|
|
Návai Sándor (1955) szobrászművész tanulmányait a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában kezdi, ahol mesterei között találjuk Samu Katalint, T. Nagy Irént és Kalmár Mártont. 1977-1981 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, s itt mestere Szabó Iván. 1986-ban megkapja a Szőnyi-ösztöndíjat. 1982-től a nyíregyháza-sóstói alkotótelep résztvevője. 1985-1991 között a németországi Iserlohn-ban a Nemzetközi Bronzöntő Művésztelep résztvevője, egyben egyik alapító tagja. Alkotásait maga önti bronzba viaszveszejtéses eljárással. Realista szellemű figuratív alkotásai lírai árnyaltságúak. Az artista rémálma című sorozata 2005-ben szerepelt a Vásárhelyi Őszi Tárlaton. Ennek a sorozatnak a harmadik darabja látható itt, mely a bekövetkezett szerencsétlenség pillanatában ábrázolja az artistát. Egykerekű kerékpárján megbillent és hanyatt esett - ezt a pillanatot örökítette meg Návay. Azt, amikor a hátára zuhant férfi a fájdalomtól is és a bosszúságtól is eltorzult arccal ordít fel, lábai között pedig még ott repül megélhetésének és szerencsétlenségének a forrása, az egykerekű. Plasztikai telitalálat, ahogyan az emberi figura és az egykerekű bizonytalan statikai helyzetét kiegyensúlyozza, és a cizellálással, valamint a patinázással érzékelteti a vázszerkezetre épülő formák teltségét.
Az artista rémálma III.
|
|