JEGYZETEK

1 özv. Schalbert Jánosné szóbeli közlése.

2 Az 1930. évi népszámlálás. II. rész. Foglalkozási adatok. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat 86. kötet. Bp: 1934. 32, 140,359.

3 Uo.

4 A források pótlására a hidegkútiak — a riportokon, beszélgetéseken túlmenően — Reichardt József vezetésével, Fodor György, Eizenacker János, Pechl János, Schalbert Lőrinc, Scher Lőrinc, Szondi Imre, Tévald József és Zsernoviczky János közreműködésével egy füzetben rögzítették a legfontosabb eseményeket. A visszaemlékezésnek, melyet Reichardt József vetett papírra, a következő címet adtuk: Reichardt József (szerk.): Adatok Hidegkút történetéhez 1938—1969. Hidegkút, 1987. 1—26. p. A felhasznált adatok: 1—2. p. A segítségért ezúton is köszönetet mondunk.

5 Nagybritannia, mivel Közép- és Délkelet-Európában gazdaságilag csak kis mértékben volt érdekelt, Franciaországhoz hasonlóan tétlenül nézte a németek gazdasági-politikai előretörését, a „Südostraum" kiépítését. A brit diplomácia álláspontja Magyarországra vonatkozóan az AnschluB után az volt, hogy a „játszma eldőlt": a német befolyás növekedését nem lehet feltartóztatni. V. ö. Juhász Gyula: A háború és Magyarország. Bp. 1986. 47—53.

6 Juhász:i. m. 121.

7 Balogh Sándor—Gergely Jenő—Izsák Lajos—Főglein Gizella: Magyarország története 1918—1975. Bp. 1986. 104—118. Magyarország a XX. században. (Szerk.: Balogh Sándor) Bp. 1985.227—251. A nyilasok tevékenységét feldolgozta Teleki Éva: A nyilas uralom Magyarországon 1944. október 16.—1945. április 4. Bp. 1974.

8 Tilkovszky Loránt: A német irredenta és Magyarország. A magyarországi népinémet (volksdeutsch) mozgalom útja. = TSzle XIII (1970), 369—395, különösen 369-371.

9 Ránki György—Pamlényi Ervin—Tilkovszky Loránt—Juhász Gyula: A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról. Bp. 1968. 104—105.

10 Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. Bp. 1981. 153—161., Tilkovszky Loránt: A Szociáldemokrata Párt és nemzetiségi kérdés Magyarországon 1919—1945. Bp. 1986. 35— 44.

11 Bellér: i. m. 165—169., Tilkovszky: A német irredenta . . ., 380—392.

12 Tilkovszky: i. m. (1970), 392—393.

13 Tilkovszky: A magyarországi német nemzetiségi kérdés a a budapesti osztrák követség jelentéseinek tükrében (1918—1939). = MTA II. Osztályának Közleményei 30/1. 1981. 111— 124.

14 Uő..i.m. (1970), 389.

15 A Klebelsberg-féle iskolarendelet 1923-ban a kisebbségi iskola három típusát hozta létre: 1. a kisebbségi tannyelvű elemit, melyben a magyart is kötelező jelleggel tanítani kellett ( = „A" típus); 2. a vegyes tannyelvűt ( = „B" típus); 3. és a magyar tannyelvűt ( = „C" típus), melyben a kisebbségi nyelvet is tanították. A rendelet végrehajtása során a „C" típusú iskolák domináltak, de fokozatosan nőtt a „B" típusúak száma is.

A Gömbös-kormány iskolarendelete (1935) az egységes ( = „B" típusú) tanrendszert 1938 őszétől tette mindenütt kötelezővé. A rendelet előírásainak azonban az iskoláknak legjobb esetben is kb. 80—85%-a tett eleget.

16 OL K 28 Miniszterelnökség, Nemzetiségi és Kisebbségvédelmi Osztály iratai. 217-1934-15485. VeML Mtár, 77. tek.

17 OL K 28 216-1935-16334. Uo. Jelentés a német nemzeti kisebbség viszonyairól. Ekkor a megyében 19 iskolában tanítottak részben vagy egészben a nemzetiség nyelvén ( = A, B típus). Az agitáció színhelye: Ajkarendek, Bakonygyirót, Herend, Nagyesztergár, Porva, Tótvázsony és Olaszfalu.

18 Uo. A tótvázsonyi r. k. tanító jelenti, hogy ott időnként „német diákok jelennek meg" és agitálnak.

19 OL K 28 198-1934-15135. Uo. Az abszolút német többségű falvak kimutatása az 1910. évi népszámlálás alapján.

20 OL K 149 1936-8-11508. VeML Mtár, 169. tek. Főispáni jelentés az istentiszteletek nyelvéről a felekezeti községekben.

21 Uo. K 38 217-1938-16329. Uo. Mtár, 77. tek. A nyomozó osztály parancsnokának jelentése.

22 Uo. K 149 1939-8-5725 (7741). Uo. Mtár, 170. tek. Veszprém megye főispánja jelentése a belügyminiszterhez 1939. márc. 4-én.

23 Uo. K 149 1939-8-5725 (14884) Uo. Mtár, 170. tek. A főispán 1939. okt. 10-i jelentése.

24 OL K 38 217-1939-17516. Uo. Mtár, 77. tek. Beszámoló Rippel János egyesületi titkárnak a bakonyi sváb községekben folytatott tevékenységéről.

25 Bellér: i.m. 174,186.

26 VeML XXIV. 201/b. A Veszprém Megyei Földhivatal Földbirtokrendező Osztálya iratai 7167/1946. sz. Az igazoló eljárás során az a megjegyzés szerepel kimutatásban, hogy „ő hozta a községbe a Volksbundot". A szervezet alapszabálya nem maradt fenn, az alakulás idejét a visszaemlékezők Úrnapjára teszik.

27 Bár pontosan ismerjük a tagok névsorát, közlésétől a személyi jogvédelem érdekében eltekintünk.

28 OL K 149 1940-5-5988. sz. Főispáni jelentés a VDU népszámlálással kapcsolatos tevékenységéről.

29 Uo.

30 Kovacsics József: Veszprém megye településhálózata és a falvak etnikai képe. = SSz 1987/6. sz. 573-586, különösen 583.

31 Uo. 538.

32OL K 149 1940-5-5988. VeML Mtár, 170 tek.

33 Berend T. Iván—Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1945. Bp. 1975.275—282.

34 Ortvein Mátyásné pl. 14 fillér helyett 15-ért adja a tojás darabját, Reichardt Antalné is többet kér a tej literjéért, mint szabadna (11 = 30 fillér). Ezért mindkettőjüket 100 pengőre megbüntetik. Tömeges ítéletek árdrágításért. = VH 1941. dec. 14.2. p.

35 Uo. 1942. jan. 4. 2. p.

36 OL K 38 138-1942-15842 VeML Mtár, 77. tek. Konvenciós munkások toborzása Veszprém megyében.

37 Uo. K 149 1940-5-5988 Uo. Mtár, 170. tek.

38 Uo. K 28 216-1932-8191. Uo. Mtár 77. tek. Kimutatás a kisebbségi iskolákról (1932). és uo. 216-1935-21634.-Jelentés a német nemzeti kisebbség viszonyairól (1935).

