Pozsony-vgyében fekvő máriavölgyi főkolostorába5 vette magát, ahol meg is halt.

Károly lotharingiai herceg végre 1686. szeptember 2-án Budát is a török iga alól fölszabaditotta vitéz hadserege hősi küzdelme folytán. Ezen ostromnál gr. Pálffy Károly vezénylete alatt 4 lovasezred (Caprara, tat, Neuberg és Fürstenberg) állott; gr. Scherfenberg parancsnoksága alatt müködött 12,000 gyaloghoz tartozott gr. Csáky ezrede is. Az első támadásoknál Jörger, gr. Kaunitz és gr. Stahrenberg katonai tekitélyek tüntették ki magokat. Gr. Kaunitz meg is sebesittetett. Az utolsó támadást a három legöregebb ezredes: báró Ast, Spinola marquis és Öttingen intézték, Ast első volt, ki fölmászott, de megöletett; Spinolának mindaddig ellenállt az ellenség, mig födözetére oda sietett Öttingen is, ki aztán a győzelmet eldöntötte.6

Megszünvén hát már a török-uralom, Váczott is szabadon lehete az ujjáalkotás nagy művét megkezdeni és azon háborítlanúl dolgozni. És valóban meghatva és hálaérzelemre hevülve fogjuk szemlélni: mily lángbuzgalommal törekedtek e város áldott lelkű főpásztorai, nem kimélve mi fáradságot és költséget sem, azt a virágzás magas fokára emelni. Igen, látni fogjuk: menynyit áldoznak az isteni-szolgálat diszére, a nevelésre s oktatásra, szóval: a szellemi, erkölcsi és anyagi jóllét emelésére.7

Balogh Miklós volt azon első püspök (1685-1689.) ki Váczott, mint egyházmegyéje székhelyén, már állandóan tartózkodhatott. Az oly huzamosan tartott harci zivatarok alatt, nemcsak az egykor oly virágzó váczi káptalan számos birtokai vesztek el, hanem a püspöki jószágok nagy része is idegen kezekre került. Ekkor a város földei is a zavarosban halászni szeretők által elfoglaltattak, és ez az oka, hogy Vácz oly szűk határok közé van jelenleg is szorítva. Róka kanonok írja,8 hogy Sajghó Benedek9 pannonhalmi főapát gyakran beszélte, hogy midőn a belső zavargások vége felé Érsekujvárról Váczon át Kecskemétre, a téli szállásra utazott volna le, Vácott egyetlen templomtornyot, vagy valami más kitünő épületet sem vett észre.Ugyanezt bizonyitá Martonyi Pál őrkanonok is, a ki még 1711. évben látta Váczott, és egy vele egykorú sz. ferencrendi áldozár is. De ittott mégis lehetett a régi városfalak és tornyokból némi maradványokat látni; külnösen ezen utóbbiakból a Dunaparton emelkedett egy, mely alakját 1777. évben még egészen birta.10 A másik pedig, mely a bécsi útnál állott, csak ezen most említett év előtti időkben bontatott le. A sz. ferencrendi kolostor előtt emelkedett falalkotmány is hasonló épület lehetett. Azt mondja továbbá a nevezett kanonok irónk,11 hogy a kinek tetszenék az itteni régiségek többi maradványait is megtekinteni, az csak menjen ki sz. Orbán templomához,vagy azon innen a Tiller-féle pincéhez, ahol szintén egy kőkapu-maradványt fog látni, még az 1468. évből, a felirat szerint.12

Szegényesen, hogy ne mondjam, nyomorúltan nézett itt ki minden a sok viszontagságok folytán. Maga, az ezen időbeli, Balogh Miklós püspök is, egy kis házban lakott; azon helyen, hol most a m. kir. siketnéma-intézet kétemeletes épülete díszlik. Ennek a nagyprépost mostani laka felé eső jobb szárnya már állott, melynek régiségét a lépcsőzet és az épület egyéb részeinek kinézése is elárulja. Ugy látszik, hogy Kéry 1684. évben I. alakban találta itt ez épületet, mely csak földszinti volt. Ehhez építtette aztán Balogh püspök az épület elejét 1688-ban, mely ez által L. betű alakot nyert.13 E püspök más helyekről leendő lakókul embereket, és pedig kézműveseket is édesgetett ide különféle kedvezményekkel.14 A vár régi omladványait elhordatta; az utcákat és köztéreket is a sok kőtörmelékektől megtisztíttatta; a hajdani székesegyháznak még ittott kiálló alapfal-maradékaira, miután a várterületet elegyengetteté s tisztogattatá, uj falakat és tetőt rakatott. Azonban nem tudni, mi okból, tetszett a budai kamarai igazgatóságnak az oly szent célú munka folytatását betiltani. A szép belátású és nemeskeblű püspök ezen ügyről még halál-ágyán is gyöngéden gondoskodott és avégre végrendeletileg a krompachi malmot, s azon időkhez képest tekintélyes készletet hagyott, részint készpénzben, részint tizedek- és haszonvételi jövedékekben. A romba dőlt sz.-Mihály temlomát is, mely az ugynevezett "fehérek"-é15 előtt állott, szintén fölépíttetni akará, de ebben megakadályozta őt az 1689-ben bekövetkezett halála.16 Már e püspöknek sikerült, és pedig rövid idő alatt, hő buzgalmánál fogva, a romokból annyira kiemelni Váczot, hogy azokon egy egészen uj, a régitől elütő kis város keletkezett.

E város lakói folyton szaporodtak idegenek itteni letelepedései folytán. A püspökuradalmi levéltárban17 maig is őriztetik egy érdekes szerződvény, mely előbb a törökök által birt Vácz városában lakni kivánók kérelmére köttetett,18 melynek tartalmánál fogva, azon kérelmöknek, hogy tudniillik nemes és nemzetes Büllam Konrád úr, nemzetiségére nézve német, a mondott városban letelepülhessen, előbb a törökök által birtokolt, s a maga részére emeltetett épületeket birhassa, a közterhek viselésétől ment legyen; megigérvén ugyanazon Büllam úr, hogy jó alattvalókat fog a városba hozni be, a kik is, midőn ide érkezni fognak, a telekért a földesúrnak fizetni nem fognak, sem pedig a kiszabott adózáson túl nem terheltetnek, - hely adatik. Az iránt is könyörög ezen Büllam ur, hogy neki német nemzetségű embereivel értekezni és a város korcsmáit, ugy szintén a mészárszékeket használnia szabad legyen. E szerződvényt Balogh püspök teljhatalmúja és helynöke Bendő István 1689. aug. 21-kén erősitette meg s a mondott helyen megvan eredetiben.

E püspök utódja, Dvornikovics Mihály (1689-1703), sz. Mihály főangyal ünnepe előestéjén, 1700. évben, a székesegyházi káptalant viszszaállította, melynek fejévé nagypréposti minőségben, a világi és szent tudományokban ékeskedő Berkes Andrást,19 olvasó-kanonokul Szécsényi Ferencet, őrkanonokúl pedig Ujfalusi Tóbiást, nevezte ki. Az éneklő-kanonoki szék betöltetlen maradt, mert tán arra ekkor még nem volt papja, kit kinevezhetett volna.20 A kinevezett kanonokok részére házakról gondoskodott.21 A keresztségi védszentjéről nevezett, azaz a sz.-Mihály templomát előbbi helyén22 fölépíttette, aztán székesegyházi és plébániai templomúl berendeztette, és másfél század után első plébánosúl a már említett Bendő Istvánt23 rendelte. Minthogy ekkor az egész egyházmegye területén alig volt 4-5 plébánia, csak egy külső főesperesre24 volt szükség. A püspöki és káptalani javak még egészen viszszaszerezve nem lévén megkülönböztetni sem lehetett, hogy melyik tartozik a püspöki és melyik a káptalani uradalomhoz. Azért megosztotta a jövedelmeket, oly helyeket is jelölvén ki káptalana részére, melyet terményeiből az gyümölcs- és bortizedet szedhetett.

A világi papság25 hiányában nagy nehézséggel járt a plébániák berendezése, melynek pótlására a kolostori papság26 is nagyobb mérvben vétetett hát igénybe.27 Hogy pedig ilyféle papok is legyenek, kolostorra volt szükség. Igy telepitette le hát ismét28 Váczott sz. Domonkos szerzeteseit Dvornikovics, hogy az Úr igéit az elhanyagolt, tudatlan népnek hirdessék.29 - Ugyanezen 1700. évi jun. 25-én kelt Bécsben I. Lipót császár és magyar király által Dvornikovics Mihály váczi püspöknek és utódjainak Vácz városának részére engedélyezett legkegyesebb vám-szabadalma,30 mely is ezen évi okt. 19-én Pest, Pilis és Solt t. e. vármegyék Pest sz. kir. városában tartott közgyülésén a szokott módon kihirdettetett.31 Igy kezdett már a város szépen gyarapodni, a lakosok tehetősbjei is már visszaérkeztek s házaikat kijavitották vagy ujra fölépitették; a gondos főpásztor mindenét odaáldozta annak jó karba hozatalára. Mindig számosabban érkeztek ide idegenek a püspökpálca ótalma alá, mely egy régi német közmondás szerint biztositja a jóllétet.32 Tisztességes és csinos házakat épitettek és már nem egy rendes utca keletkezett, s a folyton szaporodó műhelyekben a mesterségek szép lendületnek kezdtek indulni, mídőn a "Rákóczy-féle zavargások" nagyban hátráltatták az alkotás szép műveit. Kitünik ez azon levélből is, melyet II. Rákóczy Ferencz 1704. jan. 7-ről tokaji várából33 Vácz város tanácsához menesztett, mely is szóról szóra igy hangzik:

"Nos Franciscus Dei gratia Princeps Rákóczy de Felseő Vadász, Comitatus Sáárossiensis Supremus ac Perpetuus Comes etc. Universis et singulis Militiae Nostrae tam Equestris quam Pedestris Ordinis, Supremo et Vice Capitaneis, Campi et Belli Ductoribus, Centurionibus, Decurionibus, Caeterisque Militibus Nostris Gregariis, Epist. hasce visuris, lecturis, aut legi audituris Salutem et Gratiam: Vácz városa alázatos Instanciájából értjük, hogy hadaink közül sokan, akármely tisztünknek Passusával, némelyek pedig anélkül is az említett városba bemenvén, étel-ital s egyéb féle Gazdálkodást rendetlenül kivánnak, sőt egyébiránt is huzni-vonni s egyéb aféle alkalmatlanságokat elkövetni merészeltenek, s mostan is merészelnek. Minthogy pedig hűségünk alatt lévő Helyeknek, s azoknak lakosainak nem megkárosíttatásokra, vagy megrontásokra és nyomorittatásokra való elszánt Istenes igyekezetünk és elkezdett, naponként boldoguló hadakozásunk s Hadaink jövése s menése egyenesen czélozva, hanem inkább azoknak megmaradásokra, s a nagy és elviselhetetlen iga alól való felszabadulásokra. Parancsoljuk azért a fenn megnevezett minden Hadi Tiszteinknek, s alattok valóknak, hogy az emlitett városban senkit közülök közönségesen vagy személy szerint, magunk Passusa nélkül bemenni, étel s ital, de kiváltképen borbeli gazdálkodást kivánni, hanem ha Passusunkban arrúl expresse mentio lészen, annyival is inkább az ott való lakósokat háborgatni s károsítani, egyszóval semminémű alkalmatlanságot ott elkövetni meg ne merészelyék, különben ha nekik parancsolatunk ellen cselekedni merészelnek,vagy alattok valóknak elkövetni megengednék, adtunk hatalmat az említett lakósoknak, hogy szabadosan őket megfoghassák, és megfogván, érdemek szerint való büntetéseknek elvételére táborunkban behozhassák. Praesentibus perlectis, Exhibenti restitut. Datum ex Castris Nostris ad Tokay positis. Die septimo Mensis Januarii, Anno Domini, Millesimo Septingentesimo quarto. F. P. Rákóczy. m .p. L. S."34

A Jerney-féle kéziratgyüjtemény XV. kötetében foglaltatik Vácz város kérvénye Rákóczyhoz, hogy mivel ha ők is fegyvert kötnek, Buda várához közel lévén, a német ellenség bosszútételétől, lakóhelyöknek földulásától méltán tarthatnak: mentessenek föl egyelőre a hatvani kapitány Szabó Máté által sürgetett insurrectiótól. A fejedelem azonban kérvényökre hátiratilag ezt válaszolja: "Minthogy a következhető szabadúlásnak közönségessen akarunk örülni: azért insurgáljanak, és a közhaszonra való ügyet közönségesen forgassák. Datum ex nris Castris ad Tokaj positis, dje 11-a Januarii Anno 1704."35

Továbbá, nagyon gátolta e várost előhaladásában az 1709. évben kiütött és iszonyúan pusztított pestis36 is, mely 3000 lakósa37 közől 395-öt döntött rövid időn a sírba. Hátrányára voltak e város emelkedésének még a "Rákóczy-féle mozgalmak elnyomására fölfegyverezett rakoncátlan rácok is," kik Váczot meglepvén, kirabolták és fölgyujtották ugyanazon 1709. évben! A rácok tudniillik I. József király védelmére fogtak fegyvert II. Rákóczy Ferenc pusztító kuruczai ellen, a kikkel azonban, mint a sok eset közől, a váczi is hangosan hirdeti, a vérengzés, öldöklésben, fosztogatás és gyujtogatásban hajmeresztőleg vetélykedtek! Ekkor a városnak a török-időkből fönmaradt levéltára is elégett! - Mint emlitők, Dvornikovics püspök a káptalant részben38 1700. évben ugyan viszszaállítá, de ez a Váczott és környékén dúlt és fosztogatott rácok garázdálkodásai miatt ismét eloszlott és csak 1711-ben tért viszsza Váczra.

Vác látképe hadigályákkal - kézzel színezett rézmetszet, 17. század

Justus van der Nypoort: A romos Vác látképe Birckenstein geometriakönyvéből
- az előtérben császári lovasok

Lotharingiai Károly

A romos Vác ábrázolása kézzel színezett metszeten

Büllau Konrád és társai letelepedési szerződése, 1689

Dvornikovich Mihály váci püspök portréja

Lábjegyzetek:

1 V. ö. Róka i. m. 46-47. lap.

2 Ld Bél: Not Hung. III. 144.

3 V. ö. Wagnert Lib. IX. pag. 636.

4 A püspök e tettét élesen róják meg a protestáns irók, meg nem gondolván, hogy ugyanazt tették a Kálvin és Luther tanait követő földesurak is, és pedig igen sok esetben, követvén a hitszakadás nagymestere, Luther, által hangoztatott ezen gyönyörü s nagyon hasznavehető elvet: "Cuius regio, illius religio."

5 E kolostorban székelt a török-uralom alatt e magyar szerzet vezérfője.

6 V. ö. Róka i. m. 38-39. l.

7 Ugy látszik, apostoli királyaink azért neveztek ki Váczra gazdag nemzetségbőli püspököket, hogy annál nagyobb módjuk legyen e várost jó karba hozni és felvirágoztatni.

8 I. m. 46. l.

9 Ezen szerzetes-főpap a csik-sz.-tamási Sajghók ősi nemes nemzetségéből eredett. Ld. u. o.

10 Ez a maig is álló, előbb uradalmi börtönül használt "hegyestorony."

11 Ld. i. m. 47. l.

12 Ld. u. o.

13 V. ö. Tóka i. m. 47. l.

14 Vácz népsége különféle helyekről származván ide, azért van itt oly sok idegen hangzásu, német, cseh, morva, horvát, tót, lengyel stb. vezeték-név.

15 A török-uralom után itt létezett, fehér öltözékü sz. domonkosrendiektől maig is divik a "fehérek temploma" elnevezés.

16 Findura ur vélete szerint 1689-ben élte 64. évében Szepesváralján halt volna el. Ld. i. m. 13. l.

17 Ez a püspöki lakban őriztetik.

18 Ld. az urad. iratok lajstromát 8. pag. 77.

19 Erről alább a maga helyén bővebben fogunk szólani.

20 Barnaky Andrást, Czignárovits Jánost és Mrás Györgyöt cimzetes kanonokká nevezte ki. Ld. Róka i. m. 48. lap.

21 Ezek leginkább a szent Miklós, most u. n. "rosz templom" környékén léteztek.

22 Ez a mostani, u. n. fehérek temploma előtt emelkedett.

23 A ki "Terenyei"-nek is neveztetett.

24 Egyházi nyelven: "Archidiaconus ruralis."

25 "Clerus saecularis."

26 "Clerus regularis."

27 Szépen példázza ezt azon sz. irási jelenet, midőn sz. Péter Jézus szavára megvetvén a hálót, oly sok halat fogott, hogy a szomszéd halászbárka embereit kelle segitségül hinia.

28 Mikép már láttuk, a török-uralom előtt is volt már e szerzeteseknek Váczott sz. Jakabnál kolostoruk és templomuk.

29 Sz. Domonkos szerzeteseinek akarta e kolostor-alapitás által háláját kifejezni a püspök, mikép ezt alább a maga helyén majd bővebben látni fogjuk.

30 Benignum Privilegium Teloniale.

31 A püspök-uradalmi irattában megvan eredetiben. 1. 21. pag. 96.

32 "Unter dem Krumstab ist gut zu wohnen."

33 Ezen érdekes okmány a városi levéltárban őriztetik, és ott a legrégibb.

34 Ld. az 1866. váczi naptárt a 34-35. l.

35 V. ö. Századok, 1877. folyamának IV. füzetét a 351-dik lapon.

36 Azaz: mirigy, ragályos, gyorsan ölő betegség.

37 Ime, 1684-1709-ig, vagyis 25 év alatt már mily szépen felszaporodott Vácz város lakossága.

38 Ez az u. n. "régibb alapítványu káptalan."""uk.

30 Benignum Privilegium Teloniale.

31 A püspök-uradalmi irattában megvan eredetiben. 1. 21. pag. 96.

32 "Unter dem Krumstab ist gut zu wohnen."

33 Ezen érdekes okmány a városi levéltárban őriztetik, és ott a legrégibb.

34 Ld. az 1866. váczi naptárt a 34-35. l.

35 V. ö. Századok, 1877. folyamának IV. füzetét a 351-dik lapon.

36 Azaz: mirigy, ragályos, gyorsan ölő betegség.

37 Ime, 1684-1709-ig, vagyis 25 év alatt már mily szépen felszaporodott Vácz város lakossága.

38 Ez az u. n. "régibb alapítványu káptalan.

A város története 1709-től 1756. évig.

A váczi püspöki széket a még 1709. évben kinevezett nagy egyházfejedelem Kollonics Zsigmond foglalván el 1711-ben, mint igen tevékeny és nagy terjedelmű családi uradalmak birtokosa, az imént szenvedett károkat és veszteségeket enyhiteni és helyrehozni törekedett. Minden áldozatot szivesen megtett, csakhogy a város anyagilag és erkölcsileg emelkedjék. - Igy a püspöki székhelyen is érezhető lévén az egyházi férfiakbani szükölködés,1 Berkes András nagypréposttal egyetértve 1712. évben a kegyes tanitórendieket2 Váczra behozta, számokra társodát3 épittetett, s őket nemcsak az ifjuság, hanem az egyházmegyei növendékpapok oktatásával is megbizta. - A kanonokok számát 1713-ban az éneklő- és főesperes kanonokok4 alapitásával5 növelte és némely püspöki javak átengedésével a káptalan jövedelmét gyarapitá.6 Azon helyek, melyeken a negyed- és tizedszedést a püspök magának tartotta fön, és ha haszonbérbe adatnak, azokat természetben kapják, a következők: Szolnok, Kecskemét, Kőrös, Czegléd, Szokola, Rád, Buják, Legénd, Fóth, Alagh pusztával, Monor, Ujfalu és Siger pusztákkal, Nagy-Káta Egress-Káta pusztával, Sz. Márton-Káta Sz. Tamás-Káta és Boldog-Káta pusztákkal, Dömösd Dáb pusztával, Vecse, Dány, Héviz, Tóth-Ujfalu pusztával, Tóth-Almás, Becse, Almás pusztával, Ecsek Nádasd pusztával, Sámbok, Tisza-Kürt Szentes, Tura, Olcsa, Bakony pusztával, Mindszent, Jenő, Valkó és Gede."7 - Ugyancsak 1713. évben Vácz városa julius 15-én kötött szerződvényénél fogva Kollonics püspöktől az italmérés, vám, rév és a mészárszékek haszonvételét vette ki haszonbérbe.8

Gr. Kollonics Zsigmond püspök előtt a kis-vácziak alázatosan előadják folyamodványukban, miszerint állapotjok szegény, és mivel a kis-váczi területen csak ebben az évben települvén le, lakásaikat nagy fáradsággal épitették fel, noha a nevezett püspök megparancsolta vala két év előtt, hogy ide költözködjenek át, mégis kegyes földesúri és atyai hajlandóságát akarván irántok kimutatni, ugyanazon 1714. évi ápril 29-én Váczott kelt iratában megengedi nekik, hogy a robotot és egyéb szorgalmakat 300 ftton megválthassák, mely összeg felét sz. György, a másik felét meg sz. Mihály napján tartoznak az uradalmi pénztárba befizetni, és még egyéb bizonyos föltételeket teljesiteni.9 Ezen okmány szerint tehát nem 1716-ban, hanem már 1712. évben rendelte e püspök, hogy Kálvin követői, kik Bocskay óta, ennek hatalmas pártolása folytán, túlsúlylyal birtak e városban, innen elköltözködjenek. A kik is ekkor a városon felül letelepedvén, egy uj községet létesitettek "Kis-Vácz" elnevezés alatt. Ezzel ellentétben a régi város "Nagy-Vácz" nevet nyert, mely ekkor még alig terjedt a siketnéma-intézeten túl száz lépésnyire. A kis-váczi letelepültek saját birájuk alatt a várostól egészen elkülönitve és függetlenek voltak. A nagy város lakói szaporodtával ezen telep és a régi város közötti tért idővel épületek töltötték be, úgy hogy Kis-Vácz a régi Váczczal egészen öszszeépült, és amint alább látni fogjuk, ebbe kebeleztetett be és egyesittetett. A kettő közötti határt a fegyházon túli diadalkapu, melyről szintén alább lészen szó, jelöli.

Ezen püspöktől 1712. febr. 28-án a holdmezővásárhelyi 800, u. e. évi dec. 7-én Váczott a kecskeméti 1200, u. e. évi márc. 17-én a kőrösi, 1714. május 26-án Váczott az üllői 500, és u. e. évi május 1-én Pesten a czeglédi lakosok 600 rftokon a tizedeket haszonbérbe vették ki. - A puszta-spinyéri szőlőket mivelők alázatos folyamodványára, irántoki atyai kegyességtől indittatva e püspök és a szőlőmivelés előmozditása tekintetéből, őket 1714. jun. 25-én kelt iratában 5 évre a kilencedek és tizedek fizetésétől mentesekül nyilvánitja. A következők nevezett szőlőhegyet ekkor már két éven át mivelték: Soós Jakab, Morvai Pál, Hajós Ferencz, Tromka András, Horváth György, Takács Pál és Tóth János. Ezek pedig csak egy év óta dolgoztak ott: Agárdi János, Szobi János, Fillovics Mihály, Danis Jakab, Boldizsár György, Szarvas András,Varga Pál, Gál Miklós, Kismarki Gábor, Berinkei Pál, Turai György, Csapó György, Horváth-Szabó István, Gombkötő Pál, Molnár Lőricz, Kalácska Jakab, Mezei János, Takács Pál, Bujdosó János, Szlicsák Mátyás, Csomor György, Péntri János, Szlicsák András, Juhász Mihály, Bragal Miháy és Csordás Mátyás.10 És ezek voltak e szőlőhegy első mivelői.

Ugyan e püspök, azon folyamodókat, kik Puszta-Alsó-Gombás hegyen a szőlőmiveléshez fogni, és ott azt a következő években is folytatni elhatározták, atyai jóságából és a bortermelés előmozdítása végett a kilencedek és tizedek fizetésétől hat évre menteseknek nyilvánitotta, ugyancsak 1714. jun. 25-kén kelt iratában. Voltak pedig azon szőlőmivesek, kik itt elsők foglalkoztak, imezek: Vörös Márton, Tóth János, Hajdú György, Kovács Péter, Török György, Verboczy István, Varga István, Bognár István, Baranovics György, Sebestyén Tamás, Tóth Márton, Geney György, Takács János, Tolmácsi Pál, Szakács István, Serfőző Pál, Serfőző István, Bognár Gergely, Diószeghy Mihály, Kántor Gyorgy, Csonka István, Tóth-Gyurka János, Juhprisz Mihály osztrákhoni.11

Váczott 1714-ben egy koronás fő is megfordult; tudniillik XII. Károly svéd király, kit Éjszak "Nagy-Sándor-"ának is neveznek, s a kit III. Achmet az orosz ellen segitett, elvesztvén Pultavánál az ütközetet, s nagy vezére által megkötvén 1711-ben a Pruth melleti békét, Törökországba és onnan Benderbe menekült, honnét egy évi távollét után a császárhoz Bécsbe utazván 1714-ben, utközben Váczott is kiszállott.

E püspökkel a szépen emelkedő Vácz város igen előnyös egyességre lépett, mely is szóról szóra igy hangzik: "Mi Romai Imperiumbeli Gróf Kollonics Zsigmond stb. adjuk tudtára, a kiknek illik, mindeneknek, hogy 1714. esztben julius 15-kén Vácz püspöki városunkkal megegyezvén, kegyesen engedtünk alázatos Instántiájokra, melyet elént terjesztettek, az alább meg írt Punctumok szerint ki is adtunk ezen Constractusunkat, megvilágositván, amint következik:

1. Kegyesen resováltuk azt, hogy ennek utána egy esztendőben a városnak mind bor- s mind serkorcsmája foljon afelől való Conditiók alatt, hogy először az Uraság korcsmájának gyalázatjára és kisebbségére nézve nem alábbvaló honi, hasonló és egyenlő áron, valamint az Uraság korcsmáján volt, a bornak itczéjét árultassák, se alább, se fölebb ne merészeljenek árultatni.

2. Hogy csak két korcsmán leszen szabad a városnak bort árultatni, t. i. egy helyen fél- esztendeig, a város házánál, saját vagy pénzen vett borokat, más helyett a német városon; hasonlóképen a 1-a Octobris usque ad ultimam Martii félesztendeig, u. m. a 1-a Aprilis usque ad ultimam Septembris mind a két korcsmán a magunk borait, melyektől minden itcéjétől a város számára engedtetik egy-egy pénz, ugy mindazonáltal, hogy onnan származandó hasznából, mely a városnak engedtetett a korcsmárosnak az ő bére kiadattassék, mint a város véle minden akónak elárultatásában megalkuszik. Vásári időben pedig ezen a kettőn kivül szabad légyen a városnak még egyet kivinni a vásárhelyre. Aszerint pediglen engedtük, hogy az egész korcsmák a serfőző Schick János házán kivül a vendégfogadó-házunknál kiárultatandó serrel és mindennemü onnan származandó jövedelmekkel együtt a városé legyenek, és a mely ser vendégfogadó-házunknál elárultatik, annak akójának két garassal alább, mintha magunk a serfőzőnél vennénk, megvétele engedtetik.

3. A vám és mészárszék a dunai révvel együtt a városnak a vásári alkalmatosságokkal való állás-pénzekkel együtt megmaradnak. A mi illeti a só iránt való vámjövedelmet, mint az Urasági jusnak erejével, mint a sóháznak eddig való s azután leendő épitésére mérendő költségekre nézve, nemkülönben sós-tisztek ellen, a kik sótól való vámjövedelmet megzatolni (igy!) szándékozzák, a fölső Instantiákon tett fáradságunk és sollicitatiónkra nézve (a ki mienk volna,) mindazonáltal jobbágyinkhoz való atyai Grátiánknak megmutatására nézve azon sótól jövedelemnek két részét számunkra, harmadik részét a városnak megtartani kegyesen resolváltuk. A mészárszék iránt pedig ilyen conditiók adatnak, hogy a magunk háza és asztalunk szükségére nézve a hús mindenkor egy pénzen alábbvaló áron lészen, és minden héten két nyelv.12 esztendő folyása alatt egy mázsa fagygyú a mészárostól adattassék, a többi városiaknak és jövevényeknek ne merészeljen a mészáros följebben, hanem mint Pest és Buda városokban vágattatik, ilyen szabadságnak elvétele, árulni, ugy mindazon által, hogy mindenkor szép és kövér húst tartani köteles legyen és tartozzon is.

4. Jóllehet a ráczok bebocsáttatásaért és megtartásaért,13 az ő esztendőbeli adójok, a kit kántoronkint vagy holnaponkint szoktak adni, minket illetne, mindazonáltal a közönséges jóért minden rácztúl, a kinek boltja vagyon, az ő esztendőbeli adóján kivül, a kit egészen nekünk tartoznak megadni esztendőnkint, a városnak három német forintokat tartozzanak adni.

5. A Prothocolum-nak rendben való vitelére, más királyi városok módjára engedtetik annak Dirigálása14 is, oly formán mindazon által, miglen sulyosabb, eredendő, alaposabb dolgok interveniálnak és occurálnak, afélében hozzánk folyamodni és tőlünk dependeálni tartozzanak.

6. Akárminemű emberek, a kiknek a városban házok vagyon, magunk Jussának praeiundiciuma nélkül a város Jurisdictiója alatt lesznek.15 A mely városunknak általunk engedett resolutiónkért és mindennemű robotoknak megengedéseért (kivévén, mint följebb, a rendkivüli állapotokat és sulyosabb történeteket is) megelégszünk erre az esztendőre 3000 igért forintokkal - Költ Váczon, Anno et die, quibus supra. (L. S.) Nos Judex et Juratí Civitatis Vaciensis.16

Még egy érdekes szerződvényt közlünk itt, mely a nevezett püspök és város közt köttetett azon egész időtartamra nézve, mig gr. Kollonics a püspökség javadalmait birni fogja. Kedves magyar nyelvünkön az igy hangzik: "Mi a Vácz püspöki székváros birája, tanácsa és az egész község, jelen sorainknál fogva adjuk tudtára mindeneknek, a kiknek illik: Hogy mlgos és főtdő Kollegrádi Kollinich Zsigmond gróf úr, váczi püspök stb. a mi alázatos kérelmünkre és folyamodványunkra velünk e folyó évi jul. 15-kén az itt alább következő pontokból álló egyességet kötött püspöksége egész időtartamára:

1. Kegyesen megengedi, hogy a sörmérés évről évre állandóan, a városon belül és kivül, minden onnét folyó hasznokkal együtt valamennyi korcsmában a város mellett annak hasznára maradjon meg. A bormérés pedig két pincében, tudniillik a városházi és a német-városiban évenként csak félévig, azaz: szept. hó utolsó napjától március utolsó napjaig, akár saját, akár pedig a váczi területrőli termelésből, folyhatik, megengedi, oly hozzáadással, hogy az uradalminál olcsóbban ne mérettessék.

2. Szintén megengedte, hogy azon félév alatt, melyen a város mérése történik, vásári időben, csak egy helyen, a vásártéren tudniillik, a város részére, az ő bora mérettethessék.

3. Másik félévben, t. i. ápril 1-től sept. utóljáig, midőn csak az uradalmi bormérés folyik, minden ily kimért uradalmi itcebor után egy dénárt, azaz, minden akóból 60 dénárt engedélyezett, olyképen, hogy a mérési dij is onnét fizettessék, amint vele megegyeztünk.

4. A vám és dunai rév után begyülekező és vásári időben az állomásokból bejönni szokott jövedelem is hasonlóképen a város javára hagyatik meg.

5. A mészárszékből eddig kapni szokott 130 frtot is a város nagyobb gyarapodására rendelte, és azonfölül, hogy tetszésünk szerint és a mi hasznunkra olyant állithassunk, kegyesen megengedi. A bolttal vagy majorral biró ráczok mindegyike pedig az eddigi szokás szerint, a városnak fizetend 4 rfrtot.

6. A lakósokat, kiket eddig kegyesen engedményénél fogva a polgári terhek viselőivé rendelt, azokat tovább is, és a még ide települőket a birói pálca alatt meghagyja; de az ily népbeliek mindig az ő beleegyezésével fogadandók ide be.

7. A Cselőte, Csörögh és Szór nevü puszták mivelését pedig, mint eddig volt, a város részére és annak javára kegyesen oda engedi és azonfölül a "Tatárhely"-nek nevezett kaszálót is a város területéhez adva, annak hasznára hagyja. Azonkivül még a város és polgárai emelésére a tiszttartó ur által kijelölendő, tövis-bokrokkal benőtt, kiirtandó helyet is adand. Aztán az erdőkből a tüzi-fa használatát is megengedi; de a makkoltatást és a vadászatokat, mint a melyek egyedül a földesurat illetik, az uradalomnak föntartja.

8. Mi a város részére teendő engedményt, a hidak állitását, következőleg a vámteher alá való vetést, melyek az uradalomban léteznek, illeti, egy időre megengedi; ha pedig az eddig kivett alattvalók elviselhetetlen sérelmére lenni tapasztaltatnék ezen ujdonság, szintén az uradalmi hatalomnak lesz föntartva: vajjon az uradalmon belől létező ezen hidak állitása és jogositása (ahonnét a vámteher alá való vetés is függene) általánosan, vagy pedig csak magának a városnak volna-e átengedendő?

9. Minthogy már majd három éven át elhanyagoltatott azon követelés, hogy minden tiz hordó ser után egy edénynyi ráadás adassék be, ezt eszközölni fogja az uradalom. Ha pedig a kimunkált szerződvény erejénél fogva erre a serfőzőt szoritani nem lehetne, annak éve lejártával e pontben megörvendeztetni szándékozik.

Tehát ezen helybenhagyott és a városnak megajánlott pontoknál fogva, a fönnt tisztelt mlgos és főtdő Kolonics Zsigmond váczi püspök urnak stb., mig az isteni jóság máskép intézkedendvén, püspökségét birni fogja, évenként 3500 rfrtokat fogunk fizetni, kivévén ha háboruskodás, vagy ragályos betegség, miktől a kegyes Isten óvjon meg minket, állana be, és ezek által a város állapota megrontatnék, vagy ha véletlenül tüzvész, a mit szintén a jó Isten tőlünk elforditani méltóztassék, a város jelentékeny részét fölemésztené, vagy a polgárokra elviselhetlen károkat eredményezne, az igy megkárosultakra méltó tekintet leend. Mind a vám, mind pedig bármely előforduló beszállásolások, terhek vagy következhető megterheltetések körül a polgároknak a védelem semmiképen megtagadtatni nem fog, sőt ily esetben a fölügelő tiszteknek kötelmök leend segiteni éber gondoskodásuknál fogva. Szállittatások és előfogatokkal pedig ezentúl a többszor tisztelt püspök urnak tisztei a várost épen nem fogják többé terhelni. Egyébiránt, a kik a város jövedelmeinek beszedésébe avatkoznának, azok azért felelőségre vonatni köteleztetnek. Miknek nagyobb ereje s hiteleül városunk pecsétjével ez iratot megerősitettük. - Kelt Váczott 1715. jul. 15-én. (P. H.) Mi Vácz püspöki székvárosnak birája, tanácsosai és az egész község."17

Ugyanezen áldott tevékenységü püspök székvárosának kormányzatára nézve igen korszerű iránypontokat adott ki, melyek a lakosok joghatóságát és a biróságot véglegesen körülirják és megállapitják.18 Következnek pedig azok ily rendben:

1. Ezen váczi püspöki székvárosunk főbirája, és a többi, hivatalokat viselő polgárai napi munkáit és fáradalmait méltó tekintetbe véve, először is és mindenek előtt nemcsak elhatároztatik, hogy ugyanazon fő- és pincebirák19 a kamarással együtt minden beszállásolások és előfogatozásoktól fölmentetnek, hanem egyszersmind következő dijaik leendnek, melyeket évenként a város nekik fizetni tartozik, tudniillik: a főbiró ettől-fogva ezentúl évi 50 frt fizetéssel szabályoztatik, a kamarás-nak 30, a pincebirónak20 szintén 30 frtja leend; a két albirák egyenként 35 frtot kapnak, a 12 belső tanácsos pedig megkülönböztetésül a többi községiektől, fölmentetik minden szállítások és előfogatozásoktól, hogy tudniillik igy a közjónak emelésére derekasan, és minden, a várost illető gondok és ügybajokban annak hasznára erélyesen munkálkodhassanak. Nemkülönben, és az emlitett, őket méltán megillető tisztkedéseknél fogva, ezen mentességökért, és minden teher alóli kivételökért, éber gondoskodásukhoz fog tartozni, a város tisztaságára felügyelni, az utcákat és közhelyeket kitisztittatni, annak árkait s gödreit betöltetni és elegyengettetni, szóval: a magoknál alábbvalóbbakat saját példáikkal minden csinosságra serkentgetni.

A többi között pedig meghagyom, miszerint a városban lakók, akár mesteremberek, akár pedig alacsonyabb sorsúak legyenek, egyetértve oda törekedjenek, hogy a kölcsönös barátságot ápolják, és másnak szerencsétlenségére ki sem munkáljon, hanem az erénymüvelésben gyakorolják magokat, ez szükséges. - Tehát, ki a hasznot érzi, igazságos, hogy az a terhet is vigye, következőleg egyenlően senkinek sérelmével, vigyék az előforduló előfogati terheket mind a mesteremberek, mind pedig a többi közönséges lakósok, ugy hogy, a kinek kevesebb igavonó marhája van, midőn a sor rá jön, maga helyett pénzen mást állithasson, és igy a közös osztó igazságnak eleget tegyen. - A kiküldötteknek, akár a vármegyei gyülésekre, akár pedig máshová kebelökből menesztetnek, egy-egynek fél-forintnál többet napi dijúl adni semmiképen nem lesz szabad, megjegyezvén, hogy a lóellátáson kivül, kocsisukra is gondjuk legyen.

Minden alattomos meghivások és gyülekezetek teljesen mellőztessenek, következőleg a részletes határozatok semmisek és érvényteleneknek nyilvánittassanak és tekintessenek. - A gorombáskodások keményen tiltatnak, nehogy a tanács és a többi előljárók ellen valami kigunyoló és becsület-kisebbitő szavak valakitől hallatszassanak; mert ha valaki ily bántalmazó tényen kapatni fog, az olyan a szigorú büntetést ki nem kerülendi. - Minélfogva az ily rendetlenségek kikerülése végett, nem lesz szabad a birónak a legcsekélyebb dologban is a senátorok tudta nélkül, önkényüleg határozni, főkép, ha a tárgy az egész várost illeti, és akkor is a községből némelyeket öszszehivni el ne mulaszszon, hogy mind az előadások, mind a határozások nyilván történjenek. - Ha valaki a birónak, vagy az ő helyettesének botja alatt meghajolni makacsúl vonakodik, az olyantól 1 frt és 30 kr. büntetés-pénzt fog venni. - Ugy szintén, ha valami közönséges sorsú a birót megütni merészelné, az olyan az uradalmat illető büntetés-pénzül 32, ha pedig a megütött tanácsbeli volna, 16 frtot köteleztetik elengedhetlenül letenni.

Midőn a biró által gyülésre az idő kitüzetik, ha valaki ellenszegülő lenne, vagy elegendő ok nélkül arra meg nem jelennék, az olyannak 2 frt 30 kr. büntetés-pénz szabatik ki a letevésre. - Midőn pedig a főbiró az alattvalóknak, a várost illető ügyekben, vagy bármily előforduló dolgokban valamit parancsolna, és megjelenni vonakodnának, szintén fizetnek 75 dénárt. - Ha a felek, mint gyakran történni szokott, magok között megegyezni nem tudnának, hanem szomszéd a szomszéd ellen panaszolkodnék, járuljanak az ilyenek illő tisztelettel a biró elé és tegyék ott le panaszukat. Mi megtörténvén, tartozik a biró némely tanácsbélieket magához hivni öszsze, és akkor igazságosan és érdemlegesen, félretévén a kedvezést, szeretetet, gyülöletet, nemzetiséget, szóval: minden emberi tekintetet, a perlekedő felek közt igazságos itéletet fog hozni. Azon esetben pedig, ha a biró ily üléseken a tőrvény és igazság ellen, ezeknek meg nem felelő itéletet hozna, a biró 32, a tanácsbeliek pedig 16 frtkat fizetendnek büntetésül az uradalomnak.

A biró és tanácsosok tisztéhez tartozik: havonként a mértékeket jól és szigorún megvizsgálni és kitelhetőleg felvigyázni, hogy ha valaki hamisságban találtatnék, nemcsak az olyanok öszszes mértékeit elkobozni, és az onnét magának csinált pénznyereményt elvenni, hanem egyszersmind 15 frtnyi pénzbüntetés alá is vetni, a negyedrész a föladónak itéltetvén oda, az uradalomnak bejelenteni tartoznak. - Mi a házak vagy bármely eladások és elidegenitések, nemkülönben a végrendelkezési intézkedések bizonyitását, és bármely irati okmányok kiadásaít illetné: mielőtt azokról a biró elégséges tudósitást tenne az uradalomnak, saját tetszése szerint kiadni ne merészelje; mert különben 30 frtot fizetend az uradalomnak és a biróság viselésétől is megfosztatni fog. - Ha valamely személy a végrendeleti intézkedés ellen tenni merészelne, vagy azt bárki tanácslásával, vagy bármiképen akadályozná, hasonlókép az olyan is fizet az uradalomnak 30 frtot.

Amidőn az árvák természeti védnökük vagy szüleiktől megfosztatnak, és őket illető akár ősi, akár pedíg bármilyen javaik volnának, a tanácsból két férfiu a védnökséggel (tutoratu) megbizatik, kik is az árvák törvényes idejök beálltaig javaikra fölvigyázni fognak, nehogy azok bármikép is valami kárt szenvedjenek. - Midőn valaki az uradalomban örökösök nélkül hal el, és annak területén javakat bir (mivel azok magát az uradalmat illetik), a biró tartozik minden késlekedés nélkül azt jelenteni; különben, ha ezt nem tenni elmulasztaná, és valaki azt eltakarni vagy megtagadni akarná, szintén 30 frtot fizetend.

Ha megölések, szándékos gyilkosságok történnének a város területén, az ily bűntény elkövetőjét az uradalomnak átadni köteles a város. - Ha boszúból, boszankodás, civakodás- és versengésből némelyek egymás ellen késeket, dárdát vagy bármii-néven nevezendő fegyver-eszközöket rántana elő és halállal fenyegetődznének, 10 frtot, ha pedig a házból vagy bárhonnét a párbaj-ra hiná föl valaki a másikat, 6 frtot fog fizetni. Midőn pedig valaki mást verésekkel megvérezne, 12, ha megsebezne 6, ha pedig valakit szájon ütne 5, és ha egy kézzel másnak hajába kapna 4 frt 50 dénárt, ha pedig mindkét kezével tenné azt, 9 frtot tartozik fizetni. - Ugy szintén, ha kövekkel vagy bármely más eszközzel támadná meg egyik a másikat és megérintené, 10, ha kevésbbé megütné 20 frtra büntettetik, mert hasonló, a kézből kibocsátott ütés bizonytalan lenne.

Ha valaki tudva az egyház eszközeit, ki nem szelelt buzát, vagy véres ruhákat, vagy lopva elvett bármely tárgyakat venne meg, 30 frtot fizetend. - Káromkodók, helytelen, csúf és lázitó beszédek tevői, avégre, hogy mások ingereltessenek, vagy haragból olyanok intézői, érdemökhez képest botütésekkel fognak tagoltatni, avagy sulyosabban fenyittetni a vétség nagyvolta szerint. - Elveszett dolgokat másnak házában, a gazda előleges tudta és beleegyezése nélkül, csupa saját gyanuja által inditva keresni bátorkodó 6, és ha azon gazdánál holmiját megtalálná is, de annak tudtán kivül venné el onnét, szintén 6 frtot fizetend. - Ha valaki tunyaság vagy hanyagságból házát, földeit, és szőlőit elpusztulni hagyná, és mivelni vagy épitkezni nem akarna, szabad lesz a szomszédnak azon földeket mivelni, a szőlőt kapálni, és három évig ingyen, minden pénzbeli fizetés nélkül birni, a házat pedig, lefizetvén a becsárat, tanács hatalmából másnak eladni.

A tanács értelmes és serény hegymestereket fog szerződtetni és tartani, kik minden héten megjárandják a szőlőket, és ha rendetlen és rosz munkát találandanak, azt a birónak bejelentik, hogy az oly gondatlan szőlőmívest nemcsak megjobbítani, hanem büntetni is képes legyen. - Midőn a szőlőkben, szántóföldek- és réteken károk okoztatnak, a biró által kiküldött bármely egyénnek a kár becsléséből 4 garas fog járni. - Ha valaki másnak szőlejéből valami tőkét kiásni és azt a magáéba átültetni merészelné, 3 frtot fizetend. - A város minden lakóinak meghagyatik, hogy a kertek-, szántóföldek- és mezőket, ugy szinte a réteket is sövénynyel vagy árkokkal keritse be gondosan, hogy károkat ne szenvedjenek; különben a neki tett káron kivül 3 frtot fizet. - Hasonlóképen, ki se merészeljen másnak sövényeit megrongálni vagy elrontani 6 ft büntetés alatt. Ugyszinte senki meg ne próbálja bármilyen barmait egész éven át a szőlőkbe vagy buzába behajtani, hacsak elengedhetetlenül minden ily egyes állattól 50 dénárt fizetni nem akar.

Ha, mit az Isten kegyesen eltávoztatni méltóztassék, véletlenül a városban tűz támadna, tartoznak mindnyájan és mindenki, akár tanácsbéliek, akár pedig a tanácson kivüliek legyenek, a tűz kioltása végetti segédkezésre oda sietni. Ha pedig ily alkalommal a birói parancsnak ellenvetné magát valaki, az ilyen nemcsak pénzbeli, hanem testi büntetésben is részesülend érdeme szerint. Ennek elhárítása végett pedig köteles lesz a város őröket,21 és pedig kettőt tartani, és nekik illő fizetést kiszabni, a kik józanúl és éberül teljesítsék kötelmöket, a várost esti 9 órától, téli időben reggeli 4, nyáron meg 3 óráig bejárják, és annak szokás szerint minden óraütést kiáltással jelenteni fognak.

A biró oly intézkedést teend, hogy évenként legalább négyszer a város kéményeit és tűzhelyeit jól és komolyan kitisztíttassa; ha pedig e pontban vonakodnának a biró parancsa szerint a hiányokat födöztetni, fizetni fognak 10 ftot, és azonkivül teljesen rontassanak le nekik kéményeik, személyválogatás nélkül, ha nem volnának azok vályogból készítve. - Ha valamely utcában szemetek, randaságok, büdös vizek, ebek vagy barmok hullái, sár vagy más utálatos csunyaságok láttatnának és találtatnának, az innét könynyen eredhető mindenféle betegség elhárítása végett, a biró az albiráknak komolyan parancsolja meg, hogy az ilyenek a lakósok által ki ne hányattassanak, különben az ez ellen tévők, bárkik legyenek, 6 ftot fizetnek. Tudatlanság esetében pedig, vagy ha valaki alattomban éjjeli időben hányna ki oly randaságokat, azokat a szomszédok lesznek kötelesek elhordani, hogy így kiki annálinkább szoríttassék a fölvigyázásra. - Ha valaki határkövet, vagy a végből tett jelet elmozdítani és így a terület mekkoraságára nézve önkényt zavart csinálni merészelne, az olyan az uradalom részéről mind testi, mind pedig pénzbeli büntetéssel fog fenyíttetni.

Senki másnak szolgáit és házbelieit csalárdsággal vagy bármily módon attól magához elvonni és édesgetni ne merészelje 6 ft büntetés alatt, és azonfölül az oly szolgát viszszaadni fog köteleztetni. - A biró tudta nélkül senki idegent szállásra vagy éji behelyezésre be ne fogadjon; ki ezt a biró tudtán kivül tenné, 3 ftot fizet. És ha gyanús, rosz életű személyek találtatnak, az ilyeneket a biró a tizedesek által elfogasson, megvirgácsoltasson és a városból kiűzettessen. - Az itt elszámlált 6 fton alóli büntetések a birók részére engedtetnek oda, olyképen, hogy a főbirónak azokból fele-résznél több jusson. A 6 fton fölüliek pedig az uradalmat fogják illetni. Ennélfogva, ha a biró a bármikép ellenszegülőket illő módon és rendben büntetni elmulasztaná, vagy az uradalom által kiszabott büntetést elhallgatná, 30 ftot fizetend, mindig tekintet fordítandó lévén a föladók jutalmára. - Iskolák, temetők és kapuk mindenkor jó állapotban tartassanak, melyek föntartására mindnyájan működni kötelesek leendnek; különben, ha azok az uradalom által javíittatnak ki, a község, vagy a kik a hanyagság miatt vétkesek volnának, büntetésül háromszorosan fizetendenek.

Sz.-Márton ünnepeig három városkapu állíttassék,22 jó árkokkal mindenünnét elzárandók, melyek költségéhez az uradalom kegyesen negyedrészben járuland, a káptalan pedig nyolcadban.23 Az elárkolásnál pedig kiki, az ő kerülete szélessége szerint de ugy, hogy az uradalom részén lakók kellő arányban segittessenek, hasonlókép közremüködni tartozik. Különben a hanyagok lakolni fognak, és az uradalom által teendő költségeket kétszeresen fizetendik. - Végezetre a városi tanács évenként, sz. György napja után a számadásra köteles tisztek által valamenynyi jövedelmek- és kiadásokról elkészitett számadásokat az uradalom és község részéről kinevezett bizottságnak beható felülvizsgálatra szorgalmasan kézbesitendi.

Mindezeknek pedig, hogy annál előbb és pontosabban eszközöltessenek, felügyeletével a káptalan ntdő olvasó-kanonokja és nemzetes Pásztory Imre úr bizatnak meg. Kiadott Vácz székvárosunkban 1715. jun. 18-án. (P. H.) gr. Kollonich Zsigmond s. k. váczi püspök."24

Hogy a nagy püspök ezen a legkisebb részletekig beható utasitása a városi közönségre nézve igen is üdvös volt, mondani is fölösleges. - A kegyes lelkü földesúr 1715. febr. 25-én kelt iratánál fogva Annósy Mátyást bokros érdemei tekintetéből a közterhek viselésétől az uradalomnak évenkint fizetendő 20 rtrt fejében fölmentette és ótalmáról biztositotta.25 - Ezen évi október 17-én pedig Pásztory Imrét, ki előbb az ő uradalmi titkára volt, s azután Pestvgye jegyzője lőn, az iránta tanúsitott hű szolgálatai jutalmaul, ugyszintén házát is a birói joghatóság alól kivette, saját védelme alá helyezte, és minden terhektől s szolgalmaktól fölmentette.26 - Ugyanazon 1715. okt. 17-ki iratában Székelyhidi Mihályt is, az ő előtte ismeretes okokból, és a közjóra irányzott törekvéseiért, saját pénzén szerzett házával együtt a birói hatalom alól kivette, saját védelme alá helyezte, és minden polgári terhek, szolgalmak stb. alól fölmentette.27 - Ugyszintén Váczott 1716. ápril 8-án Metekovics György28 váczi püspökuradalmi tiszttartót is az ő iránta és a közjó körül tanusitott hű szolgálataiért minden terhek alól fölmentette és saját védelmébe fogadta.29

Mily szépen emelkedett Vácz városa már e korban a nagy Kollonich püspöke és földesurának áldozatkészsége és roppant tevékenysége folytán, bizonyitja még azon szerződvény is, melyet a főpap 1715. jul. 18-án Váczott Vogel János itteni kőfaragóval kötött, kötelezvén ez magát a Dunapart kirakásához30 szükséges négyszögü kövek elkészitésére, és ama parthoz leendő elszállitás eszközlésére.31 - Azonban e derék, jóakaratú, áldozatkész s lankadatlan buzgalommal müködő főpásztor, kinek neve áldásban és kedves emlékben leend a váczi egyházmegye és e város történelmében, melynek ő felvirágoztató atyja volt, épen akkor, midőn e város emelésére még oly sokat akart tenni, születési fénye, magas erényei és tündöklő érdemeinél fogva a bécsi érseki székre emeltetett 1716. évben.32

Még ugyanezen évben utódja lőn Váczott gr. Leslie Vilmos,33 kitől a város 1717. jan. 1-én kötött szerződvényében a korcsmákat, vámot, révet, Derecske, Csörög és Szór pusztákkal együtt egy évre 3000 frton haszonbérbe kivette.34 E jámborlelkü főpásztor Vácz városának engedte és ajándékozta oda a "Derecske" nevü dunamelletti irtványrétet. Mivel pedig ez igen tövises volt, a város a maga költségén és embereivel azt egészen kiirtatta, és pedig mindjárt az adományozási, 1717. év május 4-én 114, 5-én 190, 7-én 184, 8-án 118, és 25-én 170 ember dolgozott azon, fejszék-, gereblyékkel, kapák- és villákkal. A munkások napszáma 776, minden munkásra számitva 25 dénár napi dijt, az egész kiirtási költség tesz 194 frtot.35 - Ugyanezen 1717. évi jun. 12-én elhatározta a városi tanács, hogy a német-városon36 lévő háza37 vendéglővé fog átalakittatni, melyet is Klinger Farkas tanácsbéli, ki a következő évben a város birájává választatott, vett ki haszonbérbe évi 20 frton. A közterheket vinni tartozott s csak a beszállásolásoktól mentetett föl.38

Ezen 1717. évben már a kegyes szivü Leslie püspök, miután Váczitt egy évet töltött volna, a laibachi püspöki székre emeltetett, a "szent római birodalom hercege" cimet és méltóságot is nyervén egyszersmind. - Utódja lőn Váczott a püspöki széken, ismét egy fényes születésü főpap, gr. Althann Mihály Frigyes, ki a váczi püspökséget 1718-1734. évig birta, s kinek huzamos püspöksége alatt sok történt a város javára, mikép ezt itt örömmel olvashatni. Igy mindjárt 1718. jan. 1-én39 a város ezen uj főpásztorától az u. n. királyi javadalmakat40 t. i. Csörög, Derecske és Szór pusztákat hidállitási engedménynyel együtt haszonbérbe vette ki egy évre 3000 frt évi fizetés mellett.41 Ezen évi októberhó 13-án a főpásztor szerződvényre lépett az ujon benépesitett Berkenye helység uj, német lakóival.42 - A váczi közönségnek nagy hasznára lévén a már több év óta oly előnyösen gyakorolt haszonbérlés, a város évi 3500 frt fizetéssel továbbra is kivette az italmérési jogot, a többi királyi haszonvételeket, valamint Cselőte, Csörög, Szór, Tatárhely s Derecske pusztákat is.43

Ugyanezen biboros főpap 1719. évben behozta Váczra a sz. Ferencz szerzete legszentebb Üdvözitőnkről cimzett szerzet-tartománya tagjait, adván nekik e város legszebb pontját, a régi várhelyiséget, kiknek is ama hires hős, az áldott lelkü gr. Koháry István, a hajdani váregyház és első püspöki lak helyén templomot és kolostort emeltetett.44 - A város 1720. jan. 1-én ismét haszonbérbe vette ki e püspöktől a nevezett királyi javadalmakat és pusztákat 3500 frt évi fizetés mellett.45 - Emlitendő e helyen, hogy gr. Althánn Mihály Frigyes püspöksége alatt épült 1725. évben a kegyesrendiek temploma, a társoda és tanoda egy része, valamint a város diszét nagyban emelő szép s nagyszerű Szentháromságszobor, mely a kegyesrendi templom előtti téren emelkedik.46

1729. sept. 5-kén tartott urszéki ülésen47 elhatároztatott, miszerint ezen püspöki város birája és esküdtjei jó egyetértésben és öszhangzatban éljenek, az isteni és felebaráti szeretet törvényei pontos megtartása által alattosaiknak jó példát mutassanak. Kerüljék hát a versenygést és civakodást, ellenkező esetben a bünös 20 frtnyi pénzbirságot fizetend az uradalom részére.48 - A következő, 1730. évben azon emlitendő eset adta elő magát, hogy a váczi közönség gr. Althán M. Frigyes bibornok és püspökhez folyamodottt, kérvén őt, mikép a tanácsot oly számadásra szólitsa és szoritsa, hogy hiven kimutassa: mire forditotta a beszedett adópénzt.49 Mire a biró és tanács is kérvényt menesztett a nevezett főpásztorhoz Sikk János és a lakósok folyamodványa ellen, melyben ők az adók hütlen kezeléséről vádoltatnak. Mindkét kérvényt a főpásztor, mint földesúr, 1730. január 7-kén kelt leiratánál fogva az úriszékhez tette át.50

A szép virágzásnak inditott Vácz városára nézve igen szomorú emlékű az 1731. év, melynek folytában ugyanis a város nagy részét tűzvész pusztitá el, ugy hogy pár óra alatt 196 ház lőn a dúló elem martalékává, mely szám az akkoriban még nem nagy városra nézve igen nagy csapás volt! A nemes-szivü biboros főpap, Althánn, a kárvallott lakósoknak ekkor minden adót elengedett, házaik felépitésére minden szükséges anyagot gyorsan és ingyen adott,51 alattvalóit erős és tartós házak épitésére buzditván és ebben őket tetemesen segitvén. Ugyanő épitteté azon emeletes pincét,52 mely a mostani diszes püspöki palota alatt áll, és a melybe fölülről csőveken eresztetett le a bor.53 Ő vetette meg azon e diszes és nagyszerü püspöki palota alapját is 1731. évben, és a város közelében maig is létező u. n. "vörös-ház"-i gazdasági épületet is ő emeltette.54

Az ő szeretetteljes és bőkezü igazgatása alatt a város, az emlitett nagy tűzvész dacára is, oly gyarapodásnak indúlt, hogy már is 22 utcája és 299 háza volt annak. - Vácz mváros és Sződ helység határainak kiigazitása, megujitása és viszszaállitására nézve Pest vgye kiküldése folytán az 1733-ban itt működött bizottság a dec. 9-ről keltezett bizonyitó iratot az uradalomnak beadta.55 Ugyan e helyek határainak megjárására kitüzött nap a püspöknek tudtul adatott.56 Ezen ügy még 1737. dec. 12-kén kelt iratban is előfordul,57 mig végre ezen évben teljesen bevégeztetik.58 - A város 1734. évben az italmérést, vámot, révet, mészárszékeket s a föntebb is emlitett pusztákat a püspöktől ezen évre haszonbérbe vette ki.59

Ezen nagy, biboros főpap utódja lett az ő testvérének fia, gr. Althán Mihály Károly a váczi püspöki széken, melyet is ő 1734-1750. évig birt. E főpásztor szinten a legtevékenyebb püspökök egyikeül diszlett itt, a város nagy lendületnek örvendvén kormánya alatt. Ugyanis a város árkait és sáncait behányatta, s törekvései folytán a belváros körül sok ház keletkezett. A föntebb emlitett 1731. évi tűzvész a püspöki lakot is elhamvasztván,60 az akkori főpásztornak e dicső vér-rokona és a püspökségben utódja, az épölethez egy uj szárnyat adott s arra a második emeletet rakatván, azt igen tekintélyes kinézésüvé tette.61 Ő alatta történt Vácznak azon felosztása, mely szerint annak egynyolcadát62 a káptalan, többit pedig a püspök birja; hogy mindkét városnak saját birája és tanácsa legyen, s az egész város felsőre és alsóra osztassék.

A plébániát is ketté alakitotta át 1745. évben, s mindkettőt saját megyéjebeli világi papoknak ademányozta; az egyik, a felső sz. Mihály főangyal-, a másik, az alsó sz. Miklósról lett cimezve.63 A fölső-városon német, az alsón magyar iskolát rendeztetett be. Ő alatta épült az alsó-városon a sz. Miklósról nevezett s egy ideig székesegyházúl is használt templom;64 valamint a forrásról vagy a hét-kápolnai Boldogasszonyról cimzett közkedvességü temlomka is,65 melyről alább tüzetesen szólani fogunk a maga helyén. - E biboros főpap a papnövelde javára is 2000 frtot adományozott. - A városi hatóság már ekkor kiváló gondot forditott a piacra, 1738. március 24-kén elhatározván, mikép a falusiak által behordott árukat a kofák nyereségre megvenni ne merészetjék; mert azokat nagyobb áron eladván, csak drágaságot idéznek elő a közönség nagy kárára.66

Midőn éveken át e dicső földesur és a város vállvetve müködnének közre a város jólléte emelésére -, ismét és egészen váratlanúl, nagy csapás kezdte a város felvirágzását gátolni! Tudniillik 1740. aug. 15-kén kiütött, a vidéken már előbb is dühöngött vészkór,67 melyet a törökök ellen68 viselt hadjáratból viszszatért magyar katonaság hoztt be magával az országba. A vacziak, midőn a halál pusztitó angyala szerte öldökölt az országban, az iszonyú vészt látva sem vesztették el Istenben helyezett bizodalmokat, hanem annál buzgóbban áhitatoskodva kérték a Mindenhatót, hogy tőlök e csapást elháritani méltóztatnék. Egyszersmind gr. Althán M. Károly püspökjök példájára pénzt adtak öszsze, és a vészkór elleni pártfogó sz. Rókus tiszteletére, ah elhunytak hamvai fölött, a vasúti pályafőnél maig is fönlevő kápolnát emeltették, melyet is a vészkór évében Kaló Ferencz püspöki helynök és kanonok az isteni szolgálatra 1740. aug. 4-kén ünnepélyesen fölavatott. A dühös vészkór 11 nap múlva e városban is kitört és pusztitott több hónapig. Az egyházmegyei sz. széki jkönyv 1740-ről bizonyitja, mikép ezen évi aug. 14-diktől febr. 5-kéig dühöngött járvány miatt "sz. széki törvényszünet" volt, és ezen időközben a ragályos kór 385 lakóst69 döntött a sirba. Minthogy e püspöki városnak 1740. évben még csak 4200 lakósa volt,70 világos, hogyaz akkori népségnek épen tizedrészét ragadta el e mirigy. A vesztegzárt 1741. február 12-kén vették le a város kapuiról; tehát bizonyos, hogy e járvány télen is dúlt s kimélet nélkül ragadta el áldozatait . . .

Ekkor a szorongatott jámbor ősök azon szent fogadalmat tették, mikép minden szombaton délután megtartóztatják magukat az u. n. szolgai munkától. Később pedig, 1744. dec. 31-kén, mint az egyházmegyei irattár bizonyitja, a székesegyházban a városi birák, tanácsbeliek és egyéb tisztviselők az öszszes lakosság nevében Kaló Ferenc püspöki helynök és Würth Ferenc főesperes előtt a főoltárnál esküvel erősitett azon ünnepélyes fogadalmat tették örök időre, hogy évenként aug. 16-kát, mint sz. Rókus napját, azon gyászos idő emlékeül megünneplik. E napon a főegyházból sz. menetben vonul a papság, szerzetesek, céhek és népség a sz. Rókus-kápolnába, melyben ünnepélyes sz. mise és a kápolna környékén egyházi beszédek tartatnak.71 Sz. misében a fölajánlás után a fogadalom megujittatik;72 Rókus, Sebestyény. Xav. Ferenc és Rozál szentek tiszteletére az akkor létezett 15 kézmüves céhtől ugyanannyi forint fog gyüjtetni a kápolna szökségei födözésére.73 - Mindezen fogadalmi pontok és azok módositványai, egy gr. Alhán M. Károly püspök által 1744. dec. 31-kén kibocsátott iratban foglaltatnak.74 Helyén látjuk itt e kegyes püspöki rendelményt egész terjedelmében közölni, mely is kedves honi nyelvünkön szóról szóra igy hangzik:

"Gróf Althánn Mihály Károly, Isten és az apostoli Szentszék kegyelméből Érsek, Váczi Püspök, Szentséges Urunknak, a Római Pápának Házi Főpapja és Segédpüspöke, Oppelni Főesperes, Boroszlói Kanonok, Szent Mór Gallipolisról cimzett Apátja, boldog emlékezetü VI. Károly császárnak, és a dicsőségesen uralkodó Magyar- és Csehországi Királynak Valóságos, Belső Titkos Tanácsosa, Jeruzsalemi Szent János Máltai Dicső Rendjének Nagy-Keresztes Vitéze és viselője, stb.

"Jóllehet, ezen püspöki Vácz városa már akkor, midőn 1740. aug. hónapjától kezdve a következett 1741. januárhó végeig Isten büntető keze, és a kegyetlen döghalálnak ostora alatt nyögne, némely jóságos cselekedeteken felül, melyeknek gyakorlatát az isteni haragnak megengesztelésére magának kijelölte, azt is örök időkre fogadta, hogy szombati napokon délutánként magát a szolgai munkáktól megtartóztatandja, és jóllehet a nevezett város ebbeli fogadását mai napig megtartani igyekezett légyen: mivel mindazonáltal ugyanazon város időjártával felebbi fogadástételét, melyhez különben is sem tulajdon megerősitésünk, sem a tisztelendő egyházi karnak beleleegyezése nem járult, felettébb alkalmatlannak és terhesnek találta, némelyekre nézve pedig azoknak rosz példája, kik fösvénységből vagy szükség által kényszerittetve, a szombati napot megszegték, hasonló eltántorodásra ösztönről szolgált.

"Ezokért a városi tanács két rendbeli kérelem-levelet nyujtott Előnkbe, egyikében azért könyörögvén, hog elébbi fogadását vagyis inkább szándékát más fogadásra átváltóztassuk, mit mi püspöki sz. székünk tanácsával is ekképen eszközlöttük. Hogy t. i. évenként sz. Rochus hitvalló napja, mely augusztus hónap 16-kán esik, szabályképen megünnepeltessék. E napon, mint fogadott ünnepen, a városi lakosság minden szolgai munkáktól magát megtartóztassa. Augusztus hónap 16-kán reggel a székes főegyházból ájtatos processio intéztessék a városon kivül létező sz. Rochus kápolnájába, valamint az eddig is divatozott. Az ájtatos körmeneten nemcsak a főtdő Káptalan kanonokjai és méltóságviselői, de a világi és szerzetes egyhází-rend tagjai75 egyszersmind, valamint az öszves kézmüves céhek, tulajdon keresztjeik, illetőleg zászló- és lobogóik alatt jelen legyenek. Sz. Rochus kápolnájában egyházi beszédek76 és énekes sz. mise-áldozat tartassanak, mely alatt sz. Rochus hitvalló, sz. Sebestyén vértanu,77 Xav. sz. Ferenc hitvalló, és szűz sz. Rosália78 tiszteletére a város által önkénytes segedelmi ajánlat fog tétetni.79

"Későbbi folyamodásában pedig leghálásabb köszönettel fogadja a városi előljáróság iménti rendeleteinket, és a jelenleg Váczon létező, és külön elszámlált tizenöt kézmüves céhek részéről ugyanannyi forintokat évenként megajánlván, mind ezeknek püspöki levelünk által leendő megerősitéseért buzgóan esedezett.

"Ezeknek tehát következtében, birván ftdő Káptalanunknak, ugy a világi és szerzetes egyházi-rendnek megegyezését, azon püspöki hatalmunknál fogva, mely a "Pronunciandum" szóval kezdődő III. különzet 1-ső szabályán (a megszentelésről,) továbbá az ünnepekről értekező "Conquestus" fejezetkén, végtére a tridenti szent zsinatnak a szerzeteseket érdeklő XXV. ülés 12. fejezetén alapszik, és mely VIII. Orbán pápának 1642-dik évben, septemberhó 13-kán kibocsátott, és "Universis" kezdetű határozata által valamennyi egyházi-jogtudósok állitása szerint csakugyan meg nem gyengittetett, ezennel rendeljük és határozzuk: "Hogy ezentúl augusztus hónapnak 16-ka, ugy mint sz. Rochus hitvallónak napja, melyre, mint elébb érintenék, ájtatós menetet, egyházi beszédeket és énekes szent misét tüztünk ki,, - rendesen megünnepeltessék, és e napon a lakósok magokat a szolgai munkáktól szorosan megtartóztassák." - Az ünnepet azonban nem azért rendeljük, hogy mint szent Ágoston doctor (XXXII. zsoltár fölötti beszédében) említi, e munka szünettel a hívek gonoszul viszszaéljenek, hanem inkább, hogy istenes tárgyakról és azon jótéteményekről elmélkedjenek, mellyekben sz. Rochus, és egyéb védszenteink esedezése által eddigelé részesültünk.

"Ezt pedig jelen püspöki rendelvényünk erejével, e püspöki város öszszes híveire nézve, legyenek azok bármily rendűek, ha mindjárt szerzetesek avagy szabadalmasak is, legyenek továbbá bármily neműek és állapotúak, ezennel kimondván, szigorúan meghagyjuk és parancsoljuk. Nagy örömmel és lelki gyönyörűséggel helyben hagyván, elfogadván és megerősítvén azon 15 ftnyi ajánlatot, mellyeket a czéhek sz. Rochus hitvalló, sz. Sebestyén, Xav. sz. Ferenc hitvalló, és szűz sz. Rozália tiszteletére évenként örök időkre, mig t. i. a világ állani fog, adományozni kivánnak. Végtére akarjuk, hogy azon fogadástétel, mellyet mai alulírt napon a püspöki város helyett a városi birák, tanácsosok és egyéb tisztviselők püspöki szentegyházunkban szent mise közben véghez visznek, minden évben augustus hónap 16-kán sz- Rochus kápolnájában énekes szent mise alatt, és pedig Offertorium után ugyancsak a városi tisztviselők által, kik létezni fognak, megujíttassék. Mindezeknek nagyobb erejére, hitelére és örökös emlékére jelen rendelvényünket szerkeztetni, és püspöki szent székünk jegyzőkönyvébe beigtattatni, hiteles másolatát pedig a városi tanácsnak kiadatni rendeljük és parancsoljuk. Kelt Váczon, püspöki lakunkban, az 1744. dec. 31. napján. Gróf Althánn Mihály Károly, Érsek, Váczi püspök. (P. H.) Kiadta Plattschleger János József szentszéki hites irnok."80

Említendő itt, miszerint VI. Pius pápa 1792. febr. 24-kén kelt brevéjében teljes bucsut enged azon töredelmes híveknek, kik sz. Rochus napján, és az évnek még két más ünnepein sz. Róchus kápolnájában ájtatosságukat végezendik. E két napot néhai Szerdahelyi Gábor fölszentelt püspök és püspöki helynök 1792. május 18-ki iratában fehérvasárnapra és Kisaszszony ünnepére tűzte ki.81 Ugy látszik, mikép sz. Rochus kápolnájának azelőtt saját szőleje is volt: mert a püspökuradalmi Bublaféle Regestrumban82 Huber Miklós Tamás szőlőmivesnek létezik egy számadása e szőlőre vonatkozólag.83

E vészkór dühöngése alatt 1741. jan 5-kén Skvarits László püspökuradalmi igazgató elnöklete84 alatt a püspöki város tanácsa megválasztatván, annak tagjai a szakteendőkre nézve igy osztattak be: Stockinger József biró, Karletzhoffer József a németek senatora, Mann András preceptor, Paor Dávid a serfőződe felügyelője, Posoczy Ádám jegyző, Bodó András város gazdája, Óváry István malombiró, Benke Gábor hegybiró, Szoporka Mátyás vámos, Holfert István kulcsár.85 E választásokat az uradalom kegyesen megerősítette.86 1740. évben még csak a "magyar," "német" s "tabán" negyedek említtetnek.87 Külön volt a magyaroknak és külön a németeknek is kisbirájok valamint tizedesök is.88

Vácz városának gondos és hálás hatósága tehetsége szerint igyekezék azon derék polgárokat megjutalmazni, kik e vészkór alatt magokat hű emberbaráti szolgálataikkal kitüntették. Igy a többi közt, Knab János oroszi borbélynak, ki a vészkór idején mindenütt látható volt, és majd itt, majd ott segített, sok-rendbeli fáradalmaiért 1741. dec. 22-ki gyűlésén a város nevében 50 frtot rendelt jutalmúl adatni.89 - Ugyszintén Zeppel Gottfried részére, ki a ragály meggátlása végett avároson kivül fölállított "Lazaretum"-ban,90 mint sebész szolgálatot tett, föláldozása elismeréséül, e sebész halála után, az özvegyet kérelmére minden polgári teher alól fölmentette.91 - Kraupner Jakab-nak is ama vészkór alatti hordári szolgálatát méltányolni akarván a város, 1743. ápril 2-kán tartott gyűlésén, őt, mint félrovást tevőt az adótól fölmentette, de nem a vagyona utáni tartozástól.92 - Ugyanezen évi julius 5-ki tanácsülésén Siebert Venczel aziránt folyamodván, hogy az "Arany-hordó"-náli üresedésben levő korcsmárosságot engedné neki oda a tanács, ez azon tekintetből leginkább, hogy elődje, t. i. nejének első férje Zeppel Gottfried e vészkór idején egy föltét alatt ment ki a Lazaretumba szolgálni, hogy halála esetére maradéki különös tekintetben részesíttessenek a városi hatóság által, miről ez megfeledkezni nem akarván, azon korcsmárosságot neki átengedte.93 - A városi tanács 1744. febr. 7-ki ülésén szintén méltó tekintetbe vévén, miszerint Franyó Györgyné e vészkór idején saját házából kizavartatván, abba a holttetemek hordárai szállásoltattak, folyamodó özvegynek hét-évi adóhátralékát kegyesen elengedte.94

A buzgó váczi hivek maig is vallásos kegyelettel ülik meg e gyászos emlékü vészkór évfordulati napját95 és előttök nagy tiszteletben áll sz. Rókus kápolnája, mely előtt valahányszor elhaladnak jártok-keltökben, és arra esik tekintetök, keser-édes emléket támaszt az mindenkor az ő lelkeikben...

Kollonics Zsigmond váci püspök allegorikus portréja

A váci piarista templom és a szentháromság szobor, 18. század

Vác város első ismert Szűz Máriás pecsétje, 1689

A váci Hétkápolna

A váci Szent Rókus-kápolna

Ugyanazon időtájban, midőn a sz. Mihály- és sz. Rókus-kápolnák keletkeztek, emeltette a nemes-lelkü Csik-nemzetség kegyessége az oly szép ponton diszlő váczi kálváriát96 a városon kivül a Kosdra vezető uttól jobbra. - A tanács 1741. okt. 13. ülésén elhatározta, mikép a vészkór előidézte körülmények miatt, az u. n. legnépesebb "Gálvásár" nem fog megtartatni.97 - Ezen évi nov. 13-án végezte a tanács, hogy a Váczott tartandó vármegyei közgyülésre érkezendő uraknak Dombay Pál és Laczkóczy János tanácsbéli urak fogják a szállásokat kimutatni a lajstrom szerint.98 - Majd dec. 15-én a püspök ő nmlga parancsolatára a tanács elhatározta és intézkedett, hogy ünnepeken és vasárnapokon a vásárok betiltassanak, és a boltosok ne áruljanak.99 Ezen hó 31-én a tanács a községgel elhatározta, hogy mivel az uradalom nem hiszi, miszerint a városnak csak 8000 frtból álló jövedelme van, azért időt kérnek, hogy az uradalom a jövedelem mennyiségét jobban kitanulhassa.100

Továbbá 1742. jul. 24-én határozattá lőn, hogy a város elkerülhetetlen szükségeire három kőkút épittessék, egy a töltésnél, másik a csörögi templomnál, és harmadik a gombhidnál. - Aug 28-án pedig azt végezte a tanács, hogy mivel már kérvényére, a váczi harmincados, Jancsics úr, a várostól átadott nyugtát felküldötte a pozsonyi kamarához, a város serházáérti 511 frtnyi hátralék végett, melyet a boldogult gr. Althánn M. Frigyes bibornok a várostól becslés mellett101 megvett, és holta után a kamarára maradott, ő kegyelmét kérnék, hogy oda fön sürgetné az ügyet. - A mlgos uraság102 rendelete folytán tudatta a városi hatóság a lakossággal, hogy a kiknek cselekvőleges adósságokra nézve követeléseik vannak, ezeket a tanács előtt bejelentsék; mert ki előbb teszi a táblázati bejelentést, annak követelései elsőbbséggel birandnak.103

A városi hatóság dicséretes törekvését a beállott 1743. évben a régi szabadalmak visszaszerzésére irányozta, ezen ügyben, mikép látni fogjuk, nagy tevékenységet fejtvén ki. Igy mindjárt február hó 6-án közakarattal ily tartalmú kérvényt nyujtott be a püspök ő nmlghoz:

"Nmlgú, mlgos és főtdő főpásztor, legkegyelmesebb Urunk! A mely veleszületett kegyességet mindjárt a megkezdett püspöki kormányzata elején észrevevők, azért most a legalázatosabban könyörögvén, kinyilatkoztatni kényszerítettünk a legbensőbb tiszteletünk mellett, hogy némely kiváltságok, jogok, szabadalmakra és mentességekre nézve, melyeket a dicső emlékezetü I. Géza király Vácz városának adományozott és Magyarország következő királyai által nemcsak megerősittettek, hanem még bővittettek is, már azelőtt elődeinknek, Kollonich bibornok ő főmagassága és főmlgú hercegnek, a mostani bécsi érseknek, mint váczi főpásztornak dicsőséges kormánya alatt a nmlgú kancelláriának fizetendő 2500 frtnyi dij mellett azok fölajánltattak, de fájdalom! késlekedő és hanyag elődeink által el nem fogadtattak, most azok kérésére alkalmunk lévén, maradékaink és ezek jogairól gondoskodni kivánván, minthogy nmlgod kegyességében bizakodva, kinek nálunk halhatatlan mardand neve és maradékaink sziveiben, reméljük, mikép a törvény szerint bennünket megillető régi jogaink kikeresésére nemcsak engedelmet nyerendünk, hanem egyszersmind kegyes közbenjárása által közremüködni is fog. Amiért Nmlgod halhatatlan és örök hálára méltó dicséretet érdemelendvén, arra kötelez minket, gyermekeinket és utódainkat, hogy a Mindenhatóhoz legbensőbb imákat rebegjünk. Minélfogva Nmlgodat legalázatosabban térden-állva kérjük, miszerint veleszületett jóságánál fogva, a mi szándékunkat legkegyelmesebben előmozditani ne terheltetnék, a kik is e kegyelemért az Istent folyton kérendők, egész a halálig tartó tisztelettel öröklünk Nmlgdnak örökké legalázatosabb gyámoltjai, a váczi közönség."104

E folyamodványra ő nmlga nemcsak teljesen hajlott, hanem pártfogolását és segédkezését is megigérte.105 - A város ezen évi febr. 8-án ez ügyben ismét ülést tartván, az alábbi határozat hozatott, melyet a nemes tanács a községgel együtt elfogadott. Ekkor a tanács tagjai voltak: Leitner Ignácz biró, Veres Pál aljegyző, Stockinger József perceptor, Laczkóczy János, Nagy Mihály, Dombay Pál, Karletzhoffer József, Mourlin János, Raizler Albsert, Glosser György, Orásy István, Peringer Pál, Dúl András kamarás.106 - A község tagjai pedig: Ujfalusy Tóbiás, Varsányi Ádám, Csete Pál, Janóczy András, Kolb Ádám, Réz Imre.107 Paor Dávid, Münderer György, Schwartzl János, Rády György, Frecska István, Gál János, Vajzer András, Laczkóczy Pál, Berinkey András, Golyóbis János, Fischer Ferdinand, Majzl Ádám, Herkl János, Lohner György, Stajerer Ferencz, Mogyoródi István, Fischer Jakab, Rotter Ferdinánd, Rucz András, Hold Zachar, Paor János, Haim Péter és Vikartóczy Márton.108 "Azért is, iratik továbbá,109 ugyanezen sessionak alkalmatosságával az kösség tellyes akarattal ajánlotta magát az téendő költségekre, és semmiképpen azonokat a jövendőben is difficultásban venni nem kivánnya; kire való nézve ezen dolognak valóságos kinyomozására Stokinger Joseff Uram város perceptora, Ujfalussy Tobiás Uram és Janóczy András Uram Bétsben Kollonits Urunk ő Emjához ehez szükséges Documentumoknak is keresésére, ezen el kezdett dolognak elő mozditására deputáltattak, tellyes plenipotentiát adván nekik oly formán, hogy mind magok és mind pediglen mások által ezen dologban ajánltassanak, kiknek is Diurnumok minden napra edgyiknek egyiknek 2 frt110 resolváltatott, más extraordinarius költségeken kivül."111

A kiküldöttek haza-érkezvén, a március 10-ki ülésen a nemes tanács előtt előadák miszerint: "Pozsonyba fölérkezvén, Mltgos Pálffy János nádor ur ő Exja "Requisitorium Gnle Mandatum"-a112 mellett N. Pozsonyi Káptalannak, ugy a. n. pozsonyi magyar Kamarának Irattárát városunknak régi szabadalmait és privilegiumait illető levelek iránt megkerestették, aholott noha mindekkorig semmi ollyas városunknak régi priviligiumait illető Dokumentumokat nem találtak, t. i. az időnek rövidsége miatt az Archivumokat egészben nem lehetvén fölkeresni, mindazon által mind a két Archivumoknak Registratorától bizonyossan assecuráltattunk, hogy minél hamarább adandó alkalmatossággal az Archivumokban lévő leveleket föl volváltatván, mihelyest akárminémü afféle Documentumra akadnának, azonnal in transumptis113 városunknak leküldeni el nem mulasztják. - Onnét Bécsbe föl menvén, Mlgos Püspök Urunk Ő Exllját s ugy Mltgos Herczeg Cardinális Kollonits Zsigmond urunk Ő Emját az adott utasitásokkal megkeresték, a kiknek is hozzájok való kegyességüket tapasztalták és jóllehet az említett Herczeg Cardinál Kollonits Urunk Ő Emja előbben apprehendálni látszott amiatt, hogy eleink akkoron, midőn ő váczi püspök vala s városunkat privilegiálni akarta, azon grátiáját nem fogadták el,114 mindazonáltal, hogy Mlgos püspök urunk Ő Exlljával ezen dolog felől beszélgetni fog, megigérte. E valóban megtörtént szóváltás és értekezésök után a deputált Urak Mlgos püspök Urnak Ő Exjához mentek s ily választ kaptak:

"Hogy t. i. Ő Exja atyai kegyességétől indittatva, bizonyos föltételek alatt (tudniillik a "Supremum Dominium-"-ot in recognitionem magának és utódainak megtartani kivánván) városunknak privilegiatioját semmineműképpen nem diffikultálja, mindazonáltal, hogy ha valahol némely régi, városunknak privilegiumját illető Documentumokat kaphatnánk, hogy annál könnyeben folytathassék városunknak immunitatioja, olyanokat keressünk. Mire nézve Mlsgos Palatinus Urunk Ő Exjtól "Requisitorium Gnle Mandatum-"-ot vévén ki a N. Sz. benedeki konventhez, azzal ennek levéltára felhányására ismét ketten bizattak meg, u. m. Janóczy András és Morlin Janos urak. A kik is március 13-án útnak indultak.115

Azon nevezetes latin folyamodványok pedig, melyeket az említett, Bécsbe kiküldött urak a váczi püspök ő nmlgnak és Kollinits kardinál ő főmagasságának ott a birodalmi fővárosban benyujtottak, honi nyelvünkön igy hangzanak:

"A) Nmlgú, Mlgos és Főtdő Főpap Ur, nekünk legkegyelmesebb Urunk! A múltkori alázatosan benyujtott folyamodványunkra Nmlgodtól vett kegyes és valóban atyai határozatát hálás érzettel értettük, mely Nmlgddal vele született kegyességeért a legalázatosabb és örök hálákat adunk, legállandóbb, fürge öregség, legvirágzóbb évekig tartó egészsége, szerencsés és boldog, ugy szinte tartós kormányaért a minden jók megjutalmazó Istenét folytonos imáinkban kérendvén. Kebelünkből kérvényünk előmozditására hármat küldöttünk ki ezen sorok előmutatóiúl, Nmlgdat térden állva a legalázatosabban kérvén, miszerint az althánni vérrel veleszületett kegyességénél fogva, szándékunk előmozditására irántunki atyai hajlandóságát Nmlgd a legkegyelmesebben bebízonyitani méltóztatnék, mint aki előtt jól tudvák a mi nyomoruságaink és inséges állapotaink; ismeretes nála t. i., hogy csak a legközelebb múlt török-háboru alatt is mennyi nyomort szenvedtünk a folytonos átvonulások miatt, midőn leggyakrabban 2-3000 katona is beszállásoltatott nálunk, kik alighogy elmentek, már ugyanannyi volt nyomukban; tudva van az is, hogy a múlt budapesti elzároltatás alkalmával mennyi hü szolgálatot tettünk Ő Fölségének, midőn éléstára és az átvonulási hivatal tisztei a katonákkal együtt nálunk voltak elhelyezve; szóval: a vármegyék határán és oly helyen lévén városunk, hogy akár a hajói, akár pedig szekerészi alkalmatossággal, az érkező, átvonuló katonaságnak kitéve lévén, majdem naponként oly sok szolgálatokat kelle tenni. Ezeket tehát kegyesen tekintetbe venni és városunk terhének könyitésében atyailag segédkezni méltóztatnék Kegyelmességed. Mely kegyelmet, hogy a mindenek legfőbb birája e földön minden kivánt jólléttel, a menyekben pedig hervadhatlan koronával megjutalmazni méltoztassék, folytonos könyörgéseinkkel kikérendők, öröklünk - Nmlgdnak örökké leglekötelezettebb gyámoltjai, a váczi község."116

B) Főmagasságú és Főmlgú sz. római birodalmi Herczeg! nekünk legkegyesebb Urunk! A városunknak régi jogai és mentességeinek visszaszerzésében hajdan a mely kegyességet fölajánlani, és ez által irántunk, örököseink és utódaink iránt több mint atyai hajlandóságot mutatni méltóztatott főmagasságod, azt vonakodó elődeink, fájdalom! el nem fogadván, maig is könyes szemekkel siratjuk. Minthogy pedig látjuk, mikép Főmlgdat, mint hajdan Simeont a mi népünk üdvének látására az Isten föntartotta, és ezt örömmel szemléljük, kérjük a mindenható Istent, hogy azt a haza javára, az igaz hit terjesztésére, nekünk pedig különös vigasztalásunkra az élénk öregség legvirágzóbb évekig, halhatatlan nevének örök emlékével megtartani méltóztassék. És mivel az ősi kiváltságok viszszaszerzését a mostani Nmlgu, Mltgos és Főtdő gr. Althánn M. Károly érsek, váczi püspök úr stb. a mi legkegyelmesebb urunk is nem ellenezné, ennélfogva Főmgod lábaihoz borúlva, térdeinkről a legalázatosabban esedezünk, mikép vele született kegyességénél fogva bennünket régi pártfogásába fogadni, és a mely kegyelmet hajdan elődeinknek fölajánlani méltóztatott annak részeseivé most bennünket méltóztatnék Főmgod, ez által magának örök nevet szerzendvén, és minket, örököseinket valamint utódainkat örök hála-köszönetre kötelezendvén. - A mely kegyet, hogy a minden jóknak megjutalmazó Istene mindennémű kivánt jólléttel e földön, a mennyekben pedig hervadhatlan koronával megjutalmazni méltóztassék, míg élünk, imáinkban kikérendők, öröklünk Főmlgodnak örökre legelkötelezettebb gyámoltjai, a váczi község."117

Az ezen, 1743. évi febr. 8-kán tartott városi ülés iratai közt némely érdekes határozatokra118 is akadunk. Igy a többi közt említendő ezen végzés: Vácz városa semmi más, az itt kitett péznbüntetéseken kivül az ő körében, ilyenekbe avatkozni ne merészeljen. A városi hatalomnak ellenszegülőket, gyalázókat és kisebbítőket, a csekélyebb civakodók és éji nyugtalanítókat, a kertek, szőlőkben és házakban kisebb lopások elkövetőit, a megintésen és kár viszszatéríttetésen kivül vagy botütésekre vagy legfölebb 2 ftnyi pénzbüntetésre leend szabadsága a városnak elitélni. - Továbbá, hogy e városban ezentúl házak, szőlők stb. ugy adattassanak el, hogy azokban a telek, mint az uradalom birtoka, benn ne foglaltassék. - Nemkülönben a makktermő fák levágóit 12, az ölfák és nemmaktermők ellopóit pedig 6 ftra rendeli az uradalom büntettetni.119 Ugyancsak az úri-szék ezen évi jan. 16-kán azon parancsot adta ki a városi tanácsnak, hogy a mely ügyeket ezen nemes törvényszék elvégez,120 azokat a tanács 40 ftnyi pénzbüntetés alatt végrehajtani tartozik.121 - A febr. 15-ki gyűlésen, hogy kinekkinek adómennyiségét jobban kitudni, és az adót célszerűbben kezelni lehessen, a gondos tanács a fő- és aljegyzőt, meg Laczkóczy János és Mourlin János tanácsbéli urakat bizta meg az adókönyvek kidolgozásával.122

A városi hatóság a kir. haszonvételek és egyéb külső birtokrészek haszonbérlése által tetemes javára lévén e városnak, ezen évi márc. 18-ki üléséből Veres Pál aljegyzőt és Peringer Pál tanácsost küldte ki Herédy Márton kir. személynök ő mlghoz, azon, a sződi határban lévő darab-föld iránt, melyet a város ezen főúrtól 80 ftnyi haszonbérben szokott tartani. - Márc. 24-kén a szőlők és házak eladása és megvétele, valamint a gazdák és zsellérek a lakás változtatásában, az uraság és város eddigi rendeleteit tekintetbe nem vévén, ujra elhatároztatott, mikép az uradalom parancsa folytán, kinek sem szabad házat, szőlőt vagy bármely örökséget az uraság vagy város hire s tudta nélkül eladni, hogy igy azok, kik elsőbbséggel birnak, mint: atyafiak vagy szomszédok, kaphassák meg és az adósságok kifizettethessenek. E törvény ellen vétő eladó és vevő fizet büntetésül 12 ftot, és amennyi adót vagy más adósságot hagy maga után az eladó, azt mind a vevőn veszik meg. - A háztulajdonosak is tartoznak a városból elköltöző zselléreikről a tanácsnál jelentést tenni; mert különben azok hátralékai és egyéb tartozásaiért is a házi-gazdák, kiknél laktak, fognak majd eleget tenni.

Említést érdemel itt, mint a régi jó, olcsó világ emléke, hogy az 1743. év második felére készitett fizetési táblázat szerint, a városi tisztviselők fizetése készpénzben ekkor igy állott: Főtdő plebános úr 150, biró 40, főjegyző 50, aljegyző 25, perceptor mint ilyen 40, és mint tanácsbeli 10, a város gazdája 25, ugyanez mint senátor 10, a serfőződe felügyelője 15, ugyanaz mint senátor 10, malombiró 10, a hivatalok nélküli senátorok 20, a vámos 20, kulcsár 16, első albiró 14, második albiró 14, első negyedmester 7 ft s 50 dénárt, második negyedmester, valamint a harmadik is 7 ft s 50 dénárt, az első és második éji őr 10-10 ftot, az épületfelügyelő123 16 ft s 50 dénárt, az órás 3 ft 75 dénárt, a város 4 hajduja egyenként 12, a hadnagy és város biztosa 15, a kapus 12 ftot kaptak félévre az aránylag kiszabott természetiekbeni illetményeken kivül.124

A tanács és község által a jul. 28-ki ülésen, az alább következő szabványok125 14-ik pontja szerint a választott község126 tagjaiul a magyarok részére ezek szemeltettek ki: Benke Gábor szószóló, Pósváry Pál, Obermann Mátyás, Rády György, Falsik János, Pap Sándor, Mojzes András, Vajzer András, Laczkóczy Pál, Csorba János, Básty Mátyás, Tekoriska András, Nagy István, Golyóbis János és Hrimó János. A németek részére: Ludwigh András szószóló, Pitner György, Peringer Simon, Schwarzl János, Klaudipro András, Lang János, Pea Ignácz, Vindispauer Gáspár, Kukumusz Mihály, Fandler János, Wurz András, Reggele József, Fischer Jakab, Windlpassinger Benedek, Kristadler Mihály. Ezek a fizetés fejében a városnak tenni szokott minden szolgalmaktól menteseknek jelentettek ki.

Még az előbbi, t. i. jul. 27-ki ülésen, Skvarits László, uradalmi igazgató, Bánhidi Gáspár és Farkas Gábor uradalmi tisztek jelenlétében a tanács előtt következő szabványpontok olvastattak fel, melyek több éveken át a város közjavát nagyban előmozdították és nyelvünkön igy127 hangzanak: "A tanácsban és városi ügyekben eddig történni szokott zavarok kikerülése végett és a jövőben a jó rend érdekében, julius 9. 10. és 11-dik napjain a senatus tagjaiból és a község némely egyéneiből állott bizottság által "Statutumok alakjában" kidolgozott és a község által elfogadott, a mlgos urasághoz jóváhagyás végett beterjesztett és megerősített, megtartandó pontok igy következnek:

1. Az említett bizottság a tanács és város ügyeinek mostani zavart állapotát fontolgatván, annak okául a tanács részéről hozott határozatok, végzések és tanakodásoknak a község által gyakorolni szokott becsmérlését állítja tapasztalata folytán, mely kettős rosznak a jövőbeni kiirtására a következő orvoslatokat találta megfelelőknek:

2. Nehogy tehát az előbb említett végzések gyalázásai a városi ügyek igazgatóira tovább is háramoljanak, minden tisztkedők kötelességeik végrehajtásában a tanácstól függve, a város birájával pedig mindenekben egyetértőleg köteleztetnek eljárni ezentúl.

3. Hogyha pedig a város birája önmagától, vagy mások előadása után a közjó vitelében valami egyenetlenkedéseket vagy késlekedést venne észre, ezt főkép a birónak leend tiszte megjavitani és helyrehozni. A kinek intelme mitsem használván:

4. Biró ur az ily makacs bajok orvoslását a tanács előtt sürgetni fogja, a melyekről vádolt személyt a vétség és egyén minősége szerint komolyan megbüntetni, a tanácsot illetendi. Ha pedig az ily büntetéssel sem javulna meg, az olyan konok az uradalom előleges tudtával a tanács kebeléből zárattassék ki.

5. Mi a zavarnak az első pontban érintett második okát, t. i. a tanács becsmérlését, illeti, annak meggátolására igen sokat használand, ha a tanács tekintélye, a mostani körülmények kivánalma szerint, gyarapulni fog. Ennek elérése végett pedig ezennel rendeltetik:

6. Hogy az ügybajosok közül valaki, ügye elvesztése alatt, a városi tanácsot, mint első folyamodványu hatóságot, el ne mellőzze, másutt adván elő panaszát, hogy állván e törvény, az ügyek, melyek a mlgos urasághoz tartoznak, oda átküldethessenek, melyek pedig a polgári hatósághoz valók, ez által illően megkezdethessenek és bevégeztethessenek. Minden ügybajosak pedig panaszaikat egyenesen a tanács elé terjeszszék, melyeket aztán a biró úr, mint kisebbeket, ő maga vizsgáland meg, azok elintézését a legközelebbi ülésen a tanácsnak előadni el nem mulasztandván.

7. De hogy továbbá a tanácsbéliek által hozott végzések becsmérlése kikerültessék, a tanács határozatait az ülésből esetleg távollevők is ugy, mintha jelen lettek volna azon, megtartani köteleztetnek, nem lévén szabad azokat a biró úrnak még kevesbbé, bárkinek másnak eltörölni avagy megváltóztatni, sőt maga a biró oda működni fog, hogy a tanács végzései minél gyorsabban végrehajtassanak.

8. Az is illő, hogy a városnak semmi, annál kevésbbé pedig titkos ügyei a tanácsbéliek által ki ne beszéltessenek, mely titoktartásra, de az uradalom sérelme nélkül, hitbeli esküjök által is köteleztetnek.

9. Hogy az idő is a tanácsülések tartásában rendesen megtartassék, minden hét két napja, t. i. kedd és péntek a közjó előmozdítása és az ügyesbajosak kihallgatására lévén fordítandó, ezeken az ülés nyáron reggeli 7, télen pedig 8 órakor fog kezdődni és 11-kor bevégződni; úgy nemkülönben e jelzett napokon a gyűlés nyáron délután 3-6-ig, télen pedig 2-5-ig lészen tartandó. És délután együtt lévén a tanács, ha nincs dolga, szabadon eloszlattassék, megjegyezvén, hogy az említett üléseken átnézvén előbb a város gazdasági és közszükségeit, azután a magán ügybajok tárgyaltassanak. Mely ülésekre, hogy annál pontosabban eljárjanak, nem helytelenül rendeltetik, mikép az elmaradni akarók a biró úrnál jelentsék magokat, és nem lévén az elmaradásra törvényes okuk, büntetésül fizetésökből 50 dénár fogatik ki a közpénztár részére; ezzel fog büntettetni az elhanyagoló tanácsbéliek bármelyike is.

10. A közügyek és bajok elvégzését a jegyzőkönyvbe szorgalmasan bevezetni a jegyzőket illeti; minden ülések ily bejegyzései pedig a következő gyülések elején, a haviak pedig minden hó végén a tanács előtt felolvastassanak, hogy az ily alkalommal a tán elfeledettek viszszaidéztessenek az emlékezetbe és annál bizonyosabban hajtassanak végre.

11. Az u. n. közügyek és magán-emberek bajai gyakran kivánnak bizottságot a tanácsból, az ilyenek kinevezésében a tanács, nehogy az egyik a másiknál inkább terheltessék, illő sort és rendet tartson mindenkor.

12. Az ügybajok és kérdések a tanács által szavazattöbbséggel döntessenek el, de kiki okát adja szavazatának.

13. A városnak minden, számadásra köteles tisztviselői kötelmök teljesitéséről havi kimutatást tartoznak bemutatni a tanácsnak, hogy azokat megvizsgálván, a tanács a hibákat kijavítsa, és az ily kölcsönös egyetértésnél fogva a közjó annál biztosabban eszközöltessék, és következőleg az ily számadóknak végleges beszámolások ez által megkönnyebbittessék, melyeket minden egyes év elmultával a tanács előtt egy uradalmi tiszt jelenlétében teendő megbirálás végett még jókor beterjeszteni tartoznak.

14. Gyakran előfordulnak a város javát vagy hátrányát illető ügyek, melyek elintézésére a községet is öszszehíni szokás, ily alkalommal, minthogy a különféle vélemények miatt alig lehet valami hasznost békésen elhatározni, helyben hagyatott, hogy minden negyedből a község nevét viselő tiz kiválasztottabb férfiu szemeltessék ki az ily előforduló ügybajok elintézése végett oly felhatalmazással, hogy amit ők és a tanács helyeselnének, az az egész városra nézve elfogadottul tekintessék; a kiknek is, hogy annálínkább egyesüljenek szavazataik, szükséges, mikép közülök egy tehetségesebb felfogásu szószólóúl (orator) jelentessék ki.

15. A városnak nem kevesbbé napi szükségei, mint mostani felosztása is azt kívánja, hogy a város cselekvő adósságainak, de főkép régi hátrálékainak ügye is komolyan fölvétessék, és azok behajtására nézve valami hasznos mód találtassék.

16. Mely hátralékok, hogy ezentúl a városnak oly nagy hátrányára föl ne szaporodjanak, tanácsosnak tartatott, hogy az adómenynyiség kidolgozandó házi könyve jövőre rovatoztassék (laterisetur), és annak egy példánya a városi adószedő kezeibe adassék át; a mi megtörténvén, az abban kitett minden egyes gazdának adórészletét executio utján is behajtatva, az azon könyvben foglalt egész öszszeget is egy év alatt beszedni köteleztetnek.

17. Hogy továbbá a közjó előmozdittassék, szükséges, miszerínt, a város kamarása, a borok kezelésében, melyek készpénz fejében az adóhátralékokat illetőleg kiegyenlitésül adatni szoktak, ezentúl ugy szabályoztassék, hogy az az uradalomnál gyakorolni szokott módozat szerint tartozzék számadásait elkésziteni. Mire nézve rendeltetik továbbá: a) Valamint a város szőleiben termelt, ugy a néptől elfogadott borok is, melyek még nem tisztultak, a kamarásnak adassanak át; de hogy ebben is szabály tartassék, minden ily egyes megtöltés egy tanács által erre kiküldött egyén jelenlétében történjék, a ki által a kamarás magát az ily töltelék menynyiségére nézve külön nyugtáztatja. - b) Mivel a borok jó kezelése azt kivánja, hogy minden héten legalább egyszer azok megtöltögettessenek, azért hetenként minden tiz akóra két itcze engedtetik. - c) Világos, hogy a mit a kamarás nemcsak a városi korcsmák szükségeire, hanem más előfordulni szokott különös szükségekre is, mint az átmenő katonaság, vendégek, ebédek, és más ily napi szükségekre kiadni szokott itcénként, minden ily egyes kiadások fölött, naponként gondosan bejegyezvén a kiadott legkisebb menynyiséget is, minden hét végén a biró úr és egy tanácsilag megbizott személy által magát megnyugtatni el ne mulaszsza. E rendet bármely az ebédekre szükséges természetiek, minők a hús, vaj, füszer, só stb. kezelésében és más ily szükségek menynyiségének kiszolgáltatásában is megtartani köteleztetik.

18. Minthogy a pálinka-égetés eddig a sörfőződében minden rend nélkül kezeltetett, azért nehogy az onnét származó városi haszon valamikép veszélyeztessék, annak elredezése is ezennel meghagyatik.

19. Mind a kamarásnak, mind pedig a serfőződe felügyelőjének az ő utasitásukban komolyabban meghagyassék, miszerint az árpa, zab, fák és komló összevásárlásakor magokat mindannyiszor azok menynyisége és árára nézve nyugtáztassák.

20. A közjó érdeke kivánja, hogy a püspöki rész tanácsa legalább tiz egyénből, és tizenegyedik-, a rendes biróból álljon, kiknek számokból a jövő városi tisztujitás alkalmával a gazdasági tisztviselők alkottassanak, hogy igy a kettős fizetés mellett könynyebben megállhatván, a város javára és közgazdászata előmozditására annál serényebben müködhessenek közre, emelendők igy a közjóllétet.

21. Javasolja ezt a fönt emlitett bizottság is, hogy valamint eddig, ugy ezentúl is a tanácsban két jegyző tartassék, nehogy az egyik elköltözvén, az ahelyett érkező a dolgok uj rendjét kezdje a város kárára; vagy az egyik megbetegülvén, annak hiánya miatt a dolgok folyama háramaradást szenvedni kénytelenittessék; ezt kivánván a több évek óta hátramaradt zavarok és a város fölosztásából származó ügybajok is. Hozzáadatik az is, hogy jövőre minden, a kiadási fizetésekbeni tulzások eltöröltessenek, megszabatván mindennemü kiadások rendes dijaztatása.

22. A számadások jó rendje kivánja, hogy ezentúl minden a város gazdaságához tartozó tárgyak, minden tisztujitás után leltároztassanak, és azok leltári lajstromai a hivatalokbani utódoknak kézbesíttessenek.

23. Minthogy idáig az árvák vagyonai kezelésébeni illő rendről eléggé gondoskodva nem volt, azért hogy e nem kis szükségnek is, lévén az igen sürgős, elégtétessék, kell, hogy mindjárt a legközelebbi tisztujításkor, a tanácsbéliek közül egy becsületes, jó hirnevű férfiu "árvák atyja"-úl rendeltessék, ki a végrendeletek és ezekhez tartozó leltáraknak gondját viselni, a tanács rendelése szerint, az árváknak gyámatyákat adni és azokat évenként a tanács előtt, vagy azok jelenlétében, kiket az maga helyett kiküld, megvizsgálni és birálni leend köteles.

24. A városházhoz kirendelni szokott őrök kiállitásában a község részéről sok panasz hallatszik, melyek alkalmai hogy hatalmasan elhárittassanak, az eddig naponként változtatni szokott őrök helyett négy ember rendeltessék állandóan, kiknek fizetéséhez járulniok kellend azoknak is, kik eddig a város őrizetére alkalmaztatni szoktak. Azoknak, a többi között, kötelességök leend: a tizedeseket éjjeli időben helyettesiteni, felváltva a várost bejárni, az éjszakai nyugtalanitók, lopások és mindennemü történhető károkra felvigyázni, annak idején az utakat megkerülve a vámra felülgyelni, a piacon árulókat megtekinteni, végre a város gazdaságára gondot viselni. Ezekhez adatnék még a mostani helyett egy állandó vezető, ki egyszersmind a piaci biztos tisztét is teljesítené.

25. A tűzvészek kikerülése, megelőzése és kioltásának mostani biró által nekem benyujtott és általam jóváhagyott rendje ezen szabványok128 közé igtattassék, mint a közjó kivánja és a szegény lakósok föntartása."129

A lakosság jóllétét szivén viselő mlgos uradalom ily cél- s korszerű, tapintatos, körültekintő, beható s atyai intézkedései a kivánt hatást nem csekély mérvben tévén meg, a város szép virágzásnak indúlt, jólléte folyton gyarapodván. - Ugyanzon tisztujító-szék alkalmával határozattá lőn, miszerint a házak, szőlők és egyebek eladásait tartalmazó, vagy más a város pecsétje alatt kiadandó jegyzői iratok 50 dénár, minden más folyamodványok 28 1/3 dénárnyi dijjal jutalmaztassanak, az útlevelek pedig ingyen adassanak ki.130 - Ugyanezen 1743. dec. 31. ülésen elhatározta a tanács, mikép az egész városban 20 pálinka-korcsma engedtessék a magán gazdáknak ily rendben: Tabánban 3, sáros-kapuban 2, piacon 3, Duna mellett 2, öregserháznál 1, vereskeresztnél 1, dukai utcában 2, csapó-utcában 2, piacról lemenő utcában 3, német-tabánban 1, vargák utcájában 1. E szerint 20 helyett 21-et állitottak, s innét kitűnik, hogy az ekkor még 4000 lelket alig számláló városban a testet gyöngitő és elmét tompitó csúf pálinka-ivás ugyancsak derekasan el volt terjedve!

Mindjár a következő, 1744. jan 9-kén a tanács előtt ezen pálinka-mérők eskettettek fel: Szoporka Mátyás vámos, Jóvizy Márton, Golyóbis János, Nagy Mátyás, Földváry György, Dávid János és Gáll Mihály. - A tanács ápril 10-kén a községgel elhatározta, hogy minden ház után az első osztályból egyegy darab föld kinek-kinek a háztelek aránya szerint hasíttassék ki. A többi megmaradó földek és rétek pedig a marhatartó gazdák közt osztassanak ki. - Ápril 18-kán a városi hatóság a mlgos urasággal együtt elhatározta, hogy miután az ismételt rendeletek dacára még mindig sok rosz kémény találtatik, ha a városi bizottság ilyenekre akadna, azok tüstint lerántatnak, s az ily helyen tüzet rakni merők 12 frtnyi büntetéssel illettetnek. - Szokásban volt az oly lakót, ki az egyik városban magát roszszúl viselte, a másikba be nem fogadni. Igy példaúl május 5-kén végeztetett, mikép Perzsay Gáspárt, ki a káptalani városban házát eladta és a püspökibe akart átköltözni, ide sem mint zsellért, sem pedig mint házvevőt befogadni nem fogják. Ő tudniillik Dúll András kamarást többféle hűtlenségről vádolta, melyek bebizonyitását igérte is; de midőn ezt tennie kellett volna, mindent tagadott és vádjait máskor mégis szemére lobbantotta az említettnek. Azért mint jellemtelen ember az áttelepüléstől eltiltatott.131

Fájdalom! a szigorú ellenőrzés és többféle büntetések dacára is, már e jámborabb korban is nagyon elterjedve volt Váczott a durva lélekre mutató káromkodás, mint ezt a városi II-dik jegyzőkönyv lapjai eléggé bizonyítják! Igy aug. 14-kén, a többi közt azt és végezte a tanács, hogy a jó Isten ellen káromkodó gonosz emberek megzaboláztassanak, és az illetlen, csúf szavakat hangoztatók is szintúgy büntetés alá vettessenek. Nem akarván ezeket minden egyes, gyakori ily esetben pénzbüntetéssel132 fenyiteni, az említettek megtorlására a tanács egy, mindenestől 40 fontot nyomó úgynevezett "Spánis köpönyeg"-et133 rendelt csináltatni. - Említendő, hogy ezen tájban épült a káptalanvárasi serház is.

Végre ezen évi dec. 15-kén a püspök ő nmlga elé a tanácsból kiküldöttek által kérvény nyujtatott be az iránt, hogy az évek előtti vészkór idején tett azon fogadástól, mely szerint egész éven át a szombati délutánok megületni igértettek, miután az meg nem tartatik, már ezen oknál fogva is a lakosságot e fogadalomtól föloldozni méltóztatnék; ugy nemkülönben sz. Rókus, Sebestyén, Rozál és Xav. Ferenc ünnepeit jóváhagyni és az illető helyeken megerősíttetni ne terheltetnék. A kiküldöttek viszszatérvén, ő nmlga azon válaszát adták elő a tanácsnak, hogy általános helynökével az ügyet közleni és általa határozatát tudatni el nem mulasztandja.134

A tanács 1745. jun. 11-kén kebeléből Horváth Ferenc jegyzőt és Brezovay István tanácsost küldötte ki Gödöllőre, hogy az e hó 13-ra eső pádnai sz. Antal ünnepe alkalmából Grassalkovits Antal kir. személynök ő nmlgát a város nevében üdvözöljék, mint a ki iránt a város nagyon lekötelezve van, tőle haszonbérelvén már régóta a gödi pusztát is.135 - Ezen évi szept. 17-kén a tanács előtt felhozták a biró és jegyző urak a püspökuradalmi jószágigazgató azon előterjesztését, miszerint a kegyelmes földesúr Kis-Váczon fölül pisztráng-tenyésztésre halas-tavat akarván állíttatni, minthogy a mlgos uradalom marhái és szekerei mind a sz. domonkos-rendiek és sz. Miklós templomának építtetésénél voltak elfoglalva, ennélfogva, ha a város az érintett halastó létesítéséhez 50 ölnyi követ hordatna, ezt a püspök ő nmlga igen kedvesen venné s őt a város javára még inkább lekötelezné. - A szept.18-ki ülésen is felhozatott a jegyző által ő nmlga ezen szándéka. Azonban, miután a szegény népen már különben is szerfölött sulyos teher mondatott feküdni, a lakósok lehetetlennek állitották a kivánt mennyiségü követ a magok erejével az említett halastóhoz elhordani, s azért erre más módot találtak ki és ajánlottak ő nmlgnak.136

Ezen évben a földesúr és város közt nagy meghasonlás volt kitörőben, tudniillik október 26-án a tanács és a községből nehány férfi öszszeülvén, általok a következők végeztettek: "Tek. Bánhidy Gáspár püspök-uradalmi praefectus parancsolata, előbb a tanács, azután a község előtt felhozatván, hogy tudniillik a mult 1744. évi perceptori, kamarási és malombirói számadások három nap múltán a nevezett praefectus urnak bemutattassanak, és pedig börtönbüntetés alatt. Mivel pedig e dolog a községet is illetné, megkérdé a tanács azt is, hogy ama számadásokat beterjeszszék-e vagy nem? Mire egyhangúlag elhatároztatott, hogy azokat nem fogják beterjeszteni, készebbek lesznek, mondák, inkább mindnyájan börtönbe menni, mint ama parancsnak hódolni; mert ők a városnak haszonbérlői, nem pedig formális jobbágyai. - Minthogy Óváry István biró ur a számadások előtt, a föntebb közlött statutumok szerint, egy uradalmi tisztet kért a praefectus úrtól, ki a számadások megtevésén jelen lenne, azt felelé a praef. ur, hogy: "hisz kendtek árendátorok, azért én nem rendelek, hanem vegyen kendtek magok közt számot a számadóktól."

A nov. 27-ki gyülésen Horváth Ferenc jegyző előterjeszté ama kegyes parancsot, mely az általános helynökhez a legközelebbi póstával érkezett a püspök ő nmlgtól az azon évi számadásokra nézve a praefectusnak, hogy t. i. a földesúr ő nmlga épenséggel megkivánja azok beterjesztését. Ha pedig az illetők ezt tenni nem akarnák, hanem fejeskednének, a praef. ur a legközelebbi úriszék elé idéztesse meg a tanácsot és községet és éljen uradalmi jogával. Ezen előterjesztvényre a tanácsbeliek "indifferenter" szavaztak, s másnap, u. m. nov. 28-án a jegyző előadta a püspök ő nmlga utolsó parancsát, hogy ama számadásokat a praef. ur elé terjeszszék. Végre is Benke Gábor és Ludvig András szószólók inditványára a tanács bizonyos, igen fontos okoknál fogva137 ama számadások beterjesztését elhatározta, a községből számosan lévén jelen.138

Horváth Ferenc kegyes pártfogói ajánlata folytán Arad és Zaránd vármegyék szolgabirójává lévén megválasztva, az 1746. ju. 17-ki ülésen püspökvárosi jegyzői tisztét letette s a tanácstól elbucsuzott. Helyére jun. 21-én a tanács egyhangulag Dombay Mihályt választá meg aljegyzővé érdemei tekintetéből. - Aug. 26-án elvégezte a tanács, hogy miután egy ülés sincs, melyen valami perlekedés ne terjesztetnék eléje, a panaszló csak oly föltétel alatt hallgattatik ki és a bepanaszlott is, ha előre 20 dénárnyi panaszpénzt tesznek le. Szokás lévén ujévre a megyei alispánnak, uradalmi igazgatónak, s a helybeni kolostoroknak ajándékot adni, dec. 30-án azon határozatot hozta a tanács, miszerint Zlinszky János alispánnak 1, Táborszky János inspectornak 1, Rákóczy tiszttartónak 1/2 , a kegyesrendiek, sz. domonkos- és sz. frencrendieknek is külön-külön 1/2 borjút fog adni.139

A körülmények kivánalma folytán megujíttatott azon szabvány az 1747. jan. 12-én tartott gyülésen, hogy a birónak teljes hatalma legyen, a nép pedig egyenesen és szorosan a tanácstól függjön. Az is határozattá lőn ekkor, hogy a városi irattár a tömegtől elkülönittessék, ugy hogy az elkülönitett irattárba a jegyző urak bejárhassanak. Ezeknek pedig kötelmökké tétetett az iratokat jó rendben föntartani és azokra gondosan felügyelni; a fönmaradt tömegben140 pedig tartassanak más bármely iratok a tanács tetszése szerint. - Továbbá: a tanács és nép kérelmére, a 30 férfiak száma, vagyis a külső tanács 12 egyénre szállittatik le, és pedig a magyarok közül ezen hat: Falsik János, Pozsváry Pál, Laczkóczy Pál, Nagy István, Obermán Mátyás és Pális András; a németekből meg: Fischer Jakab, Kristadler Mihály, Rotter Ferdinánd, Windispauer Gáspár, Reggele József és Grainer István lőnek azonnal megválasztva, kik is letevén az esküt, fáradalmaik jutalmaul, a robot és városi szolgalmak alól fölmentettekül jelentettek ki.

