Előző fejezet Következő fejezet

Balota a 16-20. században

Szakál Aurél

 

Török kor (16-17. század)

Balota középkori település, mely a törökök magyarországi terjeszkedésekor elpusztult. A pusztulás, a pusztává válás és az újratelepülés folyamata a szomszédos Halas mezőváros sorsával teljesen összefonódott. Balota története több mint négyszáz éven keresztül - a 16. század elejétől a 20. század közepéig - csak Kiskunhalas történetével együtt vizsgálható, mert a közeli városhoz tartozó területként létezett.

Mária magyar királyné titkára, Oláh Miklós 1536-ban az európai közvélemény tájékoztatására latin nyelvű ismertetést készített Magyarországról. Ez meglepően nagy teret szentel Halas környékének bemutatására: „Ezen a Duna és Tisza között elterülő vidéken, észak felé van a kunok mezeje [a Kiskunság], melyben a kunok székhelyeik, vagy amint ők nevezik, szállások szerint oszlanak meg. Többek között itt van Szentkalász, Halas és sok más falu, melyek a királyi kincstárhoz tartoznak. Csordákat és méneseket tartanak, ebből nem kis jövedelemre tesznek szert; vizük és fájuk szűkösen van, attól eltekintve, hogy az állatok itatására [ember számára] élvezhetetlen vizű kutakat ásnak. Földjük egyetlen veteményt sem terem szívesebben a töknél. Tüzelőként nádat, állati trágyát és kevés, messziről hordott fát használnak."1 Halas környékét a mohácsi vészt követő években több súlyos támadás érte. 1526-ban nyilván Balota is áldozatul esett a Duna-Tisza közén át kivonuló török seregeknek. Ha addig helyre is állott, 1529-ben Balota és Halas népét valószínűleg ismét szétzavarták az északnak vonuló szerb martalócok. Halas és közvetlen környezete minden bizonnyal Szegeddel egy időben került török megszállás alá 1542 végén. A török hatóságok Halast a szegedi szandzsákba, azon belül a kalocsai nahijébe sorolták.2 (A szandzsák oszmán-török szó, jelentése zászló. Az ilyen elnevezésű közigazgatási terület élére béget állítottak.3 Elképzelhető, hogy kedvezőtlen hadmozgások érintették a várost és környékét az 1551/1552. évi háborúban. Szeged balul végződött visszafoglalási kísérlete (1552. február) és Szolnok várának eleste (1552. augusztus) a teljes Duna-Tisza köze török megszállását eredményezte.4 A korábbi pusztítások hatására Halas 1560-ban jelentéktelen település, össznépessége nem érte el a száz főt sem.5 1566 nyarán a kevésszámú halasi lakosságot a tatár segédcsapatok kardélre hányták, amikor a Gyula várát ostromló török táborból kirajzottak.6

 

1. A török és tatár csapatok felgyújtották a falvakat és rabságba hajtották a lakosságot

 

Az 1569-es év Halas történetében jelentős változást eredményezett, mert újratelepült a Szokollu Musztafa budai pasa által nyújtott kiváltságok révén. A kedvezmények közé tartozhatott az is, hogy az újjáéledő településhez hozzácsatolták a körülötte lévő pusztákat, ezzel megnövelve a település életterét. Jelentős vonzerőt biztosított az ilyenkor szokásos „szabad esztendők", amelyek a török adóösszeírásokból kiolvashatóan az adómentesség helyett csupán alacsonyabb megterhelést eredményeztek.7 A Halas városról készült 1570. évi török adóösszeírásban szöveges említés szerepel Balotáról. E szerint „Balota puszta, a nevezett város lakóinak kezén."8 Az 1578. évi adóösszeírás szerint Balota puszta másokkal együtt („Karapál, továbbá Vadkert, Fejírfőd, Fejírsol/Fejírsül, Bogárd/Pógárd, Fejírtó- másik nevén Akgöl és Balota puszták") „a nevezett város rajainak birtokában vannak."9 (A rája arab szó, jelentése nyáj. Az oszmán-török birodalom alattvalóinak gyűjtőneve. Vallási különbség nélkül beletartozott mindenki (a muzulmánok is), aki földet művelt, állatot tenyésztett, ül. adót fizetett.)10 Halas lakossága 1578-ban 1000-1200 főre becsülhető, színmagyar település.11 Lakói az agrártársadalom jellegzetes képviselői. Földművelő és pásztorkodó tevékenységet folytattak.12 A mezőváros 8 elnéptelenedett környékbeli település területét kebelezte be saját határába.13 A Halason lakó agrárnépesség használta Balota puszta területét is. A Duna-Tisza köze újabb pusztulása a tizenöt éves háborúban következett be. 1596-ban a tatárok teljesen feldúlták ezt a területet. Halas és környéke 1608 után ismét elnéptelenedett.14

Halas újranépesítése az 1620-as évekre tehető, az ideköltözött baranyaiak által. Ettől az időszaktól folyamatos a település létezése.15 Az 1626-os adóösszeírás szerint az újjáéledő települést a török 17 ház után adóztatta meg.16 Halas népessége a 17. század folyamán 1000-1500 fő között váltakozott, megmaradva az 1570 utáni szinten.17 Halas határában a mezőgazdasági termelésben egyformán szerepet játszott a földművelés (búza, árpa, zab, köles, széna, szőlő) és az állattenyésztés (ló, öszvér, marha, juh, sertés).18 A gabona- és takarmánytermelés a török megszállás vége felé növekedett. A szőlőtermelés és borkivitelről ugyanez állapítható meg.19 A több lábon álló nagyparaszti gazdaság jelentős számú bérmunkást (béres, szolga, csikós, gulyás) foglalkoztatott.20

A 17. században a halasiak által megszerzett Balota többször szerepel a várossal kapcsolatos iratokban. 1639-ben Lipcsey Bálint fenyegeti a mezőváros lakóit Balota szállása használata miatt, nyilván némi használati díj reményében.21 Balota, Eresztő, Fehértó, Fűzes, Karapál, Pokárd [Polgárdi] és Telek puszták adományozásáról 1657-ben Wesselényi Ferenc nádor Agárdy Andrásnak, Cseh Mihálynak és Tornay Mihálynak adott oklevelet. A halasi területhasználati gyakorlat és egy korábbi (Karapált érintő), egymásnak ellentmondó adományozás valóságos tanúvallatási áradatot indított. 1657. október 20-án és 1658. október 21-én Füleken, majd 1659. június 14-én Szegeden a tanúk egybehangzóan azt vallották, hogy Fejérföld, Eresztő, Karapál és Rekettye mindig is Halas határának szerves része volt.22 A tanúvallatások mindhárom alkalommal a jogkövetelők ellen, ill. a városa képviseletében fellépő Paksy László igaza mellett bizonyítottak, de mégis az adományosok maradtak nyeregben. Valószínűleg a mezőváros lakói egyszerűbbnek vélték kiegyezni velük, vagy a Halasba olvadt puszták ügyében ítélkező fórumok úgy vélték: gyengíti a kinti birtokosok jogait, ha egy hódoltsági település ellenszolgáltatás nélkül ilyen hatalmas területet élvezhet. Az Agárdy, a Cseh és a Tornay (később a Hamar) család legalábbis a hódoltság végéig ellenőrzése alatt tartotta a megnevezett pusztákat, köztük Balotát.23 1673-ban Hamar István pereskedett Balota, Fejértó, Rekettye, Fűzes, Eresztő puszták miatt.24

1683-ban az Oszmán Birodalom Bécs ellen intézett támadásakor a Duna-Tisza köze népe tatár pusztítást szenvedett el. Az 1683 júniusi tatárjárás nem tizedelte meg Halas és környéke lakóit, de jelentős károkat okozott nekik.25 1685. október 7-én Szolnok várát visszafoglalták a töröktől. Ezzel Halas vidéke két nagyhatalom ütközőzónájába került. 1686-ban Buda és Szeged visszavételével Halas térsége felszabadult a legalább 143 esztendeig tartó török megszállás alól.26 A törökök 1683. évi Bécs alatti veresége fordulatot hozott hazánk történetében, de 16 évig tartott a törökök elleni felszabadító háború. Ez sok kárt, szenvedést, pusztítást hozott Halas és környéke lakóinak is.

 

2. A Halas mezőváros határához csatolt puszták (1570-1578)

 

3. Balota a Halas által bérelt puszták között a 17. században

 

A háborúk és járványok általi megpróbáltatások hatását jól mutatja a település népességének 1679-1739 közötti stagnálása. Halas népessége 1679-ben 1495, 1699-ben 954, 1715-ben 963, 1720-ban 1818, 1739-ben 800 fő. A háborús veszteségek mellett járványok okoztak nagy csapásokat: 1679-ben jelentős pestis; 1703 nyarán halandósági krízis; 1709-ben súlyos pestis (1300 főt pusztított el); 1739 az utolsó nagy magyarországi pestisjárvány (956 fő halt meg néhány hónap alatt). Tooth János, a város első történésze joggal használja a korszakkal kapcsolatban a „zűrzavaros és nyomorúságos idők" kifejezést.27 A török kiverését követően Pest-Pilis-Solt vármegye vezetése visszaköltözött Pestre és megkezdte területének újbóli megszervezését. Ezzel egy időben különböző nemesi családok is megújították igényüket a területek földesúri függésbe kényszerítésére. Halas város e törekvésekkel szemben a nádornál keresett védelmet. Esterházy Pál nádor 1689-es oltalomlevelében Halast a Kunsághoz tartozónak ismerte el, majd 1693-ban hivatalosan is a Kiskunsághoz csatolta.28

Halas és pusztái 17. századi természetföldrajzi környezetét, gazdasági és társadalmi helyzetét az 1699. évi összeírásból ismerhetjük meg legjobban. A jászok és kunok részletes felméréseként készült Pentz-féle összeíráshoz készült szöveges beszámoló így mutatja be a mezővárost: „Lakott, Kecskeméttől és Szegedtől 6-6 mérföldre fekszik. .., de nem terméketlen föld. A környező pusztákról, mint Harka, Fejértó, Fűzes, élelmezi magát, amelyeket egy lévai Hamar István nevűtől váltott meg, és ezek után semmiféle censust nem fizet a fényességes hercegnek [Esterházy Pál nádornak, mint a kunok főkapitányának]. Azután Tázlár, amelyet a Wattay családtól élveznek. Van itt egy fél órányi hosszú álló víz, melyben keszeget, compót és hasonlókat fognak. Vallomásuk szerint ebből nem [esznek], hanem Szegedről hoznak halat eladásra. Magánszemélyeknek és az itteni lakosoknak öt száraz malma van. A nagy vonulások, hasonlóképpen az utolsó háború miatt, amikor a betört tatárok és törökök elhurcolták valamennyi állatukat, elszegényedtek. Most azonban élvezik a béke gyümölcseit. A hely [tovább] népesedésében nem lehet kételkedni. Keletről másfél órányira Harka, nyugat felé egy órányira Fejértó, dél felé egy órányira Fűzes, észak felé másfél órányira Tázlár határolja. Jelenleg 93 gazda lakik itt, akik elismerik és vallják, hogy az elmúlt 1698. esztendőben télen és jelen 1699. esztendőben nyáron a következőket vetették: búza 337 mérő, árpa 81 mérő, zab 561/2 mérő, köles 4 mérő. Szőlőskertek 177 napszámosra [kapásra]... Van egy szép templomuk. A lakosok valamennyien kálvinisták, saját prédikátoruk van."29

Az 1699-es összeírásban Balota is szerepel: „Balóta elhagyott, (hajdan kiskun), helység összeírása. Halas mezővárostól két órányira fekszik, templomról itt nem lehet látni semmit. Határos keletről Éreztővel [Eresztővel] háromnegyed órányira, nyugatról Ivánkával háromnegyed órányira. Itt homokos a talaj, víz nincs, csak akkor, ha esik az eső. Erdő nincs, ásott kutak vannak. Ezt a Balótát hasonlóképpen Hamar Istvántól váltották meg a halasiak, megvizsgálandó volna mi jogon bírja ezt Hamar?"30 Az összeírás végén felbecsülték Halas és pusztái értékét adóalap szempontjából. Halas 44067 forint, Halas a pusztáival együtt 55167 frt. Ebben Balota becsült értéke 1100 frt.31

 

Kései feudalizmus időszaka (1700-1848)

Az 1699-es összeírás nem véletlenül készült. A felmérést követően a magyar kamara a Hármas Kerületet (Kiskunság, Nagykunság, Jászság) eladta a Német Lovagrendnek. 1702-ben az új tulajdonost beiktatták birtokába. Ezzel Halas - a Jászkunsághoz tartozás és a jászkun kiváltságok nádori és császári megerősítése ellenére - földesúri joghatóság alá került 1745-ig a redempció (megváltakozás) bekövetkeztéig. A Jászkunság törvénytelen eladása a Rákóczi szabadságharc idején, majd annak lezárulása után is napirenden maradt.32

A redempció Kiskunhalas történetében nagy jelentőségű esemény. A Jászkunságot 1702-1731 között a Német Lovagrend, 1731-1745 között a Pesten székelő Invalidus Rendház birtokolta. Mária Terézia redempcióról szóló rendelete (1745. május 6.) nyomán a jász és a két kun kerület 500 ezer rFt (rajnai forint) lefizetése és 1000 lovas katona teljes felszereléssel történő kiállítása mellett a földesúri függéstől megszabadult, illetve korábbi kiváltságait visszaszerezte. Ebben Halas városa, illetve lakosai 50900 rFt váltságösszeg, 7396 rFt kamat megfizetésével és 79 katona kiállításával vettek részt (a szükséges kölcsön kifizetése több évtizedig elhúzódott). Mária Terézia magyar királynő 1745. május 6-án írta alá a redempcióról szóló rendeletet. Ezzel Halas kiváltságos helyzetbe került. A Jászkunságban és ezen belül Halason ettől kezdve a redempcióban való részvétel alapján ítélték meg az embereket. A közös teherből részt vállalók voltak a redemptusok, a többiek az irredemptusok. Természetesen a jogokat (hivatalviselés, földosztás, legeltetési lehetőség, stb.) is ez alapján mérték.33 A Kiskunhalasra jutó redempciós váltságösszeg megoszlása 1745-ben a következő volt:34

Halas   24200 rFt
pusztái: Bodoglár 4500 rFt
  Tajó 3000 rFt
  Balota 4000 rFt
  Fűzes 4000 rFt
  Fehértó 8000 rFt
  Zsana 3200 rFt
Összesen   50900 rFt

A 18. század elején Bél Mátyás úgy ír a Halas környéki határról, mint ahol csak rossz adottságú, homokos terület van: „Több stádiumnyi távolságon semmi mást nem látunk, mint vetésre és legeltetésre alkalmatlan futóhomokot, mely véget nem érő dombokat púpozott föl. Erdőnek messze földön híre-hamva sincs, hanem az egész vidék hatalmas földtengerként terül el."35

Kiskunhalas a 18. század közepétől a 20. század közepéig egyike az ország legnagyobb határú településeinek 112 ezer kataszteri holdjával. Arra törekedtek, hogy az egész területet használják, műveljék legeltetéssel és szántással. A szántóföldi gazdálkodás növekedésével egyre több tanya jelent meg a kiosztott földeken. Ezek voltak a szállásföldek, vagy tanyaföldek. Halas gazdálkodását a nagyon gyenge minőségű termőföld akadályozta. A redempciókor a határ legjobb termőképességű földjeit osztották ki a befizetett pénzösszegek arányában, de a népesség szaporodásával kénytelenek voltak a gyengébb minőségű földeket is felszántani.36 A pásztorok szállásai általában különböztek a birtokos gazdák határbeli szállásaitól. Az ideiglenes építményeket használó legeltető állattartásnak eltérő az épületigénye, mint a földművelő gazdaságnak.37 Az 1760-as évektől az iratokban (tanácsi jegyzőkönyvek, végrendeletek) egyre gyakrabban említenek szálláson épült házat.38 Az 1750-es évek elején készült „Szállások Osztálya" című levéltári jegyzék 334 halasi redemptus 464 szállását sorolja föl. (A szállás lehetett szántóföld vagy kaszáló is.) A halasi határrészekben a szállások száma: Nyomás 132, Füzes 124, Alsószállás 79, Rekettye 41, Kis-Telek 36, Pirtó 27, Fejértó 11, Bodoglár 9, Göbölyjárás 3, Tajó 2. Látható, hogy túlnyomó részt a városhoz közeli részeken osztottak földeket, és Göbölyjáráson csak 3 szállást jeleznek, Balotáról pedig szó sincs.39 Ekkor 222 birtokosnak (68 %) egy darabban volt kimérve a szállása, a többinek 1-6 tagban.40

1751-ben a halasiak a nádor kérésére azt válaszolják, hogy „A város határának negyed része szántóföld és kaszáló, a többi része fejős teheneknek, fejős juhoknak, jár-mos ökröknek és kocsis lovaknak járásul rendeltettek. Van hat pusztánk: Fejértó, Füzes, Bodoglár, Balota, Zsana, Tajó, melyekbül Fejértó, Füzes és fél Bodoglár szállásoknak és szántóföldeknek lakossaink között fölosztatott, az többi pedig barom és ménesjárásra rendeltetett."41


