|
|
A kronológia összeállításakor néhány olyan adatot is figyelembe vettünk, amely a monográfiában nem szerepel, de kiegészíti az ott elmondottakat. Az időrendi áttekintést nem zártuk le 1969-ben; a fontosabb eseményeket egészen máig nyomon követtük. Köszönettel tartozunk Nász József vb-titkárnak, Somfai Balázs levéltárosnak és Nagy István helytörténésznek, hogy saját adatgyűjtésüket rendelkezésünkre bocsátották.
A régészeti kutatások szerint Hidegkút területe már az őskorban is lakott hely volt.
Őskori telepek nyomaira akadtak a Sósvim, Közép-dűlő és a Linzacker nevű határrészeken. (Vö. Magyarország régészeti topográfiája 2. Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Bp 1969. 107-109.)
i. e. 4000—3500. A Közép-dűlőben talált edénytöredékek a korai kőkorszak (neolitikum) időszakából származnak és a dunántúli vonaldíszes kultúrához tartoznak.
i. e. 3500—3000. A késői kőkorszak (lengyeli kultúra) leletanyaga a Közép-dűlő és a Linzacker területéről való.
i. e. 2000—1900. Á falutól északra kb. 100 méterre, a forrás felé lejtő domboldalon, az Eresztvény-dűlőben, valamint a Linzacker- és Közép-dűlő területén a péceli (bádeni) kultúrához tartozó, késő rézkori leletek kerültek elő.
i. e. 400 után kialakuló magyarországi késő vaskori kultúra emlékei maradtak fenn az Eresztvény-dűlőben.
i. e. 13. A rómaiak megkezdik Pannónia meghódítását.
i. sz. 1-3. sz. Római telepre utalnak a Vörösföldek-dűlőben talált leletek.
i. sz. 12-13. sz. Ekkori az első középkori település, Kishidegkút (Felsőhidegkút), amely a mai falutól északra kb. 500 méterre, a forrás feletti platón helyezkedett el. Ettől délre épült a romjaiban még a 18. században is fennálló kéttornyú templom; délkeletre kb. 500 méterre, a rétaljdombi dűlőben bukkantak a település másik részének, az egykori Alsó- vagy Nagyhidegkútnak a nyomaira. Kishidegkút már a 16. század elején elpusztulhatott, Nagyhidegkút csak a 17. század vége felé néptelenedettel.
1244. Ebből az évből maradt fenn a faluról az első írásos adat, amely a birtokos
(Hidegkut-i Kompured) nevét is őrzi.
1294. III. András, az utolsó Árpád-házi király Pál hantai prépost és testvérei érdemeire való tekintettel megújítja a hidegkúti birtokra vonatkozó adományozást.
1304. január 7. E napon kelt az az oklevél, amely a Raad nemzetségbeli Istvánt, mint a Hidegkútról Veszprémbe vezető út melletti birtokost említi. '
1318. Már áll a Szent György tiszteletére épült egyház.
1343. Felsőhidegkút mint leányegyház a templom gazdája.
1385, október 26. Miklós szepesi prépost és nőtestvérei (köztük Hidegkuti Farkas felesége) szétszórt birtokaikat Arácson kívánják egyesíteni.
1388. január 29. Miklós szepesi prépostot és nőtestvéreit a veszprémi káptalan birtokba iktatja.
1401. Alsóhidegkutat, a későbbi Nagyhidegkutat Zsigmond király a fajszi Ányos családnak adományozza.
1433. Hidegkúti Antal nemes birtokos a Szent Mór tiszteletére felszentelt templom számára kér két ötesztendős búcsút Rómától.
1453. december 13. „Paulus seu Nicolaus de Hidegkwth" nevével találkozunk.
1476. Ugrón László tihanyi apát Hidegkúti Farkas Pálnak és fiainak két szőlőt ad Szőlősön, a Bodogd nevezetű dűlőben, a szokásos évi hegyvám fizetési kötelezettség mellett.
1488. Az első ismert megyei dikális összeírás szerint Alsóhidegkúton a fajszi Ányos János és Mihály, Felsőhidegkútón Hidegkúti Antal a birtokos.