39 Uo. K 28 216-1941-21395. Uo. Mtár, 77. tek. A VDU akciója a német anyanyelvű tanításért.

40 Uo. K 28 216-1942-21809. Uo. Mtár, 77. tek. A veszprémi polgári iskola létesítésének kérdése.

41 VeML VIII. 214. A Hidegkúti R. K. Elemi Népiskola iratai, anyakönyvek: 1943/44, 1944/45. A Hidegkúti R. K. Plébánia irattára, iskolai anyakönyvek: 1942/43.

42 Uo. K 28 216-1939-16127. VeML Mtár, 77. tek. Iskolaügyi panaszok. Ezek a nehézségek már 1938-ban, az egységes oktatási rendszer bevezetésekor jelentkeznek. A szülők nem hajlandók német nyelvű tankönyvek vételére Bakonyjákón, Farkasgyepűn, Döbröntén, Kislődön, Nagygannán és Városlődön.

43 Uo. K 28 216-1942-21809. VeML Mtár 77. tek.

44 Uo. K 149 1936,8-11508. Uo. Mtár, 169. tek. A főispán jelentése az istentisztelet nyelvéről a felekezeti községeknél.

45 Tilkovszky Loránt: SS-toborzás Magyarországon. Bp. 1974. 11-34, 176-177.

46Uő.: A Fegyveres-SS Magyarországi toborzóakciói. = HK XX (1973), 38-76.

47 Uo. 45.

48 Reichardt: i. m. 2.

49 Tilkovszky: i. m. (1973), 59.

50 Reichardt: i. m. 2.

51 Tilkovszky: i. m. (1974), 150.

52 Uő.:i. m. (1973), 67.

53 Uo. 73.

54 Reichardt: i.m. 21-22.

55 Reichardt József és Tévald József visszaemlékezése.

56 Ifjú Nemzet (Szombathely) I. évf. 8. sz. (1945.febr.3.).2. p.

57 Reichardt: i. m. 5., valamint Tévald József visszaemlékezése.

58 Reichardt: i. m. 2-3.

59 Bellér: i.m. 183.

60 özv. Scherer Jánosné (Veszprém, József A. u. 19.) személyes közlése 1980-ban.

61 VeML XXIV. 201/b. VMF Földbirtokrendezési Osztálya iratai 10203/1984. sz.

62 Reichardt: i. m. 2-3.

63 Uo.

64 Uo. 23—24.

65 Veress D. Csaba: A Dunántúl hadi krónikája 1944—1945. Bp. 1984. 201— 327. Ránki György: A második világháború története. Bp. 1973.442—462.

66 Veress D. Csaba: A balatoni csata. Veszprém, 1976. 396—401.

67 Reichardt: i. m. 6.

68 Scher Lőrinc visszaemlékezése. Veress D. Csaba (i. m. 401.) 4 polgári és 4 szovjet halottról beszél. Az bizonyos, hogy 2 szovjet katonát temettek el: egyet a felső, egyet az alsó temetőben. (A tótvázsonyi körjegyzőség iratai 1252/1948. és 299/1949. sz. A síremlék építéséről ui. a 1155/1949. sz. irat tájékoztat.)

69 Reichardt: i. m. 6.

70 A szovjet csapatok bevonulása előtti napon, március 24-én du. 5 óra tájt Tévald Józsefet (47 évesen) a nyilasok lőtték agyon. (Bort követeltek tőle s azt válaszolta, hogy itthon nincs, csak a szőlőhegyen.) A szovjet katonák lőtték agyon márc. 25-én a szőlőhegyen Reichardt Lőrinc 64 és Steierlein József 65 éves lakosokat, másnap Fischer Lőrincné 21 éves fiatalasszonyt. (VeML Tótvázsony anyakönyvi másodpéldánya, 1945).

71 VeML XXXIII. 1. Tótvázsony anyakönyvi másodpéldánya 1945. március 25-27. között 10 halott: 1 asszony öngyilkos lesz 24-én, 8 férfit a szőlőhegyen, egyet a faluban lőnek agyon.

72 Reichardt: i. m. 7.

73 1947: XVIII. tc. A békeszerződés hivatalos magyar fordítása, IV. rész 22. cikk.

74 Balogh—Izsák—Gergely—Föglein: i. m. 133—190.

75 Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. Bp. 1951. 164.

76 Balogh Sándor—Jakab Sándor (szerk.): A magyar népi demokrácia története 1944—1962. Bp. 1978.111—135.

77 Gunst Péter—Lőkös László (szerk.): A mezőgazdaság története. Bp. 1982. 239—240.

78 Az 1945: VI. tc. és melléklete, a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról szóló, 600/1945. ME. sz. r.

79 Pető Iván—Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945—1985.1. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Bp. 1985. 17—25.

80 Veress D. Csaba: Veszprém megye hazánk felszabadítása idején (1944. szeptember 23—1945. április 4.). = Veszprém megye a népi demokratikus forradalom idején (szerk.: Beszteri Béla). Veszprém, 1985. 11—25. 81VeML XXI. 4/b. Veszprém vármegye alispáni hivatalának általános iratai 70/1945. sz. Scherer János főszolgabíró helyzetjelentése 1945. május 5-én.

82 Uo. 248/1945. Scherer János főszolgabíró jelentése a május 17-i községbejárásról.

83 Az alispáni hivatal — iktatókönyve tanúsága szerint—1945. április 27-én kezdte meg működését.

84 VeML XXI. l/a. Veszprém vármegye főispánjának iratai 30/1945. sz. A Veszprémi 1. sz. Postahivatal jelentése a főispánhoz 1945. május 6-án.

85 Uo. XXI. 10/b. Veszprém megye Közigazgatási Bizottságának iratai. 15/ 1945. sz.

86 Uo. XXIV. 451. A Veszprémi Állami Építészeti Hivatal iratai 1/1945. sz. és l.a./1945.sz.

87 Uo. XXI. 4/b. 8550/1945. sz. A M. Kir. Államvasutak hivatalos értesítése az alispánhoz 1945. nov. 17-én.

88 Uo. XXI. 4/b. 248/1945. sz.

89 Uo. 70/1945. sz.

90 Uo. 248/1945. sz. '

91 Uo. 70/1945. sz.

92 Uo. XXI. l/a. 14/1949. A közigazgatás ellenőrzése: Scherer János járási főjegyző jelentése 1946. augusztus 24-én. Néhány példa: a várpalotai erőtelep 50, a szénbánya 60%-os, a papkeszi Mercur Műszaki és Vegyipari Rt. 50%-os, a herendi porcelángyár 25-30%-os teljesítménnyel üzemelt.

93 A megye állatállománya az 1945. december 31-i állapot szerint:

Forrás: VeML XXI. l/a. 14/1949. A főispán jelentése a belügyminiszterhez, 1946. ápr. 29.

