|
|
Török-ház
Víz-föld-ég időtlen ölelkezésében él itt az ember. Tájékunkra a végtelen égbolt szín-játszó kupolája borul. Örök fénye visszacsillan a roppant víztükörről. Mintha éppen ebbe gyökerezne őseink született derűje. Amint eszükkel, erejükkel, tehetségükkel a maguk képére formálták pátriának. Tapasztalatunk, gyakorlatuk szépérzékükkel párosult. Mindezt látatják a mesteri kőfaragás szépségével elemelt bástyák, míves falak, műemlék épületek, nemes vonalú kúriák, vakolathímes öreg lakok, szőlőbeli hajlékok, borházak. Klasszikus formaérzék, puritán pompa falunk emberének művészete tájhonos permi vörös homokköveinkben!
Ősközségünk a Somlyó-hegy déli oldalába épült három, évszázadok alatt kialakult tereplépcsőre. Első fölött az észak Balaton-part legszebb fekvésű, antik sírkövekkel és ékes temetőjét találhatjuk. Másodikon XIII. századi templomunkat. A harmadikra épült öreg utcácskák találkozásánál középkori késő gótikus kisnemesi udvarházunk. Története Enczt Géza és Lichtneckert András kutatásaiból ismert.
A maga nemében páratlan északnyugat-délkeleti fekvésű házat a falu lenyűgöző kilátáspontjára építette egykori tulajdonosa a XV-XVI. század fordulóján. Oromzata a Balatonra néz. Udvarából a fűzfői öblöt, a túlbani partokat és a tihanyi félszigetet látjuk. „A vízre bámulok. Nyugalma mélyen elmerít. Ősmisztikumba olvadó e fény, e csend. Bilincsbe verten ámulok.” Alattunk a leírhatatlan szép fényfürdette medence. Varázslatos látvány!
Eredetileg háromosztású volt e módos-paraszti lak. Ma konyhából és szobából áll. Udvarát vöröskő bástya övezi. A tetősíkból magasra ágaskodó, mind a négy irányba kerek nyílásokkal áttört kéményét vaskos turbánszerű gömb koronázza. Elnevezése innen ered: Török-ház. A homlokzat északi felét szemöldökgyámos faragott kőkeretes ajtó uralja. Fölötte GP monogram és 1880-as évszám. A XV. század óta Alsóörsön honos család leszármazottja, Guáth Péter ekkor alakíttatta át a házat. Tőle Guáth Gyula (1903-1972) örökölte s volt az utolsó tulajdonos.
Hat kőgrádicson léphetünk az udvarból a pitvarba azaz az előtérbe. Ez foglalja magába az egykori kamrát és a szabadkéményes konyhát. Innen fűtötték a szobát melegítő szeneskályhát. A konyha és szoba között ugyancsak szép faragású szemöl-dökgyámos ajtó. A 80 cm vastag épületfalak alatt gondosan rakott dongaboltozatos kőpince húzódik. Félköríves pazarul faragott tágas bejárati ajtaja délre néz, a tóra. Sok-sok évnyi bortermés érlelődött valaha e szűk nyílásokkal praktikusan szellőztetett és megvilágított bolthajtás alatt. Az udvarház méretei jelentős gazdálkodásról tanúskodnak.
Falunk első írásemléke a XII. század elejéről származik. Már ekkor a kőépítkezés fontos központjaként említik. Itt bányászott vöröskőből építették annak idején a tihanyi altemplomot, Felsőörs híres románkor templomát és a Myske-palotát.
A szélesebb környék korai templom- és várépítkezései, a román stílus és a gótika, majd a barokk kiteljesedése hatott a népi építkezésre.
Rómer Flóris, műemlékeink tudós kutatója 1861-ben részletesen fölmérte kúriánkat. Úgy vélte, élcsonkított ablakfélkői templomunk darabjaival egyidősek. Eredetileg fazsindely födte a tetőt. Nyugatról kő-, délen sövénykerítés zárta az udvart keletre nyíló kiskapuval. A házat a Prépost-család építette, majd a Gál a Csepregi és a Guáth Család lakta.
Az állam tulajdonában önkormányzatunk kezelésében lévő műemlék épületünk fölöttébb értékes nemzeti kincs! Szerepel az épített értékek európai lajstromában. Messzi földről is sokan jönnek megtekintésére. Értékét növeli, hogy egyedülálló tanulságos példája a kisnemesi udvarházak építészetének. Az északi part szőlőhegyi épületei ezzel meglepő egyezést mutatnak. Térbeli elhelyezkedésük, emeletes orom-zatuk s a terepemelkedés következtében földszintessé, alakított lakórészük okán. XIX. századi népi építészetünk emlékei is gótikus házunk keletkezésének idejére hajolnak vissza. Anyaguk, szerkezeti rendszerük, megjelenési formájuk, méretük, stílusjegyeik tekintetében. Ilyen példa erre a községünket határoló Aranybánya-dűlőben a mára átalakított Roboz-ház.