A kosdi kálvinistáknak 1748. évben még nem lévén saját tiszteletesök,141 azok a tótfalusi ref. templomba jártak át az istentiszteletre, de a tanács ezen évi okt. 25-ki ülésén elhatározta, miszerint a váczi réven csak úgy fizessenek, mint mások. - A következő, 1749. március 1-jén azon végzést hozta a tanács, mikép más városok és faluk példájára, a város részére egy külön alkalmatos mészárszék állittassék, melyhez a város állitandja ki a szükségeseket és a mészárost is. Első ilyenül alkalmaztatott Priner Pál, kinek fizetése 120 frt, 3 akó bor, 4 akó ser és egyéb közterhektőli mentesség volt, de két legényt142 kelle tartania. Szolgálati éve ezen évi husvéttól a másik évi ily ünnepig terjedt ki.143 Székbiróvá Glozer György esküdt választatott meg 75 rfrtnyi évi fizetéssel. - Ekkor igen olcsók voltak Váczott a házhelyek; igy a tanács márc. 21-kén a városi majornak Duna felé eső részét, mely ugyis partos és homokos volt, Vojtek István, Rosemberg Mátyás és Farkas Imre váczi lakosoknak 20-20 frton eladta, megengedvén nekik, hogy ott maguk és örököseik részére házakat épittessenek.

A tanács 1750. márc 2-kán elvégezte, miszerint gr. Grassalkovits Antal kamarai elnökhez intézendő alázatos iratában, ismét 6 évre haszonbérbe akarván venni a város a gödi pusztát, ez iránt a legalázatosabban könyörög és egy másik levélben esdve kérik a püspök ő nmlgát, hogy lenne ismét pártfogó, a szegény nép iránti tekintetből, az emlitett kamarai elnök ő nmlgnál, ennél a haszonbérletet váczi hivei részére kegyesen kieszközölni méltóztatván. - E haszonbérlést márc. 3-kán is elhatározta a városi tanács, noha, mint megjegyzi, 1800 frtnyi haszonnál többje nincs is abból. - A május 22-ki tanácsvégzés szerint, a rétek a városbeli gazdák közt, a mlgos uraság engedelméből, a régi szokást szem előtt tartva osztattak föl; miért aztán meghatározott számú lovakkal tartottak előfogatolni. - A városon alól a "zöldfa vendéglő-hez vezető úton a tanács kőhidat épittetni határozta el, melyhez a követ pénzért hordatja a hatóság s a mely gazdák ezt tenni vonakodnának, azokon az adó azonnal végrehajtásilag144 megvétetni határoztatott. - Mind az uradalom, mind pedig a városi hatóság gondosan fölvigyáztak ekkor a tiszta erkölcsökre és ha valami fajtalan személy elfogatott, előbb megkorbácsoltatott s aztán a városból kiutasittatott, mint ezt ezen 1750. s a köv. évi városi jkönyvek bizonyitják.145

A mlgos uradalom 1751. jan. 4-kén a következő szabványpontokat adta ki közhirré-tétel és megtartás végett:

1. A kik számot adni tartoznak, azok azt az 1750. és előbbi évekre nézve 3 hónap alatt, börtönbüntetés alatt, megtegyék, mihez még a hivatalvesztés is járuland. Ezen a mondott idő alatt beadandó számadások megvizsgálására a jegyzőkből legalább egy, a belső tanácsból Liszkay Miklós és Taschl András; Demény András és Brezovay István urak a községből, a külső tanácsból meg Fischer Ferdinand ur egy hozzá kapcsolandó tagtárssal szemeltetnek ki. Az emlitett Brezovay és Demény urak ily szolgálati fáradságuk jutalmaul mentek lesznek minden városi közterhektől.

2. Észrevétetvén, hogy némelyek későn jelennek meg az ülésekre, vagy azokról el is maradoznak, azért az ilyenek fizetéséből mindannyiszor, ha jegyzők is, büntetésül 50 dénár vonattassék le.

3. Ettől fogva a város bora töltelékeül nem engedtetik több heti töltögetésre, mint egy itcze 10 akóra. Mi a kamarási számadásokba bevezetendő és elfogadandó lészen.

4. Tiltatnak minden magán-gyülések, gyülekezések és kik az ilyenekben részt vesznek, azok a tanács által keményen megbüntettessenek.

5. Mivel nem illő az, hogy a tanácsbéliek, főkép éjjeli időben, korcsmákba járjanak és ott tánczoljanak, kártyázzanak, vagy másképen játszanak stb. a kiknek inkább kötelességök volna, másoknak jó példával világitani előre és az olyanoktól másokat elvonni; azért a mondottak nekik ezennel, sulyos uradalmi büntetés alatt megtiltatnak.

6. Bármily eset adja elő magát, névszerint: lopás, vagy bármely vétség, azonnal az uradalomnak jelentessenek be és mind a tolvajok, mind pedig más vétségesek annak adassanak át.

7. Ugyszintén a bitang, kóbor marhák is az uradalomnak adandók át azonnal.

8. Kinek sem szabad, bárki legyen is, valami idegent zsellérül befogadni, a biró tudta nélkül, 6 frtnyi elengedhetetlen büntetés alatt.

9. Senki ne merészeljen valami telket, u. m. kertet, házat, szőlőt stb. a mlgos uradalom előleges tudta nélkül, akár eladni, akár pedig elcserélni, akár helybelinek, akár külsőnek, azon birtok elvesztése alatt.

10. A gazdák mindnyájan istállókról gondoskodjanak, a lovas katonák könynyebb eltartására, akár itt szállásoljanak azok, akár az átmenet alkalmával helyeztetnek is ide be.

11. Megengedtetk a jegyzőknek az irati kiadványoktól dijakat venni, melyek a mlgos uraság által következőleg szabattak meg: a) az eladásiaktól, mint eddig, 50 dénárt; b) végrendelet-irástól is, ugyanannyit; c) a végrendelet kihirdetése és másolata kiadásáért 40 s d) a jegyzőkönyvi kivonatokért 25 dénárt szedhetnek.

12. Minden végrendeleti intézkedések bezárva mutattassanak be a mlgos uradalomnak és ott nyittassanak fel és csak azután a tanács előtt az érdeklett felek jelenlétében hirdettessenek ki azok.

13. Irattassanak öszsze mind az árvák gyámjai és a mlgos uradalom elé terjesztessenek be, a számadásra nézve hozandó orvoslat végett.

14. Megvizsgáltatni fognak a naszáli erdők és a tett tudositás után, vagy ott, vagy másutt, megengedtetik a községnek a száraz és lehulló fákból a faizás.146 "Carelli Ferenc plenipotentiarius s. k."147

A tanács előtt ezen 1751. feb. 5-kén felhozatott, mikép a nevezett Carelli prépost és püspökuradalmi teljhatalmú kormányzó úr, a város által a tisztujitás alkalmából neki ajánlott ajándékot148 nem fogadta el; s minthogy eddig a város neki mivel sem kedveskedett, határozattá lőn, hogy küldessék neki ajándékul 10 akó jó veres bor.149 - Márc. 24-kén megengedte a tanács ntdő Szabó Benő sződi plébános urnak, hogy a város által haszonbérelt gödi pusztán a szokott heted megadása fejében vetés alá szántathat. - 1752. márc. 17-kén a tanács a "A Kúti Boldogasszony" kápolnája150 megnagyobbitására egyhangulag 32 frtot ajánlott meg. - Minthogy a mlgos uradalom rosz néven vette, hogy az ő tudta nélkül épittette a város a vámházat, május 12-kén elhatározta a tanács ezen engedelem kikérését. - Ugyancsak a kegyes tanács 1753 május 29-kén a város pénztárából Allifo Gasano libánushegyi herczegnek úti költségül 4 frtot szavazott meg egyhangulag.151

Ugyanezen 1753. évi jun. 19-kén a tanács Oravicsek Ignác budai épitőmesterrel 12 évi jótállás mellett szerződést kötött a zöldfa vendéglő előtt épitendő kőhid elkészitésére nézve. Ennek alapkövébe a következő emlékirat záratott be:

"Az Urnak 1753-ki augustus-hava 1-jén. Ezen hidat négyszögü kövekből a püspök ő nmlga, jóságos, kegyes és szent szándékából, ahol a Boldogságos Szűz Mária és szent nep. János szobrai állitvák és helyezvék el, ugyanazon részt a középen ugyanazon ő nmlga költségén épiték; a többi ezen Vácz városa polgárainak közös iparkodása nep. sz. János tiszteletére alapjából saját költségein épitette, a kinek pártfogásába ezen város térdelve a legáhitatosabban ajánltatik, hogy minden botrány, becstelenség, gyalázat- és közzavartól az ő közbenjárása által megszabaduljon és vészkór, éhség és háborútól megőriztessék. XIV. Benedek pápa ő szentsége pápasága, ő cs. és kir. fölsége MÁRIA TERÉZ Magyarország királynője stb. stb. I. Ferenc István császár uralkodása alatt. - Gróf Batthányi Lajos152 ő nmlga, Német-Ujvár örökös stb. Magyarország nádora, nemkülönben Pozsonyban országgyülésileg megválasztott királyi helytartó lévén. - Ugyszinte nmlgú, mlgos és főtdő gr. Althánn Mihály Károly a sz. római birodalom grófja, érsek, váczi püspök stb. kormánya és tényleges védnöksége alatt, a ki nemes óhajai legkivántabb sikerültére, az anyaszentegyház hasznára, ő királyi fölsége szolgálatára, az ország gyarapodására, és a kedves haza vigasztalására, minél több évekig éljen, éljen és örökké éljen! - Főtdő Carelli Pál Ferenc a fönt tisztelt gróf, érsek és püspök teljhatalmúja153 és hatvani prépost lévén. - Mlgos és főtdő Jean Roy Miklós Ferenc prépost, Lauchasz Xav. Ferenc olvasó, werthenfelsi Würth Ferenc őrkanonok, Marthonyi Pál apostoli főjegyző és Benzonyi Bódog főesperes felső, és Kecskeméthy István alsó városi parochiák plébánosai és kanonok urak lévén, kik mindnyájan az Isten egyházait szerencsésen kormányozzák. - Nemzetes, okos és körültekintő urak, Laczkóczy Pál a nevezett város rendes esküdt birája, Kolb Ádám, Liszkay Miklós, Karletzhoffer József, Falsik János, Ludvigh András, Hrmo János, Fastl András, Ruff János senátorok; Zsidó János kamarás, Képp János perceptor és Fischer Ferdinánd kulcsár és ezek is senátorok. Végre Szántó Lajos rendes és Velekey János felesküdt aljegyzők, nemkülönben Hettlinger András alkalmarás, a város hivatalait és tisztviselői rangjait birván. - Anno quo.

O Joannes nepoMene faC NOS Deo pLaCere et

In te flsos protegere!"154

Ezen, az alapkőbe letett okmány szerint tehát ezen nagyszerű, a lövöldei liget előtt emelkedő kőhidat a püspök és polgárság költségein 1753. évben kezdték épiteni, nep. sz. János tiszteletére, kinek oltalmába ajánlotta magát a város. Nagyban emeli a kőhid155 a város diszét, mely ennek Pest felé néző végén egy széles patakon áll. Nehány év mulva 6 szép, müvészileg készült szoborral156 ékesiték e hirneves hidat, a melyek részére készitett feliratok157 és kegyes alapitók a következők:

Az elsőt sz. Kamil tiszteletére készíttette gr. Forgách Pál váczi püspök 1759. évben ily felirattal: "S. Camille, qui tuos aegris peste quoque obnoxiis servire iusseras, Ipse nobis assistere in fine vitae ne desinas."

A másodikat sz. Borbála tiszteletére werthenfelsi Würth Ferenc váczi kanonok állittatta ugyanazon 1759-ben e felirattal: "S. Barbara! cum nece certantes confortabis et esca coelesti cibabis."

A harmadikat nep. sz. János tiszteletére 1758-ban ugyanazon Würth kanonok készittette e felirattal: "O Patrone, in anxio vitae statu famae periculo devotis tuis auxiliare!"

A negyedik sz. Péter és Pál apostolok tiszteletére 1758-ban szintén gr. Forgách Pál v. püspök költségén készült e felirattal: "Apostolorum Principes, Doctores nostri, iter coeli docete, portamque aperite!"

Az ötödik sz. Venánc tiszteletére ugyanazon gr. Forgách Pál váczi püspök által állittatott 1759. évben e felirattal: "S. Venanti, per rupes, saxa, vepres, coelos Venatus, iuva nos eodem sine lapsu Venari!"

A hatodik sz. Tádé Judást ábrázolja, szintén gr. Forgách püspök istenes költségén és 1759. évben keletkezett e felirattal: "S Thadeae, desolatos, ne spiritu concidant, erige."158

Azonban térjük nehány évvel viszsza a városi hatóság gondos müködése vázolatára; s ezt figyelemmel kisérve, ugy találjuk, mikép a tanács serény és körültekintő müködése a közönségre nézve nagyon előnyös volt. Igy 1753. aug. 7-én elhatározta, miszerint akár őszi, akár tavaszi gabonát, mig a lakosság a neki szükséges mennyiséget be nem vásárolja, addig a sütő kofáknak elkobzás büntetése alatt kereskedésre vásárolni nem szabad, ez csak délután 2 órakor engedtetvén meg. A tanács dec. 11-én végezte, miszerint főtdő Carelli Ferenc Pál teljhatalmú püspökuradalmi jószág igazgató úrnak a városi tisztujitások és számadások elkészitése körüli serény fáradalmait ugyan meghálálni eléggé nem képes, de mégis forró köszönete jeleül ajánl részére a városi közpénztárából 311 frtot, mely összeget az emlitettnek egy küldöttség nyujtotta át.

Minthogy Caropholo József orvos159 már több éveken át Váczott minden fizetés nélkül a betegek körül jelentékeny szolgálatokat tett és a lakosságnak is iránta nagy bizodalma van, a tanács egyetértve a községgel 1754. jun. 29-én ő nmlgának e szivességeért is köszönetet szavazott s az említet orvos úrnak a közpénztárból évi fizetésül 150 rfrtokat ajánlott meg.160 - Nov. 20-án elhatároztatott, mikép a városház előtti út és annak belső udvara kővel rakattassék ki,161 az ehhez szükséges anyagokat a város ökrei és lovai hordandván a helyszinre. - Dec. 3-án a haszonbérlet fontos ügyében tanakodott a tanács; t. i. a mlgos uraság látván, hogy a szerződvény, melyet vele a város kötött, ezen 1754. évi dec. végén letelik, bizonyos pontok mellett közölte az uradalom, hogy aváros által haszonbérelt javadalmakat jövőre annak csak 8882 frt és 41/2 dénár fejében engedheti át ismét. De ezen öszszeget a tanács körülményeinél fogva nagynak találván, egy szivreható folyamodványnyal a birót, jegyzőt és 4 tanácsbélit a püspök ő nmlghoz kiküldötte. A tanács ezen érdekes kérvénye kedves honi nyelvünkön igy hangzik:

"Nmlgu, mlgos és főtdő főpásztor ur, legkegyesebb urunk! Nmlgdnak fölvállalt püspöki kormánya kezdete óta, a nép iránti gondoskodását és védelmét, több mint atyai indulatát, a legtöbb tényekkel bebizonyitani méltóztatott, a mely kegyes lelki hajlandóságáért, a legalázatosabb és örök hálákat mondunk hoszszas életet és boldogságot egyhangu szivbeli érzülettel kivánván Nmlgdnak. És mivel Nmlgod atyai gondoskodásába helyezzük reményünket, és minthogy nem feledők el a felvállalt pöspökség alkalmával nekünk kegyesen tett igéretét, mely nekünk a Nmlgod lábaihoz borultaknak útat nyitott a könyörgésre: Miszerint e város Nmlgod szárnyai alatt, a kitől él és neve van, kitünő lett, és pedig annyira, hogy a két sz. k. város, t. i. Buda és Pest után, Nmlgod jóságos és kegyes jelenléte miatt nyert közvetlenül helyet, következőleg veleszületett jóságánál fogva, melylyel irántunk gyámoltjai és alattvalói iránt viselteték Nmlgd, az uradalmi javakat 5000 frtnyi hasznbéri dijért nekünk átengedni kegyeskedett. És e bérletből tagadhatatlanul inkább kár, mint haszon háramlott a városra, de minthogy e város előnyei és közjavai Nmlgod kegyeiből eredtek és folynak, azért továbbra is a polgárok és alattvalók kérelmei e forrásra irányulnak. Átalánosan tudva van ugyanis, hogy az alattvalók bőségéből bővelkedik a kincstár, azok verejtékével tápláltatnak a papság, nemesség, katonaság, tanácsok, magok az uralkodók is; azok fáradalmai által vitetnek az országos terhek. - Mely oknál fogva is Nmlgdat legalázatosabban térdeinkről kérjük, miszerint az uradalmi javakat, melyeket eddig a város az emlitett 5000 frtnyi öszszegért Nmlgod veleszületett kegyességéből birt és kezelt, most ismét, az eddig tartottakért évenként, 6 esztendőre, fizetendő 6000 frtokat jobbágyi kötelezettséggel és tisztelettel ajánlunk; de ugy, hogy távoztassák el az egek, ez által Nmlgod jóságát meg ne bántanók. Nmlgod atya és pásztor, mi pedig fiai és juhai vagyunk, méltóztassék velünk parancsolni és rendelkezni, amint Nmlgdnak tetszik. Mely kegyelmet stb.162 öröklünk Nmlgdnak legalázatosabb és örökké hű alattvalói, Vácz város közönsége."163

Ezen alázatos könyörgés megtette a kivánt hatást; mert a kegyes szívű főpásztor, a ki huzamos földesurasága (1734-1756.) alatt a város gyarapodását és a szegény nép előmenetelét nagyon is szivén viselte, ama javadalmakat164 a városnak ismét oda adta haszonbérbe, és pedig csak 5000 frt évi fizetésért. E nagy kegyességért aváros hálás akarván lenni, ő nmlgának konyhai szükségeire 560 frtokat ajánlott meg élte végeiglen, mindig az év első napján határozván azt ő nmlgának kézbesiteni.165 Az erre vonatkozó okmány kelt Váczott 1755. jan. 1-én.166 - Ezen évi okt. 10-kén pedig a jerusálemi szent helyek föntartására itt kéregető sz. ferencrendieknek167 alamizsnaúl 25 frtot rendelt a kegyes tanács Képp János perceptor által kézbesíttetni.168

Főtdő Carelli teljhatalmú p. uradalmi jószágkormányzó úrnak, az öszszeirás, perceptori és kamarási számadások megvizsgálása körül tanusított fáradalmai némi jutalmaúl 1756. febr. 3-kán 12 körmöczi aranyat ajánlott meg a tanács, mely öszszeget169 Taschl és Képp tanácsbeliek kézbesítettek a nevezett szorgalmas és ügyes kormányzó úrnak. - Ápril 4-kén határozatba ment, hogy vásári alkalommal egy sátortól és az áruktól mennyi dénárt vegyenek, és hogy első nap csak a helybelieknek szabad árulni, másnap pedig a vidékieknek. - Mivel a gödi pusztát Grassalkovics ő nmlgától a város most 8 évre vette haszonbérbe, a haszonbér felemelésével, ennélfogva a gondos tanács meghagyta ezen ülésén az illetőknek, mikép a nagyobb haszon kedveért a gazdálkodást serényebben vigyék. - A kisváczi lakósok 1748. május 17-kén kötött azon egyesége, mely szerint a tótfalusi kálvinista-templomba gyalog menők és onnét viszszatérők a réven 1 krt, ki pedig más valami ügyben megy át közülük a Dunán, a rendes révdíjt fizetendi, május 21-ki tanácsülésen a városi jegyzőkönyvbe iktattatni és megerősíttetni végeztetett. - A jun. 4-ki ülés szerint a kosdiak ily esetben 12/3 dénárt fizettek a tanács további rendeleteig, az egyéb dologban járókelők pedig, mint mások, rendesen.

És ezennel már eljutottunk Vácz városának egy még nagyobbb alkotójához, kinek nagyszerű működése, annak történelmében egy uj, dicsteljes korszakot képezend, mikép ezt a következő, második kötet elején kiki örömmel olvashatja.

A váci Kálvária barokk szoborcsoportja

Városi tanácsi jegyzőkönyv részlete a tisztségviselők javadalmazásával, 1749-1750

Püspök-Vác címere a váci Szentháromság-szobron

Káptalan-Vác címere a váci Szentháromság-szobron

Bechert József szoborterve a Gombás-patak hídjára

A váci Gombás-patak kőszentes hídja, 1753-1759

Lábjegyzetek:

1 Egyházi nyelven: "penuria sacerdotalis."

2 Azaz: "Clericos Regulares Scholarum Piarum."

3 Ez a szabályzatos papok (Clerici Regulares szerzetében latinul "Collegium"-nak neveztetik."

4 Róka szerint, Rózsa Mihály volt az első éneklő- és Barnaky András az első főesperes.

5 És igy a belső káptalan teljesen kiegészitve lőn.

6 Ld. az 1785. évi kamarai összeirás nagy könyvét, mely a jószágkormányzói lak irodájában őriztetik.

7 Vö. Conscriptio Cameratica omnium Bonorum et Proventuum Eptus Vac. 1785.

8 Ld. a Bublaféle Regestrumot 5. pag. 119. Eredetiben van meg.

9 V. ö. Protocollum Eptus Vac. Nro 84, de anno 1714. másolatban több iratot tartalmaz.

10 Ld. Conscriptio Cameratica 1785. Nro 3.

11 V. ö. Conscriptio Cameratica 1785. Nro 4.

12 Mikép több okmányok bizonyitják, a marhanyelvek sok esetben a földesurak által önmagok vagy mások részére köttettek ki.

13 Ezekről alább bövebben lészen szó.

14 Ime, mily igen megtisztelte e főpásztor e várost!

15 Kivétettek Metekovics György és Magócsy Mihály házai stb.

16 V. ö. Conscr. Cam. anno 1785. Nro 19.

17 Ld. Conspiratio Cameratica 1785. Nro 18.

18 E nevezetes szervezetnek teljes cime ez: "Monita vero a praelibato Illmo ac Rdsmo Dno Eppo eidem Civitati suae determinationis loco per formam directivam adunata."

19 A szövegben igy áll: "Pincernarum Judices," mely kifejezés alatt tán a pincemesterek értendők.

20 A szövegben: "Pincernarum Judex," azaz: pincebiró tán a legmegfelelőbb.

21 A köznép nyelvén "Bakterok" a "wachten" vigyázni szótól.

22 Ezek a maig is fönlevő lövöldei, kosdi és kőhidi kapuk.

23 A káptalan mindig nyolczad-részben (Octavalitas) járult a költségekhez.

24 V. ö. Consript. Cameratica, anno 1785. Nro 20.

25 Ezen irat Pozsonyban kelt. Ld. az 1785-ki Conscript. Cumer. Nro 20.

26 U. o. u. a. sz. a.

27 U. o. a. sz. a.

28 Matekovics"-nak is iratik.

29 U. o. u. a. sz. a.

30 A török-uralom utáni időben ez az első dunaparti kirakás volt.

31 Ld. a püspök-urad. irattárban a Bubla-féle jkönyvet, Nro 8., pag. 123. Megvan eredetiben.

32 Ő lőn az első bécsi érsek, elődei ott csak mind püspökök lévén.

33 A latin szövegben "Gulielmus," mely a magyar "Vilmos"-nak felel meg.

34 V. ö. a Bubla-féle jkönyvet Nro 5. pag. 126. Megvan eredetiben.

35 Ld. a városházi I. jkönyvet a 3. lapon.

36 Igy neveztetett ekkor számos német lakóiról az alsóváros.

37 Az u. n. "Faszl," mely az ujabb időben a vadászkatonák lakhelye volt.

38 V. ö. a városi jkönyvet a 4. lapon.

39 Ld. a Bubla-féle Regestrumot Nro 5. pag. 128.

40 Latinul: "Regalia Beneficia."

41 V. ö. Bubla-féle lajstromot Nro 5. pag. 128.

42 U. o. Nro 5. pag. 131.

43 U. o. Egyszerü eredeti Váczott kelt irat.

44 Erről a VI. kötetben a maga helyén bőven fogunk szólni.

45 V. ö. a Bubla-féle Regestrumot, melyben e latin szerződvény foglaltatik.

46 E szobrot 1874. évben Sós kanonok és papnöveldei igazgató ő nga tetemes költséggel szépen kidiszíttette.

47 Az akkori latin nyelvü irály szerint "Sessio dominalis"-nak neveztetett ily ülés.

48 V. ö. az I. városi jkönyvet az 1729. évnél.

49 Ld. Bubla Regestrumát nro 5. pag. 168. és nro 5. pag. 168-9.

50 Megvan u. o. eredetiben.

51 T. i. követ, téglát, vályogot, cserépzsindelyt, fát stb.

52 Ebbe 17,000 akónyi bor fért be.

53 Mig t. i. a dézsma állott.

54 Ebben gazdatisztek, s cselédek laknak.

55 V. ö. Bubla lajstromát nro 5. pag. 157.

56 Ld u. o.

57 Ld. Bubla Regestrumát nro 2. pag. 194.

58 U. o. pag. 194-5.

59 U. o. nro 5. pag. 182.

60 E tüzvész gr. Althán M. Frigyes püspöknek Olaszhonból történt viszszatérése után ütött ki.

61 Róka i. m. teljesen görög-alakúnak magasztalja. Ld. a 48. l. - Ezen derék a belvárost szépen diszitő palotában 1802. év óta a m. kir. siketnéma intézet diszlik, melyről alább tüzetesen szólandunk.

62 "Unam octavalitatem."

63 Ezt gr. Althán M. Károly 1745-ben alapjából épittette.

64 Jelenleg használaton kivül van s "rosz templom"-nak neveztetik.

65 "Capella B. M. V. de fonte Vaciensi."

66 Ld. a városi jkönyvet ezen évről.

67 A nép szerint döghalál, pestis, kolera, mirigy stb.

68 VI. Károly háboruja 1738-ban.

69 Nagy Imre i. m. 395-re teszi.

70 A szentszéki jkönyv 1013. száma szerint.

71 Magyar, német és tót nyelveken.

72 Ez már régóta elmaradt!

73 Ennek is már jó ideje, hogy megszünt!

74 E püspöki iratnak hiteles másolata a városházi irattárban is letéve vagyon s emlékül ott gondosan őriztetik.

75 Azaz: Clerus saecularis et Regularis.

76 A három szószék a kápolna körül szokott fölállittatni.

77 Ennek a "Faszl" volt korcsma előtti téren ezen idő óta tiszteletére szobor emelkedik.

78 Ezek, mint a püspöki okmányból kitünik, a város régi védszentjei.

79 E segélykék már csak a perselybe tétetnek.

80 Ld. ezen okmányt a püspöki irattában és Kovács Pál kanonok ő nga 1846-ki beszédében a 11-15. lapokon, melyet e kápolnánál mondott.

81 Ld. ugyanazon kitünő sz. beszéd 15. lapján.

82 Ld. Nro 7. pag. 264.

83 V. ö. u. a. Regestrumot, mely a p. uradalmi irattár asztalán őriztetik.

84 Az ily tisztujitó üléseken az uradalom több tisztjei is jelen-lenni szoktak.

85 V. ö. a városi II. jkönyvet.

86 A tisztujitást mindig az uradalom erősitette meg.

87 Ld. u. a. II. jkönyvet.

88 Ld. u. o.

89 Ld. u. o.

90 Igy nevezték a kórodát, melybe a vészkór által megtámadottakat vitték ki a városból gyógyitás végett.

91 Ld. u. a. városi jkönyvet.

92 U. o.

93 U. o.

94 U. o.

95 Az 1873. évi vészkór is sz. Rókus napján szünt meg dühöngni.

96 Ez a legközelebbi években közadakozás utján megujittatott.

97 Sz. Gálról neveztetik e vásár, mert annak napjára esik.

98 Ld. a városi II. jkönyvet a 14. lapon.

99 U. o. a 14. lapon.

100 U. o. a 15. lapon.

101 A szövegben áll: "aestimatione mediante."

102 A földesuraság rendes cime a hivatali iratokban.

103 Ad. u. a. jegyzőkönyvet.

104 Ld. a városi II. jkönyvet a 47-48. lapokon.

105 Ld. u. o.

106 A püspök-városnak szabadon választott birájával és a jegyzővel együtt 12 tanácsosa volt, a káptalaninak pedig csak hat senatora.

107 Eddig minden név után ott áll a szokásos megtisztelő szó: "Uram."

108 E családnevek nagyban mutatják, hogy mily erős volt ekkor Váczott a németség, és hogy többnyire a német kézmüvesek iparkodásuk által szépen gyarapodván, mint vagyonos emberek leginkább ők képezték a községi testületet.

109 Ld. a városi II. jkönyvet.

110 Az akkori pénzvisszonyok szerint, ez úrilag kiszabott napi dij volt s a küldöttség a város kocsiján utazott.

111 V. ö. u. a jkönyvet a 47-51. lapon.

112 Azaz: általános megkereső parancs.

113 Azaz: másolatban.

114 A hagyomány szerint Kolonits szavai: "Midőn én akartom, ti nem akartátok, s midőn ti akarnátok, már én nem tehetem többé."

115 Ld. a városi II. jkönyvet az 1743. márcziusi 10-kén tartott ülés irataiban.

116 Ld. ugyanott.

117 Ld. a városi II. jkönyvet, illetőleg ebben a márcz. 10-ki ülés iratai közt.

118 U. o. az 55-59. lapon.

119 U. o. az 51. lap.

120 Ugyanazon városi jkönyvben. Azaz: a "Nobilis Sedes Dominalis."

121 Ld. u. o.

122 Ld. az illető ülés irataiban, s az idézett II. jkönyvben az ő helyén.

123 A szövegben áll: "Aedituus."

124 Ezek gabona, bor, ser, hús, só és fagygyúból állottak.

125 Azaz: Statutumok.

126 Ez az ugynevezett "Electa Communitas", melynek 15 magyar s ugyanannyi német tagja volt.

127 Az eredeti latinul van adva.

128 A latin szövegben "Statuta" áll.

129 Ezen utolsó, vagyis a 25-dik pontot ő nmlga maga irta be az eredeti statutum-okmányba. Ld. a városi II. jkönyvet, melyből e latinul adott szabványokat mi magyaritva adjuk itt.

130 Ld. u. o.

131 V. ö. a városi II. jkönyvet a 134. lapon.

132 Az ily kihágók többnyire a legszegényebbek szoktak lenni, nem voltak hát pénzzel büntethetők.

133 Az első, ki e köpenyt, mely "Mátyás-köpeny"-nek is neveztetett, büntetésül reggeli 9-10-ig nyilvánosan viselte, bizonyos Hajdú Mihály nevü volt.

134 Ezen ügyet már föntebb érintők.

135 E puszta Vácz közelében maig is áll.

136 Ld. a városi II. jkönyvet.

137 A szövegben: "Ex certis, iisque praegrandibus rationibus," áll.

138 Ld. a városi II. jkönyvet.

139 Mikép a jkönvek mutatják, e szokás jó sokáig fönállott.

140 A szövegben áll: "In corpore residuo." Ld. u. o.

141 Azaz: mint már nevezni szeretik "lelkészök:"

142 A legény szó helyett sokkal jobb és találóbb a "segéd" elnevezés.

143 E mészárszékből azonban nem lévén a városnak haszna, azt a tanács 1750. márc. 30-ki ülésén már megszüntette.

144 "Per modum executionis"

145 Az ilyenekre korunk nagy felvilágosodása és miveltsége különösen gyöngéd, atyáskodó gondot fordit, hogy annál nagyobb legyen a nemzetet sorvasztó corruptio!!

146 Az u. n. "lignatio."

147 Ezen egyházi férfiút gr. Althán M. Károly püspök szerezte oldala mellé s csakhamar uradalma teljhatalmú kormányzójává tette. Ő előbb conversáni kanonok és főesperes volt. Utóbb fáradalmi jutalmaúl a hatvani prépostságot nyerte.

148 Az urad. főtiszt elnökölvén, némi ajándékot szokott kapni.

149 Azaz: speciális, a jkönyv szerint.

150 Vagyis a hétkápolnai templomka.

151 A városi jkönyvek szépen hirdetik a tanács kegyes adakozásait.

152 Ekkor még igy iratott: Bottyán.

153 A szövegben "absoluto Plenipotentiario áll.

154 A városi II. jkönyvben ezen, az alapkőbe letett okmány eredeti nyelven latinul olvasható. Az ennek végére tett fohaszban korversi modorban az 1753. év melyben e hidat épitették, benfoglaltatik.

155 Ezt a nép közönségesen "nagy hid"-nak nevezi, megkülönböztetésül a közelében lévőtől, melyet "kis hid"-nak nevez.

156 Ezek idő folytán s az 1849. váczi csaták alkalmával tetemesen megrongáltattak!

157 Ezeket Würth kanonok készitette, de nem vésettek be a szobrok illető helyeire.

158 E feliratokban a szobrok keletkezési évei benfoglaltatnak korversileg. Ld. Róka i. m. a 80-82. lapokon, hol az évszám korversileg adatik.

159 Ezt a püspök Olaszhonból szerezte ide Váczra.

160 Tudtunkra ez volt az első fizetéssel ellátott városi orvos is egyszersmind.

161 A városi II. jkönyvben "flastromoztassék" áll a flaszteroztassék helyett.

162 Következik a szokásos kérvény-záradék.

163 E kérvény latin eredetije olvasható a városi II. jkönyvben.

164 Azaz az u. n. regálékat.

165 E kegyes szivű főpásztor t. i. Gr. Althán Mihály Károly volt.

166 Ld. a már többször idézett Bubla-Regestrumot az urad. irattárban nro 5. pag. 274.

167 E szerzet tagjai szerencsések őrizni már századokon át Krisztus Urunk sirját, s kebeléből mindig van egy sz. földi biztos.

168 Ld. avárosi i. jkönyvet.

169 A szövegben áll: "dukátot.

Perdius et pernox memorias revolve."

Cassiodorus.

Vácz város töténelme gr. Migazzitól báró Splényi püspökig, azaz: 1756-1787. évig.

E város ujabb-kori dicsősége, mint itt alább örömmel szemlélendjük, gr. Migazzi Kristóf püspököt illeti. E nagy férfiu, kinek emlékét annyi épület örökiti, fáradhatlan volt Vácz ujjá-teremtésében és kifogyhatlan a bőkezüségben.1 A váczi püspöki székre 1756-ban emeltetett,2 és fölséges tulajdonainál fogva csakhamar sikerült neki egy oly nagy elődnek, milyen Gr. Althánn Mihály Károly volt, dicső nyomdokain járni, a ki több mint 20 éven át (1734-1756) nemcsak övéinek teljes szeretetét, hanem az idegenek,3 sőt az egész ország nagyra becsülését is kiérdemelni tudta. És mivel nem fogott az ujitásokhoz, hanem átalán véve az előbbi szervezet mellett maradt, azt hitte Vácz városa, hogy az Isten egy "harmadik Althánn"-al áldotta meg ismét.

A nagy uj főpásztor a legközelebbi széküresség alatti intézkedéseket jóváhagyta és Martonyi Pál káptalani jeles tagot ő is helynökévé nevezte ki. A püspöki számadások felügyeletével tovább is Carelli prépostot bizta meg, mig az egyházi szertartások és titkos iratokat báró Piloá-ra hagyta. A papnöveldét derék, válogatott ifjakkal látta el, kik őt azon szép reményre jogositák, hogy majdan az egyházmegyének kitünő szolgálatokat teendnek. Valamint elődjének udvari népsége, ugy övéi s az idegenek iránt is igen kegyes volt és szeretetteljességét kiki bámulta, melyet a legszegényebb sorsuak iránt is tanusitott. Gyakrabban megjelent az alsó néposztályúak közt, kiktől soha nem tért viszsza anélkül, hogy a szegényeket alamizsna-osztás és vigasztalással meg nem örvendeztette volna. Majd a papságához a székesegyházban, majd a papnöveldei ifjusághoz ennek tanintézetében, bölcsesség és istenességtől áradozó szent oktatásokat tartott, és nem csak plebániai, hanem más egyházakban is szent buzgalommal hirdette az Ur igéit. A tudományos tárgyalások s előadásokat a fensőbb tanintézetben, ép oly örömmel hallgatta, mint az alsóbb és kis elemi iskolákbani egyszerü oktatásokat.4

Alsó-Némedi5 községben még gr. Althánn által emeltetett templomot egy uj oltárral ékesittette, és ugyanazon előde által Nógrádon megkezdett és folytatott épitkezést ő bevégezte; t. i. az uj templomot igen diszes toronynyal, egy fő- és két mellék-oltárral látta el, jobbról gr. Althánn M. Károly cimerét, balról pedig a magáét illesztvén fel. - 1757-ben a "Krisztus szentséges teste" cimü ajtatos testvérület6 megalapitásával foglalkozott, melynek alapszabályai még ezen évi juliusban nyomtatásban is megjelentek. E társulat azonban a Berkes András fölszentelt püspök és nagyprépost által még 1727. ápril 21-kén alapitott "sz. József egyleté"-vel lön aztán egyesitve.7

A nagy főpásztor védszárnyai alatt Vácz város derék tanácsa is valódi ügybuzgalommal törekedett a közjót előmozditani. Igy a többi közt tapasztalván a városi hatóság, hogy az általa kinevezett mesteremberek a város munkáit csak késlekedve és hanyagul készitik el, azért hogy e tekintetben is annak valami kára ne történjék, 1756. szept. 7-kén elhatározta, mikép ezentúl csak a jól és szorgalmatosan dolgozó mesterembereknek fognak adatni munkák, a kik havonként kapják majd ki fizetésöket.8 - Ezen évi dec. 14-kén pedig azt végezte a tanács, hogy a városház alsó kis szobája "polgár-börtönül"9 használtassék, melybe az alsóbb néposztálybelieket csukni nem szabad, hanem azok külön, eddigi helyiségben őriztessenek ezentul is.

Majd az 1757. jan. 28-kán felolvastaték az ő nmlga által a várossal kötött szerződvény, de előbb ő nmlgnak a szerződvényi pontokra az uradalmi ülésen, melyen ő nmlga elnökölt, a replikát benyujtották és ő nmlga némely módositásokat megigért. A replika tartalma im ez: "1-re. Nmlgodnak b. e. elődje alatt a serfőződéhez, ennek szükségére szabad volt 100 öl fát szállitani; ennek továbbrai megtartásaért is a legalázatosabban könyörgünk. - 2-ra. A káptalanni rész az ő serfőző-házát nyolczadiságul10 birja, ugy mint Nmlgod városa 7/8-ul.11 A verőczei ser is most méretik ki a serházból és pedig olyan milyen volt, midőn csak egy serfőződe létezett, minél fogva a mi városi házunknak egész éven át a mérést atyailag és kegyesen megengedni méltóztatnék. - A 3-ra. Minden egyes gazda városi és uradalmi adója12 megnagyobbittatott, a kik pedig az ide beszállásolandó átmenőknek előfogatokat adni és a város minden terheit viselni tartoznak. Azt itt lakó görög-hitü kereskedők pedig áruikat legnagyobb részt az itten lakóknak adják el, és mégis azon kereskedők mindegyike legalább a városi pénztárba egy körmöczi aranyat befizetni tartozzék, ezért a legalázatosabban könyörgünk.

Az 5-re. A város házi szükségére a házzal biró tisztviselők az 1 frt s 50 dénár megfizetéséből ki ne zárassanak. A 6-ra. Nekünk a vadászat megtiltatik, a káptalani rész pedig vadászhat. - A 8-ra Terhesen esik a városnak két plebános eltartása, mert két káplán és egy plebános minden plebániai teendőket elvégezhetne, és e város két plebánosért soha sem könyörgött. 10-re. Égettessék jobb pálinka; mert ha csak a város jobb minőségüjével nem vegyittetik, eladható nem lészen. - 11-re. Hiros Pál úr egész mostanig a város minden terheit vitte, és a többi adózók közt, mint gazda, ő is adózott. - Nmlgú gr. úr! mink arra esküvel vagyunk lekötelezve, hogy amiben csak a város hasznára lehetünk, azt előmozditani tartozunk. Azért Nmlgod, mint a mi atyánk, rendeljen és parancsoljon fiainak ugy, mint Nmlgod kegyességének tetszik.13

A városi tanács ugyanazon 1757. évben ő nmlgnak a heti vásárok kinyeréseért ily tartalmu folyamodványt nyujtott be: "Nmlgu, mlgos és főtdő Főpap úr! stb. Valamint a városok többi diszei közé nem kevesbbé mint hasznosságai és majdani gyarapodásai is tartoznak a piacok is, vagyis a heti vásárok, és igy a közjó előmozditására, ugy szinte a drágaság kikerülésére is tudvalevőleg nem keveset használ. Minthogy továbbá Nmlgdnak e székvárosa a vármegye egyetemes fővárosa után nyert azonnal a királyi kiváltságoknál fogva helyet, és annálfogva a legkegyelmesebb cs. kir. kiváltságokból négy nyilvános, országos vására és pedig oly baromvásárai is vagynak, melyek az ország ily nevezetesebbjei közé tartoznak, és maga a körülmény is szükségesnek tartja, hogy e városba a heti vásárok is behozattassanak. Amiért is Nmlgdnak a legalázatosabban könyörgünk, mikép hatalmas és nagyon szigoru közbevetésével oda hatni ne terheltetnék, hogy hétfőn és csütörtökön14 itt Váczott hetivásárokat tarthatni kegyelmesen megengedtessék. Ez által a mostani, városunk kimerült állapota mellett a kis dolgok és Nmlgod fizetése is kétségtelenül gyarapulandván, mink mindnyájan nemcsak alattvalóilag, hanem fiúilag is mindinkább lekötelezve leendünk."15

Ugyancsak 1757. jul. 15-kén a tanács az alsó püspöki lakbani egész felső uradalmi pinceért minden hóra 100 frtot igért. - Még ugyanezen évben gr. Migazzi Kristóf v. püspök az itt lakó göröghitü kereskedőket a városi hatóság védelme alól kivette és a maga saját ótalmába fogadta, 1757-1759. évig terjedő szerződvényt kötvén velök.16 Ennek 1-ső pontja szerint megengedte, hogy 4 csoportot17 képezzenek, melyek mindegyikének élére egy előkelőbb, s az egész testületére a legtehetősb görögöt állitotta. A VIII. pontban foglaltatik, hogy a város pénztárába fizetni szokott adón kivül, az uradaloméba az 1757., 1758. és 1759. évekre, melyekre a szerződvény kiterjed, évenként 400 frtot évnegyedenként előre pontosan befizessenek. E szerződvény jól körülirt 10 pontból áll.18

Mig ezek történnek, egyszer csak azon fájdalmasan ható hir lepte meg a vácziakat, hogy az oly dicső működésü főpaptól megválniok kellend; mert az 1757-ben a bécsi érseki székre és bibornoki méltóságra emeltetett. Utódja lön még ezen évben a váczi püspöki széken gr. Forgách Pál,19 kinek üdvözlésére a szept. 13-ki ülésből a tanács Ghymes várába a birót, Taschl tanácsbélit és Szántó Lajos főjegyzőt küldötte ki. - 1758. május 5-kén a tanács a városi kapitány részére igen érdekes és beható utasitást adott ki.20

Igen sajnos, hogy a városi ügyek jegyzőkönyve 1758-1764. évig hiányozván,21 e miatt a város történelmében hat évnyi hézag mutatkozik, melyet a püspök-uradalmi irattárból is csak gyéren lehet itt-ott betölteni!22

Nem keveset lehetne várni a városnak uj püspökétől, gróf Forgách Páltól is, ha jobb egészségnek örvendhetett s tovább ülhetett volna a főpásztori székben. Minden főpásztori tulajdonokat nagy mérvben birt ő és általánosan szeretve tiszteltetett. A legfölségesebb Oltáriszentség iránt kiváló tisztelettel viseltetvén, Olaszhonból egy tükörüvegból készitett szentségszekrényt23 hozatott, melyet a helybeli kegyesrendiek templomának ajándékozott,24 és egy másik gazdagon megaranyozottal rézből, saját székesegyháza részére. Tekintélyes pénzöszeget tartott készletben egy uj székesegyház épitésére, melyre gr. Althánn püspök 12,000 és Kaló kanonok 3000 frtot hagytak. Gr. Forgách püspök a munkát meg is kezdette és az épület főrészét meg a szentélyt födél alá vette. Az egész épületet saját költségén létre is hozza, ha őt a halál ebben meg nem gátolja. Fájdalom! a nagy terjedelmü egyházmegye alig volt szerencsés két évig örvendeni az ő szelid atyai kormányzásának; mely idő utolsó öt hónapja alatt már nem is jelenhetett meg többé nyilvánosan, és 1759. aug. 25-kén közsajnálatra már bevégezte földi pályáját . . . . .

A váczi egyházmegye még ugyanazon évben ismét egy fényes származásu és szép tudományos képzettségü főpásztort nyert gr. Eszterházy Károlyban, ki ekkor noha csak 36 éves volt, mégis egy valódi második Borromaei Károly-úl tündöklött.25 Mint igen tevékeny főpásztor és kitünő hitszónok az Ur igéit gyakran és szent lelkesedéssel hirdeté; a gyóntató-székekben órákig ölni, és a haldoklókat az örökkévalóság nagy utjára elkésziteni, legkedvesebb foglalkozása vala. Meglátogatta egyházmegyéjét, és pedig legelőször is a legtávolabb fekvő csongrádi főesperességet. Noha két évnél nem sokkal birta tovább a váczi püspökséget, mégis nem kevés dicső tettei örökitik emlékét annak történelmében. - A város 1759. dec. 8-kán az uradalmi és vásári bormérési jogot vette ki tőle haszonbérbe,26 ugyanekkor 31691/2 akónyi bort is vásárolván az uradalomtól. Ezen évben már Váczott 4 mészárszék volt.27 A nagy tevékenységü földesúr 1760. dec. 23-kán öszszeiratta a váczi katholikus és göröghitű28 kereskedőket. Amazok ekkor a következők voltak: Dienes Péter, Panner Márton, Pukli, Hain Ágoston, Panner András, Farkas János, Stephán Ádám, Kirchner Pál, Hefenträger Ádám és Fray Jakab özvegye. Voltak még ezekéin kivül már más boltok is, melyekben a kötélgyártók naponként árultak, a szijgyártóknak 2, borbélyoknak is 2 boltjok, illetőleg műhelyök29 volt. Eszerint tehát ekkor Váczott 10 kath. kereskedő s több bolt létezett már, melyekben életrevaló kézmivesek árultak. Görög-család volt itt ekkor öszszesen 7, melyek épen ennyi boltot bírtak és öszszesen 35 lélekből állottak.

A derék városi hatóság minden erejével oda törekedett, hogy a hetivásári szabadalmat is megnyerje, s ebbeli törekvései nem is lőnek sikertelenek; mert gr. Eszterházy Károly30 váczi püspök 1761. julius 7-kén Mária Teréz királynőtől csakugyan kinyerte a városra nézve azon szerfölött előnyös szabadalmat, hogy az minden hétfőn és csütörtökön hetivásárokat tarthat. E kiváltság, mely a forgalomnak és kereskedelemnek e városban nagy lendületet adott, még ugyanazon évi okt. 20-kán tartott pestmegyei gyűlésen31 ki is hirdettetett.32 - Ugyanezen évben a német-vargák33, szűcsök34, nyergesek és mészárosok céheit megerősitette, valamint a magyar szabókét35 is, és a német-sebészek kebelzetét36 az 1761. ápril 19-kén szintén jóvá hagyta. - Ugyancsak 1762. évben a váczi lakosoknak, a tűzveszély kikerülése végett lerontott szegényes házaik becsárát saját pénztárából kifizette, s ezen évi márc. 14-kén a várossal szerződvényt kötött az épületi anyagok és deszkák szabad kereskedésére nézve.37 - Az uj székesegyház épitésére, melyre ezen 1762. évben Nógrád vármegye 2 évre 1000-1000 frtot ajánlott, ő magáéból is sokat költött.38

Emlitendő, hogy az ősrégi sz. Mihály-templomot lebontatta, hogy ez által a szabad tért nagyittassa.39 Az egész országban hiressé lett nagyszerü székesegyházat40 roppant munkával és nagy költséggel azon a helyen, hol most diszlik, 1762. évben épittetni elkezdette. - Ugyanezen évben a váczi káptalant három kitünő egyházi taggal gyarapitotta, és ugyan egy kanonoki széket Lauchász Ferenc, kettőt pedig werthenfelsi Würth sal. Ferenc érdemdús és áldozatkész kanonok urak alapitván. Ezen utóbbi áldott emlékü egyháznagy, mikép már föntebb emlitők, a lövölde előtti hires s nagyszerü kőhidat sz. Borbála és nep. sz. János szobraival, a székesegyházat ezen utóbbi szentnek pompás oltárával, a várost négy kanonoki lakkal41 és tollával42 is ékesitette.

Tudtunkra gr. Eszterházy püspök volt itt az első, ki az öszszes szentszéki iratokat és okmányokat rendezte; a papnöveldét, melynek Nagyfalvay Gergely püspök 1635. évben három kispap képezésére 8500, Dvornikovics Mihály két ilyenre 6000 és Kaló kanonok egynek nevelésére 3000 frtot, akkoriban jelentékeny öszszegeket hagytak, - megujitotta és bővitette, és a kispapok oktatására megyéjebeli világi papokat alkalmazott.43 - Gr. Eszterházy püspöksége alatt már a város annyira terjedett, hogy Kis-Váczczal öszszekapcsoltatnék.44 - De az isteni gondviselés, mely e nagy főpapot a 14 vármegyére kiterjedett egri püspökség vezetésére,45 egy nagyszerű lyceumi épület46 emelésére és fontos viták elháritására szólitotta őt el Váczról, még ugyanazon 1762. évben megszünteté itteni áldásos működését.

És ezennel már eljutottunk Vácz ujabbkori történelmének azon nagy, itt valódi korszakot képező fénypontjához, melyet legtevékenyebb főpapja, a már föntebb is dicsőitett gr. Migazzi, alkotott nagyszerű müködésével. Ugyanis gr. Migazzi Kristóf bécsi herceg-érsek még 1761. évi nov. 4-kén47 a váczi püspökség élte fogytaig tartó kormányzását48 nyerte ismét a város és egyházmegye kimondhatlan örömére ő fölségétől. De több idő telt el, mint ez közönségesen történni szokott, mig az anyaszentegyház fejétől, Rómából, a megerősitést kinyerte,49 és kevés idő mulva a római szent testületbe50 is fölvétetvén, igy a bibornoki méltósággal felruháztaték.51 Azért gr. Eszterházy Károly püspök csak 1762. május közepe felé hagyhatta el a váczegyházmegyének székhelyét; Migazzi pedig még ugyanazon hóban vette azt birtokába ismét,52 és pedig, mint láttuk, ez alkalommal már másodszor. Azonban csak junius 21-kén estve érkezett Váczra.53

Igen ildomos tapintattal megerősitette ismét derék elődje intézkedéseit, és nemcsak helybehagyta gr. Salbeck Károly nagyprépostnak püspöki helynökké történt megválasztását, hanem a világi ügyek vitele fölötti minden hatalmat is ráruházott. - Jóváhagyta a papnövelde szervezetét és annak kinevezett uj tanárait ő is megerősitette, kik ezentúl is a püspöki jövedelmekből voltak fizetésöket huzandók. - Az iskolák különösen szivén függöttek, s azért az ifjuság kiképezésére azonnal uj intézkedéseket tőn, jól tudván, hogy csak a jól nevelt polgárok leendenek képesek a társadalom jóllétét előmozditani, a kiknek is hát e végre gyönge koruk óta kell képeztetniök. Meglátogatta a mindkét városi iskolákat, megvizsgálta az ezeknél alkalmazott tanitók képességét, és sajátkezüleg irt ő magassága egy elemiskolai uj tanrendszert. A magyar és német iskolák rendezéséről a latinra tért át. Voltak ugyanis Vácz nagy vidékén sok oly nemes szülők, kik örömest küldték volna gyermekeiket e városba, hogy itt a jó erkölcsökkel együtt a latin-nyelvben is oktattassanak; de szegénységöknél fogva nem voltak képesek őket tiszteségesen ruházni és részökre a szükséges táplálékról gondoskodni. Kénytelenek voltak tehát fiaikat a falusi iskola hoszszas látogatása után, melyben nem sokat, vagy a városi iskolába rövid járatás után hol szintén csak keveset tanulhattak, félig képzetten54 felnövekedni hagyni. És ha az élet minden szükségeit megszerezhették is magoknak, mégis nem birtak találni oly városra, melynek kebelében az ifjak egy erénydus felügyelő szemei előtt növekedhetnének fel.

Azért Migazzi bibornok, e nagy emberbarát, az ilyenek iránti gyöngéd részvétel által vezéreltetve, a latin-tanoda közelében feküdt püspöki épületet,55 azaz: azon házat, mely a régi püspöki lak közelében a Duna mellett feküdt, és melyben előbb az uradalmi tisztek laktak, később pedig uradalmi börtönül használtatott, szánta e célra, kijavittatta és átalakittatta, azután minden szükségesekkel berendezte és gazdagon felszerelte.56 A nemes ifjak ezen oly hiressé lett intézetéről alább, a maga helyén behatóan fogunk értekezni a váczi tanintézetek történetében, valamint a "Theresianum," vagy lovagiskolaról is, melynek a régi püspöki lakban adott helyet, azon nagy épületben tudniillik, melyben jelenleg a m. kir. siketnéma-intézet virágzik.

Kiváltképpen sokat tett azon igen üdvös rend föntartására, melyet a keresztény tanitás hitküldérei a mindkét nemzetiségü városi ifjuságnál behoztak.57 Oda törekedett, hogy az egyházi szertartásokban az egyöntetüség minden papja által megtartassék. Ennek annál tökéletesebb elérésére Lengyelhonból paulai sz. Vince szerzetes papjait hitta meg Váczra. - Majd az uradalmábani népség gyarapitását is eszközölte letelepitések által; ugyanis az ő uradalmi főtisztje, Beniczky László praefectus ur, 1763. jun. 11-kén ő főmagassága nevében Váczott ezen igen érdekes okmányt adta ki:

"A váczi püspökség, mely a nagy Duna folyó mentén fekszik, szándékozik a Duna partjától egy vagy két órányi távolságra fekvő faluiba több lakókat58 helyezni be, a kiknek épitendő uj házak alá tágas telkeket és ezekkel közvetlenül érintkező kerteket fog kihasittatni. Minthogy elegendő erdeje van, a házak tetejére és kertek bekeritésére szükséges fákat ingyen fogja adni; a szántóföldeket egész sessióra oly menynyiségben méreti ki, menynyit egy ekével59 kellően mivelhet a települő;60 kinekkinek rétje legalább is 15 marha eltartására leszen elégséges. Kiki a mivelőket nélkülöző, illetőleg elhagyott szőlőkből anynyit foglalhat el, menynyit csak akar. Egyébiránt termő szőlőket készpénzen is sokat lehet venni és pedig könynyen. Terem pedig e vidéken jeles bor,61 melynek akója az idő minősége szerint, két, sőt még három frton is elkel.62 Kertek részben káposzta, részben kender és len, és végre szintén részben a konyhára szükséges zöldségek alá is fognak adatni.

És mivel föltételeztethetik, hogy az ily uj lakók63 három év alatt házakat és más épületeket is elkészithetnek, azért márom év folyama alatt sem a királynak, sem a püspöknek pénzadót nem fizetendenek; de a szántóföldek és szőlőktől, mivel ezek már készek, tizedet fognak adni. Három év elteltével fizetnek a királynak anynyit, menynyit vagyonuk aránya szerint az ország más lakói is adnak, a püspöknek pedig minden egész sessiótól, mint földesuroknak, 4 frtot, egy ludat, vagy 12 krt, két kakast, 20 tojást, egy itce vajat vagy 21 krt; tulajdon erdejében vágni fog 5 öl fát és beszállitja Váczra. Azon fölül, az öszszes terményekből, u. m . gabona, bor, bárányok és méhekből, kilencedet, mint földesúrnak és tizedet mint püspöknek adni, tartozni fog. A kézi és szekeres munkákat, az u. n. robotot, megtenni, kiki köteles leend, melyek terhökre nincsenek, nem is ugy kivántatnak ezek, hogy miattok az alattvalók elpusztuljanak; mert a mit leginkább megjegyezni kell, az egész uradalomban a püspök egy barázdát sem szántat a maga részére, tehát sem az aratási, sem a földmivelési munkára nincsen szüksége.

Ha mindazonáltal az ily uj lakók a heti munkát, vagyis a robotot megváltani akarnák, szabadság adatik nekik azokat évenként javadalmaik arányra szerint 10, 11. vagy 12 frton megváltani. Melyek tudomásukra azoknak, kik a v. püspökség uradalmába átköltözni akarnak, a jövő biztonság okáért is iratilag kiadatnak.64 - Hogy ezen engedmények számosakat birtak a püspöki birtokokbai átköltözésre, mindeni is felesleges, mutatta azt az eredmény évről évre.

Valóban, a föntemlitett 1763. év volt azon időpont, midőn mindazon tervek, melyeket ma is oly szerencsésen kivittekül látunk, a legmagasztalandóbb körültekintéssel elkészittettek. A felsőváros főtere ugyan a régi székesegyház65 lebontásával megnagyobbittatott, mikép ezt már emlitők, és sokkal diszesebb kinézésüvé tétetett;66 de nehány épületek, főleg ama régi város-kapu, még ott állottak az útban;67 mi által a bécsi kapu felé az egyenes kinézés gátolva volt. Azért annak egy része lehordatott, a másik meg lakássá változtatott, és az uj épitészeti felügyelő,sz. Józsefről nevezett Oswald Gáspár kegyesrendi segédtárs68 mi fáradságot se kimélt, hogy mind a Kis-Váczra vezető felső utca, mind pedig a Pestre néző, alsó, zsinórmérték-szerinti és mindkét oldalon eperfákkal beültetve legyen. E fasorok elejénte csak ékességül, a következő évben pedig az egész város legfölségesb kivilágitására vezérfonalul szolgáltak és azon rendeltetésök is volt, hogy a selyembogarakat táplálván, ez által a selyemtenyésztés előmozdittatnék.

A városon kivül, ehhez közel még két üres helyiség volt, melyek egyike egészen pusztán, a másik pedig nagyon randán nézett ki; de ahol az Esztergomból Budára hajózók, mint utjok központján, kissé megpihenni, a helybeliek pedig testmozgás és tisztább lég szivása által magokat kissé fölüditeni szokták. A rondaság, szemét stb. eltakaritása, a térnek jó földdeli meghordására, a talaj elegyengetése, fákkali beültetésére és csinos sétánynyá való átalakitására mi költséget és fáradságot se kimélt a nagy főpásztor. Hogy pedig a Kis-Vácz felé eső magaslat elegyengettessék, határozatba ment, mikép annak felső részén a papnövelde és nyugalmazott papok lakhelye, az alsón pedig az irgalmasrendiek kolostora69 épittessék, kik már 1763. évben települtek meg Váczott.

E városnak nagylelkü felvirágoztatója arról tanakodott káptalanával, hogy hol szemeljenek ki helyet a diadalkapu,70 és az uj székesegyház részére. Az elsőnek helye azonnal minden nehézség nélkül kijelölve lön, mig az utóbbira nézve különféle nehézségek fordultak elő. Némelyek ide vonatkozólag azt hozák elő, hogy folytattassék az épitkezés ott, hol már különben is megkezdetett az,71 s nem hiányzottak kik e monumentális épületet a Dunasoron, valami tekintélyes helyen szerették volna emeltetni. A tapintatdús és belátás-teljes egyházfejedelem türelmesen végig hallgatta az inditványok és ajánlatokat, s az igen fontos ügyet minden oldaldról jól megvitattatván, nem találta a nézeteket magáéval egyezőknek, s készebb volt a várost egy uj nagyszerü épitkezéssel disziteni, mint annyi ház lebontásával szerezni az uj székesegyház részére helyet.72 Ugy látta, hogy a gr. Eszterházy püspök terve szerinti, Dunára néző helyiség a nevezett célra igen alkalmatos leend, s azért az elődjei által választott helytől eltérni épen nem akarván, a művészet által pótoltatta helyre azt, mit a természet megtagadott. Tudniillik a mocsárt lecsapoltatta és a vizforrásokat kiszárittatta. Mivel pedig a régi, Pilgrám-féle épitészeti tervet nem látta célszerünek, ezt félretéve, Caneval több előnyt igérő tervezete szerint, ki a római király ő fölségének volt hires udvari épitésze, látott a az épitéshez.73

Azonban a nagy főpásztor az egyházi ügyekkeli sürü elfoglaltsága közben is kiterjeszté figyelmét és áldott tevékenységét a város igazgatására, hogy ez biztosabb alapokra fektettetvén, annak közjava annál nagyobb mérvben előmozdittassék. Igy az 1764. jan. 12-kén tartott városi tisztujitás alkalmával tek. Beniczky László püspök-uradalmi praefectus úr, mint tisztujitási elnök felolvasta a gr. Migazzi Kristóf bibornok és váczi főpásztor ő főmagassága által e város java, magán- és közbiztonsága előmozditása végett alkotott azon hires szabványokat74 melyek a váczi püspöki lakban ezen évi január 1-ről keltezvék, a nevezett biboros főpap által aláirvák, és a város levéltárában, annak rendelete folytán letétettek az eredeti latin szövegben, ugy magyar és német másolatokban is. Mink itt a mlgos uradalom által magyaritottat adjuk javitott irályban, mely is igy szól:

"A Magistrátus és Vácz püspöki város reformjait illető szabványok.

1. Valamint mi sem lehet üdvösebb és hasznosabb az igazságszolgáltatásban, mintha a terhek az adófizető községre igaz egyenlőséggel és mértékkel vettetnek ki, ugy azon községnek föntartására bizonyára fölöttébb szükséges ezek végbevitelét és megadását oly módokkal eszközölni, melyek szintén hasznosabbnak lenni ismertetnek. Mivel pedig mind a szegény népnek jajgatásaiból, mind pedig a köztapasztalatból világos, hogy a katonai erőszakolás által, mely "executió"-nak neveztetik, a nehézségek, sőt a közterhek is csak fölöttébb nagyobbittatnak, mindenekelőtt oda kell törekedni, hogy adóhátralékok évről évre ne szaporodjanak soha. Minek hogy hasznos kezdete legyen és jó sikere, a város perceptora a mult és folyó év összegeit külön rovatokba fogja jegyezni és azokat lassanként beszedi. Ezeket pedig az esztendő utolján egészen beadja, nem is lesz szabad azokat akármely név alatt is más évekre átvinni. Mi is a Magistratus szorgos vigyázása alá kemény büntetés alatt bizatik; mert bizonyos hogy a ki a kevésnek megadásában nehézséget érez, ugyanaz az előljárók hallgatagsága által a hátralékot felszaporodni hagyván, csak önmagának nagyobb kárával kénytelen utóbb eleget tenni.

2. Hogy pedig a városnak pénze és vagyona, melyeket a község fizetni és adni parancsoltatik. Magistratus restsége miatt roszul ne költessék el, vagy annak gondatlansága miatt haszontalanul el ne fecséreltessék, minden hó elején a biró által rendelt két tanácsbéli a pénztárt, korcsmákat, pincéket és a város egyéb gazdaságát vizsga alá vegyék, és a városnak azokból eredhető hasznát avagy kárát szorgalmatosan kikutassák. Igy ezeket hiven és igazán megvizsgálván, az egész tanács jelenlétében a gyülésen, először is a pénztár állapotát terjeszszék fel és igy mindenről gondos tudósitást tegyenek. Ha pedig valami hibákat találnak, azokat köztanakodással helyre hozzák, és hogy a gyanakodás alkalma is elhárittassék, kivált a pénz tekintetében, a pénztár két kulcscsal láttassék el, melyek egyike a tanács felügyelete, a másik pedig a perceptor kezeire bizatik; nem is lesz szabad a perceptornak a rendeseken kivül, más kiadásokat tenni, ha csak ilyenekre a tanács vagy jegyzőkönyvi megbizás által fölhatalmazva nincsen. Ily módon megszünik a gyanakodás, és a közdolgokra nézve beáll a szükséges biztonság. Vétessenek föl pedig az ily tisztek teljesitésére hüséges és gazdászatban otthonos emberek nehogy magában a szolgálatban a város kárával és ettől fizetve kelljen ismeretet szerezni és kötelmöket megtanulniok.

3. Mi sem volt vagy lehet soha oly veszélyes az emberi társaságra, főkép pedig a közdolgok vitele és megerősitésében, mint az egyenetlenség s a kedélyek megzavarása. Innét szoktak ugyanis eredni a boszúnak okai, a felszabadult szenvedélynek inkább, mint a jóttenni-akarásnak tulajdonai; innét a rágalmak és kölcsönös civódások; innét a jó és hasznosra adott idő s lelki tulajdonok a roszra használtatnak. Ezeknek elháritására tehát ha valakik kevessé hajlandók lennének, az ilyennek a) a biró által a gyülésen az egész tanács előtt szigorun megintessenek, b) önkénytes, de az egész senatori testület beleegyezésével hozandó büntetéssel fenyittessenek, és végre c) ha meg nem javulnak, a biró tartozik büntetés terhe alatt őket az uradalomnak följelenteni, s tudják meg az ilyenek, hogy mind a senátori tiszttől, mind pedig az ezzel járó fizetéstől megfosztatnak; igazságtalan és méltatlan volna ugyanis, hogy oly emberek hozzanak itéletet mások fölött, a kik példájokkal másokat a vétkekre vezetnek és saját tetteiknél fogva kárhoztatandőkul tünnek fel.

4. Azért kiki a maga tiszte és kötelméhez képest tanácsát és igyekezetét fölhasználja, senkinek érzeteit, inditványait vagy előterjesztvényeit kijátszani, akadályozni vagy kigunyolásokkal illetni ne merészelje. Ezek ugyanis, mint érett férfiakhoz nem valók és illetlenek, valamint veszélyesek ugy károsak is s sulyosabb büntetések alá fognak vettetni.

5. Minthogy pedig az osztó igazság kivánja, hogy kiki szolgálata és fáradalmaihoz képest vegye jutalmát, a fizetések, melyek "napi dijak"-nak is neveztetnek, vásári alkalommal, nem egyenlően, hanem a tett szolgálati érdem szerint adandók ki az illetőknek. Ha valaki ugyanis fáradalmának nem remélheti bővebb jutalmát, mint a milyen a henyeségé, könynyen megtörténik, hogy kiki vagy a terhek alól törekszik magát kivonni, vagy bizonyára nem igyekszik alkalmatosnak mutatni magát az oly tisztek viselésére, honnét nem csekély kár háromolhatik a város jogaira. Tehát azok, kik a vásári szükséges szolgálatokra alkalmaztatnak, egy napra, mint eddig, egy tallért kapnak és ezt három napon át, menynyi ideig tudniillik a vásár tart; az ily foglalkozásokon kivüliek pedig fizetésekben nem részesülnek.

6. Mi hogy mások megbántása és sérelme nélkül arasson sikert, kiki oly állomásokra és tisztségekre alkalmazandó, melyekre legalkalmatosabb és méltóbbnak fog találtatni. Kik utóbb vétetnek föl senatorokká, mig a szükséges ismereteket megszerzendik, olyanok mellé adattassanak, kik már az ő tisztökben járatosak, s nem fogják saját teendőiket a hajduk s más ilyenek által önmagok helyett végeztetni. E szabványok pontjainak megszegői pedig vétségökhez képest kétszeresen vagy háromszorosan büntettessenek, mint a milyen az ő fizetésök.

7. A tanács intézményének főcélja az, hogy egyesült és kölcsönös tanakodással s törekvésekkel a város hasznát és javát tartsa szemei előtt, a károkat elháritsa, a hasznokat pedi gyarapitsa. Ezt ugyan mindenkor, de kivált az üléseken szemei előtt és szivén viselni kötelmének tartsa. Amiért a tanácsbeliek az ügyeket sorban fontosságuk szerint fogják tárgyalni, mindenek előtt az elhalasztott ügyeket végezendik; melyek az uradalom által a tanács elé terjesztettek, azokat tüstint felvegyék, rájok feleletet adjanak s a magok kényelmökért mit se merészeljenek félretenni; vagy azért, hogy bővebb megvitatást igényelnek és nem egyenlőkép tetszenek mindnyájoknak. Hogy pedig a magokban véve csekély vagy éppen semmi fontosságu ügyek a jelentékenyebb ügybajoknak hátrányul ne legyenek, a könnyebbeket a biró, vagy kettő a tanácsból, hogy a fontosabbak félre ne tétessenek, és el ne hanyagoltassanak, hallgassa meg, és ha a szükség vagy körülmények ugy kivánják, fölebbezés-képpen a tanács elé terjesztessenek eldöntés végett. Végre az igazságot vérre és barátságrai tekintet nélkül szolgáltassák ki.

8. Az árvák, szülőiktől elmaradott gyermekek és nyomorúltak ügyeire lelkiismeretes, főgondjok légyen; azok ügyeit haladék nélkül figyelmesen és legszorgalmasabb igyekezettel itélendik meg, és az árváknak két jámbor, jólelkü, meghitt, a mások javaira nem áhitozó s ilyenekben nem szükölködő férfiút adnak gondviselőkül, kikre azoknak hitbizonmányukat és jogaik védelmét bizzák. Ezek pedig az általok évenkint készitett számadásaikat a megvizsgálásra előbb a tanácsnak, aztán pedig az uradalomnak terjesztik be jóváhagyás végett. A tanács pedig az ily árvák dolgairól különös jegyzőkönyvet tartson, melyben is az egyik rész az elvégzett, a másik pedig a végzendő dolgokat, az azokról hozott itéletekkel együtt tartalmazza.

9. Délutáni és esti órákbani gyülekezetek a tanácsházban és a poharak közti itélethozás egyaránt tiltatnak, hacsak rendkivüli eset, mi legritkább legyen, ezt nem kivánja; és ekkor is, a mit hirtelenében kevesek beleegyezésével határozni és elvégezni kellett, a legközelebbi gyülésen előadják és a jegyzőkönyvbe vezettessék. Ugyanezt kell tenni a birónak is, ha olykor kénytelen valamiben gyorsan határozni és végezni.

10. Nem elég a vétkek és nyilvános áthágókra büntetéseket szabni, hanem a törvényszegőkre nézve serény nyomozást is kell tenni és érdemök szerint ugy büntetni, nehogy az irántoki engedékenység a roszra kedvet adjon, és minden vétség elkövetésére felbátoritván, a vétkek undok és kárhozatos voltokkal, a község legnagyobb veszélyére ne türettessenek s megszaporodni ne engedtessenek. De a többi hozott itéleteket is késedelem nélkül végrehajtsák, nehogy különben a tehetetlenségről és tunyaságról rovassanak meg, és az itéletek, meg a tanács tekintélye gunynak és megvetésnek kitéve ne legyenek. A kinek hibájából ezek elhagyatnak, a tán abból eredő kárt megtéritenie kellend.

11. A személyek-, üzlettől és marháktól járó fizetéseket, és a mikkel e városnak tartoznak, igazságosan és méltányosan fogják beszedni; ne is bánjanak ezekben szigorubban a keresztényekkel, mint a zsidókkal, vagy ezekkel keményebben, mint amazokkal, a mi a dolog méltatlanságán kivül panaszok és zúgolódásra fakaszt s a tanácsnak rosz hirnevet szerezhet. De ellenben valami hiú félelem által sem engedjék magokat oda vezetni, hogy valakit, hacsak erre szabadalma nincs, fölmentsenek és a város pénztára károsodjék.

12. A város terheit minden erejökkel és iparkodásukkal igazságosan kivetni igyekezzenek, nem is könynyen fognak valakit az adózástól szabadnak nyilvánitani, hacsak ezt a város haszna és szolgálata nem kivánja; nehogy ily módon a terhek és azoknak többeket illető részei kevesek vállaira vetessenek nem eléggé biztosan. Ahonnét az évenként kidolgozandó adókivetés csak ugy lesz érvényes és sikeres, ha az uradalom által előterjesztett módozat szerint és ennek tisztje előtt történik. Azonfelül arra is vigyázzanak, hogy senkit szabadalommal és mentességgel meg ne ajándékozzanak, hacsak ezt az uradalomtól meg nem nyeri. Azokat pedig, kiket eddig ily kiváltságokkal láttak el, sorban lajstromilag az uradalomnak beterjesztik; a tizedeseket és hegymestereket, kik személyök és fizetésökre nézve szaporittattak, és szabadalmaikon kivül bővebb jutalmokat is veszik, pedig inkább saját foglalkozásuk, mint szolgálatuk után látnak, kisebb számra veszik, és azok helyett két más hajdút lehet fogadni, kik az ügyek kivánalma szerint mindig kéznél lehetnek.

13. Valamint pedig kinekkinek szigoru kötelmében áll saját hivatalát szorgalmasan vinni, ugy szükséges, hogy mindenki bizonyos időben és késedelem nélkül számot adjon hivataláról, főkép pedig azok, kiknek hüségökre a város pénztára és gazdasága is bizatott, nehogy a hallogatás az ily tiszteknek nagy tehökre és nehézségökre, a városnak pedig kára és ártalmára legyen. Amiért a perceptor, kamarás és kulcsár minden harmadik hónapban az arra rendelt két tanácsbélinek különösen számot adni tartozik, a kik aztán szinte erről a tanácsot értesitendik; az általános számadásokat pedig évenkint december végén az uradalomnak beterjesztik; nem is engedtetik meg, hogy valaki hivatalát a másik évben is viselje, hacsak pontosan számot nem ad és az elkövetett hibákért eleget nem tesz. A város irattárát az uradalmi tiszt évenkint megvizsgálni fogja, vajjon az iratok, jegyzőkönyvek, és a többi u. n. irott eszközök jó rendben és biztos helyen tartatnak-e?

14. Tapasztalásból tudjuk, hogy e városban tüz által már sok kár történt, és azért a mult években a szükséges eszközök megszereztettek és intézkedések is tétettek, melyekkel az ily rosznak kisebbitése éretnék el és a közbiztonságról gondoskodva lenne; de az eredmény, valahányszor ily szerencsétlen alkalom fordul elő, nagyobb részben hiányzik. Amiért keményen és súlyos büntetések alatt parancsoltatik: a) hogy az 1761. ápril 14-kén hozott rend és utasitás, melyet mindkét város megjegyzésével és aláirásával erősitett meg, a legszigorubban megtartassék. b) A fecskendők, melyek "vizipuskák"-nak neveztetnek, jó gondviselés alatt legyenek és üresen soha ne tartassanak, és mikor a város lovai nincsenek elő, minden éjjel négy vagy két ember legyen jelen a város istállójában, a kik az adott jelre 6 frt büntetés alatt tartoznak lovaikat befogni és a tüzvész helyére vonatni a tüzoltó eszközöket. Melyek, hogy hiven és állandóan foganatosittatnak-e, minden három hó alatt a város kapitánya maga mellé vévén a kéményseprőt, kikutatja és serényen megvizsgálja, vajjon minden kémények eléggé kitisztitvák, épek és a tüzvész ellen megerősitvék-e? A hanyagokat és a rendeletek megszegőit azonnal megbünteti, és ha valami javitás szükségeltetik, ezt meghagyja és más nap megtekinti, ha rendelete teljesittetett-e, nem is szünik meg gondoskodni mindaddig, mig a szükséges biztonság helyreállitva nincsen. A "Pyrobolariusok"-kal pedig a praefectus, vagy más az uradalom által kirendelt egyén minden héten megvizsgálja, hogy a második pont szigoruan megtartatik-e, és a gyülés elé terjeszti. Főképen pedig a tüzvészek és egyéb roszak alapokainak elháritása végett minden igyekezettel tevékeny lesz a városi tanács, és kibocsátványaiban megparancsolni fogja, hogy a csavargókat, tekergőket és ismeretleneket szállásra a lakosok be ne fogadjanak, ha csak személyök bizonyitványát elő nem mutatják, a mit megvizsgálni és jóváhagyni az uradalmi tisztnek, vagy a város birájának leend dolga.

15. Az utcák, utak tisztasága, az utak javitása és kirakása, csatornák készitése, e város lakóinak mily hasznokra s egészségökre van, és a házak erősitésére is mily hasznos, ki sincs, ki ezt bőven nem értené és érezné. Minthogy pedig ezek nem csekély költségek, munka és igyekezetbe kerültek, illő sőt szükséges, hogy ennyi jó minél nagyobb szorgalommal és dologgal tartassék fön, sőt, még azután is ernyedetlen törekvéssel előmozdittassék. A csatorna pedig, hogy a viznek lefolyása meg ne gátoltassék, tisztogattassék; amiért is e város minden lakója háza elejét minden szemét, hulladékok, dögtetemek, kőrakások vagy földhányásoktól tisztán tartani köteles, ha csak ezek épités vagy kijavitás végett nem hordatnak oda, minden szombaton söprögetéssel megtisztitani. Ha valami igazitást kell tenni, ez beterjesztendő a tanácsnak, melytől ha nem jő orvoslás, azt az uradalomnak is tudtul kell adni. A port vagy szemetet ki sem szórja szét, hanem rakásra gyüjtse, és ha a Dunához közelebb esik, vesse abba, ha pedig ettől távolabb lakik, midőn a kocsi annak elhordására megjelenik, elvitelét maga is mozditsa elő. Az udvarról semmi tisztátalant vagy disztelent az utcára ki ne vessenek; a ki háza előtt félnapnál tovább valami dögöt eltür, bejelentés nélkül, büntetés alá fog vettetni.

16. A városban és utcákon való faültetésekben, minthogy bizonyos, mikép ez által a disz a város hasznával egyesül, kiki szorgalmatoskodjék, és mindenki az ő háza előtt nem ágakat, melyek ültetése sulyos büntetések alatt tiltatik, hanem fákat, és a mennyire lehetséges, eperfákat ültessen annak idején, és ezeket, hogy ki ne veszszenek, avagy a szokott veszélyeknek kitéve ne legyenek, veszszővel vagy deszkával fogják körülvenni, és hogy ki ne száradjanak, gyakrabban megöntözni.

17. A tanács, melynek kötelessége a közjó és haszonról gondoskodni, s a szükséget orvosolni, különös feladataúl ismerendi, a városon kivüli csatornákat tisztogattatni és föntartani, a városban pedig ahol posványvizek állanak, addig is, mig az elkezdett kőveli kirakás befejeztetik, annak lefolyását eszközlendi; az utcai por és szemetek elhordására kocsiról gondoskodni és az utcákat hetenkint szorgalmatosan tisztogattatni fogja.

18. Rendezendők lesznek a mesteremberek, szappanosak, halászok, pékek, mézeskalácsosak stb. valamint a piac is az itteni és külső kereskedők miatt. Mivégre főkép serény felügyelet alatt eszközlendők: a) hogy törvényes és kirendelt mértékkel adassanak az eledel- és italfélék. b) Az élelmi cikkekre nézve az időhez képest illő és igazságos árak szabassanak meg. c) A helybeli kereskedőknek meg ne engedtessék a 10 óra előtti vétel vagy az idegenek elé való kimenetel a városon kivül avégre, hogy azoktól ott bármi is vásároltassék. d) A szegények föntartására kiváló legyen a gond, a főkép nekik szükségesek csekély áron is parancsoltassanak adatni.

19. Nagyobbak a szegények és más polgárok panaszai is a molnárok és azok tettei ellen; azért is előhivandók a dunai malmok birtokosai és nekik először is értésökre adandó lesz, mikép, ha továbbra is megőrizni akarják a malomjogot, tapasztalt, igaz-lelkü és a mesterséget jól értő molnárokról gondoskodjanak, a vámot mindenkitől munkájokhoz mért illő arányban vegyék ki minden időben; a lisztet, jól őrölve s igaz mértékben adják vissza, és a finomabb őrlésre alkalmas eszközökről gondoskodjanak. A helybeliek és idegenek csődületekor, valami haszon vagy nagyobb fizetés kedveért, ezek munkáját amazoké elé tenni ne merészeljenek. Miután ezek igy elintéztettek, hivassanak elő maguk a molnárok, a kikből kettő, kik alkalmasabbaknak látszanak, a többiek fölé tétessenek, hatalom adatván nekik, hogy az emlitettek megtartására ügyeljenek, azokat ők maguk is megtartsák. És ha ezek valamelyike ellen hibáznak, és a kihágások és hiányokat be nem jelentik, a vétséghez képest fognak lakolni. Hogy pedig az itt előirt intézkedések foganatositásáról a tanács magának bizonyosságot szerezzen, hetenként küldjön ki kebeléből egyet vagy kettőt e dolog pontos megvizsgálására.

20. Azonfölül tapasztaltatott az is, hogy a földnek hanyagabb mivelése folytán a lakosok nem nyernek itt abból oly hasznot, mint ez másutt történik, kik mivel e terméketlenség okaul a folytonos osztályt hozzák fel, az egész határ három vetire (calcatura) lészen fölosztandó, melyből minden ház után mérettessenek ki az állandó szántóföldek, melyeket aztán a lakosak és birtokosak serényen miveljenek, és a szükséges munkával ellássák; hogy mind ők hasznot húzhassanak, mínd pedig megadhassák az uradalomnak, a mi az övé; bizonyosak lévén a felől, hogy a tunyák és kevésbbé iparkodók, valamint bűn nélkül nem lesznek, úgy a hanyagság büntetését ki nem kerülendik. Mit hasonlókép a rétekről is kell érteni.

21. Mi egyedül az uraság kizárólagos jogát illeti, azt senki magának tulajdonítani és megszegni ne merészelje. Amiért is kinek-kinek keményen ismét megparancsolja a tanács, hogy alattomban bort és pálinkát ne áruljanak; az ily törvény-áthágókra kiszabott büntetést minden engedékenység nélkül végrehajtsa, és időről időre annak megtartását gondosan megvizsgálja.

22. Bizonyos továbbá, hogy a legüdvösebb törvények sem használnak, hacsak azok teljesitése állandóan nem szorgalmaztatik, a mit mindenkinél elérni valóban nehéznek látszik, hacsak folytonos ösztönzés, félemlítés és őrködéssel nem sürgettetnek. Miért hetenként mindkét uradalom részéről rendeltetni fognak emberek, kik véletlenül a mészárszékek és halászembereket jelenlétökkel meglepik és megvizsgálják: vajjon igaz mértékkel mérnek-e, s a kenyereket, húsokat meghatározott mennyiség és minőségben árulják-e? És minthogy az ilyenekben főkép a szegények szoktak kárt szenvedni, az ily vétségben levők a büntetést sem az uradalom tisztei, sem pedig a tanács részéről semmiképen kikerülni nem fogják, nehogy az elengedés reménye gyakoribb roszakra szolgáljon fölbátoritóúl. Azonfölül mindenkor olyant kell a város kapitányává megválasztani, ki e tiszt teljesitésére tekintélylyel, gyakorlati ügyességgel, mint szükséges tulajdonokkal bir, kinek hatáskörébe a piac, korcsmák, gonosztevők, kereskedők, molnárok teljes joggal tartozandanak. Amiért a vendéglősök, város hajdúi, minden éji őrök és más lakosok is, midőn az ő tisztében jár el, vagy feladatát illető dolgokban őket segitségre szólítja fel, neki mindnyájan engedelmeskedni lesznek kötelesek. A vakmerők és ellenszegülőket először ugyan a biró- és tanácsnak jelenti fel, kik, ha igy sem térnek a jó útra, nehogy az ő restsége nemtségül szolgáljon és alkalmul a roszra, az elégtételt az uradalomtól fogja kivánni. Miért is az ő tiszte, sőt szigorú kötelme leend, személyesen, vagy hajdúi és drabantjai által, kikből kettő az ő oldalához neveztetik, a piacon, korcsmákban és nagyobb gyülekezetekben éjjel és nappal megjelenni és a város minden részeiben megvizsgálni, vajjon az emberek életök és tetteiket a keresztény törvények és rendeletekhez alkalmazzák-e? A hús-, kenyér-, liszt-, és más étel-ital-árusokat gyakrabban és véletlenül a városházhoz bevezetni, áruikat, vajjon igaz mértékkel és áron adják-e, megtekinteni, a malmokat megvizsgálni s végre minden csalárdságnak elejét venni, az ő köréhez tartozik. Vannak ugyanis alacsony sorsú emberek, kik csakhogy gyülölségbe ne essenek, inkább rövidséget szenvednek. Ha roszszúl cselekvőket vesz észre, azokat keményebben intse meg, és ha általok valami kár történt, azt térittesse meg, azután megfenyitésül a tanácsnak, és ha szükséges, az uradalomnak jelentse fel őket. Végre a fegyelmet, tisztaságot, az utcák, csatornák és fákat épen föntartani törekedjék, hogy soha a restség vagy érdek vétségébe ne essék; mert ha ebben tapasztaltatik, tudja meg, hogy a legsulyosabban és elengedhetetlenül megbüntettni fog.

23. Házakat, melyeket a városban épiteni vagy kijavítani fognak, semmi esetre sem lesz szabad karókkal, hanem hosszában tett deszkák, vagy falakkal, habár ezek csak vályogból rakatnak is, keriteni be. A kik ezt nem tehetik, vagy tenni nem akarják, egyszerűen eltiltandók az épitéstől.

24. Hogy pedig a veszekedések és versengések alkalma elvonattassék, és az éjek a nappalokkal egyenlők ne legyenek az embereknél, a tánc, zene és a nyilvános ivások a csapszékekben, korcsmákban, nyári időben 11, télen pedig 10 óráig engedtetnek meg, ezentúl pedig a legszigorúbban tiltatnak; a város és főkép kapitánya a kihágókat illő büntetésekkel fenyítendi, valahányszor a tilalom ellen cselekszenek, és ha szükséges, az uradalomnak is felterjesztendi. Mi pedig az ily nyilvános helyekeni zenét illeti, valamint a minden vigélyi, úgy más tiltott időkben, ünnepeken és vasárnapokon az meg nem engedtetik, csak az esti és vecsernyei áhitatosságok után leszen az bárkinek is szabad.

Hogy pedig e rendeletek sora mindenkinek ismeretére eljusson annál könynyebben, és ki sem panaszolkodhassék, hogy neki azokról tudomása nem volt, a tanács minden évben a községnek azt felolvassa, megmagyarázza és kihirdeti. Hogy pedig ezek a megirt rend és mód szerint foganatosíttatnak-e, a püspöki uradalom kötelme leend, azoknak a tanács általi megtartására gondosan felügyelni s minden igyekezettel oda hatni, hogy e szabványpontok az illetők részéről folyton tekintetbe vétessenek. Kelt püspöki lakunkban Váczott 1764. évi január 1-jén."

És ezek azon nevezetes szabványpontok, melyek a nagy főpásztor kormányzói bölcsességéről fényes tanúságot tesznek, és e város közügyeire oly áldásos hatással voltak sokáig, mig tudniillik azok szem előtt tartattak.

Az említett 1764-iki év örökre ott ragyogni fog Vácz város történetében; mert annak folytán azt ő felségeik meglátogatandók voltak, és azért már jó előre tétettek minden részről intézkedések, hogy illően fogadtathassanak. Igy a március 27-ki tanács-ülés volt az első, mely már az előkészülettel kezdett foglalkozni, ez állván ide vonatkozólag a jkönyvben: "Minthogy a praefectusi ház alatt kiálló régi kapu falai és romjai, mind az utcák aránya, mind a kilátásra, és az ő felségeik eljövetele alkalmával létesitendő kivilágitásra nézve akadályúl szolgálnak, és pedig főkép azért, hogy a király kocsiai át nem mehetnének, ő főmagassága parancsából leromboltattak légyen, és ott két házacska volna építve, az egyik t. i. Leitgeb Péteré, a másik meg néhai Hajdú Mihály örököseié, melyeket szintén lebontani kellett, de úgy, hogy a kibecslést előre bocsátván, azok árát, a menynyire lerontatniok kelle, a város fizetné ki, mert ő főmagassága azon romokban találandó minden anyagot a városnak kegyesen oda ajánlott légyen. Ennélfogva meghagyatott Putz János városi pénztárnok úrnak, miszerint a Leitgeb Péter házából lebontott épületrészért a mesteremberek által tett becslés szerint, fizessen ki ugyanazon Leitgeb Péternek 130 frtot és 75 dénárt, Hajdú Mihály örököseinek pedig az ezekkel kötött egyeség szerint 17 frtot."

Ugyanezen alkalommal az utódok jövőbeni tudomásaúl az is bevezettetett a jkönyvbe, hogy ő főmagassága kegyesen elhatározni méltóztatott, és pedig Taschl András-nak, még mint birónak és Benedek István főjegyző uraknak jelenlétökben, hogy miután a püspöki lak75 és városház közötti téren álló Bold. Szüz Mária szobrát76 a káptalani városnak engedte volna oda, mely nehány napok előtt a káptalani utcába át is szállíttatott,77 ő a helyett más nagyobb alakot fog idővel csináltatni, és azt a piac közepén, t. i. lebontott székesegyház78 helyén, saját költségén fölállittatni szándékozik.79 - A márc. 30-ki ülésen is fontos tanakodás tárgyát képezte az előkészülődés ama fényes fogadtatásra nézve:

"Minthogy a következő és közelgő nyáron ő felségeiknek eljövetelök miatt, mondja a jkönyv, ő főmagassága által mindezen tanácsnak, mind pedig az egész városnak azon ünnepély alkalmával irányzóul szolgálandó kegyesen kiadott rendeleteiben az is foglaltatik, a többi között és illetőleg parancsoltatik, miszerint a városházának be nem végzett épülete, mely mintegy 1735. év óta80 bevégezetlenül áll, befejeztetése által a szükségelt, kellő állapotba helyeztessék, azért minden igyekezetét és erejét oda forditotta a tanács, hogy ő főmagasságának ezen üdvös kivánsága és szándékának megfeleljen, és annak mindenekben eleget tegyen, ezt kivánván a közhaszon és szükség is. Mivel pedig ez nem csekély munka volna, és nem csak bővebb költekezést, hanem huzamosb időt is kivánna, az égiek kedvezése mellett, azt még a múlt 1763. évi dec.-hóban megkezdettük, nem más okból, mint hogy ő cs. kir. fölségeik eljötteig teljesen végrehajthassék, melyet is a közvetlenül következő és a most folyó év elején választott uj biró úr a tanács beleegyezésével minden félbeszakitás nélkül folytatott, az anyagok beszerzése és öszszehordására nézve azon intézkedéseket tévén, hogy ezek és az épitkezésben fönakadás ne legyen, a minthogy nem is volt, mert egész télen, úgy szinte nyáron is, és pedig kedvező időjárás mellett folyt az épités.

"Hogy pedig a szükségessel és hasznossal a diszes is egybekötve legyen, szükségesnek találta a tanács, mikép ugyanazon városházán, annak ékessége és az egész város diszeül, főképen pedig azon hűség, hódolat s alattvalói engedelmesség jövő záloga bebizonyitásaúl, melyekkel t. i. e föld legfőbb urai és az ország fejedelmei iránt tartozik viseltetni minden jóravaló alattvaló, és a kik iránt ők leköteleztetni kivánnak, egy altány is, mely már szintén a volt tanács által is inditványoztatott és meg is kiséreltetett, de idáig sikertelenül, állittassék; már csak azért is, hogy e szándékot ő főmagassága, a mi legkegyesebb urunk is meghallván, azt nemcsak helyeselte, hanem sürgette is; hogy arról mindenek, melyeknek a köztudomásra eljutni kell, felolvastathassanak és kihirdettethessenek.

"Ez három kőszoborral fog földiszíttetni, egy t. i. középen az igazságot jelenti, a másik kettő pedig: jobbról az ország, balról meg ő főmagassága cimerét tartják kezeikben; a középen a város cimere diszlik, mely a Bold. Szüz Mária képét a kis Jézussal ábrázolja; végre az altány folyócskáját vasrostélyzat környezi illően és helyesen készítve."

Ugyanezen alkalommal az is határozatba ment, hogy a városház uj szobái részére fekete, kecskebőrökkel behúzott székek szereztessenek, ott, hol illőbb áron lehetend azokat megvásárolni. Továbbá, hogy a közelgő vásári alkalommal elegendő posztó vétessék, melyből 12 hajdú részére hoszszú ruha, milyent t. i. a város vásári időben a hajdúk és őrök által viseltet, készíttessék; a kiknek kalapok vásároltassanak, és azok amaz ünnepély alkalmával ezekbe öltözötten dárdákat tartandanak kezeikben. Az ezen alkalomra szükséges lámpákat illetőleg, azon igéretet tette a püspöki helynök ő mlga, hogy intézkedni fog, mikép a város, az előirt parancs szerint azokat illő áron szerezhesse meg.

Minthogy a mostani rendkivüli körülményekben, mind az utcák kirakásának folytatása, mind pedig az ez által okozott földhordások miatt végtelen sok volna a dolog annyira, hogy sem a város, sem pedig a polgárok kocsiai elegendők nem volnának, azért elhatároztatott, hogy mindezen szükségek, mind pedig a serfőződe miatt is 4 bival vásároltassék. - A városházára május 8-kán délután mozsarak háromszoros kisütése közben ünnepélyesen föltétetett a három kőszobor, melyek egyike az igazságot jelképezi, kettő pedig Magyarország és ő főmagassága gr. Migazzi Kristóf bibornok cimereit tartja. - Ezen alkalommal azon különösség történt, hogy a midőn a három mozsár elhelyeztetett, egyik a másodiktól több mint két ölnyi távolságra, az elsőnek elsütésére, mely t. i. az ország cimerére volt alkalmazva, a harmadik is, mely ő főmagasságaét jelezte, mindenki bámulatára ugy elsült, hogy a közepső, mely az igazságot jelentette, a két tüzláng közt egészen érintetlen maradt. - Hogy pedig annál diszesebbé tétessék e mű, elhatároztatott, ugy végezvén maga a mlgos uradalom is, névszerint a segédpüspök ő mlga, hogy a város jelvényei ugyan egészen, az országé és ő főmagasságaé pedig csak részben megaranyoztassanak.

A tanács május 11-kén elhatározta, miszerint a polgárok a következő vasárnap81 délután a városházára rendeltessenek be férficselédjeikkel együtt a negyedmesterek által, hogy belőlök mind a lovas, mind pedig a gyalog-katonáknak valók kiszemeltessenek, kik az érkezendő ő cs. kir. fölségeik elé vonulni és csak azon ünnepély alkalmával nekik szolgálatot teendni tartozandanak. - Pentz Jakab úr kérvénye következtén, minthogy az ő házával érintkező régi kapunak romjait, ő főmagassága kegyes parancsára, az ő nem csekély sérelmével, és tán házára nézve könynyen bekövetkezhető kárával is, egy részben, a melyben tudniillik az ő háza falain kivül kiállának, lerontani kellett; azon romok megmaradó részét pedig saját költségén kimeszeltetni kellett, már csak azon oknál fogva is, hogy az ottani anyagokban nem részesült, mert a város onnét mindent a maga részére hordatott el, május 18-kán a tanács a városéból elegendő meszet ajánlott meg neki s azonfölül 4 szekérnyi zabot. - Határozattá lön az is, hogy ama polgároknak, kik a város utcáinak elegyengetésére82 ő mlga a segédpüspök parancsára alkalmaztattak, napi dijaik az adóba számittassanak be, miután a dolgok ugyis majdnem végtelenek, melyek a város által már azok közremüködésével elvégeztettek, részben pedig még végrehajtandók lesznek.

Junius 1-én a városház falai köröskörül tetőcskével vonattak be, az illőség és nagyobb tisztaság kedveért, hogy a rovarok rondasága, milyenek, főkép az ily helyeken tenyészni szokott pókhálók, kikerültessék. A városház altányába bevésett és megaranyozott betük ezen föliratot képezék: "Proctorium Christophoro S. R. E. Cardinale, Archi-Episcopo Viennense, Votis Ecclesiae Vaciensis, et utrisque Reipublicae Felicitati reddito, Ex indulto diuturni temporis opere perfectum. Anno MDCCLXIV." - A mlgos uradalom által a Dunaparton a szegény özvegyek és Dennesch Péter házai közt állitandó hidra jelentett segélyt illetőleg, junius 9-kén határoztatott, hogy az ő főmagassága által e város iránt már annyiszor tanusitott kegyei és jótéteményei elismeréseül és a hálás lelkek emlékeül kőmivesekre, e hid épitéseért forditandó költségek felét a város ő főmagasságának megtéritendi. - Minthogy Schinner Mátyás kőmives-mester e hidat, s az alatti csatornát, a junius 1-jén kötött szerződés szerint épiteni elmulasztotta, azok elkészitése, minthogy ezt a mlgos uradalom már nagyon sürgeti, más mesterre, t. i. Hausmánn Jánosra bizta a tanács junis 19-kén ugyanazon szerződvény mellett.

Mivel különben is, de főkép ő fölségeiknek lendő, és a következő aug.-hóban bizonyosan elközelgő jövetelök, és azon 2000 frtok miatt is, melyek ugyanazon alkalomra ő főmagassága segitségére a város által megajánltattak, melyeket még a mai napig is alig fizettek ki; ugy szintén a városház épitése, utcák kirakása, árpa, zab vásárlása, és ő fölségeik ittlétekor használandó különféle készletek és több ilyen beszerzése miatt is pénzre volna a városnak szüksége, most pedig Gaiger Ferenc ispán és nagymarosi serfőző úr ötös kamatra 1000 frtokat ajánlott a városnak, nem tekintvén, hogy a város már adósságokkal terhelte magát, az emlitett összegnek fölvételét a tanács julius 27-kén elhatározta mégis.

Minthogy az utcák elegyengetése miatt, és illetőleg elhordására a földnek szekeres és gyalog munkásak is alkalmaztattak, ugy szintén a gyalog-dolgozóknak munkáit a város adóba beszámitotta, az egész nap 4-5 marhával dolgozóknak 80, a 2-3-mal fáradozóknak pedig 40 dénárt törlesztvén naponként adójokból; de ugy, hogy korábban, már napfeljöttekor megjelenjék kiki a dologra. - Mivel pedig ő fölségeik ide jövetelekor különböző rendü és állapotu emberek látogatandják meg Váczott a legtávolabbról is, határoztatik ugyanazon jul. 27-ki ülésen, hogy a serfőző jobb minőségü sert, az u. n. márciusit, állitson elő, 3-4 főzést tévén. Aztán az ily, a szokottnál finomabb sernek itcéje 3 kron leend kimérendő.

A tanács aug. 11-kén elvégezte, hogy a városház altánya ő fölségeik e hó 27-ki eljövetelökkor kivilágittatván, az ehhez szükséges lámpák és üvegekről jókor gondoskodni kell. Amiért is a helybeli Rieck András szappanossal, ki az üvegeket béllel és fagygyúval ellátandja, oly áron mint vele a mlgos uradalom szerződött, egyezkedés történt, oly föltét alatt azonban, hogy ő az üvegekben fönmaradó fagygyút, ép ugy, mint a mlgos uradalomtól, visszavenni tartozik, azaz a szerződvényi összegből annyi pénz vonatik le, mennyi fagygyú megmaradni fog. - Üvegeket vagyis poharakat e szükségre a város a helybeli kegyesrendiektől szerzett, egy edényben lévén azok elrakva, azokból t. i., melyeket e szerzetesek Gödöllőről kaptak gr. Grassalkovics Antal kamarai elnök ő nmlgtól.

Az öszszeirott városi tisztelgő katonaság lovainak eltartására nézve végeztetett aug. 13-kán, miszerint azok a következő szombatig a szóri réten legeltessenek, minthogy máskép a város jelentékeny kára nélkül odáig el nem tartathatnának, - mig szükségesek lesznek, mely napon az ő főmagassága előtt általános kisérletül tartandó gyakorlatok végett mind bevezettessenek, és azután egész végig vagyis ő fölségeik innét történendő elköltözésökig a város szénája és abrakján fognak eltartatni, mely nekik rendes adagokban fog kiméretni. Szórban ugyanazon lovakat legeltetni fogják Gubel István, Mészáros János és Ludányi József, 25 dénárra szabatván ki napi díjok. - Minthogy pedig már Ő Fölségeik eljövetele nagyon közeledik, a katonaság gyakorlása pedig igen sürgős volna, azért szigoru büntetés alatt meghagyatik, hogy mostantól fogva a katonaságból senki, bármily oknál fogva is, a városból eltávozni ne merészeljen, akár mesteremberi, akár mezei munkával foglalkozók legyenek is azok. A céhmestereknek is tudtokra adatik e parancs, hogy mestertársaikat és az ezekhez tartozókat bármely kirándulások vagy vásárrai menetektől eltiltsák; mely rendelet ellen vétő céhmesterek 12, mestertársaik pedig 6 frtra büntettetni fognak.

Az e városba érkezendő ő cs. kir. fölségeik ittlétére rendelt magyar és német polgári katonaság, gyalogok és lovasok fizetése, és illetőleg adagaikra nézve aug. 12-én azt végezte a tanács, hogy kivévén az ünnepek és vasárnapokat, a melyeken különben is dolgozni nem szabad, mig a táborba helyeztetni nem fognak, mindegyikök naponként 10, midőn pedig már abba áttéve leendnek, 20 dénárt és egy itce bort fog kapni.

Migazzi Kristóf bíboros portréja

A váci piarista templom velencei tükörtabernákuluma

Esterházy Károly váci püspök portréja

Salbeck Károly segédpüspök portréja

A váci molnár céh pecsétje, 1771

Az irgalmasrendi kórház Vácon, 18. század

Lábjegyzetek:

1 Ezen oly jótékony főpapnak u. n. "holt keze," hasonlithatlanul több jót tett, mint az ezernyi irigyek és szájhősök sok eleven kezei.

2 A p. urad. irattárban van egy üdvözlő irat a városi hatóság részéről, mely aug. 24-ről van keltezve. Ld. nro 10 pag. 279.

3 V. ö. Róka i. m. 61. lap.

4 Ld. u. a. pag. 62-63.

5 Régibb iratokban "Alsó-Némethy" áll.

6 Az egyház nyelvén "Confraternitas."

7 V. ö. Róka i. m. 63. lap.

8 Igy fogott ki a város azokon, kik csak azért halogatták az adófizetést, hogy velök legyen a város kénytelen dolgoztatni, de kik aztán rosz munkát adtak be, tudván, hogy azok ára adóban hajlik le.

9 A jkönyvben áll: "Purger-árestom"-ul.

10 "Pro octavalitate."

11 Pro 7 octavalitatibus."

12 "Quanti portionalis et census Dominalis" állnak a szövegben.

13 Eredetije latinul van irva a városi jkönyvben.

14 A többi napokon ugyanis Buda-Pesten tartattak hetivásárok, melyekre a vácziak nagy számmal jártak.

15 V. ö. a városi jkönyvet, hol ezen kérvény latinul van bevezetve.

16 Ezen a váczi kereskedelemre nézve oly igen érdekes okmányt a maga helyén egész terjedelmében fogjuk közölni.

17 "Quatuor Compagnias" áll a szövegben.

18 Ld. az 1785-ki Conscriptio Cameraticát.

19 "Ghymesi előnével.

20 V. ö. aa Bubla-Regestrumot, nro 10. pag. 290.

21 E sorok irója erről tek. Regele Károly városi főjegyző és irattárnok urtól értesült.

22 T. i. a Bublaféle Regestrumból.

23 Az egyház nyelvén "Tabernaculum"-ot.

24 Maig is fön van.

25 Ez Milánó főpásztora volt.

26 Ld. az urad. irattárt.

27 U. o.

28 Ezekről az utolsó kötetben annak helyén bővebben szóllandunk.

29 A borbélyok műhelyöket Officiná-nak nevezik.

30 Előneve: "Galánthai."

31 Ld. a Bubla-Regestrumot, I. 48. pag. 310.

32 E gyülés Pesten tartatott.

33 Azaz: mint most nevezik: suszterek, cipészek.

34 Ezek régi céhszabványaikat a győriektől szerezték.

35 Ezek nagyban virágoztak ekkor, átalános lévén a magyar viselet.

36 A borbélyok egyletöket "gremium"-nak hitták.

37 Bubla-Regestrum.

38 U. o. 318. l.

39 Ez a sz. domonkosrendiek az u. n. "fehérek" előtti, most már szabad téren emelkedett.

40 A római sz. Péter templomának mintájára készült.

41 V. ö. Róka i. m. 82. lap.

42 "Vacium Stylo quoque ornaret," irja Róka u. o.

43 A papnövendékeket előbb, világi papok hiányában a sz. Domonkos- és kegyesrendiek is tanitották.

44 A hajdani Vácz alig terjedt a mai siketnéma-intézeten tul száz lépésnyire.

45 Ő volt az utolsó egri püspök, utódja már érseki méltóságot viselt, lévén az egyházmegye érsekségre emelve.

46 Az osztrák-magyar birodalomban sokáig a legnagyobb tanépület volt ez.

47 A váczi e. m. évkönyvben 1762. áll.

48 "Jure perpetuae administrationis."

49 Az u. n. "praeconistatiót."

50 "Collegium Sacrum Romanum" egyházi nyelven.

51 A bibornok (e. ny. "Kardinalisok," a világegyház kormányzatában a pápa tanácsát képezik, mint a kanonokok a püspökét.

52 A kegyesrendiek házi naplója szerint 1762. május 30-kán, pünkösd ünnepén, a fehérek templomában, a papság jelenlétében fölolvastatott a pápai bulla. A kinevezési okmány 1761. nov. 4.-ről van keltezve.

53 Ld. az urad. irattárt.

54 Az ilyenek a legveszedelmesebb emberek szoktak lenni.

55 Róka szerint.

56 V. ö. a kegyesrendi házi naplót.

57 A kegyesrendi házi napló szerint, egy "Keresztény tanról nevezett társulat"-ot alapitott.

58 A szövegben "Colonos" áll.

59 "Aratro uno".

60 A szövegben: "Colonus.""

61"Vinum generosum" mondja az okmányban a praefectus.

62 Boldog, jó, olcsó világ.

63 A szövegben "novi coloni."

64 Ezen okmány latin eredetije olvasható az 1785. Cameratia Conscriptio nagy jkönyvében az inspectorlaki irattárban.

65 Az uj székesegyház felépüléseig a káptalan az isteniszolgálatot a fehérek templomában tartotta.

66 V. ö. Róka i. m. E tért azán a vácziak "nagy rész"-nek kezdték nevezni.

67 A Skultéti-féle bolti házban és az ennek átelleni liszboltépületben, vannak azon épület-anyagok, melyek a Dunáról erre húzodott bástyafalakat képezték, és ezen volt még a kapu, mely a végig-látást gátolta.

68 Ezen beesküdt kegyesrendi segédtársat (Frater), mint hires épitészt, a szerzet cseh tartományából szerezte ide Migazzi s az épitkezéseknél nagy hasznát vette.

69 Erről alább a maga helyén tüzetesen fogunk értekezni.

70 Már ekkor hire volt, mily fölséges vendégeket lesz szerencsés a város kebelében üdvözölni.

71 Gr. Eszterházy püspök 100 kőmivest foglalkoztatott az uj székesegyház épitésénél.

72 Mily szép figyelem volt ez a házbirtokosok iránt.

73 A maga helyén e hires egyháznak teljes ismertetését adandjuk.

74 A szövegben "Statua" áll. Ld. a püspök uradalmi és városi irattárban.

75 A régi t. i. melyben most a m kir. siketnéma-intézet van.

76 Azért vitetett ez is el eredeti helyéről, mert ama nagy bevonulásnál akadékúl lett volna.

77 Ott van most is egy kis ligetkében.

78 T. i., mely a fehérek temploma előtt állott, de mikép emlitők föntebb, a tér kedveért is lebontatott.

79 Ez a fehérek temploma előtt áll maig is.

80 A városházat még gr. Althánn M. Frigyes püspök kezdte építtetni.

81 E nap épen május 13-ka volt.

82 Ő fölségeik ide leendő eljövetelök bőséges alkalmul szolgált Vácz csinositása s előhaladására.

Az ő főlségeik eljövetelére tett előkészületek és ezen városba való megérkezésök leirása, a városi jegyzőkönyv nyomán latinból előadva a mi kedves honi nyelvünkön.

Minekutána ő cs. kir. fölségeik, ugymint I. Ferencz római császár mindig győzhetlen és Magyarország társkormányzója, s az ő legszeretettebb neje, a most dicsőségesen uralkodó római császárnő és Magyarország királynéja Mária Teréz, valamint II. József, akkor még Osztrákhon főhge, most pedig már megkoronázott római király az ő legkedvesebb nejével Erzsébettel (a ki ugyan az azon idő alatt bekövetkezett halála által ezen ország és az Osztrákhonhoz tartozó minden tartományokra nézve nagy gyászt árasztott), ugyszintén Lipót osztrák főhg, Mária Anna és Krisztina főhgnők, fönt érintett fölségeik kedves gyermekei, azon igen nagy és csodálatos kegyességénél fogva, melylyel a főmagasságú, főmlgú, és főtdő Waal- és Sonnenthurmi gr. Migazzi Kristóf úr, a sz. római egyház áldozár-bibornoka, bécsi érsek, a sz. r. birodalom hge, a váczi püspökség örökös adminisztratora stb. iránt viseltetnek és e város iránti különös hajlandóságuknál fogva ide mindnyájan eljönni és azt a legóhajtottabb jelenlétökkel boldogitani és ékesiteni még a legközelebb múlt 1763. évi október-hóban a legkegyelmesebben elhatározták, és királyi szavaikkal a föntcimzett főmgú urnak magokat mintegy lekötelezték, és igy ő fölségeik eljövetele a bizonyosnál is bizonyosabb volna, ugyanazon ő főmga 1763. nov. 9-ke körül Osztrákhon főhgi városából, Bécsből, az ő szokott székhelyéről Váczra jövén, azonal minden erejét és tehetségét oda forditotta, hogy miképen fogadhatná ő felségeiket méltóképen, és mi módon tisztelhetné meg a legillőbben azok ittlétöket.

Ennélfogva a többi között az ő rendeleteit és üdvös intézkedéseit, ezen püspöki városra nézve, mielőtt Bécsbe visszatért volna, ugyanazon november-hóban mlgos és főtdő Salbeck Károly nemesini püspök, a váczi székesegyházi káptalan nagyprépostja, sz.-Miklósról cimzett ercsi apát, a sz. hittudományok tudora, és fönt tisztelt ő főmgnak a főpapiakban segédje, a lelkiek és igeigleniekben helynöke, átalános ügyhallgatója és a váczi püspöki iskola igazgatója által a következő intézkedést állapitotta meg és iratilag ki is adatta. Álljon ez is itt az utódok tudtára szóról-szóra, és ugyan:

Ő felségeik eljövetelére vonatkozó intézkedések e pöspöki városra nézve.

Mindenekelőtt előadadandó lesz a tanácsnak, hogy mivel a főmgú herczegnek azon ünnepély idejére gondoskodni kell mind az ő felségeik iránti hódolat-teljes szolgálatról, mind pedig, a mennyire lehetséges, magának a városnak becsülete és kártalanságáról; minek eszközlésében pedig nem csekély részének kell lenni a tanácsnak is: azért először is oly biró és tanácsról kell gondoskodni, kik mindezeket megtenni képesek és készséges, vidám lelkülettel megtenni is akarják. A ki tehát ezek vitelére magát képtelennek vagy kevésbbé alkalmatosnak érzi, az jobban teszi, ha a következő tisztujitáskor ezt inkább kijelenti, mintsem aztán azok valamelyikében akár hanyagabbnak, akár pedig vakmerőnek lenni tapasztaltatván, kitegye igy magát annak, hogy az uradalom által büntetésül rangja és fizetésétől megfosztassék. Hogy pedig kinek-kinek az ő kötelessége tudtára legyen még jókor, szükséges:

1. Hogy a városház be nem végzett épülete befejeztessék, ajtók, ablakok, székek és asztalokkal úgy elláttassék, hogy az vendéglő gyanánt nyilvános szállásul szolgálhasson. Kivülről is helyrehozattassék, hogy a most mutatkozó romladozás és pusztulás teljesen eltünjék. A kanonok uraké mintájára az előtt hat lámpást fognak felállitani és szükséges világitóval azon idő alatt ellátandják.

2. A házakat ezen főutcában tulajdonosaik által felékesittetni, bemeszeltetni, a külső kapuk, ablakokat stb. helyreállittatni fogják; melyek közt magának a birónak háza is értendő, mely noha ezen kevés időre nagyobb kényelmet nem nyujthat is, nehogy a többiek között gyarlóságával romladozást mutasson, arra minden gondját forditsa. A Priner-féle mészárszéket pedig azon három napra máshová kell áttenni vagy egészen eltörölni.

3. A főutcáni utak egész Kis-Vácz faluig minden szemetek és randaságtól megtisztitandók lesznek; hogy pedig lámpákkal látassanak el, szerfölött ajánltatik.

4. Ugyanazon utcában, Kis-Vácztól elkezdve a zöldfáig, minden lakosoknak megparancsolni fogják, hogy ő fölségeik eljöttekor ablakaikban két égő gyertyát, melyeket olajjal bekent és előirandó szinű papirokkal vonjanak körül, tartsanak, és ahányszor parancsoltatik, meggyujtsák ismét.