94 Uo.

95 Uo. XXI. 4/b. 36/1945. Az alispán jelentése a szovjet katonai parancsnokságnak május 3-án.

96 Uo. 216/1946. sz. A Megyei Közellátási Felügyelőség (Veszprém) kimutatása, 1945. dec. 9.

97 Uo. 216/1946. sz.

98 Pető—Szakács: i. m. 42—50.

99 1947. év hatályos jogszabályai (szerk.: Bacsó Ferenc). Bp. 1948. 1. köt. 362— 364.

100 Uo. 68—69. 1947 nyarán már a mezőgazdasági termények árát átlagosan 90%-kal kellett volná felemelni az agrárolló megszüntetéséhez. Ehelyett 1947—49 között átlagosan 26%-os volt a mezőgazdasági árszint relatív növekedése.

101 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp. 1976. 515—518.

102 Csizmadia Andor—Máthé Gábor—Nagy Endre: Magyar közigazgatástörténet. (Kézirat) Bp. 1982. 161—164.

103 Beszteriné Blickle Ilona: A szocialista állam helyi szerveinek létrejötte és fejlődése Veszprém megyében. = Veszprém megye fejlődése 1945— 1970. Veszprém, 1970.207—253, különösen 208.

104 Két év hatályos jogszabályai 1945— 1946 (szerk.: Bacsó Ferenc). Bp. 1947. 152—153. A helyi igazgatásról Beér János: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (1945— 1960). Bp. 1962.81—122.

105 VeML XXIV. 201/b. 1/1945. A Veszprém Megyei Földbirtokrendező Tanács felszólítása az igaerő nélkül maradt 40 kövesgyűri család megsegítésére.

106 Uo. XXI. 4/b. 20/1945, ill. 248/1945. sz.

107 Uo. 70/1945. Scherer János főszolgabíró jelentése május 5-én.

108 Uo. XXIV. 201/b. 58/1945. sz. A földigénylő bizottság tagjai: Heizer György és Lintinger Ferenc.

109 Két év hatályos jogszabályai, 159— 162.

110 VeML V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 564/1948. sz.

111 A névsorokat a tótvázsonyi községi iratok adatai és szóbeli adatközlések alapján állítottuk össze.

112 Balogh Sándor: Jelenkori népvándorlás (Kitelepítés és lakosságcsere Magyarországon a felszabadulás után). = História III (1981), 3. sz. 24—26.

113 Két év hatályos jogszabályai, 131— 132.

114 Balogh: i. m. (1981), 24. Izsák Lajos: A koalíció évei Magyarországon 1944— 1948. Bp. 1986. 113—119.

115 VeML XXIV. 201/b. IV. 8. 984/1945. sz.

116 Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. Bp. 1982. 34—60.

117 Balogh: i. m. (1981), 15—26. Gyarmati György: Modern népvándorlás, nemzetiségi kérdés. = História IV. (1982), 4—5. sz. 38—39. Sipos Péter: Lakosságcsere Magyarországon és Csehszlovákiában. Uo., 39—41.

118 Magyarország története 1918—1975, 160.

119 VeML XXIV. 201/b. IV. 8. 453/1946. sz.

120 Uo.

121 Uo. 6283/1946. sz.

122 Uo.

123 Uo. V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai 2145/1948. sz.

124 Két év hatályos jogszabályai, 127— 131.

125 VeML XXIV. 201/b. 8944/1946. sz. Nemzethűségét megállapították Szép Móricnak és Pájer Józsefnek.

126 A hozzátartozók mentesítése kategóriák szerint:

Érdemes megjegyezni, hogy a 206 személy közül 42 távol volt a határozathozatal időpontjában.

127 VeML XXIV. 201/b. IV. 8.6705/1946. sz.

128 Uo. 55/1946. sz.

129 Uo. 7167/1946. sz.

130 Uo. 6975/1946. sz., csatolva a 7167/ 1946. számhoz.

131 Uo. 2038/1947. sz. Kerschner János azon panaszát, hogy őt az igazolóeljárás során jogtalanul sorolták a volksbundisták közé, azzal utasították el, hogy az eljárás során nem élt a jogorvoslat lehetőségével.

132 A magyar állampolgárságot megszüntető 7960/1946. M. E. sz. rendeletről (1946. VII. 16.) van szó.

133 VeML XXIV. 201/b. 8364/1946. sz.

134 Uo. XXI. l/a. 14/1949. A vármegyei tisztiértekezlet jegyzőkönyve 1946. május 11.

135 Uo. XXIV. 201/b. 1312/1947. sz. Sebestyén Józsefnek, a KFB elnökének jelentése a MFH részére, 1946. december 16.

136 Uo. V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 877/1947. sz.

137 Uo.

138 Uo. XXI. 1/a. 14/1949. sz. Scherer János járási főjegyző jelentései 1946—1948.

139 Uo. XXIV. 201/b. 14 154/1947. sz. A burgonyának és a tengerinek pl. az 1/3-át hagyta vissza.

140Uo. 14 160/1947. sz., 14 428/1947. sz., 15 245/1947. sz., 15 428/1947. sz.

141 Uo. 15 716/1947. sz., 16 641/1947. sz. és 17 554/1947. sz. 1947 őszén költözött Hidegkútra pl. a Gábris és Zsernoviczky család.

142 Uo. XXI. l/a., 14/1949. sz. Veszprém megye alispánjának jelentése a belügyminiszternek, 1948. április 1.

143 Uo. Alispáni jelentés (1948. május 1.) és főispáni jelentés (1948. június 1.) Ösküről 46, Csernyéről 40, Súrról 7 szlovák család települt át Csehszlovákiába.

144 Uo. XXIV. 201/b. 9343/1949. sz.

145 Uo. 11 991/1947. sz.

146 Bacsó Ferenc (szerk.): 1947. év hatályos jogszabályai. Bp. 1948. I. köt., 116— 119.

147 VeML XXIV. 201/b. 9343/1949. sz. Schalbert Mátyás és családja a V. sz. (anyanyelves) listára került.

148 Uo. V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai 619/1948. sz. A veszprémi fuvardíj 1156 Ft volt.

149 Franz Heinbach írásban rögzített visszaemlékezése, 1987. március 24. (DDR—4270 Heffstedt auf der Scheuberg 11.) Segítségét ezúton is megköszönöm. S köszönettel tartozom Reichardt Józsefnek a kapcsolatteremtésben való közreműködéséért is.

150 Scher Lőrinc közlése szerint Székesfehérváron már 56 fűthető marhavagonból állt a szerelvény, amely Budapesten (Rákosrendező pu.) további 2 vagonnal szaporodott. Székesfehérváron a Mór környéki, Budapesten a biatorbágyi áttelepülőket csatolták hozzá.

151 A kitelepülők először Prágában szívhatnak szabad levegőt; itt szenet és vizet kapnak. Az örökre emlékezetes első német állomás: Pirna. (Scher Lőrinc közlése.)