1495. február 2. Hidegkúti Antal tihanyi várnagy Arácson szőlőt vásárol.
1495. Ányos Ferenc egész birtokát zálogba adja Essegvári Györgynek és családjának.
1496—1497. A veszprémi káptalan tizedösszeírásaiban két települést említenek: Hidegkút Farkast és Hidegkút Ányost.
1535. Az Ányos család eladja hidegkúti birtokát a devecseri Csórón Andrásnak, aki ehhez I. Ferdinánd hozzájárulását is elnyeri.
1545. Csórón hidegkúti birtokán már csak egy portát írnak össze, de jobbágyai annyira szegények, hogy nem fizetnek adót.
1557. Farkas János hidegkúti birtoka is pusztává válik néhány évre.
1571. A hidegkútiak 7 ház után 60 akcse adót fizetnek a fehérvári töröknek.
1578. A falu a palotai vár tartozéka.
1584. Csórón János, András fia egész itteni birtokát Balassa Istvánnak engedi át.
1588. A település már a devecseri vár tartozéka.
1626. A királyra szállt Pápát, Ugodot, Devecsert és Gesztest — ezek összes tartozékával, így Nagyhidegkúttal együtt — Esterházy Miklós nádor kapja adományba. Esterházy a birtokokat bérlőknek adja ki» akik albérletbe adják tovább, így Hidegkútnak is sok birtokosa ismert.
1627. Elkészül Devecser urbáriuma, amely a hidegkúti birtokot, a rajta élő jobbágyokat, azok kötelezettségeit is felsorolja. Ugyanebben az évben Esterházy Miklós a falut elzálogosítja a Balassa, Czobor és Török családoknak.
1629. Kishidegkút-puszta Salamon Ferenc birtokában van.
1632. Gr. Csáky László visszaváltja a bérlőktől a hidegkúti jószágot.
1633. Özv. Salamon Ferencné Francsics Katalin a kishidegkúti pusztát Sándor György nagyhidegkúti jobbágyainak adja bérbe legeltetés céljára.
1650. Zálog címén Kis- és Nagyhidegkút nagy része is Sándor György kezére kerül; a bérlet utódaira is átszáll.
1654. Összeírják a devecseri uradalom jószágait. Hidegkúton ekkor 20 magyar jobbágycsalád él.
1663. Sándor György és felesége, Nikos Anna végrendeletileg Kata lányukra és unokáikra hagyják Kishidegkút-pusztát (és egyéb birtokaikat).
1671. Gr. Esterházy Ferenc Kéthelyi Jánosnak adja bérbe hidegkúti birtokát.
1683. A Bécs ellen felvonuló törökök elpusztítják a falut, amely három emberöltőn át T-puszta marad.
1696. Sándor György unokáinak férjei, Peczovicz Ferenc és Oroszy Pál Kishidegkút haszonbérlői.
1701. Gr. Esterházy Antal hidegkúti (lakatlan) birtokát bérbe adja Sólomváry Jánosnak és feleségének.
1724. Babocsay Ferenc veszprémi vicekapitánytól 2000 forintért ugyanők visszaváltják Hidegkúton, Arácson és Füreden fekvő birtokaikat.
1733. Özv. Sólomváry Jánosnét feleségül veszi Kiss Sándor, aki így Hidegkút birtokába jut.
1745. Kiss Sándor tiltakozik a tótvázsonyi nemesek birtokfoglalásai ellen.
1751. Özv. Kiss Sándorné visszaadja az Esterházy családnak Hidegkút-pusztát.
Január 1. A Gr. Esterházy Ferenc által kiadott telepítési szerződés 32 telkes jobbágynak és 10 zsellérnek biztosít házhelyet. A betelepítés valószínűleg már 1750-ben megkezdődik. Az új lakosok Württembergből érkéznek Nagyhidegkútra. A kishidegkúti határt továbbra is a tótvázsonyi földesurak használják.
Február 15. Létrejön az uradalom és a hidegkúti telepesek közötti úrbéri szerződés, amely tartalmazza a jobbágyok jogait és kötelezettségeit.
