Időrendi áttekintés

896—900		A honfoglaló magyarok megszállják — többek között — a Duna-kanyar jobb és bal partját, a Gödöllői-dombságot.
904		Kurszán kündü halála és a kend nép széttelepítésének kezdete.
10. sz. első kétharmada		A csomádi középrendű előkelő pogány rítusú lovas temetkezése
955 (?)—972		Taksony nagyfejedelem Óbudáról Pestre helyezi a fejedelmi központot.
10—14. sz.		Ivacs falu lakottságának az ideje.
1015 (?)		Csanád győzelme Ajtony fölött és pályájának felemelkedése.
1030—1038		I. István törvénykönyve elrendeli, hogy minden tíz falu építsen egy templomot.
1074. márc. 14.		Géza és László hercegek legyőzik Salamon királyt Mogyoródnál.
12—14. sz.		Szentjakab falu lakottságának az ideje.
1219		Csornád és Rátót falvak együttes és első említése oklevélben, amikor a csomádfalui Csornád elhajtott 12 ökröt és 40 juhot Benedektől, a váci egyház szolgájától.
1241. márc. 17.		A Sejbán vezette tatár sereg elfoglalja és elpusztítja Vácot majd Sződ-Rákosi ér és a Galgamente falvait.
1283		A Rátót-nemből leszármazott családok egymás között felosztják az addig közösen bírt nemzetségi birtokokat.
1311		Csák Máté seregei feldúlják a Vác és a Tisza közé eső területet.
1325		Szada először tűnik fel oklevélben személynévként. Erzsébet a férjétől, Zadai Jakab fia Domonkostól ráhagyományozott budai szőlőjét elzálogosítja a budai káptalan előtt.
1349		Zadai Péter fia Tamás fiúörökös nélkül hal el, Lajos király a birtokait — Szadát és Gödöllőt — Pohárus Péternek, udvari vitézének adományozza.
1352		Zadai Tamás leánya Erzsébetnek kiadják az örökségül járó leánynegyedet Szada birtokból. Ekkor említik Szada régi és állandó határjeleit, ami közvetett bizonyíték Veresegyház régi és állandó határjeleire és határaira.
1353		A király a Rátót-nem kezéből kiveszi Fótot. Fót első okleveles említése.
1375		Veresegyház első okleveles említése a Vereseghazi és Zsidói köznemesi családok hatalmaskodásairól és pereivel kapcsolatban.
1399 márc. 2.		Tari László, főesperes veresegyházi gazdatisztjei két négyökrös szekeret vesznek el Mácsai Bekcs fiainak, Bekcsnek és Tamásnak mácsai és zsidói jobbágyaitól.
1400		Veresegyházi Benedek, litterátus királyi emberként vesz részt Isaszegen egy részbirtokos beiktatásakor.
1425		A Szántóiak veresegyházi birtokukat eladják vagy elcserélik Zsigmond királlyal.
1430		A király veresegyházi birtokát — többekkel együtt — Ryhel Péter szepesi bányagróf veszi zálogba.
1430. szept. 30.		Veresegyház és Szada határjárásáról megküldik a jelentést a királynak. A veresegyházi mesterséges halastó első okleveles említése Lábastó néven.
1457		V. László király Veresegyházon részbirtokot adományoz Guthy Országh Mihálynak, föajtónállójának.
1460		A király Guthy Országh Mihály veresegyházi részbirtokát növeli Ryhel Sybold rovására.
1461		Oklevél említi Ivacs falu elhagyott templomát.
1465		Ryhel Sybold összes veresegyházi és szadai birtokai a Rozgonyiak kezébe kerülnek.
1467. febr. 22.		Mátyás király a Rozgonyi-birtokok jobbágyait saját, személyes bíráskodása alá vonja.
1492		A Rozgonyi-birtokok hagyatéki felsorolásakor először említik Veresegyház tornyos kőtemplomát és két malmát.
1492—nov. 9.		II. Ulászló részbirtokot adományoz Veresegyházon és Szadán a Rozgonyi hagyatékból Farkas Bálint nagyváradi püspöknek.