1. táblázat. Balota és Göbölyjárás pusztákon birtokosok, 1754

Sorszám Szántó föld helve Tulajdonos Szomszédok Szélessége (királvi öl) Hosszúsága (királvi öl)
112 Göbölyjárás Lukáts János Tari István; Búza Mihály 110 159 6/9
138 Balotapuszta Vékei Gergelyné Gere János neve alatt Berta Kováts József László Mihály 40 148
147 Göbölyiárás Orbán Gergely Búza Mihály; Keresztúri János 55 6/9 200
153 Göbölviárás Kováts András Farkas János; Darányi Péter 108 96 2/9
163 Göbölyjárás Keresztúri Kováts István Orbán Gergely 36 6/9 200
186 Göbölyiárás Szálai Szabó János   66 3/9 148
187 Göbölviárás Szentpéteri János Darányi Péter; Pasit János 113 7/9 148
190 Göbölyjárás Pásit Miklós Szentpéteri Gergely Tari István 169 3/9 148
192 Göbölyjárás (3 szakaszban) Tari István   253 3/9 59 6/9 16 166 6/9 71 148
193 Göbölyjárás (2 szakaszban) Búza Mihály   164 6/9 295 3/9 200 133 3/9
194 Göbölyiárás Farkas János Kováts András 202 6/9 133 3/9
283 Balotapuszta Baranyi Kis János Gáspár Mihály; Gyevi Péter 47 3/9 148
284 Balotapuszta Uszódi Tót István Lakos Nagy Andrásné Takáts Andrásné 14 6/9 148
285 Balotapuszta Takáts Andrásné Uszódi Tót István Jósa Nagy Mihály 59 3/9 148
286 Balotapuszta Malmos Kis János Gyevi Péter; Bogár Tamás 46 148
287 Balotapuszta Gyevi Péter Baranyai Kis János Malmos Kis István 127 4/9 148
288 Balotapuszta Piatz Kis Gerqelyné Boqár Tamás; Csende János 37 3/9 148
290 Balotapuszta Modok Tót István Löki Nagy András Kerekes György 66 6/9 148
292 Balotapuszta Kotsi Pál Szőlős György; Kerekes Mihály 35 3/9 148
293 Balotapuszta Vetsei Német István Csende János; Szőlős György 12 148
294 Balotapuszta Csendé János Desső István Vetsei Német István 12 148
295 Balotapuszta Szőlős György Vetsei Német István Jósa Nagy Mihály 12 148
297 Balotapuszta Buda Péter Vaina Péter; Uszódi Tót István 70 6/9 148
298 Balotapuszta Jósa Nagy Mihály Takáts Andrásné Löki Nagy András 47 3/9 148
299 Balotapuszta Löki Nagy András Jósa Nagy András Módok Tót István 165 3/9 148
300 Balotapuszta Jakab Gergely László János Sánta Takáts István 164 6/9 148
301 Balotapuszta Gáspár Péter Szűrszabó Györgyné Baranyai Kis János 118 148
302 Balotapuszta Szűrszabó Györqy László Mihály, Gáspár Mihály 67 3/9 148
303 Balotapuszta László Mihály Csete János Szűrszabó Györgyné 76 148
305 Balotapuszta Vajna Péter Paprika Mihály Lakos Nagy Andrásné 72 6/9 148
307 Balotapuszta Paprika Miklós Vajna István; Vajna Péter 105 3/9 148
308 Balotapuszta Lakos Szabó Györqy Vajda Gergely; Győre János 130 148
309 Balotapuszta Berta Kováts József Györe János; Csete János 59 3/9 148
310 Balotapuszta Albert András Dótzi János; Vajda Gergely 43 3/9 148
311 Balotapuszta Dótzi Gergely Gyenizse András Albert András 66 5/9 148
312 Balotapuszta Vajda Gergely Albert András Lakos Szabó György 32 148
313 Balotapuszta Suba Györqy Modok János; Albert István 70 6/9 148
314 Balotapuszta Vájna István Kerekes Mihály; Paprika Miklós 110 148
315 Balotapuszta Modok János Borbás János; Suba György 39 3/9 148
316 Balotapuszta Albert István Suba György Gyenizse András 16 6/9 148
317 Balotapuszta Gvenizse András Albert István; Dótzi János 56 6/9 148
319 Balotapuszta Molnár János Gyenizse István Sarkadi Nagy Gergely 48 6/9 148
320 Balotapuszta Boditsi István Szilvás Nagy Mihályné Litva János 47 3/9 148
321 Balotapuszta Szilvás Nagy Mihályné Sarkadi Nagy Gergely Boditsi János 18 3/9 148
322 Balotapuszta Sarkadi Nagy Gergely Molnár János Szilvás Nagy Mihályné 12 148
323 Balotapuszta Vajda István Litva János; Vintze István 47 3/9 148
324 Balotapuszta Litva János Boditsi János; Vajda István 30 6/9 148
325 Balotapuszta László István Vajna György; László János 45 3/9 148
326 Balotapuszta Vintze István Vajda István; Vajna György 29 3/9 148
327 Balotapuszta Sánta Takáts István Jakab János; Borbás János 64 148
328 Balotapuszta László János Kis László István Jakab János 12 148
329 Balotapuszta Borbás János Sánta Takáts István Modok János 48 148
330 Balotapuszta Ökördi Gergely Jósa Nagy János 14 6/9 148
334 Balotapuszta Jósa Nagy János Jósa Nagy Jánosné Kecskés György Ökördi Gergely 19 3/9 148
334 Balotapuszta Jósa Nagy János Jósa Nagy Istvánná Horvát József; V. Kis Ferenc 19 3/9 148
336 Balotapuszta Ketskés György Baranyai Kis István Jósa Nagy János 146 148
337 Balotapuszta Száki Sámuel Simon György 88 6/9 148
338 Balotapuszta Baranyai Kis István Ketskés György 96 8/9 148
339 Balotapuszta Horvát József Bene Mihály Jósa Nagy István 59 3/9 148
340 Balotapuszta Nagy Pál Pál Kullogo Szálai György Jósa Nagy Péterné 116 6/9 148
341 Balotapuszta Bikádi Ferenc Bene Mihály 12 148
342 Balotapuszta Simon György László György; Száki Sámuel 32 6/9 148
343 Balotapuszta Szőke István Kalmár Mihály 7 3/9 148
344 Balotapuszta Bene Mihály Bikádi Ferenc; Horvát József 32 6/9 148
345 Balotapuszta Kullogo Szalai György Sárközi István; Szűts János 14 6/9 148
346 Balotapuszta Kalmár Mihály Szőke István; Sárközi István 14 6/9 148
347 Balotapuszta Sárközi István Kalmár Mihály Kulloqo Szalai György 13 3/9 148
348 Balotapuszta László György Bikádi István; Simon György 18 148
349 Balotapuszta Vodér Kis Ferenc Jósa Nagy István Bikádi István 12 148
350 Balotapuszta Bikádi István V. Kis Ferenc; László György 20 6/9 148

Forrás: BKML Kh. Ksz. 17o.

 

Balota és Göbölyjárás pusztákon földbirtokkal rendelkező gazdák névsorát 1754-ből ismerjük az egyik halasi Lieber Fundi (földkönyv) lapjairól.42 Az 58 balotai és a 10 göbölyjárási földművelő gazda névsora a következő. Balotai gazdák 1754-ben: Albert András, Albert István, Baranyai Kis István, Bárányi Kis János, Bene Mihály, Berta Kováts József, Bikádi Ferenc, Bikádi István, Boditsi István, Borbás János, Buda Péter, Dótzi Gergely, Gáspár Péter, Gyenizse András, Gyevi Péter, Horvát József, Jakab Gergely, Jósa Nagy János, Jósa Nagy Mihály, Kalmár Mihály, Ketskés György, Kotsi Pál, Kullogó Szálai György, Lakos Szabó György, László György, László István, László János, László Mihály, Litva János, Löki Nagy András, Malmos Kis János, Módok János, Módok Tót István, Molnár János, Nagy Pál Pál, Ökördi Gergely, Paprika Miklós, Piatz Kis Gergelyné, Sánta Takáts István, Sarkadi Nagy Gergely, Sárközi István, Simon György, Suba György, Száki Sámuel, Szilvás Nagy Mihályné, Szőke István, Szőlősi György, Szűrszabó György, Takáts Andrásné, Uszódi Tót István, Vajda Gergely, Vajda István, Vájna István, Vájna Péter, Vékei Gergelyné, Vetsei Német István, Vintze István, Vodér Kis Ferenc. Göbölyjárási gazdák 1754-ben: Búza Mihály, Farkas János, Keresztúri Kováts István, Kováts András, Lukáts János, Orbán Gergely, Pasit Miklós, Szálai Szabó János, Szentpéteri János, Tari István. A táblázatból kiderül, hogy a kiosztott szállásföldek nagy többsége 148 királyi öl hosszú, a legkisebb szélessége 12, a nagyobbaké akár 164 öl. 12 föld területe haladta meg a 25 kataszteri holdat.

 

4. A kiskunhalasi határ és művelési ágai 1761-ben. Kovács György térképe

 

Balotán hat (Gáspár Péter, Gyevi Péter, Jakab Gergely, Lakos Szabó György, Löki Nagy András, Vájna István) és Göbölyjáráson is hat (Búza Mihály, Farkas János, Lukáts János, Pasit Miklós, Szentpéteri János, Lari István). A legnagyobb tulajdonosok Göbölyjáráson voltak: Búza Mihály (123 kh), Tari István (81 kh).

A halasi határ művelési ágait is bemutató - Kováts György által 1761 -ben készített - térkép szerint a Balotaszállás története szempontjából érdekes területen szántóföldek húzódtak a Szabadkára vezető út két oldalán, míg ettől keletre Balota puszta (Praedium Balota) jelentős része legelő volt.43 Megállapítható, hogy nagyobb méretű földművelés az 1750-es években kezdődött Göbölyjáráson és Balotán. Ez jelenti az állandó megtelepedés kezdetét is. A redemptusoknak kiosztott szállásföldeken megteremtődött a tanyák kialakulásának lehetősége.

Kováts György 1761-es térképével kapcsolatban még egy érdekességet kell megemlíteni. A határtérkép megjelöli ugyan Fehértó és Tajó határait, de ezen kívül nincs jele, hogy Halas város vezetése a belső határok kijelölésére gondot fordított volna. Ballá Antal Pest-Pilis-Solt vármegye és a Hármas Kerület című térképe megjelenése (1793) után a Tanács tiltakozott több adat miatt, mert Eresztőt és Rekettyét önálló jogállású pusztának („praedium") tünteti fel a térkép, holott azok a város területéhez („terrénum") tartoznak. Valószínűleg a belső határok figyelmen kívül hagyása tudatosan történt, hogy egy esetleges pervesztés esetén még lehessen a határokat a városra nézve kedvezően megállapítani.44 A Tanács eljárása érthető, ha a 17. és a 18. századi perekre gondolunk. A 17. századnál lásd Balotával kapcsolatban az 1639-ben és 1657-1659-ben említett jogi ügyeket. A 18. századi pereknél a következőkre kell gondolni:45 1734 Halas határával szomszédos perek sorozatának kezdete; 1752 nemes Bakó Ferenc perelte a királyi tábla előtt a várost Fej értő, Balota, Füzes, Rekettye, Eresztő, Karapály puszták miatt; 1754-1765 között Jankováccal per Fehértó határa iránt; 1760 Halas város és a Watay család közötti per Pirtó és Tázlár határának megállapítására; 1762 a kalocsai érsekség csalai, bánegyházi, keceli birtokai és Halas város összeütközése határvitában; 1777-1785 Hamar család és Hamar Mihály keresete a királyi táblán több halasi puszta (Balota, Fejértó, Füzes,Eresztő, Rekettye) visszaperlésére; 1795- 1803 nemes Bakó Imre perelt a királyi tábla előtt Fejértó, Balota, Fűzes, Rekettye, Eresztő, Karapály puszták birtoklása miatt; 1799-ben Nemes Zsigmond és Nemes Péter a várost Pirtó miatt a királyi táblán törvénybe idézték; 1808 Bay Ferenc pereli a várost Rekettye, Fejértó, Füzes, Balota, Eresztő, Karapály birtoklása miatt. Balota 1752-ben, 1777-1785 és 1795-1803 között, majd 1808-ban is per tárgyát képezte, végül is megmaradt Halas határain belül.

 

5. A kiskunhalasi határ dél-keleti része 1761-ben. Kovács György térképének Balla Antal féle másolata 1772-ben

 

6. Mulatozó kiskunságiak a 18. század második felében. Payen akvarellje

 

7 A balotai marhajáró területe, 1786. Szálai Sándor térképe

 

1768-ban Bodoglár, Tajó, Eresztő mellett Balotán és Göbölyjáráson is osztottak újabb területeket szántóföldi művelés céljára. Egy forint redempcióra egy öl széles, 222 öl hosszú darab jutott.46

A 18. század második felében és a 19. század elején a tanács igyekezett korlátozni a tanyán lakást. A pusztán lakókat arra akarta kényszeríteni, hogy költözzenek be a városba. A más településekről származók Dömötör nap (éves munkavállalás kezdő és végző napja) után jogcím nélkül nem maradhattak. A szállásokon csak a kertészeknek, konvenciós juhászoknak, béreseknek engedték a kint lakást, mivel munkájuk teljesen odakötötte őket. A város a gazdák állandó kinnlakását főleg gazdasági okok miatt (nem viselték a közterheket) igyekezett korlátozni. A tanács 1798-tól kifejezetten tiltotta a gazdák és családjuk tanyára költözését (csak a béresek, pásztorok kinnlakását engedélyezte), de a tilalmak nem vezettek eredményre. A gazdálkodás azonban megkívánta, hogy a cselédet nem tartó, vagy esetleg egy-két cselédet alkalmazó gazda és családja (legalább a legfontosabb munkák idején) a tanyán lakjon. A város vezetése 1824-ben jobb belátásra kényszerült, s enyhítette a tiltó rendelkezéseket.47

 

8. Balota és Göbölyjárás a 18-20. században

 

A 11. József által elrendelt I. katonai adatfelvétel 1783-ban készült Halason. A térképszelvények azoknak a szállásoknak a tulajdonosait nevezték meg, ahol több épületet, nagyobb gazdaságot találtak. Füzes keleti részén Boditsi István, Figura Mihály, Szilágyi István, Göbölyjáráson Búza János, Balota pusztán Lakos Gergely szállási gazdákat jelölték.48 Az I. katonai térképpel csaknem egyidejű 1786. évi népszámláláskor a halasi határban 92 házat írtak össze. A város által építtetett 2 csárdát és 3 csőszházat (közöttük a balotait) leszámítva 87 tanyai ház volt a határban.49 A Kiskun Kerület 1787-ben ismét összeíratta a népességet. Ebből ismerjük a Balota pusztán élő családok számát és összetételét legelőször számszerűen: házak száma 6, ebből lakatlan 1, családok száma 5, összes népesség 22, zsellér 6, egyéb férfi 1, (polgár, mester 0), nő 10, 1-12 éves gyermek 4, 13-17 éves l.50

Balota határának részletes leírása olvasható a II. József-kori összeírásban, 1786-ban. „Balotai marhajáró és osztályok a benne lévő házakkal nro et nro. Kezdődik ezen szakasz a kisszállási, halasi, és balotai szeghatárnál, és megyén észak felé egy egyenes lineában a Balotai strására, onnét az Eresztői kiskútra, innét megfordul napkelet felé az szegedi úttal egész a kígyósi határ széléig. Ettől megfordul délszint a határhányásokkal, által az balotai, kígyósi, és mérgesi szeghatáron Kőhalmon, Borzas álláson, mérgesi, ötömösi és balotai szeghatáron egész a tompái, balotai és ötömösi határig, és bezáródik napnyugatra az határhányásokkal által a tompái, balotai, kisszállási határokon menvén a kisszállási, balotai, halasi közhatárnál." Ebben a leírásban olvashatjuk Balota határainak első írott változatát, azonban Balotához kapcsolták Eresztőt is.51 Balota és Eresztő szoros kapcsolatát jól jellemzi, hogy a Balotai stázsa nevű halom Eresztőn található. Balota puszta területének kérdésével szorosan összefügg Göbölyjárás alakulása is. Göbölyjárás neve az 1754-es szállásföld osztáskor feltűnik a forrásokban, de térképen ábrázolva csak 1854-ből ismerjük. Ekkor az 1786-ban leírt Balotához simul nyugatról. 1910 körül Göbölyjárás területe megváltozott, egyes balotai részekkel kiegészítve ábrázolja Nagy Szeder István térképe 1932-ben.