1752. Elkészül a község első ismert pecsétje.
1754. április 4. A vármegyei nemesi közgyűlés 3 évi adómentességet ad a hidegkúti telepeseknek.
1764. június 4. E naptól kezdve vezetik a plébániai anyakönyveket.
Június 15. Hivatalosan kinevezik az első plébánost. Ezzel kezdetét veszi az Esterházyak kegyurasága alatt az önálló hidegkúti plébánia története.
1770. február 15. Pápán elkészítik a község urbáriumát.
1771. Új urbáriumot kap a falu; ebben 31 birtokos gazdát tüntetnek fel. Az ekkor készült lélekösszeírás 56 házat tartalmaz: 32 telkes gazdáé, 24 zselléré. A község lakóinak száma 392.
1778. A régi fatemplom helyére kőtemplomot kezdenek építeni, melyet 1780 őszén advent első vasárnapján szentelnek fel. (A berendezési-festési munkálatok csak 1781-ben fejeződhetnek be.)
1779. Az egyházlátogatás alkalmával jegyzik fel az első tanító — Pader György — nevét. Ugyanebben az évben, szeptember 16-án, Bellovits István lelkész engedélyt kap az új ( = mai) nagyhidegkúti temető megáldására.
1782. Pálóczi Horváth Ádám, a neves költő és Veszprém vármegye hites mérnöke felméri a község határát.
1794. Benépesül Kishidegkút-puszta. Lakói a túlnépesedett Nagyhidegkútról költöznek át a Séd nyugati oldalára. (Ma: Hosszú utca.)
1799. Felépül az egy tantermes iskola. Az építőanyagot a kegyúr ingyen adja, a kézi munkát a falu lakói közösen végzik.
1810. július 14. Heinrich Éberhardt pesti harangöntő 1468 forintért vállalja a nagyharang elkészítését.
1813. A vármegye összeírja azokat a hidegkúti, tótvázsonyi, nemesvámosi és veszprémfajszi lakosokat, akik a Balaton mellékén szőlőt birtokolnak. Ebben az évben nyílik meg a kishidegkúti temető. Emlékét alapítási kőkereszt őrzi.
1816. Tótvázsony megszűnik a hidegkúti római katolikus plébánia leányegyháza lenni, mivel Szentgyörgyi Horváth István jóvoltából önálló plébániát létesítenek.
1833. A vármegyei tisztviselők összeírják a hidegkúti takácsokat.
1834. A Tudományos Gyűjtemény 2. füzetében (51-56. p.) jelenik meg Oláh János „Balaton mellyéki tudósítások barátságos Levelekben" c. írása, amely a régi kéttornyú hidegkúti templomot is megemlíti.
1844. Fülöp József megyei mérnök Frantsits Jakab segédmérnökkel elkészítteti a tótvázsonyi határhoz tartozó Kishidegkút-puszta térképét, mely a faluban 54 házat tüntet fel. Ebben az évben az egy tantermes iskolát és a hozzá tartozó mesterlakást egy szobával bővítik az utca felöli oldalon............7 ,
1848. március 28—29. Fellázadnak a tótvázsonyi német nemzetiségű kuriális zsellérek.
Április 2. A nagyhidegkúti parasztok az uradalmi legelőt elfoglalják, a birkaistállót
Április 14. A nagyhidegkúti lázadás vezéreit, Schalbert Jánost és Mahl Jánost letartóztatják és bebörtönzik.
Június végén a kishidegkúti kuriális zsellérek, akikre a jobbágyfelszabadítás nem terjedt ki, megtagadják a munkát. A földesuraiknak okozott kárt meg kell
téríteniük. A nemzetőrségi összeírás 28 egyént tüntet fel, közülük 21 alkalmas fegyveres szolgálat teljesítésére.
1857. Megkezdődik Nagyhidegkút úrbérrendezési pere, amely csak 1865-ben fejeződik be.
1864. Az uradalom és a nagyhidegkúti zsellérek viszonyát egyezségben rendezik. Ebben az évben gyűjti össze Pesty Frigyes a község földrajzi neveit.