1495		Farkas Bálint halálakor összes javait — köztük veresegyházi és szadai részbirtokait — a nagyváradi káptalanra hagyja.
1496		Rozgonyi Dorottya és leánya, Klára veresegyházi és szadai részbirtokait átengedik Bakócz Tamásnak.
1504		Bakócz Tamást nem sikerül veresegyházi és szadai részbirtokaiba beiktatni, mert a szomszédok közül többen ellene mondanak.
1526. szept. 11—30.		A török seregek feldúlják Buda, Pest és Vác környékét.
1527		Ferdinánd hadai feldúlják Vácot és vidékét.
1529		Török portyázók feldúlják Vác vidékét.
1537—39		Brodarics István, váci püspök rendezett majorságát említik Szentjakabon és Mogyoródon.
1541. aug. 29.		A török sereg végleg megszállja Budát és Pestet. A váci püspökség Nógrád vitába települ.
1542. szept. 29-okt. 6.		A birodalmi sereg hiába ostromolja Pestet, de közben kiéli és elpusztítja Pest és Vác környékét.
1540-es évek eleje		A reformáció kezdetei Pest megyében, Szegedi Kis István működése.
1543—44		A Nógrád—Hatvan vonaltól délre megszilárdul a török hatalom.
1546		A török adminisztráció megindulása Pest megyében, Veresegyház első név szerinti összeírása.
1547—48		A kettős adózás rendszerének kezdete a vidéken.
1559		Veresegyház második név szerinti török összeírása.
1562		Veresegyház a török összeírás szerint a virágzó hászbirtokok közé tartozik.
1567		A debreceni zsinat Kálvin hitelvét fogadja el, Pest megye is ehhez csatlakozik.
		Veresegyház a váci püspöki birtokok urbáriumában és a török tímár birtokok sorában szerepel.
1605		Bocskay István Vácott felállítja a református egyházkerületet, amelybe Veresegyház is tartozott.
1631		Veresegyházon már tanítanak a reformátusok, az első adat a veresegyházi oktatásra. Draskovich György, váci püspök zaklatja és bünteti Veresegyház és Szada helységek lakóit.
1638		Pest megyében megalakul a parasztvármegye.
1654		A parasztvármegye vezetősége bírósági ülésen Veresegyházon döntött a turai hadnagy tettei fölött.
1655		A pozsonyi országgyűlés elé terjesztett protestáns sérelmek között említik Veresegyház és Szada falvak sérelmeit is.
1663		Érsekújvárt elfoglalja a török és a Sződ-Rákosi ér falvainak népét — többek között — rendszeres robotmunkára hajtja a várhoz.
1672		Füleken megjelent Vincze György veresegyházi parasztkapitány a csőváriak ügyében.
1678		A lévai végvári katonák négy lovat lopnak el Veresegyházról, a parasztvármegye Tápió-szeléig üldözi a katonákat, de a szelei tó partján vereséget szenved tőlük.
1686. szept. 2.		Buda és Pest visszafoglalása a töröktől. Veresegyház lakossága elmenekült a hadak elől és csak a következő években szállingózott vissza.
1689		A veresegyházi hadnagyság emberei elfogják négy német lovaskatona segítségével a váci börtönből megszökött Nagy Albertet.
1699		Veresegyház első név szerinti magyar összeírása.
1703. szept.		Borbély Balázs, kuruc kapitány megsarcolja a boldogi, a gödöllői hadnagyság embereit.
okt.		Bottyán János — ekkor még labanc — katonái kurucokat szalasztanak meg és ejtenek foglyul Veresegyházon.
1704. máj.		A veresegyházi kuruc vitézek név szerinti összeírása Szabó Máté, hatvani kuruc kapitány ezredében.
