Újtemplom

A templom építését 1792-ben kezdték meg Fischer Boldizsár és fia, Ágoston kecskeméti építészek tervei szerint és kivitelezésében. A hívek jelentős önkéntes munkával és egyéb adományokkal (fuvar, termény, állat) járultak hozzá a 45 000 forintot kitevő építési költség kiegészítéseként a templom megvalósulásához. Már 1796-ban, még nem teljesen befejezett állapotban használatba vették. Fölszentelése azonban csak 1799-ben történt meg. Az egyhajós egyenes záródású templom csehsüveg boltozatú, a hajó két végén kétemeletes karzattal. Az épület későbarokk stílusú. A támpilléreken és a karzat alatt, valamint a külső urnadíszeken a jellegzetes fonatos copf díszítőelemeket is megtaláljuk. A torony sisakját pedig az általánosan elterjedt mozgalmas vonalú domború-homorú, barokk megoldásban képezték ki. A templom belsejét 1897-ben újították föl. A torony körjárója tűzvédelmi célokat szolgált. Ezen kívül egészen a 20. század elejéig messzehalló kürtszóval innen jelezték az órákat és negyedórákat. A vastag falú, a keleti és nyugati oldalán négy-négy nagyméretű ablakos épület monumentális tömegével uralja az előtte levő teret, és a városképnek is messzelátszó, meghatározó eleme. A homlokzaton helyezték el a 4-es huszárok emléktábláját.