1866. Renoválják az iskolát, s kialakul mai formája.
1869. A tótvázsonyi határban fekvő Csatár-, Billege-, Sós- és Kövesgyűr-pusztákat és szőlőket Freystädtler Antal veszi meg.
1873. Kolerajárvány pusztít a faluban.
1878. Gloger Sándorné pesti harangöntő a megrepedt régi helyett új nagyharang öntését vállalja. ,
1882. Ismét a kolera tartja rémületben a lakosságot.
1890 után a csatári és irtási szőlőket elpusztítja a filoxéra. A szőlőkultúra hanyatlása, a munkaalkalmak csökkenése kivándorlásra kényszeríti a lakosság egy részét.
1896. szeptember 14. Hajnali 4 órakor Veszprém környékén földrengést észlelnek, melynek központja Nagyhidegkút. Két ízben 5-5 másodpercig ing a talaj, óriási robaj és sajátságos szél kíséretében. A lakók ijedten ugrálnak ki ágyaikból.
Szerencsére azonban komolyabb anyagi kár nem keletkezik. = VH 1896. szeptember 20. 6. p.
1896—1897. A nagyhidegkúti gazdák és zsellérek között végrehajtják a legelőelkülönözést (külön mérik ki a két társadalmi réteg közlegelőjét).
1898. 123 kh erdőt vesz meg a nagyhidegkúti közbirtokosság a veszprémi káptalantól a kisszőlősi határban.
1902. szeptember 3. Este — gondatlanságból — tűz keletkezik Markstein János pajtájában s rövid idő alatt 13 lakóház és 14 pajta, valamint számos melléképület ég le Nagyhidegkúton. = VH 1902. szeptember 7. 5. p.
1908. Felújítják a megkopott fő- és mellékoltárt, új szobrokkal és egy mellékoltárral díszítik a templomot.
1914—1918. Az első világháború alatt 129 férfi teljesít szolgálatot, 53 kap kitüntetést. Elesik 25, súlyosan megsebesül 4, hadifogságba esik 5 személy.
1918. november 7-től Tótvázsonyban 40, Nagyhidegkúton 8, Kishidegkúton 11 nemzetőr teljesít szolgálatot, védelmezi a közrendet. = MSZMP PIA 606. f. 3. cs.65.ő.e. 138.
1918. november 22. A körjegyző jelenti a járási főszolgabírónak, hogy a mozgósítás óta Tótvázsonyból 264, Nagyhidegkútról 59, Kishidegkútról 37 egyén vonult be katonának. = MSZMP PIA 606. f. 3. cs. ő. e. 165.
1920. Tótvázsony, Kis- és Nagyhidegkút lakói azért folyamodnak, hogy Freystädtler Jenő birtokát megvehessék. = OL K 184 1920-29-67864. A birtokot a következő években meg is vásárolják.
1922. Kataszteri felmérés Hidegkúton.
1923. Megjelenik a Klebelsberg-féle nemzetiségi iskolarendelet. A kis- és nagyhidegkúti lakosok, az Amerikába kivándoroltak támogatásával a világháború alatt beolvasztott kis- és nagyharang helyébe újakat öntetnek.
1924. Megalakul a Magyarországi Németek Népművelési Egylete (MNNE).
1984—1928. Renoválják a templom külsejét, tetőzetét fazsindely helyett cementlapokkal fedik.
1925. A német nemzetiszocialista párt megszervezi belső karhatalmi alakulását, az SS -t.
1927. A falut villamosítják, áramellátását a Pannónia Rt bánhidai telepe biztosítja. A két Hidegkút Veszprémhidégkút (1927—1930) néven egyesül. Elnevezése 1930 után: Hidegkút.
1929. A tótvázsonyi határ tagosításakor Kishidegkút határát elválasztják a tótvázsonyi határtól.
1933. Megalakul a Kishidegkúti Legeltetési Társulat. Hitler uralomra jut Németországban és megkezdi a háborús előkészületeket.
1934 őszén Rothen Ferenc, az MNNE titkára agitációs körútra indul a bakonyi falvakba.
