Rácz Lajos

A vásárhelyi főutca átalakulása (részletek)

...Végül is úgy döntöttem, az 1940-es évek legelejét idézem fel egy olyan képzeletbeli sétán, ami a Kossuth térről vezet végig a főutcán, a Kaszap utcáig.

... Induljanak el velem e képzeletbeli sétán a Kossuth téri egykori templombazártól, hiszen a változás itt legszembetűnőbb, a bazár ma is meglévő egyetlen részétől, az 1744-ben épült s hajdan egyházi dézsma tárolására szolgált magtárépülettől kezdjük. (Az elbontott bazárból meghagyott műemléket most renoválják [1984], idegenforgalmi iroda lesz majd benne.) De az említett 1940-es évek elején itt volt Vágó Balázs lakatosműhelye, mellette Kádár Antal borbély, Csúcs Bálintné zöldségkereskedő, majd a tér felőli templombejáró következett. Mellette a Kristó-féle kifőzde, ahová sokan jártak a "torony alól" (így hívták akkoriban a városházát) főként a kisjövedelmű tisztviselők ebédelni. A következő helyiségekben többször működött nyomda is. Majd Alácsi Anna könyvkölcsönző boltja, Sarkadi Nagy Erzsébet papírüzlete és középtájon a leghosszabb ideig működő kereskedés: Sipos Antal rövidáru-kézimunka boltja.

Sétánk a térre nyíló Csengettyű utcában folytatódik: a Hegedűs-féle bőröndös, Kezes ingatlankezelő (itt előtte Búzáné cselédelhelyezője működött), majd Gulyás bádogos következett, aztán a templom másik bejárója volt végül az utolsó üzlethelyiségben Mihály József és Körösi János férfiszabók műhelye. A hajdani templombazártól elfordulva, a Csengettyű utcában folytatjuk a sétát. Itt volt a hajdani földszintes kántorlak, s benne a 6 tanulóval 1938-ban indított Tanyai Tanulók Otthona, az ország első népi kollégiuma, a későbbi "Cseresnyés". Miután ezt az épületet is elbontották, most már a tér sarkán levő virágüzlet falán márványtábla őrzi emlékét ezzel a szöveggel: "A nagy tömeg adja a nagy embert. (Németh László) E ház helyén alakult meg 1938-ban a Tanyai Tanulók Otthona, a későbbi Cseresnyés népi kollégium."

A templombazárt 1953-ban államosították, majd a többi épülettel együtt lebontották [1961]. De szólni kell még arról is, hogy a Kossuth tér délkeleti sarkán állt a Bakay-ház - a Csengettyű utca ezt ölelte körül. Kik voltak a Bakayak? Hiszen nevezetes család lehetett, ha a házuk a főtéren állt. Az ős, idős Bakay Lajos sebész, a kórház igazgatója volt. Egyik fia Lajos, egyetemi tanár lett és a fővárosban klinikát nyitott; másik fia, Bakay György sok-sok évtizeden át a vásárhelyi kórház tisztelt-elismert sebésze volt. A ház előtt a téren állt a Bakay-kút. Ez volt a város első ártézi kútja, 1880-ban fúrta Zsigmondy Béla mérnök. A kút felépítményét 1963-ban elbontották, a tér keleti részében ekkor kezdődött építkezés miatt. (A kútkávát, emléktáblával jelölve, a magtárépület és a kollégium előtti kis téren állították fel, várostörténeti emlékként a négy oroszlánfejes kifolyódísszel.) A Bakay-ház egy részében üzlethelyiségek voltak.