Besnyei József főjegyző néhány évvel később (1797-ben) írt topográfiai leírást Halasról, ebben röviden ismerteti Balotát is: „egészben homokpuszta, és nagy részit a szél hordja. Ez a várostól délnek fekszik, vagyon ezen a pusztán egy nádas tó, mely vagyon egy kőhalom, az hol lakott Balta kun kapitány Sigmond király idejiben, mely azon időben Balta szállásának hivatott."52

A napóleoni háborúk és a reformkor évtizedeiben Balota békésen élte részben paraszti, de főleg pásztori életet. Egy érdekességet azonban ki kell emelnünk. A szegedi Rózsa Sándor 23 éves korában Balota pusztán kezdte hírhedt betyárkodását. 1836. február 10-én társaival erőszakkal elhajtotta Halász Darabos István két meddő tehenét a Kurka tanyáról. Rózsa Sándort később elfogták, majd Szegedről Halasra kísérték kihallgatásra. A Thorma János Múzeumban lévő eredeti jegyzőkönyv „1836. esztendő Pünkösd hava 19-én" íródott. „Rózsa Sándor szegedi ökörcsordás, mint éjjeli rabló" Bőjtelő hava 10. napján „harmad magával baltákkal és pisztolyokkal felfegyverkezve" Darabos Istvánnak a halasi földön lévő tanyájára támadt. Rózsa Sándort a szegedi törvényszék másfél évi fogságra és negyed évente 25 botütésre ítélte, de 1837 júniusában megszökött.53

Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc Halason az 1848. március 26-án tartott népgyűléssel kezdődött és a császári III. hadtest 1849. július 28-án történt bevonulásával végződött. Közben a város több száz nemzetőrt és honvédet adott a hazának, többen életüket is vesztették. Bizonyára volt közöttük balotai is.54

 

Polgári kor (1849-1948)

1850. február havában megtörtént a Jászkunság járásokra osztása. A Jászkun kerületek a császári hivatalnokoktól csak 1861. február 5-én kapták vissza az igazgatás irányítását.55 Az abszolutista rendszer az 1850-es évek elején kísérletet tett az alföldi tanyák fölszámolására, a megromlott közbiztonsági helyzetre hivatkozva. A császárhű hatóságok tervei azonban a vármegyék és a sok tanyával rendelkező városok ellenállása miatt meghiúsultak.56 A betyárvilág felszámolására bevezették a nyereg-passzust, bezáratták a pusztai csárdákat, sőt a tanyasiakat falvakba akarták telepíteni. Mindez azért maradt abba, mert 1854 áprilisában az ostromállapot megszűnt.57 A cseh zsandárok túlkapásai nemcsak a tanyai népet, hanem az elöljáróságot is ingerelték.58

1853-ban Kiskunhalas 578 tanyája közül Balotán 56 (9,7 %), Göbölyjáráson 38 (6,6 %) volt. Balota és Göbölyjárás összesen 94 (16,3 %.). 1861-ben a 634 halasi tanya közül 107 (16,9 %) állt ezen a két pusztán. (Az 1861-es összeírásban csak Balota szerepelt 107 tanyával, de hiányzott a puszták felsorolásából a szomszédos Göbölyjárás. Valószínűleg a kettőt egybe számították.)59 Kiskunhalas a határának kétharmadát kitevő nagy kiterjedésű közlegelőket 186l-l 863-ban felosztotta. A tagosítás során 1754 családfő között osztottak fel több tízezer holdnyi erdős, gyepes, homokos pusztát. Az akkor létrejött több száz holdas birtokok alapján állandósult a halasi társadalom a 20. század közepéig. A tagosítást követően a városnak 250 száz holdon felüli birtokosa volt. Ők összesen 64613 kataszteri hold földdel rendelkeztek, ami Halas összes területének 58 %-a.60

 

9. A Jászkunság (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) térképe, 1854

 

A 2. és a 3. táblázat mutatja, hogy 1863-ban Balota területén (13728 kh 1202 négyszögöl) 156 birtokból 36 volt 100 kh fölötti. A legnagyobb birtokosok: Bánóczki István (741 kh) és Péter Lajos (564 kh). Göbölyjárás területén (1709 kh 463 négyszögöl) 36 birtokból 4 haladta meg a 100 kh szintet.

A Kiskunhalas egész határát érintő, 1864-re befejeződött tagosítástól kezdve a tanyák száma rohamosan kezdett emelkedni. (1786-ban 92, 1804-ben 202, 1810-ben 229, 1832-ben 369, 1853-ban 578,1861-ben 634 tanya volt.) Az i 860-as évek szintjéről a tanyák száma a következő hét évtizedben több mint ötszörösére növekedett. (A tanyák száma 1865-ben 692, 1869-ben 777, 1879-ben 846, 1888-ban 1129, 1890-ben 1193, 1900-ban 1927, 1910-ben 2643, 1920-ban 2737, 1930-ban 3595, 1935-ben 3650.)61

A tanyák számszerű növekedése egyúttal a szántóföldi művelés nagy mértékű kiterjedését és a legeltető állattartás, pásztorkodás csökkenését is jelentette. így volt ez Balotán és Göbölyjáráson is.

 

10. Kiskunhalas határtérképének dél-keleti része, 1864. Halácsy Miklós térképe

 

Balota és Göbölyjárás 19. századi fejlődésére a népesség alapján (4. táblázat) elmondható, hogy az adatok által vizsgálható időszak kezdetén (1835) a két határrész közel hasonló nagyságrendű (Balota: 181 fő; Göbölyjárás: 155 fő), viszont a 20. század elejére (1910) Balota lakossága nyolcszorosára (1483 fő), míg Göbölyjárás csak háromszorosára (491 fő) szaporodott. A 20. században a különbség tovább növekedett. Természetesen itt figyelembe kell venni, hogy Balota nagyobb területű. A felekezeti megoszlásról elmondható, hogy Balota a kezdetektől a római katolikusok többségét mutatta a reformátusokhoz viszonyítva (1835-ben 127 katolikus 70,2%), Göböly-járáson csak az 1890-es években kerültek többségbe a katolikusok. A katolikusok aránya döntő többséget mutat mind a két területen 1901-ben (Balotán 1058 fő 85,2 %, Göbölyjáráson 126 fő 56 %). Balotán a római katolikus népesség többsége abból ered, hogy túlnyomó részben katolikus vallású szegedi családok települtek a pusztára. A népesség időleges csökkenéséhez és jelentősebb növekedéséhez figyelembe kell venni, hogy 1855-ben, 1873-74-ben kolerajárvány volt, ül. az 1879-es szegedi nagy árvíz után sokan költöztek a halasi határ Szegedhez közeli részeire.62

Az 1891. januári népszámlálás adatai szerint Balotán 145 háztartásban 509 férfi és 422 nő, összesen 931-en laktak. Göbölyjáráson 33 háztartásban 127 férfi és 100 nő, összesen 227-en éltek.63 1890-ben Kiskunhalas népessége 17138 fő volt és összesen 1193 tanya létezett. A lakosság 7,4 %-a élt ekkor Balotán és Göbölyjáráson. Ugyanakkor a halasi tanyák 15%-a állt az említett két pusztán.64


2. táblázat. Balotai gazdák, 1863

Tulajdonos neve Terület nagysága
Gyurgyevits József 49 1376
  hold; □ öl Halász D. Ferenc 187 1143
Babinyecz Mihály 90 1187 Halász D. György 103 742
Babó Antal 148 600 Halász D. István 32 918
Babó István 132 135 Halász D. János 114 54
Babó János és László 140 1222 Halász D. József 196 1470
Babó József 198, 965 Hordós Ferenc 13 1229
Babó Mihály 206 770 Hordós György 12 1027
Babó Mihály ifj. 164 1238 Jakab Ferenc 40 472
Babos Ferenc id. 6 40 József Mihályné örök. 181 1076
Bacsó Imre 9 440 Kamhál Júlia és    
Balog János 18 1210 Halácsy Kálmánné 271 676
Banga József 10 1248 Kardos Jánosné özv. örök. 21 1189
Banga Mihály 18 1592 Kazai T. János 65 866
Banga Sándor id. 1 623 Kecskés Imre 114 1458
Bánoczki András 225 440 Kecskés József 133 940
Bánoczki István özv. 741 1011 Kecskés Sándor 40 1321
Bánoczky János öreg és neje 27 1196 Kerekes István 16 1479
Bánoczky Mátyás 76 1339 Keresztúri Gergely 76 176
Bánoczky Mihály 12 529 Keresztúri Mihály 55 80
Bikádi István 89 496 Király Gy. János 12 900
Bikádi János id. örök. 207 768 Kis Faragó Lajos 1 1150
Bikádi János ifj. 216 1060 Kis István 6 722
Bikádi László 70 1328 Kis István 44 1519
Bikádi Sándor 160 680 Kis János Balotai 23 1474
Bodis János 54 783 Kis M. Gergely 22 1479
Bögyös Pálné 13 732 Kis Sándor neje jussa 109 66
Brecska Imre 35 235 Kocsi Sándor 7 97
Burkus Mihály 36 532 Kolosvári József, József ifj. és
Bús József 16 1282 László neje 88 1435
Búza János 8 1552 Kovács Ferenc 29 1532
Csapi Mihály 29 1164 Kovács G. Pálné 27 1036
Csíkos Sándor 59 372 Kovács Mihály 8 249
Darányi Ferencné és     Kovács Mihály marad. 83 864
fiai Sándor Ferenc és János 53 1331 Kovács Sándor 71 139
Faddi János 81 663 Kovács V. János 9 882
Fehér Mihályné 49 823 Kovács V. János örököse és
Ferencsik János 63 882 Kovács V. Imre neje jussa 8 33
Figura József 42 709 Kulcsár József 9 1007
Fridrich Alajos 327 221 Laki János 8 1555
Füves István 4 1037 Laki József 62 928
Gál István ifj. 110 85 Laki Pál 9 292
Gál Jánosné 31 1400 László János 55 702
Gyenizse Gergely árvái 91 719 László Jánosné 4 949
Gyenizse Gergely és     Mákos Cz. József ifj. 200 677
Gyenizse Péter 57 446 Mészáros Sándor 64 443
Gyenizse István 39 1022 Módok Gergely öreg örök. 69 624
Gyenizse István árvái 5 902 Monda Mihályné és János 38 452
Gyenizse István árvái 116 272 Nagy Antal 25 1341
Gyenizse János 1 742 Nagy Apáti Imre 11 1024
Gyenizse János örök. és     Nagy Apáti László - 1361
ifj. Gyenizse János és Sándor 250 665 Nagy Apáti Mihály 1 170
Gyenizse Mihály 74 1356 Nagy F. Elek és Nagy F. János 108 63
Gyenizse Sándor 54 210 Nagy K. István 47 1340
Gyenizse Sándor, Gyenizse István 46 789 Nagy K. József 25 206
Gyenizse Sándor id. 40 900 Nagy L. András örök. 141 441
Gyenizse Sándor örök. és     Nagy L. János 325 663
Gyenizse József 60 1416 Nemes Sándor 22 390
Németh Sándorné 358 243 Szentpéteri József 80 857
Nyali Sz. Jánosné és     Szűri János és István 15 768
Nyali Sz. Mihály ifj. 106 787 Tallér Imre 57 928
Nyali Sz. Mihály 43 122 Tallér István 67 213
Orbán János 4 1252 Tallér János 58 181
Orbán Sándor 1 1496 Tallér József 60 995
Pálfi László 57 679 Tallér Mihály 61 762
Pap Sándor és Pap Richárd 204 886 Ternyák József 4 694
Pázsit Sándor 272 1447 Thorma Gyula 184 1311
Péter Julianna (Tóth Lajosné) 137 1122 Thorma Imre ifj. 316 936
Péter Lajos 564 757 Thorma Mihályné 36 749
Péter Lászlóné 150 902 Tóth István 2 234
Pusztai István 196 202 Tóth N. János 48 432
Rébék Péter 9 862 Török József és    
Repcsák K. István 46 1104 neje Somogyi Judit 27 1544
Sándor Gergely 23 131 Varga István ifj. 4 335
Sándor Imre 33 1577 Varga N. István 153 260
Sándor Jánosné 33 720 Ván testvérek 61 1496
Sas Károly 9 1247 Vas József öreg 156 1540
Schweitzer József 6 384 Viczei K. István 37 373
Sebestén József 5 899 Vida Juhász Imre 120 1281
Szálai Imre 22 1564 Vida Juhász József 276 243
Szálai János 174 739 Zseni István 21 743
Szálai József 25 416 Református Egyház 189 748
Szentpéteri Imre marad, és Református lelkész 241 177
Szentpéteri Antal 287 256 Kimaradt földek 26 1050
Szentpéteri István 53 999 Összesen: 13.728 1202

Forrás: Halácsy Miklós mérnök: Sz. Kis Kun Halas Város tagosítort területének telek-könyve, 1863. BKML Kh V.244.1.

 

3. táblázat. Göbölyjárási gazdák, 1863

Tulajdonos neve Terület nagysága László János 8 263
  hold 1 cöl Nagy K. József 142 531
Babó Antal 42 68 Pázsit Sándor 52 603
Babó János és László 98 729 Péter Lajos 71 989
Babó József 34 1115 Sándor Imre 42 1311
Babó Mihály 69 452 Sándor Jánosné 10 1324
Banga Sándor id. 9 1198 Schweitzer József 13 980
Bikádi Sándor 89 449 Szálai Imre 6 1354
Csikós Mihályné öreg 4 1504 Szálai József 6 1016
Figura József 20 511 Szűcs Pál, Péter, Ferenc 5 1294
Gál István ifj. 31 181 József, Béni    
Gyenizse István 25 916 Szűri István 244 806
Gyenizse Sándor 59 999 Szűri János és István 107 923
Gyenizse Sándor örök. és     Thorma Gyula 29 1015
Gyenizse József 29 717 Thorma Imre ifj. 173 1428
Keresztúri Gergely 42 1139 Thorma Mihályné 21 510
Keresztúri Mihály 42 554 Vas József öreg 76 1497
Kilencz István 3 1096 Vas József ifj. 8 1283
Kis M. Gergely 8 372 Zsambóki Imréné 57 1176
Kolosvári József, József ifj. és     Összesen: 1709 463
László neje 8 832      
Kovács V. János örököse és          
Kovács V. Imre neje jussa 7 1328      

Forrás: Halácsy Miklós mérnök: Sz. Kis Kun Halas Város tagosított területének telek-könyve, 1863. BKML Kh V.244.1.

 

4. táblázat. Balota és Göbölyjárás népessége 1835-1945

 

Balota     Göbölyjárás

 

 

év katolikus ev reformárus össz katolikus ev református össz
1835 127(70,2%) 54(29,8%) 181 66(42,6%) 89(57,4%) 155
1836 148(75,1%) 49(24,9%) 197 71(51,8%) 66(48,2%) 137
1838 184(82,55) 39(17,5%) 223 89(56,3%) 69(43,7%) 158
1840 170(76,2%) 4(1,8%) 49(22,0%) 223 84(61,3%) 53(38,7%) 137
1842 191(69,2%) 2(0.7%) 83(30,1%) 276 93(33,8%) 182(66,2%) 275
1844 202(72,1%) 78(27,9%) 280 57(27,9%) 147(72,1%) 204
1847 235(76,3%) 73(23,7%) 308 48(26,5%) 133(73,5%) 181
1848 237(77,2%) 70(22,8%) 307 48(26,7%) 132(73,3%) 180
1851 262(81,1%) 61(18,9%) 323 49(26,8%) 134(73,2%) 183
1852 276(82,1%) 60(17,9%) 336 55(32,4%) 115(67,6%) 170
1853 289(82,8%) 60(17,2%) 349 56(32,9%) 114(67,1%) 170
1854 294(81,0%) 69(19,0%) 363 56(32,4%) 117(67,6%) 173
1855 273(79,4%) 71(20,6%) 344 67(32,45) 140(67,6%) 207
1856 280(79,3%) 73(20,7%) 353 63(30,1%) 146(69,9%) 209
1857 271 7 9 65 7 ?
1858 279 7 7 62 7 9
1859 286 7 7 20 7 9
1860 289(80,7%) 69(19,3%) 358 24(17,0%) 117(83,0%) 141
1861 291(82,2%) 63(17,8%) 354 26(19,8%) 105880,2%) 131
1863 290(82,6%) 61(17,4%) 351 23(18,0%) 105(82,0%) 128
1865 286(83,1%) 58(16,9%) 344 25(17,5%) 118(82,5%) 143
1867 281(87,5%) 40(12,5%) 321 26(19,3%) 109(80,7%) 135
1869 280(88,6%) 36(11,4%) 316 28(21,2%) 104(78,8%) 132
1871 281(88,9%) 35(11,1%) 316 29(21,6%) 105(78,45) 134
1873 279(88,6%) 36(11,45) 315 30(22,7%) 102(77,3%) 132
1877 289 ? 7 30 7 ?
1881 452 ? 7 40 7 7
1885 462 ? 7 45 7 9
1888 500 ? ? 63 ? 7
1890 551 7 ? 68 ? 7
1891 7 7 931 ? ? 227
1892 726 7 9 105 9 7
1894 761 7 7 110 9 ?
1896 776 ? 7 110 9 ?
1898 787 ? 7 110 7 7
1901 1058(85,2%)5(0,4%) 179(14,4%) 1242 126(56,0%) 11(4,9%) 88(39,1%) 225
1909 1202(86,7%)5(0,4%) 179(12,9%) 1386 138(58,2%) 11(4,6%) 88(37,2%) 237
1910       1483   491
1920       1522   510
1930 1856(91% 6(0,2% 83(14,5%)(+16) 160(7,8%) 569   (+21)2043 462(81,2%) 9(1,5%)  
1945     2331     642

Források: Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Vaciensis 1835. 98; 1836. 83; 1838. 95. 1840. 98; 1842. 99; 1844. 101; 1847. 126; 1848. 126; 1851. 120-121; 1852. 113. Schematismus Cleri Dioecesis Vaciensis 1853. 103; 1854. 108-109; 1855.61-62; 1856. 65; 1857. 39; 1858. 39; 1859. 39; 1860. 114-115, 1861. 119; 1863. 119; 1865. 117; 1867. 87; 1869. 102; 1871. 103; 1873. 103; 1877. 94; 1881. 89; 1885. 83; 1888. 90; 1890. 89-90; 1892. 89-90; 1894. 92-93; 1896. 92-93; 1898. 92-93, 1901. 99; 1909. 89-90; 1913. 100. Kun-Halas 2. évf. 4. sz. 1891. jan. 25. 4. Kiskunhalasi Helyi Értesítője 33. évf. 18. sz. 1933. márc. 4. 3. Juhász Antal 2001. 277. Juhász Antal 2005. 72. 108. 112. Szakál Aurél 2003

 

Az 5. táblázatból jól látszik, hogy Göbölyjárás megtartotta 1-2 %-os részesedését Kiskunhalas népességéből. Balota aránya azonban az 1,6 %-ról 7,1 %-ra emelkedett. A két puszta együttesen 3 %-ról 9 %-ra nőtt száz év alatt.

