|
|
Fritz Mihály (1947) szobrász, éremművész 1965-69 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, mestere Pátzay Pál. 1981-ben megkapja a Szegedi Nyári Tárlat díját. 1988-ban A Világ legszebb vert érme díjjal jutalmazzák. 1993-ban a IX. Országos Éremművészeti Biennálé díjazottja. 1998-ban Szegedért emlékéremmel ismerik el munkásságát. 1970 óta szerepel a művészeti életben. Szobrászatot tanít a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában. A Szög-Art művészcsoport tagja. A 70-es évektől több hazai kőszobrász-, és érem-szimpóziumon vesz részt. Művészetében a magyar szobrászat realista hagyományait követi. Jelentős portréista. Jó karakterizáló képességgel, gondosan mintázza meg modelljeinek arcvonásait. Nagy figyelmet fordít a pszichológiai jellemzésre. Igen jelentékeny éremművészi munkássága, amely több mint 500 művet foglal magába. Szobrainak kedvelt anyaga a mész- és a homokkő, valamint a bronz. Pompei című érme a láva és hamu által eltemetett - s ily módon az utókor számára megőrzött - római kori művészeti emlékek előtti hódolat. Azt a falkép részletet mintázza meg hihetetlen érzékenységgel és plaszticitással, amely Flórát, a növények és virágok istennőjét ábrázolja, amint bal karján egy csokorral a virágos mezőn sétál. A karcsú nőalak háta teljes egészében csupasz, mert a testét fedő drapéria a jobb válláról lecsúszott, a lábát fedő drapériák mintázása pedig érzéki anyagszerűséget sugall. Az érem sima felületéből enyhén kiemelkedő nőalak hangsúlyos szerepét finoman ellensúlyozza a Flórától jobbra látható, apró formákból mintázott, magasra nőtt virágos növény.
Pompei
|
|