5. A veszélyek elháritására pedig, melyek oly nagy emberi csődületben megtörténni szoktak, tőlük telhető legnagyobb óvintézkedéseket tegyenek, hogy a veszekedések, egyenetlenkedések és versengések elhárittassanak. Hogy valakinek házában tűzvész ki ne üssön, vagy az ilyen nagyobb károkat ne okozzon, a szükséges tüzoltó eszközöket illő helyeken és jól ellátva fogják tartani, melyeket a kirendelt bizonyos emberekre fognak bizni, kik az ily esetben mindjárt a veszélyhelyre vonulhatnak azokkal. Vízzel telt kádakat több helyeken fognak tartani. Azonfölül több őrt rendelendenek ki, kik házról-házra körüljárjanak, azokat megvizsgálják, és az ilyenek élére a városi tanácsból kettő helyeztessék, kiknek tisztök és kötelmök leend utánnézni, vajjon azok a rájok bizott szolgálatot illően teljesitik-e.

6. Minthogy a praefectusi laknál létező falak és romok mind az utcai téraránynak, mind pedig a kilátásnak és a létesitendő kivilágitásnak akadályára vannak, főképen pedig akadályoznák a királyi kocsik áthaladását, azokat minden esetre le kell rontani; mivel pedig azokhoz két házacska is szoritkozik, ezeket is lebontani szükséges. Nehogy pedig ez akár a városnak sok költségébe, akár pedig tán azon szegény embereknek kárára kerüljön, előbb megbecslendők lesznek, azután másutt kell nekik nagyobb telket kihasitani, vagy azon helyre kiterjeszteni azt, hol most a jégárok van; és végre az onnét elhordandó anyagok és az ezekből épitendő háznál, ennek költségei és munkájára nézve segitségül lesznek.

7. A főbb utcai fakeritések kijavittassanak, vagy teljesen elmozdittassanak, vagy fehér szinnel behuzattassanak, vagy pedig zöld növényekkel eltakartassanak.

8. Nagyobb fák kijelölendő távolságban még ezen hóban ültettessenek és minden szorgalommal föntartassanak.

9. A révet illetőleg ugy intézkedjenek, hogy azon időre tapasztalt, elégséges és mindig kész révészek legyenek és járműveik jó karban tartassanak mindig.

10. Piac, mészárszékek és korcsmák a szükséges ellátással birjanak, mire a tanács minden gondját kiterjeszteni el nem mulasztandja.

11. Hogy ezek mind jó rendben történjenek, a várost részekre osztandják fel, és mindegyiket a tanácsból kiszemelendő tisztre bizzák; ezek alá pedig másokat rendelendenek, kik az intézendők és teljesitendőket minden késlekedés és halasztgatás nélkül, sőt nagy ügyességgel és vidámsággal hajtsák végre.

12. A kapitány mellé adnak kettőt, vagy ha szükségesül mutatkozik, többet is, kik őt tisztében segitsék és neki engedelmeskedjenek. Legalább 12 jól öltöztett hajdujok legyen, oly öltözékben, mint ez vásárkor szokás, és az ünnepélyre, hogy a ruhák ujak legyenek, csak akkor lesznek majd nekik kiosztandók.

13. Mik hogy annál pontosabban eszközöltessenek, a többiektől, melyek iszonyu sok költségbe és fáradalmakba kerülendenek, ki kell őket venni, ha a fönt emlitett munkákra 2000 frtot leteendenek. Ezt ők jótéteményül inkább, mint teherül vehetik; mert számtalan alkalmatlanságtól szabadulnak meg, és az ezen ünnepélyre megkivántató költekezéseknek az ő 2000 frtjok csak igen csekély részét képezendi.

14. Az egész város oda törekedni fog, hogy amenynyire lehetséges, egy lovas és egy gyalog-csapat állittassék, melyek lovakkal, fegyverekkel és ugyanazon szinű ruhákkal jól elláttassanak. A város által, amenynyit csak bir, anynyi lőmozsár szereztessék. Ha pedig a földi fejedelem és ura iránti alattvalói és hódolati hűségnél fogva még valamivel többet mutatni akarandanak, most arra valóban mind az idő, mint pedig a legjobb alkalom kinálkozik nekik.

Ezekhez a tanács magát alkalmazni és hódolatát, valamint hüségét, a föld fejedelmei iránti jobbágyi kegyeleténél fogva bebizonyitani akarván, mindazokat, melyeket a kellő engedelmesség és tisztelet kivánt, megtette, és mit sem mulasztott el, és ugyan először is a városháza épitését, mely az 1735. év óta bevégezetlenül állott, teljesen befejeztette, és azt szobák, kamrákkal és minden lehető kényelmekkel s benső bútorokkal felszerelte; mely is mind belül, mind kivül ugy helyreállittatott, hogy arról minden pusztulás és ódonság teljesen elenyészett, és az majdnem egészen ujul nézett ki. Ez azonfelül a fönt emlitett ok miatt és a közszükségnél fogva is altánynyal láttatott el, ahonnét a köztudomásra eljutandók kihirdettessenek, melynek folyosócskáját müvészi kézzel készitett vasrácsozat környezi kivülről, belülről pedig ablakok formájára táblákkal záródik. Fölötte áll három szobor, melyek egyike a középen az igazságot jelképezi és baljában mérleget tart, másikban pedig pallost; a másik kettő meg és pedig jobbról Magyarország cimerét, balról pedig fönt tisztelt ő főmagassága jelvényét és nemzetségi cimerét tartván. Ezek alá tétetett közvetlenül a Bold. szüz Mária képe két oldalról liliomokkal környezett holdüregben, és baljában jogart, jobb ölén pedig a kis Jézust tartván, kinek jobb kezében kereszt van. És ezen Vácz városának cimerét és pecsétjét jelzi és jelenti. Ugyanazon altánynak felirata pedig az, melyet e folyó évi jun. 1-én tartott tanácsülés végzései közt föntebb emlitők.

A fönt említett oknál fogva, és ő főmagassága parancsa, valamint ő mlga meghagyása folytán is, főkép a nagyutcán, és a piactól a Dunára vezető út mellett létező házak a polgárok által ugy megujittattak, hogy azon részeken majd az egész város egy legujabban keletkezett város képét mutatja. A nagy utcát, mely nyilvános és mintegy középső, Kis-Vácz felső végétől ugyanazon helység másik végeig a püspöki uradalom a kisváczi lakosok által elegyengettette, a viz lefolyására pedig mindkét oldalon árokkal láttatta el; mit aztán egész a zöldfáig, vagyis a város alsó végeig maga a város nagy költekezéssel, szakadatlan igyekezettel és roppant fáradtsággal folytatott és bevégzett, és azt a diadalkaputól egész a város alsó végeig a két oldalról szintén árokkal erősitette meg.

E kaputól egész a praefectusi lak alsó végeig, az emelkedettebb helyeket lehuzatta, az alacsonyabbakat betöltette és elegyengettette; honnét a tdő kegyesrendi atyák egyházaig, a vásári utcákkal, a Dunára a piacról a városház mellett levezető kis utcával együtt, amint ez már részben 1763-ban megkezdetett, kövekkel rakatta ki. Onnét pedig, amint csak a legjobban lehetett, egész a város másik végeig, az utakat a könnyen sárrá válható föld elhordatása után homokkal és apró kavicsokkal töltette meg. Földalatti csatorna módjára két hidat építtetett; egyet t. i. a diadalkapu alatt a város felé, melyre nep. sz. János azon szobra, mely előbb nehány évig a város alsó végén, aztán a Dunaparton, azon helyen, hol ez alkalomra az uj hid építtetett, állott egész eddig, helyeztetett; a másikat pedig az irgalmas-rendi testvérek és elaggott papok részére emeltetni kezdett székház alatt. Ő főmagassága kegyes rendeletéből pedig a praefectusi ház alatt a régi kapunak mindeddig fönállott romjait két házacskával együtt, mivel azokhoz csatlakozva voltak, egy részben elbontatta ezeket és becslés utján tulajdonosait kárpótolva, lerontatta és a földdel egyenlőkké tétette.

A diadal-kaput, melyet fönt tisztelt ő főmga, ő fölségeik tisztelete és örök emlékeül még ezen 1764. márc. végén kezdett építtetni, Caneval, a római király ő fölségének hires építésze, terve szerint és bevégzett julius vége felé, saját költségén erős anyagból emeltetve, és pedig corinthi épitész-modorban, a fölséges osztrákház tagjainak képeivel diszíttette, dombor-művek tüntetvén azokat elő. A szép épitészeti csinnal előállitott gyönyörü mű belsején különféle ódon izlés szerinti diszítmények és a magaslat oldalain mindenféle virágoktól környezett sasok ékeskednek. Az egész 60 láb magas, 40 láb széles és 12 láb vastag, az iv nyilása 32 láb magas és 16 láb széles. Az alapkő 1764. év tavaszán tétetett le nagy öröm-ünnepélylyel, és abba az akkor létezett pénzeken kivül a következő emlékirat is tétetett, melyet mi itt az eredeti, latin nyelven ezennel közlünk:

D. O. M. H.

Clemente XIII. in Ecclesia Dei regnante

Cristophorus S. R. E. Presbyter Cardinalis Comes a Migazzi

Eccelesiae Vaciensi die 16-ta Maji Anno 1763. redditus1

Quum Augustissimi

Franciscus I. Romanorum imperator

et Coniux eius

Maria Theresia Hung. ac Bohem. Regina Archidux Austriae

Cum Augustis Principibus

Josepho Romanorum Rege et Leopoldo Archiducibus Austriae

ex singulari benignitate

Vacium se ad eum mense Junio 1764. invisuros2

Clementer addixissent

In perene gratitudinis monimentum

Arcum hunc Triumphalem erigi curavit, Cuius memoria

ut ad posteros transcriberetur

Hoc per Carolum Salbeck Episcopum Nemessinum

Suffraganeum et in spiritualibus et temporalibus Vicarium Officialem

cum Numismate illius reconditum est

Die 20. Mensis Martii Anno Domini MDCCLXIV.3

A diadaliven északra a császár és császárnő domborművű képei közt e felirat olvasható:

Francisco I. Romanorum Imperatori, M. Theresiae Aug. Hung. Boh.

Regi, Piis, Felicibus, Invictis.

Josepho Romanorum Regi Nobilissimo Caesari

Leopoldo. M. Annae, M. Christinae Regiis Principibus

Ob Vacium praesenti eorum Maiestate triduum beatum

Christophorus S. R. E. Cardinalis a Migazzi Episcopo Vac. secundo

Arcum hunc imaginibus Augustae Domus insignem

dicavit Anno MDCCLXIV.4

Délre pedig a jobb oldalon, a római király és fivére Leopold főhg képei ugyanazon körbe zárva, a baloldalon meg Ferdinánd és Miksa főhgek szintén egy körben láthatók. A császár képének körirata ez: Franciscus I. Romanorum Imperator S. A.; - a császárnőé: M. Ther. Rom. Imp. Hung. B. R. A. D. A.; - József római király és Leopold főhgé: Jos. II. R. R. S. A., Leopold. A. D. A.; - Ferdinánd és Miksa főhgeké: Ferdinand. et Maximil. A. D.. - Ferenc és Mária Teréz ő felségeik képei Kis-Vácz, a főherczegekéi pedig Nagy-Vácz felé néznek. És a város felé eső oldalon a főhgek képei közt a középen e felirat diszlik vörös márványba nagy aranyozott betűkkel bevésve: "AETERNAE DOMUI." - E maig is fenálló hires diadalkapu5 a Nagy- és Kis-Váczot egymástól elválasztó határjel gyanánt tekinthető.6

Fönt tisztelt ő főmga ezen diadalkapun kivül a Dunaparton, ugy rendelvén ugyanazon ő főmga, alkalmatos helyen, melyet a város által földdel meghordatott, fölemeltetett, és amint csak illően lehetett, rövid idő alatt rendbe hozott, sőt fákkal7 is kiültetett és ékesíttetett, a piac felé erős anyagból hidat is emeltetett, melynek kőmivesi munkája felét a város saját pénztárából födözni ajánlotta meg, noha aztán ő mlga közbevetésére, a köveken, téglákon és mészen kivül, az összes költségek felét kifizette és az uradalmi pénztárnak megtéritette, beszámitván a kőfaragói költséget is, melynek felét szintén a város fizette. Azon hidat két szobor ékesité, az egyik sz. Kristóf, a másik nep. sz, Jánosé,8 melyeket a fönt tísztelt segédpüspök ő mlga sz. Kristóf napján, mely julius 25-re esett, nagy pompával és ünnepélylyel, az itteni tdő papság és tanács, úgyszinte a nagyszámú polgárok és a népsokaság jelenlétében, harsonák és egyéb zeneszerek zengése, mozsár-durrogatások, és az ő fölségeik eljövetele alkalmára a polgárokból alakult és a Dunaparton dél felé katonai módra fölállitott diszcsapat9 üdvlövései közt, a római szerkönyv szerint, az Istenhez áhitatos és leghathatósabb imákat bocsátva, megáldotta, azután a letenye ünnepélyesen elénekeltetett az Istenhez buzgón könyörgő nép által.

A gyalog katonaság, mely a magyarok és németekből iratott össze, ugy szintén a lovas is, május utolsó napjai óta egész ő fölségeik eljöveteleig, főkép Benke István e püspöki város rendes birájának iparkodása és serény gondoskodása alatt annyira gyakoroltatott, hogy az ünnepi és vasárnapok, utóbb a hétköznapokból is alig maradt ki csak egy is, melyen katonai gyakorlatok ne tartattak volna, mely végre annyira eltanúlta a gyakorlatokat, hogy a közelismerés szerint nem egykönnyen engedett a rendes katonaságnak. Főkép a magyar katonaságnak az is dicséretére volt, hogy egyenlően kék felöltő, sárga topánkák, magyar kalapokkal, fehér és vörös szinű rózsaalakban össze csinált szalagokkal lévén egyenruházva, rendes puskák vagy karabélyokkal és szablyaszijakkal ellátva, melyek e végre ő felségeik budai és selmeczi fegyvertáraikból hozattak ide, ugy nézett az ki, hogy, mint utóbb ő fölségeik is megismerék, a rendes katonasághoz teljesen hasonlitott légyen. A többi csapatok, mint az itt alább következő rendeletekben olvashatni, öltözékkel és fegyverrel valának ellátva.

A gyalog-katonaság magyar és német csapatjai részére két uj zászló rendeltetett, melyeket a tanács, ő mlga helyeslése mellett, finomabb anyagból, fehér és vörös selyemből készíttetett, és azokra, az egyik oldalra ő főmga nemzetségi cimerét, a másik oldalra meg a város ily jelvényét rajzoltatta. Nem is lehetett a kettő között más különbséget észrevenni, mint azt, hogy az egyiknek sugarai vörösek, magában véve pedig fehér, mig a másikéi fehérek, és magában véve vörös; de egyébiránt ugyanazon egy kelméből látszottak lenni, és az első a magyarok, utóbbi pedig a németeké volt.

Ezeket mlgos és főtdő Salbeck Mátyás úr vál. dulcini püspök, sz. Henrik apátja, a nagyváradi 1. sz. székesegyházi káptalan nagyprépostja és kanonok, apostoli főjegyző, ő cs. kir. apostoli fölségének tanácsosa, ezen tanács előleges kérelmére, az egész gyalog-katonaság jelenlétében, az aug. 20-kán eső sz. István király ünnepén, a helybeli papságból számosan kéretvén fel a tanács által segédkezésre, a városház előtt, az utca közepén, vagyis a piacén, az e végre emelt sátor alatt, a zenekar müködése közben, ünnepélyesen megszentelte.10 Ez alkalommal a mindkét nemzetiségü gyalog-katonaság által tett diszlövésekbe vegyült a mozsarak gyakori durrogása is.

Hogy pedig mindazok, melyek az illő engedelmesség, hűség bebizonyitása, az őszinte lélek és hódolathoz tartoznak, annál biztosabban hajtathassanak végre, ő felségeik itt létökkor, a fönt tisztelt segédpüspök úr ő mlga a végre mily intézkedéseket irt elő, azok tartalma honi nyelvünkön11 igy szól:

"Azon három napra, melyeken ő fölségeik jelenlétökkel

boldogitani fogják Váczot, a tanácsnak adott rendeletek.

A) A szertartásiakra nézve.

1. A polgárokból választott 300 gyalog a következőleg ruháztatik és szabályoztatik: 150 magyarnak kékszinű, amennyire lehet, egyenlő ruhája lesz, fekete kalapja vagyis csákója, vörös öv, csizmája vagyis sárga topánkája. Fehér szijak és puskákkal láttatnak el. Ezek kapitánya lesz Tóth János ur, első hadnagy Benedek István ur, 2-dik Danicz János ur, zászlótartó Putz János ur. Ezek a közemberek ruhája szinű, fehér zsinórzatu felkabátot, kalapot, vagyis ezüstpaszománttal diszitett süveget viselendenek. Őrmester lesz Jeroszlauszky Gáspár ; a dobosak és sipolók kabátot, zubbonyt, nadrágot és topányt kapnak. - Ugyanannyi német fog öltöztetni harisnya és fekete nadrágba, annál csinosabba, mint a milyent birnak, és ha lehetséges, ugyanazon szinübe, süvegekkel és puskákkal ellátva. Ezek kapitánya lesz Stolcz Antal ur, első hadnagy Stockinger József ur, 2-ik Beckert József ur, zászlótartó Waiszkopf József ur; őrmester Dolezsal Antal, szép öltözettel, ezüst-szegélyü kalappal és puskával ellátva. - Továbbá a magyarok és németek zászlójuk szinű, tehát vörös vagy fehér szalagból, amazok rózsát, ezek pedig csokrot viselendenek fövegeik mellett. Hajzatukat rendesen fogják összeszedni, az u. n. "Zopf" módra, és fekete szalagba kötik, szerényen eligazitják és mindennap cyprusi porral hintendik be. E mindkét csapatot Benke István biró ur fogja vezényelni, kinek oldala mellé a rendeletek közlésére Ratty Jakab segédlovagul adatik.

2. A lovas katonák számra százan kék, amennyire lehet, egyenruhába fognak öltöztetni, oldalukon szijjal és karabélylyal elláttatni, vállaikat fekete báránybőr, fejöket szárnyra szabott csákó, mely fölülről szalagokkal fog diszittetni, boritandja. Fekete csizmákat és vörös övöt fognak viselni. Ezek századosa Hyross Pál ur, hadnagyaik: Vajzer János és Drobny Ferenc urak; zászlóvivő Szakmári János ur; őrmesterek: Tóth Imre és Taschl Mihály urak, a kik csinosabb öltözetet viselendenek, fejeiket tollas kalapok és vállaikat farkas- vagy párducbőr fogják födni. A közemberek lovai fekete szerszámokkal leendenek ellátva.

3. Irattassanak össze a tisztek és közemberek mind, hogy a midőn szükséges leend, azonnal név-szerint szóllittathassanak, és azok teljesitésére, melyek kötelmökben állanak, ott tüstént kéznél legyenek.

4. A tiszt urak a gondjaikra bizott csapatokat serényen fogják gyakorolni, és pontosan kikutatják, vajjon a közemberek már mindnyájan tudják-e a gyakorlatokat? és ha a tizedesek előadásából, melyet ezek gyakorta tenni tartoznak, valamelyiket ügyetlennek vagy tudatlannak lenni értesülnek, azt a csapattól tüstént elmozditandják, nehogy általa mások gátoltassanak vagy megrontassanak.

5. Azért főkép a tobzódás, lármák, káromkodásoktól és főkép a részegségtől óvják magokat. Ha pedig ezek valamelyikéről vádoltatnék valaki, azonnal börtönre vetessék, és meggyőzetvén, fenyités alá vétessék.

6. Mindegyik csapatból 24 érett, jó, józan és a többieknél csinosabban öltözött férfiak öszszeirassanak és a mlgos segédpüspök urnak bemutattassanak, a kik másokra is szorgalmatosan fognak felvigyázni, és ha a szükség ugy hozandja magával, különös szolgálatokra leendnek alkalmazhatók.

7. Amint előre bocsáttatott, lévén diszitve, mindnyájan 27-kén reggeli órákban a piacon megjelennek, ahol oly rendben állanak, amint ő felségeik fogadásakor azt tenniök kell, onnét azok eljövetele idejeig az állomás helyére, melyet a három nap alatt megtartaniok kell, fognak haladni.

8. Azért a kijelölendő helyen ugy fognak táborba állani, hogy az széles utcát, melyen a királyi kocsik és lovagok áthaladhassanak, képezzen. Azonfelül, mint szokás és a mérnök által leiratni fog, mind a tisztek, mind pedig a közemberek részére, sátorokat fognak állitani, és ezek elé mindenütt, amint kivántatik, őröket állitanak. Végre mindent a rendes katonaság szokásaként fognak elintézni és végrehajtani. Nehogy pedig az elmaradás és kóborlásra valami ürügy legyen, minden csapat közelében állittassék egy más nagy sátor, melyet ételekkel, italokkal és zenével is ellátni fog az oda rendelendő markotányos.

9. Éji időben szabad lészen a sátorok körül több tüzet is rakni, de ugy, hogy a károk és valami szerencsétlenségek kikerültessenek. Mi végre óráról-órára az őrök a tábort meglátogatandják, megvizsgálják és egyenkint minden sátorba betekintenek és átkutatják azokat.

10. Miután már mindenek elintézve lesznek, aug. 27-kén, az adott jelre a gyalogok jó rend és csendben a Dunapartra mennek, és onnét el sem is távoznak, mielőtt ő felségeik megérkeznek és a püspöki lakba bevonulnak. Ugy igyekeznek pedig magukat elhelyezni, hogy a Dunától a piacig az út mindkét részén vonalt képezzenek, melyet a piacon a püspök-lakig a lovaskatonák folytatni fognak, szokott adagokban kimért lőporral kell ellátva lenniök, hogy a midőn és ahányszor kivántatni fog, az adott jelre egyszerre készek legyenek lőni.

11. Azután mind a gyalogok, mind pedig a lovasok a piacon illő rendben álljanak, és ott zeneszó mellett mindaddig maradjanak, mig ismét a táborba parancsoltatnak mindnyájan.

12. Az egész három nap alatt pedig mindig készeknek kell lenniök, hogy ahányszor és a hova rendeltetni fognak, tüstént oda járulhassanak.

13. A táborban zenéjök lesz és estve szabadon tánczolhatandanak, de szerényen, civakodás és zajongás nélkül, hogy ő fölségeiknek ha arra menni tetszenék, mi kellemetlen érzést sem okozzanak. Ezekre való pontos felügyelettel megbizatnak és intetnek komolyan a tiszt urak, kik sulyosan számolni fognak ha valami hiba történni fogna.

14. Választassanak ki többen mind lovasok, mind gyalogok, kik ügyesebbeknek és alkalmatossabbaknak látszanak, a kik a zöldfa utáni réten, az uradalmi kertnél, készitett ösvényen versenyt futtassanak, és azok összeirassanak, hogy azonnal előszólittathassanak.

15. Evégre ludat is kell szerezni. Igy a piaczon is lesz futás. Mind az ifjak, mind a leánykák és gyermekek számára lehet különféle ajándékokat előre beszerezni, milyenek: csizmák, kendők, párták stb. Rendeltessék aztán alkalmas ember is, ki e játékra szorgalmatosan felvigyázzon és azt rendezze. Ilyenekül pedig kiszemeltetnek: Vajzer András úr, Tuchinszky György úr alsó kántor, Mancz György és Szalay György verőczei volt mészáros. Hogy pedig e játék zavar nélkül és gyakorlottan történjék, a játszók irattassanak össze és már most gyakoroltassanak be jól.

16. Az ily játék a Dunán is a halászok, molnárok és más ügyes hajókázók által csolnakokon rendeztessék és abban előre gyakoroltassanak az emlitettek, Rékay János, Zweig Ignác és Fehér Ferenc igazgatása alatt.

A biztonságra nézve

1. Ez főkép kettőben áll, hogy t. i. a város a tüztől, rosz emberektől, verekedések és lopásra törekvők, ugyszinte a gyanus személyektől megmentessék. Az elsőre nézve minden polgárok sulyos büntetés alatt megintendők, hogy kéményeiket kijavitsák, és tüzet csak a legnagyobb szükségben és a háziak jelenlétében rakjanak.

2. Ki-ki az ő háza udvarán vizzeltelt kádat, lajtorját, fejszéket és néhány csáklyákat tartson készen a tüzvész esetére.

3. A házat soha ne hagyják üresen; mire nézve e parancs azonnal ki fog hirdettetni, azután egy héttel ő fölségeik eljövetele előtt egy a tanácsból vagy kettő, t. i. Gajger János és Viola András, kettő a polgárok közül: Traxler Márton és Denesch Péter rendeltetnek ki; a kikhez adatik a kéményseprő, hogy minden házat megvizsgálhassanak és tekinthessenek; ha valami hiányok mutatkoznának, azokat tüstént helyrehozzák, és a jövőre kellő intézkedéseket tegyenek.

4. A mely alkalommal az utczák és nyilvános utakoni kútak is megvizsgáltassanak és ha azok lánczok, kötelek, csöbrök és más szokott eszközök nélkül volnának, vagy más valami hibájok volna, azonnal megjavittassanak és azután tisztán és bizton a közcélra tartassanak. Ha valamelyiket megtisztitani kellene, ez már most azonnal eszközöltessék.

5. Vizi csöveket, a mennyit csak lehet, szerezzenek; ha szükséges volna, kijavitsák; és egyet a városházán, másikat a diadalkapunál helyezzenek el. E vizi puskákhoz a hozzájok tartozó mesterembereket és mindegyikhez két igazgatót és két lovat a szükséges emberekkel adjanak, kik azokat készen és vizzel megtöltve tartsák minden szomoru eshetőségre, és azoktól ama három nap alatt csak akkor távoznak el, ha ott mások által felváltatnak. És pedig a nagyobbhoz a kőmivesekből hat, a kisebbhez pedig a kerékgyártókból négyen rendeltetnek a mesterek által a legényekből. A nagyobbhoz igazgatókul a város kovácsa Sirsinger András és Kaszner András, a kisebbhez Vieland Ádám és Franyó György fognak adatni.

6. Legyenek készen az edények is, kocsira rakva és vizzel megtöltve, melyeket ökrökkel vagy lovakkal, és azok mindig befogva legyenek, amint szükséges azonnal a vész helyére vonassák el.

7. Szigorún meginteni kell az ácsmestereket is, hogy kebelökből nehányat rendeljenek, a kik folyton józanok és szakadatlanul őrködők legyenek, felvigyázván egyszersmind a lajtorják és bőrcsöbrökre a leggondosabban. Ezeket pedig mind ugy hajtva végre a tanács, nehogy midőn a közbiztonság föntartása érdekében megbizatnak, hanyagságról kelljen őket vádolni és az uradalom által szigoruan megbüntettetni.

8. Minthogy pedig ezen ünnepély az emberek igen nagy ide csődülését vonandja maga után, a kik közt gondatlanok és roszakaratúak könnyen találtathatnak, nehogy azok által ő felségeik sérelmére is a városra valami kár háromuljon, ezt kitelhetőleg mindenkép gátolni kell. Miért a biztonság második részére nézve, semmi vendéget be ne fogadjanak szállásra, hacsak azok becsületességéről meg nem győződnek, vagy azokra folyton felügyeljenek. Nehogy pedig alattomban és gyanus órákban valaki a házakba beférkőzzék, a gazdák éjjel és nappal házuk padlását, az istállót és minden zugot, ugy szintén a csürök és kertekben is megtekintsenek. Ha pedig tán a városban valami gyanus embereket tudnának lenni, a mennyire lehetséges, az ily alkalomból elvonandják, nehogy másoknak kárt, a tanács és városnak pedig szégyenpirt okozzanak. Hogy ezek annál erősebben megtartassanak, a városházánál rendeltessék ki egy tanácsbeli 12 hajduval vagy más erős emberekkel, a ki igy folyton felvigyázzon, és reggel, délben és estve a segédpüspök ő mlgnak pontos és őszinte tudósitást tegyen.

Rendeltetett pedig Taschl András ur, azonfelül Laczkóczy Pál és Herkl János urak, akikhez tán nem haszontalanul adatnak nehány polgárok a Tabánban: Kép Tóbiás, Berceli András, Szubati Varga János, Szinai Tóth György, Solthi Márton, Balázsik András, Messina József, Pálinkás Márton, Kecskés Ignác, Dombay Pál, Botka György, Kecskés Márton, Krizsán Ferenc. - Az ujvároson: Bartos Mátyás, Omaszhauffmann János, Rákóczi József, Sághi István, Ujvári István, Urbán Márton. - Ispita-Utcában: Deméndi Gergely, Benke Ferenc. - A káptalani utcákban: Peringer Pál, Póts Márton, Bódi György, Kalocsány János. - A régi temető-utcában: Perenits Mátyás, Tóth Ferenc. - A hattyú- és temető-utcákban: Gáll József, Palásti Mátyás, Hajdu (máskép: Nagy) István, Serfőző Mátyás, Laczi Mihály. - A zöldfánáli-utcákban: Alberth János, Nagy Márton, Velencei János, Kis András, Kolbász (máskép: Szabó) István, Takács István, Hujás Tamás, Básti Mátyás. - Az alsó káptalani városban: Petykó András, Szorgh Tamás, Havrl Ferdinand, Seres János, Lacsó András, Rottinger Tamás. - Sz. Miklós-utcában: Szűcs Gergely, Csorba János, Urbán István, Nádasdi Mihály, Gáál Ferenc. - A német-negyedben: Skoda György, Jakabovics András, Matejkovics Mihály, Priner Pál, Mészáros György, Szikora Mihály, Ludwigh András, Wurtz András, Almássi András, Regele József, Rhemer Tamás, Krien Mihály, Russányi János. - A német-utcában: Heisz Ágoston, Joch János, Brumárszki János, Rácskai János, Gulyás Mihály, Hanácsek János, - kik utcákra felosztva, az előirottakat megtartsák.

Hogy pedig ezek őrködése annál erősebb és biztosabb legyen, mindjárt esti 8 órakor 12 gyalog-katona két óránként reggeli 5 óráig a városban járkelni fognak, 6 lovas pedig a város különféle szegleteiben helyeztetik el, és a lármára vagy keletkezett zajra azonnal előszaladnak, hogy a gonosztevőket elfogják, jól őrzött börtönbe vetvén, minden késlekedés nélkül, melynek gondos felügyelet alatt kell lennie. Ezeken kivül kettő a praefectusi lak alatt fog állani az utcán a Duna felé. Lauchász ur házánál is fognak állani, kik akadályozni fogják, hogy semmi kocsi se menjen át a püspöki lak előtt, vagy ott semmi oly lárma ne történjék, mely ő felségeik csöndje és békéjének a legkevesebbé is hátrányára lenne, vagy más valami zajongás ne okoztassék. A többiek pedig, kik a püspöki kertnél táboroznak, vigyázni fognak, hogy valaki a keritésen vagy falakon be ne menjen abba. Továbbá, minthogy minden zaj és minden lárma tilalmaztatik, csak mindenütt "Vivat"-nak kell hangzani; midőn ő fölségeik átkocsiznak vagy sétálnak, ebédelnek vagy vacsorálnak, mindaddig szabad lesz azt hangoztatni, mig más zeneszerek szólalnak meg, melyek zengését megzavarni nem szabad, hanem azalatt hallgatni kell.

C) A csinosságra nézve.

1. Ami ismételten meghagyva volt a héten át, azt minden késlekedés nélkül teljesiteni kell. Mindnyájan t. i. főutczán, és azokon lévő házaikat, melyeken ő fölségeik elhaladni fognak, kimeszeltetendik, fákat, köveket és minden oly akadályokat, melyek az utca tisztaságának hátrányára vagynak, udvaraikba vagy máshová szállitandják és seprőkkel az eljövetel előtt két nappal, és főkép ő fölségeik ittléte alatti három nap reggel és estve megtisztogatni fogják, a port és szemetet pedig az erre rendelt kocsikon a városból azonnal kihordatni kötelmökül ismerjék. És semmi, bárminemű marhákat járni vagy hajtani meg nem engednek a városon át egész Kis-Váczig; mi hogy annál biztosabban ugy legyen, ez már most kezdetét vegye. Az eljövetel első napján mindnyájan a diadalkaputól a piacon át egész a katonai szállásházig bezárólag, a felső plebánia házig és a vásári kapuig, ugy szinte a Dunára vezető utcán, és minden a Dunaparton létező házak gyertyákkal vagy más fényitővel kivilágittassanak. Szabad lészen e kivilágitást jelvényes rajzolatokkal is disziteni. Ezt kell tenni a második és harmadik nap is, vagyis ő fölségeik ittléte minden éjelein. A katonai szállásháztól pedig a zöldfáig mindnyájan készek legyenek, hogy ha ő fölségeiknek a főutcán át oda kimenni tetszeni fog, mindjárt az adott jelre a kivilágitást az előirt módon előtüntetni. Erre pedig főkép fölvigyázandanak Taschl András, Laczkóczy Pál és Herkl János urak. Midőn ő fölségeik a "mesterséges tűzhez" kocsizandanak, a diadalkapu utáni házak, valamint a külváros és Kis-Vácz faluban létezők is kivilágittassanak.

2. Minthogy a disz fentartására legtöbbet tesz, ha a piacra hordandó árucikkek az ezeket szállitókkal együtt ilyenkor attól távol tartatnak, azért minden anyókákat és bármely más eladókat onnét máshová utasitani fognak, nehogy a sütők és főzők kellemetlenségei és a különféle szag a püspöki lakba is elhasson, hol ő fölségeik beszállásolvák az ünnep alatti három napon.

D) A rendőriekre nézve.

1. Szorgalmatosan gondoskodni fog a tanács, hogy a vendéglők borral, serrel, egyéb jó és elegendő italokkal, a mészárszékek marhahússal, ugyszinte bornyú, ürü és bárányéval, a sütődék zsemlyékkel, a piac kenyérrel, szárnyasokkal, jó és érett gyümölcsökkel ellátva legyenek. Ennek kellő és pontos végrehajtására.

2. Több, mindnyájokat két fegyveres őr által környezett ügyelőket rendelendenek, a kik naponként a vendéglőket, sütődéket, mészárszékeket és a piacot megvizsgálják, az árucikkek milyensége, a mérték és suly mennyisége, az áruk törvényes árára nézve alattomban, reméletlenül és mintegy leskelődve nyomozást tegyenek. Ha legkisebb hibát fognak észrevenni, a vétkeseket azonnal a városházához vezetik és a segédpüspök ő mlgnak bejelentendik, hogy nyomban a roszat elháritani és nyilvános elégtételt szolgáltatni lehessen. Erre nézve kirendeltettek: Keserű Ferencz vámos, Csiky Mihály a káptalani város jegyzője és Morlin János urak.

3. Mi hogy annál könnyebben elérettessék a) megszabják az eladandó cikkek milyenségét, b) a mértékek és sulyok mennyiségét s c) azok árát. Ezek pedig előre kihirdettessenek és a városház kapujára kifüggesztessenek.

4. A piacon minden eladók nem és faj szerint gondosan elkülönittessenek.

5. A helybelieknek, kik máskor ételekkel üzérkednek, meghagyni el ne mulaszszák, hogy azon napokra a szükséges készlettel ellátva legyenek. Mi végre őket gondosan összeirni kötelmökül ismerendik.

6. Felügyelni fognak, hogy a piacon egyenetlenkedések és civakodások ne támadjanak, melyek meggátolására a hajdúk folyton a piac körül maradni és felvigyázni fognak, valamint arra is, hogy a jövevények a helybeliek előtt láttassanak el kellő pontossággal.

7. Ami fő dolog, minden igyekezettel azon lesznek, hogy a mint a szállások az idegeneknek kimutattattak, a szobák és azok fölszerelvénye, főkép a nyoszolák és ágyineműek tiszták és csinosak legyenek; a vendégek iránt nyájassággal, emberséggel és szolgálati készséggel viseltessenek. Azon háromnapi lakásért mitsem merészeljenek kivánni, de az önkényt ajánlottat a legnagyobb köszönettel elfogadhatják. Az idegenek ezen szállásai megvizsgálására két alszállásmestert fognak kinevezni, kik akkor naponként a polgárok házaiban megvizsgálják a szállásokat, most pedig hogy azok illően elkészíttessenek, törekedni fognak erre, és mindenben Weith kamarás úrtól fognak függeni, a kinek parancsaihoz alkalmazkodni tartoznak.

Ezek, és ha egyebek a körülményeknél fogva előfordulandanak, valamint a mi a föld legfőbb ura iránti engedelmességhez tartozik, ugy mindenkit, és az egész várost, tehát a káptalanit is külön és egész szigorral kötelezik. Valóban most a legjobb alkalom mutatkozik avégre hogy kiki a hódolatot, melylyel királya iránt tartozik, az emberséget, hitet és hűséget, melyek a legjobb fejedelmet és e föld urát megilletik, a tiszteletet, melyet kiki érez, a szivben honoló tisztelést és becsülést kinyilvánitsák és világosan bebizonyitsák; hogy igy mind a jutalmakat a jó tettekért elvehessék, mind pedig ellenben az elmúlhatatlan legsúlyosabb büntetésekkel lakolhassanak. Hogy pedig ezeket kiki minden igyekezettel és erejével elkerülhesse, minden magán kényelem, tekintet és érdek félreteendő lészen; a szenvedélyeket elnyomni és a megparancsoltakat gyakrabban és ismételten mind a tanácsban, mind pedig azoknak, a kiket illet, buzditásuk és sarkallásukra ismételni kell, nehogy ő fölségeik oly nagy kegyessége és a főmagasságú hg. jóságából némelyek gonoszsága miatt az egész városra orvosolhatatlan és örök disztelenség, szégyen háramoljék.

Hogy pedig az ezen ünnepélyre a polgárokból kiválasztott katonák nevei az utókor tudomására legyenek, azokat tiszti rang és sor szerint, emlékül itt közöljük, és ugyan: a mindkét csapat vezénylője volt Benke István ur, Vácz püspök városának rendes birája; a magyar gyalog-katonaság kapitánya: Tóth János úr a püspöki város senátora; első hadnagy: Benedek István úr, ugyanazon város tanácsbelije és rendes jegyzője; második hadnagy: Danicz János káptalanvárosi senátor; zászlótartó; Putz János püspökvárosi senátor és pénztárnok; őrmester: Jeroszlauszky Gáspár Vácz püspökvárosi polgár és szűcsmester.

1. Tizedes Horváth László szűcsmester alatt: Buchalovits János szijgyártó-mester, Nagy Ferenc, Franyó Antal, Kakas János csizmadia, Szakács János, Rózenbergi György, Pintér Pál, Túroczi Imre, Tóth István, Nagy András, Laluhai Bertalan, Kis Márton, Rezetka Mihály, Korpás Pál, Katner György, Vojtek István, Seres János, Sóós Mihály.

2. Tizedes Szakács József szűcsmester alatt: Urbanovits Mihály, Bartos Lukács, Peycsik Mátyás, Tvrdi János, Gál István, Lipták Gergely, Mózes Gergely, Mlinárovics György, Simák Mihály, Penner Márton, Kis Lőrinc, Kakas László, Mizer János, Molnár György, Szakács Mihály, Bauer András, Stephán Ádám, és Kolopovics Mihály.

3. Tizedes Lipcsei Ignác alatt: Szilágyi József, Mellis György, Bartos Márton, Vrabetz Tamás, Mizer Ferenc, Kakas Tamás, Galba János, Gruber János, Karlovits Lőrinc, Csetei István, Vrabetz János, Markó András, Szekeres Ferenc, Liptai András, Liptai János, Galba Márton, Botlik István, másik Galba Márton takács.

4. Tizedes Szeredi Pál alatt: Szobai Mihály, Gyuracz János, Krajcsovits Pál, Plichta János, Szalai Mihály, Stefánovics szabólegény, Baranyai László, Gedei István, Vojtek János, Pellán Antal, Gyurkovics Gáspár, Dobó István, Hrabalik Pál szűcs, Mészáros Lukács, Bárány Ádám, Kiszeli György, Pajor József, Galambos Antal.

5. Tizedes Sztany Mihály alatt: Mizer Mátyás, Hideg Márton, Mizer Pál, Kubik Márton szűcs, Keller János, Kovács József, Mender György, Horváth György, Szkladánovits Miklós, Maróthi Jakab, Salga János, Bogner János, Ondregka Mihály, Adamkovits Ádám, Messina József, Hoszszú József, Mészáros János, Jóvizi Gábor.

6. Tizedes Rock József alatt: Salak Ádám szabó, Kubik András szűcs, Gyurik János, Trummel János, Bolgár Béla, Forster Dávid, Perenits János, Trnka István, Ergai János szabó, Gál Pál, Séta György szijgyártó-legény, Oravetz Tamás, Kovács Pál, Molnár Mátyás, Perenits Mátyás, Krzel Károly, Sulánszky Mihály, Almási András szűrszabó-legény.

7. Tizedes Eliás Pál alatt: Pásztor József, Szakács Ferenc, Remis Mihály, Illés András, Krisán Mihály, Kollár András, Kis Pál, Kaiser János, Mészáros András, Messina György, Swanda István, Katner Antal, Szlepka Miklós, Krajcsik János, Uhlár János, Jakobovits József, Libert Ferenc, Francsics Ferenc.

8. Tizedes Czár András alatt: Lőrinczi Pál, Szabó Antal, Kelemen György, Krajcsik János, Sághi András, Pásztor György, Kiszszel György, Blasó Márton, Lévai Mihály, Stur Márton, Németh András, Magyar Jakab, Keller János, Zuber János, Sükösdi Tamás, Liptai József, Tarcsai András, Kolosztoni János.

A német gyalog-katonaság.

Kapitány: Stoltz Antal úr püspökvárosi tanácsbeli; első hadnagy: Stockinger Ferenc József püspökvárosi tanácsbeli; második hadnagy: Beckert József p. városi tanácsbeli urak; zászlótartó: Waiszkopf József; őrmester: Dolezsál Antal varga.

1. Tizedes Staudinger Tamás alatt: Kaltenhauser Ferenc, Rózsa Károly, Springler György, Bitterer János, Pitner Gáspár, Sticker József, Depier Mátyás, Kraupa Ferenc, Kneidinger Antal, Lóór József, Szluzsál György, Ruff János, Schrom János, Pickel József, Öderer Mátyás, Stenczinger Pál, Liebwerth Mátyás, Kamell János és Weisz József.

2. Tizedes Miller Antal alatt: Kozák János, Mosbarth Mátyás, Kerger József, Windlpassinger Vitus, Richter Ferenc, Anger József, Schiner Mátyás, Ludwigh Ferenc, Hohenreith János György, Hartman Tamás, Stentzl Ágoston, Schweinbach György, Tier János, Hederer Lőrinc, Feigl György, Pirnbaum György.

3. Tizedes Welser József alatt: Gürtler János, Ingel Mátyás, Angelbrandt, Weigl Mátyás, Schwer Tamás, Neupauer Bertalan, Baumgartner Mihály, Ulrahm János, Osterman Péter, Kharner József, Herrl Mátyás, Priestersperger János, Grülltner Lénárd, Pauer Lőrinc, Wielandt, Piringer József, Koch Péter, Polt Pál.

4. Tizedes Höffenträger Adám alatt: Wogna József, Pechinger Ferenc, Kheberle Ulrich, Hemelich Mátyás, Kazinova András, Monting, Zoritzer, Meinhardt Lőrinc, Heigl, Lzucka, Már János, Kukumusz Antal, Kozák Vencel, Pfeilschmidt Antal könyvkötő, Peisziák Jakab, Eingsenhuber, Standhoffer, Zimmermann Lajos.

5. Tizedes Teyber József alatt: Seht György, Szupanetz Mátyás, Diterle Ignác, Pilsinger Mihály, Lesch Mihály, Weschl János, Scheber József, Kheringer József, Glückhammer János, Beschmann János, Wagner, Firtling Ádám, Heisz Lőrinc, Leiberth, Frohndorffer, Faath György, Jeritz Antal, Lentz Mátyás.

6. Tizedes Ruff János alatt: Regele József, Harrer Károly, Trüber Pál, Glaser Péter, Beck Jakab, Willroda Mátyás, Jungwirth Simon, Zirl Péter, Stapf András, Dungler Pál, Hederer András, Bellon Tamás, Folck Jakab, Teporner Albert, Lanzetl Fülöp, Noder János, Milner Mátyás, Ödenburger József, Kurtz Jakab, Schintzl Zakariás, Dietrich Ferenc, Fiesl Mátyás.

7. Tizedes Kierchner Péter alatt: Leitgeb Péter, Hedlsperger Mátyás, Krentzsel György, Jany János, Kliebenstein Mátyás, Kholser Benedek, Hoffmann János kőmives-mester, Obermeyer Márton, Konrádstadt János, Schirschinger András, Opatrni János, Tadler Ádám, Wehr János, Zimmermann Antal, Handlang Mihály, Purtzl János; a bognár céhből: Pauer János, Kreisz József, Taub András, Pauer Lőrinc; Kleiner József kovács; Stadler Gáspár sebész.

A magyar lovas-katonaság.

Százados: Hyross Pál úr városi kapitány és tanácsbéli; hadnagyok: Vajzer János tanácsbéli, Drobni Ferenc aljegyző urak; zászlótartó: Szakmáry József úr; őrmesterek: Tóth Imre úr kápt. városi, Taschl Mihály úr.

1. Tizedes Rózsa Pál alatt: Dráb György, Mészáros János, Pozsonyi Mihály, Palásti Mátyás, Molnár Ferenc, Sághi György, Kántor Mihály, Puszti János, Berczeli János, Traxler, Obermann Mihály, Dora Mihály, Nagy Mihály, Rózsa Mihály, Kovács József, Győri János, Havas János, Ghillányi János, Csekó István, Rákóczy Mihály, Zsilka Tamás, Palik András.

2. Tizedes Kiss Béla sebész alatt: Fekete József, Fabó István, Kartali József, Pápa Jakab, Peregélyi Ádám, Fehér Gábor, Hajdú György, Urbán Mihály, Tóth Jakab, Urbán Márton, Ludwigh János, Görög János, Rácskay János, Csorba János, Bodor János, Ackermann Mátyás, Pintér Mihály, Fekete István, Késmárky György, Ludányi Jakab, Medve Pál, Kolosvári János, Ujvári, Bodor, Téth Ferencz, Görög József, Tóth Ádám, Késmárki Mátyás, Wagner.

3. Tizedes Szuppanits József alatt: Tóth János, Cseszkó János, Králik János, Késmárki József, Kakas Imre, Kiss István, Bajtay, Rózsa Imre, Gáál, ifju Ziegpauer, Hanacsek.

E csapatokon kivül ezen ünnepélyre Pestmegye részéről 5, a jászok, Nagy- és Kiskúnságéról pedig 4, szintén lovas katona volt ide rendelve, egészen katonailag lévén ezek is mindnyájan felszerelve. A Pretlaky-féle lovas vasas-ezredből 5 osztály vonatott össze Váczott ugyanazon ünnepélyre. És ezek mindnyájan, valamint a város három csapata is, és pedig annak két gyalog csapata a vámház fölött a sánczok között, vagyis inkább a vizlefolyásnál a város felé, a magyar jobb részen, a lovas pedig sz. Rókusz kápolnája fölött a szántó-földeken, melyek a temető közvetlen szomszédságában vannak ütöttek tábort. Ezeket követte a pestvgyei katonaság, mely után a Jászság és Kúnság által küldöttek táboroztak; a temető vagyis az emlitett kápolnán alól pedig a Pretlaky-féle 5 osztály helyeztetett el, melyekből egy, t. i. a tüzérek csapata, azon három nap alatt a püspöki lak előtt állott őrt, mig ő felségeik itt időztek.

Ezek mind igy előre elrendeztetvén, az ezen 1764. évre hirdetett országgyülés alatt, mely Pozsonyban tartatott, ő csász. kir. fölségeik fönt elsorolt legkedvesebb gyermekeikkel, t. i. II. József római király, Leopold főhg, Mária Anna és Krisztina főhgnőkkel, végre augusztus 27-én esti 1/29 körül a Dunán 6 diszszinű hajón, melyek mint az oly nagy fölségeket megilletik, a legfölségesebben valának fölszerelve, selyemmel bélelve és különféleképen fölékesitve, milyeneket az itteni kikötőben még soha nem láttak, azokat kormányozván a cs. kir. hajósok, megérkeztek, és a hajók mind a Kis-Vácz helység alatt állottak meg. Ahonnét a fönt emlitett ő fölségeik a város és püspöki lakba, melyek ő fölségeik számára szánt minden termei az előszobákkal együtt a legkülönféle-szinübb kelmékkel bevonva, a legujabb butorokkal megrakva és felékesitve valának, azon diadalkapun át, melyről föntebb szóltunk, és az ujon csinált utcán, melynek mindkét oldalán Kis-Vácz helységtől elkezdve egész a püspöki lakig katonaság és pedig először a jászok és kunok csapatjai, majd az emlitett diadalkapunál, ennek felső részén, közvetlenül a város gyalog, másik részén pedig a város felé a német gyalog-, végre a pestmegyei katonaság, és a legutolsó helyen a püspöki lak előtt a városnak lovas-csapatja volt két rendben felállitva, és az ezen előre bocsátott mód szerint elrendezett katonaság sorfalai között pompás kiséretben bevezettettek.

Alig érintették pedig, ő fölségeik a város területe határait, máris az ágyuk szünteleni dörgése, a mozsarak durrogása és a város mindkét gyalog-csapatja által tett puskalövések, a templomok valamennyi harangjaink zúgása, dobok és harsonák pörgése, és riadója a különféle helyeken felállitott zene-bandák működése, azonnal emelni kezdék az ünnepélyt. Az öröm és lelkesedés e jelei nem is szüntek meg előbb, mig a kitüzött helyre el nem érkeztek; mely alkalommal és azon három nap alatt, mig ő fölségeik itt időztek, Kis-Vácztól egész a diadalkapuig mindkét oldalon szurkos koszoruk, onnét a régi kapu romjaig számtalan, fagygyúval telt üvegek diszitette lobrok, onnét pedig a piaczig vörösre festett oszlopokra akasztott nagyobb lámpák három gyertyával világitva, az egész piaczon köröskörül elhelyezve, este és minden éjjel meggyujtva, mindaddig világitának, mig csak az erre szánt anyagban tartott.

Ezen kivül a diadalkapu mindkét részén, t. i. az alsón és felsőn, a tdő papnövelde, a városház altánya, a püspöki lak felé néző valamennyi ablakai, ugyszinte a sz. domonkosrendiek egyházának homlokzata, nemkülönben a tdő kegyesrendiek temploma is, ugy megrakva voltak üvegekkel vagy is lámpákkal, hogy azok fölsejétől az alsó részekig semmi egyebet csak tüzragyogványt lehetett látni. Ahonnét e területet, főkép a diadalkaputól a tdő sz. domonkosrendiek templomáig szépen ugy kivilágitva lehetett látni, hogy e kivilágitás a derült nap legvilágosabb sugaraival vetekedett. E főutczán igen sok ház ablakai, főkép a városház 6 ablakábani világitás, rajzolatok és különféle jelvényekkel és mondatokkal valának meglepően diszitve a közönség nagy gyönyörködtetésére.

Mi történt pedig az ő felségeik által Váczott töltött napokon, mindazt röviden igy adjuk elő: Eljövetelök másnapján, vagyis aug. 28-án ugyanazon fölségek mindnyájan tizenegyedfél óra körül ő főmagassága, a jelenlevő honnagyok, az egész tdő káptalan és e végre ide meghivott sok plébános kiséretében, az összes katonaság jelenléte és az ut mindkét oldala melletti sorfalai közt a tdő sz. domonkosrendiek templomába, mely akkor székesegyház hiányában ilyenül is szolgált, ünnepélyes pompával vezettettek; ebben külön imahelyül a főoltár előtti kar jelöltetett ki részökre, a jobb oldalon, vagyis az evangeliumén a császár, királynő és a római király, a balon pedig vagy is a sz. leckeén a főhgek: Leopold, Mária Anna és Krisztina foglaltak helyet. Az énekes sz. misét ő főmagassága végezte, és azután ismét a mondott püspöki lak felé huzódott a nagyfényű menet, ahova midőn ő felségeik elértek, azonnal a váczi székesegyházi tdő káptalan mlgos és főtdő kanonokjai a többi tdő papsággal, aztán a szomszéd vármegyék, a jászok és kunok követ-urai, és az ezen ünnepélyre különösen ide sereglettek, a tisztelgésre és kézcsókra bebocsáttattak.

E szerencsében részesült szintén Benke István a város főbirája, Taschl András polgármester, Tóth János, Stoltz Antal, Hiros Pál, Stockinger Ferenc József, Beckert József, Benedek István, Putz János, Vajzer János, tanácsbeli urak, Drobny Ádám Ferenc aljegyző ur; a káptalani városrészről pedig Danicz János ur tanácsbéli, kiket ő főmga a fölségekhez bevezetni és rövid beszéd után bemutatni kegyesen méltóztatott. Midőn pedig rang és korrend szerint a kézcsókolásra bocsáttattak, és pedig először a császár, azután a császár- és királynő, majd a római király, ezek után pedig Leopold, Mária Anna és Mária Krisztina főhgek elé, a kik mind az előteremben félkörben állottak, és pedig a három előbbieknek mint koronázott főknek csak három első ujjokat, a főhgeknek pedig egész kezöket csókolták meg. Ő fölségeik a kézcsók alatt mindenkinek nevét és hivatalát tudakozták.

Alig lett pedig a királyi ebédnek vége, máris az előre megrendelt magyar, közben-közben lengyel-táncz intéztetett a püspöki lak előtt, melyet is ő fölségeik ablakaikból vidám kedélylyel szemléltek. Ahol is nemcsak helybeli, hanem idegen személyek is, nemesek a nemnemesekkel csupán azon örömből, melyet ő felségeik szemléletéből éreztek, táncra kerekedtek, járván mindaddig, mig ő fölségeiknek a táncot szemlélni tetszett. Ennek végeztével ő fölségeik az ezen években épittetni kezdett székesegyházba, innét meg a püspöki uradalom "Althánn" nevű szőllejébe, követvén őket az összes katonaság és mindazok, kik ezen ünnepélyre igen nagy számmal Váczra csődültek, vezettettek el, mig ott tartózkodtak, a Pretlaky-féle vasas-ezred 4 osztálya Albert szász hg ő fensége rendeletéből és vezénylete alatt, az emlitett szőlőhez közelfekvő szántóföldeken mindazon hadi miveleteket, melyek az ütközetben előfordulni szoktak, némelyek támadólag, mások védőleg tartván magokat, huzamos és gyakori lövöldözések közt hiven tüntették elő. Ezek igy megtörténvén, innét a mesterséges tűzhez, mely t. i. közvetlenül Kis-Vácz helység fölött, ugyanazon tűz gyárával együtt rakatott, a katonaság fáklyákkal világitván elő, vonultak, hol noha oly füst volna, hogy abban az oktalan állatok is alig birtak megmaradni, mégis ő fölségeik nem tértek el onnét előbb, mig a mutatványok véget nem értek.

E helyről egyenes úton a püspöki lakba vonultak viszsza: mely napon és e lak előtt a város mindkét gyalog-csapatja katonai miveleteket tüntetett elő, melyeket ő fölségeik a legnagyobb kegyességgel és tetszéssel szemléltek. E hadi miveletek közt ismételten, valamint azon istentisztelet alatt is, melyen ő fölségeik jelen voltak, az érintett csapatok igen jól lődöztek. Ő főmga pedig nehány hordókban, melyek a káptalani városház közvetlen szomszéd épülete udvarán egy evégre készitett emeltebb helyen állottak három zöld élőfa között, az inni akaróknak bort adott; mi igen mulatságos látványt nyujtott, midőn a hordók körül nyüzsgő sok ember a legnagyobb erőlködéssel igyekezett emlékezet okáért ezen ingyen-borból részesülni. E napon ő fölségeik mindnyájan esti 10 óra körül a főutcán a tdő domonkos-rendiek egyházától egész a diadalkapuig kedélyes és vidám lelkülettel sétált; mely napon a püspöki laktól az emlitett sz. domonkosrendiek templomáig az ut a legszebben egymás mellett illesztett deszkákkal rakatott ki.

A harmadik nap, mig a királyi ebédnek vége lett volna, a püspöki lak előtt két faoszlop különféle jutalmakkal megrakva körülbelül két ölnyi távolságra egymástól állitattak fel, melyek egyikétől a másikig erősebb kötél volt kihuzva és oly magasságba kiterjesztve, melyet lovas ember egy kezével nem egykönnyen érhetett volna el, mely kötélre egyenként nehány lúd volt sorban egymásután kötve; mely élő ludak nyakai a jól megerősitett és előre bekent kötélről lógván, ki azok fejeit gyors lovaglás közben letépni tudta, ő fölségeik ezt a püspöki lak ablakaiból vidoran nézvén, csupa huszasokból álló 4 frt lőn jutalma. Az ilyenek azonfelül mindazon jutalmakból is egész az utolsóig tetszésök szerint választhattak, melyek ő fölségeik bőkezüségéből rakattak az emlitett oszlopokra. Ugyanezt megkisérlette a gyalog-katonaság is, melyből szintén, a kik futás közben a lúd fejét letéphették, megjutalmaztattak.

Ezután a gyalog-katonaság által versenyfutás tartatott és nehányszor ismételtetett, melyben a ki kitünt, szintén bizonyos pénzöszszeget kapott jutalmul. Miután ezeknek végök lett volna, a halászat helyére vonultak; mely az előbbi napon a mesterséges tűz mellett rendeztetett el; hová előbb e város csapatjai s a Pretlaky-féle katonaság vevén magokat, nemsokára ő fölségeik is megérkeztek a jelenlévő honnagyok diszkiséretében; ahol a halászok háromszor vetvén meg hálójokat, egy előre oda tett vizát, váratlanul pedig a kisebb fajuakból nehány halat fogtak a halászok, kik ajándékul ő fölségeiktől 20 aranyat kaptak. Mig a halászatnak vége lett volna, ő felségeik részére pompásan feldiszitett sátorokban időztek, mely alkalommal a város mindkét katonai csapatja ismételten és felváltva tüzett adott. Innét a püspöki lakba ismét viszszatérvén, már jól késő estve, éji 10 és 11 óra között, a római király ő felsége, Leopold főhg. testvérével a főutcán a diadalkapuig főembereiből csak nehány lévén kiséretében, sétálni méltóztatott.

A 4-dik napon, ennek lenyugtakor a Dunaparton ujon épitett, és már föntebb emlitett, s csak ezen esti ünnepélyre kivülről mindkét részen meggyujtott roppant sok mécsekkel és lámpásokkal, belülről pedig különféle kelmékkel felszerelt és ékesitett és sátoralakra bevont hidhoz, a városház mindkét részről lámpákkal kivilágitott kis utcáján kisértettek le ő fölségeik igen fényes kiséretben. Ez alkalommal a Dunapartra vezető út is, mely ujon készittetett, a hid mindkét részén, a felsőn t. i. és alsón, mindkét oldalon végtől végig igen gazdagon ki volt rakva mécsekkel és lobrokkal, melyen is, valamint az ünnepély egyéb napjain a császár ő felségének sétálni tetszett. Mig itt időztek volna ő felségeik, azalatt a város mindkét katonai gyalog--csapatja ugyanazon utcában katonai rendben állván, a molnárok és más hajózáshoz értők a segédpüspök ő mlga előleges intézkedése folytán, Rékai János helybeli polgár vezénylete alatt a Kis-Vácz irányában fekvő szigetből lámpákkal szépen feldiszitett hajócskáikkal előjöttek, és azonnal a versenyhez láttak; kik közül, ki első jutott el a kijelölt helyhez, azon jutalmon kivül, mely az ily érdemre nézve már kitüzve volt, még ő felségeik által is megajándékoztatott.

Egy bizonyos jó magasra emelt oszlop mesterséges tüzi szerekkel előre gazdagon ellátva volt, mely a molnárok hajócskaversenyök végeztével meggyujtatván, arról némely tüzek egyenesen a magasba hatottak fel, mások pedig körben vagy vizszintesen különböző részekre repülve borzasztó látványosságú lángokat adtak és egymásra következő iszonyú recsegéseket hallattak. Amint onnét viszszatértek volna a püspöki lakba, ezen ünnepélyre német szövegű éneklés lőn előadva a szüzek és iskolai ifjuság által, melyet már előre is többször előadtak és azután is ismételtek.

Ő felségeik az 5-dik nap, amint már elhatározták, hogy Budára12 rándulandanak le, a császár ugyan maga József római királylyal és Leopold főhggel hajón, a királynő pedig Mária Anna és Mária Krisztina főhgnőkkel, az ezen ünnepélyre Esztergomból ide hozott repülő hidon, mely az ujon épült kőhid irányában volt elhelyezve, a Dunán átkelvén, kocsikon kora reggel a sz. endrei úton utaztak el. Ahonnét, mielőtt ugyanazon napon már későn estve kocsikon viszszatértek volna az emlitett sz. endrei úton, az ő érkezésök az egész katonaság és öszszesereglett népség által a piacon a legforróbban váratott és legvidorabban fogadtatott; az utca, melyen a Dunától a püspöki lakig áthaladniok kelle, már többször emlitett kőhidakkal együtt egészen kivilágitva volt.

Gróf Grassalkovics Antal Pozsonyban az országgyülésen lévén, neje Váczra sietett alattvalói hódolatát bemutatni, s az ötnapi látogatás tartama alatt az udvar közelében időzött; mit a királynő oly kegyesen fogadott, hogy a grófnő minden nap meghivatott a fejedelmi asztalhoz, s azt is megigérte neki, hogy Váczról Pestre menvén, Gödöllőt utjába ejtendi s az ott elköltendő reggeli után Besnyőre is kiránduland. Lett erre aztán Gödöllőn élénk sürgés-forgás az ünnepélyes fogadtatás végett. Azonban a királynő nem a vácz-pesti úton, mikép emlitők, hanem a Dunán átkelve annak jobb partján rádult le Budára s az nap este még viszszatért Váczra. Pestet azért mellőzte ő felsége, mert mint a hir kiszivárgott, ő sértettnek érezte magát, hogy Pestváros küldöttségileg hódolatát nem nyilvánitotta, mig ezt Buda és Esztergom városok hatóságilag tették meg.13

Az alatt, mig ő felségeik Budán időztek, az ő legkegyelmesebb intézkedésök folytán, a tanácsból, némelyeknek, főkép azoknak kik ezen ünnepély alatt katonai tisztkedéseket végeztek, ajándékul bizonyos arany-érmek, melyeken Mária-Teréz királynő ő felségének képe diszlett, osztattak ki, a melyekből Benke István példánya, ki akkor biró és az egész városi katonaság vezénylője volt, 10 arany értékü és a felfüggesztésre szalaggal ellátott volt. Tóth János úr pedig, Stolz Antal, Hyros Pál tanácsbéli és kapitány urak, Benedek István tanácsbéli és főjegyző, s ezen ünnepély alatt főhadnagy ur, Taschl András polgármester és tanácsbeli ur, nemkülönben Vajzer András ur a káptalani város birája, szintén 10 arany sulyú érmet kaptak, de a melyek már egyszerűek és szalaggal ellátva nem voltak. A melyek pedig másoknak osztattak ki, t. i. Stockinger Ferenc József, Vajzer János tanácsbélieknek és mint főhadnagy uraknak, Danicz János káptalanvárosi tanácsbéli és alhadnagy urnak, Putz János tanácsbéli, pénztárnok és zászlótartó urnak, 6 aranyat nyomtak, mig a Beckert József tanácsbéli és alhadnagy, Drobny Ferenc aljegyző és alhadnagy, ugy szintén Waiszkopf József káptalanvárosi polgár uraknak adottak 5 arany értéküek voltak.

Ezeken kivül ugyanazon nap estve, midőn még az összes katonaság rendben állott volna, a város gyalogcsapatjai által előre bocsátott több üdvlövések után ő felségeik a város minden katonái láttára 100 császári és szintén 100 körmöci aranyat ajánlottak legkegyelmesebben, azokat tüstént a segédpüspök kezeibe leolvastatván, melyek is ő mlga helyeslése folytán ugyanazon polgári katonaság közt, és pedig a tisztek rangfokozat szerint, a többiek pedig egyenlően részesitve lőnek. - Majd ő fölségeik, hogy az alájok vetett nép iránti királyi lelkületöket és kegyességöket kimutassák, azon terembe, melyben az ebédeket és vacsorákat elköltötték, a többi honnagok és káptalanbeli urakkal, főkép a tiszteségesebb öltözetű és jobb módú embereket mindkét nemből, a helybelieket és idegeneket szinök elé bocsáttatni legkegyelmesebben megengedték, noha előbb mindazok, a kik bizonyos jelekkel és cédulákkal ő fmga rendeletéből (az udvariak, a tanácsból is nehányan és több előkelő emberek) ellátva nem voltak, e kegytől eltiltandók lettek volna.

Ezen napokban, a csász. s királyi kegyesség folytán, behozatott Váczra a kegyesrendiek által előadandó nyilvános bölcsészet, kiknek e végre ő felsége 12,000 frtnyi alapitványt tett, a már létező öszszeget ily jelentékenyen növelvén; a nemes ifjak tápintézete (convictus nobilium adolescentum) épületére pedig ugyanakkor 1000 aranyat ajánlott fel nagylelküen. - Ő felségeik szintén egy gyémánttal diszitett arany-mellkeresztet hasonló gyűrűvel ajándékoztak ő főmgnak, melyek utób 3000 frtra becsültettek, valamint a segédpüspök ő mlgnak is majdnem az emlitettekhez hasonlókat ajándékoztak tiszteleti dijul. Ő főmga a neki adott ezen igen becses ajándékot az Isten dicsőségére a helybeli székesegyház részére volt kegyes oda ajánlani. A királyi bőkezűségnek mások is sokan lettek részesei, mig ő főmgnak tisztei, a megkülönböztető és igen értékes tiszteletdijakon kivül, 700 aranynyal lőnek megjutalmazva.

Mind igy történvén ezek, és ő fölségeik itt Váczott 5 napot a legszerencsésebben eltöltvén, noha itt csak, mint előre elhatározták, három napig akartak legkegyelmesebben időzni, végre idejövetelök 6-dik napján, mely szept. 1-re esett, reggeli 6 óra körül, itt Váczott a repülő-hidon a Dunán átkeltek, és Sz. Endrén átmenvén postauton és alkalmatossággal viszszatértek Bécsbe. - Ő felségeik ezen Váczott volt legkegyesebb jelenlétökkel ő főmgnak kegyet és tiszteletet s mindenkinél a legnagyobb becsülést, a városnak pedig szerfölött nagy diszt és ékességet hagytak hátra, és ennélfogva ők a mostani helybeni polgárok által a bebizonyitott hűséggel és legforróbb köszönettel dicsérendők és magasztalandók, a késő maradékok által pedig örök, eltörölhetetlen és semmikép el nem mulandó emlékezetben tartandók és őrizendők meg."

A városházi jegyzőkönyvben igy van e nagy napok ünnepélye megörökitve,14 melyet a már többször hivatolt Róka kanonok jeles kis műve röviden ugyan, de velősen és a törtélmi leirást kiegészitőleg15 igy adja elő: "Az út, melyen át ő fölségeik s fönségeik a városba bevonultak, mindkét oldalról eperfákkal lévén beültetve, ékes sétanyúl nézett ki. A diadalkapu közelében, melyet Migazzi bibornok ő fölségeik ittlétök emlékére emeltetett, már látni lehetett a papnövelde és elaggott papok intézete, ugyszintén az irgalmas-rendiek kolostorának kiemelkedő alapfalait. A főutcák, a nagy tér, a sz. domonkosiak temploma, mely egy második pompás diadalivet tüntetett elő, a legfölségesebben valának kivilágitva. A Dunapart alolról egy erődhez, föntebb pedig egy igen szép és kedves kerthez hasonlitott. Az akkori város legtöbb utcái kiköveztettek ezen ritka ünnepélyre; sok ház alapostól ujra épittetett, a legtöbb épület pedig kiigazgatva megujittatott. A püspöki városház megnagyobbittatott diszesebbé tétetett16, ekkor már az uj székesegyház is kiemelkedni kezdett a földből.

Röviden szólva: Vácz minthogy egészen uj alakot nyert ekkor s a nevezetesebb városok rangpolcára emelkedett Migazzi nagy püspökének bőkezüsége folytán. A legmagasabb vendégek Pozsonyból vörös selyemmel bélelt hajón utaztak le Váczra, hova ő fölségeik, miután a pompásan feldiszitve volt hajóból kiszálltak, ünnepélyesen vonultak be. A megérkezés utáni napon a különféle látványok egymást válták fel ő felségeik mulattatására. Igy a Dunán, mely itt ekkor 270 ölnyi széles volt,17 több mint 30 csolnakkal a hajósok és molnárok versenyt tartottak, és ebbeni ügyességöket szépen kitüntették. A püspöki palota előtt lovakon futottak versenyt s futásközben felakasztott lúd nyakát kelle nagy gyorsan leszakitani; majd meg a köznépi fiatalság ünnepi öltözetben táncaival mulattata ő felségeiket.18

Isidore Canevale tervrajza a váci Kőkapuhoz

Isidore Canevale: A váci Kőkapu, 1764

Mária Terézia koronáival

Lotharingiai Ferenc császár koronáival

Migazzi-címeres miseruha részlete, 18. század

Grassalkovich Antalné Klobusitzky Terézia fogadalmi képe

Ezek eltávozása után a tanács szept. 4-kén ülést tartván, folytatta a jutalmak kiosztását ilyképen: "A 12 hajdúnak, kik a polgárokból valának kirendelve, és ő fölségeik ittlétökkor a városház körül és másutt is éjjel és nappal őrködtek hétfőtől péntekig bezárólag, vagyis aug. 27-től szept. 1-éig, tehát 5 napig,19 minden napra 20 dénár lőn megszavazva. - A tanácsbeli uraknak pedig különbség nélkül, mindazoknak, kik az állitott katonaságban hivatalokat viseltek, mind pedig olyanoknak, kik a városházán és másutt tettek szolgálatokat, minden napra a városi pénztárnok úr fizetni fog egy frtot, és pedig mindegyiköknek 6 napra, a kamarás, kulcsár és alkamarásnak pedig ugyanannyi napra kiadni fog 50 dénárt, minthogy azon napokon mindnyájan saját költségökön éltek.

A 6 zenésznek, kik a város német katona-csapatánál a legmagasabb vendégek ittlétökkor működtek, 16 frt s 80 dénárban 4 körmöci arany, a magyar katonacsapatnál zenélő cigányoknak is ugyananynyi, vagyis 4 körmöci arany rendeltetett a városi péntárnok által kifizettetni. - A lovas katonaságnál 14 napot töltött trombitások részére 10 frt. ajánltatott meg. - Jeroszlauszki Gáspár őrmesternek, ki a város magyar gyalog-csapatát katonai gyakorlatokra oktatta és idáig az őt illető adagokból még mit sem vett ki, azon 5 aranyon kivül, melyeket ő felségeiktől nyert, a város pénztárából adatik két körmőci arany. - Dolezsál Antalnak pedig, ki a német gyalog-csapatnál alőrmesterül szolgált, egy körmöci arany adandó ki, minthogy az őt illető adagokat naponként kivette. - Taschl Mihálynak, ki a lovas-katonaságnál kevésbbé szoros kötelességet teljesített, egy souverain-arany (6 frt 183/4 dénár), és ugyanannyi ajántatott meg Kleiner József-nek is, ki az öszszes katonaságnak számadó irnoka volt.

A gr. Forgách gyalog-ezredéből katonai sátorokkal ide Váczra rendelt egy tizedesnek, ki a váczi katonaság táborában azokat felállitotta és ismét öszszerakta, fáradalmai jutalmaúl 3 frt s 50 drt rendelt a tanács a városi pénztárból kifizettetni. Ezen ezred alezredesének pedig t. i. Kosztolányi úrnak, mint a ki ő felségeik ittlétök alkalmára a városnak oda kölcsönözte azon katonai sátorokat, két akó sört ajánlott adatni tiszteleti dijúl. - Hintzperger Mária Annának, ki a zászlókat készítette, és a magyar meg a német gyalogcsapatok kalapjaira a csokrokat varta fel, 6 frtot rendelt a tanács kiadatni jutalmúl a közpénztárból. - A lovas katonaság táborában három éjjel zenélőknek pedig 3 frt ajánltatott meg. - Jeroszlauszki Gáspár és Horváth László szücsmestereknek, kikből az első 25, az utóbbi meg 45 fekete báránybőrt adott a lovas katonacsapat embereinek kacagányra, tehát öszszesen 70 bőrt, darabjaiért 10 dénárt vagyis öszszesen 7 frtot határozott kiadatni.

Ezen időtájban azt is végezte a városi tanács, hogy az utcakövezés, mihelyt az erre szükséges köveket beszerezni lehet, azonnal folytattassék, a kövező két legényt hozván magával hazulról, Pestről, és pedig legelőször is, az aranyhordó fölötti legrosszabb utca az egész városban, rendeltetett kirakatni. - A váczi terület fölmérési költségeit illetőleg kellemetlen érintkezés történt az uradalom és város közt, mint ezen utóbbiak hatóság bizonyitja. T. i. Eiersperg győri mérnöknek, ki a váczi területet felmérte, és ezzel az egész nyarat eltöltötte, noha munkáját még be nem végezte, és az ily költségek a várost nem illetnék, már csak azért is, mert a szentirás ezen szavai szerint: "Az uré a föld és annak teljessége," ama terület egyenesen az uradalomé; azonfölül, hogy e munkát a város nem sürgette, sőt kezdet óta amiatt nehézségeit adta elő; de mindazonáltal, minthogy az uradalom a szántóföldek igazolása és a házakhoz tartozó állandó felosztás, úgy szintén a kertek szabályos kimérése és a rétek szaporitása miatt e fölmérést igen szükségesnek lenni állitotta, a segédpüspök ő mlga pedig oda nyilatkozott volna, hogy az uradalom pénztárából e cimen ő főmga előleges megajánlása nélkül mit sem akar kiadatni, noha ő mlga az ez iránt ő fmghoz intézendő kérvényt akadályozni nem fogná, addig is azon tiz körmöci aranyon kivül, melyeket e város az ő eltartására már költött, mig t. i. e dolog ő főmga által máskép elintézve nem lesz, 24 aranyat ajánlott meg, s ez öszszeget a pénztárnok csak naplójába jegyezze be. Mielőtt pedig e cimen a város pénztárából többet költeni kellene, mint a mennyit az emlitett 24 arany kitesz, és hogy a nevezett mérnök úrnak mikép kellene ezentúl munkáját folytatni és bevégezni, ezek iránt még most végezni nem lehet."

Mielőtt e végzés tek. Deáky József inspector úrral közöltetett volna, ugyancsak dec. 7-ről keltezett és a városi biró s tanácshoz intézett levelében azt irja azoknak, hogy miután Eiersperg úr innét minden bizonnyal elköltözni és még e nap rendben akar lenni; nehogy e mérnök innét kedvetlenül menjen el, ki a jövő tavaszkor a munka folytatására viszszatérni szándékozik, és a mlgos uradalom jóra törekvő lelke is megbántassék, vagy bár kinek becsülete szenvedjen, fizessenek ama mérnöknek fáradsága jutalmaúl 30 aranyat vagy ha ezt tenni nem akarják, nehogy a jó ember tovább is itt viszszatartassék, az érintett jószágkormányzót erről a városi hatóság tudositani el ne mulaszsza. A tanács látván az inspector úr szilárd elhatározását, a már ajánlott 24 aranyra a hatot még ráadni elhatározta, hogy igy a kivánt 30 arany az illető mérnöknek tiszteletdijúl kézbesittessék. Ezen ügy még azután is többször foglalkoztatta az uradalmi és városi hatóságokat is.

Ezen utóbbinak szívjóságát hirdeti azon dec. 14-ki végzés, melynél fogva bizonyos Abacsi Illés sz.-földi hgnek, ki ő cs. kir. fölségétől nyert és előmutatott nyilt okmány szerint, a török hatalom alatt lévő fivérének kiváltására könyöradományokat gyüjtött, a város közpénztárából Putz János pénztárnok úr által 3 császári aranyat (12 frt és 50 dr.) rendelt kiadatni. - A bibornok ő fmga a város csinossága és a lakosok jó egészsége érdekében a város utcáin ültetett fákat jól gondozdatni kivánván, az ő meghagyása folytán uradalmi főtisztje, Deáky József úr, a városi hatóság közvetitése mellett a negyedmesterek által kihirdettette, mikép a házsorok előtti kiszáradt fák helyett ujakat ültessenek és azokra kellő gondot forditsanak, vagy pedig minden ily hiányzó fáért 25 dénárt fizessenek, s az igy begyülekező pénzen aztán a város a fákat megszerzi és beülteti.

Mielőtt ő főmga Váczról Bécsbe tért volna viszsza, a tanács dec. 29-ki üléséből alázatos kérvényében ezen pontokat terjesztette eléje: "1. A sok költség tekintetéből az Eszterházyféle szerződvény még egy évvel meghoszszabbittassék. - 2. Azon uradalmi pincék, melyek a piacon léteznek, türhető dijért e városnak bérbe adassanak, és ha idő folytán ismét az uradalom használatába mennének át, minthogy a város pincéjéből az uradalmival való szükséges közlekedés nem kevés költséggel eszközöltetett, ezekre akkor tekintet legyen. 3. E város birója és jegyzője iránt a kilenced és tized elengedésében méltó tekintet tanusíttatnék. - 4. A város részére és közszükségeire ölfák türhető áron ajánltassanak meg. 5. A biró és tanács sok fáradozásai tekintetéből fizetéseik javittassanak meg. - 6. Némely polgároknak kertek, a város majorja részére pedig hely adattassanak. - 7. Végre, hogy az uradalmi erdőkből a polgároknak szabad faizás engedtessék.

Ő főmaga igen gyakran éreztette a vácziakkal földesúri jótékonyságát is. Igy, atyailag tekintetbe véve azt, hogy a Duka helységnek oda itélt csapás által nemcsak a szántóföldek-, hanem a rétekből is jelentékeny rész elesett, ezen hiány födözéseül azon rétekből, melyek a legközelebb múlt 1764. évben állitott határoktól a rádi határokig, a Gombhidig terjednek ki, a szomszéd szántóföldekből, a szóri réteket pedig a Südi puszta utjánál a hegy alatt az erdőkből rendelte atyailag megnagyobbíttatni. Miért a városi hatóság intézkedett a következett 1765. jan. 18-kán, hogy a Gombhidnál levő rétek a marhás gazdák által árokkal vétessenek körül. - A jan. 26-ki ülés a lakosoknak ismét komolyan figyelmökbe ajánlotta a házak előtti fák serény gondozását. - A mlgos uradalom 1765. jan. 1-én megujitotta a helybeni görögök azon szerződvényét, melyet 1761. jan. 3-kán kötöttek. - Azon folyamodvány, melyet a város Eiersperg győri mérnökre nézve ő főmga elé terjesztett, és a melyben azt is kérik, hogy az adókivetést az előbbi mód szerint eszközölhessék, a városi tanács febr. 26-ki ülésének iratai közt igy foglaltatik.

"Legkegyelmesebb herceg és bibornok ur! A legkegyesebben viszszaemlékezni tetszik főmdnak, mily munkát kellett volna az itteni területen, a legközelebb múlt nyáron Eiersperg mérnök úrnak elvégezni, a melyre, minthogy e cimen városunk pénztárából 126 frtot tevő 30 körmöci aranyat költöttünk volna, eltartására 100 frtot, a mellé rendelt emberek napi bérére 10 frt 921/2 drt, összesen tehát 236 frt 921/2 drt. Ezeken kivül vannak még a hajdúk és kocsík napi bérei. Könyörgünk azért főmgod előtt a legalázatosabban, miszerint ezen költekezéseket tekintetbe venni méltóztassék. Minthogy pedig főmgd által előbbi szerződvényünk kegyesen megerősittetett, az iránt is a legalázatosabban esedezünk, mikép azon rendszert is, mely szerint gr. Althánn püspök ideje óta az adót egész eddig kivetni szoktuk, jóváhagyni ne terheltetnék, mint a mely a nekünk adottnál könynyebb és a kevésbbé értelmes szegény polgárra nézve is világosabb és rövidebb; mely régi ha eltöröltetnék, és az ujabb hozatnék be, a különféle osztályozások miatt a polgárok és a város közt nagy hátrányosság eredhetne, a polgárok közül ugyanis némelyek többet fizetnének, és igy vagy a város kapna kevesebbet vagy magok a polgárok terheltetnének."

Az ő főmga elnöklete alatt febr. 24-kén tartott uradalmi, gazdászati ülés pedig ezeket tartalmazza: "Hallván a város a helybeli öszszeirás okát, tegyen nyomozást, vajjon a terheknek eddig gyakorlott kivetése, igazságos-e? A népnek pedig adassék tudtára, hogy elvégezve van, mikép a szőlők és szántóföldek, melyekre a terhek szoktak kivettetni, osztályoztatni fognak, e végre a tanácsnak két havi határidő adatik, mely a végrehajtandó mű egy példányát ő főmgnak kézbesitendi, a másik pedig az itteni irattárban lesz megtartandó. - 1. Az ő főmga területén kivül idegen földeken szőlőket birók ezek mivelésétől eltiltatnak, a borok behozása onnét megengedtetni nem fog; a kik onnét eltávozni nem akarnak, holnap 8 órára ő főmga elé idéztessenek meg, valamint azok is, kik szőlőket akarnak, hogy kijelentsék, mil terjedelműt birnak már és még menynyit kivánnának. - 2. A tanács kinyilatkoztatni fogja, hogy a mivelésre kik képesek. - 3. Ez meglévén, történjék a szőlők elosztása. 4. Kiknek elhagyott szőleik vannak, jelenjenek meg; az azokat mivelni elmulasztók meg az ily szőlőktől fosztassanak meg. - 5. A kik uj házakat akarnak épiteni, adassék tudtokra a telkek osztása.

Azon pontokra, melyek ő főmga által kegyesen megparancsoltattak, Vácz püspöki város tanácsa részint iratilag, részint élő szóval a következőleg felelt: "1. Mi tekintet sem történik a házak fekvésére, amint t. i. a ház a fizetési teher kivetésében vétetik a telkek ölekre vett térfogata és kiterjedése szerint, nem pedig a házak nagysága nézetik az ily teher kivetésénél. Mi pedig a többi terheket illeti, azokra a személyek és ingó vagyonok vétetnek fel. - 2. A házzal biró polgár személyétől ugy fizet, mint a háznélküli zsellér, egyenlően. - 3. Minthogy gr. Eszterházy püspök ő nmlga által 1762. májusban iratilag kiadott végzése szerint, az uj házak három évre mentesíttettek, azoktól eddig mi sem vétetett. Ezek egy része 1761., másik 1762., némelyek pedig, melyekre ő főmga ajánlatából osztattak ki kegyesen helyek, 1763-ban kezdtek építtetni. - 4. A piac közepéni pincékre nézve, minthogy értők, miszerint azok a városnak el nem adathatnak, azon nyilás, vagyis közlekedés pedig, melynek a város pincéjéből azokba történni kellenne, nagy költségeket kivánna, melyek, ha a mlgos uradalom idő folytán azon pincéket ismét saját hasznára fordítaná, tekintetbe nem vétetnének, ennélfogva azoktól elállunk. - 5. A mészárosokra nézve, a városban tartandó nagyobb tisztaság miatt, a városon kivül a vágásra helyet rendelni ki és szintén a mészárszékeket öszszevonni, hasznos lenne; nehogy pedig a város közepétől távolabb lakó polgároknak az azokhozi járás terhes legyen, úgy vélekedik, hogy az öszszehuzandókon kivül még két más mészárszék állittatnék a közelebbi házakban.

Ő főmga nagymérvü épitkezéseit buzgón folytatván, a városi hatóság működése is ennek folytán nem kissé növekedett. Igy az 1765. márc. 3-kán mindkét város tanácsa vegyes ülést20 tartott, mely alkalommal: "Minthogy a szállásháznak21 részint az épittetni kezdett székesegyház téraránya,22 részint pedig a nemes ifjak tápintézete23 miatt egészen lebontatnia kellene, ő főmga tegnap annak felső részét és a főajtótól annak másik részén körülbelül másfél ölet, melynek helyére a tápintézet házának építtetnie kellend, minthogy ő főmga ezen közelgő tavaszon a munkát megkezdetni akarná, Schirner Mátyás és Hausmann János kőmives, Pauer Lőrinc és Naisz András ácsmesterek által megbecsültetni méltóztatott; mivel pedig az 1262 frt s nehány dénárra menő becslés ellen ő főmgnak kifogása volna, határozta és rendelte, hogy mivel annak telke földesúri jognál fogva az uradalomhoz tartoznék, és szabadságában állana az uradalomnak ezt vagy azt a telket a maga részére viszszavenni és megtartani, ugyanazon ház minden anyagai onnan elhordattassanak, és azok a tdő kegyesrendiek által, minthogy azon tápintézetnek különben is e szerzetesek által kellene épittetni, oda, hol a városnak szükséges lesz, átvitessenek. És ugyanazon háznak felső része, a város minden hozzájárulása nélkül, az emlitett szerzetesek által, az ő költségökön, lebontassék.

Miért a rajta lévő épületre mi tekintet sem történt a pincén kivül, mely 300 frtra becsültetett, noha a város ugyanazon épület méltányos kárpótlásaért többször és ismételten könyörgött volna, a három pinceért is, melyek a városház irányábani piac közepén léteznek, most végre a tanács folyamodványára, azokat e városnak megajánlotta ő főmga, de 500 frtok letétele mellett. Továbbá a szállásház alatti pinceért 300 frtnyi kárpótlás adatik, és pedig e városnak 7., a káptalaninak pedig a 8-dik részben, minthogy ezt ennyi illeti. A város pedig a fönt említett három pincét az uradalomnak 500 frttal kárpótolja, hogy pedig ezekre nézve teljes biztonságot nyerjen a városa következő fonyamodványnyal járult ő főmghoz:

"Főmgú úr, a sz. római egyház áldozár-bibornoka,24 a sz. római birodalom hge, legkegyelmesebb urunk! Minthogy a mi legalázatosabb előterjesztésünkre, a nemes ifjak tápintézete és a székesegyház miatt lerontandó szállásház25 pincéje helyett, a városház előtt a piacon létező, de most bezárt pincéket e városnak oda ajánlani kegyeskedett főmgod, azaz: mivel ezek 500, a szállásházi pedig 300 frtra becsültettek, az előbbi öszszeg kiegészitése és kiegyenlitésére, még ugyanazon város pénztárából 200 frtot kellene fizetnünk; és azért ne hogy e város a kellő, elégséges biztosságot nélkülözze, főkép azon esetben, ha a mlgos uradalom idővel azokat visszavenni és ismét a maga használatára vagy bármire akarná fordítani, térden állva kérjük főmgdat, hogy ne előbb vétessenek viszsza, még a letett 500 frtnyi öszszeg, és azon költségek, melyeket a városházi pincéből azokba való átmehetés, illetőleg a szükséges közlekedés miatt csináltatandó nyilásokra adnak ki, a piaconi akadályok kikerülése végett is, mert azok elhárittattak, nekünk viszsza fizettetni, illetőleg megtérittetni fognak, eziránt bennünket kegyesen megnyugtatni és ezen megajánlást nevének kegyes aláirásával jelen kérvényünkre hátiratolni ne terheltetnék főmgod. Mely kegyes megajánlást, midőn teljes odaengedésünkben epedve várnók, örökös kegyelettel vagyunk főmgdnak legalázatosabb és örökké hű szolgái és alattvalói N. N. Vácz püspöki város birája és tanácsa."

E kérvényre ezen hátiratot tette ő főmga: "A város kérelmét, mint az igazsággal megegyezőt, teljesitjük, nem lévén a bent nevezett pince máskép viszszaveendő, mint az 500 frtnyi öszszeg és annak hasznositására teendő uj költségek megtéritése mellett; ezt igy rendeljük és bárkik által megtartatni határozzuk. Kelt febr. 12-kén 1765. évben. Migazzi Kristóf bibornok s. k."

Ő főmgnak a város csinosodására irányzott nagy tevékenysége egész mozgalmat idézett itt elő. Igy a tanács ápril 12-ki ülésén Geiger János és Virasztik István urakat megbizta, hogy Dömösre rándulván, ott az utcák kikövezésére szükséges kövek után tudakozódjanak. - Hogy az ünnepek meg ne szentségteleníttessenek, ápril 19-kén a segédpüspök ő mlgnak azon rendelete olvastatott fel, mely szerint ünnepeken minden kocsizások korán reggeltől főkép 12 óráig eltiltatnak; és hogy e rendelet annálinkább megtartassék, az határoztatott, hogy bizonyos utcák ezen napokon láncokkal lesznek elzárandók. - Mivel ő főmgnak akarata az, hogy a dunaparti útcsinálás folytattassék, és pedig úgy, hogy a polgárok szerfölött ne terheltessenek, hanem inkább rajtok könnyittessék, határozattá lőn ezen ülésen, hogy a közpénztárból fizetendő 4 ember állandóan oda rendeltessék, és a város egy kocsija a két bivallal, a folytonos dologra, kellvén oda elegendő anyagot is hordatni.

A praef. háztól a diadalkapuig az utca mindkét oldalán, hogy az út állandóbb legyen, ő főmga árkot huzatni, az utcát földdel jól megtöltetni s igazittatni parancsolván, minthogy ez sok pénzbe kerülne, a tehertől a polgárokat május 10-kén megkimélni elhatározta a tanács s azt végezte, hogy míg e munka teljesen bevégezve nem lesz, a közpéntárból kész-pénzzel fizetendő 20 embert dolgoztat ott folyton. - A tanács jun. 14-ki ülésén megbizta a negyedmestereket hogy hirdessék ki, mikép az uradalmi erdőkből, szigorú büntetés terhe alatt, tiltatik fát hordani, kivált e nyári időben, és hogy a szőlők árkai és keritései kijavíttassanak, a hol pedig ilyenek nincsenek, csináltassanak, hogy a marhák bejárása meggátoltassék. - Az ezen évben beültetni kezdett diósvölgyi, sz. lászlói, kishermányi és kiskútvölgyi26 szőlők hánykapásságuk kitudás végett a jul. 15-ki ülésből kiküldettek Taschl András és Vajzer János urak meg a 3 hegymester.

Ő főmga, mint a jul. 30-ki ülés irtaiban előfordúl, a szállásháznak még fönlevő részét,27 melynek helyén a nemesi tápintézetnek kell emeltetni, és a melynek alapjai ezen évben már meg is vettettek, oda engedte a város további használatára, mig a székesegyház épitése teljesen bevégezve lesz, azért, hogy az uj szállásházat csak lassan, a város megterheltetése nélkül, épittethesse fel. Ennélfogva ő főmga azt is meghagyni és parancsolni méltóztatott, hogy azon alapok, melyek 1761-ben gr. Eszterházy Károly akkori váczi püspök engedélye és kegyes megajánlása folytán, melyek a várostól visszavett és ismét az uradalom magán használatára forditott serházi korcsma és főződe még ugyanazon nmlgú ur átal a városnak ismét visszaadva lévén noha a városház és piactól elég távol léteznének, a szállásházra fordittatnának, ugyanazokra épittetvén ez, már csak azért is, hogy a tek. vgye is nagyon sürgené azt, ennélfogva egyhangulag elhatároztatott, miszerint az elegendő anyagról gondoskodva lesz, hogy a mint lehetséges, még e folyó évben a szögletfalak ugy felépittessenek, hogy legalább tető alá juthasson, és igy mind a közszükségnek, mind pedig a vgye akaratának majd minél előbb eleget tenni lehessen. A készitett terveni változtatás nélkül Schiner Mátyás kőmives és Pauer Lőrincz ácsmesterek azonnal hozzá fogtak az épitéshez. - Mig ezek embereikkel e munkánál foglalkoznak, lássuk ő főmlgának egy uj, a közönség kényelme és jólétére irányzott intézkedését.

Aug. 30-ki tanácsülés végzései közt áll ez is: "Minthogy már ő főmga a város disze és nagyobb tisztasága miatt azt kegyesen megparancsolni méltóztatott volna és pedig ismételten is, hogy a mészárszékek mind egy helyre vonassanak össze, ily helyül pedig ő főmga helyeslése szerint is legalkalmatosabbnak mutatkoznék egy e püspöki város serháza és Matejkovics Mihály háza közötti üres telek, mint a mely a város közepén fekszik. Ezt a város hat év előtt bizonyos okoknál fogva, főkép pedig azért, hogy a serfőződe mellett azt a fák és egyéb ide szükségesek rakhelyeül használja, néhai Borbély Ádám árváitól 300 frton megszerezte; azért a helybeli mészárosoknak tetszésökre hagyatott, azon telken akár saját költségökön, akár pedig a városén épittetni fel a mészárszékeket, de oly feltét alatt, hogy ha a városnak saját költségén kellene azokat emeltetni, annak elismerési cimen évenként bizonyos összeget kellend fizetniök; ha pedig ők maguk épittetik fel, ez esetben azon a város által kiadott 300 frtot egy részben, de azon teleknek, melynek e végre elfoglaltatni és a serfőződétől elvonatni kellend, aránylag kárpótolni fogják. A kik végre el is határozták, hogy saját költségökön teendik meg ezen épitkezést, állittatván egymásmellett 4 mészárszéket.28 Mivel pedig, kivált télen, terhes volna a felső és alsó városból husért ide a központi mészárszékbe járni, abban állapodtak meg, hogy e két város-részbeni lakókat közösen látandják el ott hussal.

Biró ur előadta a szept. 17-ki ülésen, mikép a segéd-püspök ő mlga az utak javitásának folytatását nagyon sürgeti, és mivel nem tudni, hogy ő főmga mely napon és órában leend ide érkezendő, mindenkép oda kell törekedni, hogy ő főmga parancsainak elég tétessék. - A tanácsot ezen ügy a szept. 19-ki ülésen is foglalkodtatta; ugyanis ő főmga parancsa szerint az alvároson és a főutcán az utakat fölemelni, homokkal és kavicscsal behinteni kellvén, és az azok melletti árkokat is jó karba hozni, mikép ez már ezen évben a diadalkapun túl Kis-Vácz helységig, azon innen pedig a praefectusi lakig29 megtörtént, nagyobb részben, és mivel az e munkát megtekintő segéd-püspök ő mlga is nagyon sürgette a folytatást, elhatározta a tanács, hogy a város minden kocsisai hacsak a szükség máskép nem kivánja, e dologra alkalmaztassanak.

A tanács kegyeletes kötelmet teljesitendő, végezte okt. 8-kán mikép ő főmga e hó 20-án eső születésnapjára 4 fácánt fog ajándékozni, melyek beszerzésére Putz János pénztárnok ur Gödöllőre küldetik ki, és a város mozsarai az istenszolgálat alatt ahányszor szükséges, ebéd alatt pedig amennyiszer parancsoltatik, kisüttessenek. A sz. mise alatt a tanácsból hat tiszteségesebben öltözött egyén fáklyákat tartva fog a szentélybén állani. - Október 22-én azon 6 cigánynak, kik az ünnepély alkalmából a városházán zenéltek, a tanács a városi pénztárból 4 frtot, az ugyanezen ünnepélyre a pesti rokkantak házából hozott két dobos és 2 trombitásnak, mindegyiknek 60 dénárt, összesen 2 frt 40 dénárt, az 5 karzenésznek pedig 2 frtot rendelt kifizettetni jutalmúl.

Ő főmga városa jólétét szüntelen szivén hordván, azon már föntebb közlött hires, a tanács és egész püspöki város kormányzására 1764. év elején kiadott, a segédpüspök ő mlga által szerkesztett és ő főmga által kegyesen aláirt Statutumokat, okt. 29-én, ő főmga legkegyelmesebb jelenléte elé idézve az illető tanácsot, jelenlévén a segédpüspök ő mlga is, pontonként és komolyan felolvastatta, és vajjon e pontok s az azokban foglaltaknak eleget tettek-e mindenben az illetők, ő fmga tudakozni méltóztatott, ajánlván és parancsolván a tanácsnak, hogy mindenekben a szabválypontokhoz alkalmazkodjék. - Ez alkalommal azt is meghagyta, ő fmga, hogy a polgárok szőlei felméretvén, az 1766. évi adókivetés már többé nem a bor, vagyis a termesztmény szerint történjék, hanem a szőlőföld kiterjedése után vétessék fel, és hogy a szőlők fölmérése minélelőbb végrehajtassék, nehogy a kivetés a szokottnál továbbra halasztassék. - Azt is tanácsolta ekkor ő főmga, hogy a földek is a polgárok közt minélelőbb felosztassanak. - A vácziak ns. és nzts Muslay Gábor úr, "Cseke" nevü földterületén szőlőket birván, az iránt kérvényeztek ő főmgnál, hogy nekik onnét a borokat a városba szabadon beszállittatni megengedtetnék; folyamodványuk a tanácscsal közöltetvén, ez arra következő előterjesztést tette:

"Főmgú urunk! e kérvény 1-ső pontjára nézve megjegyezzük: Minthogy körülbelül 18 év előtt azok Althánn püspöknél aziránt könyörgöttek, hogy ugyanazon ő nmlga nekik bizonyos csapást, mely a szőllő ültetésre alkalmatos volna, hasittasson ki, mivel ez akkor kevesebbé történhetett meg, ennél fogva a fönt cimzett Muslay urhoz folyamodtak, és az emlitett csekei területen egy ily csapást maguknak kikértek. A mit pedig, mikép mi véljük, nem azért tettek légyen, mintha azt itt akkor az uradalom nekik megtenni vagy nem akart vagy nem birta volna, hanem, hogy az uradalomnak elismerésül fizetendő adóban könnyebbséget nyerjenek, ahol is nem az 5-dik részt, hanem a hetediket szolgáltatják be."

Elmondják azután, hogy a nmlgú Althánn és utódjai alatt a borok onnét behozattak, ez nem a megengedésből történt, hanem onnét, hogy az uradalomnak nem volt róla kellő tudomása. Amiért, mihelyt ezen ügyről értesült ő főmga, nemcsak azoknak, kik már szőlőket birtak, hanem azoknak is, kik idegen uradalom alatt szőlőmivelés alá uj csapásokat felvenni akarnak, a borok onnéti behozatalát megtiltotta, és ezt tette volna az emlitett gr. Althánn püspök és utódjai is, ha erről alaposan lettek volna értesülve. Aztán példát is hoznak fel, hogy t. i. ezen uradalom Balla nevű ispánja, a Muslay emlitett csekei területén szintén felvenni akarván a csapást, Carelli a püspöki uradalom akkori teljhatalmú főtisztje, igy szóllott hozzá: "Meglásd, ha azon szőlők jó karban lesznek, ezen uradalom nem engedi meg, hogy onnét borok ide behozattassanak." Ezt hallván a nevezett ispán, szándékától elállott azonnal, a fönt tisztelt teljhatalmú ur pedig idő folytán a borok behozatalát eltiltotta.

Majd azon pontra, melyben előadják, hogy csak az ezen szüret alatt tiltatik a borok behozatala, azon észrevételt teszi a tanács, hogy ő főmga, midőn az ezen 1765. évben mivelés alá vett csörögi és dukai szőlőkről volt szó, sokak előtt, kik közül többeknek már Csekén is voltak szőleik, a behozatalt megtiltotta légyen; s ezt akkor a tanács ő főmga parancsára a negyedmesterek által házankint kihirdettette. Mi pedig a közterheket illeti, azoktól a szőlőktől is e városban egész idáig kelle vinni a lakóknak; minthogy pedig már a vármegye által is boraikkal együtt öszszeirattak, nehogy e teher a többiekre hárittassék, a tanács is kénytelen volt azon borokat az adókivetésbe felvenni és pedig minden akót duplán számitva, mivel az akók számát kitudni nem lehetett, az öszszeirt borok lajstromát Muslay ur megtagadván; a tapasztalás bizonyitotta ugyanis, hogy a ki egy akót vallott be, kettő, sőt több is volt neki. Hogy pedig mostantól fogva be ne szállitsák, az ily követelést gátolni fogja a tanács, noha nem a többi polgárok sérelme nélkül.

Tekintetbe lehet venni az e tárgyban más helyeken divó gyakorlatot, hogy t. i. mi történik másutt az ily külső borokra nézve; bizonyára vagy minden akótól bizonyos dijt fizetnek, vagy maga a bevitel teljességgel eltiltatik, melyekből, ha valamelyik meg nem tartatik, az fog történni, mit az uradalom idáig a maga kárával volt kénytelen tapasztalni, hogy t. i. a helybeli területeni nagyobb szőlők is elhanyagoltatnak, és mint ilyenek soha nem jutnak többé jobb állapotba, az idevaló borok hire pedig egészen eltemettetik, elvesz; melyekkel pedig mind csak út és alkalom nyittatik arra, hogy a külső uradalomnál maguknak ismét uj és nagyobb területeket kérjenek ki, és azokat a helybeli szőlők elé tegyék; mert a természet kielégithetlensége azt is hozza magával, hogy gyakran nem azt, a mi jó, hanem a mi sok, keresi, és a vevők nem a jobb minőségűt, hanem a mi nagyobb mennyiségben egy s ugyanazon áron adatik, szerzik meg.

Végre az is megtörténik, hogy a legtöbb, itt szőlőket biró és azokat jó karban föntartani akaró emberek gyakran csak a munkások hiányában fogják azokat elhanyagolni; ugyanis minél több szőlő lesz a vidéken, annál inkább eloszlani fognak a munkások és pedig a nagyobb napi dij reményében is, mint ezt ezen évben is a magunk kárával tapasztalnunk kellett, miután az itt helyben kiszabott napi dijak másutt nem kötelezők. Azért egyedül arra kérjük főmgdat, hogy ezen ügyben csak egyszer mindenkorra a legkegyelmesebben ugy intézkedni méltóztassék, amint az uradalom, e város és polgáraira nézve a leghasznosabbnak fog látszani. A kik is midőn atyai hajlamaiba és kegyeibe a legalázatosabban ajánlanók magunkat, öröklünk főmgdnak legalázatosabb és méltatlan szolgái, gyámoltjai és alattosai: N. N. Vácz püspöki város birája és tanácsa."

A tanács megkeresésére, az uradalmi jegyzőkönyvből következő, a várost illető és ezen ügyhöz tartozó kivonat adatott ki, melyet is, mint a bortermelés viszonyaira világot vetőt, szintén ezennel egész terjedelmében közlünk:

"A mult 1764. évben gondosan megvizsgálván e város ügyeit, ugy találtuk, hogy a népet terhelő vámot, vagy bárminemű szolgalmakat, azon gyümölcsökből, melyeket közülök kiki az ő szőleikből kapott, és a dézsma-lajstromok mutatják, rájok irták ki és megadniok is kellett. Ahonnét történt, hogy a kik szorgalmasabban mivelték szőleiket, és több boruk lett, mint másoknak, kik sokkal nagyobb csapást foglaltak el és azt hanyagabbúl mivelték, nagyobb pénzerőt kellett nekik a város pénztárába fizetniök. Ellenben az oda tartozó házakban és telkeken, nem tekintve azok fekvését, helyét és e szerint azok hasznát és terjedelmességét, csak az adófizetés kivetése következett be, ugy hogy, semmi különbség sem tétetett a piac, főbb utcákra és részekre nézve, melyek a város külrészeivel érintkeznek. Minthogy ezek mind az igazsággal ellenkeznek, méltán adtak a legtöbbeknek törvényes okot a panaszokra. A főmgú hg. pedig, hogy igazság szeretete csorbulást ne szenvedjen, öszszehitta a tanácsot és az egész dolog valóságáról értesitve lévén, határozta és parancsolta, amint következik:

"1. Ne az eddigi módozat szerint, azaz a dézsmálók lajstromaiból, történjék, a város bármily nevű lakóira az adókivetés és azért e lajstromok az uradalomtól vagy a dézsmásoktól ne is kölcsönöztessenek. - 2. Bevégeztetvén a szüret, a tanács rendeljen ki kebeléből jó, igazságos és ügyes férfiakat, kik a szőlőhegyeket, maguk mellé vévén azok mestereit, és más alkalmatos embereket, pontosan felmérjék, osztályozzák, t. i. jók közönségesek és rendesekre, és aztán ismét mindgyiket egy negyedrészre oszszák és azok birtokosaikkal együtt a lajstromba jegyezzék be. Ebből vegyék ki aztán a birt telek aránya szerint pontos számitással azon terhet, melyet kiki viselni köteles leend. - Minthogy pedig egyszersmind bejelentetett és ugy tapasztaltatott is, hogy többen külső területeken szőlőket birnak és még folyton vesznek fel, és azonfölül a saját területeken birtakat elhagyják,vagy csak hanyagúl mivelik, sőt a munkásokat is elhivják, hogy más szorgalmatosabbak ezektől megfosztassanak, és végre azon idegen borokat a helybeliekkel vegyitgetik; ahonnét aztán van, hogy még azon becsülést is, melyet valóban érdemelnek, elvesztik, és az üzérkedők és vevők azoktól már is nagyon elidegenedtek.

Ezek elkerülésére, minthogy már gyakrabban és ismételten eltiltatott, hogy az oly idegen területen termelt borokat beszállitani ne merészeljenek, mind a város részéről a biróknak és tanácsnak, mind pedig az uradalom részéről minden tiszteknek erősen és szigorúan meghagyatik, hogy serényen felügyeljenek, mikép e parancsnak teljesen elég legyen téve. Ha valami ellenszegülő fog találtatni, az tüstént az uradalomnak jelentessék be, és tudják meg az ilyenek, hogy minden boruk, melyet az uradalom tudta nélkül hoztak be, elkoboztatni fog tőlök. Ha azonban azon helyeken, ahol termeltettek, eladhatják boraikat, ő főmga különös kegyességéből megengedtetik csak ezen évre, hogy a Dunapartra, és ha szükséges, a városon át is vitethessenek minden megadóztatás nélkül; de senki ezen ürügy alatt azokat házába bevinni ne merészelje. Az ily áthágó ugyanis minden borát elvesztendi, mások pedig az ily engedménytől mindenkorra megfosztatni fognak. Midőn pedig valaki az ily áthágás esetében másnak e vétségét följelentendi az uradalomnak, a föladó ama jótéteményt, mely a többiektől megtagadtatik, egy évre nyerendi meg. - A házak és az ezekhez tartozó telkek öszszeirása is 3 osztályra különböztessék meg, és ezeknél tekintetbe vétessék a fekvésből eredő haszon, és midőn mindezeket végrehajtották és kellően lajstromba vezették, az uradalom elé fogják a birák és tanács jóváhagyás végett terjeszteni. Minthogy pedig ezek teljesitését a birák és tanácsbéliek ő főmga jelenlétében megigérték, az uradalom tisztei gondosan felügyelni és vigyázni fognak, vajjon azok csakugyan végre is hajtatnak-e, és a mit ebben észrevenni fognak, az uradalomnak bejelenteni el nem mulasztják.

3. A város jegyzőjének meghagyatik, hogy a jkönyveket és minden iratokat lajstromozza, hogy azok a jövő tisztujitáskor tisztán, rendben és készen legyenek a kéznél. - 4. Ugyanaz, minden az uradalom jóváhagyása nélkül kiadott eladási és vevési leveleket mindenünnét öszszegyüjteni fogja, és a legközelebbi ülésre megerősités végett elhozandja, különben érvényök megszünni fog. - 5. Mivel észrevétetik, hogy az erdőkben a szél által ledöntött vastagabb fákat viszik el a lakosok, ott hagyván a kisebbeket, a városi tanács megparancsolni fogja nekik, hogy nemcsak az erősebb, hanem a földön fekvő kisebb galyakat is öszszeszedjék, mivel az uradalom épen az erdők tisztitása végett engedte meg a lakosoknak a tüzi-fa szedését. - Kelt Váczott a gazdászati ülésen 1765. nov. 2-kán, Burján Sámuel praef. s. k.

Noha a város mindjárt kezdetben, amint azon alapok, melyek 1761. évben gr. Eszterházy Károly püspök ő nmlga alatt azon bizonyos korcsma részére vettettek, hogy t. i. a város annyi költségei, melyek 2500 és több forintokra is rúgnak, kárba ne veszszenek, kegyesen ugy rendelvén és parancsolván ő főmga, a szállásházra lettek volna szánva, csak alacsony és épen nem kétemeletű házat határozott épittetni, hogy igy a nagyob költségek kikerültessenek; de mivel a segédpüspök ő mlga előbb, aztán pedig ő főmga is, amint szept. hó napjaiban Bécsből lejött, noha gyakrabban és ismételten könyörgött a tanács, noha már az alapok is ugy meg voltak vetve, mégis kijelenték, hogy nem fogják máskép megengedni e munkát, hacsak az két emeletre nem fog épittetni. A tanács az uradalom e szándékával nem ellenkezhetvén, a magáét pedig már nem követhetvén, hogy azon költségekből idővel hasznot húzzon, aziránt esedezett ő főmgnál iratilag, mikép az hát majd öszszevonási ház"-úl is szolgálhasson. E kérvény tartalma szóról szóra imez:

"Főmgú úr, a sz. római egyház áldozár-bibornoka, a sz. római birodalom hge, legkegyelmesebb urunk! A nyilvános és közterhek között, melyeket a szegény polgárok viselnek, nem utolsó helyen emlitendő sulyosságánál fogva az is, hogy a katonaságot szállásra vagyis mint közönségesen mondani szokás, "quártély"-ba befogadni, annak kényelmetlenségét folyton türniök kell, s minthogy ezen teher különbség nélkül mindenkire egyenlően hárittatik, és az alól, fontos ok nélkül, ki sem húzhatja ki magát, olyanokra is kerül a sor, kiknek a katona vagy lova részére a kivánt helyiségek nincsenek meg, mig ellenben mások, az ilyenek helyett, saját sérelmökkel is, tartoznak e terhet vinni; vagy olyanokra, kik mezei munkával keresik kenyeröket, vagy olyanokra, kik mesterségeket gyakorolnak, vagy pedig, kiket az Isten gyermekekkel áldott meg. Az elsők a munkától gyakran elvonatnak, a mesteremberek dolgaikban akadályoztatnak, a szegény szülők vagy a gyermekek csavargása vagy azok pajkossága és hasonló gonoszkodások miatt, melyeket bennök a gyönge kor ébreszteni szokott, a katonák által szerfölött háborgattatnak. Megtörténik pedig az is, hogy maga a katona is gyakran kihág sokban, melyektől pedig már az emberségi tekintetből is tartóztatnia kellene magát; már az ilyentől mennyi háborgatást, mily kereszteket és gyötrelmeket kell elviselni a szegény gazdának, elbeszélni eléggé, hoszszas lenne. És minthogy az alkalom maga a legtöbb rosznak szülője, főkép oly házban, a hol a házas-társak valamelyikén kivül alig van még más otthon, és a hol a lakók nincsenek külmunkákkal elfoglalva, menynyi botrány keletkezik ott, és a házassági élet békéje mily nagy mérvben veszélyeztetik!

"Ezeket már igy előrebocsátva, főmgod magas itélete alá bocsátjuk a legalázatosabban, mennyit kell azonfelül a biró és tanácsnak törekedni, mig az ily hiányok, bajok megjavittatnak, a megzavart béke helyreállittatik, a botrányok elhárittatnak. De az is nem kis baj, hogy azon istállókban, melyeket a szegény gazda a katonai ló részére ideiglenesen állitott, magok a katonák által okoztatott gyakran tüzvész, mint erre emlékezünk. Hogy tehát mindezektől valamint a szegény népet, ugy önmagunkat is megszabaditsuk, aziránt idáig sokat gondolkodtunk és aggódtunk. Minélfogva főmgd elé borulván és térden állva a legalázatosabban könyörgünk és főmgd kegyelmeért esengünk, miszerint leghatalmasabb hatályával nekünk és a város részére azt megtenni és eszközölni méltóztatnék, hogy mikép sok városban történik, ugy itt is mostantól fogva azon katonaság, mely e városnak a házakba való elszállásolásra aránylag kijut, egy házba huzassék öszsze, mely szükségre legjobban szolgálhatna a legujabban épittetni kezdett szállásház, melynek épittetését noha előbb kevesebb költséggel szándékozók végrehajtani, mindazáltal csakhogy itt jelzett célunkat elérhessük, nagyobb kiadásokra is készebbek vagyunk, csakhogy ugyanazon ház mind a közszükségnek eléggé megfelelni, mind magát a várost főmgod örök emlékére ékesiteni és disziteni képes legyen. Ez által mind a katonákra, mind pedig a tisztekre nézve azon nagy jótétemény háramlik, hogy az étkezésnél egy társaságban lehetnek, lovaikat mindig egyenlő jó rendben tarthatják, fegyvereik száraz és biztos helyen lehetnek, a tiszt urak pedig mindezeket könnyen szemmel tarthatják; a polgároknak is abban nagy könnyebbségök lesz, ha a szénát és abrakot nem kell nekik naponként, gyakran a város egyik végéről a másikra a katonák után hurcolni, a mely polgárok közt az arányt is könnyebb lesz föntartani mások sérelme nélkül. Főmgdnak a kegyelmét stb. N. N. Vácz püspöki város birája és tanácsa."

Ő főmgnak arra is nagy gondja lévén, hogy közhasznu intézkedései meg is tartassanak, mlgos uradalma, nehogy a helybeliek által mivelt külső szőlőhegyekről az idegen borok e városba behozattassanak, a városi tanács által ezen évi nov. 4-kén az alsóvárosi állomásra alkalmatos őröket rendelt ki, kiknek éjjel s nappal őrködniök kellett. - A vácziaknak fő kereseti források lévén a szőlőmivelés, ennek jól felvirágoztatására segédpüspöke által nagy gondot forditott ő főmaga. Miért is az ezen évben felosztott és mivelni kezdett alsó kútvölgyi szőlők megtekintésére a gondos tanács az emlitettek meghagyása folytán, nov. 26-kán kebeléből Taschl András polgrmstr, Tóth János tanácsbéli és Benedek István főjegyző urakat kiküldvén, előadák, hogy kilenc tulajdonos hozzá sem fogott a miveléshez, olyanok pedig, kik alig tettek valami munkát, és mégis kétannyi áron minden jelentés nélkül másnak adták át a szőlőhelyeket, hatan találtattak.