152 VeML V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 630/1948. sz. Falvassy József helyzetjelentése február 18-án.

153 Nevüket a személyi jogvédelem figyelembevételével nem közöljük.

154 A falu közvéleménye szerint ezek az ártatlan családok: Hász Ferenc, Hápli Ferenc, Heinbach Ferenc, Ortvein Mátyás, Pincz János, Reiter Ferenc, Scher János, Steininger János, Tévald György családja.

Reichardt: i. m. 8.

Közülük 10 kh feletti birtoka volt:

Ortvein Mátyásnak 24 kh,

Tévald Györgynek 18 kh,

Hász Ferencnek 17,5 kh,

Reiter Ferencnek 13 kh, '

Pincz Jánosnak H),25 kh.

155 3280/1945. M. e. sz. rend. 4. §. 4. bek.

156 Scher Lőrinc közlése.

157 VeML XXI. l/a. 6970/1948. sz. alispáni helyzetjelentés, 1948. ápr. 1. Eszerint a kitelepítésben leginkább érintett helységek (zárójelben a kitelepítettek száma): Magyarpolány (930), Városlőd (850 = előirányzott), Kislőd (830), Lókút (600), Aka (258), Ácsteszér (223), Ajkarendek (214), Olaszfalu (201), Bakonynána (185). Jelentős, de ismeretlen nagyságú kitelepítés volt Herenden, Márkon, Bándon, Bakonyjákón, Úrkúton, Hárságyon, Pénzeskúton is.

158 Uo. V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 840/1948. sz. A felvidéki telepesek Hidegkúton 1948 áprilisáig:

159 Uo. 1246/1948. sz. Az emlékezők azt állítják, hogy eredetileg csupán 6 hidegkúti német család összeköltöztetésére lett volna szükség, mivel kevés felvidékit akartak Hidegkútra irányítani. Az eredeti listát azonban a kormánybiztos megsemmisítette és a tervezett létszám többszörösét kellett fogadniuk. Reichardt: i. m. 11.

160 Két év hatályos jogszabályai, 65—72.

161 Uo. 80—84.

162 Szondi Imre közlése.

163 VeML irattára 387/1987. sz. irat. Tájékoztatás a Jászfényszarui Nagyközségi Közös Tanács részére a dunántúli telepítésekről.

164 VeML XXIV. 201/b. 7551/1948. sz.

165 Uo. 8402/1948. sz.

166 Uo. 8396/1948. sz. Haász Mihály folyamodása a telepítési bizottsághoz 1948. április 19. (Az 5. sz. házban utalnak ki egy szobát számukra.)

167 Uo. XXI. l/a. 88/1948. Dr. Kovács István alispánhelyettes hivatalos jelentése a belügyminiszterhez, 1948. május 1.

168 Uo. XXIV. 201/b. 9412/1948. sz.

169 Uo.

170 Lókútról többféle módon igyekeztek szabadulni: Hidegkútra nősültek (pl. Reichardt József, Markstein János), itt vállaltak munkát (pl. 1952-ben Schalbert Lőrinc havi 200 forintért (!) elvállalta az apaállat-gondozást a községben), vagy rokonaik fogadták be őket. 1953-ban a többség hazaköltözött. Lókúton maradt Timmer Márton és Ferenc, Tévald Lőrinc és Manila Ferencné (Reichardt Katalin). A visszaköltözésben nagy szerepe volt Schmidt Mihálynak, az akkori helyi MDP-titkárnak, aki támogatta a hazaköltözni szándékozókat.

171 Scher Lőrinc közlése. Névsort lásd a függelékben!

172 Az 1948. január 6-án összeállított kérdőív szerint a lakosság száma 702 fő; a februárban véglegesített áttelepítési jegyzéken 639személy szerepel. (Vö. VeML V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 74/1948. sz.) Tudjuk, hogy az igazolóeljárás során 42 személy volt távol (hadifogságban, ill. Nyugaton tartózkodtak).

173 Az 1949. januári népszámlálás szerint Hidegkúton 653 személy élt. Figyelmen kívül hagyva a természetes szaporodást, 133 személy németországi és 100 személy lókúti átköltöztetésével kell számolni.

174 VeML V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 1076/1948. sz. A 12 200/1947. M. E. sz. rend. értelmében elkobzott házingatlanok kimutatása, 1948. április 2.

175 A 11700/1945. M. E. sz. rendelet (1945. december 23.) kimondta, hogy a bármely német természetes vagy jogi személy magyarországi „vagyona és cselekvősége" felett a SZU szerezte meg a tulajdonjogot.

176 VeML V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 1069/1947. sz.

177 Magyarország földbirtokosai és földbérlői. Gazdacímtár, 1935. Bp. 1937. 341.

I78 VeML V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 696/1948. sz.

179 Uo. 1281—1310/1948. sz.

180 Uo. XXIV. 201/b. 9343/1949. sz.

181 Uo.V. 411. 2951/1948. sz.

182 Uo. 904/1947. sz. és 3051/1948. sz.

183 Uo. 1371/1947. sz.

184 Berényi József (szerk.): A belkereskedelem négy évtizede (1945—1985). Bp. 1985. 46—52.

185 VeML XXIV. 201/b. 4677/1948. sz.

186 Uo. V. 411. 3875/1948. Adatgyűjtés a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséhez, 1948. december 12.

187 Uo. 562/1949. sz. (febr. 24.)

188 Scher Lőrinc közlése. Tótvázsonyban bércséplést vállalt Reichardt József, Straub Péter és Szabó Lajos. VeML V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 762/1949. sz.

189 Uo. 1188/1948. sz. és 1985/1948. sz.

190 Uo. 1306/1947. sz. A hegyközségi járulék kivetéséhez készült gyümölcsfa-összeírás, 1947. aug. 22. A táblázatban csak azokat a fajtákat vettük fel 1935-ből, amelyeket az 1947. évi összeírás említ.

191 Uo.

192 Uo. 736/1947. sz.

193 Uo. 6/1949. A Közérdekű Hírszolgálat helyi hírei, 1949. április 25.

194 Uo. 1467/1947. sz.

195 Uo. 74/1948. sz. Hidegkút község kérdőíve, 1948. január 6. és az 1004/ 1949. sz. alispáni felmérés az 5 éves terv előkészítésére. 1949. márc. 31.

196 Uo. 1004/1949. sz.

197 Uo. 1484/1947. sz. szerint a tótvázsonyi szövetkezetek: a Hangya, a Tejszövetkezet, a Földművesszövetkezet, a Malomipari Szövetkezet, a Gyümölcsfatelepítő Szövetkezet és a Csatári Erdőszövetkezet. A hidegkúti közbirtokosságok adatai Uo. 1102/ 1947. sz. Az önkéntes tűzoltótestület 1948 januárjában (Uo. 74/1948. sz.) 20 fővel működik. Felszerelése: 2 kocsifecskendő, 1 lajt, 2 csöbör,200 nyomótömlő, 20 szívótömlő.