Gótikus házunk időálló valósága, arány- és formaszépsége mindannyiunkat arra int: épített örökségünk megőrzésével jelenünket és jövőnket gazdagítjuk. S azok emlékét is óvnunk kell akik létrehozták. Közös örömünk, hogy nyaranta – igényes szellemi pezsgés-sel falai között - ma is él a ház! Hangulatvarázsló környezetében immár régtől tartalma kiállításokat rendeznek. Népes sokaság látogatja a hely szelleméhez illő képzőművészeti eseményeket. Eleddig festők, grafikusok, szobrászok, fotósok, textilszövő művészek ajándékoztak meg bennünket emlékezetes élményekkel.
Katolikus templom
A hívők gondozását a helybeli lelkészen kívül a villatelepen nyaraló lelkészek látták el. Alsóörs római katolikus híveit 1799-től a paloznaki, 1941-től 1945-ig a felsőörsi plébánia gondozta.
Az egyház 1925-ben telket vett, erre kápolnát emeltek, amelyhez harangláb is tartozott.1936-ig sekrestyét és paplakást is építettek. 1945-ben a gyerekek számárnak növekedése miatt római katolikus iskolát létesítettek, amelyet helyiség hiányában a kápolnában helyeztek el ideiglenesen oly módon, hogy az oltárt szétnyitható deszkafallal elzárták.
1985-ben elkezdődött a volt római katolikus iskola, egyben kápolna felújítása és egyidőben a római katolikus templom építése az iskola szomszédságában. A felújítás idején az iskola egyik tantermében folyt az egyházi szertartás. 1987-ben felszentelték az új római katolikus templomot.
Az 1945-ben Mindszenty József püspök idején önállósult alsóörsi római katolikus egyház vezetői:
Holczinger József 1945-1948.
Horváth József Berárd ferences szerzetes 1948-1985.
Alsóörs római katolikus egyháza 1985-től ismét Felsőörshöz, jelenleg Paloznakhoz tartozik:
Körmendy József, Elek Béla, jelenleg Szabó János plébános.
Református templom
Református templomunk elől a tó fölötti 66 méter magasságból tárul igazán tekintetünkbe a víz, part és a fény tündökletes ölelkezése.
E sugaras térben templomunk hűen őrzi a történelem arcát. (Legújabb kori tragédiáink harminchárom háborús hőseinek márvány-tábláival…) Eleink a tatárjárás után, az 1260-as évek tájékán építették. Eredetileg vaskos keresztboltozatos torony nélküli kis szentély volt. Veszély esetén nemegyszer menedék a falu népének. Feltáró ásatások bizonysága szerint kezdetben falain belülre is temetkeztek. A későbbi századokban bővítették, nyugati végébe tor-nyot emeltek, csúcsíves kőkeretes bejárati kapuját mai helyére tették.
A templom a reformációkor, az 1500-as évek elején került a reformátusok kezére. A XVIII. században cseh-boltozatot emeltek a hajó fölé, miután elbontották a festett fakazettás síkmennyezetet és két, kőoszlopra támaszkodó karzatot építettek. Ezek alját és a padok elejét borították a kazettákkal.
Négy éve, 2000-ben vette kezdetét a templom nagyszabású külső, belső fölújítása. A negyvenmilliónál jóval több összeget a Nemzeti Kulturális Minisztériumtól, a Széchenyi-pályázatból, a Balaton Fejlesztési Tanácstól kapta saját önrészéhez az önkormányzat és a munkálatokhoz dicséretesen hozzásegítő gyülekezet.
Felhősi István restaurátor, festőművész végezte nagy műgonddal a templom déli oldalfalán a feltehetően bizánci hatású becses falfestmény feltárást. G.Szabó Zoltán főmuzeológus hazánkban e ritka tempi seccóról ír tudományos értekezést. Több freskótöredék került napvilágra. Kirajzolódott többek között egy dudásábrázolás. Noha e hangszerek használatának ezeréves múltja van, a Kárpát-medencébe települő avaroknak is bizonnyal volt ilyen hangszerük, mégis csak kevés nyomra támaszkodhatunk.
Koránt sem szokványos a templomok falán a dudásábrázolás. Az alsóörsi munka gyakorlott kézre vall. Ám a falkopás miatt a hangszer típusa homályban marad. Ami a környékünkhöz köthető leleteket illet: Balatonfűzfőn avarkori temetőben találtak hasonló csontcsövű kettős sípot. A Néprajzi Múzeumban van megyénkből származó ilyen lelet. 1686-ból származik egy rajz a dudáló pásztorról a devecseri vár lát-képén. Megállapítható hogy az alsóörsi freskó XIII. századinál nem lehet korábbi eredetű. Az kultúrtörténeti ténykérdés, hogy a dudás-ábrázolások legtöbbje Jézus születését megjelenítő alkotásokon látható.