Határozatba ment azért, helyeselvén a segéd-püspök ő mga is, hogy olyanoktól, kik még semmi munkát sem tettek, egyszerüen elvétessenek és azok másoknak, kik az iránt jelentkezni fognak, főkép az idegen szőlőhegyeken már fáradni nem akaróknak engedtessenek át. A kikről pedig tapasztaltatott, hogy valamit már dolgoztak, nem tekintvén munkájok méltó diját, azokat tulságos áron is eladták, azok munkája megbecsültessék, és azokra, kiknek nincs, és másoknál inkább ugy találtattak, hogy nekik azokra szükségök van, azonban letevén a munkának igazságos és megbecsült diját, átirattassanak. Végre az olyan, ki az első kézből vette, utasittassék az eladóhoz, hogy annak árát letevén, a szőlőt előbbi tulajdonosa viszszakapja. Amennyiben pedig, az első birtoklóktól nagyobb és árverési áron szállottak volna a második kezekbe, az ily pénzek, mint fölöslegesek, büntetésül határoztatnak meg.

Migazzi bibornok ur az alattvalói közötti szegényekre is kegyesen kiterjesztvén figyelmét, dec. 1-jén az ő akarata folytán a tanács a negyedmesterek által hirdettette a városban, mikép azon gyermekek kik pamutból fonalakat fonni már tudnak, Zechner István urhoz vezettessenek. Ő főmga ugyanis még a legközelebb mult hó 1764. évben látta jónak ezen kereseti forrást nyitni azon szegényebb lakók javára, kik főkép a téli időben máskép kenyérre valót érdemelni nem tudnak, s ily uton egyszersmind a városban ezen ipar-ágnak némileg lendületet szerezni. - A város csinossága is különösen szivén feküdvén, nagyban buzditotta a tanácsot, többi közt, az utcák kiköveztetésére is, mely ezen 1765. évben annyira folytattatott, hogy a tett kikövezés megtekintésére a tanács által kiküldött és ez ügyben a fölméréssel különösen megbizott Stoltz Antal, Vajzer János, a melléjök adott Schiner Mátyás kőmives mester urak a tett szemle után azon jelentést tették a dec. 3-ki ülésen, hogy a különböző főbb utcák, helyek és téreken öszszesen 987 négyszögölnyi kövezés történt, mely jelentékeny munka 40 dénárjával számitva ölét, 394 frt, s 80 drba került.

Azonban nem csekély lévén azok száma, kik ő főmgnak a nép iránt tanúsított sokféle szívességét, név szerint, azon nagy jótéteményét, hogy a lakósok sz. György-napig száraz fát hordhattak az uradalmi erdőkből, sokan azzal köszönték meg, hogy azt ott érintetlenül hagyván, a legszebb élő fákat vágták ki és többféle érezhető károkat tettek, ennélfogva az erdők használatát a beállott 1766. jan. 29-kén szigorúan betiltotta Burján Sámuel urad. praef. úr, mely tilalmat még e napon a tanács, ugy szintén az alattomos bormérést, a lakodalmak és más alkalmakkori lődözést is, a legszigorúbb büntetések alatt kihirdettette. - Bármily szükségében mindig egész bizodalommal folyamodott a város a jószivü biboros főpaphoz. Igy az előbb érintett évi febr. 14-kén is egy folyamodványt menesztett eléje, kérvén abban, miszerint az adókivetést illetőleg nem a szőlők kiterjedése, hanem a bormennyiség vétetnék föl, azon határozat dacára is, mely az előbbi 1765. évben ő főmga elnöklete alatt hozatott. Azonfölül könyörög a tanács, hogy a helybeli területen komlós-kert alá helyiség hasittatnék ki; mert a sörházat a város az uradalomtól haszonbérben birván, komlóért gyakran túlságos összegeket is kell kiadnia. Igy a város ezen évben szintén egy mázsa komlót alig birt 120 frton alól szerezni E kérvényre ily határozat érkezett:"

"Csak ezen évre történjék ugy az öszszeirás, amint kéretik, de oly föltét alatt 1-ször, hogy mihelyt az idő tavaszkor engedni fogja, a rendelt módon történjék a felmérés, az engedés minden reménye nélkül. - 2-or, hogy a kivetés a mult és többi évek gyakorlata szerint, amennyire lehetséges, bárkinek is sérelme nélkül igazságosan eszközöltessék, a termények öszszeirásánál igénybe kell venni az illető hegymestereket is, a kik bizonyságot tegyenek, vajjon a szőlők mivelésében kellő és szükséges munkát megteszik-e, és a kik valóban hanyagoknak lenni találtatnának, nehogy a tunyaságból hasznot látszassanak huzni, büntettessenek meg. - A komlós kert részére pedig valahol a szőlők között oly helyet igyekezzenek kiszemelni, melyet a falyamodóknak az uradalom kára nélkül oda engedni lehet. Kelt Váczott 1766. febr. 16-kán."

A város folyton csinosodván, népessége is egyre növekedett az oly roppant tevékenységű főpásztor kormánya alatt, és szaporodtak a szépen haladó és emelkedő városnak szükségei is, melyeken a nagy Migazzi, e kegyes földesur mindenkor kész volt segiteni. Azért a tanács márc. 4-kén ismét szine elé járult kérvényében, melyben is egy majorság részére alkalmatosabb helyet kérnek, figyelmeztetvén ő főmgát arra, hogy a mostani házak között a könnyen támadható tűzvész miatt a legveszélyesebb, a polgárokra nézve pedig a nagyobb távolság miatt, és főkép viharos idők alkalmával, igen kellemetlen helyen fekszik. Azért könyörögtek már az előbbi 1765. évben is, most pedig ezt ismételten teszik, esedezvén egy ily alkalmatosabb majorhelyiségért a város részére. Erre ő főmga e hátiratot tette: "Mutattassék ki valami hely, és ha ez az uradalom kára és megszorítása nélkül oda engedhető lesz, megkapni fogja a város."

Aztán egyszersmind ismételten már az iránt is folyamodtak, hogy nekik kertek alá földek mérettessenek ki, nehogy az elmúlt években épült uj házakból a szárnyasok és egyéb házi állatoknak alkalmok legyen a növények és vetemények közé becsuszszanni. A legközelebb mult, 1765. évben ugyan bizonyos csapás kihasittatott és némely polgárok között fel is osztatott; de mivel némely okok jöttek közbe, az ügy egész eddig függőben maradt. - Mire ő főmga hátiratilag igy válaszolt: "Kihasíttatni fognak e feltételek alatt: 1. A kinek már van kertje, ne ragadja el olyantól, kinek még nics, és azt képes leend mívelni. - 2. Mindenki, a ki kertet kap, egy év alatt a mivelést megkezdeni tartozik, különben az olyantól elvétetni fog. - 3. Ne legyen ott széna-, szalma- vagy más tár, hanem csupán kerti magvakkal veteményeztessék be. - 4. A felosztás minden részrehajlás nélkül történjék. - 5. Oly hely választassék, mely a város netaláni jövő terjedését nem gátolandja."

Majd felemlitik ismét a kérvényben, hogyha valaha a mlgos uradalom a pincéket, melyek a piacon léteznek, ismét a maga hasznára alkalmazni akarná, azokat viszszavenné, a régiek közől viszszaállitandó egyetlen egy piaci-nyilás költségeit is, melynek nyitásaért a tanács, a piac akadályozása nélkül esedezik, megtéritendené. Mire ez lőn a hátirat: "Iratilag óvás fog tétetni, nehogy a költségek, melyek a közlekedésre fordíttatnak, a viszszavétel esetén megtérités nélkül maradjanak. Hogy pedig a piacon vágattassék nyilás, elegendő okoknál fogva ez meg nem engedtethetik." - Végre az iránt is könyörögtek, hogy miután az ő legalázatosabb folyamodványukra, azon rétek viszszaegészitése végett, melyekből a vácziaktól jelentékeny rész törvényszékileg a dukai helységnek itéltetett oda, ő főmga a szóri erdőkből bizonyos csapást azon rétek közvetlen és ezekkel tőszomszédságban a legkegyelmesebben megajánlani méltóztatott, azok ugyan ki is jelöltettek, de még pontosan ki nem hasíttattak; minthogy most a fák kivágása és gyökeik kiirtására a legalkalmatosabb idő volna, a kihasitásra a tiszt urakból egyet kegyesen kiküldeni kérnek.

E pontra a hátirat ez lőn: "Ki fog hasíttatni a legközelebbi napokban." - A tanács márc. 4-ki folyamodványa következtén ápril 18-kán a sz. Józsefről nevezett Osváld Gáspár kegyesrendi tagtárs, ő főmga épitészeti igazgatója, által a város majorja részére a kosdi és rádi utak mellet30 332/3 öl széles s 622/3 öl hoszszú helyiség méretett ki, tek. Burján Samuel ő fmga praefectusa, Benke István város birája, Benedek István jegyző és Stoltz Antal tanácsbéli urak jelenlétökben. - Majd ő főmga ismételten ajánlván a dunaparti árok és uj út folytatását, ápril 6-kán a tanács intézkedett, hogy az ide szükséges földet közelről, Hiros Pál városi kapitány úr udvaráról szállitsák, mint a ki uj házat épittetvén, nevezetes mennyiségű földet ásat ki az alapvetés végett. - Ugyszintén ő főmga meghagyása következtén a tanács ápril 11-kén a negyedmesterek által hirdettette, hogy kiki a háza előtt ültetett fákat jól gondozza, a kik pedig még nem ültettek volna, magoknak szerezzenek bármily fajta fákat és azokat házaik előtt elültessék.

A tanács e hó 22-kén Gavan Mátyás uradalmi komlósnak, ki a város uj komlós kertjében 9000 komló-gyökeret ültetett el, jutalmúl 15 frtot ajánlott meg. - Május 9-kén pedig Schiner Mátyás kőmives-mesternek meghagyta a tanács, hogy a jövő hétfőre elegendő legényeket rendeljen, kik az épittetni kezdett uj szállásház munkáját, melynek tervrajzát az említett mester készitette, ugyszintén a dunaparti, nagyrészt már kész falnak épitését folytassák. Pauer Lőrinc ácsmesternek is meghagyva lőn, hogy legényeket rendeljen, kik a legközelebb múlt napokon a város majorja számára kegyesen kijelölt uj helyiséget körülkeritsék, és az abbani házat kitisztogassák és meszeljék, hogy az itt szállásoló katonaság részére azt kórodaúl használni lehessen. - A városi hatóság junius 14-kén jelenté, hogy ő fölsége engedélyével ellátott salétrom-készitők érkezvén Váczra is, ezek az uradalom és a két város tanácsai pártolásába ajánltatnak. Hatalom adatott nekik bármily házból az alkalmatos földet, vagy az utcáról mühelyökbe elhordani, de oly föltét alatt, hogy kötelesek lesznek ők maguk az általok kiásott gödröket ismét jó földdel betölteni és elegyengetni, a háztulajdonos hozzájárulása nélkül.

Ugyanezen 1766. augusztus-hóban ő főmga Váczra Mária Krisztina főhgnőt és Albert lengyel királyi és szász-tescheni hget, gr. Batthyányi Lajos nádor halála után Mária Teréz helytartóját, várván vendégekül, a tanács jun. 19-ki ülésén kijelentette, mikép, hogy a város az érintett fenséges házaspár iránt hódolatát és szeretetét tőle telhetőleg kimutatná, ugy rendelvén ő főmga is, ennélfogva állittassék a legmagasabb vendégek eljövetelére a helybeli polgárokból 3 csapat, és pedig egy gyalog a magyarok és egy ilyen a németek részéről, a harmadik pedig lovas a magyarokból. Hogy pedig e tisztelgési szolgálatra az alkalmatosabbakat lehessen kiválogatni, a mai ülésre minden céhek céhmesterei a tanács elé behivattak és azoknak meghagyatott, hogy névszerint, a kiket csak alkalmatosaknak fognak találni, mestertársaik és segédeikből, amazok hiányában, öszszeirjanak, és azokat a következő vasárnap délutáni 3 órakor névszerint följegyezve, a tanácsnak bemutatni el ne mulaszszák.

Ugyanezen oknál fogva a segédpüspök ő mga ajánlani méltóztatott, hogy a dunaparti utat illetőleg, melynek a jövő aug.-hóra, azaz ő felségeik eljövetelére késznek kellene lenni, haszontalan volna pedig minden munka és törekvés, hacsak azon út és elegyengetett földtömeg fallal meg nem erősittetik. Azért ugyanazon püspök ő mga tanácsa folytán határozattá lőn, hogy azon falnak gyorsabb elkészitésére amennyi kőmivest csak találni lehet, hat óra után, a midőn már másutt a munkától megszünnek, mind oda rendeltessenek. - Aug. 12-kén is igen élénken intézkedett a tanács, hogy az e hó 20-kán ide érkezendő fenséges vendégek az őket megillető ünnepélyességgel fogadtassanak. Hogy ez igy és ő főmga parancsa szerint történjék, minden szükséges rendelkezések megtétettek a végre. A segédpüspök parancsára az is közhirré tétetett, hogy a jövő kedden, midőn t. i. fönt tisztelt ő fenségeik Váczra érkezendenek, és innét Budára utazandanak, és pedig Váczra hajón, Budára meg a Dunán átkelve kocsin fognak utazni Sz. Endrén át, a polgárokból, mind a kik csak tehetik, aszszonyok, szüzek és ifjak, gyermekek és leánykák, tisztességesen, jobb ruháikba öltözve a Dunaprton Kis-Vácz helységtől a sz. Ferenciek kolostoraig helyezkedjenek el, és a midőn ő fönségeik megérkeznek és aztán elköltözni fognak, anyanyelvökön hangosan kiáltozzák: "Éljen Albert szász herceg ő fensége; éljen Krisztina osztrák főhercegnő ő fensége!"

Azon-fölül az illetők azt is hirdetendik, hogy már a következő napon, mindenki, főkép a főutcán lakók, házaik előtt és az utcán tisztogassanak és a tisztaságról gondoskodjanak, hacsak hanyagságukért szigorú fenyités alá kerülni nem akarnak; a piacot pedig a praefectusi háztól leginkább a sz. domonkosiak egyházaig maga a város tisztogattassa meg. Valahányszor pedig a püspöki lak előtt, vagy bárhol szükségeltetni fog, maga a mlgos uradalom saját kocsijairól fogja onnét a port öntözés által elenyésztetni. Azért e végre maga a város is készen tartsa mindig szekerét és az elé a marhákat befogassa. Nehogy pedig a tanács hanyagságról vádoltassék, gondosan őrködjenek a kamarás urak.

Ennélfogva hirdetendik, hogy valamint máskor is, a legkeményebben tiltatik, főkép azon napokon zsidókat, csavargó embereket és bármely másunnét érkező idegeneket, előleges engedély nélkül befogadni, senki se merészeljen. - Zajongás, lármák, civakodások, káromkodásoktól és kivált részegségtől az emberek óvakodjanak, melyek valamelyikéről a ki vádoltatni fog, azonnal börtönbe vettessék és bizonyulás esetén bültetés alá adassék. - Megintendők a háztálajdonosok mind, hogy szigorú büntetés alatt kéményeiket kijavittassák és tisztittassák. - Kinek-kinek háza előtt vagy udvarán a tűzvész ellen vizzel telt edény álljon. Ha alkalmilag és a körülményeknél fogva még más valami adná elő magát, azokat megfejteni és parancsolni kötelmökben álland. - Ezekhez aztán még a következők adattak:

A városház elé még ma 6 lámpa kitétessék. - 2. Megtiltatik a Prinnerféle mészárszéki legénynek, hogy ő fönségeik Váczott létökkor húst vágni ne merészeljen. - 3. A Kis-Vácz helységtől a város alsó végeig elnyuló út minden szemetek, akadályok és rondaságoktól megtisztíttassék. - 4. Ő fenségeik itt létökkor éjszaka, kivált a főutcán a polgárok ablakaiban gyertyák égjenek, és kik az említett hercegek és ő főmga iránt kegyeletöket méginkább kimutatni akarnák, égő gyertyáikat olajjal kent és kifestett papirokkal is környeztetni fogják. - 5. A mi illeti e pontot, azokra nézve, melyek ő felségeik 1764. évbeni ittlétökkor rendeltettek, már elégtéve vagyon. - 6. Hogy a biztonságról eléggé gondoskodva legyen, az utcák tisztasága, a tűzvészek kikerülése, csavargó emberek s ilyfélékre nézve, annak is a tanács által kiküldött bizottsággal elég van téve. - 7. és 8-ik pontokban a tűzoltó eszközökre nézve tétetik intézkedés. - 9. Az arra rendelt öltözetben dárdákkal ellátott 12 hajdú rendeltetik a városházhoz, kik minden előfordúlható szolgálatokra készen álljanak, Taschl András, Laczkóczy Pál és Herkl János tanácsbéliek vezénylete alatt. - 10. Az utcákra kirendelendő polgárok szerdán reggel jelenjenek meg a városházán, midőn kötelmök nekik tudtul adatni fog. - 11. Azon idő alatt a sütők és kofák a serfőzöde elé utasíttatnak a piacról. - 12. Kocsmák, mészárszékek, piacok minden szükségesekkel elláttassanak, melyek hogy pontosan és igaz mértékkel szolgáltatnak-e ki, Csáky Mihály káptalanvárosi jegyző és Keserü Ferenc urak által fognak megvizsgáltatni.

A gyalog katonák a dunaparti hid két oldalán fognak elhelyeztetni, és pedig a magyarok jobból, németek pedig balról fogják várni ő fenségeik eljövetelét, a midőn is felváltva tüzet adnak, mielőtt a kijelölt révbe megérkeznének, aztán pedig fegyvereikkel tisztelegnek. A lovasok meg a piacon foglalnak el rendesen állást. A mozsarak kisütésére Együd Mihály városi hajdu rendeltetik ki a magyar csapat mellé a Dunapartra, vagyis a börtönök alatti uj útra; német gyalogság mellé meg Windlpassinger Vitus kápt. városi hajdú a diadalkapu mellé; Kis-Váczra Sandai Imre; A Kőhid-malom fölött a Duna magasabb partjára Dányi István. - A magyar és német gyalog katonáknak, úgyszintén a lovasoknak is, kik ama fönséges vendégek ide jövetelére a helybeli polgárokból kiválasztattak, minthogy a fegyvergyakorlatoknál és ő fönségeik átmeneténél sok fáradságot tanusitottak, házi dolgaik elhanyagolásával is, és a többi polgároknak is, miután annyi napi munkának elveszése rájok nézve sérelmes volna, három napi dijt ajánlott meg a tanács aug. 22-én, t. i. az őrmestereknek 35, a tizedeseknek 25, s a közembereknek 20 dénárt fejenként, e kárpótlás készpénzben rendeltetvén nekik kiadatni.

Ő fenségeik eljöttére nagyban folytak a készülődések. Igy ő mlga meghagyta, hogy az akkor tisztelgő gyalog-katonaság tisztességes topányokban jelenjen meg. Ő főmga nagy kitüntetéssel akarván fogadni a magas vendégeket, azért a segédpüspök ő mga a Dunaháton is rendezett igen szép és kedélyes mulatságot, s a tűzi-játékhoz szükséges szereket a tanács bizonyos Pajor nevű váczi fi által Kis-Martonból hozatta ide. Ő főmga, a hg. bibornok, oly gyöngéd figyelmet tanusitott magas vendégei iránt, hogy még az ebeket is, nehogy azok éji csaholásaikkal a nyugalmat zavarják, eljövetelök előtt nagy számmal agyonlövette.31 Ő fenségeik két napig időztek ekkor Váczon, a midőn is tiszteletökre a város nevezetesebb része a Dunasorral együtt fényesen kivilágíttatott és diadali jelvényekkel diszittetett. A legszebb jelenet volt ekkor egy kedves szigetkeként a Dunából kiemelkedő kéjpalota, mely a parttal egy csinos hid által volt egybekötve, s a melyben a Migazzi által alapitott "Theresianum" lovagakadémiai nemes ifjai az este beálltával Hollberg "Politischer Kanengieser" cimű szindarabját játszták el németül. Vigan lobogó fáklyák és lámpák vetekedtek a csillagos ég fényével, s a szép, kedvező időjárás az előadást nagyon kedvessé, mulattatóbbá tette. A polgárság ekkor is fegyveresen jelent meg s a fegyverforgatásbani ügyességének szép jeleit adá, mint ezt már többször hivatolt müvében Róka megjegyzi és hozzáteszi, hogy mig nem épen régen Vácz népessége 6000 léleknél alig ment többre, az most már a két városban 8000-re növekedett.32

Vácznak roppant tevékenységű biboros főpapja és kifogyhatatlan bőkezűségű földesura, Migazzi ő főmga minden, még a kisebb ügyekre is ugy kiterjeszté figyelmét, mint a legfontosabbakra, hogy ezen tekintetben e folyton emelkedő várost a virágzás lehető magas fokára emelje. E végre rendeletei egyre mindig foglalkodtatták a tanácsot is, mely az ő meghagyása folytán ugyanezen 1766. jun. 24-kén elhatározta, hogy azon fal folytatására, mely a Duna mellett a töltés és uj út támjaul rakatik, ugyszintén a szállásházra és az útak kirakására, az aratás tartama alatt elegendő kőkészlet szereztessék. Minthog pedigy a Dunaparton ujon csinált töltést a nagy hőség miatt tovább gyöpözni nem lehet, annak folytatása elhalasztatik a hőség elmultáig. - A jul. 16-ki ülés iratai szerint, a váczi utcák kövezésén Jordán Venczel pesti és ez után Majer Ágost budai kőrakók dolgoztak. - Mivel ő főmga a sz. Sebestyén és Rókus téren létező kutat nagyon ajánlotta a tanácsnak, ez jul. 29-kén abban állapodott meg végre, hogy az csővel fog elláttatni és huzóra alkalmaztatni.

A koldusokra nézve pedig szept. 5-én ő főmga kegyes parancsára ezen szabványpontok tétettek föl: 1. Ki sem bocsáttassék akár a házankénti, akár pedig a templomok előtti kegyadomány-gyűjtésre, csak az, ki itt a város terheit viselve, lett koldussá. 2. Hogy pedig az idegenek a helybeliektől bárki által is megismertethessenek, irattassanak össze mindazok, kik a kegy-adományokat megérdemlik és azok bizonyos jelet kapjanak. 3. Rendeltessék részökre két koldúsbiró, kik főkép az idegenekre vigyázni köteleztetnek, és mihelyt ilyeneket észrevesznek, a birónak és tanácsnak azonnal bejelenteni el ne mulasszák. 4. Minden templom pitvarában pörsölyökkel ellátva ketten ülnek ezentul, melyek minden szombaton felnyittatnak, és azokban találtató pénzösszeg mindnyájok közt egyenlően kiosztassék; szombatnapon kivül pedig kéregetni kinek sem szabad.

Ez alkalomból szóba jött az is, hogy igen tanácsos lenne, ha a cigányok is a kéregetéstől eltiltatnának, kik által annak ürügye alatt különben is sok rosz szokott elkövettetni. - Október 6-án pedig végezte a tanács, hogy az uj szállásház épitése, mivel a város lakossága arra most elégtelen, és az idő is már késő és hives, egy időre félbenhagyattassék. - Minthogy a serházhoz szükséges farakhely a mészárszék miatt megkisebbült, az október 26-i ülésen tervbe vétetett annak hátulsó, t. i. a Duna felőli teréni kiegészitése. Minthogy pedig e téren Szlepka Mihály és Matejkovics Mihály vargák házai részben benyúltak, ezek ő főmga engedélye folytán akkép egyezkedtek a tanácscsal, hogy ama tér diszének emelése állandósitása és főkép a tűzvész kikerülése tekintetéből készek inkább a kivánatnak megfelelőleg alapjából ujon épittetni házaikat, csakhogy az ő mesterségökre nézve alkalmatos helyeiken megmaradhassanak. Ekkor azt is elhatározta a város, hogy az igy nyerendő diszesebb tért kőfallal kerittessék el, ajtó hagyatván azon a hátsó bejárásra. Az alacsony tér pedig földdel töltendő meg, hogy egy szinvonalra emeltessék az udvartér elejével, mely azonban még maig is jóval emelkedettebb a Dunára néző alsó térnél.

A városnak bort, zabot, arpát stb. kellvén beszerezni, miután kölcsön-pénzhez jutni nem tudott, a segédpüspök ő mga közbevetése folytán nov.1-én elhatározta, hogyaz özvegy gr. Salbecknő ő mlgtól felajánlott 5-6000 frtból hatos kamatra 4000-et vesz fel. Még e hó vége felé Geiger Ferencz nagymarosi ispántól is ugyszintén a következő hóban is ugyanettől vett fel a város szükségei fedezésére 1000-1000 forintokat, hatoskamatokat fizetendvén ezen összegektől is.

A gondos városi tanács nov. 21-én ő főmghoz ismét egy kérvényt intézett, melyben előadván, hogy miután a legszükségesebb helyeken, t. i. a város azon utczáin, melyeket az álló viz miatt nehéz volt az átjárás, vagy az egészség, a disz és a tisztaság tekintete ugy kivánta, a kikövezés ő főmga kegyes tanácsolása és sürgetése folytán is nagyrészt már befejeztetett, mely mennyi sok költekezésbe került, idők multán az utódok is ugyanannyi vagy tán még több költséggel lesznek kénytelenek azt föntartani, s ha csak a hiányok gyakran helyrehozatni nem fognak, néhány év alatt minden munka haszontalanná lesz. Azért a legalázatosabban könyörög a tanács főmgnak, miszerint hatalmas közbevetése által a városnak oly kegyet és kiváltságot eszközölni méltóztatnék, melynek folytán azon, más ily kikövezett városokban szedni szokott burkolati dijt itt Váczon is szedni lehessen, azaz: az ugynevezett "Flaster Geld"-et.

Majd az iránt is esedezik a tanács, mivel az elmult évek mindegyikén tapasztalni lehetett, miszerint szüreti alkalommal a szegény nép a bor-kilenczed és tized megadásában késlekedett, mikép ezt ő főmga is ezen évben észrevette és tapasztalni kénytelen volt; nehogy ezen zavarok a jövő években is előforduljanak, bizonyára a szegény nép nem csekély sérelmére, azok kikerülése végett ő főmga valami üdvös intézkedéseket tétetni, és a "harmadik állomás"-ra még egy helyet kijelelni a legkegyelmessebben méltóztatnék. - Figyelmezteti aztán a tanács arra is a legalázatosabban ő főmgát, amit tőle a mult 1765. évben iratilag esengve kért, hogy t. i. a városba helyezendő katonaság mind a szállásházba helyeztessék, és e kérvényöket ezennel megujitják. - Végre felhozzák, hogy miután alázatos kérelmökre ő főmga ezen évben komlós-kert alá bizonyos földterületet kegyesen megajánlani és kihasíttatni méltóztatott, az leültetett komló pedig a jövő nyáron karók nélkül el nem lehet, azért esengve kérik ő főmgát, hogy a szükséges karókra alkalmatos fát az uradalmi erdőből megajánlani kegyeskednék.

Ő főmga kegyes közbevetése és hatalmas pártolásával sokban elősegitette a dicséretes törekvésü tanács ügybuzgó müködését. Igy a város elöljárósága által nov. 21-én hozzá a "kövezeti dij" szedésére nézve előterjesztett folyamodványra is azon tanácsot adta, hogy szerkesszen a tanács az illető m. kir. kancelláriához egy kérvényt, melyet ő főmga ajánlkozott annak előterjeszteni. E kérvény hon nyelvünkön szóról-szóra igy hangzik:

"Nmlgú, mlgos, gróf ur, a magyar kir. udvar kancellárja, legkegyelmesebb urunk! Jóformán az egész vidék és mindazok, kik azelőtt Váczon átmentek, megbizonyithatják, hogy kivált huzamosb esőzések idején, tehát leginkább ősz és tavaszkor, midőn a föld a fagytól fölenged, ugyanazon város utcáin az átmenetel oly nehéz és veszélyes volt légyen, hogy igen gyakran azokon nemcsak a szegényemberek, és azok kocsijai, kik saját és magán ügyeikben jártak, hanem azokéi is, kik ő fölsége és az ország ügybajaiban utaztak, megállottak, a sárban elakadtak, és csak hoszszú várakozás után önmagok kellemetlenségével és barmaik nagy kárával kelle azokat onnét kivontatni. Ugyanis oly út mellett, sőt oly helyen fekszik Vácz, hogy azon át nemcsak a magán és alacsonyabb sorsu embereknek, hanem az ország nemeseinek és főurainak, a saját és az ország ügyeiben járkelőknek, s azoknak végre, kik üzletet és kereskedést visznek, a milyenek száma igen nagy, sőt magának, a szolgálatot előmozditó szegény népnek is átmennie kell, és a melytől mindazoknak eltérni csak nagyobb fáradság és idővesztés mellett is nagyon nehéz lenne.

"Mindezeket a legbölcsebben vette észre a bibornok ő főmga, herceg, püspök és a mi legkegyesebb urunk, amiért is minden gondolatait és törekvéseit oda irányozta, hogy ezen nyilvános és közszükségnek valami üdvös orvoslat által eleget-tenni lehetne. Ugy rendelte el tehát és intézkedett ő főmga, hogy Vácz városa kivált a legveszélyesb utcákat, melyeket t. i. a sár legmélyebben boritott, további kellemetlenségek kikerülése végett, kövekkel kirakatta, más helyeken pedig földdel töltetett meg jól és igy azokat az átmenőknek igen kényelmesekké tette, bizonyára nem csekély költséggel és fáradalommal. De mivel ezek föntartása idők folytán nem kevessebb, hanem még több költséget igényelne, és e teher örökös lenne, hacsak gyakrabban meg nem javittatnak, és a könnyen történhető hiányok folyton helyre nem hozatnak, különben nehány év alatt minden munka haszontalanná fogna lenni.

"Hogy tehát ez ne történjék, és azok hiányában a község is ezentul ujabb és ujabb kellemetlenségeket türni ne kénytelenittessék, minthogy e város az országuton fekszik, és itt a közlekedés a legnyiltabb és gyakoribb, ahol a hajók is nagy számban megállhatnak és valóban ki is kötnek, és a katonai átmeneteknek is igen gyakran kitéve volna, mink pedig oly nagy teher elviselésére elegendők nem vagyunk, azért is Nmlgdhoz, mint leghatalmasabb pártolónkhoz fordulunk a legmélyebb hódolattal, méltóztatnék minket kegyes voltánál fogva ő cs. kir. fölségénél ugy pártolni, hogy Vácz városa örökös alapul oly kiváltságott nyerjen, melynek erejénél fogva, a többi kikövezett városok példájára, a külső vagyis idegen kocsiktól dijt, az u. n. Pflastergeld"-et szednie szabad légyen. Mely kegyelmet stb. N. N. Vácz város birája és tanácsa." (Bemutattatott 1771. dec. 2-kán.)

A kikövezési dij-szedési kiváltság kinyerésére a tanács épen nem sajnálta fáradságát. Igy az 1767. jan. 27-ki ülésen fölemlittetik, hogy Beniczky István kir. tanácsos és alispán ur részére, tiszteletdijul, a tanács Tatáról egy vad-sertést hozatott, melyet is a Pestre avégett kiküldött biró és jegyző urak mutattak be neki, kérvén ő mgát, lenne kegyes az ő főmga által a kancellár ő nmlghoz áttett azon alázatos folyamodványt pártolásával támogatni ennél, hogy az utak jó karban tartása és a kikövezés költségei födözhetése tekintetéből a város az u. n. "Flastrom Pinz Privilegium"-át minél előbb megnyerhesse. - Febr. 3. Vácz város birája és tanácsa által galanthai gr. Eszterházy Ferenc, Fraknó stb. örökös főispánja, Magyarország udvari cancellárjához, a mult dec. hóban a kikövezési dijszedésre vonatkozó bizonyos kiváltság kinyerése végett ő főmga előterjesztése mellett intézett folyamodványra, a mely intézvény a nmlgú m. kir. httó-tanácstól tek. Pest vgyhez érkezett, azt a fönt tisztelt kir. tanácsos s a nevezett vgye rendes alispánya másolatban a tanácscsal közlötte saját levele kiséretében, mely utóbbi igy hangzik:

"Pest. 31. Januarii 1767. Ajánlom kész szolgálatomat kegyelmeteknek! Minémü kegyes Intimatuma érkezett Fölsiges Consiliumnak kegyelmetek Instantiájának dolgában, ime utolsó paginán közlöm kegyelmetekkel, vagyis inkább fóliumon. Sürgesse azért kegyelmetek Méltóságos Püspök és Prépost Urnál, Méltóságos Uraság részéről az iránt való recomendaciót, hogy a jövő Nemes Vármegye Gyüléssiből, a Nemes Vármegye részérül való recomendatió is expediáltathassék, és annyival hamarább boldogulhasson kegyelmetek szándékában. Irok ez iránt ezen alkalmatossággal Méltóságos Püspök Uramnak ő Ngának is, remélem sőt nem kételkedem, hogy a Méltóságos Uraság is fogja Secundálni kegyelmetek Istantiáját. Ez előtt egynehány Esztendővel a Nemes Vármegye Buda Városának is elaboralta volt ilyetin Flastromozásnak Vectigálissát, sőt a Dunának is portoriumját, tudniillik a hajóktúl szedni szokott Karó pinzt: kivántam volna most aztat ide rekesztvén, közleni kegyelmetekkel, de nem akadhattam hirtelen irásim között reá; felkeresem mindazonáltal e napokban és fogom közölni kegyelmetekkel, sőt Méltóságos Püspök Uram ő Nagyságával is. Nem fog ártani, ha kegyelmetek is fogja közleni velem, ekkoráig mit szokott szedni mind a hajóktúl, mind a talpaktúl; mert mivel a Dunapartot és olly költsiggel és fáradsággal tölti és conserválja kegyelmetek, és annak szükségit mind a Méltóságos Uraságnak, mind pedig a Nemes Vármegyének recognoscálni kölletik: méltó lészen, hogy az iránt is megnyerhesse kegyelmetek a Privilegiumot. És ugyan, ha tsak az út jobb lészen, magam is szándékoznék Méltóságos Püspök Uram ő Nga udvarlására, hogy ha ugy tetszene ő Ngának, ottan együtt mind ő Ngával, mind pedig kegyelmetek concursussával elaborálnánk a Vectigálnak proiectumát, mind a flastrom, mind a karó pinz, a vagy is a Taxa iránt, és aztat a jövő Gyülissen praesentálná kigyelmetek, a vagy inkább a Méltóságos Uraság maga proponálná a Nemes Vármegyének, hogy annál hamarább fölküldettetnék. Ezzel álhatatosan maradok kegyelmeteknek kész szolgája: Beniczky István m. k."

Az intézmény másolata pedig imez: "Méltóságos, főtdő, tekintetes és ngos, nemes és nemzetes nekünk igen tisztelt Uraink! Ezen viszszaküldendő, ide mellékelt Vácz város birája és tanácsa által a m. kir. udvar kancellárjához küldött és ő cs. kir. felsége által ezen m. kir. httó-tanácscsal közlött folyamodványból bővebben meg fogják érteni fönt tisztelt Uraságaitok, hogy ugyanazok mily okoknál fogva könyörögnek ily kegyes kiváltság részökre való megadásáért, melynek erejénél fogva kövezeti dijt, más kövezett városok szokása szerint, az ő városukban, vagyis az u. n. "Pflastergeld"-et szedniök szabad lenne. Az ily kérvény ide csatolása mellett fönt tisztelt uraságaitoknak ezen m. kir. httó-tanács meghagyni jónak látta, miszerint a fölött a váczi földesuraságot is meghallgatván, ide körülményes tudositást tegyenek ugyanazon fönt érintett uraságaitok. Adatott Pozsonyban 1767. jan. 19-kén tartott kir. httói tanács-ülésünkből. Fönt cimzett Uraságaitok jóakarója Albert. Szolgálatokra legkészebb: Subich Ferencz."

A febr. 27-ki tanácsülésen felolvastatott a kir. tanácsos és alispán úrtól küldött ezen ügybeni irat: "Pest. 19. febr. 1767. Ajánlom kész szolgálatomat Kegyelmeteknek! Ajánlásom szerint ime ide rekesztve megküldöttem kegyelmeteknek a Nemes Vgye által elaborált, és ő fölsége által is Stabilitált Vectigált. Közöllye Kegyelmetek Méltóságos Püspök Urammal Ő Nagyságával. Ezzel maradok Kltekk kész szolgája Beniczky István s. k."

Hogy a város a kivánt célt annál gyorsabban elérje, Benke István birót és Benedek István főjegyzőt egy folyamodványnyal Pestre küldötte ki Német-Ságodi Szvetics Jakab sz. István apostoli király rendje kis-keresztes lovagja, Pest, Pilis és Solt t. e. vgyék főispányi administratora, királyi jelenlét személynöke, az itéletekben helytartó, s ő cs. kir. fölségének tanácsosa ő mlghoz, mely kérvény szóról szóra igy hangzik:

"Ngos Personalis és Ádmtor Ur! nekünk nagy jó Kegyelmes Urunk! Nagy Kegyelmű Urunk, Herczeg és Kardinális Ő Eminentiája nem tsak látván Vácz Várasa uczáinak a sok sár és posvány vizek végett fölöttébb való nagy alkalmatlanságát, hanem amiatt másoknak okozott károkat is tapasztalván és hallván különbféle Méltóságoknak és rendben lévő Utasoknak panaszit, méltóztatott kegyelmessen meg parantsolni, hogy azokat igazitsuk, és hogy állandó képen a munka meg maradgyon, kővel is ki rakattassuk. Kinek tartozó Kötelessigünkből engedelmeskedvén, nem kevés fáradtságainkkal és költségeinkkel jó szivvel végbe vittük ugy annyira, hogy e béli munkáltatásunk a múlt 1764. Esztendőben Váczon való létekben főképpen Ő Felségeknek tetszett, azon által menő Vidéki Nagy Méltóságok pedig, Hadi Tisztek s közemberek, kereskedők, és mind Ő Fölsége, mind a maga különös dolgaiban járó s kelő szeginség nagy hasznát tapasztalta azonnal, tapasztallya is, kik gyakorta utazásokban meg gátoltattak, s a képen nagy rövidségekkel s üdővesztéssel, dolgaiknak halasztásával várakozni kinszerittettek; által látván azonban Nagy Kegyelmű Urunk Ő Eminentiája, hogy e béli munka esztendőnként nem kevés költsigekkel és fáradságokkal conserváltatnék és nekünk mint egy elviselhetlen terheket okozna, Ő Fölsige által kiadandó privilegium és Flastrom pinz iránt nyujtott alázatos könyörgésünket Ő Fölsiginek maga Ő Eminentiája kegyelmessen méltóztatott be nyujtani, melly is, amint értésünkre esett, a fölsiges királyi httó Tanátstúl a Nemes Vármegyére leküldetett tovább való értékedés végett. Tudván azért, hogy mind kérésünknek boldogúlása, mind ezekrűl tett kérdéseknek meg erősitése főképpen Ngdnak helyben való állittásátúl s kegyessigétül függene s egyedül Ngdtúl várhattyuk kegyes végben viteleket, alázatossan esedezünk Ngod előt, hogy azon alázatos kérésünket tovább is méltóztassék kegyesen tekintetbe venni, és hathatós oltalmával bennünket segíteni, hogy ohajtásainknak igaz folyamattyát, és kivánt végzésit elnyerhessük, mellyel mind ő Fölsige szolgálattyának alkalmatosabb folyamattya lehessen, mind pedig azoknak könnyebbsigit kiki különössen is tapasztalhassa. Kik is Ngdnak stb. Vácz Várasa Birája és tanátsa."

Ugyanezen szabadalom és kövezeti dij ügyében a tanács márc. 4-kén e hó 6-ra kitüzött vármegyei közgyülésre kebeléből egy majdnem szóról szóra oly tartalmú kérvénynyel mint a föntebbi, Benke István birót, Laczkóczy Pált, Tóth Jánost és Benedek István főjegyzőt küldötte ki Pestre. - A tanács márc. 24. ápril 3. 4.-ki ülésein a városház és papnövelde közötti prépostlak megvétele ügyében tanakodott, és végre azt 1500 frton ő főmgtől meg is szerezte. Az épület 1800 frtra volt előbb becsülve és a tanács elhatározta, hogyha máskép nem lehet, még ezen az áron is megtartja. Azonban a kegyes földesúr odaengedte azt az előbbi öszszegen a városnak, mely is azt arra szánta, hogy abba a városház alatti korcsmát fogja áthelyezni, s ahelyett ott boltot fog tartani. Ő főmga a papnöveldét is, melyben az irgalmas-rendiek laknak, máshová akarván áthelyezni, szerette volna, ha a város azt egy igazi kórodának megvásárlani akarná, minthogy a létező kórodai épület, melytől az "ispita utca" elnevezés származott, már ugy sem alkalmatos ama célra, melyre használtatik. Az árát részletenként és kamatok nélkül is elfogadni igérte ő főmga, és a kórodai tőkepénzeket is a városnak adandotta volna át kezelésre. Ez ajánlatot azonban a tanács most nem vette tárgyalás alá.

Miután néhai Kolb Ádám gyógyszerész utódainak háza, mely a városház udvara mögött állott, áruba bocsátatott s annak fekvése is azt mutatja, hogy annak inkább a városházhoz kell tartozni, mint más valaki által megvásároltatni, a május 12-iki ülésen a tanács, hogy a városház udvarát megnagyobbithassák, megvenni elhatározta. Minthogy azonban a tulajdonosok azt 2000 frton tartották, a város pedig előbb 1000, azután pedig 1200 frtot akart csak ama ház és telekért adni, azok pedig szorosan a 2000 frthoz ragaszkodtak, a város részéről a vétel elmaradt. - A fölséges császár és császárnő képeit, melyeket Peckert Józseftől Bécsből hoztak, illőnek tartván a tanács a városházi teremben fölilleszteni, minthogy az előbbi fölségek képei is ott diszlettek, azokért 20 frtot kifizetni elhatározta. - Majd azon tárgy is előfordúlt az ülésen, hogy miután már az uj major nem csak kimérve, hanem berekítve is volna, ő főmga megengedte a réginek eladását.

Hogy pedig a város ő főmga annyi jótéteményeért háláját kimutassa, jól tudván, miszerint a biboros főpap igen jó néven venné, ha a város a Dunaparton az uradalmi börtönök fölött már különben is megkezdett töltést folytatná, és az olyanképen, mint ezen börtönön alól már bevégezve van, eszközölné, - azért hálából e munkát magára vállalta, oly formán, hogy azt nem egyszerre, hanem lassanként fogja ama töltés éltrehozatala végett tétetni, fölhasználni akarván arra koronként a házakból kihányandó földet és az utcai sarat is. - Szóba jött az is hogy a szántóföldek felosztása már sokak által sürgettetett; mert a marhás és a szántó-vető gazdák száma 1759. év óta nagyban növekedett, a földeken is nagy változások estek és a Duka részére oda itélt plága elvesztése miatt földjeiktől sokan elestek. Annál is inkább tehát, minthogy maga ő főmga is sürgette a mult években az uj felosztást, azért a tanács és az érdeklett gazdák a mlgos uradalomhoz fordúltak kérelmökkel, de Burján praef. ur azt izente, hogy a földek csak ugy maradjanek, amint 1759. évben gr. Forgách püspök ő nmlga alatt felosztattak.

A városi hatóság május 27-én ismét figyelmeztető kérvényt menesztett ő főmghoz, előadván abban neki, hogy az általa a kancellár ő nmlgnak bemutatott kövezeti dijszedés ügyében iratandó tudósitás végett áttétetett a vgyére, mely is a tudósitást már kedvező ajánlatt mellett terjesztette fel a nmlgú httó-tanácshoz, kérik azért a biboros főpapot, mikép hatalmas befolyásával minélelőbb ezen ügyet kinyerni eszközölné. - A jun. 11-kén tartandó vgyei közgyülésre a tanács e hó 5-kén tartott üléséből egy bizottságot küldött ki, feladatává tévén annak a kövezeti kiváltság ügyében az alispán és kir. személynök urakat megkeresni, és ha azalatt e szabadalom ő felségétől leérkeznék, tudakozzák meg ő mlgaikat, hogy ebben még mit kellene tenni a tanácsnak? - Ez jul. 31-kén tartott ülésén fölemlité, mikép a város uj majorja telkén Schiner Mátyás kőmives-mesterrel megkezdette az épitést, hogy a következő télen már a város béresei és bivalosai ott lakhassanak.

A káptalan-város tanácsa aug. 25-ki ülésén jelenti küldöttei által, hogy a régi szállásház tatarozásához többé mivel sem fog járulni, mivel az emlitett város részére ő maga is szándékozik egy szállásházat szerezni. - Ezen üléséből a tanács ő főmghoz ismét azon kéréssel járult, hogy miután az uj szállásházat még föl nem épittethette a város, a régi pedig már annyira lebontatott, hogy ő fönmaradt épületrészben, hacsak fölösleges helyreigazitási költekezést tenni nem akarnak, célszerűbb lévén e költséget is már az uj épületre forditani, az egy kapitánynak hozzá illő elhelyezést nem adhatnak, vagy ha az némi tatarozás mellett ezen egy ember beszállásolására még alkalmazható lenne is, de már a kapitány urhoz szükséges katonaőröknek hajlékot csak ugy tudna adni a város, ha ő főmga ezek részére az Ujfalusy-házat, mely a régi szállásháznak tőszomszédságában áll, s most már a mlgos uradalomé, az alatta lévő pincével együtt átengedni kegyeskednék.

Martin van Meytens: Mária Terézia családja körében 1751

Mária Terézia érme

Jeszenovszky János: Vác látképe, 1770 - lavírozott tusrajz

Szent Mihályt ábrázoló váci hordófenék-faragvány, 19. század

A váci főtér a Fehérek templomával és 18. századi polgárházakkal

Albert, szász-tescheni herceg

Aztán panaszkodik a tanács, hogy az ő főmga által főtdő Würth Ferenc olvasó- kanonok úr, Such Ferenc anyai ágróli unokaöcsének házára nézve adott mentességet a nevezett kanonok úr ugy értelmezi, hogy ennek nemcsak házát, hanem személyét, sőt minden zselléreit a városi terhek és a közadózásából kivenni törekszik, noha emberei olyanok, a kik a multra nézve is még adóhátralékban vannak. Ha ugy történnék, mint a fönt cimzett kanonok ur akarja, nem csekély sérelmére lenne az a szegény adózó népnek, és rosz példa az adó alól magokat kihúzni akaroknak. Fölemlitik aztán, hogy a nevezett Schuch alattomos bormérésért is már megfeddetett a mlgos uradalom által; a nevezett kanonok úr pedig azonfölül még, nem tudni mi végre, azon görögöt, ki az ő háza alatt boltot tart, eltiltotta, hogy azon aranyat ne fizesse be többé a város pénztárába, melyet oda minden görög fizetni szokott. Aztán e sérelmek orvoslásaért esedezik a tanács ő főmgnak.

Vácz város népségének kevés szántóföldje lévén, azért az haszonbérben tartá gr. Grassalkovicstól a gödi pusztát; minthogy pedig ezen bérlet a jövő sz. György napján már letelik, s annak diját a gróf úr 1800 frtról 2300-ra akarná emelni, azt hallván Nolli József nevű ispectorától, hogy volnának, kik ezen utóbbi öszszeget is megajánlanák haszonbérleti dijúl. A tanács ezen valóban fontos ügyben értekezletre behitta a választott községet is, melyből az október 17-ki ülésre ezek jelentek meg: Kaszner András, Szeredy Pál, Kovács István, Sághy István, Szinay György, Cseko István, Gilányi János, Pálik András, Franyó György, Nagy Mihály, Serfőző Mátyás, Nagy Ferenc, Tóth Máté, Csorba János, Zsilka Tamás, Sztanya Mihály, Rácskay János. Minthogy e pusztát mind a város, mind a polgárokra nézve egyhangúlag igen szükségesnek tartották, abban állapodtak meg, hogy ő nmlgát egy alázatos folyamodványban megkérni fogják, lenne kegyes a nevezett pusztát az előbbi 1800 frtnyi összegen tovább is a szegény városnak haszonbérbe kiadni.

E kérvényben megjegyzik aztán, hogynem annyira a nyereség ösztönzi őket, mintsem a nagy szükség a határ szorossága miatt, mely már nehányszor a szomszéd uraságok által is a törvény utján megkisebbittetett, és hogy mióta e pusztát ő nmlga kegyelméből birják, annyira megszaporodott a népség, hogy ezt a város földje többé eltartani nem képes; azért nem gondolnak a csekély nyereséggel, hanem a szegény nép és város közszükségeit tekintik, úgyszintén az ő felségének teendő szolgálatot. Végre felhozzák, hogy ő nmlgára is biztosabb a város haszonbérlete, mintha azt egyes ember venné ki, a ki időközben el is halhatna. A dec. 29-ki ülésből a tanács ezen ügyben bizottságot küldött ki Gödöllőre, ő nmlghoz, mely is azon izenettel tért vissza, hogy ő nmlga a jó szomszédság kedveért, és hogy a város már sok évek óta birja ama pusztát haszonbérben, s inkább oda engedi egy községnek, mint valami egyeseknek, 300 frtot leenged a városnak, ugy hogy a bérleti összeg 2000 frt lenne. Dec. 31-én számosan jelentek meg s azt végezték, hogy ha máskép nem lehet, 2000 frton is kiveszik, de hogy a régi 1800 frton megkaphassák, ismét könyörögni fognak ő nmlgnák. A ki aztán e kérvényre szóról-szóra ezt hátiratolta:

"Noha külső insinuans Árendátorom vagyon, a ki is mostani árendán fölül 500 frtot ajánlott: De oly régi jó Árendátoromnak, az Várasnak, maga M. Uraságának tekintetiért is contentáltatom 2000 frttal, és igy 300 frttal ócsóban engedem. Rákosi korcsmámat abba számlálni nem lehet: De ha azt is különössen árendálni akarják, s azt megadgyák, a mit más, abban is a Várasnak praeferentiát engedek. Gedellő 2. Jan. 1768. G. Grassalkovich Antal." - Ezek igy lévén, a föntebb emlitett okoknál fogva kényteleníttetett a város 2000 frtnyi haszonbérletben is megállapodni, a melyre vonatkozó szerződvény tartalma szóról szóra igy hangzik:

"Haszonbérleti szerződvény Vácz püspöki várossal a gödi puszta és az ottani korcsmára nézve a jelen sorok keltezésétől hat évre: Alább irt Nemes Gedellőj Dominiumnak Ispectora, adom tudtára mindeneknek, a kiknek illik: Hogy én Mlgos Uraságh Engedelmiből Nemes Pest Vármegyiben lévő Göd nevű Pusztát minden hozzá tartazandó appertinentiával, haszonvételivel, rajta lévő Vendég fogadóval, s abban Bornak, Sernek és Pálinkának szabad árultatássával, és a Pusztának Kis szigetivel bötsülletes Vácz Várassának árendában botsájtottam következendő Conditiók alatt:

1-mo: A nevezett Pusztának és Vendég fogadónak beneficiumáért Esztendőnként füzetni fog a Bötsülletes Váras két ezer, Id est: 2000 Rhen. ftokat, és ennek felit sz. Mihály, másik felit pedig Szent György Napkor tartozik a M. Uraságh Cassájában letenni.

2-do: Noha mostanában csak hat évre exarendáltatik a meg irt Puszta, mindazáltal, azutánis Mlgos Gróff Gyaraki Grassalkovich Antal Úr, királyi Főlovász Mester, Fölséges Magyar Udvari Kamarának Praesesse stb. eő Excellja élete ideig, és a bötsülletes Várasnak ugy fog tetszeni, a mostani árendában minden auctió nélkül mások előtt meg tarthattya, egyedül ezen Contractusnak Confirmatiójára magát jelenteni tartozik.

3-o: Eximáltatik ezen árendábúl azon Réth, melly Sződ felül a határ széliben ennek előtte is a Mlgos Uraság és Sződiek számára reselválva vala, melly minden alkalmatlanságoknak el távoztatására nézve el is vagyon határozva.

4-to: Tiltatik sub poena refusionis damni a Kiss Szigetnek pusztítása és a fáknak vágása. Tiltatik egyszersmind a Vadászat 22 forint büntetés alatt.

5-to: Reselváltatik a mellett a M. Uraság Jurisdictiója, mind a tévelygő vagy bitang marhák, mind az ottani történhető vér birság iránt, tudniillik, ha azon Pusztán olly vérzés, vagy hatalmasság történnék, úgy, ha valami tévelygő marha találtatnék, azt azonnal Gödöllej Mlgos Uraságnak tudtára adni, s resignálni tartozik a város.

6-to: A Vendég fogadónak a mennyire reparatió kivántatik, a Mlgos Uraság fogja reparaltatni; amennyire pedig az árenda alatt ajtók, ablakok, kályhák kapuk, és egyéb appertinentiái az épületnek deterioláltatnak, azokat a Város tartozik reficiáltatni, sőt ha a gondviseletlensíg miat a Vendég fogadóban akár tüz által, akár más módon kár esnék, azt a bötsülletes Város maga tartozik helyre állíttatni.

7-mo: Az Eviectiőt is magára vállallya a M. Uraságh, ugy hogy abban a bötsülletes Várost minden Legalis Impetitorok ellen evincálni és manuteneálni tartozik. Ellenben a Város is köteles lészen a Gödi Határokra gondot viselni, mivel azok minden felül Törvényessen föl hányattak és securisáltattak.

Mely Punctumoknak nagyobb elhitelire és állandóbb megmaradására adtam ezen mind a két részrül való Subscriptiónkal és pecsétünk appressiójával erősíttetett Contractuális Levelemet. Költ Gedellőn Die 24-ta Aprilis 1768. Josephus Nollj: N. N. Püspök Vácz Várassa Birája és Tanátsa."

Ezen haszonbérleti ügy folyamában a gondos tanács egyebekre is kiterjesztette figyelmét. Igy az 1767. nov. 24-én elrendelte, hogy a serház Dunára néző fala legalább is oly magasra emeltessék, mint annak az előkerítése fala. - Végezték ekkor azt is, hogy miután még reménység volna a sz. Sebestény téreni kutban fakadandó vizhez, azt a legközelebbi tavaszig föntartandják, noha vizhiány miatt a cső kivétetett belőle. - Ezen évi dec. 11-én előadott az ülésen, hogy Beniczky alispán ur e hó 3-kán kelt iratában ily tudósitást adott a városi hatóságnak a kövezeti dijszedés ügyében:

"Ajánlom kész Szolgálatomat Kegyelmeteknek! Vátzi Utzák Flajstromozása iránt Kgylmtkk Istantiájának N. Vármegye tett Recommendatiójára és ujabban kegyelmetek által Ő Fölsiginek be nyuitott Instantiájára minémű Resolutióját Méltóztatott Ő Fölsige Nemes Vármegyinek Fölsiges Consilium által intimáltatni, azon kegyes Intimatumot tulsó részire itt Párban kivántam Kegyelmeteknek megküldeni és közleni; a ki jó akarattyokban ajánlott álhatatosan maradok Kigyelmeteknek Jó akaró kész Szolgája: Beniczky István mpria."

A nmlgú httó-tanács Instimatuma igy hangzik: "Mlgos, főtdő, tek., ngos, ns. és nemzetes igen tisztelt uraink! Miután fönt címzett uraságaitok tudósitása mellett azon folyamodványt, melyben Vácz városa kövezeti dij szedhetéseért könyörög, s márc. 6-kán beadatott, ezen kir. httó-tanács ő fölségének alázatosan előterjesztette volna, ugyanazon város a másolatban ide mellékelt kérvényében ismételten azért esedezik, hogy: rajta a kebelébeni kövezet föntartása végett vagy az iránt nyerendő dij fölemelésével ő fölsége kegyesen segiteni méltóztatnék. Mivel pedig a kérelem első része nemcsak helytelen, hanem a járkelőknek is alkalmatlan volna, hogy t. i. nevezett városnak "kettős vám" engedtessék; azért, mi a kérvény utóbbi részét illeti, ő fölsége kegyes parancsára fönt cimzett Uraságaitoknak ezennel meghagyja e httó-tanács, miszerint, jelesen a fölött, hogy a már létező vám nyilvánított dijfelemelésére nézve miképen volna lehetséges a fönt nevezett város kivánságának eleget tenni, erről tudósitani, és következőleg a város jelzett kövezeti uj adójára nézve, a hazai törvényekkel egyezőleg, a föntartás tekintetéből szükseges költségek valami arányos módozatát inditványozni és ezen kir. httó-tanácsnak minélelőbb beterjeszteni igyekezzék. Adatott 1767. nov. 16-kán Pozsonyban tartott httó-tanácsi ülésünkből fönt tisztelt uraságaitoknak jóakarója: Albert; a szolgálatra legkészségesebbek: Klobusiczky József mk."

A gondos városi tanács az áldott béke kedveért nem egyszer tett áldozatot. Igy a Pretlachi-féle vasas-ezredből itt öszszehuzott katonaság paracsnokló kapitányának a jó vezénylet, a kapitány urrali béke föntartása és azon boszantások elkerülése végett, melyeket a katonaság különféle ürügyek alatt, néha ok nélkül is, tenni szokott, ezen 1767. dec. 11-ki ülésen elhatározta, hogy a különféle szolgálatok némi jutalmáúl is egyszersmind havonként egy akó bort ajánl meg, azonfölül egy majálist és félmázsa vajat, de ezen utóbbiakat csak egyszeri alkalommal.

Ő főmga folyton gyöngéd atyai figyelemmel csüngött a város jóllétén, mikép ezt az 1768. jan. 13-ki tisztujitó ülés iratai is hangosan hirdetik. A tisztujitás dedinai Burján Sámuel püspök-uradalmi praefectus úr elnöklete alatt történt a szokott módon, mely alkalommal az ő főmga által 1764. jan. 1-jén a tánács és város reformjaira nézve kiadott, 24 pontra terjedő, s föntebb a maga helyén egész terjedelmökben közlött hires statutumok a község előtt felolvastattak és ismét kihirdettettek, melyek 1., 3., 8., 13., 14., 15., 16., 19. s egyéb pontjaira a körülmények kivánalma szerint gyakorlati észrevételek tétettek, és 9 pontból álló inditvány adatott elő a község által, és pedig az

1-ben hivatkozott a tanács az előbbi évekre, midőn a 12 belső tanácsoson kivül még más 12 külső is létezett, és ilyeneket most is az érdemesebb és értelmesebb polgárokból választandókúl inditványozta a tanács, hogy lennének, kikkel a várost illető fontosabb ügyekben tanakodni lehetne. Ezen inditványt az elnöklő praef. úr elfogadván, külső tanácsosokúl a magyarok közől: Kaszner András, Sághy István, Sztanya Mihály, Rékai János, Nagy Mihály, Rátskay János; a németekből: Traxler Márton, Pauer Lőrinc, Neisz András, Müller Antal, Steidl Gáspár s Garavátz György választattak meg.

2-dszor: A község megujitotta kérelmét, miszerint a mlgos uradalom oly intézkedéseket tenne szüret ídején, hogy a szegény népet sujtó dézsmaszedési viszszaélések megszüntetnének.

3-dszor: A község a közpénztárra nézve is kedvezőnek találta, ha a külső helyeken szőlőket biró gazdáknak kettős dij fizetése mellett onnét a borok behozatala megengedtetnék. Minthogy ez ügyben ő főmga által kiadott különös tiltó parancs állna akadályúl, annak eldöntése az elnök által a biboros főpap eljövetelére halasztatott.

4-szer: Mivel az 1767. évben árva-gondnokul rendelt Putz János az őt illető hivatali dolgokban épen mitsem tett, a neki ajánlott 20 frtnyi jutalomdij tőle megtagadtatik és a város egyéb szükségeire fordittatik.

5-ször: Az 1760. évben a pénztárnoki évi fizetés 170 frtról 130-ra csökkentetvén, minthogy teendői épen nem kevesbültek, az előbbi öszszeg viszszaitélése inditványoztatott, és ezen ügy a teljhatalmú segédlpüspök ő mlga elé terjesztetett a két várost szolgáló ispán dijazásával együttesen.

6-dik pontban felhozatott, hogy miután a kórházi utcán az általelleni és szomszéd Theresianum kertje miatt mi átmenet sem nyilik, nehogy főkép tűzvész idején ezen elzárás sokakra nézve káros legyen, az azon utcai lakók könyörögnek, hogy az uradalom e bajon segítene valamikép.

7-szer: Az idegen, ismeretlen, csavargó emberek, főkép koldusok befogadása szigorúan tiltatik.

9-szer (8-szor - a szerk.): A negyedmestereknek meghagyatik, mikép az éjszakai rendetlenkedőkre különösen felvigyázzanak a csendes nyugalom érdekében és az u. n. fonóházi gyülekezések is példás büntetés alatt betiltattak az ott történni szokott roszak miatt.

A Váczra szállásolt előbb Pretlachi-, aztán Caramelli-féle ezredbőli katonaság elhelyezése és követelései nagy költekezést és gondot okozván a városnak, a népnek nagy terhére volt. Igy a város által a mult 1767. évben építtetett istálló, oda nem számítva az anyagok szállitását, 1499 frt 935/6 drba került, és ugyanazon évben a régi szállásház kijavitására, melyet néhány év mulva az épités alatti székesegyház szomszédsága miatt teljesen lebontani kellend, 450 frtot és 80 krt adott ki, nem is emlitve azon költséget, melyet az uj szállásházra már forditott. Azért is a városi hatóság 1768-ki febr. 12-kén elhatározta, hogy azon sérelmeket, melyeket az itt öszszevont katonaság miatt, mind magok a polgárok, mind pedig a város szenvedni kénytelenek, az e hó 18-kán tartandó vgyei közgyülés elé terjesztendi. E sérelmek négy pontban vannak igen világosan előadva és kifejtve.

A febr. 22-ki ülésen fölemlíttetik, hogy a szállásházon kivül a régi majorban a város még egy házat emeltetett közköltségen, csakhogy a katonaságot ezekbe szállásolván be, a háztulajdonosok igy a sok alkalmatlanságtól megszabaduljanak. - A városi hatóság márc. 28-ki üléséből folyamodványt menesztett ő főmghoz az iránt, hogy eddig Vácz városa a hús árszabására nézve a mvárosok sorába tartozott, most pedig nem tudni mi okból a vgye ép úgy mint a sz. kir. városokban méretik, 4 krra szabta, azért alázatosan esedeznek ő főmgnak, hogy a húsnak fontját 6 dénárra szorítani ne terheltetnék a nép szegénysége iránti tekintetből is. E kérvényre ő főmga a mészárosoknak szigorún meghagyta, hogy magokat más mezővárosok és egyéb ilyféle városokhoz alkalmazván, a marhahús fontját 6 dénáron mérni köteleztetnek, ellenkező esetben mészárszékeiktől rögtön megfosztatnak. Egyszersmind ő főmga boszankodását fejezte ki és megfedette őket, hogy ezen ügyben elmellőzvén az uradalmat, az iránt egyenesen a vármegyére folyamodtak.

Vácz városa szellemdús, hatalmas befolyásu és tevékeny főpásztorai áldásos működése folytán az emelkedés és gyarapulás nem megvetendő fokára jutván el, nem egyszer merült fel, mikép látni fogjuk, azon aspiratiója, hogy már a sz. kir. városok sorába szeretné magát számláltatni. Igy az ápril. 12-ki ülésen említtetik, mikép, midőn ő főmga Bécsbe érseknek felmenne, Kép János folyamodványt adott át e főpásztornak, kérvén őt, lenne kegyes tekintélyes közbevetése által ő fölségénél elősegíteni, hogy Vácz a sz. királyi városok rangjára emeltetnék. - Ő főmga, mind a város nagyobbulása, mind pedig sok ember folyamodványára nézve, noha a múlt években reménységen fölül is sok házhely osztatott ki, ismét akarván házak épitésére uj telkeket hasíttatni ki, először is a sz. Rókus-kápolnán túli szántóföldek elejét, melyek az előbbi években kerteknek voltak szánva, az uj város átellenébe, aztán az épülő uj székesegyház irányában fekvő régi temető helyét, ezek után pedig a diadalkapu melleti üres tért, az uj papnövelde előtt ajánlani kegyeskedett, mint ez az ápril 22-ki ülésen előfordult.

Mivel pedig többféle okok és körülmények adták elő magokat, noha kéthárom nap előtt is 82-ten jelentkeztek, de ő főmga a tanács előadásából megértvén, hogy azon sok ember közől, alig képes egynehány házépitésre, abban állapodott meg ő főmga, hogy a diadalkapu környékénél most egyéb helyet nem adhat, azért is, hogy ama helyre kerestessenek alkalmatos emberek, azután a város végén, a balfelőli soron, amint a zöldfa-vendéglőtől bejön az utca, az uj házak általellenében fölfelé lakó emberek, azokkal együtt, kik a Dunaparton csinált uj úton laknak s ott házaik vannak, mivel azok roszak, roskatagok és náddal födöttek, először intessenek meg, hogy másokra való nézve ők is indúljanak házaikat csinosíttatni és ujraépittetni, ha pedig erre elégtelenek volnának, adatnának inkább olyanoknak uj házhelyek, kik azon épitkezni képesek lennének, és a tanács beszélné rá azokat, kik roskatag házaikat ujra épittetni nem képesek, hogy ezek telkeiket olyanoknak adnák el, kik azokon tisztességes lakok épitésére elegendő erővel birnak, nehogy aztán az Uraság azokat más módon legyen kénytelen tőlök elvenni. Annálfogva először is azon 82 ember közül ötöt a tanács kiválasztott s megkinálta őket a diadalkapu környékén levő házhelyekkel, de egy sem akart ott közülök letelepülni. Aztán beparancsoltattak mindkét helyről a gazdák s ő főmga akarata eléjök adatott; miről ő főmga a tanács által értesittetvén, ekkor a dolog függőben maradott.

Mária Teréz királynőnek ezen utóbbi nevéről elnevezett nemesi lovag-akademia-társodája, melyről, a maga helyén, t. i. a váczi tanintézetek közt tüzetesen értekezendünk, már teljesen berendeztetvén, annak az ezen 1768. május 12-kén reggeli 8 órakor történendő felavatása, hogy mily ünnepélyességgel fog megtörténni, a május 6-ki ülésen ily cim alatt: "Puncta circa Solennitatem Itroductionis Nobilium Collegii Theresiani per Magistratum observanda" felolvastatott. A kir. személynök ő mlga is jelenlévén e fényes ünnepélyen, keményen meghagyta, mikép az új szállásház, félretévén minden egyéb ügyeket és épitkezést, minélelőbb felépittessék; minthogy ezt már a vgye is nagyon sürgeti, a május 20-ki ülésen a tanács az épités gyorsitására a szükséges intézkedéseket megtette. - Ugyanekkor a Nagy-Máriacelbe "ex voto" neje és két gyermekével zarándokolni akaró Benke István biró úr mellé a biztonság és nyelv tekintetéből, saját kérelmére, a városi tanács a hajdúk egyikét, Gasparoviánics Ferencet, adta oda az útra.

Ő főmga az új püspöki lak épitését megkezdetvén, minthogy az az alatt létezett házakat e miatt lebontatni rendelte, azokat a mesteremberek által megbecsültette s a 9 háztulajdonost öszszesen 1976 frt s 47 dénárral kielégitette, mely ügy ő főmga akarából nov. 9. s 21-ki üléseken is foglalkodtatta a tanácsot. - A kövezetre nézve a vámdij a legközelebb múlt vgyegyülésen már kidolgoztatván, minthogy ez alkalommal a személynök ő mga, mint ama közgyülés elnőke, a város mellett hathatósan közbevetette magát, a dec. 16-ki ülésen a tanács ő mlgnak 25 font viasz-gyertyát és 25 mérő zabot ajánlott meg hálája némi jeleül. - A dec. 20-ki ülésen olvastatott a vármegyei közgyülés munkálata a váczi vámdijra nézve, tekintettel a kövezetre, melyben a két cimen szedendő dij szorosan kiszabva és az illető utasitás is előadva vagyon.

Értesülvén erről a káptalanvárosi előljáróság, az 1769. febr. 21-ki ülésre egy küldöttséget menesztett, mely által azon kérdést intézte a püspökvárosi tanácshoz, hogy vajjon a kövezeti dijból részesiteni fogja-e ez a káptalani várost a nyolcadiság aránya szerint, mely ezt mégilleti? Mivel ezen ügy a mlgos Uradalom tetszésétől függ, és mivel a nmlgú httó-tanács és minden hatóságnál csak a püspöki városról volt szó, úgyszintén minden kiadványok és intézvények csak erre vonatkoznak, és a kövezeti költségeket is csak a püspöki város tette - mindezek tekintetbe vétele mellett a káptalani város követelménye a mlgos uradalomhoz utasíttatott.

A jun. 24-ki ülésen kérdés támadt az iránt, hogy a közelgő vásári alkalommal már kell-e szedni a kövezeti dijt? Abban lőn a megállapodás, hogy miután még a szabadalom sem adatott ki, nehogy ezen uj szedés által a vámdijt gondolják felemeltetni és igy panaszokra adassék alkalom, melyek által ő felsége elhatározása csak akadályoztatnék inkább, mint gyorsittatnék, addig is, mig ama szabadalom kiadatik, a következő vásárkor csak az eddig gyakorlott szokás tartassék meg az állomási pénz szedésében. - Aug. 4. A kövezeti dijszedés szabadalmára nézve, melyet eddig ő felségétől számtalan könyörgéssel szorgalmazott ő főmga kegyes közbevetése és pártolása mellett e város, minthogy a legközelebb múlt vgyei kisgyülésen, melyen tek. dedinai Búrján Sámuel, a mlgos váczi püspöki uradalom praefektusa is jelen volt, a nmlgú httó-tanácsnak kevésbbé kedvező intézménye hirdettetett volna ki, melynélfogva a várost a további dijszedéstől eltiltani és mindenképen elmozditani akarná, ezt adván elő az emlitett praefectus ur is az érintett kisgyülés határozatából, és Magócsy Mihály ur a váczi járás szolgabirája magához hivatván a biró és jegyző urakat, ezeknek tudtokra adta és nyiltan kijelentette, miszerint a város a vámdijszedés előbbi használatában, miként a tek. vgyének iratilag adta, megmaradhat annak minden pontjára nézve; de a bor- és sótól, nem az akók száma vagyis a sulytól, hanem a kocsitól, aszerint, amint az nagyobb vagy kisebb terhü, tekintve, szedheti a dijt.

Az október 8-ki ülésen már emlités történt afelől, hogy a sz. ferenci vásárt valami más alkalmatosabb napra kellene átteni s határozattá lőn, hogy ezen ügyben ő főmghoz kérvényt fog a tanács beterjeszteni. És valóban ő főmga ezen ügyet felkarolván, a nov. 21-ki ülésen olvastatott azon folyamodvány, melyet a biboros főpap ő fölségéhez intézett az iránt, hogy a sz. ferenci vásár az október 16-ra eső sz. Gál apát napjára tétetnék át. E kérvény igy hangzik:

"Cs. kir. apostoli fölség legkegyelmesebb aszszony! Mintegy 6 év előtt Vácz püspöki város kérvénye folytán azon alázatos folyamodványt terjesztettem fölséged elé, miszerint az azon város által felhozott okonál fogva kegyesen megengedni méltóztatnék, hogy a vásár, mely ott október 16-kán tartatni szokott, ugyanazon hó 4-dik napjára tétessék át. Minthogy ezt fölséged kegyesen megengedni is méltóztatván, az iránt körlevelileg megtörtént a tudósitás. Minthogy azonban a város jobb föntartására, némely, a püspökséghez tartozó kir. javadalmakat, és ezek közt névszerint, a vásáriakat, haszonbérbe adni szoktam, a nevezett város a föntérintett vásár áttétele óta érezhető kárral kénytelen tapasztalni az onnét eredő jövedelmek megcsökkenését; részint azért, hogy a kereskedők az előbbi időhez, melyben e vásár tartatott, lévén szokva, a történt változás után a mostanira kevesebben jönnek; részint, hogy október első napjain több más tekintélyesebb városokban szoktak esni vásárok, melyek a jelzett váczi vásártól a kereskedőket és üzéreket elvonják; részint pedig, mivel október hó első napjai körül már a gabonavetés, szüret és más őszi gazdasági dolgok serényen szoktak üzetni, azért is ezen vásárok alkalmából az adózó város nagy hátramaradást szenvedni kénytelen. Minthogy tehát királyi fölséged szerencsés kormánya kezdete óta minden gondját és igyekezetét az alája vetett adózó népek könnyitésére méltóztatott kegyesen forditani, a legalázatosabban esedezem fölségednek: méltóztatnék kegyelmesen megengedni, miszerint az adózó Vácz városa könnyitésére a föntnevezett vásár ismét október 16-ra tétessék viszsza, és a kir. httó-tanácsnak meghagyni, hogy e kegyes rendelést a kereskedők és más ezen országbeliek tudomására körlevelileg kihirdetni ne terheltessék. A ki egyébiránt minden tisztelettel vagyok fölségednek 1769. nov. 22-kén."

És itt már ismét Migazzinak, a nagy egyházfejedelemnek, egy igen kedves müvéről kell megemlékeznünk, t. i. a biboros főpap nevéről nevezett nyaralóról, mely Verőcze helységtől nem meszsze emelkedik elrejtve félig az erdőben. Althánn püspök e tájon vadaskertet létesitett, Migazzi pedig e vadaskert eljén csinos kéjpalotát emeltetett, melyet előbb "Kristóf-muzsá"-nak, azután pedig "Migazzi-vár"-nak (Migazzi-burg) nevezének el. A kilátás e nyári palota erkélyéről a Dunára, Visegrádra és a szomszéd hegyekre elragadóan gyönyörű. A terem és a szobák román-épitészeti modorban, szép izlés szerint épitvék; a palota mellett van nep. sz. János tiszteletére épitett igen csinos és még jó karban levő kápolna, melybe a biboros főpap hálószobájából belátni lehetett az áhitatossági buzgalom fokozása tekintetéből, és az e meletti kis szobában is egy terdelő ugy volt alkalmazva, hogy arról, az oldalkarzat szélére támaszkodva az isteniszolgálatot látni és buzgólkodni lehetett. A palotából a kápolna karzatára egy kis folyosó vezet; e palota szegleti kabinjéből az egész nagy környékre felséges a kilátás.

E palota benső termeitől elkülönitve van egy, Migazzi által a városban római mintára emeltetett és hazánkban páratlan szerkezetű papnöveldének mása kicsiben. Mi azt mutatja, hogy a váczi egyházmegye papnövendékei, a főpásztorok kegyessége folytán, a nyári idény alatt azelőtt több napi szórakozást és felüdülést élvezhettek ott anélkül, hogy ez által a szokott papneveldei fegyelem, és a tanulmányokbani előmenetel hátrányolva lett volna; mert hisz ott van a kápolna, ott a városinak teljesen megfelelő papnöveldei berendezés, és ott laktak künn ezen idény alatt az illető paptanár urak is.

Ezen oly felséges vidékü nyaraló diszes termeit igen értékes mübecsü képek, a rómaiak régi alakjai ékesiték, melyeket a régészek által Pompei és Herculanum nevű elsülyedt városok romjaiból felszinre hozott, ércbe vésett minták után művészileg készitettek. Ezek egyike alá a költői erű főpap, ezen a mulandóságra emlékeztető igen elmés verseket iratta:

Orben gens totum quondam complexa triumphis,

Quin animo toto maior et orbe fuit:

Disperiit misere! parvam quo compleat urnam,

De tanto, mirum! pulvere vix superest.

Discite, mortales! perituras temnere curas,

Quae placat divos, unica cura manet.

Ezen oly dicső törekvésü főpásztor az e nyaraló udvarára vezető kapu fölé e föliratot tétette: "Pentificum, Vaciensium, Animis. Loci. Amoenitate. Relaxandis. Eorum. Corporibus. A(ris. Salubritate. Reficiendis. Christ. Card. Archiepiscopus. Viennensis. Has. Aedes. Condidit. Et. A. Gentis. Suae. Nomine. Migazzi-Burgum. Appellavit. Anno MDCCLXVIII." - "Méltó mű, jegyzi meg Katonánk nagy történelmi műve e főpapnak ajánlott II-dik kötete előszavában, mely Migazzi igen jól életrajzát tartalmazza -, hogy e főmgú hgnek, ki gazdagságát mind itt, mind másutt oly bőkezüleg forditotta a jóra, nevét, kegyességét és dicsőségét a késő utókorra átszármaztassa és örökké megvédje" - A kápolna oltára fölött e felirat diszlik: "S. Joanni Nepom. Sacrum;" a szentélyke boltozata elején a Migazzi-cimer alatt: "MDCCLXXIV. Christophorus Card. A. MIGAZZY.;" a kápolna ajtaja fölött kivülről: "C. Car. Migazzy." - A termek és szobák falain a festékek még maig is többnyire üde szinüek, melyek egyikében még látható volt Mária Teréz királynőnknek egy valóban műbecsű arcképe; ezt azonban az éretlen sihederek otromba és nyomorúlt pajzánsága több helyen rútúl megrongálta!

Az itteni vadas-kertben e biboros főpap korában is a bécsi és honi főurak gyakran vig vadászatokat tartottak, és az akkor fényesen berendezve volt nyaralóban a kegyes főpásztor szeretett időzni, mint ezt itt kelt több hivatalos iratai is bizonyitják. Korunkban nagyon elhagyatva volt már e kastély s már-már dőledez vala, ha az áldott lelkű kegyes, a váczi egyházmegyének sor szerint már 84-dik főpásztora, a nmlgú és főtdő Peitler Antal József úr azt a legujabban ki nem javittatja és lakályossá nem téteti. Ő is kirándul ide nyáron olykor a jó üde levegő és ártatlan szórakozás kedveért.

E kastély mögött erdős hegyek, kellemes völgyek és rétvirányok terülnek, de a vadas-kert már rég elenyészett. A váczi egyházmegye reményei, a kispapok, azelőtt több években itt szokták tartani sziv- és lelket üditő májusi mulatságaikat, melyekre ily alkalommal és máskor is a váczi és környéki papságból többen kirándúlni szoktak. A budapesti lakosok közől is szépen fellobogózott gőzösön zeneszó mellett vigan rándulnak ide ki számosan tavaszkor és nyáron, élvezendők itt a kedves üditő léget és a természet lélekemelő ártatlan örömeit. Ilyenkor a tűzvérű fiatalság vigan táncolva mulatoz, mások az erdőben sétálnak vagy a nyaraló udvarán tekéznek; ismét mások felmentek a kastély szobáiba, és a termek megtekintésére, s a megujitás előtti években itt-ott neveik felirásával vélték mulatozásukat megörökíthetni. Voltak köztök, fájdalom! oly otrombák is, kik bemenve a papnövelde folyosói és az ezekre nyiló kis cellákba is, minthogy a tanintézetekről fogalommal sem birnak, ama cellákat gonosz akarattal és buta eszökkel valami bűnbarlangoknak képzelve, azok falaira a papságot ártatlanul sujtó, és tulajdonkép önmagukat rútul bemocskoló gyalázatosságokat irogattak, melyeket egykor e sorok irója egy darab korommal tett olvashatatlanokká mindenütt, azon megjegyzéssel, hogy az ilyenek hátain inkább az uradalmi hajdúk korbácsait kellett volna jól megsuhogtatni, sem mint e kedves helyet ama vásott sihedereknek mulatságra oda engedni.

Az 1769. nov. 10-kén a Kis-Vácz helységének ezen püspöki várossal történendő egyesülése tekintetéből ugyanazon város tanácsa által a mlgos uradalomnak a következő észrevételek és kivánalmak terjesztettek elő a legalázatosabban:

1. Minthogy a mlgos uradalom ezen városnak némely királyi javadalmakat eddig még mindig kiadott volna haszonbérbe, oda tudva a robotok és egyéb a földesuraságot joggal megilletők megváltását, a legalázatosabban esedezik ugyanazon tanács, miszerint, ha a várost tovább is ugyanazon javadalmak és mentességekben megtartani fogná az uradalom, azon hely föntartassék azokban szintén, s erre nézve a robotokat illetőleg valami külön észrevételek ne tétessenek.

2. Mivel ezen egyesülés folytán az igavonó marhák száma is jelentékenyen növekednék, a város területe meg, főkép a rétek, oly csekélyek volnának, hogy azok a mostani polgárok marháinak sem voltak elegendők idáig, az volna a tanács kérése, hogy ugyanazon helység területe, mely különben is a városéból vétetett el, akkor mindjárt, midőn az benépesíttetni kezdett, - a város területéhez viszszakapcsoltasssék, és mindazok használata tovább is megengedtessék, ide értvén a réteket is.

3. A közterhek miatt, ugy szintén a legmagasb szolgálat és több ezekhez hasonló tekintetekből az uradalmak bizonyos és meghatározott időkben, a többi között, az italok mérését a kiszabott helyeken megengedni szokták; mivel pedig mindazon terhek, melyeket eddig Kis-Vácz helységének kellett viselni, a város terheihez adatnának, és közösekké lennének, uj teher háramlanék a városra, hacsak ellenben a javadalom is kegyesen megajánltatnék a városnak. Azért esedeznék hát a tanács, hogy azon korcsma használata, melynek eddig e helység örvendett, a szokott idő alatt tovább is oda engedtessék, és ha ezen kivül a mlgos uradalom jóságos kegyéből még más valami jótéteménye is lett volna, azt azontul is birhassa.

4. Mivel most e város többféle adósságokkal van terhelve, a legalázatosabban esedezik, hogy a mennyit most évenkint fizet mind a két hely, beszámitva a Kis-Vácz helység roboti váltságát is, azzal ezután is a mlgos uradalom megelégedni méltóztatnék.

5. Minthogy végre e város, az égiek kedvezéséből, az eretnekek lakásától eddig ment és sértetlen maradt, esedezik a tanács, hogy a mlgos uradalom valami üdvös módot találna, melynélfogva azon hely emberei és lakói, mint az ősi igaz hittől idegenek, a hit egységére, az egy akolba, vezettethetnének vissza; az alatt pedig oly rendelés tétetnék, hogy ők ugyan házaikat és ingatlan javaikat eladhatják a katholikusoknak, de ilyeneket helybeni vagy idegen hitsorsosaiknak eladni szigorúan megtiltassék; mikép igy nemcsak az emberek lakása, hanem a religióra nézve is annálelőbb egygyé lévén a város, ez által a lélek és szellembeni egység és béke is könnyebben elérethessék.

Hogy maga Kis-Vácz helysége is kivánta ezen egyesülést, bizonyitja azon folyamodványa, melyet 1769. november hóban ő főmgának benyujtott. Ez szóról szóra az eredeti nyelven igy hangzik:

"Miképpen ezen Püspök Vácz Várossa, mint az belső mi volta, mint az külső minden nemű mezej haszna egy s egyenlő határ jelek alat Eminentiád előtt való Szerentséssen uralkodó és nagy emlékezetű Püspököktül s Uraságoktól kormányoztatott, és jó rendben tartatott, miképpen ismét annakutána ezen utza, melly most közönsigessen "Kis-Vátz"-nak neveztetik, Eő Eminentiája Istenben boldogult Gróff Kollonits Cardinális és Herczeg, Vácz Várassátúl, a mi az belső mi voltát illeti, elválasztotta? Miképen azon fölül azon külső jobbágyi Helyekhez Vátz Városi határok el intézéssej, és ideig való jelei alat mivoltát fönt nevezett Kiss Vátz Urához Robotával, és egyébi Jobbágy sorsot követő terhekkel hozzá szabta? Eminentiád nem csak sok izben be nyujtott alázatos könyörgő Istantiánkbúl, hanem az nyilván való tudománybúl és irásokbúl meg érteni méltóztatott.

Mivel pedig azon városhoz tartozandó Útzának ily képpen való rendeltetése véget, és onnat bizodalmas következendő könyebségünk és álapotunk mind ekkoráig nem következett be, most Eminentiádnak kegyességiben tellyes reminsiget vévén, mellyet mostani állapotoknak voltához képest Fölsiges és Koronás Királné Aszonyunk parantsolata szerint, más hozzánk való, és hasonló jobbágyval azon kgyelmessiget tselekedni méltóztatott, és azoknak terheket alkalmatos móddal könyebbíteni magunk is tapasztaltuk. Annak okáért mi is szeginy Jobbágyok Eminentiádnak kegyessigihez alázatosan folyamodunk, hogy termiszet szerint, és maga született való kegyelmessigivel miként az Jobbágy és robota béli terhektűl ki venni, rajtunk könyebbiteni, és a mint Püspök Vátz Várossának nagyobb része teher alúl vagyon ki véve, minket is azon sorba hadni méltóztatnék, tellyes reminsigben vagyunk abban, hogy az közönsiges, értvén Királyunknak, Földes Urnak, terhekk viselésire alkalmatosabbak lehetünk.

Mely jó Aty fiaihoz és jobbágyihoz induló kegyessigiért Eminentiád életinek hoszab megtartássaért, és meg boldogúlássaért, az Fölsiges Istent minden jó tévűknek jutalmazóját magunkhoz tartozandókkal imádni el nem múlasztyuk, még élünk, kik minden jobbágyi kötelessiggel való alázatossággal vagyunk és maradunk Eminentziádnak Földes Urunknak Igaz fő hajtó és engedelmes Jobbágyi, Kiss Vátz kössig."

Ő főmga a kis-vácziaknak az egyesülésre nézve beadott folyamodványukat a városi tanácscsal közölvén, ez az egyesülést illetőleg az ő kérvényében nézetét és véleményét a következőkben terjesztette a biboros főpap elé: "Főmgú és főmlgú, a sz. r. e. áldozár-bibornoka, a sz. r. b. hge, legkegyelmesebb urunk! Közöltetvén velünk fmgd által a "Kis-Vácz" utca lakóinak azon folyamodványa, melynélfogva a roboti teher alól kivétetni és az adózás állapotába a többi váczi polgárokként a telep és terület ugyanazonságánál fogva helyeztetni könyörögnek, tanács-ülésünkben az iránt behatóan tanakodtunk és a dolgot gyökeresen meghánytuk. Hogy továbbá az ő kivánalmokra főmgd által alkalmatos orvoslatot hozni lehessen, a legmagasabb királyi szolgálatot, főmgod földesuri joghatósága alapján, ezen Vácz püspöki város sérelmei kikerülését, a bekövetkező állandó egyesülést, és a folyamodó kis-vácziak könnyebbségét ugy vettük fel célúl, hogy mindezen szempontok együtt tekintessenek, a velünk kegyesen közlött folyamodványra kivánatunkat és véleményünket a legalázatosabban ezennel kifejezzük.

"Ezen elvekre támaszkodva, ugy véljük, miszerint a Kis-Vácz utcának már rég óhajtott békéjét főmgod kegyesen viszszaadhatja, és annak lakóin könnyithet, ha ezen utca Vácz városához, melytől Althánn bibornok ő főmga által, mint telepitvény, elválasztatott, ismét viszszacsatoltatik és abba bekebeleztetik. Ilyképen ugyanis, vamint a telepitvényen és területen azon utca a várossal egy testté lesz, épen ugy az adózási viszszakeblezés által városi minőséget ölt fel, és a roboti terhertől önkényt mentes leend. Ezen üdvös egyesülésről mindjárt az elválasztáskor történtek tanakodások, melyek a különbség miatt a várost az orvoslat keresésére intették, és azon, előbb a robothoz nem szokott utca, az előbbi állapotára, melyben az elválasztás előtt volt, kivánkozott viszsza komolyan. De oda nem gondoltak e városiak, hogy az uradalom által egyszer tett elválasztást kétségbe vonják; most azonban főmgd kegyes közlése folytán az alkalom az iránt önkényt kinálkozván, egész alázattal ezeket terjesztjük elő:

1. E viszszakebelezés a legmagasabb királyi szolgálat gyarapodására lesz; mert a város minden terheket, akár adómennyiség, akár a szállitások és egyebekre nézve, melyek eddig a kis-váczi utcára nehezedtek, a viszszakebelezéssel magára vállalja. Eddig pedig, valahányszor katonai átmenetek és más közszállitások ezen dunai részt nyomták, annyiszor az elválasztott város és emlitett utca birája és tanácsa közt eredett patvarkodások és különbözetek, igen gyakran a legmagasabb királyi szolgálat előmozditását, akár a kirendelések zavartsága, akár pedig magán-versengésekből késleltették. Sőt midőn Nagy-Váczra katonák rendeltettek beszállásolásra, a kis-váczi biróhoz tévedtek és megforditva. Valamint továbbá az ily elválasztás előtt zavarok soha sem észleltettek, ugy, ha azon utca egy joghatóság alá kerülend, azok ismét elmaradni fognak. De különben is egyesitett erővel a közterhek viselésére az erők is gyarapúlni fognak.

2. A A tek. vármegyének is mi sem csökken meg; mivel az utca szolgalmaival az adómennyiség, katonai átmenetek, és más ezekhez tartozók, a városra származni fognak, a vgye dolga pedig kevesebb lesz; az öszszeirást ugyanis és más hasonlókat, melyek eddig külön történtek, ezentúl egy munkában fogják végezni.

3. A földesuraság is valami csökkenést alig fog szenvedni; mert a robotok arányos megváltását magunkra vettük, és a mennyiben tán a robotok nagyobb hasznot hajtottak eddig a mlgos uradalomnak, ha azon utcának lakói a colonicális szolgálatból kivétetnek, valamint a népesedés nagyobb reménye kecsegtett, ugy a növekedő nép aránya szerint a robotok hiányát a gyarapodó kir. javak fogják pótolni. De különben is nagyobb főmgd kegyessége a mi érveinknél, mint a minőket a közjóra nézve felhoztunk, erősen ugy tartván, mert tapasztalatból tanúltuk, hogy ahol a közjó és a legmagasabb királyi szlgálat a cél, ott főmgod lelke az alárendeltek könnyitésére a legkészségesebb.

4. A Kis-Vácz utca legtöbbet nyer; mert levetkőzi azon szende igát, melyet az elválasztás által öltött fel, és megszünvén roboti terhe, dunai fekvésénél fogva kereskedést és más fuvarozásokat foghat gyakorolni tetszése szerint és akadály nélkül, melyekből több hasznot vonhat, mint a szántás-vetésből.

5. A város ugyan nem nyer a haszonban, de nyerni fog a béke és csendben, kikerültetni fognak a különbözetek, melyek a tanács különbözőségénél fogva minden jó és becsületes rendet megzavartak, és a házi békét folyton veszélyeztették, s a kedélyek kedvessége meg a tanácsok egyesülése reményt nyujtanak arra, hogy az egyetértéssel a kis dolgok nőni fognak. Ugyanis különösen, mivel e város alapja nagyobbrészt a szőlőkben létezik, a város a szőlőhegyek föntartása körül minden gondoskodást és őrködést tanusított, és a város joga ellen vétő övéit a kihágás minősége szerint megfenyítette. Mivel pedig a Kis-vácz utca lakói a legtöbb szőlőhegyeken közben-közben és vegyesen birták szőleiket, a város szabályozása és rendje ellenére, másoknak különféleképen károkat szoktak okozni, és megvetvén a polgári tanács rendeletét, melynek alávetve nem voltak, annálinkább büntetlenül vétkeztek, minthogy a tanács különbözőségénél fogva csak a földesuradalom által fékeztethettek meg; a város pedig mindennapi panaszokkal lankasztatott, és a mlgos uradalom a kihallgatandókkal egészen elnyomatott.

Azonfölül az idegenek igazi panaszai miatt is az áthágók ellen szigorúbb szabálypontokat kelle alkotni a károk elháritására, melyeket a roszúl értelmezett birtoklási viszonynál fogva a helybeli lakóknak is részben tenni szoktak. És e tekintetben, mivel a Kis-Vácz utca a polgárokkal vegyesen használja a malmokat, megvetvén a polgári rendeleteket, molnárjait bántatlanul hagyja vétkezni, és azokat sem ő maga nem fenyiti meg, sem a mlgos uradalomnak fel nem adja; hogy a hányszor a molnárok hibájából az idegeneknek kár okoztatik, vajjon az ily molnár a városhoz, vagy pedig a Kis-Vácz utcához tartozik-e, mindannyiszor csak unalmas nyomozások által lehet a bünöst kitudni, pedig a megkárosítottnak keresnie kell az orvoslatot. Ugyszintén a városi és kisváczi hajósok között örökös az egyenetlenkedés, a révre nézve is, melyet a város a mlgos uradalomtól haszonbérelni szokott, a kisvácziak részéről nem egyszer sérelmes kihágások történtek; és a tanács különbözőségéből a közjóra is legtöbb érezhető hátrányok származnak. Végre a gonoszra termett veszekedő emberek a büntetést kikerülendők, a városból lakásra átmenni szoktak a kisváczi utcába és megforditva; s ennélfogva a tanács különbözősége miatt a város az ily gaz és ártalmas emberektől maig sem tisztíttathatott meg.

"Minthogy tehát a kisváczi utca telepítvénye és annak mezei vagyona a város határai közé zárolva köztudomásra fönvannak, és csak Althánn kardinál és hg ő főmga alatt, még meg sem született ez utca, más intézkedés alá vettetett; és csak azon idő óta, és pedig a közterhek és belső igazgatás körül kezdtek a hátrányos egyenetlenkedések lábra kapni. A főmgod által velünk kegyesen közlött folyamodványra nézve és a létező egyenetlenségek miatt is az itt részletezetteket alattvalói hódolattal a legalázatosabban elő adtuk, és a kisváczi utcáni könnyités módját is ezennel kifejeztük. Hogy tehát azon béke, mely e városban az elválasztás előtt uralgott, régi helyére főmgod kegyéből megint viszszatérjen, az említett utca viszszakebelezéseért a legalázatosabban könyörgünk, minden alázattel örökölvén főmgdnak 1769. nov. 22-kén legalázatosabb szolgái és alattvalói: N. N. Püspök-Vácz város birája és tanácsa." (Az eredeti szöveg latin.)

Ezen egyesülési ügyben ő főmga is terjesztett ő cs. kir. fölségéhez folyamodványt, melyre ezen hátiratot tette: "A tartott vizsgálatból kitünvén, hogy a Kis-Vácz utca Vácz városa határainak kiszabása és keretében, mind telepítvényi, mind pedig külső területi javadalmakból áll, és csak a b. e. elődöm Althánn bibornok által kezdett ezen utca Vácz várasától különböző minőségben traktáltatni. A mi Vácz városunk és a mondott Kis-Vácz utca közti, az elválasztásból eredett és folyton uralgó, a közügyre nézve is veszélyes egyenetlenkedések elháritása és a jó rend helyreállitása végett: kihallgatván előbb magát a várost is, a legmagasabb királyi szolgálat javára a mondott utca a várossal egyesíttetni és viszszakebeleztetni, és ily módon eltöröltetvén a földesúri joghatóság tekintetében a robot-szolgálat, azon könnyittetni rendeltetik, és arányos, az uradalmi ülés által kivetendő, és mind a várossal, mind pedig azon utcával közlendő polgári adó-teher alá vettetik; hogy t. i. igy megtörténvén a viszszakebelezés, a városban az igazi rend és egyensúly megtartassék, a város a nevezett utcát mind a köz-, mind a magán-terhekben, és más, a város belállapotát illető dolgokban és ügyekben egyenlő osztályban tartandja. Kelt Migazzi-várunkban Verőczénél 1770. jun 5-kén. Gróf Migazzi kardinál." (Az eredeti szöveg latin.)

E szerint tehát Kis-Vácz a Nagyba viszszakebeleztetett; a helység utolsó birája volt Kókay István, a jegyzői lak csak parasztkézzel csinált és náddal födött, a roskadáshoz közeledő épületke lévén, a többet igérő Acsay Mátyásnak 100 frton eladott. - Minthogy Kis-Vácz bekebelezése által a Diósvölgyön és Hermányon fölüli réteket és legelőt, ugyszintén a Katalin pusztán és Gyadán létezőket is, melyek használatában eddig a kisváczi község és lakók voltak, a mlgos uradalom oda engedte volna, azok őrizetére az intézkedések megtétettek. - Azon kisvácziak kérelmére, a kik az irtásos réteket melyeket eddig a mlgos uradalom kegyéből a gyadai pusztán magánlag birtak, mivel azokat nagy munkával és költekezéssel létesitették, mások pedig azokat nem éppen régen az uradalom megengedése mellett készpénzen vették, ez alkalommal azokat egy ideig még birtokukban meghagyták. - Ő főmga a szőlőmivelést az uradalom és lakosság érdekében mind inkább előmozditani akarván, ugyanazon 1770. ápril 30-kán olvastatott az ő meghagyásából az uradalmi praef. úr azon parancsa, hgoy megjáratván külön-külön a szőlőhegyek mind, ha elhagyott szőlőket találnának, tudnák ki, mennyi idő óta hagyatvák el azok, gazdáik képesek-e s akarják-e azokat tüstint mívelni? Ha nem, vagy azok már rég elhanyagoltattak, az ilyenek szőleit a tanács olyanoknak adja át, kik azokat szorgalmasan mívelni el nem mulasztandják, jóváhagyás végett ezt az uradalom elé terjesztendvén.

A tanács május 4-ki ülésén ő főmga némely üdvös intézkedéseit tartalmazó irat olvastatott fel, mely szerint a törvényes 6-tos kamaton túl pénzt kiadni merészkedők a tőkepénz elvesztésével fognak fenyittetni. - Majd ő főmga ő felsége és a httó-tanács intézvényeinek eleget teendő, magához hitta a birót és jegyzőt, meghagyta nekik, miszerint úgy intézkedjenek, hogy a sarjadzó fiatal erdőkre nézve ártalmas állatok azoktól távoltartassanak, kecskék pedig, mint azokra legveszedelmesebbek, elkobzás büntetése alatt semmiféle erdőkbe ne bocsáttassanak. Aztán felvigyáztassanak, hogy azok az utcai fákat meg ne rongálják, különben az ilyenek agyonlövetendők lesznek; azért rendelte ő főmga, hogy a kecskék a városon kivül egy külön felügyelő pásztor által őriztessenek egy külön helyen. - A biboros főpap felhivja a tanácsot, hogy az utcákat tisztán tartani, a kövezetet, melyre a város oly sokat költött, kijavittatni, azt téli és őszi időben sártól megtisztittatni el ne mulaszsza. Mindezek teljesitésével a tanács megbizta a városi kapitányt, ki ezen munkákra a közpénztárból fizetendő emberek után látott azonnal.

A koldusokra nézve ő főmga rendeletéből más nap, azaz május 5-kén, nyomozást kellett tartani, és ha köztök idegenek találtatnának, minthogy különben is azon parancsa a nmlgú httó-tanácsnak, hogy azok a tekergéstől eltiltassanak és meg ne engedtessék nekik szigoru büntetés alatt egyik helyről a másikra csavarogni, hanem kiki azon helyen, ahol elszegényült és tönkre jutott, segélyt és könyör-adományt keressen, s azzal megelégedjék, - azok a városból tüstint kiutasittassanak és lakhelyeikre toloncoztassanak. Hogy pedig az ily csavargók jövőre kizárva legyenek, a helybeli koldusokból három biró rendeltessék, kik szorgalmasan felvigyázzanak, és ha valakit kódulni észrevesznek, hacsak a szentszéktől arra engedélyök nincs, innét azonnal elüzni el ne mulasszák.

A helybeli mészárosok részint azért, hogy a gödi puszta haszonbérlete két év előtt 200 fttal felemeltetett, részint pedig, mivel azon pusztán külön nekik barmaikat legeltetni megengedtetik, minden egyes mészárszéktől, volt pedig már ekkor összesen hét, az eddig fizetni szokott másfél körmöci arany helyett ezentul kettőt (8 frt 40 dr) fognak évenkint fizetni. - A Naszálhegy tetejéni tó, hogy a marhák tisztább vizet ihassanak, a tanács rendeletére május 6-án kitisztittatott. - Ő főmga nem csak a jelen, hanem a mult évben is, tapasztalta, hogy a város által oly nagy költséggel szerzett tüzoltó szerek Tukinszky György kamarás gondatlansága miatt elromolva az utcán szerteszét hevernek, ezt a május 17-ki ülésen kamarási tisztétől felfüggeszti s az ő hanyagsága miatt okozott károkat fizetéséből megtérittetni rendelni, ugy szintén a helyettesül kiszemelt Frey Jakab alkamarást is annak fizetéséből akarta dijazni ő főmga. A károk megvizsgálása, és ez ügyben teendő tudósitás végett a tanács kebeléből egy bizottságot küldött ki.

Ő főmgnak mindenre kiterjedt figyelme. Igy május 18-ki ülésen azon akarata olvastatott, mikép a kövezett utcák tisztasága könyebb fentartása végett ki-ki az ő háza előtt minden szombaton az utcát felseperje, a sarat és szemetet rakásra hordja, hogy a tovaszállitásra oda rendelendő város kocsija azokat könyebben felrakhassa. E rendelet ellen vétők mindanyiszor 50 dénárral büntettetnek. - E városban az ebek elszaporodván, s azok veszettjei által többen megsértettek, s a veszettség többekre elragadván, e miatt, kikből hárman már meghaltak, a többi betegen fekvőkre is még e sors vár, és minthogy az elszaporodott kóborló ebek miatt az utczákon járni is veszélyes, annyi sok ily állatra pedig a városnak szüksége nincs, a közbiztonság tekintetéből ő főmga azon intézkedést adta ki a május 25-ki gazdászati ülés által, hogy ezentul minden mészáros csak 2, s minden házi gazda csak egy ebet tarthasson, és ezeket is csak kötve. A tanács kebeléből küldjön ki egy megbizottat, a ki sorban járja el a házakat és ha egynél többet, vagy azt nem megkötve találja, a tulajdonos minden kivétel nélkül 14 napi börtönre vettetik, és ha ez nem használna, kényszermunkára itéltetik. E rendelet május 26-ki ülésen hirdettetett ki, melyet is ugy játszottak ki többen, hogy kutyáikat a szőlőkben tartották, hol azok az érett szőlőfürtökben nagy károkat okoztak; miért is azok agyonlövetése elrendeltetett és ottan tartásuk szigoruan eltiltatott.

Ő főmlga saját kezűleg irt rendeletében, melyet Bécsbe menetele előtt (Szombhober Wolfgang két fogadott és a város négy lova vitték) jun. 9-én kiadott, meghagyta, miszerint, "a város utcái a tanácsbéliek közt osztassanak fel, s ki-ki eszközölje, hogy a rábizott utczában a vizlefolyásra árkok ásattassanak, ezek föntartassanak, fák ültettessenek és ezek gondoztassanak; a ki hanyag lesz, büntettessék, és a modottak az ő fizetéséből eszközöltessenek; a kiveszett fák helyett ujak ültettessenek. Kinek-kinek szőlejében vagy földjén legyen egy darabka helye az eperfatenyésztésre. A biró, a jegyző aláirásával minden évnegyedben tudósitványt fog beterjeszteni az iránt ő főmgnak, hogy a szabálypontok és rendeletekből mi tartatott meg s mi hanyagoltatott el és miért?" Ennélfogva ezen jun. 12-ki ülésen az utcák a város tanácsbéliei közt felosztattak és felhozatott, mikép az árva-ügyek jobb karba hozatala végett az uradalmi ülés a váczi születésü és nőtlen Keller Józsefet nevezte ki a több folyamodók közől árvagondnokúl, kinek a város pénztárából 40 frt fizetése és az 1715. 68. tck. szerint az árvák industriális jövedelmeiből a hatodrész övé leend, de a városnáli 600 frtnyi tőkepénze hivatala bevégezteig biztonságul ott marad zár alatt s utódjai is, kik ezentul az uradalom előleges tudta és beleegyezésével fognak választatni, hivatalba léptökkel ily óvadékot foknak beadni és minden évről külön számolni.

Spacirer Jakab gyöpmester helyett, ki évenkint kijárandó illetmény mellett hét év előtt Váczra befogadtatott s utóbb a püspöki uradalom által is "pro ministro Iustitiae," azaz hóhérúl szerződtetett be, de most Hont és Nógrád vgyék által e minőségben meghivatván, jobb ellátás reményében Váczról elköltözendő volt, elmenetele előtt az általa ajánlott Weinhoffer Ferencet Esztergomból fogadta be a tanács aug. 14-ki ülésén, a 17-kin pedig Pauer Ádám budai cs. kir. lutrigyüjtőt, miután a tanács előtt ő fölségétől nyert nyilt iratot előmutatta. - A szept. 28-ki ülésen felolvastatott azon tudósitvány, melyben ő főmgát értesiti a városi tanács arról, hogy a fönt egész terjedelmében közlött s e főpap által kiadott hires szabványpontok mikép teljesttettek, s a mi elmaradt, mi oknál fogva nem történt meg. Azután az alsóvárosi elemiskolai épület eladásáról tesznek jelentést. - Az október 30-ki ülésen felolvastattak azon pontok és észrevételek, melyeket a közelgő városi tisztujitásra belső és külső tanács által megvitatva, a mlgos uradalomnak beterjesztettek.

Ezek 1-jében felhozatik, miszerint a tanács a legközelebb mult 1769. évi tiszujitáskor ugy vélekedett, hogy előnyösebb lenne, ha a tisztviselők az ő kebeléből választatnának, s ez ugy is lőn; ezt azonban most hátrányosnak találják; mert azok különféle ügyekben lévén elfoglalva, az ülésekről kimaradnak és több ügynek elintézése sokára halasztatik el. Szükségesnek látja azért a tanács, ha ama tisztviselők a tanácsonkivüliekből leendenek választva.

A 4-dik pontban, miután a sz. Gál napjáról sz. Ferencére áttett vásár mind a városra átalán véve, mind a magán emberek és polgárok, mind pedig a külső kereskedők és mesteremberekre nézve igen hátrányosnak lenni tapasztaltatott, ismét a legalázatosabban megujittatik azon folyamodvány, melyet a város nevében a mult 1769. év vége felé ő főmga ő felsége elé terjeszteni kegyeskedett.

5. Az idegen borok behozatala ugyan eltiltatott, nehogy azok a vácziak neve alatt adatván el, ezek jó hirnevét megrontsák. De mivel némely polgároknak a külső boroknál egyebök nincs, miből adóikat fizethetnék, azért alázatosan esedeznek, hogy legalább az adók letisztázására elegendő borok hozttathassanak be, különben a községnek vesznie kell, és máskép is azon dézsmaboroknál, melyek máshonnét ide behozatnak, ama borok épen nem roszabbak.

6. Noha az alattomos bormérés miatt többen testileg, pénzbirsággal és minden boruk elkoboztatásával gyakran példásan megbüntettettek, mégés e vakmerő áthágástól maig is el nem állanak, főkép pedig a káptalan alsó városában, mi által nem csak a városnak az "aranyhordó"-nál, hanem a mlgos uradalomnak is a "zöld-fá"-nál nagy mérvben ártanak. Hogy tehát az ily viszszaélések és vakmerőségek ezentul elkerültetnének, némelyek azt vélik a mlgos uradalomtól alázatosan kikérendőnek, hogy minden egyes akó bor után fizetendő bizonyos dij fejében, melylyel a mlgos uradalomnak az, a mit korcsmáin elveszitene, az év bizonyos részében, mint némely püspöki városokban divik, egyes polgároknak is a szabad bormérés kegyesen megengedtetnék.

7. Az uradalmi erdőkből kegyesen engendendő tüzifáért is alázatosan könyörög a tanács, azon hozzátevéssel, hogy a száraz és hullatag fák a mlgos uradalom részére ne vággattassanak ölbe, és ne hordassanak öszsze, hanem a szegény nép szükségére engedtetnék oda. - Kelt Váczott 1770. október 30-kán.

A mely iratot ő főmga nevében tek. praef. ur a tanácshoz átküldött, az az ő elnöklete alatt nov. 20-ki ülésen felolvastatott. Hangzik pedig ilyképen: "Gondos tanács! Tetszett ő főmgnak a folyó nov. 3-ra ezen váczi tanács tisztujitását kitüzni, de bizonyos okoknál fogva megváltoztatván ezen határozatát, mindkét tanácsot, a külsőt és belsőt öszszehivatta, és a tisztviselők mikép felelnek meg tisztöknek, adván mindegyik hibájának kifejezésére szabadságot, ő főmga maga megvizsgálta. Miket hoztak ott föl némelyek ő főmgnak és a melyek miatt azok szigoruan megintettek, azt már uraságaitok igen jól todják, t. i. Benke István biró ur, mi panasz sem emeltetvén ellene, megdicsértetett, és hogy tovább is a község megelégedésére vigye tisztét, kegyesen megintetett. Benedek István fő- és Drobny Ádám aljegyző urak, hogy az ő hivatalukban oly hanyagok ne legyenek, megintettek; Gyurász István perceptornak az adóhátralékok szorgalmatosabb beszedése meghagyatott; Tóth János kulcsárnak a pincékbeni tisztaság ajánltatott; Hyros Pál ur városi kapitánynak a polgárok iránti nyersebb bánásmódja nem helyeseltetett; mindkét kamarás pedig: Tukinszky György és Frey Jakab, mivel teendőiket a város kárára nagyon elhanyagolták, keményen megfedettek.

A melyeket továbbá ő főmga azon alkalommal kegyesen rendelni méltóztatott, azok ma uraságaitokhoz miheztartás végett átküldetnek, tudnillik:

1. Havonként vagy gyakrabban is, de bizonyos napon a kulcsár a város korcsmáit látogassa meg, vajjon a korcsmárosok mindent tisztán tartanak-e, mértékök igaz, az italok nem hamisitottak, a hozzájok beszállókat a széna és zab eladásában szerfölött nem húzzák-e? Minek ugy kell a jó rend tekintetéből elejét venni, hogy a piaci ár aránya szerint, az egy garason adni szokott egy adag szénának rendes egy fontnyi súlya, épen ugy a zab ára is mérsékelt nyereséggel állapittassék meg.

2. Nehogy, mint eddig szokásban volt, a korcsmárosok hátraléka fölszaporodjék, minden egyes kimért hordótól az illető ára a korcsmárosoktól bevétessék.

3. A perceptor az évről-évre maradt hátralékokat pontosan részletezve leirja és az ily lajstromot minélelőbb a tanácsnak bemutassa, mely aztán az uradalmi tiszt jelenlétében a beszedhetőket a be nem vehetőktől elkülöniti, és hogy ezen utóbbiak hasztalanul a számadásokba ismét be ne vétessenek, egyszerüen kitörlendők. Amazok pedig, hogy minélelőbb bevétethessenek, valami jó módot kell találni ki. Minthogy pedig maga a perceptor, más dolgai miatt, ezen lajstrom elkészitésére oly hamar nem érne rá, mindkét jegyző az ő segitségére melléje rendeltetik, haladék nélkül hozzá fogván e munkálathoz; és mivel

4. A hátralékok beszedése nemcsak a perceptor, hanem az egész tanács gondjai közé is kell, hogy tartozzék, azokat évnegyedenként megvizsgálandják, és beszedésökre nézve, nehogy felszaporodjanak, kellő intézkedéseket tegyenek. És hogy a népnek panaszra alkalma ne legyen, midőn keményebb szavakkal a több évi hátralékokat beszedni kell, hogy maguk a tanácsbéliek is hátralékosak, ha valaki ezek közől a kincstár részére adós, az tüstint akár készpénzzel, akár bormennyiséggel a tartozást lerója. A birónak pedig meghagyatik, hogy hallogatás nélkül teljesitse e kegyes intézkedést.

5. A perceptori fizetés emelése a jövő tisztujitásra halasztatik el.

6. A kamarás az 1769. évi számadásait 14 nap alatt elkészitse, a tanácsnak bemutassa; mert a határidő eltelte után fizetése felfüggesztetik.

7. A városi vámos, Keseri Ferenc ellen emelt panaszok megvizsgálása, hogy hanyag és az átmenők elbocsátásában késedelmes, nemkülönben szerfölött iszákos, a következő tisztujitó ülésre halasztatik el.

8. Az idegen koldúsokat és csavargókat innét szorgalmatosabban tiltsa el, és hogy a meghatározott órán túl a vendéglőkben és korcsmákon a zene elhalgasson, serény gondot forditson erre az illető.

9. Minden évnegyedben, t. i. márc., jun., sept. és dec. utolján a tanács a segédpüspök ő mlga elé öszszehivatik, amidőn a számadók kivonatai átnézetnek, és komolyan megvizsgáltatik, mennyiben tétetett elég a statutumok pontjainak, vagy azok ellen mi történt.

10. A tanácsbéliek főbb ünnepeken fáklyatartásra vagy a menynyezet vitelére sorban, a biró által előre kinevezve jelenjenek meg, kikből, ha valaki törvényes ok nélkül elmarad, ahányszor ezt teszi, anynyiszor fizetésökből egy forint lehuzattassék.

11. Ha valaki törvényes ok nélkül a tanácsból az ülésről elmarad, anynyiszor fizetéséből egy forint vonattassék le. Miért a jegyzőkönyvbe hiven vezettessék be, kik voltak a tanácsbéliek közől jelen és kik nem. Ugyanezen áll az állomásokhoz rendeltekre nézve is, ha ott meg nem jelennének.

12. Mi pedig a más hivatalokat viselő tanácsbelieket illeti, ha tisztök távollétöket szükségeli, az mi büntetést sem vonjon maga után.

13. A végrendeletek tevésénél az ujon rendelt árvagondnok jelen legyen.

14. A tanácsbéliek mindegyike a rábizott utcákat, hogy az útak és árkok tiszták legyenek, szorgalmatosan gondozza, főképen a nagy költséggel létesített csatornákat, hogy a viz jobban lefolyjék, sárral és portyadékokkal be ne töltessenek, ahányszor a szükség kivánja, gondosan megtisztogattassa.