1876-ban a Jászkunság megszüntetésével és Magyarország közigazgatási átszervezésével Kiskunhalas Pest-Pilis-Solt vármegyéhez kerül, mert létrejött az új Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

1882-1883-ban megépült, ill. átadták a forgalomnak a Budapest és Zimony közötti vasútvonalat. Először a Pest-Szabadka közti 167 km-es szakaszt helyezték üzembe 1882. december 5-én. Ezzel Balota puszta térsége bekapcsolódhatott a vasúti közlekedésbe. További előrelépést jelentett, hogy a MÁV igazgatósága Kiskunhalas és Kisszállás között Göbölyjárás pusztán, a 93. számú vasúti őrháznál feltételes megállóhelyet létesített 1886-ban.65 A Göbölyjárás vasúti megállóhely rakodó állomássá építésének terve 1904-ben merült fel, ezt 1907. augusztus 19-én adták át a forgalomnak.66 A Göbölyjárás vasútállomás épülete 1913-ban épült fel. Azonban az új épület tetejét 1914. július 23-án egy óriási jégeső és vihar elsodorta.67

 

5. táblázat. Kiskunhalas és Balota, Göbölyjárás népessége 1835-1930

1835-1836 1850-1851 1869 1890-1891 1900-1901 1910 1920 1930
Balota 1811,6% 3238 2,5% 316 2,4% 9315,4% 1242 6,3% 1483 6,0% 1522 5,8% 20437,1%
Göbölyjárás 155 1,4% 183 1,4% 132i,o% 227 1,3% 225i,i% 491 2,0% 510i,9% 569 1,9%
Balota és Göböly ossz. 336 3,0% 506 3,9% 448 3,4% 1158 6,7% 1467 7,4% 1974 8,o% 2032 7,7% 2612 9,0%
Kiskunhalas 11400 12783 13127 17138 19866 24381 26083 28699

Forrás: 4. táblázat és Szakál Aurél 2002. 22.

 

A vasút magyarországi elterjedésének időszakában megszaporodott a száma a szélmalmoknak a Duna-Tisza közén. A mai Balotaszállás területével kapcsolatban hét szélmalmot kell említeni a 19. század második fele és a 20. század eleje időszakában. Felsőbalotán működött Vida Imre, Juhász Vida Lajos szélmalma (kb. 1865 - kb. 1901), Halász Darabos Ferenc szélmalma (kb. 1865 - kb. 1911), Fekete Pallér Sándor szélmalma (kb. 1890-kb. 1935). Alsóbalotai volt Kollár Lajos szélmalma (1895-kb. 1945). Göbölyjárás határán a balotai út mellett állt Nagy L. János, Luki Nagy András szélmalma (1854 - kb. 1890) és az öttömösi útnál a Vas-féle, majd Babó László szélmalma (1854 - kb. 1929). Fűzes pusztán őrölt Zilah István szélmalma (1900 - kb. 1967).68

Egy évszázad alatt létezett e hét malom. 1890 körül és 1900 körül 6-6 őrölt. Kiskunhalason 1900 körül volt a legtöbb szélmalom (32). Kezdetben a városban volt több, végül inkább a tanyákon mutatkozott rá igény. 1900-tól kezdve a vizsgált területre tartozó 6 szélmalom közül minden évtizedben eltűnt egy. Legtovább a füzesi maradt meg. Végül félig visszabontva, mint daráló üzemelt.

 

11. Gömbölyjárási vasútállomás

12. Az egyik göbölyjárási vasúti őrház


13. Zilah-féle szélmalom, tető nélkül, darálónak átalakítva, 1960

 

A népi emlékezet szerint 1898-ban - az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából - Balota puszta lakói 50 nyárfát ültettek egy halom tetejére. A mai öttömösi műút közelében lévő helyet a balotaiak „Ötvenfa" néven emlegetik.69

A tanyai lakosság számának rohamos növekedése a tanyai oktatás megszervezését is szükségessé tette. Kiskunhalason 1883-ban a tankötelesek jelentős része (48,7 %) nem járt iskolába, ezek döntő többsége külterületi lakos volt.70 A mai Balotaszállás területén öt iskola működött a 19. század végétől kezdődő időszakban: Felsőbalotán 1894-től, Fűzesen 1896-tól, Felsőgöbölyjáráson 1913-tól, Alsóbalotán 1927-től, Alsógöbölyjárason 1931-től.71 Részletes bemutatásuk a tanyai iskolákat ismertető fejezetben olvasható.

A tanyai iskolák szerepe nagyon jelentős a modernizáció korában, a polgárosodásban. Az oktatáson kívül az egészségügy, a vallási és társadalmi élet helyszíneivé is váltak. Rendszeresen jelent meg újsághír a 20. század első másfél évtizedében, hogy himlőoltás lesz a balotai és a füzesi iskolában.72 Római katolikus mise és református istentisztelet („pusztai istentisztelet") helye évtizedeken keresztül a tanyai iskola.73. A balotai gazdák az állami elemi iskolában műkedvelő előadást és táncmulatságot rendeztek, például 1912. február 17-én.74 A szórakozás mellett a közösségi célok elérésére is szerveztek bálokat. A nemes célok közé tartoztak a tanyai könyvtárak is.

 

14. Az Ötvenfa fehérnyár bokor, 1960

 

15. Az Ötvenfa arányai, 1960

 

Az első világháború előtt Balotán és Fűzesen is volt olvasókör, népkönyvtár. Ismerjük a Balotapusztai Népkönyvtár Felügyelő Bizottságának névsorát 1898-ból. Közöttük Kiskunhalas és Balota több vezető személyisége szerepelt: dr. Babó Mihály országgyűlési képviselő, dr. Dobozy István, Gaál Endre gimnáziumi tanár, id. Halász D. Ferenc, dr. Hermán Ferenc, dr. Hoffmeister Juda, Szalay Zsigmond iskolaigazgató, Szekér Pál, dr. Szilády Áron református lelkész, akadémikus, Török István, Vári Szabó István polgármester. Póttagok: Berki Antal ügyvéd, dr. Farkas Imre országgyűlési képviselő, dr. Kolozsvári Kiss István országgyűlési képviselő, Kovács Károly.75 A Balotapusztai Népkönyvtár javára bizonyosan tartottak táncmulatságot 1898, 1901, 1911 báli időszakában. Az utóbbi „gazdasági táncmulatság" 45 korona tiszta jövedelmet eredményezett, az eseményen 120-an voltak jelen.76 A Fűzespusztai Népkönyvtár Egyesület 1907. június 2-án bált rendezett a füzesi iskola tantermében.77 A Fűzespusztai Népkönyvtárnak a korabeli újságíró véleménye szerint nagy könyvtára volt. Elhatározták, hogy november és február hónapok között vasárnap délutánonként az iskolánál a művelődés és a társas élet előmozdítására lapokból, felolvasásokból és előadásokból tanulnak.78 1932 februárjában a Fűzespusztai Népkönyvtár elnöke Monda Benő volt. A füzesi iskolában nagyszabású műkedvelő előadást szerveztek a polgármesterjelenlétében.79 Ez az egyesület 1946-ig, megszüntetéséig létezett.80

1912-ben Balota területe 11321 hold 673 négyszögöl, Göbölyjárás 3899 hold 1129 négyszögöl. Valószínűleg a korábbi évek kataszteri térképezése kapcsán Göbölyjárás területe növekedett, Balotáé csökkent.81

1906-ban már foglalkoztak a Szeged és Kiskunhalas közötti helyiérdekű vasút tervezgetésével, előkészítésével. A későbbi elképzelések szerint Balotát is érintette volna a nyomvonal: Kiskunhalas, Felsőszállás, Zsana, Eresztő, Balota, Mérges, Kígyós, Dorozsma, Szeged. A 62 km hosszúságból 22 km a kiskunhalasi határban épült volna. Terveztekmég 14 állomást (5 halasit), 12 megállóhelyet és 145541 négyszögöl földterület kisajátítást.82 Sok más terv mellett ezt is meghiúsította a háború.

Az 1914-1918 közötti években zajló első világháború - annak ellenére, hogy közvetlen harcok Kiskunhalason nem folytak - nem kímélte az itt élőket. 1914-től 2000 katona és 600 népfelkelő vonult be a város lakói közül.83 A hátországban élőknek a nélkülözés, drágaság, pénzromlás, hatósági árak, jegyrendszer, rekvirálás, bizonytalanság, a bevonultakért való aggódás megpróbáltatásait kellett elszenvedniük.84 A háború miatt Kiskunhalason állomásozó 52. gyalogezred Balotán tartott több alkalommal lőgyakorlatot 1915 júliusa és novembere között.85 A göbölyjárási ifjúság 1918. április 1-jén, húsvét másnapján az iskolában jótékonysági táncmulatságot rendezett a háborúban elesett halasi katonák özvegyei és árvái javára Bán György tanító vezetésével.86 A göbölyjárási iskolában 1918. augusztus 25-én a Vöröskereszt Egylet javára szerveztek bált.87

Az első világháború Balotáról származó hősi halottjai közül 45 nevét ismerjük. Az alsóbalotai emléktáblán 25 név (a márványtábla az iskola falán volt, ma a település főterén), a felsőbalotai hősök emlékmüvén 20 név szerepel (az iskolánál ma is). Alsóbalotai hősi halottak: Antalházi Lajos, Bálint András, Berta Antal, Berta János, Bozsó István, Csanádi András, Csömöre Lukács, Deák Ferenc, Dobó Mihály, Hajdú Miklós, Hugyec Lajos, Kalmár József, Károly Ferenc, Király Gy. Imre, Léder István, Léder János, Mityók Dezső, Német István, Pap János, Pálfi Ferenc, Rácz Vilmos, Szűcs István, Tapodi Balázs, Vásárhelyi István, Vőneki János. Felsőbalotai hősi halottak: Ábrahám Kálmán, Babó Balázs, Babó István, Balázs István, Ballá István, Boor Cs. Balázs, Brecska Antal, Czékus Sándor, Dicső István, Fodor István, Gárgyán István, Hegedűs B. Tamás, Horváth István, Kiss O. Imre, Szécsi János, Tanács József, Tóth B. Balázs, Vass János, Vass Kálmán, Vájna Sándor.

 

16. Az első világháborúban elesett alsóbalotaiak

 

1918 ősze és az 1919-es forradalom újabb megpróbáltatásokat hozott. 1919-ben többek között a „pusztán lakókat végig rekvirálták".88 A magyar fegyverszünet után a demarkációs vonal Balota dél-nyugati szegleténél húzódott. A Thorma János Múzeum gyűjteményében lévő korabeli térképen pontosan szerepel az ideiglenes határvonal és a szemben álló csapatok adatai Baja és Kiskunhalas térségében.89 Környékünkön szerb megszállás alá került 1918 végére: Tataháza, Bácsalmás, Mélykút, Tompa, Kelebia, Szabadka. A magyar oldalon feküdt: Jánoshalma, Kisszállás, Kiskunhalas (benne Balota is), Öttömös, Pusztamérges. A felsőbb magyar alakulathoz tartozó XIV. század Jánoshalma és Kiskunhalas (Göbölyjárás keleti széléig) környékén állomásozott, a XIII. század pedig Balota, Zsana, Pusztamérges területén. Egy eddig elképzelhetetlen új helyzet jött létre. A történelmi Magyarország közepén fekvő Kiskunhalas határváros lett.

 

17. Az első világháborúban elesett felsőbalotaiak

 

18. Demarkációs vonal Balota haláránál, 1919

 

Kiskunhalas a tanácsköztársaság után román megszállás alatt volt 1919. augusztus 8-tól kezdve november 18-ig.90

Az 1920-as évekre a korábbinál nagyobb lendületet vett az egyesületek alakulása. A göbölyjárási ifjúság 1921-ben, húsvét első napján bált szervezett az alakulandó népkönyvtárjavára. A létrejött Göbölyjárási Népkönyvtár Egyesület a könyvtár fejlesztésére szüreti táncmulatságot tartott tombolával, szépségversennyel 1921. szeptember 18-án.91

A korszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztésére és alkalmazására megalakult a Göbölyjárási Gazdakör 1926. március 14-én. Elnök: Szakáts Károly. Alelnök: ifj. Dietrich Fülöp, Keresztúri János. Titkár: Baán György tanító. Pénztárnok Jakabcsics Jenő. Háznagy Szász Imre. Ellenőr Zilah István. Választmány 15 tag. Pótválasztmány 4 tag. Felügyelőbizottság 5 tag.92 1927-ben működött a Kiskunhalasi Gazdasági Egyesület göbölyjárási csoportja.93 A Balotai Gazdakör is tevékenykedett, mert két égető balotai kérdésről, a műút építéséről és a vadvizek levezetéséről értekezletet tartott 1928. március 28-án.94 Valószínűleg mindkét gazdakör szorgoskodott az elkövetkező években is, s a Kiskunhalasi Gazdasági Egyesület 1935-ben létezett 14 tanyai központjai közé tartoztak.95

A Levente mozgalom jeles napja volt 1924. december 6. Ekkor alakult a Göbölyjárási Levente Egyesület a vármegyei levente egyesület kétnapos szervezési ünnepén, a göbölyjárási iskolánál.96 Egyebek mellett a göbölyjárási levente kör 1925. január 18-án jótékonysági táncmulatságot szervezett Kiskunhalason a 48-as kör helyiségében.97 A rendszeres levente foglalkozások sorában 1933. szeptember 8-án Fűzesen és Göbölyjáráson, szeptember 9-én Alsóbalotán, szeptember 10-én Felsőbalotán volt szervezett program.98

Az 1920-as évek nekilendülését megtörte az 1929-1933 közötti gazdasági világválság. A halasi puszták nyomora - a mindennapi éhezés, nélkülözés - súlyossá vált.

Balota vidéke társadalom szerkezetének jellemzésére az egész Kiskunhalasra vonatkozó adatokat soroljuk fel. 1935.ben 100 hold földnél nagyobb területtel bíró nagygazda (4,23 %) rendelkezett a terület 46,54 %-val. 50-100 hold közötti gazda (5,09 %) bírta a földek 18,46 %-át. 5 és 50 hold közötti kisgazda (33,64 %) földje 30,48 %. 5 holdnál kevesebbel rendelkező törpebirtokos (57,04 %) csak a földek 4,52 %-át művelhette Az utóbbiak közül 1 hold alatti (26,89 %) csupán a földterület 0,57 %-át mondhatta magáénak."