Leginkább a XIV. századtól. Lehet, hogy eben az összefüggésben kerül lehetett e falfestmény templomfalunkra. Fölötte többszörös nagyításban a Pantokrátor, a bizánci művészetbe gyakori Krisztus-ábrázolás. G.Szabó Zoltán szerint görögkeleti festő alkothatta, föl-tehetően a XIV-XV. században. Immár a korai reneszánsz ismérveivel.
Őseinkre emlékeztető látványt ajándékoz a megújított templombelső is. Antikkövek, nemesfára remekbe rajzolt írások, díszes ábrák. Jelképek, melyek lelkünk ablakát nyitják a messzi múltra! Rádöbbenünk: színjátszó tájékunk régi emberének is fényben fogant szemlélete volt. Formaművészetének megannyi ereklyéjét csodálva, örök vágyunk szerint, mintha itt érintkeznénk a lelki magasabbrendűség-gel!...
A festett fakazetták visszakerültek a karzatok aljára, a padelőtánlák a falakt ékesítik. Szimbólumok szemünk lett és fejünk fölött.
A XVIII. század elején születtek ezek a népi ízlés szépségét hirdető, fára festet beszédes alkotások. A nyugati karzat alatt színes desz-kalapokon kalligrafikusan szerkesztett, ám hiányos sorokból követ-keztethetünk a nemes lelkületű donátorokra (adományozókra).
„Gál, Farkas, Guáth Mihály, Toti András, Toth Imre, Vörös István, Domian János és Széles János. Hűséges Forgolódások Által Épített Templomunkba Ezen Padiai Tiszteletes Hosszufalusi M. Márton Pradikátor Uram idején 1726-32 között.” Zsoltártöredékeket is olvashatunk.
Talányos homály fedi a Bp és a Pátka (Fejér megyei, római kori emlékeket is őrző) községnév elé írott MP monogram tulajdonosait.
A kazetták és padelőtáblák alkotóit.
Ez időben készült a sólyi, a nemesvámosi, a vörösberényi temp-lomfestett berendezése is. Bicskei, Ballog nevű kézműiparos képíró asztalosokat ismerhetünk Vilonyáról, Bede Pált Átányról.
Virág- és növénymotívumok tudatosan szerkesztett halmaza a hitet hűséget kifejező kék, a reménységre utaló zöld tónusban, s termé-szetesen a színskála sokféle árnyalatában. Kiemelten szerepeltetik kompozíciókban a gránátalmát és a liliomot. Uralkodó megjeleníté-sében a balatoni hínár díszesen füzérlő formációit. Karaktere szín-folt a honfoglalóink hozta, s a Balatonnál nyomban folytatott ha-lászmesterség megidézése, a toronyajtó fölötti szép sellőalak. A halkirályt!? Pávák, finom vonalvezetésben. Sasmadár is, nyilván a Habsburgok vallás iránti kegy gyakorlására figyelemmel.
A gazdag látványt koronázza a fiait vérével tápláló pelikán. Jeney Zoltán veszprémi, a pesti Bíró László és a magyarpolányi Szalay György faszobrász restaurátorok avatott munkája révén örülhetünk a templomunk belső szépségét emelő relikviáknak.
Soha nem volt fontosabb számunkra, mint ezidőben: ismernünk kell szülőföldünket, hagyományainkat, pátriánk értékeit, hogy méltó helyünk legyen az egyetemes értékek rendjében!
Csere-hegyi kilátó
Padányi Gulyás Jenő tervei alapján, permi vörös kőből épült 1935-ben a 298 méter magasan található kilátó és a gondnokház. Látni innen a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, a tópartot és a somogyi dombokat is.
A gótika és a reneszánsz korát idéző míves kőtorony egykor hét méter magasan nyúlt a fák fölé; most öt méterrel magasabb lett: a jobb kilátás kedvéért új, fából ácsolt emeletet építettek rá. A panoráma valóban lenyűgöző innen, négy megye tájaira lehet rálátni.
A kilátó mindig vonzotta a turistákat, ám a XX. század utolsó évtizedeiben állapota leromlott. Több évig tartó felújítása során visszakapta eredeti szépségét, a melléképületeket is újra nádtető fedi.
Az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett kilátó az elmúlt fél évszázadban Szabadság-kilátóként volt ismert, az önkormányzat döntése alapján ezentúl a Csere-hegyi kilátó nevet viseli.
Somlyó-hegyi fakilátó
A református templomtól Keleti irányba egy lépcsőn felsétálva a temető fölött található a Somlyó-hegyi fakilátó. A kilátót 2001-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park újíttatta fel, tetejéről csodálatos kőrpanoráma élvezhető a nemzeti park erdővel borított területére, Alsóörsre és a Balatonra.
Rauscher-pince
Az Alsóörsről Felsőörsre vezető út bal oldalán, a hegy tetején épült a Rauscher-pince.
Többször felkereste a jeles ügyvéd és író, Eötvös Károly is.
|
|