A sétát ismét a Kossuth téren folytatva, a kaputól balra az első üzlet Albert Lajos méterárú boltja volt a sarkon Bódi-fűszeresé (ez később a vő, Eifert János nevét viselte). Itt fordulunk ki a főutcára, ahol az első Singer Adolf óra-ékszer boltja volt, míg mellette a Kovács-Csapó híres cukrászda. A sarkon egy időben Szántó Ilonka üveg- és játékboltja működött. Itt torkollott a főutcába a Csengettyű utca, amelynek sarkán a főutca felől Szabó Imre férfi-kollekcióboltja volt, mellette pedig Bak Rózsi híres divatszalonja (a félemeleten varrodával), majd Sánta Mihály cipőboltja és a Szántó-féle gépüzlet, ahol varrógépet, kerékpárt árultak. Ezt ennek az oldalnak első emeletes háza követte, benne az Albert Testvérek hentesáru üzlete. Ezt a másik testvér, a "hosszú" Albert vezette. Folytatódott a földszintes házsor, végig üzletekkel: Klopfer Fülöpnek a fiai működtették férfi-kollekcióboltjukat, amely a város egyik legszebb üzlete volt. Itt következett a kapubejáró. Balra az első ajtón Takács Károly fogtechnikushoz lehetett bejutni. Az utca felől az első üzlet Weisz László papírkereskedőé volt, aki a város kulturális életének évtizedeken át nagy pártolója volt. Felesége, Bánky Ida viszont neves primadonna volt férjhez meneteléig. Két fiuk: Várhelyi Endre tragikusan korán meghalt neves operaénekes volt, míg a másik fiú, Várhelyi Tamás a televízió azonos című műsora és egyik havi tudományos folyóiratunk, a Delta főszerkesztője.

Kemény Zoltán kerékpárüzlete következett a főutcán, mellette Gábor György híres cipőboltja, aztán Hovanyecz József méteráruboltja. Nagy János fodrászata következett, mellette pedig Oskovics kalaposé, a jókedélyű, harsány hangú mestert az egész város jól ismerte. Üzlete mellett volt a bejárat az udvarba, a Plohn-féle fényképészhez. A műpártoló családnál Tornyai János, Endre Béla, Kallós Ede, Zsebők János, Iványi Grünvald, vagy Kiss Lajos mindig kedvelt vendégek voltak. S a felszabadulás után Buzi fényképész működött itt, az 1953-ban újjászervezett vásárhelyi művésztelep itt indult. De aztán a sokat látott falak is eltűntek a csákányok nyomán 1963 végére. A kaputól balra volt a Stühmer-féle csokoládéüzlet, ahonnan mindig finom illatok szálltak, majd a Havasi-drogéria. Ezt követte, ezen az oldalon a másik emeletes ház, Keleti Imréé - amíg a deportálásban el nem pusztították - földszintjén méteráruüzletével (később a Dura-féle papírbolt működött itt). A Keleti-ház sokáig a városi pártbizottság székhelye is volt. Földszintes épületek következtek a Lehel utcáig, bennük előbb Faragó Sándor méteráruüzlete, majd a Balassa "divatház". Itt nyílt a Lehel, szemben a Szent Antal utcával. Bal sarkán áll a Gazdasági Egyesület egyemeletes épülete (volt Nemzeti Szálloda, MEGA italmérés, volt kisgazdapárti székház, pártiskola - 1956-ban szovjet katonai parancsnokság, majd KISZ-iskola)

A következő földszintes házban Szolga Gyula neves bútorasztalos bemutatóterme és a Gazdák Biztosító Irodája, a ház előtt Nagy Tóth és Szabó benzin-olaj kútja. Ősrégi vásárhelyi család dr. Mészáros Pálé, a fogorvos háza és rendelője következett, majd a Batthyányi utca nyílt az Oldalkosár felé; sarkon a Közgazdasági Bank egyemeletes épülete. Koncz-palotának is hívták, mert Koncz Pál híres építőmester építette úgy, mint a már említett Keleti-palotát, a zárdát, az újvárosi templomot, a bíróság székházát, híres ácsokkal a hajdani nyári színkört, számos iskolát és óvodát vagy a Kossuth téri "Nagytakarékot". Volt ebben az épületben a város első mozija, az Uránia, majd nyomda, lottózó, híradómozi, emeletén sokáig lapunk [Csongrád Megyei Hírlap] szerkesztősége és a tejipari vállalat, földszintjén pedig nyomda. Az utca túlsó sarkán levő földszintes épületben lakások voltak, majd a következő házudvarában Schnitzer-fényképész (később: Ilonka-fotó). Innen kezdve a régi épületek átmenetileg megmaradtak. De az 1940-es évek elején a következő épületben volt a híres kútfúró család a Prónayak vasárú üzlete. Itt következik az egyemeletes Bereczk-palota, az épület földszintjén volt Kiss Sándor "tokaji" borozója, Fischer kalapos üzlete, Vígh Gyula órajavító műhelye. Mellette emeletes ház áll ma is, a Hajdú-ház, itt ma iskolai telep működik, majd a sarki újabb földszintes házban volt Hegedűs műszerész műhelye és Dezső József vas-műszaki boltja. A ház előtt a főutca Dezsőék által működtetett másik benzinkútja. És eljutottunk a Kaszap utcáig, itt egyetlen régi ház áll még, a Szathmáry építészé.