15. Az elszáradt fák kiásattassanak és friss eperfák, vagy ezek hiányában más nemű csemeték is még ezen az őszön ültettessenek, melyek hogy annál biztosabban idúlhassanak a növekedésnek, nem vékony veszszők, hanem vastagabb facsemeték kerestessenek ki, azon gazdák gondjaira lévén bizandók, kiknek házai előtt ültettetnek el, oly megintéssel, hogyha azok az ő hibáik miatt száradnak el, e miatt lakolni fognak.

16. Az uradalmi tiszttartó háza melletti teljesen elromlott út igazítassék ki.

17. A polgároknak ujra megtiltatik, hogy házaikat szalmával vagy náddal földjék és hogy beltelkeiket karókkal keritsék be.

18. A közbiztonság ugy kivánván, azon polgároknak, kiknek kéményeik nincsenek, pénzbirság büntetése alatt hagyattassék meg, hogy falas kéményeket emeltessenek.

19. Az elévült Stockinger-féle ügy bevégzésére Reicher Ferenc uradalmi perceptor, a városi biró, Taschl András, a városi főjegyző és perceptor neveztetnek ki, kik az iránt minélelőbb ülést tartani fognak.

20. Kegyesen megengedtetik a városnak, mikép az uradalomtól vett pincékre a piacon nem felemelt, hanem a földdel egyenlő ajtókat tétethessen, de ugy, hogy azok sem az arra járkelő kocsiknak akadályul ne szolgáljanak, sem a piacot el ne rutitsák.

21. Ezentúl a polgároknak az uradalmi erdőkbőli száraz fák hordására adni szokott szabadalmi cédulák nem a tanács által, hanem az uradalmi irodától adattassanak ki."

Egyébiránt a tanács által ő főmga elé alázatosan terjesztett s föntebb közlött pontokra nézve a következő határozatok adattak ki, és pedig az

1-re, a melynél fogva a városi tisztviselők a tanácson kivüli egyénekből inditványoztatnak rendeltetni, végeztetett: óvás lévén téve arra, hogy az ily hivatalokat viselő tanácsbéliek tisztök ürügye alatt az ülésről el ne maradjanak, különben egy forintnyi birsággal büntettetnek, e szerint az 1769. évi tisztujitás megváltóztatása e pontban szükségkép elesik.

2. Vajjon a mlgos uradalom rendeléséből a dézsmálók az adófizetéstől mentesek-e? e kérdésre ez a határozat: a dézsmálók régi szokását az adómentességre nézve már csak azért sem lehet megváltoztatni, mivel az uradalom csupa kegyelemből sokkal több ujjon épült és az adó alá be nem irtt házat már több évek óta a város közpénztára részére adózni enged, melyeknek pedig inkább az uradaloméba kellene fizetniök.

3. Hogy a tdő káptalan gabonadézsmája szállitásakor szalma és szénával beszemetelni szokott piac tisztán tartassék, a prépost ur ő mlga a tisztelendő káptalan részéről az iránt a szükségeseket megteszi.

4. A sz. Ferenc napjáról sz. Gáléra átteendő vásárt illetőleg, minthogy az előbbi kérvény elveszett, ujat kell beterjeszteni, mely ügy aztán ő főmga által előmozdittatni fog.

5. Az idegen borok behozatalára nézve: ami egyszer egyhangulag elhatároztatott, azt egyesek kedveért megváltóztatni nem lehet, és azért a polgárok az idegen borok behozatalától továbbá is, az elkobzás büntetése alatt eltiltatnak.

6. Hogy a polgárok minden akó bor kimérése után fizetendő dij fejében szabad bormérési engedélyt nyerjenek, az meg nem adható.

7. Az uradalmi erdőkből szabadon viendő száraz és hullatag fákra nézve, hogy engedély adattassék, az intézkedések már megtétettek.

És ezek oly végből közöltettek uraságaitokkal, hogy ő főmga mint földesúr kegyes parancsainak elég legyen téve, nem lévén azoktól szabad egy hajszálnyira is, a legszigorubb büntetés alatt, eltérni. A mai ülésen a latinúl nem értőknek magyarúl és németűl magyaráztassanak meg, és ezen tanácsülés irataival együtt a jegyzőkönyvbe vezettessenek. Kiadatott az uradalmi irodából 1770. nov. 20-kán, Dedinai Burján Sámuel praef. m. k."

A rendeletek azonban nemcsak közhirré tétettek, hanem arról is gondoskodva volt, hogy megis tartassanak. Igy a nov. 29-ki ülésen, a tek. praef. urnak a tanácshoz érkezett meghagyása folytán, hogy a jövevény és csavargó emberek kikutattassanak, háza előbb ki-ki fákat ültessen, az elszáradtak helyére friss csemetéket tegyen, és annak megvizsgálására, hogy a kémények jó rendben vannak-e, a tanács kebeléből a tabán, felső, magyar és német negyedekben felügyelőket rendelt ki, oldaluk mellé adván az illető negyedmestereket. - Majd dec. 4-kén tek. praef. ur intő figyelmeztetése folytán a tanács tudósitást terjesztett be hozzá az iránt, hogy ő főmghoz azon nagy kegyelmességeért, melynél fogva a vásárnak okt. 4-ről e hó 16-ra történt visszahelyezését kieszközölni méltóztatott, köszönő iratot, Stiffel János ő cs. kir. fölsége udvari ügynökének pedig Bécsbe ezen ügyben tanusitott fáradalmai jutalmaúl egy hordó bort küldött, lévén ennek a hajón szállitási dija 8 frt 16 kr. - Azon számos pontokra nézve, melyeket ő főmga ezen évi nov. 4-kén meghagyni méltóztatott, ezen ülésből tudósitást terjesztett elő az uradalmi praefectusnak a tanács.

Miután Kis-Vácz a nagyba kebeleztetvén vissza, a városi perceptor teendői nagyon megsokasodtak, tek. praef., tiszttartó és kasznár urak jelenlétében 1771. febr. 6-án tartott városi tisztujitó ülésen ő főmga akarata folytán Gyurász István perceptor ur fizetéséhez 20 frt adatott, és igy készpénzbeni fizetése illetményén kivül, 150 frtra rugott. A felső város, illetőleg Kis-Vácz volt községházában, mely az illető mesteremberekből álló küldöttség által megvizsgáltatott, az ez által tett jelentés szerint 425 frtra becsültetett még a mult évi szept. hóban, koronként lakóknak adatott ki bérbe, utóbb azonban többet igérőknek eladatni rendeltetett. - Hogy az eső, viz, hó stb. azon piacz alatti pincékbe, melyeket a város mintegy 5 év előtt a mlgos uradalomtól 500 frton vett, be ne hatoljon, azok környéke Jordán Vencel pesti kőrakó által kiköveztetni elhatároztatott, ki is e mai napon a munkához hozzá fogott. Ő főmga, mint föntebb emlitók, azon rendeletet adván ki, mikép a tanács az e főpásztor által kiadott és egész terjedelmében közlött hires szabványpontjai mikép teljesittettek, erről minden évnegyed utolsó napján értesitvényt terjesszen a város ő főmga elé, ezt az első évnegyedre ezen 1771. május 6-tól keltezve beadta. - A gyadai réteknek a kisvácziak közötti kiosztására jul. 5-ki ülésről a tanács küldöttséget menesztett ki, mely egyszersmind a községét is kijelölendi, s ezt a kis-vácziak fogják lekaszálni és behordani, a többi lakók hozzájárulása nélkül; mert ezek a város többi rétjeit tartoznak ez évben is lekaszálni és betakaritani.

Tek. praef. ur elnöklete alatt jul. 20-kán ülés tartatván, ez alkalommal, minthogy ő főmgnak névnapja e hó 25-re esik és az egész tanács illőnek találná, hogy az teljes és méltó tisztelettel ünnepeltessék, azért a kegyelet biztositékaul egyhangulag rendeltetett, ugy tanácsolván és helyeselvén a mlgos segédpüspök ur, miszerint a magyar és német polgárokból választassanak ki annyian a mostani időhez képest, midőn mezei munkákkal vannak elfoglalva sokan, és aratás végett nagyobb távolságra elköltözni szoktak, amennyien a rendes katonaság mintájára szervezve egy magyar és egy német csapatot kiadnak, melyek azon idő alatt, midőn ő főmga a templomba megy és itt időzik, diszszolgálatot teendnek. Kiválasztatott pedig a magyarokból 52, a németekből pedig 50 polgár és azon idő alatt a tanács rendelete folytán, a városház altányán a karmester vezénylete alatt zene is hirdette a nap ünnepélyét.

Vác látképe - Mansfeld metszete

Magyar gyalogos tiszt 1720 körül - színezett rézmetszet

A verőcei Migazzi-kastély

A verőcei Migazzi-kastély kapuja

Polgárház ökörábrázolásos kapujának részlete a váci Várközből

A tanács szept. 26-ki üléséből az iránt folyamodványt menesztett ő főmghoz, miszerint kegyeskednék megengedni, hogy a következő október-hó 2-án a szüretelést általánosan megkezdeni lehessen. - E hó, t. i. szept. 27-kén, minthogy ő mlga parancscsa folytán tiltatik az idegen és helybeni kereskedőknek a szegény itteni nép sérelmével és kárával a kiszabott idő előtti vásárlás, mi által csak a gabona és más élelmiek ára szökkentetik fel, a tanács érett megfontolás és tanakodás után azt határozta, a visszaélések és sérelmek kikerülése végett, hogy szigoruan tartassék meg a kiszabott óra, melyen tul a kereskedők, kupecek s üzérkedők vásárolhatnak.

Miután a régi szállásháznak, melynek felső része már mintegy hét év előtt eltöröltetett, alsó részét is haladéktalanúl lebontatnia kelletik a székesegyház téraránya miatt, ugy rendelvén ezt ő főmga, és e dologhoz már hozzá is fogtak, a tanács nov. 15-ki ülésén arról kezdett a káptalan-városi küldöttel tanakodni, hogy legalább, ha más kárpótlásért hiában folyamodnának, a lebontásból előkerülő anyagoknak vegye a két város hasznát, s e végből vegyes küldöttség menvén ki a helyszinére, az épületi anyagokat megvizsgálta, melyekhez annyiban van a káptalani résznek is joga, hogy midőn 4 év előtt egy vezénylő kapitány beszállásolhatása végett ezen épületben egy részt lakhatóvá kelle még tenni, ezen költséghez a nyolczadiság aránya szerint a káptalani város hozzájárult. - Prunner György Bajorhon Freising nevű városából neje, hajadon nővére és 3 gyermekével, mint elbocsátó levele mutatja Váczra származván el, itt lakási engedélyt kért; mire nézve a mlgos uradalomhoz utasittatott, és addig is, mig azt innét megnyerné, a kis-váczi volt községházat bérelte ki, havonként egy frtnyi lakbért fizetendvén, mikép ez a dec. 3-ki ülésen előfordult.

A tanács a következő, 1772. évi január 21-kén már felemlítette, mikép a közelgő tisztujitásra csak azon egyetlen kérvényt terjesztette a mlgos uradalom elé, hogy miután Kis-Vácznak a Nagyba történt viszszakebelezése által a percetori teendők nagyon megsokasodtak, más jól rendezett városok példájára a közpénztár kezelése az adóbeszedéstől külön választván, ez az u. n. "incassator"-ra bizattassék. Ennélfogva a jan. 27-ki tisztujitó ülésén a perceptori tisztben megerősíttetett Gyurász István, 120 frt évi készpénz-fizetés határoztatván részére, egyéb illetményen kivül, adószedővé pedig Drobny Ádám úr választatott meg, az eddigi aljegyzői fizetés biztosittatván részére a szokott illetményekkel, aljegyzővé meg Morlin Ádám ur tétetett. - Még ezen hó 11-kén a segédpüspök ő mlga a múlt évben betegeskedése miatt leköszönt vámos helyére Keller József urat nevezte ki, mint a nyelvek tudása miatt is a három folyamodó közt legalkalmatosabbat, megtartva e minősége mellett az árvagondnoki tisztet is. Jan. 31-ki ülésen a tanács által kiadatott neki mint vámosnak a 7 pontra terjedő utasitás, a vámdijt, mutató tábla és a révpénz-tariffa is.

A régi, lebontott szállásház ablakai, kulcsai stb. Vajzer János kamarás ur felügyelete alatt eladatván, ide nem tudva a káptalani várost illető nyolczadrészt, jutott a püspökinek 74 frt s 40 dr. a nagy kapukat Pitter Gáspár vette meg 2 frt s 35 dénáron, mint ez a febr. 7-ki ülésen emlittetik. - Ugyanekkor felhozatik, hogy Grein Jakab mészáros a kisváczi volt községházat 825 frton megvette. - A márc. 15-ki ülésből a tanács azon alázatos kérvényt intézte ő főmghoz, mikép azon szerződvényt, melyet az évi adó és a többi, királyi javadalmaknak haszonbérletére nézve a város gr. Eszterházy Károly akkor váczi, most pedig egri püspökkel kötött, és azóta egész maig megerősiteni kegyeskedett, azon bérletben ekkor is kegyesen meghagyni méltóztatnék azon évi 7000 frtnyi öszszeg fizetésével, mennyiben a város a segédpüspök ő főmga teljhatalmazottja és a tek. praef. ur előtt megegyezett. E kérelemnek ő főmga engedett oly meghagyással, hogy az évi 700 frt adó az uradalmi absolut jog elismeréseül évenként 5 frttal emeltessék. - A márc. 28-ki ülés iratai közt felhozatik, mikép az ezen évi tisztujitáskor a tanács kikérte Morlin Ádám irnokot, hogy aljegyzővé megválaszsza; de tekintetes praef úr azon nyilatkozatot tette, hogy ő rá az uradalomnak szüksége van s igy aljegyzővé Benke János tétetett.

A Váczra érkező főmgú bibornok úr elé küldendő lovasok kiállitása a jul. 30-ki ülésen Hyros kapitány urra bizatott, s a negyedmesterek által házról házra hirdettetett, hogy mivel ő főmga holnaputánra váratik, kiki háza előtt az utcát tisztán tartsa. - A múlt napokon hirdettetvén az is, hogy miután a város, a tek. vgye kivetése szerint mintegy 10,000 verébfejet szerezni és azokat a vgyének minden egyes fejért egy dénár büntetés alatt bemutatni és átadni köteleztetik, a tanács dec. 22-kén meghagyta, miszerint minden háztulajdonos 10, házat nem biró zsellér pedig 5 verébfejet tartozik a negyedmestereknek kézbesiteni, a városházán leendő átadás végett. Minthogy azonban a verebek lődözésében némelyek vigyázatlanok lévén, már több panaszok történtek, a házak, kertek, széna és szalmával megrakott épületek körül a lődözés szigorúan megtiltatott.

Mielőtt ezen évtől megválnók, fölemlitjük, miszerint ő főmga az általa 1762. jun. 20-kán épittetni kezdett székesegyházat, melynek épitése ezen 1772. aug. elején befejeztetett, mint művei legdicsőbbjét ezen utóbb emlitett hó 15-kén, Nagyboldogasszony ünnepén, roppant fénynyel és pompával felszentelte. Az ünnepély leirását, mely ezen 1772. évi városi jegyzőkönyvbe, ugy mint azt maga ő főmga leirta, dec. 30-ki ülésén, a 348. sz. a. ékes latinsággal egész terjedelmében bevezetve van örök emlékül, és a püspöki lakban lévő uradalmi irattár Bublaféle Regestrumában is emlittetik (Nr. 10. pag. 377.) - ezen nagyszerű székesegyház történelmében magyaritva közleni fogjuk.

A belső és külső tanács a mlgos uradalomnak a közelgő tisztujitásra 1773. jan. 20-ról azon előterjesztést tette, hogy célszerűbbnek tartják, ha a kamarásság és kulcsárságra a külső tanácsbeliekből emeltetik valaki. Ez alkalommal azon kivánságát is nyilvánitotta a külső tanács, hogy kebeléből egy u. n. "szószóló" (orator) neveztetnék ki, a ki, midőn a külső tanácsnak valami felmerülő ügyben szavazni, beszélnie kell, véleményét, nézetét kijelentse s annak nevében szóljon. - Vácz város elöljárósága febr. 6-ról azon bizonyitványt terjeszti a tek. vgyhez fel, hogy gr. Migazzi Kristóf ő főmga elhatározása és kegyességéből az adó, robotok, és más, a földesurat illető kir. javadalmak haszonbérletében az ő alázatos könyörgésökre meghagyattak s azért a mlgos uradalom ellen épen mi panaszra sincs okuk. - A jogilag divó szokásnál fogva a püsp. uradalmi praef. ur elnökölvén a városi tisztujitó ülésen az alája rendelt gazdatiszt urakkal, amannak ilyenkor a város 6, emezeknek pedig egy-egy arany tiszteleti dijat szokott adni, a febr. 9-ki ülésen azonban takarékosság szempontjából abban állapodott meg a tanács, hogy a praef ur emlitette tiszteletdija ezután is kiadatni fog a régi szokás szerint, de minthogy a város különben is adósságokkal (és pedig több mint 11,000 frttal) van terhelve, amennyire lehetséges kivinni, a többi uradalmi tisztek ama dijtól elejtetni fognak, e költség inkább a város egyéb szükségeire lévén forditandó.

Ő főmga a város jóllétét szüntelen előmozditani igyekezvén, az ő parancsára meghagyatott a kamarásnak, hogy a tűzvész elleni szerek kocsiait minélelőbb kijavittassa. - Ugyanezen máj. 21-ki ülésen szintén ő főmga rendelete folytán, minthogy a viz rohama elleni nagy költséggel létesitett dunaparti falnak több helyen nagy része leomlott, nehogy későbbi helyreállitása még többe kerüljön, a tanács annak kijavitását elrendelte. - Mivel a város alsó végét érintő patakoni hídat, a zöldfa vendéglő közelében, még 1763. évben erős anyagokból kellett volna elkészittetni, de az akkor zavaros gátló körülmények miatt azt eszközölni nem lehetvén, most ő főmga meghagyta, hogy annak szilárd felépittetése a legközelebbi hétfőn megkezdettessék s az utcai kövezet kitatarozására az illető mesteremberek részére 30 frtot ajánlani méltóztatott, a szükséges köveket a város tartozván beszerezni. - A tanács jul. 2-kán fontolóra vévén a csekély vásári jövedelmet, a város adóssággali terheltetését, pénztára szomoru állapotát, abban állapodott meg, hogy e körülményeknél fogva a segédpüspök ur ő mlga és a tek. praef. urnak eddig "vásári discretió"-úl adni szokott tiszteletdijt mellőzendi, mennyiben ezt teheti és ahelyett "vásári ajándék" cimén más valamivel fog ama két urnak kedveskedni.

A vármegye jul. 16-kán tudatja a városi hatósággal, hogy ha kiki az aránylag rá kivetett számú verébfejeket be nem mutatja, melyek e tanács által hozzá átteendők lesznek, büntetésül minden egyes ily hiányzó fejért egy hetest fizetni köteles leend. - E hó 20-kán a gyepmester fizetése miden egyes állat megnyuzásáért, úgyszintén a csatornák kitisztogatása és a hulláknak az utcákróli eltávolitásáért megállapittatott s a város részéről egy kocsi széna, és egyéb semmi, részére megajánltatott, kellvén neki egy lovat tartani. Az ekkori gyepmester Dolezsál Antal csehországi származású volt, ki Váczra Körmöczről költözött át.

Ő fölsége parancsa folytán, az ujra kivetendő adók ügyében az aug.-hóban e végre kiküldött tisztviselők elvégezték ugyan az öszszeirást, és a házaknak eddig még soha nem gyakorlott számokkali megjelölését, de mivel a haszonbérben tartott javadalmakra nézve az még be nem végeztetett teljesen, és azért a tanácstól értesitvény kivántatott, az az érintett aug. hó 28-kán következőleg terjesztetett az öszszeiró bizottság elé:

"Püspök Vácz városa ezen kir. javadalmakat haszonbérli az uradalomtól, t. i. az évi négy vásárt, vámot, révet, két egész éven át használt bormérést, Szór és Csörög pusztákat, a melyekért betudva az adót is, fizet évenként 6000 frtot. Tehát a négy, évenkénti vásár haszonbérlete 2000 frtra számittatik, melyekből tekintve a mostani szűkebb viszonyokat, jó volna, ha 150 frtnyi hasznot lehetne számitani. - A vám évenkénti haszonbérlete, mint a szerződvény kötésekor az uradalom felszámitásából kitünt, 500 ftra tétetett melyből levonva a hidak épittetése, utcák kövezése, az utak szünteleni tatarozása, ugyszintén benn a városban tett, és ezen kivül teendő beruházások költségeit és a tőkepénzek kamatait, hasznúl mitsem lehet számitani. - A rév haszonbérlete, mely nincs meghatározott számra téve, tudvalevőleg mi haszonra sincs, de mivel az uradalom a többi kir. javadalmait anélkül oda engedni nem szokta, azt is a város a többiekkel együtt haszonbérbe venni tartozik. Az egész éven át használt két korcsmai bormérés, t. i. az arany-hordónál, levonva a levonandókat, behoz a városnak 100 frtnyi hasznot, a sörház pedig 50 frtot; más két félévi korcsmai bormérés, t. i. a városház alatti 80, a fehérhajói meg 20 frtot jövedelmez.

"A Szór és Csörög pusztákból a községnek mi haszna sincs, hanem a magán polgároknak, s ez is nem áll egyébből, mint csekély fűből, mely ha a polgárok közt felosztatik, a katonaságot rendesen szállitó egy ily polgárnak 4 lova után jut két kocsi széna, más előfogatolóknak pedig egy kocsival. Vajjon ezt jótétemény vagy haszonnak lehet-e venni, ha előbb a haszonbérleti dij kivonatnék, bizonytalan. Más haszon pedig az volna a nevezett pusztákból, hogy a kaszálás és széna öszszehordása után egy ideig, mig t. i. a fű tart, azon puszták legelőkké fordittatnak, melyeken csak a magán emberek igavonó marhái legeltetnek.

"A serfőződétől haszonbérlet cimén évenkint fizettetik 1000 frt, melyből levonván a levonandókat, t. i. a haszonbért, árpa, ölfa, komló árát, az épületek fentartási költségeit, a mintegy 12,000 frtra könnyen tehető tőkepénz kamatait, a különféle javitásokat, eszközök igazitását, lovak tartását stb., a nyereséget alig lehet 100 frtnál többre tenni. - A gödi pusztából, melyet a város a gödöllői uradalomtól haszonbérel 2060 frton, semmi más nyeresége sincs, minthogy a tehén-csorda a váczi határban levő csekély és alig valami becsű legelő miatt, főkép az őszi és tavaszi időben és nyáron is a vásárok után, melyek alatt a legelő minden része megfogyatkozik, a vásári barmok által felemésztetvén, ugyanazon pusztára szokott naponként kihajtatni."

A gondos tanács, letelőben lévén már a gödi puszta haszonbérletének hat évi tartama, 1774. jan. 29-ről igen szivreható folyamodványt intézett az Istenben elhunyt gr. Grassalkovics ő nmlga özvegyéhez, alázatosan kérvén, mikép a következő sz. György napjától számitva, a nevezett pusztát a váczi eddigi jó haszonbérlőinek ismét oda engedni, azon darab plágával együtt, melyet a boldogult gróf ő nagyméltóságától városunk már külön bérlet cimén 3 év óta birt, méltóztatnék. E darab föld szomszédságában s határa szélén fekszik, s ekkor az hallatszott, hogy a dunakeszieknek lett volna már kiadva. - Tek. Burján praef. ur márc. 20-ra tanácsot és az előkelőbb polgárokból többeket meghiván, értésökre adta, mint az ülés elnöke, hogy a mlgos uradalom ragaszkodván az ősi szokáshoz mely szerint itt minden év elején tisztujitást kell tartani, ez azonban most kivételesen a jövő évre halasztatik azon fontos oknál fogva, hogy ő cs. kir. felségeik a jövő augusztus hóban Váczot ismét meglátogatni szándékoznak, mint ezt 1764. évi augusztusban is tették, amidőn mindazok, mik ő fölségeik iránti tiszteletből tétettek, igen jól sikerültek, és még most is nagy részt az azokat oly szépen rendezett urak volnának a hivatalokban, hogy az ünnepélyes tisztelgések most is majd jól üssenek ki, ezen évre elkezdve a birótól egész végig, a jelenvolt segédpüspök ő mlga által az uradalom nevében mindnyájan megerősittettek és ebbe a tanács és gazdák is örömest beleegyeztek.

Az ápril 8-ki ülésen felemlíttetett, mikép a kisváczi község egy háza, melyet eddig a pásztorok használtak lakúl, ugy kivánván a közszükség, egy utcanyitás végett lebontatott és az anyagok az útból elhordattak, az uradalom parancsára, különben is már oly roskatag volt, hogy a kijavítást meg nem érdemelte volna. Azért azon könyörögtek a kisváczi lakosok, hogy a pásztorok egy más közös házba, mely az előtt szállásháznak neveztetett, szállásoltathassanak be; de kérelmöktől elüttettek, minthogy ezen ház is, mint fölösleges, áruba bocsáttatott.

A tanács által 1775. jan. 25-kén a városi kapitányi és őrmesteri tisztség, melyek különben is nem rég hozattak be, takarékossági tekintetből, egy időre megszüntetett a község ismételt kérelmére, s addig is Jerovlauszky Gáspárra ruháztatott ama két tisztség teendője "hadnagy" név alatt. - A tisztujitó szék alkalmával, mint ez a jan. 26-ki ülésen felolvastatott, a község bizonyos inditványokat tett, melyeket a tanács kérvény-alakban a mlgos uradalom elé terjesztetett. E 13 pontra terjedő beterjesztvényből csak ezen érdekesebbeket közöljük:

1. Kéri a tanács, hogy a 12 külső tanácsbéi helyett a községből 30 személyt választani szabad legyen, kikkel akár az uradalom, akár a város részéről gyakran előfordulható fontosabb dolgok és ügyek, valamint azok fölött is, melyek a várost akár általán, akár annak egyes lakóit, hasznát vagy kárát illetik, tanakodni lehessen.

2. A község a szegény nép sérelmét, melyet szüretek alatt mind a két sekrestyés által gyakorolni szokott erőszakos borkövetelés miatt tapasztalni kénytelen, adja elő, amily nemű bormennyiség csak a felsőnél 1772. évben 200 akót meghaladni mondatik, és alig volt valaha 100 akó alatt, sőt azt hangoztatta, hogy 60 vagy 70 akót meg sem köszönne. Minthogy tehát tovább ily visszaélést eltűrni nem lehet, azt eltöröltetni kéri.

4. Esedezik a szántóföldek uj felosztásaért, minthogy ezek már évek óta zavarban vannak, hogy ebben is az adózók között az igazságos arány fentartassék, már csak azért is, mert ez ügyben bizonyos Aispergh mérnöknek már 10 év előtt a város péntárából 300 frtot kellett fizetni.

5. Hogy az adósságokat tisztázni lehessen, apasztani kell az elkerülhető kiadásokat; azért eltöröltetni kéri a város az uradalmi és városi tisztviselőknek adni szokott márciusi sert és ürmös bort.

6. Ugyszintén ide érti azon bort is, mely idáig a tisztujitó és megerősitő szék alkalmával évenként a népnek adatni szokott és 16 akónál is többre ment.

7. A község az orvos fizetésére nézve nem ok nélkül panaszkodik, nem tudván, mért köteles a város ezt annak adni.

8. Azért is könyörög, hogy a szüretek alkalmával évenként a dézsmáló uraknak adni szokott 88 frt s 90 dr, valamint a 80 s még több forintra is rúgó ebédek, melyek nekik a bárány- és gabna- tizedeléskor adatnak, a mlgos uradalom által eltöröltessenek.

11. A vámdij csak készpénzben szedettessék.

12. Vásári alkalomra perselyekhez kirendelt városi tanácsbéliek ne merészeljenek magoknak az állomási pénzből cukrot és kávét venni, miután ez eddig sem volt szokásban.

Az ápril 19-ki ülésen előfordúlt, mikép Legindi János kisváczi, katholikussá lett lakos a községnek egy ottani házát 308 frton megvevén, minthogy a kath. hivektőli távolság miatt annakelőtti házára kath. vevőt nem talált, a segédpüspök engedélye mellett Borbély György kálvinistának eladta. - A praef. ur rendeletére a kisváczi és gyadai határoknak a következő napon történendő megtekintésére a biró s főjegyző urak, Kis-Váczról pedig Szijgyártó Mihály, Kurdi Mihály, Pap András és Együd János küldetett ki ápril 21-kén. - Máj. 5-ki ülés iratai közt említtetik, hogy a községből néhánynak kérelmére, a márc. 30-dik és következett napokon tartott urszéki ülés által rendeltetett, mikép a város számadásai, mit honnét vett be, és mire adott ki, főkép Benke István úr birósága alatt, közöltessenek a községgel és megvizsgáltassanak, azért tek. praef. ur erre május 8-kát tűzte ki, oly meghagyással, hogy minden negyedből kettőt bizzon meg a község, a kiket akar, de a dologhoz értőket, hogy az időt hiába ne töltsék.

A május 24-ki ülésen előfordúl, mikép gyepmester s egyszersmind hóhérul Győrből egy Halla Simon nevű ember ajánlkozott, az előbbinek Váczról történt elköltözése után, s minthogy rá szükség volt, az uradalom által is befogadtatott. - Mária Teréz ő cs. s kir. felsége 1775. jun. 23-tól keltezett nyomdai szabadalmat adott a Váczott letelepült Ambró Ferencnek, mely is ezen évi jul. 31-kén a Pesten tartott megyei gyűlésen kihirdettetett, s ez volt Váczott az első nyomda, melynek történelmét a maga helyén körülményesebben közleni fogjuk. - A városi hatóság jul. 21-kén az iránt folyamodott a segédpüspök ő mlghoz, hogy az aratók részérőli kilenced és tized ne természetben szedessék, hanem, mint az előbbi években volt szokás, készpénzben megváltani engedtessék meg. E kérvényre a segédpüspök kegyességéből tek. praef. ur a kért engedélyt jul. 29-kén megadta, de csak ezen évre, minden a jövőrei kihatás nélkül. - A tanács sept. 23-ki üléséről következő előterjesztést tett az előbbi évek alatt lebontott régi szállásházra nézve ő főmagasságának:

"Főmgú és főmlgú úr, a sz. r. egyház bibornoka, a sz. r. bir. hge, legkegyesebb urunk! Főmgod parancsára, a régi szállásház árát illetőleg, melyet a székesegyház prospectje, és ez előtt nyerendő tér miatt egyrészt, másrészt pedig azon épület miatt, melyet a kegyesrendiek nemesi tápintézetül terveztek, eltörölni és teljesen megszüntetni kellett, - a következőket terjesztjük főmgod elé a lagalázatosabban, tudniillik: Annak felső része, midőn főmgod parancsára 1765-ben a helybeli mesteremberek által megbecsültetett, 1262 frtra, az alsó rész pedig gr. Eszterházy püspök alatt, mint hitelesen előadatik, ugyanazon székesegyház teréni többi lebontott házakkal együtt megbecsültetve, 1600 ftra tétetett. Azon alsó rész 1767. és 1768. évekbeni kijavitására, midőn oda a Caramelli-ezredbőli bizonyos kapitányt kelle behelyezni, 628 forint fordittatott. - Tehát az egész szállásház teljes ára tenne 3488 frtot. Ezen öszszegből a pinceért a kegyes-rendiektől bevétetett 300 frt; maradna tehát még 3188 frt. Minthogy pedig mind a felső, mind az alsó rész anyagait megkapta volna a város, melyek nagyobb részben csak cirádanyagokból állottak és oly fákból, melyeknek alig lehetne valami hasznukat venni, mégis azok mind, ha a ház háboritatlanul fennmaradt volna eddig, és ki tudja, meddig állhatott volna még kevés tatarozással, mily értékűek lehetnek, főmgod legbölcsebb tetszésére bizzuk és kegyessége elé terjesztjük. Püspök-Vácz város birája és tanácsa."

Előkerült az is a sept. 30-ki ülésen, hogy a múlt tisztujitószék előtt, alatt és után is, mily rút zendülést és zenebonát indítottak némely gonosz akaratú, zavargó és nyugtalan fejű emberek itt a városban, nemcsak a tanácsot és némely magán embereket igyekezvén meggyalázni, hanem még a mlgos uraságot is megsértették. Gonosz törekvéseiktől pedig nem hogy elállottak és botrányos kihágásaikat megbánták volna, sőt kérvényökkel még Bécsbe ő Fölsége elé is folyamodtak és feltolakodtak négyen, köztök lévén Kép János, a zenebona legfőbb inditó oka és kezdője. Ő főmga pedig nagyon szivére vette, hogy az ő, mit földesurok, elmellőztetésével, a kellemetlen ügyet épen magához az uralkodóhoz vitték! - Az okt. 26-ki ülésen említtetik: Mivel Salbeck Károly segédpüspök és nagyprépost úr szepesi (első) megyés főpásztorrá lőn kinevezve, s ennélfogva a jövő 1776. év elején Váczról elköltözendő lévén egyházmegyéje székhelyére, azért felmondja a városnak azon 4000 frtnyi tőkepénzt, mely annál 6-tos kamatra elhelyezve volt. Mivel pedig ekkor a pénztárban ennyi pénz nem találtatott, kölcsön kelle azt előteremteni a városnak.

Ezen 1775. évi februárban emlékül az utódok részére a következő tudósitás van a városi jkönyvbe bevezetve: "A most elmúlt év dec. havában iszonyú, emberi emlékezetet meghaladó idő óta nem látott, folyton eső hó borította el az egész vidéket, ugy, hogy onnét a legszomorúbbakat gyanitani, s a következő év elejét a tapasztaltabbak mint igen veszélyest kezdték sejteni. Az aggodalom nem is volt alaptalan; ugyanis a Duna ugyanazon hóban igen vastag jéggé tömörülvén, ezen hó 15-keig megmaradt ugyan a szilárd hidegségben, de folyton növekedve emelkedésében, mig a hidegség enyhülni kezdvén, az olvatag hó a földekről és hegyekből nagy folyamokban rohanván le, már önkényt megáradó Dunát szerfölött feldagasztotta, és az eddig kiáradó viz nagyságát majdnem megközelitette; midőn ime a következő nap hajnala hasadtakor, iszonyú dördüléssel, mintha az ég dörgött volna, talán folyását gátoltatni nem akarván, megtörte a jeget, és egy kissé szabad folyást engedett a vizeknek, de déli 11 órakor Göd szigeténél feltorlódott, és a homokra emelkedő jég gátolta a folyást, és a midőn igy a szegény polgárok magokat a legnagyobb veszélynek kitéve lenni vélték, az akadályozott viz visszatért az ismert mederbe, s ezt csakhamar elhagyva, az egész közeli földre annyira kiöntött, hogy mig az emberek aggódva néznek körül és holmiaik összeszedéséről gondoskodnak, ezen káptalani város alsó részén, mely alacsonyabb fekvésü és a Dunához közelebb van, a legtöbb házat annyira elfoglalta, hogy mindkét városban 105 házat nagyrészt leomlasztott, a többit pedig nagyon megrongálta.

"Végre a harmadik napon, vagyis 17-kén, miután a sok és különbféle szomszéd helyeket iszonyúan eltemette és pusztitotta volna el, az egész Sz. Endre szigetén a kisebb Dunával egyesülve, midőn az erős szél által helyéből kimozditott jég a vizeknek szabad menetet nyitott volna, délutáni egy vagy két óra körül, a félelmen és nyomoron kivül mitsem hagyván hátra, a mindenki által óhajtott lefolyást megtartotta ugyan, de a házakon kivül a legtöbb embereknek holmiaikban mily sok károkat okozott, azt felszámitani nem lehet! Oh a hideg által e téli időben elcsigázottak nagy zavarukban mit tehettek volna az ő és vagyonuk megmentésére, a kik bizonyára csak a távolból nézték inkább holmiaik elveszését, és fájlalták inkább azt, semhogy megvédhették volna! Sokan ugyanis köznapi ruháiktól födve mások iparkodása folytán a halált kikerülték; az előljárók parancsára sok mindennemű marhákat a felső városból kocsikon behozva csáklyákkal szabaditották ki.

Azonban nyomorúltan, a Mindenható gondoskodása folytán, egy ember vagy nagyobb állat sem veszett el; de igen szomoru és nyomoru eset volt az, hogy a legtöbbeknek gabonája, lisztje és minden télre beszerzett tápcikkeik, másoknak meg mesterségi szereik és anyagaik, részint a viz, részint pedig a leroskadó házak terhei által jutottak tönkre és lettek haszonvehetetlenekké, kiket, ha csak a jó lelkü emberek bőkezü segélye a szökséges táplálékkal el nem lát, éhen vesznek vala el, és nem csekély volt azok száma is, a kik ezekért házról-házra jártak kéregetni. És a dolgok ezen alakját nem csak az ügymenetek naplói hirdetik, hanem a hét-kápolnáli őseink által nagy költségekkel a Pest felé történő biztosabb utazás végett létesitett és az e kor által bámult hid is, melyet a viz magassága a sz. szobrok felső részeiig egészen eltemetett. Úgy szintén a más hid utcácskáját is, mely a kegyesrendiek temlomától a városi serfőződe mellett a Dunára vezet le, elboritotta, annak partjától be az utcácska magasabb pontjaig s ama hidon a viz felé e feliratot helyezték el emlékül: "Altitudo Aquae 16-ta Februarii Anno 1775. notata."

Végre a piaczra tekintő dunai hidon, Migazzi Kristóf főmgú hg és bibornok cimere körül, ki ezen időben Váczott a püspökség örökös administratora és földesura volt, szintén megjegyezve lőn emlékül a vizmagasság. - Ezen "PRO MEMORIA FUTURORUM" külön ivre van irva s az 1775-1775. évi városi jkönyvbe beillesztve. - E szerény történelmi mű alkotója e sorokat épen febr. 16-kán irva ki a nevezett könyvből, eszébe jutott, hogy épen akkor volt száz éve az itt szóban levő váczi nagy vizáradásnak, melynek erős rohamu jégtorlata a város és földesúr által nagy költséggel létesitett s az előbbinek diszül, a Duna hullámai ellen meg védül szolgált 30 öl hosszu erős kőfalat is tönkre tette. Migazzi belátván, hogy a rév lassusága csak a közlekedés hátrányára szolgál, azért ez akkor még bizonyára nem oly széles Dunán, mint Róka állitja, erős hidat veretett, ennek főjétől pedig be a városba födeles járdát, folyosót húzatott; de ezeket is mind megsemmisitette az 1775. évi árviz és jégtorlat, sokáig érezhetők lévén a károk! - -

Tek. Burján Sámuel praef. úrnak az 1776. jan. 9-ki ülésén olvastatott fel az e napról kelt átirata, melyben a tanácscsal tudatja, hogy a következő napon az ő elnöklete alatt megtartatni fog a tisztujitó-szék, délelőtt 9 órakor veendvén az kedetét a városházi teremben, melyre minden negyedből 15-20 előkelőbb gazda hivattassék meg, a kisvácziakat sem mellőzvén el; de az ismert zavargó emberek meg ne hivattassanak, és ha a tanácsnak valami észrevételei volnának, azokat előre közölje vele.

Ennek folytán a felső magyar-negyedből ezek hivattak meg: Mrázik Mihály, Boros György, Kertész Pál, Együd György, Tordai Mihály, Pap András, Szijgyártó Mihály, Kurdi István, Kurdi György, Gyepes János, Együd János, Virasztik István, Dombay Sándor, Benke Ferenc, Rődinger Péter, Tóth Máté, Nagy Ferenc, Zweig Ignác, Rácz János, Fóris Ferenc, Kopitka József, Együd József, Molnár Sándor, Kis István, Sipos István, Szigetközi János, Kecskés János, Leszenszky János, Budai András, Hajnik János, Leitgeb Péter, Rezetka Mihály, Obermann Mihály, Kozák János, Majer András, Berceli János, Schwarzl János, Rákóczi József.

A német-negyedből: Ernst József, Gál János, Nagy János, Talpas József, Mizser Pál, Heffendräger Ádám, Melin Miklós, Fogl Mátyás, Regele József, Rózsa Károly, Bitterer János, Schwetz György, Vojtek Mihály, Remis István, Guba János, Fellner Sebők.

Az alsó negyedből: Pintér Pál, Lovassy Mátyás, Kalácska János, Hanácsek János, Sághy László, Takács György, Mlinárik Mihály, Szőke András, Gavaldik Pál, Késmárki István, Galba Márton, Krajcsik János, Schweitzer Ádám, Haulik György, Leitner János, Pozsonyi András, Gál Péter, Pozsonyi Mihály.

A káptalani kuria előtti kut helyreállitását Naisz András febr. 5-kén 105 frton vállalta fel olyképen, hogy abba két csövet helyezni köteleztetik, a két oldalról leendő vizhuzás végett. - A márc. 3-ki ülésen, ő főmga kegyes rendelete folytán, a segédpüspök és tek. praef. ur megyhagyásából, a székesegyház prospectje és téraránya miatt az előbbi években lebontott régi szállásházra nézve, hogy annak kárpótlásaért mit lehetne kérni, köztanakodás után abban lőn megállapodás, hogy: jóllehet a mult 1775. évi szept. hóban tett és ő főmga elé terjesztett előadásban azért 3188 frtok volnának feltéve, de mivel ezen összegben a mindkét város által az illető nyolczadisági arány szerint természetben elhordott épületi anyagok is bennfoglaltatnak, ezen összegből azokat igazi és méltányos értékben tekintve kivonni kellene. De mivel azon épületből már mi sincs fönn többé, és azért, amit szemmel látni nem lehet, azt megbecsleni sem lehet, csekélyebb értékben véve fel azon anyagokat, 688 frtra tétetnek csak, és igy a kérvény tárgyaul maradna 2500 frt, mely öszszeg a mlgos uradalom elé terjesztetik e sorokban. Ehhez adva a mérnöknek 1764. évben kifizetett 237 frt s 92 1/2 drt, e két tétel öszszege 2737 frtra s 92 1/2 drra rugna.

Helybeli mesteremberek ő fölségének az országban körlevelileg többször hirdetett tilalma ellenére, a mult vasárnapokon kézműveikkel a kocsikat megrakván, 60 drjával számitva félfont viaszra büntettettek, és pedig a következők: Pintér János, Vadassy József, ifjabb Zuber János, Schidlik János, Gedey István, Keller János, Székács Mihály, Stefánovics György, Geber és társa, Kovács György, Tanka József, Zelenka József, Simon Mihály, Kolosztonyi János, Tajber, Berczely János, Traxler Márton, Krebesz Mihály, öregebb Zuber János, Komik Ferenc, Bukalovits János, Strobl István, Sobaj Mihály, Való István. Igy őrködtek még ekkor az ünnepek és vasárnapok megszentelése fölött, de volt is nagyobb áldás az emberiségen!!

Ezen időben már mindenütt oda működtek a vgyei hatóságok, hogy hazánkban a selyemtenyésztés is jól jövedelmező forrássá emeltessék. E tekintetben Váczott is elég élénknek lehetett mondani a törekvést; igy ápril 6-káról a pvárosi hatóság nyugtát állitott ki tek. Czabay László pestvgyei szolgabiró úrnak a felől, hogy a nmlgú httó-tanács által Pest, Pilis és Solt t. e. vgyék részére letéteményezett eperfákból 2000-et valóban megkapott, melyeket alkalmatos és biztos helyen elültetni és fentartani kötelesek. E csemetékből 1700 a püspöki és 300 a káptalani város részére esett. - A máj. 4-ki ülés az illető negyedekbe kiküldötte a fertálymestereket a selyembogarak és eperfák megtekintése végett, tartozván minden másodnap gondosan megvizsgálni: vajjon mindkettőre megvan-e a kellő gond. - Az ápril 12-ki ülésen a káptalani város egy küldöttsége által tudósittatni kivánt az iránt, vajjon a kövezeti dijból, melyet a nmlgú httó-tanács 3 krra tett, mivel a káptalani város is az ő utczáin saját költségén létesitette a kövezetet, és azt fentartani tartozik, az arányos nyolcadiságot a pváros kiadni fogja-e vagy nem? Mivel ezen ügyet a mindkét uradalom előleges tudta nélkül tárgyalni nem lehet, az érintett kérdésnek eleget tenni nem lehetett.

A káptalani városból Benovits Pál a püspökibe akarván átköltözködni, ebbeli kérését a tanács jun. 18-ki ülésén azon oknál fogva is, hogy a sebészetből vizsgát nem tett, elütötte. - Az előre gondoskodó tanács aug. 30-ki üléséből kiküldeni határozott egy tanácsbélit, hogy az a jövő héten, miután a gödi haszonbérlet ideje a következő sz. György napján lejár, Gödöllőre ránduljon, megtudandó ott az uradalomtól, vajjon 2060 rfrton továbbra is oda engedi-e az a városnak haszonbérletbe a gödi pusztát.

A városi tanács 1776. nov. 15-kén tartott ülése ügyiratai közé, a 193. sz. a. a jkönyvbe vezette be azon úrbéri szerződést, mely a püspöki uradalom és város közt ezen pontok szerint köttetett meg:

1. Van e városban, t. i. a püspöki részen, 842 ház, a melyek mindegyikétől földesúri adó cimén 1 frtot fizetnek az uradalmi pénztárba, két részletben, azaz: sz. György és sz. Mihály napjai körül.

2. A legujabban történt fölmérés szerint, van e város területén 163 félsessio, tehát összesen 811/2 egész sessio colonicális tartozékai, melyek szekerezési munkái 4238 napot tennének, de ezekből az uradalom 1000 napi munkát elenged, és a többi 3238 szekeres munkát 20 krjával megválthatják, és az ily megváltásért 1079 frt, 20 krt. fizetendenek le az uradalmi pénztárnak angariális részletekben.

3. Van 588 házas zsellér (Inquilini domiciliati), kiknek 18 napjával számitott kézi munkájok 10,584 napot tenne, de ezekből leengedvén az uradalom 1000 napot, a többi 9584 napi kézi munkát 10 krral megváltani s e váltság fejében 1597 frt s 20 krt az uradalomnak angáriánként leolvasni fognak.

4. Van ezeken fölül fényleg 531 alzsellér (subinquilini,) a kiknek kézi munkájok 12 napjával számitva 6372 napra rúgna, de ezekből is elengedvén 1000 napot, a többi 5372-től 10 krjával, vagyis öszszesen 895 frt s 20 kron megválthatják, és az illető öszszeget szintén részletenként az uradalmi pénztárba befizetni kötelesek.

5. Az urbérileg előirott konyhai szolgalmak cimén, minden sessiótól 48 krt vévén fel, a fönt emlitett 163 félsessio colonusaitól, esik összesen 65 frt s 12 kr., az ugyanannyi félsesio colonusaitól bornyúra 4 frt 41/2 kr. tehát öszszesen 69 frt 161/2 krt fizetnek ugyanazon uradalmi pénztárnak.

6. A fonást, melyet a fönt kitett colonicalis sessiók az urbéri szabályozás szerint adni tartoznak, t. i. a 163 félsessió colonusaira 3 fontjával esik 498 font, minden fontot 9 krjával véve 73 forint s 21 krajcáron váltandják meg.

7. Az úrbéri 4-dik pont 4. 5. és 6. §. szerint, ha országgyülés tartatik, mérsékelt költséggel hozzájárulni köteleztetnek.

8. Valamint ő fölséges kegyes rendelete szerint, az utcák és utak kijávitása és föntartása minden helyet, helységet t. i. vagy várost a maga körében illetne, úgy az utak ily kijavitását, minden földesurtól várandó kárpótlás nélkül tovább is készségesen megtétetni tartozandanak.

9. A hoszszú szállitást, az urbéri 3-dik pont, 12. §. szerint, az uradalom természetben maga részére tartja fön.

10. A vadászást, az urbéri 3-dik pont 17. §. szerint, az uradalom által adandó lőporral és golyókkal teendik, és az urbéri 3-dik pont 12. §. szerint kiszabott büntetés alatt tiltatik a polgároknak fegyvereket és vadászkutyákat tartani.

11. Ha e város kebelében véghagyatékok merülnek fel, azokat a polgárok maguknak nem követelik, hanem az úrbéri 6-dik pont 1. §. szerint, a földesuraságnak jelentik be azokat.

12. Minden üsttől, ha azt az uradalom engedélye mellett a polgárok valamelyike valóban használta, évenként két frtot fizet ugyanazon uradalmi pénztárba; de a pálinka eladása bármely colonus vagy házas-zsellérnek, a ki üstöt tart, itcénként vagy kisebb részletekben is, elkobzás büntetése alatt tiltatik.

13. A bor, mindennemű vetemények és gabonák, a föld más terményeiből (ide nem értve a házutáni kerteket), bárányok, kecskék és méhekből kilencedet fognak az uradalomnak adni, és azt oda, hova az uradalom rendelni fogja, e város területén belül, öszszehordani köteleztetnek.

14. Mivel a polgároknak e város helységén szőleik vannak, és azért őket a bormérés törvényszerüleg sz. Mihály napjától sz. Györgyig megilletné, a mondott idő alatt két korcsmában, t. i. egy a városház alattiban, a másikban pedig, mely a várossal egyesitett Kis-Vácz részére számittatik, a "Fehér hajó"-nál, bort (a ser és pálinka mérése a kir. javadalmakhoz tartozván) mérni fognak.

15. Szabad lesz ugyan bármely polgárnak, az uradalomnak előlegesen teendő jelentés mellett, a városból elköltözködni; de tiltatik bárkinek az itteni letelepülés az uradalom előleges tudta és engedélye nélkül, és hogy a polgárok közül bárki az uradalom tudta nélkül a pénz elvesztése alatt telkeket és colonicális tartozékokat bárkinek eladni, elidegeniteni ne merészeljen.

Közöltük itt ezen úrbéri szerződési pontokat, hogy lássa az utókor, mily életviszonyok között forogtak az ősök s minők voltak a terhek, melyeket viselniök kellett, és hogy ezt tudván a késő maradék, a szerencsésebb viszonyok közötti könnyebb terheket annál békésebben viselje.

Mivel az ilyképen kötendő szerződvény az előbbinél mivel sem könnyebb, hanem inkább sulyosabb lenne, a tanács és a község, hogy a város az előbbiben meghagyattassék, ő főmghoz egy igen szivreható folyamodványt intézett, a melyben a többi között felhozatik, hogy mindjárt ő hge kormányzata idején azon szives hajlandóságot tanusitotta a város iránt, hogy sokkal enyhébb lőn az úrbéri szerződvény, mint az úrbéri helyzet kivánta. Majd a szerződvény ajánlott pontjai némelyikére tesznek helyreigazitó észrevételeket, kérvén végre az iránt főmgát, hogy az úrbéri tárgyakra nézve az uradalom 3500, a kir. javadalmakra nézve pedig 3505 frtnyi szerződési öszszeggel megelégedni kegyeskednék. - A város ezen kérvényére, melyben a tanács és község azt kérik, hogy a város az előbbi 7005 frtnyi öszszeg mellett, melyet eddig az adó és a kir. javadalmak haszonbérlete cimén évenként az uradalomnak fizetni szokott, meghagyatnék továbbra is, ő főmga ezen határozatot hozta:

"Az úrbéri kötelezettségre nézve sokkal enyhébb tartalmú, sem mint azt az úrbéri szabályozás kivánná, szerződvénytől el nem térünk. A nekünk mint földesuraságnak absolut rendelkezésünk alá tartozó kir. javadalmakra nézve pedig: hogy a mi váczi polgáraink megismerjék, mikép az ő irántoki atyai indulatunk és jótevői hajlandóságunk, némely polgártársaink, a mi alattvalóink hálátlansága miatt éppen nem változott meg, és nem akarjuk, hogy a jók sorsa némely zúgolódók miatt roszszabbá tétessék, hanem inkább, hogy a rosz akaratú vádaskodók beismerjék, mikép tőlök függ, hogy jótékonyságunk részesei lehessenek, a kir. javadalmakat, melyeket a város eddig tőlünk haszanbérben birt, annak továbbra is, mig nekünk tetszeni fog, haszonbérbe kiadjuk, és egyszersmind rendeljük, miszerint e kir. javadalmakra nézve, az általunk a mi teljhatalmazottunknak adott pontok és utasitás szerint, szerződvény köttessék. A haszonbéri öszszeg pedig az előbbi évekbeni fizetést csak 20 frttal múlja fölül. Kelt püspöki lakunkban Váczott 1776. nov. 16-kán Migazzi Kristóf m. k. bibornok.

A város emelkedése koronként kereskedőket is vonzott ide, kik finomabb cikkeket árultak. Igy dec. 3-kán olvastatott a tanácsülésen ő főmgnak azon hátirata, melynélfogva Barindelli Ambrusnak megengedtetik a püspöki városban csakis a galanterie-cikkek árulása. - A felső-városi hajósok hajóik téli állomásaira nézve megegyezni nem birván, az uradalom és város által kiküldött biztosok ez ügyben, a tett vizsgálat után, azon inditványt tették, hogy a Duna mentén a hajók e sorban kövessék egymást: 1. Nyári György és András , 2. Varga István, 3. Nyári János, 4. Bodonyi András s 5. Együd János. E sorba ők is beleegyeztek, mely hogy állandóan meg is tartassék, a város jegyzőkönyvébe vezettetni rendeltetett.

A tisztujitó-szék 1777. jan. 9-kén megtörténvén, a tek. teljhatalmú tiszt úr, a jelen volt polgárokat kegyesen megintette, hogy megemlékezvén, mikép ő főmga a szerződvényt ezen évre is alig érezhető béremeléssel atyailag megerősiteni kegyeskedett, és azért az utcák tisztaságát és föntartását az útakkal együtt, mint a vám haszonbérlői, a szerződvény tartalma szerint, szemeik előtt tartsák és a legszorgalmatosabban gondozzák, mikép igy ő főmga kegyét további megerősitésre is kiérdemeljék. Aztán intette őket a kamattörvény szigorú megtartására, mert az ezen rendelet ellen vétők a tőkepénzt és kamatot is elveszteni fogják. - Jan. 21-ki ülésén felolvastatott tek. Burján Sámuel plenipotentarius urnak azon irata, melyben jelentetik, miszerint Benedek István úr, ki több éveken át a várost, mint főjegyző és senator szolgálta, uradalmi pénztárnokká, az ő helyére pedig Drobny Ádám úr perceptor senátorrá neveztetett ki, Benke János úr nyervén el a főjegyzői tisztet. A nevezett irat felolvasása után, az uj biró, Tóth János, a plenip. úr által neki adott utasitás szerint, a városi tisztviselőket kötelmeik pontos teljesitésére buzditotta.

Mikép a febr. 15-ki ülés iratai mutatják, a jövő márc. 7-re a vgye által kivetett 6730 ló- és 3270 szalmadagot kellvén a városnak a katonaság részére kiszolgáltatni, minthogy pedig enynyi készlete most nem volt, a vidékre küldött ki embereket azok beszerzése vétett. Ekkor gr. Almássy Ignác tábornok ő nmlga volt itt beszállásolva ezrede egy részével, kiknek a város 100 öl fát szolgáltatott, melyek árát széna, zab és más ily szükségek födözésére kivánta forditani. - Az itt lakó hajósgazdák fenforgott civakodások kikerülése végett, az általok szállitandókra nézve egy, kilenc pontra terjedő szabályzat állapittatott meg, mely az ápril. 26-ki ülésen felolvastatott és a városi jkönyvbe vezettetett be. E szabályzati pontok teljesitése és a heti soros hajók megvizsgálása Kurdy Mihály őrmesterre bizatott, kötelmévé tétetvén a romladozó hajót és annak gazdáját bejelenteni azonnal. A régi jó olcsó világ emlékeül felhozzuk itt, mikép, a 7-ik pont szerint, a Budapestre menőtől 4, az onnét viszszajövőtől pedig 5 krajcárnál többet követelmi nem volt szabad a soros heti-hajó gazdájának. Ki az emlitett 9 pontok valamelyikét áthágta, hat forintra büntettetett.

Halla Simeon gyepmester és bakónak saját kérelmére, jobb ellátás cimén 10 kila gabona és egy kocsi széna ajánltatott meg a jul. 22-ki ülésen s megengedtetett neki, hogy a város által az azon kivül az ily szolgálat-tevő részére épitett házat lakhassa, oly föltét alatt azonban, hogy mig abban tartózkodik, saját költségén leend azt köteles kijavittatni. - Magyar és német nyelveken kihirdettetett a piacon aug. 19-kén, hogy a kofáknak szárnyasokat és egyebeket, vagy bár miféle gyümölcsöt is déli 12 óráig venni nem szabad, pénzök elvesztése alatt; amiért is avégre szerzett zászló mindennap a kiszabott időig, a városházán kitüzetik. - Részint a nagy szárazság, részint a vidékeni sok tüzvész miatt a város u. a. aug. 19-kén kihirdettette, hogy minden udvarban kádak és edényekben vizkészlet tartassék. Mivel azonban a tanácsnak értésére esett, hogy a múlt éjjel a helybeli tdő sz. ferencrendiek kolostora udvarán is két csomó tűzkanóc találtatott, azért is minden eshetőségre e hó 30-kán még behatóbb intézkedéseket tett, és a város minden egyes utcái és helyei őrizetére a tanácsbelíeket, tisztviselőket, negyedmestereket, hajdúkat és másokat is kirendelt, hogy a rájok bizott területen őrködjenek.

Tek. plenip. úr a nov. 25-ki ülésen megjelenvén, különböző ügyekben 9 pontra menő intelmet és jó utasitást adott a tanácsnak miheztartás végett. Ezek hatodikában is nagyon hangsulyoztatik az áldott béke föntartása a tanácsban, és hogy a kik a város kormányzatára rendelvék, minden tetteikben mérsékeltek és kötelmeiknek megfelelők legyenek, a kihágásokat gondosan kerülvén. A hetedikben meghagyatik, mikép Vajzer János kamarás úrnak számadásai nem lévén rendben, addig is, mig a többi számadókkal együtt ez ügy is elintéztetik, az elmarasztalt öszszeg erejeig, a városi pénztár biztositása végett zár alé vétessék.

Minthogy a szőlőkben alig kezd érni a gyümölcs, már itt is tetemes károk szoktak okoztatni, a teljhatalmú urad. főtiszt úr azok elháritása végett a városi tanácscsal tanakodván, 14 pontból álló igen beható óvintézkedést szerkesztettek és hirdettek ki 1778. jan. 15-kén, melyek nagyon célszerüeknek bizonyúltak be. - A febr. 10-ki ülés iratai közt olvashatni azon kérvényt, melyet a tanács legközelébb Pesten tartott vgyei gyülésre Taschl András tanácsbéli és Benke János főjegyző urak által leküldött. E kérvényben felhozatik, hogy a város nagy országútban lévén, egész éven át az itt átmenő katonaságnak mily sok széna- és zabadagot kell kiszolgáltatni a város nagy kárával, s ezek kiadása annál terhesebb, mivel a város határának csekélyvolta miatt ama természetíeket évenként legalább is 1000 frnyi beszerzéssel kell megtoldaniok. Felhozzák aztán, hogy a már majd 10 év óta itt szállásoló tábornok uraknak 15-16 személyböl álló őrségük számára mintegy 6000 széna-, zab- s szalmaadagokat, fát és más szükségeseket kell kiszolgáltatniok, azért kérik a tek. vgyét, hogy könnyitésökre valami módot találni méltóztatnék.

A biró a köröztetett kir. intézvényből megértvén, miszerint a pestvármegyei helységek, területök aránya szerint nagyobb alkatú kancákat és méneket tartanak, mely intézvénynél fogva, részint azért, hogy nagyobb alkatú lovak a terhek vitelére alkalmatosabbak; részint pedig hogy ő fölségének a katonaság részére szükséges lovakat kellvén beszerezni a pénzzel inkább saját országait kivánná boldogitani, mint az idegeneket, a lakosokra nagy haszon háramlanék; minthogy e városra két mén és 28 kanca volna kivetve, a tanácscsal tanakodni kezdett egy lótelep állitásáról, s noha a határ szűkvoltánál fogva ez a város nem kis terhére lenne, nehogy az mondathassék, mintha ő fölsége kegyes rendeletét a város megvetné, az ez iránti hűség bebizonyitásaúl ama lótelep a gödi haszobérleti pusztán rendeltetett felállittatni az ápr. 21-ki ülésen.

A tanács sept. 4-ki ülésén olvastatott tek. Burján Sámuel plenip. úr átal átküldött e hó 3-kán kelt 10 pontra terjedő utasitás az árvaügyekre nézve, melyeket illetőleg a nevezett uradalmi főtiszt azt rendelte, hogy azok megmagyaráztassanak, a városi jegyzőkönyvbe vezettessenek, s aztán a város hivatalos pecsétje alatt miheztartás végett az árvagondnoknak kiadattassanak. - A püsp. és káptalani városok együttesen folyamodványt intézvén ismét a vármegyei közönséghez, előadják, miszerint már több évek során át a tek. vgye biztos urait nagy költséggel fogadott szállással látták el, most is egy raktári tisztet 4 s utóbb több embereivel, úgy a vgyei alszolgabirót, ki itt az ő fölsége részére az ország több vgyéiből ide szállitandó zab fölmérésénél tanúbizonyságúl működik, azokat lakással, fűtővel, ezt pedig még élelmezéssel is ellátni és neki a város szolgáiból oldala mellé mindig kelle egyet az ő szükségére rendelni. Mivel pedig mind a terhek viselésére a nevezett városok nem kötelesek, kérik a vgyét, hogy e nehéz sorsukon könnyiteni ne terheltetnék. - Erre a vgye dec. 2-ki üléséről azon választ adta, hogy egyedül az oda rendelt biztosnak a városok csak is hajlékot adni tartoznak, a vgye által nyujtandó kárpótlás fejében, de élelmezést, világitót és fát szolgáltatni épen nem kötelesek....

Plenip. ur a várossal azon szivességet tette, hogy a 4 ürességben lévő senátori állást a közpénztár jobb karba hozatala végett nehány éven át betöltetlenül hagyta. De mivel a senátorok legtöbbnyire már hajlott korúak és betegesek is lévén, nehogy a város ügyei tovább is hátramaradást szenvedjenek, 1779. jan. 12-kén egy állomást függőben hagyva, a többi hármat betölteni rendelte tek. plenip. ur, s noha e betöltést több évi gyakorlat bizonyitása, de ő felsége nem rég kiadott határozata szerint is egyenesen az uradalmat illeti, azonban a nev. tek. plenip. ur, hogy azon jó hajlandóságát, melyet eddig is minden lehető esetben a nép iránt készségesen és bőven tanusitott, továbbra is kimutassa, a németekből hármat, a magyarokból pedig ötöt jelölt ki, hogy azokból, és pedig egyet a németekből kettőt meg a magyarokból a nép tetszése szerint válaszszon, kiket ő aztán megerősiteni fog. Igy lett a németekből Traxler Márton, közfelkiáltással megválasztva, a magyarokból pedig Benke János főjegyző és Skripecz János több évek óta főkamarás. Ekkor a senatust ezen tagok képezték: Tóth János, Vajzer János, Gyurász István, Drobnyi Ádám, Skripecz János s Benke János a magyar részről, a németről pedig: Taschl András, Stockinger Ferenc, Stoltz Antal, Tukinszky György, Traxler Márton. - Vajzer János ur a kicsapongó hadnagy helyett város kapitányává választatott meg, mely tiszte tekintetéből senátori fizetése 50 frttal emeltetett fölebb és egy pár csizmával.

A tisztujitás a legnagyobb békességben bevégződvén, tek. plenip. ur, a közjót illető és a tanács által megtartandó, 20 pontra terjedő intelmet adott elő, melyek a városi jkönyvbe magyarúl vezetvék be. Ezek 8-ka igy szól: "Az ollyatin terhes állapotokban, melylyek különösen az egész város javát vagy kárát illetnék, az külső Tanács, és az Kösségbűl 20. 30. jobb sorsú gazdák be hivattassanak, és a miket, ha helyeseknek találtatnak, azok végeznek, az Tanács által megerősittessenek." - A 9-dik: "Kamrásság, Kultsárság minden holnapnak végivel a rendelendő Deputátusok által megvizsgáltassék, kik is a legközelebb tartandó Sessióban, mitsoda gondviselés alatt a majorban fa, széna, szalma etc., pinczében Bor, pálinka hordó etc. tartassanak, relátiót tegyenek. - Ezen intelmi pontok nagyon gyakorlatiak lévén, jó hatással voltak a közügyek előmozditására s a jólétet nem kissé emelék.

Ezen január hó 7-kén s a köv. napokon tartott urszéki ülés ezen parancsot adta ki, mely a tanács jan. 13-ki ülésén olvastatott fel és hirdettetett ki: "Most mult napokban tartatott Mlgos Uraság Székinek hatalmával parantsoltatik mindeneknek, hogy mivel itten a törvinytelen fölös interesek szokásban vannak és alkalmasint meg rögzöttek, ezen rosz szokásoknak eltávoztatására ezen túl senkinek Törvinyes 6 pro Cento interes fölött akár ajándékokban, akár más naturálékban, vagy egyéb Szin és praetextus alatt többet adni ne merészellyen. Ha pedig egy Néméllyek adósaiktúl a Törvinyes Interes fölött valamit ki zsarolnának, az a kárositottaknak az adósság le füzetésiben számitasson. Sign. Vacii 11-a Jan. 1779. sub sede Dnli: Fogarassy Gábor Mlgos Váczi Püspökség Fiscálissa."

Külső tanácsbeliekből választattak és feleskettettek jan. 15-kén: Hajnik János, Szalay Mihály, Kis István, Herrl Mátyás és Regele József. - Harminc férfiakúl ezek szemeltettek ki, és pedig a magyarokból: Zsilka Tamás, Nagy Mátyás, Melis György, Stephanovits György, Obermann Mátyás, Welser Sebestyén, Tóth Máté, Nagy Ferenc, Rákóczy József, Rózsa Imre, Pozsonyi András, Talpas József, Vály Ferenc, Papp András, Együd Görgy, Szijgyártó Mihály, Kecskés János, Berczely János, Takács György, Pozsonyi János; németekből: Zweig Ignácz, Krenbart, Platnetz, Dolezsál, Hefenträger, Gamel, Kukumusz, Kernikker és Stickker. - Rock András urad. irnok a városház nagy termét az ifjuság bálhelyiségeül kérvén, mivel a kávésnak sem engedték oda, nehogy az átellenben lakó püspök ő mlgának és az angol-kisasszonyoknak alkalmatlan legyen, részint pedig, hogy ezen zavargó időben az ellenfélt követőknek alkalmat ne adjon a tanács megszóllására, a jan. 26-ki ülésen a terem oda nem igértetett, hanem a szállásházi.

Ugyanezen hó 29-kén fontos ügyet intézett el a tanács, t. i. értésére esvén, hogy a várostól több fizetést húzó bábaszszonyok csak a vagyonosabb és előkelőbb személyekhez mennek a nagyobb jutalom reményében, a szegény aszszonyokhoz pedig csak ugy erőltetve s hanyagúl járnak; azért, a természetiben kijárt illetményök készpénzben 98 frtot tévén, ezt a tanács 2 frttal megtoldotta s a 100 frtot mind az 5 bába-aszszony (Piklin Judit, Piklin Örzse, Erhardt Julianna, Bognár Katalin és Haimin Joanna) között 20 frtjával egyenlően kiszabta évi fizetésül s megintette őket, hogy a szegényebb nőkhez is szorgalmatosan, a nehéz szülésü esetekben pedig többen is, eljárjanak, mert a hanyag eljárók fizetésöket elvesztendik.

Tek. plenip. ur a városi tisztviselők miheztartása végett ezek részére márc. 20-ról kelt 13 pontnyi utasitást küldött, melyek töbnyire a pénzkezelés, ide tartozó naplók vezetése, számadások stb. ilyenekre vonatkoznak. - Május 9-ki üléséből a tanács oly tartalmú kérvényt intézett a vgyre, hogy miután a múlt évben érkezett kir. intézvény folytán, melyben parancsoltatott, hogy a közjó emelése tekintetéből, lótelepek állittassanak, és oly helyeken, melyeken a határok szükvolta miatt ezt tenni nem lehetne, a házi kancák szükségére a helyek minősége szerint tett kivetésbeni számu mének tartassanak, - hogy a kegyes intézvénynek elég tétessék és a közjó előmozdittassék, a köröztetett kivetés nyomán a város is azonnal szerzett a fedezésre szükséges lovakat; de mivel ezek tartása a közpénztárnak kárával járna, és a gazdák a kancákat csakis a dologra tartják, melyeket a tenyésztésre használni ugysem lehet, azért e teher alól a vgye által a város magát felmenteni kéri.

A zavargó elégületlen lakókra nézve véglegesen kiadott kir. határozat máj. 20-kán kihirdettetvén, a tanács ismételten folyamodott ő főmghoz, hogy nem tekintvén a zavargókat, hanem a város adósságokkali terheltségét, a szegény nép fizetési képtelenségét, melynek már napi élelme is megfogyatkozott, minthogy most már úrbéri szerződvényt kellene kötni, ebben ő főmga könnyiteni méltóztatnék, hogy igy atyai jó indulatánál fogva az ekkoriak és az utódok előtt halhatatlan legyen emlékezete. - A tanács jun. 4-ki ülésén kebeléből és a községből bizottságot menesztett Pestre avégett, hogy "miután a múlt héten Tettes Uraság Székén az Uj Contractus a Tanács és Kösség eleibe terjesztetvén, és azoknak Subscriptiója Sürgettetvén, a Tanácsnak szüntelen kérésire 14 napi respirium adatott, addig is, miglen ezen Contractusnak meg fontolására adott 14 napi terminus el jövend, a nemes Vgye Urainál esedezzenek, hogy a Mlgos Uraságunk ugy is Kegyelmes Földes Urunk lévén, s nem tekintvén némely nyughatatlanoknak, a kik miát a Város ezen nyomorúságra jutott, illetlenségit, a Nemes Vgye Uraj közben vetésivel a Szegénységen különössen könyörülne, és az Urbárialis Contractustól, melly a Város részire igen károsnak lenni látzotik, megmenteni mélytóztatna."

A kiküldöttség azzal is megbizatott, hogy az alispán urat értesítenék az itteni őrségek állapotáról, melyeknek a szokásos szállásházi lakásukat Almásy gróf tábornok megengedni nem akarja, s tudósitsák arról is, hogy a vgyei parancs ellenére a kápt. város nevezett ő nmlgnak segédtisztjét szállással ellátni nem akarja. Végre arra is kérjék az alispán urat, hogy az említett őrségek számára a kápt. város, mint a vgye rendelte, nyolcadisági arányban a szénát és zabot kiszolgáltatni kényszerittessék. - Az úrbéri szerződvény a mlgos uraság által 18 pontban tétetvén fel, mivel a tanács ezt ugy találta, hogy némely nyughatatlanok hálátlansága miatt az a régi, még terhesebbre vitetett viszsza, azért Dombay Sándor aljegyző úr által egy szivreható, siralmas folyamodványt tétetett fel, mely ő főmghoz Bécsbe felküldetett, s előbb magyar nyelven a község előtt felolvastatván, igy a jkönyvbe vezettetett. - Tek. plenip. ur Szepességben lévén, hogy ő is hathatós pártfogásával az úrbéri szerződvény elmellőzése végett ő főmgnál magát levél által közbevetni méltóztatnék, jun. 8-ról ezen igen érdekes kérvényt intézte hozzá a tanács:

"Tek. Úr! Plenipontentiarius Urunk és Kegyes Atyánk! Valamint keseredett Szivvel mind ekkoráig hallanunk kölletik, hogy boldog emlékezetű Gróff Kolonits Ő Exllja néhaj Vátzi Püspök, midőn Vátz Várassát különös Atyai Szeretetiből Szabadnak kivánta tenni, akkorbéli Tanáts béliek ezen Nagy Jó voltát meg nem akarván ismérni, örökössen tartandó gyalázatokkal Kegyességitűl elállottak, ugy mink ellenben most az Uj Urbariális Contractusnak ki dolgozásával, következendő képen be jövetelivel ollyan üdőben elől járókká magunkat rendeltetve lenni tapasztallyuk, a mellynek mostohasága végett, ha gyámolyítónkhoz nem folyamodunk, nekünk és gyermekeinknek, Szomorú Szó! Örökös átkozódását föl maradni Siránkozó Szemekkel által Láttyuk. Boldog volt eddig Vácz Várassa, mert örvendezhetett Földes Uraik által tapasztalt gyűztesítésiben és hírinek neveltetésiben, boldogtalan lészen ezután, a midőn némely ellenkező Lakóssainknak háladatlansága végett az ártatlanok is hivségekért meg nyomoritatván, maid Fő ditsőségiben annál is inkább, hogy már is az körül belül lévő falukhoz hasonlítatik, hirteleniben gyászos váltózásával egészlen homályban menend.

"Rettegnek Lakóssaink az Urbárium nevitűl és a Szerint elaboráltatott Contractusnak megváltásátúl, melly maid két ezerrel fölül haladgya az régi Contractust, tévelygő észszel keservessen Fohászkodván, rémülnek és azt állíttyák, hogy boldogabb üdőben kevesebb adóit meg nem tudván adni, Várassunknak adósságai naponként Szaporodtak, már most több esztendőkben az bornak ára, a honnand az Szeginység egyedül élelmit táplállya, adóját füzette, fölöttébb meg csekkenyvén, egy Szóval Semminek Üdeje nem lévén, ha jobban terhelytetik, végső Veszedelmit várhattya. Tekéntetes urunk miótátúl fogvást ezen Dominium Fő Tisztinek rendeltetett, egyebet mit mondhatunk, hanem hogy Attyai Gondviselése alatt gyönyörködve virágzottunk, és mindenek előtt attyai Kegyessége által magasztaltattunk; azért tellyes Reménséggel ezen véletlen állapotban fájdalommal szorongatottak magunknak sem tudván Tanátsot adni, azon attyai Kegyességihez sietvén, alázatossággal esedezünk, hogy mostanságig hozzánk mutatott Attyáskodását tovább is reánk terjesztvén, s nem tekéntvén az el pártóltaknak Veszedelmünkre fordúlt vakmerő cselekedetit, hanem az híveknek álhatatosságát Szívire vévén, mellettünk Fel állani, és Ő Emtiája előtt, kinek Szerencsés vezérlése alatt Várassunk gyarapodván, Lakosságaink tellyes örömökkel jó karban meg tartattak, hathatós pártfogásával oda járulni, hogy az Urbariális Contractusnak hire, neve el múlván (mely iránt Ő Emtjának is alázatos Istántiánkat nyuitottuk), az régi mellett tovább is meg hagyattassunk.

"Ugy Ő Exllját Szalbek Püspök Kegyelmes Urunkat, kinek vélünk tett Számtalan Attyai jó Voltáért Kezeit s Lábait tsókolván, örökös köszönettel alázatos Szolgálatunkat fejhajtással ajánlyuk, mellettünkre való közben vetésre Fel gerjeszteni, Szokott Kegyességgel méltóztatna, igy lészen, hogy a Tkts Urnak Várassunkban örökös emlékezete, mindenkori óhajtása és szüntelen áldása fel maradand, tőlünk pediglen és maradékinktúl a tsufos fel hányás el távoztatik. Kik is a hivségben megmaradott Kösséggel egyetemben, ugy Successoraink és ezeknek Successorai a Minden ható Ur Istent, hogy az Tek. Urat Uri házához tartozandókkal együtt minden nemű Boldogsággal e földön, más világon pedig örökös Vigasztalással meg áldani méltóztassék, imáddani nem Szünvén, Tkts Aszonynak kezei Csókolásával Attyai Gondviselésében ajánlottak állandóul maradunk Tekéntetes Urnak alázatos ohajtva váró szolgái NN. Püspök Vácz Várassa Birája s Tanátsa."

A belső és küső tanácsból, úgy szintén a községből is számosan jelen lévén, az 1779. jun. 4-kén föltett urbéri szerződvény pontjaira vonatkozó hoszszas a tek. úriszék elé terjesztetett, szabatosan kifejtvén abban e szerződvény terhességét a városra nézve. A benyujtott iratból pedig "Tek. Plenip. ur által látta, hogy az Gazdaság egyedül az Urbárium nevitől rettegne, mivel Vátz Várassa ugy soha sem tractáltatott, ugyan az Gazdaság előtt ki nyilatkoztatta, hogy ne vélnék, hogy ezen Contractus azért volna igy kidolgozva, mintha a Földes Uraság az Várast Urbárium Szerént akarná tractálni, hogy egyedül az onnand származott, hogy ő Fölsége az Uj Contractusnak ki dolgoztatását az Urbárium tzikkelyeihez képest megtétettni kivánta. Hogy tehát az illyetin vélekedést elméjekbül annál is inkább ki vethessék, proponálta, hogy az Urbáriumban nevezett munkáknak megváltását el halgatván, egyedül a felül tanakodnának, hogy átalyában semmit nem nevezvén, Census bériben az Földes Uraságnak mit ajánlanának, és a mit concludálnának, holnapi nap az Úri Szék előtt kiterjesztenék."

Erre jun. 15-kén e válasz adatott: "Tek. Úri Törvény Szék! Tegnapi Nap kegyessen meg engedni méltóztatott az T. Úri Törvény Szék, hogy az Uj Contractusban foglaltaknak megváltása iránt gondolkodnánk, mivel pediglen mostagság azon törekedvén, Semmi úttal móddal (annál is inkább, mivel ekkoráig az Contractusoknak tenora tsak egy Formán ment, Várasunk ismét adóssággal, az Kösség Szegénységgel tellyes volna) föl nem érhetnénk eszünkkel miben kölletnék meg állapodnunk, és mit kölletnék tennünk, tartván attúl, netalán vagy a Mlgos Uraság meg bántásával, vagy a Váras terhelytetésivel igérnénk, azért is, hogy tűlünk és maradékunktól az örökös átkózódás eltávoztassék, egyenlő akarattal azt találtuk, hogy a Mlgos Uraságunknak attyai Kegyelmiben reménységünket helyeztettvén, és azon esedezvén, hogy tsak a régi Contractus mellett megmaradhassunk, ha máskép meg nem eshetne, az Uj Contractusnak ki Dolgoztatásában is egyedül a Mlgos Uraságunk Attyai kegyelmében magunkat ajánlyuk, ugy is, a mint hallyuk, hogy a Fölséges Consiliumra kölletnek annak Felmenni, a mint ott el végződik, kéntelenek leszünk azhoz magunkat kaptsolni. Többnyire a midőn azért hogy az Uj Contractusnak Subscriptiójátúl addig is bennünket meg menteni méltóztatna, nagy alázatossággal esedezünk. Maradtunk a Tek. Uri Széknek alázatos Szolgáj Szegény Váczi Kösség."

Mire a város tanakodása ez lőn: "Jól lehet a Contractusnak meg tételire az részek erővel nem kényszeríttethetnének, tanácsos volna mind ez által a Mlgos Uraságnak Kegyelmit meg ösmerni, ne talán, midőn már ő Emtjának kegyes igéretit abban értették, hogy Attyai Kegyelmit, nem tekintvén némely háladatlanoknak vakmerő cselekedeteit, hiveitűl el nem kivánná vonni, ez ilyetin hitetlen vélekedésekkel Várasunknak eddig volt gyüzsös állapotjok meg homályositására járjunk. Erre való nézve, hogy a dolognak mi voltáról különösen beszélgetődhessék, Respirium kéretett, az alatt tanakozván, mind azért, hogy ne talán az ellenkezés kárára vállyon az Várasnak, mind pediglen remélyvén, hogy Ő Emja igirete szerint attyai kegyelmit tovább is reánk terjesztvén, ha engedelmességünket mutattyuk, az régi állapotunkban meg hagyhat.

Végeztetett, hogy ennyihányan az Tek. Uri Szék eleiben az Község nevében be menvén, declarálnák, hogy ha a Mlgos Uraságot meg nem bántanák, Census fejébem három ezer ftokat igirnénk, ez igiretre minémű felelet adódnék, ismét referálnák, igy tehát némellyek be menvén, midőn ebbéli Szándékjkát a Gazdaságnak ki nyilatkoztatván, azon esedeztek volna, hogy ezzel a mlgos Uraság be elégedni mélytóztatna. Tkts Plenip. Ur végsőképpen megmondotta, hogy noha az Urbariális Contractus szerint ámbár abban is sokat el engedett, azon kivül mégis 4560 ftokat tartozna füzetni Vácz Várassa, de hogy tovább is az Mlgos Uraság Attyáskodását meg mutassa, ezekbűl is 560 frtot el enged, és ha az Községnek ugy tetszik, 4000 frtot mindennémű adózásoknak megváltásáért ajánlott, ugy mindazon által, hogy Tekts Plenip. Úr a beneficiumoknak ki árendálásában Ő Emja előtt magát abban közben vetni méltóztatna, hogy azokért esendő füzetés az emlitett 4000 fkal öszve kaptsoltatván, mind ezeknek megváltása az Régi adót fölül ne haladgya."

Az uj szerződvény kidolgoztatván, a község akaratával jun. 16-kán végre aláiratott. A következő napon tek. plenip. úr azt javasolta, hogy mi a kir. javadalmak haszonbérletét illeti, az iránt nem késvén, Bécsbe egy folyamodványt küldenének ő főmghoz, hogy azon atyai kegyességénél fogva, melylyel eddig is a város iránt viseltetett, jelenleg is a Regálékat oly öszszeg fejében adná annak haszonbérbe, mikép az a 4000 ftokkal együtt véve az előbbeni adót fölül ne múlja, s a maga közbenjárását is ajánlotta a tekint. pleinp. ur. Az ily értelemben feltett kérvény fel is küldetett Bécsbe ő főmghoz.

A vgye rendelete folytán a városnak 2828 lóadagot kellvén Czeglédre leszállitani, Taschl András úr szánavásárlás végett az alföldre leküldetett, hol is 4 ölet vásárlott, melyekért öszszesen 400 frtot adott ki. - A jun. 18-ki ülésen olvastatott az e hó 15-kén az úrszéke által kiadott, az adó alól kivett házak e sorozata: 1. az uradalmi tisztekéi (számvevő, tiszttartó, pénztárnok, kasznár, kulcsár, gazdáé), 2. Majerszkyház, 3. Hausman János, 4. Schuck Ferencz, 5. Mátyási Mátyás, 6. Csermák János, 7. Potzheim János házai és 8. a gyógyszerészé, mely szokás szerint mentesűl tekintetett. Ide járúl, hogyha az uradalmi huszárok és hajdúk valamelyikének háza találna lenni, az eddigi szokás szerint személyi mentességök leend.

Olvastatott jun. 24-kén a vgye közgyülésének rendelete, a kápt. város által beadott azon kérvény folytán, ide áttéve, hogy a vgye mentené fel a várost Almássy gróf tábornok ő nmga segédtisztének szállássali ellátásától. A rendelet úgy szól, hogy a szolgabiró hagyja meg mindkét városnak a szállás terhébeni arányosság föntartását, mert a kérelmező város kivánsága nem teljesithető. - A vgye emlitett gyülésére mindkét város által beadott kérvényben felhozatik, miszerint e városban folyton fekszenek átmenő katonák és pedig legtöbbnyire lovasok. Ezenfölül Ó-Buda és Sz. Endre városokba nagy menynyiségben kell a vgye által kivetett lóadagokat szállitani, mivel egyéb községek annyira nem terheltetnek. Viszszatérte után gróf Almássy tábornok is itt szállásol megint, kinek tisztjei s emberei, lovai részére naponként 40 adagot kell kiszolgáltatni, s mindezek mellett még a két város a vgyei kivetés szerint Czeglédre 3290 lóadagot köteleztetik szállitani, a mennyit 11 község sem ad összesen, noha ezek bármelyike hagyobb határral bir Váczénál, mely természetiek beszerzése a városnak több mint 2000 frtjába kerül, nem is emlitve ama körülményt, hogy a 40 frtjával vett széna ölét csak minteg 20 frtot érő adagokban veszik be a város iszonyu veszteségével, csak azt hozzuk még fel, hogy régi szevedőleges adósságán kivül a két városnak, melyek körülbelül 16,000 ftra rúgnak, uradalmi szolgalmak és vgyei adók cimén még letisztázandó 10,000 frt fekszik a két város nyakán teherül.

Azért a legalázatosabban folyamodnak a vgyei közönséghez, hogy az adózók iránti különös tekintetből, atyailag valami oly módot kitalálni kegyeskednék, melylyel a két várost az oly nehéz tehertől, miután a közterhek viselése alól különben sem szokták magokat kivonni, fölmenteni lehetne. - Mire a vgye azon határozata érkezett, hogy a két város folyamodványábani indokok tekintetéből azok a mostani kivetés szerinti illetmények Czeglédre leendő szállitásától fölmentetnek, de az ottan beszállásolt tábornok úr őrségét a köztüki arány szerint ellátni tartoznak. - A város birája jul. 9-kén azon inditványt tévén, nem volna-e tanácsos, a tanácsból kettőt Bécsbe küldeni, kik ő főmgval a kir. javadalmak haszonbérlésére nézve tanakodnának, elhatároztatott: hogy miután ő hge ide érkezése rövid időn váratnék, és különben is a város pénztára kimerülve volna, a Bécsbe menetel elmaradjon, itt ugyanis a helyszinén a tanács é-község érzelmeit ő főmga előtt minden költekezés nélkül jobban kis fejezhetendi.

A püspöki városnak 12 évre szóló számadásai a nmlgú httó-tanácshoz felküldve lévén a vgye által 1777. dec. 1-én, az azokra vonatkozó észrevételeket a jul. 4-ki intézvény következtén a httó-tanács oly végből tette át a vgye utján, hogy azok miheztartás végett a biráknak kézbesittessenek, és mindezek, mind pedig az egész község a jövedelmek pazarló kezelésétől szigoruan eltiltassanak. Minthogy a püspöki város több kiadásai közt olyanok is találtatnak, mikép az ide mellékelt részletes kimutatás tartalmazza, melyek a közpénztár rovására a cs. kir. rendeletek által tiltatnak, u. m. 1. A helybeli plébánosnak az ujbiró esküje fogadásaért adni szokott egy arany. - 2. A városi tisztujításkor vagy egyébkor a katonai és vgyei tiszteknek adni szokott ebédek. - 3. Konyhai és asztali eszközök a közebédekhez, mint: kések, kanalak, poharak s más ilyen a közpénztári költségen beszerzettek. - 4. A vgyei, katonai és uradalmi tiszteknek felajánlani szokott ajándékok. - 5. A dézsmásoknak adni szokott ellátás. - 6. A püspököt illető székesegyházi helyreállitásra 1761-ben adott 4000 frt. - 7. A késedelmes adófizetőket terhelő, a közpénztárból helytelenül tett végrehajtói költségek. Ennélfogva az ily s más e nemű kiadásoktól, melyek a közpénztárból a nyilvános jövedelmek hátrányára tétettek, a városi tanács jövőre egyszerüen eltiltatik; a multra nézve pedig az e pénztárból szerzett asztali és könyhai szerek, amennyiben még megvolnának, árverés utján eladandók lesznek a többet ajánlónak, és az igy bejövendő pénz ama pénztárba tétessék vissza. A nmlgu htttó-tanács ezen intézvénye, mely ezen 1779. évi jun. 4-kén kelt Pozsonyban, a városi tanács jul. 16-ki ülésén olvastatott fel. - Taschl András, Skripecz János, Juhász György és Dombay Sándor urak az aug. 13-ki ülésről az e hó 17-kén a vgynek budavári házában (melyben azelőtt tartatni szokott gyülések 1690. év óta megszüntek) tartandó közgyülésre kiküldettek.

Szept. 24. "E folyó holnapnak 20-dik napján Szabad Királyi Pest Várassában Tkts N. Vgynek tartott Gyülése alkalmatosságával tsendas békességben élő Gazdákat alább meg irt haszontalan költeményekkel s igiretekkel az fölháborodásra gerjesztő Lakosok iránt érkezett Ő Fölséginek Kegyelmes Resolutiója publicáltatván, annak véghez vitelire ugyan Váczra Tkts Muslay Substitutus Vice Ispány Úr, Czabay László Vice Szolga Biró, Iványi János Eskütt Urak deputáltattak, melly kegyelmes rendeléshez képest ezen holnapnak 23-dik napján Czabay László V. Szolga Biró és Iványi János Eskütt Urak négy, Vgye Katonáival és két hajdúval elérkezvén, KÉP JÁNOS-T, mind a zenebonának elöl járóját a Mlgos Uraság Tömlöcziben, Virasztik Istványt, Puszti Mihályt, Nagy Mátyást, Kartali Józsefet, Bartos Jánost, Kiss Jánost, Ruff Jánost, Solty Mihályt, Simonyi Istvánt az Város árestomában fegyveres kézzel, emlitett Vgye Katonái által be fogadtatták más napon Tkts Vice Ispány Muslay Úr a Nemes Vgye embere elől lovaglásával megjelenvén, minek utánna az megnevezettek (Rik Lőrincz és Kőnig Ferencz ide haza nem lételek végett nem árestáltatódhatván) ugy több öszve hivattatott Társaik előtt, kik tudniillik egyedül különös Annyai Kegyelmibűl Ő Fölséginek a büntetéstűl szabadittattak, először a Tks. Ns. Vgynek determinátióját, mely Szerént Kép János-nak, Kőnig Ferencz-nek és Rick András-nak a Várasbúl ki tsapattatni, az Többieknek pediglen ötven páltzát el Szenvedni kölletett volna, annak utánna Ő Fölséginek kegyelmes resolutióját abban megmagyarázni méltóztatott, hogy Ő Fölsige még most egyszer a Várasbúl való ki üzetéstűl kegyelmessen praesindálván, Kép János 30, Kőnig Ferencz és Rik Lőrincz 20-20, a többi ismét 12-12 páltzával a piarcz közepin deresben verettessenek, és hogy a ki ennek utánna közülök valamellyik a Zendülésre legkisebb módot mutat, az Várasbúl ki tsapattassék, megint a Város árestomában viszsza küldettettek, a honnét is először Kép János azonnal fegyveres kézzel ki vezettetvén, a derest ki húzta, s reája is fekütt, tekéntvén mind azon által a Törvény, melly Édes Attya inkább, mint mostoha szokott lenni, vérhasban lévő nyavalyás állapottyát, addig is, méglen előbbeni egésségihez viszsza tér, a büntetésitűl el állott, az többi pedig (kik is meddig verettettek, Kép János a Deres mellett lévén, ezeknek kinnyát Szemlélte), az föl jedzett érdemeknek jutalmát ugyan Fegyveres kezek között két Vármegyei Hajdú által (kik is egyik egy felül, másik más felül halkal folytában osztogatták kinek-kinek bérit) el vették.

"Ezek meg lévén, Vszolga Biró Executor Úr az körül álló Számos Embereket keményen meg intette, hogy az ilyetin ámitó Emberek Szavain soha el ne indúllyanak, Mlgos Uraságok ellen fől ne háborodgyanak, ha az illyetin gyalázatos állapóttúl, mellynek Föl hányása még a Gyermekeikre is terjed, meg menekülni kivánnak. Fraj Jakab marusi Notárius, Kőnig Ferencz és Rik Lőrincz ide haza nem lévén, mihelest be keritődhetnek, úgy Kép János mihelest nyavalyájábúl föl gyógyul, szabott bűntetéseket el veszik. - Valóban gyászos indulat volt ez, mivel a midőn Várasunk sok Esztendők el Folyása alatt Földes Uraságunk Kegyes elől mozditásával látható képen épülvén, leg Főbb ékességre jutott volna, ezeknek párt ütése Földes Uraságnak háladatlan meg vetése mellett következendőképen tsúfos büntetések által rövid üdő allatt tsak nem minden ditsőségit homályban hozván, el enyiztette."

Szept. 30. "E folyó holnapnak 28. napján Kőnig Ferencz Kép Jánosnak első követője (ki is az most September holnapnak 24-dik napján, a midőn tudni illik a Többi Kép János Társay érdemlett büntetéseket el vették, magát el rejtette) meg ragadtatván, a Mlgos Uraság tömlöcziben be vitetett, a honnénd is mai napon hat Váras Hajdúi Fegyveres kezek között őtet az Váras házához fel hozván, Tettes Plenipotentiarius Úr Sámuel Burján, és Fiscális Fogarassy Gábor Úrnak, úgy a többi, belső és külső Tanátsbéliek jelen létiben Laczkovits György Szolga Biró Úr által a Tanáts házban lett Ő Fölsige Kegyes Resolutiója publicatiója után ismét Fegyveres kezek között a Váras Udvarában le vezettetett, és onnand azon fegyveres kezek között a derest az Utza közepire ki húzván, abban Ő Fölségi Kegyes Rendelése Szerént 20 páltza tsapással megbüntettetett. Mellyek után a Derest be húzván, ismét a Tanáts házban fel vezettetett, a holott is mind Tettes Plenipotentiárius Úr, mind Szolga Biró Úr által keményen meg intettetett, hogy legkisebb föl háborodásra a Váras bélieknek módot ne mutasson, azokat hijában való költeményekkel ne ámitsa, más különben valami reá tapasztalódván, Ő Fölséginek Kegyes Resolutiójához képest a Várasbúl kiüzettetik, többnyire Kapitány Uramnak meg parantsoltatott, hogy addig az árestombúl őtet ki ne botsássa, még az reája repartiált 6 frtbúl, 20 krbul s 1 dénárbúl álló Collactát le nem teszi."

Igy lőnek megbüntetve a földesuraság elleni lázadók, és ő főmga különös szivjóságának tulajdonitandó, hogy e hálátlanok miatt a békés polgárok iránti szeretete éppen nem csökkent. E biboros főpap sept. 25-kén a tanácsot magához hivatta, és a tek. plenip úr, ugy a többi uradalmi tisztek jelenlétében ezen pontok szigorú megtartására intette: 1. A telkek eladása, mivel azok egyedül a földesuraságot illetik, tiltatik. - 2. A földesuraság birtokain kivül termett borok behozatala elkobzás büntetése alatt meg nem engedtetik. - 3. A statumok minden pontjait megtartsa a tanács, mert különben földesuri kegyeit megvonni lesz kénytelen ő főmga. 4. E statutumok szerint az ülési napok megtartassanak, a rendelt órákra kiki megjelenjen, az elmaradó a kiszabott büntetés alá vettessék. - 5. Tett esküjök szerint a titkokat hiven megőrizzék, és a tanácsházon kivül azokat elméjökből kivessék. - 6. A békeség, egyeség, felebaráti szeretet föntartásában egymás közt buzgólkodjanak. - A tanács viszszatérvén, azonnal kijelentette, hogy a titkok megőrzése végett ezentúl a jegyzőkönyvet a nótáriusok a tanácsházból magukkal haza ne vigyék, nehogy ott abba valaki betekintvén, onnét a titkokat kibeszélje.

Kis-Vác urbáriuma, 1770

Árvízszint-tábla, 1775, Vác, Liszt Ferenc sétány

Migazzi hídja az Esterházy utca végén, 1887-ben

Szántó paraszt ábrázolása a váci siketnéma intézet első kiadványának egyik fejlécén

Szürkemarhacsorda pásztorokkal - rézmetszet, 18. század

A felsővárosi gazdák nov. 23-kán azon panaszkodván, hogy gyadai rétjökből a szendehelyiek miatt már nagyon kifogyván, engedtetnék meg nekik az ő saját hasznok és a közszolgálatok érdekében marháikat Szórban legeltetni. E kérelmöket a tanács, "hogy az hervat Váras Cassájának is provideállhasson, oly féltét alatt teljesitette, hogy minden darabtól 10 dénárt (mire a káptalan-résziek is kötelesek), a mészárosok pedig általában 60 darabtól 6 frtot fizessenek, de minden a jövőrei következtetés nélkül. - Gyurász István és Skripecz János a kamarásságot megvizsgálván, tudositványuk folytán dec. 3-kán a tanács 12 pontra terjedő igen célszerű intézkedéseket tőn. - Tek. plenip. úrnak dec. 17-kén kelt azon meghagyása, hogy miután a statutumok szerint a számadóknak minden évnegyedben kötelességük a múlt évről számadásaikat beadni, a városi főkamarás pedig a szigorú megintés és kitűzött határidő dacára is egész 1778-tól az ispányi számadásokat maig sem adta be, mi által a két váras közötti számadás csak hátráltatik, ennélfogva a főkamarásnak a múlt évi nov. 19-től fizetése felfüggesztetik, mig számadásait be nem terjeszti -, a tanács által dec. 18-ki ülésén felolvastatott és teljesittetett.

Rosits Tivadar bajai biró, az ottani tanács nevében megjelenvén, azon esedezett, hogy miután a fölséges Aszszonytól a vásári szabadalmat ők is kinyerték, és a vásárokra érkezők a másoktól is a szokott taksát szedni akarják, nehogy abban tévedjenek, több városok szokásaihoz alkalmazkodni akarván, aziránt kérte a tanácsot, miszerint az itt gyakoroltatni szokott taksa neki irásban kiadatnék. Ez neki a jegyzői hivatal által kiadatni is rendeltetett, oly szóbeli megegyezéssel, hogy e taksák ő fölsége által irásban kiadva nincsenek, hanem csak szokásból szedetnek. - A káptalani várastól a püspöki dec. 31-kén az eddig közös ménlovat 40 frton megvevén, e naptól kezdve egyedül a püspöki város fogja azt eltartani.

Az 1777., 1778. s 1779. évi városi Jegyzőkönyvek már lapszámozvák és Benke János senátor s főjegyző által betürendi tartalom-lajstrommal is ellátvák.

1780. jan. 17-kén tek. Fogarassy Gábor ügyvéd úr elnöklete alatt s a többi gazdatisztek, meg a község jelenlétében megerősitő szék tartatván, az egész városi előljáróság egyhangúlag megerősittetett. Aztán elnök úr a múlt évi tisztujitáskor kiadott pontok szigorú megtartását hangsulyozta, melyeken kivül ezen alkalommal egyéb szükséges intézkedéseket is tőn, és ugyan: 1. hogy a tanácsbéliek az ülésekre rendesen járjanak, és az elmaradók az 50 dénárnyi büntetést a városi pénztárba befizessék. -2. A mesteremberek évnegyedenként fizettessenek munkáikért. - 3. Az aljegyzőnek ismételten meghagyatott az irattár lajstromzása. - 4. A tanács csak az árvagondnok tudtával adhat ki kamatra a gyámság kezeléséhez tartozó öszszeget, és ezt karhatalommal is segiteni köteles. - 5. Az árvagondnok számadásait egy bizottság vizsgálja meg koronkét.

Jan. 25-kén a két város gyepmestere és bakója Hala Simonnak azon bizonyitányt állitja ki a tanács, hogy az a két város költségén épült, a város alatt az uradalmi káposztás mellett épittetett házat, a tatarozások kikerülése tekintetéből 200 frton eladta. - Jan. 28-kán, a közelgő sz. György-napra a gödi puszta haszonbérlete lejárandván, annak leendő megujitása végett Stockinger Ferenc biró, Tóth János polgármester, Taschl András tanácsbéli és Benke János főjegyző urak Gödöllőre kiküldettek a grófnő ő nmlghoz egy folyamodványnyal. Hogy pedig nem három, hanem több évre szóló szerződvényt annál könnyebben eszközölhessenek ki, határozattá lőn, miszerint a gödöllői jószág-igazgató úrnak, ki ő nmlgnál legtöbbet tehet, tiszteletdijúl egy vég vásznat s egy aranyat kézbesitsenek, kinek a jan. 25-ki ülésen a tanács egy hordó fehér sert is ajánlott s a sződi ispány által elküldött. - Febr. 25. Miután Gyertyaszentelő-Boldogaszszony ünnepén s azután is nehány napig, amidőn tudniillik máskor a legkeményebb hidegek szoktak lenni, szép derülten sütött volna a nap, végre váratlanul, márc. 26-kán reggeli hét óra körül úgy befagyott a Duna, hogy jegén gyalogemberek átjárhattak; de nemsokára, t. i. ápril 1-jén, éji 11 óra körül minden baj nélkül már eltávozott.

Hogy a város utcái annál tisztábban tartassanak, és azok hiányai előbb helyrehozathassanak, azok a tanácsbéliek és tisztviselők közt már. 11-kén felosztattak, tartozván kiki a neki jutott részre felügyelni. - E hó 14-kén gr. Grassalkovitsnő ő nmlga orvosának a város ismételten tanúsitott jó hajlandóságaért tiszteleti dijúl 2 akó márciusi sert ajánlott meg. - Krakovitzer Miksa sz. kir. Esztergom városa által az ottani serfőzöde bérlőjeűl fogadtatván be, saját kérelmére ápril 10-kén a tanács oly tartalmú bizonyitványt adott ki részére, hogy itt Váczott két háza és szőlei vannak, melyek 5000 frtnyi értéket meghaladnak és semmi szenvedőleges adósságokkal sem terhelvék, butorai értékesek, kihelyezett tőkepénzeket is bir, s azon 20 év alatt, még itt mint városi serfőző müködött, magát jól és szorgalmatosan viselte.

A tanács ápril 18-kán egyhangúlag elhatározta, mikép ezentúl a kis-váczi lakósok pénzen vagy bármikép a nagy-váczi gazdákhoz tartozó földeket a magok részére haszonbérbe kivenni ne merészeljenek, részint, hogy a szántóföldekkeli üzérkedés kikerültessék, részint pedig, mivel a nagy-váczi határok szük volta miatt az itteni gazdáknak sem elegendők a földek. A törvény ellen vétők az oly föld birtokából kiüzetnek, annak elvesztésével, amit a felszántásért érdemeltek volna. - Ápril 21-ki ülésen pedig, a többi között, végezte a tanács 1-ör: Minthogy a régi Vácz határa oly csekély volna, hogy azon az itt lakó marhás-gazdák is csak nyomorúságosan tengődnének, azért rendeltetett, hogy ennekutánna a kis-váczi gazdák megelégedvén előbbi határukkal, az öregvárosi földek részökre való felszántásától tartózkodjanak, ugyszintén lovaik, ökreik s juhaikat ezen határra bocsátani ne merészeljék, ha a kemény büntetéstől mentek kivánnának lenni. - 5-ör: A ki ezután valami jövevény embert, vagy "paszaportos Katonát" az előljárók tudta nélkül egy nap vagy csak egy éjszakára is befogadni mer, a 30 pálczacsapást el nem kerüli.

Ápril 26. "El olvastatván Tek. Censiliarius és Plenip. Úrnak Marótról Biró Úrnak küldött levele, melly által az Duna melléki kő falnak helyre hozása eránt az méltóságos Uraság részirűl Szendi erdőbűl meszetnek való fáknak, ugy szüksiges tégláknak ingyen való adásának ajánlásával az Magistratust reflectálni méltóztatott, ezen kegyes jelentésihoz képpest Tkts Plenip. Úrnak, végeztetett, hogy noha az Város Cassája monstanság igen meg tsekkenve volna, mivel mind azon által az két kár között az kissebbhöz kölletnék ragaszkodni, és itt is addig kölletne az igazitáshoz látni, a meddig az kevesebb hibák tsekéllyebb költsiggel helyre hozattathatnának, ne talán egyszer egészlen le omolván, volt karban leendő föl állitása fölöttébb nagy sulyositást okozna, de ugyan tsak, hogy annál is inkább Ő Emja az Várasnak hivségit tapasztalván, azzal is az Váras terhein való könnyebitésire föl gerjeztetődhessen, halásztás nélkül az kőnek megszerzésirűl rendölés tételődvén, többször emlitett kőfal igazitásához hozzá kezdettesik." - Hogy e kőfal helyre állitásához előbb hozzákezdeni lehessen, ápril 28-kán megjelent visegrádi kőtörők előtt a zebegényi bányából mivel ennek kövei a vizben tartósabbaknak lenni tapasztaltattak, történendő szállitásra nézve ölenként 4 frt 50 drjával az egyesség megköttetett.

Minthogy ismételten tapasztaltatnék, miszerint a vásárokra ide járó kávésok sátraikban a nagyobb, de piszkos nyereség reményében gonosz, becstelen életű nőket szoktak tartani, az ily kicsapolgásoknak az uradalom véget vetendő, az idegen kávésok előtt az útat elzárta, egyedül a helybeni Manza Domonkos kávésnak adván jogot az itteni vásárokon sátort állithatni, ki is ezért a városi közpénztárba évenként 3 ftjával 12 ftot befizetni köteleztetett, oly megjegyzéssel, hogy az idegen kávésok elüzésére a városi tanács neki karhatalmat is adni tartozik, ő pedig kávésátorától minden helytelenséget távol-tartson, nehogy becsületét teljesen elveszitse. - A kor vallásos szelleménél fogva Istenét és ősi szent hitét igazán szerető tanács jun. 9-kén elhatározta, hogy senki ünnep- és vasárnapokon puttonyokban, vagy más ily nagyobb edényekben a szőlőkből gyümölcsöket hazavinni ne merészeljen. - Űrményi vgyei helytartó ünnepélyes beigtatására jun. 16-kán Gyurász István és Benke János főjegyző urak küldettek ki Pestre.

A gödi határban némely jó lelkű vácziak által emeltetett kereszt, milyen eddig ott nem létezett, az e pusztai rétek kiosztása alkalmával, ntdő Bugyiáts sződi pleb. úr által a mindkét tanács és számos előkelő váczi polgár jelenlétében, mozsarok dörgése közt, jul. 6-kán 11 óra körül ünnepélyesen megszenteltetvén, ezen öröm-ünnepélyt magyaros ebéd és zeneszó melleti ártatlan mulatság követte. - Tek. Laczkovits Imre alispány úr megkeresésére tiszteletdijul Pest vgye httója Ürményi ő mlgnak a tanács jul. 28-án 4 akó fehér sert ajánlott meg. - Az előhivott hajósoknak sept. 9-kén szigorúan meghagyatott, mikép jövőre hajóikat ünnepeken és vasárnapokon megterhelni ne merészeljék s csak az isteniszolgálatok után induljanak útjokra. Meghagyatott a molnároknak is, mikép a szent szolgálatok alatt dereglyéiket megterhelni és az őrleni való gabonát malmaikba bevinni ne bátorkodjanak.

Czabay László alszbiró urnak az urbéri vizsgálat alkalmával a tanács által nov. 3-kán e bizonyitvány szolgáltatott ki: "Alább irttak recognoscállyuk, hogy Urbariális Ivestigatiónak alkalmatosságával az Mlgos Uraságunk ellen semmi legkisebb panaszunkat nem tettük, mivel jól lehet az Contractusunk még az kezünk között nem volna, mind azon által az Mlgos Uraságunk által az előbbeni karban mind ekkoráig megtartattunk. NN. Püsp. Vácz Várassa Birája és Tanátsa." - Gróf Almássy tábornok ő nmlga az e napokban tisztelet-dijul a tanács által neki fölajánlott két akó ürmös-bort ugyan el nem fogadta, de nov. 7-kén udvari főnöke által azt illően megköszönvén, a tanácsot az iránt megkeresni méltóztatott, mikép az emlitett szives hajlamát 8 téli ablak csináltatása álltal mutatná ki. Tekintetbe vévén tehát az előbbi éveket, midőn a katona-tiszt urak nem megkeresésök, hanem mintegy erőszakos követelésökre sokkal többet kellett megtenni, ő nmlga pedig, amióta itt lakik, a legnagyobb békeségben, semmi rendkivüli követelésekkel elő nem állva töltötte itt napjait, azért is e kegyeség megismeréseül a tanács a szállásház részére ama téli ablakokat elkészíttetni határozta.

1781. jan. 4-kén, tek. Dedinai Burján Sámuel kir. tanácsos és plenip. ő nga, ugyszintén Fogarassy Gábor urad. ügyvéd ur a tanácsházban megjelenvén, az előbbi Tóth János és Tuchinszky György tanácsbéli uraknak hivatali állásukkal ellenkező hibáikat eléjök adta, aztán kinyilatkoztatta, mikép a tanácsbéliek közt mi titok sem maradhat meg. Majd kijelenté a két jegyző közötti ujhuzásokat és tisztök teljesitésébeni hanyagságukat. Ezek elháritása végett a főjegyző teendőit 8, az aljegyzőiét pedig 6 pontban külön, s mindkettőjük kötelmeit, a melyek közösek, 3-ban előadta, megjegyezvén, miszerint a hivatali iratokért járandó és a kiküldési dijak kettőjök között egyenlően lesznek felosztandók. - Plenip. úr ő nga jan. 16-kán Tuchinszky György tanácsbelit tisztéhez nem illő kihágások miatt e naptól számitva két hónapra rangjától és fizetésétől felfüggesztette.

Mily hiven és lelkiismeretesen járt el a tanács az igazság kiszolgáltatásában, s ebben mily bölcs tapintatú szokott lenni, mutatja ezen a febr. 3-ki ülésen előfordúlt eset is. Tudniillik Sághy György káromkodásban tapasztaltatván, noha ő fölsége rendelete szerint 30 pálcacsapással kellett volna bünhödnie, mivel azonban a tanácsnak értésére esett, hogy e tetteért már atyja által is keményen megveretett volna, azért csak 15 pálcaütésre itéltetett. Tekintetbe vévén pedig édes atyjának mint külső-tanácsbélinek érdemeit és éltességét, ugy szinte azt is, hogy az elitélt még eddig kihágónak lenni nem tapasztaltatott, végeztetett: miszerint kiszabott büntetését nem a deresben, hanem a folyosón vagy a kihallgató-szobában vegye el.

A tanács márc. 13-kán a főjegyzőt megbizta, hogy a Szepesen időző plenip. urhoz menesztendő kérvényt tegyen fel, melyben aziránt könyörög a város, hogy azon szántóföldet, mely az előbbi években a községnek adatott, most pedig a mlgos uraság azt elvenni határozta, továbbra is a községnél meghagyni ne terheltetnék, részint azért, hogy a város azt már egészen megtrágyáztatta, részint pedig, mivel eddig a régi szerződés szerint maradván meg a város a területi épségnek is sértetlen kellene maradni meg a város mellett; mivel noha az évi haszonbér is egyenlően fizettetik, a terület pedig már eddig is érezhetőleg megkisebbittetett, a gazdák pedig valóban érzékenyen panaszkodnának, hogy annyi földjeik sincsenek, melyekből élelmi fentartásukat remélhetnék, ha ismét akkora plága elvétetnek, és a mlgos uradalom részére fordittatnék, mi eddig még soha nem történt, annál nagyobb leendne azok sérelme. A szivreható folyamodvány elkészülvén, márc. 16-kán a nagyon népes ülésen felolvastatott s egyhangulag minden változtatás nélkül elfogadtatván, rendeltetése helyére az illetőhez elküldetni végeztetett. Ebben különösen hangsulyozva felhozatik, hogy a

"Mlgos Uraság az Várasnak ez előtt kimutatott Szántás alávaló táblát a maga Számára meg tartani szándékozna. Sziveinket nem keves keserűséggel környül vétetve lenni meg vallani kéntelenitetünk midőn az Árendának egyenlő füzetésit, az határnak ellenben rész szerént a Kákás Kúti darabnak Kosdiaknak való adása, rész szerént a Kender földeknek, Mlgos Uraság Komlós kertinek, úgy a Szántó földieknek, az Mlgos Uraság Majorjának s Paitájának elfoglaltatása által történt sok fogyatkozását, s most ujra ezen soha szokásban nem volt reméntelen állapotnak hirtelen föl tetezésit tekintetbe veszszük, illyetinekre mai napig némelyek fájdalmas Sóhajtásokkal emlékezvén, a régi Üdőkhöz képest (mellyekben még az Váras határjai meg nem Szaggattattak) ezen Üdőkben annyira jutásokat panaszollyák, hogy a Szántó földeknek termékenységeiből nem hogy valamit áruban bocsájthatnának, hanam Esztendőbéli táplálásukról sem tehetnének elegendő provisiót."

Aztán megjegyzik, hogy "ámbár az Marhás gazdák meg szaporodtak, mégis az Mlgos Uraság Tisztei is a földek birtokába vegyülnének." Valamivel odább pedig: "a város is emlitett károsodásán kivül, mivel az most kimért földek be vannak vetve, azoknak idei haszna vételivel különös rövidségivel elmaradand." Emlittetik, hogy a város nagyobbitása miatt a legelők tetemesen megkisebbedtek, pedig a juhtartás is egyre növekszik, s a vgye részére fizetendő adó 2000 s nehány száz forinttal emeltetett fölebb. - Ápril 9-ki ülésen határozattá lőn, hogy a ki három nap alatt földjeit föl nem szántja, az ilyenek földjeit szabad lesz bárkinek elfoglalni és felszántani. - Azután olvastatott plenip. úrnak a város által márc. 16-ról hozzá menesztett levelére érkezett válasza, mely szóról szóra igy hangzik:

"Nemes Tanáts! Tegnapi napon vettem kegyelmetek panaszos levelit, mellyre az Üdőnek rövidsége miatt tsak azt felelek, hogy Kegyelmetek nem láttzatnak, úgy amint kölletett volna, fölvenni, minűek legyenek földes Urasságoknak jussai, és hogy a jobbágy maga földes Urának nem praescribálhat, sem pedig mi cselekendő legyen, módot nem szabhat. Az Uraság még ekkoráig Vátzon semmi Majorságrúl nem gondolkodott, és magának különösen semmit meg nem tartott, jól lehet azt megtselekedhette volna és meg is tselekedheti, hanem azon volt, hogy a Szántóföldek föl osztassanak, és az által jobb és hasznosabb munkára az Lakosok ösztönöztessenek. A várasnak hasonló képen elegendő és Tágas földek ki mérettettek, birják KENTEK azokat a Váras köz Szükségire, de más felé uraság tilalma ellen magokat ne terjeszszék, mert azt egy áttalyában meg nem engedem. Bár volna valami látszatja az Várasnál ez ilyetin föld mivelésnek, de a Számadások kevés hasznot mutatnak; de ezekrűl máskor bővebb Szóllásunk lészen.