A legjelentősebb nagygazdák és úri birtokosok (100 kh felett, a későbbi Balotaszállás területén, 1940 körül): Farkas Elek országgyűlési képviselő (1200 kh), Czagány Mákos család több tagja (kb. 800 kh), Halász Darabos testvérek (5 család, kb. 800 kh), Schneider testvérek (600 kh), Makay Károly gyógyszerész és felesége Babó Matild (350 kh), dr. Nagypál Ferenc ügyvéd (300 kh), Pázsit Antal a városi képviselőtestület elnöke és Fekete Imre polgármester apósa (300 kh), Nagykálózi József (150 kh), Babó Kálmán és Babó Zoltán (130-130 kh), Morava Ferenc (130 kh), Gönczi Benő (120 kh), Zsótér Antal szabadkai milliomos (120 kh). A jelentősebb birtokosok közé tartoztak: Borbás Imre ügyvéd, Monda család, Kosár Imre (75 kh), Tombácz István szegedi téglagyáros (70 kh szőlő), Dietrich Fülöp szegedi kereskedő (60 kh szőlő). A tucatnyi középparaszt (pl. Bánóczki család, Király Gyenge család tagjai) nehezen bírta a versenyt a nagy gazdákkal. 1945 előtt az e területen élő megközelítően 2800 főnyi lakosság döntő többsége 1-5 holddal rendelkező szegényparaszt, vagy még kisebb földű cseléd, részes, napszámos volt.100

A terület műveltségbeli helyzetére jellemző adatot nyújt az 1930. évi népszámlálás. Balota 2043 lakója közül ír és olvas 1151. Göbölyjárás 569 fős népessége közül ír, olvas 385. Ekkor a két puszta lakóinak több mint 41 %-a analfabéta volt.101

Igazi segítség nem érkezett a szegényeknek. A Kiskunhalasi Stefánia Szövetség a Göbölyjáráson 1929-ben alakult tanyai fiókján keresztül próbált védőnői tevékenységgel és jótékonykodással, karácsonyi ajándék osztásával szolgálni.102 A kulturális élet területén jelentősnek mondható a fokozott népművelői munka az 1930-as évek közepén. Ennek fő helyszíne a Göbölyjárás II. iskola volt (1937-ig a Stefánia Szövetség-féle csecsemőotthonban működött). Egy-egy népművelési záróünnepélyen befejezték a téli program sorozatot (pl. a hitélettel, vallásossággal foglalkozó és ismeretterjesztő előadásokat), zárásul színdarab következett. 1936-ban a fő szervezők: Topolay Elekné tanítónő, Nagy Irma és Haynal Anna védőnők.103

Részben a pusztákon élők gondjainak megismerésére, megoldására szervezett Fekete Imre polgármester tanyabejárásokat az 1930-as években. 1930-ban a polgármester vezetésével a Földművelésügyi Minisztérium kiküldöttei 3 napos határjárás során vizsgálták meg Kiskunhalas határát.104 1932. október 6-11. között tartottak tanyabejárást Kiskunhalason Fekete Imre polgármester és gróf Teleki Mihály vezetésével. Balotán és Göbölyjáráson október 8-án került erre sor. A nap programja, útvonala a következő: Monda Benő, Pázsith Antal, Nagykálózi József tanyái, majd a Sasheverőn át a Ditrich birtok és a Kis-Olajos tanyák, végül az iskola.105 „Hosszú évtizedek óta tartó sérelmek orvoslását várja a halasi tanyák népe" címmel jelent meg cikk a látottakról. Nyilatkozatok születtek a tanyabejárások tapasztalatairól: tanyaközpontok szükségesek, fontos a gyümölcstermesztés fejlesztése és az útépítés, például a balotai műút kiépítése.106 A tanyabejáró bizottság elismeréssel adózott Babó Lajos göbölyjárási gyönyörű kajszibarackosának. Balotán jelentős a paprikatermelés, itt látták a legszebb baromfitenyészeteket. A Ditrich-féle szőlőtelepen jelentős a csemegeszőlő termesztés. 107 Habsburg József Ferenc főherceg 1937. május 29-én járt Balotán és Göbölyjáráson. Tanyalátogatási programja: (Göbölyjárás) tenyészállat telep, (Balota) Halász Darabos Balázs birtoka, Vajna-féle birtok, Czékus Balázs tanyája, Kis O. Sándor birtoka, (Göbölyjárás) ifj. Ditrich Fülöp mintabirtokán és telepén ebéd.108

1932-ben ifjú Nagy Szeder István építészmérnök hallgató elkészítette az összes kiskunhalasi tanyatulajdonost szerepeltető könyvét és térképét. A könyvben 371 balotai és 108 göbölyjárási tanya szerepel. Balotán 374 tanyai épület létezett. A tanyák számozása 1-től 367-ig történt. Nem létezett, ül. a listában nem szerepelt 5 (10, 240, 308, 312, 364 számú), több esetben alszámozást is alkalmaztak (pl. 33 l/a). A 374 épület között volt 3 iskola is. Göbölyjáráson 116 épület állt. A számozás 112-ig terjedt. A perszámok mellett a 60. szám már nem volt használatban. A tanyák számának eléréséhez le kell számolnunk még 8 épületet, mert 1 csecsemőotthon és 7 vasúti épület (állomás és őrházak) is működött itt.

Az 1932-es balotai és göbölyjárási tanyatulajdonosok között sok szegedi, szeged-alsótanyai nevet találunk: Ábrahám-Fúrús, Baka, Bata, Bálint, Bánócki, Bárkányi, Bodó, Bóka, Borbás, Bozsó, Börcsök, Császár, Darázs, Dicső, Dobó, Dóci, Engi, Farkas, Födi, Gárgyán, Hajdú, Hegedűs, Huszta, Jójárt, Katona, Kazi, Király-Gyenge, Kis-Olajos, Kocsis, Krisztin, Lovászi, Makra, Martonosi, Masa, Mityók, Nacsa, Oltványi, Otott-Kovács, Ördög, Paplógó, Pálfy, Puskás, Savanya, Sebők, Simon, Szabó-Batancs, Szekeres, Széli, Szögi, Szűcs, Tanács, Tandari, Tóth, Turcsi, Varga, Vecsernyés, Vőneki, Zsikó.109 A tanyatulajdonosok között nem szereplő, de Bálint Sándor szerint szegedi származású családok: Bíró, Bité, Csala, Csipak, Csiszár, Deák, Fekete, Hegedűs-Bite, Jakus, Kátai, Kerekes, Kiri, Kiss, Kismarton, Kispál, Kispéter, Komócsin, Magda, Ónozó, Palotás, Rabi, Sárkány, Tombácz, Tömösvári, Veszelka,110 Kiskundorozsmai eredetű családnevek: Cékus, Kollár, Márta, Sándor, Soós, Tajti, Tapodi.111


6. táblázat. Balotai tanyatulajdonosok, 1932

Név Tanyaszám Cékus Balázs 351 Födi György 269
    Cékus Balázsné 206 Gaál Petemé 280
Ábrahám Józsefné  115 Cékus Etel 352 Gárgyán István és társai 320
Ábrahám-Fúrós András 48 Cékus Flórián és társai 354 Gorác István 283
Ábrahám-Fúrós Mátyás  47 Cékus István 353 Gönci Benő 191
Babenyec-Csonka László  64 Cékus János 184 Guci Imre 293
Babó Benő örökösei 159 Cékus János 202 Gyenizse Benő 169
Babó Benő örökösei  223 Cékus János 355 Gyenizse Imréné 62
Babó Janka 9 Cékus Kálmánné 186 Hajdú Máté 309
Babó József örökösei 160 Cékus Mihály 185 Halász-Darabos Balázs 70
Babó József örökösei  222 Cékus Sándor 189 Halász-Darabos Ferenc 35
Baka Imre  250 Cibolya Mihály 348 Halász-Darabos Gyula 32
Balázs Sándor  153 Cibolya Sándor 346 Halász-Darabos Gyula 33
Barina-Kötönyi Vencel 103 Combos Lajosné 165 Halász-Darabos Imre 36
Barina-Kötönyi Vencel 105 Csanádi Andrásné 322 Halász-Darabos Imre 81
Barina-Kötönyi Vencelné 190 Császár András 140 Halász-Darabos Imre 82
Bata Antal  325 Császár Ferencné 323 Halász-Darabos Kálmán 72
Bata Ferenc  291 Csiszár János 5 Halász-Darabos Kálmán 73
Bata József 344 Csöke Pál 260 Halász-Darabos Károly 69
Bata Pál  311 Csúcs József 95 Halász-Darabos Károly 142
Batiz János  26 Csuka János 158 Halász-Darabos Lajos 71
Batiz Sándor  40 özv. Demus Andrásné 86 Halász-Darabos Sándor 201
Bálint Antal 88 Dicső Ferenc 18 Harkai Györgyné 136
Bálint Antal  89 Dicső Ferenc és társai 145 Harnóci-Lisztes Károly 104
Bálint Imre  87 Dicső István 166 Hegedűs-Bite István 117
Bálint Józsefné 326 Dicső István 168 Hegedűs-Bite István

örökösei

 
Bálint Lukácsné 187 Dicső Istvánné örökösei 108 334
Bánócki Balázsné  151 Dittrich Fülöp 132 Hegedűs-Bite János 350
Bánócki Balázsné 152 Dittrich Fülöp 133 Hegedüs-Bite Lajos 99
Bánócki Imre  85 Dittrich Fülöp 134 Hegedűs-Bite Tamásné 101
Bánócki Vendel  84 Dobó István 257 Hegedűs-Bite Vince 343
Benke István  229 Dobó Józsefné 100 Hegyi Ferenc 340
Berta Mihályné 200 Dobó Julianna 99/a Hegyi István 263
Bodó András 331 Dobó Mihályné 282 Hegyi Lajos 157
Bóka Imréné  122 Dóci József 215 Hegyi Mihály 265
Bor-Csatrang István

és társai

  Dóci Tamás 137 Hegyi Mihály 266
161 Dudás Vince 7 Herédi József és társai 339
Bor Csatrang István és társai 237 Elő-Gelvás Ferenc 25 Horváth Imréné 171
Borbás Lajos 114 Elő-Gelvás Ferenc 51 Hudák János 170
Bozsó Antal  324 Elő-Gelvás Gyuláné

örökösei

  Hugyec Ferenc 39
Bozsó Istvánné és társa  299 198 Hugyec Péterné 264
Bozsó János  4 Engi György 284 Huszta Lukács 203
Börcsök Miklós 357 Falusi Ferenc 247 Huszta Lukács 205
Brancs Vilmosné  164 Faragó Balázsné 52/a Imhóf József 37
Brecska István  63 Farkas Antal 41 Isaszegi Mátyás 274
Bútor János  261 Farkas Ferenc 228 I. számú iskola 150
Cagány-Mákos Ferencné  19 Farkas Ferencné 303 II. számú iskola 305
Cagány-Mákos Ferencné 20 Farkas József 144 III. számú iskola (Eresztői) 27
Cagány-Mákos Istvánné 21 Farkas Mihály 224 Jójárt Antal 93
Cagány-Mákos Istvánné  22 Farkas Mihály 329 Kappan-Tóth Mihályné 2
Cagány-Mákos Istvánné  74 Farkas Mihályné 76 Katona János 279
Cagány-Mákos József 30 Fácán Lajos 276 Kazi Ferenc és társai 120
Cagány-Mákos József  31 Figura Lajos 194 Kazi József 361
Cagány-Mákos Kálmán  29/a Figura Lajos 213 Kádár-Németh István 230
Cagány-Mákos Lajos 28 Fimpl István 304 Károly Istvánné és társai 256
Cagány-Mákos Lajos 29 Födi András 268 Kecskés Andrásné 337
Cékus Balázs 177 Födi Anna 270 Király István 287
Király-Gyenge Benő 244 Mityók Imréné 209 Rapcsanyi Antal 248
Király-Gyenge János 34 Mityók József 208 Rapcsanyi István 258
Király-Gyenge Máté 241 Molnár-Lajos János 235 Rác János 3
Király-Gyenge Vendelné

és társai

  Móra Péter 92 Rác János 367
83 Nacsa György 272 Rác Mátyás 12
Kis János 107 Nacsa György 310 Rádóci Józsefné 68
Kis János 116 Nacsa Vince 285 Rechnicer Károly örökösei 259
Kis Jánosné 313 Nagy Jánosné 180 Rehák János 6
Kis József 174 Nagy Menyhért 359 Rózsa Menyhértné 294
Kis-Olajos Lajos 127 Nagy-Bíró Sándor 267 Samu András 220/a
Kis-Olajos Lajos 163 Nagy-Farda Benő 288 Savanya András 300/a
Kis-Olajos Sándor 128 Nagy-Kálózi Imre 141 Savanya János 301
Kis-Olajos Sándor 162 Nagy-Kálózi József 221 Savanya Péter 302
Kis-Péter János 362 Nagy-Lüki István 252 Sándor Antal 60
Kis-Péter József 366 Nagy-Lüki József 253 Sándor János 61
Kis-Péter Szilveszter

Kiskunhalasi ref.

363 Nagy-Pál Ferenc 236 Sándor Józsefné 58
  Nagy-Pál Sándor 65 Sándor Mihály 59
egyházközség

Kiskunhalasi ref.

77 Nagy-Pál Sándor 126 Sánta Pál 210
  Nagy-Pál Sándorné 66 Simon Ferenc örökösei 42
egyházközség

Kiskunhalasi ref.

78 Négyökrü András 290 Simon-Hajdú Illés 216
  Németh Gábor 316 Sipos Mihály 45
egyházközség

Kiskunhalasi ref.

79 Németh Gábor 365 Soós Balázs 15
  Németh József 91 Soós Dezső 13
egyházközség 80 Németh Sándor 306 Soós Imre 14
Kocsis András 129 Nyári József 286 Soós István 23
Kocsis Andrásné 138 Nyári József 289 Soós Károly 356
Kocsis József 214 Nyári József 307 Soós Sándor 11
Kocsis József 296 özv. Oláh Istvánné 148 özv. Stangl Gyuláné és társa 154
Kollár Lajos 197 Oláh Sándor 148/a Sutka Sándor 196
Kosár Antal 156 Oláh Sándor 148/b Szabó Antal örökösei 118
Kosár Józsefné és társai 155 Oltványi Győző 327 Szabó-Batancs István 335
Kothenc József 233 Onhausz Jakab 46 Szegedi István és társai 358
Kothenc Sándor 234 Onhausz Mátyás 273 Szécsi Pálné 124
Kothenc Vince 225 Orbán István 277 Széli Józsefné 192
Dr. Kozma Dezső örökösei 271 Orbán Lajos és társai 75 Széli Józsefné 193
Königsberg Károly és társa 149 Otott-Kovács Antalné 347 Széli Jószefné 212
Königsberg Károly és társai 238 Otott-Kovács József 338 Szilassi János 44
Königsberg Károly és társai 239 Ördög Gergely 217 Sziráki György 341
Krisztin József 226 Ördög Józsefné örökösei 17 Szögi Imréné 281
Kukorica Ferenc 254 Ördög Józsefné örökösei 57 Szűcs István 292
Lázár Vince 360 Pap Ferenc 90 Szűcs János 56
Lengyel József 255 Pap Ferenc 180/a Tajti Mihály 8
Léder Istvánné 315 Pap György 173 Tallér Benő 138/a
Léder János 318 Pap Imre 96 Tallér Benő és társai 49
Léder József 314 Pap István és társai 94 Tallér Ferenc 53
Léder József 317 Pap József 93/a Tallér Gábor 24
Léder Lajos 319 Pap-Birgés Jánosné 16 Tallér Jenő 220
Losonc Ferenc 143 Paplógó Márton 195 Tallér Kálmán 52
Lovászi József 176 Paplógó Márton 262 Tallér Vendel és társai 50
Lovászi József 199 Patyi Péter 55 Tanács Antal 298
özv. Makra Ferencné 167 özv. Pálfy Ferencné 328 Tanács Ferenc 146
Martonosi Pál 251 özv. Pálfy Ferencné 349 Tanács Ferenc 175
Martus János 275 PálfyMihály 336 Tanács Gáspár és társai 172
Mása István 147 Pásztor József 131 Tanács János 300
Márta István 219 Péter Kálmán 249 Tanács Mátyás 110
Márta Márk 218 Péter-Szabó István 228 Tanács Mihály 178
Mészáros Antal 1 Porzsolt Balázs 330 Tanács Mihály 321
Míg Géza 295 Puskás Imre 345 Tanács Sándor 109
Mityók Imre 207 Puskás Józsefné és társai 54 Tanács Vince 211
Tandari Antal 111 Tóth-Nagy József 182 Vas József 245
Tandari Imre 113 Tóth-Nagy Józsefné 183 Vas Sándor 188
Tapodi József 297 Török Antal 135 Vásárhelyi Ferenc 232
Temesvári Imre 97 Tumó Lajos 243 Vecsernyés István 139
Temesvári Imre 98 Tumó Istvánné 242 Virág József 346/a
Terhes István 227 Turcsi Ferenc 121 Virág Péter 43
Tóth Antal 102 Turcsi István 123 Vizkeleti József és társai 38
Tóth János 231 Turcsi János 119 Vőneki Ferenc és társai 67
Tóth Márton és társai 112 Vajas-Ordög Ferenc 278 Vőneki István 33 l/a
Tóth-Baranyi Elekné 130 Varga György 125 Vőneki János 333
Tóth-Baranyi Mór 135/a Vas Imre 179 Vőneki János és társai 332
özv. Tóth-Nagy Györgyné 106 Vas István 342 Zsikó István 246
Tóth-Nagy Györgyné 181 Vas János 204    

Forrás: Nagy Szeder István, 1932

 

Balota gazdasági szempontból Halas helyett Szeged felé kezdett igazodni. A néhány nagyobb birtokú gazda, akinek Halason volt háza nem érzékelte a balotai panaszokat, az 5 -10 holdas homokon küzdő kisgazdák (a balotaiak zöme) problémáit.l'2 Piacot akart Balota, mert messze estek Halastól. A település napszámosai kénytelenek voltak Pusztamérgesre, Öttömösre gyalogolni munkáért. Czékus Balázs alsóbalotai szélmalma mellett ingyen területet ajánlott fel piac céljára.113