1705. júli. 6—10.		II. Rákóczi Ferenc fejedelem 8000 fős hadseregével, kíséretében Des Alleurs márkival, Veresegyházon táborozik.
júli. 29.		Bottyán János levélben panaszolja II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, hogy a parasztvármegye nem teljesítette élelmezési kivetését Valkóról.
1707		A pesti rác martalócok feldúlják Veresegyházát és paraszthadnagyát fogságba viszik.
1708—09		Pestisjárvány sújtja — többek között — a Gödöllő—Vác közötti helységeket.
1711. szept. 18.		Mágocsy Mihály, szadai bíró panaszlevele a megyéhez a szadai és a veresegyházi szüretkor a császári katonák beszállásolása és dorbézolása miatt.
1715		Az úrbéres népesség országos összeírása. Veresegyházon a családok száma 47, ebből 7 zsellér.
1718		A váci püspök emberei elűzik Veresegyházról Ceglédi András prédikátort és a tanítót.
1719		A váci püspök Katona Pál plébánost erőszakkal behelyezteti Veresegyházra.
1728		Az országos összeírás szerint Veresegyházon a családfők száma 95, ebből 10 a zsellér.
1741		A pestisjárvány visszaszorítására Veresegyházon betiltják a vásárokat és elégetik az élelmiszereket.
1743—44		Kiss Jánosné, született Pásztor Erzsébet boszorkánypere.
1764		A veresegyházi úrbéresek pénzbeli megváltási szerződést kötöttek a váci püspökséggel.
1768		Bánóczi János bíró és Spaics József jegyző bevallása Veresegyházról a Mária Teréziaféle úrbérrendezés 9 kérdőpontja alapján.
1777		A község középkori eredetű templomának elbontásával felépül az új katolikus barokk templom.
1783- okt. 2.		A Helytartótanács a veresegyházi és szadai reformátusoknak engedélyezte a vallásgyakorlást.
1784. júni. 21.		Építeni kezdik a református templomot.
okt. 16.		II. József átutazott Veresegyházon.
1785		A veresegyházi és szadai borokat nagy tételekben vásárolják az ország távolabbi vidékeiről jött kereskedők is.
1787		Felépül a református iskola.
1794. ápr. 14.		Fabriczius József tanító a kigyulladt iskolából kimenti a gyerekeket, de maga meghal a leszakadó mennyezet alatt.
1812—18		Fáy Andrást alszolgabírói hivatala Veresegyházhoz köti, első irodalmi alkotásai legnagyobbrészt itt születnek.
1813		Fáy András szőlőt vásárol Veresegyházon.
1814		Kölcsey Ferenc és Szemere Pál cseresznyeszedéskor meglátogatják Fáy Andrást Veresegyházon.
1815—46		Karács Ferenc szőlőket birtokol a helységben.
1817. ápr. 18.		Peterdy Gábor születik Veresegyházon, aki 1848 szeptemberében Székesfehérvár polgármestereként népfelkelést szervezett Jellasics helyőrségének a lefegyverzésére.
1847. febr.		Petőfi Sándor Cinkotáról Vácra költözteti a szüleit, eközben átszekereznek Veresegyházon.
1847. márc. 13.		A Szadán pusztító tűzvész megfékezéséhez szinte az egész Veresegyház segítséget nyújt.
1848. szept. 4.		Bevonulnak a községből az első önkéntes honvédek.
1849. ápr. 8—10.		Damjanics tábornok III. hadteste az isaszegi csata után Veresegyházon pihen húsvétkor.
1852		Kolera és náthajárvány.
1854—55		Kolerajárvány.
1857. szept. 5.		I. Ferenc József átutazott Veresegyházon.
1864		Az úrbéresek a váci püspökséggel és a nagyváradi káptalannal kötött egyezség alapján szabadulnak fel a jobbágyságból.
1871		Nagyobb tűzvész pusztított Veresegyházon.
1876		A 46. orvosi körzet székhelyévé Veresegyházát jelölik ki.
1880-as évek		A filoxéra járvány elpusztítja a szőlők nagy részét.