"Meg vallom, hogy tellyes Szándékom vala átallyában azon darab földtűl, a melly Kenderesek mellett fekszik, az Várast az idén kitiltani és azt mások közt Dézsmára föl osztani, mert az már két Esztendőnek előtte meg volt Kegyelmeteknek mondva, de mivel Exactor Uram azt irja, hogy Stantibus modernis Circumstantiis több 30 kila vetésnél az Várasnak nem maradna, tehát hogy tavaszi nélkül ne maradgyon Kegyelmetek, az üdén be vethetik, de az után a Váras számára ki Szabot földekben vessenek, és magoknak per Spontaneam occupationem Terreni földes Uri just ne arrogállyanak, mert nem volna hasznokra; arra kérem pedig Kegyelmeteket, hogy más, Váras dolgaiban magok Szorgalmatosságát mutassák inkább, hogy sem mint ilyetinekben, a mellyekbűl még ekkoráig semmi vagy igen kevés hasznot mutattak. Kegyelmeteknek Schavnik 26. Mart. 1781. Igaz jó akaró Szolgájok Burján Sámuel Plenipotentiarus."

A május 11-ki ülésről az e hó 14-kén tartandó vgyei gyülésre Hajnik János és Dombay Sándor aljegyző urak küldettek ki, mely alkalommal egy folyamodványt lesznek átnyujtandók, kérvén ebben a tanács a tek. vgyét, mikép tekintetbe vévén az átmenő katonaság sokszori voltát, és hogy gr. Almássy tábornok ő nmlgnak lovai részére is természetieket kell szolgáltatnia, a várasra kivetett Czeglédre szállitandó zab- és szénaadagok mennyisége beszolgáltatásától azt kegyes felmenteni méltóztatnék. E folyamodványt az aljegyző tette fel, mely is a május 12-ki tanácsülésen jóváhagyatott és a jkönyvbe is bevezettetett. - Olvastatott az úriszékülés alkalmából itt levő Czabay László alszbiró úrnak azon meghagyása, miszerint az e város által szedni szokott vásári, vám- és révdijakról a vgyhez beterjesztendő részletes tudósitást adjon. Ez a nevezett alszbiró úrnak kézbesittetett is.

A váczi u. n. "fehér ser" az úri világ előtt jó hirben állván, noha a varos, mivel abból mi hasznot sem húzott, a főzést a mult tisztujitáskor beszüntette, mégis, minthogy a vgyei httó ő nga, az ifju gr. Károlyi, a budai egyetem, teresianumi Covictus, a váczi, pesti és budai urak azt dicséreteikkel nagyban kiemelték, s az eddiginél nagyobb áron is élvezni akarnák, a tanács május 18-ki ülésén a főzést ismét megengedte oly föltét alatt, hogy a korcsmákon itcéje 5 pénzivel, akója 2 frt 50 dénáron árultassék, a vgyei httó ő ngnak meg akója csak 2 frton adassék, mivel ő az ily engedmélyeket a városnak sokban meghálálja. - Juhász György pénztárnok úr a vgyre pénzekkel leküldetvén, azzal is megbizatott a jun. 11-ki ülésen, mikép a netán ott levő czeglédi biztos Sulyok úrral alkudozzék az e városba szállitandó 2589 lóadagra nézve, ha azok beszerzését, adagját 10 krjával számitva, magára vállalná-e? E tekintetben a város kérvényének kevés sikere lett. - Olvastatott jul. 20-án Czabay alszbiró úrtól érkezett oly tartalmú sürgető levél, hogy a püspöki város a 2589 zab- és széna-adagot, a szalmából pedig 1297-et még e hóban beszolgáltasson. Ezen adagokat Nyári András és Nyári János felsővárosi hajósok 35 frton vállalkoztak hajójukon Harasztiba leszállitani.

Rach András incassator úr aug. 3-kán kelt észrevételeit a tanács elé terjesztvén 7 pontban, ez azok mindegyikére e hó 13-kán megtette feleleteit. Az incassátor beterjesztvényéből kiderül, hogy főkép a jobb-módúak vannak az adófizetést illetőleg hátrálékban, és hogy a múlt s ezen évi hátrálék 16,156 frt 2811/24 drnyi megdöbbentő öszszegre rúg. Azért a tanács azt rendelte, hogy ha máskép a hátrálékosoktól az adót beszedni nem lehetne, szüretkor mustjaik adóba erőszakkal is lefoglaltassanak. - Olvastatott a vgyei gyülés azon határozata, miszerint a püspöki uradalom azon rendelete, melynél fogva az azon kivüli, idegen szőlőhegyekről, milyen például a csörögi is, borokat a városba beszállitani tiltatik, érvényben hagyatik, annál is inkább, mivel a kamarai uradalmak is gyakorolják e jogot. - A város révészei eddig, a tanács tudta nélkül, évenként 4 öl fát kaptak, amiért Tótfaluból a kath. hiveket Váczra, a templombamenetel végett átszállitgatták, a tanács nov. 6-kán csak ezen évre még ama 4 öl fát megajánlotta, jövőre máskép igérvén ezen ügyben határozni.

Vojzer András úr a nov. 16-ki ülésen előadja, mikép Pesten Miskey biztossal az ügyet feladata szerint elvégezvén, a 7658 zabadagot és 3829 szalmaportiót készpénzen, és pedig a zabot adagonként 4 krjával számitva 510 frt 40 dr, a szalmát 1 krjával 63 frt 49 krt kifizette. A mlgos uraság a tanács megkeresésére a városnak ajánlott 1000 kila zabot 40 drjával számitván, az ezért járó öszszeget Juhász György pénztárnok már ki is fizette. - A nov. 20-ki ülésen előfordúl, miszerint a viz lefolyására, a Theresianumnál a Duna felé, a főbb utcából az itt alább megnevezett gazdák telkei mellett elmenő, létesitett csatornára nézve azok a költséghez ilyképen kötelezték magokat járúlni: Koszonits Béla 8, Vigh Mátyás 6, Kiss József 6, Rácz József 7. 50., Szedalik Mihály 8, Molnár Sándor 7, Huszár József 6, Csulyák Ferenc 6, Kolozsvári János 4. 50., Együd József 4, Krizsány Mihály 4, Walter Ferenc 5, Révész István 3 frtokkal. - A városi hatóság dec. 7-kén Nolli József gödöllői jószágigazgatónak megengedi saját kérelmére, hogy a város által haszonbérelt gödi pusztára 600 juhot legeltetés végett ingyen behajthasson, de jövőre a város szegény állapotát tekintetbe venni kéri.

1782. febr. 8-ról a tanács kérvényt intéz ő főmghoz a gödi puszta haszonbérlési ügyében, felhozván abban, miszerint a gödöllői jószág-igazgató Nolli Józssef urtól oly tartalmú iratot vettek, hogy t. i. a grófnő ő nmlga elhunyván, annak folytán a haszonbéri szerződvény érvénye is elenyészett, pedig annak még egy évig kellett volna tartani, és hogyha ama pusztát haszonbérben továbbra is megtartani akarják, az eddig fizetett 2060 frtnyi bér helyett 3000 frtra kötelezzék magukat, - azért könyörögnek ő főmgnak, hogy eddig is irántok tanusitott atyai hajlamánál fogva vesse magát közbe az elhunytnak örökösénél, gr. Grassalkovits Antalnál, hogy a gödi pusztát, melyet már 38 éveken át haszonbéreltek, és a haszonbéri dijt jó és rosz években pontosan megfizették, az eddigi bér mellett továbbra is nálok meghagyni kegyeskednék.

Jeroszlauszky Gáspárt azon tekintetből, hogy midőn ő fölségeik, a főhgek s más mlgos uraságok e várost meglátogatták, a hadi tisztelgésekre kiszemelt pongárokat a maga gazdasága kárával is a város becsülete végett a hadi fordulatok és fegyverforgatásra tanitgatta, és mint külső tanácsos is jó szolgálatokat tett a városnak, márc. 23-ki ülésen a tanács egyhangúlag a személyi adótól, mint volt katonát a házitól, nejét pedig csak a személyitől felmentette. Biró úr jun. 1-én felolvasta a gödöllői jószág-igazgató úr levelét, melyben az jelenti, hogy a nmlgú gróf úrnak biztosa, Beller úr, Göldöllőre már megérkezett, s ha a város a gödi puszta haszonbérlete iránt egyezkedni kiván, megbizottjait a város pecsétével ellátva a helyszinére kiküldje. Mire aztán a tanács a teendők teljesitésével Benke, Tóth és Juhász aljegyző urakat bizta meg. - Jun. 7-ről pedig postailag Pozsonyba gr. Grassalkovits Antal ő nmlghoz egy igen alázatos folyamodványt menesztett, melyben azt kérik, hogy a haszonbérleti, még fön levő egy évre az eddigi 2060 frton a várost a bérletben meghagyni, a következőkre nézve pedig, hogy ő nmlgnak hajlamát annálinkább kinyerjék, hálájok jeleűl, régente a sződiek által használt plágával együtt, 2500 frton a többször emlitett gödi pusztát nálok meghagyni kegyeskednék.

A jun. 18-ki ülésen, az ő cs. kir. fölségének tanácsosa és plenip. úr ő nga iratilag a tanácsnak üdvös intelmeket és megjegyzéseket küldvén, azok felolvastattak, és a küldő által szigorúan megtartatni rendeltettek. Ezen iratban kifejti ő nga, hogy mily szerencsés azon város, melyben a kereskedés virágzik; mely kedvező azon körülmény, hogy az idegen üzérkedők az itteni lakósok terményeit megveszik, a külső tartományokból hozott árucikkeiket itt lerakják, a bevásárlásokért évenként tetemes öszszegeket hagynak a városban. De ezek majd más városokba folynak, ha a kereskedők, üzérek s több ilyesek itt nem pártóltatnak, nem védelmeztetnek, hanem rosz bánásmóddal innét elidegenittetnek. Hallja ugyanis ő nga, hogy azokkal igen gorombán bánnak, kik tőlők állomási, vám- vagy révdijt szedni szoktak, a szállitók által megcsalatnak és különféleképen megkárosittatnak, háborgattatnak. Ennélfogva oly utasitásokat adjon és ugy intézkedjék a tanács, hogy panaszra oka kinek sem legyen, és ha kell, igazságot szolgáltasson az emlitetteknek.

"Nem szólok itt, irja ő nga, azon csalásokról, melyek a borokkal történnek, mutatja a következmény, hogy sokan, kik eddig váczi borokat vásároltak, most azokat máshonnét szerzik, s a vácziak kénytelenek boraikat azokhoz szállitani el, kik eddig őket keresték itt fel. Csak egy esetet hozok fel, Leukovits asztalos a múlt évben hajón borokat szállitván, erősen ittak s az üresen maradt hordókat akónként vizzel töltötték meg, mint ezt Kép Tóbiás szemtanú beszélte; s most a Leukovits ravaszsága és csalfasága által rászedett nagyszegi öreg zsidó, ki itt ezreket szokott hagyni, másunnét szerzi meg a bort." Azért meghagyja a tanácsnak, hogy e tekintetben szigoróan felvigyázzon, és az ily csalókat az uradalomnak az adandó nyilvános büntetés végett bejelentse, a Leukovitsféle csalásban pedig vizsgálatot inditson meg mielőbb. Aztán folytatja: "Különben tudni akarom, vajjon minden számadók beadták-e számadásaikat és mikor; a havi kivonatok pontosan beterjesztetnek-e; a tisztujitáskor tett rendeletek megtartatnak-e; a tűzoltási lajtok megtöltvén-e vizzel; a többi tűzoltó szerek is jó karban vannak-e; a pénztárnoki, kamarási és kulcsári hivatalok megvizsgáltatnak-e s a számadók eleget tesznek-e kötelmeiknek? Kelt Váczott 1782. jun. 17-kén. Burján plenip." - Hogy az ily uradalmi ellenőrködés és felügyelés mily üdvösen hatott a városi tisztviselők tevékenységére, mondani is fölösleges.

A gazdaság évenként panaszokdván azon, hogy a szóri rétek nem igazságosan osztatnak ki, ennek megvizsgálására a tanács a helyszinre bizottságot küldött ki, mely is a Kis-Szór, Nagy-Szór, Fiók-Szór, Kis- és Fiók-Szór eleje, Gombhid, Kis-Rét s Csörög nevű réteket gondosan felmérvén, erről a tudositást a tanács elé terjesztette, és az ekkor tett felosztást a gazdák a jun. 25-ki ülésen egyhangúlag elfogadták. - Az alispányoknak és vgyei ügyésznek jul. 30-kán 6 akó fehér ser ajánltatott meg, melyek két akós hordókban le is küldettek. - A penip. úr ő nga által tett szóbeli meghagyás folytán a gödi pusstára nézve azon tudositást terjesztette be sept. 20-kán a tanács, hogy azon boldogabb időkben, a midőn őseik csekélyebb fizetés mellett birták haszonbérben e pusztát, levonva a levonandókat, azon bérletből nem haszna, hanem kára volt a pénztárnak, mennyivel inkább tartaniok kell a mostani idők nehéz viszonyai között, hogy a megigért 2500 frton túli ajánlat, mely a 3000 frthoz közelit, még nagyobb hátrányára lesz a városnak, mert a nagy aszály a múlt évben is már 400 frtot rántott le a haszonból; de tartották mégis e bérletet, hogy ő fölségét kiszolgálhassék és gr. Grassalkovits ő nmlgnak tetszését el ne veszitsék, azért is a 2500 frton fölüli bérletbe bocsátkozni nem igen bátorkodnak.

1783. febr. 3-kán elvégződvén a városi szolgák épitő-széke is, ezek mindnyájan komolyan megintettek, hogy ezentúl a tisztviselők iránt engedelmesebbek, a polgárok iránt kiméletesebbek legyenek és eddigi kihágásaikkal hagyjanak fel, ha kenyeröktől megfosztatni nem akarnak; dolog idején a munkásokkal becsületesen bánjanak, azokat ne korholgassák, annál kevesebbé illessék verésekkel, hanem kisebb hibáikat a legjobb móddal nézzék el, a nagyobbakat pedig az illető előljáróságnak bejelentsék.

E hó 11-kén bizonyos ügyekben a tanács ismét folyamodványt intézett plenip. ő nghoz, előadván abban a többi között, hogy miután a kénytelenségből elejtett gödi haszonbérletnél fogva a mezőktől és kaszállóktól elestek, e miatt a vásári jövedelmök is megcsökkent; ide járúl a sokak által üzött és folyton növekedő juhászat, többek ugyanis a faluktól elüzetvén, juhaikkal alattomban ide csúsztak be, s a határ csekély mezejét is leetetik azokkal, - azért esedeznek ő ngának: kegyeskednék ő főmgnál hathatós közbevetésével kieszközölni, hogy a csupa kénytelenségből elvesztett javak helyet a cselőtei és kakaskuti legelőt az ottani kaszálókkal és szántó-földekkel együtt, melyeknek nem rég birtokukban voltak, ugyszintén a dereskei rétséget, melyet a mlgos uraság bir, kegyesen nekik engedni, az emlitett juhnyájakat elüzetni, a magáéit pedig kevesbittetni méltóztatnék, - hogy igy ő főmga atyáskodása folytán a szegény gazdák marháikat megtarthatván, földjeiket mivelhessék, ő fölségének szolgálatot tehessenek és a határban tartatni szokott baromvásárok által a város jövedelmei, melyekből a szerződvényi bérlet fizettetik, ne csökkentessenek.

Majd esedeznek, hogy miután a káptalanvárosi lakósok a Kőhidnál a közhatárt árkokkal körülvették, és igy a közutat is elzárták, a csörögi határból pedig szántóföldeket csináltak, e sérelmet megvizsgáltatni és aztán orvosolni méltóztatnék. Végre, hogy az alázatos kérelmökre irtás által bővitendő rétek végett a csak némely részben kimutatott földterületek teljesen átadassanak, hogy ezeket még jókor irtogathassák s a szegény adózó népen könnyitve legyen mielőbb a rétszaporitás által. - Az is előfordúlt ekkor, hogy a gödi pusztától a város kénytelenségből elesett, pedig a szegénység anélkül el nem lehet -, azért a vgyei közgyülés elé egy folyamodvány intéztessék oly értelemben, hogy ama pusztáért a község most sem adhat 3000 frtot; de ha attól igy elesnie kell, a város ő fölsége szolgálatát nem teljesitheti, mert a marhákat kevesbiteni leend kénytelen.

A febr. 28-ki ülésen felolvastatott a plenip. ő ngához menesztendő kérvény, mely szóról-szóra, minden változtatás nélkül jóváhagyatott, és a tanács-, meg a polgárokból kiszemelt bizottság által plenip. ő nga elé terjesztetni rendeltetett. A ki a kérvénypontokat fönhangon elolvasván, azon nyilatkozatot tevé, mikép azokra most rögtön nem felelhet, azért várniok kell. A viszszatért küldöttség arra kérte aztán a tanácsot, hogyha a válasz késnék, azt sürgesse; ha pedig az kevesbbé kedvező lenne, felsőbb helyre kell folyamodni, és erre előbb engedélyt kérni. - Plenip. úr ő nga márc. 29-kén tudatta a tanácscsal e kérvényre a választ, hogy t. i. a mlgos uraság a Kakaskútat és Derecskét a községnek engedi oly föltétel alatt, hogy a kakaskúti földekért 30 kereszt-gabonát a cselőtei majorba be szállitson, a derecskei rétért pedig valamit fizessen. Az öszszehivott belső és külső tanács, és számos gazdaság az itt kitett két feltételt, mint uj terheket el nem fogadták, s megjegyzék, hogy mióta a mostani haszonbérlet folyik, nagy darab határ vétetett el tőlök, majd egy, majd más vidéki uraságok által, maga a mlgos uraság is nagy és hasznos földeket forditott a maga hasznára a község kettős kárával és a haszonbérből mitsem engedett el. A község e határozatáról a biró és főjegyző által ő nga értesittetvén, ez azt tanácsolta, hogy a község nevében a tanács ő főmghoz egy folyamodványt meneszszen s ehhez okok és szempontokat még ő maga is szolgáltatott.

E kérvényt márc. 31-kén felolvastatta a tanács a számos jelen voltak előtt, melyben előadják az illetők, hogy ama két feltételtől magokat felmentetni kérik, megjegyezvén, mikép igy ő főmgnak valamivel ugyan kevesebb szénája leend, de mivel az ő szándékok az, hogy a baromvásárok, melyeket eddig az elvesztett gödi pusztán tartottak, ide a városba behozattassanak, mi megtörténvén, ő főmguk zöldfai korcsmája nagy fogyasztásnak örvendhetend, s igy ama kis szénaveszteség bőven helyrepótolva leend; a kakaskúti plága pedig csekély és terméketlen lévén külöben is, ha a mlgos uraság átengedné, ezt meg sem érezné.

E birtokviszonyi igen fontos ügyben ápril 3-kán ismét igen népes gyülés tartatott, s minden oldalróli megfontolás után abban állapodtak meg, hogy egy küldöttséget menesztenek fel Bécsbe, a hol az ő főmgtól Kakaskútat, Cselőtét és Derecskét kérni fogja, s ha meg nem hallgattatik, engedélyt kérnek ügyökkel ő cs. kir. fölsége elé járulhatni, a kinek szolgálatában igen nagy hátramaradás fog beállani, ha kérvényök siker nélkül maradna. E küldöttség tagjaiúl Hajnik János, Regele József és Filzer János urak választattak meg, a következő napon már útra kellvén indúlniok. - E hó 4-ről a vgyei közgyülés elé a tanács és község egy kérvényt terjesztett, melyben felhozzák, mikép gr. Grassalkovits gödi pusztáját 1744. évben haszonbérbe kivevén, azóta 39 éveken át folyton birták, de mivel most magánembereknek adatott ki, kik a legközelebbi sz. György-napon abba bevezetendők lesznek, - alázatosan esedeznek: 1. Hogy a haszonbérleti idő alatt a vgye parancsára épittetett hidakért az uradalom részéről a városnak kárpótlás fizettetni rendeltessék; ha pedig ezt sem az uradalom, sem pedig a haszonbérlők tenni nem akarnák, azok elhordása megengedtessék. - 2. Mivel a puszta első évi birtokában az itteni őszi vetés terményét nem a város, hanem az uradalom kapta, a haszonbérlet természeténél fogva, azért az ezen évi termést részökre itéltetni kérik. - Végre 3. az okozott és az uradalom által erőszakosan elfoglalt puszta miatt tett és 400 frtra menő károkat ugyanazon uradalom által a tek. vgye megtérittetni kegyeskednék.

E folyamodványra az ápril 11-kén tartott vgyei gyülésről ily válasz érkezett: "Az emlitett hidakra nézve, miután azok a közhasználatra szolgálnak, a kárpótlás el nem fogadtatik és azután a vgye által fognak azok föntartatni, - azért a kérvény félretétetik. A károkra nézve pedig a folyamodók a földesurasághoz utasittatnak. Kiadatott Majláth József a vgye aljegyzője által." - A város által ő főmghoz márc. 31-kén Bécsbe felküldött levélre onnét érkezett válasz az ápril 14-ki ülésen felolvastatott a tanács és község előtt, mely is honi nyelvünkön igy hangzik:

"Ámbár az alattvalóink iránti atyai hajlamunk bebizonyitására saját hasznunk hátrányával is készek vagyunk, de mivel a püspökség és utódaink jogait, bármiképen, akár bőkezűség, akár pedig engedménynyel homályba döntenünk nem lehet, azért a folyamodók kérelmét, hogy nekik a kakaskúti szántóföldeket legelőül, és a derecskei rétet, melyek nekünk mind a kaszállás, mind pedig a kilenced és tized szolgáltatása által jelentékenyen jövedelmeznek, oda engedjük, nem teljesithetjük máskép, mint hogy ezen szántóföldekért, melyen különben a mi cselőtei püspöki magán-pusztánk tömegéhez tartoznak, s úgy fognának kihasittatni, hogy az uradalmi táblától, mely most tavaszival van bevetve, a rádi ösvényig egyenes vonal huzattatnék, - az uradalmi jog elismeréseül évenként 10 frtot, a dereskei rétért pedig, mely mindenkor az uradalom váczi majorságához tartozott, minden évben hasonló 15 frtokat fizetendenek, és magokról óvadékúl azon téritvényt adandják, mikép ezen engedményt a mi tetszésünkön túl kiterjeszteni nem bátorkodnak. Kelt Bécsben ápril 4-kén 1783-ban. Gr. Migazzi bibornok."

Azonban még e föltételeket is sulyosaknak tartván az e válaszra megszomorodott község, s azon nyilatkozatot tevé, hogy a nagy szegénység és szükség miatt, ha ő főmga nem fog könyörülni, végromlásra fognak a lakosok jutni. Azt határozták hát, mikép, még egy, nyomósabb indokokkal ellátandó kérvényt intézendnek Bécsbe, esedezendők abban, hogyha az emlitett földterületeket tőle meg nem kaphatnák, adná engedelmét arra, hogy ügyöket ő fölsége elé terjeszthessék. E folyamodványukban kifejezik a kérők világosan, hogy miután a szegény adózó nép átalán s egyenként véve adósságokkal van terhelve, annyira, hogy nem csak ő főmga adóját, mely főkép szekeres-munkával rendeltetik lehajlittatni, nem szolgálhatja le, hanem már a legmagasabb szolgálatra is képtelen lett, - azért nincs itt más mód, minthogy ama plágákat, melyek az öreg gazdák előadása szerint, különben is ezen területhez tartoztak, ő főmga nekik minden teher nélkül oda engedni ne terheltetnék. Ha pedig ezen kérelmök nem teljesittetnék, adjon nekik ő főmga kegyesen engedélyt, hogy a már többször emlitett földterületek viszszanyeréseért egyenesen a király ő felségéhez folyamodhassanak, kinek, mint apostoli fejedelemnek, hatalom adatott a püspökségek és egyházak fölött is rendelkezni, és aztán még megjegyzik, mikép Althán püspök ő nmlga a hozzá folyamodottak kérelmére mily kegyes volt a város szabadalmainak kikeresésében fáradozni, mely kegyességet ő főmgban is hálás kegyelettel szeretnék tisztelni.

Május 4-ki igen népes ülésen felolvastatott ő főmgnak azon igen nevezetes válasz-irata, melyet a város ápril 14-ről hozzá intézett kissé merész és követelő hangú folyamodványára annak leküldött. Hangzik pedig az ilyképen: "Noha azt remélők, hogy nem csekély jótéteménynyel örvendeztetjük meg a mi váczi lakósainkat, ha nekik az általok kért plágákat, az uradalmi jog elismerése cimén évenként fizetendő 25 forint fejében a mi tetszésünkig kiadnók, mégis készek lettünk volna, ha kérvényöket tovább is, a könyörgök szokása szerint teszik fel, és tőlünk kegyelembeli, nem pedig kötelességből eredő, és a mi, úgyszintén utódjaink sérelme nélküli engedményt kértek volna, - ama plágákat vagy csekély vagy épen semmi dij fejében nekik átengedni; de mivel, mint folyamodványuk szövegéből kiveszszük, azt, a mit kérnek, többé nem a mi jószivűségünktől kérik, hanem valami joggal, és az az előtti birtoklás alapján, - azért, hogy a mi és utódaink jogairól, valamit a folyamodók kérelméről is, ha az igazságos alapokon nyugszik, kellőleg gondoskodva legyen, szükségesnek tartjuk ezen egész kérdést, miután a folyamodók e tettökkel elragadták tőlünk ama lehetőséget, hogy az irántoki hajlamunkból velök kegyességünket éreztessük, a jog törvényes utjára utasitjuk. Amiért tisztségünknek azon rendeletet adtuk, hogy a folyamodók kérelmét az úriszéken felvegye, afölött tanakodjék, meghallgatván a meghallgatandókat, és a jog szerint megtartandókat megtartván, ez ügyben igazságos itéletet mondjon ki. Kelt Váczott ápril 28-kán 1783. Gróf Migazzi bibornok, bécsi érsek, a váczi püspökség admtra."

Erre a szegény népség még inkább feljajdúlván, egyhangúlag arra ösztönözte a tanácsot, hogy ezen ügy a vgye elé terjesztessék; a tanács azonban ezt tenni vonakodott, nehogy bujtogatónak tartassék, de aztán a nép felelőségére elhatározta magát ama folyamodvány elkészittetésére, melyben azon esedezik a vgynek, hogy mindezen, mind pedig az adózó nép által előadandó sérelmekre nézve ide a helyszinre bizottságot kiküldeni méltóztassék. - E folyamodvány a május 9-ki ülésen felolvastatván, jóváhagyatott s annak beterjesztésével Vajzer, Skripecz és a főjegyző urak megbizattak. Minek folytán a május 12-ki vgyei gyülés a kivánt vizsgálatra Magócsy Mihály táblabiró urat, vagy ennek akadályoztatása esetén Vincenti Jakab szbirót segédjével s a városiak részéről egy ügyvédet küldötte ki. E hátirat a május 14-ki tanácsülésen felolvastatván, arra intett a község, hogy csak kiki csendesen viselje magát, mert az ezen rendelet ellen vétő sulyosan fenyittetni fog. - Május 26-kán a község nevében a főjegyző, Sághy István, Nagy Ferencz, Kukumusz Antal és Nagy Pásztor Tamás ez ügyben az ő fölségének benyujtandó folyamodványnyal melynek azonban csak üres hely van hagyva a városi jkönyvben, de az ide bevezetve nem lett, Budára küldettek ki. - Nov. 20-kán a vácziak panaszai folytán közbejött uradalmi végzések ellensulyozására az ügynök részére szolgáló tudositás felolvastatott és egyhangúlag jóváhagyatott.

A káptalani város polgárai nevében teljhatalommal ellátva egy, Waiszkopf József biró, Tóth Imre tanácsbeli s Vajzer József urakból álló bizottság jelent meg ezen ülésen oly végből, hogy ezen püspöki város a káptalaninak vele való egyesitését, mire a káptalani rész törekszik, ne ellenezze, mit ha megnyernek, mind a múlt, mind pedig a jövő költségekre nézve segédkezni, s az ezen ügy előmozditásával megbizandók fáradozásai és költekezései kárpótlásaúl a pénztárban e célra őrizgetett 1500 frtokat fölajánlani kijelentették. De a püspökvárosi tanács, attól tartván, hogy felbujtogatóúl fog tekintetni, mintha ő alattomos utakon a viszszaegyesitésre birni akarná saját kárával a káptalani részt, és igy a jelenleg felvállalt ügypereskedés elé is a két uradalom akadályt vethetne; előfordult az is, hogyha a viszszaegyesités nem sikerülne, ezen esetben a költségek viszszatéritésére is szorittathatnék a püspöki város; s noha a küldöttség előadta, hogy a nemsikerülés esetére a káptalani város minden terhet és felelőséget magára vállal, mégis ekkor még a püspökvárosi tanács nem bátorkodott vállalkozni.

A biró és főjegyző urak a bécsi ügynökhoz Bécsbe felküldendő elkészitett utasitással Ambrózy ügyvéd úrhoz ugyanezen nov. 20-ki ülésből kiküldettek. - A jó népes, dec. 14-ki ülésen előadatott, miszerint a káptalan-részi községnek szándéka a püspökivel ismét ugy öszszekapcsoltatni, hogy egy biró és egy tanács alatt legyen, mikép ez 41 évek előtt volt. A tanács előadta a nagy számmal egybegyült községnek, hogy ez ügyet jól megfontolja, nehogy aztán, ha később károsnak mutatkoznék, a tanácsot találja okozni. A község a maga felelősségére sürgette a tanácsot a viszszakapcsoltatás ügyének meginditására, s erre a tanács a káptalani részszel a közös müködésre szövetkezett. - Azt is jelentette ekkor a tanács, hogy Drozdik ügynök úr részére, ki a város ügyei előmozditásában különös igyekezetet tanúsit, szives fáradalmai jutalmaúl 14 akó bort ajánlott meg, melyek Pozsonyig már el is küldettek. A község ezen ajándékozást helyeselte, és kérte a tanácsot, hogy bölcs belátása szerint tovább is az ily szolgálatokat csak jutalmazza.

A káptalanrészi küldöttség dec. 19-kén ismét megjelenvén, előadta megint viszszacsatoltatási szándékukat, kérvén, hogy azt a püspöki város meg ne gátolja, ajánlván magokat az eddig tett s azutáni költségek pótlására. Értésükre adatott a püspökvárosi községnek ugyanazon akarata ezen ügyben, mit hallván, teljes örömmel és köszönettel távoztak. - Benke János, a püspöki város birája, 19 napi súlyos betegsége után dec. 24-kén délutáni 3/4 3-ra élte 36. évében, dicséretesen, a város megelégedésére viselt biróságát a földöntúli léttel cserélte fel, nemcsak neje és gyermekei, hanem az egész város mély gyásza kisérvén tetemeit a sirkertbe.

1784. jan. 7-kén tek. Fogarassy Gábor ur, a püspöki uradalom ügyigazgatójának elnöklete alatt, a többi gazdatisztek jelenlétében tisztujitó-szék tartatván, noha a nevezett elnök úr a nép szájize elleni beszédet tartott, melylyel a polgárok kedélyeit a legnagyobb aggodalomba ejtette, de azok mégis férfiasan helyt álltak. A birói tisztre Stockinger Ferenc s Naisz András a német, a magyar részről pedig Skripecz János jelöltetvén ki, ezen ellen az egész község kifogást tett s a kijelölést megváltoztatni kérte. Minthogy pedig az elnök nem tágitott, a község a következő napra kitűzött úriszékhez fölebbezte ez ügyet; s midön ez azt végezte, hogy a tett kijelölést, miután az az uradalmi törvénynyel és a kegyes úrbéri rendezvénynyel teljesen megegyez, változtatni nem lehet, a segédkező tanácsi ügyész tanácsára a község egyenesen az akkor itt levő ő főmghoz folyamodott iratilag, a legalázatosabban kérve őt, hogy a birói tisztre más érdemesebb polgárokat kijelölni méltóztatnék.

Aközben az ügyész a három kijelöltet magához hivatván, eléjök adta, nehogy a község által ellenök az úriszékhez beadott folyamodványban kifejtett okoknál fogva, eddigi hivatalaiktól is megfosztassanak, rávette őket, hogy a jelöltségtőli fölmentetésöket ő főmgnál kérvényökkel kieszközölték. A község kérelmére azon rendeletet adta ki ő hge., hogy előbb a tanács egészittessék ki s azután tétessék a birói tisztre uj kijelölés. Eszerint jan. 9-kén ugyanazon tek. Fogarassy G. ügyigazgató úr elnöklete alatt s a többi urad. tisztek jelenlétében először is senátorokká a magyar részről Mikeszka Antal úr, előbb vámos, és Ballya István úr, előbb aljegyző, a németekéről pedig Regele József és Kmoch János urak emeltettek. Azután a biróságra kijelöltettek: Tóth János, Dombay Sándor és Mikeszka Antal urak; de Tóth János a jelöltséget megköszönvén, helyére Regele József úr léptettetett s ezekből a község által egyhangúlag biróvá választatott, aztán a többi tisztviselők állásaikban megerősíttettek. Ballya István aljegyzőségére az uradalmi hatalom és a nép beleegyezésével Hausmánn Antal hivatali irnok emeltetett. Erre az elnök az uj birót tiszte szentül történendő teljesitésére igen megható beszédkében buzdította.

Jan. 12-kén a biró, pgrmster, külső és belső tanács és a községből számosak jelenlétében folytattatott a tisztujitó-szék, a számadó tisztek mind távol lévén, mely rendtartás a jövőre nézve is megállapittatott. Ekkor az is határozattá lőn, hogy ezentúl havonként tartassék egy gazdasági ülés, melynek tárgyát csakis a közjó előmozditása képezze. - Jan. 13-kán a város kisebb tisztségeire és szolgáira nézve folytatták a tisztujitást, és végre az egész külső tanács lemondván, a több kijelöltekből ezek választattak, erősittettek meg és eskettettek fel: Jeroszlauszky Gáspár, Kis Béla, Szalay Mihály, Pajor Pál, Velzer Sebestény, Kovács Izrael a magyarok, a németek részéről pedig: Heventräger Ádám, Májer András, Kratzer Ignác, Fray Tádé, Klabánovits Mihály, Mitterhoffer Ádám. - Említendő e helyen, mikép II. József császár egy febr. 13-kán kelt rendeletével Váczról a hires harmincad-hivatalt, mely ide még I. Géza király által helyeztetett, s utolsó tisztje itt Szántó Lajos volt, Pestre tétette át.

Március 6-kán a két lábnál is vastagabb jég délutáni 4 óra körül lassan megindúlni kezdett, utóbb megállt, de a következő nap de. 3/4 10-re megindúlt ismét nagyobb rohammal, és a viz hirteleni kiáradása a püspöki várossal érintkező káptalanrészi Burgundia lakóit nagy életveszélybe döntötte, ugy hogy az előre oda rendelt csónakokon kelle azokat késő este tovább vitetni onnét, és egész esti 1/2 10-ig tartván a viz-kiáradás, mind a püspöki, mind pediglen a káptalani részen igen sok ház többé-kevésbbé megrongáltatott, s nem csekély lőn az öszszeroskadt házak száma is. - Ápril 24-kén a magistratuális működő ügyész Németh János úrnak, ki a város sérelmeinek az uradalom elleni föltevésében és ezen ügy előmozditásában különösen szorgalmatoskodni látszik, egyhangúlag 10 császári arany tiszteleti dij ajánltatott, ki azonban azt el nem fogadta, de irnoka a neki ajánlott két-forintosat szivesen zsebre tette. - Minthogy a juhok nagy száma miatt a marhák legelője szerfölött fogyasztatik, e baj orvoslása végett a homoki és csörögi legelők a juhokra nézve tilalom alá vettettek a tanács által ápril 27-kén. - A május 29-ki ülésre behivott juhosgazdáknak (Torday Mihály, Veress György, Pásztorka István, Füle Mihály, Fülöp András, Együd János) meghagyatott, mikép a következő váczi vásárig juhaikon túladjanak, különben a tanács azokat a Dunán átviteti.

Dombay Sándor biró és Juhász György főjegyző urak jun. 11-kén a jelenvolt községet felhitták: vajjon akarna-e a város felszabaditása ügyében Bécsbe ő felségéhez a tanácsból egy küldöttséget meneszteni? Mire az ily küldöttséget egyhangulag szükségesnek nyilatkoztatván ki a község, ez ügyben teljhatalmu müködéssel bizta meg az azonnal kiszemelt küldöttséget, t. i. a nevezett biró és főjegyző urakat. E megbizást a községi tagok mind aláirták, Bicskey Sándor pestvgyei adószedő úr pedig azt láttamozásával erősitette meg. E küldöttség tagjainak úti-költségül naponként, a közpéntárból kiszolgáltatandó két forint ajánltatott meg, onnét lévén az egyéb előforduló kiadások is ez ügyben fedezendők. A városi pénztárnok oda utasitva lőn, hogy ezen Bécsbe menő küldöttségnek a közpénztárból 600 frtot kézbesitsen. - Azon láda, melyben a város két pecsétje letéve volt, zárral ellátva az irattárba vitetett át, melynek kulcsa a pénztárnok urnak, az irattár egyik kulcsa meg Stockinger Ferenc polgármesternek, mig a másik Hajnik senátor urnak adatott át.

A Bécsbe indulandó bizottság feladatává tette azt is, hogy ott a város költségére egy révhajót s egy nagyobb révladikot is szerezzenek; minthogy e két révi szükséget öszszesen 21 frt és 5 dénáron meg is szerezték. - Jun. 19-kén a Pestre leszállitandó 2878 széna- és 2479 szalma-adagra nézve Miskey biztos ur levele olvastatván, meghagyatott a kamarás uraknak, miszerint az ezen adagok kiszolgáltatására a szükséges intézkedéseket megtegye. A 6958 zab-adag kiadása pedig kissé elhalasztatik, minthogy a létező 1550 kila zab a történhető katonai átmenések szükségeire tartandó fön s azért a kamarás ur kötelmévé tétetett a megkivántató mennyiség beszerzése. - Jun. 25-kén Nagy Mátyás hajós abban egyezett meg a tanácscsal, hogy a pesti raktárba beszolgáltatandó minden egyes szénaszállitmányért 12 frtot fog a várostól kapni.

A biró ur által Pozsony-ból küldött levél jul. 21-kén felolvastatott s abban foglaltak teljesittetni végeztettek. - Medve József és Stefanovits György szolgái, mivel a szántóföldeken késsel nagyobb mennyiségben kalászokat metszettek le, mások példájára azon büntetést kapták, hogy a lopott kalászkévét nyakukba akasztva, dobszó mellett a főbb utcákon végig vezettettek. - A biró ur távollétében jul. 30-kán tartott ülésen azon folyamodvány, melyet Dombay Sándor és Hajnik János megbizott urak ő fölségének benyujtottak, felolvastatott és kihirdettetett. Ennek részére is a városi jkönyben elég tágas hely van csak hagyva, de az betöltve nem lőn. Ez alkalommal a küldöttség kijelenté, hogy Drozdik ügynök urnak fáradozásai jutalmaúl 10 aranyat adott. - A m. kir. httó-tanács ezen 1784. évi aug. 2-kán azon kegyes intézvényt adta ki, miszerint a posta-állomás Acsáról azonnal Váczra tétessék át, a mikor a becskei Rétságra áthelyeztetni, Dunakeszen meg ilyen állittatni rendeltetik.33

Aug. 8-kán népes ülés tartatván, ez alkalommal felolvastatott a városi község előtt a m. kir. httó-tanács által a város ügyében kiadott határozati intézvény, melyet a vgye előbb, e hó 2-kán tett közzé. - Teljes számu ülés tartatott e hó 10-én is, a midőn fölvétettek a bécsi utra tett költségek, a hajdúk, kocsisok, lovak, vámok- s a város kocsijának kijavitására; s minthogy ezek mindkét város ügyeiben történtek, az öszszes költségek 1/3-dát a káptalani, 2/3-dát pedig a püspöki városnak kellett kifizetni.34 - Az aug. 10-ki ülés iratai közt olvashatni azon folyamodványt is, melyet a váczi nemesek a városi adókivetés ellen a vgyre beterjesztettek. Ebben panaszkodnak, hogy a püspöki város tanácsa által az adózás oly sulyos és elviselhetetlen terhével illettetnek, hogy mig előbbi években csak 2 frtot fizettek, ezen mostaniban 10 frtnál is több rovatott ki rájok, azon taksán kivül, melyet évenként a vgye pénztárába kell fizetniök, minélfogva minden ezentúl előfordulható szolgalmaktól fölmentetni kérik magokat, és egy uttal azon kérdést teszik: mennyit kellend javaiktól fizetniök?

E kérvényre a jul. 1-én folytatólag Kalocsán tartott vgyei gyülés azon határozatot hozta, hogy mindkét fél kihallgatása s a kellő nyomozás megtétele végett a szbiró kiküldetik. Mire a tanács jul. 31-ről azon tudósitást menesztette a vgyére, miszerint: "Mivel az emlitett váczi nemeseknek adó alá való telkeik, t. i. házaik, szőleik és szántóföldeik vannak, melyektől járó adók, amennyiben a vgye által nem iratnak be, annyiban mindazokra nézve mentesekül tekintetnek, és a vgyei adómennyiségbe a házival együtt, melyek 4403 frtot tesznek ki öszszesen, egy fillért sem fizetnek ugyan, de a melyek a város föntartása és az épületek jó karbani megőrizésére nézve általában az egész községet illetik, s az uradalmi szolgalmakat, vagy a közjó érdekében szolgálók fizetését s illetmönyöket, szóval, a melyek a közterhek rovatába esnek, az itt szóban levő nemesek, mint a városi lakosság tagjai, az ily közterhek viselésére közrejárulni hivatnak fel, melyek évenként könnyen 16,244 frtot tesznek. Hogy pedig, mint előadják, az előbbi években sokkal kevesebbet fizettek, ez a többi adózók sérelmével történt." - A város ezen előadására az aug. 5-kén tartott vgyei gyülés ezen határozatott hozta: "A váczi armálisták azon panasza, az által, hogy csak a házi adóra nézve taksáltattak meg a vármegye által, elintézettnek lenni ismertetik el, a mváros közterheitől pedig nem lehetnek mentesek, csak azon egy hagyatván fön nekik, hogyha valami közmunkákat nemesi személyök megtenni vonakodik, azokat megválthassák."

A tanács aug. 13-kán elhatározta, hogy miután a pálinka-pince fölötti s azelőtt az aljegyzőnek lakásul szolgált épület, a régiség folytán s az irgalmas-rendiek által melléje tett épület miatt a lakásra alkalmatlan, mert kevés idő alatt a tulsó fala is egészen öszszeomlott, - az a régi szándék szerint egy emeletre felépittessék, de költségkimélés tekintetéből a belső fal elmaradjon, s csak a mizeriek falához ragasztassék az épület, mely nem cseréppel, hanem zsindelylyel fődendő be. Az aljegyző laka kissé tágittassék, az emeleten 4-kis szoba létesíttessék, melyek vagy a városi tisztviselők, vagy pedig a vgyei tisztek által lesznek használhatók. - Azonban aug. 24-kén az végeztetett, hogy az eddigi aljegyzői lak a korcsmáros használatára fordittassék, ugy hogy ott még két szoba és konyha kiteljék. - Ugyanakkor elhatározták, miszerint a tanács-ülés folyama alatt érkező tanácsosak késlekedésökért 50 dénárt fizetendenek büntetésül.

Mivel közönségesen azt hirlelték, hogy "azon árestom, melyben az bötsülletes Gazdák egy némelly hibáj véget bé záratni szoktanak, mód nélkül büdös volna," azért az ilyenek a kihallgató terem melletti szobában fognak addig záratni, mig az uj épület elkészül, melynek egyik legalkalmatosabb szobája e célra fog berendeztetni. - Miután a birónak hitelesen tudomására esett, miszerint Kép János a város dolgaira nézve a népet felbujtogatja, sept. 1-jén megintette e zavargó fejű embert, hogy az ily tettekkel felhagyjon, mert különben kemény módokkal fog a hallgatásra kényszerittetni. Ugyanekkor Vajzer János kapitány úr megbizatott, hogy serényen felvigyázzon, és ha a népet észreveszi, hogy az ittott tilos gyüléseket tart, erről a birónak rögtön jelentést tegyen. - A váczi nemesek a tanács egyhangú megegyezése folytán, nem kötelességből, hanem a jó egyeség kedveért, csak ezen évre, a személyöket illető házi-adó öszszeirása alól kivétettekül jelentettek ki. - A tanács a jégtorlódás ellen erős fabakokat ásatott be kellő helyekre, s a Duna árja elleni gátfalból annak erős hullámai által kiragadott köveket pedig öszszeszedetvén, azokat a tanács a város most épülő házába felhasználni rendelte.

Madonna a gyermek Jézussal - váci céhzászló részlete

Borozó párt ábrázoló faragás hordófenékről, 18. század

J.G. Hamilton: Lábasmarha tájban 1725

Mezőgazdasági munkák és eszközök ábrázolása 18. század végi gazdasági könyvből

OKTÓBER 16-KÁN EMLÉKÜL ez van a városi jkönyvbe bevezetve: "A mai délelőtti féltizkor minden várakozáson kivül II. József császár ő fölsége legkedvesebb jelenlétével e várast a polgárok legnagyobb bámulatára szerencséltetni méltóztaték, a ki is mindenek előtt a székesegyháznál állot meg, környezetében lévén Zerdahelyi Gábor püspök ő mlga, a többi kanonokok, Burján Sámuel kir. tánácsos és plenip. ő nga, és az egész tanács. Ugyanazon templomba bement, azt megtekintette, onnét kijövet annak karzatát tekintette meg az altányon levő szobrokkal együtt; ahonnét lejövén, a püspöki laknak csak területét és kertjét járta be, elhagyva az épületet; aztán a kegyesrendi atyák régi társodáját nézte körül egészen, megtekintvén annak felső emeletét is; honnét lejövén, az iskolákat akarta meglátogatni, de azok becsukva lévén, ismét az uj épületbe lépett be; ahol rövid időzés után megjárva a papnöveldét, csak az oltárt vette szemügyre, elhagyván az épület megtekintését.

"Innét az angol kisasszonyok lakába ment át, a zárlaton kivül maradni parancsolván az oldalát környező tiszteket, és ő fölsége csak gr. Chaunitz és Zerdahelyi püspökkel látogatta meg azokat. Ez épületből egyenes úton a "Theresianum Collegium"-ba jutott el, a hol az épületeket huzamosabban szemlélgette. Ezek igy lévén, midőn ő fölsége már onnét is kijövendő lenne, a város birája a külső folyosón a tanácsot két sorban állitotta fel, és ő a kijövő felségnek az egész község nevében legalázatosabb "Memorialé"-t nyujtott át, a mit elvevén, németűl kérdé, hogy hát mit akarna? Erre a biró válaszolá, hogy lenne tekintettel a község iránt; aztán ő felsége az előtte állóknak ezt mondván, "Salveant", kotsira ült fel s elindult, a kövezetre érve pedig megállitá a lovakat ő felsége s a város épületeit nézegette; a szállásházig eljutván, ismét megállittatá a lovakat s abba bement gr. Chaunitz segédével, gr. Almássy tábornok kalauzolása mellett, a kinek is 6 aranyat ajándékozván, a kocsiba beült s eltávozott." - Ekkor nézte ki, hogy rohamosan behozandó reformjai folytán az itt megszüntetendő intézetek nagy épületeit mire rendeli majd fordittatni.

A biró az okt. 19-ki ülésen a külső és belső tanácsnak előadta, mikép a lakósok nem igyekeznek az adót fizetni, noha tudvalevő dolog, hogy a város mind az uraságnak, mind pedig a vgynek sokkal tartozik s az ujévkor felszámitott 33000 frtnyi adóból ez idáig alig lehetett nagy bajjal 8000 frtot beszedni, fönmaradván 25000 frt. Miért biró urnak azon inditványa, hogy a város egyes részei a belső és külső tanács tagjai és a tisztviselők közt felosztassanak, a kik is azokra felügyelni tartoznának, és mihelyt észrevennék, hogy valaki borát eladta, ezt a pénztárnoknál azonnal jelentsék, miután igy a város a magáéhoz könnyebben jutand, teljesen helyeseltetett s a mondottakból a felügyelők azonnal kirendeltettek e feladat teljesitésére. - Okt. 31-kén is a belső és külső tanács, s a népből behivott 95 egyén előtt is tárgyaltatott az adóbehajtási ügy, felolvastattak a vgyei azon körlevelek, melyekben a város karholtatik az adónak pontos be nem fizetése miatt, az előljárók tunyáknak neveztetnek és azért tömlöcözés, sőt veréssel is fenyegettetnek. Huzamos tanakodás után abban lőn megállapodás, hogy az adóhátralékosoktól buzájok és egyebök katonai executio mellett az adó fejében lefoglaltassanak. - Ekkor a város a földesuraságnak 3025 frttal tartozott. - A Budára költözött Nyisnyánszky ügynök úrnak 4 öl tüzifát és 2 akó veres bort ajánlott meg a tanács.

A mlgos uraság által megengedett faizás nov. 26-kán a negyedmesterek által kihirdettetett. - Dec. 7-kén a tanács a helybeli nemesek által történendő közterhek megváltására nézve, a vgyei, föntebb közlött rendelet folytán, abban állapodott meg egyhangulag, mikép e cimen a házzal biró nemesek két körmöczi aranyat, a háznélküliek pedig 2 frtot fizessenek, és ezt csak a tanács tetszéseig. - A dec. 17-ki ülésen az itt állomásozó Gyula-ezred két őrmesterét többféle fáradalmaikért egy-egy akó veres óborral örvendeztette meg a hálás tanács.

1785. jan. 7-kén Dedinai Burján Sámuel elnöklete alatt, Somogyi Antal pestvgyei táblabiró és a váczi püspöki uradalom ügyigazgatója s a többi gazdatisztek jelenlétében székujitóülés tartatván, a mult évben választott biró, a magyar és német tanácsbéliek, úgy a tisztviselők is ezen évre is mind megerősitettek. Két elhunyt tanácsbélinek helye a városi pénztár javára betöltetlenül hagyatott, és azután elnök ő nga a város jólétét illető, 9 pontot tevő kérdéseket tett. Délután Somogyi Antal ügyigazgató, Kis József ügyész és Raicher Ferencz számvevő urak kiséretében elnök ő nga ismét megjelenvén, a város némely fontosabb ügyeit elővette s azokra nézve igen jó, gyakorlati intézkedéseket tőn. - Jan. 8-kán előhozatott a külső tanácsbéliek ügye is, a kik az iránt kérvényeztek, hogy miután a város dolgaiban minden fizetés nélkül fáradoznak, legalább az átmenő katonák beszállásoltatásától mentessenek fel. Ezen ügy egy népesebb gyülésre odáztatott el.

Plenip. úr ő nga jan. 18-kán azon rendeletet adta ki az árvák tömegei kezelésére nézve, hogy azoknak, kik itt helyben házasúlnak, nem tekintve nagykorúságokat, örökségök kiadassék, azokéi pedig, kik innét elházasodnak, éltök 24-dik éve betölteig az árvagondnok kezelése alatt maradjanak. - A vgye a verebek, varjúk, szarkák és egyéb ily szárnyasok ellen ismét irtó háborút inditván, jan. 21-kén közhirré tétetett, mikép egy házzal biró adózóra 5 veréb- és 1 varjúfej vagy szarkáé, a házas-zsellérre pedig 2 veréb- és 1 varnyúfej lőn kivetve; az ezeket be nem szolgáltatók, minden egy ily fejért büntetéspénzt tartoznak fizetni; t. i. a verébfejért 1 drt, a varnyufejért pedig 1 krt. - Minthogy a telkek öszszeirásában igen sok hibák találtatnak, melyek miatt vagy a város, vagy pedig az adózó károsittatott idáig, hogy ezek a jövőben ne történjenek, febr. 4-kén abban lőn megállapodás, mikép a földek fölmérése Fidler Tamás uradalmi mérnök úr felmérésével vettessék egybe, és igy a hibák kiigazittassanak. E végre a tanács kebeléből egy bizottságot nevezett és küldött ki. - Az adózók könnyebbségére a pálinkaház az itt fekvő Gyulay-ezredbeli katonák kórodájaul adatott oda.

Minthogy a Pestre egykor-máskor a város ügyeiben kiküldetni szokott bizottságok a szállást illetőleg sok kellemetlenséget voltak eddig kénytelenek kiállani, a mult évi tisztujitó-szék alkalmával azon inditvány merült fel, hogy azok kikerülése végett külön állandó lakás béreltessék ki, de mérsékelt áron, s ebbe márc. 12-kén a község is teljesen beleegyezvén, az ily lakás fogadása s a vgye közgyüléséni megjelenés végett a biró, egy tanácsbeli s a főkamarás Pestre küldettek ki. - E hó 30-kán a vakondokok elvesztésére, melyek a réteket nagyban rongálták, valami ügyes ember kerestetni rendeltetett, és ez kamarás úrra bizatott. - A püspöki város házainak számokkali megjelölésére, a mostani katonai öszszeirás folytán, Tronk György piktorral 4 frtban egyezett meg a tanács. - Miután a havak szokatlanul nagyobbak és tartósabbak, ezen alkalmatlan időben a gazdák széna dolgában nagyon megfogyatkoztak, s azért a tanács márc. 28-kán a városéból fontját 5 drjával végezte e szükség fedezésére kiszolgáltatni.

A kiosztáskor olyanoknak adattak szántóföldek, kik marhákat tartottak, de most már ilyeneket nem birnak, s mégis az igavonó marháikkal közszolgálatokat tevők nagy sérelmével most is ama szántóföldek használatában vannak. Azért e fontos ügyet az úrszéke elé terjesztette a tanács, úgyszintén a közönségre nézve azon káros tilalom-áthágást is, hogy némely fakereskedők, mint Titlhuber, Khebl és Pold, minden intelmek daczára is a faszállitóktól kéz alatt az épületi fákat jó olcsón bevásárolják, ugy hogy azok a piacra nem kerülhetnek, és aztán a szegény népnek nagy drágán eladják. - Ápril 6-kán a tanács iratilag panaszt emelt a plenip. úr ő ngnál a kapt. részi tanács ellen, mint a mely vásári alkalmakkor, a püspöki város jogát illető sulymérésekbe avatkozik ennek nagy kárára, holott ez a kir. javadalmakat haszonbérli, a melyekhez tartozik a mázsálás is, - s azért a beavatkozó tanácsot rendre igazittatni kéri.

A tanács az ápril 8. és 9-ki üléseken, szokás szerint, magának, a városi tisztviselőknek, vgyei tiszteknek, és a helyben állómásozó katonaság két kapitányának fejenkét 2 akó márciusi sert ajánlott meg. - A tanács kebeléből egy bizottságot menesztett a plenip. úr ő nghoz azon jól indokolt folyamodványnyal, miszerint a terület megvizsgáltatását máskorra halasztani kegyeskednék. - Ápril 24-kén a községből is jó sokan jelen lévén, a biró úr előadta, miszerint a mlgos uraság nem hallgatta meg a tanács előbbi kérelmét, hanem a legelő-mezők megvizsgáltatását mostanra rendelte, s e végre a vgyei bizottságot ki is hitta ide, s egyszersmind úrszéke is fog tartatni. - Ápril 27. 1785. A vácziak úrbéri panaszai ügyében, a nmlgú m. kir. httó-tanács intézménye folytán, Pest vgye dec. 20-kán tartott közgyüléséből bizottságot küldvén ki Váczra, minthogy ekkor a folytonos alkalmatlan idő miatt a rábizott feladatot az nem teljesithette, kénytelen lévén a hó elenyésztét bevárni, csak 1785. ápril 24-kén foghattak a bizottsági tagok működésökhez.

Fölvették pedig csak a kir. rendelet 25-dik pontjának azon részét, mely nekik a mvárosi legelő, ennek valódisága és milyensége megvizsgálását, a már létező térkép meghitelesitését parancsolja. Maguk mellé vévén a tanácsból azon tagokat, kik több éveken át az egész területet ismerni tanulták, ezek s az uradalmi tisztek jelenlétében a legelőül szolgáló egész váczi területet bejárták és megszemlélték, s a kellő tanakodás után ugy találták, hogy az egész váczi legelő-területet két, az állandók és nem állandók osztályába kell sorozni:

És pedig:

A) Az állandók osztályába helyezik

1-ör a Dunapart körül terjedő, és az uj mérés szerint 36,465 négyszögölnyi bornyúlegelőt, melyet nagy részben a Duna, mint jelenleg is elönt. Ennélfogva, noha termékeny földü, mégis minden holdat 1200 négyszögölével számitottuk; kitesz tesz tehát 30 /465 holdat.

2-or fő-legelőt, a mvárosi telepitvány alsó végétől Sződ helység földjei határaig, mely öszszesen 1.835,733 négyszögölre rúg fel. E területen homokos részek, és sok helyen futóhomok léteznek, legelőre azért alkalmatlanok. Ennélfogva az emlitett fölszámításból kiveendő 75,000 négyszögöl; a Váczról Pestre vivő köz- és egyéb utak tesznek öszszesen 95,500 négyszögölet. E két tétel 170,500 négyszögölnyi számát kivonva a föntebb kitett öszszegből, marad valódi legelőül 16,65233 négyszögöl. Ennek harmadrésze, minthogy homokos föld, 1400 négyszögölével számitva 396 /667 holdra megy, mig a földnek többi két, közönséges tulajdonságú része 1200 négyszögölével számitva 925 /155 holdra megy fel. Öszszesen hát ezen legelő az ujabb felmérés szerint 1321 /832 holdat képez.

3-or az árok és szántóföldek közti legelő a vásári téren alól az uj felmérés szerint 48,560 négyszögöl, mely minthogy a legjobb s legtermékenyebb föld, minden holdat 1100 négyszögölével véve, kiad 44 /160 holdat.

4-er az uradalmi komlókert alatti és a nagy árok körüli legelő, az uj mérés szerint 41,000 négyszög megy, mely középszerü termékenységü, 1200 négyszögölével ad 57871 holdat.

5-ör a Cselőte alatti legelő, az uj fölmérés szerint 69,271 négyszögöl, mely középszerü termésü lévén, 1200 négyszögölével ad 57 /871 holdat. - Az emlitett módon tett állandó legelő tehát öszszesen 14881/3 holdra teendő.

B) A nem állandók osztályába sorozták:

6-or a dombos-völgyes legelőt a szántóföldek szélein a mvárosi telepitvény (colonia) fölött a Duna partján a verőczei határokig kiterjedve, mely az l. m. n. o. p. q. betük alatt 126,403 négyszögölet tesz. Ez a fekvése váltózatossága miatt a marhákra nézve igen nehezen járható, és azonfölül több helyeken a vizrohanások által mélyen kivájt lévén, de a közutak is annak nagyrészét elfoglalván, csak felét véve fel, 1200 négyszögölével tesz 522/3 holdat.

7-er az erdőjárások a praediális Naszál lábánál, melyekben legelő engedtetik, kivévén a makkoltatás idejét, az uradalmi térkép szerint 2,493,225 négyszögölre rúgnak. Minthogy ezek nagy részben a fasűrűség miatt járhatatlanok a marhákra nézve, ide tudva a makkoltatás idejét is, mely alatt azok onnét kizárvák, csak negyedrészben vették fel s 1200 négyszögölével a legelőre 5191/3 holdat számitottak.

8-szor a szántóföldek a váczi területen, az uradalmi térkép szerint, 31447/8 holdat tesznek, melyek minthogy két calcatura által miveltetnek, tekintettel a semlékes és gyim-gyomos helyekre, csak negyedét vették fel a legelői számba 7867/32 holdjával.

9-er nemkülönben ide sorozzák a szénakaszálókat, 822, melyek kaszálás után a marháknak legelőkül szolgálnak, ezek is csak negyedével számitva 2051/2 holdat adnak ki. Az emlitett módon számitott nem állandó legelő kiterjedése tehát öszszesen 156323/32 holdra megy fel.

A felbozott helyeken létező valódi legelő összes menynyisége 3052 2/32 holdat tévén, hogy a helyiségeket egymástól fekvés és távolságra nézve megkülönböztetni lehessen, mindezek az evégre szakértő mérnök által készitett térképen pontosan kitéve vannak, melyet is miután gondosan megvizsgáltuk, minden tekintetben, azt aláirván és pecséteinkkel megerősitvén, mint meghitelesitettet ezennel bemutatjuk. - A legmagasabb kir. parancs folytán ezen helyszinen tett vizsgálatunk s az ide zárt térkép hitelesitése fölötti, hiteles bizonyitványunkon alapuló tudósitásunkat teszszük ezennel a legalázatosabban Mlgdnak. Kelt Váczott, a püspöki mvárosban, 1785. ápril 27-én, Szilassy László táblabiró mk., Vida István táblabiró mk., Blaskovits Mihály mk., Balla Antal rendes mérnök mk., Csabay László szolgabiró mk."35

Ápril 29-kén a tanács a házi bormérésre nézve magát tájékozandó, elhatározta már előbb ezen ügyben Pécs, Eger, Gyöngyös és Veszprém városok előljáróihoz leveleket intézni, melyek is ezen ülésen felolvastattak. - Május 1-jén a belső és külső tanács több mint 70 polgár jelenlétében rendkivüli ülést tartván, a biró előadta, miszerint a vgyei bizottság a legelőket megvizsgálta ugyan, de az eredményt még tudni nem lehet, annyit azonban mégis értett a bizottságtól, mikép azt igen szeretné tudni, hogy a nép miben akarna megállapodni a mlgos urasággal, miszerint igy már valahára e két fél között az egyeség állandóan létre jöhetne. Erre a tanácstól nyert engedély folytán a jelenvolt számos gazdák kimentek az u. u. kihalgató-szobába, maguk között teendő külön tanakodás végett. Innét egy óra mulva előjövén, ugy nyilatkoztak, mikép jogalapon ugyan kérelmezhetnek, hanem a vgyei tek. bizottság kegyes közbevetése által azon esedeznek a mlgos uraságnak, miszerint ha ez nekik félévi szabad bormérést, egy dézsmát és egész Cselőtét oda engedi, minden követeléstől elállanak, annál is inkább, mert fájlalják, hogy ő főmgat öreg napjaiban megbántaniok kellett.36

A tanács e dologban közremüködését megigérte és aztán a gazdák békében eloszlottak. - Majd ismét előfordult a váczi nemesek, föntebb is emlitett adók elleni panasza, főkép pedig az, hogy leginkább a közterheket sem ők magok vinni, sem azokat megváltani nem akarják. Azért nagyon sajnosan veszi a tanács, hogy folyamodványaikkal oly gyakran alkalmatlankodnak a vgyén, holott, tekintve a nép sérelmét, épen a tanácsnak kellene e nemesek ellen oda panaszt intézni. Ugyanis hacsak a város házi közköltségei tekintetnek is, azok a vgyei adó és kikerülhetlen kézi dolgokon kivül 16,200 frtra, s a körülményeknél fogva évenkint még többre is rugnak, aztán a vásárok, vám, rév, korcsmák, szóval minden javadalmak a város közpénztárából haszonbéreltetnek, illő tehát, hogy a minden javakat közösen élvezők, a közterhek viselésében is egyesitett erőkkel osztozkodjanak.

Május 8-kán kelt intézvénynél fogva a nmlgú m. királyi httó-tanács a váczpüspöki és káptalani két város viszszaegyesülését, melyet azok kértek, meg nem engedvén, azokat az egyeség megtartására utalta. Ezen intézvény Pest vgyhez lévén áttéve, onnét adatott ki a két, emlitett városi hatósságnak. - Május 10-kén olvastatott Eger püspöki város hatóságának e hó 2-kán kelt válaszirata a házi bormérésre nézve, mely szerint a bormérési jótétemény, melynek minden gazdák örvendenek, sz. Mihály főangyal esti harangozásával kezdődik és tart dec. végeig. E szokás mindkét uraságával e század eleje körül tett közmegegyezésén alapul, s azóta a szokás által megszilárditva minden félbeszakitás nélkül gyakoroltatik maig is. - Május 21-kén a tanács az uradalom és város közt fönförgó állapotról tanakodván, abban állapodott meg, hogy két kérvényt tétet föl, az egyiket ő főmghoz, s ha általa meg nem hallgattatnék, a másikat egyenesen a király ő felségéhez aziránt esedezvén, hogy az urbéri szerződvénytől, mely nagy terhére van, megszabadulhasson, mivel mind az adózás, mind pedig a kir. jövedelmekre nézve egy szerződésen lévén, mégis mennyi javaktól fosztatott meg, melyekért adózott és a szerződvényben világosan benfoglaltatnak.

A mlgos uraság és a város közt fönforgó ügyben május 31-kén a biró és főjegyző urak Pestre kiküldettek. - Jun. 21-kén plenip ur ő nga jelenlétében és elnöklete alatt ülés tartatott, a ki, minthogy hallotta légyen, mikép a levéltári iratok szétszórva hevernek, a jegyzők pedig azok lajstromozására sürgős és sok teendőik miatt rá nem érnek, e végre irattárnokul Ballya István és Kmoch János urakat nevezte ki, kötelmökké tétetvén, hogy ezentul az irattárt jó rendben tartsák s annak rendezéséhez a legközelebb hozzá fogjanak. - A jelenvolt gazdaság azon kérelmét adta elő, hogy az adókönyvecskébe nemcsak a kivetett öszszeg, hanem kinek-kinek vagyonértéke s az ettől fizetendő adómennyiség is beirattassék. Ennek teljesitését a tanács megigérte. A biró jelentése szerint, tudva levő dolog, mikép a szántóvető-gazdák, a nmlgu kir. kancellária és httó-tanács itélete szerint, nem tartoznak ugyan a tizedet behordani az uraságnak; de a tanács aug. 3-kán azt mégis egyhangulag elhatározta, hogy tekintetbe vévén a kedvező és ellenkező körülményeket, ha az uradalom fizet, a gazdák tegyék meg a behordást, sőt ha a fizetésről szó sem lenne, még ez esetben is tegyék meg, hogy igy a város kérvénye az illető helyen annálinkább meghallgattassék, az ugyanis igy bőven kárpótolva leendvén.

És ezennel aváros történetében egy igen nevezetes időponthoz értünk el, amidőn ő főmga és a város közötti viszony teljesen megszakadt; ugyanis ő főmga gr. Migazzi 1762. május 15-kén I. Ferenc és M. Teréz által a váczi püspökség élethoszsziglani administrátorává neveztetett ki ugyan, de miután annak javait 23 év, egy és félhóig, azaz ezen 1785. évi junius utolsójaig birta, azután e püspöki javak ő főmga akarata folytán a kamarára szállottak ezen évi jul 1-jén. Igy van ez az 595. sz. a. aug. 16-kán a városi jkönyvbe bevezetve. Kijöttek ide a kamara által megbizottak és annak részére ezen év végeig a püspöki javakat öszszeirták, mint ezt alább látni fogjuk.

A felsővárosi gazdák aug. 17-kén azért folyamodtak, hogy a szóri és más belső réteken nekik is szabad legyen, mint a belvárosiaknak, legeltetni. Ezen ügyben végeztetett, hogy miután a folyamodók a haszonbért a belső gazdákkal együtt fizetik, a szóri legeltetés nekik is megengedtetik, mivel az csupán a püspökvárosi gazdaságé; a belső rétek azonban a káptalanrésziekkel közösek lévén, erre vonatkozó kérelmöknek hely nem adathatott. - Vácz városa öszszes lélekszáma és vagyonai öszszeirására azon rovatok szerint, melyeket az ide kiküldött kamarai bizottság adott ki, a tanács kebeléből bizottságot nevezett ki. - Mivel a többszöri intelmek és tilalmak dacára is észrevétetett, mikép különféle ürügyek alatt a helybeli lakósok Budán borokat vásárolnak öszsze, azokat hajón Váczra szállittatják s itthon alattomban kimérvén, mind az uradalom, mind pedig a város jövedelmét érezhetően csökkentik, aug. 23-kán szigorú intézkedéseket tett a tanács az ily tilalom-áthágások meggátlására.

A tanácsnak értésére esvén, mikép a piacon létező közkút már oly roskatag állapotban van, hogy használni sem lehetne, annak megvizsgálására aug. 25-kén egy bizottság küldetett ki. - A jun. 21-kén kinevezett bizottságot aug. 26-kán a tanács figyelmeztette az irattári lajstromozás minélelőbbi megkezdésére. - A biró sept. 2-kán előadta, mikép az itt működő kamarai biztosok neki meghagyták, hogy ezentúl minden körözvényt másolatban az uradalomnak beterjeszszenek. - A vgye meghagyása folytán, sept. 20-kán a tanács a váczi kórodára nézve azon tudósitást tette, hogyha a helybeli szegények vagy szükölködők közől valaki megbetegszik, az olyan az e végre rendelt kórházba vitetik és az ilyenek gondozására létező alapból gyógyszerekkel is elláttatik. - Pauer János pesti vendéglősnek, a ki a városnak a vgyére kiküldött bizottságait minden dij nélkül állandó szállással tisztességesen ellátta, - annál is inkább, hogy már a mult évben a város mindkét tanácsa beleegyezése mellett abban lőn megállapodás, mikép Pesten állandó lakás szereztessék bérben, ha ez bár 60 frtra menne is, - sept. 30-kán 3 öl tölgyfa ajánltatott meg. - Ugyan e napról keltezve némely sérelmek orvoslása végett a tanács a vgyei gyülésre egy folyamodványt menesztett. - Október 7-kén ANCHELY, kit a kamara Váczra biztosúl küldött, az őt áthozó révészek hanyagsága ellen panaszt tett; kik azonban magokat helyesen kimentvén, a büntetéstől ugyan ez úttal megmenekültek, de hogy a nevezett úr mikép akar velök elbánni, az rá bizatott. - Ezen úrnak itteni huzamos működése, e város történetében gyászos időszakot képez. Ő ugyanis minden tőle kitelhetőt elkövetett e város szomoritása, kárositása és megrontása végett annyira, hogy a vérig sértett község ellene a vgye, kamara, httó-tanács, az illető megyés főpásztorhoz, sőt még ő fölségéhez is folyamodott, a mint ezt alább részletesen és sajnosan látandjuk . . .

Okt. 23-kán népes ülés tartatván, a biró úr előadta a számos jelen voltaknak, mikép a postaút a vgye által 26 helység közt felosztatván, a kivetés szerint, a püspöki városra 2601/2 öl esnék, melyeket kövekkel, földdel és kavicsokkal kellene kirakni. E nagy terhet azonban a váczi szegénység meg nem birhatván, a vgyre egy kérvény intéztetett könynyebbitésért, mely ez ügy megfontolását tek. Veres István szbiróra bizta, a ki is amaz ölek öszszegének felét elengedte, e helyett csak két partot tartozván a város levonatni, és ezen aztán a szegény nép megnyugodott. - Majd emlité biró úr, mikép a kamara által biztosúl ide rendelt Anchely úr rosz néven veszi, hogy a földesuraság változtával több kurta-korcsma vétetett észre, milyenekről ő főmga idején csak ritkán lehetett hallani. E tilalom megtartására a számosan jelenvolt gazdaság intetett azon megjegyzéssel, hogy a bajt aztán magoknak tulajdonitsák. - Az adó gyors befizetése annál is inkább sürgettetett, mert a kamara a haszonbéri dijt előlegesen szokta követelni.

A tanács okt. 28-kán ismét figyelmeztette az illetőket, mikép az idegen borok behozatalától tartózkodjanak, hogy valami bajba ne keverődjenek. - E hó 30-kán a póstaút-csináláshoz Vajzer János kapitány úr 1 frt 50 dr. napi dij mellett két hajdúval kirendeltetett, a népet e dologra kirendelő kisbirák napi illetményök 20 drban állapittatott meg s az is végeztetett, hogy a munkások száma naponként legkevesebb 150, szükség esetén 180 is legyen. - Az itt levő katonai bizottság a szállásházat a katona-tisztek részére akarván elfoglalni, nov. 8-ról egy német szövegű folyamodványt intézett a tanács a nevezett bizottsághoz szándéka megváltoztatása végett. - Nov. 11-kén közhirré tétetett a nmlgú httó-tanács azon helybenhagyása, miszerint az idegen borok behozatala szigorúan tiltatik. - Rack András 8 pontnyi észrevételei feltétetvén, ezek 5-dikéből kiderül, hogy ekkor az adóhátralék öszszege 4342 frt 482/3 dr. volt, többnyire olyanok részéről, kiknek semmi vagyonuk sem volt, s ha csak dologra nem szorittatnak, másoktól pedig házaik és szőleik elvétetvén, el nem adatnak, misem folyik be tőlök a pénztárba, jegyzi meg a nevezett városi pénztárnok ur. A 6-dik pontban felhozatik, hogy még a múlt évben adóhátralékok miatt elvett ágyneműk, liszt és gabona, nehogy megromoljanak, eladandók volnának. E tekintetben a tanács a körülményekhez alkalmazkodva intézkedett.

Anchely János biztos úr e hó 14-kén kiadott 6 ponttú rendeletében, mely szerint az urad. erdőkből nov. 21-től szállitandó tűzifákra nézve nov. 16-tól s e hó következő napjain az urad. irodában engedélycédulák adatnak ki, a faizás szigorú korlátok közé szorittatván, miután ez a városra nézve igen nyomasztóul mutatkozik, a nov. 15-ki ülésen határozattá lőn, egy folyamodványt meneszteni b. Orczy László kamarai javak administratora ő mlghoz ama szigorú, a szegény lakosságot sujtó rendelet érvénytelenitése végett. - Vajzer János városi kapitány úr a városi szilaj lovak megbokrosodása miatt lábát kitörvén, betegsége tartamára Hajnik János úr rendeltetett helyetteseül, amannak ideiglenesen naponként két itce ó-bor ajánltatván meg. - Nov. 18-kán felovastatott a b. Orczy ő mlghoz menesztendő folyamodvány, melyben ama szerfölött megszoritó rendelet minden pontjaira megteszi a tanács észrevételét, s terjedelmes iratát azon kéréssel végzi, hogy miután a kis- és nagyszóri erdőkben, némely okok miatt, az eddig megengedni szokott faizás betiltatni szándékoztatik, azok helyett az alsó-penczi erdőt, melyben már több évek óta faizás nem történvén, következőleg ott elég sok száraz, hullatag fa találtathatik, könyörületből megajánlani méltóztatnék.

Biró ur előadta a nov. 20-ki népes ülésen, mikép remélni lehet, hogy a kir. kamara minden itteni jövedelmeit a városnak haszonbérbe adni fogná, és ha ez valósúlna, ez esetre azon kérdést tette: kivánnák-e azokat haszonbérbe venni ki? Mire a száz egybegyült gazdaság egyhangulag "Igen"-nel felelt, és kérte a tanácsot, hogy ezen célból lépéseket tenni el ne mulaszsza. Aztán a faizást illetőleg megintettek a gazdák, hogy minden legcsekélyebb hibát is kerüljenek, nyers, élő fát ki ne vágjanak, cédula nélkül az erdőbe ne menjenek, hogy ez által is a tiszteknek panaszra okot ne adjanak. - Ajánltatott nekik a csendes és békés élet, hadd lássa igy az uraság, hogyha szorongatásban vannak is, de a jó egyeséget sértetlenül meg tartják. - Nov. 22-kén Hajnik és Regele urak katonai ügyben Pestre Horányi Antal biztos urhoz küldettek le.

E hó 26-kán részletes ülés tartatván, az itt volt, most nevezett biztos úr által itt hagyott jegyzék, melyben azon kérdés tétetik: vajjon a város hajlandó volna-e a szállásház alsó részét katonai sütődeül oda engedni? tárgyaltatott, s abban lőn megállapodás, hogy tek. Horányi biztos úrhoz oly tartalmú kérvény intéztessék, mikép az ő közvetitése folytán, a szállásház sértetlenül fentartassék a város rendelkezésére. Ezen iratban kifejezi nagy zavarát a tanács, melyben őt a fönt emlitett kérdés döntöte; ugyanis ezen épület, melyet a hozzákapcsolt pálinkaházzal és istálókkal együtt a város nagy költséggel épittetett oly szándékból, hgoy az vendéglő leend, de aztán a katonaság részére fordittatott, - ingyen oda engedni, mily káros lenne, azért pedig ő fölségétől bért kivánni nem merészelne, az "aranyhordó" korcsmát sem ajánlhatta a modott czélra, az uradalomnál leendő huzamos kieszközlés nélkül, és még ez is hátrányos lenne a városra nézve; azért is, hogy a magáét megmentse a tanács, azon inditványt teszi, mikép ha a sz. ferenczrendiek kallóháza élelemtárul használtatnék, ott a legalkalmatosabb helye leend. Aztán felhivja a biztos urat, hogy tegyen ugy, amint legjobbnak itélendi, ők a legendelmesebb szolgák leendnek.

A városi hatóságnak sokszor meggyült a baja oly üzérkedőkkel, kik egyszersmind nemesek is voltak. Ezek ugyanis, nemesi kiváltságuk szine alatt, a vámokon áthajtott marhák - s egyéb ilyenekért fizetni nem akartak, noha ara kötelesek voltak, mint kereskedők a törvénynél fogva, hanem irkáltak a httó-tanácsra, a vgyre s mindennemüvé, és csak sokasitották a tanács dolgait. A vámos az ilyenek ellen ezernyi panaszokkal állt elő a városházán, a ki azzal lőn biztatva, hogy a vgye által már kidolgozott tariffa, mely az illető helyen kifüggesztetni fog, az ily panaszoknak elejét veendi, mert jövőre minkét fél jobban tudja majd magát tájékozni. Ez ügyben a tanács azon jelentést tette a nmlgú httó-tanácsnak 32,277. sz. a. érkezett intézvényére, hogy a nemesektől saját javaik után soha sem vétetett vámdijt, ilyen csak akkor követeltetvén tőlök, ha nyerészkedésre hajtottak át marhákat, juhokat stb., mikép az ilyenekért másutt is fizetni köteleztetnek vámdijt. Egyébiránt, ha ez törvénytelenül történt, a legalázatosabban utasittatni kivánnak, irja a tanács. - Nov. 29-kén a vámos ur kérelmére, többi közt azon utasitás adatot neki, hogy a vgye által elkészitett vámtariffához alkalmazza magát.

Dec. 5-kén Kmoch János tanácsbéli urat komolyan megintette biró ur, hogy óvakodjék a zuggyülések tartásától, mert ha nem fogja e kihágást kerülni, az történend vele, mit az ilyen esetekért a rendelmények előirnak. - Dec. 9-kén délután ülést tartatván, a tanács a káptalanvárosi hatóság ellen, mivel ez az ő dohánymázsálási jogába avatkozik, az uriszékhez panaszát iratilag bejelenteni elhatározta. Ezen folyamodványában világosan kimondva van és kimutatva, mikép e jog csakis a püspökvárosi tanácsot illeti, mint a mely a királyi haszonvételeket árendában tartja, melyekhez a mázsálási jog is tartozik vásári alkalommal; és a mázsálási eszközök, ezek föntatrtása is mily sok költségbe kerülnek, és mégis azok hasznát nem látja a város ama beavatkozás miatt, és azért kéri az úriszéket, lenne kegyes a nevezett sértő és kárositó félt a beavatkozástól eltiltatni.

A dec. 12-ki ülésen olvastatott azon kérvény, melyet a müködő és kiérdemült városi számadók az úriszékre a fölmentvény kinyerése végett beadni elhatároztak. Ebben felhozzák, hogy noha a rájok bizott hivatalokkal járó számadásokat rendesen elkészitve az uradalmi birálatra annak idején beterjesztették, és az onnét kivont nehézményeket, mind pedig a felül-nehézményeket is replikájokkal kellő időben elenyésztették, mégis ismételt sürgetéseikre is a fölmentvényt idáig meg nem kaphatták. Azért megint esedeznek, nehogy a hoszszas hallogatás által az ártatlanokra is valami baj származzék idővel, és a kik tán elmarasztalva volnának, azokra nézve a kielégités elrendeltetnék, az el nem marasztaltattak pedig, valamint az elmarasztaltak is, ha a meggyőzetésnek eleget tettek, hű szolgálataik iránti tekintetből, a törvény és szokás szerint fölmentvénynyel elláttassanak. E számadók ilyenekül többnyire 1770. év óta voltak alkalmazva a város hivatalaira.

Mikép föntebb érintők, ő főmga ezen 1785. évi jun. 30-kán megszünvén a váczi püspökség administrátora és javainak haszonélvezője lenni, azok a kamarára szállottak, melynek részére az általa ide Váczra kiküldött biztosok itt az öszszes uradalmi javakat nagy gonddal öszszeirván, jegyzőkönyvükből ezennel átveszszük a Vácz püspöki város történelmét szépen kiegészitő ezen érdekes részleteket.

A püspöki javak feje maga Vácz mezőváros, Pest vgyében, melyet a püspökség 7/8, a főtdő káptalan pedig 1/8 részben egészen elkülönitve bir, a kir. itélő bizottság előtt 1742-ben történt kiegyezkedésnél fogva. E mvárossal közvetlenül öszszeérintkezik Kis-Vácz, mely azelőtt külön biróság alatt volt, de már most Nagy-Váczczal ujra egyesitve vagyon. Vannak a váczi püspöki uradalomnak javai Pest- és Nógrád-vármegyékben, és pedig:

A) Pest-vgyben 1. Maga Vácz mváros, 2. Püspök-Hatvana Vácztól 3, - 3. Szilágy a bekebelezett Galambos és Szilágyi-Szór pusztákkal, szintén helység, mint az előbbi, - 4. Veresegyháza 21/2, - 5. Szada, helység mint az előbbi, 3, - 6. Mogyoród helység 31/2, - 7. Kis-Tarcsa helység 4, - 8. Alsó-Némedi helység 12 órányi, - 9. Rékas helység 2 napnyi - s 10. Alpár helység harmadfél napnyira - Puszták: 1. Váczi Szór félóra és 2. Sz. Jakab három órányi távolságra Vácztól.

B) Nógrád vármegyében: 1. Verőcze helység 1, - 2. Szende helység 1, - 3. Berkenye helység 21/2, - 4. Nógrád mváros 3, - 5. Borsos-Bérenyke helység 41/2, - 6. Kosd helység a bekebelezett Kéménd pusztával 3 óranegyed, - 7. Alsó-Sáp helység 4, - 8. Kálló helység 6 órányi távolságra Vácztól. - Puszták: 1. Cselőte 1/2, - 2. Naszál 1/2, - 3. Katalina 1, - 4. Gyada 1, - 5. Udvarhely 1 1/2, - 6. Alsó-Peacz 2, - 7. Magyalos 6 órára Vácztól.

A püspöki uradalomban közbirtokosok: Vácz mvárosban 1/8 részben a főtdő káptalan; Veresegyházán a főtdő nyáradi 1. sz. káptalan 1/4, Szadán ugyanaz felében, Rékason a főtdő váczi káptalan felében s Borsos-Berénykében 3/4 részben a Balogh-nemzetség. Több közbirtokos ekkor nem létezett.

Aztán emlittetnek az elidegenitett s részben per alatti birtokrészek, és ezek után számos okmányok, (melyek egyike alá [1765. márc. 15] mindjárt Migazzi bibornok neve után Kossúth János van irva, mint a főtdő szentszék hites lajstromozója) következnek, nekünk az illető helyeken e történelmi műben jó szolgálatokat teendők.

Leiratnak azután a birtokhelyek, melyek anya-, s a melyek fiók-egyházat képeznek, lévén azok mindegyikében maga a püspök a kegyúr. - Elszámláltatik, mely birtokokban vannak katholikus, és melyekben protestáns lakósak is. - Megjegyeztetik, hogy a népséget az uradalomban, a területek arányát tekintve, haszonnal gyarapitani nem lehet. - A lakósok nagyobb részben magyarok, tótókkal és németekkel vegyitve. - A vácziakon, berkenyeiek és szendiekken kivül mindnyájan örök kötelezettségre lekötött colonusok s legnagyobb részben katholikusok. - A vácziak mesterségeket és különféle üzérkedést visznek, a többi helyek lakói pedig részint csupán földmivelésből, részint pedig a helyek fekvésénél fogva, fakereskedés, szőlőmivelésből és fuvarozásból élnek. - A helyek majd szerződvény-, majd meg urbérileg traktáltatnak.

Ezen uradalom kebelében majorosági gazdászat üzetik a következő helyeken: Váczott, cselőtei, sz. jakabi, penczi és szóri pusztákon, Nógrád mvárosban, Kálló és Alpár helységekben, hogy mily haszonnal, mutatják az illető helyek összeirásai. - A püspöki uradalomhoz tartozó erdők neveiket azon helységektől vették, a melyek mellett fekszenek. Terjedelmesek ezek és makkdúsak, de nagyrészt most sarjadzók, s midőn a makknak jó termése van, mi hét év alatt szokott történni, nem megvetendő jövedelmet adnak, leginkább tölgyfákból állanak, némely kerületekben a fák vegyesek. Ezen erdők, ki vévén a veresegyházi, mogyoródi és alsó-sápiakat, melyek részint csekély terjedelmök, részint pedig fris sarjadzásuk miatt fel nem osztvák, öszszesen 22,58324/64 holdra rúgnak, és pedig: a kállói 416532/64, püspök-hatvani 248218/64, szilágyi Kis-Szórig 2491, kosdi 3428, szendehelyi 73532/64, berkenyei 521, nógrádi 2740, verőczei 197632/64, udvarhelyi és katalinai 150260/64, naszáli 207632/64, alsó-penczi 46312/64 hold. Az erdők 80 vágásra, vagyis 80 évre osztvák be; egy hold 1200 négyszögölet tesz. A mogyoródi, veresegyházi és alsó-sápi erdők a 80 éves beosztásból kivétetvék. Fidler Tamás mk. kamarai mérnök.

Az erdős területen lakó alatt valók az úrbéri törvény szerint ingyen láttatnak el épületfákkal, s az uradalmi szükségre is vágatnak; tüzi-fáúl pedig évenként a vágás minősége szerint többé-kevésbbé vastagabb fák, és pedig a tölgyfából több-kevesebb 2795, a bikkfából pedig 700 ölek vágatnak, s ezen fák, amenynyi az uradalom szükségét, t. i. illetmények, udvari fogyasztás, pálinkafőzés, téglaégetés, serfőződe, a 150 ölet tevő káptalani illetőséget stbit meghaladja, eladatnak. Az erdőkben sem kaszálók, sem szántóföldek nincsenek.

Az uradalom területén létező helységek, kivévén Rékast, mind birnak szőlőhegyeket, de az ilyenekből legtöbb esik Váczra, mint a melynek lakói a legtöbb helyeken mívelnek szőlőket, a közeli s távoli környéken. Az uradalomnak csak a váczi határban vannak majorsági szőlei, a külsők pedig 9-ed- és 10-ed adás fejében birnak a szadai és veresegyházi hegyeken szőlőket. A váczi,verőczei, kosdi, veresegyházi és szadai hegyeken jó minőségű borok teremnek, és évenként, kivévén az alpári, alsó-némedi és kistarcsai csekély területű szőlőhegyeket, az uradalom területén kivül termő borokat, főkép a vácziakat meszsze távolból is megkeresik.

Ezen helység lakói részint legelőkkel, részint az ilyenekké fáradságosan alkotott mezőkkel az úrbéri törvény szerint ellátvák; hogy pedig a helységek elégséges réteket birnak, bizonyitja az úrbéri szerződvény; egyedül a váczmvárosi lakósok panaszkodtak legelőjök állitólagos elégtelenségéről a legfelsőbb helyen, a kiknek is folyamodványukra ugyan legmagasabb rendeletből a vgye bizottságot küldött ki, hogy ez ügyet itt a helyszinen vizsgálják meg, mely is tudósitása szerint megismerte, míkép e mváros valódi legelője 30522/32 holdból áll; az uradalom marhái és barmai pedig, kivévén a Váczott, Mogyoródon és Nógrádban, illetőleg ezek területein létező juhokat, és csak a Verőczén és Püspöki-Hatvanán tartott fejős teheneket, mind az ő magán uradalmi területein legeltetnek.

Aztán elsoroltatnak az uradalom birtokaiban létező és annak jövedelmet hajtó mészárszékek és korcsmák mind. Megemlittetik, hogy Vácznak királyi rendeletnél fogva 4 országos és egy heti vásárja van minden pénteken,37 de a mely vásárok jövedelme a többi javadalmakkal együtt Vácz mváros által haszonbéreltetik, de úgy, hogy mikép más javadalmakból, úgy a vásári cimen is, az elosztatlan javak kiegyezkedési quótája a nyolcadiság fejében a püspöki uradalom által a főtdő káptalannak fizetendő rendesen. - Azonfelül létezik itt uradalmi kiváltságolt vám is, melynek azonban a nmlgú httó-tanács 1785. jul. 11-ki intézvényével jóváhagyott tariffája a vgye által még ki nem adatott. - Aztán van az uradalomnak réve is, melyet, úgy mint a vámot, a város haszonbérli az uradalomtól s ez a nyolcadiság cimén az egyezkedésben kitett bizonyos öszszeget a jövedelemből fizeti a főtdő káptalannak. - Ezen püspöki uradalomban ez a tizedet természetiben szedi, az egyházmegyei helyeken pedig részint természet-, részint pénzben.

Majd leiratnak a folyók, folyamok, halastavak, malmok, kővágók és termesztmények az egész uradalom területén ama jó olcsó világban divott csekély árakkal. Igy a buza méreje ekkor 1 frt, a rozsé 45 kr, az árpáé 30 kr, a zabé 21 krt, lencseé 1, babé 1 frt, fának öle 1 frt, a dohány mázsája 4, egy négyökrös jól megterhelt szekérnyi széna 4, sarnyúé 2 frt; a bor akója minőség szerint 1 frt, 1 frt 15 kr., 1 frt 45 kron adatott el; a káposzta száza 30 kron kelt. - Azután megismertetik Vácznak fekvése, leiratnak határai, körülményesen előadatnak az egyes birtokokat egymástól elválasztó határkövek, dombok és jelek. - Fölemlittetik, hogy Vácz szerződvényileg traktáltatik s azért a terület osztályozását, minthogy az úrbéri szabályozás sincs még behozva, meghatározni nem lehet, s ez ideig a vgye által sem tétetett.

A város területe sikon fekszik s csak északra emelkedik hegygyé, melyen sok szőlők vannak, de erdők a város területén nincsenek. - Megérintetik az uj székesegyház, a két plébánia, plébános urak, ezek jövedelmei részletesen, s hogy ekkor az öszszes lakósság 9057 lélekből állott, kikből 593 kalvinhitű és n. e. vagyis szakadár görög volt. - Felhozatnak az eltörölt hitszónok-rendiek, aztán az itt müködő kegyes- és sz. ferenczszerzetiek templomai, a normális és elemi iskolák, a karmester, tanitók fizetései az uradalom és várostól, a sz. ferencrendi kolostor közelébeni kóroda a nagyutcán, melynek ekkor, legnagyobbrészt a püspökök és kanonokok által öszszeadott 15043 frtra menő ellátási alaptőkéje volt. - Léteznek itt helvét-hitvallásúak vagy kálvinisták, a kik imaháza, a prédikátor és rektor részére az illető lakok akkor épittettek; vannak itt n. e. hitű görögök is, még ekkor pópa és imaház nélkül.

Elsoroltatnak a vendéglők (aranyszarvas, hattyú, zöldfa, fehérló), pincék, ezek belterjedelmei, pálinkaház; felhozatik a kétemeletes püspöki lak 52 szobájával stb., kettős pincéje, melyben 17000 akó bor fért el, e melletti nagy, fákkal beültetett tér, diszkert; a jószágkormányzói lak, egy másik ennek szomszédságábani urad. ház; a kulcsárlak, mely egykor Migazzi által az ő magánconvictusának helyiségeül használtatott; a présház, ennek szomszédságában egy nagy hoszszú szinnel, melyben a roppant nagyságu kádak és prések még maig is láthatók. Ezen kulcsársági ház területe a mellette lévő kerttel együtt körülbelül 600 négyszögölre rúg. Ide tartozik még a pintérlak a mühelylyel együtt.

Említtetik a városon kivüli uradalmi juh-hodály 1700 juhra, 200 akó bort befogadó pincéjével; telke 5600 négyszögölet tesz s az egész bekeritve van; az uradalmi majorsági, u. n. vörösház, az ebben lévő magtárak, gazdasági helyek, raktárak, tisztek és cselédség lakai két udvarral. Ezen egész telek körülbelül 2908 négyszögölre tehető, s ma már ezen vörös-ház nagyon ódonszerüleg néz ki; - az uradalmi szérős és szénás kert mintegy 5054 négyszögölnyi teleken, van ebben egy 24 öl hoszszú csür is. - Felhozatik a városbani magtárúl használt Sz. Miklós-, most már "rosz templom"-nak nevezett régi épület, melyben 8000 kila gabona fért el. - Szó van az uradalmi börtönökről, van itt 6, ezekből 5 a toronyban, egy pedig annak mélyében van, öszszesen 22 rabra. - E város területén volt az uradalomnak páduai juhok számára egy majorság, melyben a múlt években tartott az uradalom 254 fejős páduai juhot, kosokat, ürüket és bárányokat 399-et. Ezek öszszesen különböző cimen az uradalomnak jövedelmeztek 776 frt s 3 krt, ebből levonva a 228 frt s 4 kr. költséget, maradt az uradalomnak tiszta haszonúl 547 frt 59 kr.

A váczi zenész-cigányok robotváltságul 40 frtot fizetnek; a váczi görög boltosok adójaúl csak 163 frtot lehet biztosan feltenni, mert némelyek máshova költözködnek, másoknak a szegénység miatt a rájok kivetett öszszeg elengedtetik. - Ezen egész uradalomban a püspökség részére 9-ed és 10-ed szedetik, az mint földesurat, ez meg mint püspököt illetvén. Levonva előre a nyomtatási illetményt, közönséges termésű év a váczi területről 9-ed cimen ad 4389 frt s 57 krt. 10-edűl pedig 7555 frt s 15 krt. - Vácz város területén erdők nincsenek, hanem van 4 majorsági szőlő: 1. Öreg-Zsobrákon "Althán" nevü 200, - 2. Grónáron 65, - 3. Gombáson 193, - s 4. Bácskán 42, öszszesen 500 kapás. - Van ezen uradalomnak két rétje, tudniillik a Gombkötő-szigeten és Derecskén. - Majorsági szántóföldek (agri allodiales) a váczi területen nem léteznek.

Vácz város területén a község legelőjén külön nincs uradalmi legelő, csak a közeli Cselőtén, mely Nógrád vgyben fekszik és elkülönitett magán uradalmi testet képez. - A városon kivüli u. n. uradalmi kert, az uradalmi "Isten malma" közelében, 8 hold területen fekszik és fallal van keritve, zöldség terem benne.38 Mindig nagyobb költségbe került, mint amennyi haszon volt belőle, s azért a nmlgú kamara, a kamarai öszszeiró által tett jelentés folytán, aug. 24-kén azon intézkedést tette, mikép a kertész minden haszonbérfizetés nélkül a maga javára használja azt, de úgy, hogy az olaszfákat és a kertet oly állapotban tartsa fön, aminőben ezeket átvette. Amiért is jövedelem cimén itt fölvenni mit sem lehet. - Gyümölcsös itt nem létezik sehol.

A helységekben a lakósok nyelvre nézve és vallásra különbözők, és pedig: Alsó-Némedin magyarok, de vannak tótok is; Alpáron mind magyarok, valamint Rékason is; Kis-Tartsán mind tótok; Mogyoródon nagyrészt magyarok, de vannak svédek (Zeller József, Pichler Mátyás kőfaragó), morvák (Ortell Mihály, Pávik Gábor kőmivesek) s osztrákok (Máár József, Pencznaor Ferenc, Streimel György) is. Veresegyházán mind magyarok, de nagyrészt kálvinhitűek; Szadán magyarok s részben szintén kálvinisták; Szilágyon magyarok és katholikusok; Püspök-Hatvanán mind tótok és katholikusok, de van néhány svéd (Metzler Mátyás kerékgyártó) is és németek (Purgermeister Miklós, Prodháber György, Emich Mihály, Werner György, Heckl József, Meckl János, Stribitsch Sebők, Spiegl György mesteremberek); Alsó-Sápon mind tótok és katholikusok; Kállón mind magyarok és katholikusok; Borsos-Berénkén magyarok és kath.; Nógrád mvárosban majd mind tótok, kath. és lutheránusok, Berkenyén mind svédek és kath., valamint annak fiókegyházában Katalinán is; Kosdon magyarok és svédek, kath. és kálvinhitűek.

A tizedet természetiben adó helyek: Berénke, Szada, Nándor, Bánk, Legénd, Tápió-Bicske, Tereske, Csécse, Szarvas-Gede, Dömsöd, Dáb, Duna-Vecse, Solt mváros, Hügye, Monor mváros, melyekben a dézsmaérték öszszesen: 4093 frt 42 krt. Dézsmáikat készpénzen megváltó egyházmegyei helyek : Abony mváros 542, Apcz 40, Acsa 50, Agárd 60, Alberti 266, Algyő 70, Becske 10, Boldog 100, Buják 200, Czegléd mváros Takson birtokkal 2150, Czibakháza 50, Csik-Tartsa 80 frt 30 kr., Csomád 65 frt 30 kr., Csömör 105, Dány 190, Ecsegh 192, Ecsér 51 frt 30 krt., Erdő-Tarcsa 4 frt 12 kr., Földvár 130, Fóth pusztáival 200 frt 30 krt., Gúta Ordas pusztával 30, Gyalú megtagadja a dézsmát, valamint Bankháza, Bodony és Csépa is. Gyömrő Petere pusztával 100, Haraszti 220, Hatvan 86 frt 30 kr., Héhalom 60 frt 30 kr., Herencs Tóthfalu pusztával 5, Héviz-Györk 190, Jenő 230, Inoka 20, Izsaszögh 60 frt 30 kr., Izsák Pávi pusztával 124, Kartal 76 frt 42 kr; Kecskemét megtagadja a dézsmát.

Kis-Sz-Miklós 54 frt 18 kr., Kökényes 61, Körös Porharaaszt, Lajos, Nyárasd és Apáti pusztákkal 1400, Lőrincz 120, Maglód, Fűsbereg, Vecsés és Loczos pusztákkal 160, Pánd 90, Mácsa 45, Mindszent Tömörkény, Sz. György és Szögvár pusztákkal 225, Nagy-Szőlős 55, Nagy-Túr mváros 750, Nőtics 60, Ócsa Patony és Bessenyő pusztákkal 170, Palotás 130, Pilis 270, Pereg 50, Rád 56 frt 30 kr., Romhány 15, Szandakér 15, Szentes mezőváros 740, Sz.-Jakab 25, Sz.-László 125, Sz.-Tamás puszta 250, Sülly 100, Szolnok mváros Ács és Sz.-Ivány pusztákkal 430, Szurdok-Püspöki 45, Tápé Fark pusztával 45, Tápió-Ságh 120, Tápió-Sáp 60, Tar 10, Terjén 85, Tisza-Jenő megtagadja, Tisza-Küres Ivánháza pusztával 135, Tisza-Sás 110, Tószegh 140, Tóth-Almás Boldog-Káta pusztával 210, Valkó 120, Várkony 80, Vásárhely mváros a pusztákkal együtt 1050 frt 30 kr., Vesegh 110, Ungh 20, Zsámbék 215, és Zsidó 40 frt. - Tehát a készpénzen megváltatni szokott dézsmák öszszes jövedelme tesz 16017 frtot és 12 krt.

Az ürességben levő váczi püspökség jövedelmei összegeinek sorozata: Vácz 20295 frt 32 kr., Alsó-Némedi 3420 frt 32 kr., Alpár 2020 frt 17 kr., Rékas 2110 frt 36 kr., Kis-Tartsa 1314 frt 18 kr., Mogyoród 1700 frt 57 kr., Veres-Egyháza 1907 fr 6 kr., Szada 800 frt 7 kr., Sz.-Jakab 1299 frt 35 kr., Szilágy 1808 frt 23 kr., Szóór 338 frt, Püspök-Hatvana 3936 frt 8 kr., Alsó-Sáp 958 frt 42 kr., Kálló 4770 frt 9 kr., Berénke 334 frt 26 kr., Nógrád 5232 frt 1 kr., Naszál 1328 frt 25 kr., Berkenye 2259 frt 16 kr., Verőcze 4489 frt 38 kr., Szendehely 1347 frt 49 kr., Udvarhely 368 frt 10 kr., Pencz 1038 frt 21 kr., Katalina 290 frt 11 kr., Kosd 2892 frt 6 kr., Cselőte 1354 frt 25 kr. - A természetbeni dézsmákból 4093 frt 42 kr., a készpénzbeniekből 16017 frt 12 kr., öszszesen 87726 frt 4 krnyi jövedelem folyik be.

A váczi püspökség jövedelmeihez tapadó terhek. A kegyes emlékű Mária Teréz császár- és királynő által 1780. évben elfogadott és most dicsően uralkodó császár és király ő felsége által 1781. jan. 12-kén kegyesen okmányilag megerősitett alapitványnál fogva, a püspöki asztalhoz azon kötelezetség járul, mikép az évenként 14000 frtokat a következőkre fizetni tartozik:

1. A hat ujon alapitott kanonoknak 1000 frtjával öszszesen 6000 frt.

2. székesegyház fentartására 1500 frtot.

3.Az egyházmegyei plébániai egyházak és paplakok föntartására 2000 ftot.

4. A váczi kórháznak 500 frtot.

5. papnöveldére 1000 frtot.

6. A 12 árva és megtért gyermek ellátására 2000 frtot.

7. lőbb a váci "Theresianum Collégium"-ban létezett nemes ifjak nevelésére 800 frtot.

8. A váczi nemzeti iskoláknak 200 frtot.

9. A segédpüspök s általános helynök ő mlgnak, úgyszinte látogatási költségek és irnok ellátása cimén évenként fizettetett 1340 frt.

10. helynöki hivatal titkárának fizetése cimén 200, ugyanannak gyertyára 9 s 6 öl fa 3 frtjával számitva összesen 18 frtot, szállása és élelmezése mostanság a segédpüspök ő mlgnál van ingyen.

11. A helynöki hivatal irattárnokának fizetésül 130 frtot, annak gyertyára 10,6 öl fa helyett 18 frtot, élelmezés és lakásra 80 frtot.

12. A sz. széki futárnak fizetésül 30 frtot.

13. iroda költségei, milyenek: postadij, papir, pecsétviasz stbre, melyek évről évre 290 frtra rúgnak.

14. Kánoni látogatás és hittani vizsgák alkalmával ajándékokra körülbelül 50 frtot.

15. Az egyházmegyei kispapok eltartására a papnöveldének az altháni idők óta 1050 frtot.

16. váczi káptalannak az elosztatlan javadalmak cimén évenként 548 fr s 45 kr. fizettetik.

17. Az alsóvárosi plébánosnak a Zobi-alapitvány cimén szent miskére évenként 50 forintot.

18. Szegények gyógyszereire körülbelül 300 frtot.

19. A plébánosok pénztárának 6000 frtot.

20. Az erőditvényi pénztárba 494 frtot s 10 krt.

21. Az uradalmi épületek ujévkori megáldásaért 6 forintot s 30 krt.

22. A váczi sz. ferencrendieknek kegyadomány cimén 6 akó bort, 1 frtjával számitva öszszesen 6 frtot, 12 mérő gabonát, 1 frtjával 12 frtot, 8 szekér szénát, 2 frtjával 16 frtot.

23. A hatvani kapucinusoknak kegyadmány cimén 5 akó bort, 1 frtjával számitva 5 frtot.

24. A váczi kegyesrendieknek 12 szekér szénát, 2 frtjával 24 forintot.

25. Krisztus szentséges teste áhitatossága előmozditására 24 frtot.

26. A lábmosáskor 13 koldúsnak alamizsnául 13 frtot.

27. Ugyanazok akkori ruházatára 91 frtot s 30 krt.

28. Nagycsütörtöki ebédre, és pedig a tdő papságnak most annál több ajánlandó meg, minthogy a szerzetes-áldozárok száma megkevesbbíttetvén, ennélfogva az olajok szentelésére a falukról több plébánost és káplánt kell behivni, ugyszintén a koldúsoknak is akkor adni szokott ebédre, öszszesen 80 frtot.

29. A sz. folyadékok consecrálásához való olaj és balzsamra 12 frtot s 24 krt.

30. A Directoriumok kinyomatása és beköttetésére 68 frtot s 57 krt.

31. Szolgáltat az uradalom, a papnöveldének előbb, most pedig az áldozári háznak évenként többkevesebbet, most 150 öl fát, 1 frt 30 krjával számitva a behozatallal együtt. Mivel pedig, ha az uradalom e fát eladná, öleért 3 frtot kaphatna, teher cimén ez az uradalomnak 450 frtjában van. Azt is teherül kell betudni, hogy a majorsági marhákon előbb a papnöveldébe, most pedig az áldozári házba kell a Dunavizet szállitani, következőleg e teher az uradalmon marad; tehát az ily vizhordást naponként 15 krjval számitva, az egész évre tesz 92 frt 15 krt. - Ide járul, hogy a székesegyház előbbi téren kisarjadozó füvet is az uradalom költségén kell tisztogattatni ki, ami évenként 5 frtot tesz.

Az itt kitett terhek tehát összesen 24,993 forint s 46 kr-ra rúgnak.

Végre leiratik az öszszes uradalmi tisztek és cselédek készpénz- és természetbeni (buza, főzelékek, széna, só, fagygyu, fa, bor, sör stb.) fizetése, ezen illetmények készpénzi értékökkel együtt. Igy a többi között a plenip. úrnak volt 2000, az ügyésznek 300, számvevőnek 150, tiszttartónak 270, pénztárnoknak 385, kasznárnak 128, kulcsárnak 157, épületek igazgatójának 300, mérnöknek 300, orvosnak (Kreutzer Abdon irgalmasrendi) 160, irnoknak 60, komornyiknak 120 frt stb. készpénzfizetése, stb. A személyzet fizetései és hasznai egészben véve 8181 frt 30 krra mennek. - Az elsorolt terhek tesznek 24,993 frt 46 krt; a fizetési személyállapot 8181 frt 30 krt; az úriszékek tartása és a rabok ellátására kivántatik évenként 600 frt. Tehát a terhek öszszege: 33,775 frt 16 kr. Eszerint hát a fönt kitett 87,726 frt 4 krból, mint jövedelmi öszszegből kivonva a 33,775 frt s 16 krnyi terhet, marad a püspökségnek tiszta jövedelmül 53,950 frt s 48 kr.

A kamara által eszközölt öszszeirás Váczott 1785. évi dec. 2-kán iratott alá annak kiküldöttjei által, kik is ezek voltak: Bezzegh Mátyás váczi székesegyházi kanonok s az öszszeírásra különösen kiküldött biztos; Nagy István Nógrád-vgye tanubíztosa alszbiró; ANCHELY János a nmlgú httó-tanács fogalmazója, mint ezen öszszeirásra megbizott, és Piry István szintén Nógrád-vgye tanubiztosa, esküdtje.

E terjedelmes és kimentő öszszeirási jegyzkönyv, mely a püspöki uradalom ispector-laki irodájában őriztetik, 1062 ivrétű oldalra terjed s Vácz város történelmének valódi, igen gazdag kútforrásaul tekintendő, melyből e sorok irója sokat merítgetett e helyrajzi mű alkotásakor.

Föntebb, a maga helyén már említők, mikép ide Váczra, a törökharci zivatarok lecsillapulta után, midőn a több mint másfélszázadon át epedve óhajtott áldott béke kedves napjai ragyogni kezdettek, midőn, mint a költő mondja: "Borúra derű"-jött valahára, a váczi püspökök, mint földesurak gondoskodása folytán számosan költözködtek ki, itt állandóan letelepülvén, és ugyan:

1. Osztrákhonból: Gentner Mátyás mézeskalácsos, Erhárd György szijgyártó, Niwergál Antal halászmester (Bécsből), Trummel János halászmester, Pinger József bádogos, Schimpl József szijgyártó, Peer Ferenc aranymives, Königstätter József, Schirschinger András lakatos, Fellicsetti Lajos szücs, Taglohn Károly mészáros, Pauer József takács, Ríedl János kőmives-legény, Kunstner Ferdinánd kőm. legény, Stutzenberger Mihály lakatos, Schreiber Ferenc kőmiv. legény, Pájer János u. a., Notter János u. a., Kovács Mihály, Seres János csizmadia, Schnier Mátyás kőmives-mester, Pilsinger Mihály ácslegény, Krajczer Bertalan kőm. legény, Tier János ácslegény, Stentzl Ferenc bassista, Koch Péter pintér, Startzer János, Pauer György kőm. legény, Endresy Ádám, Ackermánn Márton, Spilmánn Antal német-szabó, Hidlsperger német-varga, Karner József kéztyűs, Altmann János mézeskalácsos, Pruner Antal fésüs, Litka János asztalos, Titz Pál posztós, Konrád Sebők asztalos, Scwainicker Ferenc kereskedő, Goltmánn György kőmives-legény, Saifer Mátyás, Schwarzinger Máté kertész.

2. BAJORHON-ból: Tiedl Miklós, Gottfried Ferenc pintér, Fiedler Tamás uradalmi mérnök, Hohenreiter György ácslegény, Schober András pálinkafőző.

3. SVÉDHON-BÓL: Stheli József kocsis, Staidl Gáspár sebész, Grondaller Wolfgang molnárlegény.

4. Szászhonból: Pajer Henrik nyerges. - Mainzból: Helfrich Venczel, Kajzer József.

5. A Németbirodalomból: Gelder Mátyás pintér, Schmerbauch Ferenc üveges, Zimmermánn Lajos fésüs, Szauder József.

6. Frankóniából: Heventräger Ádám zenész, Lierhaimer Henrik pék, Firtling Károly festő, Moosz József.

7. CSEHORSZÁG-ból: Peziách Jakab üveges, Schuch Ferenc só-árus, Hausmánn János kőmives-mester, Kompmánn József molnár, Dietrich Ferenc takács, Fischer József ács, Hoffmann Jánas szappanos, Robitsek József festő, Kmelits Mátyás kőfaragó-mester, Lankitst Mátyás magyar-varga, Pauel Ferenc német-varga, Plattner János asztalos, Strávold Bernárd kőm. legény, Gewáld Mátyás kőmiv. legény, Bőhm Ferenc szijgyártó, Tier Józssef zenész, Opaternyi György ácslegény, Holly Jakab u. a., Miller Antal kötélgyártó, Maizner György kereskedő.

8. Morvaországból: Kelb János, Stentzl Ágoston posztós, Szloboda Jakab, Szlovák Mihály, Hausschild Károly, Szvetecska János, Kozák János kőmives-mester, Vojditsek János szücs, Ruzicska János, Bradáts Lőrincz német-varga, Kmoch János gyógyszerész, Wolf András.

9. Silesiából: Bartos János, Stoltz Antal, Micsurin Lőrinc virslis, Rieger Antal.

10. Lengyelhonból: Horvatovszky János aranymives.

11. Horvátországból: Gyurakovics Gáspár csizmadia, Klabanovits Mihály kovács, Kovács Jakab kereskedő. - Salzburgból: Tyessánszky István; Karinthiából: Weisz József szijgyártó; - Olaszhonból: Cignisz Máté kereskedő.

12. Görög nem-egyesültek: Peleti Mihály, Popp György, Popp Antal, Mancsuga Tamás, Bratovits Péter, Beálló Mihály, Koza György, Mucsu Manó, Lazarovits Pál kereskedők és boltosok, Groff György Osztrákhonból sarkantyú-műves, Kapitánovits Demeter eredetére nézve görög, de katholikus.

E lakosok többnyire saját házzal birtak, s közülük többeknek szőleik s szántóföldeik is voltak. - Ezen itt közlött érdekes névsorozatot az emlitett, 1785-diki kamarai öszszeirás vaskos jegyzőkönyvéből, s két, e korbeli nagy lajstromból állitottuk öszsze, hogy annálinkább kitünjék, mily korán és gyorsan kezdett Váczott az ipar emelkedni és a népség száma növekedni.

Ekkor a váczi lakosok 884 házban 9057-en voltak, s a püspöki város adó cimén a vármegyei és házi pénztárba fizetett öszszesen 4109, az uradalomnak pedig, a királyi javadalmak haszonbérletét is betudva 7025, öszszesen 11,134 frtokat.

És ezennel térjük viszsza az események korsorozati vázolatára, folytatandók ezt ott, hol azt a kamarai öszszeírás kivonatos ismertetése végett elhagytuk.

II. József portréja

A váci piarista templom főoltára

A váci püspöki palota főhomlokzata

A püspöki palota Migazzi-címeres kerti kapuja

A váci volt Zöldfa-malom barokk kapuja

1786. jan. 3-kán Hatos József pesti kamarái ülnök tisztujitási biztos elnöklete alatt, Veress István vgyei alszbíró, Bicsksey Sándor vgyei esküdt, Kiss József uradalmi ügyész s a többi urad. gazdatisztek jelenlétében tisztujitás tartatván, szavazattöbbséggel Hajnik János biróvá, Dombay Sándor volt biró pedig polgármesterré választatott meg. A három tanácsosi üresség betöltésére a választók engedélynyerés végett a kamarához utasittattak; a többi tisztek megerősittetvén, következett a székesegyházban az ünnepélyes birói felesketés és hálaadás. - Jan-. 4-kén folytattatott a tisztujitás ugyanazok jelenlétében; a többi között, a tanácsbéliek és tisztviselők eskümintái a miheztartás és utasitás végett felolvastattak.

Majd jan. 17-kén olvastatott a váczi ürességben lévő püspöki uradalom tisztségének ezen átirata: "Az ürességben lévő váczi püspökség tanácsának. A nmlgu m. kir. httó-tanács intézvénye folytán ezen pesti kir. kamarai kerületi igazgatóság 1786. jan. 6-kán a tisztségnek tett azon meghagyásából, miszerint ezen mváros által az előbbi földesuraság ellen tett panaszokra nézve kiadott kegyes királyi rendeletet az úriszéken végrehajtva, ezen felsőbb parancs oly végből közöltetik a tanácscsal, hogy követeléseit, elhagyván azokat, melyek akár az előbbi uradalom által minden kérdés nélkül kárpótoltattak, akár pedig a királyi rendelet folytán már bevégeztettek vagy elvettettek, alaposan pontonként iratilag 3 nap alatt beterjeszteni igyekezzék, hogy a tisztség magasabb rendelések szerint teendőit teljesithesse. Kelt Váczott, jan. 16-án, az ürességben lévő váczi püspökség tiszti üléséből." - Erre a biró és tanács azon választ adták a föntisztelt tisztségnek, mikép a legjobban emlékezik, hogy ezen váczi ügy a Magistratuális Fiscus assistentiája mellett folyik, azért alázatosan esedeznek, miszerint a teljesitendők teljesitése végett határidő tüzettessék ki, hogy ezen ügy a királyi rendeletek értelmében valahára már befejeztetnék.