1935. A Gömbös-féle kisebbségi iskolarendelet az egységes (vegyes tannyelvű) iskolarendszert állítja fel. A Századok hasábjain megjelenik Péterdi Ottó tanulmánya, amely Hidegkút földrajzi neveit is feldolgozza. (A Balaton-felvidék német falvai. = Sz 1935. 693—714.)
1936. Tatarozzák az iskolaépületet. Szakadás következik be az MNNE vezetésében. Basch Ferenc és nemzetiszocialista orientációjú elvbarátai Volksdeutsche Kameradschaft néven megalakítják féllegális politikai szervezetüket.
1937. Községházát vásárolnak, emléktáblát állítanak az első világháború áldozatainak. Működni kezd a tótvázsonyi malom.
1938. november 26. A magyarországi németség kizárólagos képviseletének igényével Budapesten megalakul a Volksbund der Deutschen in Ungarn nevű politikai szervezet.
Az év végén Hidegkuti Mihály befejezi monográfiájának írását.
1939. szeptember 1. Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború.
1940. június 12. Megalakul a Volksbund hidegkúti szervezete.
augusztus 30. Aláírják az ún. második bécsi döntés jegyzőkönyvét. Magyarország megkapja Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, cserébe a Volksbundot a hazai németség egyedüli képviselőjének ismeri el.
Az év második felében nagy ütemben folyik a helyi csoportok szervezése. Megépül az új iskola.
1941. A hivatalos népszámlálás idején a falu lakosságának többsége német anyanyelvű magyar állampolgárnak vallja magát. Egy önkéntes jelentkezik az SS-be.
június 22. Németország megtámadja a Szovjetúniót. A kormány 700/1941. sz. iskolarendelete lehetőséget teremt az egységes anyanyelvi oktatás bevezetésére a nemzetiségek körében.
december 28. Elindulnak Zomborba a Veszprém megyei német konvenciósok.
1942. A községből 6 önkéntes jelentkezik az SS-be. Az év végén kibontakozik a „Hűséggel a hazához" mozgalom.
1943. január 12. — február 9. Voronyezs térségében felmorzsolódik a második magyar hadsereg. Az év nyarán 5 önkéntes vonul be az SS-be.
szeptember 8. Reichardt József és Tévald József szétosztják a hűségmozgalom jelvényeit.
1944. március 19. A német csapatok megszállják Magyarországot.
április 14. Csatay Lajos honvédelmi miniszter és Edmund Wesenmayer budapesti Birodalmi követ megállapodást írnak alá arról, hogy az SS állományát kényszersorozással töltik fel. Hidegkútról 49 férfit visznek el, közülük 11 a Budapest környéki harcokban esik el.
szeptember 23. A 2. Ukrán Front balszárnya megkezdi Magyarország felszabadítását.
december 2. Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely kidolgozza a demokratikus átalakulás programját.
december 22. Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az év őszén 11 hidegkúti család Nyugatra távozik.
1945. február 15. Balatonfüredről hadimunkára hurcolják el az 1927—30-as korosztályhoz tartozó hidegkúti leventéket.
február 23. Felszabadul a főváros.
március 15. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadja a 600/1945. sz. földreform rendeletet.
március 25. Felszabadul Hidegkút és Tótvázsony. Hidegkúton a harcok során 7 német és 2 szovjet katona, 4 polgári személy hal meg, 3 ház leég.
április 5. Nyilvánosságra hozzák Kassán a csehszlovák kormányprogramot, amely a magyar nemzetiségűeket törvényen kívül helyezi.
április 27. Megkezdi munkáját a megyei alispáni hivatal.
április végén megalakul a helyi Nemzeti Bizottság és a Községi Földigénylő Bizottság.
májusban államosítják Quadt Sándorné német állampolgár hidegkúti erdőbirtokát, mely a következő év tavaszán szovjet tulajdonba megy át.
július 17. Megkezdődik a győztes nagyhatalmak konferenciája Potsdamban, amely az egész német nép megbűntetéséről is dönt.
november 20. A SZEB 500 ezer magyarországi német kitelepítését rendeli el.
december 29. Megjelenik a hazai németek áttelepítését szabályozó kormányrendelet.