Mivel Balota déli része 20-25 km-re fekszik a várostól, gazdasági és társadalmi szempontból is fő problémává vált a korszerű műút megépítése. A halasi határban élők súlyos panasza, hogy gyakran járhatatlanok az utak. Ez akadályozta őket a termés értékesítésében, nehezítette a mezőgazdaság fejlődését.114 Az utat egészségügyi szempontból is fontosnak tartották „A külterületi tanyarendszer egészségügyi viszonyainak fejlesztésére nézve legnagyobb fontossággal bírna a tanyai utaknak a kiépítése. Ezáltal a tanyai lakosság könnyebben elérhető és közelebb hozható lenne a város egészségügyi és kulturális intézményeihez, a tanyai betegeknek orvoshoz vagy kórházba való szállítása mentőautóval a legrövidebb idő alatt megtörténhetne és nem kellene - mint jelenleg - az orvosnak egy-egy tanyai beteg meglátogatásával esetleg egy egész napot kocsizással töltenie."115 Mivel „sok putrilakó törpebirtokosnak nincs kocsija, hogy az orvost kihozza a városból" Czagány Károly gazda szerint is sok balotainak keserves kálváriát kell járni, mire orvoshoz jutnak: „Egyik szomszédomnál beköszöntött este a betegség. A házbeliek elmentek kocsit keresni. Négy-öt kilométeres körzetet be kell ilyenkor kóborolni, míg valahol egy használható ló, meg kocsi akad. Mikorra kocsit kaptak, éjfél elmúlt. Három óra az út halasig, ugyanannyi vissza. Reggel volt, mire az orvos a beteghez kiért és dél is elmúlt, mire az orvost visszavitték, az orvosságot meg kihozták a városi patikából. Majdnem kerek 24 órába kerül tehát, mire a balotai homoktaposó orvosságot kap, ha megbetegszik."116

 

7. táblázat. Göbölyjárási tanyatulajdonosok, 1932

Név Tanya szám Gyenizse Imre 97 Nagy-Pál Ferenc 21
    Gyenizse József 66 Nagy-Pál Ferenc 28
Ácsai Varga András 41 Gyenizse-Vörös Sándor 110 Nagy-Pál Ferenc és társa 22
Agócs Ferenc 53 Gyenizse-Vörös Sándor 111 Nagy-Pál Sándor 63
Agócs Illés 86 Gyurkó József 36 Nádasdi Pál 44
Agócs Imre 73/a Hegyi Imre 69 Patyerkó Ferenc 35
Ábrahám-Fúrós Andrásné 32 Hell Jakab-Jenő 72 Pázsith Antal 108
Ács István 70 Huszti István 73 Pázsith Antal 109
Ács Istvánné Jakabcsics Ernő 61 Pitlik Béla 52
Babenyec-Csonka László 34 Jakabcsics Ernő 82 Róka György 38
Babó Inna 99 Jenéi József 75 Rokolya István 14
Babó Irma 100 Kammerer József 26 Rokolya Pál 15
Babó Lászlóné 94/a Katona János 9 Sarok Balázs 81
Babos Sándor 27 Kaus István 7 Sarok Balázs 84
Bajusz József 98 Kaus Sándor 50 Sebők Vincéné 24
Bakos Jánosné 59 Kazinci Mihályné 103 Simon Zoltán 13
Balogh György 4 Keller József 29 Sütő Lajos 5
özv. Barkó Antalné 16 Keller József 29/a Szabó-Csikmák Lajos 77
Bárkányi Jánosné 3 Keresztúri János 83 Szekeres József 10
Bezdán József 47 Kis István 54 Szűcs József 55
Borbás Imréné 19 Kis János 42 Szűcs Péter 71
Brecska Mihály 33 Kocsis Istvánné és társai 67 Takács Antalné 51
Bújna Mihály 58 Kollár Pál 78 Tanács György 25
Csecsemővédő otthon 48 Kovács Antal 12 Tóth Ferenc 94
Cseszmegi Sándor 57 Kubina István 49/a Tóth István 45
Csikós Sándor 1 Kugyelka Bertalanná 23 Tusori Imre 30
Csúcs József 8 Majorcsák Jánosné 101 Uricska János 56
Darázs Imre 76 Miklós-Balogh János 49 Vasút: állomás, megállóhely 93
Dittrich Fülöp 11 Miklovics Károly 68 Vasút: 93 számú őrház 96
Érsek György 39 Morava Ferenc 90 Vasút: 93/a számú őrház 95
Faddi István 20 Morava Ferenc 91 Vasút: 93/c számú őrház 92
Faddi István 88 Morava Ferencné 102 Vasút: 93/d számú őrház 89
Fodor Mihály 43 ö. Nagy Istvánné 64 Vasút: 94 számú őrház 105
Fodor Mihály 65 Nagy Simon 40 Vasút: 95 számú őrház 112
Födi Lajos 46 Nagy-Kálózi Imre 79 Viszmeg Lajos 17
Födi Mihály 74 Nagy-Kálózi Imre 87 Viszmeg Lajos 18
Földvári Istvánné örökösei 73/b Nagy-Kálózi József 62 Vőneki Pál 104
Füri Lukács 2 Nagy-Kálózi József 80 Zádor-Fekete Imréné 37
Gszelmann Jánosné 85 Nagy-Kálózi József 106    
Gyenizse Imre 31 Nagy-Kálózi Józsefné 107    

Forrás: Nagy Szeder István, 1932

 

1926-ban kezdődött a balotai út építésének hosszú története. Kiskunhalas felterjesztést írt a kereskedelmi miniszternek, hogy a balotai utat vegyék fel újból az állami utak közé.117 1927 márciusában Halas város közgyűlése határozatot hozott a balotai út építéséről: ez a Szabadkai úton kezdődne, letér Göbölyjárás felé, ezen keresztül Balotáig, majd a halasi határig.118 Thuróczy Dezső polgármester 1927-ben és 1928-ban is próbált segélyt vagy államkölcsönt (100 ezer pengőt) szerezni az útépítéshez.119 1930-ban született meg az első siker, a Kereskedelmi Minisztérium 38000 pengőt utalt ki a szabadkai és a Balota-Öttömös közötti makadám út építésére.120 1931 január elején megkezdték a balotai út kiépítését. Ekkoriban kezdődött a vita az út nyomvonaláról. A tervek szerint a nagybalotai földes út vonalát követve épült volna Göbölyjárástól, de a Kisbalota határrészen élők ezt ellenezték.121 1932 elejétől a balotai út törvényhatósági, azaz vármegyei fenntartású út lett.122 1932 márciusában megkezdték a balotai út földmunkáit a göbölyjárási vasútállomástól, és a szabadkai út földmunkáit Kisszállás felé.123 1931-1934 között a Kiskunhalas-Balota-Öttömös útból 14 km makadám út elkészült (Ebből 9 km hosszúságú a Szabadkai úti elágazásig.) A Kiskunhalas-Szabadka törvényhatósági útból is elkészült további 2 km az elágazástói.124 1935-ben tovább építették az utat. Balotán még 8-9 km hiányzott Öttömös felé, a határig. Készen volt a Nagypál Sándor tanyáig. Az építés folytatásának két elképzelése: nagybalotai út, ill. a kisbalotai út kiépítése.125 Végül a két útvonal terv között épült meg a műút. 1935 végén Pusztamérgesről küldöttség járt a kiskunhalasi városházán a plébános és a főjegyző vezetésével. Azt javasolták, hogy a vármegye útépítési programjában szerepeljen új útelágazás a balotai útról Mérges felé.126 1936-ban megakadt a balotai út tovább építése, de 1937-ben földmunkáit Öttömösig elvégezték. A kikövezés lassabban haladt.127 Az utóbbi évben a Balota-Öttömös útból Pusztamérges felé kiágazó bekötőút előmunkálatai is megkezdődtek.128 1938 decemberére teljesen elkészült a Kiskunhalas-Öttömös út. Félmillió pengőbe került a 23 km út megépítése.129 Ekkor 1941-re tervezték a balotai útnak Pusztamérgessel való összekötését a vármegye illetékesei.130

 

19. Kiskunhalas határtérképe, 1940. Nagy Szeder István térképe

 

A két világháború között több emlékművet és kőkeresztet is állítottak Balota pusztán. Alsóbalotán 1928. december 4-én, az iskola falán helyeztek el az első világháborús hősök tiszteletére emléktáblát. Ezen a napon közadakozásból kereszt- és harang-szentelés is történt.131 A harang felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE SZT. MARGIT TISZTELETÉRE. MOHÁCSI VÉSZ ELŐTT BALOTA PUSZTÁN LÉVŐ RÓM. KAT. EGYHÁZ, VALAMINT AZ 1914-18. TARTÓ VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT HŐSÖK EMLÉKÉRE AJÁNDÉKOZTA A KATH. NÉPSZÖVETSÉG 1927 ÉVBEN. ÖNTÖTTE BODITSI S. BAJÁN SZ: 1641 ,"132 Az emléktáblát Gulyás József halasi sírköves készítette. „A hazáért 1914-1918" felirat alatt olvasható a 25 alsóbalotai hősi halott neve. Az iskolánál kőkeresztet is állítottak a következő felirattal: „Isten dicsőségére Balota pusztán a mohácsi vész előtt fennállott róm. kath. egyházközség valamint az 1914-18 évi világháborúban elesett hősök emlékére emelték a balotai katholikus hívek. Az itt álló harangot a Kath. Népszövetség ajándékozta az úr 1927-ik esztendejében. A kereszt felállításához hozzájárultak: Szabó B. István, neje Hajdú Borbála, Oltványi Győző, Fimpl Lajos, Rácz János, Hajdú Máté." (Az alsóbalotai márványtábla és a kereszt 2000. augusztus 20-tól Balotaszállás főterén látható. Ezen a napon avatták fel az új haranglábat az alsóbalotai haranggal a balotaszállási templom mellett.)

 

20. Alsóbalotai elsővilágháborús hősihalottak emléktáblája, 1928

 

Felsőbalotán 1935. szeptember 22-én országzászlót és hősi emlékművet avattak az iskolánál. A Balotáról bevonult és az első világháborúban hősi halált halt katonák nevét is feltüntető emlékmű közadakozásból készült. A puszta lakossága csaknem kivétel nélkül részt vállalt ebben. Ugyanekkor a Halász Darabos Kálmán birtokos által épült kőkeresztet is felszentelték. Az eseményt a Schneider tanító házaspár (Schneider Béla és Schneiderné Ecsedy Erzsébet) szervezte.133 Az emlékmű leírása: koronán kettőskereszt. Középen a „Csak sast nemzenek a sasok" felirat alatt magyar szent korona, turul dombormű, ül. a történeti és a trianoni Magyarország térképei között „így volt - így lesz" és Nem - nem soha" sorok. A két szélső pilléren a „Hazáért" és „1914-1918" bevésések alatt a korábban már felsorolt 20 felsőbalotai hősi halott névsora következett. Az emlékmű talapzatán: „Felső-Balota gazdapolgárainak áldozatkészsége. Bogdán A." (A készítő sírkőfaragó neve.) S végül az állítás évszáma: „1935". A kereszt lábazatán márványtáblára vésve: „Isten dicsőségére állíttatta Halász D. Kálmán és családja 1935." A műkő lábazat felirata: „A mohácsi vész előtt itt állott Balassaszállása róm. kath. egyházközség emlékére 1935."(Az emlékmű ma is a felsőbalotai iskolánál található, a kereszt kb. 1970 óta a balotaszállási temetőben áll.)

 

21. Az országzászlós hősi emlékmű és az új kereszt az avatáskor. Felsőbalota, 1935. szeptember 22.

 

22. A felsőbalotai emlékmű, 1980 körül

 

23. A felsőbalotai kereszt az avatás napján, 1935

 


24. A felsőbalotai kereszt avatása

 

25-26. Az alsóbalotai kereszt, 1928



27-28. A felsőbalotai kereszt, 1935

 

29-30. A pap kereszt, 1928



31-32. Az alsóbalotai kereszt, 1928

 

Sasheverőn Reski Magdolna állított útmenti keresztet 1938-ban. Felirata: Dicsértessék a Jézuskrisztus. Emeltette Reski Magdolna 1938". (2000-től a balotaszállási templomnál található.) Hasonló feliratú keresztet állított Papp István és felesége a pusztamérgesi határ mellett 1930 körül: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus. Isten dicsőségére emeltette ifj. Papp István és neje Börcsök Viktória. Jézus szenvedéséről bűnösök elmélkedjünk."

Jelentős esemény volt a nagybányai Horthy Miklósnéról elnevezett erdő ünnepélyes telepítése, melyre 1938. április 13-án Kiskunhalasról kocsival és autóval érkeztek a vendégek. Az ünnepségen részt vettek még a pusztarész lakói és a felsőgöbölyjárási iskola növendékei. (Az erdő helye Alsószállás puszta. Balotai úttól és Göbölyjárás határától északra néhányszáz méterre.) Az ünnepség kezdetén dr. Kathona Mihály főügyész üdvözölte az egybegyűlteket. Dr. Fekete Imréné, mint a kormányzóné képviselője hangsúlyozta, hogy reményei szerint a 200 holdas telepítendő erdő jövedelméből minél több szegény ember részesül. (Kiskunhalas város az erdő jövedelmének harmad részét a város szegényeinek javára ajánlotta.) Ezt követően a két egyház nevében Ván Benjámin református lelkész és dr. Sulyok Béla főtisztelendő mondott beszédet. A tölgyfaültetés sorrendje: dr. Fekete Imréné a kormányzóné nevében, dr. Fekete Imre polgármester a város részéről. Majd Jeszenszky Ernő alezredes a helyőrségtől, Ván Benjámin és dr. Sulyok Béla az egyházaktól, özv. Horváth Zsigmondné a MANSZ-tól, dr. Kathona Mihály a hadirokkantak és Tegzes Károly a leventék nevében. Róna Gábor a tanítóságot, Monda Antal a gazdákat, Fekete Jenő az erdőhivatalt, Németh István pedig a munkásokat képviselte. Az ünnepség végeztével a göbölyjárási I. számú iskolában 50 szegénysorsú tanulót vendégeltek meg ebéddel.134

Szintén 1938-ban történt, hogy dr. Szabó Kálmán kecskeméti múzeumigazgató ásatásokat végzett Halas határában. A balotai Kőhalom ásatása első napján (1938. szept. 19.) 40-nél több sírt tártak fel. A középkori Balota település temploma, temetője állhatott itt.135

1935-ben új postaügynökség kezdett működni Göbölyjárás pusztán, a vasútállomáson. A postakézbesítés hiánya miatt szükségessé vált a további fejlesztés. 1937-től kezdve Göbölyjárason, Füzesen, Alsószálláson naponta volt faluzó levélhordó járat. A ritkábban lakott tanyaterületeken másodnaponként járt a levélhordó.136

1936 januárjában dr. Fekete Imre polgármester göbölyjárási birtokán 3 magyar hold ingatlant ajánlott fel díjmentesen tanyaközpont létesítésére. Még abban az évben felépült ott, és 1937-ben megkezdte működését a tenyészállat központ. Ebben két tenyészmént, két tenyészbikát és két tenyészkant tartottak.137 Ezzel a témával kapcsolatos az az adat, hogy Kiskunhalas városa határának tanyai közigazgatási központjairól tervezetet készített 1937-ben.138 A polgármester Göbölyjárás tanyaközpontot ösztönző elképzelése megvalósult, mert a „bikaistálló" ma Balotaszállás belterületén van.

