Juhász Sándor (1934-1993) festőművész 1952 és 1957 között végzi tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Ahogyan ő fogalmaz „Közel két évtizedes kódorgás, hűtlenkedés (vers, próza, forgatókönyv) után - 1985-től rákapcsoltam a festészetre. Életre-halálra. A szín és a színekkel kifejezhető fény mindenek felett." A halála előtti évben gyűjteményes kiállítást rendez a Tornyai János Múzeumban, s onnan vásárolja meg a város ugyanabban az évben a Kölesföldek című vásznát. A mű tagadhatatlanul a posztimpresszionizmus mestereinek, Cézanne-nak, Van Gogh-nak és Gauguin-nak a hatásáról árulkodik - azt is mondhatjuk: tiszteleg előttük. Göcsörtös, majdnem fájdalmasan görcsberándult földút húzódik a kép előteréből a középtér felé, hogy enyhén elkanyarodva elvesszen a horizontvonalba olvadó lankák kontúrvonalában. Az út két oldalán erőteljes ecsetvonásokkal megfestett hullámzó kölesföldeket látunk, amelyek ábrázolásának uralkodó színe a vöröses rózsaszín. Erős zöldes, sötétzöldes kontúrvonal zárja le a kölesföldek foltjait, s halvány zöldekkel hullámzó bokorcsoportok határolják le a fájdalomtól vonagló előtéri képfelületet. A felső egyharmadot kitevő ég is festéknyaláboktól hullámzik, belső vihartól szaggatott szürkészöldek, lilák és mély okkerek adják kavargó foltjait.
Kölesföldek