198 VeML XXIV. 502/b. Veszprém megye Szabadművelődési Felügyelőségének iratai 16,21/1945. sz.

199 Uo. 490/1947. sz. Páldy Róbert beszámolója az 1945—1947. évi működésről.

200 Uo. 208/1946. sz. Páldy Róbert beszámolója az 1945/46. évről.

201 Uo. 490/1947. sz.

202 Uo. 501/1946. sz.

203 Uo. 148/1946. sz. A helyi ügyvezetők jelentése március 15-e megünnepléséről. Hidegkút nem jelentett.

204 Uo. 7/1946. Eljárás a szabadművelődést szabotálók ellen.

 205 Uo. Nemcsak Tótvázsony „szabotál": a megye 27 községében képtelenek a szabadművelődési tanács megalakítására 1946 áprilisában. Szentgálon pl. a „nagyfokú részvétlenség" miatt a megyei felügyelőnek a helyszínen is meg kell jelennie a siker érdekében.

206 Uo. 490/1947. sz. Kimutatás az 1945— 47. évi szabadművelődési tevékenységről.

207 Uo. 3843/1948. sz. A Közérdekű Hírszolgálatot a BM 199/1948. III/1—2. (XI. 22.) sz. r. terjesztette ki a községekre, a főispán az első előadást egyöntetűen dec. 5-re tűzte ki. Ezen Rákosinak az MDP KV 1948. november 27-i ülésén elhangzott beszédét ismertették. Rákosi: i. m. 351—356.

208 Uo. 1389/1949. sz.

209 Uo. 31/4—1948. sz.

210 Uo. sz. n. Nyilvántartás az 1948/49. évi oktatási díjakról.

211 Uo. 31/4—1948. sz.

212 Uo. 36/1949. sz. Reményi Antal ügyvezető jelentése, 1949. jan. 8.

213 Uo. 36/4—1949. sz. U. az, 1949. ápr.14.

214 Uo. 36/5—1949. sz. U. az, 1949. május 31.

 215Uo.

216 Varga Béla: A Veszprém Megyei Könyvtár története. = A Veszprém Megyei Könyvtár Évkönyve. Veszprém, 1961. 7—46.

217 VeML XXIV. 502/b. 36/5—1949. sz. Reményi Antal május havi jelentése.

218 Balogh—Izsák—Gergely—Föglein: i. m. 193—250., Balogh—Jakab (szerk.): A magyar népi demokrácia története 1944—1962. Bp. 1978. 143—261.

219 Berend T. Iván: A magyar gazdaság és a világpiac a XX. században. = Napjaink — a történelemben. Bp. 1980. 164—223.

220 Uő.: A szocialista gazdaságpolitika három évtizede Magyarországon. = Öt előadás a gazdaságról és oktatásról. Bp. 1978. 11—61., különösen 14— 24. A kérdésről részletesebben uő.: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon. 1945—1975. Bp. 1979. 79—119.

221 Balogh: i. m. (1978), 210—261. A júniusi határozatot Szabó Bálint tette közzé: Az 1953. júniusi fordulat. = Propagandista 1986/4. sz. 118—169.

222 Szabó Bálint: Az „ötvenes évek". Bp. 1986. 67.

223 Ilyen tervezetet készítettek pl. a parasztpárti ideológusok (Erdei Ferenc, Bibó István), valamint a közigazgatástan művelői (pl. Egyed István, Martonyi János). A felgyorsuló politikai változások azonban ezek hasznosítását lehetetlenné tették. Vö. Csizmadia: i. m. 538—539.

224 Csizmadia—Máthé—Nagy: i. m. 174.

225 Csizmadia: i. m. 540—541.

226 Beér: i.m. 177—180.

227 MK 1950/7. sz. 1950: 1. tv. 1. §.

228 Beér: i. m. 197—208.

229 Rákosi pl. az MDP Nagybudapesti Választmányának 1949. aug. 31-i értekezletén mondott beszédében a munkahelyi megbetegedések számának csökkentéséről szólva elítélte a „szimulánsokat", s arra az összefüggésre mutatott rá, hogy sokan a háztáji művelése miatt maradnak távol a gyárakból: „ . . . ellenőrzéseknél kiderült, hogy feltűnően nagy a megbetegedések száma olyan munkásoknál, akiknek Budapest környékén földjük van. Ezen belül sok a volksbundista sváb munkások megbetegedése. (Kiemelés tőlem — H. J.) Rákosi: i. m. 462.

230 Gunst—Lőkös: i. m. 227.

231 Rákosi: i. m. 406.

232 Balogh—Jakab: i. m. (1978), 187.

233 Szép Móric visszaemlékezése.

234 Özv. Kövesi Mihályné hadigondozás céljára kiállított községi vagyoni bizonyítványa (1947). VeML V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 1954/ 1947. sz.

235 Uo. 8944/1946. sz.

236 Reichardt: i. m. 14.

237 Szép Móric közlése.

238 A kulákokkal pl. megvetetik a beadásra szánt vágóállatot, hogy a járási tervet teljesíthessék. (XXIII. 352. Veszprémi JTVB-ülés jkv. 1951. szept. 28. 2. p.). Egy másik példa: özv. Kövesi Mihálynétól a Vágóállatforgalmi Vállalat 1951. augusztus 28-án „B" vételi jegyre vásárolt egy szarvasmarhát, de még közel 2 hét elteltével sem fizette ki és vételi jegyet sem adott neki. (Uo. 1951/szept. 7. 1. p.).

239 Uo. 14/1951. (I. 26.) sz. vb-határozat.

240 Uo. 1951. márc. 30-i vb-ülés, 6. n. p.

241 Uo. 1951. május 25-i tanácsülés, hozzászólások.

242 VeML XXIII. 790. Hidegkút község tanácsülési jkv. 1953. jan. 10. A vb elnökének beszámolója az 1952. évi tevékenységről.

243 Uo. 1953. február 7., április 11.

244 Uo. 1953. február 16. 1. n. p.

245 Uo. 1953. július 6.

246 Uo. 1953. augusztus 3.

247 Reichardt: i. m. 12.

248 Gunst—Lőkös: i. m. 225—226.

249 XXIII. 352. VJT 1951. január 12-i vb-ülés jkv. és 5/1951. (I. 120 sz. vb-határozat.

250 VeML XXIII. 352. 51/1951. vb sz. hat. és 1951. június 22-i vb-ülés 1. p. A hidegkúti tszcs iratai nem maradtak fenn,tagjai már nem élnek, történetét a másodlagos forrásokból ismerhetjük meg.

251 Uo. 1951. június 29. 3. n. p.

252 Uo. XXIII. 351. 1951. márc. 30-i járási tü. jkv. Müller Istvánné járási mezőgazdasági osztályvezető beszámolója a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról.

253 Uo. 1951. május 25. 1. n. p.

254 Gunst—Lőkös: i. m. 226.

255 VeML XXIV. 801. A KSH Veszprém Megyei Igazgatósága iratai. A KSH Veszprémi Járási Felügyelőség tájékoztató jelentése az 1—2. típusú mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1953. IV. negyedévi helyzetéről, sz. n., 1954. január 22.