Az 1940-es évek elején hatalmas belvizek okoztak árvízszerű károkat. 1940 őszén Pirtó,Tajó, Balota pusztákat újból elöntötte a belvíz. Dr. Kathona Mihály polgármester vízlecsapolást sürgetett a földművelési minisztériumban.139 A balotai vizeket Pusztamérgesen keresztül a szegedi határba vezették. 140 1940 novemberének végén elkészült a Dongéri főcsatorna. Balota és Eresztő puszták belvízgondjainak megoldására is terveket készítettek.141 1942 áprilisában gr. Teleki Mihály országgyűlési képviselő, Bauer Sándor árvízvédelmi kormánybiztos és dr. Kathona Mihály polgármester szemleúton járt a „vízátok verte halasi földeken". (Mások is, pl. Lakatos Vince, aki ekkor már pesti újságíró.)142 Teleki véleménye szerint a csatornahálózat azonnali kiépítése, a meglévők kibővítése és még szivattyútelepek felállítása is szükséges.143

1939. szeptember 1-jén kezdődött Európában a második világháború. Magyarország csak 1941-ben lett hadviselő, de a mindennapokban már kezdte éreztetni hatását a háború. Kiskunhalason 1940 májusának elején megszervezték a cukorjegy elosztó helyek rendszerét. Balotán és Göbölyjáráson a következő módon: Göbölyjárási apaállat központ Göbölyjárás 1-112. tanyaszám alattiak részére, Eresztői iskola Balota 1-69., Balotai I. számú iskola Balota 70-197., Balotai II. számú iskola Balota 198-367. szám alattiaknak.144 A cukorjegy elosztó helyek 1940 május végén módosultak: Göbölyjárási I. számú iskola Göbölyjárás 1-28., 83-112. tanyaszám alattiak részére, Göbölyjárási II. számú iskola Göbölyjárás 29-82. és Balota 58-69, 126-143, 159-173, 175, 214-236., Eresztői iskola Balota 1-57., Balotai I. számú iskola Balota 70-125, 144-158, 174, 176-213., Balotai II. számú iskola Balota 237-367. tanya lakóinak adta ki a cukorjegyeket.145

1942. július 30-án reggel 5 gyújtópalackot dobtak repülőgépről Balotára, a Czagány-féle birtokra. A homokos földön az egyik nem törött el, s nem gyújtott, a másik négy ugyancsak a homok miatt nem tett kárt.146

A német megszállás itt is 1944. március 19-én és ezt követően történt. A szovjet megszállás pedig az 1944. év októberében. 1944. október 19-én szovjet támadás indult Szeged és Bácska felől. Ezen a napon a magyar véderő Pusztamérges irányában hajtott végre támadást, amit a szovjet erők meghiúsítottak. 1944. október 20-án Kiskunmajsa felől nyomultak a szovjetek Kiskunhalas felé. A magyar és német erők október 22-ig védték Halast. A városba október 23-án vonultak be a szovjet katonák. Balotaszállás térsége gyakorlatilag október 19-től 22-ig számított hadműveleti területnek.147

Kiskunhalas lakosságának 3 %-a pusztult el a második világháborúban. Balotaszállás területére kb. 80 áldozatot becsülhetünk. Jelenleg névszerint ismert közülük: Ancsa-Molnár Géza, Bajnai Mihályné Horváth Jolán, Bata József, Bálint Antal, Bálint Lukács, Császár János, Császár József, Czékus Illés, Czékus János, Czékus Mihály, Csonka Péter, Dóczi Imre, Figura Lajos, Gorácz István, Kazi Ádám, Kereszttúri Istvánné, Kovács Vodér Imre, Kugyelka István, Lajtai János, Lak Benő, Léder István, Lovászi János, Lovászi Szilveszter, Nagy Károly, Ördög Kálmán, Pákai Lajos, Pálfi Szilveszter, Rácz István, Sós Károly, Szabó Batancs József, Szekeres Sándor, Tanács József, Tapodi Béla, Vőneki Ferenc, Vőneki Pál.148

1944 végétől és 1945 elejétől kezdtek működni a pártok. A Kisgazdapárt Balotán 1945. február 4-én, Göbölyjáráson 1945. február 25-én, Fűzesen 1945. március 4-én tartott gyűlést.149 A párt tanyai szervezőgyűlését februárban az alsóbalotai iskolában tartották. Megválasztották a tanyai körzetek vezetőit. Alsóbalotán Rédei János vezeti a pártügyeket a megválasztott titkárral.150 A balotai és a göbölyjárási földmunkások szakszervezete 1945. február 22-én tartotta alakuló gyűlését. Elhatározták, hogy a szociáldemokrata párthoz csatlakoznak. A Magyar Szociáldemokrata Párt helyi vezetői: Sánta József, Vecsernyés József, Horti József, ill. Tanács Imre, Fülöp János, Király László.151

Földigénylő gyűléseket tartottak a füzesi és az alsógöbölyjárási tanyai iskolákban, valamint a göbölyjárási kommunista párt helyiségében. „Minden cseléd, zsellér, napszámos és kisbirtokos legyen ott!"152 A földbirtokok szétosztása 1945. április 5-én történt. A korabeli újság megírta az igénylés feltételeit: „A rendelet értelmében, amennyiben a kisbirtokosok birtoka nem haladja meg a 10 holdat, valamint a gazdacsaládok nagy fiai, akiknek örökrészük nem haladja meg az 5 holdat, szintén igényelhetnek birtokot, illetve földet." További információkat is közölt az előző napi újság: „Minden igénylő az igénylése szerinti iskolához menjen csütörtök reggelre négy karóval felszerelve. A birtoklevelet a helyszínen fogják megkapni."Farkas Elek és Nagypál Sándor birtokát a göbölyjárási I. számú iskolánál osztották. A Pázsit-birtok felosztását a göbölyi és a füzesi iskolánál intézték. Földosztással foglalkoztak még a felsőbalotai és az alsógöbölyjárási iskolánál is.153 A mai Balotaszállás területén 1945 tavaszán 13 ezer kataszteri hold földet osztottak szét 242 nincstelen paraszt között. A földosztást a Kiskunhalasi Földosztó Bizottság végezte el.154

A politikai élet fő célja 1945-ben az ország újjáépítése és az őszi választásokra való felkészülés volt. A Magyar Kommunista Párt hívei 1945 április végi vasárnapon du. 3-kor gyűléseztek a tanyai iskolákban: Göböly I és II. számúakban és a füzesiben.155 Az MKP értesítette a balotai, göbölyjárási, eresztői és füzesi lakosságot, hogy a tanyai Termelő és Értékesítő Szövetkezet megalakulása végett július l-jén, vasárnap d.u. 3 órakor a göbölyi Tombász-féle szőlőtelepen ideiglenes alakuló közgyűlést tartanak. Tanyai pártnapok: Göböly I. (Makay tanya) és II. (Tombász tanya) július 1. vasárnap, majd aratóünnep és bál következik. Balotai pártszervezet (Schneider telep) és a füzesi szervezet taggyűlést tart.156 A szociáldemokrata párt szervezésében 1945. június 24-én az alsóbalotai iskolában Bundzsák István beszélt a párt törekvéseiről, a rend helyreállításának eszközeiről, a földbirtok reform kérdéseiről. Kijelentette, hogy az ország újjáépítése és a demokratikus Magyarország építése a legfőbb kötelesség. A szociáldemokrata párt rendezvényei 1945. július l-jén: alsógöbölyi csoport a Ditrich szőlők melletti iskolában (fél 11 órakor); felsőgöbölyi csoport az állomás melletti iskolában (2 órakor); füzesi csoport a füzesi iskolában (5 órakor). Ezeken a rendezvényeken Bundzsák István (halasi), Szabó Mátyás és Osztobányi Ferenc szólaltak fel.157 Az MKP tanyai pártnapjai vasárnapokon d.u. 4 órakor: Göböly I. Makay tanya, Göböly II. Tombácz telep és a felsőbalotai iskolában. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Kiskunhalasi Pártszervezetének Balotai csoportja 1945. július 8-án 9 órakor a Czagány Károly-féle tanyán gyűlést tartott, az előadó Mauer Hugó volt. A Független Kisgazdapárt 1945. július 15-én vasárnap gyűlést szervezett: a balotai I. iskolánál (d.e. 10 órakor), a balotai II. iskolánál (3 órakor).158 Az MKP 1945 október elején tanyai pártnapokat tartott: Balota (Geleta tanya), Fűzes (Pázsit tanya).159

Kiskunhalason is a Kisgazdapárt érte el a legjobb eredményt az 1945. november 4-én megrendezett nemzetgyűlési választásokon 62,5 %-os szavazataránnyal.160

A koalíciós időszakból még ismerünk néhány jellemző hírt Balotáról. A Munkás és Paraszt Szövetkezet fióküzletet nyitott Göbölyjáráson a Makay-féle tanyán.161 A FÉKOSZ (Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége) göbölyjárási szervezete 1947. május 26-án (pünkösd hétfő) gyűlést tartott a Tombácz-telepen.162 Élelmiszerjegyek átvétele: Balota I. Szabó Zoltán tanítótól (Balota 70-112, 144-158, 174, 176-213. szám részére), Balota II. Csepregi Jánostól (Balota 237-367 szám), Göböly-járás I. Sztarek Richárdtól (Göböly 1-28, 83-113, Alsószállás 71-120, Eresztő 10-11, 17-29).163 A Kisgazdapárt alsószállási és a göbölyjárási ifjúsági csoportjai juniálist rendeztek 1947. június 22-én.164

A Független Kisgazdapárt országos vezetőségének balratolódása miatt a halasiak (Nagy Szeder István vezetésével) az 1947. augusztus 31-én tartott országgyűlési választáson a kisebb polgári pártokra szavaztak. Kiskunhalason a fegyelmezett kisgazda tagok a körzetek egy meghatározott részén a Barankovics István, a másik részén a Pfeiffer Zoltán irányította pártra szavaztak, s elutasították a Kisgazdapárt hivatalos jelöltjeire történő voksolást. Nagy Szeder István a Magyar Függetlenségi Párt színeiben mandátumot szerzett, de végül (más MFP képviselők sorsában osztozva) mentelmi jogát megszüntették és 1947. november 22-én internálták.165 A Kisgazdapárt balotai és göbölyjárási létszáma valószínűleg elérte a 600-700 főt, mivel a kisgazdák halasi szervezetének (az 1945 novemberi 3000 fő után) 1947-ben több mint 7800 tagja volt.166 Ezt az országos viszonylatban is kiemelkedő szervezetet verték szét a következő hónapokban.

 

Szocialista kor kezdete (1948-1952)

Balota pusztán 1948. január l-jén a Tanács-féle vendéglőben újjáépítési jótékony célú előadás volt Szegedy József tanító rendezésében, a balotai műkedvelő ifjúság szereplésével, majd tánc következett.167 1948. február l-jén a FÉKOSZ göbölyjárási II. szervezetnél szakszervezeti gyűlés volt.168

Kommunista tanyajárók látogattak 1948 áprilisában a balotai és a göbölyi tanyavilágba. Orvosnő vizsgálta a betegeket. Borbély, cipész és kovács is működött. Adtak közigazgatási tanácsokat, tartottak előadást a politikai helyzetről. Végül kulturális műsor zárta a programot.169

A Nemzeti Parasztpárt tagértekezlete 1948. május 2. az alsóbalotai iskola mellett Födi György tanyáján. Ugyanott májusfa állítás és zenés, táncos mulatság is volt.170

Az első termelőszövetkezet, a Keleti Fény Tsz 1948. augusztus 11-én alakult a Babó-féle birtokon Ancsa M. Lajos kezdeményezésére. Hat család 11 taggal 110 kh földön kezdett dolgozni. Központjuk a Kisasszony-tanya volt. Négy ökrük mellé állami támogatással 2 lovat, 15 tehenet, 20 anyakocát vásároltak. 1949 szeptemberében a Nagykálozi-féle birtokon gazdálkodó egyéniek is a közöst választották. 30 új gazda 1000 kh földdel belépett a tsz-be. 1949-ben alakult a Petőfi, majd a Keleti Fénnyel egyesült 1950-ben Petőfi Tsz néven. így területük 1400 kh lett, a tagok száma meghaladta a 300-at. Ugyanebben az évben megalakult a Vörös Szikra Tsz 15 taggal 254 kh földön. A szövetkezetekben a termelés szintje kezdetleges volt, a közös gazdálkodásnak sem a tárgyi, sem a személyi feltételei nem voltak meg. Az 1654 kh termelőszövetkezeti terület a későbbi Balotaszállás földjeinek csupán 9 %-át jelentette.171

 

33. A Kisasszony tanya, a Keleti Fény Tsz itt alakult meg 1948-ban

 

Jelentős közigazgatási változást jelentett, hogy 1950-ben megalakult Bács-Kiskun megye és 1952-ben Balotaszállás, Kunfehértó, Zsana önállósult, elszakadt Kiskunhalastól.

Balotaszállás 18218 kh (10484 hektár) területtel önállósult. A község helyét, kialakulását a vasút és az állomás meghatározta. 1949 szeptemberében jelölték ki a tanyaközpont helyét. 1950 januárjában posta kezdte meg működését.172 1951. november 21-én a belügyminisztérium hozzájárult Balotaszállás (akkor még Göbölyjárás néven) önálló községgé alakulásához a BM 5203-5-2/10. számú rendelettel.173 1951-ben megkezdték az új falu építését. Felépült a tanácsháza és 35 egy-két szobás típusház. A legtöbb ház alapterülete 40 m2 volt. Az építkezést a Falusi Gazdasági Lakásépítő Iroda (FAGI) tervezte, irányította. Utólag kiderült, hogy igen hanyag munka folyt. A házak és a 400 négyszögöles telkek árát 15 év alatt kellett letörleszteni a tulajdonosoknak.174

Emlékezetes történelmi dátum az 1952. január elseje, mert Balotaszállás ekkor kezdte meg önálló életét.

 

Irodalom

Ákos László (szerk.)

1960 Erdészek és vadászok zsebkönyve 1960-1961. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.

 

Alabán Péter

2005 Kiskunhalas társadalma a dualizmus idején és a Horthy-korszakban. In: Ö. Kovács József-Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Kiskunhalas, 447-528.

 

Bagi Gábor

2001 Kiskunhalas társadalma a redempciótól a polgári forradalomig (1745-1848). In: Ö. Kovács József- Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Kiskunhalas, 355-388.

 

Bálint Sándor

1976 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete 1. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75-2. Szeged

 

Bán Péter (szerk.)

1989 Magyar történelmi fogalomtár. Budapest

 

Bánkiné Molnár Erzsébet

1991 A jászkun kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745-1848. Gyula

2002 A halasi földkönyvek. Kiskunhalas földbirtoklásának sajátosságai a földkönyvek alapján.

Ethnica IV. évf. 2. sz. 59-63.

 

Bellon Tibor

2001 Kiskunhalas gazdálkodása a 18-19. században. In: Ö. Kovács József- Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Kiskunhalas, 101-168.

 

Cseri Gábor

1999 Kiskunhalasi adatok 1935-1937-ből. In: Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas, 157-168.

 

Fekete Imre (szerk.)

1931 Kiskunhalas Megyei Város 1930. évi közigazgatási életéről. Kiskunhalas

1935 Kiskunhalas Megyei Város 1931-34. évi közigazgatási életéről. Kiskunhalas

 

Fodor Ferenc

2005 Földművelés és állattartás. In: Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.):

Kiskunhalas története 3. Kiskunhalas, 447-528.

 

Gszelmann Ádám

1988 A balotaszállási Kossuth Termelőszövetkezet négy évtizede. Balotaszállás

1996 Kiskunhalas tanyai iskolái. In: Szakál Aurél (szerk.): Adatok Kiskunhalas történetéhez. Halasi Téka 18. Kiskunhalas, 177-196.

1998 Elemi oktatás Kiskunhalason. Halasi Téka 19. Kiskunhalas

2005 Kiskunhalas oktatási intézményei 1848-1948. In: Ö. Kovács József- Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Kiskunhalas, 697-742.

 

Hatházi Gábor

2000 Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban. In: Ö. Kovács József- Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Kiskunhalas. 169-302

 

Janó Ákos (szerk.)

1965 Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Kiskunhalas

 

Juhász Antal

2001 Településforma, településszerkezet. In: Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Kiskunhalas, 243-284.

2005 A tanyák települése és népessége. In: Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Kiskunhalas, 67-130.

 

Kenyeres Ágnes (főszerk.)

1969 Magyar életrajzi Lexikon II. Akadémia Kiadó Bp.

 

Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.)

2000. Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Kiskunhalas

2001. Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból. Kiskunhalas

2005 Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig. Kiskunhalas

 

Ö. Kovács József - Szeitert Gábor

2001 Halas 1848-1849-ben. In: Ö. Kovács József- Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Kiskunhalas, 51-100.

 

Kosáry Domokos (szerk.)

1971 Magyarország története képekben. Budapest

 

Kozicz János

2000 Kiskunhalas címertörténete. In: Ö. Kovács József- Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Kiskunhalas, 381-409.

 

Lakatos Mihály

1961 Balotaszállás története. (Kézirat) TJM 22477

 

Melegh Attila

2000. Kiskunhalas népesedéstörténete a 17. század végétől a 20. század elejéig. Központi Statisztikai Intézet Népességtudományi Kutatóintézet Budapest

2001. Népesedés, házasság Halason a 18-19. században. In: Ö. Kovács József- Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Kiskunhalas, 331-354.

 

T. Molnár Gizella

2005 Egyesületek Kiskunhalason a polgári korszakban. In: Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Kiskunhalas, 348-400.

 

Nagy Czirok László 1999 Az 1935-1938. év eseményei Kiskunhalason. In: Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum.

Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas

 

Nagy Szeder István

1923 Adatok Kiskun-Halas város történetéhez. Kiskunhalas

1926 Kiskun-Halas város története oklevéltárral 1. A redemtio előtti kor 1745-ig. Kiskunhalas

1935. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 4. Kiskun-Halas város gazdaságtörténete. Kiskunhalas

1936. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 3. Kiskun-Halas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története. Kiskunhalas

1993 Kiskun-Halas város története oklevéltárral 2. A redemtio utáni kor 1745-től kezdve. Kiskunhalas

 

Nagy Szeder István ifj.

1932 A kiskunhalasi tanyatulajdonosok betűrendes címtára. Kiskunhalas

 

Ozsváth Gábor Dániel - Szakál Aurél

2004 Sáfrik malom Kiskunhalas. Thorma János Múzeum Füzetei 10.

 

Örsi Julianna

1996 A jászkun redemptio megvalósulása. In: Szakál Aurél (szerk.): Adatok Kiskunhalas

történetéhez. Halasi Téka 18. Kiskunhalas, 35-46.

 

Pétemé Fehér Mária

1997 Balotaszállás. In: Bács-Kiskun megye kézikönyve. Ceba Kiadó, 552-553.

 

F. Szabó Géza (főszerkesztő)

1930 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára. Bp.

 

Szabó Róbert

2004 Egy értelmiségi parasztvezér. Nagy Szeder istván 1907-1994. In: Szakál Aurél (szerk.):

Halasi Múzeum 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára. Kiskunhalas, 239-250.

 

Szakál Aurél

1997. Kiskunhalasi szélmalmok. A halasi szélmalmok száma és helye 1799-1997. Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996. Kecskemét, 165-178.

