|
|
Máté István (1952) szobrászművész 1971-76 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, mestere Pátzay Pál. Derkovits-ösztöndíjas. Elnyeri a Dante Biennálé fődíját, Ravennában; majd Firenze város aranyérmével tüntetik ki. 1992-ben megkapja az olasz köztársasági elnök érmét. 2002-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztel tüntetik ki. Tipikusan köztéri szobrász. Megbízásos munkáit, és a saját örömére készített plasztikáit egyaránt a biztos formaadás jellemzi. Érzékenyen mintázott figurái a reneszánsz tradíciókra támaszkodnak. Történelmi és allegorikus alakok, funkcionális plasztikák és portrék adják az oeuvre többségét. Domborításokat is készít, de körplasztikái a jelentősebbek. Munkáit saját bronzöntő műhelyében maga kivitelezi. Randevú című kisplasztikája 1987-ben készült. Az enyhe S-vonalú plasztika formálása a legjobb reneszánsz szobrok formavilágát és felületi kialakítását idézik. A virágzó fa alatt lépegető fiatal pár kecses alakja bájt és eleganciát sugall. A fiú enyhén a leány fejéhez hajtja fejét, s fülébe súg, mit a leány füléhez emelt kézéből érzékelünk. Bensőségesség és bizalom sugárzik a kettős megformálásából.
Randevú
|
|