1946. január 16. A helyi színjátszócsoport részére engedélyezik Tamási Áron „Vitéz lélek" c. színjátékának bemutatását.
február 27. Aláírják a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezményt.
tavaszán gyulafirátóti, litéri telepesek költöznek Hidegkútra.
április 28. A KFB 43 helyi földigénylőt ír össze.
július 16-i hatállyal a kitelepülésre kötelezettek elvesztik magyar állampolgárságukat.
július 17. Újjáalakul a Községi Földigénylő Bizottság.
augusztus 17. A megyei földhivatal kiküldötte 18 telepes család telepítésre való alkalmasságát vizsgálja meg.
augusztus 23. A Veszprém Megyei Földbirtokrendező Tanács jóváhagyja a telepesek földhöz juttatását.
szeptember 11. A belföldi telepesek némelyek felbújtására megölik Holényi József parasztgazdát.
október 21. Az I. sz. járási igazoló bizottság megkezdi a helyi német lakosság igazolását. A megvizsgált személyek 44%-át hazaárulónak minősítik.
1947. február 10. Aláírják a párizsi békeszerződést.
április 10. Megkezdődik a magyar—csehszlovák lakosságcsere egyezmény végrehajtása.
április 23. Megalakul a Községi Újjáépítési Bizottság, amely kidolgozza a község 3 éves tervét.
áprilisában megalakul a csehszlovákiai telepeseket fogadó Községi Telepítési Bizottság.
augusztus 1. Megkezdődik a 3 éves népgazdasági terv végrehajtása.
októberétől a rendszeres betelepítésig 9 felvidéki család költözik Hidegkútra.
október 28. Kihirdetik a németek áttelepítését szabályozó újabb kormányrendeletet.
1948. február 9. A belügyminisztérium véglegesíti a községi kitelepítési listát, amelynek értelmében 165 személyt köteleznek németországi áttelepülésre.
február 10. A hivatalos jelentés szerint 122, a valóságban 136 személy Németország keleti övezetébe történő áttelepítését kezdik meg. Három személy megszökik a kitelepítés elől.
április 15. Befejeződik 137 Pozsony megyei magyar betelepítése a községbe.
május közepén 23 német anyanyelvű családot Lókútra internálnak.
május 27. Újjáalakul a Községi Nemzeti Bizottság.
június 16. Államosítják a nyolcosztályos római katolikus népiskolát.
szeptember elején a sportélet megteremtésére megalakul a Községi Népi Sportbizottság.
őszén elkezdődik a „Szabad Föld Téli Esték" c. előadássorozat. Megvetik az alapjait a szabadművelődési ügyvezető kézikönyvtárának.
december 5. A politikai propaganda új formája, a Közérdekű Hírszolgálat elnevezésű fórum megkezdi működését.
1949. február 6. A DÉFOSZ megalakulása.
március 18. Kidolgozzák a község telekkönyvezésének irányelveit.
április 4. Felavatják az alsó temetőben felállított szovjet hősi emlékművet. Ugyanekkor ünnepélyesen megnyílik a Veszprémi Körzeti Könyvtár, amely a falusi népkönyvtárhálózat kiépítését kapja feladatul.
május 15. A helyi országgyűlési választásokon a választópolgárok 95,2%-a a Népfront által összeállított listára szavaz.
május 29. 141 kötettel megnyílik az első nyilvános hidegkúti könyvtár. Este a „Talpalatnyi Föld" c. magyar filmet mutatják be.
augusztus 20. Életbe lép a szocialista Alkotmány.
1950. január 1. Megkezdődik az első ötéves terv végrehajtása. A község áruellátását február 29-től a Tótvázsonyi Földművesszövetkezet helyi szerve biztosítja.
április 4. A kiadott amnesztiarendelet visszaadja azon kitelepítettek szabadságát is, akik rövid németországi tartózkodás után hazaszöktek Magyarországra.
október 22. Általános tanácsválasztásokat tartanak országszerte; ezután kiépül a tanácsrendszer. Az önálló tanács megalakulása után telefont kap a község.