...képzeletbeli sétánkon menjünk vissza a Kossuth térre, és a főutca bal oldalán vegyük számba az emlékeket. A sarki emeletes épületben volt a híres Vadász-drogéria. [...] a drogéria mellett egy szegedi bankfiók irodája volt, míg a következő házban Dezső Mária üvegtetős, elegáns cukrászdája. Következő Kokronék üzlete volt, ahol akkoriban mindent lehetett kapni, amit csak gyártottak. Azután a Szegfű utca torkollott a főutcába. Sarkán a Konstantin Testvérek üzletpalotája. A földszinten híres méteráruüzletük volt, míg a Szegfű utca felől a cég tulajdonában lévő "Kegyelet" temetkezési intézet. A Konstantin-palota 1948 telén, egy vasárnap délután leégett. Földszintjén a felszabadulás után sokáig a Petőfi könyvesbolt működött. A mellette levő palota ma is megvan, ez a Kálmán-ház , benne volt a tulajdonos méteráruüzlete és egy időben Paksiék kerékpár-műszerész boltja. Két földszintes ház következett. A Pancza-házban előbb a Fáry-drogériát értük el.. A kapubejárat mellett nyílt Sándor Ferenc csemegeüzlete, s ugyanebben a házban a tulajdonosnak, Pancza Istvánnak divatáru boltja volt. A következő földszintes épületben volt a Wolf-féle üvegáru üzlet, valamint az ősrégi német családból ideszármazott Grószpéter nevű órás. A sorban egy emeletes palota következett ez a Népbanké volt. Nos, a földszinten az első helyiségben a Hódi Lajos-féle Lívia cipőbolt volt, mellette az irodalomtörténeti érdekességű Kristó-patika. (Tulajdonosa lakásában, mely előbb a patika felett volt, majd a Bercsényi utcában, Németh László hosszabb ideig lakott, a tulajdonosnő volt a jórészt városunkban írt Égető Eszter c. regényének modellje.) A 40-es évek elején a Népbank épületében a kaputól balra volt a CADEAU-csokoládébolt, ahol ma ismét ilyen üzlet működik, valamint a férfiingeket készítő Nacsa-féle bolt. A főutca itt ismét földszintes épülettel folytatódott a Szent Antal utcáig. Sorban: Auslanderné trafikja, majd a szászországi származású Engelthaller István -féle divatáruüzlet, Bergerék villamossági boltja, Burka órásmester és Kerekes Farkas Lászlóné virágboltja.

A főutca bal oldalán elhaladunk az 1758-ban épült, majd az Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővített belvárosi katolikus templom előtt, melynek környékét szecessziós vonalvezetésű, alacsony, keresztekkel áttört műkőkerítés választott el az utcától. Itt nyílt aztán a Szent Imre (ma Virág) utca. Az első épület az 1802-ben emelt klasszicista stílusú tiszttartóház, amely a város földesurának, a Károlyiaknak tulajdona volt. A műemlék épület mellett emelkedik a domonkosrendi nővérek által 1928-ban épített "nőipari" elemi és polgári iskola, ezt a földszintes Orovecz-ház követte. Az épület iskolai célokat szolgált, a háború alatt német parancsnokság és konyha volt itt, helyén magasodik a két zárdát összekötő modern főiskolai központi épület. A zárda egyébként a túlsó épület volt, amit 1902-1903-ban emeltek, és ez volt a város első kétemeletes épülete, benne kápolna is volt. Ismét földszintes épületek következnek. Ebben Kapus Sándor méteráruüzlete, Szűcs Sándor szabósága, Corda kegyszerüzlet, míg a sarki épületben gyors- és gépíróiskola működött abban az időben. És el is érkeztünk a Lánc utcához. A túlsó sarkon volt a Concordia-kötöttárugyár, a Mahler-Gulyás cég. A főutca itt kanyarodik, és a sarkon Rosi Viktor fodrászüzlete állt akkoriban.