Ligeti Erika (1934-2004) szobrász, éremművész 1952-1958 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, mestere Szabó Iván. 1964-1967 között Derkovits-ösztöndíjas. 1972-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1973-ban a Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton megkapja a Tornyai-plakettet. 1985-ben az érdemes művész címmel tüntetik ki. 1994-ben az év koszorús szobrásza. 1993-tól a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja, a MANIANA nevű nemzetközi művészeti csoport alapítója. 1955-től kiállító művész, elsősorban kisplasztikákat, portrékat és érmeket készít. 1959-1964 között rajztanár, 1965-1966-ban meghatározó élményt jelent számára a hódmezővásárhelyi művésztelepen töltött időszak. 1969-től a szentendrei új művésztelepen él. Műveit lírai hangvételű, érzelemgazdag ábrázolásmód, derű és életöröm jellemzi. Érmészetének játékos formavilága a humor iránti érzékenységéről tanúskodik, sőt a groteszk megfogalmazás sem áll tőle távol. Sziporkázó ötletgazdagsága időről időre magától értetődő természetességgel újítja meg a mintázás klasszikus formarendjét. Szobrászaténak központi témája az emberi figura. Kisplasztikák, érmek, portrék és monumentális alkotások készülnek műhelyében, amelyeknek legjellemzőbb vonása a játékosság, az ironikus valóságlátás és valóságláttatás, a groteszk szemlélet. Műveinek domináns anyaga a bronz, de farag követ is. Játékossága, ötletgazdagsága legfőként éremművészeti, a hagyományos, klasszikus érem-műformát felbontó munkáiban bomlik ki. Mozi című érmén izgalmasan játszik a pozitív-negatív formákkal. A mozi tulajdonképpen árnyjátékot jelent, amit a leány a feje fölé tartott kezével formáz egy vászon mögött - nekünk, a nézőknek. A plakett síkjából kiemelkedő leányarc és felsőtest különös kontrasztot alkot a vászon mögötti kéz síkba mélyedő negatív formájával.
A Sárkánylánykám című plakett nagyon szépen példázza Ligeti Erika játékos, vizuális látásmódját. Már maga a cím is játék, de ezúttal nem plasztikai eszközökkel, hanem magával a magyar nyelvvel. Ezt a játékosságot csak aláhúzza, hogy a címadó szó négy értelmes elemére bontva került elhelyezésre a kör alakú érem kerülete mentén. A középtérben helyezkedik el a meglehetősen szokatlan formai megoldással megidézett hétfejű sárkány - a magyar népmesék egyik leggyakoribb szereplője. Lábai és a rák ollóira emlékeztető hét feje a pörgést, forgást idéző rendben került kialakításra - szinte érezzük, ahogy fergeteges irammal közeledik kedveséhez. Az elrabolt magyar leány, kibontott hosszú hajával az érem felső mezőjében áll, olyasfajta félköríves „burokban" ami jelzi mágikus védettségét, s így mintegy előre jelzi majdani szabadulását.
Mozi
Sárkánylánykám