A biró és jegyző Buda-Pestről visszatérvén, jan. 27-kén előadák, mikép az ujon kinevezett ANCHELY János praef. úrnak üdvözletöket megtették, a kinek is, haza érkezése után, február 1-én a tanács is kifejezte, mint a kamara által praefektusságra emelt uradalmi főtisztnek, üdvkivánatát. - Február 3-kán a kápt.-részi tanácscsal együttesen végeztetett, miszerint a közszükségre leginkább szolgáló kuria előtti kút közköltségen kijavittassék. - Febr. 7-kén tek Anchely János úr, a nmlgú kamara által ezen váczi uradalom praefectusává kinevezett főtiszt az ülésre megjelenvén, pesti kamarai kerületi igazgatóság utasitása folytán olyanúl kijelentetett és üdvözöltetett.

Olvastatott febr. 10-kén a pesti kamara-kerületi igazgatóság azon irata, melynél fogva némely váczi lakosok kérelme, kik az iránt folyamodtak, hogy a csörögi hegyeken termett boraikat a városba beszállithatni megengedtetnék, nem teljesithetőnek jelentetett ki. - Ezen ülés határozata folytán a tanács, a többi közt, rendelte, miszerint a csöröghi, kigyósi, csekei, bangóri és más vidéki helyekről a borokat a városba beszállitani, azok elvesztésének büntetése alatt, tilos. Továbbá, hogy a körmöczi és császári egyes aranyok értéke 4 frt 30 kr., az egész Sufferendor 13 frt 20 kr., s a fél-sufferendor 6 frt 40 krra emeltetett. - A sügyi kurián febr. 14-kén tartott részletes vmgyei gyülésen a város által kiküldött bizottsági tagok jelenlétében oly egyezkedés történt Pest és Nógrád vgyék közt, miszerint kiki azon vgynek fizesse az adót szőlejétől, melynek ez területén fekszik. Igy tehát Cseke is, mely a rádi területhez tartozik s Nógrád vgyben fekszik, ennek, nem pedig Pest vgynek tartozik fizetni.

A Buda-Pestről visszatért küldöttség (biró, polgármester és főjegyző) febr-17kén előadá, mikép a pesti kamara-kerületi igazgatósághoz folyamodványt adtak be avégre, hogy nemcsak azokat, miket eddig szerződvényileg birtak, hanem mindazon más, kir. javadalmakat is, melyeket a mlgos uraság magánlag birt a mvárosban, úgy szintén a Pencz, Szóór, Cselőte és Sz.-Jakab nevü uradalmi birtokokat is a városnak haszonbérbe adni kegyeskednék. Ugyanis: 1. az emberi emlékezet óta különben is mindenkor szerződvényileg traktáltattak; 2. a közterhek viselésére csak is igy lehetnek képesek, s mert 3. tudva van, hogy e város népsége jelentékenyen növekedett, területe pedig az adózók érezhető kárával kisebb lett. Hogy tehát a nép előre vergődhessék ismét, a közterhek vitelére annál képesebb legyen, égető szükség kivánja a haszonbérlést.

A nevezett küldöttség a vgyre is adott be és pedig 3 folyamodványt, melyek egyikében ismételten könyörögnek, hogy a katonai kórodára forditott kötséget megtérittetni eszközölné. - Az uradalmi tisztség a pestkerületi kamarai igazgatóság 1785. dec. 30-kán kelt rendelete következtén felhivja a tanácsot, miszerint a kápt. városi tanács által a vásári alkalmakkor, a dohánymázsálásba történt beavatkozást illetőleg, a feladott 5 kérdésre feleljen; a minthogy ezekre az illető feleletet be is terjesztette. - Márc. 1-én a legelő hiánya miatt a város ügyét illető vallomások kihallgatására a biró és plgrmstr urak Sződ, Csomád, Bottyán, Rátóth, Hartyán, Duka, Kis-Némédi és Szilágy helységekbe kiküldettek. - Márc. 4-kén a vgye kivánságára a biró és tanács bizonyitványt adnak ki az iránt, hogy Vácz püspöki város tanácsának 1785. évben folyt ügyeit az 1539. sz. a. fölvette s megitélte. - Schöffmann kapitány urnak, a ki két itt fekvő legiót vezényel, azon nyilatkozat küldetett, hogy miután a város két év óta, az itt állitott katona-kóroda részére kiszolgáltatott dolgokért, 4 folyamodványa dacára is, egy fillérnyi kárpótlást sem kapott, e naptól fogva, ha erőszaknak lenne is kitéve, kiszolgáltatni mit sem fog.

A városi elöljáróság márc. 6-kán Steger orvostudor úrnak, saját kérelmére, azon bizonyitványt adta ki, miszerint ő már 4 éven át, noha a várostól mi fizetést sem húzott, mégis a betegeket hiven és szorgalmatosan látogatta. - Minthogy azon ügy végett, mely a volt uraság és város közt fönforog, a vgyei bizottságnak e mai napon már megjelenni kellett volna, de az elmaradott, nehogy az uraság az elöljáróságot késlekedésről vádolhassa, ez a biró és főjegyző urakat kiküldötte Pestre a bizottság sürgetése végett. - Ehhez márc. 28-kán azon kérvényt intézte a tanács, mikép mind két fél nagyobb megnyugtatására a váczi területnek Herschl mérnök által egykor készitett s az uradalmi irattárban letett térképe onnét előhozattassék. - Végre márc. 31-kén csakugyan megjelent Váczott a vgyei küldöttség, hogy a város által a volt uradalom ellen bejelentett sérelmekre nézve itt a helyszinen nyomozást tegyen, mely is némely elvett birtokok területét felmérés által akarván kitudni, minthogy a vgyei mérnök másutt volt elfoglalva, a városnak pedig az általa helyettesitett gyakornokában, ki egyszersmind uradalmi mérnök is volt, bizalmat helyeznie nem lehetett, azért Reudl György mérnök urat kérte fel, ki itt a katonaság behelyezésére szolgálandó épületek lerajzolásával foglalkozék; s ez elvégezvén a felmérést, ezért a tanács neki tiszteletdijul 4 csász. aranyat, segédjének pedig egy ilyent ajánlott meg.

A város urbéri, már ő fölsége elé is beterjesztett panaszairól a vgyei küldöttségnek teendő bővebb tudositás végett, a polgármester és főjegyző urak ápril 11-kén kiküldettek. - E hó 13-kán a tanácsnak értésére esvén, miszerint az ide behelyezendő katonaságnak a szállásokban a szabályszerű illetményt a város minden kárpótlás nélkül adni tartozik, minthogy e teher inkább a vgyét, mint a várost illeti, annak leendő elháritása végett egy küldöttséget menesztett Pestre. - A tanács ápril 22-kén azon mesteremberekért, a kik a katonai épületek kijavitását magokra vállalták, és e számlára pénzt előlegesen kivántak, a katonai főhatóságnak ezen óvadékot jelentette be: Regele József asztalos-mesterért 1500. Naisz András ácsmesterért 1500, Schmerbauch Ferenc üvegesért 300, és Schirschinger András lakatos-mesterért 400, öszszesen 3700 frtig állott jót a tanács; ellenben a nevezett mesteremberek ezen teljes öszszeg erejeig vagyonukat biztositékúl a városnak lekötötték.

A tanács megkeresésre ápril 24-kén bizonyitványt ad ki a felől, hogy Váczott egy csapat katonaság tisztei számára elegendő szállás találtatott. - Az itt parancsnokló Schöffmann kapitány 50 személyre kórodát kivánván a várostól ismét, értésére adatott e kérelem nem teljesithetése, hacsak valamelyik adózó házából ki nem üzetik. - Minthogy pedig a beszállásolási teher nem egyedül csak e várost, hanem az egész vgyét illeti, azt is előadta a tanács, hogyha a szállásházba kivánnak behelyeztetni a tisztek, azért 200 frt bért lehet feltenni; mert annak kijavitása évenként sok pénzbe kerül, és a város azért állitatta ezen épületet, hogy az adózókon könynyitve legyen; már pedig mivel a magán adózók által fogadtatnak be szállásokra, kivánni nem lehet, hogy a város egy oly tágas épületben ingyen adjon lakást. - Ápril 28-kán, mivel a község rosz néven vévé, hogy némelyek a katonatartás alól felmentettek, hogy a tanács az innét eredő izetlenséget elháritsa, Ambró Ferenc nyomdászt, Niwergál Antal u. n. bécsi halászt és a görög kereskedőket, kik a nevezett teher alól magokat megváltották pénzzel, e felszabaditást viszszavonta s őket is ugyanazon teher alá vetette.

A legelő szük volta miatt május 5-kén ismét kihirdettetett, hogy 14 nap alatt kiki tuladjon juhain, mert különben kemény módokkal fognak szorittatni azok gyors eladására. - A városház udvarán ekkor már egészen megvolt az uj épület.- E hó 9. és 12-kén az uradalom és adófizetők földjeinek fölmérése magyaráztatván meg ő fölsége akarata folytán, gyülés nem tartatott. - Dombay úr a város ügyeiben Pestre kiküldve lévén, 16-kán előadta azt is, mikép kieszközlenie sikerült azon biztosi szállás kárpótlását, melyet a legközelebb múlt porosz háború alkalmával két évig adtak annak részére. - Az öszszes vendéglősöknek 17-kén meghagyatott, hogy vendégeik neveit irásba tenni el ne mulaszszák. - A biró tudtúl adván a gazdaságnak, mikép tek. Magócsy Mihály úr tegnap Váczott lévén, azon nyilatkozatot tette, hogy szeretné a vácziaknak haszonbérbe adni rátóthi rétjeit és kuriális földjeit, ezek megtekintésére egy tekintélyes bizottság küldetett ki a helyszinre.

A polgármester úr 20-kán jelenti a gyülés nagy megdöbbenésére, miszerint Puky István úr, kit a vgye a város fönforgó ügyeire nézve "assistens Fiscus"-úl ajánlott, betegeskedése miatt arról lemondott. Nehogy tehát a város peres ügye hátramaradást szenvedjen, a tanács kebeléből küldöttséget menesztett Pestre, hogy ott prókátorokat szemeljenek ki. - A tanács által a váczi rév tariffájának megvilágitása a vgyre leküldetett. - Ezen ülés ügyiratai közt olvashatni a lakosok azon 4 pontu szerződvényét, a melynél fogva a kakas-kúti legelőt, mely a cselőtei pusztának egy része s árokkal bekeritve vagyon, évenként fizetendő 25 frton az uraságtól haszonbérbe kivették. - A bizottság Pestről viszszatérvén, 26-kán előadá, mikép tek. alispán ur megengedi, sőt dicséri a város ügyeire nézve egy procurator fölvételént, és ők erre Jeszenszky, Reviczky és Zlinszky urakat ajánlják, kik ügyessége miatt ezen utolsót választák, elmellőzvén a két előbbit, mint hanyagokat.

Előadták továbbá, hogy a katonatartásra nézve az alispán úr is jó utasitást adott nekik. - Beszélék azt is, miszerint Budán véletlenül találkozván gr. Niczky httó-tanácsi elnök ő nmlgval, elmondák neki a város szegénységét s területe megkisebbitését, a ki is panaszukra megindúlva kérdé, hogy mikép lehetne azon segiteni, és ők erre azt mondták: ha Cselőte nekik haszonbérbe adatnék. Mire azt felelé, hogy az meglehet, csak azon hasznot, mit az uradalom e pusztából bir, megfizessék; sőt, hogy ez az ő nézete is, s hogy ezt a praef. úrnak tudtúl adják, meghagyta. - A tanács 27-kén az iránt folyamodott praef. úrhoz, hogy az itt erőszakoskodó salétrom-főzőt, ki a neki kijelölt alkalmatos tér helyett a város bosszújára épen a vásártért foglalta el, s azon a tilalom ellenére is sátrat állittatott, rendre utasittatni méltóztatnék. - Hausmann Antal aljegyző úr kérelmére, hogy a serény munkára annál nagyobb kedve legyen, az elhalt Talpas József földje, lakás pedig az uj épületben a börtön mellett ajánltatott meg neki a 29-ki ülésen.

Gromer alezredestől Budáról egy irat érkezvén, ebben azon kivánságát fejezi ki, mikép Steer Ignác salétromgyártó az általa elfoglalt helyen eltüretnék; de a tanács jun. 1-ről azt iratta viszsza, hogy az ott el nem türethetík, mivel ezen adózó városra ama sérelmes elfoglalás károsan hat. - E hó 6-kán a zombori cs. kir. kamarai igazgatóság e hó 2-kán kelt irata felolvastatván, arra azon választ adta a tanács, küldene egy tisztet kebeléből Váczra, ki itt a bor-kiszemelést megtenné, s a boros gazdákkal az árra nézve értekeznék. - A város némely sérelmeire nézve az alispán úrhoz levelet intézett a tanács, melyben felhozza, mikép oly sok katonaság van már Váczon a szegénységnél állandóan beszállásolva, hogy ha átmenő katonaság érkeznék, azt már elhelyezni nem lehetne. Azért, hogy valami baj és hiba ne történjék, kérik a vgyét, kegyeskedjék e város nyomasztó helyzetén könnyiteni. Aztán jelentik, hogy az "assistens fiscalis" harmadszori változása is mily késleltetőleg hat a város sérelmei orvoslására, s ezennel a város minden peres ügyeiben Zlinszky József urat prókátorúl felvallják. - Minthogy ő felsége uj rendelete folytán, az eddig használatban volt rőföket átalakintani kell, a tanács 300 uj rőfnek 5 krjával leendő keményfábóli elkészittetésére nézve Plattner asztalossal szerződött, kinek is a régi rőfök mind oda engedtettek a jun. 23-ki ülésen.

A vgynek a váczi kövezeti díjra nézve kiadott határozata folytán a tanács az oda menesztett tudósitványában felhozza: "Mielőtt itt Váczon a kövezet létesittetett s a város ékessége és hasznára egyebek állittattak volna, mind az ide mellékelt irat bizonyitja az 1760. évből, a városnak kamatra kihelyezett tőkepénzei voltak, melyeket betudva, a pénztári állapot 32,180 frt 551/3 drt tett; nemsokára pedig, midőn a kövezet állittatni, és más, a város javára szolgálók, u. m.: részint kőből, részint pedig fából 37 hid és csatorna, több ezer öl hoszszú töltések stb. a község által épittetni kezdettek, az emlitett tőkepénzek megcsökkentek 1774. évig, és még 18,120 frtra rúgott a szenvedőleges adósság. Miből beláthatja a tek. vgye, hogy ama kövezet, nem az árendai haszonból, hanem a községnek azelőtt egybegyüjtött cselekvőleges tőkepénzeiből készíttetett, melyeket igy a közjó tekintetéből elkölteni és még adósságokat is csinálni kellett. A mlgos uradalom által kiállitott s B. alatt ide mellékelt okmányból pedig megérheti a tek. vgye, miként ama kövezet a városnak készpénzben 5374 frt s 791/2 drjába került. A kézi és szekeres munkákat tekintve pedig, melyek számát tudni nem lehet, ezeket még egyszer anyira tehetni, s mily igen terheltetik a város e kövezet föntartásával, mely ama tőkepénzek elköltése által nem csekély jövedelemtől fosztatott meg, s az adósságok felszaporodtával a szegény adózó nép csak inkább sujtatik. Azért esedezik a tanács, hogy ezeket tekintetbe véve, a kövezet ügyében a vgye magát, könyörületből, közbevetni kegyeskednék."

A tanács 27-kén Szalay Mihály vgei esküdt úr azon kérdésére, vajjon a város az eddig készitett postaút föntartását magára vállalni, vagy pedig leendő folytatásához járulni akarna-e, azon választ adta, hogy az eddig készitettnek föntartását akarja ugyan magára vállalni, de mivel a vgye jól tudja, miszerint a városnak az ő területéni hidakat, utakat, töltéseket és csatornákat kell nagy költséggel javittatni és föntartani, s azonfölül a szokottnál nagyobb számú katonasággal is terheltetik, azon esedezik a tanács a tek- vgynek, mikép a közterhek vitelében épen nem igen fáradozó szomszéd helységeket is ama postaút föntartására szoritani méltóztatnék. - A város irásbeli teendői nagyon megszaporodván, Csermák József 50 frt évi fizetéssel irnoknak felvétetett és felesküdtetett. - Hogy a káptalanrészi község a dohány sérelmes mázsálásában a per kimenetelig is ellensulyoztassék, 29-kén egyhangúlag a vásártéren egy 6 öl hoszszú és 41/2 öl széles deszkabódé állittatni határoztatott.

A nagy számmal egybegyült gazdák abbeli kérelme, hogy a város kisebb tisztei és cselédjeinek rét ne adattassék, minthogy az emberi emlékezet óta szokásban volt, a teljes ülésre halasztatott, s erre a gazdák közül is számosan hivattak meg. Ezen ülés jul. 11-kén valóban népes és zajos is volt; mert többen a gazdák közül bosszúsan állitgatták, hogy ők adózván, hát a rétek is csak őket illetik. Erre a tanács még számosabb gazdákat hiván fel, a nagyobb rész azt határozta, hogy a tanács csak alkalmazza magát a régi szokáshoz, és ama szolgáknak tovább is adjon rétet. Az ezen alkalommal szerfölött gorombán kifakadt Nagy Ferenc, Talpas István és Zab Farkas az úriszékre följelentetvén, annak meghagyásából, 24 órai börtönre s a tanács megkövetésére itéltettek. - A Budáról viszszatért Dombay úr 12-kén előadta, mikép Zlinszky úr megerősitésére nézve, kit a község vgyei engedélylyel prókátorává rendelt, a httó-tanácsnak kérvényt adott be, hogy e prókátor állandósittassék.

Aug. 6-kán megállapittatott a földmérésnél működő bizottság és napszámosak dija. - A biró és főjegyző urak 11-kén jelenték, mikép praef. úr a jegyzőkönyvi aktákat épenséggel eléje terjesztetni akarja, azért egyhangúlag határozattá lőn, minthogy a jkönyv különféle titkokat foglal magában, melyeket ő vele közleni veszélyes lenne, ezen akaratát nem teljesiteni, annál is inkább, mivel ez eddig szokásban nem volt, s a város nagy sérelme nélkül nem is hozható be. - Assistens fiscális Zlinszky József úr az ezen hói 14-ki ülésre megjelenvén, az előbbi uradalom ellen támasztott ügybajt, szóról-szóra felolvasta, az előforduló észrevételeket felderitette, s eddig tett fáradalmai jutalmaúl a tanács 6 császári aranyat ajánlott meg neki. - Miután az uradalom elleni panaszok már úgyis a nmlgú httó-tanács elé terjesztvék, nevezett assistens úr javaslatára elejtetett azon inditvány, hogy ezen ügyben a pesti táborban időző ő fölségének egy folyamodvány nyujtatnék be, nehogy valami sérelem okoztassék.

Miskey Ferenc vgyei biztos úrnak e hó 21-kén azon irata olvastatott, melyben a vgye meghagyja a városnak, mikép haladéktalanul 3301 adag szénát szállitson a táborban levő lovak számára. - 26-kán pedig az itt állomásozó b. Gyulay-ezred parancsnoka b. Diettrichtől miheztartás végett azon tudósitást vette, hogy ő fölségének akarata folytán még egy, több mint 1000 főből álló katonaság fog Váczra küldetni. E két rendelet ha még oly leverőleg hatott is a tanácsra, minden könyörgésével sem volt képes megszabadúlni e nyomasztó terhektől. - Fidler Tamás mérnök úrnak, csakhogy serényebben lásson a fölméréshez, a tanács előre 300 frtot kézbesitett sept. 6-ki ülésén. - E hó 7-kén, a város bizottsága, valamint 12-kén is előadá, hogy mily sikerrel járt el Buda-Pesten a különféle ügyekben, hogy a httó-tanácsi elnök gr. Niczky ő nmlga, ki előtt a város nyomasztó helyzetét lefesték, ugy nyilatkozék, mikép a községnek türelemmel kell lenni, mert az adózó népre minden itélőszéknél a legnagyobb tekintet szokott lenni. - Obel ezredes ő mlga is, kinek katonasága Váczra behelyeztetni fog, biztatta őket, hogy tőle telhetőleg könnyiteni fog a szegény adózó népen.

Sept. 14-ki ülés iratai közt ez is olvasható: Tudnillik, a Kukumusz-féle kertet az uradalom elvevén, ezen eset tek. praef. úr és a tanács közt a legélesebb vitára adott alkalmat. Az uradalom replikájára a replika elkészitésével a tanács a plgrmstrt és főjegyzőt bizta meg, mely a tanács előtt felolvastatott, és igy szólt: "Ami illeti az 1786. jun. 10-ről szóló E. alatti okmányt, azt bizonyára, mivel most először látja és hallja a tanács nem a legnagyobb keserűség nélkül fogadta, észreveszi ugyanis, hogy megidézés és kihallgatás nélkül marasztaltatik el, és vajha, midőn a tanács nyilvános hivatában jár, az uradalmi tisztség vele komolyan bánnék, magát öszintén kifejteni, a mlgos uradalom megbántása nélkül, módot találhatna." A tanács saját tapasztalatából tudván, mily illetlenül bánik vele a tisztség, csak hagyta ezt, és hogy nyilvánvaló legyen, mikép ez az egész tanács észrevétele, mindnyájan aláirták azt, és hogy az utókor lássa, mikép bántak ekkor a tanácscsal az ő kellő hűsége miatt, azon iratokat mind az irattárba tették emlékül.

Sept. 15-kén a biró és főjegyző urak praef. urtól viszszajövén, előadák: mily keményen bántak velök a tegnapi napon föltett replika első pontjaért az urad. praef. és ügyvéd urak, s ezen illetlen bánásmód 11/4 óráig tartott, úgy hogy tek. praef. ur haragra lobbanva igy fakadt ki: "Isten engem úgy segéllyen, omnes cassabo!" Az ügyvéd rögtön megjegyzé, hogy csak kettőt vagy hármat cassáljon. Mire ők kijelenték, hogy nincs szükség a cassatióra, mert önkényt készek mindnyájan lemondani; látják úgyis, hogy a tisztségnek már szenvedélye az, a hol csak lehet, kisebbiteni a tanácsot, s azzal roszabbúl bánni, mint a falusi parasztokkal. Erre praef. úr fellobbanva, igy szólt: "Hát azt gondolják, hogy valami különb sorsúak, azokkal egyenlők." Mire ők felelék: "Tehát csakugyan igaz a tisztség szenvedélyessége; mert azokon kivül, miket már szenvedtek, még hallaniok kell, hogy iszákosak, csavargók és pénztárpusztitókul nyilvánittattak ki, a mi pedig nem igaz, s erről őket meggyőzni ki sem képes." Aztán ismételten kijelenték fájdalmokat, mire praef. úr felhitta őket, hogy nevezzék meg azon tiszteket, kik ilyeneket mondottak. Ők pedig felelték: "Annak idején ez megtörténni fog," minthogy megnevezni épenséggel nem akarták, elbocsáttattak.

Még e napon iratilag felhitta praef. úr a tanácsot, hogy miután neki fő kötelessége orvoslatról gondoskodni, ha a tanács, kivált hivatali teendőiben, valaki által bántalmaztatik, azért adja értésére: melyik uradalmi tiszt, s miképen kisebbitette a tanácsot? Ezen irat sept. 22-kén felolvastatván, az arra szóló választ még e napon feltétette a tanács az úriszékhez. A többi között megjegyezve lévén abban mikép a volt praef. Dedinai Burján Sámuel ő ngnak is tudomására volt, hogy midőn a plágák kijelölésére a bizottsággal a biró és főjegyző is kün voltak, Salamon János urad. tiszttartó úr őket szerfölött kisebbitve, "Ebatta Gazemberei" szavakkal illette, és így őket a szegény nép javárai fáradozástól elrettentette. Tudva van a praef. és ügyvéd urak előtt, hogy midőn a tanácsbeliek a város javaiban mint megbizottak járkelnek, külöféle helytelen szavakkal illettetnek, s minduntalan a cassatióval fenyegetetnek . . . Azért a legalázatosabban könyörögnek, miszerint a tek. úriszék a tanácsnak s az előbbi bizottságnak becsületét helyreállitani méltóztatnék. - Elolvastatván e kérvény tek. praef. urhoz átküldetni rendeltetett, melyre ez azon hátiratot tette, hogy a benfoglalt ügyben nem a tek. úriszék, hanem ő kivánt tudósitást, azért egyenesek neki feleljenek.

A késlekedő adózóktól a hátrálékok katonai erőszakkal behajtatni végeztettek; ily eset igen gyakori volt a nép szegénysége és sokak gonosz önfejüsége miatt! - Sept. 24-kén a Pestről viszszatért biró és főjegyző urak, a többi között előadák, mikép az úrbéri pert alispán urnak kézbesitették. - Minthogy Hausmann Antal aljegyző, különféle ürügyek alatt, a jkönyvi iktatásokat, s egyéb őt illető teendőket, többszöri intelmek daczára is még folyton elhanyagolta, okt. 4-kén fizetése felfüggesztetett. - Biró úr e hó 7-kén előadá, hogy a múlt hétfőn tek. praef. urnál lévén, ez őt keményen fogadta, és kérte, ne bánnék oly fanyarúl ő vele és a tanácsbeliekkel, s minthogy folyton ezt teszi, ugy vélekedik a biró, hogy valaki felizgatja a tek. urat. Mire felelte: "Talán azt gondolják, hogy miként Veres szbiró és Szalay esküdt felizgatják uraságaikat, ő vele is úgy van a dolog; mert máskép beszélnek az úriszéken s máskép ő előtte; de higyék, hogy feloszlatom ligájokat."

Okt. 10-kén a szüret mikori kezdése fölött lévén a tanakodás tek. praef. ur a nagy gyülekezet előtt kijelenté, hogy a város sérelmei közt a dézsmabehordás is foglaltatván, megkérdé a lakosokat: akarják-e behordani a dézsmabort vagy nem? Ha ez utóbbi áll, akkor kénytelenek lesznek a szőlőkben elszűrni boraikat. Ezen megindulván, minthogy oly készülete nincs a népnek, hogy ott elszűrhesse kára nélkül, azért a szükség által kényszeritve, a dézsmabehordásra ugyan rá-állott, de föntartotta magának jövőre panaszát eziránt is az illető helyre felterjeszteni. - E hó 11-kén a tanácsnak az urad. tisztség elleni panasza felolvastatott s orvoslat végett az alispán urhoz elküldetni végeztetett, másolata pedig a városi irattárban letétetett. - Az öszszehivott gazdaság megkérdeztetett: 130 öl árkot akar-e inkább ásni a postaútban, vagy pedig számos ölekre menő utat kövekkel kirakni? A megkérdezettek az előbbit választották, de oly feltét alatt, hogy a marhás gazdák is adjanak embereket, mit azok meg is igértek. - A város okt. 27-kén diósvölgyi szőlejét, mely rá adósságtörlesztés fejében az elhunyt Hiros Pál után körülbelül 10 év előtt szállott, egyhangúlag, minthogy jó karba hozatala sok költséget kivánna, Kurdy Jánosnak, az ifjabbnak, 250 frton eladta. - A község super-replikája az urbéri perben assistens prókátor által elkészittetvén, okt. 29-kén felolvastatott, s a tanács által jóváhagyatván, elküldeni rendeltetett.

Az uj sérelmek s ezek hitelesitése is a nov. 3-ki ülésen szintén felolvastattak. - Az uradalom által megküldött faizási szabadság kihirdetése a biró ur Budapestrőli hazajötteig elhalasztatott, - Kmoch János senátor ur is érzékenyen panaszkodott, hogy a praef. ur október 7-kén a tanácsot az inspectori udvaron többek jelenlétében gyalázta. - Tek. praef. ur tudósitja a tanácsot a faizásra nézve ő általa tett s a kamarai igazgatósághoz felterjesztett és ez által kegyesen megerősitett intézkedésekről, melyekhez magát a tudósitót alkalmazni kijelenti. Egyszersmint tudatja praef. ur a tanácscsal, mikép a fensőbb, királyi rendeleteken alapuló intézkedés az október végén bezárandó számadásokra nézve, megváltóztathatlan, s ha az uradalom nagyobb mérvü és fontosabb számadásait a legközelebb mult évben a kitüzött időre elkészitette, a városi számadók is megcsinálhatják az övéiket még inkább, s a tanács még nagyobb nehézségeket is legyőzhet, ha oly szolgalmatos, mint ezt állitja. Azt is meghagyja ezen iratában, hogy a tanács nevében teendő beterjesztvényeket annak jelenvolt tagjai mind aláirják.

A biró, jegyző és némely gazdák tek. praef. urhoz hárulván, azon esedeztek, hogy a faizásra nézve ne utasittatnék a szegény nép a kállói és magyalosi erdőkre, hanem azok helyett a közelebbi, naszáli, kosdi és penczi erdőkből hordhassanak fát. Praef. ur magától a tett rendelményt meg nem váltóztathatván, azon tanácsot adta, hogy az iránt kérvényt adjanak be az uriszékre. Ezt a tanács nov. 7-kén el is határozta s e hó 10-kén mind a tek. praef. úr-, mind pedig a kamarai igazgatósághoz ezen ügyben menesztendő két folyamodvány felolvastatott és jóváhagyatott. - Még egy 3-dik. b. Niczky kamarai igazgató ő mlghoz intézett kérvényében pedig az iránt folyamodott a tanács, hogy mikép eddig is szokásban volt, adna az uradalom a váczi lakosoknak pénzért kivágatandó fákat.

Biró ur dec. 5-kén előterjesztette, miszerint a vgyei ráblabiró urak, kiknek a város urbéri ügybaját ajánlotta, afelől irott tudósitást kivántak, s abban állapodott meg egyhangulag a tanács, hogy a főjegyző ur Zlinszky assistens prókátorhoz lemenjen, s vele egy rövid, de velős tudósitást irásba tegyen, melyet a főjegyző ur előbb a tanácsnak bemutasson. Ez a dec. 12-ki ülésen felolvastatott, pontonként megmagyaráztatott s teljesen jóváhagyatott. - E jó 13-kán a nevezett prókátor ur kivánságára a város ügyeiben a biró és jegyző urak Pestre küldettek le. A kápt. város a 6 közös bikát egy évig tartván és gondozván, dec. 15-kén a püspöki város majorjába hajtotta át, mely a nyolczadiság törvényénél fogva hét évig tartozik azokat ellátni s gondozni.

1787. jan. 8-kán tek. Anhely praef. ur elnöklete alatt Veres István szbiró és Szalay Mihály vgyei esküdt, meg az urad. gazdatiszt urak jelenlétökben megerősitő-szék tartatván, ez alkalommal elnök ur felolvasta a pesti kamarai kerület igazgatóságától 825. sz. a. érkezett azon intézvényt, mely szerint u. n. "60 férfiak" választandók ez alkalommal, és pedig olyanok, kik a gazdászat és számadáshoz értenek, feladtuk leendvén ezekre felügyelni. Azután még ezen pontok terjesztettek a tanács elé, melyek szigoru megtartásáról gondoskodni praef. urnak kötelmévé tétetett:

1. A házi pénztár az eredhető zavarok kikerülése végett az adóitól elválasztassék és mindkettőről külön számadás vezettessék. - 2. A tanács az uradalom előleges tudta és beleegyezése nélkül 10 frtnál többet utalványozni ne merészeljen. - 3. Mind a tanácsülési jegyzőkönyveket, mind pedig a kiadványokat és az uradalomhoz történendő beterjesztvényeket, az ülésen jelenvoltak mind aláirják és a praef. urnak múlhatlanul bemutassák. - Végre 4. annak engedélye nélkül a tanács kebeléből semmi bizottságokat vagy küldöttségeket, melyek különben is a felsőbb helyen tiltvák, bárhová meneszteni ne merészeljen. Kelt Pesten dec. 30. 1786. b. Orczy László mk."

Ezután a 60 férfiak, felolvastatván előbb németül és magyarul az általok leteendő eskü-forma, s eltöröltetvén a külső tanács, ily rendben választattak meg: Jeroszlauszky Gáspár, Szalay Mihály, Kis Béla, Pajor Pál, Velser Sebők, Kovács Izrael, Drobny Antal, Kis Mihály, Gál József, Rack András, Tóth György, Ráth József, Altenburger István, Ehman György, Gál János, Kovács József, Kovács György, Kornely János, Kurdy Mihály öregebb, Heventräger Ádám, Kratzer Ignácz, Klabánovits Mihály, Fray Tádé, Mitterhoffer Ádám, Rakovszky Károly, Sindler János, Szedalik Mihály, Szalay János, Torday Mihály, Lanczinger János, Herl Mátyás, Hoffmán János, Krakovitzer János, Lóór József, Mihálykovits István, Obermán Mihály, Pap György, Pap István, Pap János, Ruczmózer József, Riek Ferenc, Schwartzl József, Stenczinger Pál, Traxler János, Resetka János, Lierhaimer Henrik, Mancz György, Maiszner György, Miller István, Nivergal Antal, Platner János, Pencz Miklós, Pajer Henrik, Pirprajer Jakab, Bartoss Márton, Hanulik Mihály, Horváth László, Jakabovics András, Kurdy György (Egy hiányzik a 60 közől.)

Ezek a serény és hű szolgálatra azonnal mind feleskedtettek. Hogy pedig a közügyek igazgatásában a haszontalan szavak kikerültessenek, elnök úr jónak látta egy népszószólót e 60 férfiakból választani, kinek tiszte lesz ezek érzelmeit és véleményeit a város dolgaiban a tanácsnak előadni, és igy a köztanakodás folytán határozni. A szószólói tisztre ugyan Krakovitzer János, Stenczinger Pál és Pap György jelöltettek ki, de ezek kartársai értesülvén az elnök ur szándékáról, örömmel választák meg Pencz Miklóst, kit elnök úr azonnal szószólóul ki is jelentett. Mivel pedig ez nagyban üzérkedik, s többször amiatt távol van, al-szószólóvá, illetőleg helyettesévé Pap György rendeltetett. A szószóló fizetése a kamarai igazgatóság határozatától tétetett függővé, és hogy a szószóló teendőit pontosan teljesitse, 15 pontra terjedő utasitása felolvastatott. A jkönyvbe bevezetve van azon eskü-forma is, mely a szószóló részére külön kiadatott. Eszerint Pap György az esküt azonnal letette, a távol volt Pencz pedig haza érkezvén, akkor fogja letenni az esküt.

Hajnik János ur a közönség egyhangú kivánatára birói tisztében megerősittetett. - A tanácsban ekkor 4 üresség volt ugyan, de ezek betöltése akkorra halasztatott, midőn a kamarai igazgatóság a tanácsbéliek fizetését megállapitandja, melyért azok már folyamodtak. Megerősittettek a többi városi tisztviselők is, és Rack András úr mellé, ki a város előnyére már 5 év óta a perceptorságot és incassatorságot együtt viselte, teendői könnyitésére Kis Miklós kulcsár rendeltetett 40 frt évi fizetéssel, de a mely főnökeéből vonatik le. - Az orvos-választási ügy a következő ülésre halasztatott, és végre meghagyta elnök úr, hogy akár a tanács, akár pedig a 60 férfiak nevei iratnak valamely ügy alá, ez minden különbség nélkül vegyesen történjék, mi tekintettel sem lévén a nemzetiségre. - Jan. 9-kén végeztetett, hogy az éji őrök az eddig szokásban volt hoszszas éneklés helyett csak e szavakkal jelentsék az órákat: "Hallya minden Háznak Ura (p. o. tizet) ütött már az óra, Ditsirtessik az Ur Jézus Krisztus," - és pedig mennyire az idő engedi, több állomásokon.

Majd az orvos-választásra kerülvén a sor, Steger Joákim világi orvos-tudor 30 szavazattal többet kapott, mint az elöregedett Kreutzer Abdon irgalmasrendi helybeli perjel és orvos, kinek részére a város 23 év alatt 200 frtot ajánlott évi fizetésül. Stegert városi orvosúl az uradalom is megerősitvén, a tanácsteremben letette a szokott esküt, mely latin szövegben a városi jkönybe is bevezetve van oly cim elatt: "Formula Juramenti, quod praestat Medicus, dum Physicatum obtinet." - Ezen eskütétel után, hogy t. i. a gazdagon és szegényen egyenlő gondoskodással fog segiteni, az ily cimü: "Norma Officii Medicis praescripta" 9 cikkre terjedő s a városi jkönyvben olvasható utasitás kézbesittetett miheztartás végett az uj, városi physicus urnak, melynek 8. §. igy szól: "Valamint a sebészek és gyógyszerészeknek tiltatik a testek belső gyógyitását elvállalni, épen úgy az orvosnak meg nem szabad a sebészethez tartozó betegségeket gyógyitani, annál kevésbbé, ahol gyógyszertárak vannak, ily szerekkel kereskedést üzni. - Dolanszky János borbély és sebész ekkor a tanácshoz fizetésért folyamodván, azon nézetből, hogy a kiket gyógyitani szokott, az ő fáradalmait megjutalmazzák, kérvényének hely nem adatott.

Pencz Miklós szószóló jan. 19-kén a hű szolgálatra letette az esküt, és hogy ő, meg helyettese annál hivebben szolgáljanak, a kamarai igazgatóság által kiszabandó fizetésen kivül, a katonatartás és kézimunkák alól felmentettek. - A választott község (Electa comminutas) nevében előadá a két népszószóló (orator), mikép a város tisztviselői és szolgáinak természetbeni illetményei készpénzre fordittatnának. Erre nézve abban állapodtak meg, hogy attól kell azt várni, mikép fogja ezt a kamarai igazgatóság az uradalmi tiszteknek is jóváhagyni. - A katonai szállásház felsőbb helyről elvétetni rendeltetvén, attól tartott a tanács, hogy ez kárpótlás nélkül fog megtörténni, azért az alispán ő nghoz folyamodvány menesztetni végeztetett jan. 26-kán, oly kérdéssel, hogy ő nga a várost ezen nagy kártól hathatós közbenjárásával megóvni, ha pedig a nevezett épület csakugyan elvétetni fogna, kárpótlást kieszközölni méltóztatnék. E folyamodványba a többi között felhozatik, hogy mivel az előbbi uraság alatt a régi szállásházat lebontatni kellett, a város ő fölsége iránti hódolata kimutatásaul, egy másikat, az adózóktól 558 frt s 25 dron vett és közkorcsmára szánt telken, mint az 1760/1 évi számadások bizonyitják, saját nagy költségén, a vgye és uradalom hozzájárulása nélkül épittetett, és pedig azért, hogy a lakosok a katonatartástól megszabaduljanak. Megjegyzék, hogy ezen épület emeltetése miatt a város adósságba verte magát, s midőn azokat később letisztáznia kelle, üresen maradt a pénztár. - A duna jege jan. 25-kén reggeli 4 órakor megindult.

Tek. praef. ur a tüzi-fa hordását betiltotta, Szalay esküdt ur pedig jelentette, hogy ezentúl úti-levél nélkül sehova sem utazhatni. Mindkét rendelet febr. 10-kén kihirdettetni végeztetett. - Az irási teendők nagyon megsokasodván, a két jegyző, mint eddig szokásban volt, e hó 12-kén a városházán lakni rendeltetett. - A levéltárban az iratok rendetlen állapotban, szétszórva lévén még mind-eddig, mi miatt a város már nem egyszer kárt és szégyent szenvedett, mert a fönforgó ügyekben nem tudták a szükséges iratokat az ittott heverő halmazokból kikeresni, midőn azokat az uradalom vagy a vgye kivánta; a jkönyvek pedig tárgysorozati vagy betürendi lajstrommal ellátva a legnagyobbrészt nem voltak. Ennél fogva az irattár rendezésére egy alkalmatos egyén felvétetni és erről az uradalom értesittetni végeztetett. - A város urbéri perében, melyet az uradalom ellen folytat, az utóbbi beadta a replikát, s ez a febr. 28-ki ülésen felolvastatott. - Márc. 1-én Pencz Miklós szószóló úr jelentette, hogy azon esetre, ha részletes ügyek lennének tárgyalandók, a vál. község ő és Pap György mellé segédekül a németekből Schwartzl József és Krakoviczer Jánost, a magyarok részéről meg Bartos Mártont és Horváth Lászlót adta. - Szalay esküdt úr kivánatára a város a postautak mellé a felsővárosi temetőből, elültetésre annyi eperfát ajánlott meg a 16-ki ülésen, mennyi szükségeltetik.

A két város tanácsa ápril 9-kén elhatározta, miszerint, hogy az állandóan itt fekvő katonák tartása sulyos terhétől megszabaduljon, a httó-tanácshoz egy német szövegű folyamodványt fog az alispán ur közvetitése által meneszteni. Ez a 13-ki gazdasági ülésen felovastatott s jóváhagyatván, egy bizottság által ő ngnak kézbesittetni végeztetett. Előfordul abban, hogy Váczon öszszesen 1188 ház létezik, melyek közt katonatartástól mentes 131, a beszállásolásra alkalmatlan 142, a tisztek részére szükséges 28, az altisztek és közemberek 887 házban szállásolvák el, ugy hogy egy valamire való ház sincs katona nélkül. Ekkor gr. Gyulay Sámuel gyalog-ezredének 8 compániája feküdt itt. - Határozatba ment, hogy a ki ezentúl a gazdasági ülésről helyes ok nélkül harmadszor elmarad anélkül, hogy a szószólónak jelentést tett volna, az olyan a 60 személyek sorából kitörlendő lészen. - A tanács Stublanecz prókátornak az előbb emlitett német-szövegű (rosz és igen keserves irályú) folyamodvány feltevéseért ápril 18-kán 6 aranyat ajánlott meg. - A serfőződe részére e hó 20-kán 60 drjával 400 kila árpát rendelt a tanács vásároltatni. - Alispán úr a katonaságtóli megszabadulásra nem nagy reményt nyujtván, már csak azért sem, mert ő felségének tervszerű intézkedése volna Váczra katonaságot helyezni be, mire a bizottság azon megjegyzést tevé, hogy hisz e városban több nagy üres épületek vannak, melyek a katonaság befogadására elégségesek, igy aztán megigérte ő nga a közvetitést és pártfogást. - A mérnök úr kivánatára ápril 27-kén a tanács Vajzer János urat küldte ki melléje.

Oly jelentés történvén, hogy a gödi puszta örökösei ezt a vácziaknak akarnák haszonbérbe adni ki, a tanács május 8-kán kebeléből bizottságot küldött ki ez ügyben; mely is az ekkor kinevezett b. Silson administrator ő mlgát a község nevében üdvözölte, a régi pert pedig az alispán ur előtt, hogy azt minélelőbb végeztesse, sürgette. - Olvastatott ő felségének azon parancsa, melyben a népnek az uradalom iránti kötelmei, a tiszteknek tartozó engedelmesség, azok viselete a jobbágyság iránt, ennek ügyeiben igazság-szolgáltatás stb. megmagyaráztatott és kihirdettetvén, jkönyvbe vezettetett. - Tek. praef. es Kiss József urad. ügyvéd urak, május 15-kén megtekintették az adókivetés s a boradóra nézve abban lőn megállapodás, hogy az akó-szerint vettessék ki 8 drjval, nem pedig, mint a vgye akarta, kapás-szám után. - Adókönyvek helyett cédulák hozattak használatba, melyre minden vagyon-nem följegyezve volt, s az arra eső adóöszszeg kiirva. - Máj 22., 23., s 24-ki üléseken is e tárgy forogván fön, minden egyes akó után 6 drra tétetett az adó. Házi-adó fejében pedig gazda vagy zsellér egy frt fizetésre köteleztetett a végzés szerint. - Értésül esvén, hogy a vgye a város perében, melyet az előbbi uradalom ellen inditott, végzést hozott, ennek megszerzése végett biró ur Pestre szalasztatott le.

Május 28-kán II. József császár oly parancsolatot bocsátott ki a koldúsokra nézve, hogy azok ennekutána semmi szin alatt koldulni ne merjenek, s azt is meghagyta, hogy a koldúlni merészlőnek senki büntetés terhe alatt alamizsnát ne adjon, hanem a koldúsok eltartására magok a város emberei gyüjtsenek könyöradományokat. Ennek folytán 4 negyede lévén a városnak, mindegyikben a kéregetés hetenként két felé folytattassék. És pedig első héten Ergai János fertálymester negyedében Naisz András és Balla urak a melléjök rendelendő segédekkel; Steszl Pál fertálymester negyedében Hajnik János biró és Dombay Sándor plgrmstr urak a hozzájok adandókkal; Hatvani Károly fertálymester negyedében Regele József és Kmoch János urak segédeikkel. Kovács György f. m. negyedében Stockinger Ferencz és Pencz Miklós urak segédeikkel. A káptalanvárosi Burgundia részét Szakmáry József tanácsbéli, felső részét pedig Tóth Imre biró úr fogják bejárni; jövőre pedig egyenként a 60 férfiak teendik meg e szolgálatot.

Meglévén állapitva igy a koldulási rend és módozat, a begyülekező pénz és eleség kiosztóiul Kmoch János, Pencz Miklós és Heventräger Ádám urak választattak meg, kik minden szombaton a begyült alamizsnát a szegények között, azok érdemei szerint, kiosztani köteleztettek. A fönmaradó pénz növekedés végett kamatra kiadatni terveztetett. - Ezen ügyben máj 31-kén Stockinger és Kmoch urak a helybeli főtdő pleb. urakhoz küldettek ki oly felhívással, mikép a szószékről hirdetnék ki, hogy a koldusoknak ha tán kéregetni merészelnének, semmi szin alatt alamizsnát adni ne bátorkodjanak a hivek, mert különben a böntetést ki nem kerülik, hanem az e végre kirendelteknek adják könyöradományaikat. - A földmives-gazdák azzal örvendeztettek meg jun. 5-kén, hogy egyenként csak 1 frt 461/4 drt fognak a földtől fizetni a vgye rendelete szerint. - Fidler Tamás mérnök úr a földfölmérésért szerződött 300 frtból 200-at felvenni kivánván, ezen öszeg neki kiadatni rendeltetett, annyival is inkább, hogy azt ezen évben bevégezni igérte. - Az alamizsnára érdemes koldúsok öszeirása végett aug. 14-kén bizottság küldetett ki. - Az árvagondnok aug. 31-kén megintetett, hogy ezentúl, jótálló aláirása nélkül mi kötelezvényt sem fogadjon el, mert különben a felmerülhető kár az ő terhe leend.

És ezennel már bevégzők e város történelmének leghosszabb s igen érdekes czikkét, hogy folytatólag egy ily másikat kezdjünk meg a következő III. kötetben.

A Helytartótanács egykori épülete Budán, a Várban

A váci gombkötőcéh céhlevele a 19. század elejéről,
a fejlécen Binder János Fülöp Vácot ábrázoló rézmetszete

Szabó József: Vátzi gabona, 1793, Ambró-Gottlieb nyomda

A váci városháza

A magyar gyalogság egyenruhája 1770-1798

Lábjegyzetek:

1 E szerint Migazzi csak 1763. május 16-kán adatott volna vissza a váczi egyházmegyének főpásztorul.

2 Ő fölségeik azonban csak aug. vége felé látogatták meg e várost.

3 Ld. ezen alapkői feliratot Rókánál i. m. 73-dik lapján.

4 Ld. Róka i. m. előbeszédét a 2-dik lapon.

5 Tetőzetét a püsp. uradalom az 1874. évi nyáron ujjal cseréltette fel.

6 Korabinszky : Lexicon Historico-Geographicum-ában a 819-820. lapon részletezve jól irja le e diadalkaput, honnét és Rókából a városi jkönyvi leirást kiegészitők.

7 A Dunaparton 4 ölnyi széles utat gesztenyefákkal ültette be ő főmga.

8 E hidnak felirata a Duna felé: "Optimorum Principum adventui anno a Xto nato 1762. ab ornata et ampliata Urbe hic pons positus est." A piac felé pedig: "A Christophoro S. R. E. Cardinale a Migazzi Episcopo Vaciensi iterum Urbis restitutore," a helyi kegyesrendiek naplója szerint.

9 T. i. a magyar katona-csapat.

10 E két zászló aztán sokáig őriztetett a városházán.

11 Az eredeti latin szövegű.

12 Mint a váczi kegyesrendiek naplójában olvasható, főkép azért, hogy látnák azon fölséges királyi palotát, melyet VI. Károly császár kezdett épittetni.

13 E ponttal jónak láttuk kiegésziteni a városi jegyzőkönyvet. V. ö. Odrobenyák: Gödöllő 81. lapon.

14 Ez a városi jegyzőkönyvbe ékes latinsággal van bevezetve, melynek mi itt magyarját adtuk hü forditásban.

15 Alább, a kegyesrendiek történetében még inkább kiegészitendjük a városi jkönyvi előadást.

16 Ennek kapuja alatt szokott az úrnapi 4 oltár egyik legszebbike fölállittatni.

17 Jelenleg bizonyára az már jóval szélesebb.

18 V. ö. Róka i. m. 74-75. l.

19 Rókánál 4, Örkényinél 3, Nagy Imrénél pedig 6 napig időztek ő felségeik e város kebelében. Itt létök, mint láttuk 5 napig tartott.

20 A közös ügyekben mindkét város tanácsa együtt szokta az üléseket tartani.

21 A szövegben "Domus Quarterialis" áll.

22 "Symetria" a szövegben.

23 "Convictus Nobilium Adolescentum."

24 A bibornokok püspöki, áldozári és szerpapi rangfokozatokra oszlanak.

25 Ennek helyén a kegyesrendi társodának a papnövelde felé eső része áll.

26 Ez a szövegben "Károlyé"-nak is neveztetik.

27 Minthogy e ház felső része a tápintézet épitése végett lebontatott, annak még megmaradt alsó részében pedig alkalmatos hely nem volna, abból Szalai Józsefnek kiköltözni, és a szomszéd Ujfalussy Tóbiás házából kelle Stampach kapitánynak is kivonulni május elején, fizetvén a város egy évre 7 frt.

28 Ezeket a nép sok mészárszéknek nevezi maig is.

29 Inspectori, jószágkormányzói laknak is neveztetik ez átalában.

30 Ezen helyiség a legujabb időkig csakugyan a város majorjaúl szolgált, mig 1874-ben azon a lovas-honvédek részére laktanya épittetett, s 1877-ben ettől balra az u. n. kosdi vámház egy előbb szabad téren.

31 Spacirer Jakab gyepmesternek lőpor-kárpótlás cimén, saját kérelmére előlegesen 2 frtot ajánlott meg a tanács.

32 V. ö. Róka i. m. a 77-78. lapon.

33 Glos István volt a váczi postás.

34 Ld. a Bubla-Regestrumot, 10. sz. 447. lap.

35 Az 1801. évi városi jkönyv 858. sz. a. eredetije latin.

36 Ld. a Bubla-féle püsp. urad. irattár Regestrumát 5. sz. a. a 455. lapon.

37 A pénteki hetivásárok népesek, a keddiek már nem annyira.

38 Jelenleg néhány év óta a szomszédos területet élelmes alvidéki ráczok haszonbérben birván, azon sok zöldséget termelnek piaci eladásra.

"Res gestas et annalium monumenta observa."

Cassiodor.

Báró Splényi Ferenctől Kámánházy Lászlóig, (1787-1808.)

A váczi egyházmegye b. Splényi X. Ferenc ő mlgban uj főpásztort és a város uj földesurat nyert 1787. aug.-hóban. - Regele és Pencz urak a Stublarecz ügyvéd által föltett és az uj földesurhoz elküldendő folyamodványt sept. 7-én a tanács előtt bemutatták, s az felolvastatván, rendeltetése helyére, Nagyszombatba elküldetni végeztetett. Ez azonban nincs a jkönyvbe bevezetve, s ez volt az első érintkezése a városnak uj földesurával. - Ezen időben a város anyagi jólétét meglehetős veszély kezdte legfelsőbb helyről fenyegetni; ugyanis, az lévén ő fölségének akarata, hogy a községek magok semmiféle királyi javadalmakat haszonbérben ne tartsanak, a pesti kamara-kerületi igazgató, b. Silson János ő mlga, mint e püspöki uradalom fővezérlője, a múlt. aug. 19-én Váczott lévén, Anchely praef. urnak meghagyta, miszerint a mely kir. javadalmakat e mváros a mlgos uraságtól még haszonbérben birt, azok okt. 1-jén reggeli 9 órakor a praef.-ház udvarán árverés mellett a többet igérőnek adassanak bérbe, aztán az épületek és egyebek kibecslésére nézve pedig praef. úr a várossal annak rendje és módja szerint egyezkedjék. E parancs azonban a város nagy örömére, mint itt alább látni fogjuk, hatályba nem ment soha.

E város felsőbb helyről mindinkább búsíttatván nagyobb terhelésekkel, névszerint most az itt létező kincstári épületek (kolostorok, convictus stb.) felügyeletét akarták a városra ruházni. Azért a tanács sept. 22-kén folyamodványt intézett a vgyre, hogy a tehertől megszabadulhasson. - Vgyei közgyülés már három éve nem tartatván, a plgrmstr s főjegyző urak leküldettek Pestre okt. 3-án a tanács által, kik viszszajövén, elbeszélték, hogy a vgye Budapesttel együtt 695 ujonc-katonát tartozik kiállitani, mely összegből Váczra csak 13 esik.

Az uj főpásztor meglátogatta megyéje székvárosát, s erre vonatkozólag ez van "Emlékül" bejegyezve okt. 24-én a városi jkönyvbe: "B. Splényi ujon kinevezett püspök ő mlga kedves jelenlétével látogatást tett, a ki is 3/4 11-re érkezett ide, és Zerdahelyi fölszentelt püspök ő mlghoz szállott, a kinek Hajnik János biró és Dombay plgrmstr urak eléje mentek, őt mint uj földesurokat üdvözlendők a tanács nevében. Másnap pedig, midőn innét elmenni készült, reggeli 8 órakor az egész tanács kézcsókolásra ment s általa igen kegyesen fogadtattak, aztán kocsira ülve, Pestnek vette útját." - A gondos és körültekintő tanács nov. 3-án megfontolván, mikép gr. Almásynő, szül. b. Splényi ő nmlga, e városért sokat tett az ő fivérénél, b. Splényi váczi püspöknél a kir. javadalmak megtartása ügyében, s ezt ki is eszközölte, határozatba ment mindkettőnek ezért forró köszönetet nyilvánitani. Evégre a biró és főjegyző urak Pestre küldettek le, kik is a püspök ő mlgnak köszönetöket egy latin iratban, Almásynő ő nmlgnak pedig csak szóval fejezték ki a város nevében.

Ezen, az uj földesúr ő mlghoz menesztett s okt. 28-ról kelt köszönő-iratukban megjegyzik: "Tudják az egek, mennyi és mily sóhajoknak valánk kitéve, bizonyitják ezt a jelen idők is, mily aggodalmak közt kell élnünk; tapasztalni fogja Mlgod remélett szerencsés kormánya, mikép törekedtek elnyomatásunkra, ártatlanságunk mellett is! Csak kérjük Mlgodat, veleszületett szivjóságánál fogva, méltóztassék rajtunk könyörülni, hogy bármely előfordulható körülményekben kegyesen mink is kihallgattassunk." - Aztán elrendelte a tanács, hogy folyamodványában előadja a vgynek a katonaság részérőli nagy és folytonos terheltetéseket. Igy például: a kegyesrendi társház berendezése 61, a volt angolkisaszszonyoké 105 frt 60 dr. s a votl Theresianum Collegiumé 83 frt 40 dr., öszszesen 250 frtjába került a városnak, a katonaság részére rendeztetvén be azok.

De leginkább a katona-lovak eltartása volt az, amivel szerfölött terhelték e várost. Igy a nov. 13-iki ülésen előadván a biró, hogy a vgye 12,317 teljes lóadagot vetett ki a városra megint, határozattá lőn, ez ellen folyamodni a vgyre, minthogy a város különben is a sok átmenő katonaság által folyton terheltetik. - A város ezen bajlakodása közben kellemesen lepte meg a hétszemélyű kir. tábla azon intézvénye, mely szerint az u. n. rendezett tanács Váczra leendő behozatala jelentetett. Ezen ügy mgvitatása végett dec. 26-án Tót-Györkre az itt lakó Veress szbiróhoz a plgrmster és pénztárnok urak kiküldettek. - Megjegyezzük itt mellékesen, hogy ezen évben a város majorsági szőlőiben 124 akó bor s komlós-kerjében 11 mázsa és 84 font komló termett. - Hogy a farkasdiak és a negyediek már ekkor megjelentek a hires váczi gáli vásárra káposztáik eladása végett, kitünik abból, hogy a tanács előtt panaszt emeltek, amiért az illetők tőlök "vásári állomás" cimén egy forintot követeltek.

Az 1788. év elején a tanács még egyre sürüen érintkezett a fensőbb hatóságokkal, melyek a katonaszállási s egyéb ily terhekkel e várost különösen nyomták! Igy a hadi parancsnokság azon rendelést tevén, hogy az itteni katonatisztek lovai zabbal és szénával elláttassanak, e tehertől megszabadulandó a város, jan. 18-án a vgyére folyamodni elhatározta. Még ezután is többször kérvényezett a tanács, majd gr. Kinszky országos hadparancsnokhoz, majd a vgyére intézvén folyamodványt. Többször ez ügyben küldöttséget is menesztett ide-oda; gr. Almásynő ő nmlgát is fölkérte közbenjárásaért, csakhogy az oly nyomasztóvá lett katonatartási terhen könnyittetnék valamikép. A sokszori kérés és járkelésnek olykor aztán csak lett mégis valami sikere.

Ezen év első hónapjaiban a nagy drágaság miatt sok ember jutván inségbe, miután a város a sok szegénynek pénzsegélyt nem adhatott, azok részére a közpénztárból jun. 19-kén gabonát vétetett. - Még mindig nagy lévén a drágaság, a nemes-szivű tanács márc. 28-kán ismét arról tanakodott, hogy a szűkölködők részére buzát, rozsot és árpát kellene venni. Minthogy pedig a molnárok, többszöri intelmek dacára is, a nálok őrletőket megcsalni szokták, határozattá lőn, a Dunaparton egy mérő-eszköz felállítása. - A tanács még ápril 1-jén is a szegénység enyhitéséről gondoskodott, annak javára a vgyével, és ennek útján a httó-tanácscsal érintkezvén küldöttei által. - Dombay plgrmstr úr azon inditványt tette, miszerint a jegyzőség a juridicai, politikai és gazdászati tárgyakra nézve külön jkönyvet vezessen nagy figyelemmel. - Hogy vetőmag hiányában a földek üresen ne maradjanak, erről a földesuraság és a vgye jókor gondoskodtak, különösen oda törekedvén, hogy zab bővel termeltessék. Mire a város különös figyelemmel lenni és felügyelni köteleztetett.

Praef. úr elnöklete alatt ápril 6-kán ülés tartatván, érzékenyen jegyezte meg, hogy a város az uj földesuraság eljötte előtt is már rosszúl ajánlja magát, és pedig, hogy az ő intelme ellenére Krakovitzer Jánost serfőzőül fölvették (ennek előtte atyja volt itt sokáig serfőző), holott, a felsőbb parancs szerint, a serházat alhaszonbérbe kell kiadni. Miért is ezen ügy az uj földesuraság eljötteig függőben maradandó lészen. Rossz néven vette az uraság azt is, hogy a város a közpénztár terhére az itteni katonai laktanyák felügyeletére egy embert vett föl. Ez ügyben oly inditványt kivánt beterjesztetni, mely szerint az ily felügyelő fizetése a közpénztár terhére ne lenne. Ekkor praef. úr eltávozván, a 60 férfiak bebocsáttattak, kik a praef. úr akaratának ellenvetették magokat, de hasztalan . . .

Ezen évi ápril 21-kén b. Splényi Ferenc, ő fölsége által még a múlt évben (a városi jkönyv szerint okt. 18-kán) kinevezett váczi püspök s ezen püspöki uradalom földesura, esti 3/48-ra ide szerencsésen megérkezett és püspöki lakába szállott. Másnap reggeli 8 órakor a tanács a tisztviselőkkel együtt, ama fiúi kegyeletnél fogva, melylyel földesura iránt viselteték, ő mlgnk üdvözletére ment, és viszszatérvén, ülést tartott. - A nmlgú httó-tanács (márc. 26. 12,717. sz. a. intézvényében) parancsolja, miszerint adja okát annak a város, hogy miért hagyta ki a "Káposztás-Sziget"-et eddig az adózásból? Mire a tanács a vgye utján, ápril 30-kán azon választ adja a nevezett felsőbb helyre, mikép e sziget a kisváczi adózók (Kozma Mihály, Kurdy György és öregebb Mizser Mihály) által a cserjék, bokrok, tövisek és gyökerektől kitisztogattatván, ilyképen miveletlen állapotából mivelés alá vétetett, és sem colonicális, sem praediális telket nem képez. Hogy pedig öszszeirás és közterhek alá nem vétetett, ez onnét van, mivel haszna nagyon bizonytalan, mert majd a Duna jégtorlata, majd meg az árviz szokta elpusztítani.

Olvastatott nov. 4-kén tek. praef. úrnak e napról kelt 5 pontra terjedő irata, melyben, elérkezvén a faizás ideje, ez a váczi lakósoknak (colonis) megengedtetik, a szendi, két szóri, p.-hatvani, szilágyi, kállói és magyalosi erdők jeleltetvén ki a végre. Egyébiránt tudósíttatik a tanács, hogyha állandó faizásra megelégednék a két szóri erdővel, ezek oda engedtetnének a köv. feltételek alatt: 1. Hogy ezen erdők 80 évre osztatnának fel, s 2. hogy a felügyeleti jog és rendelkezés az uradalom mellett maradna; 3. pedig a város a makkolásra és legeltetésre mi jogot sem követelne; 4. a favágás közerővel, meghatározott időben történnék és a fák igazságos arány szerint osztatnának ki a lakók között. Hogy e tekintetben a mely megállapodása lesz a tanácsnak, arról praef. úr tudóssíttatni kiván. A nov. 29-ki ülés ezen ajánlat ellen nyilatkozott.

Hajnik János biró úr Pestről hazajövén, nov. 15-kén meghatva jelentette, hogy noha már itt a városi laktanyákban 800 ujonckatona van elhelyezve, mégis télre még más 800 katonát akarnak Váczra rendelni. Azért határozattá lőn, hogy a püspök ő mlghoz kérvényt intézendenek aziránt, vetné magát közbe b. Barkó tábornok- és hadparancsnoknál, hogy a már elviselhetlen teher a várostól elháríttatnék. A jószivű főpásztor a közbevetést annálinkább is magára vállalta, mert amint nyilatkozott, - "ő maga is látja és tapasztalja már a népnek kiméletlen nyomorgatását!" A biró az alnépszószólóval ez ügyben kiküldve lévén a tanács által, ezek a püspöktől egy levelet gr. Almásynak és egy másikat b. Barkó hadi főparancsnoknak adtak át Budán. Ezen utóbbi iratilag biztosította a püspököt a katonaság elmozdítása iránt.

Alig kezdett azonban ezen igéretnek örvendeni a tanács, midőn nov. 28-kán elrémülve olvasta a vgye azon rendeletét, hogy az a városra 12,832 szénaadagot vetett ki, s kebeléből azonnal kiküldötte a plgrmstrt és a kamarást Csabay szbiróhoz oly nyilatkozattal, hogy a város oly nagyszámú adagok kiszolgáltatására képtelen, mert folyton átmenő katonákkal terheltetik . . . . Majd olvastatott nov. 29-kén a mlgos uraság és püspöki város közt kötendő urbéri szerződvény 15 pontból álló tervezete. Eszerint az öszszes szolgalmak 5903 frt 183/8 krt tennének; de ezen öszszegből, hogy a község a földesúr kegyességét érezze, elengedtetik 883 frt 153/8 kr.; ellenben a község az uradalom e jóvoltát meghálálandó, a váczi területről bejövő bor- és gabonadézsmát, az eddigi szokás szerint, a kirendelt helyekre ingyen behordandja és a gabonát öszszerakandja. Igy az egész urbéri szolgalmak fejében fizetne kerek számmal csak 5000 frtokat; egyébiránt az uradalom e joghatóságot s a városbani jó rend föntartását magának tartja fön, melynek rendelései és intézkedéseitől a község függeni fog.

A tanács és a vál. község e tárgy fölött tanakodván, abban lőn megállapodás, hogy egy kérvénynyel járulandanak ő mlghoz, melyben a város nyomorúságát előadván, arra kérik őt, hagyná meg a várost tovább is az előbbi állapotban. Ezen igen érdekes folyamodványban a többi között igy irnak:

"Mlgos Ur! méltóztassék kegyesen megfontolni: mikép, milyen volt e város belállapota és sorsa, milyen az most, és milyen lehet idővel az úrbériség miatt! E város keletkezte óta, a volt földesúri elődök kegyességéből, bizonyos szabadalomban és a falusiaktól megkülönböztetve tartaték, s a mely igy mind az uralkodó, mind pedig a földesúrra nézve minden időben hasznosabb volt, minthogy a szolgalmakat hiven teljesítette. És most hűségeért egészen paraszt lábra állíttassék! Oh fájdalom! Ugy tekinteténk, mint a püspöki polgárok, és most falusi sorsba öltözzünk? Oh e tekintet, valamint a községre tisztes és előnyös volt, ugy az uradalomnak is elmúlhatlan dicsősége és magasztalása növekedett általa; mert méltányosnak tünhetett föl, hogy miután e város az egész egyházmegyének főhelye és a püspökök széke, a tekintetben is a mezei-sorsú pór-lakóktól a mlgos uradalom nagyobb disze és ékességére megkülönböztessék.

"Kolonits bibornok ő fmga, mint egykori váczi püspök, e várost a sz. kir. városok közé emeltetni akarta; és most Mlgd szerencsés kormánya alatt e kegyes szándék helyett falusi sorsra taszíttassunk le? Mily fájdalom!! 1776-ban, A. alatti okmányban kegyesen megengedteték, hogy a vácziak összes szerződvényei egyben pontosittasanak össze, és igy készítve a tervezetet, köttessék a szerződvény. Két szerződvény szerint soha sem traktáltattunk, tehát tiszteletünk, becsületünk és dolgaink tönkretételével történjék az velünk? Most is csak azon egy szerződvény melletti megmaradhatásért esedezünk. E város, mint püspöki, a legmagasabb kegyes rendeletnél fogva, még 1770. év körül, t. i. az urbéri rendezések behozatala idején, némely más városokkal az urbéri traktálásból, azért, hogy előkelőbb lakókból áll, mint a milyenek a falusiak, kivéteték. Mezővárosok, mint Kecskemét, Kőrös, Sz.-Endre, tényleg ama kegyes rendelet szerint tartatnak; e város pedig, mely püspöki, és ezen oknál fogva nagyobb tekintetet érdemel, falusi bánásmódra jusson! Ezt mink csak fájdalommal és szégyennel lennénk kénytelenek tapasztalni, a magos uraságnak pedig csak sérelmére lenne.

Aztán előadják, hogy venné fontolóra ő mlga a városnak mostani nyomorát, melybe az a harci mozgalmak alatti folytonos s szerfölötti terhek által döntetett, s aztán megjegyzik, hogyha ő mlga atyailag nem segít rajtok, annyi sóhajaik közt elveszniök kell. Azért könyörögnek, hogy ő mlga az ő neve és legkitünőbb nemzetsége örök dicsőségére, háritsa el tőlök és utódaiktól azt a siralmas gyalázatot, melyet rájok a behozandó úrbéri szerződvény hozandna, és a veleszületett könyörületességénél fogva, őket, ismét az ő "püspöki polgáraiul," a mit már fájdalommal tapasztalnak elveszettnek lenni, viszszaállitani, és igy őket az előbbi egy szerződvényben föntartani kegyeskednék; mert, valamint teljes szabadságában áll ő mlgnak a községet urbéri lábra állitani, épen úgy az ő tetszésétől függ azt régi állapotban is megtartani."

A dec. 8-ki ülésen e fontos kérvény egyhangulag helyeseltetvén, a biró, plgrmstr és főjegyző által e hó 10-kén ő mlgnak benyujtani végeztetett. Mire e hó 19-kén már olvastatott ő mlgnak hátirata, s hogy a fölött érdemlegesen tárgyalni lehessen, a gazdák behivatni rendeltettek a köv. napra. Ekkor a népes ülés előtt felolvastatott a püspök ő mlgnak előbb említett hátirata, mely kedves honi nyelvünkön igy hangzik: "Állván a kegyes legujabb királyi rendelet az uradálom által kötendő kettős szerződvényre nézve, a város kérelmének hely nem adathatik; következőleg 1789. jan. 1-től e város kettős szerződvény szerint fog traktáltatni. Kelt Váczott, 1788. dec. 16-kán, b. Splényi Xavér Ferencz váczi püspök sk." - A jelenvolt 90 előkelőbb lakos a népszószólókkal külön helyiségben tanakodván, küldötteik által tudaták a tanácscsal, hogy miután a folyamodványra a mlgos uradalom meg nem indúlt, a község összes sérelmei pontonként az urbéri tervezetre föltétessenek és a nmlgú httó-tanács elé terjesztessenek. Erre a biró válaszolá, hogyha ilyképen a mlgos uradalom a községet a kir. javadalmaktól egyenesen megfosztaná, miután a kegyes kir. rendeletekben benfoglaltatik, hogy az uradalom azokra nézve szabadon rendelkezhetik, ily esetben tudja meg a község, hogy ő, a biró, a felelőségtől mentt lészen, és ezt jkönyvbe is vétetni kérte.

Mire Pencz népszószóló megjegyzé, hogy nem várhatja az uradalom megsértését, mert az is ott van a kir. rendeletekben, hogyha valamelyik fél a tervezetet aláirni nem akarná, a nmlgú httó-tanácshoz felsőbb felülvizsgálatra a vgye által a kidolgozandó Combinatorum a tervezettel együtt fölterjesztessék. Erre a népszószóló kérte a birót a község nevében, hogy akár a püspökhez, akár pedig a tek. praef. urhoz küldetik ki, magányosan soha ne menjen, hanem a tanácsbeliek közől vigyen valakit magával. - Kérdés támadt dec. 27-kén az iránt, hogy a község mért vonakodik az urbéri törvény tervezetét aláirni? Erre az lőn a felelet, hogy a község a nmlgú httó-tanács intézvénye folytán magát a kir. rendeletekhez fogja alkalmázni, és amit onnét nyer, azon megnyugszik.

1789. jan. 21-kén tek. Anchely János praef. ur elnöklete alatt, Veress István szbiró és a gazdatisztek jelenlétében megerősitő szék tartatván, elnök úr a püspök-földesúr azon határozatát adta elő a számosan egybegyülteknek, hogy a községi 60 férfiak, kik két év előtt, midőn a kamara birta az ürességben volt püspöki uradalmat, választattak, eltöröltetvén, a külső tanács ismét visszaállittassék. Noha ennek okát Pencz szószóló még ugy szerette volna is kitudni, azzal az uradalom nem törődve, a födesur ő mlga akarata folytán, az elnök által külső-tanácsosokúl ezek neveztettek ki a magyarok közül: Kiss Béla, Pajor Pál, Gál József, Hanulik Mihály, Szalay Mihály, Késmárki Mátyás és Pap György: a németek közül pedig: Glabánovits Mihály, Kratzer Ignácz, Hewenträger Ádám, Schwartzl József, Marsal Jakab, Ehmann György és Fray Tádé. Hanulik nem fogadván el a tisztet, az Kurdy Mihályra ruháztatott.

A külső-tanács tagjai, saját kérelmökre, fáradalmaik némi jutalmaul, a közmunka (napi-sor) alól az uradalmi főnök által kivétettek. A belső-tanácsnak pedig azt javasolta, hogy tekintetbe véve nagyon felszaporodott teendőiket, fizetésök javitásaért ő mlghoz folyamodjanak. - A közmunkák készpénzben leendő megváltását elnök úr boszusan elvetette, s erre nézve a régi gyakorlat föntartását ajánlotta, akarván a kocsikon teendő munkákban az illető egyensulyt föntartatni. - Hoszszas tanakodás után végre jan. 24-kén biró úr előadta, miszerint a nagy számmal egybegyült gazdák vegyék fontolóra azon körülményt, mikép ha az uradalmat megbántják, az a kir. javadalmakat tőlök elveszi, s e mellett még úrbéri szerződvényre is szoríttatni fognak akaratok ellen. Midőn pedig ezek és egyéb okok sem indíták meg őket az aláirásra, a jegyző urnak meghagyta, hogy ezen nyilatkozatot irásba foglalja a jövő ülésen előterjeszsze. - Minthogy e városban a lakók nagy része mintegy ragályos betegségben szenvedni és elhalni vétetnék észre, a városi tanács jan. 30-kán a szükséges óvintézkedéseket megtette, s különösen e hó 31-kén a felső-temetői sirásó megintetett, hogy mélyebb sirokat ásson, mivel az itt elhunyt katona-ujoncok tetemei alig 1/4 ölnyire ásattak be a földbe és a szegényebb betegeknek a város költségére gyógyszerek kiszolgáltatni rendeltettek.

A lakosság roppant örömére febr. 6-kán kihirdettetett, hogy házankénti italmérés felsőbb rendeletek által szabadnak jelentetett ki. Ezen engedmény a már nagyanis lehangolt közönséget nem kis mérvben villanyozta föl. - E hó 20-kán a népes ülés előtt felolvastatott ő mlgnak a praef. úr által e 11-kén föltett azon akarata, hogy az urbéri szerződvény tervezetét az egész tanács és község aláirja vagy arra keresztvonását tegye, s a beleegyező irat 8 nap alatt igy a mlgos uraságnak beterjesztessék. Előbb azonban jól megfontolják a dolgot, hasztalan ellenvetéshez ne ragaszkodjanak, hanem a kir. rendeleteknek fejet hajtsanak, nehogy aztán helytelen tettét valaki későn bánja meg. Miután a biró által felhozott fontos okok végre arra birták a községet, hogy az aláirásra magokat hajlandókúl jelentették ki annak tagjai, ekkor meg az iránt keletkezett heves vita, hogy kik irják alá magokat előbb? Minek a tapintatos biró aztán úgy vetett véget, hogy először is ő, aztán a tanácsbéliek s ezek után a többi tisztviselők, végre pedig a községiek irták alá magokat.

Hajnik János biró úr előterjesztette a gyülésnek, hogy többed-magával püspök ő mlgnál lévén, megköszönni a senátori fizetés 40 frtali fölemelését. Erre a püspök megjegyzé, hogy csak ugy fog az a fölemelés hatályba lépni, ha a szerződvény aláiratik, különben pedig nem. Mire a biró szót emelt, mondván: "A község vonakodék a szerződvényt aláirni, mivel hiányzanak neki ama tárgyak, melyeket az urbéri szerződvény előir, t. i, nincsenek legelői, a ház utáni telkeket készpénzben vette, a házak épitésére az uradalom fát nem adott, hanem mindezt készpénzen saját izzadságával beszerezve, házaikat vett telkeken kövek vagy téglákból építették s zsindelyek vagy cserepekkel födték be, melyek átalán véve sok-sok pénzbe kerültek."

E nyilatkozatra ő mlga fölindulván, kijelentette, hogy "mig ő a püspökséget birja, e város soha nem kapja meg a kir. javadalmakat, tegye, a mi neki tetszik, minthogy haszonbér cimén most is a serházért 2000 frtot ajánlanak, holott a város csak 1000-et fizet. Jól jegyezze meg pedig magának a város, hogy neki egészen más útjai és módjai vannak, mint a főmgú bibornoknak, melyekkel a nyugtalan várost a köteles alárendeltségre fogja szoritani." - Már oly sok terheltetés után, a vgye jul. 26-kán ismét meghagyta, mikép a kivetés szerint rá eső 8912/4 kila zabot és 2882/4 kila gabonát e hó végeig a pesti éléstárba levitessen. Mire a tanács körülményes indokolással tudtára adja az e várost oly szerfölött terhelni szerető vgynek, hogy e rendeletét teljesíteni lehetetlen s azért a fölmentésért esedezik.

A mlgos uradalom a kir. albizottsághoz fölterjesztendő észrevételeinek 2-dik pontjában előadja: "2. Másik észrevétel az, hogy az uradalmi majorsághoz tartozó kaszáló régóta külön-szerződvénynél fogva a városnak a Gombhid, Csörőg és Kis-Rét nevű helyekkel együttvéve haszonbérbe helyeztetett, mi a fölmérési munkálatban a városra lévén irva, az mint az uradalomnak magánmajorságija továbbra is az uradalom részére elkülönítessék." - E terhes kifejezés, minthogy sérelmes az adózókra, annál is inkább, mert e rétek soha külön szerződvényben, hanem valamennyi az uradalomtól haszonbérletekkel együttelétezett; ennélfogva a fönt tisztelt albizottság értesittetni fog és kéretni, hogy a régi használatban maradjanak az adózóknál. Ide járul, hogy tek. praef. úr Örseg-Cselőte, Elletés és Kútvölgy nevű szőlőhegyeket a területtől elvonván, Nógrád vgybe kebeleztetni rendelte, melyek emberi emlékezetet haladó idők óta Pest vgye által irattattak össze, és az illető adó évről-évre annak fizettetett is. Mind e szőlőhegyek, mind az említett rétek ama bizottság elé fognak terjesztetni, és pedig amazokra nézve előadatni fog, hogy ama elkebeleztetés Pest vgyre nézve sérelmes, az adózókra nézve pedig terhes, mert félni lehet hogy a személyes terkekre nézve is Nógrád vgye által fognak szoríttatni az adózók.

Az is előfordult szept. 5-kén, hogy a nagyobb számmal egybehivott népségnek tudtul adatott, miszerint a vgye a kincstár részére beszolgáltatandó nagyobb mennyiségű gabonát vetvén ki a városra, s miután a szekeresek és munkások, kik már több alkalommal küldettek táborba, a pénztárt nagyban terhelték, a város 7500 frtot vett föl kölcsön. - Majd szept. 18-kán a biró előadta, mikép a föntmaradt gabona és zab árát az alispán sürgeti, és ezen 4000 frtnak leendő kézbesítése végett a főjegyző Pestre beküldetett. - A vgyei dikális összeirás ezen évben is a tanácsra ruháztatván, minthogy a főjegyző ezen harcias mozgalmak közt teendőkkel ugyis nagyon elhalmozva van, ama tiszt teljesítése most az aljegyzőre bizatott.

Okt. 17-kén részletes ülés tartatott. Veress szbiró úr t. i. azon tanácsot adta a városi elöljáróságnak, hogy ezen török had alatt tűrt minden városi sérelmeket és terheltetéseket irásba foglalván, az e hó 19-én tartandó vgyei közgyülésen a karok és rendek elé terjeszsze. Ezen irat a főjegyző által hamarosan föl is tétetvén, abban a többi között fölhozatik hogy "ama szolgalmak, miket e harcias időkben tettek, 50,000 frtnál is többre rugnak. Minthogy pedig azok mi kártalanitásban sem részesültek, sőt a "contributionalis és domestica quotá"-t is évenként készpénzzel kellett fizetni és igy az adópénztár teljesen kimerült, az alólirottak kénytelenek voltak odáig már 10,000 frtot venni föl kamatra. Mely iszonyu terhekkel nyomatva, minthogy az azok alatt nyögőknek egyéb nem maradt meg, mint az engedelmesség szüksége, kérik a tekintetes karokat és rendeket, hogy őket hatalmas pártolásukkal védeni méltóztatnának, mert minden oldalról már annyira kimerülvék, hogy tönkrejutásuk a legbizonyosabb, hcsak kérelmök meg nem hallgattatik." - Ezen irat a felolvasás után jóváhagyatván, annak benyujtása a püspöki város részéről Dombay plgrmstr, a káptolaniéról pedig Vajzer József fegyző urakra bizatott.

Az okt. 21-ki ülés szerint a városra ismét 22,000 adag széna vettetvén ki, miután a roppant összeg kiállitására teljesen képtelen, e hó 23-kán az ülés kiküldötte a biró és Regele tanácsbeli urakat Csabay szbiró úrhoz, hogy attól ezen ügyben tanácsot kérjenek. - Előadatott nov. 6-kán, hogy püspök ő mlga a faizásra nézve azon intézkedést tette, miszerint a szóri erdő rendes módon valamely részben egészen kihasittassék, s ilyképen a más erdőkben gyakorolni szokott faizás teljesen megszünnék. Mivel az ily faizásból szomorú köetkezmények eredhetnének, azért egy "Memoriale" végeztetett ő mlghoz intéztetni oly kéréssel, mikép a faizás gyakorlatot a régiben meghagyni kegyeskednék. A nov. 28., dec. 2. s 6-ki ülések is foglalkoztak még a faizási ügygyel, de megállapodásra nem jutottak el. - A biró Pestről visszaérkezvén, nov. 13-kán jelenti Barkó tábornok úr azon lesujtó rendeletét, hogy téli szállásra Váczra két csapat tüzérség fog küldetni, noha már ekkor 1800 katona ült a város nyakán!

A biró nov. 23-kán előadta, mikép a főhadparancsnoksághoz tett kérelem folytán, annál kivinni sikerült, miszerint az itt állomásozó katonaság a kincstári épületekbe, t. i. a kegyesrendiek s a convictus társodáiba is helyeztessék be; de mivel ezen épületek két csapatnyi (bataillon) katonaságot be nem fogadhatnak, egy rész a pusztulásnak indult angol-kisasszonyok épületében lenne elhelyezendő. Mi meg is történt s a főhadparancsnokság azon intézkedét tette, hogy az angol-kisasszonyok épületébeni katonák is a váczi élelmezési hivatalból kapják a fát, világitót és ágyi-ruhát. A katonaság azonban nem lévén megelégedve az élelmezési hivatalból kiszolgáltatott élelmezéssel s ágynemüekkel, ide a napokban érkezendő gr. Szapáry tábornoknál kieszközölni szándékozott a tanács a laktanyákbóli kiköltözést és a házakbai beszállásolást. A község azonban e hó 27-kén minden katona részére az őrmestertől kezdve lefelé, a jobb ellátás végett 1/2 krt ajánlott meg, csakhogy a katonaság a laktanyákban maradjon még továbbra is. Ennélfogva minden házbirtokosra 1, a zsellérre pedig 1/2 frt vettetett ki, s az ezeket beszedők is kineveztettek azonnal.

1790. jan. 9-én, megerősitő-szék tartatván Anchely praef. úr elnöklete alatt, Boldogházi Kis József püspök-uradalmi ügyész és Kovacsóczy László szbiró urak jelenlétében, a földesúr ő mlga Hajnik János birót a lakosság ellentörekvése dacára is megint megerősitette hivatalában, hiában veté a község ellen, hogy már 4 évet tölt ki tisztében, és az volt eddig a szokás, hogy minden két év eltelte után uj birói kijelölés történt, és a mostani viszonyoknál fogva megkivántatnék már a birótól a törvénytudás is, lévén tudniillik Hajnik uram szabó-mester. Aztán jelentette elnök úr, hogy a felsőbb rendeletek alapján a vgye által a politikai igazgatásnak behozása e városba sürgettetik. Mire nézve a kellő megfontolásra időt kértek. - Továbbá kijelentette az elnök, hogy a község, az oka a kitüzött faizás hallogatásának; mert a plebánosok, iskolák és tanitók részére vonakodik a fát bevágatni és hordatni. Azért ha ezt márciusig nem teszi, a faizási engedély megszönik és jövőre megint csak ott tüzetik az ki.

A püspökvárosi községből 50, a káptalaniból pedig 10-en lévén jelen, népes ülés tartatott május 17-én s előadva lőn, hogy azon esetre, ha mint hirlik, az egyetem Pestről elmozdittatnék, igen hasznos lenne annak Váczra leendő áthelyezése, mikép ez már a mult havi üléseken is többször szóba jött, s a miről a maga helyén körülményesen fogunk szólani. Az ezen ügyben nyerendő közbenjárók végett az illető folyamodványok már az ország hgprimása, a kir. táblai biró, a váczi püspök és káptalanhoz, úgyszintén Hont és Nógrád vgykhez is elküldettek. Továbbá határozattá lőn a szabad bormérés megerősitését is ő fölségétől kieszközölni; mert mikép a tapasztalás bizonyitja, mióta azt II. József császár megengedte, a lakósok az adót könnyebben fizették mint azelőtt és élelmöket is könnyebben előteremték. E két fontos ügyben hát egy küldöttséget (Dombay plgrmestert és Juhász György főjegyzőt) menesztett a város Bécsbe ő felségéhez, a kihez a pünkösdi ünnepek miatt csak pénteken juthattak be a kihallgatásra.

Amint az uralkodó megértette a város kérelmét, részint latin, részint német nyelven mondá, hogy az "Universitásnak Pestrőli elmozdittatását illetőleg mitsem tud; de ha azt onnét elvinni kellene, a kérelmet tekintetbe fogná venni." A szabad bormérést illetőleg pedig kérdé, hogy ebben ki háborgatná őket? Mire felelték, hogy ugyan most még senki, de a jövőben ez megtörténhetnék, azért ama jog megerősitését a legalázatosabban kérik. Egyszersmind előadák ő fölségének, hogy a mostani háborús időkben a szegény vácziak 50,000 frtnyi kárt s veszteséget szenvedtek. Mire ő fölsége felsége felelé: "Elhiszem, tudom," s meghálálva mondá: "Köszönöm", s a küldöttséget azon biztositással bocsátá el magától, hogy "jó reménységben legyenek; mert ő alattvalóinak atyjok akar lenni." E küldöttség a két városnak összesen 183 frt 631/3 krnyi összegébe került . . . .

Fölvettetett aug. 17-én azon kérdés: vajjon a serház hasznára vagy kárára van-e a városnak? Ezen ügy megvizsgálása a községből is többekre bizatván, e hó 21-én a kiküldött bizottság előadta munkálatát, melyből az derült ki, hogy csak egy évnegyed alatt 11 főzés mellett 151 frt 905/6 krt vesztett a város, pedig még hátra volt 10,000 frtnyi beruházási összeg kamata, az épületek és számos eszközök föntartása. Miért abban történt a megállapodás, hogy a város a serfőzéssel fölhagy és azért Krakovitzer János serfőzőnek a fizetést is fölmondta, és egy bizottságot nevezett ki a serfőződei eszközök leendő leltározása végett. Hogy mi sikere lett azonban ezen intézkedésnek, alább majd látni fogjuk.

A katonatartási kiméletlen terhelés igen sürüen nehezedvén e szegény városra, végre sept. 28-án az elkeseredett tanács egész hangnyomattal kijelentette, mikep "e város az egész vármegyeért, annál kevésbbé az egész országért, oly szerfölötti terheket viselni nem tartozik; mert a tulságos terheléssel a lakósok közől többen annyira elkeseredtek, hogy az elviselhetlen tehertőli megszabadulás végett házaikat is olcsó áron elpocsékolni kénytelenek lőnek!" A vgyre is menesztettek egy komoly tartalmu folyamodványt, fájdalommal adván abban elő mindkét város, hogy mig a nagyvidék vagyonos községei a katonatartási terhet nevéről sem ismerik, addig e szegény Vácznak oly igen kicsigáztatni kell! Igy értették ekkor a közterhek igazságos felosztását! A kérvénynek aztán mégis, mint a Budapesten járt küldöttség előadá okt. 3-kán, az lett az eredménye, hogy a katonaság laktanyákba helyeztetni rendeltetett, s az ottani ágynemüeket használni . . . .

Nov. 15-kén, tehát épen neve napján, leendvén II. Lipótnak koronázási ünnepélye, a tanács még e hó 4-én elhatározta, miszerint e napot tiszteleti tüntetéssel, ünnepély-rendezésével, kivilágitással stb. még a késői maradékok előtt is emlékezetessé teszi. Ennek valósitása még a 10-kéni népes ülés által is behatóan és részletezve tárgyaltatott. A koronázási ünnepélyre küldöttséget is, melynek tagjai a multkoriak voltak, szemeltek ki, irásban adatván nekik felhatalmazás, hogy amit Pozsonyban, a koronázási szinhelyen, ő fölsége előtt a város közjavára lenditeni birnának, azt mind megtegyék. - A hazajött küldöttség e hó 23-kán előadta, miszerint emlékeztette ő fölségét azon kegyes szavaira, melyekkel a mult májusi kihallgatáson meghagyni méltóztatott, hogy kérelmök tárgyát a pozsonyi koronázás alkalmával terjesszék ismét neki elő. Mire ő felsége latinul ezt felelé: "Uraságaitok Vácz városának küldöttei. A felszabadulást kérik; már benvan a karokhozi kivánalmaim között; igazságos, meglesz Eger és Pécs városokkal együtt." Mire a válasz lőn: "Igen". Aztán ő fölsége jó reménységben bocsátotta el a küldöttséget magától, mely a városnak 142 frt s 71/2 drjába került.

Dec. 20-kán fájdalmasan panaszolta Dombay plgrmstr ur, hogy tegnapi napon, a pozsonyi országgyülésről hazatérő püspök, b. Splényi ő mlgnak tiszteletére lévén a tanács és tisztviselők, alighogy az üdvözlést elfogadá ő mlga, ez azonnal e szavakra fakadt: "Jól referálták nékem, hogy Dombay minden Zenebonának az oka és eszközlője, ugy most, mint még Cardinális Eő Eminentziája alatt is; mert a processusnak ő volt a kezdője." Pedig biró ur maga megismerte, hogy a pernek kezdője a meghalt Benke János biró volt, ki hogy Dombayt is magához vonja, azzal fenyegette őt, hogy: "ha a szegénységnek pártját nem fogják, ruhájáról az ezüstgombokat leszedvén, eladja, és mégis fölmegy Bécsbe ő fölségéhez, és ott aztán elpanaszolja majd neki, hogy a tanács a szegény népen könyörülni nem akar." Erre Kmoch tanácsbéli ur határozottan roszalá, hogy a biró nem mentette Dombayt, jól tudván, hogy nem ő volt oka a perkezdésnek. . . .

1791. jan. 10-kén Boldogházi Kiss József urad. ügyész elnöklete s az összes gazdatisztek jelenlétében megerősitő-szék tartatván, az elnök előadta, hogy miután Hajnik János, a nehéz harcias időviszonyok dacára is, mind a katonai és polgári, mind pedig a politikai ügyek vitelében magát tapintatosnak és serénynek mutatta, s vele a katonai parancsnokság is megelégedve van, ő mlga ezennel őt a birói tisztében továbbra is mgerősiti. Hasztalan tiltakozott ez ellen a község, hiában tett kifogást, követelvén a szavazás utjáni biróválasztást, mást kivánván a birói székre emelni, a földesur ő mlga akarata mellett szilárdan megmaradt. - Február 5-kén biró ur előadta, mikép a vgye közgyülésén lévén, a szabad bormérési engedély megerősitése azon kihirdettetett.

Majd ápril 8-kán szóba jött az is, hogy a mlgos uraság mérnöke uj házhelyeket osztván, a régieket pedig elegyengettetvén, ebben a városnak csorbulást okoz. Ennek elháritására jónak látta a tanács arra kérni a földesúr ő mlgát, hogy vizsgáltatná meg azt; mert az azon helyeken épülő házak, sem a város ékesitésére, sem pedig a mlgos uraság dicsőségére nem fognának lenni. E kérvényben helyesen jegyzik meg, hogy az volt ős-idők óta szokásban, miszerint ha az uraság valami intézkedést tett a város területén, az előbb a tanácscsal közöltetett véleményadás végett, mely az uradalmi mérnök ezen esetbeni önkényes eljárása ellen is, a házhelyekre nézve, 5 igen fontos ellenészrevételt kénytelen tenni.

A mérnök és plgrmstr urak május 26-án jelentették, mikép az uraság beterjesztetni kivánja a tanács abbeli véleményét, hogy mikép lehetne véglegesen a marhás-gazdák földhezjutási kérelmöket teljesiteni? Ez ügyben többféle nézetek nyilvánultak, s a tanács másnap, a főjegyző által föltett azon véleményt, hogy mikép lehetne azon lakosokon segiteni, kiknek marháik vannak, de földdel el nem látvák, ő mlga elé beterjeszteni elhatározta. Ebben azon nézetét nyilvánitja a tanács, hogy azoktól, a kiknek 3/4 sessio földjök van, és pedig részben 2/4 s 1/4 is, ezen utóbbi elvétetvén, a mlgos uraság által a folyamodóknak adassék; ugyis, midőn azokat nyerték, értésökre lőn adva, hogyha a colonusok elszaporodnának, ők, mint ideiglenes birtokosak, azoktól megfosztandók lesznek.

E hó 31-kén vegyes ülés tartatván, a lakosság nagy fájdalmára, olvastatott a vgye azon parancsolata, melyben a szabad borárulás általán véve eltiltatik. E tilalom a városban igen nagy mozgalmat idézett elő, a lakosok ugyanis igen zokon vették, hogy majdnem egyedüli jövedelemforrásuk ilyképen teljesen kiapadni fogna. Azért egyelőre a két város vegyes bizottságot menesztett a két földesurasághoz, hogy ezek orvoslatot nyujtanának. Ő mlga azt válaszolá, hogy ő nem segithet a bajukon; mert amit az ország elhatározott, azt neki nem áll hatalmában megváltoztatni. De különben is József császárnak a szabad borárulást illető engedélye törvénytelen, mely némelyeknek használt, másoknak pedig kárukra volt. És midőn ő mlga kijelenté, hogy a népnek ő hozzá beterjesztendő kérvényét sem hallgatja meg, elkeseredve hangsulyozák, hogy hát egyenesen ő fölségéhez fordulandanak kérvényökkel. Mire azt válaszolá ő mlga, hogyha akarják, ezt tehetik. Zerdahelyi nprépost is azt felelte, hogy az ország végzése ellen nem tehet, s a lakosok közül többen kivánták ama szabadalom megszüntetését, nincs hát okuk a vácziaknak panaszra.

Ezek igy lévén jun. 1-én előadva, abban lőn ekkor megállapodás, hogy a plgrmstrt és főjegyzőt leküldik puhatolás végett Budapestre, az ügynök urnak tanácsát is kikérendők lévén Budán. E hó 8-kán határozattá lőn a szabad bormérés megtarthatásáért a vgyre is folyamodni. A két városi előljáróság és község jelenlétében e hó 9-kén a haza érkezett küldöttség előadá, mikép azt tanácsolák többen, hogy legcélszerűbb leendne ő felségéhez folyamodványt nyujtatni be Torkos János szószóló által, ki eddig is már a város ügyeiben jó szolgálatot tett. Erre a nagy számmal egybegyült nép kijelentette, hogy: "a II. József császár által 1787-ben kegyelmesen megengedett szabad borárulástól el nem áll, mig azt az ő utódja II. Lipót is világosan nem tiltja." A püspökvárosi biró azt is inditványozta, hogy tán jó lenne ezen ügyben egyezkedni a püspökkel; de a jelenvoltak erre is csak azt felelték, hogy: "elég adó rajtok a nyomoruság, meg a kettős dézsma, azért ők a fizetésre éppenséggel nem állanak rá."

A köv. napi ülésen olvastatott az ő fölségéhez menesztendő 10 pontra terjedő okmány. Ezek 8-dikában emlittetik, hogy "mielőtt e város vidékén csak eszébe jutott volna is valakinek szőlőket ültetni, már akkor Váczott léteztek szőlők, és azért akkor még drágán keltek el a borok; de most, midőn köröskörül megsokasodtak a szőlők, és e város is igen sokat ültetett be ismét koronként, és pedig annyira, hogy csak itt 60,000 akónál több bor terem, mikép fordíttathatnék pénzzé az ily nagy mennyiség, ha a szabad bormérés és árulás megszüntettetnék?" - A folyamodvány szövege egészen elfogadtatván, postán ajánlat és térti vevény mellett rendeltetése helyére küldetett el.

A két uradalom ezen évi május 19-kén tartott vegyes ülési jkönyvének kivonata jun. 14-kén felolvastatott, mely szerint a szabad borárulás eltiltatik, bizonyos Lóczy nevű ember a két uradalom által adandó 100 frtnyi évi fizetés mellett borbiztosul felvétetik, ki ha valakit rajta kap, hogy borát méri, az elkoboztatik tőle, s ha ezt tanácsbeli meri tenni, hivatalából is kiesni fog. Az elkobzott bor fele, ha a biztos a feladó, azé, másik fele meg az illető uradalomé; ha más a feladó, ezen esetben is fele az uradalmat, 1/3 a feladót 1/6 pedig a biztost illeti. Hogy pedig a váczi borok becse megszereztessék, az idegen hegyeken termett borok behozatala elvesztés büntetése alatt tilos, ha vácziak termelték is azokat. A borbiztosnál teendő előleges bejelentés nélkül nem szabad a külső borokat, melyek nyereségre vásároltattak, itt helyben lerakni, a területen átvinni, vagy a Dunán hajókra szállitani.

Ezen jun. 12-kén kelt tilalmakat mélyen lesujtva hallgaták a lakosok, kik is a birót, főjegyzőt és a gazdaságból 12 egyént ő mlghoz küldötték, azok viszszavonása végett, egy 6 pontból álló német-szövegű kérvénnyel, melyben ugyanazon indokokkal támogatják kérelmöket, melyeket az ő fölségéhez intézettben felhoznak. Ő mlga azt határozá szintén németül, hogy ő az országgyülés határozata és az uradalom jogai ellen egy lépést sem tehet, ha mégoly igen esedeznek is előtte. Mire a többi tanakodás e hó 15-re halasztatott, a midőn a lakosok közül 600-nál többen jelentek meg, s határozattá lőn, mikép egy meghatalmazó irattal küldöttség menesztessék megint ő fölségéhez Bécsbe, mit az irni-tudók nevök alájegyzésével, a nemtudók pedig keresztvonással erősitettek meg. A két város lakóiból az illető elöljárókon kivül e meghatalmazót 215-en irták alá, illetőleg 117-en irni nem tudván, csak keresztvonását tette az okmányra. Mig igy az aláirások folytak, ismét 6 egyénből álló küldöttség volt könyörögni ő mlgnál, ez kijelentvén, hogy a lakosság a szabad borméréstől el nem áll, s ha ő mlga tágitani nem fog, egyenesen az uralkodóhoz viszik az ügyet. Mire a földesúr ő mlga ismét csak azt hangoztatta, hogy "ő az ország törvényét meg nem változtathatja, és az uradalom érdekei ellen sem tehet. Ha épen kedvök van ő fölségéhez küldöttséget intézni, ezt ő nem ellenzi, sőt örülni fog, ha az uralkodó kérelmöket meghallgatandja és telesitendi."

Ekkor a biró azzal akart a püspökre kényszeritőleg hatni, hogy hangsulyozva mondá neki, mikép "minden percben a nép elkeseredésétől tarthatni, hogy az vérengzésben fog kitörni!" Mire felelé ő mlga: "Azt ők lássák." A küldöttek viszszatérvén, a nép tovább tanakodott, és végre Pencz Miklós inditványára elhatároztatott, hogy ezen ügyben ne csődittessenek be többé oly sokan a népből, mert ez által a dologtól sok munkás kéz elvonatik, és az izgatottság csak növeltetik, hanem legfölebb minden negyedből 8-an, s ezek közt legalább 2 földesgazda. - Lóczy borbiztos az annyira felizgúlt néppel szemben életét eszélyben forogni látván, állásáról, melyre őt a két uradalom emelte, a számosan egybegyülve volt lakosok előtt lemondott a tanácsházban s aztán eltávozott. Aztán megválasztatott a Bécsbe menesztendő küldöttség (Dombay és Traxler), előre is a két város részéről 400 frt adatván annak át, a jun. 15-ről kelt latin szövegű meghatalmazó irattal egyetemben.

Legjobban örült ezen mozgalomnak, mint valami jó fejős tehénnek, Torkos János uram ő kegyelme, a ki is ily tartalmú iratot intézett a városhoz, mely jun. 19-kén olvastatott föl: "Nemes Magistrátus! Tizedikben hozzám bocsájtott fájdalmas Levelöket az Uraknak az megtiltott Bor árultatás miatt maj napon vettem az bele rekesztett Instantiával együtt, és még egyebet nem felelhetek reája, hanem hogy a Bor árultatás az Urbarialis helyeken megint az régi lábon fog lenni, azaz az hol Szőllők vannak, ott fél Esztendeig árúltat a község, az melly privilegiált Várasok avagy Helységek pedig Contractus szerint traktáltatnak, tehát annak értelme szerint köl az bor árultatásnak is lenni. Már az Uraknak az Contractusát per extensum nem tudom; De mind az által, mivel ugyanis mint fölséges Urunk, mind pedig a Tts Hazánk előt nyilvánvaló, hogy a Nemes Városnak mintegy bizonyos reménysége vagyon, hogy az most 1792. Esztendőben essendő Ország Gyűlésében Királyi Városok közé fog számláltatni, tehát nem traktáltathatik addig az rövid ideig oly szorossan s oly károssan.

"Hogy pedig egy átallyában az Uraság eltiltatta a Bor árúltatást, és az Uraknak alkuképpen ismét által adni akarná, arra eztet tanátsolhatnám, hogy Conditionaliter, ha Fölséges Urunk ezen eddig volt szabad Bor árúltatást ezután is a Várasnak meg nem engedi (melyért most ujonnand a Város Eő Fölséginél instál), interimális és conditionalis alkut talám tehetnének az Urak, hogy a szegénység és az jobb maga Biró Polgárok is ez által a meg tiltás által Nagyon meg ne sértetődnének, bizonyosabat még nem tanátsolhatok, mivel az Instantiájukat az Uraknak csak Pénteken fogom beadni az Ferentz Hertzegnek, mert előbb Audientia nintsen, csak kétszer ad egy Hétben, Kedden és Pénteken, és az után a Tanátsban fel fog vétetődni, és még az Resolutiót is kaphattyuk, addig ugyan két, három hetek is elmúlnak. Én ugyan semmit el nem múlatok, mind az Királyi Hertzegünknél, Személyem szerint, mind Gróff Majláth Eő Excell. Referendárius Urnál az Urak részére, és javára szóllani és tselekedni etc. A Ns. Mgtsnak, az Urakk Köteles szolgájok Torkos János Contribuensek Királyi Udvari Ágense, Béts Die 14-a Junii 1791."

E válaszból a tanács ezeket vonta ki: 1. Hogy a város eddig még urbéri lábon nem lévén, tán nem is remélheti, hogy a nép a bor árúlásban akadályoztassék. - 2. Ami illeti a félévi korcsmáltatást, az nem terjed ki az egyes lakósokra, hanem a bormérési jog a város csapszékét illeti. - 3. A mlgos urasággal a szabad borárulásra nézve szerződni bajos; mert ki tudja, meddig él ő mlga, következzék utána más, a miben találja a népet, attól el nem áll, és igy az adózás csak tetéztetnék a szegénység kárára. - 4. Legjobb lesz ő fölsége akaratát bevárni s a községnek ahhoz alkalmazkodni.

Az emlitett ügynök irata a két város részéről egybegyültek előtt jun. 20-kán felolvastatván, a biró és főjegyző urak ő mlghoz küldettek ki, hogy ő fölsége akarata kitudásaig ez ügyben valami közvetitő mód találtatnék. De ő mlga ismét csak kijelenté, hogy ő az országgyűlési határozathoz s ennek folytán kiadott tilalomhoz fogja magát tartani, melynek áthágói jegyzékben tartatni és büntettetni fognak. És midőn felhozák, hogy a nép tán hajlandó lenne némi kárpótlási dij fizetésére, ő mlga megjegyzé, hogy ez ügyben mi szerződésre sem léphet, mert annak sok rosz következménye leendne. Ezután a küldöttek viszszatérvén a tanácsházba, ott végre abban állapodtak meg, hogy mivel még bizonytalan, mit végez a Bécsbe menesztett küldöttség, tanácsos lesz annak megérkeztét bevárni békében.

A bécsi küldöttség hazaérkezvén, a jan. 26-ki ülésen előadá, mikép a kérvény elején, ahol II. Józsefről van említés, változtatás tétetett, mivel ezen uralkodót említeni nem lett volna ildomos az ekkori körülmények miatt; a többi részén kevés módositás esett, s egynémit hozzáadott Torkos ügynök úr, a kihez a két város ezen folyamodványa jó előre felküldetett. Az igy elkészített irattal szerdán 1/29-re ő fensége Ferencz koronahghez bejutottak kihallgatásra, minthogy ekkor az ő fölséges uralkodó atyja nem volt honn. Ügyöket szóval is előadván, a koronahg válaszolá, hogy a borárulási tilalom a tvczikkben van, és hogy több uradalmak érzékenyen panaszkodtak a szabad borárulás okozta károk miatt. Erre ismét kérték a hget, hogy csak fogná pártjokat; mert ama tilalommal élemforrásuk vétetik el. Mire megjegyzé, hogy erről neki nem volt tudomása, és biztosította őket, hogy kérvényiratukat ő maga fogja beadni a kir. kancelláriának, ezt háromszor ismételvén. Aztán fölemlíték neki, hogy fölséges atyja Vácz városának sz. kir. városi rangot igért. Erre felelé: "Hát ebből még semmi sincs? Csodálom, hogy a kancellária még ki nem adta a resolutiót." - Végre kérdék: nem lenne-e tanácsos, Bécsbe ismét fölrándulni a király ő fölsége megérkezése után? Amire "Igen"-t mondván, elbocsátá őket.

Azután beszámoltak azzal, hogy mit költöttek s ezen kiadásokat a két város elfogadta. Majd említék a küldöttek, hogy Torkos ügynök úr, kinek 18 aranyat adtak, a népnek különösen ajánlja a jó egyetértést és békét. Aztán biró úr megint inditványozá, hogy nem lenne-e jó ő mlgnál könyörögni aziránt, mikép némi kárpótlás fejében engedné meg a szabad borárulást? De erre azt válaszolák a községiek, hogy az adót sem képesek fizetni, nem hogy még uj terhet vállalnának magukra, s csak arra hivatkoztak mindig, hogy a koronai uradalmakban a szabad borárulás maig is áll. Kérték aztán a birót, hogy a bor elkobzására az uradalomnak karhatalmat ne adjon; mert a város emberei csak is ennek, nem pedig az uradalomnak szolgálatára köteleztetnek.

Biró úr a számos előkelő meghivottak, több, mint 200 lakos előtt, jul. 3-kán kijelentette, hogy a kir. udvari ágens Torkos János úrtól Bécsből levelet vévén, velök azt közleni akarja s felolvasta. Ebben felhozza a küldő, hogy a folyamodvány a küldöttek által Ferencz kir. hg. ő fönségének múlt szerdán reggel beadatott, és hétfőn referáltatni is fog; de bezeg a püspök ő mlga is nem késett ez ügyben még jókor a kancelláriához folyamodni, hogy miután a város, mint ő irta, két küldöttet meneszt Bécsbe, a szabad borárulás kinyerése végett, az őt, mint földesurat illető jogaiban, ne háborgattassék, s a város kérelmétől elüttessék. Aztán tanácsolja ügynök úr, hogy kárpótlás fejében lépnének egyezségre ő mlgval, mikép igy a sok bajnak és kellemetlenségnek eleje vétetnék. Azonban mindnyájan ő fölsége nyilatkozatától tették függővé az őket oly igen élénken foglalkoztató ügyet.

Jul. 17-kén a városi előljárók és községieknek a háló-krajcárok ügyében, melyek ekkor már a sok katonaszállás miatt 6000 frtra is rúgtak, az alispánnál járt kiküldöttek előadván, hogy a httó-tanácsnál Vácz városát érdeklő kir. intézvény létezik, igyekeztek azt hamarosan megszerezni, mely a város fölszabadulására vonatkozó irat igy hangzik:

"10,886. sz. Udvari rendelvény, melynél fogva a váczi püspöki és káptalani város folyamodványa, leendő viszszaküldése mellett,a melyben ugyanaz e város felszabadítását, és más sz. kir. városok számába való felvételét kéri, legfelsőbb akaratból a végre tétetik át, hogy a fölött, vajjon, és mikép biratnék meg e község által a felszabadítás terhe, és az ő földesuraságát az ily módon megszünő jövedelmekre nézve mikép lenne képest kárpótolni? mind a könyörgő község, mind pedig az említett földesuraság jól kihallgattassék, és afelől aztán tudósítás terjesztessék föl. Május 19-kén, 1791. 6673. sz. a Pest vgyvel, mely mind az esedező községet, mind pedig a fönt érintett földesuraságot kihallgatandja, és végre az ő véleményét beterjesztendi, ezen folyamodvány közöltetni fog, ő fölségének pedig bemutattatni. Előadatott Vay József tanácsos referens által jun. 17-kén, a 47-dik ülésen. (Depart. Public. Politicum), a vgyre elküldetett jul. 4-kén." (Az eredeti latin szövegű.)

Ezen irat a számos jelenvoltak előtt megmagyaráztatott és a biró előadá, miszerint az uraság bizonyára akadályt fog gördíteni a város felszabadúlása elé, azon kijelentéssel, mikép az eladósodva van, és nem is tagadhatni, hogy a város az uraságnak mintegy 14,000 frtra rúgó haszonbéri öszszeggel tartozik, és ama felszabadulás is sok pénzbe fogna kerülni. Azért tehát egyátalán tanácsoltatik a lakosságnak, hogy önkényt és készséggel fizesse be adóját, nehogy fizetésképtelensége feltünvén, ez által a fölszabadúlásnak reménye is füstbe menjen. - A város tehát a felszabadúláson mindenkép munkálni akarván, ismét csak Nyizsnyánszky György szószólóhoz fordúlt, ki a város minden ügyeit, baját, sérelmeit és törekvéseit a múlt évekből körülményesen ismerte. Hogy pedig a felszabadítási ügyet annálinkább előmozdítani lehessen és ezt tenni ő segítsen, a városi pénztárból 12 arany tiszteletdijjal látták jónak fokozni buzgalmát.

Juhász Gy. p.- és Vajzer J. k.-városi jegyzők Budapestről előérkezvén, a jelenvoltak előtt jul. 25-kén igy adták elő működésöket: Nizsnyánszky urat kérték, hogy mikép azelőtt, az úrbéri ügyben, ugy most a fölszabadulásiban is a szószólói tisztet a két város részéről fogadná el. A ki is közreműködését, a már előtte ismeretes ügyben, készséggel ajánlotta meg ismét, és azon Vay József előadó ő ngnál már munkált is. De oly véleményen volt, hogy a városnak tán sokkal jobb lenne, ha megváltoztatván szándékát, az urasággal örökös szerződvényre lépne, mert, ugy mond, a fölszabadúlás kinyerése fölötte drága és kétséges. Mire megjegyzék, hogy ha akarná is a város az egyezkedést, szándéka nem teljesülne; mert a kivánt fölszabadúlásra a borárulás ösztönözte őket. Azután megigéré működését ismét, és azt, hogy legközelebb irni fog Pécs városának, melynek ő szintén szószólója, elkérendvén attól ama munkálatot, a melynél fogva az, a felszabadúlást kinyerte, és azon kidolgozványt aztán közölni fogja a váczi p. és k. városokkal.

"Majd javasolta, hogy az alispánt és másokat is, nevezetesen Brunswik József ő mlgát is, a kiről reméli, hogy a vgye admtra leend, kérjék meg az ügy pártolására. El is mentek Nagyszigethy Szily József alispán úrhoz, a kinek fáradozásuk célját előadván, megjegyezték azt is, hogy értésökre esett, mikép a város fölszabadításáróli irat ő fölségétől a vgyre már áttétetett. Mire alispán úr "igen"-nel felelt, és azon véleményét nyilvánitá szintén, hogy a városnak hasznosabb lenne az urasággal örökös szerződvényre lépni; mert igy kevésbbé lenne terhelve a város, mintha felszabadúl, amin ő egyébiránt nem kételkedik. Erre válaszolák, hogy amint a tapasztalat bizonyitja, semmi szerződési akaratnak sem lenne foganata, mert hisz most is Contractusuk van, de azért az uraság a haszonbérelt földből elragadott egyet, és a szerződvény ellenére is, uj korcsmákat állított fel és pedig számosakat. De még több sérelmeik is volnának, melyeknek szerintök csak a felszabadúlás vetne gátot és nyujtana orvoslást.

"Hasznosabbnak látnák tehát a további pörpatvar eltávolítása végett, hogy az uraság hatalma alól kivétetnének, mert a város panasza végtelen. Mire közbenjárását fölajánlaná ő is, és megjegyzé, hogy a város boldogulására sokat tenne valami Dicasterium, vagy az Universitásnak, mely jelenleg változóban van, Váczra áttétele is. De erre kevés kilátás lehet; ő erre többeket iparkodott pártfogókul megnyerni, de nem talált egyet sem. Oka ennek a papság (hűm, no lám!); mert ugy mond, ha Váczott püspök nem volna, ugy ezt bizonyosan (??) kieszközölte volna. Az egri püspök ugyanis alapitányt, épületeket és az áttételre a költségeket is megajánlotta, és mégsem nyerhette azt meg Eger városa részére; mert a kormány nem akarja az egyetemet papi városba helyezni át! (De hát az a dicsőséges kormány mért engedte az egyetemet papi pénzen hozni létre? Mért nem alapított ő maga izlése szerinti egyetemet? Ime, már ekkor mily igen féltették az egyháziak befolyásától ezen papi pénzen keletkezett főtanintézetet, csakhogy annálinkább hatalmokba kerithessék a szabad-kőmívesi szellemek azt, ott szeretvén, a gyönyörű tan szerint, aratni, ahol nem vetettek!)

