|
|
Gáti Gábor (1937) szobrászművész 1955-1961 között tanul a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Mestere Pátzay Pál, de sokat tanul Gyenes Tamástól, Mikus Sándortól és Somogyi Józseftől is. 1972-1975 között Derkovits-ösztöndíjas. 1976-ban, 1983-ban, 1986-ban és 1989-ben a Nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Kisplasztikái és Éremművészeti Alkotótelepen a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége és a Városi Tanács különdíját kapja meg. 1989-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. Monumentális plasztika, portrészobor, díszkút, kisplasztika és érem egyaránt kikerül műhelyéből. Szellemes, széles skálán mozgó - a klasszikus hagyományoktól az absztraktig terjedő - művészi kifejezésrendszere számos elismerésben részesül. Művészete szemlélődő egyéniségének megfelelően spekulatív, enyhén ironikus, de mindenkor humánus és közvetlen. Ennek a fajta szemléletmódnak hiteles illusztrálása a Betűtenger című plakettje, mely az érem kör alakú mezőjében tulajdonképpen egy klasszikus tengeri tájkép apropóját használja fel arra, hogy a magyar nyelvvel és a formákkal játszon egy kicsit. Az érem felső mezőjében egy kör alakú kiemelkedés idézi a tenger feletti napot, s az érem nagyobbik részén egy vízszintes vonal alatt pedig - perspektivikus rövidülésben ábrázolva - több sorban a „betűtenger" felirat fut a végtelenbe. Játékos ám mégis filozofikus ötlet mesteri módon feldolgozva.
Betűtenger
|
|