|
|
Kallós Ede (1866-1950) hódmezővásárhelyi születésű szobrászművész, aki Budapesten, majd Párizsban tanul. Párizsi tanulmányait Henri Michel Chapunál (1833-1891), a késői klasszicizmus elismert képviselőjénél végzi. Talán ennek is köszönhető, hogy alapvetően naturalista szobrokat mintáz, bár nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy indulásakor a hódmezővásárhelyi művésztelep festőinek realizmusa oly erőteljesen hat rá, hogy ez meghatározza egész életművét.
Bessenyei György című kisplasztikája egy szabályos kontraposztban álló férfialakot mintáz, akinek a bal oldalán függő szablya, a fegyver íve mentén felvezeti tekintetünket a keskeny talapzattól a férfialak felsőtestéig. A parókás, markáns férfiarc szigorúan előre tekint, arckifejezésében azonban van valami meditatív jelleg, amit az orcájához emelt jobb keze is fokoz. Az archoz emelt jobb kéz könyökhajlatában nyugtatja bal kézfejét, s ez a különös mozdulat ugyanakkor - a mellkason összekulcsolt kéz gesztusával - a dolgokat fennkölt-seggel szemlélő ember benyomását kelti. Az álló férfialak ruházata - a szobor méretéhez képest - gondosan kidolgozott, mely térdig érő csizmát, szűk szárú nadrágot, apró gombos lajbit és dolmányt jelent. A kisplasztika felületi kiképzése apró fénypászmákat kelt a bronz felületén, s így érdekes kontraszt alakul ki a mintázott alak nyugodt, kiegyensúlyozott testtartása, illetve a figura felületi kidolgozása között.
Bessenyei György
|
|