256 Uo. XXIII. 351. 1953. november 30-i tü. 1. n. p. Beszámoló a JTVB munkájáról és a kormányprogram végrehajtásáról.

257 Uo. V. 411. Tótvázsony nagyközség iratai, 1004/1494. sz.

258 Uo. XXIII. 351.1952. jan. 19-itü.jkv.

259 Uo.

260 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1954. december 21-i tü. jkv. Ünnepélyes tanácsülés az Ideiglenes Nemzetgyűlés 10 éves évfordulójára.

261 Szabó Bálint: i. m. 82.

262 Uo. 189-190.

263 Beér:i. m. 210—243.

264 Szabó Imre (főszerk.): Állam- és jogtudományi enciklopédia. Bp. 1980. II. köt. 990.

265 Beér: i. m. 244—248.

266 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1954. december 2-i tü. jkv.

267 Beér: i. m. 282—292.

268 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1954. január 9-i tü. jkv.

269 Uo.

270 Balogh—Jakab: i. m. (1982), 236,250— 252, 270—274.

271 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1957. február 27-i tü. jkv.

272 Uo. 1954. márc. 20.

Az 1954. évi terv főbb adatai: a község szántóterületének 58%-át gabonatermelésre fordították (302 kh kenyérgabona, 141 kh takarmánygabona), emellett jelentős volt a kukorica (120 kh), a hüvelyesek (65 kh), a burgonya (60 kh) vetésterülete. Szántóföldi szálas takarmányt azonban csak 29 kh-on termeltek, ami külterjes gazdálkodásra utal. A begyűjtési terv tételei: zsír 128 kg, vágómarha 7755 kg, vágójuh 234 kg, baromfi 1701 kg, tojás 1409 kg, tej 43 069 liter. A begyűjtési tervet 1954-ben 87%-ra, a pénzügyit 102%-ra teljesítették (1955. január 22-i tü. jkv,); 1955-ben a kenyérgabona-leadást 100%-ra, a baromfileadást csak 75%-ra, a sertés és vágómarha leadását 90%-ra teljesítették. (1956. január 18-i vb-ülési jkv.)

273 A hidegkúti tanács ébredjen fel és mozgósítson a begyűjtés teljesítésére." = Veszprém Megyei Népújság 1953. március 18. 3. p.; Hidegkút tanácsülési jkv. 1954. június 24.

274 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1955. április 23-i tü.jkv.

275 Uo. 7/1955 (IV. 23.) sz. th.

276 Uo: 3/1955. (III. 20.) th. és 5/1955. (III. 25.) sz. th.

277 Uo. 1955. március 25-i és május 14-i tü.jkv.

278 Uo. 1954. szeptember 13-i tü.jkv.

279 Balogh—Jakab: i. m. (1978), 274.

280 Berecz János: Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956. Bp. 1981. 36-47.

281 Uo. 18.

282 Uo.41.

283 A politikatörténet-írás is megállapította, hogy a kezdettől fogva „bizonyos összefonódás jelentkezett az ellenforradalom álcázott jelszavai és az objektíve szükséges politikai és gazdasági feladatok között, s hogy ezt az összefonódást csak fegyverrel lehetett szétválasztani november 4-e után . . ." Vagyis, a „szocialista demokráciáért" küzdő „forradalmi, szocialista tömegek" objektíve az ellenforradalmi erők pozícióit erősítették. Molnár János: Ellenforradalom Magyarországon 1956-ban. Bp. 1967. 240—249.

284 Berecz: i. m. 85.

285 Balogh—Jakab: i. m. (1978), 282.

286 Nagy Imre rádiónyilatkozata. = VN 1956. október 29. 1.p.

287 Balogh—Jakab: i. m. (1978), 283—285.

288 A témával összefoglalóan foglalkozott Beszteri Béla: A párt politikája Veszprém megyében 1948—1969. = Veszprém megye fejlődése 1945— 1970. Tanulmányok a megye felszabadulás utáni történetéből. Veszprém, 1970. 99—204., különösen 127—138.

289 A veszprémi egyetem hallgatóinak nagygyűlése. = VN 1956. október 24. 1.p.

290 Megalakult a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács. = Uo. 1956. október 27. 1. p.

291 A Forradalmi Tanács kiáltványa Veszprém megye lakosságához. Uo. 1956.október 28. 1.p.

292 Hivatalos közlemények. = VN 1956. október 30. 2. p. Megalakul a Dunántúli Nemzeti Tanács. = VMH 1956. október 31. 1. p.

293 Megalakult és programot adott a Veszprém megyei Szabad Szakszervezetek Szövetsége. = VMH 1956. november 3. 4. p.

294 Beszteri: i. m. 137—138.

295 VeML XXIII. 351. 1957. március 25-i tü. jkv. 2. n. p. Fazekas László beszámolója az 1956-os eseményekről és a tanács előtt álló feladatokról.

296Uo.

297 Megalakult a Katonai Biztonsági Tanács. = VN 1956. október 28. 2. p.

298 Reichardt: i. m. 15.

299 A Szabad Győri Rádió adásában hallottuk. = VN 1956. október 28. 2. p.

300 VeML XXIII. 790. Hidegkút vb jkv. 1956. október 26. Ezen határozzák el a 20-i tanácsülést; ennek jegyzőkönyve nem maradt fenn.

301Reichardt: i. m. 15.

302 Látogatás Magyarpolányban. =VMH 1956. november 4. 3. p.

303 VeML XXVI. 188. A Hidegkúti Állami Általános Iskola iratai. Szalczer György igazgató beszámolója a félévi osztályozó értekezleten, 1957. február 7.

304 Uo. A szervezőbizottság jegyzőkönyve, 1958. április 15., valamint statisztikai jelentés az úttörőcsapat helyzetéről, 1960. szeptember 30.

305 Uo. XXIII. 790. Hidegkút tü. jkv. 1962. január 12. Fürich Mátyás KISZ-titkár beszámolója az 1961. évi munkáról.

306 Berend T. Iván: i. m. (1978), 25—37.

317 Gunst—Lőkös: i. m. 229. A kérdésről legújabban Orbán Sándor: A magyarországi konszolidáció kezdetei és a mezőgazdaság szocialista átszervezése. PK XXII. (1986), 3. sz. 3—34.

318 Andorka: i. m. 76—77.

309 Fonyó: i.,m. 51—55.'

310 Uo. 25—36.

311 Állam- és jogtudományi Enciklopédia Bp. 1980. II. köt. 990—991.

312 Beér : i. m. 51—56.

313 Uo. 49.

314 Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945—) 1950—1981. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 2. Veszprém, 1982. 150.

315 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1955. márc. 25. tü.jkv. Nemes János hozzászólása.

316 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1958. január 10-i tü.jkv. A vb-elnök beszámolója az 1957. évi tanácsi munkáról.

