|
|
Sz. Egyed Emma (1935) szobrász, érmész 1954-1959 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, mesterei Pátzay Pál és Vígh Tamás. A ravennai Dante Biennálékon érmeit többször díjazzák. 1960-tól a soproni Óvónőképző Intézet tanára. 1976-tól az Országos Érembiennálé Rendezőbizottságában, 1984-től a Megyei Művészeti Tanácsban tevékenykedik, valamint több soproni egyesület, kör aktív tagja. 1985-től a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének alapító tagja. Jelenleg a Benedek Elek Óvónőképző Főiskola nyugalmazott főiskolai tanára. Eleinte jobbára terrakotta mellszobrokkal, kisplasztikákkal, lemezdomborításokkal jelentkezik, majd munkásságában egyre inkább tért hódítanak a plakettek és érmek. Sorozatot készít az egyetemes és a hazai történelem, az irodalom, a zene- és a képzőművészet nagyjairól. Ábrázolásain érzékkel emel magasztos szférába hétköznapi dolgokat. Éremművészetében fontos helyet kap továbbá a műemlékek, történelmi városrészletek és építészeti motívumok karakteres megjelenítése. Az itt kiállított három plakettje tisztelgés a gótika lenyűgöző építészeti csodája előtt. Az egyik a gótikus templom külső formáit idézi meg a csúcsíves ablakok és a fiatornyok erősen rajzos mintázásával, míg a másik kettő a gótikus katedrálisok belső megoldásait, a boltozati variációkat illusztrálja, sajátosan kihasználva a kör alakú felület és a téri görbék összeházasítását.
| Hálóboltozat | Gótika |
Lendület
|
|