"De a felszabadúlásra ez gátul nem lehet; mert maga a város tudja legjobban, hgy mért kivánja azt, azért ő a felszabadúlás ügyében ellenkező nem lesz, sőt inkább azt ő maga is elősegíteni igyekszik. - Brunswik ő mlgát nem találták honn; a többieket a nevezett ügynök úr igérte bejárni."

A két város előljáróiból és a községekből számosan lévén jelen, a népes gyülés előtt a biró aug. 5-kén előadta, hogy most, midőn a város a fölszabadúlásra törekszik, kiki tehetsége szerint, azt egy sziv és lélekkel előmozdítani kötelmeül ismerje, meggondolván, hogy annak gyümölcseiért még a késő maradékaik is áldani fogják őket. Inditványozta utóbb, hogy az előkelőbb lakosokból "hites személyek"-et lenne jó választani, a kikkel az "arany-szabadság"-ot illető minden dolgokban tanakodnék a városi tanács; mert a dolog hátránya nélkül nem lehet a lakosokat annyiszor, és oly nagy számmal nem is tanácsos őket öszszehíni. Az inditvány egyhangulag elfogadtatván, hites személyekül a két városból öszszesen 107-en szemeltettek ki, és a püspökvárosiak szószólóiul Pencz Miklós és Pap György, a káptalaniakéról pedig Benovits Pál urak választattak és eskettettek fel mindnyájan, a 18 jelen nem voltakon kivül, kik a köv. nap tették le az esküt, mely igy hangzott:

"Én N. N. esküszöm az élő Istenre, hogy Várasunk föl Szabadíttása állapottyában félre tévén adományt, atyafiságot, félelmet, egy Szóval minden emberi tekintetett, egyes iparkodással munkálódni fogok; izetlenségeket a nép között nem teszek. Sőtt ha valamit tapasztalok, melly a Szabadságnak akadályozására czélozna, azt annak illendő helyén be adom, és el nem hallgatom; a Várast pedig minden következhető kártól minden kitelhetőképpen védelmezni fogom. Isten engem úgy segéllyen!"

A jelenvoltakat Dombay plgrmstr úr emlékeztette, miszerint a város nehány év előtt az úrbéri szerződvényre vonatván, majdnem véginségre jutott, azért, most, midőn a fölszabadúlás már oly közel van, a mit ő Fölsége kegyelmesen megigért, kiki ezen ügyet szivén viselni igyekezzék. Sajnálattal említette, hogy némely céhek, melyeknek pedig a fölszabadúlás legtöbbet fogna használni, az adakozástól vonakodnak, pedig jól tudják, hogy az költség nélkül nem megy. Főkép a molnár-céh dorgáltatott meg ezért komolyan. - Aug. 6-kán vegyes ülés volt számosak jelenlétében, melyen a tegnap jelen nem volt 18 hites személy, a tanács és tisztviselők is teljes készséggel letették az esküt, melynek mintája ugyanaz, mi az előbbieké, csakhogy abban e szavak helyett: "azt annak illendő helyén bé adom és el nem hallgatom," ezek állanak: "azonnal orvosolni fogom, és orvosoltatni köteles is maradok," tekintettel t. i. a tanácsra és tisztviselőkre. A magyarok az ő, s a németek is saját nyelvükön tették le az esküt; aztán határozattá lőn, a már beszedett ajánlatokból a két alispánnak a tanácsbeliek belátása szerint ajándékot adni.

A köv. napi ülésen biró úr jelentette, hogy e hó 2-ról kelt levelet kapott Torkos János bécsi ügynök úrtól, melyben ő azon tanácsot adja, hogy jó volna ő fölségének egy folyamodványt nyujtani be s abban azt kérni tőle, mikép azon állapotban hagyná meg a várost, melyben azt a mostani földesúr átvette, addig is, mig a kir. városi rangrai emelkedés megtörténik. Ilyképen a szabad borárulásban is megmaradna a város; azért jó volna küldöttséget vagy legalább folyamodványt meneszteni, mit ő is beadhatna ő felségének. Aztán tudtúl adja, hogy a város nevében valami kérvény adatott be, de nem tudja ki által hogy az uraság által elvett gyümölcsösök ismét viszszaadatnának. E levél felolvasása után végeztetett, hogy ez ügyben már küldöttség járt Bécsben, és mivel a felszabadúlásra való törekvés folyamatban van, azt ismét oda meneszteni, a tanács nem látja szükségesnek. De mivel akkor ő fölsége honn nem volt, ha jónak véli az ügynök úr, személyesen adhat be folyamodványt; mert úgyis tudja a szegény nép nyomorát, esedezhetik hát az uralkodó előtt.

A küldöttség Budapestről hazaérkezvén, aug. 13-kán az egybehivottak előtt jelentették, mikép először is Budán Nizsnyánszky úrnak elbeszélték, hogy a felszabadúlási ügyben hites személyekkel tanakodik a két városi tanács, noha az ezen ügyi tárgyalásokra másoknak is szabad megjelenni. Ezen intézkedést ügynök úr helyeselte s a felszabadúlásra pártfogókat igérkezett keresni. Voltak a vgyei főjegyzőnél, kérvén őt, hogy a kir. parancs kihirdetése a mostani közgyülésről el ne maradjon. E kérés pedig igen jókor esett, mivel az mind a kir. hg. nádor, mind pedig a vgyei admtor Brunswik ő mlga beiktatási ünnepélye miatt könnyen elhallasztatott volna. De igy az kihirdetve lőn, minel ellenkezői voltak: tek. Latzkovits Imre, Somogyi Antal, Andrássy urak és Kiss József, a püspöki uradalom ügyésze.

Ezen utóbbi ama parancs elolvasása után fölszólalt és azt kivánta, hogy a vgye ügyésze, Muzslay István, hallgattassék meg; de erre kevés figyelem lévén, abban állapodtak meg, hogy a járási szbiró egy esküdt kiséretében Váczra küldessék ki, ott a helyszinen, a kir. parancs szerint, az uraság és község kihallgatása végett, megtudandók, hogy a község mi módon igéri magát kiváltani és az uradalomnak okozandó jövedelmi csorbitásért eleget tenni? Voltak a nádor ő hge üdvözletére is, ki azt kedvesen fogadta és kérdé: "Hány mértföldre van Vácz Pesttől?" s aztán jelenték neki a város felszabadulási törekvését. Mire mintegy megütközve kérdé: "Hát még nem szabad város Vácz?" s aztán jó biztatással bocsátotta el őket. - A szbiró által teendő kihallgatás előtt, a nép városnegyedenként öszszehivatni s megkérdeztetni rendeltetett, hogy kiki a felszabadulásra mit szándékozik ajánlani? Emellett tudtokra adandó lesz, hogyha valaki értéken fölül ajánlana, az neki viszszafizettetni fog, és azon fekvő birtokok, melyeket most mivelnek, akkor kinek-kinek sajátja leend. Ezek igy leendő teljesítésére a biró, plgrmstr és főjegyző urak különösen felhivattak.

Az aug. 20-ki részletes ülésen biró ur jelentette, hogy ez a nap az, mely az ajánlatok megtételére kitüzetett és a meghivottaknak előadá, hogy az eddigi ajánlatok még csak 20,000 frtra sem mennek, pedig ez még igen kevés a költségekre. Mig a meghivottak tanakodni a nagy terembe mentek s az ajánlatokat jegyezgették fel, addig a városi tanács és tisztviselők, kik 13-an voltak jelen, 5000 frtnyi ajánlatokat tettek iratilag. A félrevonultak is előjövén a teremből, előmutatták az ajánlati lajstromot, melyre öszszessen 16,650 frt volt feljegyezve. Végre kijelentetett, hogy az értéken fölüli viszszafizetésre egy mindnyájokért és viszont jótállani köteles. A számosan megjelentek előtt 21-kén a biró kijelentette, miszerint Gosztonyi Mihály szbiró tegnap Váczott lévén, tudni kivánta a város képességét a fölszabadulásra nézve és azt tanácsolta, hogy a város igyekezzék mielőbb e tárgyban a biróhoz intézett levelére válaszolni. Ebben az elsőség Dombay plgrmstrre bizatott, hogy véleményét irásba tegye; ki is az egybehivottak előtt igen élénken hangsúlyozta, hogy II. József császár 1784-ben, Vácz város fölszabaditása iránt kérdést sem támasztott, hanem csak, mint a mostani fölség arról szólt, hogy miképen eshetik az meg. Ennek bizonyitására felolvasta Droszdik János akkori ügynök levelét.

Az egybegyültek előtt 24-kén a biró jelentette, hogy annyi hirdetések dacára sem haladják meg az öszszes ajánlatok az 50,000 frtot, pedig a tanács nézete szerint, 100,000 frtnyi öszszeg kivántatnék. Tudni kivánta tehát a tanács, hogy mitevő legyen? Noha a szegénység eléggé ismeretes Váczott, mégis a hites személyek testülete az egész város nevében, a fizetésre nézve, a lakosság mellett jótállott ünnepélyesen. - 26-kán a város felszabadúlási képességét illetőleg Dombay úr a már előbb elkészitett iratot az egybegyültek előtt fölolvasta, melyet is jónak láttak előbb Nizsnyánszky ügynök úrral közölni, Dombay és Vajzer urak lévén azt neki kézbesítendők. - A nevezett ügynök úrnak a két városhoz intézett levele a szept. 3-ki vegyes ülésen felolvastatott, melyben azt irja, hogy az ezen ügybeni válaszszal a két város 2-3 napig várjon, mivel abban szorgalmatoskodik, hogy a pécsiek és egriek ily ügybeni iratait kezéhez vegye és ezekből fölvilágositást adhasson a feleletadásra. - A 2-3 napi várakozás annálinkább is megtartandónak találtatott, mivel a pécsi irat felolvasása a válasz módosítására alkalmúl szolgálhat.

Hirűl esvén, hogy a kir. főhg. nádor ő fönsége Váczra leend rándulandó, azért e hó 6-kán a dunai töltés jó karba hozatni végeztetett. - Plgrmstr úr jelentette, mikép a vidékről ide költözött, leköszönt tisztartó Lóczy, a népet azon szavaival rettentette, miszerint a városnak reménysége sem lehet a fölszabadúlásra, és hogy fejét teszi a hóhér pallosa alá, ha az bekövetkezik. A szerfölött vérmes reményű s nagyon biztató ügynök uraimék biztatásának oly könnyen hivő Dombay Lóczy ezen nyilatkozatát jkönyvbe igtattatni kivánta. Az lévén erre, az akkori irály szerint a tanács határozata, hogy "Tudományúl (a tudomás helyett) szolgálni fog." - A felszabadúlás ügyébeni, szept. 5-ről kelt, s e hó 7-ki vegyes ülésen felolvasott "legalázatosabb nyilatkozvány"-ban, a többi között felhozatik, hogy:

"E város püspöki és káptalanira van osztva, s mindkettőnek külön megvan az ő tanácsháza és majorja. Van két főbb vendéglője s egy kisebb értékű, három dunai malma, egy szőlője és két komlósa, nemkülönben szintén a maga költségén építtetett két serháza. Melyek összesen, a város mostani állapotában, érnek 48,000 frtokat. De, ha a rég óhajtott fölszabadúlás bekövetkezni fog, azok értéke mégegyszer annyira, ha többre nem, emelkedni fog. Hogy pedig a felszabadítási teher valamikép könnyittessék, azokból némelyek, melyek a közszükségre feleslegesekül látszanak, el is adathatnak, és igy az uradalmi jövedelmek kárpótlási tőkéjének csökkentésére lennének fordíthatók.

"Minthogy e püspöki város saját költségén katinatiszti lakúl, bárkinek másnak befolyása nélkül 20,000 frtra becsülhető oly kedves és pompás szállásházat emeltetett a szegény nép nem kis megterheltetésével, és ez gyakrabban üresen állván, nagy költségekkel tartatik fön, ha jóváhagyatnék, az is eladathatnék; mert szükség esetén kevesebb pénzen lehetne a tiszt uraknak szállásokat fogadni, mint amennyibe ama szállásháznak évenkénti föntartása kerül. E város ugyanis elég kényelmes házakkal van ellátva, jövőre pedig fölszabadulás kedveért még kényelmesebbek is emeltetnének. A városnak pedig nagy előnye lenne az, hogy az évi kivetési és föntartási nem csekély terhek megszünnének. E község, mihelyt a szükség kivánni fogja, a már öszszeirott ajánlatokból azonnal 70,000 frtot leend képes letenni; némely helybeliek és vidékiek a valóban bekövetkező fölszabadúlás esetében, a fönt említett teher könnyitésére pénzsegélylyel fognak közrejárulni. Végre lesznek oly polgárok, a kik a rájok és földjeikre aránylag eső fölszabadítási terhet azonnal készpénzen megváltják. Amennyiben pedig tán megtörténnék, hogy a többiek valami megváltási öszszeggel hátrálékban maradnának, az ezen boldogulás elejéni, némelyek elszegényedésétőli félelem kikerülésére nézve, e pontban következő legalázatosabb észrevételeket terjesztjük elő:

1. Minthogy még nem tudatik a földesuraságnak adandó jövedelmi kártérités mennyisége, ha e város valami oknál fogva a kárpótlást teljesen azonnal nem tehetné meg, ezen esetben alulirottak a kegyelem trónjához fordúlnak jobbágyi hódolattal, hogy vagy engedtessék meg a városnak a szükséges öszszeget kölcsön venni föl, vagy pedig ő fölsége a keletkező adósság hátrálékával egyenértékű valami javadalmat a földes uraságnak kir. kegyelméből ajánlani meg, méltóztatnék. A község ellenben a kamat-illetményt, mig a hátralevő tőke a kitüzendő időkben letisztáztatnék, ezen utóbbi alázatos kérelem esetén, a kir. kincstárnak fizetni köteleztetnének.

2. Azon javak, melyek a fölszabadítást követik, nemcsak évi kamatoknak, hanem a tőkének letisztázására is elegendők lennének.

3. Minthogy a kérdéses jövedelem részben a 9-ed és 10-ed illetményeiből is eredne, hasonló 9-ed pedig a felszabadítás által a földesuraságra nézve megszünnék; a kik birtokukat egyelőre meg nem válthatnák, az olyanok a 9-edi illetményt évenként vagy természetiben, vagy ugyanoly értékű készpénzben a városnak kiegészíthetnék, a város pedig ugyanazt a kamatok kifizetése és lassanként a tőkék törlesztésére fordíthatná. Ezen egyének azért, hogy a városnak 9-det kellene adniok, mitsem vesztenének, mert azelőtt is adtak, sőt mások példája által, kik a földesuraságot részökről már kártalanították, és ezen alapon a 9-ed-adástól már felszabadúltak, a tisztelt földesuraságnak nyujtandó kárpótlásra csak buzdittatnának, és a közben a fölszabadúlás gyümölcsét mégis éreznék, mert más előfordulásokban a sz. kir. város jótéteményeinek örvendenének. Kelt Váczott szept. 5. 1791. N. N. Vácz püspöki és káptalani városok tanácsa és községe." (Eredetije latin.)

Az egybegyültek előtt felolvastatott ezen a vgyhez intézett levél is: "Tettes Ns Vgye! Alólirottak a Tettes Ns Vgyére nézve, melly 1932. szám alatt ezen folyó Esztendőben Augusztus holnapnak 10-ik Napján tartatott Köz Gyülése alkalmatosságával Püspök és Káptalan Várassának föl szabadulása, és a többi Szabad Királyi Várasok Számában bé vétele eránt az Uralkodó Fölségnek bé nyujtott Könyörgésekre hozatott, minden alázatossággal felelnek, ut sub %, azon fölöttébb esedezvén, hogy ezen régen óhajtott Fölséges Királyi ajándékra önnön magok méltatlannak lenni látszatnának is, a Tettes Ns Vgye Attyai Kegyességibül a Köz Jónak elő menetele mellett a Környül lévő Nemességnek is ezen Városnak föl Szabadulásával várandó hasznait tekintetbe venni, és illy formán hathatós Közben vetésével a Könyörgőket boldogittani méltóztatna. Vátzon 5-dik Sept. 1791. N. N. Püspök és Káptalan Vátz Váras Lakossai és adó fizető Népe."

Ugy látszik, hogy a fönt emlitett hites személyek 60-ra csökkentettek le; mert a városi jkönyv már csak 60 személyeket emleget. A kik a sept. 8-ki ülésen majd mind megjelenvén, előttök ama latin szövegü nyilatkozat magyarúl és németül megfejtetett s annak a szbiró úr kezébe leendő adásával Dombay és Vajzer urak bizattak meg. - A budai ügynök a felszabadúlást illetőleg valamit hamarosan közölni akarván, hozzá e hó 12-kén a tanács a plgrmstrt szalasztotta le Budára. - A vgyei közgyülésre, melyen az uradalom és város felelete fog kihirdettetni, nov. 4-kén Dombay küldetett le, hogy, mint Gosztonyi szbiró úr megjegyzé, az uradalom válaszát a kiküldött kitanúlhassa az e hó 7-ki gyülésen.

Nov. 11-kén vegyes ülés tartatván, számosak jelenlétében a hazaérkezett küldöttség előadta, mikép Kaprinay Ferencz a káptalan ügyésze a választ átadta Ónody Zsigmond vgyei főjegyzőnek, ez pedig Gosztonyi szbirónak kézbesitette előterjesztés végett, s igy annak felolvasása szerdára maradt. A válasz kinyerését illetőleg az lőn tanácsolva, hogy azért a vgyre kell fordulni, minthogy a kiadást az uradalom akadályozni fogja. E végett a gyorsan föltett folyamodványt be is adták; de az uraság részéről az iratott, hogy ki ne adassék. A gyülésen jelenvoltak nagy része azt végezte, hogy kiadni kell, melynek felolvasása hoszszas és unalmas lévén, csak annyit lehet emliteni, hogy "mind gyalázatokból áll, és mi több, még az is bele van téve, hogy a vácziak melyik papnak mennyivel adósak; sőt Tiller kanonok is betétette, hogy neki a püspöki város 2000 frtokkal tartozik." Erre végeztetett: "Hogy az háladatlan Pap a Városnak gyalázásátúl meg Szüntessen, a költsönzött 2000 frt nékie mái napon kifizettessen."

Jelentette aztán a biró Nizsnyánszky úr azon már nagyon is ismeretes tanácsát, hogy addig is, mig a felszabadulási ügy folyik, a város az urasággal a borárulásra nézve egyezségre lépne. Azonban a jelenvoltak ez alkalommal is a szerződést ellenezték, noha a hátramaradás elég borzasztó volt reájok nézve. - Hajnik biró és Pap György urak a vgyei közgyülésről hazaérkezvén, nov. 22-kén előadták, mikép: "A vgye nagyaival a város nyilatkozatát, melyet az uraság észrevétele és jelentésére tett, közölték, kik is azt jegyzék meg, hogy mivel, mind az uraság, mind pedig a város munkálata igen gyönge, tanácsosabb lenne a város feleletét elhagyni, s csak azért könyörögni a vgynek, hogy az ez által adandó véleménynyel a munkálat a httó-tanács elé terjesztessék, mivel a város az uraság feleletére válaszolni nem kiván. Ha mindazonáltal felsőbb helyen ez szükségesnek lenni találtatnék, azt magának föntartja a város, mert ismét csak azon válasz fog az uraságnak adatni, mint azt a vgye végzése ide igtatva tartalmazza; mi által az egész dolog fölöttébb elhátráltatnék s a hátramaradás nagy lenne. A vgyei végzés igy szól:

"Tts Ns Pest VMegyének Pesten Novembernek 9-ik Napján 1791-ben tartatott Közönséges Gyülésibül. 2550. Püspök és Káptalan Várossának Biráj azon esedeznek, hogy föl Szabadúlássok állapottyok éránt bé adott feleletej a földes Uraságokk, minthogy ezek vélek nem közöltettek számokra párban kiadattassanak." - 2550. Szamra. A Kévánt feleleteknek párban leendő kiadása resolváltatik ugyan, oly formán mind az által, hogy ha az Instánsok reájok még más feleletet Szándékoznának adni, azt mentél előbb minden illendőséggel el készítsék, s a végre, hogy a földes Uraságokkal közöltethessen, mennél előbb, Járás béli Szolga Biró Urnak Kezében adják. Ki adta Ónodj m. p. Feő Notárius."

Ezeket jól megfontolván, nem bátorkodtak beadni azt, hanem változtatás végett visszahozták a kiküldöttek, s ezen mindkét város megnyugodván, a megváltóztatottban igy szóllnak a többi között: "Tek. közgyülés! Alólirottak a mlgos uradalom észrevételeire a mi folyamodványunk s Vácz városa következett nyilatkozata fölött, a felszabadulásra nézve, melyeket f. évi nov. 4-ről keletkezve a tek. vgynek beterjesztettünk, és a mely észrevételek az emlitett város községével közöltettek, a legalázatosabban feleljük, hogy akár a fönt érintett, a legmagasabb trón elé terjesztett folyamodvány, akár az a fölött keletkezett nyilatkozat tekintessék, semmi mást nem láthatni, mint azt, hogy a mlgos uraság iránti köteles tisztelet ellen nem vétők, sőt egyedül a kegyelem utján járni, perre pedig a mlgos urasággal kelni épen nem szándékoztunk. Azonban a fönt emlitett észrevételekből fájdalmasan vagyunk kénytelenek tapasztalni, mikép jó hirünk és becsületünk némely dolgokbani kisebbitésével a mi elnyomatásunk készíttetik elő, minek enyhítéseűl, reméljük, oly kegyes leend a tek. vgye, hogy ama becsületünket sértő kifejezéseket, minthogy azok be nem bizonyitvák, és a fönt emlitett legkegyesebb kir. határozat tárgyát is fölülhaladnák, föl venni nem is fog méltóztatni." - Aztán a fölszabadulás melletti meleg pártolásra kéretik fel a vgye. - Felolvastaván ezen irat, a végzés szerint, azt Pestre Vajzer József úr vitte le.

Nov. 26-kán felolvastatatott a két uraság rendelete, a vidéken termett borokat illetőleg, mely is igy hangzik: "1. Csak ezen évben azok behozatala megengedtetik olyanoknak, a kik eléggé bebizonyitani képesek, hogy pincéik nincsenek. - 2. Jelenteniök kell, mely helyen termett a bor; van-e még künn több, hol van letéve, és saját termésök-e? - 3. A behozott bor mennyisége tanácsbéliek jelenlétében föliratik, még az is, hány és milyen hordókban van? - 4. E borokat, ugy szinte a vácziakat is, sem itczénként, sem hordókként eladni nem szabad, a korcsmai felügyelő és tanácsnál tett előterjesztés nélkül. A vevőnek pedig kijelentik, hogy a borok nem vácziak. - 5. Ha valaki e borokat előleges jelentés nélkül eladni, és még inkább kimérni merészeli, azon büntetés alá vettetik, mely a borokat jelentés nélkül behozókra van szabva és bora elkoboztatik. - 6. A korcsmai felügyelő egy tanácsbélinek jelenlétében váratlanul minden ötödik vagy hatodik héten a pincéket mind meglátogatja. - 7. Végre, mindenkinek kijelentetni fog, mikép ezen engedély csak e jelen évre szól, azért intetnek az illetők, hogy egy év alatt künn pincéik meglegyenek; mert a köv. évben csak egy akó bor behozatalára sem fog engedély adatni, minthogy az urbéri szabályozás 5-ik pontjának 13. §. igy szól:

"Az Törvény által ki Szabott és föllyebb jelentett Üdőn Kivül való Korcsmáltatása akármi némü italnak Contrabanda, és három napi kézi munka büntetés alatt annyiszor mennyiszer megtiltatik; mind azon által Helységekbe, a hol Szőllő Hegyek vannak, az Jobbágyakk az Uraság földén termett magok borát az Uraság Korcsmáltatása alatt is magok szükségére be vinni és meg inni szabad lészen."

4. sz. A szőlők további elpusztulásuk kikerülése végett, amint már a káptalani részen megtörtént, hogy t. i. az elpusztult szőlők öszszeirassanak a püspöki uradalom területén is, azok birtokosai a kellő mivelésre intessenek, oly kinyilatkoztatással, hogy ha azt elhanyagolják, szőleik a többet igérőnek eladatnak, és pedig úgy, hogy az előbbi tulajdenos annak birtokába többé nem léphet soha. Ha pedig vevők nem találtatnának, a mező és gyümölcsfák használata a mostani birtokosoknak meg nem engedtetik, hanem azokra az uradalmak teendik kezöket; mivel e szőlők járulékok, melyektől az uradalomnak 9-ed és 10-det, meg adót fizetnek. E határozatnak hatálya pedig sz. György ünnepeig múlhatlan valósitandó lesz a két tanács által, és az illető uradalom elé terjesztendő a szőlők mennyisége kapás-szám szerint.

5. Sz. Meghagyatik mindkét város biróságának, mikép a két év óta folyton növekedő, székesegyház közelébeni mocsár kiszáritására, mely a környék és épületre nemcsak, hanem a szomszéd házakra és levegőre is szerfölött ártalmas, minden hallogatás nélkül, mindent megtegyenek. E mocsár a más utcákon, saját hatalmoknál fogva tett töltésekből eredt, ép oly helyen, melynek minden részről az ily posványságtól szabadnak és mentnek illik lenni. Jegyzette és kiadta Fejes László jegyző mk., a mindkét uradalom által 1791. nov. 3. s folytatólag 12-kén tartott vegyes ülés jkönyvéből.

Az 1-re nézve: a külső helyen szőlőket biróknak a következő nap, a reggeli isteniszolgálatok után kihirdettetni fog. - A 2-ra nézve: az elpusztult szőlők összeiratnak és azok birtokosai a szorgalmas mivelésre fognak intetni. - A 3-ra: a mocsár kiszáritása végett, az oda hozandó földre a szekeresek és munkások kirendeltetni végeztettek.

Báró Splényi Ferenc váci püspök portréja

II. József érme

Junker K.: Az egyetemmé átalakított budai Várpalota a 18. század végén - rézmetszet

II. Lipót portréja

Bellotto: Schönbrunn, a kastély főhomlokzata 1758-1761

Richter Antal: Buda és Pest a Gellérthegyről, 1790 körül

1792. jan. 13-kán Anchely János praef. elnöklete alatt, az illetők jelenlétében székujitó-ülés tartatván, a legtöbb, 87 szavazatot nyert Dombay Sándor a biró székre emeltetett s a mlgos uraság nevében az elnök által azonnal meg is erősittetett. Majd az elnök megparancsolta, mikép a dicső emlékű Migazzi bibornok és hg. idejében, 1764. jan. 12-kén kiadott s a jkönyvbe latin, magyar és német nyelven bevezetett, a tanács és városra nézve oly hasznos rendeletek felolvastassanak s az ujabb viszonyok és körülmények kivánalma szerint módosittassanak. És valóban, ezen ülés ügyiratai közt olvashatni, a 24 pontra terjedő kor- és célszerűen módosított Migazzi-féle hires szabványokat, melyek a város jólétére nézve oly áldásosak voltak horderejökben. - Biró úr a 60 személyek szükségességét belátván, jan. 16-kán ugy találta, hogy ezen intézmény megerősitése végett ő mlghoz kérvényt fog beterjeszteni.

A jan. 29-én elérkezendő török követ ünnepélyes fogadása és ellátására nézve, e hó 28-kán a tanács igen beható intézkedéseket tett a legparányibb részletekig. Drobny Antal kapitány és némely előkelő polgárok a hét kápolnáig eléje lovagolnak s öszszesen 112 személyből álló nagy kiséretével mozsarak és fegyverek durrogása közben kisérik be a szarvas-vendéglőbe, hol a szállás rendeltetett. A követnek és kiséretének a beküldött lajstrom szerint kelle a természetieket kiszolgáltatni. A váczi gazdák 42 előfogaton továbbították el innét a követet és kiséretét, ide nem számitva a város hintóját s egy ilyen másét, melyek mind Szobb felé vitettek. E követnek Ebu Bekier Rattif Effendi volt a neve.

Biró febr. 4-én a vegyes ülés előtt jelentette, hogy a város fölszabadulási ügye jövő hétfőn a vgyei közgyülésen fölvétetni fogván, arra küldöttség lenne menesztendő, melynek tagjaiul a két város részéről Dombay biró és Vajzer jegyző urak szemeltettek ki. - A céhek bizonyos összeget oly végből kézbesítettek a tanácsnak, hogy abból a fölszabadítási ügy előmozditóinak, majd némi ajándékot vegyenek kedveskedésül. - Biró úr jelentette, hogy a nép kételkedik a városi tanácsnak a felszabadítás ügyébeni buzgólkodásáról, hangoztatván, hogy az egriek szorgalmatosabbak volnának abban. Azért a biró ez iránt kérdést támasztott iratilag Torkos bécsi ügynöknél, ki is azt válaszolta, hogy igenis Eger küldöttei szorgalmazták ez ügyet, küldöttségileg be is nyujtották ő fölségénél a folyamodványt, de az félretétetett. Miért a jelenvoltak megintettek, hogy a haszontalan szavakra ne hallgassanak; mert a tanács folyton lankadatlanul fáradozik a felszabaditási ügyben s ennél fogva benne teljesen megnyughatnak.

Biró úr a febr. 11-ki vegyes ülésen az e hó 7-kén előadottakat ismételvén, kijelentette, mikép Szily első alispán ő nga hallván a váczi küldöttségnek Pestre érkezését a közgyülésre, magához hivatá azt, s azon nyilatkozatot tevé, hogy a vgye ugyan nincsen kedvező vélekedéssel Vácz fölszabadítása iránt, de azért az ne veszítse el reményét; mert ő fölségének teljes szándéka a fölszabadítás, annálinkább is, minthogy az ide Váczra bizonyos speculatiót akar behozni. Azt pedig tekintélyes helyről hallotta, mikép ő fölsége a httó-tanács által a vgyét megkérdeztette, hogy mi oka a fölszabadítási ügy hallogatásának? Biró úr aztán fájdalmasan panaszolta, hogy a városi tisztviselők közől többen a népet oly szavakkal busitják, mintha a fölszabadúlás soha nem is következnék be, holott inkább az ellenkezővel kellene azt vigasztalniok. Majd fölemlíté biró úr, hogy egy valaki azzal rettenté őt Pesten, miszerint ha megnyerné is a város a fölszabadúlást, abból mégis misem lenne; mert a megváltás két millióba is belekerülne, mennyi pénzt pedig a város előteremteni soha képes nem lenne. Végre indítványozá biró úr azt is, hogy jó lenne iratilag Nógrád vgyre fordúlni, a szabadulás ügyébeni kedvező támogatás végett. Mire nézve Muslay kir. tanácsost, mint ama vgye alispánját pesti házában meg is keresték, ki a támogatást meg is igérte.

Márcz. 15-kén biró úr jelentette, miszerint Nizsnyánszy úrtól levelet kapott, melyben említi, mikép a város fölszabadúlási ügyében a httó-tanács kedvezőtlen véleményt adott ugyan, de azzal biztat, hogy a város ezen meg ne ütközzék; mert már mintegy föltett szándéka volt az több nagylelkű uralkodónak, ugymint Mária-Teréz, II. József és II. Lipótnak is, sőt bizonyos tekintetben elvégzett dolog az, hogy Vácz a királyi városok közé számittassék, illetőleg azok rangjára emeltessék. - A köv. napi ülésen megjegyzette a számosan mindkét városból egybegyültek előtt a biró úr, hogy II. Lipót már végrehajtotta volna a fölszabadúlást, mit koronáztatása előtt és után is a váczi küldötteknek megigért s föltenni sem lehet, hogy a mostani fejedelem, II. Ferencz azt ne teljesítené, minthogy atyjának uralkodó-társa volt. Azért biró úr egy küldöttségnek Bécsbe leendő menesztését határozattá emelte, annak tagjaiúl ő és Regele József tanácsbéli szemeltetvén ki.

A küldöttség fölhatalmaztatott Bécsben időzni mindaddig, mig ő fölségénél kihallgatást nyer. Tóth Imre kvárosi biró is hangsulyozva kéré a küldöttséget a márc. 20-ki vegyes ülésben, hogy amit csak jónak lát az ügy előmozditására, azt mind tegye meg; mert a két város nem idegenkedik a fölszabadúlási ügy költségeinek födözésétől. - Az útra oly nagy reménykedéssel kelt küldöttség a birodalmi fővárosból viszszatérvén, az ápril 4-iki vegyes ülésen előadá: "Ott II. Ferencz király ő fölségének a fölszabadúlási ügyben a kérvényt benyujtották, a legbensőbben esedezvén abban, mikép dicsőn uralkodott fölséges atyjának szándékát Váczra nézve pártolni, illetőleg teljesíteni kegyeskednék. E kérvény másolata a 60 hites személy előtt magyar és német nyelven felolvastatott és annak tartama a jelenvoltak által helyeseltetett. Aztán biró úr kimutatta a legapróbb részletig, hogy öszszesen 290 frtot költöttek.

Május 18-án a biró úr a legnagyobb szivfájdalommal jelentette, miként észreveszi, hogy a város hallván fölszabaditási ügyét a kir. kancellária által mellőztetni, e miatt őrá neheztelnek, mintha annak ő oka volna! Kik felőle ilyent tesznek föl, azok emlékezzenek meg, miszerint ő ez ügybe soha nem avatja magát, hacsak a község által abban meg nem bizatik, és ha a kihallgatáskor küldöttségi társa, a főjegyző, jelenlétében az elhunyt II. Lipót ő fölsége 1790-ben országlása elején, a fölszabadítás kérésére neki ösztönt nem ad, midőn a kir. biztatás dacára is előadta, hogy azt aligha nyeri meg a város, mert az elé az itteni uradalmak, vgyék, a karok és rendek akadályokat gördítenek, ugy hogy a fölszabadításra mi reményt sem táplálhatna Vácz. Miért, ha ő fölsége előre látná, hogy a fölszabadítás nem lenne kivihető, inkább ne is könyörögne azért a város. De mindezek előbocsátása után is remélni parancsolt és meghagyta, miszerint koronázási alkalommal a község folyamodványát nyujtsa be ő fölségének a fölszabadítási ügyben, aminthogy a küldöttség azt be is adta.

Hogy pedig ez ügyben biró úr hiven működött, hivatkozott az első küldetésre, midőn a városi főjegyzővel Bécsben 1790. májusban ő fölségénél kihallgatáson volt. Hivatkozott, hogy ezen ügy folytatása végett egy második küldöttség menesztésére tett inditványt, a melynek is ő, akkor mint plgrmstr, a főjegyző, Regele tanácsnok és Vajzer József kvárosi jegyző s tanácsbeli koronázási alkalommal tagjai voltak s ő fölsége előtt megfordúltak, s II. Lipót a fölszabadításról őket biztositotta, mondván: "Önök Vácz város küldöttei, stb. mint föntebb. - Azonkivül 3-szor 1791. juniusban ő fölségénél, még mint kir. főhgnél, Ferencznél is kihallgatáson volt Traxler János-sal. Végre 4-szer is a legujabban Regele Józseffel volt kiküldve e fontos ügyben. Vajjon mindezen alkalmakkal nem tett-e serényen eleget a megbizatásnak, szóljanak küldöttségi társai. Hogy szerencsétlenségre épen most hunyt el az örökké siratandó II. Lipót, s e miatt az ügy ha a kivánt sikerrel nem végződik, tehet-e ő arról? Ha azért kedve van valakinek neki szemrehányást tenni, hogy mért nem eszközölte, mikép az az ügy bevégeztét, annak megindítója II. Lipót túlélte volna. (Ez 661. sz. a. latinul van adva.)

A p. és k. városok birói, tanácsai és a 60 személyek előtt e hó 31-kén fájdalmasan jelentette Dombay plgrmstr ismét, miként távolból kell hallania, hogy a nép egész zendülésben van amiatt, mintha ő és küldöttségi társai nem elegendő szorgalommal jártak volna el a fölszabadítási ügyben. Erre Dombay úr az ő buzgalmokat elvitázhatlanul bevitatta ama levelekből is, melyek ő közöttök és Torkos bécsi ügynök között sűrűen váltattak. Aztán felhozta, mikép az ügy megkezdése előtt fölhitta a lakosokat, hogy kiki jól meggondolja, tanácsos lesz-e a fölszabadítást kérni vagy sem? Mire egyhangúlag oda nyilatkoztak, hogy a fölszabadúlástól mi fáradságot és költséget sem kell kimélni, és ha most az be nem következnék, az annak ügyében fáradozott küldöttségi tag-urakat okozni épen nem lehet.

Fájlalta biró úr azon szemrehányást is, mintha ő lett volna eszközlője annak, hogy a község a borárulásnak megváltására nem állott, holott ő mlga a püspök a szabad árulást semmikép meg nem engedte volna; mert igy szólott a földesúr egy előkelő úrhoz ez ügyben: "A vácziak azt gondolják, mintha én a szabad borárulásra nézve velök egyezségre lépni akartam volna. Ezt korántsem volt szándékom tenni, mert ez esetben 3000 akónál is kevesebbet korcsmáltathattam volna magam." Innét kitetszik, hogy a város bármikép gondolkozott volna is a szabad borárúlást illetőleg, azt meg nem nyerendette volna. - Aztán arról tanakodtak, hogy miután a borárulás tilalmas, a felszabadúláshoz kevés a remény, mitévő legyen most a nép, mely élelmétől meg van fosztva, kit kelljen mindezekért okoznia? Mire a jelenlevők azt hangoztaták, hogy mindennek egész város az oka; de azért még nincs minden elveszve, mert az uj király szándékát ki sem tudja. Azért abban lőn megállapodás, hogy a koronázás után a szabad borárulás a felszabadulással együtt a megbizottak által csak szorgalmaztassék tovább is jó móddal, a költségek a közpénztárból lévén fizetendők. Azok részére, kik a koronázásra és országgyülésre lemenni akarnának, a város némi költséget és saját alkalmatosságát is oda ajánlotta.

Jun. 16-kán a két város birái, tanácsai és számos községbeli jelenlétében ülés tartatván, Dombay biró úr előadta, mikép a dolgot kiki jól megfontolja; mert az ajánlattól (20,000 forintnak a kir. pénztárbai befizetése 3 frt 50 dros kamatra vagy ennek felengedése) függhet a város boldogúlása (azaz: kir. várossá tétele), a nem-ajánlástól pedig annak boldogtalansága. Itt ő attól tarthat, hogy a városra nézve be ne teljesüljön, a mi Kollonits püspök alatt történt, hogy midőn e főpásztor a város fölszabadúlását kieszközölni akarta, az ellene volt. De midőn bécsi érsek és bibornok lett, utána menvén a város követei, azon esedeztek neki, hogy segitsen a városon. Mire ő főmga ezt felelé: "Midőn én akartam, ti nem akartátok. Most pedig ti kivánjátok, de én nem tehetem." Huzamos tanakodás után abban lőn megállapodás, hogy küldöttséget menesztenek az ügynök úrhoz, megtudandók attól: lehet-e vagy szabad-e az ajánlattétel végett a lakósokat összehíni és az ajánlatot egyszerre vagy részletenként kell-e letenni és ugyan mikor? Az lévén ügynök úr kivánsága, hogy többek küldessenek hozzá, ilyenekül Tóth Imre, Hajnik, Vajzer s Pirprájer urak, a község részéről meg Svaral József, Pencz Miklós, Fray Tádé és Traxler János rendeltettek ki, adatván nekik teljes fölhatalmazás a város keresetében szorgalmatoskodni.

E küldöttek Budáról az ügynök úrtól haza érkezvén, jun. 20-kán előadák, mikép az ügynök úr nagyban tanácsolta, hogy a város ama 20,000 frtot, ha egyszerre nem is, részenként a kir. kincstárba csak szolgáltassa be; mert ez a fölszabadúlásra nagy érdemül fog tekintetni. Aztán az ajánlatok beszedése Pencz Miklós úrra bizatott, ki arra bizonyos napot volt kitűzendő s az egész tervezet titokban tartatni végeztetett, nehogy az elé különben nagy akadályok gördittessenek.

1793. jan. 7. Biró úr előadta, hogy praef. urnál a tisztujitásról szót tett, a ki azt felelé, mikép ugyis csak megerősitő szék következnék, minek azzal hát valakit terhelni? - A hivatalosak febr. 18-kán egyhangúlag azon könyörögtek, hogy a tanács a szabad borárulás végett vetné magát közbe a mlgos uraság előtt. Mit a tanács meg is igért, mely aztán felhitta őket, mikép ő fölségének a háború költségeire annálinkább is adakozzanak, mert ily úton érdemet szerezhetnek a fölszabadúlásra. - Márc. 11-ről kelt iratában a borárulás végett is folyamodik a város ő nmlghoz, fölhozván kérvényében, hogy mily nagy változás történt csak 30 évek alatt is, ahol azelőtt erdőségek, bokrok, cserjék, legelők, rétek stb. valának, ott most a számos szőlők diszlenek, és igy annyira megszaporodtak a borok itt, hogy vagy csekély áron, vagy épen el nem adatnak. A nép is, midőn még a sz. domonkos-rendiek, az angol-kisaszszonyok, a Terézféle társoda s a harmincad-hivatal itt léteztek, megkereshette táplálékát, de most nagyon elszaporodván, nagy lőn szegénysége is és többen véginségre jutottak. Azért a legbensőbben esedeznek a borok szabad kimérhetéseért, készek lévén ezt készpénzzel is évenként ő nmlgnak kárpótolni, csakhogy a nagy szegénységen igy könynyitve legyen.

A biró a nagy számmal egybehivottakat a város felszabadúlása érdekében május 26-kán ismételten kérte, hogy a háború szükségeire adakozni siessenek. - A szabad bormérési engedély kinyerése ügyében a két előljárói és a két községből számosak jelenlétében jul. 16-kán vegyes ülés tartatván, a biró úr előadá, hogy ezen ügyben ő mlgához folyamodvány menesztendő. A 8 pontban indokolt kérvény még e hó 13-kán elkészült; aztán az felolvastatott, jóváhagyatott s benyujtására 6 tagú bizottság küldetett ki. - A francia-háború alkalmából, mikép a jul. 23-ki ülés jkönyvében olvashatni, a város 6 katonaujoncot és 3 klitelláris szolgát, a hadi pénztár részére pedig 1256 rfrtkat áldozott; a püspök ő nmlga meg 7000 kila gabonát adott a hadi szükségekre. Ezekért ő fölsége legmagasabb tetszése és kegye biztosíttatott a httó-tanács útján az adakozók részére. - Azon népes ülésen, mely nov. 19-kén tartatott, biró úr előadta, mikép a püspök ő nmlga a több évekről elmaradott haszonbérleti fizetést nagyon neheztelve sürgeti s azon nyilatkozatot tette, hogy ha a város fizetni nem iparkodik, a kir. javadalmakat tőle elveendi. A város a legközelebb múlt két évre 23,000 frtot fizetett, és még majd 8000 frtokkal maradt hátrálékban. Noha a bortermés nem volt kedvező, de ha az adózók hátrálékaikat lefizetni igyekeznének, ezen 8000 frtot is befizetni lehetne.

A dec. 2-ki vegyes ülésen olvastatott a nmlgú httó-tanács által ez évi jun. 4. 12,950. sz. a. kelt intézvény folytán a vgyre menesztendő, dec. 1-jén föltett városi tudósitás az itt létező kincstári épületekről, melyben, a többi között a kérdések egyikére azon felelet adatik, miszerint 1790. szept. 25-től nov. 24-keig Váczott 65,585 katonai egyén fordúlt meg, s az ezek után a városnak járó, de annak nagy kárával ki nem fizetett öszszeg, t. i. az u. n. hálópénz (Schlafgeld, salgamus) 1093 frt 5 krra rúg. A katonaság részére azon idő alatt kiszolgáltatott szükségesek s tett költségek, igazitások 7461 frt 4813/20 krra tehetők. Ezen öszszegből levonva a kiadott 3994 frt 43 krnyi öszszeget, melyet a város mint hálópénzt kezéhez vett, idáig annak még az ő nagy kárára hátra van 3467 frt 513/20 kr. fizetendő. - E hó 3-kán a mlgos uraság szigorú intézkedést tett, hogy az itteni francia foglyoktól eredő bármely ruhadarab megégettessék. E hó 6-kán ezen foglyok oly számosan érkeztek Váczra, hogy egy felügyelő katona alatt tizenkettenként szállásoltattak el a lakosoknál.

Az eltementendő ily katonák tetemei közt egy élő vétetvén észre, azt a város egy gazlelkű napszámosa, hogy vele többé baja ne legyen, a kocsi kerekével torkon ölte, mint azt Kmoch tanácsos úr jelentette! Drobny Antal városi kapitánynak meghagyatott, mikép gondja legyen arra, hogy a francia-foglyok tetemei, kik itt ugy hullottak, mint késő őszkor a legyek, jó mélyen takaríttassanak el, nem két lábnyira, mint a panasz hangzik! - E hó 7-kén meghagyatott a városi kapitánynak, hogy ezen foglyok városházára fölvitt minden ruhái, a ragály kikerülése tekintetéből, még e napon mind elhamvaztassanak. - E hó 8-kán azon könyörögtek többen a lakosok közül, hogy a még tán érkezendő francia foglyok ne a házakhoz, hanem a kir. épületekbe szállásoltassanak el, mivel többnyire ragályos betegségben vannak s kinek sincs kedve magát a vészkórnak kitenni . . .

Pap György kamarás megintetett ismételten 18-kán, hogy a kir. épületeket megtekintse, azokban szobákat szemeljen ki, ezeket jó karba helyezze, hogy az érkezendő francia-foglyok oda szállásoltatván, a lakosok tőlök megszabadúljanak, lévén ama katonák már most mind ragályosak. A két város ispánja, Nagy István 20-kán kiküldetett annak megtekintésére, vajjon az itt eltakarított foglyok jó mélyen temetvék-e el? A ki is jelenté, hogy majd egy ölnyi mélységben fekszenek. Mindazonáltal a vészkór kikerülése végett meghagyatott, mikép ezentúl minden egyes ily tetem oltatlan mészporral jól meghintve tétessék le a jó mély sirgödörbe. - A sirásónak 66 francia-fogoly eltakaritásaért 3 frtot adott jutalmúl a tanács. - Az lévén a hir, hogy a Dunán ismét francia-foglyok szállíttatnak lefelé, a biró 21-kén a kamarásnak azon utasitást adta, miszerint a sirásóval előre 2 nagyobb terjedelmű, jó mély gödört ásasson a temetőben.

Itt mellékesen megemlitjük, mikép Hajnik János előbb biró, aztán plgrmstr vagyonilag tönkre jutván, az úriszék rendelete folytán, annak javai és holmiai öszszeirása végett Kmoch tanácsbéli úr, mint vagyon-gondnok kiküldetett 20-kán. Csak tőkepénz tartozása 8916 frt s 4 krt tett, mely öszszeg ekkor jelentékeny volt. Neje hozománya, a bukott férj állitása szerint, 950 frtra ment.

Amint látók, ezen év folyamában is szerfölött terhelve volt e város a többféle katonaság kiszolgálása, tartása, épületeik kijavitása, felszerelése stb. által. De e roppant terhek viselése még nem volt elegendő, hanem a vgye, mintha azok nem is nyomnák a szegény népet, rendesen kivetette e városra, és pedig többször, a másutt fekvő katonaság lovainak ellátására kiszolgáltatandó nagymennyiségű természetieket. Igy például: ezen évi november elején is Veress István tudósitja a pváros hatóságát, mikép az, a vgyei kivetés szerint, Kecskemétre szállított állandó katonaság részére 10,278 zab-, ugyanannyi széna- és 5139 adag szalmát szolgáltasson ki haladék nélkül! . . . .

1794. jan. 8-kán Anchely praef. ur elnöklete alatt tisztujitóülés tartatván, az elnök előadá, mikép Dombay biró úr két évi tisztét betöltvén, arról ugyan a püspök ő nmlga előtt lemondott; de ez őt, mivel tisztét dicséretes erélylyel vitte, abban őt ismét megerősitette. Mibe a számosan jelenvoltak is egyhangúlag beleegyeztek. - Mikép a már érintettekből is kitünik, a vagyonbukott Hajnik J. plgmstr ellen a birónak intézkedni kellvén, azért nagyon elkeseredett ellenségévé lőn neki a plgrmstr, s a többi között, azon hatásra számított, izgató nyilatkozatot tette, hogy mig Dombay S. lesz a biró, addig a város a szabad borárulást soha meg nem nyerendi. Pedig épen Dombay úr volt az, ki e szabadalom kinyeréseért a legbuzgóbban fáradozott, mikép ez a föntebbiekből elég bőven kiderül.

Az alkamarásnak, mint a két város ispánjának, meghagyta a város, mikép adja tudtúl a káptalanrészi tanácsnak, hogy a püspöki város hatósága az ő méltatlan vekszáit, melyekkel annyiszor megtámadtatik, türni többé nem akarja. Ennélfogva a nyolczadisági kezelésről gondoskodjék, mert a pvárosi tanács ő vele közös igazgatást gyakorolni többé nem akar. A febr. 7-ki ülés határozatai közt ez a legnevezetesebb, s szomorú bizonysága a két város előljárósága közötti, a lakosságra botránykoztatólag és károsan ható, gyakori surlódásoknak!

E hó 14-kén a biró jelentette, mikép e napon 54 francia-fogoly érkezett a városba 53 katona őrködése alatt, kik a szállásházban elhelyeztetni rendeltettek, mert a kir. épületek ablakai mind hiányzának. - Márc. 26-ki vegyes ülésen Burján Sámuel kir. tanácsos s vgyei ülnök, Gosztonyi Mihály szbiró és Benke Ferencz esküdt urak megjelenvén, a httó-tanács magokkal hozott iratát felolvasták, melyből az derült ki, mikép a katonaság a várost arról vádolta, mintha az volna oka a sok franczia-fogoly halálának, mert itt nem úgy fogadtattak, mint kellett volna, és a tél mostohasága is kivánta légyen. Azonban a szigorú nyomozás kiderítette, hogy itt, amint kellett, fogadtattak.

Ápril 6-kán a két város előljárói jelenlétében vegyes ülés tartatván, Veress István főszbiró úr azon ajánlatát adá elő Dombay biró úr, hogy a város ő fölsége iránti hűségét kimutatandó, a háborús idők tekintetéből ujoncokat toboroztatna. A város ő fölsége kegyét mindinkább megnyerni kivánván, a toborzással a városi kapitány és hajdúk bizattak meg a közelgő vásár alkalmával. - A tanács ő nmlghoz azon kérvényt intézte, hogy mint azelőtt szokásban volt, a tanácsbéliek részére ingyenes szolgálataikért, melyek ekkor nagyon is felhalmozódtak, az u. n. ajándékokat, a város gazdaságából ismét kiszolgáltatni megengedtetnék. Mire május 9-kén ő nmlga azon rendelete olvastatott, hogy a tanács egyénei kapjanak egy akó ürmöst és két akó sert; a tisztviselők pedig csak két akó sert. - A serfőzés a városnak mi hasznára sem lévén, azzal egy időre fölhagyni jónak látta az okt. 3-ki ülésen.

Az ezen évi városi jegyzőkönyv már betürendi tárgymutatóval van ellátva.

1795. jan. 31-kén olvastatott Szily alispán úr levele, melyben ő fölségének a múlt évben Vácz városa által kiállított ujoncokért annak elismerése nyilváníttatik, és minthogy ő fölsége a háborút folytatni szándékozik, ismét katona-állitásra szóllíttatik föl a város. Mire ez megirta a megyének, hogy az ifjak önkényt nem adják magokat a katonaságra, azért a tanács engedélyt kér a játékosak, hivalkodók s egyéb kicsapongók erőszakkali öszszefogdosására. - Ő nmlga kijelentvén, miszerint, ha a város a több mint egy évi hátrálékot be nem fizeti, ezen évi nov. 1-től a kir. javadalmakra nézve máskép fog intézkedni. Ezt a biró márcz. 13-kán kijelentvén, az a közönséget nagyon megdöbbentette.

Aug. 7-kén olvastatott a káptalani város tanácsának átirata, melyben inti a pváros előljáróságát, miszerint az ő hegyein létező szőlők végrehajtási, becslési, eladási vagy vevési ügyeibe az ő tudta nélkül többé ne avassa magát. Erre azon rövid választ kapta, hogy az ily álmodott dolgokban ne keresse meg többé a kvárosi tanács a püspökit. - Az elhunyt Kmoch tanácsbélinek adóssága 2500 frtra rúgván, hátramaradt vagyona a hitelezők kielégitésére nem volt elegendő! - Szily alispán úr felhivja a város közönségét, hogy miután a király ő fölsége a francia-háborút folytatni szándékozik, és igy hadi szükségletül másfél millió mérő zabot kell beszerezni, igyekeznék az valami zabkészletet a kijelölt helyre beszolgáltatni. Ennélfogva a tanács dec. 11-kén Drobny Antal főkamarást bizta meg 1000 pozsonyi mérő zab beszerzésével. - A püspök ő nmlga a magyar sereg által a franciákon kivivott diadal alkalmából a jövő vasárnap ünnepélyes "Te Deum"-ot lévén tartandó, arra a közönség meghivatott. - Szily alispán úr fölhivására a város 18-kán azt végezte, hogy miután itt kevés zab terem, pénzben pedig a város nagy szükséget szenved, s a lakosoknak élelmök is szüken van, a város közmajorjában ama hadi szükségre 100 kila rozsot ajánl vagy pedig ennek árát. - A nevezett alispán úr tudósitja nemsokára a várost, mikép ő fölsége ama szükségre csak zabot kiván; ezért a város lépéseket tett, hogy Drobny kamarás úr, oly helyeken, hol olcsóbban teheti, zabot beszerezni siessen.

Báró Splényi X. Ferencz váczi püspök és földesúr dec. 22-kén éji órákban kimulván, ismét a kamara lett itt a földesúr több mint tiz éven át. És ez tulajdonképen ama siralmas időszak, a melyben Anchely praefectus hatalmát a város bántalmazása és teljes megrontására akarta egészen fordítani!

1796. jan. 5-kén ezen praef. elnöklete alatt tisztujitó-ülés tartatván, szavazattöbbséggel az utóbbi választatott meg, biróvá a négy kijelölt közől, t. i. Juhász György, s minthogy itt a főjegyzői állás megürült, arra Hamvay Mihály neveztetett ki, a ki előbb a kvárosnak, aztán meg a káptalannak jegyzője volt több évig. Bevett szokás szerint a volt biró Dombay pedig plgrmstr lett. - Miután a város hadi szükségekre zabot nem adhatott, jan. 9-kén ehelyett 200 frtot ajánlott meg. - Márc. 5-kén a főjegyzőnek két folyamodvány elkészitése hagyatott meg, az egyik, József császár idején, 1786. és a köv. években a város által a földmérésre tett sok költségnek elfogadása iránt, mivel azok a földesuraságot illetnék, lévén övé a föld; a másik pedig, hogy a nagy szükség miatt 1789-ben betiltott serfőzés folytán, a várost ezen évi 1000 frtnyi serházi haszonbér fizetése alól ő fölsége felmenteni kegyeskednék.

A tanács ápril 16-kán azon tanakodott: 1. Mikép lehetne a város részére a szabad bormérést kieszközölni? - 2. Mily indokokkal fölszerelt kérvény által lehetne a nevezett császár alatt tett földmérési költségek megtéritését eszközölni? - 3. Mikép lehetne az 1000 frtnyi kártéritést is kinyerni, melyet a város az 1787-ben a nagy drágaság miatt betiltott serfőzés folytán vallott? Ezen utóbbi a jószágkormányzó úrral egy küldöttség által közöltetni rendeltetett, mely is 19-kén azon izenetet hozta onnét, mikép ő nem ellenzi, hogy a szabad bormérésért ő fölségéhez folyamodjanak, és pedig minél előbb, csakhogy ez ne a közpénztár rovására történjék. E szabadalom bizonyos öszszeg fizetése fejében kérelmeztessék, és a küldöttség egész csöndben bocsátassék el az útra. Költségkimélés tekintetéből csak két tag választassék meg. Ő erre a főjegyző és Pencz urakat ajánlaná, kik a költségeket sajátjokból győznék. A folyamodvány közöltessék ővele, hogy ahol jónak látja, kijavithassa. A serházi és földmérési kártéritésekérti folyamodványt pedig nem helyesli; de ha ezek iránt is kérelmezni akarnak, nem az uradalom, hanem a Deputatióhoz forduljanak. Az útiköltség beszerzése biró úrra bizatott, ki e célra a jómódú polgárok és céhektől szedett be adományokat. A két kártéritési ügy még bővebb megfontolás és tanácskozásra halasztatott.

A biró úr jun. 4-kén előadta, mikép itt volna már az ideje a Bécsbemenetelnek a szabad bormérés kinyerése ügyében. Előmutatta a folyamodványt, melynek indokait Nizsnyánszy ügynök úr szolgáltatta, a kinél ezért biró úr s Pencz Miklós megjelent Budán. Az irat latinul lévén föltéve, a számos egybegyületek előtt magyar és német nyelveken megmagyaráztatott. - Biró úr 9-kén kijelentette, miszerint a bécsi útra már 200 frtnál többet gyüjtött, és az ő buzditására ez alkalommal ahhoz még többen is adakoztak. Küldöttségi tagokúl egyhangúlag Juhász Gy. biró, Pencz M. varga és Hanácsek János csizmadia választattak meg. Mivel pedig biró úr még a vásár előtt akarta e héten az útrakelést, Pencz helyett Hoffmann János szappanos választatott. - Anchely praef. úr bizonyos, a kisváczi zsellérek által Verőcze határán régóta birt rétet tőlök elvévén, e helység lakóinak itélte oda. Ugyszintén a zöldfavendéglő környékéni tónál létező és a vácziak által békességesen birt rétet is, nem tekintvén, mikép azt a másikkal együtt a múlt években elvevén a lakóktól, a tanács folyamodására az Urban kimúlt b. Splényi püspök úr ő nmlga viszszaadni rendelte, most megint elvette s az uradalom kaszálójává tette. A sértett felek könyörgésére a tanács ez ügyben egy minden senátor által aláirt folyamodványt menesztett az uradalomhoz.

A köv. nap Bécsbe induló küldöttség meghatalmazó iratának elkészitése a főjegyzőre bizatott. - Az utiköltségre adakozó nép kivánsága folytán a küldöttség tagjául Hajnik J. tanácsbéli is fölvétetett. - Bujánovits Károly bécsi ügynök úr még e hó 7-én kelt levelében tudatja a hatósággal, mikép a szabad bormérés kinyerése ügyében Bécsbe menesztendő küldöttséget az illető helyeken támogatni, ajánlani és ügyöket előmozditani fogja. - A bécsi küldöttség hazaérkezése utáni napon, vagyis jun. 25-kén, előadta, mikép múlt szombaton ő fölsége elé járulván, biró úr benyujtá a kérvényt, és élő szóval is kifejté a szabad bormérés szükségességét. Mire ő fölsége megjegyzé, hogy "az törvények ellen volna." Erre biró úr felelte, hogy az nem ellenkezik a törvényekkel, hanem az úrbériségnél fogva csak megtagadtatott a lakosoknak (colonis) a borok szabad kimérése. Mire ő fölsége válaszolá: "De mi lesz akkor, ha püspököt adok nektek?" "Akkor fölséged előleges tudatával kell nekünk szintén ezen ügyben fáradozni," mondá a biró; és "mivel most fölséged a mi földesurunk, azért járulunk kérelmünkkel fölségedhez." E szavak után így bocsátotta el a küldöttséget: Látni fogjátok legközelebb, mit teendek veletek, menjetek haza!"

Aztán azon főurakhoz fordultak kérelmökkel, kik ez ügyet előmozdíthatják, és azt vették észre, mikép az ő fölségéhez beadott kérvényök a kir. kancelláriára küldetni rendeltet. Miért is ehhez annak idején küldöttség fog menesztetni a folyamodvány ajánlása végett. - A kir. kamarához a tanács jul. 20-kán a birót és Hajnik J. tanácsbéli urakat küldte ki, hogy ott a szabad bormérés ügyét az illetőknél sürgessék. Ezek 29-kén sok előkelő úrnál megfordúltak, kérvén mindnyájokat az ügy hathatós előmozditására. - Minthogy a szabad bormérésre nézve a kellő lépések megtétettek (186., 336., 343. és 459. sz. a.), az 178 8/9-iki serházi haszonbér elengedése, és az 1786., még a köv. években tett földmérési költségek megtérítését illetőleg is a tanács aug. 5-kén hozott határozata folytán a főjegyző által föltétetvén a folyamodványok, azok felolvastattak s a kir. kamarához fölterjesztetni rendeltettek.

Anhely praef. úr a kir. kamara iratát, melyet a vácziak szabad bormérésért ő fölségéhez benyujtott kérvényére ezekhez intézett, a nagyobb számmal egybehivottaknak aug. 22-én előadta, hogy t. i. a község egyhangulag kivánja e a szabad bormérést, és az ez által okozandó kár megtéritéseül hajlandó-e az uradalomnak évenként 1500 frtot fizetni? ez iránt a község nyilatkozzék. A nyilatkozványt az uradalomnak föl is terjesztette, melyben ezen öszszeg évenkénti befizetését megajánlotta. Hogy a házankénti szabad bormérés kinyerése, mely a tanácsot oly nagyban foglalkodtatta (Ld. a 336., 343., 459., 474., 481., 492., 535., 562., 580., 591., 592., 599., s 635. sz. a. jkönyvet), a községieket a munkától annyiszor el ne vonja, azok a tanácsot sept. 2-kán ezen ügy előmozdítására iratilag fölhatalmazták. Minek előmozdítására e hó 3-án a biró és jegyző a kir. kamarához küldettek. - Az alispán felhivására, hogy a város a francia-háború szükségeire adakozni siessen, a tanács e hó 9-én 100 kila gabonával és katonaállítással járulni a közjó előmozdítására, elhatározta.

Dec. 9-kén olvastatott a tdő váczi káptalan terjedelmes előterjesztése, mely a váczi püspöki község és az uradalomi tisztség közötti szabad bormérés érdemében megkezdődött tárgyalás ellen, a httó-tanácsnak pártfogása kikérése mellett benyujtatott. Nemkülönben olvastatott a pváros tanácsa részéről, a község nevében, ugyanazon előterjesztésre adott válasz, s mindkét irat egész terjedelmében a városi jkönybe igtattatott be emlékül. Ugyszintén olvastatott Pest vgynek a szabad bormérés érdemébeni, a httó-tanácshoz intézett irata, azon, a krészi ügyész által tett s közbevetett ellenmondással együtt, mely a szabad bormérés tekintetében a mvárosi község és az ürességben lévő püspökség uradalmi tisztjei közt tárgyalni kezdett egyezség ellen beadatott.

1797. jan. 12, febr. 3., 18. s márc. 15-én is a szabad bormérés ügyében a tanács küldöttségeket menesztett Budapestre, melyek az illető főembereknél, a nádornál, és mindenütt megfordúltak, a hol csak az ügynek pártolót találni reméltek. - Márc. 31-kén praef. úr fölhítta a tanácsot, mikép az uraságnak az 1794-97. évekre hátralevő, s már 10,423 frtra menő adóját 14 nap alatt okvetlen befizesse. - Máj. 5-kén jelenté a biró, miszerint a francia-háború folytatása végett a nemesi fölkelés ujra szerveztetik, s a város is ujra fölhivatott a hadi-szükségek födözéséhez valamivel járulni. Mivel pedig pénz- és természetiben segélyt nem adhat, az alispán ajánlatára egy teljesen fölszerelt lovas embert állitott ki, kinek ellátására és távolléte alatt családja gondviselésére kötezezte magát.

A tanács megbizásából jun. 10-kén biró úr Regele tanácsbélivel Budára rándúlt le a kamarai elnökhez, megtudandó tőle, hogy miben áll a szabad bormérés ügye s azt előmozdítani kegyeskednék, hogy a szegény nép már oly sokáig függőben ne hagyassék. - E hó 22-kén előadja a küldöttség, hogy megkeresték Cseh, Takács és Darvas kir. tanácsosokat, és magát gr. Széchen kamarai elnök ő nmlgát is, mindnyájokat bensőleg kérvén az ügy előmozditására. - E hó 23-kán Nógrád vgye 437 főnyi fölkelő nemes seregének tisztei estve ide érkezvén a beszállásolás miatt, jelenték, mikép a nemes felkelő sereg e hó 24-kén reggeli 9-10 óra tájban gr. Forgách Antal ő mlga vezénylete alatt a városba beérkezni fog. A város az ünnepélyes fogadásra a kellő intézkedést megtette, valamint a jó ellátásra is. Két napot itt tisztességesen eltöltvén, jun. 26-kán reggeli 6 óra tájban fölkerekedett a sereg s ünnepélyes kiséret mellett a városból kivonúlt, utját szép katonarendben Palota helység felé vette, honnét Körmöndre, az öszpontosítási helyre sietett.

Az aug. 8-kán a kir. kamarai elnökhez kiküldött Regele és Drobny tanácsbéliek meglátogatták Budapesten a főurakat ismét, a kiktől hallák, hogy az ügy nemsokára tárgyaltatni fog. - Sept. 1-jén a praef. úr ismét figyelmeztette a birót, hogy miután a város már több mint 12,000 frttal tartozik a földesuraságnak, kiki igyekezzék adóját befizetni s erre másokat is serkenteni. - Nizsnyánszky ágens úr tudósitván a tanácsot, hogy a kamara a szabad bormérési ügyet még e héten tárgyalni fogja, e hó 4-kén Hajnik és Hamvay urak Budára oly megbizással küldettek le, mikép ezen ügyet a kamara kegyeibe ajánlják s annak pártolókat keressenek. - Viszszatérvén, 9-kén előadák, mikép az illető helyeken a lépéseket oly szerencsés sikerrel tették meg, hogy a kir. kamara a város kérése szerint döntött, hátralévén még a httó-tanácsnáli tárgyalás, s az, hogy mind e két helyről szentesítés végett ő fölsége elé terjesztessék. A httó-tanács elé kerülendvén az ügy, ezt az ügynök úr tudtul adni fogja a bizottság kiküldése végett, s midőn ő fölsége elé terjesztetik, a bécsi ágens is megteendi a tudósitást s akkor küldöttség menesztetik majd Bécsbe.

Bujánovits Károly bécsi ügynök úr jelenti a tanácsnak, miszerint a kir. kancellária útján, mind a kir. kamara, mind pedig a httó-tanács szorgalmaztattak ő fölsége által, mikép a vácziak szabad bormérést kérelmező ügyét illetőleg véleményeiket minélelőbb adnák be ő fölsége elé. - Drobny és Hamvay urak ezen ügyben sept. 12-kén megint Budára küldettek ki a httó-tanácshoz annak előmozdítása végett, mely e hó 24-kén meg Hajnik és Hamvay a vgyegyűlésre menesztettek Peste. - Sept. 30-kán előadatott, mikép a httó-tanács fölvette a szabad bormérés tárgyalását és áttette az úriszékhez, hogy ott a városi ügyész jelenlétében a földesuraság és az adózó nép közt a szerződés köttessék meg.

Okt. 12-kén a gazdaság jelenlétében felhozatott, miszerint a szabad bormérés ügyében ő fölségéhez beadott kérvény, noha a tdő váczi káptalan és az esztergomi primás ő főmga által is iratilag és közbenjárásukkal akadályoztatott volna, a tanács roppant fáradsága folytán annyira előhaladott, hogy mind a vgyn, mind a kir. ügyek igazgatójánál, mind pedig a kir. kamaránál kedvező vélekedéssel támogattatnék, egyedül a httó-tanács a múlt napokban, mi az úrbéri korcsmálás házankénti folytathatását illetné, nem reméllett, ellenkező végzést hozott, és azt a kir. kancelláriának Bécsbe küldötte meg. Hogy a városnak annyi fáradság, gond, aggodalom, utánjárással és pénzáldozattal szerzett reménye meg ne hiusuljon, szükségesnek látta, ismét egy küldöttséget meneszteni Bécsbe, mely ott a legmagasabb helyeken az ügynek pártolókat szerezzen. Annak tagjaiúl Hajnik plgrmstr, Hamvay főjegyző urak választattak meg, a község részéről pedig Pencz Miklós és Mitterhoffer Ádám szemeltettek ki. Az útiköltség megszerzése a tanácsra bizatott.

A jószágkormányzó úr is megjelenvén, intette a gazdaságot, mikép azon gyöngefejűeknek ne adjanak hitelt, kik az állitják, hogy a bormérési szabadság már megérkezett, de azt a földesuraság és tanács eltitkolják; holott örömmel adnák tudtul, ha az megérkezett volna; mert hisz eleget fáradozott azért, mind az uraság, mind pedig a tanács. Azért csendes türelemmel várják be ama szabadság megnyerését. - Praef. úr azt is kijelentette, mikép a httó-tanács 1795. évi rendelete szerint, a kik a külső határban termett saját boraikat a városba, magok szükségére vagy kereskedésre behozni szándékoznak, az uraságnak az iránt jelentést tegyenek, mely azt olyképen fogja megengedni, hogyha a magát jelentő hitelesen igazolja, miszerint a behozandó bor saját szőlejebeli termés, mert idegen borokat semmi szin alatt sem szabad behozni, - akkor az uraság embere megakolja, bepecsétli és lajstromba irja, s mikor a hordókat abroncsolni, töltögetni vagy kereskedés végett kóstolni akarják, az urasági ember a pecsétet leszakitja, és ha kell, ismét bepecsétli; a tulajdonos pedig a vevőnek kijelenti, hogy az nem váczi termés, nehogy a váczi bor jó hirneve megrontassék.

Dombay plgrmstr úr nov. 6-kán jelenti, mikép a budai ügynöktől levél érkezett, melyben iratik, hogy bizonyos Sarlay a váczi község nevében a httó tanácshoz folyamodványt adott be, kérvén azt a szabad bormérés ügyébeni döntésre. Ennélfogva kérdést tesz: vajjon ezen kérvényről, mely egyenesen az ügy megzavarását idézheti elő a httó-tanácsnál, hol ez már bevégeztetett s a legfőbb helyre beterjesztetett, - van-e tudomása a tanácsnak? Ez válaszolá, mikép a város által soha föl nem kért, sőt nem is ismert Sarlay magát illetéktelenül avatván be az ügybe, kéretik az ügynök úr, miszerint, ha ama hivatlan ember a városnak ártalmára lenne, azt meggátolni igyekezzék.

A kisváczi gazdák nevében nov. 17-kén többen jelentették a tanácsnak, mikép a praef. úr azon határdarabot, a "Kecskés" nevű tájékon, a verőczeiekkel határos váczi területből, melyet praef. úr önkényüleg elfoglalt, s maga b. Splényi Ferencz püspök a vácziak használatára ismét visszaadott, annak 1795-ben történt halála után, a praefectus tőlök ismét elvette s megint a verőczeieknek adta. Ezenkivül elestek a vácziak a "Vaskapu" vágásnak szabad legeletésétől, melynek használatát minden gátolás nélkül birták; elvesztették a gyadai kaszálót is, melyet már a kosdiak is tetemesen megcsonkítottak. Ebből csupán a határszéli egyenesség miatt egy darabot elszakított s azt meg a szendieknek adta. Az uraság malmán alóli szántóföldek alján lévő legelőt is elfoglalván, minthogy azt a lakósok emberi emlékezet óta birták, a nevezett püspök azok használatára viszszabocsátotta; de annak halála után megint elvette, valamint elfoglalta azon csekély szigetecskét is, melyet a derecskei rétből a dunai áradások lassanként elszakítottak és az uraságénak lenni állította!! Miért ama panaszkodók kérték a tanácsot, hogy ezen ügyben az illető helyre folyamodvány menesztessék, melynek elkészitése a főjegyző úrra bizatott s ez aztán az úriszékre beadatni végeztetett.

Nov. 19-kén elbeszélé a Bécsből hazaérkezett küldöttség, mikép a szabad bormérés ügyében mult szombaton kihallgatáson voltak ő fölségénél, a ki is megigérte az ügy megvizsgálását, azon igéretet tévén, hogy az igazságot fogja követni; de előbb a kérvény ellen kifogást tevő váczi káptalant is meghallgatni kell, nehogy ez amiatt a kir. kamarával pörbe keveredjék. - Minthogy Bujánovits bécsi ügynök azt irá a tanácsnak, hogy a szabad bormérést tartalmazó kérvény az ország törvényeibe ütközik, s azért aligha remélhetné a város annak megnyerését, a budai ágens úrhoz e hó 17-kén küldöttséget meneszteni határozta az ülés, hogy attól valami jobb hirt hozzon a nép vigasztalására. Igy ment ez még kis ideig, küldöttség küldetett még ki nehányszor ide-oda az ágens urakhoz és egyéb főemberekhez, ezek pártolását kérvén ki s amazokat fáradalmaikért megajándékozgatván a siker reményében.

1798. jan. 12-kén emlittetik, mikép Dombay plgrmstr úr folyamodványa következtén, melyet ez magán- s a várost illető ügyben Anchely praef. ellen beadott a httó-tanácsnál, ennek intézvénye a vgye gyülésén felolvastatott s Váczra egy bizottság küldetni rendeltetett. - A httó-tanács azon parancsa (1795. jul. 3.), miszerint a külső határokon termett borokat az urbéri korcsmálás idején a lakosok magok szükségére a városba behozhatják és letehetik, az uraság korcsmálása idején pedig csupán a magok termésöket, és csak különös esetekben, u. m. lakodalom vagy betegség esetében, ekkor is csak az uraság tudtával, ha az a folyó áron bort adni nem akarna, 2 akónként lészen szabad behozni, a vgye által köröztetvén, márc. 16-kán előbb a tanács által kihirdettetett s aztán az urasággal és kvárossal is közöltetett. Bujánovits Károly bécsi ügynök azon leverő iratot intézte Vácz városa hatóságához, hogy a kért szabad bormérési ügyet illetőleg, melyet a m. kir. udvari kamara letárgyalt, s a m. kir. kancelláriához áttett, ez amahhoz küldött válaszában tagadó itéletet hozott. Ennek folytán ápril 11-kén a jegyzői hivatal utasittatott a tanács által, hogy adja tudtúl az ügynök úrnak, miszerint a község ezen ügy keresésével fölhagy s azért minden azt illető aktákat azon ügynök úrtól viszszakövetelje. Bujánovits és Nisnyánszky urak persze szerették volna ezen ügynek folytatását, lévén az nekik jövedelmes, jó fejős tehenke . . . .

Jul. 15-kén d. e. 9 órakor mintegy 200 lakos jelenlétében vgyei küldöttség (Gosztonyi szbiró, Benke esküdt) és az uradalmi tisztek közvetitése mellett Anchely praef. elnöklete alatt városi tisztujitás tartatott a nép akarata ellen, mely azt ekkor rendkivülinek találta. Az elnök azonban ugy nyugtatta meg a népet, hogy az másutt is megtörténni szokott és ez most a kamara rendelete. A nép azt akarta, hogy a fontosabb ügyek megvitatása végett a kültanács is visszaállittassék. Drobny A. legtöbb, 137 szavazatot nyervén, birói tisztében megerősíttetett. Mitterhoffer Ádám, saját kérelmére, addig is mig üresség nyilnék részére, tiszteletbeli senátorrá neveztetett ki a kamara által. Majd az elnök Dombay Sándoron boszuját töltendő, a plgmstri tisztet is szavazatra bocsátotta, hasztalan jegyezte meg az érdeklett Dombay, mikép, ha a biró változott, minden szavazat nélkül a plgrmstrség övé lett, ellenkező esetben a plgrmstr is megmaradt. Hasztalan emelte szavát a szbiró és uradalmi ügyész is, hogy itt a szavazás, a régi szokás ellenére, csak Dombay üldözése végett fog történni! A hatalmában elbizakodott, gőgös Anchely praef. igy szólt Dombaynak: "Hallgasson k e n d, mert mindjárt mást mutatok, és jól emlékezzen meg kend szavaimra!" Aztán kijelentette, mikép máskorra tartva fön az uradalom kinevezési jogát a plgrmstrségre nézve, ezen esetben azt szavazásra bocsátja, és igy Dombay csak 1, Hajnik János (szabómester a javából) 70, s Rack András is csak 1 szavazatot nyervén, Hajnik lőn ismét a plgrmester.

Aug. 3-kán József nádort a tőle telhető legnagyobb pompával fogadta a város, a ki Bécsben időzése után, julius utolsó napjaiban meglátogatta a bányavárosokat, aug 3-káni éjfél után Balassagyarmatról Nógrádnak vette utját némely főuraságokkal; megtekintette annak a mult században hires szerepet vitt várát s reggeli hat óra tájban a Migazzi-kastély elé érkezett meg. Itteni kis időzés után Marosnál átkelt a Dunán, megszemlélendő a visegrádi hires várat is. Azután több főuraktól környezve a Dunán leereszkedett Váczra, a hol a nép "éljen" kiáltása közben lassu léptekkel a városba megindult s ott kedves szemlére vette az 1764-ben állitott nagyszerü diadalkaput. Megtekintette útjában a nemes ifjak neveldéjét, honnét mintegy fényes diadalmenetben Zerdahelyi Gábor püspök és nprépost ő mlghoz hajtatott ebédre, mely alatt a zene szólt s a mozsarak folyton durrogtak. Majd négy óra tájban kocsira ült, a székesegyház előtt leszállt, abba bement s ott a harmadik székben térdelve jó ideig imádkozott. Megdicsérve a kivül-belül jól megnézett székesegyházat, onnét a püspöki lakba ment, azt szobáról-szobára menve megtekintette, megvizsgálta; az alatt pedig ntdő Szablik István kegyesrendi áldozár és bölcsészeti tanár nagy szorgalommal készitett léggolyóját ő hgsgnek láttára a püspöki palota udvaráról a levegőbe bocsátotta föl oly jó sikerrel, hogy az a palota tetejen át a magasba emelkedve Fóth és Palota helységek táján eltünt.

Ő hge megtevén elmenetelére nézve a rendelést, esti öt óra után, miután Váczott nem egész négy órát teljes megelégedéssel töltött, a népnek "éljen " rivalgásai közben a főurakkal e városból Buda felé vette utját. Ezen ünnepély alkalmával sokrendbeli üdvözlő nyomtatványok osztogattattak ki a közönségben, s az estvére tervezett szép kivilágitás a főhg eltávozása dacára is megtörtént; a püspöki palota több mint 800 égő mécstől tündöklött. A kegyesrendiek kertjének fala, a városház stb. ragyogtak a nagy világitástól, valamint egyes kanonokok, a katonanövelde s vagyonosabb polgárok házai is. Ez meglepően szép kivilágitást b. Orczy László kamarai alelnök, Szily József alispán, egyéb urak és a sok népség éjfél után is nagy örömmel és lelkesedéssel szemlélték. - A város ezen ünnepélyt egész terjedelmében örökitette meg jkönyvében 1798. aug. 7-kén, 581. sz. a. ily cimmel: "Vátznak Különös Eöröme és Magyar Ország Nádor Ispányához 1798-ba Augusztusnak 3-kán mutatott Buzgósága." E leirást mi, rövidség okáért, itt csak kivonatilag adhattuk.

A biró és aljegyző a vgyei közgyülésről megjövén, sept. 14-kén előadák, mikép a httó-tanácsnak ezen évi jun. 12-kén hozott határozata, melynek másolatát el is hozták magokkal, ama közgyülésen felolvastatott. E legfelsőbb irat a vácziak ama szabad bormérésre vonatkozó kérelmét elüti az ő legmélyebb szomorúságokra. E hó 16-kán e tagadó válasz a jelenvolt gazdaságnak magyar és német nyelven megmagyaráztatott, és miután az annyi megfeszitett igyekezet, gondos utánlátás és oly költséges kereset a kivánt eredménynyel nem végződött a káptalani uradalom erélyes ellenzése miatt, aziránt lőn a tanácskozás, hogy mikép kellene az úrbéri korcsmálás házanként való folytathatását kinyerni? Abban állapodtak meg, hogy mivel eddig is a káptalan akadályozta meg a szabad bormérési ügy jó kimenetelét, bevárandó lesz a nevezett nprépost hazajövetele, kinek is ezen ügyet egy kiküldendő bizottság pártolásába ajánlja, és ha az jónak látandja, az úrbéri korcsmálás megengedése végett ő fölségéhez könyörgést nyujtand be a város.

Bácskában a Tiszának a Dunába vezetésére 6-7 évek előtt nagy költséggel csatornát kezdtek ásni, mely munkára a napszámot sokat eleintén a vgyktől kérték. Mivel azonban igy elegendő számmal nem jelentkeztek a munkára, a csatorna gyorsabb elkészitése véget ő fölsége azt rendelte, miszerint arra minden kimélet nélkül a vgyék az adóhátralékosokat hajtsák. Napi bérök fele élelmökre másik fele pedig az adóhátralék letisztázására fordittatni rendeltetett. P. Váczra 102, a káptalani városra meg 16 ily munkást vetett ki a vgye, mint ez az okt. 9-iki ülésen felolvastatott s az ide vonatkozó intézkedések megtétettek. - E hó 26-kán kihirdettetett ő fölségének azon rendelete, hogy a fegyverek ismét beszedettessenek. - A városnak Raitszám serfőző elleni perében hozott itéletet az úriszék kihirdetni akarván, ez a tanácsot maga elé hítta, meg is jelentek abból többen, kik előtt az úriszék kijelenté, hogy a serfőző állásában a jövő sz. György napig megmarad. Minthogy ez ellen a jegyző a város s tanács nevében föllebbezést említett s a nép érdekében kijelenteni merte, hogy ez káros s azért ama serfőző nem maradhat, erre Somogyi úrszéki elnök haragra lobbanván, a jegyzőt lehordta s a tanácsot az úriszék elől kimenni parancsolta! Mi annál fájdalmasabb volt a tanácsra, mivel ez a nevezett serfőző jelenlétében történt! Igy lőn meggyalázva a városi hatóság épen akkor a basáskodó urak által, midőn az a szegény adófizető nép érdekében fáradozott! . . . . .

A vallásos lelkületű városi hatóság igy kezdi meg az 1799. évi jkönyvet: "Az Ezer Hétszázadiknak utolsó Esztendeje; az az M. DCC. IC. kemény téli Üdővel köszöntött bé Kedd Napon, adná a Magyaroknak Istene, hogy a jó-Akaróknak viszonossan Szokott Köszöntéseik, és az Anya-Szent-Egyháznak Uj-Esztendőre rendelt Éneke, tudni illik: hogy ezen Uj-Esztendőben, lehessünk Jézus Drága Kedvében, tellyesedjen bé rajtunk Közönségesen. Amen."

Praef. úr jan. 6-ra a városházra gyülést hirdetvén, megjelentek arra az uradalmi tisztek, a város előljárói és vagy 50 előkelő gazda. Az elnök előadta, mikép a gazdák közől sokan sürgették őt kérelmökkel, hogy vagy a 60 személy, vagy a külső tanács, mint azelőtt volt, viszszaállíttatnék. A nagyobb rész ezen utóbbi mellett nyilatkozván, a tanács által előterjesztett lajstromból 19-en az elnök által kültanácsi tagokúl neveztettek ki s azonnal fel is eskedtettek. - E hó 7-én megérkezett a vgyei küldöttség Dombay úr kérelme folytán, hogy az részint az ő külön panaszait, részint a városnak Anchely praef. ellen támasztott vádjait megvizsgálja. A küldöttség ez ügy megvizsgálásával három napig egész csendben foglalkozott, anélkül, hogy működéséből valami a tudomásra juthatott volna el. - Dombay S. úr uradalmi számvevővé neveztetvén ki febr. 8-kán, másnap a tanácsot egyetértésre s hoszszas beszédében serény munkálkodásra buzdítván, elhagyta a tanácstermet.

E hó 18-ki ülésen szomorú jelenet fordúlt elő. Tudnillik a külső tanács némely szájasabb tagjai, élökön Kapler András bádogosmester, Pencz Miklós vagyonos gubacskereskedő varga-mester, és Krenedits József, kijelentették, hogy miután nekik a belső-tanácshoz bizodalmok nincs, és az előtt az igazat kimondani nem merik, azért azt kivánják, hogy nekik a tanácskozásra külön terem adassék s végzéseikről külön jkönyvet is vezethessenek. Hamvay főjegyző úr kérte őket, hogy a tanácstól el ne szabadjanak, mert ennek a városra igen káros következményei leendnének. Legjobb lesz együtt maradni, amint kell s ama tapintatlan inditványt hülye koholójának viszszaadni. Csakugyan a nagyobb rész együttmaradni kivánt, de a szájaskodó Kapler még ekkor is izgatólag hápogott s az ügyet igen szerette volna a praef. úr elé vinni, kinek ő alattomban kéme volt! - 27-kén szóba jött, mikép praef. úr mindinkább a város kárára törekszik, midőn a tanács ellen agyarkodik s Rajtszám ujra szerződtetett serfőző kivallá, miszerint őt praef. úr többször arra ösztönözte, adná be folyamodványát a maga neve alatt a tanács ellen a kamarához, hogy a város serházát neki haszonbérbe adná ki, mely kérvényét aztán ő, a praef. úr, elősegítené az illető helyen.

Márc. 15-kén fájdalmas érzettel adatott elő, mikép Anchely praef. úr már előre azt hirleli, mikép a tanácsot a most következő tvszék által a bizonyitványok kiadásától eltiltani fogja, s hogy az ily féle iratokat nem leend nekik szabad ennek utána kiadni, hacsak rá nem irandja: "Vidi Anchely mp." Biró úr kijelenté, mikép a praef. úr ezt már neki előre is mondá, s azt ő igen fájdalmasan vette, mert hisz igy a falusinál is alábbvaló lenne a városi tanács. Mire ez nagyon megindulván, arra fakadt, miszerint itt volna már az idő, hogy annyi türések után a tanács a maga védelme és böcsülete föntartásáról gondoskodnék a praefectus türhetetlen, boszantó zsarnokoskodása ellenében. - Biró és aljegyző urak jelenték, mikép a múlt kedden déltájban a praef. úr felhozta magával a városházára a mlgs uraság részéről a mult napokban rendelt "Bor-Commisárius"-t, kinek is mint ismeretlen és kétes viseletű embernek a város mindennemű lepecsételve volt számadásait a tanács befolyása és megjegyzése nélkül vizsgálatra átadta, csakhogy a tanácsot boszanthassa.

Olvastatott 28-kán Kandó József vgyei ügyész s Vácz város assistens ügyvédének irata, melyben az iránt irt a városnak, miszerint ennek Anchely praef. ellen a fölségig vitt úrbéri panaszait, a múlt megyei közgyülésen megvizsgálás végett a sedriára utalván, ha a praefectus mégis a mostan álló úrszéke által e panaszokat átalán vagy részben fölvétetni akarná, a tanács az ő hire nélkül abba ne avatkoznék, és a tvszék itéletére ne eresztené azokat. - Ápril 2-kán előfordúlt, mikép a káptalanrészi gazdák, a káptalanhoz, mint foldesúrhoz, kérvényt bocsátottak, mely is azt az úriszékre adta be, aziránt t. i. hogy a szóri pusztáni marhalegeltetés, melyet a pvárosi gazdákkal együtt az 1742-diki kiegyezkedés óta szabadon használtak, de nehány éve attól eltiltattak, nekik ismét megengedtetnék. - A belső-tanács a külsővel egyetértve Dombay helyére szenátorul érdemeinél fogva, Tóth Györgyöt ajánlotta. Emiatt Mitterhoffer haragra lobbanván, megtámadta a birót és jegyzőt, illetlen szemrehányásokkal gyalázván őket, hogy miért vitték ki alattomban, mikép ő senátorrá nem választatott meg. Átalán véve a hiú ember oly gorombán viselte magát, hogy a még néhány hozzá húzódó is elpártolt tőle.

A város urai Anchely ama gaz törekvéseiről panaszkodván, melyekkel e hatalmaskodó úr a várost megrontani akarta, eközben Pencz úr, ki a praefectushoz bejáratos volt s annak gonosz törekvését ismerte, sub rosa ilyen nyilatkozatot tőn: "Uraim! bizony most is, Praefectus Úr egyedül abban mesterkedik, hogy a külső Tanátsot a belsővel egyenetlenségben hozza, és ez által módot találhasson, hogy majdan a kir. Beneficiumokat a Várostól el vehesse." Pap István külső-tanácsbéli pedig többek hallatára mondá, mikép a b. e. püspök uralmának mindjár elején, midőn a nevezett praefectus a város határait megbolygatta és önkényüleg a szomszéd helységekhez ragasztotta azokat, többekkel nála megfordúlván, arra kérék őt, hogy azon határdaraboktól, melyeket nagyatyáik is békésen birtak, meg ne fosztaná a várost. Ekkor haragra gerjedvén, igy fakadt ki a praefectus: "Atta Teremtette, meg nem nyugszom, még Vátzot meg nem rontom; meg mutatom, hogy még gyermekeitek is meg fogják siratni!" S aztán hangsulyozva kijelenté Pap István, mikép e szavait kész esküvel is pecsételni.

A város ellen folyton roszat forraló Anchely elleni vádak Hamvay jegyző által irásba tétetvén, a vádirat ápril 24-kén mindkét tanács által jóváhagyott s Pestre az assistens ügyészhez leküldetett az illető vgyei tvszék elé leendő beterjesztés végett, és hogy a többi, a város által a praefectus ellen támasztott panaszokkal együtt e 22 pontra terjedő vádirat a httó-tanácshoz áttétessék szintén az ügyész úr által. - E hó 26-kán Kandó ügyész úr erre helyeslőleg felelt a jegyző úrnak, jelentvén a tvszék végzését, miszerint az a httó-tanácshoz felirni fog, ajánlandván annak, hogy Anchely Váczról máshova helyeztessék át, de előbb a várostól elvett birtokrészeket annak visszaadja a jövő május 20-ra rendelt úriszék folyama alatt s a városnak tett minden sérelmekért eleget tegyen. Ennek folytán Hajnik és Hamvay urak kiküldettek oly végből, hogy ott a város panaszait előmozditsák és azokról ott előleges értesitést adjanak. - A város úrbéri panaszai Anchely pref. ellen próbákkal lévén indokolandó, melyeket a múltkor a vgyre beadtak, onnét bizottság küldetett ki, mely május 9-kén estve megérkezvén, másnap értekezletet tartott itt s aztán a panaszok praef. úrhoz áttétettek, hogy azokra e hó 16-káig feleljen.

A vgye azon intézkedést tévén, miszerint a tek. bizottság további rendeleteig, a külső-tanács hivatalától felfüggesztessék; hogy azon intézkedést, melyet a külső-tanács nem minden tagjai érdemeltek meg, a sujtottak a belső-tanácsnak ne tulajdonitsák, ez máj. 11-kén a vgyre egy folyamodványt menesztett. Ez ellen s átalában az egész belső-tanács ellen Mitterhoffer dühöngve kelt ki, s a városnak ártani akaró, gonoszt forraló praef. embereűl mutatta magát! Tény az, hogy Anchely csak azért tolta őt be a tanácsba, hogy tőle, mivel sokkal adós volt neki, békében maradhasson! - A városi küldöttség e hó 30-kán előadá, mikép Darvas és Cseh előadó kir. tanácsosoknál megjelenvén, a városnak Anchely praef. általi üldöztetését előadák és kérték, miszerint a vgyei tvszék végzései a hatósághoz már áttéve lévén, azok fölvételét szorgalmazni kegyeskednének. Ő ngaik tanácsolták, hogy a város a nádort és a kamarai elnököt is panaszai felől fölvilágositaná. - Anchely praef. úr a tanácsot és főkép Hamvayt nem szünt meg szóval és irásban mocskolni, s csak azért rándúlt le tegnap Budapestre, hogy ott a tanács ellen gyalázó iratait elosztogassa s annak becsületét megrontsa. Ennek ellensúlyozására a tanács 5 tagból álló küldöttséget menesztett le ugyanoda, hogy a város sérelmeit praef. úr ellen a nádornál, a kamarai elnöknél és más főuraknál is előadná. A jun. 4-kén kiküldöttek e hó 11-én jelenték, hogy az emlitetteknél megfordúltak s a kamarai elnök ő nmlgnál a praef. ellen iratot is adtak be.

A vgyei tvszék által kiadott végzésnek, Anchely praef. által elfoglalt birtokrészek visszaadása eszközlésére a vgye által rendelt úriszék jun. 17-kén 9 óra tájban fogott munkájához. Már e hó 20-kán ez áll 533. sz. a. a jkönyvben: "Az Földes Úri Szék Istennek Kegyelmességéből az határ-járást el végezte, és Verőtze, Katalina, Szende és Kosd helységek felől a Szabad legeltető mezőnek használásában, melytől Anchely János Praefectus Úr a Vátziakat eltiltotta vala, Várasunkat vissza helyezte, tudni illik Verőtze felől a Ketskés-hegy vagyis Diós-Völgy tetején Veres berek mellett lévő ároknál az hegy tetőtől le menvén, mindenütt árok, innend pedig Katalina felé a Verőtzei rét Szélén, mindenütt Széle egész Katalin eleiben, az hol mostan az Uraság Mészégető Kemenczéi vannak, a legeltetőnek használásában vissza helyeztettenek a Vátziak; itten pedig a Vas Kapunál a Naszál felső része alyán Szende Helység mellett mindenütt a Viz fojáson, a Kő Kádon keresztül egész a mostan Kútnak ásott mély gödörig mégyen a Vátzi határ, innen pedig Gyada Pusztának kezdődik határja, egyfelől a Szendi, más felől pedig Naszál erdeje alatt, a mint Szende felől az erdő Széle fel vagyon ekével borozdálva, le egész Görtsönig az hol mostan az Kosdiaknak marha itató kuttyok vagyon, ezen Kút is mostan a Vátziak birtokába eset, ugy mind azon által, hogy annak fele árát a Vátziak lefizessék, és igy mind ezek, mind a Kosdiak használhassák ez után."

"Innen egy nagy árok mellett fel Kosd felé a parton mégyen a Vátzi határ a Köves, vagyis malom útnak, azután Naszál alatt mindenütt az Agárdi úton egész a Vasasi szőlőkig, mindenütt pedig kezdetétől fogva egész idáig uj határok hányattanak, hanem Praefectus Anchely János úrnak nagy ellenkezésével, ki itten is most valamint másutt mindenkoron a Vátziaknak minden tehetséggel ártani iparkodott, hanem a tanács is magát helyesen védelmezvén, ellenkező tzéllyának telleséthetésétől el maradot, mert Úri Széknek tagjai is, Kandó József, T. Ns. Pest Vgynk Ord. Fiscálissa, mint Ügyünkben Resolutus Assistensünk, Adonyi Mihály Szolga Biró, Friebais Ferentz Eskütt és Kiss Józseff Urak, a Földes Uraságnak Fiscálissa, az igaz Ügy mellet maradván, a mi igazságos vala, teljesitették. - Hogy tehát mégis valamennyire Várasunkon boszúját megállhassa, mind a Verőtzeieket, mind a Kosdiakat és Szendieket, nyilván ezen Uraknak, és a jelenlevő Sokaságnak is hallotokra, arra ingerelte, hogy a Tettes Ns Neográd Vgyhez, mellyben ezen határ dombok vannak, folyamodnánk. Ezek igy lévén, az helységbéliek, azonnal a határ-hányást ottan hagyták, és maga is Praefectus Úr, Bottka Szaniszló Úrral, az Úri Szék egyik tagjával, ki Praef. Úrnak részét támogatni szokta, haza mentek, Praef. Úr fenyegetődzvén a Vátziak ellen."

A nyugodni nem tudó praefectus, hogy az uriszék határozatát megzavarja, a vácziakat pedig nemcsak a szomszéd helységekkel, hanem még Nógrád vgyvel is pörbe keverje, jun. 22-én Rádra rándult ki Muslay Antal úr ő nga, alispán és kir. tanácsoshoz, a vácziak ellen értesitést teendő. Ehhez azért a tanács Hajnik plgrmstr urat küldötte ki az úriszék határozatával, hogy ott ő ngát mindenről fölvilágositsa. - Jun. 28-ki ülésen előfordúl, mikép praef. ur a kamaránál a váczi tanács és főkép Hamvay főjegyző ellen előtrjesztést tett. - Az ezen hó 30-kán kiküldött Hajnik és Hamvay nem jöhettek egészen nyomába, hogy Anchely mely főuraknál járt, hanem ők a legbefolyásosabbaknál meggfordúltak és az alispán úrtól iratot hoztak a dukai jegyzőhez, mely szerint ez tartozott a praefectus azon iratát, melyben az a tanúknak Váczra eresztését gátolta, kiadni, hogy igy Anchely gonosz törekvése egészen lelepleztessék.

A városi hadnagy Rezetka úr előadta, hogy azon szobában, melyet a múlt évben praef. úr az uradalmi Revisor számára lefoglalt s a városi számadások megvizsgálására rendelt oda, az iratok szerteszét szórva hevernek a földön! E revisor egyszersmind az uraság borbiztosa, egy ismeretlen ember, kinek sem neve, sem eddigi állása nem tudatik, s az ily randa és rendetlen emberre bizvák a város számadásai, melyektől annak java vagy kára függ. Maga a tanács is bámulva nézte ama rendetlenséget; a szobában ugyanis mindennemű iratok, számadások, naplók, manuálék, öszszegyűrt okmányok a padlón elszórva hevertek, s annak egy részére egy elviselt köpeny volt vetve, mely a revisornak ágyúl s arra szolgált, hogy azon gyakori részegségét kialudja. A praefectus e gyönyörű embere ugyanis nem egyszer tántorogva s falhoz támaszkodva tápászkodott fel ama szobába s ott magáról mit sem tudva feküdt a vaczkán, mint ez a jul. 16-ki ülés jkönyvében előfordúl! A város iránti undok gyűlöletből ily emberre bizta praef. úr annak számadásait! A tanács ezen ügyet is előterjesztette a kamarának.

A város úrbéri panaszai a httó-tanács által a kamarával is közöltetvén, onnét ő fölségéhez is áttétetni fognak. Azért Bujánovits ügynök úr jul. 26-kán megkéretni határoztatott, hogy midőn a város panaszai ő fölségéhez eljutnak, erről a tanácsot értesítse, mikép az a praefectus alattomoskodását ellensúlyozhassa. - Aug. 3-ki ülésen felhozatik, hogy Anchely úr Bécsben három hét előtt kihallgatáson volt ő fölségénél s utána ment különösen jó barátja Ciáni kanonok úr is, kivel együtt mesterkedett a város megrontására, hogy a maga sorsán valamikép könnyíthetne s e napokban hazatért. - A város úrbéri panaszaira vonatkozólag a bécsi és budai ügynök urak levelet küldöttek. - A praefectus elleni ügyben a még májusban kinevezett vgyei bizottság megérkezvén azonnal munkához fogott s a tanács annak az egész város nevében vádiratot terjesztett be aug. 13-kán. - Hogy a külső tanács, mikép az előtt is volt, szokásban, 12 tagból álljon, kiket nem a praef. úr nevezzen ki, hanem a község válaszszon, eziránt a tanács folyamodványt menesztett a vgyre. - Mikép az aug. 21-ki ülésen előfordúl, a m. kir. kamara intézvényénél (jul. 10., 10,474. sz. a.) fogva Mitterhoffer Ádámnak a senátori fizetés megajánltatott.

Anchely praefectus a legkörmön-fontabb boszantásokat gondolta ki folyton a város károsítására, gonosz indulata és gyűlölete által vezettetve! A többi között, követelte, miszerint a város számadásai ama botrányosan részeges borbiztosnak kiadassanak, holott tőle a többiek is visszaveendők volnának, nem lévén azok nála biztonságban. - Hamvay főjegyző és senátor urat némely váczi lakosok a praef. úrhoz beadott s ez által a kamarához terjesztett hamis dolgokkal vádolván, azok iránt a tanácstól bizonyitványt kért ki. Mivel ezen főjegyző elleni berzengés és föllépés tulajdonkép a város közjava ellen van célozva, a bizonyitvány kiadása neki megajántatott s e hó 31-kén az fel is olvastatott.

September 6-kán előjön a jkönyvben, mikép József nádor ő fensége a muszka-cár leányát nőül vévén, e hó 20-kán az Bécsbe lészen bevonulandó; azért a többségből többen azon gondolatra jöttek, vajjon nem lenne-e célszerű ott azon főhg-aszszonynak a város részéről kérvényt adni be, hogy ő fölségénél a város szabad-királyivá tételét előmozdítani kegyeskednék. Ezt azonban a tanács megfontolván, úgy találta, hogy itt nincs kedvező alkalom bármily folyamodvány bseadására. A sz. kir. városságnál hasznosabbnak tünt föl örökös szerződvényre lépni az uradalommal, ettől minden javadalmat haszonbérbe venni. Igy lehetne aztán remélni a város boldogúlását és felszabadítását is.

A 13-ki ülésen olvastatott az uradalmi tisztek azon kérvénye, mikép arról, miszerint 1761-től, t. i. gr. Eszterházy Károly püspök ő nmlga idejétől, félhelynyi földet (mediae sessionis agros) birtak, ez ideig az uradalmi szerződvénynél fogva, kivéve lévén ama földek minden polgári teher alól, nekik a szükséges bizonyitvány kiadatnék. - Az alkamarás a faügyben a pénztárnoktól ismét praef. úrhoz utasíttatott; s noha, a szerződvény szerint, folyó áron a közelebbi erdőből 100 ölet tartozott volna adni, az megint kereket megtagadta, mondván ismét: "mert a vácziak mind tolvajok!" Mire a folyamodvány a vgyre fölterjesztetni végeztetett. - Praef. úr a város kapuja alá e hó 14-kén d. u. 2 órakor bemenvén, több előkelő urak jelenlétében a "vácziak parasztok, jobbágyok és pálcza alá valók" mondotta! Erre Benke Ferencz vgyei esküdt ur őket védőleg megjegyzé, hogy "a vácziak árendátorok, nem jobbágyok, különben is sok nemesek lévén a lakosok közt és azok közt ő is, kik nem jobbágyok." Mire igy szólt a hatalmában elbizakodott praefectus: "A nemesek is jobbágy-földet birván, jobbágyok ők is."

E gyalázást Hajnik plgrmstr úr szivére vévén, igy szóla: "Alázatosan megkövetjük Tek. Urat, jobbágyok nem vagyunk; mert árendában birjuk a földet." Erre praef. úr ily nyersen förmedt rá: "Hallgasson kend, mert szabóval kezdeni nem akarok, maradjon kend tője mellett." Aztán a vácziak jobbágyiságát boszantási viszketegénél fogva annyira vitatta, hogy azt az utczán jár-kelők is meghallhatták. Majd dühöngve hangoztatá, mikép a borbiztost hamisan irta le a tanács, mert az, ugy mond, jó és jámbor ember! Aztán biró úr felé fordulva rivalgá: "Kentek a számadásokat nem szokták annak idején bé adni." Midőn a biró állitaná, hogy azokat mindig jókor beadták, egész póriassággal igy rivalga: "Nem igaz, hazudsz!" - Igy zsarnokoskodott e nyomorúlt, gőgős ember a város tisztes előljáróságán!! ... Praef. úrnak a tanács iránti gorombáskodása irásba tétetni s a vgyre beterjesztetni rendeltetett. Ezen iratot Mitterhoffer senátor, azon ravasz fogással élve, mikép abban régi sérelmek is foglaltatnak, melyekről neki nincs tudomása, alá nem irta. Mivel máskor is a praefectust pártolni tapasztaltatott, s rangtársaival nem értett abban egyet, mi a közjót illeti, határozattá lőn, hogy az ő jelenlétében, bizonyos ügyekben a lépések óvatosan tétessenek.

Hamvay főjegyző ellen is nagyban agyarkodván praef. úr, őt a kir. kamaránál különféle dolgokról lelketlenül vádolta; de a melyekre ő a városi tanács bizonyitványa mellékletével és döntő érveivel a kamaránál eléggé megfelelt. - Hajnik és Hamvay urak a vgyei gyülésről hazajövén, előadák, mikép a városnak a praefectus elleni kérvényét a vgye elé terjeszték, s csodálkoztak a karok és rendek, mikép a királyi megintés daczára is e gőgős és felfuvalkodott ember a tanácsot bántalmazni, gyalázni, becsmérleni s a város közjava ellen tovább is vakmerően cselekedni meg nem szünik! Mire a vgye azt végezte, hogy a tanács panaszai a járásbeli szbiró által kitudassanak s a httó-tanács elé terjesztessenek orvoslás végett. Minthogy a gőgős és civakodó praefectus azt hiresztelte Hamvay főjegyzőről, hogy Nagyváradon kiesett a szolgálatból és éhen hal meg, ha Váczott jegyzővé nem lesz, ez a magát védő iratot gr. Sauer nváradi nprépost ő mlgától nyert bizonyitvány kiséretében, a kinél inspector volt, a vgyre beadta s ott a praefectust nagyszerűen megcáfolta a jó ajánló irattal. - A városi tanácsnak a kir. kamarához, a praefectus által a városi számadások vizsgálójaúl rendelt borbiztost illetőleg beterjesztett folyamodványára a kamara azon hátiratot tette, hogy ama borbiztostól a városi számadások átvétessenek, biztonságba tétessenek s azok vizsgálójaúl más alkalmasb egyén terjesztessék a kir. kamara elé, melynek e rendelete szept. 23-kán olvastatott föl.

Az úriszék okt. 4-kén oly intézkedéssel záratott be, miszerint a makkoltatás meghatározása és a legelő-mező, mely minap az úriszék által a vácziak részére kijelöltetett, de most ujra a várost nyomorító praefectus által elvétetett és a kosdiaknak meg a verőczeieknek adatott, ismét a vácziak birtokába menjenek át. Miután e gőgös praefectus nem szünt meg tovább is a községet és másokat is minden kitelhető módon keseríteni, a határokat a várostól elidegeníteni s azokat idegeneknek adogatni, a makkoltatást a város saját határain belül meg nem engedi a gazdáknak, tüzelő-fát a város szükségeire pénzen sem ad, a fakereskedést pedig a városban meg nem engedi stb., sőt miután a városoni zsarnokoskodásaért és lelketlen boszantásaért a legfelsőbb helyről is megintetve lévén, a királyi parancsnak sem engedelmeskedik, s Vácz mindaddig békében nem lehet, mig ő itt garázdálkodik, végeztetett: mikép Anchely úr ellen két irat tétessék föl; az egyik a bécsi ügynökhez, másik pedig a vgyre lévén menesztendő. Ezek elkészülvén, jóváhagyattak és az illető helyekre elküldetni rendeltettek.

Okt. 29-kén előadva lőn, mikép Hajnik és Hamvay urak fáradozásait a vgyél azon siker koronázta, mikép az első alispán a praefectusnak iratilag meghagyta, hogy a közönséget elegendő tüzifával lássa el. - A biró és főjegyző urak nov. 2-kán jelentették, miszerint a mult hó 30-kán Anchely praef. úr az uradalmi irodába hiván őket, az uradalmi tisztek és mások jelenlétében alispán úr azon levelét, melyben a praefectusnak meghagyatik a lakosság fávali ellátása, előttök dühösen felolvasta s aztán boszankodását fejezte ki, hogy a tanács őt a famegtagadás miatt a vgynél vádolni merészelte és durva hetykeséggel fenyegette a tanácsot, hogy nyughatatlansága miatt kir. deputatiót fog hozni a nyakukra! Főkép pedig dühöngött a jó-tollú Hamvay főjegyző ellen, ki a praef. uram elleni vádiratokat oly hatékony részletezéssel tudta föltenni, és átkozta még azon órát is, melyben őt a jegyzőségre emelte. Sőt esztelen dühöngése még arra is fakasztotta őt, hogyha valaki megölné Hamvayt, ezt előre is megköszönné neki! Ezen otromba, zsarnoki kifakadásokra a mivelt lelkü jegyző szeliden felelt és dicséretes higgadtsággal, jelesen védelmezte a tanács ügyét. A praef. úr ravaszúl menté magát, hogy ő nem vekszából, hanem azért nem látta el a várost fával, mert nem volt! Hogy pedig az ne legyen, jóelőre olcsóbban eladta a fát a budapestieknek, mint azt a szegény váczi nép szivesen megvette volna!

Nov. 17-kén a biró és főjegyző urak kiküldettek a vgyei tvszékre, hogy ott a város úrbéri panaszai ajánltassanak. E küldöttek az assistens ügyészt, alispán és főjegyző urakat megkérték az urbéri panaszok felvételére és arra, hogy a praefectus város elleni vádirata, mielőtt tárgyaltatnék, a tanácsal közöltessék. A bécsi ügynök is felelt a tanács iratára, jelentvén, hogy a város ügyét ő fölsége elé terjeszté egy velős iratban. Anchely praefectus által a tanács ellen a vgyre beadott s az assistens ügyész által a tanácshoz áttett vádirat nov. 26-kán a tanács-ülésen felolvastatott. Erre végeztetett, hogy Hamvay úr másnap menjen le Gödöllőre s a praef. úr válaszát adandó felelet végett hozza el. El is hozta magával, de a válaszra több idő kivántatván, az ülés erre feloszlott. - E hó 28-kán nehány gazdát az uradalmi irodába rendelt és előttök egész nyersen és ravaszúl kijelenté, hogy a faszükséget a birónak és tanácsnak tulajdonitsák! Most azonban segiteni akar, csak a tanács parancsolja ki a szekereket az uradalom naszáli Bikk erdejébe, az onnét történendő fa-szállitás végett. Erre azonban a gazdákat rávenni nem lehetett, állitván, hogy az a nagy-mennyiségű fa, melyet ők a múlt nyáron az uraság fás-kertjébe behordtak, elég leendett volna a közönség részére, ha azt a város-nyeggető praefectus Budapestre le nem szállitja, hogy a vácziakat boszanthassa! Most már marháikat nem fárasztják és a szállitásra semmikép rá nem állottak.

A vgyei trvszék a külső-tanácsot annak zavargásai miatt egy időre felfüggesztvén, ugyanazon tvszék által a városi tanács kivánatára 12-es számban viszszaállíttatott. De hogy abban megint valami zavargásokat ne idézzen elő a szájas Kapler András, ennek erkölcstelen életéről a vgyei tvszék tudósíttatni végeztetett. - Dec. 12-kén a biró és jegyző kiküldettek a vgyei gyülésre, hogy ott a város úrbéri panaszait sürgessék a praef. úr ellen. - A lakosok a honszeretetet tettleg kimutatandók, az óbudai ruhabizottság felhivására 872 katonaing varrására vállalkoztak, mit a tanács ezerre egészitett ki e hó 20-kán. Anchely csúf vádjára a válasz elkészülvén, a 27-ki ülésen felolvastatott, egykissé módosíttatott, aztán elfogadtatott s az egész tanács által aláiratott. - Olvastatott e hó 28-kán Jeszenszky Mihály kir. ügyész levele is, a kir. kamara azon utasítása folytán küldvén azt, hogy a praef. úr ellen beadott panasziratot a tanács pontonként bebizonyítva 15 nap alatt neki Pestre leküldje, valamint az ő fölségéhez beterjesztett s aztán módosított panaszlevelet is. Ezt Hamvay jegyző javította ki.

Olvastatott a vgyei bizottság előterjesztése a praefectus ellen a "Dombay-féle panasz"-t illetőleg a kir. httó-tanácsnak benyujtva s annak jelentése, hogy a városi tanács ügyészeül Kandó József van kinevezve. - Említtetik az ezen évi jkönyvben az is, hogy Benedek István, kiérdemült uradalmi pénztárnok, a város iránti gyülöletből, annak tanácsa ellen, az úriszékre panaszt adott be, hogy ő az adóöszszeirásban jogtalanúl rovatott meg. Ama panasz-irat az úriszék által a tanácscsal közöltetvén, ez kimerítőleg válaszolt nagyterjedelmű iratában, melyben, egyebek közt, felhozatik az is, hogy "az öregebb, a tanácshoz közelebb-álló polgárok még szomorún emlékeznek, mikép, Benedek István úr átmenvén az uradalomhoz, a városi irattárt a legnagyobb rendetlenségben hagyta, az uradalommal kötött régi szerződések, és más fontos, még kérdésbe jöhető iratok ő alatta tüntek el!! Ne igen emlegesse hát a város körül tett fáradalmait."

Ezen 1799. évi Jegyzőkönyv igy végződik a 966-ki ügyszám után: "Boldog Isten adjad Kegyelmessen, hogy ez Esztendőnek folytával sok helyeken szivrehatóképpen le rajzolt Keserveinket, mellyekben a Sárga irigység, a nem jól alkalmaztatott hatalom, és Boszú-állásnak tehetetlensége méllyen Zavará Városunkat, a majdan föl derülendő Uj-esztendő meg Szüntesse, és Szerzőjének nyakára térétse, hogy méltatlan Szenvedésünk után Valahára a kivánt békességnek régen óhajtott partjára juthassunk. Ámen."

1800.

"A Tizennyoltzadik századnak utolsó Esztendeje, az az 1800-ik kemény Téli s havas Napokkal vévén kezdetét, a Nap és Planéták Vizsgálóinak Jövendölések szerint, bő Esztendővel biztat bennünket, vajha adná a Mindenekk Teremtője s Alkotója, hogy Reménységünkben meg ne tsalatkoznánk!"

A httó-tanács által az ünnepek és vasárnapok illő megülésére vonatkozó, még 1772. évben kiadott parancsát megujitván, kihirdetés végett a szentszék által áttétetett az városi tanácshoz, melyben a jó példávali előmenetelre fölhivattak az előljárók. E rendelet jan. 3-kán az illetőknek kihirdettetett az egész városban. - A város úrbéri panaszaira, melyeket a praefectus ellen felsőbb helyekre is beterjesztetett, az a leghazugabb s legaljasabb állitásokkal felelt, melyek szintén eléggé hirdetik a szivtelen praefectus gonosz törekvéseit, melyekkel e várost a végromlásra juttatni oly fönnen kérkedett! A városi hatóság és közönség iránti viselete mindig türhetetlenebb lőn, s azért jan. 9-kén az ujabb sérelmek is irásba tétetni végeztettek. - A praefectus elleni urbéri panaszokat tartalmazó, ő fölsége elé terjesztendő kérvény, a kamara által kiküldött kir. ügyész tek. Jeszenszky Mihály biztos úr tanácsára, Hamvay főjegyző által ujra f