317 Uo. VJTVB 1965. február 15-i ülés jkv. Imrefi Gyula beszámolója a hidegkúti KTVB 1954. évi munkájáról.

318 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 6/1967. (márc. 22.) tü. határozat.

319 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1958. január 10-i tü jkv. 1. n. p.

320 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1958. szeptember 28-i tü.jkv. 1/c. n. p.

321 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1963. február 27-i tü. jkv. 3/a. n. p., valamint 1967. szeptember 16-i tü.jkv. 1. n. p.

322 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1963. február 27-i tü. jkv. 3/b. n. p. és 1967. március 22-i tü.jkv.

323 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1/1959. (I. 16.) sz. tü. határozat.

324 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1963. szeptember 16-i tü.jkv.

325 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1965. május 14-i tü.jkv. Imrefi Gyula beszámolója a tanács és a tanács alá nem rendelt szervek kapcsolatáról.

326 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1965. április 16-i, szeptember 17-i; 1966. január 14-i tü.jkv.

327 A táblázat adatai a tanácsülési jegyzőkönyvekben találhatók.

328 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1961. április 14-i tü.jkv. 3. n. p.

329 1955-ben a köfa bevételi terve 18 700 forint, a tényleges bevétel csak 2180 forint volt, s még 1962 elején is 9000 forint hátralék állott fenn.

330 VeML XXIII. 790. Hidegkút 12/1962. (IV. 13.) tü. határozat és 33/1966. (IX. 16.) tü. hat.

331 Uo. a tü. és vb jkv. alapján.

332 Beér: i. m. 345—346.

333 Veszprém megye mezőgazdasági termelő szövetkezetei 1948—1983 (szerk.: Erdélyi György). Veszprém, 1985. 23—29. A statisztikai adatok a KSH Veszprém Megyei Igazgatósága által kiadott évkönyvből valók (Veszprém megye fontosabb statisztikai adatai 1956, 1957, 1958, 1959). A továbbiakban, ha az évkönyveket használjuk, külön nem hivatkozunk rájuk.

334 Gunst—Lőkös: i. m. 228—232.

335 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1959. január 16-i tü. jkv. Pordán Árpád vb-elnök beszámolója az elmúlt év munkájáról.

336 Uo. 1959. február 20-i tü. jkv. Kostyik Béla hozzászólása.

337 Reichardt: i. m. 16.

338 A brigád tagjai házról házra jártak, s egyenként próbálták rávenni a gazdákat a belépésre, s ha ez kevésnek látszott, előfordult, hogy „megtekerték a bajszokat és egy-két füles is! leugrott". (Szondi Imre visszaemlékezése.) A szövetkezetesítéstől való félelem olyan erős volt, hogy az emberek egy része — mint a felszabadulás idején — most is a szőlőhegyen bújkált.

339 Scher Lőrinc visszaemlékezése.

340 XXIII. 16. A Veszprém Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya iratai sz. n. A Hidegkúti Március 15. Tsz majorhelyének kijelöléséről felvett hivatalos jegyzőkönyv 1960. február 18.S41

342 VeML XXIII. 790. Hidegkút 10/1959. (VI. 19.) tü. határozat.

343 Scher Lőrinc közlése (ő egyik „főzőlegény" volt).

344 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1959. július 17-i tü.jkv.

345 Uo. XXIII. 16. Jegyzőkönyv a majorhely előzetes kijelölése ügyében 1964. aug. 16

346 Uo. A majorhely kijelöléséről felvett jegyzőkönyv 1960. február 18., valamint a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat mérnökgeológiai osztálya szakvéleménye 1960.június 3.

347 Uo.

348 Uo. Az előzetes majorhely-kijelöléséről felvett jegyzőkönyv 1964.aug 6.

349 Uo. ugyanaz 1964. szept. 22.

350 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1959. június 19-i tü.jkv.

351 Uo. 1962. február 9. Morvay Géza tsz-elnök beszámolója 1961. évről.

352 Szondi Imre közlése.

353 VeML XXIII, 790. Hidegkút 1962. február 9. tü. jkv. A tsz-elnök beszámolója 1961-ről.

354 Uo. XXIII. 352. 1967. március 17. vb-ülés 2/a. n. p.

355 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1959. aug. 14-i tü. jkv. 1964 tavaszán pl. a járás több mint 100 KISZ-ese a hidegkúti tsz elhagyott kb. 10 kh legelőjét alakítja át mintalegelővé a KISZ KB által meghirdetett rét- és legelővédelmi mozgalom keretében. = „Rét-legelő védnökség Hidegkúton." Napló 1964. április 16. 1965-ben Hidegkúton járási KISZ-építőtábort szerveztek; 200 fiatal vett részt a tsz-munkákban. Uo. 1966. április 19.

356 VeML XXIII. 352. 1967. március 17. vb-ülés 2/a. n. p.

357 Uo. 1968. február 12-i vb-ülés 3. n. p. Szalay Károly tsz-revizor beszámolója az állami támogatás tapasztalatairól és a dotációs keret lebontásáról. 1967-ben rendezték átfogó jelleggel a termelőszövetkezetek adósságállományát. V. ö. Gunst—Lőkös: i. m. 234. A kiközösítésből Kiss Máté: Megnyertük a pert, Fenség. = Napló 1964. aug. 16. 3. p. Az üggyel a Népszabadság is foglalkozott: „Háború és béke Hidegkúton." = Népszabadság 1964. 224. sz. 7. p.

358 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1961. október 13-i tü. jkv. Szabó Imre agronómus beszámolója az őszi mezőgazdasági munkákról.

359 Uo. 1962. november 16-i tü. jkv.

360 Uo.

361 Fodor György közlése.

362 Kása András: Győztes traktorosok. = Napló 1962. augusztus 14. 3. p.

363 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1961. május 19. tü. jkv. Szabó Imre agronómus beszámolója.

364 Veszprém megye fontosabb statisztikai adatai c. évkönyv vonatkozó kötetei. Az 1963. évről nincs adat.

365 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1962. február 9-i tü. jkv. Morvay Géza tsz-elnök beszámolója az 1961. évi gazdálkodásról.

366 Fodor György közlése. A „merénylet" után napokig hallgathatják a közvélemény szemrehányását: „elárultátok a falut".

367 VeML XXIII. 352. 1968. február 12-i vb-ülés 3. n. p.

368 A 20/B/19667. PM—MÉM közös utasítása értelmében az 1966/67. évi eredményeik alapján megkülönböztetett állami dotációban részesülhettek azok a téeszek, amelyekben:

1. a föld aranykorona-értéke 11 alatt van,

2. a dolgozók részesedése évi 12 000 Ft alatt van,

3. az egy szántóegységre jutó bruttó jövedelem az 1500 forintot nem éri el. Tótvázsony mutatói:

1. 10,65,

2. 8269 Ft

3. 1372 Ft

369 VeML V. 411. TÓtvázsony nagyközség iratai, 2062/1948. sz.

370 Uo. XXVI. 198. A Hidegkúti Állami Általános Iskola iratai, iskolai törzskönyvek 1950—1965 és tantestületi jegyzőkönyvek."