1951 tavaszán, valószínűleg márciusban, 9 család Hajnal néven megalakítja az I. típusú tszcs-t. Ebben az évben megkezdik a kultúrház kialakítását.
1952. Vándormozi biztosítja heti rendszerességgel a filmvetítéseket.
1953. június 27—28. Az MDP KV határozatot hoz a szektás hibák felszámolására, a szocialista törvényesség helyreállítására.
júniusa után felülvizsgálják, hogy a termelőszövetkezeti csoportok az alapszabályban előírtaknak megfelelően működnek-e. Mivel a Hajnal Tszcs nem felel meg az előírásoknak, a járási tanács megszünteti.
Ebben az évben megkezdődik a Lókútra internáltak nagyobb arányú visszatelepülése. A fiókposta is megkezdi működését.
1954. február 27. Kidolgozzák a község 3 éves gazdasági tervét, melyet azonban a gazdaságpolitika megváltozása miatt nem tudnak megvalósítani.
szeptember 25. Kihirdetik a tanácsrendszer javítását célzó második tanácstörvényt.
november 28. Megtartják a tanácsválasztásokat. A választások első ízben történnek a választókerületi lajstromok szerint.
1955. április 23. A tanácsülésen bevezetik a községfejlesztési hozzájárulást. A falu bejáratánál buszfordulót alakítanak ki. Tanácsi kezelésbe kerül 35 OFA ház.
1956. február 14—25. Az SZKP világtörténelmi jelentőségű XX. kongresszusa.
október 20-án tartja a községi tanács az ellenforradalom kirobbanása előtti utolsó ülését.
október 23. Budapesten kitör az ellenforradalom. Veszprémben, a Vegyipari Egyetemen megalakul az egyetemisták és főiskolások egységes szervezetének, a MEFESZ-nek a helyi csoportja, amely az ellenforradalom megyei központjának szerepét tölti be.
október 26. Nagy Imre az ellenforradalmi felkelést „nemzeti demokratikus forradalomnak" nevezi. Ezen a pénteki napon, délután Veszprémben megalakul a 23 tagú Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács, amely a „néphatalom legfőbb birtokosának" nyilvánítja magát és átveszi a megye irányítását. Este Tótvázsonyban és Hidegkúton is elszabadulnak az indulatok és kisebb rendzavarásra kerül sor.
október 27. A Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács kiáltványban sürgeti a helyi „forradalmi" szervek létrehozását. Este a „Szabad Győri Rádió" megkezdi adását.
október 28-29. Az ellenforradalom nyílt támadásba megy át, megkezdődik a kommunisták üldözése.
október 30. A Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács megkezdi határozatainak közlését és a Győri Dunántúli Nemzeti Tanács mellett kötelezi el magát.
október 31. A Veszprém Megyei Népújság lesz a megyei Forradalmi Tanács hivatalos lapja.
november 1. Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből és semleges ország lesz. Megalakul az MSZMP.
november 3. Mindszenty hercegprímás a kapitalizmus restaurálását hirdeti meg.
november 4. Megalakul a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, mely megkezdi a fegyveres ellenforradalmi erők felszámolását.
őszén hatan disszidáltak a faluból Nyugat-Európába. Közülük ketten visszatértek.
1957. március 21. Megalakul a KISZ.
március 25. A veszprémi járási tanács ülésén értékelik az 56-os helyi eseményeket.
1958. A faluban megkezdődnek a magánerős családiház-építések.
április 18. Megalakul a 4755. sz. Bajcsy-Zsilinszky Endre Úttörőcsapat.
szeptember 28. Három tanácsi állandó bizottságot hoznak létre a közigazgatási munka színvonalának javítására.
november 16. Országgyűlési és tanácsi választások.
december 12. A megyei könyvtár tanácsi kezelésbe adja a 421 kötetes községi fiókkönyvtárat. Az év folyamán Schmidt Mihály vezetésével újjáalakul az önkéntes tűzoltótestület.
1959. március 15. Megalakul 92 taggal a helyi termelőszövetkezet. Hidegkút termelőszövetkezeti község lesz.
október 6. Megkezdik az új kultúrház építését.
december folyamán megvásárolják a hangoshíradó berendezést.