1889		Megalakult a helyi hitelszövetkezet 401 taggal.
1892		Porrá égett a református iskola és tanítói lakás valamint a templom előtt álló harangláb.
1898		Az állam megvásárol a váci püspökségtől 478 hold földet egy tagban parcellázás céljára, ami nem történt meg.
1906		Havonta 40—50 veresegyházi lakos kér kivándorlási engedélyt Amerikába.
1908		A veresegyházi parasztok kérvényben keresik meg a földművelésügyi minisztert, hogy az állami tartalékföldből parcellázzanak végre, mert a kivándorlást csak így lehet megszüntetni.
1910		Erdőváros parcellázása elkezdődik.
1911. szept. 2.		Megindul a vasút, amely összeköti a községet Budapesttel, Váccal és Gödöllővel.
1912		Az első iskolai színjátszás Veresegyházon.
1913		Kétszáz kötet könyvvel megnyílik az első közkönyvtár a helységben.
1916. nov. 13.		Háborús célokra leszerelték és elvitték a harangokat.
1918. okt. 31.		A Lőwi és Brüll kereskedéseket kifosztják a veresegyháziak.
1919. júli. 1.		Veresegyházát rendeletileg a Budapest-környéki Közellátási Bizottság hatáskörébe utalják.
1922		Megkezdi előadásait az első mozi. .
1924. jan.		A rendszeres hetipiac tartása elkezdődik.
1926		Megalakul az Iparosok és Kereskedők köre.
1927		Bevezetik a villanyt a helységbe Mogyoród felől.
1928		Megalakul az első sportklub 78 taggal.
1929		Újjászervezik a veresegyházi hitelszövetkezetet. Megnyílik a tó stranfdürdője.
I93I		A második parcellázási szakasz Erdővároson.
1940. jan. 1.		A község területi tagként belép a Magyar Háziipari Központba.
1943. szept. 1.		A kultúrház alapkövét lerakják.
1944. aug. 20.		Német és angol repülők csatáznak a község légterében.
dec. 10.		A németek felszaggatják a síneket a veres-egyház—Rákospalota vonalszakaszon.
dec. 10—11.		Veresegyház felszabadul.
dec. 27.		A szovjet katonák egy szovjet játékfilmet vetítenek a kultúrházban.
1945. jan. 5.		A közigazgatási teendők ellátására „ötös bizottság" alakul.
febr. 12.		Újraalakult a Független Kisgazdapárt helyi szervezete.
febr. 14.		Az SZDP helyi szervezete újjáalakul 200 taggal.
febr. 15.		Újra kezdődik az iskolai tanítás.
febr.		Megalakul a kommunista párt 7 taggal.
febr. 24.		A három vezető párt — Független Kisgazdapárt, SZDP, MKP — kiküldött tagjaiból Nemzeti Bizottság alakul.
1947. ápr. 1.		Megalakul a FÉKOSZ helyi szervezete.
1950. okt. 1.		Az első veresegyházi termelőszövetkezet megalakulása Erdővároson.
okt. 27.		Ünnepélyes gyűlésen megalakul a községi tanács.
195 5. jún. 16.		Ervődáros közigazgatásilag elválik Veresegyháztól.
1957. máj. 18.		A helyi konszolidációt megindító első tanácsülés.
1959		A tó strandfürdőjének felújítása.
1961. jan. 18.		Vörös Csillag néven mezőgazdasági szakszövetkezet alakul.
1967		Jelentős társadalmi munkával felépül a Váci Mihály Művelődési Központ.
1968		A Piac téri szolgáltatóház és a benzinkút vele szemben megkezdi működését.
1970. ápr. 1.		Veresegyház nagyközség lesz.
1971		Az új iskolában elkezdődik a tanítás.
1973		Felépül az úttörőtábor.
1975. ápr. 4.		Az új egészségügyi központot átadják.