371 Uo. Szakfelügyelői jkv. 1954. április 6.

372 Uo.

373 Uo. Iskolai törzskönyvek 1955—1965.

 374 Uo. Statisztikai jelentés az általános iskolai taneszközökről 1968. dec. 31-i állapot szerint.

375 Uo. Nevelőtestületi értekezlet jkv. 1953. szept. 24.

376 Uo. Hidegkút 1961. szept. 15-i tü.jkv. Szaksz Vincéné beszámolója az 1961/62. évi beiskolázásról.

377 Uo. XXVI. 198. Szakszné beszámolója az első negyedévről 1961. nov. 19.

378 Uo. Az I. negyedévi beszámoló jelentés 1953. november 24.

379 Uo.; és év végi beszámoló 1966. június 11.

380 Uo. Az I. negyedévi beszámoló jelentés 1955. november 24.

381 Uo. Iskolai törzskönyvek 1950—1965. Sajnos a személyi részt pontatlanul vezették, így más forrásokat is figyelembe kellett venni, mégsem lehetett egységesen megadni az időpontokat.

382 Uo. Kayos Gábor szakfelügyeleti jkv. 1954. április 6.

383 Uo. Gyűjtőlap személyi adatgyűjtéshez 1952. február 15-i, 1952. december 1-i állapot szerint.

384 Uo. Tantestületi alakuló értekezlet jkv. 1954. aug. 25., IV. negyedévi igazgatói beszámoló 1958. április 10.

385 Uo. Év végi beszámoló jelentés az iskolai munkáról. 1962. június 15.

386 Uo. Könyvtárstatisztikák 1960. IX. 15-i állapot, 1970. X. 1-i állapot.

387 Uo. Tantestületi alakuló jkv. 1953. aug. 25., 1954. aug. 25.

388 Uo. Tantestületi alakuló jkv. 1953. aug. 25.

389Uo. Év végi iskolai beszámoló 1962. június 15.

390 Uo. I. negyedévi ellenőrző értekezlet jkv. 1952. november 18., 1955. nov. 24.

391 Uo. I. negyedévi ellenőrző értekezlet jkv. 1955. november 24.

392 Vö. Rákosi: i. m. 449—450.

393 Horváth Márton: Közoktatáspolitika és általános iskola. Bp. 1978. 54—61.

394 Uo. 48—53.

395 VeML XXVI. 198. Hitoktatási iratok 1952—1977.

396 A szekularizáció és társadalmi tudat viszonyáról: Murányi Mihály: Társadalmi tudat. Struktúra — funkció. Bp. 1980. 125—150. A plébánosok névsorát összeállította Rajczi Pál: Series parochorum Dioecesis Veszprimiensis. Vp. 1983. = VPL Kézirattára.

397 VeML XXVI. 198. Félévi iskolai beszámoló 1962. február 19.

398 Uo. Iskolai törzskönyvek 1950—1965

399 Uo. Tantestületi alakuló ülés jkv. 1954. aug. 25., és 3/4 évi ellenőrző értekezleti jkv. 1956. április 21.

400 KSH 1970. évi népszámlálás 13. Veszprém megye adatai. Bp. 1972. 510.

401 VeML XXVI. 198. Szaksz Vincéné jelentése az 1971/72. tanévről 1972. június 14.

402 Helyi adatgyűjtés, melyet az iratok információival egészítettünk ki. Még 1962-ben is azt olvashatjuk, hogy az ellentétek csak „eltűnőben" vannak.

403 VeML XXIII. 790. Hidegkút tü. jkv. 1962. szept. 28.2. n.p.

404 VeML XXIV. 502. a. Veszprém Megyei Népművelési Hivatal bizalmas iratai 1/1950. sz.

405 Uo. 53/1950.

406 Uo. XXIII. 790. Hidegkút vb-ülési jkv. 1959. július 17.

407Uo. XXVI. 189. 198/1958. sz. irat.

408 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1959. november 20-i tü. jkv.

409Uo. 1961, január 13-i tü. jkv. Fodor Teréz könyvtáros beszámolója.

410 Uo. 40/1961. sz.tü. hat.

411 Uo. 1961. július 14-i tü. jkv. Egyetlen példa: 1961-ben márciustól június végéig a nevelők 1200 forint értékű könyvet adtak el.

412 A plébánia megtekintésekor tett megfigyelés alapján.

413 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1963: szeptember 11-i tü. jkv. 2. n. p. Boncz Lászlóné könyvtáros beszámolója munkájáról.

414 Uo.

415 Középdunántúli Napló 1957. március 5. 4. p.

416 VeML XXVI. 189. 128., 175/1958. sz. iratok.

417 Uo. 49/1962. sz. irat.

4I8 Uo. XXIII. 790. Hidegkút 1963. május 17-i tü. jkv. 2. n. p., 1963. november 8-i tü. jkv.

419 Uo. 1963. május 17-i tü. jkv. Henn Ferenc KISZ-titkár beszámolója.

420 Tilkovszky Loránt: Nemzetiségi lét és nemzetiségi tudat Magyarországon. = Politika—tudomány 1986/3. sz. 43—57.

421 VeML XXXIII. 1. Hidegkút község polgári anyakönyveinek másodpéldányai 1950—1968.

422 Helyszíni adatgyűjtés.

423 Tévald József személyes közlése.

424 VeML XXIII. 790. Hidegkút 1961. november 17-i tü. jkv. Velegi Károly vb-titkár beszámolója a költségvetési feladatokról. Cserébe kapott házat:

1. Fodor Mihály

2. Henn Ferenc

3. Reichardt Mihályné

4. Schalbert Mátyás

5. Stáhl József

6. Steierlein József

Házat vásárolt:

1. Bélafi Móricné

2. Haász Ferenc

3. Heinbach János

4. Hock István

5. Kauker János

6. Kersner Ferenc

7. Pauer József

8. Veisz Jánosné

   425 Napló 1968. december 12. A törpevízmű a tervek szerint 1 millió forintba kerül, a közös tanács, járási tanács és vízügyi igazgatóság mellett a lakosság is hozzájárul a költségekhez.

   426 VeML XXIII. 790. 1962. nov. 16-i tü. jkv. A körzeti orvos beszámolója a közegészségügyi helyzetről. Benne azt olvassuk, hogy WC „a házak többségénél sajnos nincs". Az idézet up. 1967. november 17-i tü. jkv. Szaksz Vincéné beszámolója a világnézeti nevelésről.

   427 Uo. 19(62. dec. 14-i tü. jkv. Szalay Pál beszámolója az FMSZ tevékenységéről.

   428 Uo. 1963. szept. 16-i tü. jkv., u. az.

   429 Helyszíni adatgyűjtés.

   430 A „gyarmat" kifejezést azért használtuk itt, mert az 1967-es termelőszövetkezeti egyesülés idején az egyik meghatározó érv úgy hangzott: „mi mindig Tótvázsony gyarmatai legyünk?" = Farkas József—Harmath István: Csopak tája. Bp. 1982. 38—40.