Kutas László (1936) gimnazistaként Sopronban Ágoston Ernő szabadiskolájában sajátítja el a rajzművészet alapismereteit, majd 1954 és 1960 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára jár, ahol Gyenes Tamás és Pátzay Pál a mesterei. Érzékletes mintázás, jó formaérzék, szellemes komponálás, választékos anyaghasználat jellemzi plasztikai működését. A realista hagyományokra épülő, egyéni stílusát tükröző kő és bronz köztéri szobrokon kívül narratív kisplasztikákat, érmeket készít. A Magyar Nemzeti Bank pályázatain 11 alkalommal nyer emlékpénz készítésére megbízást. A firenzei Giorgio Vasari Nemzetközi emlékérem pályázaton 1974-ben első díjat kap, a Sportérem pályázaton 1975-ben második és harmadik díjat. Az Ezüstgerely pályázaton 1976-ban különdíjat érdemel ki. 1979-ben a ravennai Dante Biennálé ezüst érmét, 1991-ben és 1995-ben pedig a soproni Országos Éremművészeti Biennálén Roisz Vilmos-díjat nyer. 1990 óta zsűritag a Ravennai Kisplasztikai Dante Biennálén. Figurális kisplasztikái egy-egy történetet mesélnek el. Az alakok kifejező megmintázása, környezetbe helyezése, dinamikus megfogalmazása elgondolkodásra késztetnek. Alkotásai népszerűek a hazai, valamint a külföldi gyűjtők körében és méltán szereznek világhírnevet a művésznek.
A hatvanas évek óta rendszeresen szerepel országos rendezvényeken, s a Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatoknak is visszatérő szereplője. Lépcsőház című érme a kiválasztott motívumnak olyan végletekig letisztult formai megoldása, amelyen a lépcsőfokok szabályos rendje, az áttört korlát ritmikus sorjázása és a boltíves pillér statikus karaktere egyesül egyetlen harmonikus ám mégis mozgalmas kompozícióban.
Lépcsőház