2002. Kiskunhalas rövid bemutatása. In: Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról. Kiskunhalas, 11-32.

2003. Kiskunhalasra és környékére vonatkozó adatok a Váci Püspökség évkönyveiben, (kézirat) Thorma János Múzeum 22085

 

Szakál Aurél (szerk.)

1995 Jászkun redemptio. Emlékkönyv a jászkun redemptio 250. évfordulójára. Kiskunhalas

 

Szakály Ferenc

2000 Kiskunhalas a török uralom alatt. In: Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Kiskunhalas, 303-379.

 

Szálai Sándor

2001 Halasi helynevek a 18-19. században. In: Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Kiskunhalas, 285-330.

 

Tooth János

1861 Kis-Kun-Halas története. Nagykőrös

 

Végső István

2005 Kiskunhalas a második világháborúban. In: Ö. Kovács József- Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Kiskunhalas, 801-858.

 

Wéber Mihály

1999 Adatok Kiskunhalas vasúttörténetéről. In. Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas, 131-140.

 

Zelei Miklós

2003 A halasi norma. Nagy Szeder István regényes élete. Bp.

 


Jegyzetek:

  1. Szakály Ferenc 2000. 318.
  2. Szakály Ferenc 2000. 306.
  3. Bán Péter 1989. 165.
  4. Szakály Ferenc 2000. 306.
  5. Szakály Ferenc 2000. 321.
  6. Szakály Ferenc 2000. 304, 305, 306.
  7. Nagy Szeder István 1926. No. 19. Szakály Ferenc 2000. 304-306, 322-323.)
  8. Szakály Ferenc 2000. 309.
  9. Szakály Ferenc 2000. 310.
  10. Bán Péter 1989. 129.
  11. Szakály Ferenc 2000. 316.
  12. Szakály Ferenc 2000. 317.
  13. Szakály Ferenc 2000. 318.
  14. Szakály Ferenc 2000. 327-328.
  15. Szakály Ferenc 2000. 328-329.
  16. Bánkiné Molnár Erzsébet 1991. 139. Kozicz János 2000. 382.
  17. Melegh Attila 2000. 40. Szakály Ferenc 2000.
  18. Szakály Ferenc 2000. 332-336.
  19. Szakály Ferenc 2000. 340. 342.
  20. Szakály Ferenc 2000. 336-337.
  21. Szakály Ferenc 2000. 342.
  22. Szakály Ferenc 2000. 343.
  23. Szakály Ferenc 2000. 344.
  24. Tooth János 1861.7.
  25. Szakály Ferenc 2000. 363.
  26. Szakály Ferenc 2000. 364.
  27. Tooth János 1861. 14. Melegh Attila 2001. 333-334. Szakál Aurél 2002. 22.
  28. Tooth János 1861. 8. 9-10. Bánkiné Molnár Erzsébet 1991. 139. Kozicz János 2000. 383-384.
  29. Nagy Szeder István 1923. 48-49. Szakály Ferenc 2000. 330.
  30. Nagy Szeder István 1923. 51.
  31. Nagy Szeder István 1923. 52.
  32. Tooth János 1861. 11.
  33. Tooth János 1861. 24. Nagy Szeder István 1993. 36-48. Szakál Aurél 1995. Bagi Gábor 2001.357-365.
  34. Örsi Julianna 1996. 44.
  35. Hatházi Gábor 2000. 196. Melegh Attila 2000. 40.
  36. Bellon Tibor 2001. 109-111. 118.
  37. Juhász Antal 2001. 257.
  38. Juhász Antal 2001. 257.
  39. Juhász Antal 2001. 258-259. Bánkiné Molnár Erzsébet 2002. 60.
  40. Juhász Antal 2001. 259.
  41. Bellon Tibor 2001. 126.
  42. BKML Kh. Ksz. 170. Lásd még: Bánkiné Molnár Erzsébet 2002. 60.
  43. Janó Ákos 1965. 72. Bellon Tibor 2001. 3. kép
  44. Szálai Sándor 2001. 287.
  45. Toóth János 1861. 22. 25. 27. 28. 32-33. 35. 43.47.51.67.
  46. Toóth János 1861. 30. Bellon Tibor 2001. 11147 Bellon Tibor 2001. 127. Juhász Antal 2001.271-279.2005.67.
  47. Bellon Tibor 2001. 127. Juhász Antal 2001. 271-279. 2005. 67.
  48. Juhász Antal 2001. 261-263.
  49. Juhász Antal 2001. 263.
  50. Juhász Antal 2001. 263-264.
  51. Szálai Sándor 2001. 291-292. és Szálai Sándor szíves közlése
  52. Szálai Sándor 2001. 287. 294.
  53. Kenyeres Ágnes 1969. 544. KHÉ 35. évf. 16. sz. 1935. febr. 23.4. TJM 9514
  54. Ö. Kovács József- Szeitert Gábor 2001. 52. 92
  55. Nagy Szeder István 1993. 160. 163.
  56. Juhász Antal 2005. 67.
  57. KHÉ 35. évf. 16. sz. 1935. febr. 23. 4.
  58. Nagy Szeder István 1993. 161.
  59. Juhász Antal 2005. 68. 78.
  60. Fodor Ferenc 2005. 132. 143-150. Juhász Antal 2005. 80.
  61. Nagy Szeder István 1935. 120. Juhász Antal 2005. 68. 78. 81. 95. KHÉ 35. évf. 32. sz. 1935. ápr. 20. 4.
  62. Melegh Attila 2000. 86. Juhász Antal 2005. 95.
  63. Kun-Halas 2. évf. 4. sz. 1891. jan. 25. 4.)
  64. Nagy Szeder István 1935. 120. Szakál Aurél 2002. 22.
  65. Wéber Mihály 1999. 132. 133. Kis-Kun-Halas 27. sz. 1886. júl. 4. 3. 29. sz. 1886. júl. 18.3.
  66. Kis-Kunság 1. évf. 18. sz. 1904. okt. 30. 4. KHÉ 7. évf. 34. sz. 1907. aug. 21. 2.
  67. Nagy Szeder István 1993. 280. KHÉ 14. évf. 30. sz. 1914. júl. 29. 2.
  68. Szakál Aurél 1997. 175. Ozsváth Gábor Dániel - Szakál Aurél 2004. 3.
  69. Németh Vendel közlése
  70. Gszelmann Ádám 2005. 709-710.
  71. Gszelmann Ádám 1996. 181-189. 2005. 709-713
  72. KHÉ 4. évf. 16. sz. 1904. ápr. 20. 3; 8. évf. 18. sz. 1908. ápr. 29. 2; 11. évf. 17. sz. 1911. ápr. 26. 2; 12. évf. 17. sz. 1912. ápr, 24. 2; 15. évf. 17. sz. 1915. ápr. 28. 2; 16. évf. 18. sz. 1916. május 3. 2.
  73. KHÉ 13. évf. 18. sz. 1913. ápr. 30. 2; 32. évf. 17. 34. 74. sz. 1932. febr. 27. 4,1932. ápr. 27. 5, 1932. szept. 14. 5; 34. évf. 10. sz. 1934. márc. 13. 5; 35. évf. 25. sz. 1935. márc. 27. 5; 40. évf. 5. 97. sz. 1940. jan. 16. 4, 1940. dec. 3.4.
  74. KHÉ 12. évf. 6. 9. sz. 1912. febr. 7. 2; 1912. febr. 28. 2.
  75. Kun-Halas 2. évf. 7. sz. 1898. febr. 13. 3
  76. Kun-Halas 2. évf. 3. sz. 1898. jan. 16. 3. Halas és vidéke 2. évf. 21. sz. 1901. máj. 25. 3. KHÉ 11. évf. 10. sz. 1911. márc. 8. 2.
  77. KHÉ 7. évf. 24. sz. 1907. jún. 12. 2.
  78. KHÉ 13. évf. 45. sz. 1913. nov. 5. 4.
  79. KHÉ 32. évf. 15. sz. 1932. febr. 20. 3.
  80. T. Molnár Gizella 2005. 356.
  81. Nagy Szeder István 1935. 129.
  82. Kiskunhalasi Újság 3. évf. 36. sz. 1906. szept. 4. 2. KHÉ 11. évf. 51. sz. 1911. dec. 20. 3; 13. évf. 25. sz. 1913. jún. 18. 2; 14. évf. 12. sz. 1914. márc. 25. 3.
  83. Fekete lmre 1931.5.
  84. Fekete Imre 1931. 5-8. Nagy Szeder István 1993. 171-175.
  85. KHÉ 15. évf. 29. 32. 34. 35. 36. 38. 40. 42. 45. sz.
  86. KHÉ 18. évf. 12-13,15. sz. 1918. márc. 20.2, 1918. márc. 27. 2, 1918. ápr. 10.2.
  87. KHÉ 18. évf. 34. sz. 1918. aug. 21. 3.)
  88. Fekete Imre 1931. 8.
  89. TJM 4206
  90. Fekete Imre 1931. 9. Nagy Szeder István 1993. 185. Halasi Újság 1. évf. 3. sz. 1919. nov. 26.
  91. Halasi Újság 3. évf. 23. 74. sz. 1921. márc. 19. 3; 1921. szept. 14. 3. KHÉ 21. évf. 37. sz. 1921. szept. 14. 3.
  92. KHÉ 26. évf. 23. sz. 1926. márc. 20. 3.
  93. KHÉ 27. évf. 40. sz. 1927. máj. 18. 4.
  94. KHÉ 26. évf. 24. sz. 1926. márc. 24. 4.
  95. Fekete Imre 1935. 78.
  96. KHÉ 24. évf. 96. 99. 102. sz. 1924. november 29. 1, 1924. dec. 10. 4, 1924. dec. 20. 2.
  97. KHÉ 25. évf. 4. sz. 1925. jan. 14. 4.
  98. KHÉ 33. évf. 17. sz. 1933. szept. 5. 5.
  99. Alabán Péter 2005. 496.
  100. F. Szabó Géza 1930. 44. 47. 48; Gszelmann Ádám 1988. 10. Horti Miklós, Németh Vendel, Simon Balázs (Balotaszállás) és Makay Károly (Kiskunhalas) közlése
  101. KHÉ 33. évf. 18. sz. 1933. márc. 4. 3.
  102. Fekete Imre 1935. 73. 75. KHÉ 35. évf. 103. sz. 1935. dec. 25. 5; 37. évf. 103. sz. 1937. dec. 25. 5; 39. évf. 93. sz. 1939. dec. 22. 3.
  103. KHÉ 34. évf. 10. sz. 1934. márc. 13. 5; 36. évf. 26. 28. sz. 1936. márc. 28. 5, 1936. ápr. 4.5.
  104. Fekete Imre 1931. 14.
  105. Fekete Imre 1935. 84. KHÉ 32. évf. 79-80. sz. 1932. okt. 1.4; 1932. okt. 5. 2.)
  106. KHÉ 32. évf. 83. sz. 1932. okt. 15. 3.
  107. KHÉ 32. évf. 84. sz. 1932. okt. 19. 2.
  108. Halasi Hírlap 5. évf. 22. sz. 1937. jún. 1. 1. KHÉ 37. évf. 44. sz. 1937. jún. 2. 3.
  109. Bálint Sándor 1976. 151. és Juhász Antal szíves közlése
  110. Bálint Sándor 1976. 151.
  111. Juhász Antal szíves közlése
  112. KHÉ 35. évf. 35. sz. 1935. máj-1. 4.
  113. KHÉ 37. évf. 32. sz. 1937. ápr. 21. 2.
  114. KHÉ 35. évf. 53. sz. 1935. júl. 3. 2.
  115. Fekete Imre 1931. 36.
  116. KHÉ 37. évf. 95. sz. 1937. nov. 27. 1.
  117. KHÉ 28. évf. 12. sz. 1928. febr. 11. 4.
  118. KHÉ 27. évf. 21. sz. 1927. márc. 12. 1.)
  119. KHÉ 28. évf. 12. sz. 1928. febr. 11. 4.
  120. Fekete Imre 1931. 14.29
  121. KHÉ 31. évf. 3.63. sz. 1931. jan. 10; 1931. aug. 8. 3.
  122. KHÉ 32. évf. 13. sz. 1932. febr. 13. 2.
  123. KHÉ 32. évf. 2. 19. 25. sz. 1932. jan. 6. 2; 1932. márc. 5. 5; 1932. márc. 26. 5.
  124. Fekete Imre 1935. 50.
  125. KHÉ 35. évf. 46. 53. 58. 71. 74. 76. 79. 85. sz. 1935. jún. 8. 2; júl. 3. 2; júl. 20. 5; szept. 4. 2; szept. 14. 1; szept. 21. 2; okt. 2. 2, okt. 23. 5.
  126. KHÉ 35. évf. 100. sz. 1935. dec. 14. 1.
  127. KHÉ 36. évf. 37. sz. 1936. máj. 6. 2; 37. évf. 55. sz. 1937. júl. 10. 1.
  128. Cseri Gábor 1999. 165.
  129. KHÉ 38. évf. 101. sz. 1938. dec. 17. 3.
  130. KHÉ 39. évf. 76. sz. 1939. szept. 23. 3.
  131. História Domus. Kiskunhalas-alsóvárosi Római Katolikus Egyház
  132. Németh Vendel közlése
  133. Nagy Czirok László 1999. 143. KHÉ 35. évf. 71. sz. 1935. szept. 4. 2.
  134. KHÉ 38. évf. 28. 30. sz. 1938. ápr. 6. 5; 1938. ápr. 13. 2.
  135. Nagy Czirok László 1999. 155. KHE 38. évf. 76. sz. 1938. szept. 21.2.)
  136. Nagy Czirok László 1999. 149. KHÉ 35. évf. 32. sz. 1935. ápr. 20. 3; 37. évf. 32. sz. 1937. ápr. 21. 5.
  137. Cseri Gábor 1999. 158. 161. Nagy Czirok László 1999. 144. KHÉ 36. évf. 20. sz. 1936. máj. 19. 2.
  138. Cseri Gábor 1999. 164.
  139. KHÉ 40. évf. 88. sz. 1940. nov. 2. 1.
  140. KHÉ 40. évf. 91. sz. 1940. nov. 12. 2.
  141. KHÉ 40. évf. 95. sz. 1940. nov. 26. 2.
  142. Halasi Újság 3. évf. 34. sz. 1942. ápr. 28. 3.
  143. Halasi Újság 3. évf. 34. sz. 1942. ápr. 28. 5.
  144. KHÉ 40. évf. 37. sz. 1940. máj. 7. 3.
  145. KHÉ 40. évf. 43. sz. 1940. máj. 28. 4.
  146. Halasi Újság 3. évf. 62. sz. 1942. aug. 4. 3.
  147. Végső István 2005. 831-832.
  148. Balázs-Piri Lászlóné gyűjtése. Adatközlők: Bata Mihály, Dávid Mária, id. Födi Mihály, id. Huszta Istvánná, Martonosi Józsefné, Mityók Imre, Németh Istvánné, Szabadszállási Józsefné, Szemlics Gáspárné.
  149. Halasi Hírlap 1. évf. 12. sz. 1945. jan. 20. 2.
  150. Halasi Hírlap 1. évf. 16. sz. 1945. febr. 3. 2.
  151. Halasi Hírlap 1. évf. 23. sz. 1945. febr. 28. 2.
  152. Halasi Hírlapi, évf. 32. sz. 1945.márc. 31.2.
  153. Halasi Hírek 1. évf. 33. sz. 1945. ápr. 4. 1.
  154. Lakatos Mihály 1961.21.
  155. Halasi Hírek 1. évf. 38. sz. 1945. ápr. 21. 2.
  156. Halasi Hírek 1. évf. 56. 57. sz. 1945. jún. 27. 3; 1945. jún. 30. 3.
  157. Halasi Hírek 1. évf. 56. 57 sz. 1945. jún. 27. 3; 1945. jún. 30. 3.
  158. Hírek 1. évf. 59. 60. sz. 1945. júl. 7. 3; 1945. júl. 11.3.
  159. Hírek 1. évf. 84. 85. sz. 1945. okt. 3. 3; 1945. okt. 6. 3.
  160. Szabó Róbert 2004. 242.
  161. Hírek 3. évf. 6. sz. 1947. jan. 18. 3.
  162. Hírek 3. évf. 41. sz. 1947. máj. 21. 3.
  163. Kalocsai Kisújság 14. sz. 1947. ápr. 5. 5
  164. Kalocsai Kisújság 22-23. sz. 1947. jún. 14. 3.
  165. Szabó Róbert 2004. 244-245.
  166. Zelei Miklós 2003. 80. Szabó Róbert 2004. 244.
  167. Hírek 3. évf. 103. sz, 1947. dec. 31. 2.
  168. Hírek 4. évf. 3. sz. 1948. jan. 24. 3.
  169. Halasi Hírek 4. évf. 17. sz. 1948. ápr. 27. 2.
  170. Halasi Hírek 4. évf. 18. sz. 1948. máj. 1. 4.
  171. Lakatos Mihály 1961. 23. Gszelmann Ádám 1988.11-12. Péterné Fehér Mária 1997.552.
  172. Gszelmann Ádám 1988. 8.
  173. Lakatos Mihály 1961. 24-27.
  174. Lakatos Mihály 1961. 27-28.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet