A visszanyert autonómia gazdasági, társadalmi következményei

A redempció

Redemptio (redempció) = megváltás, visszaváltás. Redemptus = aki a megváltásban, esetünkben a jászkun föld és szabadság visz-szaváltásában bizonyos összeggel részt vállalt.

A jászkun redempciót Mária Terézia királynő 1745. május 6-án engedélyezte. Ekkor írta alá a kiváltságlevelet, amely tartalmazta a megváltás feltételeit, azaz a jászkunok által vállalt kötelezettségeket, valamint azokat a jogokat, amelyeket a kötelezettség vállalásért cserében a jászkunok kaptak. A redempciót engedélyező oklevél a jászkun autonómia alapokmánya, a jászkunok alkotmányos életének meghatározó jogi dokumentuma lett.

A kiváltságlevél a megváltást súlyos feltételek teljesítéséhez kötötte. Vissza kellett fizetni a hajdani eladási árat, az 500 000 Rft-ot, továbbá az eladatás ideje alatt a földesúr által véghezvitt beruházások ellenértékét és a kamatokat. A 25 jászkun település vállalta ezer lovas katona egyszeri kiállítását és felszerelését, valamint a rendszeres katonaállítás és beszállásolás terheit. Nemesi felkelés esetére vállalták, hogy erejük és lehetőségük szerint fegyvert fognak. Vállalták, hogy fizetik az évenkénti hadiadót, valamint a nádor 3000 aranynak megfelelő évi tiszteletdíját. Magukra vállalták az önkormányzat költségeit.

Elnyert jogaik:

• Mária Terézia királynő privilégiuma megerősítette mindazokat a korábbi kiváltságokat, amelyek az ország törvényeivel nem ellenkeztek, amelyeknek „mostani állapotukban és életmódjukban hasznukat vehetik".
  
• A Jászkun Kerület földjét a királynő átengedte a kerületek használatába, azzal a kikötéssel, hogy azokat „élni és használni, azonban nem elidegeníteni bírjanak hatalommal".
• A Jászkun Kerület az ország önálló törvényhatósága, falvai és mezővárosai kiváltságolt települések lettek.
• Mindenki, aki a kerületekben élt, személyes szabadságot, az egész Jászkun Kerület pedig a történelmi jogcímre hivatkozva kollektív nemességet kapott. A kerületek összes lakója egyenlő kiváltságokat és mentességeket nyert, ha e kedvezmények feltételeit egyenlően viselte.
• Belső életüket, igazgatásukat önállóan szervezhették, tisztségviselőiket maguk választhatták, azaz önkormányzatot nyertek, csupán a főkapitány kinevezésének joga maradt a nádor hatáskörében.
• Visszakapták a jogszolgáltatási önállóságot. Legfőbb bírájuk a nádor lett, alsóbb bíróságaik bíráit pedig maguk, maguk közül választhatták. Ismét csak saját bíráik előtt vonhatók felelősségre, ha a vitás feleknek a kerületen kívül birtokuk nincs. Pallosjogot kaptak, melyet a Jászkun Kerület Büntető Törvényszéke a főkapitány elnökletével gyakorolhatott.
• Rév- és vámmentességet nyertek.
• Befogadhatták a szabad költözési jogú személyeket, és a kerületben szokásos teherviselésre kötelezhették őket.
• A római katolikus helységek kegyúri jogot kaptak.

Kimondhatjuk, a redempcióban a jászkunok visszavásárolták

őseik földjét, személyes szabadságukat, önkormányzatiságukat és különállásukat az ország más törvényhatóságaitól a nádor legfőbb bírósága alatt.

Minthogy elnyert jogaik lényegében az 1279-ben részükre adott „kun törvényben" foglaltak ismételt megerősítései, a redempciót a középkori autonómiájuk visszaszerzésének tekintették. Valóban, ha megvizsgáljuk a különbségeket, láthatjuk, hogy azok a kor követelményeiből adódnak. Amint a IV. László király által kiadott kiváltságlevél a befogadott nép beilleszkedését volt hivatott szabályozni, szabadságjogok adományozásával könnyítve a beilleszkedést a feudális magyar államba, úgy a redempciós levél is lehetővé tette, hogy önálló törvényhatóságként, különállásukat megtartva illeszkedjenek az ország törvényhatóságai közé.

15. kép. Nemes Rácz Mihály földmegváltó levele 1751. (SZML. Túrkeve közig, ir.)

A kiváltságlevélben foglaltak gyakorlati érvényesítésének szabályozására Mária Terézia királynő 24 pontba foglalt Királyi Regulációt adott ki. A regulációt 1751-ben az országgyűlés törvénybe iktatta (1751: XXV. te).

A rendtartást mai szóhasználattal leginkább végrehajtási utasításnak tekinthetjük.

A kiváltságlevél IX. pontja és a rendtartás XXIV. pontja a Jászkun Kerület 1745 utáni életének minden mozzanatát meghatározta és szabályozta.

A redempció végrehajtása nyomán formálódott ki a jászkun társadalom sajátos szerkezete, a jászkun földtulajdon, a jászkun önkormányzat és nem utolsó sorban a jászkun öntudat. (15-16. kép)

16. kép. Ficsór János redempciós levele