Ebben az évben 3 évi szünet után megalakul a helyi ifjúsági politikai tömegszervezet, a KISZ.
1961 márciusától június végéig a nevelők 1200 Ft értékű könyvet értékesítenek a lakosság körében.
szeptemberétől az általános iskola felsőtagozata Tótvázsonyhoz kerül, a tanulókat autóbusz szállítja az iskolába.
Az év folyamán rendezik a házak tulajdonjogát: 6 család lókúti házáért hidegkútit kap cserébe, 8 család államosított házat vásárol.
1962. január 1-től javul az alapellátás, naponta friss kenyeret szállítanak a vegyesbolt részére.
Ebben az évben a tsz tagok Budapestre kirándulnak. A Fő utcában 3 vízcsapot
létesítenek a tsz-vízvezeték megépítésével párhuzamosan.
1963. február 24. Megválasztják az országgyűlési képviselőket és a tanácstagokat.
áprilisában az FMSZ-italbolt udvarán tekepálya épül.
Az év folyamán a tótvázsonyi FMSZ a Veszprém és Vidéke ÁFÉSZ-szel egyesül. A tsz tagok az Északi Középhegységbe kirándulnak. Elkészül a két falurészt összekötő, ún. Pach-végi híd, megkezdődik a Fő utcai járdaépítés.
1965. Megalakul a községi Sportkör és az önkéntes rendőri csoport.
1966. december 24. Megjelenik az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a tsz tagok nyugdíjrendszeréről.
1976. március 19-én tartott országgyűlési és tanácsi választások után megszűnnek a tanácsi állandó bizottságok.
1968. január 1-i hatállyal egyesül a hidegkúti és a tótvázsonyi termelőszövetkezet.
1969. január 1. Megszűnik az önálló tanács. Előbb Tótvázsony, majd július 1-től Nemesvámos lett a közös községi tanács székhelye.
folyamán tetemes költséggel felépül a község vízellátását biztosító törpevízmű.
1972. január 1. A tótvázsonyi és nemesvámosi termelőszövetkezet egyesül.
1974. Ravatalozó épül a felső temetőben.
1976. 350 ezer forintos költséggel aszfaltozzák a Hosszú utcát és a Fő utcáig vezető útszakaszt. Társadalmi munkában a falu közepén alakítják ki az autóbuszfordulót, felépítik a várótermet.
1978. január 1. Megalakul a Csopak Tája Mgtsz, amely 1983. január 1-től Balatonfüred-Csopak Tája Mgtsz néven működik. Többször elnyeri a kiváló minősítést.
1979. január 1. A nemesvámosi közös tanács községei Veszprém városkörnyéki települései lesznek.
1982. június 22. A Veszprém és Vidéke ÁFÉSZ 500 ezer forintos költséggel 100 m2 alapterületű korszerűen felszerelt mini ABC-t nyit meg.
nyarán az új iskolát 25 férőhelyes óvodává alakítják, megépítik az új sportpályát.
folyamán a falu központjában gázcseretelepet létesítenek.
1984. április 14. A herendi nemzetiségi népművészeti találkozón sikerrel szerepel a Heilig Ferenc vezette hidegkúti és tótvázsonyi pávakör is.
Ebben az évben orvosi rendelő épül.
1986. május. A termelőszövetkezet segítségével 30 telek kialakítására alkalmas építési területet jelölnek ki a Vörösföldek nevű dűlőben.
november. A pávakör részt vesz az NSZK-ban, Schwarzenfeld városban rendezett népzenei fesztiválon.
folyamán próbafúrásokat végeznek Kövesgyűr puszta mellett, hogy a község egészséges ivóvízzel való ellátását hosszú távon biztosítsák. (Hidegkúton is magas az ivóvíz nitráttartalma.)
1987 májusától dr. Bohus Péter tótvázsonyi plébános látja el a hidegkúti lelkészi teendőket is.
folyamán 20 telket közművesítenek 584 608 Ft-os költséggel. 18 telket értékesítenek, ezek beépítése megkezdődik. (Egy telek ára közműköltségek nélkül 40 000 Ft.)
|
|